EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010L0080

A Bizottság 2010/80/EU irányelve ( 2010. november 22. ) a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 308, 24.11.2010, p. 11–45 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/80/oj

24.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 308/11


A BIZOTTSÁG 2010/80/EU IRÁNYELVE

(2010. november 22.)

a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

(1)

A 2009/43/EK irányelv hatálya valamennyi védelmi vonatkozású termékre kiterjed, amely szerepel az Európai Uniónak a Tanács által 2007. március 19-én elfogadott közös katonai listáján.

(2)

2010. február 15-én a Tanács elfogadta az Európai Unió naprakésszé tett közös katonai listáját (2).

(3)

Ezért a 2009/43/EK irányelv mellékletét, amely a védelmi vonatkozású termékek jegyzékét tartalmazza, ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A következetesség érdekében a tagállamoknak az ennek az irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket ugyanattól az időponttól kezdődően kell életbe léptetniük, mint a 2009/43/EK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket.

(5)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/43/EK irányelv 14. cikkében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/43/EK irányelv mellékletének helyébe ezen irányelv mellékletének szövege lép.

2. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok legkésőbb 2011. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezek a rendelkezések 2012. június 30-tól alkalmazandók.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 146., 2009.6.10., 1. o.

(2)  HL C 69., 2010.3.18., 19. o.


MELLÉKLET

A VÉDELMI VONATKOZÁSÚ TERMÉKEK JEGYZÉKE

1. megjegyzés:

Az „idézőjelben” lévő kifejezések rögzített fogalmak, lásd az e listához csatolt fogalommeghatározásokat.

2. megjegyzés:

A vegyi anyagok helyenként névvel, illetőleg CAS-számmal vannak felsorolva. A lista az azonos szerkezeti képletű vegyi anyagokra vonatkozik (beleértve a hidrátokat is), függetlenül elnevezésüktől és CAS-számuktól. A CAS-számok feltüntetésének célja, hogy segítsenek az adott vegyi anyag vagy keverék azonosításában, tekintet nélkül a nómenklatúrára. A CAS-szám nem használható egyedi azonosítóként, mivel a felsorolt vegyi anyagok egyes formáinak különböző CAS-számuk van, és a felsorolt vegyi anyagot tartalmazó keverékeknek is különböző CAS-számuk lehet.

ML1.
Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

a)

puskák, karabélyok, revolverek, pisztolyok, géppisztolyok és géppuskák:

Az ML1. pont a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

a)

az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;

b)

az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai;

c)

az 1890 előtt gyártott revolverek, pisztolyok és géppisztolyok és azok másolatai;

b)

sima csövű fegyverek, a következők szerint:

1.

kizárólag katonai használatra tervezett sima csövű fegyverek;

2.

más sima csövű fegyverek, a következők szerint:

a)

teljesen automata típushoz tartozó fegyverek;

b)

félautomata és pumpás működtetésű típushoz tartozó fegyverek;

c)

hüvely nélküli lőszerrel működő fegyverek;

d)

a fenti a), b) és c) pontban meghatározott fegyverek hangtompítói, különleges fegyverállványok, csatlakozó (kapcsolódó) elemek, fegyver célzókészülékek és lángrejtők.

Az ML1. pont nem vonatkozik a sport és vadászati célra használt sima csövű fegyverekre. Ezek a fegyverek nem lehetnek kizárólag katonai célra tervezve vagy automata tüzelési módúak.

Az ML1. pont nem vonatkozik a kizárólag vaktöltényhez tervezett tűzfegyverekre és azokra, amelyek nem képesek kilőni semmilyen, az ML3. pontban meghatározott lőszert.

Az ML1. pont nem vonatkozik azokra a fegyverekre, amelyek nem központi gyújtású (vagyis peremgyújtású) lőszert használnak, és nem teljesen automata tüzelési rendszerűek.

Az ML1. pont nem vonatkozik a legfeljebb négyszeres nagyítású, elektronikus képfeldolgozás nélküli optikai fegyver célzókészülékekre, amennyiben azokat nem kimondottan katonai felhasználás céljából tervezték vagy alakítottak át.

ML2.
20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a)

Ágyúk, tarackok, gépágyúk, aknavetők, páncéltörő (tankelhárító) fegyverek, sorozatvetők, katonai lángszórók, puskák, hátrasiklás nélküli lőfegyverek, sima csövű fegyverek és az ezekhez tartozó lángrejtő eszközök.

Az ML2. pont a) pontja magában foglalja a porlasztókat, adagolókat, tároló tartályokat és más különlegesen tervezett részegységeket is, amelyek az ML2. pont a) pontjában meghatározott berendezések folyékony hajtóanyag tölteteihez használatosak.

Az ML2.pont a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

1.

az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;

2.

az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai.

Az ML2. pont a) pontja nem vonatkozik a legfeljebb 500 m hatótávolságú, kis hatóerejű robbanótöltettel szerelt, kézi indítású, irányított rakétákra.

b)

Füst, gáz és pirotechnikai vetők vagy generátorok, amelyeket kifejezetten katonai használatra terveztek vagy alakítottak át;

Az ML2. pont b) pontja nem vonatkozik a jelzőpisztolyra.

c)

Fegyverirányzékok.

d)

A kifejezetten az ML2. pont a) pontjában felsorolt fegyverekhez tervezett fegyverállványok.

ML3.
Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a)

az ML1., ML2. vagy ML12. pontban meghatározott fegyverek és fegyverzetek lőszerei;

b)

az ML3. pont a) pontjában meghatározott, kifejezetten lőszerekhez tervezett gyújtószerkezetek.

A kifejezetten e célra tervezett, az ML3. pontban meghatározott alkatrészek felölelik az alábbiakat:

a)

fém- vagy műanyag termékek, mint például gyújtószerkezetek, golyócsészék, hüvelycsatlakozók, forgó hevederek és lőszerek fém alkatrészei;

b)

biztosító és robbantó eszközök, gyújtószerkezetek, szenzorok és robbantóvezetékek csatlakozói;

c)

egyszeri működésű, nagy teljesítményű tápegységek;

d)

éghető töltényhüvelyek;

e)

lőszerek, többek között kazettás aknák, bombák és végfázis-vezérlésű lövedékek.

Az ML3. pont a) pontja nem vonatkozik azon lőszerre, amely lövedék nélkül kerül leperemezésre (vaktöltény), valamint az átlyuggatott lőporkamrás vaklőszerre.

Az ML3. pont a) pontja nem vonatkozik azon lőszerre, amelyet kifejezetten az alábbi célra terveztek:

a)

jelzés;

b)

madárriasztás

c)

olajkút-gázfáklya begyújtása.

ML4.
Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, és kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek:

Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. pontot.

A légi járművek rakétavédelmi rendszereiről (AMPS) lásd az ML4. pont c) pontját.

a)

Kifejezetten katonai célra kifejlesztett bombák, torpedók, gránátok, füstgránátok, nem irányított rakéták (reaktív töltetek), aknák, irányított rakéták, mélységi robbanó töltetek, romboló eszközök, romboló készletek, pirotechnikai eszközök, töltetek és szimulátorok (berendezések, amelyek a felsorolt eszközök jellemzőit szimulálják).

Az ML4. pont a) pontja magában foglal:

a)

füstgránátokat, gyújtóbombákat, gyújtólövedékeket és robbanó eszközöket;

b)

rakétahajtómű fúvókákat és visszatérő szerkezetek orrkúpjait.

b)

Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező berendezések:

1.

kifejezetten katonai felhasználásra tervezték;

2.

Kifejezetten az alábbiak valamelyikének kezelése, ellenőrzése, működtetése, egyszeri üzemeltetésre való energiaellátása, indítása, lerakása, élesítése, felszedése, hatástalanítása, zavarása, robbantása, leállítása, megsemmisítése vagy érzékelése céljára tervezték:

a)

az ML4. pont a) pontjában meghatározott eszközök valamelyike vagy

b)

rögtönzött robbanószerkezetek (IED-k).

Az ML4. pont b) pontja a következőket foglalja magában:

a)

mobil gázcseppfolyósító berendezést, amely naponta min. 1 000 kg gáznak a folyékony alakban történő előállítására alkalmas;

b)

úszóképes villamos vezetéket, amely mágneses aknák felszedésére alkalmas.

Az ML4. pont b) pontja nem vonatkozik azokra a kézi készülékekre, amelyeket kizárólag fém tárgyak kimutatására terveztek, és nem képesek megkülönböztetni az aknákat más fém tárgyaktól.

c)

Légi járművek rakétavédelmi rendszerei (AMPS).

Az ML4. pont c) pontja nem vonatkozik az alábbiak mindegyikével rendelkező AMPS-ekre:

a)

Az alábbi rakétajelző érzékelők bármelyike:

1.

100 és 400 nm közötti érzékelési csúcsteljesítménnyel rendelkező passzív érzékelők,

2.

aktív pulzált doppler rakétajelző érzékelők;

b)

Zavarótöltet-kiszóró rendszerek;

c)

Látható és infravörös jelzést egyaránt kibocsátó világítótöltetek föld-levegő rakéták eltérítésére;

d)

„polgári légi járműre” felszerelt AMPS, amely az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkezik:

1.

Az AMPS csak olyan konkrét „polgári légi járművön” működtethető, amelybe az adott konkrét AMPS-t beszerelték, és amely rendelkezik az alábbiak valamelyikével:

a)

polgári típusú minősítéssel, vagy

b)

azzal egyenrangú, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által elismert okmánnyal;

2.

Az AMPS a „szoftverhez” való jogosulatlan hozzáférés megakadályozására szolgáló védelmet alkalmaz;

3.

Az AMPS rendelkezik olyan aktív mechanizmussal, amely megakadályozza a rendszer működését, ha azt eltávolították abból a „polgári légi járműből”, amelyikbe eredetileg beszerelték.

ML5.
Tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, kapcsolódó rendszerek, ellenőrző, illesztő és ellentevékenység berendezései a következők szerint, amelyeket kifejezetten katonai célra terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények:

a)

fegyverirányzékok, bombavető számítógépek, lövegbeállító irányzó berendezések és fegyverzet tűzvezető rendszerek;

b)

célfelderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítés, adatelemzés, felismerés vagy azonosítás berendezései és szenzorintegrációs berendezések;

c)

az ML5. pont a) és b) pontjában meghatározott eszközök elleni ellentevékenység eszközei;

Az ML5. pont c) pontjának alkalmazásában az ellentevékenység eszközei közé tartoznak a felderítő berendezések is.

d)

az ML5. pont a), b) vagy c) pontjában meghatározott eszközök kipróbálásához vagy illesztéséhez használatos berendezések, amelyeket kifejezetten e célra terveztek.

ML6.
Szárazföldi járművek és alkatrészek a következők szerint:

Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. pontot.

a)

Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy arra átalakított szárazföldi járművek és részegységeik.

Az ML6. pont a) pontja alkalmazásában a szárazföldi járművek kifejezés magában foglalja a pótkocsikat is.

b)

Összkerék-meghajtású, terepjáró képességgel rendelkező járművek, amelyeket a III. szint (lásd NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosító anyagokkal gyártottak vagy láttak el.

Lásd még az ML13. pont a) pontját.

Az ML6. pont a) pontja magában foglalja az alábbiakat:

a)

harckocsik és más katonai fegyverrel ellátott járművek, valamint fegyverek elhelyezésére szolgáló előbeépítésekkel, vagy aknalerakó, vagy az ML4. pontban meghatározott lőszerek indítására szolgáló eszközökkel ellátott katonai járművek;

b)

páncélozott járművek;

c)

kétéltű és úszó (mély vízen is átkelő) járművek;

d)

mentő járművek, lőszer vagy fegyverrendszerek, valamint a rakomány kezelésére szolgáló berendezések vontatására vagy szállítására használt járművek.

Az ML6. pont a) pontjában meghatározott szárazföldi jármű kifejezetten katonai használatra történő átalakítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magában foglal egy vagy több kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak:

a)

pneumatikus kerékköpeny, amelyet kifejezetten golyóálló tulajdonsággal terveztek, vagy kilyukasztva is futóképes;

b)

az alapvető fontosságú részek páncélozott védelme (pl. üzemanyagtartály vagy járműkabin);

c)

különleges megerősítések fegyverzet felszereléséhez vagy rögzítéséhez;

d)

világítás elsötétítés esetére.

Az ML6. pont nem vonatkozik az olyan polgári gépkocsikra vagy teherautókra, amelyeket pénz- vagy értékszállításra terveztek vagy alakítottak át, és páncélzattal vagy ballisztikai védelemmel láttak el.

ML7.
Vegyi vagy biológiai mérgező anyagok, „tömegoszlató anyagok”, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevők és anyagok a következők szerint:

a)

„Katonai felhasználásra alkalmas” biológiai és radioaktív anyagok, amelyek képesek emberekben vagy állatokban sérülést okozni, berendezésekben, növényi kultúrákban vagy a környezetben kárt tenni.

b)

Vegyi harcanyagok (CW), beleértve:

1.

idegrendszerre ható vegyi harcanyagok:

a)

O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) – fluorfoszfonátok, úgymint:

 

Szarin (GB): O-izopropil-metil-fluorfoszfonát (CAS 107-44-8);

 

Szomán (GD): O-pinakolil-metil-fluorfoszfonát (CAS 96-64-0);

b)

O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) N, N-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-amino-ciánfoszfátok, úgymint:

Tabun (GA): O-etil N,N-dimetilamino-cianfoszfát (CAS 77-81-6);

c)

O-alkil (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt), S-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:

VX: O-etil S-2-diizopropilaminoetil metiltiolfoszfonát (CAS 50782-69-9);

2.

hólyaghúzó vegyi harcanyagok:

a)

kénmustárok, úgymint:

1.

2-klóretil-klórmetilszulfid (CAS 2625-76-5);

2.

bisz(2-klóretil)szulfid (CAS 505-60-2);

3.

bisz(2-klóretiltio)metán (CAS 63869-13-6);

4.

1,2-bisz(2-klóretiltio)etán (CAS 3563-36-8);

5.

1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán (CAS 63905-10-2);

6.

1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután (CAS 142868-93-7);

7.

1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán (CAS 142868-94-8);

8.

bisz(2-klóretil-tiometil)éter (CAS 63918-90-1);

9.

bisz(2-klóretil-tioetil)éter (CAS 63918-89-8);

b)

hólyaghúzó harci gázok (luizitok), úgymint:

1.

2-klórvinil-arzindiklorid (CAS 541-25-3);

2.

trisz(2-klórvinil)arzin (CAS 40334-70-1);

3.

bisz(2-klórvinil)arzinklorid (CAS 40334-69-8);

c)

nitrogénmustárok, úgymint:

1.

HN1: bisz(2-klóretil)etilamin (CAS 538-07-8);

2.

HN2: bisz(2-klóretil)metilamin (CAS 51-75-2);

3.

HN3: trisz(2-klóretil)amin (CAS 555-77-1);

3.

cselekvőképességet akadályozó vegyi harcanyagok, úgymint:

a)

3-kvinuklidinil-benzilát (BZ) (CAS 6581-06-2);

4.

lombtalanító (defoliáns) vegyi harcanyagok, úgymint:

a)

butil 2-klóro-4-fluorofenoxiacetát (LNF);

b)

2,4,5-triklórfenoxi ecetsav (CAS 93-76-5) keverve 2,4-diklórfenoxi ecetsavval (CAS 94-75-7) (Agent Orange (CAS 39277-47-9));

c)

CW bináris prekurzorok és kulcs prekurzorok a következők szerint:

1.

alkil (metil-, etil-, n-propil- vagy izopropil-foszfonil-difluorid), mint

DF: metil-foszfonil-difluorid (CAS 676-99-3);

2.

O-alkil (amelyben a H egyenlő vagy kevesebb mint C10, beleértve a cikloalkilt) O-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) aminoetil-alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonitok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:

QL: O-etil O-2-diizopropilamino-etil-metilfoszfonit (CAS 57856-11-8);

3.

klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát (CAS 1445-76-7);

4.

klórszomán: O-pinakolil-etilklórfoszfonát (CAS 7040-57-5);

d)

„Tömegoszlató anyagok”, aktív összetevőkből álló vegyi anyagok és azok kombinációi, beleértve:

1.

α-bromofenilacetonitril, (α-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);

2.

[(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698-41-1);

3.

2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 532-27-4);

4.

dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257-07-8);

5.

10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);

6.

N-Nonanoilmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9);

Az ML7. pont d) pontja nem vonatkozik azokra a tömegoszlató anyagokra, amelyek kiszerelése egyedi és személyes önvédelemre szolgál.

Az ML7. pont d) pontja nem vonatkozik az élelmiszertermelési és gyógyászati célokra azonosított és csomagolt aktív összetevőkből álló vegyi anyagokra és azok kombinációira;

e)

A következőkben felsoroltak bármelyikének és a kimondottan azokhoz tervezett részegységek szétterítésére tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések:

1.

az ML7. pont a), b) vagy d) pontjaiban meghatározott anyagok,

2.

az ML7. pont c) pontja alatt felsorolt prekurzorokból készült vegyi harcanyagok;

f)

Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított védő és semlegesítő berendezések, részegységek és vegyi keverékek a következők szerint:

1.

az ML7. pont a), b) vagy d) pontjában felsorolt anyagok elleni védelem céljára tervezett vagy átalakított berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

2.

az ML7. pont a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények vegyi mentesítésére tervezett vagy átalakított berendezések és azok részegységei;

3.

kifejezetten az ML7. pont a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítésére kifejlesztett vagy előállított vegyi keverékek.

Az ML7. pont f) 1. alpontja magában foglalja a következőket:

a)

a kifejezetten nukleáris, biológiai és vegyi szűrésre tervezett vagy átalakított légkondicionáló berendezések;

b)

védőruházat.

A polgári gázálarcok, védő- és fertőtlenítő felszerelésekről további részletek a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontjában is találhatók;

g)

Az ML7. pont a), b) vagy d) pontjában meghatározott anyagok felderítésére vagy azonosítására tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.

Az ML7. g) pont nem vonatkozik a személyi sugárzásmérő doziméterekre.

Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontját;

h)

A kifejezetten az ML7. pont b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok érzékelésére vagy azonosítására tervezett vagy feldolgozott „biopolimerek” és az ezek előállításához használt specifikus sejtkultúrák;

i)

Vegyi harcanyagok semlegesítésére vagy lebontására szolgáló „biokatalizátorok” és azok biológiai rendszerei a következők szerint:

1.

a kifejezetten az ML7. pont b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok semlegesítésére és lebontására tervezett „biokatalizátorok”, amelyek a biológiai rendszerek irányított laboratóriumi szelekciója, vagy genetikai manipulációja eredményeként jönnek létre;

2.

biológiai rendszerek az alábbiak szerint: „vivővektorok”, az ML7. pont i) pontjának 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátorok” előállításához szükséges specifikus genetikai információt hordozó sejtkultúrák vagy vírusok.

Az ML7. pont b) és d) pontjai nem vonatkoznak a következőkre:

a)

cianogén-klorid (CAS 506-77-4); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.5. pontját.

b)

hidrogén-cianid (CAS 74-90-8);

c)

klór (CAS 7782-50-5);

d)

karbonil-klorid (foszgén) (CAS 75-44-5); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.4. pontját;

e)

difoszgén (triklórmetil-klórformiát) (CAS 503-38-8);

f)

2004 óta nem használatos;

g)

xilil-bromid, orto: (CAS 89-92-9), meta: (CAS 620-13-3), para: (CAS 104-81-4);

h)

benzil-bromid (CAS 100-39-0);

i)

benzil-jodid (CAS 620-05-3);

j)

brómaceton (CAS 598-31-2);

k)

cianogén-bromid (CAS 506-68-3);

l)

bróm metil-etil-keton (CAS 816-40-0);

m)

klóraceton (CAS 78-95-5);

n)

etil-jódacetát (CAS 623-48-3);

o)

jódaceton (CAS 3019-04-3);

p)

klórpikrin (CAS 76-06-2). Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.7. pontját.

Az ML7. pont h) pontjában és i) pontjának 2. alpontjában meghatározott sejtkultúrák és biológiai rendszerek kizárólagosak és ezek az alpontok nem vonatkoznak a polgári célt szolgáló sejtekre vagy biológiai rendszerekre, amelyeket például a mezőgazdaságban, gyógyszeriparban, egészségügyben, állatgyógyászatban, környezetvédelemben, hulladék feldolgozásban vagy élelmiszeriparban alkalmaznak.

ML8.
„Energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők, a következők szerint:

Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011. pontját.

Töltetekért és eszközökért lásd az ML4. pontot, valamint a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A008. pontját.

1.

Az ML8. pont alkalmazásában a keverék két vagy több anyag összetételét jelenti, amelyek közül legalább az egyik az ML8. pontban szerepel.

2.

Ez a lista az ML8. pontban szereplő minden anyagra vonatkozik, még akkor is, ha nem a feltüntetett alkalmazásra szolgál. (pl. a TAGN főképpen robbanóanyagként használatos, de üzemanyagként vagy oxidálószerként is ismert).

a)

„Robbanóanyagok” és azok keverékei:

1.

ADNBF (aminodinitrobenzofuroxan vagy 7-amino-4,6-dinitrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 97096-78-1);

2.

BNCP [cisz-bisz (5-nitrotetrazolato) tetra-amin-kobalt (III)perklorát] (CAS 117412-28-9);

3.

CL-14 (diamino-dinitrobenzofuroxan vagy 5,7-diamino-4,6-initrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 117907-74-1);

4.

CL-20 (HNIW vagy hexanitro-hexaazaisowurtzit) (CAS 135285-90-4); CL-20 klatrátjai (lásd még VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 3. és 4. alpontjait);

5.

CP [2-(5-cianotetrazoláto) penta amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 70247-32-4);

6.

DADE (1,1-diamino-2,2-dinitro-etilén, FOX7) (CAS 145250-81-3);

7.

DATB (diaminotrinitrobenzol) (CAS 1630-08-6);

8.

DDFP (1,4-dinitrodifurazanopiperazin);

9.

DDPO (2,6-diamino-3,5-dinitropirazin-1-oxid, PZO) (CAS 194486-77-6);

10.

DIPAM (3,3′-diamino-2,2′,4,4′,6,6′-hexanitrobifenil vagy dipikramid) (CAS 17215-44-0);

11.

DNGU (DINGU vagy dinitroglikoluril) (CAS 55510-04-8);

12.

furazanok a következők szerint:

a)

DAAOF (diaminoazoxifurazan);

b)

DAAzF (diaminoazofurazan) (CAS 78644-90-3);

13.

HMX és változatai (lásd még az ML8. pont g) pontjának 5. alpontját „prekurzorok”) az alábbiak szerint:

a)

HMX (ciklotetrametilén-tetranitramin, oktahidro-1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetrazokin, 1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetraza-cikloktán, oktogén) (CAS 2691-41-0);

b)

a HMX difluoroaminált analógjai;

c)

K-55 (2,4,6,8-tetranitro-2,4,6,8-tetraazabiciklo [3,3,0]-oktanon-3, tetranitro-szemiglikouril vagy keto-biciklikus HMX) (CAS 130256-72-3);

14.

HNAD (hexanitroadamantán) (CAS 143850-71-9);

15.

HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062-22-0);

16.

Imidazolok, a következők szerint:

a)

BNNII [oktahidro-2,5-bisz(nitroimino-)imidazo-(4,5-d)imidazol];

b)

DNI (2,4-dinitroimidazol) (CAS 5213-49-0);

c)

FDIA (1-fluoro-2,4-dinitro-imidazol);

d)

NTDNIA [N-(2-nitrotriazolo)-2,4-dinitro-imidazol];

e)

PTIA (1-pikril-2,4,5-trinitroimidazol);

17.

NTNMH [1-(2-nitrotriazolo)-2-dinitrometilén-hidrazin];

18.

NTO (ONTA vagy 3-nitro-1,2,4-triazol-5-on) (CAS 932-64-9);

19.

polinitrokubánok több mint négy nitro-csoporttal;

20.

PYX [2,6-Bisz(pikrilamino)-3,5-dinitro-piridin] (CAS 38082-89-2);

21.

RDX és változatai az alábbiak szerint:

a)

RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5- trinitro-1,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexán, hexogén) (CAS 121-82-4);

b)

Keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triaza-ciklohexanon) (CAS 115029-35-1);

22.

TAGN (triamino-guanidin-nitrát) (CAS 4000-16-2);

23.

TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058-38-6) (lásd még az ML8. pont g) „Prekurzorok” 7. alpontját);

24.

TEDDZ (3,3,7,7-tetrabis(difluoroamin) oktahidro-1,5-dinitro-1,5-diazocin);

25.

Tetrazolok a következők szerint:

a.

NTAT (nitrotriazol-aminotetrazol);

b.

NTNT (1-N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazol);

26.

Tetril (trinitrofenil-metilnitramin) (CAS 479-45-8);

27.

TNAD (1,4,5,8-tetranitro-1,4,5,8-tetraazadekalin) (CAS 135877-16-6) (lásd még az ML8. pont g) „Prekurzorok” 6. alpontját);

28.

TNAZ (1,3,3-trinitroazetidin) (CAS 97645-24-4) (lásd még az ML8. pont g) „Prekurzorok” 2. alpontját);

29.

TNGU (SORGUYL vagy tetranitroglikoluril) (CAS 55510-03-7);

30.

TNP (1,4,5,8-tetranitro-piridazino[4,5-d]piridazin) (CAS 229176-04-9);

31.

Triazinok a következők szerint:

a)

DNAM (2-oxi-4,6-dinitroamino-s-triazin) (CAS 19899-80-0);

b)

NNHT (2-nitroimino-5-nitro-hexahydro-1,3,5-triazine) (CAS 130400-13-4);

32.

Triazolok a következők szerint:

a)

5-azido-2-nitrotriazol;

b)

ADHTDN (4-amino-3,5-dihidrazino-1,2,4-triazol dinitramid) (CAS 1614-08-0);

c)

ADNT (1-amino-3,5-dinitro-1,2,4-triazol);

d)

BDNTA ([bisz-dinitrotriazol]amin);

e)

DBT (3,3′-dinitro-5,5-bi-1,2,4-triazol) (CAS 30003-46-4);

f)

DNBT (dinitrobisztriazol) (CAS 70890-46-9);

g)

NTDNA (2-nitrotriazol 5-dinitramid) (CAS 75393-84-9);

h)

NTDNT [1-N-(2-nitrotriazolo)-3,5-dinitrotriazol];

i.

PDNT (1-pikril-3,5-dinitrotriazol);

j)

TACOT (tetranitrobenzotriazolobenzotriazol) (CAS 25243-36-1);

33.

az ML8. pont a) pontja alatt fel nem sorolt robbanóanyagok, amelyek a következő jellemzők bármelyikével rendelkeznek:

a)

maximális sűrűségnél a 8 700 m/s értéket meghaladó detonációs sebesség, vagy

b)

a 34 Gpa (340 kbar) értéket meghaladó detonációs nyomás;

34.

az ML8. pont a) pontja alatt fel nem sorolt szerves robbanóanyagok, amelyek a következő jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

a)

a detonációs nyomás eléri vagy meghaladja a 25 Gpa (250 kbar) értéket, valamint

b)

523 °K (250 °C) vagy magasabb hőmérsékletnél 5 percnyi vagy hosszabb időtartamig stabilak maradnak;

b)

„Hajtóanyagok” a következők szerint:

1.

az ENSZ „UN 1.1.” osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 250 másodperc a nem fémezett, vagy több mint 270 másodperc az alumíniumozott kompozíciók esetében;

2.

az ENSZ „UN 1.3.” osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 230 másodperc a nem halogénezett, 250 másodperc a nem fémes kompozíciók, és 266 másodperc a fémes kompozíciók esetében;

3.

„hajtóanyagok”, amelyek erőállandója nagyobb, mint 1 200 kj/kg;

4.

„hajtóanyagok”, amelyek 38 mm/s stabil egyenes vonalú égési sebességet képesek fenntartani szabványos feltételek között (késleltetett egyes szál formájában mérve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyomáson és 294 K (21°C) hőmérsékleten;

5.

elasztomerrel módosított, öntött, kétbázisú „hajtóanyag” (EMCDB), amelynek nyújthatósága maximális nyomáson, 233 K (–40 °C) hőmérsékleten az 5 %-ot meghaladja;

6.

bármely egyéb „hajtóanyag”, amely az ML8. pont a) pontja alatt meghatározott összetevőt tartalmaz;

7.

az EU közös katonai listájában máshol nem említett, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „hajtóanyagok”;

c)

„Pirotechnikai eszközök”, üzemanyagok és kapcsolódó összetevőik és azok keverékei a következők szerint:

1.

kifejezetten katonai célra kifejlesztett repülőgép-üzemanyagok;

2.

alane (alumínium-hidrid) (CAS 7784-21-6);

3.

karboránok; dekaboránok (CAS 17702-41-9); pentaboránok (CAS 19624-22-7 és 18433-84-6) és azok származékai;

4.

hidrazin és származékai, (lásd még az ML8. pont d) pontjának (oxidáló hidrazinszármazékok) 8. és 9. alpontját):

a)

hidrazin (CAS 302-01-2) 70 % és magasabb koncentrációban;

b)

monometil-hidrazin (CAS 60-34-4);

c)

szimmetrikus dimetil-hidrazin (CAS 540-73-8);

d)

nem-szimmetrikus dimetil-hidrazin (CAS 57-14-7);

5.

fémes üzemanyagok részecske formában, amelyek lehetnek gömbszerűek, atomizáltak, szferoidok, pikkelyesek vagy őröltek, melyek legalább 99 %-ot tartalmaznak az alábbi anyagok bármelyikéből:

a)

a következő fémek és azok keverékei:

1.

berillium (CAS 7440-41-7) 60 μm-nél kisebb részecskemérettel;

2.

vaspor (CAS 7439-89-6) 3 μm vagy kisebb részecskemérettel vasoxidból hidrogénnel végzett redukciós gyártással előállítva;

b)

az alábbi összetevőket tartalmazó keverékek:

1.

cirkónium (CAS 7440-67-7), magnézium (CAS 7439-95-4) vagy ezek ötvözetei 60 μm-nél kisebb részecskemérettel;

2.

bór (CAS 7440-42-8) vagy bór-karbid (CAS 12069-32-8) üzemanyagok 85 %-os vagy magasabb tisztasággal és 60 μmnél kisebb részecskemérettel;

6.

kifejezetten lángszórókban vagy gyújtóbombákban történő felhasználáshoz összeállított, szénhidrogén üzemanyagoknál alkalmazott „sűrítőket”, pl. fém sztearátokat vagy palmátokat (pl. oktál (CAS 637-12-7)), valamint M1, M2, és M3 sűrítőket tartalmazó katonai anyagok;

7.

perklorátok, klorátok és kromátok, fémporral vagy más nagy hatóerejű üzemanyag adalékokkal;

8.

gömbösített alumíniumpor (CAS 7429-90-5) 60 μm vagy kisebb részecskemérettel, legalább 99 %-os alumínium tartalmú anyagból;

9.

titánium szubhidrid (TiHn), amelynek sztochiometriai egyenértéke n = 0,65–1,68.

Az ML8. pont c) pontjának 1. alpontjában felsorolt repülőgép-üzemanyagok végtermékek, nem összetevők.

Az ML8. pont c) pontjának 4. a) alpontja a kifejezetten korrózió csökkentésére szolgáló hidrazin keverékekre nem vonatkozik.

Az ML8. pont c) pontjának 5. alpontját a robbanóanyagokra és üzemanyagokra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a fémeket vagy ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba vagy berilliumba kapszulázták-e.

Az ML8. pont c) pontjának 5. b) 2. alpontja a bór-10-zel dúsított bórra és bórkarbidra (20 %-nál magasabb bór-10 tartalommal) nem vonatkozik.

d)

A következő oxidánsok és azok keverékei:

1.

ADN (ammónium-dinitramid vagy SR 12) (CAS 140456-78-6);

2.

AP (ammónium perklorát) (CAS 7790-98-9);

3.

fluorgáznak a következőkben felsoroltak valamelyikével alkotott elegyei:

a)

egyéb halogének;

b)

oxigén,

c)

nitrogén;

Az ML8. pont d) pontja 3. alpontja nem vonatkozik a klór-trifluoridra (CAS 7790-91-2). Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C238. pontját.

Az ML8. pont d) pontjának 3. alpontja nem vonatkozik a gázállapotú nitrogén-trifluoridra (CAS 7783-54-2).

4.

DNAD (1,3-dinitro-1,3-diazetidin) (CAS 78246-06-7);

5.

HAN (hidroxil-ammónium-nitrát) (CAS 13465-08-2);

6.

HAP (hidroxil-ammónium-perklorát) (CAS 15588-62-2);

7.

HNF (hidrazinium-nitroformát) (CAS 20773-28-8);

8.

hidrazin-nitrát (CAS 37836-27-4);

9.

hidrazin-perklorát (CAS 27978-54-7);

10.

folyékony oxidáló szerek, gátolt vörösfüstös salétromsavból (IRFNA) (CAS 8007-58-7) összeállítva, vagy azt tartalmazva.

Az ML8. pont d) pontjának 10. alpontja a nem gátolt vörösfüstös salétromsavra nem vonatkozik;

e)

Kötőanyagok, lágyítók, monomerek és polimerek a következők szerint:

1.

AMMO (azidometil-metiloxetán és polimerjei) (CAS 90683-29-7) (lásd még az ML8. pont g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját);

2.

BAMO (bisazido-metiloxetán és polimerjei) (CAS 17607-20-4) (lásd még az ML8. pont g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját);

3.

BDNPA [bisz (2,2-dinitropropil)acetál] (CAS 5108-69-0);

4.

BDNPF [bisz (2,2-dinitropropil)formal] (CAS 5917-61-3);

5.

BTTN (butanetrioltrinitrát) (CAS 6659-60-5) (lásd még az ML8. pont g) pontjának (Prekurzorok) 8. alpontját);

6.

kifejezetten katonai felhasználásra kifejlesztett és a következők közül bármelyiket tartalmazó energetikai monomerek, lágyítók vagy polimerek:

a)

nitro-csoportok;

b)

azido-csoportok;

c)

nitrát-csoportok;

d)

nitrataza-csoportok, vagy

e)

difluoroamino-csoportok;

7.

FAMAO (3-difluoroaminometil-3-azidometil-oxetán) és annak polimerjei;

8.

FEFO [bisz-(2-fluoro-2,2-dinitroetil) formal] (CAS 17003-79-1);

9.

FPF-1 (poli-2,2,3,3,4,4-hexafluoro-pentán-1,5-diol formal) (CAS 376-90-9);

10.

FPF-3 (poli-2,4,4,5,5,6,6-heptafluoro-2-tri-fluorometil-3-oxaheptán-1,7-diol formal);

11.

GAP (glicidilazid-polimer) (CAS 143178-24-9) és annak származékai;

12.

HTPB (hidroxil végződésű polibutadién) egy hidroxil viszonyszámmal, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 2,2 és egyenlő vagy kisebb, mint 2,4, 0,77 meq/g-nál kisebb hidroxil értékkel, amelynek viszkozitása kevesebb, mint 47 poise 30 °C hőmérsékleten (CAS 69102-90-5);

13.

kevesebb, mint 10 000 molekulasúlyú, alkohol-funkciós csoportot tartalmazó poli(epiklórhidrin) a következők szerint:

a)

poli(epiklórhidrindiol);

b)

poli(epiklórhidrintriol);

14.

NENA-k (nitratoetilnitramin elegyek) (CAS 17096-47-8, 85068-73-1, 82486-83-7, 82486-82-6 és 85954-06-9);

15.

PGN [poli-GLYN, poliglici-dilnitrát vagy poli(nitratometil-oxirán)] (CAS 27814-48-8);

16.

Poli-NIMMO (poli nitrátometilmetiloxetán) vagy poli-NMMO [poli(3-Nitratometil-3-metiloxetán)] (CAS 84051-81-0);

17.

Polinitro-orto-karbonátok;

18.

TVOPA [1,2,3-trisz(1,2-bis((difluoroamino))etoxi)-propán vagy trisz-vinoxi-propán melléktermék] (CAS 53159-39-0);

f)

„Adalékanyagok” a következők szerint:

1.

lúgos réz-szalicilát (CAS 62320-94-9);

2.

BHEGA [bis-(2-hidroxietil)-glikolamid] (CAS 17409-41-5);

3.

BNO (butadién-nitril-oxid) (CAS 9003-18-3);

4.

ferrocén-származékok a következők szerint:

a)

butacén (CAS 125856-62-4);

b)

katocén (2,2-bis-etilferrocenil propán) (CAS 37206-42-1);

c)

ferrocén-karboxilsavak;

d)

n-butil-ferrocén (CAS 31904-29-7);

e)

más polimer ferrocén-származékok mellékterméke;

5.

ólom-béta-reszorcilát (CAS 20936-32-7);

6.

ólom-citrát (CAS 14450-60-3);

7.

béta-reszorcilátok vagy szalicilátok ólom-réz kelátjai (CAS 68411-07-4);

8.

ólom-malát (CAS 19136-34-6);

9.

ólom-szalicilát (CAS 15748-73-9);

10.

ólom-sztanát (CAS 12036-31-6);

11.

MAPO [trisz-1-(2-metil) aziridinil-foszfin-oxid] (CAS 57-39-6); BOBBA 8 (bisz(2-metil-aziridinil) 2-(2-hidroxipropanoxi)propilamino-foszfin-oxid) és más MAPO-származékok;

12.

metil BAPO [bisz(2-metil-aziridinil) metilamino foszfin-oxid] (CAS 85068-72-0);

13.

N-metil-p-nitroanilin (CAS 100-15-2);

14.

3-nitraza-1,5-pentán diizocianát (CAS 7406-61-9);

15.

fémorganikus csatlakozó anyagok a következők szerint:

a)

neopentil[diallil]oxi, tri[dioktil]foszfát-titanát (CAS 103850-22-2) szintén ismert mint titánium IV, 2,2 [bisz 2-propenolát-metil, butanolát, trisz(dioktil) foszfát] (CAS 110438-25-0) vagy LICA 12 (CAS 103850-22-2);

b)

Titánium IV, [(2-propenolát-1) metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz[dioktil] piro-foszfát vagy KR3538;

c)

Titánium IV, [(2-propenolát-1)metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz(dioktil)foszfát;

16.

policián-difluor-aminoetilénoxid;

17.

polifunkcionális aziridin-amidok: izoftalikus, trimezikus (BITA vagy butilén imin-trimezamid), izocianursavas vagy trimetiládos gerincstruktúrával és 2-metil vagy 2-etil helyettesítőkkel az aziridin gyűrűben;

18.

propilén-imin (2-metilaziridin) (CAS 75-55-8);

19.

nagyfinomságú vasoxid (Fe2O3) (CAS 1317-60-8) 250 m2/g-ot meghaladó fajlagos felülettel és 3,0 nm vagy annál kisebb átlagos részecskemérettel;

20.

TEPAN (tetraetilén-pentaaminakrilonitril) (CAS 68412-45-3); cianoetilénezett poliaminok és azok sói;

21.

TEPANOL (tetraetilén-pentaaminakrilonitril-glicidol) (CAS 68412-46-4); glicidollal cianoetilénezett poliaminok és azok sói;

22.

TPB (trifenil-bizmut) (CAS 603-33-8);

g)

„Prekurzorok” a következők szerint:

Az ML8. pont g) pontjában a hivatkozások az ezen anyagokból készült, meghatározott „Energiahordozó anyagok”-ra vonatkoznak:

1.

BCMO (diklórmetiloxetanon) (CAS 142173-26-0) (lásd még az ML8. pont e) pontjának 1. és 2. alpontját);

2.

dinitroazetidin-t-butil só (CAS 125735-38-8) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 28. alpontját);

3.

HBIW (hexabenzil-hexa-aza-izowurtzit) (CAS 124782-15-6) (lásd még az ML8. pont a) pont 4. alpontját);

4.

TAIW (tetraacetil-dibenzil-hexa-aza-izowurtzitán) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 4. alpontját); (CAS 182763-60-6);

5.

TAT (1,3,5,7 tetraacetil-1,3,5,7,-tetraaza-ciklo-oktán) (CAS 41378-98-7) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 13. alpontját);

6.

1,4,5,8-tetraazadekalin (CAS 5409-42-7) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 27. alpontját);

7.

1,3,5-triklórbenzol (CAS 108-70-3) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 23. alpontját);

8.

1,2,4-trihidroxibután (1,2,4-butanetriol) (CAS 3068-00-6) (lásd még az ML8. pont e) pontjának 5. alpontját).

2009 óta nem használatos.

Az ML8. pont nem vonatkozik az alábbi anyagokra, kivéve ha elegyet alkotnak, vagy keverve vannak az ML8. pont a) pontjában meghatározott energiahordozó anyagokkal, vagy az ML8. pont c) pontjában meghatározott fémporokkal:

a)

ammónium-pikrát (CAS 131-74-8);

b)

fekete lőpor;

c)

hexanitrodifenilamin (CAS 131-73-7);

d)

difluór-amin (CAS 10405-27-3);

e)

nitrokeményítő (CAS9056-38-6);

f)

káliumnitrát (CAS 7757-79-1);

g)

tetranitro-naftalin;

h)

trinitroanizol;

i)

trinitronaftalin;

j)

trinitroxilén;

k)

N-pirrolidinon; 1-metil-2-pirrolidinon (CAS 872-50-4);

l)

dioktil-malát (CAS 142-16-5);

m)

etil-hexil-akrilát (CAS 103-11-7);

n)

tri-etil-alumínium (TEA) (CAS 97-93-8), trimetilalumínium (TMA) (CAS 75-24-1) és a lítium, nátrium, magnézium, cink vagy bór egyéb öngyulladó-fém alkiljai vagy ariljai;

o)

nitrocelluóz (CAS 9004-70-0);

p)

nitroglicerin (vagy glicerol-trinitrát, trinitroglicerin) (NG) (CAS 55-63-0);

q)

2,4,6-trinitrotoluol (TNT) (CAS 118-96-7);

r)

etilén-diamin-dinitrát (EDDN) (CAS 20829-66-7);

s)

penta-eritritol-tetranitrát (PETN) (CAS 78-11-5);

t)

ólomazid (CAS 13424-46-9), normál (CAS 15245-44-0) és lúgos ólomstifnát (CAS 12403-82-6) és primer robbanóanyagok és élesítő elegyek, amelyek azidokat vagy azid komplex vegyületeket tartalmaznak;

u)

trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN) (CAS 111-22-8);

v)

2,4,6-trinitro-reszorcinol (stifnát sav) (CAS 82-71-3);

w)

dietil-difenil karbamid (CAS 85-98-3); dimetil-difenil karbamid (CAS 611-92-7); metil-etil-difenil karbamid (centralitok);

x)

N,N-difenil karbamid (nem szimmetrikus difenil karbamid) (CAS 603-54-3);

y)

metil-N,N-difenil-karbamid (metil nem szimmetrikus difenil-karbamid) (CAS 13114-72-2);

z)

etil-N,N-difenil-karbamid (etil nem szimmetrikus difenil-karbamid) (CAS 64544-71-4);

aa)

2-nitro-difenil-amin (4-NDPA) (CAS 119-75-5);

bb)

4-nitro-difenil-amin (4-NDPA) (CAS 836-30-6);

cc)

2,2-dinitro-propanol (CAS 918-52-5);

dd)

nitroguanidin (CAS 556-88-7) (lásd a kettős felhasználású termékek uniós jegyzékének C011. d) alpontját).

ML9.
Hadihajók (felszíni vagy víz alatti), különleges tengerészeti berendezések, tartozékok, alkatrészek és egyéb felszíni vízi járművek a következők szerint:

Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pontot.

a)

vízi járművek és alkatrészek a következők szerint:

1.

Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított (felszíni vagy víz alatti) vízi járművek, függetlenül a jelenlegi műszaki állapottól vagy működési feltételektől, és attól, hogy rendelkezneke fegyverzet hordozó rendszerekkel vagy páncélzattal, valamint az ilyen vízi járművek úszótestei vagy azok részei, és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;

2.

Az ML9. pont a) pontjának 1. alpontjában meghatározottaktól eltérő felszíni vízi járművek, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek, a járműre rögzítve vagy abba beépítve:

a)

az ML1. pontban meghatározott, 12,7 mm vagy annál nagyobb kaliberű automata fegyverek, vagy az ML2., az ML4., az ML12. vagy az ML19. pontban meghatározott fegyverek, vagy ezeknek a fegyvereknek a „rögzítési” vagy felfüggesztési pontjai;

A „rögzítés(i pontok)” a fegyverek rögzítésére szolgáló eszközökre vagy tartókra vonatkoznak.

b)

az ML5. pontban meghatározott tűzvezető rendszerek;

c)

Rendelkeznek a következők mindegyikével:

1.

„vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem”;

2.

semlegesítési célokra tervezett „előmosó vagy leöblítő rendszer”;

1.

A „vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem” egy zárt rendszerű helyiség, amelyet túlnyomás, szigetelt szellőztetőrendszer, korlátozott számú, CBRN-szűrőkkel ellátott szellőzőnyílás és légzárókkal felszerelt, korlátozott személyzeti hozzáférési pont jellemez.

2.

Az „előmosó vagy leöblítő rendszer” tengervizet permetező rendszer, amely képes a hajó külső felületének és fedélzetének egyidejű lemosására;

d)

az ML4. pont b) pontjában, az ML5. pont c) pontjában vagy az ML11. pont a) pontjában meghatározott, aktív fegyverek elleni eszközök, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek:

1.

„CRBN-védelem”;

2.

kifejezetten radar keresztmetszet csökkentésére tervezett hajótest és parancshídház;

3.

hőkibocsátást csökkentő eszközök (pl. a kipufogó/füstgázok hűtőrendszere), kivéve a kifejezetten a hajtómű hatékonyságának általános növelésére vagy a környezeti hatások csökkentésére tervezett eszközöket;

4.

a vízi jármű egésze mágnesességének csökkentésére tervezett demagnetizáló rendszer;

b)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett motorok és hajtóműrendszerek, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei, a következők szerint:

1.

kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező dízelmotorok:

a)

legalább 1,12 MW (1 500 LE) teljesítmény;

b)

legalább 700/perc fordulatszám;

2.

kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező elektromos motorok:

a)

több mint 0,75 MW (1 000 LE) teljesítmény;

b)

gyors irányváltási képesség;

c)

folyadékhűtés;

d)

teljesen zárt kivitel;

3.

a következő jellemzők mindegyikével rendelkező antimágneses dízelmotorok:

a)

legalább 37,3 kW (50 LE) teljesítmény;

b)

a teljes tömeg 75 %-át meghaladó nem mágneses összetevők;

4.

„levegőfüggetlen” (AIP), kifejezetten tengeralattjárókra kifejlesztett hajtóműrendszerek.

„Levegőfüggetlen hajtóműrendszer” (Air Independent Propulsion, AIP) révén a lemerült tengeralattjáró atmoszferikus oxigén nélkül is képes hajtóműrendszerének hosszabb ideig történő működtetésére, mint amire akkumulátorral lenne képes. Az ML9. b) pontjának 4. alpontja alkalmazásában az AIP nem foglalja magában a nukleáris energiát;

c)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelő eszközök, azok vezérlőberendezései és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;

d)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett tengeralattjáró elleni és torpedó elfogó hálók;

e)

2003 óta nem használatos;

f)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hajótest-áthatolók és -csatlakozók, amelyek képesek a hajótesten kívüli berendezésekkel a kölcsönös együttműködésre, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;

Az ML9. pont f) pontja a hajók azon egy eres, több eres, koaxiális vagy rádiófrekvenciás típusú csatlakozóit és hajótest-áthatolóit foglalja magában, amelyek képesek megakadályozni a vízszivárgást és fenntartani a szükséges jellemzőket 100 méternél nagyobb merülési mélységben; továbbá kifejezetten „lézernyaláb” átvitelére tervezett száloptikai csatlakozókat és optikai áthatolókat a mélységtől függetlenül. Az ML9. pont f) pontja nem vonatkozik a normál hajtótengely és a hidrodinamikai irányító rudazat hajótest-áthatolóira;

g)

alacsony zajszintű csapágyak a következő alkatrészek bármelyikével felszerelve, és azok a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett berendezések, amelyek ilyen csapágyakat foglalnak magukban:

1.

gáz- vagy mágneses felfüggesztés;

2.

aktív jelelnyomás-vezérlés,

3.

vibráció elnyomás-vezérlés.

ML10.
„Repülőgép”, „levegőnél könnyebb légi jármű”, személyzet nélküli légi jármű, repülőgép-hajtómű (motor) és „repülőgép”-részegység, hozzátartozó berendezések és részegységek, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át a következők szerint):

Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. pontot.

a)

harci „repülőgép” és a kifejezetten hozzá tervezett részegységek;

b)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított egyéb „repülőgép”, „levegőnél könnyebb légi jármű”, többek között a katonai felderítő, csata, katonai kiképző, szállító és légi deszant, vagy katonai berendezést ledobó, logisztikai támogató repülőgép, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;

c)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy módosított, személyzet nélküli légi járművek és kapcsolódó berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

1.

személyzet nélküli légi járművek (UAV), többek között távirányítással vezetett légi járművek (RPV), programozható légi járművek és a „levegőnél könnyebb légi járművek”;

2.

a kapcsolódó indító szerkezetek és földi kiszolgáló eszközök;

3.

a vezérléshez és irányításhoz szükséges kapcsolódó berendezések;

d)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép-hajtóművek és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

e)

fedélzeti berendezések, beleértve a légi üzemanyag utántöltés eszközeit, amelyeket kifejezetten az ML10. pont a) vagy b) pontja alapján meghatározott repülőgéphez való használatra, vagy az ML10. pont d) pontja alapján meghatározott légi-hajtóművekhez terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

f)

nyomás alatti üzemanyag-feltöltők, nyomás alatti üzemanyag-utántöltő berendezések, kifejezetten hadműveleti területeken végrehajtandó műveletekhez tervezett berendezések és földi kiszolgáló eszközök, amelyeket kifejezetten az ML10. pont a) vagy b) pontja alapján meghatározott „repülőgéphez” való használatra, vagy az ML10. pont d) pontja alapján meghatározott repülőgép-hajtóművekhez terveztek;

g)

túlnyomásos légzőkészülék és részlegesen túlnyomás alatt álló ruhák „repülőgépen” való használatra, antigravitációs ruhák, katonai védősisakok és védőálarcok, „repülőgépen” vagy rakétáknál használatos folyékonyoxigén-átalakítók, katapultok és töltet által működésbe hozható eszközök a személyzet „repülőgépből” történő kimentésére vészhelyzetben;

h)

ejtőernyők, siklóernyők és kapcsolódó berendezések, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

1.

az EU közös katonai listájában máshol nem meghatározott ejtőernyők;

2.

siklóernyők;

3.

kifejezetten nagy magasságból történő ejtőernyős ugrásokhoz tervezett felszerelés (pl. ruhák, különleges sisakok, légzőkészülékek, navigációs berendezések);

i)

ejtőernyővel ledobott terhek automatikus irányítórendszerei; kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések késleltetett nyitású ugrásokhoz bármilyen magasságban, beleértve az oxigént biztosító berendezést is.

Az ML10. pont b) pontja nem vonatkozik a kimondottan katonai célra tervezett „repülőgépekre” vagy a „repülőgépek” azon változataira, amelyek:

a)

nem katonai kialakításúak, és nincsenek felszerelve kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezéssel vagy tartozékkal;

b)

valamely tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága által polgári használatra lajstromozásra kerültek.

Az ML10. pont d) pontja nem vonatkozik az alábbiakra:

a)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép-hajtóművek, amelyeket valamely tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága „polgári repülőgépen való használatra” lajstromozott, vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b)

dugattyús repülőgépmotorok vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, kivéve azokat, amelyeket pilóta nélküli légi járművekhez terveztek.

Az ML10. pont b) és d) pontja csak azokra a kifejezetten nem katonai „repülőgépekre”, vagy repülőgép-hajtóművekhez tervezett azon katonai jellegű részegységekre és katonai jellegű kapcsolódó berendezésekre vonatkozik, amelyek a katonai felhasználásra történő átalakításhoz szükségesek.

ML11.
Az EU közös katonai listáján másutt meg nem határozott elektronikai berendezések, valamint kifejezetten ezekhez tervezett részegységek a következők szerint:

a)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett elektronikai berendezések;

Az ML11. pont a) pontja magában foglalja a következőket:

a)

elektronikai ellentevékenységhez fejlesztett és elektronikai ellentevékenység elleni berendezéseket (úgymint oda nem tartozó vagy hibás jeleknek a radar, vagy rádió-kommunikációs vevőkbe történő bejuttatására tervezett berendezéseket, vagy amelyek képesek másképpen megakadályozni az ellenséges elektronikus vevőket a hatásos vételben, működésben, beleértve azok ellentevékenységi berendezéseit is), beleértve a zavarás és zavarás elleni berendezéseket is;

b)

széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;

c)

elektronikai rendszerek vagy berendezések, amelyeket vagy katonai hírszerzési vagy biztonsági célokra elektromágneses spektrum ellenőrzésére és megfigyelésére, vagy az ilyen hírszerzési és megfigyelési ellentevékenység elhárítására terveztek;

d)

víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonár vevőkbe zavaró, vagy hamis jeleket továbbító berendezések;

e)

biztonsági adatfeldolgozó berendezés, adattitkosító berendezés, rejtjelezési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;

f)

azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezés, valamint a kulcs kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezés;

g)

irányítási és navigációs berendezések;

h)

digitális troposcatter-rádió kommunikációs adatátviteli berendezések;

i)

kifejezetten jelek felderítésére kifejlesztett digitális demodulátorok;

j)

„automata parancsnoki és vezetési rendszerek”.

a katonai alkalmazású „szoftverrádióval” (SDR) kapcsolatos „szoftver” tekintetében lásd az ML21. pontot.

b)

a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) zavaró berendezései.

ML12.
Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó eszközök, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a)

a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott tűzfeladat visszavonásának foganatosítására tervezett kinetikai energiájú fegyverrendszerek;

b)

kifejezetten e célból tervezett vizsgáló és értékelő berendezések és vizsgálati modellek, beleértve a diagnosztikai műszereket és célokat, a kinetikai energiájú lövedékek és rendszerek dinamikus vizsgálatára.

Űrméret alatti lőszerek és kizárólag vegyi hajtóanyagot alkalmazó fegyverrendszerek és azok lőszerei tekintetében lásd az ML1–ML4. pontot.

Az ML12. pont az alábbiakat foglalja magában, amennyiben kifejezetten kinetikai energiájú fegyverrendszer céljára tervezték:

a)

indító-meghajtó rendszerek, amelyek alkalmasak egyszeri, vagy gyorstüzelésű üzemmódban 0,1 grammot meghaladó tömeg 1,6 km/s-ot meghaladó sebességre történő felgyorsítására;

b)

primer áramforrások, villamos páncélzat, energiatároló, hőgazdálkodási, kondicionáló, kapcsoló vagy üzemanyag-kezelő berendezések; valamint elektromos csatlakozók az energiaellátás és a löveg, valamint a lövegtorony és egyéb meghajtások számára;

c)

a cél felderítését, nyomon követését, a tűzvezetést és az eredmény felmérését szolgáló rendszerek;

d)

irányított lövedék önvezérlési, irányítási, vagy eltérítő hajtási (oldalirányú gyorsulást biztosító) rendszerei.

Az ML12. pont vonatkozik mindazon fegyverrendszerekre, amelyek az alábbi hajtásmódok bármelyikével működnek:

a)

elektromágneses;

b)

elektrotermikus;

c)

plazma;

d)

világítógáz, vagy

e)

vegyi hajtóanyag (ha azt a fentiek bármelyikével kombinálják).

ML13.
Páncélozott vagy védőberendezések és szerkezetek, valamint részegységek az alábbiak szerint:

a)

az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező páncéllemezek:

1.

katonai szabvány vagy előírás szerint gyártva, vagy

2.

katonai felhasználásra alkalmas;

b)

kifejezetten katonai rendszerek ballisztikai védelmére tervezett fémes vagy nemfémes szerkezetek, vagy azok kombinációi, és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

c)

katonai követelmények és szabványok, vagy hasonló nemzeti szabványok alapján gyártott sisakok és különleges kialakítású alkatrészeik (vagyis sisakborítás, bélés és komfort-töltés);

d)

testvédő páncélzat és védőruházat katonai szabvány, előírás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártva, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.

Az ML13. pont b) pontja magában foglalja a kifejezetten reaktív páncélzathoz vagy katonai óvóhelyek létrehozására tervezett anyagokat.

Az ML13. pont c) pontja nem vonatkozik a hagyományos acélsisakra, kivéve, ha azt átalakították, vagy úgy tervezték, hogy ellátható legyen, vagy ellátták bármilyen típusú kiegészítő eszközzel.

Az ML13. pont c) és d) pontja nem vonatkozik azon sisakokra, testvédő páncélzatokra és az azokhoz tartozó szerelvényekre, amelyeket azok viselője személyes védelmére tart magánál.

Az ML 13. pontban meghatározottak körébe kizárólag a kifejezetten bombák hatástalanítását végzők számára tervezett, kifejezetten katonai használatú védősisakok tartoznak.

Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A005. pontját.

A testvédő páncélzatok és sisakok gyártásához használt „szálas és rostos anyagok” tekintetében lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C010. pontját.

ML14.
„Kifejezetten katonai gyakorló eszközök” vagy hadgyakorlat forgatókönyvének szimulációjára szolgáló berendezések, szimulátor berendezések az ML1. pontban vagy az ML2. pontban meghatározott bármilyen tűzfegyver és fegyverzet használatának begyakorlására, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök.

„Kifejezetten katonai gyakorló eszközök”: a katonai célú támadásgyakorló eszközök, a repülésoktató eszközök, a lokátorcélzó gyakorlóeszközök, a lokátor célpont generátorok, a ballisztikai (lövész) oktató berendezések, a tengeralattjáró elhárító harci eszközök gyakorló eszközei, a repülés szimulátorok (beleértve a pilóták/űrhajósok kiképzésére szolgáló emberméretű centrifugákat), a lokátor oktató berendezések, a műszeres repülés gyakorlását szolgáló oktató berendezés, a navigációs oktató berendezések, a rakétaindítást oktató berendezések, a célberendezések, a pilóta nélküli (cél) „repülőgépek”, a fegyverzetgyakorló berendezések, a pilóta nélküli „repülőgép” gyakorló berendezés, a mobil gyakorló egységek és a szárazföldi katonai hadműveletek gyakorlására szolgáló berendezések.

Az ML14. pont magában foglalja a gyakorló eszközök képalkotó és interaktív környezeti rendszereit, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakították át.

Az ML14. pont nem vonatkozik a kifejezetten vadász és sportfegyverek használatának gyakorlására szolgáló berendezésekre.

ML15.
Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett képalkotó vagy ezeket zavaró berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek és kiegészítő eszközök az alábbiak szerint:

a)

rögzítő és képfeldolgozó berendezések;

b)

kamerák, fényképészeti és filmfeldolgozó berendezések;

c)

képerősítő berendezések;

d)

infravörös vagy termikus képalkotó berendezések;

e)

képalkotó lokátorszenzor berendezések;

f)

az ML15. pont a)–e) pontokban meghatározott berendezésekhez tartozó zavaró és zavarás-elhárító berendezések.

Az ML15. pont f) pontja magában foglalja azon berendezéseket, amelyeket a katonai képalkotó rendszerek működésének vagy hatékonyságának a csökkentésére, vagy az ilyen csökkentő hatásoknak a minimalizálására terveztek.

Az ML15. pontban a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek kifejezés kifejezetten katonai felhasználásra való tervezés esetén az alábbiakat foglalja magában:

a)

infravörös képátalakító csövek;

b)

képerősítő csövek (nem elsőgenerációs);

c)

mikrocsatorna panelek;

d)

alacsony fényszinten is működő tv képfelvevő csövek;

e)

felderítő rendszerek (beleértve az elektronikus összeköttetés és kiolvasás rendszereit);

f)

piroelektromos tv kamera csövek;

g)

képalkotó berendezések hűtőrendszerei;

h)

fotokróm vagy elektro-optikai rendszerű, villamos kioldású redőnyzárak legfeljebb 100 mikrosec redőnyzárási sebességgel, kivéve azon redőnyzárakat, amelyek nagysebességű kamerák fontos alkatrészei;

i)

száloptikai képátalakítók;

j)

kompound félvezető fotókatódok.

Az ML15. pont nem vonatkozik az „első generációs képerősítő csövekre”, vagy a kifejezetten az „első generációs képerősítő csövek” alkalmazásával tervezett berendezésekre.

Az „első generációs képerősítő csöveket” alkalmazó fegyver célzókészülékek besorolása tekintetében lásd az ML1. és ML2. pontot, valamint az ML5. pont a) pontját.

Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 6A002.a.2. és 6A002.b. pontját.

ML16.
Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyek felhasználását itt meghatározott termékekben az anyagösszetétel, geometriai méret vagy alkalmazás alapján azonosítani lehet, és amelyeket kifejezetten az ML1–ML4., ML6., ML9., ML10., ML12. vagy ML19. pontban meghatározott termékhez terveztek.

ML17.
Különféle berendezések, anyagok és „könyvtárak”, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek a következők szerint:

a)

önálló alámerülő és víz alatti úszó készülék a következők szerint:

1.

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett zárt vagy félig zárt rendszerű (ismételt belégzésű) készülék (azaz kifejezetten nem mágneses kivitelben megtervezve);

2.

kifejezetten a nyitott rendszerű készülék katonai felhasználásra történő átalakításához tervezett részegységek;

3.

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett termékek az önálló alámerülő és víz alatti úszó készülékekhez;

b)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelés;

c)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerelvények, bevonatok és eljárások a jel elfojtáshoz;

d)

kifejezetten harctéri használatra tervezett haditechnikai eszközök;

e)

„robotok”, „robotvezérlések” és „végeffektorok”, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak:

1.

kifejezetten katonai felhasználásra tervezték;

2.

magában foglal hidraulikavezetékek védelmére szolgáló eszközöket a ballisztikai repeszek által kívülről okozott szakadás ellen (pl. öntömítő vezetékek beépítése révén), és 839 K (566 °C) hőmérsékletnél magasabb lobbanáspontú hidraulikafolyadék használatára tervezték;

3.

kifejezetten elektromágneses impulzus (EMP) környezetben való működésre tervezték vagy minősítették;

Az elektromágneses impulzus nem vonatkozik a közelben található berendezés (pl. gépek, készülékek vagy elektronikai berendezés) elektromágneses sugárzása vagy villámlás okozta szándékolatlan interferenciára.

f)

az EU közös katonai listájában meghatározott berendezésekkel, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „könyvtárak” (parametrikus műszaki adatbázisok);

g)

nukleáris energia előállítására szolgáló berendezések vagy meghajtó berendezések, amelyek magukban foglalják a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „atomreaktorokat”, valamint az azokhoz kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy „átalakított” részegységeket;

h)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, jel elfojtása érdekében bevonattal ellátott vagy kezelt berendezés és anyag, amelyet az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel;

i)

kifejezetten katonai „atomreaktorok” részére tervezett szimulátorok;

j)

kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy „átalakított” mobil javítóműhelyek;

k)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy „átalakított” harctéri generátorok;

l)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy „átalakított” konténerek;

m)

komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem határoz meg, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok;

n)

kifejezetten az ML4., ML6., ML9. vagy ML10. pontokban meghatározott termékek „fejlesztéséhez” tervezett kísérleti modellek;

o)

kimondottan katonai felhasználásra tervezett lézervédelmi berendezés (például szem- és érzékelővédelem);

p)

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy „átalakított”, az EU közös katonai listájában említettektől eltérő „üzemanyagcellák”.

1.

Az ML17. pont alkalmazásában műszaki „könyvtár” (parametrikus adatbázis): a katonai természetű műszaki információk gyűjteménye, amely növelheti a katonai berendezések vagy rendszerek műszaki adatainak megismerhetőségét.

2.

Az ML17. pont alkalmazásában „átalakított”: bármely strukturális, elektromos, mechanikai vagy egyéb változás, amely valamely nem katonai eszközt kifejezetten katonai felhasználásra tervezett eszköz képességeivel lát el.

ML18.
Az alábbi gyártóberendezések és azok tartozékai:

a)

kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek „gyártásához” tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b)

kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.

Az ML18. pont alkalmazásában „gyártás”: a tervezés, vizsgálat, előállítás, tesztelés és ellenőrzés.

Az ML18. pont a) és b) pontja a következő berendezéseket foglalja magában:

a)

folyamatos nitrálók;

b)

centrifugális vizsgálókészülék vagy berendezés, amely az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkezik:

1.

egy vagy több hajtómotorjának együttes névleges teljesítménye legalább 298 kW (400 LE);

2.

hasznos terhelhetősége legalább 113 kg;

3.

legalább 91 kg hasznos terhelésre ható 8 g vagy nagyobb centrifugális gyorsulást állít elő;

c)

dehidratáló prések;

d)

kifejezetten katonai robbanó- vagy hajtóanyagok extrudálására tervezett vagy átalakított csavaros extruderek;

e)

vágógépek az extrudált rakéta-hajtóanyag méretre vágásához;

f)

legalább 1,85 m átmérőjű, nagy nyomást kibíró (sweetie) tartályok (tumblerek), amelyek tárolókapacitása nagyobb, mint 227 kg;

g)

szilárd hajtóanyagok folyamatos keverésének eszközei;

h)

fluidhajtóanyag-őrlők katonai robbanóanyagok összetevőinek zúzására vagy őrlésére;

i)

az ML8. pont c) pontjának 8. alpontja alapján engedélyezés alá vont fémpor gömbösítésének és egységes szemcseméretének egyidejű elérését biztosító berendezések;

j)

az ML8. pont c) pontjának 3. alpontjában felsorolt anyagok átalakítására szolgáló konvekciós áramú konverterek.

ML19.
Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó berendezések vagy ellentevékenység eszközei és kísérleti modellek a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek részegységek:

a)

a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására tervezett „lézer”-rendszerek;

b)

a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas részecskesugárzó rendszerek;

c)

a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas nagy teljesítményű rádiófrekvenciás (RF) rendszerek;

d)

kifejezetten az ML19. pont a)–c) pontjaiban meghatározott rendszerek felderítésére vagy azonosítására, vagy az ellenük való védelemre tervezett berendezések;

e)

az ML19. pontban meghatározott rendszerek, berendezések és részegységek fizikai kísérleti modelljei;

f)

folyamatos vagy pulzáló „lézer”-rendszerek, amelyeket kifejezetten a védőeszközök nélküli látószerv – azaz a szabad szem vagy a látást javító eszközzel ellátott szem – maradandó vakságának előidézésére terveztek.

Az ML19. pontban meghatározott, irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek közé tartoznak azok a rendszerek, amelyek képessége az alábbi engedélyköteles eszközök alkalmazásától függ:

a)

elégséges folyamatos hullámhosszúságú vagy lüktető teljesítményű „lézerek” olyan megsemmisítő hatás létrehozására, amely hasonló a hagyományos lőszer működésmódjához;

b)

részecskegyorsítók, amelyek pusztító hatású töltetet vagy semleges részecskesugarat lőnek ki;

c)

nagy lüktető teljesítményű vagy nagy átlagos teljesítményű rádiófrekvenciás sugáradók, amelyek kellően intenzív mezőt hoznak létre ahhoz, hogy a távoli célpontban lévő elektronikus áramkört üzemképtelenné tegyék.

Az ML19. pont szerint engedélykötelesek az alábbi, kifejezetten irányított energiát kibocsátó rendszerek:

a)

primer energiaforrások, energiatároló, kapcsoló, teljesítmény szabályozó vagy üzemanyag-kezelő berendezések;

b)

célkereső vagy követő rendszerek;

c)

a célpont károsodását, megsemmisítését vagy a harci feladat visszavonásának megtörténtét felmérő rendszerek;

d)

sugárnyaláb-kezelő, továbbító vagy célmegjelölő berendezés;

e)

gyors sugárnyaláb mozgatására képes berendezés, több célpont elleni gyors műveletekre;

f)

adaptív optikák és fáziskonjugátorok;

g)

áram injektorok negatív hidrogénion-sugár előállítására;

h)

„űrminősítésű” gyorsító alkatrészek;

i)

negatívionsugár-összpontosító berendezés;

j)

nagy energiájú ionsugár ellenőrzésére és irányítására szolgáló berendezés;

k)

„űrminősítésű” fémfóliák a negatív hidrogén izotóp sugarak semlegesítésére.

ML20.
Kriogén és „szupravezető” berendezések az alábbiak szerint, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök:

a)

kifejezetten katonai földi, vízi, légi vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (– 170 °C) alatti hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani;

Az ML20. pont a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból – például műanyagok vagy epoxigyantával impregnált anyagok – előállított kiegészítő eszközökből vagy részegységekből épülnek fel.

b)

olyan „szupravezető” villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, légi, vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.

Az ML20. pont b) pontja nem vonatkozik az olyan egyenáramú hibrid homopoláris generátorokra, amelyek egypólusú normál fémarmatúrával rendelkeznek, és olyan mágneses mezőben forognak, amelyet szupravezető tekercsek hoznak létre, amennyiben a generátorban ezen tekercsek az egyedüli szupravezető elemek.

ML21.
„Szoftver”, a következők szerint:

a)

kifejezetten az EU közös katonai listáján meghatározott berendezések, anyagok vagy „szoftver”„kifejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy átalakított „szoftver”;

b)

az ML21. pont a) pontjában meghatározottaktól eltérő egyéb speciális „szoftver” az alábbiak szerint:

1.

kifejezetten katonai felhasználásra, katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása vagy értékelése céljára tervezett „szoftver”;

2.

kifejezetten katonai felhasználásra, katonai műveletek modellezése vagy szimulálása céljára tervezett „szoftver”;

3.

hagyományos, nukleáris, vegyi vagy biológiai harci fegyverek hatásának meghatározására szolgáló „szoftver”;

4.

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett és kifejezetten vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence – C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence – C4I) rendszer alkalmazások céljára kifejlesztett „szoftver”;

c)

az ML21. pont a) vagy b) pontjában nem meghatározott szoftver, amelyet kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak át, hogy az EU közös katonai listájában nem szereplő berendezések számára lehetővé tegye az EU közös katonai listájában meghatározott berendezések katonai rendeltetésének betöltését.

ML22.
„Technológia”a következők szerint:

a)

„technológia”, amely az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához”„szükséges” és az ML22. pont b) pontjában meghatározottaktól különböző technológia;

b)

„Technológia” a következők szerint:

1.

„technológia”, amely az Európai Unió közös katonai listája alapján meghatározott termékek teljes gyártási eljárásának tervezéséhez, a részegységek összeszereléséhez és azok működtetéséhez, üzemeltetéséhez és javításához „szükséges” még akkor is, ha a gyártási eljárás részegységei nincsenek meghatározva;

2.

„technológia” amely könnyű fegyverek „fejlesztéséhez” és „gyártásához”„szükséges” még akkor is, ha azt antik könnyű fegyverek másolatainak gyártására használják;

3.

„technológia”, amely az ML7. pont a)–g) pontjaiban meghatározott mérgező anyagok, kapcsolódó berendezések vagy elemek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához”„szükséges”;

4.

„technológia”, amely az ML7. pont h) pontjában meghatározott biopolimerek vagy specifikus sejtkultúrák „fejlesztéshez”, „előállításához” vagy „használatához” szükséges;

5.

„technológia”, amely kizárólag az ML7. pont i) pontjának 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátoroknak” a katonai hordozóanyagokkal vagy katonai anyagokkal történő elegyítéséhez „szükséges”.

Az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához”„szükséges”„technológia” akkor is engedélyköteles marad, ha azt az EU közös katonai listáján nem szereplő termékekre kell alkalmazni.

Az ML22. pont nem vonatkozik a következőkre:

a)

azon „technológiák”, amelyek a szükséges minimumot képezik a nem engedélyköteles tételek, illetőleg az engedélyezett kivitelű tételek bevezetéséhez, működtetéséhez, üzemeltetéséhez (ellenőrzéséhez) és javításához;

b)

amelyek „közhasznú”, „tudományos alapkutatás” vagy a szabadalmi engedélyekhez szükséges minimum információk;

c)

a polgári közlekedési eszközök folyamatos meghajtásához szükséges mágneses indukcióhoz kapcsolódó „technológiák”.

A LISTÁBAN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSA

Az alábbiakban találhatóak – betűrendi sorrendben – az ebben a listában használt kifejezések fogalommeghatározásai.

A fogalommeghatározások a lista egészére vonatkoznak. A hivatkozások kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem érintik a definícióknak a lista egészében való általános alkalmazását.

Az ebben „A listában használt kifejezések fogalommeghatározásai” című részben szereplő szavak és kifejezések kizárólag akkor értelmezendőek a definíciónak megfelelően, ha idézőjelben („”) állnak. A csillagokkal jelölt (* *) fogalmak definícióját a megfelelő részhez fűzött műszaki megjegyzés tartalmazza. Egyéb esetekben a szavak és kifejezések általánosan elfogadott (szótári) jelentésükben értelmezendők.

ML7.   „Katonai felhasználásra átalakított”

olyan átalakítás vagy szelektálás (mint a tisztaság, eltarthatósági idő, fertőzőképesség, terjedési jellemzők vagy az UV-sugárzással szembeni ellenálló-képesség megváltoztatása), amelynek célja, hogy növelje az ember- vagy állatveszteséget, rombolja a berendezéseket, vagy kárt tegyen a termésben vagy a környezetben.

ML8.   „Adalékanyagok”

robbanóanyagokban, azok tulajdonságainak javítása céljából használt anyagok.

ML8., 9. és 10.   „Légi jármű”

merevszárnyas, csuklósszárnyas, forgószárnyas (helikopter), döntött rotoros vagy döntött szárnyas légi jármű.

ML11.   „Automata parancsnoki és vezetési rendszerek”

olyan elektronikus rendszerek, amelyeken keresztül a vezetés alatt álló harcászati, hadműveleti csoportosítás, egység, hajó, alegység vagy fegyverek hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információt betáplálják, feldolgozzák és továbbítják. Ezt a katonai vezető szerv feladatainak támogatására tervezett számítógépes és egyéb speciális hardver felhasználásával végzik. Az automata parancsnoki és vezetési rendszerek fő funkciói a következők: az információk hatékony automata gyűjtése, tárolása és feldolgozása; mindazon körülmények és helyzet bemutatása, amelyek hatással lehetnek a harc előkészítésére és megvívására; a művelet céljának és pillanatnyi állásának megfelelően a harcászati és hadműveleti számvetések elvégzése az erőforrások harccsoportok vagy hadrendi elemek vagy a harctéren telepített erők közötti megosztására vonatkozóan; a művelet vagy harci cselekmény időtartama alatt helyzetértékeléshez és döntéshozatalhoz bármikor szükséges adatok előkészítése; a műveletek számítógépes szimulációja.

ML22.   „Tudományos alapkutatás”

kísérleti vagy elméleti munka, melynek alapvető célja új ismeretek megszerzése jelenségek vagy megfigyelhető tények alapelveiről, és elsődlegesen nem meghatározott gyakorlati cél vagy szándék elérésére irányul.

ML7., 22.   „Biokatalizátorok”

egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz, vagy egyéb biológiai vegyületekben használt enzimek, amelyek a vegyi harci anyagokhoz (CW) kötődnek, és lebontásukat gyorsítják.

„Enzim”: egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt „biokatalizátor”.

ML7., 22.   „Biopolimerek”

az alábbiak szerinti biológiai makromolekulák:

a)

egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt enzimek;

b)

monoklonális, poliklonális vagy nem idiotipikus ellenanyagok;

c)

különleges módon tervezett vagy feldolgozott receptorok;

1.

„Nem idiotipikus ellenanyagok”: olyan ellenanyagok, amelyek más ellenanyagok konkrét ellenanyag-megkötő helyeihez kötődnek.

2.

„Monoklonális ellenanyagok”: olyan proteinek, amelyek egy ellenanyag-megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egyetlen sejtklón állít elő.

3.

„Poliklonális ellenanyagok”: olyan proteinek keveréke, amelyek egy ellenanyag-megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egynél több sejtklón állít elő.

4.

„Receptorok:” olyan biológiai makromolekuláris szerkezetek, amelyek képesek ligandok megkötésére, ami hatással van fiziológiai funkcióikra.

ML10.   „Polgári repülőeszköz”

a polgári repülésügyi hatóságok által közzétett, a repülésre való alkalmasságot minősítő listákban felsorolt „repülőeszközök”, amelyek kereskedelmi, polgári, belső és külső útvonalakon repülhetnek, vagy polgári, magán- vagy üzleti célokra használhatók.

ML21., 22.   „Fejlesztés”

kapcsolódik a sorozatgyártást megelőző valamennyi szakaszhoz, mint például: tervezés, tervezéskutatás, tervezéselemzések, tervezési koncepciók, prototípusok összeszerelése és vizsgálata, kísérleti gyártási tervek, tervezési adatok, tervezési adatok termékké történő átalakításának folyamata, konfigurációs tervezés, integrációtervezés, tervrajzok.

ML17.   „Végeffektorok”

fogószerszámok, „aktív szerszámegységek” és minden egyéb olyan szerszám, amelyet a „robot” manipulátorkar végén lévő alaplapra erősítenek.

„aktív szerszámegységek”: valamely munkadarab hajtóerejét vagy munkaenergiáját biztosító, vagy azt érzékelő eszközök.

ML4., 8.   „Energiahordozó anyagok”

olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a tervezett felhasználásukhoz szükséges energia kibocsátása céljából kémiai reakcióba lépnek. A „robbanóanyagok”, „pirotechnikai eszközök” és „hajtóanyagok” az energiahordozó anyagok alosztályait képezik.

ML8., 18.   „Robbanóanyagok”

olyan szilárd, folyékony vagy gáz-halmazállapotú anyagok vagy anyagok keverékei, amelyek robbanófejekben elsődleges, indító- vagy főtöltetként, valamint bontások és egyéb alkalmazások során történő felhasználásukkor robbanást okoznak.

ML7.   „Vivővektorok”

genetikai anyagnak a fogadósejtbe történő bejuttatására használt hordozók (például plazma vagy vírus).

ML17.   „Üzemanyagcellák”

olyan elektrokémiai eszköz, amely képes egy külső forrásból kapott üzemanyag kémiai energiáját közvetlenül egyenárammá átalakítani.

ML13.   „Szálas vagy rostos anyagok”

többek között:

a)

folytonos monofil szálak;

b)

folytonos cérnák és előfonatok;

c)

szalagok, szövetek, kusza fonatok és paszományok;

d)

vágott szálak, szálkötegek és koherens szálú végek;

e)

bármilyen hosszú, egykristályos vagy polikristályos tűkristályok;

f)

aromás poliamid pép.

ML15.   „Első generációs képerősítő csövek”

elektrosztatikus fókuszú csövek, amelyekben a ki- és bemenetnél multialkáli fotókatódból (S-20 vagy S-25) készült optikai vagy üveglemezt használtak fel, mikrocsatornás lemezeket azonban nem tartalmaznak.

ML22.   „Közhasznú”

olyan „technológia” vagy „szoftver”, amelyet a továbbterjesztésére vonatkozó korlátozás nélkül tettek közzé.

szerzői jogi korlátozások nem gátolják, hogy a „technológia” vagy „szoftver” a „közhasznú” tárgykörébe tartozzon.

ML5., 19.   „Lézer”

komponensek olyan részegysége, amely mind térben, mind időben koherens fényt biztosít, amelyet stimulált sugárzáskibocsátással erősítenek fel.

ML10.   „A levegőnél könnyebb légi járművek”

hőlégballonok és léghajók, amelyek emelkedésükhöz forró levegőt vagy a levegőnél könnyebb gázokat – például héliumot vagy hidrogént – használnak.

ML17.   „Atomreaktor”

a reaktortartályon belül lévő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó egységek, az a berendezés, amely a magban a teljesítményszintet szabályozza és azok a komponensek, amelyek általában a reaktormag primer hűtőközegét foglalják magukban, azzal közvetlenül érintkeznek, vagy azt szabályozzák.

ML8.   „Prekurzorok”

robbanóanyagok gyártásához használt különleges vegyi anyagok.

ML21., 22.   „Gyártás”

valamennyi gyártási fázis, vagyis: tervezés, gyártás, integrálás, összeszerelés, ellenőrzés, tesztelés, minőségbiztosítás.

ML8.   „Hajtóanyag”

olyan anyagok vagy keverékek, amelyek kémiai reakcióba lépve – ellenőrzött ütemben – nagy mennyiségű forró gázt állítanak elő mechanikai munka végzése céljából.

ML4., 8.   „Pirotechnikai eszközök”

szilárd vagy folyékony üzemanyagok és oxidáló szerek keveréke, amely, amikor begyújtják, energiát termelő kémiai folyamaton megy keresztül szabályozott arányok mellett azért, hogy megfelelő időkésedelmet hozzon létre, vagy hőmennyiséget, zajt, füstöt, látható fényt vagy infravörös kisugárzást gerjesszen. A piroforok a pirotechnikai eszközök egyik olyan alosztályát képezik, amelyek nem tartalmaznak oxidálószert, levegővel érintkezve azonban spontán gyulladnak.

ML22.   „Szükséges”

a „technológia” tekintetében a „technológiának” az ellenőrzés alá eső működési szint, jellemzők vagy funkciók eléréséért vagy meghaladásáért felelős része. Az ilyen „szükséges technológia” több termék részét is képezheti.

ML7.   „Tömeg oszlató anyagok”

olyan anyagok, amelyek – a tömegoszlatási célra történő tervezett felhasználásuk során – rövid idő alatt az emberi érzékszervek irritációját vagy a fizikai funkciók zavarát okozzák, amely hatások az anyagoknak való expozíció befejeződését követően rövid időn belül megszűnnek. (A könnygáz a „tömegoszlató anyagok” egyik fajtája.)

ML17.   „Robot”

esetleg folyamatos működésű vagy pontról pontra mozgatható manipulációs mechanizmus, amely szenzorokat is alkalmazhat, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)

többfunkciós;

b)

képes anyagok, részegységek, szerszámok vagy különleges eszközök beállítására vagy orientálására, háromdimenziós térben történő változtatható mozgások révén;

c)

három vagy több, zárt vagy nyitott hurkos szervoeszközt foglal magában, amelyek léptető motorokat is tartalmazhatnak;

d)

rendelkezik a „felhasználó által programozható” tanít/visszajátszik módszerrel vagy elektronikus számítógéppel, amely lehet programozható logikai kontroller, azaz mechanikai beavatkozás nélküli.

A fenti meghatározás nem foglalja magában az alábbi eszközöket:

1.

olyan manipulációs mechanizmusok, amelyeket csak kézzel vagy távoperátorral lehet irányítani;

2.

állandó sorozatú manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása mechanikai, elektronikus vagy elektromos úton nem változtatható, illetve nem is cserélhető;

3.

mechanikai vezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása a rögzített programsémán belül változtatható. A programséma változtatása vagy módosítása (pl. a csapok átállítása vagy a bütykök cseréje) egy vagy több mozgási tengelyen csak mechanikai műveletek révén történik;

4.

nem szervovezérlésű, sorrendmanipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített, programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A program változtatható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektromos bináris eszközről vagy állítható ütközőkről kapott bináris jel hatására halad tovább;

5.

Descartes-féle koordináta-manipulátor rendszerként definiált rakodódaruk, amelyeket függőleges elhelyezett tárolórekeszek integrált részeként alakítottak ki, és e rekeszek tartalmának tárolás és kirakodás céljából történő elérésére szolgálnak.

ML21.   „Szoftver”

bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több „program” vagy „mikroprogram” gyűjteménye.

ML19.   „Űrminősítésű”

olyan termék, amelyet úgy terveztek, gyártottak és próbáltak ki, hogy megfeleljen a műholdak, valamint a nagy magasságú, 100 kilométeren vagy nagyobb magasságon működő repülő rendszerek felbocsátásánál és telepítésénél megkövetelt különleges elektromos, mechanikai vagy környezeti követelményeknek.

ML18., 20.   „Szupravezető”

olyan anyagok (fémek, ötvözetek vagy vegyületek), amelyek elveszíthetik minden elektromos ellenállásukat, azaz végtelen elektromos vezetőképességgel rendelkezhetnek, és igen nagy elektromos áram átvitelére alkalmasak Joule-hő keletkezése nélkül.

Az anyag kritikus „szupravezető” állapotát a „kritikus hőmérséklet”, a kritikus mágneses mező – amely a hőmérséklet függvénye – és a kritikus áramsűrűség jellemzi, amely azonban a mágneses mezőtől és a hőmérséklettől egyaránt függ.

ML22   „Technológia”

A termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „felhasználásához” szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet műszaki adat vagy műszaki támogatás.

1.

A „műszaki adat” lehet tervrajz, terv, ábra, modell, formula, táblázat, gépészeti terv és specifikáció, kézikönyv és útmutatás, akár írásban, akár más adathordozón, például mágneslemezen, mágnesszalagon vagy csak olvasható tárban rögzítve.

2.

A „műszaki támogatás” lehet útmutatások, készségek, képzés, a munkával kapcsolatos ismeretek átadása vagy konzultációs szolgáltatás. A „műszaki támogatás” magában foglalhatja a „műszaki adatok” átadását is.

ML21., 22.   „Felhasználás”

Üzemeltetés, üzembe helyezés (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), karbantartás (ellenőrzés), javítás, nagyjavítás és felújítás.


Top