Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009R1069

Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete ( 2009. október 21. ) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet)

OJ L 300, 14.11.2009, p. 1–33 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 03 Volume 016 P. 425 - 457

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1069/oj

14.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1069/2009/EK RENDELETE

(2009. október 21.)

a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek köz- és állat-egészségügyi kockázattal járhatnak. A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, mint például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) terjedése, vagy a takarmányokban előforduló dioxin miatt előforduló válsághelyzetek megmutatták, hogy milyen következményekkel jár a köz- és az állategészségügyre, valamint az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságára és a fogyasztói bizalomra nézve, ha bizonyos állati melléktermékeket szakszerűtlenül használnak fel. Ezenfelül ezek a válsághelyzetek messzemenőkig kedvezőtlen hatással lehetnek a társadalom egészére, mivel hatással vannak a gazdálkodók és az érintett gazdasági ágazatok gazdasági-társadalmi helyzetére, valamint az állati eredetű termékek iránti fogyasztói bizalomra. A járványkitörések negatív környezeti következményekkel járhatnak mind az ártalmatlanítással kapcsolatban felmerülő problémák miatt, mind pedig a biodiverzitás tekintetében.

(2)

Állati melléktermékek főként az emberi fogyasztásra szánt állatok levágásakor keletkeznek, az állati eredetű termékek, például tejtermékek előállításakor, valamint az elhullott állatok ártalmatlanítása és a járványvédelmi intézkedések következtében. Forrásuktól függetlenül kockázatot jelenthetnek az emberi és az állati egészségre és a környezetre. Ezt a kockázatot ennek megfelelően csökkenteni kell azáltal, hogy ezeket a termékeket a biztonságos ártalmatlanítás felé irányítják, vagy az egészségügyi kockázatokat mérséklő, szigorú feltételek mellett használják fel további célokra.

(3)

Az összes állati melléktermék ártalmatlanítása nem reális választási lehetőség, mivel fenntarthatatlan költségekhez és környezeti károkhoz vezetne. Ezzel szemben valamennyi állampolgárnak határozott érdeke, hogy a különböző állati melléktermékeket biztonságos módon, fenntarthatóan és sokféle célra használják fel, amennyiben csökkenthető az ezzel járó egészségügyi kockázat. Az állati melléktermékek széles körét gyakran felhasználják olyan fontos termelőágazatok, mint a gyógyszer-, a takarmány- vagy a bőripar.

(4)

Az új technológiáknak köszönhetően jelentősen bővült az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek termelői ágazatokban – különösen az energiatermelésben – történő lehetséges felhasználása. Ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni azokat az esetleges egészségügyi kockázatokat, amelyek az új technológiák használatából adódhatnak.

(5)

Az állati melléktermék gyűjtésével, szállításával, kezelésével, megmunkálásával, átdolgozásával, feldolgozásával, tárolásával, forgalomba hozatalával, értékesítésével, ártalmatlanításával és felhasználásával kapcsolatos közösségi egészségügyi szabályokat következetes és átfogó keretben kell meghatározni.

(6)

Ezeknek az általános szabályoknak arányban kell állniuk azokkal a köz- vagy állat-egészségügyi kockázatokkal, amelyek az állati melléktermékek üzemeltetők általi kezelése során a feldolgozási lánc különböző szakaszaiban az összegyűjtéstől a felhasználásig vagy ártalmatlanításig fennállnak. A szabályok meghozatalakor tekintetbe kell venni az e műveletek végrehajtása alatt fennálló környezeti kockázatokat is. A közösségi jogi keretnek adott esetben tartalmaznia kell az állati melléktermékek forgalomba hozatalára, ezen belül Közösségen belüli kereskedelemére és behozatalára vonatkozó egészségügyi szabályokat is.

(7)

Az 1774/2002/EK rendeletben (3) az Európai Parlament és a Tanács meghatározta a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó közösségi egészségügyi szabályokat. Az említett rendelet tudományos szakvélemények alapján és a Bizottság élelmiszerbiztonságról szóló, 2000. január 12-i fehér könyve szerinti fellépésként számos szabályt vezetett be az élelmiszer- és a takarmánylánc biztonságának védelmére, melyek kiegészítik az élelmiszer- és takarmányláncra vonatkozó közösségi jogszabályokat. Ezeknek a szabályoknak köszönhetően jelentős mértékben javult a Közösségen belül az állati melléktermékek jelentette kockázatokkal szembeni védelem.

(8)

Az 1774/2002/EK rendelet a hozzájuk köthető kockázat szerint három kategóriába sorolta az állati melléktermékeket. Az üzemeltetőknek a rendelet értelmében egymástól elkülönítve kell tartaniuk a különböző kategóriájú állati melléktermékeket, amennyiben olyan állati melléktermékeket kívánnak felhasználni, amelyek nem járnak jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal, kiváltképpen, ha e termékek alapját emberi fogyasztásra alkalmas anyagok képezik. Az említett rendelet bevezeti azt az alapelvet is, hogy a magas fertőzési veszélyt jelentő anyagok nem használhatók haszonállatok takarmányozására, valamint egy állatfajnak sem adható olyan takarmány, amely vele azonos fajba tartozó állatokból származik. Az említett rendelet értelmében csak olyan állati eredetű anyagok kerülhetnek a takarmányláncba, amelyeket állat-egészségügyi vizsgálatnak vetettek alá. Ezenfelül a rendelet feldolgozási szabályokat is megállapít, amelyek biztosítják a kockázat csökkentését.

(9)

Az 1774/2002/EK rendelet 35. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azokról az intézkedésekről, amelyeket a tagállamok a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hoztak. A jelentéshez a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol. A jelentést 2005. október 21-én nyújtotta be a Bizottság, és abban hangsúlyozta, hogy az 1774/2002/EK rendeletben megfogalmazott alapelveket továbbra is fenn kell tartani. Továbbá kiemelte azokat a területeket, ahol szükségesnek tekintették a rendelet módosítását; ez elsősorban a késztermékekre vonatkozó szabályok alkalmazásának pontosítását, az egyéb közösségi jogszabályokkal való kapcsolatot, valamint bizonyos anyagok besorolását érinti. A Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatala (a továbbiakban: FVO) a tagállamokban 2004 és 2005 folyamán végzett tényfeltáró vizsgálatokban számos megállapítással is alátámasztja ezt a végkövetkeztetést. Az FVO szerint javítani kell az állati melléktermékek nyomon követhetőségét, valamint a hatósági ellenőrzések hatékonyságát és összehangoltságát.

(10)

A Tudományos Operatív Bizottság, melyet 2002-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) váltott fel, számos véleményt adott ki az állati melléktermékekkel kapcsolatban. Ezek a vélemények azt igazolják, hogy továbbra is meg kell tartani az 1774/2002/EK rendeletben előírt főbb alapelveket, különös tekintettel arra az alapelvre, miszerint azok az állati melléktermékek, melyekről az egészségügyi vizsgálat kimutatta, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan állatokból származnak, nem kerülhetnek be a takarmányláncba. Ugyanakkor ezeket az állati melléktermékeket bizonyos egészségügyi feltételek betartása mellett hasznosítani lehet, és műszaki vagy ipari termékek előállítására lehet használni.

(11)

A 2005 decemberében elfogadott, a 2005. október 21-i bizottsági jelentéssel kapcsolatban megfogalmazott tanácsi elnökségi következtetések, valamint a Bizottság által azt követően lebonyolított konzultációk is kiemelték, hogy javítani kell az 1774/2002/EK rendeletben előírt szabályokon. Világosan meg kell fogalmazni az állati melléktermékekre vonatkozó szabályok fő célkitűzéseit, nevezetesen a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését, valamint az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságának védelmét. E rendelet rendelkezéseinek az a célja, hogy elősegítsék e célok megvalósítását.

(12)

Az e rendeletben meghatározott állati melléktermékekre vonatkozó szabályok olyan termékekre vonatkoznak, melyeket a közösségi jogszabályok értelmében nem lehet emberi fogyasztásra használni, különösen abban az esetben, ha nem felelnek meg az élelmiszer-higiéniai jogszabályoknak, vagy élelmiszerként nem hozhatók forgalomba, mert egészségkárosító hatásuk vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan mivoltuk miatt nem biztonságosak (jogszabályi értelemben vett állati melléktermékek). Mindazonáltal ezeknek a szabályoknak vonatkozniuk kell azokra az állati eredetű termékekre is, amelyek a lehetséges emberi fogyasztás tekintetében megfelelnek bizonyos szabályoknak, vagy amelyek emberi fogyasztásra szánt termékek alapanyagául szolgálnak, még ha alapvetően más célra szánják is azokat (a továbbiakban: választás szerinti állati melléktermékek).

(13)

Ezenfelül az e rendeletben meghatározott szabályok hatálya alá kell tartozniuk azoknak a vadon élő állatoknak, valamint azok testének vagy testrészeinek is, amelyeknél felmerül annak a gyanúja, hogy fertőző betegséget hordoznak. Mindebből nem következik, hogy vadon élő állatok esetében kötelező gyűjteni és ártalmatlanítani a természetes élőhelyükön elhullott vagy elejtett állatok testét. Helyes vadászati gyakorlat esetén a vadon élő állatok zsigereit és egyéb testrészeit biztonságosan lehet ártalmatlanítani a helyszínen. A kockázatok korlátozására irányuló ilyen jellegű gyakorlatok a tagállamokban már léteznek és egyes esetekben a vadászok tevékenységét szabályozó nemzeti jogszabályokra vagy kulturális hagyományokra épülnek. A közösségi jogi szabályozás, kiváltképpen az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) meghatározza a vadon élő állatokból származó hús és állati melléktermékek kezelésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében a kockázatok megelőzésével kapcsolatos felelősséget olyan szakképzett személyek viselik, mint például a vadászok. Az élelmiszerlánccal kapcsolatos lehetséges kockázatok tekintetében az elejtett vadból származó állati melléktermékekre e rendelet csak abban az esetben alkalmazandó, ha az adott vadon élő állat forgalomba hozatala élelmiszer-higiéniai jogszabályok hatálya alá tartozik, és ezek előírják, hogy milyen műveleteket kell elvégezni a vadfeldolgozó létesítményekben. Továbbá az e melléktermékekből eredő állat-egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében a vadásztrófeák előállításához használt állati melléktermékeknek is e rendelet hatálya alá kell tartozniuk.

(14)

Az e rendeletben megállapított előírásokat kell alkalmazni azokra a vízi állatokból származó állati melléktermékekre, amelyek nem a közösségi élelmiszer-higiéniai jogszabályoknak megfelelően üzemeltetett hajókról származnak. Mindazonáltal a halak zsigereléséből és a betegségre utaló jeleket mutató halakból a halászhajók fedélzetén keletkező anyagok kezelése és ártalmatlanítása tekintetében a kockázatokkal arányos intézkedéseket kell elfogadni. Az e rendelet végrehajtására irányuló ilyen intézkedéseket a megfelelő tudományos intézet által végzett kockázatelemzés alapján kell elfogadni, figyelembe véve az emberre átvihető betegségek (különösen bizonyos paraziták) terjedésének megakadályozására irányuló egyes intézkedések eredményességével kapcsolatban rendelkezésre álló bizonyítékokat.

(15)

Tekintettel a kedvtelésből tartott állatok nyers eledeleként a gazdaságokban használt vagy az élelmiszer-ipari vállalkozások által a végfelhasználók számára biztosított anyagok korlátozott kockázatára, az e rendeletben meghatározott szabályoknak nem kell kiterjedniük e nyers eledelekhez kapcsolódó bizonyos tevékenységekre.

(16)

Világosan meg kell határozni ezért ebben a rendeletben, hogy mely állatok sorolandók a kedvtelésből tartott állatok közé, hogy az ezen állatokból származó állati melléktermékek ne kerülhessenek haszonállatok takarmányába. Kedvtelésből tartott állatnak tekintendők a nem mezőgazdasági célra szánt, például az emberek társállataiként számon tartott állatok.

(17)

A közösségi jogszabályok egységessége érdekében ebben a rendeletben az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletben (5), valamint a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben (6) alkalmazott bizonyos fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Egyértelműen meg kell továbbá határozni a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelvre (7) való hivatkozást.

(18)

A közösségi jogszabályok egységessége érdekében e rendeletben a víziállatokra, a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelvben (8) meghatározott meghatározást kell alkalmazni. Ugyanakkor a meghatározásban nem szereplő és betegségek terjesztésével kapcsolatos kockázatot nem jelentő vízi gerinctelenek esetében ugyanazokat az előírásokat kell alkalmazni, mint a vízi állatok esetében.

(19)

A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (9) meghatározza a hulladéklerakásra kiadott engedélyekre vonatkozó feltételeket. Ez a rendelet rendelkezik az állati melléktermékeknek az arra engedéllyel rendelkező hulladéklerakókban történő ártalmatlanításáról.

(20)

Elsősorban az üzemeltető felelőssége, hogy ezen műveleteket a rendelettel összhangban végezzék el. Ezzel egyidejűleg a köz- és állat-egészségügyi kockázatot jelentő tényezők megelőzésével kapcsolatban a közérdek azt kívánja, hogy egy működő gyűjtő- és ártalmatlanító rendszer biztosítsa azoknak az állati melléktermékeknek a biztonságos felhasználását és biztonságos ártalmatlanítását, amelyek nem kerülhetnek, vagy gazdasági okokból nem kerülnek felhasználásra. A gyűjtésre és ártalmatlanításra alkalmas rendszer nagyságát az adott tagállamban keletkező állati melléktermék mennyiségéhez mérten kell kialakítani. A rendszernek ugyanakkor elővigyázatossági okokból alkalmasnak kell lennie arra is, hogy egy nagyobb fertőző betegség okozta járványkitörés vagy az ártalmatlanításra kialakított meglévő rendszer ideiglenes műszaki zavara esetén kielégítse a megnövekedett kapacitásszükségletet. A tagállamok együttműködhetnek egymással vagy harmadik országokkal, feltéve, hogy e rendelet célkitűzései teljesülnek.

(21)

Az állati melléktermékek életciklusában meg kell határozni azt a kiindulási pontot, amelytől kezdve e rendelet előírásai alkalmazandók. Ha egy termék állati melléktermékké válik, az nem válhat újra az élelmiszerlánc részévé. Az élelmiszerláncban és az állati melléktermékek láncában is részt vevő létesítményekben vagy üzemekben kezelt bizonyos nyersanyagok – például a nyersbőr – kezelésére egyedi feltételek vonatkoznak. Ezekben az esetekben meg kell hozni a szükséges elkülönítési intézkedéseket az élelmiszerláncot a keresztszennyeződés miatt fenyegető potenciális kockázatok csökkentése érdekében. Más létesítmények esetében, a keresztszennyeződésnek elsősorban az állati melléktermékek lánca és az élelmiszerlánc szétválasztása révén történő elkerülése érdekében meg kell határozni a kockázatot jelentő körülményeket.

(22)

A jogbiztonság és a potenciális kockázatok megfelelő kezelése érdekében, a takarmánylánc biztonságát közvetlenül már nem befolyásoló termékek esetében az előállítási láncban végpontot kell meghatározni. Bizonyos, a közösségi jogszabályokban szabályozott termékek tekintetében e végpontot az előállítási szakaszban kell kijelölni. Azokat a termékeket, amelyek e végpontot elérik, e rendelet értelmében nem kell ellenőrizni. E rendelet értelmében a végponton túljutó termékek forgalomba hozatalát korlátozások nélkül engedélyezni kell, és e termékek olyan üzemeltetők által is kezelhetők és szállíthatók, amelyeket e rendelettel összhangban nem engedélyeztek vagy nem vettek nyilvántartásba.

(23)

Ugyanakkor, különösen az újabban felmerülő kockázatok esetében, lehetőséget kell biztosítani e végpont módosítására. Az 1774/2002/EK rendelet értelmében nem vonatkoznak a rendelet követelményei egyes termékekre, nevezetesen a madárürülékre, olyan nyersbőrökre, amelyeket különleges kezelésnek, például cserzésnek vetettek alá, és bizonyos vadásztrófeákra. Az e rendelet alapján elfogadandó végrehajtási intézkedéseknek – megfelelő feltételek mellett – hasonló kivételeket kell előírniuk többek között az olajkémiai termékekre és a biodízel-előállítás során keletkező végtermékekre.

(24)

A köz- és az állategészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében a tagállamok továbbra is meghozzák azokat az intézkedéseket, melyek annak megelőzéséhez szükségesek, hogy az állati melléktermékeket a korlátozás alá vont területekről vagy létesítményekből elszállítsák, különösen olyan betegség kitörése esetében, amelyet az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv (10) felsorol.

(25)

Azokat az állati melléktermékekkel kapcsolatos műveleteket, melyek jelentős mértékben növelik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat, csak olyan létesítményekben vagy üzemekben lehet elvégezni, amelyeket azt megelőzően az illetékes hatóság engedélyezett az adott művelet elvégzésére. Ez a feltétel fokozottan érvényes a feldolgozó létesítményekre vagy üzemekre, vagy a takarmánylánc biztonságát közvetlenül befolyásoló állati melléktermékek kezelését és tárolását végző más létesítményekre vagy üzemekre. Engedélyezni kell, hogy egy létesítmény vagy üzem többféle kategóriába tartozó állati mellékterméket is kezeljen, feltéve, hogy kizárt a keresztszennyeződés lehetősége. Engedélyezni kell továbbá ezen feltételek módosítását abban az esetben, ha egy nagyobb járványkitörés következtében nagyobb anyagmennyiséget kell ártalmatlanítani, illetve feldolgozni, feltéve, hogy az ideiglenes használat a módosított feltételek mellett nem vezet a betegség jelentette kockázat növekedéséhez.

(26)

Ilyen engedélyezésre ugyanakkor nincs szükség olyan létesítmények vagy üzemek esetében, melyek biztonságos anyagokat állítanak elő vagy kezelnek, például olyan termékeket, amelyeket olyan módon dolgoznak fel, hogy azok a továbbiakban nem jelentenek köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot. E létesítményeket és üzemeket nyilvántartásba kell venni, hogy az anyagok útja hatóságilag ellenőrizhető legyen, és nyomon követhetőségük biztosított legyen. Ez azokra az üzemeltetőkre is vonatkozik, akik állati melléktermékeket vagy állati melléktermékekből származó termékeket szállítanak, kivéve, ha a láncban meghatározott végpont miatt már nem vonatkozik rájuk semmiféle ellenőrzés.

(27)

A létesítmények és üzemek azt követően kaphatnak engedélyt, hogy megtörtént a helyszíni ellenőrzés és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátották az arra vonatkozó igazoló adatokat, hogy e rendelettel összhangban teljesítik a létesítménnyel vagy üzemmel szemben megkövetelt infrastrukturális vagy működésbeli követelményeket, és ezáltal képesek arra, hogy megfelelően kezeljék a működésükből adódó köz- és állat-egészségügyi kockázatokat. Lehetőséget kell biztosítani az engedélyek feltételes kibocsátására annak érdekében, hogy az üzemeltetők a létesítmény vagy az üzem teljes körű engedélyezése előtt pótolhassák a hiányosságokat.

(28)

Azokra a létesítményekre vagy üzemekre, melyek működését már engedélyezték a közösségi élelmiszer-higiéniai jogszabályokkal összhangban, nem érvényes az e rendeletben előírt engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség, mivel az említett közösségi jogszabályok értelmében történt engedélyezés vagy nyilvántartásba vétel során már figyelembe vették e rendelet célkitűzéseit is. Ugyanakkor a higiéniai jogszabályok értelmében engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményeknek vagy üzemeknek meg kell felelniük az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá ezeknek is át kell esniük az e rendelet előírásainak való megfelelést vizsgáló hivatalos ellenőrzéseken.

(29)

Az állati melléktermékeket és az állati melléktermékekből származó termékeket kockázatértékelés alapján három kategóriába kell sorolni, amelyek tükrözik az említett állati melléktermék jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázatok mértékét. A magas kockázattal járó állati melléktermékeket és az állati melléktermékekből származó termékeket csak a takarmányláncon kívüli célokra lehet használni, míg kisebb kockázattal járó felhasználásuk biztonságos feltételek mellett megengedett.

(30)

A tudományos és technológiai előrehaladás olyan fejlesztéseket eredményezhet az eljárásokban, amelyek kiküszöbölhetik vagy minimalizálhatják a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat. Az ebben a rendeletben meghatározott állati melléktermékek listáit egy efféle előrehaladásra tekintettel módosítani lehet. Bármely ilyen jellegű módosítás előtt, valamint a köz- és állat-egészségügy magas szintű védelmének biztosítására létrejött közösségi jogszabályok alapelveivel összhangban a kockázatelemzést az arra megfelelő tudományos intézmény, úgy mint az EFSA, az Európai Gyógyszerügynökség vagy a Fogyasztási Cikkek Tudományos Bizottsága végzi el, a kockázati elemzésnek alávetett állati melléktermékek típusától függően. Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy amennyiben különböző kategóriába tartozó állati melléktermékeket vegyítenek, a keveréket az abban szereplő legmagasabb kockázattal járó összetevőre vonatkozó szabványnak megfelelően kell kezelni.

(31)

A magas közegészségügyi kockázat miatt a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) kockázatával járó állati melléktermékeket kiváltképp nem szabad takarmányban felhasználni. E korlátozást alkalmazni kell azon vadon élő állatokra is, amelyek fertőző betegséget terjeszthetnek. A TSE-vel való fertőzöttség kockázatát hordozó állati melléktermékek takarmányban való felhasználására vonatkozó korlátozás nem érinti a 999/2001/EK rendeletben meghatározott takarmányozási szabályokat.

(32)

A 86/609/EGK irányelvben meghatározott kísérletekben felhasznált állatokból származó állati melléktermékek sem használhatók takarmányokban, tekintettel az ilyen állati melléktermékekkel kapcsolatos kockázatokra. Ugyanakkor a tagállamok engedélyezhetik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban az új takarmány-adalékanyagok vizsgálatával kapcsolatos kísérletekbe bevont állatokból származó állati melléktermékek felhasználását.

(33)

Az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendelet (12) és az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv (13) értelmében bizonyos anyagok és termékek használata jogellenes. Ezenfelül az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv (14) további szabályokat határoz meg bizonyos anyagok és azok maradékainak élőállatokban és állati eredetű termékekben való ellenőrzésére. A 96/23/EK irányelv előírja azokat a szabályokat is, amelyek akkor alkalmazandók, ha megállapításra került, hogy engedélyezett anyagok vagy szennyeződések bizonyos megengedett szintet meghaladó mértékben vannak jelen. A közösségi jogszabályok közötti egységesség biztosítása érdekében azokat az állati eredetű termékeket, amelyekben olyan anyagot mutatnak ki, amelyről megállapítják, hogy megsérti a 2377/90/EGK rendelet rendelkezéseit, valamint a 96/22/EK és a 96/23/EK irányelveket, az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagok közé kell sorolni attól függően, milyen mértékű kockázatot jelentenek az élelmiszer- és takarmányláncra nézve.

(34)

A trágyát és az emésztőtraktus-tartalmat nem kell ártalmatlanítani, feltéve, hogy megfelelő kezelés biztosítja, hogy a talajon való alkalmazásuk során nem kerül sor betegség átvitelére. A gazdaságban elpusztult, valamint valamely betegség felszámolása céljából leölt állatokból származó állati melléktermékek nem használhatók fel a takarmányláncban. Ez a korlátozás azokra a Közösség területére engedéllyel importált állati melléktermékekre is vonatkozik, amelyekről a közösségi határállomásokon elvégzett vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy nem tesznek eleget a közösségi jogszabályoknak, valamint azon termékekre, amelyekről a Közösségen belül elvégzett ellenőrzésekben kimutatják, hogy nem tesznek eleget a vonatkozó követelményeknek. Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15), valamint a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló, 2009. július 13-i 767/2009/EK rendelet (16) előírásainak be nem tartása nem eredményezheti a határállomásokon megvizsgált termékek takarmányláncból történő kizárását.

(35)

Az 1774/2002/EK rendelet hatálybalépése óta egyes állati melléktermékeket automatikusan a 2. kategóriába tartozó anyagok közé sorolnak; ez jelentősen korlátozza felhasználási lehetőségüket, ami nem feltétlenül áll arányban az általuk esetlegesen kifejtett kockázattal. Ennek megfelelően ezeket az állati melléktermékeket a 3. kategóriába tartozó anyagok közé kell sorolni, és egyes takarmányozási célokra engedélyezni kell felhasználásukat. A három kategória egyikében sem szereplő állati melléktermék esetén elővigyázatosságból továbbra is meg kell tartani a 2. kategóriába történő automatikus besorolást, különösképpen azon alapvető elv fokozott biztosítása érdekében, hogy ezen anyagok nem kerülhetnek be a prémes állatoktól eltérő haszonállatoknak szánt takarmányláncba.

(36)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) elfogadását követően hatályba lépő más jogszabályok, nevezetesen az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18), valamint a 853/2004/EK rendelet és a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) értelmében, amelyeket kiegészít az 1774/2002/EK rendelet, a köz- és állat-egészségügy védelmére meghozott közösségi jogszabályok betartása elsősorban az élelmiszer-ipari és takarmányipari vállalkozók feladata. Az említett jogszabályoknak megfelelően elsősorban az e rendelet hatálya alá tartózó tevékenységeket végrehajtó vállalkozó felelős azért, hogy e rendelet előírásait betartsák. E kötelezettséget pontosan meg kell állapítani és részletesen ki kell fejteni a nyomon követhetőséget biztosító eszközök – így például az elkülönített gyűjtés és az állati melléktermékek továbbítása – tekintetében. A kizárólag nemzeti szinten forgalmazott termékek nyomon követhetőségét biztosító, más eszközökkel működő, már létező rendszereket meg kell tartani, amennyiben azonos információkat biztosítanak. Törekedni kell az elektronikus vagy más, papíralapú nyilvántartást nem igénylő dokumentáció használatának előmozdítására, amennyiben ez biztosítja a teljes nyomon követhetőséget.

(37)

Saját ellenőrző rendszert kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a létesítményen vagy az üzemen belül e rendelet követelményeinek megfelelően járjanak el. A hivatalos ellenőrzések alkalmával az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a saját ellenőrzést is. Bizonyos létesítményekben vagy üzemekben a saját ellenőrzéseket a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok („HACCP”) elvei szerint kell elvégezni. A HACCP elvei alapjául a közösségi élelmiszer- és takarmányhigiéniai jogszabályok szerinti végrehajtásuk során szerzett tapasztalatok szolgálnak. E tekintetben a nemzeti szinten alkalmazott helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások hasznos eszközt jelenthetnek a HACCP elvei és e rendelet más vonatkozásai gyakorlati végrehajtásának elősegítése terén.

(38)

Állati melléktermékeket csak akkor szabad felhasználni, ha az állati melléktermékekből készült termékek feldolgozása és forgalomba hozatala során minimálisra csökkentik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat. Ha erre nincs lehetőség, az állati melléktermékeket biztonságos körülmények között ártalmatlanítani kell. A meglévő közösségi jogszabályokkal összhangban világosan meg kell határozni, mely esetekben van lehetőség a különböző kategóriába tartozó állati melléktermékek felhasználására. Az alacsonyabb kockázati kategóriák esetében általában lehetővé kell tenni a magasabb kategória választását, kivéve, ha egyedi megfontolások alkalmazandók az egyes állati melléktermékekhez kapcsolódó kockázatok tekintetében.

(39)

Az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek ártalmatlanítását a hulladéklerakásra és a hulladékégetésre vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni. A jogszabályok közti egységesség biztosítása érdekében hulladékégetés során a hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) szerint kell eljárni. A hulladékok együttégetésére hasznosítás és ártalmatlanítás esetén is hasonló engedélyezési és működési feltételek érvényesek, mint a hulladékégetésre, kiváltképp a károsanyag-kibocsátására vonatkozó érték, a szennyvíz és maradékanyagok elvezetése, az ellenőrzés és a felügyelet, valamint az intézkedésekre vonatkozó követelmények tekintetében. Ezért engedélyezni kell mind a három kategóriába tartozó anyag esetében az előzetes feldolgozás nélküli, közvetlen együttégetést. Ezen kívül konkrét rendelkezéseket kell hozni a kis és nagy teljesítményű hulladékégető művek engedélyezésére.

(40)

Az állati melléktermékeknek vagy az azokból származó termékeknek az égetés során fűtőanyagként való használata engedélyezett, és nem számít hulladékártalmatlanítási műveletnek. Mindazonáltal az ilyen jellegű felhasználást olyan körülmények között kell végezni, amelyek biztosítják a köz- és az állategészség védelmét, valamint a megfelelő környezetvédelmi szabványok betartását.

(41)

Ez a rendelet lehetőséget ad az állati melléktermékek feldolgozási módszereinek időre, hőmérsékletre és nyomásra vonatkozó paramétereinek megállapítására, különösen az 1774/2002/EK rendeletben jelenleg a 2–7. módszerek közé felvett módszerek esetében.

(42)

A mészhéjú állatok lágyszövettől vagy hústól megfosztott héja nem tartozik e rendelet hatálya alá. Mivel a Közösségen belül különböző módszerek léteznek a lágyszövet vagy hús héjakból történő eltávolítására, lehetőség van olyan héjak használatára is, amelyekből nem távolították el teljesen a lágyszövetet vagy a húst, amennyiben ezek használata nem jár növekvő köz- és állat-egészségügyi kockázattal. A nemzeti szinten működő helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások segítséget nyújthatnak az arra vonatkozó ismeretek átadásában, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az ilyen jellegű felhasználás.

(43)

Tekintettel arra, hogy a biodinamikus termékek elhanyagolható köz- és állat-egészségügyi kockázattal járnak, az illetékes hatóság az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletnek (21) megfelelően engedélyezheti, hogy a 2. és a 3. kategóriába tartozó anyagokból ilyen készítményeket állítsanak elő, és azokat a talajon alkalmazzák.

(44)

Fejlesztés alatt állnak olyan új technológiák, melyek előnyös lehetőségeket kínálnak arra, hogy állati melléktermékekből energiát lehessen előállítani, vagy e termékeket biztonságosan lehessen ártalmatlanítani. A biztonságos ártalmatlanítás az állati melléktermékek helyszínen történő, biztonságos elkülönítését célzó módszerek és a kipróbált ártalmatlanítási módszerek kombinációjával, valamint az engedélyezett feldolgozási paraméterek és a kedvezően értékelt, új szabványok ötvözésével is megvalósítható. Az e téren megvalósuló tudományos és technikai előrehaladás figyelembevétele érdekében az egész Közösségen belül engedélyezni kell ezeket a technológiákat, mint az állati melléktermékek ártalmatlanításának és felhasználásának alternatív módszereit. Egyénileg kifejlesztett technológia esetében az engedély kiadását megelőzően az EFSA-nak felül kell vizsgálnia az illetékes hatóság által ellenőrzött kérelmet, ezzel is biztosítva, hogy sor kerül az eljárás kockázatcsökkentő hatásának elemzésére, valamint hogy az egyének jogait, köztük az üzleti információk bizalmas mivoltát tiszteletben tartják. A kérelmezőknek nyújtandó tanácsadás biztosítása érdekében meg kell állapodni a kérelmek egységes formátumában. Mivel a dokumentum csupán tájékoztató jellegű, azt az EFSA-val együttműködve, a tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(45)

Az élelmiszer- és takarmánylánc védelmének biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni a takarmányozási célra szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek, valamint a szerves trágyák és talajjavítók forgalomba hozatalára vonatkozó követelményeket. A prémes állatok kivételével, a haszonállatok takarmányozására csak a 3. kategóriába tartozó anyagokat lehet felhasználni. Az állati melléktermékekből előállított szerves trágya kedvezőtlenül befolyásolhatja az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságát. Amennyiben a 2. kategóriába tartozó anyagból nyert hús- és csontlisztből vagy feldolgozott állati fehérjéből állítják elő őket, egy szervetlen vagy emészthetetlen anyagösszetevőt kell hozzáadni annak megakadályozására, hogy közvetlenül fel lehessen használni őket takarmányozási célra. Ettől azonban el lehet tekinteni, amennyiben a termék összetétele vagy csomagolása, különösen a végső felhasználóknak szánt termékek esetében, megelőzi a termék takarmányozási célú, téves felhasználását. Az összetevők meghatározásakor figyelembe kell venni az eltérő éghajlati és talajviszonyokat, valamint az adott trágya felhasználásának célját.

(46)

A macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló, 2007. december 11-i 1523/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) általános tilalmat vezet be a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalára, behozatalára és kivitelére. Ugyanakkor ez a tilalom nem érinti az e rendeletben megállapított kötelezettséget, melynek értelmében a macskákból vagy kutyákból származó állati melléktermékeket, beleértve a prémet is, ártalmatlanítani kell.

(47)

Tudományos célra és a kutatásfejlesztéshez, valamint a művészeti tevékenységekhez mindegyik kategóriába tartozó állati melléktermék vagy abból származó termék felhasználásra kerülhet, esetenként akár a kereskedelmi forgalomba hozottnál kisebb mennyiségekben is. Az ilyen állati melléktermékek vagy azokból származó termékek behozatalának és felhasználásának megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy esetről esetre meghatározza az ilyen jellegű műveletre vonatkozó feltételeket. A közösségi szintű intézkedésekre harmonizált feltételeket kell meghatározni.

(48)

Az 1774/2002/EK rendelet olyan részletes előírásokat tartalmaz, amelyek eltérésként lehetővé teszik az állatkerti állatok esetében a 2. és a 3. kategóriába tartozó anyagok takarmányként való felhasználását. E rendeletben hasonló rendelkezéseket kell előírni, megengedve egyes 1. kategóriába tartozó anyagok takarmányozásra történő használatát, kiegészítve azzal, hogy a lehetséges köz- és állat-egészségügyi kockázat ellenőrzése érdekében lehetőséget kell biztosítani részletes szabályok meghatározására is.

(49)

Az 1774/2002/EK rendelet a természetes élőhelyükön élő, veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok és más fajok esetében a biodiverzitás előmozdítása érdekében engedélyezi, hogy az 1. kategóriába tartozó anyagokkal etessék őket. E fajok megfelelő védelmének biztosítása érdekében e rendeletben továbbra is engedélyezni kell az eddigi etetési gyakorlatot, összhangban a betegségek elterjedésének megelőzésére vonatkozó feltételekkel. Ugyanakkor egészségügyi feltételeket kell meghatározni az ilyen 1. kategóriába tartozó anyagok külterjes legeltetési rendszerekben és más húsevő fajok (például medvék és farkasok) számára takarmányként történő felhasználását lehetővé tevő végrehajtási intézkedésekben. Ezeknek az egészségügyi feltételeknek figyelembe kell venniük az érintett fajok természetes fogyasztási szokásait, valamint a biodiverzitás előmozdítására irányuló, „A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig – és azon túl” című, 2006. május 22-i bizottsági közleményben említett közösségi célkitűzéseket.

(50)

Az állati melléktermékek elföldelése vagy elégetése bizonyos esetekben, különösen elhullott állatok esetében indokolt lehet, különösen a távoli területeken vagy azokban az esetekben, amikor súlyos fertőző betegség elleni sürgősségi védintézkedésként le kell ölni az állatokat. Különleges esetben lehetővé kell tenni a helyszíni ártalmatlanítást, mivel ellenkező esetben az adott régióban vagy tagállamban rendelkezésre álló feldolgozási vagy égetési kapacitás elégtelensége korlátozhatná a betegség megfékezését.

(51)

Az állati melléktermékek elföldelésére és elégetésére vonatkozó jelenlegi eltérést ki kell terjeszteni azokra a területekre, amelyeken nincs lehetőség a hozzáférésre, vagy ahol az kockázatot jelent az összegyűjtést végző személyzet egészségére és biztonságára nézve. Az 1774/2002/EK rendelet alkalmazásakor, valamint az olyan természeti katasztrófák, mint az egyes tagállamokban bekövetkezett erdőtüzek és áradások során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy rendkívüli körülmények között indokolt lehet a helyszíni elföldelés vagy elégetés, amennyiben ez biztosítja az állatok gyors ártalmatlanítását és a betegség elterjedéséből adódó kockázatok elkerülését. A 999/2001/EK rendelet alkalmazásakor szerzett tapasztalatok alapján a távoli területek teljes területét tagállamonként korlátozni kell azon általános kötelezettség érvényesítése érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelő ártalmatlanító rendszer álljon rendelkezésre.

(52)

A köz- és állat-egészségügyi kockázatot nem jelentő állati melléktermékeket kis mennyiségben kezelő, bizonyos létesítmények vagy üzemek számára engedélyezni kell, hogy az ilyen melléktermékeket hivatalos felügyelet mellett az e rendeletben meghatározott ártalmatlanítási módszertől eltérő módon is ártalmatlaníthassák. Ugyanakkor az egységes alkalmazás érdekében az ilyen kivételes eseteket közösségi szinten kell meghatározni az egyes ágazatok aktuális helyzete és az egyes tagállamokban az egyéb ártalmatlanító rendszerek elérhetősége alapján.

(53)

A jogbiztonság érdekében meg kell határozni, hogy milyen intézkedéseket hozhat az illetékes hatóság a hivatalos ellenőrzések során, különösen a létesítmény tevékenységének felfüggesztésére vagy állandó jellegű megtiltására, vagy a rendelet megfelelő alkalmazását biztosító feltételek bevezetésére nézve. E hivatalos ellenőrzéseket a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) szerinti többéves ellenőrzési tervek keretében kell elvégezni.

(54)

Annak biztosítására, hogy a tagállamok ellenőrizni tudják a területükre ártalmatlanítás céljából beléptetett anyagok mennyiségét, ezen anyagoknak az adott ország területére történő beérkezését az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell.

(55)

A lehetséges kockázatok ellenőrzése érdekében nyomással történő sterilizálást és kiegészítő szállítási feltételeket lehet előírni. A nyomon követhetőség és az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek szállítását ellenőrző tagállami illetékes hatóságok közötti együttműködés biztosítása érdekében a 2004/292/EK bizottsági határozattal (24) bevezetett Traces rendszeren keresztül kell biztosítani az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok, vagy az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert hús, csontliszt és állati zsiradék szállítására, valamint a 3. kategóriába tartozó anyagokból származó állati fehérje szállítására vonatkozó információkat. A kutatási, oktatási, művészeti vagy diagnosztikai céllal felhasznált, kis mennyiségű anyagok esetében különleges feltételeket kell meghatározni az ilyen anyagok Közösségen belüli mozgásának megkönnyítése érdekében. Különleges feltételek mellett a közös határral rendelkező tagállamok között mozgó anyagok ellenőrzésének elősegítése érdekében kétoldalú megállapodásokat kell lehetővé tenni.

(56)

A legalább két tagállammal határos harmadik országokon keresztül történő szállítmányozás megkönnyítése érdekében külön szabályozást kell bevezetni az egyik tagállamból egy másik tagállamba egy harmadik ország területén keresztül történő szállítmányozásra, amely biztosítja, hogy a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvnek (25) megfelelően, különösen a Közösség területére újból belépő szállítmányok esetében, elvégezzék az állat-egészségügyi ellenőrzést.

(57)

A közösségi jogszabályok közötti egységesség biztosítására egyértelműen meg kell határozni az e rendeletben meghatározott szabályok és a hulladékra vonatkozó közösségi jogszabályok között fennálló kapcsolatot. Különösen a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (26) meghatározott hulladékkiviteli tilalommal való összhangot kell biztosítani. Az esetleges káros környezeti hatások megelőzése érdekében az égetéssel vagy hulladéklerakással ártalmatlanítandó állati melléktermékek és a belőlük származó termékek kivitelét meg kell tiltani. Meg kell előzni továbbá az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek kivitelét, amennyiben olyan harmadik ország biogáz- vagy komposztáló üzemében kerülnek felhasználásra, amely nem tagja az OECD-nek, megelőzve ezzel a lehetséges káros környezeti hatásokat és az esetleges köz- és állat-egészségügyi kockázatokat. A kiviteli tilalomtól eltérő rendelkezések alkalmazásakor a Bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie határozatában a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezményt, amelyet a Közösség a 93/98/EGK tanácsi határozattal elfogadott (27), és a részes felek konferenciájának ezen egyezményt módosító III/1 határozatát, amelyet a Közösség részéről a 97/640/EK tanácsi határozat (28) ratifikált, és az 1013/2006/EK rendelet hajtott végre.

(58)

Ezenfelül biztosítani kell, hogy a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének(4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozatban (29) felsorolt veszélyes hulladékokkal szennyezett vagy kevert állati melléktermékek tagállamok között történő be-, illetve kivitelét, valamint szállítását az 1013/2006/EK rendelettel összhangban végezzék. Meg kell határozni azt is, hogy milyen szabályok vonatkoznak ezen anyagok tagállamon belüli szállítására.

(59)

A Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagállamokban ellenőrzéseket végezzen. A harmadik országokban a közösségi ellenőrzéseket a 882/2004/EK rendelettel összhangban kell végrehajtani.

(60)

Az állati melléktermékeknek és a belőlük származó termékeknek a Közösség területére történő behozatalára vagy tranzitforgalmára a Közösségben alkalmazandó szabályokkal legalább megegyező mértékben szigorú szabályokat kell alkalmazni. Alternatív megoldásként a közösségi jogszabályokban előírt szabályokkal egyenértékűnek lehet tekinteni a harmadik országokban az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre alkalmazandó szabályokat. A takarmányláncon kívüli felhasználásra szánt termékekre az azokkal járó esetleges kockázatok miatt egyszerűsített behozatali szabályokat kell alkalmazni.

(61)

A kozmetikai termékként, állatgyógyászati készítményként vagy orvostechnikai eszközként történő felhasználásra előállított állati melléktermékekből származó termékekre vonatkozó alábbi közösségi jogszabályok átfogó keretben szabályozzák ezen termékek forgalomba hozatalát: a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelv (30), az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31), az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32), az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelv (33), az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv (34), valamint az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (35) (a továbbiakban: egyedi irányelvek). Mindazonáltal a kozmetikai termékekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó egyedi irányelvek nem rendelkeznek az állati egészséget fenyegető kockázattal szembeni védekezésről. Ezekben az esetekben a kockázatok tekintetében ez a rendelet alkalmazandó, és a 178/2002/EK rendelettel összhangban bevezethetők védintézkedések.

(62)

Azok az állati melléktermékek és belőlük származó termékek, melyeket nyersanyagként vagy állati melléktermékekből származó termékek előállításához szükséges összetevőként szállítanak, szintén az egyedi irányelvek hatálya alá tartoznak, amennyiben azok köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat határoznak meg. Az egyedi irányelvek már jelenleg is tartalmaznak olyan állati eredetű kiindulási anyagokra vonatkozó szabályozást, melyek felhasználhatók az előbbiekben ismertetett, állati melléktermékekből származó termékek előállítására, és meghatároznak bizonyos feltételeket, melyekkel biztosítható a köz- és állat-egészségügyi kockázatokkal szembeni védelem. Különösen a 76/768/EGK irányelv rendelkezik arról, hogy az 1. kategóriába és 2. kategóriába tartozó anyagokat nem lehet felhasználni kozmetikai termékek összetevőiként, és kötelezi a gyártókat arra, hogy a helyes előállítási gyakorlatot kövessék. A 2003/32/EK bizottsági irányelv (36) részletes előírásokat tartalmaz az állati eredetű szövetek felhasználásával készült orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban.

(63)

Ugyanakkor, amennyiben az egyedi irányelvek még nem rendelkeznek ezekről a feltételekről, és azokban az esetekben, amelyekben nem szabályozzák az egyes köz- és állat-egészségügyi kockázattal járó helyzeteket, e rendelet alkalmazandó, és a 178/2002/EK rendelettel összhangban védintézkedések is bevezethetők.

(64)

Bizonyos állati melléktermékekből származó termékek nem kerülnek be a takarmányláncba, és nem alkalmazzák őket olyan talajon, ahol haszonállatokat legeltetnek, vagy amelyen a füvet zöld takarmány céljára vágják. Ezen állati melléktermékekből származó termékek közé tartoznak a műszaki célra történő felhasználásra szánt állati termékek, mint a bőriparban használt kezelt nyersbőrök, a textiliparban felhasználandó feldolgozott gyapjú, a ragasztóanyagok készítéséhez használt csonttermékek, és a kedvtelésből tartott állatok eledeléhez felhasználandó anyagok. Az üzemeltetőknek lehetőségük van arra, hogy forgalomba hozzák ezeket a termékeket, amennyiben ezek olyan nyersanyagokból származnak, melyek nem kívánnak kezelést, vagy a kezelt anyag kezelése vagy végfelhasználása biztosítja a megfelelő kockázatkezelést.

(65)

Megállapították, hogy egyes tagállamokban az 1774/2002/EK rendeletben előírt szabályokat nem minden esetben tartották be. Ezért e szabályok következetes végrehajtása mellett büntetőjogi vagy egyéb szankciók szükségesek azokkal az üzemeltetőkkel szemben, akik nem tartják be ezeket a szabályokat. Ennek megfelelően a tagállamoknak meg kell határozniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókat.

(66)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó köz- és állat-egészségügyi szabályok meghatározását az ilyen termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és csökkentése, és kiváltképp az élelmiszer- és a takarmánylánc biztonságának védelme érdekében a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(67)

A jogbiztonság erősítése érdekében, valamint a Bizottságnak a Közösségi jogszabályok egyszerűsítésére irányuló általános célkitűzése tükrében e rendeletnek létre kell hoznia egy átfogó szabályozási keretet, figyelembe véve az 1774/2002/EK rendelet által előírt szabályokat, valamint az annak hatálybalépése óta megszerzett tapasztalatokat és az azóta lezajlott tudományos fejlődést. Ezért az 1774/2002/EK rendelet hatályát veszti, és helyébe ez a rendelet lép.

(68)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (37) összhangban kell elfogadni.

(69)

A közösségi jogszabályok közötti egységesség és egyértelműség javítása érdekében az állati melléktermékek feldolgozására vonatkozó egyes műveletek elvégzésének műszaki szabályait, amelyeket jelenleg az 1774/2002/EK rendelet mellékletei határoznak meg, valamint az említett rendelet alapján a Bizottság által elfogadott végrehajtó intézkedéseket (38) külön végrehajtási jogszabályokban kell meghatározni. A fogyasztók és a szakmai társadalmi körök bevonásával konzultációt kell folytatni, tájékoztatva őket az e rendelettel kapcsolatos kérdésekről, az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó konzultatív csoport létrehozásáról szóló, 2004. augusztus 6-i 2004/613/EK bizottsági határozattal (39) összhangban.

(70)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy szabályokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan: a végpont módosítása bizonyos állati melléktermékekből származó termékek előállítási láncában, valamint ilyen végpont meghatározása egyes egyéb állati melléktermékekből származó termékek esetében; olyan súlyos fertőző betegségekre vonatkozó szabályok, amelyek jelenlétében az állati melléktermékek és az azokból származó termékek továbbítása nem engedélyezhető és/vagy olyan feltételek, amelyek lehetővé teszik az ilyen szállítást; valamint az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kategorizálását módosító intézkedések, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek felhasználásának és ártalmatlanításának korlátozására vonatkozó intézkedések, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek használatára, összegyűjtésére és ártalmatlanítására vonatkozó bizonyos eltérések alkalmazásának feltételeit meghatározó intézkedések, továbbá az állati melléktermékek és az azokból származó termékek felhasználására és ártalmatlanítására szolgáló, egyes alternatív módszerek jóváhagyására vagy visszautasítására irányuló intézkedések.

(71)

A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy egyedi szabályokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: az állati melléktermékek és az azokból származó termékek összegyűjtése és szállítása, az infrastruktúra, az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket kezelő létesítmények és üzemek felszereléssel és higiéniával kapcsolatos követelményei, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelésének – köztük az ilyen kezelés ellenőrzése céljából bemutatandó bizonyítékok – feltételei és műszaki követelményei, az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek, a biztonságos forrás, biztonságos kezelés és biztonságos végfelhasználás követelményei, az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek behozatalára, tranzitforgalmára és kivitelére vonatkozó feltételek, a hatósági ellenőrzések – köztük a mikrobiológiai elemzések referencia-módszereire vonatkozó szabályok – végrehajtására vonatkozó, részletes intézkedések, valamint bizonyos állati melléktermékek és az azokból származó termékek tagállamok közötti továbbításának ellenőrzésére vonatkozó feltételek. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítésével történő módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(72)

A korlátozás alá vont gazdaságokból, üzemekből vagy körzetekből származó állati melléktermékek továbbítását érintő intézkedéseknél a hatékonyság érdekében le kell rövidíteni az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidőket. Sürgősségi okokból, amennyiben bizonyos termékek előállítási láncában a végpontot módosítják, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Közös rendelkezések

1. szakasz

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet köz- és állat-egészségügyi szabályokat állapít meg az állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre az ezekhez a termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és minimális mértékűre csökkentése, valamint különösen az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságának védelme érdekében.

2. cikk

A rendelet hatálya

(1)   E rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)

állati melléktermékek és a belőlük származó termékek, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra nem használhatók fel; és

b)

az alábbi termékek, amelyeket az üzemeltető visszafordíthatatlan döntése értelmében az emberi fogyasztástól eltérő célra szánnak:

i.

állati eredetű termékek, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra használhatók;

ii.

állati eredetű termékek előállítására használt alapanyagok.

(2)   Ez a rendelet nem vonatkozik a következő állati melléktermékekre:

a)

a vadak kivételével olyan vadon élő állatok teljes teste vagy testrészei, amelyeknél kizárt, hogy emberre vagy állatra átvihető betegséggel fertőzöttek, vagy ilyen betegségben szenvednek, kivéve a kereskedelmi célra kihalászott vízi állatokat;

b)

olyan vadak teljes teste vagy testrészei, amelyeket a helyes vadászati gyakorlattal összhangban nem gyűjtöttek be elejtés után, a 853/2004/EK rendelet sérelme nélkül;

c)

a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott vadakból és vadhúsból származó állati melléktermékek;

d)

tenyésztési célokra szánt petesejtek, embriók és sperma;

e)

a származási gazdaságban nyert, tartott, ártalmatlanított vagy felhasznált nyers tej vagy kolosztrum, és az ezekből származó termékek;

f)

mészhéjú állatok héja, melyekből eltávolították a lágyszövetet és a húst;

g)

élelmiszer-hulladék, kivéve, ha

i.

nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származik;

ii.

takarmányozási célra szánják;

iii.

nyomással történő sterilizálással való feldolgozásra, vagy a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett módszerekkel történő feldolgozásra, vagy biogázzá vagy komposzttá történő átalakításra szánják;

h)

a közösségi környezetvédelmi jogszabályok sérelme nélkül olyan anyag, amely a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet előírásainak megfelelő halászhajókon halászati tevékenység közben keletkezett, és amelyet a tengerben ártalmatlanítottak, kivéve az emberre átvihető betegségre – így parazitákkal való fertőzöttségre – utaló tüneteket mutató halak zsigereléséből a hajó fedélzetén maradt anyagokat;

i)

a kedvtelésből tartott állatok kiskereskedésekből származó nyers eledele, amennyiben a darabolás és tárolás kizárólag a vásárlók közvetlen helyszíni kiszolgálása céljából történik;

j)

kedvtelésből tartott állatok nyers eledele, amely a származási hely szerinti gazdaságban levágott, magánfogyasztásra szánt állatokból származik; valamint

k)

a nem mineralizált madárürüléktől és trágyától eltérő ürülék és vizelet.

(3)   Ez a rendelet nem érinti az állatbetegségek ellenőrzését és felszámolását célzó közösségi állat-egészségügyi jogszabályokat.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„állati melléktermékek”: állatok teljes teste vagy testrészei, állati eredetű termékek, vagy más, állatokból nyert termékek, amelyeket nem emberi fogyasztásra szántak, beleértve a petesejteket, embriókat és a spermát is;

2.

„állati melléktermékekből származó termékek”: állati melléktermékek egy- vagy többlépéses kezelésével, átalakításával vagy feldolgozásával kapott termékek;

3.

„állati eredetű termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 8.1. pontjában meghatározott, állati eredetű termékek;

4.

„hasított test”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.9. pontja szerint meghatározott állati test;

5.

„állat”: valamennyi gerinces vagy gerinctelen állat;

6.

„haszonállat”:

a)

az ember által tartott, hizlalt vagy tenyésztett és élelmiszer, gyapjú, prém, toll, irha, bőr, vagy bármilyen más, állatokból nyert termék előállítására vagy egyéb mezőgazdasági célra használt állat;

b)

lófélék (equidae);

7.

„vadon élő állat”: valamennyi nem ember által tartott állat;

8.

„kedvtelésből tartott állat”: valamennyi ember által táplált és tartott, de általa el nem fogyasztott, nem mezőgazdasági célra szánt állat;

9.

„vízi állatok”: a 2006/88/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott vízi állatok;

10.

„illetékes hatóság”: az e rendelet előírásainak való megfelelést biztosító tagállami központi hatóság, illetve bármely, ezen hatáskörrel felruházott hatóság; adott esetben ide tartoznak a megfelelő harmadik országbeli hatóságok is;

11.

„üzemeltető”: az a természetes vagy jogi személy, aki állati melléktermék vagy abból származó termék tényleges felügyeletét végzi, beleértve a fuvarozókat, kereskedőket és felhasználókat is;

12.

„felhasználó”: az a természetes vagy jogi személy, aki állati mellékterméket vagy abból származó terméket használ takarmányozásra, kutatásra vagy más konkrét célokra;

13.

„létesítmény” vagy „üzem”: állati melléktermékek vagy azokból származó termékek kezelését magában foglaló tevékenységet végző hely, kivéve a halászhajókat;

14.

„forgalomba hozatal”: bármely olyan tevékenység, amelynek célja állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek harmadik félnek történő értékesítése a Közösségben, vagy harmadik félnek – fizetés ellenében vagy díjmentesen – történő bárminemű szállítás, vagy egy harmadik félnek történő későbbi szállítás céljából történő raktározás;

15.

„tranzitforgalom”: egy harmadik ország területéről egy harmadik ország területére a Közösség területén történő áthaladás, a tengeri és a légi utakat kivéve;

16.

„kivitel”: a Közösségből egy harmadik országba történő árumozgás;

17.

„fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k)”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott valamennyi fertőző szivacsos agyvelőbántalom;

18.

„különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;

19.

„nyomással történő sterilizálás”: állati melléktermékek feldolgozása legalább 20 percen keresztül folyamatosan több mint 133 °C-os maghőmérséklet és legalább 3 bar abszolút nyomás mellett, legfeljebb 50 mm nagyságú részekre történő bontásukat követően;

20.

„trágya”: haszonállatok, kivéve a tenyésztett halakat, ürüléke és/vagy vizelete, alommal vagy anélkül;

21.

„engedélyezett hulladéklerakó”: az 1999/31/EK irányelvvel összhangban engedélyezett hulladéklerakó;

22.

„szerves trágyák” és „talajjavító szerek”: a növényi tápanyagellátás, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására – akár külön-külön, akár együttesen – felhasznált állati eredetű anyagok; a trágyát, a nem mineralizált madárürüléket, az emésztőtraktus-tartalmat, a komposztot és a lebomlási maradékokat is beleértve;

23.

„távoli területek”: azon területek, amelyeken az állatpopuláció olyan kicsi, és a létesítmények vagy üzemek olyan távol vannak egymástól, hogy az állati melléktermékek összegyűjtéséhez és szállításához szükséges intézkedések a helyszíni ártalmatlanításhoz képest aránytalanul nagy terhet jelentenének;

24.

„élelmiszer”: a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

25.

„takarmány”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott takarmány;

26.

„centrifuga- vagy szeparátoriszap”: a nyerstej tisztítása, valamint soványtejjé és tejszínné történő szétválasztása során melléktermékként összegyűjtött anyag;

27.

„hulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladék.

2. szakasz

Kötelezettségek

4. cikk

Az előállítási lánc kiindulási pontja és a kötelezettségek

(1)   Amint az üzemeltetők az e rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket hoznak létre, azonosítják őket és biztosítják, hogy e termékeket e rendeletnek megfelelően kezeljék (kiindulási pont).

(2)   Az üzemeltetők biztosítják, hogy az ellenőrzésük alatt álló vállalkozásban történő gyűjtés, szállítás, kezelés, megmunkálás, átdolgozás, feldolgozás, tárolás, forgalomba hozatal, értékesítés, felhasználás és ártalmatlanítás összes szakaszában az állati melléktermékek és az azokból származó termékek megfeleljenek az üzemeltető tevékenységére vonatkozó, e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(3)   A tagállamok figyelemmel kísérik és ellenőrzik, hogy e rendelet vonatkozó előírásait az üzemeltetők a (2) bekezdésben említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek láncának teljes hosszában betartották-e. E célból a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban hatósági ellenőrzéseket folytatnak.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy területükön megfelelő rendszer működjön, amely az állati melléktermékek vonatkozásában biztosítja az alábbiakat:

a)

az állati melléktermékeket indokolatlan késedelem nélkül összegyűjtik, azonosítják és szállítják; és

b)

az állati melléktermékeket e rendelettel összhangban kezelik, felhasználják és ártalmatlanítják.

(5)   A tagállamok a (4) bekezdés szerinti kötelezettségeiknek más tagállamokkal és harmadik országokkal együttműködve is eleget tehetnek.

5. cikk

Az előállítási lánc végpontja

(1)   A 33. cikkben meghatározott, azon állati melléktermékekből származó termékek, amelyek elérték az előállításnak az említett cikk szerinti közösségi jogszabályokban szabályozott szakaszát, úgy tekintendők, mint amelyek elérték az előállítási lánc végpontját, amelyen túl már nem vonatkoznak rájuk e rendelet előírásai.

Ezek az állati melléktermékekből származó termékek e rendelet értelmében korlátozások nélkül forgalomba hozhatók és már nem vonatkoznak rájuk az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzések.

Az előállítási lánc végpontja az alábbiak esetében módosítható:

a)

állat-egészségügyi kockázatok esetében, a 33. cikk a)–d) pontjában említett termékek;

b)

közegészségügyi és állat-egészségügyi kockázatok esetében, a 33. cikk e) és f) pontjában említett termékek.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (6) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   A 35. és 36. cikkben említett, a köz- és állat-egészségügyre jelentős veszélyt már nem jelentő, állati melléktermékekből származó termékek esetében az előállítási láncban végpontot kell meghatározni, amelyen túl e termékekre már nem vonatkoznak e rendelet előírásai.

Ezek az állati melléktermékekből származó termékek e rendelet értelmében korlátozások nélkül forgalomba hozhatók és már nem vonatkoznak rájuk az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzések.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (5) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   Amennyiben köz- vagy állat-egészségügyi kockázat áll fenn, az e rendelet 33. és 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékekre a 178/2002/EK rendeletnek a sürgősségi intézkedésekre vonatkozó 53. és 54. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.

3. szakasz

Állat-egészségügyi korlátozások

6. cikk

Általános állat-egészségügyi korlátozások

(1)   A fogékony fajokból származó állati melléktermékek és az azokból származó termékek nem szállíthatók el olyan gazdaságokból, létesítményekből, üzemekből vagy körzetekből, amelyekre korlátozás vonatkozik:

a)

a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok értelmében; vagy

b)

olyan súlyos fertőző betegség jelenléte következtében, mint amely:

i.

a 92/119/EGK irányelv I. mellékletében szerepel; vagy

ii.

a második albekezdéssel összhangban kerül meghatározásra.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek az első albekezdés b) pontja ii. alpontjában meghatározott, kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket a fertőzés emberre vagy állatra történő átvitelének megakadályozását szolgáló feltételek mellett szállítják.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (5) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. szakasz

Kategorizálás

7. cikk

Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kategorizálása

(1)   Az állati melléktermékeket a 8., 9., és 10. cikkben foglalt listákkal összhangban specifikus kategóriákba kell csoportosítani, amelyek tükrözik az említett állati melléktermékek jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázatok mértékét.

(2)   Ha e rendelet vagy a Bizottság által e rendelet végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések – amelyek olyan feltételeket is meghatározhatnak, amelyek teljesülése esetén az állati melléktermékekből származó termékek nem tartoznak e szabályok hatálya alá – másképp nem rendelkeznek, az állati melléktermékekből származó termékek azon állati melléktermékek specifikus kategóriájára vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak, amelyekből származnak.

(3)   A 8., 9. és 10. cikk módosítható annak érdekében, hogy figyelembe vegye a kockázati szint értékelése tekintetében elért tudományos haladást, amennyiben a megfelelő tudományos intézet által végzett kockázatelemzés alapján megállapítható a tudományos haladás ténye. Az említett cikkekben felsorolt állati melléktermékek azonban nem törölhetők a listákról, és kizárólag ezen termékek kategóriába sorolása változtatható meg, vagy további állati melléktermék vehető fel a listákra.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

Az 1. kategóriába tartozó anyagok

Az 1. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbi állati melléktermékek tartoznak:

a)

a következő állatok teljes teste és valamennyi testrésze, beleértve a nyersbőrt és irhát is:

i.

a 999/2001/EK rendelettel összhangban TSE-fertőzésre gyanús állatok vagy olyan állatok, amelyeknél a TSE jelenléte hivatalos megerősítést nyert;

ii.

a TSE-felszámolási intézkedések keretében leölt állatok;

iii.

haszonállatnak vagy vadon élő állatnak nem minősülő állatok, beleértve különösen a kedvtelésből tartott állatokat, az állatkerti állatokat és a cirkuszi állatokat;

iv.

a 86/609/EGK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében kísérletek céljára felhasznált állatok, az 1831/2003/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül;

v.

vadon élő állatok, amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy azok az emberre vagy állatra átvihető betegségekkel fertőzöttek;

b)

a következő anyagok:

i.

különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;

ii.

elhullott állatok teljes teste vagy annak részei, melyek az ártalmatlanítás idején különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmaznak;

c)

olyan állatokból nyert állati melléktermékek, amelyeket a 96/22/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja vagy a 96/23/EK irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében illegális kezelésnek vetettek alá;

d)

állati melléktermékek, amelyek a 96/23/EK irányelv I. mellékletének B(3) csoportjába tartozó környezeti szennyező anyagok vagy más anyagok maradékanyagait tartalmazzák, amennyiben e maradékanyagok meghaladják a közösségi jogszabályokban, vagy ezek hiányában a nemzeti jogszabályokban előírt, engedélyezett szintet;

e)

olyan állati melléktermékek, amelyeket a 27. cikk első bekezdésének c) pontja értelmében elfogadott végrehajtási szabályokban előírt szennyvízkezelés során gyűjtöttek be:

i.

az 1. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó létesítményekből vagy üzemekből, vagy

ii.

más olyan létesítményekből vagy üzemekből, ahol különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat távolítanak el;

f)

a nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származó élelmiszer-hulladék;

g)

az 1. kategóriába tartozó anyag keverékei a 2. kategóriába tartozó anyaggal, vagy a 3. kategóriába tartozó anyaggal, esetleg mindkettővel.

9. cikk

A 2. kategóriába tartozó anyagok

A 2. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbi állati melléktermékek tartoznak:

a)

trágya, nem mineralizált madárürülék és emésztőtraktus-tartalom;

b)

olyan állati melléktermékek, amelyeket a 27. cikk első bekezdésének c) pontja értelmében elfogadott végrehajtási szabályokban előírt szennyvízkezelés során gyűjtöttek be:

i.

a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó létesítményekből vagy üzemekből; vagy

ii.

olyan vágóhidakról, amelyek nem tartoznak a 8. cikk e) pontja alá;

c)

olyan állati melléktermékek, amelyekben az engedélyezett anyagok vagy szennyező anyagok maradékanyag-tartalma meghaladja a 96/23/EK irányelv 15. cikke (3) bekezdésében említett engedélyezett szintet;

d)

olyan állati eredetű termékek, amelyeket a bennük levő idegen testek miatt emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítettek;

e)

az 1. kategóriától eltérő állati eredetű termékek, amelyekre teljesülnek a következők:

i.

harmadik országból importálták vagy onnan léptették be, és nem felelnek meg a Közösségbe történő behozatalukra vagy beléptetésükre vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályok követelményeinek, kivéve abban az esetben, ha a közösségi jogszabályok lehetővé teszik meghatározott korlátozások melletti behozatalukat vagy beléptetésüket, vagy a harmadik országba történő visszaküldésüket; vagy

ii.

egy másik tagállamba küldték őket, és nem felelnek meg a közösségi jogszabályokban meghatározott vagy azokban engedélyezett feltételeknek, kivéve abban az esetben, ha a származás helye szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyével visszaküldik őket;

f)

a 8. vagy 10. cikkben említettek kivételével azon állatok vagy állatok részei,

i.

amelyek nem emberi fogyasztás céljára történt levágás vagy leölés során hullottak el, beleértve a betegség elleni védekezés céljából leölt állatokat;

ii.

magzatok;

iii.

nem tenyésztési célokra szánt petesejtek, embriók és sperma; és

iv.

tojásban elpusztult baromfi;

g)

a 2. kategóriába tartozó anyagok keveréke a 3. kategóriába tartozó anyagokkal;

h)

az 1. vagy 3. kategóriába tartozó anyagoktól eltérő állati melléktermékek.

10. cikk

A 3. kategóriába tartozó anyagok

A 3. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbi állati melléktermékek tartoznak:

a)

hasított testek, illetve vadon élő állatok esetében leölt állatok teste és azok részei, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra alkalmasak, de amelyeket kereskedelmi okokból nem emberi fogyasztásra szánnak;

b)

hasított testek és a vágóhídon levágott és a levágás előtti vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt állatokból származó következő részek, vagy a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljából elejtett vadon élő állatok teste vagy az azokból származó következő részek:

i.

olyan hasított testek, vagy állati testek és annak részei, amelyeket a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítettek, de amelyek nem mutatták emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét;

ii.

baromfifej;

iii.

az alábbi állatokból származó nyersbőr és irha, beleértve azok vágási melléktermékeit és a belőlük származó hasított bőrt, a szarvakat és lábakat, beleértve az ujjperceket, az elülső és a hátsó lábtő-, valamint lábközépcsontokat:

minden állat, kivéve a TSE-vizsgálatot igénylő kérődzőket, és

azok a kérődzők, amelyek vizsgálata negatív eredményt mutatott a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében;

iv.

sertéssörte;

v.

tollak;

c)

olyan baromfiból és nyúlalakúakból származó állati melléktermékek, amelyeket a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint a gazdaságban vágtak le és amelyek nem mutatták emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét;

d)

állati vér, amely emberre vagy állatra vérrel átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutató, az alábbi, vágóhídon levágott és a közösségi jogszabályokkal összhangban a levágás előtti vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt állatokból származik:

i.

minden állat, kivéve a TSE-vizsgálatot igénylő kérődzőket; és

ii.

azok a kérődzők, amelyek vizsgálata a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében negatív eredményt mutatott;

e)

az emberi fogyasztásra szánt termékek előállításából származó állati melléktermékek, a zsírtalanított csontokat, töpörtyűt és tejfeldolgozásból származó centrifuga- vagy szeparátoriszapot is beleértve;

f)

állati eredetű termékek, vagy állati eredetű termékeket tartalmazó élelmiszerek, amelyeket kereskedelmi okok, előállítási vagy csomagolási hibák vagy egyéb, köz- és állat-egészségügyi kockázatot nem jelentő problémák következtében már nem szánnak emberi fogyasztásra;

g)

kedvtelésből tartott állatok állati eredetű eledele és állati eredetű takarmány, vagy állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket tartalmazó takarmány, amelyeket kereskedelmi okok, előállítási vagy csomagolási hibák vagy egyéb, köz- és állat-egészségügyi kockázatot nem jelentő problémák következtében már nem szánnak takarmányozásra;

h)

olyan vér, placenta, gyapjú, toll, szőr, szarvak, paták és nyerstej, amelyek olyan élő állatból származnak, amelyek e terméken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét nem mutatták;

i)

vízi állatok és azok részei, a tengeri emlősök kivételével, amelyek emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét nem mutatták;

j)

emberi fogyasztásra szánt termékeket gyártó létesítményekből vagy üzemekből származó vízi állatokból nyert állati melléktermékek;

k)

az olyan állatokból származó alábbi anyagok, amelyek emberre vagy állatra e termékeken keresztül átvihető betegség tünetét nem mutatták:

i.

mészhéjú állatok héja, lágyszövettel vagy hússal;

ii.

a szárazföldi állatokból származó alábbi anyagok:

keltetési melléktermékek,

tojás,

tojás-melléktermékek, ideértve a tojáshéjat is;

iii.

kereskedelmi okokból leölt naposcsibék;

l)

vízi és szárazföldi gerinctelenek, az emberekre vagy állatokra patogén fajok kivételével;

m)

a Rodentia (rágcsálók) és a Lagomorpha (nyúlalakúak) rendjébe tartozó állatok és azok testrészei, kivéve a 8. cikk a) pontjának iii., iv. és v. alpontjában említett, 1. kategóriába tartozó és a 9. cikk a)–g) pontjában említett, 2. kategóriába tartozó anyagokat;

n)

nyersbőr és irha, pata, toll, gyapjú, szarv, szőr és prém, amelyek olyan, az e cikk b) pontjában meghatározottaktól eltérő elhullott állatokból származnak, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség tüneteit nem mutatták;

o)

olyan állatok zsírszövete, amelyek ezen az anyagon keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták, és amelyeket vágóhídon vágtak le és a közösségi jogszabályokkal összhangban a levágás előtti vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmasnak ítéltek;

p)

a 8. cikk f) pontjában említettől eltérő élelmiszer-hulladék.

II. FEJEZET

Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek ártalmatlanítása és felhasználása

1. szakasz

A felhasználás korlátozása

11. cikk

A felhasználás korlátozása

(1)   Az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket tilos az alábbi célokra felhasználni:

a)

a prémes állatok kivételével az adott fajhoz tartozó szárazföldi állatok takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével;

b)

a prémes állatoktól eltérő haszonállatok takarmányozása élelmiszer-hulladékkal vagy élelmiszer-hulladékot tartalmazó vagy abból származó takarmánnyal;

c)

haszonállatok legeltetetése vagy takarmányozás útján zöld takarmánnyal való közvetlen ellátása olyan területről, amelyeken a trágya kivételével szerves trágyát és talajjavító szereket alkalmaztak, kivéve, ha a legeltetés vagy a zöld takarmány levágása várakozási idő lejárta után történik, ami biztosítja a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megfelelő ellenőrzését és legalább 21 napot tesz ki; és

d)

tenyésztett hal takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó tenyésztett hal testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével.

(2)   Az alábbiakra vonatkozó intézkedések határozhatók meg:

a)

az (1) bekezdésben említett tilalmak alkalmazásának biztosítása érdekében folytatott ellenőrzések, ideértve a bizonyos fajokból származó anyagok jelenlétének kimutatására, valamint a véletlen és technikailag elkerülhetetlen szennyezésből fakadó, az (1) bekezdés a) és d) pontjában említett feldolgozott állati fehérjék jelentéktelen mennyiségei határértékeinek ellenőrzésére irányuló módszereket és vizsgálatokat;

b)

a prémes állatok esetében a takarmányozás feltételei az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével; és

c)

haszonállatok takarmányozásának feltételei olyan legelőkön, amelyeken szerves műtrágyát és talajjavító szereket alkalmaztak, különös tekintettel az (1) bekezdés c) pontjában említett várakozási idő módosítására.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. szakasz

Ártalmatlanítás és felhasználás

12. cikk

Az 1. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása és felhasználása

Az 1. kategóriába tartozó anyagokat

a)

égetés útján, hulladékként kell ártalmatlanítani:

i.

közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül;vagy

ii.

a feldolgozást követően, nyomással történő sterilizálás révén, ha az illetékes hatóság ezt előírja, és a keletkező anyag tartós megjelölésével;

b)

ha az 1. kategóriába tartozó anyag hulladék, együttégetés útján kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani:

i.

közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül; vagy

ii.

a feldolgozást követően, nyomással történő sterilizálással, ha az illetékes hatóság ezt előírja, és a keletkező anyag tartós megjelölésével;

c)

abban az esetben, ha az 1. kategóriába tartozó anyag nem a 8. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyag, nyomással történő sterilizálással való feldolgozás során ártalmatlanítják, tartósan megjelölve a keletkező anyagot, engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve;

d)

a 8. cikk f) pontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok esetében engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják;

e)

előzetes feldolgozással vagy anélkül éghető tüzelőanyagként használják fel; vagy

f)

a 33., 34. és 36. cikkben említett, állati melléktermékből származó termékek előállítására használják fel és e cikkekkel összhangban hozzák forgalomba.

13. cikk

A 2. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása és felhasználása

A 2. kategóriába tartozó anyagokat:

a)

égetés útján, hulladékként kell ártalmatlanítani:

i.

közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül; vagy

ii.

a feldolgozást követően, nyomással történő sterilizálás révén, ha az illetékes hatóság ezt előírja, és a keletkező anyag tartós megjelölésével;

b)

ha a 2. kategóriába tartozó anyag hulladék, együttégetés útján kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani:

i.

közvetlenül előzetes feldolgozás nélkül; vagy

ii.

a feldolgozást követően, nyomással történő sterilizálással, ha az illetékes hatóság ezt előírja, és a keletkező anyag tartós megjelölésével;

c)

nyomással történő sterilizálással való feldolgozás során ártalmatlanítják, tartósan megjelölve a keletkező anyagot, majd engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják;

d)

szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállítására használják és a 32. cikkel összhangban hozzák forgalomba nyomással történő sterilizálást követően, és adott esetben a keletkező anyagot tartósan megjelölve;

e)

komposztálják vagy biogázzá alakítják át:

i.

nyomással történő sterilizálással történő feldolgozással és a kapott anyag tartós megjelölésével; vagy

ii.

trágya, az emésztőtraktus és tartalma, tej, tejalapú termékek és kolosztrum, valamint a tojás és a tojástermékek esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint, előzetes feldolgozást követően vagy anélkül, nem jelentik semmilyen súlyos fertőző betegség terjesztésének kockázatát;

f)

feldolgozás nélkül a talajra juttatva, trágya, az emésztőtraktustól elkülönített emésztőtraktus-tartalom, tej, tejalapú termékek és kolosztrum esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint nem jelentik semmilyen súlyos fertőző betegség terjedésének kockázatát;

g)

vízi állatokból származó anyagok esetében silózzák, komposztálják vagy biogázzá alakítják;

h)

előzetes feldolgozással vagy e nélkül éghető tüzelőanyagként használják fel; vagy

i)

a 33., 34. és 36. cikkben említett, állati melléktermékből származó termékek előállítására használják fel és e cikkekkel összhangban hozzák forgalomba.

14. cikk

A 3. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása és felhasználása

A 3. kategóriába tartozó anyagokat:

a)

hulladékként ártalmatlanítják, előzetes feldolgozással vagy anélkül;

b)

együttégetés útján kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani, előzetes feldolgozással vagy anélkül, ha a 3. kategóriába tartozó anyag hulladék;

c)

feldolgozás után engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják;

d)

feldolgozzák, kivéve azon 3. kategóriába tartozó anyagokat, amelyek bomlás, vagy állagromlás következtében módosultak és e termék révén elfogadhatatlan köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot jelentenek, és az alábbiakra használják fel:

i.

a prémes állatok kivételével haszonállatok takarmányának előállítására, amelyeket a 31. cikkel összhangban hoznak forgalomba, kivéve a 10. cikk n), o) és p) pontjában említett anyagok esetében;

ii.

prémes állatok takarmányának előállítására, amelyeket a 36. cikkel összhangban hoznak forgalomba;

iii.

kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítására, amelyeket a 35. cikkel összhangban hoznak forgalomba; vagy

iv.

szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállítására, amelyeket a 32. cikkel összhangban hoznak forgalomba;

e)

kedvtelésből tartott állatok nyers eledelének előállítására, amelyeket a 35. cikkel összhangban hoznak forgalomba;

f)

komposztálják vagy biogázzá alakítják;

g)

vízi állatokból származó anyagok esetében silózzák, komposztálják vagy biogázzá alakítják;

h)

a 2. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett mészhéjú állatok héjának kivételével a mészhéjú állatok héja, valamint a tojáshéj esetében olyan, az illetékes hatóság által meghatározott feltételek mellett használják fel, amelyek megelőzik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat;

i)

előzetes feldolgozással vagy e nélkül éghető tüzelőanyagként használják fel;

j)

a 33., 34. és 36. cikkben említett, állati melléktermékből származó termékek előállítására használják fel és e cikkekkel összhangban hozzák forgalomba;

k)

a 10. cikk p) pontja szerinti élelmiszerhulladék esetében nyomással történő sterilizálással vagy a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett módszerekkel feldolgozzák, vagy komposztálják vagy biogázzá alakítják; vagy

l)

feldolgozás nélkül a talajra juttatják a nyerstej, vagy kolosztrum, és az ezekből származó termékek esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint nem jelentik e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség kockázatát.

15. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   E szakasz végrehajtásához intézkedések határozhatók meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a betegségre utaló jeleket mutató halak fedélzeti zsigereléséből a fedélzeten maradt anyagok, beleértve az emberre átvihető paraziták fedélzeti kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozó, különleges feltételeket;

b)

az állati melléktermékeket feldolgozó, a nyomással történő sterilizálástól eltérő módszerek, különösen az említett feldolgozási módszerek paraméterei, kiváltképp az idő, a hőmérséklet, a nyomás és a részecskék mérete tekintetében;

c)

állati melléktermékek, köztük az élelmiszer-hulladék biogázzá vagy komposzttá alakításának paraméterei;

d)

az állati melléktermékek és az azokból származó termékek égetésére vagy együttégetésére vonatkozó feltételek;

e)

az állati melléktermékek és az azokból származó termékek elégetésének feltételei;

f)

a 10. cikk c) pontjában említett állati melléktermékek előállítására és kezelésére vonatkozó feltételek;

g)

vízi állatokból származó anyagok silózása;

h)

állati melléktermékek tartós megjelölése;

i)

bizonyos állati melléktermékek, szerves trágyák és talajjavító szerek talajban való alkalmazása;

j)

bizonyos állati melléktermékek haszonállatok takarmányozására való felhasználása; és

k)

bizonyos anyagok tekintetében a 14. cikk d) pontja értelmében elfogadhatatlannak tekintett köz- és állat-egészségügyi kockázatok szintje.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   Amíg el nem fogadják:

a)

az (1) bekezdés első albekezdésének c), f) és g) pontjában foglalt szabályokat, a tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn a következők tekintetében:

i.

a 10. cikk c) pontjában említett állati melléktermékek előállítása és kezelése;

ii.

a 10. cikk p) pontjában említett állati melléktermékek átalakítása; és

iii.

vízi állatokból származó anyagok silózása;

b)

a közösségi környezetvédelmi jogszabályok sérelme nélkül, az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett szabályokat, az abban említett állati melléktermékek a tengerben ártalmatlaníthatók.

3. szakasz

Eltérések

16. cikk

Eltérések

A 12., 13. és 14. cikktől eltérve az állati melléktermékeket:

a)

a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett állati melléktermékek esetében az említett pontban meghatározott különleges feltételekkel összhangban kell kezelni és ártalmatlanítani;

b)

a 17. cikkel összhangban fel lehet használni kutatási és más specifikus célokra;

c)

a 18. cikkben említett állati melléktermékek esetében az említett cikkel összhangban fel lehet használni különleges takarmányozási célokra;

d)

a 19. cikkben említett állati melléktermékek esetében az említett cikkel összhangban lehet ártalmatlanítani;

e)

a 20. cikkben foglaltakkal összhangban engedélyezett alternatív módszerek szerint lehet ártalmatlanítani vagy felhasználni, olyan paraméterek alapján, amelyek magukban foglalhatják a nyomással történő sterilizálást vagy e rendelet vagy annak végrehajtási intézkedései egyéb előírásait;

f)

a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében és az illetékes hatóság engedélyével fel lehet használni biodinamikus készítmények előállításához a 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említetteknek megfelelően;

g)

a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében és az illetékes hatóság engedélyével kedvtelésből tartott állatok etetésére lehet felhasználni;

h)

az 1. kategóriába tartozó azon anyagok kivételével, amelyeket élő állatokból vagy születéskor a gazdaságban távolítanak el sebészeti beavatkozás során, és az illetékes hatóság engedélyével, az adott gazdaságban lehet ártalmatlanítani.

17. cikk

Kutatás és más specifikus célok

(1)   Az illetékes hatóság a 12., 13. és 14. cikktől eltérve engedélyezheti az állati melléktermékek és az azokból származó termékek felhasználását kiállítás és művészeti tevékenységek céljából, valamint diagnosztikai, oktatási vagy kutatási célból a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését biztosító feltételek mellett.

E feltételek közé tartozik:

a)

az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek bármilyen későbbi, más célra való felhasználásának megtiltása; és

b)

arra vonatkozó kötelezettség, hogy az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket biztonságos módon ártalmatlanítsák vagy, adott esetben, származási helyükre visszaszállítsák.

(2)   Olyan köz- és állat-egészségügyi kockázat esetében, amely a Közösség egész területére érvényes intézkedések elfogadását teszi szükségessé, különösen az újabban felmerülő kockázatok esetében, az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatalára és felhasználására harmonizált feltételek határozhatók meg. Az ilyen feltételek közé tartozhatnak a tárolásra, csomagolásra, azonosításra, szállításra és ártalmatlanításra vonatkozó követelmények.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

18. cikk

Speciális takarmányozási célok

(1)   Az illetékes hatóság a 13. és a 14. cikktől eltérve a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését biztosító feltételek mellett engedélyezheti a 2. kategóriába tartozó anyagok összegyűjtését és felhasználását, feltéve, hogy azok nem valamilyen, emberre vagy állatra átvihető betegség megléte vagy meglétének gyanúja miatt elejtett vagy elpusztult állatokból származnak, továbbá a 3. kategóriába tartozó anyagok összegyűjtését és felhasználását, a következők takarmányozására:

a)

állatkerti állatok;

b)

cirkuszi állatok;

c)

hüllők és ragadozó madarak, kivéve az állatkerti és a cirkuszi állatokat;

d)

prémes állatok;

e)

vadon élő állatok;

f)

elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutya-falkák;

g)

menhelyen élő kutyák és macskák;

h)

horgászcsalinak használt légylárvák és férgek.

(2)   Az illetékes hatóság a 12. cikktől eltérve és e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott feltételek szerint engedélyezheti:

a)

a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok és állatkerti állatokból származó anyagok állatkerti állatok takarmányozására történő felhasználását; és

b)

a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok természetes környezetükben élő veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok és egyéb fajok etetésére a biodiverzitás előmozdítása érdekében.

(3)   E cikk végrehajtásához intézkedések határozhatók meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)

azon feltételek, amelyek mellett az (1) bekezdésben említett összegyűjtés és felhasználás engedélyezhető a 2. kategóriába tartozó anyagok továbbítása, tárolása és felhasználása tekintetében, valamint a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében takarmányozásra, újabban felmerülő kockázatok esetében is; és

b)

azon feltételek, amelyek mellett bizonyos esetekben, a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségektől eltérve, az e cikk (2) bekezdésében említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok takarmányként való felhasználása engedélyezhető, beleértve az alábbiakat:

i.

egyes tagállamokban található veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok és egyéb fajok, amelyek etethetők ilyen anyagokkal;

ii.

a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat megelőző intézkedések.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

19. cikk

Összegyűjtés, szállítás és ártalmatlanítás

(1)   Az illetékes hatóság a 12., 13., 14. és 21. cikktől eltérve engedélyezheti az ártalmatlanítást:

a)

elhullott, kedvtelésből tartott állatok és lófélék elföldelésével;

b)

helyszínen történő elégetéssel vagy elföldeléssel, vagy hatósági felügyelet mellett más módszerrel, amely megakadályozza a köz- és állat-egészségügyi kockázatok terjedését a 8. cikk a) pontjának v. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében a távoli területeken;

c)

olyan területeken, amelyek gyakorlatilag nem közelíthetők meg, vagy amelyekhez – földrajzi vagy éghajlati okokból vagy természeti katasztrófa miatt – csak olyan körülmények között lehet hozzáférni, amelyek kockázatot jelentenek a gyűjtést végző személyek egészségére és biztonságára nézve, vagy ahol az összegyűjtés aránytalan mértékű erőfeszítést tenne szükségessé, a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében helyszíni elégetéssel, elföldeléssel vagy hatósági felügyelet mellett alkalmazott más módszerrel, amely megakadályozza a köz- és állat-egészségügyi kockázatok kialakulását;

d)

helyszíni elégetéstől vagy elföldeléstől eltérő, hatósági felügyelet mellett alkalmazott módszerrel azon 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében, amelyek nem jelentenek köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot, amennyiben az anyagok az adott egy heti mennyiséget nem haladják meg, amely mennyiséget az elvégzett tevékenységek jellegével, valamint azon fajokkal összefüggésben határoznak meg, amelyekből az érintett állati melléktermékek származnak;

e)

bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség kitörése esetén a 8. cikk a) pontjának i. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékeken kívüli anyagok esetében helyszíni elégetéssel vagy elföldeléssel, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését biztosító feltételek mellett, ha az állati melléktermékek feldolgozására engedélyezett legközelebbi üzembe történő szállítás fokozná az egészségügyi kockázatokat, vagy járványos állatbetegség széles körű kitörése esetén az ilyen üzem ártalmatlanítási kapacitása nem lenne elegendő; és

f)

méhek és méhészeti melléktermékek esetében helyszíni elégetéssel vagy elföldeléssel, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését biztosító feltételek mellett.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett távoli területen élő, egy adott fajhoz tartozó állatpopuláció nagysága nem haladhatja meg az érintett tagállam adott fajhoz tartozó állatpopulációjának maximális százalékát.

(3)   A tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz a következő információkat:

a)

az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az általuk távoli területként besorolt területek és a besorolás indokai, valamint az e besorolást illető bármely változás; és

b)

az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti engedélyek megadása.

(4)   E cikk végrehajtásához intézkedéseket kell meghatározni az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a helyszíni elégetésre és elföldelésre vonatkozó feltételek, melyek célja a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzésének biztosítása;

b)

az állatpopuláció (2) bekezdés szerinti maximális százalékos aránya;

c)

az állati melléktermékeknek az (1) bekezdés d) pontjában említett mennyisége, a tevékenységek jellege és azon állatfajok tekintetében, amelyekből az anyag származik; és

d)

az (1) bekezdés e) pontjában említett betegségek listája.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. szakasz

Alternatív módszerek

20. cikk

Az alternatív módszerek engedélyezése

(1)   Az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek használatára vagy ártalmatlanítására szolgáló alternatív módszer engedélyezésére irányuló eljárást kezdeményezheti a Bizottság, illetve kérelem benyújtását követően egy tagállam vagy – akár több érdekelt felet is képviselő – érdekelt fél.

(2)   Az érdekelt felek kérelmüket megküldik azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben az alternatív módszert használni kívánják.

Az illetékes hatóság a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül értékeli azt, megállapítva, hogy a kérelem megfelel-e a (10) bekezdésben említett, a kérelmekre előírt formai követelményeknek.

(3)   Az illetékes hatóság továbbítja a tagállamok és az érdekelt felek kérelmeit, valamint a saját értékeléséről szóló beszámolót az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: EFSA), és erről tájékoztatja a Bizottságot.

(4)   Az engedélyezési eljárás megkezdésekor a Bizottság a saját értékeléséről szóló jelentést továbbítja az EFSA részére.

(5)   Az EFSA a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül felméri, hogy a benyújtott módszer biztosítja-e, hogy a köz- és állat-egészségügyi kockázatok:

a)

oly módon ellenőrzöttek, ami megakadályozza ezen kockázatok ártalmatlanítás előtti növekedését e rendelettel vagy e rendelet végrehajtási intézkedéseivel összhangban; vagy

b)

olyan szintre csökkennek, amely az adott állati melléktermék vonatkozó kategóriája esetében legalább egyenértékű a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban meghatározott feldolgozási eljárásokkal.

Az EFSA a benyújtott kérelem vonatkozásában véleményt bocsát ki.

(6)   Azokban a megfelelően indokolt esetekben, amikor az EFSA kiegészítő információkat kér a kérelmezőtől, az (5) bekezdésben említett határidő meghosszabbítható.

A Bizottsággal vagy a kérelmezővel folytatott konzultációt követően az EFSA meghatározza az említett információk nyújtásának határidejét, és tájékoztatja a Bizottságot és adott esetben a kérelmezőt a szükséges határidő-hosszabbításról.

(7)   Amennyiben a kérelmező saját kezdeményezésére kíván kiegészítő információkat benyújtani, azokat közvetlenül az EFSA részére juttatja el.

Ebben az esetben az (5) bekezdésben előírt határidő nem hosszabbítható meg.

(8)   Az EFSA továbbítja véleményét a Bizottságnak, a kérelmezőnek és az érintett tagállam illetékes hatóságának.

(9)   Az EFSA véleményének kézhezvételétől számított három hónapon belül és e véleményt figyelembe véve a Bizottság a (11) bekezdéssel összhangban tájékoztatja a kérelmezőt az elfogadásra javasolt intézkedésről.

(10)   Az alternatív módszer iránti kérelemre vonatkozó formai követelményeket az 52. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(11)   Az EFSA véleményének kézhezvételét követően az alábbiak kerülnek elfogadásra:

a)

az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek felhasználására vagy ártalmatlanítására szolgáló alternatív módszert engedélyező intézkedés; vagy

b)

az alternatív módszer engedélyezését elutasító intézkedés.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II. CÍM

AZ ÜZEMELTETŐK KÖTELEZETTSÉGEI

I. FEJEZET

Általános kötelezettségek

1. szakasz

Összegyűjtés, szállítás és nyomon követhetőség

21. cikk

Összegyűjtés, és kategóriába sorolás szempontjából történő azonosítás és szállítás

(1)   Az üzemeltetők az állati melléktermékeket indokolatlan késedelem nélkül, a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat megelőző feltételek mellett összegyűjtik, azonosítják és szállítják.

(2)   Az üzemeltetők biztosítják, hogy az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket a szállítás során kereskedelmi okmány vagy – amennyiben e rendelet vagy a (6) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedés előírja – egészségügyi bizonyítvány kísérje.

Az első albekezdéstől eltérve az illetékes hatóság kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány nélkül is engedélyezheti trágya szállítását ugyanazon gazdaság két pontja között, vagy ugyanazon tagállam gazdaságai vagy felhasználói között.

(3)   Az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket kísérő kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány legalább az ilyen termékek származási helyéről, rendeltetési helyéről és mennyiségéről szóló információkat, továbbá egy leírást kell, hogy tartalmazzon az állati melléktermékekről vagy az azokból származó termékekről és jelöléséről, amennyiben a jelölést e rendelet előírja.

Ugyanakkor egy adott tagállam területén belül szállított állati melléktermékek és azokból származó termékek esetében, az érintett tagállam illetékes hatósága alternatív rendszeren keresztül is engedélyezheti az első albekezdésben említett információ továbbítását.

(4)   Az üzemeltetőknek a 3. kategóriába tartozó élelmiszer-hulladékot a 2008/98/EK irányelv 13. cikkében meghatározott nemzeti intézkedésekkel összhangban kell összegyűjteniük, szállítaniuk és ártalmatlanítaniuk.

(5)   Az alábbiakat az 52. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a)

az állati mellékterméket a szállítás során kísérő kereskedelmi okmányok mintái; és

b)

egészségügyi bizonyítványminták és azon feltételek, amelyek meghatározzák, hogy a bizonyítvány a szállítás során hogyan kísérje az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket.

(6)   E cikk végrehajtásához intézkedések határozhatók meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)

azon esetek, amikor egészségügyi bizonyítvány szükséges, tekintettel egyes, állati melléktermékekből származó termékek jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázat mértékére;

b)

azon esetek, amelyeknél a (2) bekezdés első albekezdésétől eltérve és tekintettel az egyes, állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázat alacsony szintjére, az állati melléktermékekből származó termékek szállítása az érintett bekezdésben említett okmányok vagy bizonyítványok nélkül történhet;

c)

az állati melléktermékek azonosítására, a címkézést is beleértve, valamint a különböző állati melléktermék kategóriák szállítás során történő elkülönítésére vonatkozó követelmények; és

d)

azon feltételek, amelyek az állati melléktermékek összegyűjtése és szállítása során fellépő köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzéséhez szükségesek, beleértve a termékek biztonságos szállítását a tárolóeszközök, szállítóeszközök és csomagolóanyag tekintetében.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

22. cikk

Nyomon követhetőség

(1)   Az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket feladó, szállító vagy fogadó üzemeltetők nyilvántartást vezetnek a szállítmányokról és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi okmányokról vagy egészségügyi bizonyítványokról.

Az első albekezdést azonban nem kell alkalmazni akkor, ha az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kereskedelmi okmányok és egészségügyi bizonyítványok nélküli szállítását a 21. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével, vagy a 21. cikk (6) bekezdésének b) pontja értelmében elfogadott végrehajtási intézkedésekkel összhangban engedélyezték.

(2)   Az (1) bekezdésben említett üzemeltetők olyan rendszerekkel és eljárásokkal kell, hogy rendelkezzenek, amelyek azonosítják:

a)

azokat az üzemeltetőket, amelyeknek állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket szállítottak; és

b)

azokat az üzemeltetőket, amelyektől ilyen termékek érkeztek.

Ezeket az információkat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(3)   Az e cikk végrehajtására irányuló intézkedéseket az 52. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, különösen a következők tekintetében:

a)

az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk;

b)

azon időtartam, ameddig ezeket az információkat meg kell őrizni.

2. szakasz

Nyilvántartásba vétel és engedélyezés

23. cikk

Üzemeltetők, létesítmények vagy üzemek nyilvántartásba vétele

(1)   A nyilvántartásba vételre tekintettel az üzemeltető köteles:

a)

a tevékenység megkezdése előtt értesíteni az illetékes hatóságot az ellenőrzése alatt álló összes olyan létesítményről vagy üzemről, amelyekben az állati melléktermékek és az azokból származó termékek előállítása, szállítása, kezelése, feldolgozása, tárolása, forgalomba hozatala, értékesítése és ártalmatlanítása bármely szakaszában aktívan részt vesznek;

b)

az illetékes hatóságot az alábbiakról tájékoztatni:

i.

az ellenőrzésük alatt álló állati melléktermékek vagy azokból származó termékek kategóriája;

ii.

az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek, mint kiindulási anyagok felhasználásával végzett műveletek jellege.

(2)   Az üzemeltetők az illetékes hatóság számára naprakész információt szolgáltatnak az (1) bekezdés a) pontjával összhangban az ellenőrzésük alatt álló bármely létesítményről vagy üzemről, beleértve egy meglévő létesítmény vagy üzem tevékenységében bekövetkező bármilyen lényeges változást, például bezárást.

(3)   Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel részletes szabályait az 52. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a nyilvántartásba vétel tekintetében nem szükséges az értesítés olyan tevékenységek esetében, amelyek kapcsán az állati melléktermékeket előállító létesítményeket a 852/2004/EK rendelettel vagy a 853/2004/EK rendelettel összhangban már jóváhagyták vagy nyilvántartásba vették; továbbá olyan tevékenységek tekintetében, amelyekre e rendelet 24. cikkével összhangban a létesítményt vagy üzemet már jóváhagyták.

Ugyanez az eltérés alkalmazandó az állati melléktermékek kizárólag helyszíni előállítását magában foglaló olyan tevékenységekre, amelyeket gazdaságokban vagy más olyan helyszínen végeznek, ahol állatot tartanak, tenyésztenek vagy ellátnak.

24. cikk

Létesítmények vagy üzemek engedélyezése

(1)   Az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzésük alatt álló létesítményeket vagy üzemeket az illetékes hatóság engedélyezze, amennyiben az ilyen létesítmények vagy üzemek az alábbi tevékenységek közül egy vagy több tevékenységben részt vesznek:

a)

állati melléktermékek feldolgozása nyomással történő sterilizálás, a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett feldolgozási módszerek vagy a 20. cikkel összhangban engedélyezett, alternatív módszerek révén;

b)

az állati melléktermékek és az azokból származó termékek hulladékként történő ártalmatlanítása égetéssel, kivéve az olyan létesítményeket vagy üzemeket, amelyek működését a 2000/76/EK irányelvvel összhangban engedélyezték;

c)

a hulladéknak tekintett állati melléktermékek és az azokból származó termékek ártalmatlanítása vagy hasznosítása együttégetéssel, kivéve az olyan létesítményeket vagy üzemeket, amelyek működését a 2000/76/EK irányelvvel összhangban engedélyezték;

d)

állati melléktermékek és az azokból származó termékek éghető tüzelőanyagként történő felhasználása;

e)

kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel előállítása;

f)

szerves trágyák és talajjavító szerek előállítása;

g)

állati melléktermékek és/vagy az azokból származó termékek biogázzá vagy komposzttá alakítása;

h)

állati melléktermékek összegyűjtés utáni kezelése például válogatás, darabolás, hűtés, fagyasztás, sózás, nyersbőr és irha, vagy különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása révén;

i)

állati melléktermékek tárolása;

j)

olyan állati melléktermékekből származó termékek tárolása, amelyeket:

i.

elégetés vagy hulladéklerakóban történő elhelyezés révén ártalmatlanítanak, vagy együttégetéssel ártalmatlanítanak vagy hasznosítanak;

ii.

éghető tüzelőanyagként használnak fel;

iii.

takarmányként használnak, kivéve a 183/2005/EK rendelettel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményeket vagy üzemeket;

iv.

szerves trágyaként vagy talajjavító szerként használnak, kivéve a közvetlen felhasználás helyszínén történő tárolást.

(2)   Az (1) bekezdésben említett engedélynek meg kell határoznia, hogy a létesítmény vagy üzem rendelkezik-e engedéllyel az alábbi állati melléktermékkel és/vagy az azokból származó termékekkel folytatott műveletekre:

a)

egy különleges kategória a 8., 9. vagy 10. cikkben említett kategóriák közül; vagy

b)

több mint egy, a 8., 9. vagy 10. cikkben említett kategóriák közül, feltüntetve, hogy az adott műveletek végrehajtása:

i.

folyamatos, szigorú elkülönítési feltételek mellett zajlik és megelőz minden köz-, vagy állat-egészségügyi kockázatot; vagy

ii.

ideiglenesen olyan feltételek mellett zajlik, amelyek a kapacitáshiány kezelése érdekében megakadályozzák az ilyen termékekkel kapcsolatos fertőzést, amelynek előidézője:

nagy területre kiterjedő, járványos állatbetegség kitörése, vagy

más rendkívüli és előre nem látható körülmények.

25. cikk

Általános higiéniai követelmények

(1)   Az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzésük alatt álló, a 24. cikk (1) bekezdésének a) és h) pontjában említett tevékenységeket folytató létesítmények vagy üzemek:

a)

úgy kerültek megépítésre, hogy az lehetővé teszi hatékony tisztításukat és fertőtlenítésüket, valamint ahol szükséges, a padló kialakítása elősegíti a folyadékok eltávozását;

b)

rendelkeznek a személyi higiéniával kapcsolatos, megfelelő létesítményekkel, például a személyzet számára kialakított mellékhelyiségekkel, öltözőkkel és mosdókkal;

c)

megfelelő intézkedéseket hoznak a kártevők, például rovarok, rágcsálók és madarak elleni védekezés érdekében;

d)

a berendezéseket és felszereléseket jó állapotban tartják, és biztosítják a mérőberendezések rendszeres hitelesítését; és

e)

a fertőzés elkerülése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak a helyszínen lévő tároló- és szállítóeszközök tisztítására és fertőtlenítésére.

(2)   Az (1) bekezdésben említett létesítményben vagy üzemben dolgozó összes személynek megfelelő, tiszta, és ahol szükséges, védőruházatot kell viselnie.

Adott esetben, az érintett létesítményben vagy üzemben:

a)

a nem tiszta részlegben dolgozó személyek csak úgy léphetnek be a tiszta részlegbe, hogy előtte lecserélik munkaruhájukat és lábbelijüket, vagy ezeket fertőtlenítik;

b)

berendezéseket és eszközöket csak előzetes tisztítás és fertőtlenítés után szabad a nem tiszta részlegből a tiszta részlegbe vinni; és

c)

az üzemeltető kidolgozza a személyzet mozgásának ellenőrzésére vonatkozó eljárást, és meghatározza a láb- és kerékmosók helyes használatát.

(3)   A 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységeket folytató létesítményekben vagy üzemekben:

a)

az állati melléktermékeket úgy kell kezelni, hogy a fertőzések kockázatát elkerüljék;

b)

az állati melléktermékeket a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Feldolgozás után az állati melléktermékekből származó termékeket úgy kell kezelni és tárolni, hogy a fertőzések kockázatát elkerüljék;

c)

adott esetben, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek bármilyen feldolgozása során, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek minden részét meghatározott ideig adott hőmérsékleten kell tartani, ezáltal elkerülve az újrafertőződést;

d)

az üzemeltetők, adott esetben automata készülékekkel, rendszeresen ellenőrzik az alkalmazandó paramétereket, különös tekintettel a hőmérsékletre, a nyomásra, az időre és a részecskék méretére;

e)

a létesítmény vagy üzem minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni.

26. cikk

Állati melléktermékek kezelése az élelmiszeripari vállalkozásokban

(1)   A 853/2004/EK rendelet 4. cikkével vagy a 852/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményekben vagy üzemekben az állati melléktermékek kezelését, feldolgozását és tárolását olyan körülmények között – adott esetben a létesítmény vagy üzem erre kijelölt részében – kell végezni, amelyek megakadályozzák a keresztszennyeződést.

(2)   A nem emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállításához használt nyersanyagot kifejezetten a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezetének 5. pontjával és XV. szakasza I. fejezetének 5. pontjával összhangban engedélyezett létesítményekben kell tárolni, kezelni és feldolgozni, feltéve hogy a betegségek terjesztésével kapcsolatos kockázatot az ilyen nyersanyagok és az állati eredetű termékek előállításához szükséges nyersanyagok elkülönítésével megakadályozzák.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés nem érinti a közösségi állat-egészségügyi jogszabályokban meghatározott egyéb egyedi követelményeket.

27. cikk

Végrehajtási intézkedések

E szakasz és e fejezet 1. szakaszának végrehajtásához intézkedéseket kell meghatározni az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a létesítmények vagy üzemek infrastruktúrájára és berendezéseire alkalmazandó előírások;

b)

az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelésének összes formájára vonatkozó higiéniai követelmények, köztük olyan intézkedések, amelyek a 25. cikk (1) bekezdésében említett létesítmények vagy üzemek higiéniai előírásainak módosítására vonatkoznak;

c)

az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kezelésére, megmunkálására, átalakítására, feldolgozására vagy tárolására vonatkozó előírások és műszaki feltételek, valamint a szennyvíz kezelésére vonatkozó előírások;

d)

az üzemeltető által bemutatandó, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek megmunkálásának, átalakításának és feldolgozásának hitelesítése céljából szükséges, az üzemeltető köz- és állat-egészségügyi kockázatmegelőzési képességét igazoló bizonyítékok;

e)

a 8., 9. vagy 10. cikkben említett kategóriák közül egynél több kategóriába tartozó állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek ugyanazon létesítményben vagy üzemben történő kezelésére vonatkozó feltételek:

i.

ha az ilyen műveleteket elkülönítve végzik;

ii.

bizonyos feltételek mellett, ha az ilyen műveleteket ideiglenesen végzik;

f)

a keresztszennyeződés megakadályozásának feltételei, amennyiben az állati melléktermékeket a 26. cikkben említett létesítmény vagy üzem erre kijelölt részében tárolják, munkálják meg vagy dolgozzák fel;

g)

biogáz- és komposztáló üzemekre vonatkozó szabvány paraméterek;

h)

a 24. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, kis- és nagyteljesítményű égetőművekben történő égetésre és együttégetésre vonatkozó követelmények; és

i)

a 24. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek elégetésére vonatkozó követelmények.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. szakasz

Saját ellenőrzések, valamint veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési

28. cikk

Saját ellenőrzések

Az üzemeltetők létesítményeikben és üzemeikben e rendelet betartásának ellenőrzése céljából saját ellenőrzéseket vezetnek be, hajtanak végre és tartanak fenn. Biztosítják, hogy az ártalmatlanítás kivételével a létesítményt vagy üzemet nem hagyja el olyan állati melléktermék vagy abból származó termék, amelyről azt feltételezik, vagy amelyről kiderült, hogy e rendelettel nem áll összhangban.

29. cikk

Veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok

(1)   Az alábbi tevékenységek valamelyikét végző üzemeltetők bevezetik, végrehajtják és fenntartják a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) elvein alapuló, írásos eljárást vagy eljárásokat az alábbiak tekintetében:

a)

állati melléktermékek feldolgozása;

b)

állati melléktermékek biogázzá vagy komposzttá alakítása;

c)

nem azonos kategóriába tartozó az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek ugyanazon létesítményben vagy üzemben történő kezelése és tárolása;

d)

kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítása.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott üzemeltetők különösen a következőket végzik el:

a)

minden olyan veszélyt azonosítanak, amelyet meg kell előzni, meg kell szüntetni, vagy elfogadható szintre kell csökkenteni;

b)

azonosítják a kritikus ellenőrzési pontokat azon szakaszon vagy szakaszokon, ahol az ellenőrzés alapvető fontosságú a veszély megelőzése vagy megszüntetése, vagy elfogadható szintre csökkentése érdekében;

c)

az azonosított veszélyek megelőzése, megszüntetése vagy csökkentése érdekében kritikus határértékeket állapítanak meg az elfogadhatóságot és az elfogadhatatlanságot megkülönböztető kritikus ellenőrzési pontoknál;

d)

hatékony megfigyelési eljárásokat hoznak létre és alkalmaznak a kritikus ellenőrzési pontoknál;

e)

kiigazító intézkedéseket határoznak meg, ha a megfigyelés azt mutatja, hogy egy kritikus ellenőrzési pont nincs ellenőrzés alatt;

f)

eljárásokat hoznak létre annak ellenőrzésére, hogy az a)–e) pontokban vázolt intézkedések hiánytalanok-e és hatékonyan működnek-e. Az ellenőrzési eljárásokat rendszeresen lefolytatják;

g)

a vállalkozások természetéhez és méretéhez igazodó dokumentumokat és nyilvántartásokat hoznak létre annak igazolására, hogy az a)–f) pontokban megállapított intézkedéseket hatékonyan alkalmazzák.

(3)   Ha a termék, a folyamat vagy az előállítás bármely szakasza, a feldolgozás, a tárolás vagy a forgalmazás módosul, az üzemeltető felülvizsgálja az eljárásokat, és elvégzi a szükséges változtatásokat.

(4)   Az e cikk végrehajtását elősegítő intézkedéseket az 52. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

30. cikk

A helyes gyakorlatra vonatkozó nemzeti útmutatók

(1)   Szükség esetén az illetékes hatóságok ösztönzik a helyes gyakorlatra vonatkozó nemzeti útmutatók kidolgozását, terjesztését és önkéntes alkalmazását, különösen a 29. cikkben említett HACCP-elvek alkalmazása tekintetében. Az üzemeltetők ezeket az útmutatásokat önkéntes alapon alkalmazhatják.

(2)   Az illetékes hatóság értékeli a nemzeti útmutatókat annak biztosítása érdekében, hogy:

a)

olyan felek képviselőivel folytatott konzultáció során kerüljenek kidolgozásra, akiknek érdekei jelentősen sérülhetnek, és terjesztésüket az üzemeltetők ágazatai végezzék; és

b)

tartalmuk gyakorlatban megvalósítható legyen azon ágazatok számára, amelyekre vonatkoznak.

II. FEJEZET

Forgalomba hozatal

1. szakasz

Az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek a prémes állatoktól eltérő haszonállatok takarmányozására való

31. cikk

Forgalomba hozatal

(1)   Azok az állati melléktermékek és az azokból származó termékek, amelyeket prémes állatoktól eltérő haszonállatok takarmányozására szánnak, kizárólag az alábbi feltételek teljesülésével hozhatók forgalomba:

a)

a 10. cikk n), o) és p) pontjában említett anyagok kivételével kizárólag a 3. kategóriába tartozó anyagok közé tartoznak, vagy azokból nyerik azokat;

b)

a 15. cikk értelmében elfogadott intézkedések és az e cikk (2) bekezdése szerint meghatározott intézkedésekkel összhangban nyomással történő sterilizálás feltételeinek vagy más, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését biztosító feltételeknek megfelelően gyűjtötték össze vagy adott esetben dolgozták fel azokat; és

c)

az érintett állati melléktermék vagy az abból származó termék tekintetében engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményből vagy üzemből származnak.

(2)   E cikk végrehajtása tekintetében intézkedések határozhatók meg az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek összegyűjtésére, feldolgozására és átalakítására vonatkozó köz- és állat-egészségügyi feltételek tekintetében.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. szakasz

Szerves trágyák és talajjavító szerek

32. cikk

Forgalomba hozatal és felhasználás

(1)   Szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben:

a)

a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagokból származnak;

b)

a 15. cikk értelmében megállapított követelményekkel és az e cikk (3) bekezdése szerint meghatározott intézkedésekkel összhangban nyomással történő sterilizálás feltételeinek vagy más, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzését biztosító feltételeknek megfelelően állították elő;

c)

adott esetben engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményekből vagy üzemekből származnak; és

d)

a 2. kategóriába tartozó anyagból nyert hús- és csontliszt és a szerves trágyaként és talajjavító szerként vagy szerves trágyában és talajjavító szerben történő felhasználásra szánt feldolgozott állati fehérjék esetében azokat olyan összetevővel keverték össze, amely kizárja, hogy a keveréket ezt követően takarmányozási célokra használják fel, valamint jelöléssel látják el, ha azt a (3) bekezdés értelmében elfogadott intézkedések megkövetelik.

Forgalomba hozhatók továbbá a biogázzá vagy komposzttá alakítás lebomlási maradékai, és szerves trágyaként vagy talajjavító szerként felhasználhatók.

A tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek kiegészítő feltételeket állapítanak meg a szerves trágyák és talajjavító szerek használata terén, vagy korlátozzák azt, amennyiben e szabályokat köz- és állat-egészségügyi védelmi szempontok indokolják.

(2)   Az (1) bekezdés d) pontjától eltérve keverést nem írhatnak elő olyan anyagokra, amelyeknek a takarmányozási célokra történő felhasználását összetételük vagy a csomagolásuk miatt kizárták.

(3)   E cikk végrehajtásához intézkedések határozhatók meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a szerves trágyák és talajjavító szerek előállítására és használatára vonatkozó köz- és állat-egészségügyi feltételek;

b)

a szerves trágyák vagy talajjavító szerek jelölésére szolgáló összetevők vagy anyagok;

c)

szerves trágyákkal vagy talajjavító szerekkel összekeverendő összetevők;

d)

kiegészítő feltételek, például a jelölésre felhasznált módszerek, valamint a keverék elkészítésekor betartandó minimális adagok annak érdekében, hogy e szerves trágyákat vagy talajjavító szereket ne lehessen takarmányozási célra felhasználni; és

e)

azok az esetek, amikor az összetétel vagy a csomagolás lehetővé teszi, hogy az anyagokat mentesítsék a keverési követelmény alól.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. szakasz

Más, meghatározott közösségi jogszabályokkal szabályozott, állati melléktermékekből származó termékek

33. cikk

Forgalomba hozatal

Az üzemeltetők a következő, állati melléktermékekből származó termékeket hozhatják forgalomba:

a)

a 76/768/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kozmetikai termékek;

b)

a 90/385/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aktív beültethető orvostechnikai eszközök;

c)

a 93/42/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott orvostechnikai eszközök;

d)

a 98/79/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök;

e)

a 2001/82/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott állatgyógyászati készítmények;

f)

a 2001/83/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott gyógyszerek.

34. cikk

Előállítás

(1)   A 33. cikkben említett, állati melléktermékekből származó termékeket előállító létesítményekbe vagy üzemekbe szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatalát, összegyűjtését és szállítását, valamint az azokból származó termékek előállítását a szóban forgó cikkben említett közösségi jogszabállyal összhangban kell elvégezni.

Az ilyen létesítményekből vagy üzemekből származó, fel nem használt anyagokat az említett jogszabállyal összhangban kell ártalmatlanítani.

(2)   E rendeletet kell azonban alkalmazni, ha a 33. cikkben említett közösségi jogszabály nem rendelkezik a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzésére vonatkozó feltételekről e rendelet célkitűzéseivel összhangban.

4. szakasz

Egyéb, állati melléktermékekből származó termékek

35. cikk

Kedvtelésből tartott állatok eledelének forgalomba hozatala

Az üzemeltetők forgalomba hozhatnak kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelt, amennyiben:

a)

a termékeket az alábbiakból nyerik:

i.

a 10. cikk n), o) és p) pontjában említett anyagoktól eltérő, a 3. kategóriába tartozó anyag;

ii.

a kedvtelésből tartott állatoknak szánt importált eledel vagy a kedvtelésből tartott állatoknak szánt, importált anyagokból gyártott eledel esetében az 1. kategóriába tartozó, a 8. cikk c) pontjában említett olyan anyag, amelyre a 40. cikk első bekezdésének a) pontja szerint megállapított feltételek vonatkoznak; vagy

iii.

a kedvtelésből tartott állatok nyers eledele esetében a 10. cikk a) pontjában és b) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyagok; és

b)

biztonságos kezelés révén biztosítják a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését a 38. cikkel összhangban, amennyiben a 37. cikkel összhangban álló, biztonságos forrásból való beszerzés nem biztosít megfelelő ellenőrzést.

36. cikk

Egyéb, állati melléktermékekből származó termékek forgalomba hozatala

Az üzemeltetők forgalomba hozhatnak a 31., 32., 33. és 35. cikktől eltérő, állati melléktermékekből származó termékeket, feltéve, hogy:

a)

a szóban forgó termékeket:

i.

nem szánják haszonállatok takarmányozása céljából történő felhasználásra, vagy pedig olyan talajon való alkalmazásra, amelyen az ilyen állatokat legeltetik; vagy

ii.

prémes állatok takarmányozására szánják; és

b)

a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését az alábbiakkal biztosítják:

i.

biztonságos forrásból való beszerzés a 37. cikkel összhangban;

ii.

biztonságos kezelés a 38. cikkel összhangban, amennyiben a biztonságos forrásból való beszerzés nem garantál elégséges ellenőrzést; vagy

iii.

annak ellenőrzése, hogy a termékeket a 39. cikkel összhangban kizárólag biztonságos végfelhasználásra alkalmazzák, amennyiben a biztonságos kezelés nem garantálja a megfelelő ellenőrzést.

37. cikk

Biztonságos forrásból való beszerzés

(1)   A biztonságos forrásból való beszerzés olyan anyagok felhasználását foglalja magában:

a)

amelyek nem jelentenek elfogadhatatlan mértékű köz- és állat-egészségügyi kockázatot;

b)

amelyeket olyan feltételek mellett gyűjtöttek össze, továbbá az összegyűjtés helyszínétől az előállító létesítményig vagy üzemig olyan feltételek mellett szállítottak, amelyek kizárják a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat; vagy

c)

amelyeket olyan feltételek mellett importáltak a Közösségbe, továbbá a Közösségbe való első belépés helyszínétől az előállító létesítményig vagy üzemig olyan feltételek mellett szállítottak, amelyek kizárják a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat.

(2)   A biztonságos forrásból való beszerzés érdekében az üzemeltetőknek dokumentációt kell benyújtaniuk az (1) bekezdés követelményei tekintetében, beleértve szükség esetén az annak érdekében hozott biológiai védelmi intézkedéseket, hogy a kiindulási anyag ne jelentsen köz- és állat-egészségügyi kockázatot.

A dokumentációt kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben a szállítmányokat az 52. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban elfogadott mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

38. cikk

Biztonságos kezelés

A biztonságos kezelés magában foglalja a felhasznált anyagra vonatkozó olyan gyártási eljárás alkalmazását, amely elfogadható szintűre csökkenti a felhasznált anyag vagy a gyártási eljárás során keletkező más anyagok hatására jelentkező köz- és állat-egészségügyi kockázatokat.

Biztosítani kell – elsősorban a végtermék vizsgálata révén –, hogy a felhasznált termék nem jelent elfogadhatatlan köz- és állat-egészségügyi kockázatot.

39. cikk

Biztonságos végfelhasználás

A biztonságos végfelhasználás magában foglalja az állati melléktermékekből származó termékek alábbi felhasználási módját:

a)

olyan feltételek melletti felhasználás, amelyek nem jelentenek elfogadhatatlan mértékű köz- és állat-egészségügyi kockázatot; vagy

b)

különleges célból történő, olyan feltételek melletti felhasználás, amely köz- és állat-egészségügyi kockázatot jelenthet, amennyiben e felhasználást közösségi jogszabályban meghatározott célok, különösen a köz- és állategészség védelme, indokolják.

40. cikk

Végrehajtási intézkedések

E szakasz végrehajtásához intézkedések határozhatók meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a kedvtelésből tartott állatoknak szánt importált eledel vagy a kedvtelésből tartott állatoknak szánt, importált anyagokból, az 1. kategóriába tartozó, a 8. cikk c) pontjában említett anyagból gyártott eledel forgalomba hozatalának feltételei;

b)

a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat kizáró feltételek mellett használandó anyagok biztonságos forrásból való beszerzésére és szállítására vonatkozó feltételek;

c)

a 37. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett dokumentáció;

d)

a 38. cikk első bekezdésében említett gyártási folyamat paraméterei, különösen a felhasznált anyagok fizikai és kémiai kezelésének alkalmazását illetően;

e)

a végtermékre vonatkozó vizsgálati követelmények; és

f)

állati melléktermékekből származó, köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot jelentő termékek biztonságos használatára vonatkozó feltételek.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III. FEJEZET

Behozatal, tranzitforgalom és kivitel

41. cikk

Behozatal és tranzitforgalom

(1)   Az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek a Közösségbe történő behozatala vagy a Közösségen keresztüli tranzitforgalma az alábbi feltételekkel valósulhat meg:

a)

e rendelet és e rendelet végrehajtási intézkedéseinek vonatkozó követelményei az adott állati melléktermék vagy az abból származó termék tekintetében, amelyek legalább annyira szigorúak, mint amelyek az ilyen állati melléktermékek Közösségen belüli előállítására és forgalomba hozatalára vonatkoznak;

b)

azok a feltételek, amelyeket legalább egyenértékűnek ismernek el a közösségi jogszabályok szerint előállított és forgalomba hozott ilyen állati melléktermékekre vagy az azokból származó termékekre vonatkozó követelményekkel; vagy

c)

a 33., 35. és 36. cikkben említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek esetében a fenti cikkekben megállapított követelmények.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek a b) pontban említett, kiegészítéssel történő módosítására irányuló rendelkezéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a behozatal és tranzitforgalom:

a)

a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok esetében kizárólag a 999/2001/EK rendelettel összhangban történik;

b)

azon állati melléktermékek vagy belőlük származó termékek esetében, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minősülő anyagokkal keveredtek vagy szennyeződtek, kizárólag az 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett mehet végbe;

c)

azok az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az ezekből származó olyan termékek esetében, amelyeket nem a 33., 35. és 36. cikkben említett, állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánnak, csak abban az esetben mehet végbe, ha a behozatalukra vonatkozó szabályokat a 42. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadták;

d)

a 17. cikk (2) bekezdésében említett célokra szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek esetében azon nemzeti intézkedésekkel összhangban mehet végbe, amelyek biztosítják a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzését, a 17. cikk (2) bekezdésben említett harmonizált feltételek elfogadásáig.

(3)   A 3. kategóriába tartozó anyagok és az azokból származó termékek behozatala és tranzitforgalma esetében meghatározzák az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett vonatkozó követelményeket.

Az említett követelmények meghatározhatják, hogy a szállítmányok:

a)

a (4) bekezdéssel összhangban felsorolt harmadik országból vagy annak területéről származnak;

b)

a származási hely szerinti harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett vagy nyilvántartásba vett olyan létesítményből vagy üzemből származnak, amely szerepel az említett hatóság által e célra összeállított listán; és

c)

a Közösségbe történő belépéskor – ahol az egészségügyi vizsgálatot elvégzik – kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány és adott esetben nyilatkozat kíséri őket, amely megfelel a 42. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerint meghatározott mintának.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A második albekezdés a) és c) pontjában említett követelmények elfogadásáig a tagállamok nemzeti intézkedés keretében határozzák meg e követelményeket.

(4)   Azon harmadik országokat vagy azok területeit tartalmazó listákat, amelyekből állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket lehet importálni a Közösségbe vagy átszállítani a Közösség területén, az 52. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell összeállítani, figyelembe véve különösen:

a)

a harmadik ország jogszabályait;

b)

a harmadik ország illetékes hatósága és annak ellenőrzést végző szolgálatainak szervezeti felépítését, e szolgálatok hatáskörét és a rájuk irányuló felügyeletet, valamint a jogszabályok alkalmazásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében e szolgálatok hatáskörébe tartozó jogosítványokat;

c)

a Közösségbe szánt állati eredetű termékek előállítására, gyártására, kezelésére, tárolására és elszállítására vonatkozó, jelenlegi egészségügyi feltételeket;

d)

az érintett harmadik ország által a vonatkozó egészségügyi feltételek betartása tekintetében nyújtható biztosítékokat;

e)

a harmadik országból származó termék forgalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat és az elvégzett behozatali ellenőrzések eredményeit;

f)

a harmadik országban végzett esetleges közösségi ellenőrzések eredményét;

g)

az érintett állatállomány, valamint a harmadik országban található egyéb háziasított állatok és vadon élő állatok egészségügyi állapotát, különös tekintettel az egzotikus állatbetegségekre és az ország általános egészségügyi helyzetének azon vonatkozásaira, amelyek a Közösségben veszélyeztethetik a köz- vagy állategészséget;

h)

azt, hogy a harmadik ország milyen gyakorisággal és milyen gyorsan szolgáltat információt a területén jelentkező fertőző betegségekről, különösen az Állat-egészségügyi Világszervezet Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében és a Víziállat-egészségügyi Kódexében felsorolt betegségek tekintetében;

i)

a fertőző állatbetegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozóan a harmadik országban érvényes szabályok és azok végrehajtása, beleértve a más harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó szabályokat is.

A (3) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett létesítmények vagy üzemek listáját naprakészen kell tartani és továbbítani kell a Bizottság és a tagállamok számára, valamint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

42. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A 41. cikk – amely a köz- vagy az állategészség védelme érdekében egyes létesítményekben vagy üzemekben gyártott állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket kizárhat a behozatalból vagy a tranzitforgalomból – végrehajtására irányuló intézkedéseket az 52. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   A 41. cikk végrehajtásához egyéb intézkedéseket kell meghatározni az alábbiakra vonatkozóan:

a)

az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az azokból származó anyagok behozatalára és tranzitforgalmára vonatkozó feltételek;

b)

az importált, 3. kategóriába tartozó anyagokra vagy az azokból származó termékekre vonatkozó köz- vagy állat-egészségügyi korlátozások, amelyek meghatározhatók a harmadik országokra vagy azok területeire vonatkozó, a 41. cikk (4) bekezdésével összhangban összeállított közösségi listákra való hivatkozással vagy más köz- és állat-egészségügyi szemponttal összhangban;

c)

az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek harmadik országokban lévő létesítményekben vagy üzemekben történő előállítására vonatkozó feltételek; ezek a feltételek tartalmazhatják az érintett illetékes hatóság által az ilyen létesítményekben vagy üzemekben végzett ellenőrzések módját, és mentességet adhatnak egyes típusú, állati mellékterméket vagy azokból származó termékeket kezelő létesítménynek vagy üzemnek a 41. cikk (3) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre vonatkozó előírás alól; és

d)

azon egészségügyi bizonyítványok, kereskedelmi okmányok és nyilatkozatok mintái, amelyeknek a szállítmányokat kell kísérniük, és amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén igazolható, hogy az érintett állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket e rendelettel összhangban gyűjtötték össze és állították elő.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

43. cikk

Kivitel

(1)   Az égetésre vagy hulladéklerakóba szánt állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kivitele tilos.

(2)   Tilos az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek olyan harmadik országokban található biogáz- vagy komposztáló üzemekbe való kivitele, amelyek nem tagjai az OECD-nek.

(3)   Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagokat és az azokból származó termékeket csak az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő célokra lehet exportálni, amennyiben a kivitelükre vonatkozó szabályokat megállapították.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)   A Közösségből exportált élelmiszerről és takarmányról szóló 178/2002/EK rendelet 12. cikke értelemszerűen alkalmazandó a 3. kategóriába tartozó anyagok vagy az azokból származó termékek kivitelére, e rendelettel összhangban.

(5)   Az (3) és (4) bekezdéstől eltérve a kivitel:

a)

a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok esetében kizárólag a 999/2001/EK rendelettel összhangban történhet;

b)

azon állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek esetében, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minősülő anyagokkal keveredtek vagy szennyeződtek, kizárólag az 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett mehet végbe.

III. CÍM

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Hatósági ellenőrzések

44. cikk

Engedélyezési eljárás

(1)   Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezheti a létesítményeket vagy üzemeket, ha bármely tevékenység megkezdése előtt egy helyszíni vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a létesítmények vagy üzemek megfelelnek a 27. cikkel összhangban megállapított vonatkozó követelményeknek.

(2)   Az illetékes hatóság feltételes engedélyt adhat, ha a helyszíni vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a létesítmény vagy az üzem az infrastruktúrára és felszereltségre vonatkozó összes követelményt teljesíti az üzemeltetési eljárások ezen rendelettel összhangban történő alkalmazásának biztosítása érdekében. Az illetékes hatóság a teljes körű engedélyt akkor adhatja meg, ha a feltételes engedély megadásától számított három hónapon belül elvégzett további helyszíni vizsgálat alkalmával úgy tűnik, hogy a létesítmény vagy üzem eleget tesz az (1) bekezdésben említett többi követelménynek. Ha egyértelmű előrehaladás történt, de a létesítmény vagy üzem továbbra sem felel meg az összes követelménynek, az illetékes hatóság meghosszabbíthatja a feltételes engedélyt. A feltételes engedély hatályának teljes időtartama azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

(3)   Az üzemeltetők biztosítják, hogy a létesítmény vagy üzem beszünteti működését, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyt visszavonja, vagy ideiglenes engedély esetén azt nem hosszabbítja meg, vagy nem ad teljes körű engedélyt.

45. cikk

Hatósági ellenőrzések

(1)   Az 5. cikk sérelme nélkül az illetékes hatóság rendszeres időközönként hatósági ellenőrzéseket és felügyeletet végez az e rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelésére vonatkozóan.

(2)   Az e rendelet betartását vizsgáló hatósági ellenőrzésekre a 882/2004/EK rendelet 41. és 42. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

(3)   Az illetékes hatóság a hatósági ellenőrzések során figyelembe veheti a helyes gyakorlati útmutatókat.

(4)   E cikk végrehajtására vonatkozóan részletes intézkedések – beleértve a mikrobiológiai elemzések referencia-módszereire vonatkozó szabályokat is – állapíthatók meg.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

46. cikk

A tevékenységek felfüggesztése, visszavonása vagy tilalma

(1)   Amennyiben az illetékes hatóság által végzett hatósági ellenőrzés és vizsgálat során kiderül, hogy e rendelet követelményeinek valamelyikét nem tartják be, az illetékes hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket.

Az illetékes hatóság a hiányosságok jellegének és súlyosságának, valamint a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatoknak megfelelően:

a)

felfüggeszti az e rendelettel összhangban engedélyezett létesítmények vagy üzemek engedélyét, amennyiben:

i.

a létesítmény vagy üzem engedélyezésére vagy működésére vonatkozó feltételek már nem teljesülnek;

ii.

az üzemeltető várhatóan ésszerű határidőn belül kiküszöböli a hiányosságokat; és

iii.

a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatok nem teszik szükségessé a b) ponttal összhangban meghozandó intézkedéseket;

b)

visszavonja az e rendelettel összhangban engedélyezett létesítmények vagy üzemek engedélyét, amennyiben:

i.

a létesítmény vagy üzem engedélyezésére vagy működésére vonatkozó feltételek már nem teljesülnek; és

ii.

nem valószínű, hogy az üzemeltető ésszerű határidőn belül kiigazítja a hiányosságokat:

a létesítmény vagy üzem infrastruktúrájával kapcsolatos okok miatt,

az üzemeltető személyes, vagy a felügyelete alatt álló személyi állomány kapacitásával összefüggő okok miatt, vagy

súlyos köz- és állat-egészségügyi kockázat miatt, amely következtében jelentős kiigazításra van szükség a létesítmény vagy üzem működésében, mielőtt az üzemeltető újból engedélyt kérelmezhet;

c)

a meglévő hiányosságok felszámolása érdekében egyedi feltételeket állapít meg a létesítményekre vagy üzemekre vonatkozóan.

(2)   Az illetékes hatóság adott esetben, a hiányosságok jellegének és súlyosságának, valamint a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatoknak megfelelően ideiglenesen vagy tartósan eltilthatja a 23. cikk (1) és (3) bekezdésében, valamint a 24. cikk (1) bekezdésében említett üzemeltetőket az e rendelet alapján végzett műveletek végzésétől az alábbiakra utaló információk alapján:

a)

a közösségi jogszabályok követelményei nem teljesülnek; és

b)

az ilyen műveletek potenciálisan köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal járnak.

47. cikk

Listák

(1)   Minden egyes tagállam összeállít egy listát a területén lévő azon létesítményekről vagy üzemekről, illetve üzemeltetőkről, amelyeket e rendelettel összhangban engedélyeztek vagy nyilvántartásba vettek.

A tagállam az egyes engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményhez vagy üzemhez, illetve üzemeltetőhöz hatósági számot rendel hozzá, amely tevékenységének jellege alapján azonosítja a létesítményt, az üzemet, vagy az üzemeltetőt.

A tagállamok adott esetben feltüntetik azt a hatósági számot, amelyet a létesítményhez vagy üzemhez, illetve üzemeltetőhöz egy másik közösségi jogszabály értelmében rendeltek.

A tagállamok a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátják az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítmények vagy üzemek, és üzemeltetők listáit.

A tagállamok az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítmények vagy üzemek, és üzemeltetők listáit naprakészen tartják és a többi tagállam és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

(2)   Az e cikk végrehajtására irányuló intézkedéseket az 52. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell meghatározni, különösen az alábbiak tekintetében:

a)

az (1) bekezdésben említett listák formája; és

b)

az (1) bekezdésben említett listák hozzáférhetővé tételére irányuló eljárás.

48. cikk

A más tagállamba történő szállítás ellenőrzése

(1)   Ha az üzemeltető 1. kategóriába tartozó anyagokat, 2. kategóriába tartozó anyagokat, és az 1. kategóriába vagy a 2. kategóriába tartozó állati anyagokból nyert hús- és csontlisztet vagy állati zsiradékot kíván egy másik tagállamba szállítani, tájékoztatja a származás helye szerinti és a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságát.

A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága az üzemeltető kérelmének beérkezésekor meghatározott határidőn belül dönt a következőkről:

a)

a szállítmány fogadásának elutasítása;

b)

a szállítmány feltétel nélküli fogadása; vagy

c)

a szállítmány fogadása az alábbi feltételek mellett:

i.

ha az állati melléktermékekből származó terméket nem vetették alá nyomással történő sterilizálásnak, alá kell vetni e kezelésnek; vagy

ii.

az állati melléktermékeknek vagy az azokból származó termékeknek meg kell felelniük a szállítmány szállítására vonatkozó minden olyan feltételnek, amely indokolt a köz- és állategészség védelme érdekében annak biztosítása céljából, hogy az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket e rendelettel összhangban kezeljék.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, üzemeltetők általi kérelmek formátumát az 52. cikk (3) bekezdésében említett, szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet elfogadni.

(3)   A származási tagállam szerinti illetékes hatóság a rendeltetési tagállam szerinti illetékes hatóságot a 2004/292/EK határozattal összhangban a Traces rendszeren keresztül értesíti a rendeltetési hely szerinti tagállamba küldött egyes szállítmányok szállításáról az alábbiak tekintetében:

a)

az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek;

b)

a 3. kategóriába tartozó anyagból származó feldolgozott állati fehérje.

A szállításról való tájékoztatásakor a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága a Traces rendszeren keresztül tájékoztatja a származás szerinti tagállam illetékes hatóságát minden egyes szállítmány megérkezéséről.

(4)   Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagokat, az (1) bekezdésben említett hús- és csontlisztet és állati zsiradékot közvetlenül a rendeltetés helye szerinti létesítménybe vagy üzembe kell szállítani, amelyet a 23., 24. és 44. cikkel összhangban vettek nyilvántartásba vagy engedélyeztek, trágya esetében pedig a rendeltetés helye szerinti gazdaságba.

(5)   Ha az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket harmadik országok területén keresztül szállítják más tagállamokba, a termékeket a származás helye szerinti tagállamban lezárt szállítóeszközben kell szállítani, egészségügyi bizonyítvány kíséretében.

A lezárt szállítmányok a Közösség területére kizárólag állat-egészségügyi határállomáson keresztül léphetnek be újra, a 89/662/EGK irányelv 6. cikkével összhangban.

(6)   Az (1)–(5) bekezdéstől eltérve az ott említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minősülő anyagokkal keveredtek vagy szennyeződtek, csak az 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett küldhetők más tagállamokba.

(7)   E cikk végrehajtásához intézkedéseket lehet elfogadni az alábbiakra vonatkozóan:

a)

az illetékes hatóság határozatára vonatkozó, az (1) bekezdésben említett meghatározott határidő;

b)

a (4) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek szállítására vonatkozó kiegészítő feltételek;

c)

az (5) bekezdéssel összhangban a szállítmányokat kísérő egészségügyi bizonyítvány mintái; és

d)

azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a kiállítás céljából, valamint diagnosztikai, oktatási vagy kutatási célból felhasználni kívánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek más tagállamokba küldhetők e cikk (1)–(5) bekezdésétől eltérve.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(8)   Az e cikk végrehajtására szolgáló intézkedések meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek függvényében az illetékes hatóságok az (1)–(4) bekezdéstől eltérve engedélyezhetik a következőket:

a)

az ugyanazon gazdaság két pontja között, valamint a közös határral rendelkező tagállamok határmenti területein található gazdaságok között szállított trágya elszállítása;

b)

a közös határral rendelkező tagállamok határmenti területein található létesítmények vagy üzemek között szállított egyéb állati melléktermékek elszállítása; és

c)

az elhullott, kedvtelésből tartott állatok elégetés céljából történő szállítása egy közös határral rendelkező másik tagállam határmenti területén található valamely létesítménybe vagy üzembe.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 52. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

49. cikk

Közösségi ellenőrzések a tagállamokban

(1)   A Bizottság szakértői – a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve – helyszíni ellenőrzéseket tarthatnak az e rendelet egységes alkalmazásához szükséges mértékben.

Az ellenőrzések helye szerinti tagállam minden szükséges segítséget megad a szakértőknek munkájuk elvégzéséhez.

A Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett ellenőrzések eredményeiről.

(2)   Az e cikk végrehajtására irányuló intézkedéseket az 52. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, különösen a nemzeti hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó eljárás vonatkozásában.

50. cikk

A 882/2004/EK rendelet alkalmazása bizonyos ellenőrzések céljából

(1)   A 882/2004/EK rendelet 46. cikke értelemszerűen alkalmazandó az e rendelet betartását vizsgáló, harmadik országokban végzett közösségi ellenőrzésekre.

(2)   A 882/2004/EK rendelet 50. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelemszerűen alkalmazandó az e rendelet 41. cikke (3) bekezdésében foglalt követelmények szakaszos bevezetésére.

(3)   A 882/2004/EK rendelet 52. cikke értelemszerűen alkalmazandó az e rendelet szerinti műveletekkel kapcsolatos, a tagállamokban végzett ellenőrzésekre.

II. FEJEZET

Záró rendelkezések

51. cikk

Nemzeti rendelkezések

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket a hatáskörükbe tartozó azon területeken fogadnak el, amelyek közvetlenül érintik e rendelet megfelelő végrehajtását.

52. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(5)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott határidő két hónap, egy hónap, illetve két hónap.

(6)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

53. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megteszik az összes szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2011. június 4-ig értesítik a Bizottságot ezen intézkedésekről, és haladéktalanul tájékoztatják az azokat érintő bármely későbbi módosításról.

54. cikk

Hatályvesztés

Az 1774/2002/EK rendelet 2011. március 4-én hatályát veszti.

Az 1774/2002/EK rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban.

55. cikk

Átmeneti intézkedések

A 2011. március 4. előtt az 1774/2002/EK rendelettel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményeket, felhasználókat úgy kell tekintetni, mint amelyeket e rendelettel összhangban engedélyeztek vagy vettek nyilvántartásba.

56. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. március 4-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. október 21-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM


(1)  HL C 100., 2009.4.30., 133. o.

(2)  Az Európai Parlament 2009. április 24-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. szeptember 7-i határozata.

(3)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o.

(4)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(5)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(6)  HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(7)  HL L 358., 1986.12.18., 1. o.

(8)  HL L 328., 2006.11.24., 14. o.

(9)  HL L 182., 1999.7.16., 1. o.

(10)  HL L 62., 1993.3.15., 69. o.

(11)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(12)  HL L 224., 1990.8.18., 1. o.

(13)  HL L 125., 1996.5.23., 3. o.

(14)  HL L 125., 1996.5.23., 10. o.

(15)  HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(16)  HL L 229., 2009.9.1., 1. o.

(17)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(18)  HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

(19)  HL L 35., 2005.2.8., 1. o.

(20)  HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

(21)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(22)  HL L 343., 2007.12.27., 1. o.

(23)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(24)  HL L 94., 2004.3.31., 63. o.

(25)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(26)  HL L 190., 2006.7.12., 1. o.

(27)  HL L 39., 1993.2.16., 1. o.

(28)  HL L 272., 1997.10.4., 45. o.

(29)  HL L 226., 2000.9.6., 3. o.

(30)  HL L 262., 1976.9.27., 169. o.

(31)  HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(32)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o.

(33)  HL L 189., 1990.7.20., 17. o.

(34)  HL L 169., 1993.7.12., 1. o.

(35)  HL L 331., 1998.12.7., 1. o.

(36)  HL L 105., 2003.4.26., 18. o.

(37)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(38)  A halakra vonatkozó, fajon belüli újrahasznosítási tilalomról és az állati melléktermékek elföldeléséről és elégetéséről szóló 811/2003/EK rendelet (HL L 117., 2003.5.13., 14. o.); az egyes dögevő madarak bizonyos 1. kategóriába tartozó anyagokkal történő etetéséről szóló 2003/322/EK határozat (HL L 117., 2003.5.13., 32. o.); a prémes állatokra vonatkozó fajon belüli újrahasznosítási tilalom alóli mentesítésről szóló 2003/324/EK határozat (HL L 117., 2003.5.13., 37. o.); az ártalmatlanítás és felhasználás eszközeiről szóló 92/2005/EK rendelet (HL L 19., 2005.1.21., 27. o.); a trágyától eltérő szerves trágyákról és talajjavító szerekről szóló 181/2006/EK rendelet (HL L 29., 2006.2.2., 31. o.); az engedélyezett üzemek jegyzékéről szóló 1192/2006/EK rendelet (HL L 215., 2006.8.5., 10. o.); a 3. kategóriába tartozó anyagból nyert köztes termékek behozataláról és tranzitforgalmáról szóló 2007/2006/EK rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 98. o.).

(39)  HL L 275., 2004.8.25., 17. o.


MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 1774/2002/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk és 2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk (1) bekezdése

4. cikk (1) és (2) bekezdése

3. cikk (2) bekezdése

41. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése

3. cikk (3) bekezdése

4. cikk (3) bekezdése, 4. cikk (4) és (5) bekezdése

4. cikk (1) bekezdése

8. cikk

4. cikk (2) bekezdése

12. cikk, 15. cikk és 16. cikk

4. cikk (3) bekezdése

24. cikk h), i) és j) pontja

4. cikk (4) bekezdése

41. cikk (2) bekezdésének c) pontja, 43. cikk (3) bekezdése és (5) bekezdésének a) pontja

5. cikk (1) bekezdése

9. cikk

5. cikk (2) bekezdése

13. cikk, 15. cikk és 16. cikk

5. cikk (3) bekezdése

24. cikk h), i) és j) pontja

5. cikk (4) bekezdése

41. cikk (2) bekezdésének c) pontja, 43. cikk (3) bekezdése

6. cikk (1) bekezdése

10. cikk

6. cikk (2) bekezdése

14. cikk, 15. cikk, 16. cikk

6. cikk (3) bekezdése

24. cikk h), i) és j) pontja

7. cikk

21. cikk

8. cikk

48. cikk

9. cikk

22. cikk

10.–15. cikk, 17. és 18. cikk

23., 24. és 27. cikke 44. cikk

16. cikk

6. cikk

19. cikk

31. cikk

20. cikk (1) bekezdése

35. cikk és 36. cikk

20. cikk (2) bekezdése

32. cikk

20. cikk (3) bekezdése

36. cikk

21. cikk

22. cikk

11. cikk

23. cikk

17. cikk és18. cikk

24. cikk

19. cikk

25. cikk

28. cikk és 29. cikk

26. cikk

45., 46. és 47. cikk

27. cikk

49. cikk

28. cikk

35. cikk a) pontjának ii. pontja, 41. cikk (1) bekezdése

29. cikk

41. és 42. cikk

30. cikk

41. cikk (1) bekezdésének b) pontja

31. cikk

50. cikk (1) bekezdése

32. cikk

33. cikk

52. cikk

34. cikk

35. cikk

15. cikk (2) bekezdése és 51. cikk

36. cikk

37. cikk

54. cikk

38. cikk

56. cikk


Top