20.11.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/45

---

2009–8. TESTÜLETI HATÁROZAT

az Eurojust költségvetési szabályzatának elfogadásáról

AZ EUROJUST TESTÜLETE,

tekintettel a Tanács 2002. február 28-i határozatára (2002/187/IB) (1), amellyel – a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem megerősítése érdekében – létrehozta az Eurojustot, s amelyet a Tanács határozata (2003/659/IB) (2) módosított és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési szabályokról szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (3), amelyet a 652/2008/EK, Euratom bizottsági rendelet (4) módosított,

mivel:

(1)	A költségvetési keretrendeletnek a 652/2008/EK, Euratom rendelet által történt módosítását követően az Eurojust költségvetési szabályait át kell dolgozni, hogy rendelkezései igazodjanak a módosított költségvetési keretrendelethez.

(2)	Az Eurojust jogi személy, és teljes mértékben felelős saját költségvetésének megállapításáért és végrehajtásáért.

(3)	Meg kell állapítani az Eurojust költségvetése megállapításának és végrehajtásának, valamint beszámolói elkészítésének és könyvvizsgálatának szabályait.

(4)	Meg kell határozni az Eurojust testülete, az engedélyezésre jogosult tisztviselő, a számvitelért felelős tisztviselő, az előlegelszámoló tisztviselő és a belső ellenőr hatáskörét és felelősségét is.

(5)	Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében hatékony ellenőrző rendszereket kell létrehozni.

(6)	Mivel az Eurojust finanszírozását a közösségi költségvetésben elszámolt éves támogatás biztosítja, a költségvetés megállapítására, a beszámolók beterjesztésére és a mentesítés megadására vonatkozó menetrendet összhangba kell hozni az általános költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseivel.

(7)	Ugyanezen ok miatt a közbeszerzési szerződések és a támogatások odaítélésekor az Eurojustnak azonos előírásokat kell betartania, mint a Közösség más intézményeinek; e tekintetben elegendő az általános költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezésére hivatkozni.

(8)	A költségvetési szabályzatnak tükröznie kell az Eurojust mint igazságügyi együttműködési egység különleges igényeit. Teljes mértékben figyelembe kell venni az Eurojust által végzett, különösen a nyomozásokhoz és a bűnüldözéshez kapcsolódó szenzitív műveleteket.

(9)	Az Eurojust költségvetésére vonatkozó módosított költségvetési szabályzatot – miután a Bizottság a változásokhoz hozzájárult – az Eurojust testülete egyhangúlag fogadja el.

(10)	A Bizottság jóváhagyta ezt a rendeletet, beleértve a költségvetési keretrendelettől való eltéréseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

ALKALMAZÁSI KÖR

1. cikk

E rendelet pontosan meghatározza az Eurojust költségvetésének megállapítására és végrehajtására vonatkozó lényeges alapelveket és szabályokat.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1.   „Eurojust-határozat”: a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem érdekében az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i tanácsi határozat (2002/187/IB), amelyet a 2003. június 18-i tanácsi határozat (2003/659/IB) módosított;

2.   „Eurojust”: az Eurojust-határozattal az Európai Unió szerveként létrehozott igazságügyi együttműködési egység;

3.   „testület”: az Eurojust-határozat 10. cikke (1) bekezdésében említett egység;

4.   „adminisztratív igazgató”: az Eurojust-határozat 29. cikkében, illetve 36. cikke (1) bekezdésében említett személy;

5.   „alkalmazottak”: az adminisztratív igazgató, valamint az Eurojust-határozat 30. cikkében említett személyzet;

6.   „költségvetés”: az Eurojust költségvetése, amint azt az Eurojust-határozat 34. cikke említi;

7.   „költségvetési hatóság”: az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa;

8.   „általános költségvetési rendelet”: a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési szabályzatról;

9.   „költségvetési keretrendelet”: a 2343/2002/EK, Euratom rendelet;

10.   „az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályai”: a Bizottság 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelete (5) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

11.   „az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezések”: e költségvetési szabályzat végrehajtási szabályai;

12.   „az Eurojust pénzügyi szabályai”: az Eurojust-határozat, ez a költségvetési szabályzat és az Eurojust-költségvetés végrehajtási szabályai;

13.   „személyzeti szabályzat”: az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei.

II.   CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

3. cikk

A költségvetés elkészítése és végrehajtása megfelel az egységesség és teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, valamint a – hatékony és eredményes belső ellenőrzést megkövetelő – hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvének, e rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

1.   FEJEZET

Az egységesség és teljesség elve

4. cikk

A költségvetés az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az Eurojust-határozat végrehajtásához szükségesnek tartott bevételeket és kiadásokat.

5. cikk

A költségvetés a következőket foglalja magában:

a)	saját bevételek, amelyek azon díjakból, illetékekből és – az 51. cikk sérelme nélkül – azon kamatokból, amelyeket az Eurojust a rábízott feladatok kiegészítéseként nyújtott szolgáltatásaiért kap, valamint az esetleges egyéb bevételek;

b)	a fogadó tagállamok esetleges pénzügyi hozzájárulásaiból származó bevételek;

c)	az Európai Közösségek által nyújtott támogatás;

d)	meghatározott kiadási tételekhez a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban rendelt bevételek;

e)	az Eurojust kiadásai, beleértve az igazgatási kiadásokat.

6. cikk

(1)   Bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy sorára nem könyvelték le.

(2)   Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik szükségesnek tartott kiadási tételhez.

(3)   A költségvetés által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető vagy engedélyezhető.

2.   FEJEZET

Az évenkéntiség elve

7. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezhetők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

8. cikk

(1)   A költségvetés nem differenciált előirányzatokat és – amennyiben a működés igényei szükségessé teszik – differenciált előirányzatokat tartalmaz. Ezek kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból állnak.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatok a folyó pénzügyi évben létrejött jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik.

(3)   A kifizetési előirányzatok fedezik a folyó és/vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket.

(4)   Az igazgatási előirányzatok nem differenciáltak. A pénzügyi éven túl terjedő időszakra vonatkozó, a helyi szokásokkal összhangban kötött vagy berendezések beszerzésére vonatkozó szerződésekből keletkező igazgatási kiadásokkal azon pénzügyi évre szóló költségvetést kell megterhelni, amelyben azok felmerülnek.

9. cikk

(1)   Az Eurojust 5. cikkben említett bevételeit a pénzügyi évben beszedett összegek alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(2)   Az Eurojust bevételei azonos összegű kifizetési előirányzatokat fedeznek.

(3)   Egy adott év költségvetésében engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évben vállalt és kifizetett kiadásokat, valamint az előző pénzügyi évekből származó kötelezettségvállalásokkal szemben esedékes összegeket fedezzék.

(4)   A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségek alapján kell elszámolni.

(5)   A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által legkésőbb az adott év december 31-ig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

10. cikk

(1)   Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették, meg kell szüntetni.

A fel nem használt előirányzatok azonban kizárólag a következő pénzügyi évre átvihetőek a testület legkésőbb február 15-ig meghozott határozatával, a (2)–(7) bekezdéssel összhangban.

(2)   A személyzeti kiadásokra vonatkozó előirányzatok nem vihetők át.

(3)   A kötelezettségvállalások előirányzatai és a pénzügyi év zárásakor még le nem kötött nem differenciált előirányzatok átvihetők azon kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek tekintetében, amelyekre az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben meghatározandó kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszának legnagyobb része december 31-ig befejeződött; ezen összegek a következő év március 31-ig leköthetők.

(4)   A kifizetési előirányzatok átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezésére szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetés vonatkozó soraira előírt előirányzatok nem fedezik a szükségleteket. Az Eurojust először a folyó pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és nem használja fel addig az átvitt előirányzatokat, amíg az előbbiek ki nem merülnek.

(5)   A pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő, nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő évre lehet átvinni.

(6)   Automatikusan megszűnnek azon átvitt előirányzatok, amelyeket az N+1. év március 31-ig nem kötnek le.

Az ilyen módon átvitt előirányzatokat az elszámolásban meg kell jelölni.

(7)   A december 31-én rendelkezésre álló, és a 19. cikkben említett célhoz kötött bevételből származó előirányzatokat automatikusan át kell venni. Legkésőbb az N+1. év június 1-jéig, az Eurojustnak tájékoztatnia kell a Bizottságot az átvitt, meghatározott bevétel megvalósulásáról.

Először az átvitt, célhoz kötött bevételnek megfelelő, rendelkezésre álló előirányzatokat kell felhasználni.

11. cikk

Amennyiben az előirányzatok lekötését követő pénzügyi években a kötelezettségvállalásokat visszavonják azon tevékenységek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, úgy az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni.

12. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatokat január 1-jei hatállyal lehet lekötni, amennyiben a költségvetés véglegessé vált.

13. cikk

(1)   Minden év november 15-től a rendszeres igazgatási kiadások előre leköthetőek a következő évre tervezett előirányzatok terhére. E kötelezettségvállalások azonban nem léphetik túl a folyó pénzügyi év megfelelő költségvetési sorában szereplő, a testület által meghatározott előirányzatok egynegyedét. Nem vonatkozhatnak olyan új típusú kiadásokra sem, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés elvben még nem hagyott jóvá.

(2)   Az előre fizetendő kiadások, például a bérleti díjak, december 1-jétől kezdődően olyan kifizetéseket eredményeznek, amelyeket a következő pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokra kell terhelni. Ebben az esetben az (1) bekezdésben említett határt nem kell alkalmazni.

14. cikk

(1)   Amennyiben a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy a következő szabályokat kell alkalmazni a kiadásokra vonatkozó azon kötelezettségekre és kifizetésekre, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés végrehajtásának részeként egy meghatározott költségvetési sorra lehetett volna könyvelni.

(2)   A kötelezettségeket fejezetenként az előző pénzügyi év adott fejezetére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, és minden letelt hónap után egy újabb tizenkettedre.

Kifizetésekre fejezetenként havonta kerülhet sor, az előző pénzügyi év adott fejezetére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egy tizenkettedéig.

A bevételi- és kiadásikimutatás-tervezetben meghatározott előirányzatok határa nem léphető túl.

(3)   Az adminisztratív igazgató kérésére, amennyiben az Eurojust tevékenységének folytonossága és a kezelési követelmények úgy kívánják, a Testület a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozóan egyidejűleg két vagy több, ideiglenes tizenkettedet is engedélyezhet, azokon felül, amelyeket az (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint automatikusan rendelkezésre bocsátottak.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

3.   FEJEZET

Az egyensúly elve

15. cikk

(1)   A költségvetési bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatok nem léphetik túl a közösségi támogatás, valamint a saját bevételek és az 5. cikkben említett egyéb bevételek összegét.

(3)   Az Eurojust nem vehet fel kölcsönöket.

(4)   Az Eurojustnak kifizetett közösségi pénzeszközök az Eurojust költségvetése számára kiegyensúlyozó támogatást testesítenek meg, amelyek az általános költségvetési rendelet 81. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében előfinanszírozásnak tekintendők.

(5)   Az Eurojustnak szigorú pénzgazdálkodást kell folytatnia, kellőképpen figyelembe véve a kijelölt bevételt, annak érdekében, hogy pénzeszközeinek egyenlegei a kellően indokolt igényekre korlátozódjanak. Kifizetési kérelmeivel együtt, az egész év folyamán, részletes és frissített előrejelzéseket kell benyújtania valóspénzeszköz-igényeiről, ideértve a kijelölt bevételre vonatkozó tájékoztatást.

16. cikk

(1)   Amennyiben a 81. cikk szerinti eredményszámla egyenlege pozitív, úgy azt az év során kifizetett közösségi támogatás összegéig vissza kell fizetni a Bizottságnak. Az egyenlegnek azon részét, amely túllépi az év során kifizetett közösségi támogatás összegét, a következő év költségvetésében bevételként kell feltüntetni. Az Eurojustnak legkésőbb az N. év március 31. napjáig, gondoskodnia kell az N–1. évből származó, a közösségi költségvetésnek még az N. év során visszaadandó működési többletre vonatkozó becslésről, az N–2. év többletéről már rendelkezésre álló információk kiegészítése érdekében. Ezt a tájékoztatást a Bizottságnak kellő mértékben figyelembe kell vennie, amikor az Eurojust N+1. évi pénzügyi szükségletét felméri.

Az általános költségvetésben szereplő és a szervnek ténylegesen kifizetett közösségi támogatás közötti különbséget meg kell szüntetni.

(2)   Amennyiben a 81. cikk szerinti eredményszámla egyenlege negatív, úgy azt a következő pénzügyi év költségvetésében kell feltüntetni.

(3)   A bevételi vagy kifizetési előirányzatokat a költségvetésben a költségvetési eljárás során a módosító indítvány szerinti eljárás alkalmazásával, vagy a költségvetés végrehajtása során költségvetés-módosítással kell feltüntetni.

4.   FEJEZET

Az elszámolási egység elve

17. cikk

A költségvetést euróban kell elkészíteni és végrehajtani, és az elszámolást is euróban kell benyújtani.

Mindazonáltal, pénzforgalmi célokból a számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámlák esetében az előlegelszámoló tisztviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy nemzeti valutában hajtsák végre a műveleteket az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben megállapítottak szerint.

5.   FEJEZET

A globális fedezet elve

18. cikk

A 19. cikkre is figyelemmel, az összes bevétel fedezi az összes kifizetési előirányzatot. Minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni, a 21. cikkre is figyelemmel.

19. cikk

(1)   A következő bevételi tételeket kell felhasználni meghatározott kiadási tételek finanszírozására:

a)	meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem;

b)	az Eurojust tevékenységeihez történő hozzájárulások a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek részéről, amennyiben azokról az Eurojust és a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek közötti megállapodások rendelkeznek;

c)	a harmadik felek által rendelt áruk, szolgáltatások és munkavégzés ellenében kapott bevételek, az 5. cikk a) pontjában meghatározott díjak és illetékek kivételével;

d)	közösségi intézmények vagy egyéb közösségi szervek részére teljesített áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból és munkavégzésből származó bevételek;

e)	a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek;

f)	a könyv szerinti érték teljes értékcsökkenésének elszámolását követően lecserélt vagy leselejtezett járművek, felszerelések, berendezések, anyagok, valamint tudományos és technikai berendezések eladásából származó bevétel;

g)	befolyt biztosítási díjak;

h)	a bérleti díjakból származó bevételek;

i)	kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek, beleértve az elektronikus adathordozókat is.

(1a)   A vonatkozó alap-jogiaktus szintén megállapíthat olyan bevételeket, amelyeket meghatározott kiadási tételekhez rendel.

(2)   Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti összes bevételi tétel fedezi az adott tevékenység vagy cél miatt felmerült összes közvetlen vagy közvetett kiadást.

(3)   A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken az (1), (1a) bekezdésben említett célhoz kötött bevételi kategóriák szerepelnek, és amennyiben lehetséges, jelzi az összegüket.

20. cikk

(1)   Az adminisztratív igazgató elfogadhatja az Eurojustnak szóló adományt, úgymint alapítványi összeget, támogatást, ajándékot és hagyatékot.

(2)   Az olyan adományok elfogadásához, amelyek bizonyos pénzügyi költségeket vonnak maguk után, a Testület előzetes engedélye szükséges, amely döntését a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül hozza meg. Amennyiben a Testület a megadott időtartamon belül nem hoz döntést, úgy az adományt elfogadottnak kell tekinteni.

21. cikk

(1)   Az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezések meghatározzák azon eseteket, amikor bizonyos összeg levonható a fizetési kérelmekből vagy számlákból, amelyeket azután a nettó összeg kifizetésének kell tekinteni:

a)	közbeszerzési szerződések szerződő feleire vagy egy támogatás kedvezményezettjeire kirótt bírságok;

b)	egyedi számlákhoz és kifizetési kérelmekhez kapcsolódó árengedmények, visszatérítések és engedmények;

c)	előfinanszírozási kifizetésekből adódó kamatok.

(2)   Az Eurojustnak nyújtott javak, más termékek vagy szolgáltatások költségeinek adómentes összegével kell megterhelni a költségvetést, amennyiben olyan adót tartalmaznak, amelyet:

a)	vagy a tagállamok az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint, a fogadó állam a székhelyről szóló megállapodás, vagy más, vonatkozó megállapodások alapján térít, illetve térítenek vissza;

b)	vagy egy tagállam vagy harmadik ország egyéb vonatkozó megállapodás alapján térít vissza.

Minden nemzeti adó, amelyet az Eurojust az első bekezdés értelmében átmenetileg visel, függő számlára kerül, amíg azokat az érintett állam vissza nem téríti.

(3)   Minden negatív egyenleget kiadásként kell feltüntetni a költségvetésben.

(4)   A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a költségvetésben kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget az évi mérleg foglalja magában.

6.   FEJEZET

Az egyediség elve

22. cikk

A meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat cím és fejezet alapján kell elkülöníteni; a fejezeteket tételcsoportokra és tételekre kell felosztani.

23. cikk

(1)   Az adminisztratív igazgató egyik alcímből a másikba, vagy egyik jogcímcsoportból a másikba korlátozás nélkül hajthat végre átcsoportosításokat, míg egyik címből a másikba az adott pénzügyi évre érvényes, a forrásként felhasznált tételnél szereplő előirányzatok maximum 10 %-áig.

(2)   Az első bekezdésben említett határ felett az adminisztratív igazgató javaslatot tehet a Testületnek előirányzatok átcsoportosítására egyik címből a másikba. A Testületnek három hét áll rendelkezésére, hogy elutasítsa ezen átcsoportosításokat. E határidő lejárta után azokat elfogadottnak kell tekinteni.

(3)   Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az (1) és (2) bekezdés szerint elvégzett átcsoportosításokat megfelelő és részletes bizonylatok kísérik, amelyek bemutatják az előirányzatok végrehajtását és a pénzügyi év végéig várható igényeket mind a jóváírandó megnevezésekre, mind pedig azokra, amelyekből az előirányzatokat kiveszik.

(4)   Az adminisztratív igazgató az összes végrehajtott átcsoportosításról a lehető leghamarabb tájékoztatja a Testületet. Tájékoztatja továbbá a költségvetési hatóságot is a (2) bekezdés alapján végrehajtott valamennyi átcsoportosításról.

24. cikk

(1)   Az előirányzatokat csak olyan költségvetési tételekre lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzattal rendelkezik, vagy amelynél pro memoria (p.m.) bejegyzés szerepel.

(2)   A célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat csak akkor lehet átcsoportosítani, ha azokat arra a célra használják, amelyre a bevételeket szánták.

7.   FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

25. cikk

(1)   A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban.

(2)   A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az Eurojust által a tevékenységeire felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, valamint a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve a kitűzött meghatározott célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

(3)   Meghatározott, mérhető, elérhető, arányos és időzített célokat kell a költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra megszabni. E célok elérését minden tevékenységre vonatkozóan teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és erről az adminisztratív igazgató tájékoztatja a Testületet. Ezen információt évente, és legkésőbb az előzetes költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokban kell megadni.

(4)   A döntéshozatal javítása érdekében az Eurojust rendszeresen előzetes és utólagos értékelést készít a programokról vagy tevékenységekről. Ezen értékeléseket minden olyan tevékenységre és programra alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és az értékelési eredményeket meg kell küldeni a Testületnek.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben meghatározott célok és intézkedések nem vonatkoznak az egyes esetekkel kapcsolatos munkára.

25a. cikk

(1)   A költségvetést a hatékony és eredményes belső ellenőrzéssel összhangban hajtják végre.

(2)   A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső ellenőrzés a végrehajtási lánc minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja ésszerű mértékű bizonyossággal szolgálni a következő célkitűzések eléréséről:

a)	a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)	a jelentések megbízhatósága;

c)	az eszközök és információk megőrzése;

d)	a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése;

e)	az alapul szolgáló műveletek jog- és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

8.   FEJEZET

Az átláthatóság elve

26. cikk

(1)   Az átláthatóság elvének megfelelően kell a költségvetést elkészíteni és végrehajtani, valamint az elszámolásokat benyújtani.

(2)   A véglegesen elfogadott költségvetés és a költségvetés-módosítások összefoglalóját az elfogadásuktól számított három hónapon belül az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Az összefoglaló tartalmazza az öt fő bevételi és az öt fő kiadási tételt az igazgatási és a működési költségvetésre vonatkozóan, valamint azon szerződéses alkalmazottak létszámtervét és teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának becslését, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők létszámtervét és számának becslését. Ugyancsak tartalmazza az előző évre vonatkozó számadatokat.

(3)   A költségvetést, amely tartalmazza a véglegesen elfogadott létszámtervet és költségvetés-módosításokat, valamint tájékoztató jelleggel azon szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők számát tájékoztatásul megküldik a költségvetési hatóságnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, és elfogadása után négy héten belül közzéteszik az Eurojust internetes oldalán.

(4)   Az Eurojust hozzáférhetővé teszi a költségvetéséből származó forrásokból részesülő kedvezményezettekre – így többek között a 74b. cikk alapján szerződtetett szakértőkre – vonatkozó információkat. A közzétett információnak könnyen elérhetőnek, átláthatónak és átfogónak kell lennie. Az információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatoknak az Eurojust-határozatban és a személyes adatok feldolgozásának és védelmének eljárásrendjében rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé.

Amennyiben az információt csak név nélkül teszik közzé, az Eurojust kérésre megfelelő módon információt nyújt az Európai Parlamentnek az érintett kedvezményezettekről.

III.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1.   FEJEZET

A költségvetés megállapítása

27. cikk

(1)   A költségvetést az Eurojust-határozat rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.

(2)   Az adminisztratív igazgató minden évben elkészíti és a Testületnek jóváhagyásra benyújtja az Eurojust következő évi bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes tervezetét.

(3)   Az adminisztratív igazgató által elkészített előzetes tervezet alapján a Testület megküldi a Bizottságnak az Eurojust bevételeinek és kiadásainak előirányzatát, és az előirányzatot alátámasztó általános iránymutatásokat, minden évben legkésőbb február 10-ig. A Testület a végleges előirányzatot minden évben legkésőbb március 31-ig elküldi a bizottságnak.

(4)   Az Eurojust becsült bevételei és kiadásai a következőket tartalmazzák:

a)	egy létszámterv, amely meghatározza a költségvetési előirányzatok határain belül engedélyezett állandó és átmeneti álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály szerint;

b)	a személyi állomány létszámának változásakor egy nyilatkozat, amely indokolja az új álláshelyekre vonatkozó igényeket;

c)	a készpénzkifizetések és -bevételek negyedéves becslése;

d)	tájékoztatás a különféle tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi előzőleg kitűzött cél eléréséről, valamint az új célkitűzésekről, mutatókban kifejezve.

A kiértékelés eredményeit egyeztetni kell és azokra az Eurojust javasolt költségvetésének az N. évi költségvetéshez viszonyított növelésével vagy csökkentésével kapcsolatos valószínű előnyök bizonyítékaként kell hivatkozni.

(5)   Az Eurojustnak legkésőbb minden év március 31-ig meg kell küldenie a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak a következőket:

a)	munkatervének tervezetét;

b)	frissített többéves személyzeti tervét, amelyet a Bizottság által megállapított iránymutatások szerint állít össze;

c)	tájékoztatást a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak számáról, a személyzeti szabályzatban meghatározottak szerint, az N–1. és az N. évre, valamint egy becslést az N+1. évre;

d)	tájékoztatást a fogadó tagállam által az Eurojust számára biztosított természetbeni juttatásokról;

e)	becslést az eredményszámla egyenlegéről az N–1. évre, a 81. cikkben foglaltaknak megfelelően.

Az általános költségvetés elfogadási eljárásának részeként a Bizottság elküldi az Eurojust előzetes kimutatását a költségvetési hatóságnak, és javaslatot tesz az Eurojustnak nyújtandó támogatás összegére, valamint az Eurojust személyzetének a Bizottság által szükségesnek ítélt létszámára. A Bizottság gondoskodik az Eurojust létszámtervéről és a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámának becsléséről, amelyre előirányzatokat állítottak költségvetésbe.

(6)   A költségvetési hatóság a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadja az Eurojust létszámtervét, és annak minden későbbi módosítását. A létszámtervet az általános költségvetés III. – Bizottság – szakaszához fűzött mellékletként közzé kell tenni.

(7)   A költségvetést és a létszámtervet a Testületnek jóvá kell hagynia. Ezek akkor válnak véglegessé, amikor az általános költségvetés végső elfogadása megtörtént, amely meghatározza a támogatás összegét és a létszámtervet. A költségvetést és a létszámtervet szükség esetén ennek megfelelően helyesbíteni kell.

28. cikk

A költségvetés módosítása, beleértve a létszámtervet, egy, az eredeti költségvetéssel azonos módon elfogadott költségvetés-módosítással történik, az Eurojust-határozat rendelkezéseivel és a 27. cikkel összhangban.

2.   FEJEZET

A költségvetés szerkezete és bemutatása

29. cikk

A költségvetés magában foglalja a bevételek és a kiadások kimutatását.

30. cikk

Amennyiben az Eurojust tevékenységeinek jellege indokolja, úgy a kiadásokról készült kimutatást a cél szerinti besorolással készült nómenklatúra alapján kell elkészíteni. E nómenklatúrát az Eurojust határozza meg, és világosan különbséget tesz az igazgatási előirányzatok és a működési előirányzatok között.

31. cikk

A költségvetés a következőket foglalja magában:

(1)	a bevételi kimutatásban: a) az Eurojust adott pénzügyi évre vonatkozó becsült bevétele; b) az előző pénzügyi év becsült bevétele és az N–2. év bevétele; c) a megfelelő megjegyzések minden bevételi tételhez;

(2)

a kiadási kimutatásban: a) az adott pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok; b) a megelőző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok, és az N–2. évben lekötött és kifizetett kiadások; c) a következő pénzügyi években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló kimutatása a korábbi pénzügyi években vállalat költségvetési kötelezettségek teljesítésére; d) megfelelő megjegyzések minden alfejezethez.

32. cikk

(1)   A 27. cikkben említett létszámterv a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett megmutatja az előző évre engedélyezett számot és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát.

A létszámterv kötelező határt szab az Eurojust számára; a megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Mindazonáltal az AD 16, AD 15, AD 14 és AD 13 besorolási osztály kivételével a Testület módosíthatja a létszámtervet az engedélyezett álláshelyek 10 %-áig a következő két feltétel mellett:

a)	ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzat mértékét;

b)	a létszámterv által engedélyezett álláshelyek teljes számára vonatkozó határt nem lépik túl.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős munka hatásait más kinevezések ellensúlyozhatják. Amikor a személyzet egy tagja a megadott időszak letelte előtt az engedély visszavonását kéri, az Eurojustnak a lehető leghamarabb meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, az (1) bekezdés b) pontjában említett határ betartása érdekében.

IV.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

33. cikk

Az adminisztratív igazgató látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. A költségvetési bevételeket és kiadásokat az Eurojust pénzügyi szabályaival összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül teljesíti. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése tekintetében vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül, az Eurojust részt vesz az Európai Csalás Elleni Hivatal csalásmegelőzési tevékenységeiben. Az ilyen tevékenységek nem lehetnek hatással az Eurojust operatív munkájára, amelyet az Eurojust-határozat ír elő és különösen nem járhatnak bármely üggyel kapcsolatos dokumentumhoz való hozzáféréssel vagy annak az OLAF-nak való átadásával.

34. cikk

(1)   Az adminisztratív igazgató a költségvetés végrehajtására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az Eurojustnak a személyzeti szabályzat alá tartozó személyzetére az Eurojust pénzügyi szabályaival összhangban. A felhatalmazott személyek csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2)   A felhatalmazott személyek átruházhatják szerzett hatáskörüket az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezéseknek megfelelően. A hatáskörök további átruházásához minden esetben az adminisztratív igazgató kifejezett egyetértése szükséges.

35. cikk

(1)   Az e cím 2. fejezetében meghatározott valamennyi pénzügyi szereplőnek és a költségvetés végrehajtásában, pénzgazdálkodásban, könyvvizsgálatban vagy ellenőrzésben érintett minden személynek tilos olyan intézkedést hoznia, amely révén saját érdekei szembekerülhetnek az Eurojust érdekeivel. Amennyiben ilyen eset előfordul, úgy az érintett személynek tartózkodnia kell az intézkedéstől, és az ügyet az illetékes hatóság elé kell terjesztenie.

(2)   Összeférhetetlenség áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett valamely személy funkciójának pártatlan és tárgyilagos gyakorlását családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek veszélyezteti.

(3)   Az első bekezdésben említett illetékes hatóság a személyzet érintett tagjának közvetlen felettese. Amennyiben a személyzet érintett tagja az adminisztratív igazgató, úgy az illetékes hatóság a Testület.

36. cikk

(1)   A költségvetést az adminisztratív igazgató a neki alárendelt szervezeti egységekben hajtja végre.

(2)   A műszaki ismereteket igénylő feladatokkal és az adminisztrációs, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó, külső intézményeket vagy szerveket, amennyiben ez szükségesnek bizonyul.

2.   FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. szakasz –   A feladatok elkülönítésének elve

37. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és kölcsönösen összeférhetetlenek.

2. szakasz –   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

38. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért és annak biztosításáért, hogy a jogszerűség és a szabályosság követelményei teljesüljenek.

(2)   A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint előkészíti az előirányzatok végrehajtását.

(3)   A bevételek teljesítése magában foglalja az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a követelések megállapítását és a beszedési utalványok kiállítását. Tartalmazza továbbá adott esetben a megállapított követelésekről való lemondást is.

(4)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő bevezeti az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben megállapított minimumszabványokat. Ezeket a minimumszabványokat a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított egyenértékű szabványok alapján állapítja meg, és az igazgatási környezettel és a finanszírozott intézkedések természetével kapcsolatos kockázatok figyelembevételével alakítja ki a szervezeti struktúrát és a belső igazgatási és ellenőrzési rendszert, valamint a feladatainak ellátásához megfelelő eljárásokat, beleértve adott esetben az utólagos ellenőrzéseket.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő szervezeti egységén belül kialakít egy szakértői és tanácsadói funkciót, amely segíti a tevékenységével összefüggő kockázatok ellenőrzését.

(5)   Egy művelet engedélyezése előtt a személyzet olyan tagjai ellenőrzik a működési és pénzügyi szempontokat, akik nem vettek részt a művelet kezdeményezésében. Egy művelet kezdeményezése és előzetes vagy utólagos ellenőrzése két különálló feladat.

(6)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól mentesítő határozat dátumától számított öt évig megőrzi a végrehajtott műveletekkel kapcsolatos bizonylatokat. A kapcsolódó bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, az ellenőrzéshez vagy a könyvvizsgálathoz nem szükségesek. Az Eurojust-határozatban rögzített részletes adatvédelmi szabályokat és a személyes adatok feldolgozásának és védelmének eljárásrendjét az Eurojustnál mindenképpen alkalmazni kell.

39. cikk

(1)   A 38. cikk (5) bekezdésében említett művelet kezdeményezése minden olyan műveletet magában foglal, amely előkészíti a költségvetésnek a 33. és 34. cikkben említett, illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi végrehajtására vonatkozó jogi aktusok elfogadását.

(2)   A 38. cikk (5) bekezdésében említett művelet előzetes ellenőrzése magában foglal minden olyan előzetes ellenőrzést, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő végez a működési és pénzügyi szempontok ellenőrzése érdekében.

(3)   Minden műveletet legalább egy előzetes ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzés célja meggyőződni arról, hogy:

a)	a kiadások rendben vannak, és megfelelnek a vonatkozó rendelkezéseknek;

b)	alkalmazzák a 25. cikkben említett, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

Az előzetes ellenőrzés céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a fizetésekkel, nyugdíjakkal, kiküldetési ráfordításokkal és orvosi költségekkel kapcsolatos rutinkiadásokra vonatkozó hasonló egyedi ügyletek sorozatát egyetlen műveletnek tekintheti.

A második albekezdésben említett esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, saját kockázatértékelése szerint, el kell végeznie a megfelelő utólagos ellenőrzést, a (4) bekezdéssel összhangban.

(4)   A dokumentumok utólagos ellenőrzésének, és adott esetben, a helyszíni ellenőrzések célja annak ellenőrzése, hogy a költségvetés által finanszírozott műveleteket helyesen hajtották végre és különösen, hogy betartották a (3) bekezdésben említett kritériumokat. Ezen ellenőrzéseket kockázatelemzés alkalmazásával mintavétel alapján lehet végrehajtani.

(5)   A (2) és (4) bekezdésben említett ellenőrzésért felelős tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak nem azonosak azokkal, akik az (1) bekezdésben említett feladatokat ellátják, illetve nem alárendeltjei azoknak.

(6)   A pénzügyi műveletek lebonyolításának ellenőrzéséért felelős személynek rendelkeznie kell az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel. Figyelembe kell vennie az Eurojust által elfogadott és a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított szabványokon alapuló, szakmai normák egyedi kódexét.

40. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről éves tevékenységi jelentés formájában tesz jelentést a Testületnek, amellyel egyidejűleg pénzügyi és igazgatási tájékoztatást is ad, megerősítve, hogy a jelentésben szereplő információk igaz és valós képet adnak, kivéve, ha a bevétel és a kiadás meghatározott területeivel kapcsolatosan bármiféle fenntartás fogalmazódott meg.

Ez az éves tevékenységi jelentés tartalmazza műveleteinek eredményeit, utalva a nem az egyes konkrét esetekkel kapcsolatos műveletekre kitűzött célokra, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokra, a rendelkezésre álló források felhasználására, valamint a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságára és eredményességére. A 71. cikk szerinti belső ellenőr figyelembe veszi az éves tevékenységi jelentést, és minden egyéb megjelölt információt.

(2)   A Testület legkésőbb minden év június 15-ig elemzést és értékelést küld a költségvetési hatóságnak és a Számvevőszéknek az előző pénzügyi évre vonatkozó éves tevékenységi jelentésről. Ezen elemzés és értékelés, az Eurojust-határozat rendelkezéseivel összhangban, részét képezi az Eurojust éves jelentésének.

41. cikk

A személyzetnek a tranzakciók pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő olyan tagja, aki úgy véli, hogy felettese azt kívánja tőle, hogy olyan döntést alkalmazzon, vagy olyan döntésbe egyezzen bele, amely szabálytalan, vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel vagy azon szakmai szabályokkal, amelyek betartását megkövetelik tőle, erről írásban értesíti az adminisztratív igazgatót, és amennyiben ez utóbbi nem hoz intézkedéseket ésszerű határidőn belül, úgy a 47. cikk (4) bekezdésében említett testületet, illetve a Testületet. Bármely olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, értesíti az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságokat és szerveket.

42. cikk

Amennyiben a 34. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan felhatalmazásra vagy továbbadott felhatalmazásra kerül sor, úgy a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

3. szakasz –   A számvitelért felelős tisztviselő

43. cikk

(1)   A Testület kinevez egy, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, számvitelért felelős tisztviselőt, aki feladatai teljesítése során munkaköri szempontból önálló. Az Eurojuston belül a következőkért felelős:

a)	a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;

b)	a beszámolók elkészítése és bemutatása a VII. címmel összhangban;

c)	a könyvvezetés a VII. címmel összhangban;

d)	a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör VII. címmel összhangban történő végrehajtása, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott rendelkezésekkel összhangban;

e)	a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk nyújtására és igazolására megállapított rendszerek érvényesítése;

f)	pénztárkezelés.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkapja az ez utóbbi által megbízhatóként garantált összes olyan információt, amely szükséges azon elszámolások elkészítéséhez, amelyek a valóságnak megfelelő képet adnak az Eurojust vagyonáról és a költségvetés végrehajtásáról.

(2a)   Mielőtt az adminisztratív igazgató elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad az Eurojust pénzügyi helyzetéről.

Ennek érdekében a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik róla, hogy a beszámolót az érvényes számviteli szabályokkal, módszerekkel és számviteli rendszerekkel összhangban állították össze, valamint hogy a beszámolóban minden bevétel és kiadás szerepel.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbít minden olyan információt, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa kezelt pénzeszközök megfelelő felhasználásáért, valamint az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért.

(2b)   A számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni a kapott információt, valamint további olyan ellenőrzéseket végezni, amelyeket szükségesnek ítél ahhoz, hogy a beszámolót záradékkal láthassa el.

Amennyiben szükséges, a számvitelért felelős tisztviselő fenntartásokkal él, pontosan megmagyarázva azok jellegét és hatályát.

(2c)   Az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője záradékkal látja el éves beszámolóját, és elküldi azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

(3)   E cikk (4) bekezdésére és a 44. cikkre is figyelemmel, csak a számvitelért felelős tisztviselő rendelkezik felhatalmazással arra, hogy pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket kezeljen. Ő felel azok megóvásáért.

(4)   A számvitelért felelős tisztviselő feladatainak végzése során bizonyos feladatokat átruházhat a személyzeti szabályzat szerinti beosztott alkalmazottakra, amennyiben ez feladatai ellátásához elengedhetetlen. Ilyen esetben a számvitelért felelős tisztviselő előzetesen értesíti az engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(5)   A felhatalmazó jogi aktus állapítja meg a felhatalmazottakra bízott feladatokat, és azok jogait és kötelezettségeit.

4. szakasz –   Előlegelszámoló tisztviselő

44. cikk

Amennyiben a kis összegek kifizetése és az 5. cikkben említett egyéb bevételek beszedése esetén elengedhetetlennek bizonyul, úgy előlegszámlák nyithatók, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő alapít, és amelyek az általa kinevezett előlegelszámoló tisztviselő felelősségi körébe tartoznak.

Az egyes kiadási vagy bevételi tételek maximális összege, amelyet az előlegelszámoló tisztviselő harmadik félnek kifizethet, nem haladhat meg egy bizonyos összeget, amelyet az egyes kiadási és bevételi tételekre az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezések meghatároznak.

Az előlegszámlákról történő kifizetések történhetnek banki átutalással – beleértve a 66. cikk (1a) bekezdésében említett közvetlen követeléselszámolási rendszert –, csekkel vagy egyéb fizetési mód igénybevételével, a számvitelért felelős tisztviselő által megállapított szabályokkal összhangban.

3.   FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz –   Általános szabályok

45. cikk

(1)   A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők esetében az őket kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja a felhatalmazást vagy továbbadott felhatalmazást.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő bármikor visszavonhatja hozzájárulását egy bizonyos továbbadott felhatalmazáshoz.

(2)   A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselőt a Testület bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól.

A Testület ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki.

(3)   A fegyelmi eljárás sérelme nélkül az előlegelszámoló tisztviselőt a számvitelért felelős tisztviselő bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól.

46. cikk

(1)   E fejezet rendelkezései nem érintik azon büntetőjogi felelősséget, amelyet az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a 45. cikkben említett személyek viselnek az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseinek, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a Közösségek vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezéseknek megfelelően

(2)   Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőt, számvitelért felelős tisztviselőt és előlegelszámoló tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terhel a 47., 48. és 49. cikk sérelme nélkül. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni.

2. szakasz –   A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre és engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

47. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított kártérítési kötelezettség terheli.

(1a)   Kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha:

a)

az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – behajtandó követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy e rendeletnek és az Eurojust pénzügyi végrehajtási szabályainak megfelelne;

b)

az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – elmulasztja egy követelést megalapozó bizonylat kiállítását, későn állítja ki a beszedési utalványokat vagy elmulasztja azok kiállítását, illetve késlelteti olyan kifizetési utalvány kiállítását, amelynek következtében az Eurojustnak polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(2)   Amennyiben a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy véli, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, úgy írásban tájékoztatja az őt felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazó hatóság írásban indokolt utasításokat ad a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az adott döntés végrehajtására, úgy ez utóbbinak azt végre kell hajtani, és ezért nem tekinthető felelősnek.

(3)   Felhatalmazás esetén az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős a belső igazgatási és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(4)   A Bizottság által a pénzügyi szabálytalanságokkal való foglalkozásra létrehozott szakosított testület az általános költségvetési rendelet 66. cikke (4) bekezdésével összhangban ugyanazon jogokat gyakorolhatja az Eurojust tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében, kivéve, ha a Testület úgy dönt, hogy egy e területre szakosodott, funkcionálisan független testületet hoz létre vagy több közösségi szerv által létrehozott közös testületben vesz részt. Az Eurojust által felvetett eseteknél a pénzügyi szabálytalanságokkal való foglalkozásra a Bizottság által létrehozott szakosított testületben részt kell vennie egy közösségi szerv egy alkalmazottjának.

Ennek a testületnek a véleménye alapján, az adminisztratív igazgató dönti el, hogy fegyelmi eljárást vagy kártérítési eljárást kezdeményez-e. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a vélemény az adminisztratív igazgatót is érinti, úgy a testület azt a Testületnek és a Bizottság belső ellenőrének küldi meg. Az adminisztratív igazgató éves tevékenységi jelentésében név nélkül hivatkozik a testület véleményére és ismerteti a meghozott nyomon követő intézkedéseket.

(5)   A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy – a személyzeti szabályzattal összhangban – teljesen vagy részben megtérítse azon kárt, amelyet az Eurojustnak a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott.

A kinevezéssel megbízott hatóság a személyzeti szabályzatban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indokolt döntést hoz.

3. szakasz –   A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegelszámoló tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

48. cikk

A személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint a számvitelért felelős tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelezettségszegés következő formáiért:

a)	a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;

b)	bankszámlák vagy postai elszámolási számlák módosítása az engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes értesítése nélkül;

c)	olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési és kifizetési utalványokkal;

d)	esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

49. cikk

A személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint az előlegelszámoló tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelezettségszegés következő formáiért:

a)	a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;

b)	az általa teljesített kifizetéseket nem tudja megfelelő bizonylatokkal igazolni;

c)	nem jogosult személyeknek kifizetések teljesítése;

d)	esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

4.   FEJEZET

Bevételi műveletek

1. szakasz –   Általános rendelkezések

50. cikk

Az Eurojust a közösségi támogatás egészére vagy egy részére fizetési kérelmet nyújt be a Bizottságnak olyan feltételek mellett és időközönként, amelyekben a Bizottsággal megállapodott, a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően.

51. cikk

A Bizottság által támogatás formájában az Eurojustnak kifizetett pénzeszközök után járó kamatok az általános költségvetést illetik meg.

2. szakasz –   Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések

52. cikk

Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslést először az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el minden olyan intézkedés vagy helyzet tekintetében, amely az Eurojustnak járó követelést előidézhet, vagy azt módosíthatja.

3. szakasz –   Az esedékessé váló követelések megállapítása

53. cikk

(1)   Az esedékessé váló követelések megállapítása során a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	igazolja, hogy az adós tartozása fennáll;

b)	meghatározza vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét;

c)	ellenőrzi azon feltéteket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

(2)   Minden nem vitatott, rögzített összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvánnyal kell megállapítani, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ. Mindkét dokumentumot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki és küldi el.

(3)   Az Eurojust által kötött szerződésekben és támogatási megállapodásokban rögzíteni kell, hogy a terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett követelés az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályaival összhangban kamatot hoz. Annak feltételeit, hogy a késedelmes fizetésért járó kamat, ideértve a késedelmi kamatot, az Eurojustnak járjon, a szerződésekben és a támogatási megállapodásokban kifejezetten rögzíteni kell.

(4)   Kellően indokolt esetekben bizonyos rendszeres bevételi tételek ideiglenesen állapíthatók meg.

Az ideiglenes megállapítás több, meghatározott összeg beszedésére vonatkozik, amelyeket ezért nem kell egyedileg megállapítani.

A pénzügyi év vége előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselő módosítja az ideiglenesen megállapított összegeket, hogy azok megfeleljenek a ténylegesen megállapított követeléseknek.

4. szakasz –   A behajtás engedélyezése

54. cikk

A behajtás engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az általa megállapított esedékessé váló követelést.

5. szakasz –   Behajtás

55. cikk

(1)   A jogalap nélkül kifizetett összegeket be kell hajtani.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. Kellő körültekintéssel jár el annak biztosítására, hogy az Eurojust megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell az Eurojust jogainak védelméről.

(3)   Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azt tervezi, hogy lemond vagy részben lemond egy megállapított esedékessé váló követelés beszedéséről, úgy biztosítja, hogy a lemondás szabályosan történik, és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének és az arányosságnak.

E lemondás az engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet indokolni kell. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ilyen döntési jogkört csak 5 000 EUR-nál kisebb követeléseknél gyakorolhat.

A lemondó határozat megállapítja, milyen lépések történtek a beszedés biztosítására, és megadja az alapjául szolgáló jogi és ténybeli indokokat.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő törli a megállapított esedékessé váló követelést, ha bebizonyosodik, hogy jogi vagy ténybeli hiba miatt a követelést nem szabályszerűen állapították meg. Az ilyen törlés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet megfelelően indokolni kell.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfelé vagy lefelé kiigazítja a megállapított követelés összegét, amennyiben egy ténybeli tévedés a követelés összegének megváltoztatását idézi elő, feltéve, hogy e korrekció nem tartalmazza az Eurojust javára megállapított igény elvesztését. Az ilyen kiigazítás az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése és azt megfelelően indokolni kell.

56. cikk

(1)   Az esedékes összeg tényleges beszedését a számvitelért felelős tisztviselő könyveli le, és arról tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(2)   Minden, a számvitelért felelős tisztviselőnek történt készpénzfizetésről elismervényt kell kiállítani.

57. cikk

(1)   Amennyiben a terhelési értesítésben megállapított esedékességi napon tényleges beszedés nem történt, úgy a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és azonnal megkezdi a beszedési eljárás foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást és, ha ez nem lehetséges, a végrehajtást.

(2)   Az Eurojust olyan adóssal szembeni követeléseit, aki maga az Eurojusttal szemben nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik, a számvitelért felelős tisztviselő a beszedés során a megfelelő összegben ellenkövetelésként számítja be, amennyiben ez jogilag lehetséges.

58. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyetértésben meghosszabbíthatja a fizetési határidőt, de csak az adós írásos kérésére, amelyben megindokolja az okokat, és feltéve, hogy a következő két feltétel teljesül:

a)	az adós vállalja, hogy az általános költségvetési rendelet 86. cikkében meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett határidő-meghosszabbítás teljes idejére, amely a kifizetés eredeti esedékességi napján kezdődik;

b)	az Eurojust jogainak védelme érdekében az adós pénzügyi garanciát ad, amely mind a tőkeösszeget, mind a kamatokat fedezi.

58a. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jegyzéket vezet az esedékes behajtandó összegekről, amelyben az Eurojust követeléseit a beszedési utalvány kiállítási időpontja szerint csoportosítja. Jelzi továbbá a megállapított követelések behajtásáról való teljes vagy részleges lemondásra vonatkozó döntéseket. A jegyzéket csatolják az Eurojust költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéséhez.

Az Eurojust összeállítja azon követeléseinek – az adósok nevét és a kötelezettség összegét tartalmazó – jegyzékét, amelyek esetében az adóst jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre, és amelyek esetében a határozat kihirdetését követő egy éven belül egyáltalán nem történt kifizetés, vagy nem történt jelentősebb kifizetés. E jegyzéket a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével kell közzétenni.

58b. cikk

Az Eurojust harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik felek Eurojusttal szembeni követeléseire ötéves elévülési időszak vonatkozik, amelyet rögzíteni kell az Eurojust által megkötött szerződésekben és támogatási megállapodásokban.

6. szakasz –   A díjakra és illetékekre vonatkozó egyedi rendelkezések

59. cikk

Amennyiben az Eurojust az 5. cikk a) pontjában említett díjakat és illetékeket szed be, úgy minden pénzügyi év elején átfogó ideiglenes becslés készül e díjakról és illetékekről.

Amennyiben e díjakat és illetékeket teljes egészében jogszabály vagy a Testület határozata állapítja meg, az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet a beszedési utalvány kiállításától, és a követelés összegének megállapítását követően közvetlenül terhelési értesítést is kiállíthat. Ez esetben az Eurojust követelésének minden részletét rögzíteni kell. A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja a terhelési értesítések jegyzékét, valamint feltünteti a terhelési értesítések számát és teljes összegét az Eurojust költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentésében.

Ha az Eurojust külön számlázási rendszert használ, a számvitelért felelős tisztviselő köteles a beszedett díjak és illetékek felhalmozódott összegét rendszeresen, de legalább havonta bevezetni az elszámolásba.

Általános szabályként az Eurojust a ráruházott feladatok alapján csak akkor nyújtja szolgáltatásait, ha a megfelelő díjakat és illetékeket teljes összegben kifizették számára. Amennyiben – kivételes esetben – a szolgáltatást a megfelelő illeték vagy díj előzetes kifizetése nélkül nyújtották, úgy e fejezet 3., 4. és 5. szakaszát kell alkalmazni.

5.   FEJEZET

Kiadási műveletek

60. cikk

(1)   Minden kiadási tételre a következő négy eljárás vonatkozik: lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés.

(2)   Minden kiadási kötelezettségvállalást pénzügyi döntés előz meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az egyes konkrét esetekkel összefüggő tevékenységre.

(3)   Az Eurojust munkaprogramja megfelel az általa végzett tevékenységekre vonatkozó pénzügyi döntésnek, feltéve, hogy azokat pontosan meghatározták, és pontosan kifejtették az alapul szolgáló kritériumokat. A munkaprogramnak részletes célkitűzéseket és teljesítménymutatókat kell tartalmaznia.

(4)   Az igazgatási előirányzatokat előzetes pénzügyi döntés nélkül is végre lehet hajtani.

1. szakasz –   Kiadásokra vállalt kötelezettség

61. cikk

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely fenntartja a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatokat.

(2)   A jogi kötelezettségvállalás az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költségvetést terhelő költséget eredményeznek.

(3)   A költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert.

(4)   A költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy nem ismert.

(5)   A költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha rendszeres igazgatási kiadások fedezését szolgálja, és az összeg vagy a végső kedvezményezett nem ismert.

Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalást egy vagy több, későbbi fizetési igényt eredményező egyedi jogi kötelezettségvállalással, vagy a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos kivételes esetekben közvetlenül kifizetéssel kell teljesíteni.

62. cikk

(1)   A költségvetést terhelő kiadást eredményező intézkedés tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először költségvetési kötelezettséget vállal, mielőtt harmadik féllel szemben jogi kötelezettséget vállalna.

(2)   A globális költségvetési kötelezettségvállalásnak az N+1. év december 31-ig vállalt egyedi jogi kötelezettségek teljes összegét fedeznie kell.

Az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségek az N. év december 31-ig vállalhatók.

Az első és a második albekezdésben említett időszakok végén e költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegeit az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

(3)   Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre kötött jogi kötelezettségvállalásoknak és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően megszabott végleges végrehajtási határidővel kell rendelkezniük.

Az ilyen kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet e határidőt követő hat hónapon belül nem teljesítettek, a 11. cikkel összhangban vissza kell vonni.

A költségvetési kötelezettségvállalás összegét, amennyiben egy olyan jogi kötelezettségvállalásra vonatkozik, amelyre a 67. cikk értelmében vett kifizetés a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő hároméves időszakban nem történt, vissza kell vonni.

63. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalás elfogadása esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	a kiadást a költségvetés megfelelő tételére terhelik;

b)	az előirányzatok rendelkezésre állnak;

c)	a kiadás megfelel az Eurojust pénzügyi szabályainak;

d)	a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét betartják.

2. szakasz –   A kiadások érvényesítése

64. cikk

A kiadások érvényesítése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	ellenőrzi a hitelező jogosultságának meglétét;

b)	ellenőrzi a követelés esedékességét;

c)	megállapítja vagy ellenőrzi az igény valódiságát és összegét.

65. cikk

(1)   A kiadások érvényesítése azon bizonylatokon alapul, amelyek a hitelező jogosultságát tanúsítják, a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról, a ténylegesen leszállított árukról és a ténylegesen elvégzett munkáról szóló nyilatkozat vagy egyéb, a kifizetést igazoló okmányok alapján.

(2)   Az érvényesítésről szóló döntés a „kifizethető” jelzésnek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi feltüntetésével válik alakszerűvé.

(3)   Számítógéppel nem támogatott rendszerben a „kifizethető” megjelölés bélyegző formájában jelenik meg, amely az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírását tartalmazza. Számítógépes rendszer esetében a „kifizethető” megjelölés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyes jelszavával való elektronikus érvényesítés formájában történik.

3. szakasz –   A kiadások engedélyezése

66. cikk

(1)   A kiadások engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kifizetési utalvány kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az általa érvényesített kiadási tételt fizesse ki.

(1a)   Amikor időszakos kifizetések a nyújtott szolgáltatásokra való tekintettel – ideértve a bérbeadási szolgáltatásokat – történnek, vagy leszállított árukért, az engedélyezésre jogosult tisztviselő, saját kockázatelemzésétől függően, elrendelheti a közvetlen megterhelés rendszerének alkalmazását.

(2)   A kifizetési utalványt keltezéssel és a felelős, engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírásával kell ellátni, majd a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldeni. A kapcsolódó bizonylatokat a felelős, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 38. cikk (6) bekezdésének megfelelően meg kell őriznie.

(3)   Adott esetben a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött kifizetési utalványt olyan okmány kíséri, amely igazolja, hogy a javakat a 90. cikk (1) bekezdésében említett leltárba felvették.

4. szakasz –   A kiadások kifizetése

67. cikk

(1)   A kifizetés annak igazolásától függ, hogy a vonatkozó fellépést az általános költségvetési rendelet 49. cikke szerinti alap jogi aktus, illetve a szerződés vagy támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban végrehajtották, és a következő műveletek egyikére vonatkozik:

a)	a teljes esedékes összeg kifizetése;

b)	az esedékes összeg kifizetése a következő módok egyikével: i. előfinanszírozás, amelyet több kifizetésre lehet felbontani; ii. egy vagy több időközi kifizetés; iii. az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése.

Az előfinanszírozás teljes egészében vagy részben beszámít az időközi kifizetésekbe.

A teljes előfinanszírozás és az időközi kifizetések beszámítanak a fennmaradó összegek kifizetésébe.

(2)   Az elszámolásokban különbséget kell tenni a fizetés (1) bekezdésben említett különböző típusai között azok teljesítésekor.

68. cikk

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül.

5. szakasz –   A kiadási műveletek határidői

69. cikk

A kiadások érvényesítését, engedélyezését és kifizetését az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott határidőkön belül és annak rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

6.   FEJEZET

IT-rendszerek

70. cikk

Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerrel történik, úgy a dokumentumok számítógépes vagy elektronikus eljárással aláírhatók.

7.   FEJEZET

Belső ellenőr

71. cikk

Az Eurojustnak belső ellenőrzési feladata van. A belső ellenőrt az Eurojust-határozat 38. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint kell kinevezni; hatáskörét e rendelkezések szerint gyakorolja.

72. cikk

(1)   A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad az Eurojustnak a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

Felelős különösen:

a)	a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a programokat és fellépéseket végrehajtó szervezeti egységek teljesítményének a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért; és

b)	a költségvetés végrehajtási műveleteire alkalmazandó belső ellenőrzési és auditálási rendszerek hatékonyságának és eredményességének felméréséért.

(2)   A belső ellenőr feladatai az Eurojust minden tevékenységére és szervezeti egységére vonatkoznak. Teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik azon információkhoz, amelyek munkája elvégzéséhez szükségesek.

(3)   A belső ellenőr jelentést tesz a Testületnek és az adminisztratív igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól. Ez utóbbiak biztosítják, hogy intézkedéseket tesznek a vizsgálatok eredményeként született ajánlások alapján.

(4)   A belső ellenőr éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az Eurojustnak, amely, többek között, tartalmazza a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket. Ezen éves jelentés említést tesz minden olyan rendszerproblémáról is, amelyet az általános költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott szaktestület tárt fel.

(5)   Az Eurojust minden évben elküldi az adminisztratív igazgató által összeállított jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket.

(6)   Ez a cikk nem vonatkozik az egyes konkrét esetekkel összefüggő tevékenységre.

73. cikk

A belső ellenőr feladatainak elvégzése során hozott intézkedésekkel kapcsolatos felelősségét az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben, az általános költségvetési rendelet 87. cikkével összhangban kell megállapítani.

V.   CÍM

KÖZBESZERZÉS

74. cikk

(1)   A közbeszerzési szerződések odaítélésére az általános költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseit és az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályait kell alkalmazni, e cikk (4)–(7) bekezdésére is tekintettel.

(2)   Kérésére az Eurojust ajánlatkérőként bevonható a bizottsági vagy intézményközi szerződések, valamint más közösségi szervek szerződésének odaítélési eljárásába.

(3)   Az Eurojust szerepel az általános költségvetési rendelet 95. cikke alapján a Bizottság által létrehozott és működtetett közös központi adatbázisban.

(4)   Az Eurojust jogosult a Bizottsággal, az intézményközi hivatalokkal és az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendelettel (6) létrehozott Fordítóközponttal közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve a Fordítóközpont esetében munkavégzési szerződést kötni.

(5)   Az Eurojustnak jogában áll, hogy részt vegyen a fogadó állam vagy egy nemzetközi szervezet által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban vagy hasznot húzzon azokból, feltéve, hogy azok közbeszerzési eljárásaikban olyan szabványokat alkalmaznak, amelyek a nemzetközileg elfogadott szabványokkal egyenértékűek, különösen az átláthatóság, a diszkriminációmentesség és az összeférhetetlenség megakadályozása kapcsán.

Egyedül az adminisztratív igazgatónak van felhatalmazása arra, hogy a garanciáknak a nemzetközileg elfogadott szabványokkal való egyenértékűségét elismerje.

(6)   Az általános költségvetési rendelet 101. cikkének értelmében az ajánlati felhívás arról rendelkezik, hogy az Eurojust a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési eljárást anélkül, hogy a pályázók vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.

(7)   Az általános költségvetési rendelet 103. cikkének alkalmazása értelmében az Eurojust által indított ajánlati felhívás rendelkezik arról, hogy az e cikkben meghatározott feltételek mellett felfüggesztheti az eljárást és bármilyen szükséges intézkedést meghozhat, az eljárás megszüntetését is beleértve.

Az általános költségvetési rendelet 103. cikkének értelmében az Eurojust gazdasági szereplőkkel megkötött szerződéseiben kiköti, hogy az e cikkben foglalt feltételek mellett meghozhatja a cikkben meghatározott intézkedéseket.

V.A.   CÍM

JELENTŐS KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOKKAL JÁRÓ PROJEKTEK

74a. cikk

A Testület a lehető legkorábban értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármely olyan projekt megvalósítását tervezi, amely jelentős pénzügyi hatással lehet a működési költségvetés finanszírozására, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például épületek bérlete, illetve vétele. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

Ha a költségvetési hatóság bármely ága véleményt kíván kibocsátani, a projektről szóló tájékoztatás átvételétől számított két héten belül értesíti az Eurojustot erről a szándékáról. Válasz hiányában az Eurojust lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

A második bekezdés alapján e véleményt az értesítéstől számított négy héten belül továbbítani kell az Eurojustnak.

V.B.   CÍM

SZAKÉRTŐK

74b. cikk

A szakértők kiválasztására az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 265a. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni. E szakértők fix összegű díjazásban részesülnek az Eurojust munkájához, különösen az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelésében, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomon követéséhez és végső értékeléséhez nyújtott technikai segítségnyújtásban vállalt feladataikért. Az Eurojust használhatja a Bizottság vagy más közösségi szerv által összeállított szakértői jegyzéket.

VI.   CÍM

AZ EUROJUST ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

75. cikk

(1)   Amennyiben az Eurojust állami hatóságoknak nyújt támogatást az Eurojust feladatainak ellátásáért az Eurojust-határozat 3. cikke szerint, az Európai Igazságügyi Hálózat feladatainak ellátásáért az Eurojust-határozat 26. cikke (2) bekezdése b) pontja szerint, vagy a Bizottság felhatalmazásával az általános költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint, az általános költségvetési rendelet és az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, e cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel.

(2)   A támogatásokról írásos megállapodást kell kötni az Eurojust és a kedvezményezett között.

(3)   Az általános költségvetési rendelet 119. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az Eurojust által kötött támogatási megállapodásokban a közösségi szervnek rögzítenie kell, hogy az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 183. cikkében előírt esetekben a támogatást felfüggesztheti, csökkentheti vagy beszüntetheti, miután a kedvezményezett saját észrevételeinek megtételére lehetőséget kapott.

VII.   CÍM

BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1.   FEJEZET

A beszámoló bemutatása

76. cikk

Az Eurojust éves beszámolója magában foglalja:

a)	az Eurojust pénzügyi kimutatásait;

b)	a költségvetés végrehajtásáról készült jelentést.

Az Eurojust elszámolásához csatolni kell a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentést. A jelentésnek számot kell adnia többek között az előirányzatok végrehajtásáról, az előirányzatok különféle költségvetési tételek közötti átadásaira vonatkozó összefoglaló tájékoztatással együtt.

77. cikk

A beszámolónak szabályszerűnek, pontosnak és átfogónak kell lennie, és megbízható és valós képet kell mutatnia:

a)	a pénzügyi kimutatásokban az eszközökről és forrásokról, a költségekről és bevételekről, az eszközökben és forrásokban nem szereplő jogosultságokról és kötelezettségekről, valamint a pénzforgalomról;

b)	a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben a bevételi és kiadási műveletekről.

78. cikk

A pénzügyi kimutatásokat az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell összeállítani, amelyek a következők:

a)	folyamatosság;

b)	óvatosság;

c)	a számviteli módszerek stabilitása;

d)	összehasonlíthatóság;

e)	részletesség;

f)	bruttó elszámolás;

g)	valódiság;

h)	eredményelszámolás.

79. cikk

(1)   Az eredményelszámolás elvével összhangban a pénzügyi kimutatások a pénzügyi évre vonatkozó költségeket és bevételeket mutatják a kifizetés vagy a beszedés időpontjától függetlenül.

(2)   Az eszközök és források értékét az általános költségvetési rendelet 132. cikkében előírt számviteli módszerek által megállapított értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni.

80. cikk

(1)   A pénzügyi kimutatást euróban kell elkészíteni, és a következőket tartalmazza:

a)

a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás, amelyek bemutatják az eszközöket és a forrásokat és a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt; ezen adatokat a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló tanácsi irányelvben megállapított szerkezettel összhangban, de az Eurojust tevékenységeinek sajátos jellegét figyelembe véve kell közölni;

b)	a pénzforgalmi táblázat, amely megmutatja az adott év alatt beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet;

c)	a tőkeváltozások kimutatása, amely részletesen tartalmazza az adott év során a tőkeelszámolások egyes tételeiben bekövetkezett növekedést vagy csökkenést.

(2)   A pénzügyi kimutatás melléklete kiegészíti és magyarázza az (1) bekezdésben említett kimutatásokban foglalt információt, és tartalmazza a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben az az Eurojust tevékenységére vonatkozik.

81. cikk

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésben szereplő adatokat euróban kell megadni. A következőket tartalmazza:

a)	a költségvetési eredménykimutatás, amely felsorolja az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet; a költségvetéssel azonos szerkezetben készül;

b)	a költségvetési eredménykimutatás melléklete, amely kiegészíti és magyarázza a kimutatásban szereplő információkat.

82. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az e rendelet 76. cikkében említett költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének rendelkezései szerint összevonhassa a beszámolókat.

A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szintén megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.

83. cikk

(1)   Az általános költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Számvevőszék legkésőbb a következő év június 15-ig megteszi az Eurojust előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(2)   Amint az Eurojust kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, az adminisztratív igazgató a 43. cikkel összhangban saját hatáskörében összeállítja az Eurojust végleges beszámolóját, és elküldi azt a Testületnek, amely véleményezi a beszámolót.

(3)   Az adminisztratív igazgató a végleges beszámolót, a Testület véleményével együtt, megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, legkésőbb a következő év július 1-jéig; a fent említett dokumentumokat két héten belül kell megküldeni, amennyiben a Számvevőszék észrevételei június 15. után érkeznek meg.

(4)   Az Eurojustnak a Bizottságéval összevont végleges beszámolóját a következő pénzügyi év november 15-ig kell kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5)   Az adminisztratív igazgató legkésőbb a következő év szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az Eurojust egyúttal a Bizottságnak is megküldi válaszait.

2.   FEJEZET

Könyvvezetés

1. szakasz –   Közös rendelkezések

84. cikk

(1)   Az Eurojust számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk oly módon történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(2)   A számlák tartalmazzák az általános számlákat és a költségvetési számlákat. E számlákat euróban kell vezetni, naptári éves alapon.

(3)   Az általános számlákban és a költségvetési számlákban szereplő számadatokat a költségvetési év zárásakor kell jóváhagyni, hogy az 1. fejezetben említett beszámolók elkészíthetők legyenek.

(4)   A (2) és a (3) bekezdés ellenére az engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást.

85. cikk

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 133. cikkével összhangban fogadja el az Eurojust által alkalmazandó számviteli szabályokat és módszereket, valamint az összehangolt számlatükröt.

2. szakasz –   Általános számlák

86. cikk

Az általános számlák kronológiai sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével nyilvántartanak minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak az Eurojust gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

87. cikk

(1)   A számlákon történő mozgások és az egyenlegek a könyvekben jelennek meg.

(2)   Minden könyvelési tétel, beleértve a számlák kiigazítását is, azon bizonylatokon alapul, amelyre vonatkozik.

(3)   A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek nyoma maradjon.

88. cikk

A költségvetési év zárása után és a végső elszámolások bemutatásának időpontjáig az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely szükséges az elszámolások szabályszerűségéhez és megbízhatóságához.

3. szakasz –   Költségvetési számlák

89. cikk

(1)   A költségvetési számlák részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a költségvetési számlák nyilvántartanak minden, az e rendelet IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

3.   FEJEZET

Vagyonleltár

90. cikk

(1)   Az Eurojust leltárt vezet, amely feltünteti az Eurojust tulajdonát képező tárgyi eszközök, immateriális javak és befektetett pénzügyi eszközök mennyiségét és értékét a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kidolgozott mintával összhangban.

Az Eurojust ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

(2)   Az ingó vagyon értékesítését megfelelő módon ki kell hirdetni.

VIII.   CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1.   FEJEZET

Külső ellenőrzés

91. cikk

A Számvevőszék megvizsgálja az Eurojust számláit az EK-Szerződés 248. cikkével összhangban.

92. cikk

(1)   Az Eurojust költségvetését véglegesen elfogadott formában megküldi a Számvevőszéknek. A lehető leghamarabb tájékoztatja a Számvevőszéket minden, a 10., 14., 19. és 23. cikk szerint elfogadott döntésről és intézkedésről.

(2)   Az Eurojust megküldi a Számvevőszéknek az általa elfogadott belső pénzügyi szabályokat.

(3)   A Számvevőszéket tájékoztatni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők, valamint az előlegelszámoló tisztviselők kinevezéséről, és a 34. cikk, a 43. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint a 44. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.

93. cikk

A Számvevőszék által végzett ellenőrzést az általános költségvetési rendelet 139–144. cikke szabályozza. Az ilyen ellenőrzést olyan módon kell végrehajtani, hogy az biztosítsa a szenzitív, az egyes konkrét esetekkel összefüggő adatok védelmét.

2.   FEJEZET

Mentesítés

94. cikk

(1)   Az Európai Parlament a Tanács ajánlására az N+2. év április 30-a előtt mentesíti az adminisztratív igazgatót az N. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében. Az adminisztratív igazgató tájékoztatja a Testületet az Európai Parlament észrevételeiről, amelyeket a mentesítési határozatot kísérő határozat tartalmazza.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja az adminisztratív igazgatót a halasztás okairól.

(3)   Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés meghozatalát, az adminisztratív igazgató minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

95. cikk

(1)   A mentesítő határozat kiterjed az Eurojust bevételeinek és kiadásainak számláira, az ebből következő egyenlegre és az Eurojust mérlegében feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2)   A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament a Tanács vizsgálatát követően megvizsgálja az Eurojust számláit és pénzügyi kimutatásait. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által készített éves jelentést, az Eurojust adminisztratív igazgatójának válaszait, valamint a Számvevőszék minden vonatkozó külön jelentését az adott pénzügyi év tekintetében, illetve a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3)   Az adminisztratív igazgató benyújt az Európai Parlamentnek annak kérésére és az általános költségvetési rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében előírt módon minden olyan információt, amelyre az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás szabályszerű alkalmazásához szükség van.

96. cikk

(1)   Az adminisztratív igazgató megteszi a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzések követésére, figyelembe véve az Eurojust feladatait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az adminisztratív igazgató jelentést tesz az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével meghozott intézkedésekről. Ennek egy példányát megküldi a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

IX.   CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

97. cikk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy beszerezzen minden olyan információt vagy magyarázatot, amely hatáskörében a költségvetési ügyekkel kapcsolatban szükséges.

98. cikk

A Testület, amennyiben szükséges, az adminisztratív igazgató javaslatára az Eurojust pénzügyi szabályzatához részletes végrehajtási szabályokat fogad el.

99. cikk

E határozat a Testület által történő jóváhagyását követő napon lép hatályba, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Az Eurojust költségvetési szabályzatáról 2006. április 20-án elfogadott határozat helyébe lép.

---

(1)  HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(2)  HL L 245., 2003.9.29., 44. o.

(3)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(4)  HL L 181., 2008.7.10., 23. o.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(6)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

---