EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009D0917

A Tanács 2009/917/IB határozata ( 2009. november 30. ) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról

OJ L 323, 10.12.2009, p. 20–30 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2009/917/oj

10.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/20


A TANÁCS 2009/917/IB HATÁROZATA

(2009. november 30.)

az információs technológia vámügyi alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Francia Köztársaság kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A vámigazgatási szervek más illetékes hatóságokkal együtt rendelkeznek hatáskörrel a Közösség külső határain és a Közösség területén belül a közösségi jog, és a nemzeti jogszabályok megsértésével elkövetett bűncselekmények megelőzéséért, kivizsgálásáért és a büntetőeljárás lefolytatásáért.

(2)

A tiltott kereskedelem különböző fajtáinak térnyerése súlyos fenyegetést jelent a közegészségre, a közerkölcsre és a közbiztonságra.

(3)

Meg kell erősíteni a vámigazgatási szervek közötti együttműködést olyan eljárások megalkotásával, amelyek alapján a vámigazgatási szervek közösen tudnak fellépni, és a tiltott kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos személyes és egyéb adatokat új adatkezelési és adatátviteli technológiák segítségével ki tudják cserélni, figyelemmel a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra (2), valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatok rendőri ágazatban való felhasználását szabályozó, 1987. szeptember 17-i R (87) 15. sz. ajánlásában (a továbbiakban: a (87) 15. sz. ajánlás) foglalt alapelvekre is.

(4)

Továbbá biztosítani kell, hogy a fellépések az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységgel (Eurojust) együttműködésben folytatott fellépésekkel jobban kiegészítsék egymást, lehetővé téve ezen szervezetek számára, hogy saját megbízatásuk keretein belül feladataik ellátásához hozzáférhessenek a váminformációs rendszer adataihoz, a vámügyirat-azonosítási adatbázist is beleértve.

(5)

A váminformációs rendszerhez való olvasói hozzáférés lehetővé teszi az Europol számára, hogy a más eszközökkel nyert információt összevesse az azon adatbázisokban rendelkezésre álló adatokkal, addig ki nem mutatható kapcsolódásokat ismerjen fel és így átfogóbb elemzést készíthessen. A vámügyirat-azonosító adatbázishoz való olvasói hozzáférés lehetővé teszi az Europol számára, hogy az Európai Unión belül és kívül egyaránt folyó bűnügyi nyomozások közötti olyan kapcsolatot tárjon fel, amelyek számára eddig ismeretlenek voltak.

(6)

A váminformációs rendszerhez való olvasói hozzáférés révén az Eurojust közvetlenül megszerezheti az alapos kezdeti áttekintéshez szükséges információt, amely lehetővé teszi a jogi akadályok felismerését és áthidalását, valamint a büntetőeljárás eredményesebb lefolytatását. A vámügyirat-azonosító adatbázishoz való olvasói hozzáférés lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy információt szerezzen a különböző tagállamokban folyó és lezárt nyomozásokról, és így fokozott támogatást nyújthasson a tagállamok igazságügyi hatóságainak.

(7)

Mivel a vámigazgatási szerveknek napi munkájuk során egyaránt alkalmazniuk kell közösségi és nem közösségi rendelkezéseket, szükséges, hogy a kölcsönös segítségnyújtásra és az igazgatási együttműködésre vonatkozó rendelkezések párhuzamosan fejlődjenek. Ezért figyelembe kell venni a 766/2008/EK rendeletnek (3) a váminformációs rendszerre és a vámügyirat-azonosítási adatbázisra vonatkozó rendelkezéseit.

(8)

A tagállamok elismerik a vámügyirat-azonosító adatbázis teljes körű használatából a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem összehangolására és megerősítésére nézve származó előnyöket, ezért kötelezik magukat, hogy a lehető legnagyobb mértékben visznek majd be adatokat ebbe az adatbázisba.

(9)

Az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, 1995. július 26-i egyezmény (a továbbiakban: VIR-egyezmény) (4) hatálybalépése óta megszerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a váminformációs rendszer kizárólag megfigyelési és jelentéstételi, leplezett megfigyelési és célzott ellenőrzési célú használatával a rendszer célkitűzése, vagyis a nemzeti jogszabályok súlyos megsértése megelőzésének, kivizsgálásának és eljárás alá vonásának a támogatása nem teljesíthető teljes mértékben.

(10)

Stratégiai elemzésnek kell segítenie a legfelső szintű vezetőket a tervek, a célok és a csalás elleni küzdelem politikájának meghatározásában, a tevékenységek tervezésében és a műveleti célok eléréséhez szükséges források felhasználásában.

(11)

A nemzeti jogszabályokat sértő vagy feltehetően sértő személyek vagy vállalkozások tevékenységeire, eszközeire és szándékaira vonatkozó operatív elemzésnek segítenie kell a vámhatóságokat az adott eseteknek megfelelő intézkedések meghozatalában, valamint a csalás elleni küzdelem területén kitűzött célok elérésében.

(12)

A VIR-egyezmény helyébe ezért új egyezménynek kell lépnie.

(13)

Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.

(14)

Ez a határozat nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó alkotmányos szabályaikat alkalmazzák,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I.   FEJEZET

A VÁMINFORMÁCIÓS RENDSZER LÉTREHOZÁSA

1. cikk

(1)   Vámügyi célokra létrejön egy közös automatizált információs rendszer (a továbbiakban: váminformációs rendszer vagy rendszer).

(2)   E határozatnak megfelelően a váminformációs rendszer célja, hogy segítse a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelőzését, kivizsgálását és a büntetőeljárás lefolytatását az információk gyorsabb hozzáférhetővé tétele révén és ezáltal javítva a tagállamok vámigazgatási szervei által folytatott együttműködési és ellenőrzési eljárások hatékonyságát.

II.   FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

1.   „nemzeti jogszabályok”: egy tagállam azon törvényei és rendeletei, amelyek végrehajtása részben vagy teljes egészében a tagállam vámigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik, és:

i.

egy tagállam azon törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, amelyek végrehajtása részben vagy teljes egészében a tagállam vámigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik, amennyiben vagy olyan határokon átnyúló árumozgásokkal kapcsolatosak, amelyekre tiltó, korlátozó vagy ellenőrző intézkedések – különösen az EK-Szerződés 30. és 296. cikkében foglalt intézkedések – vonatkoznak, vagy a nem harmonizált jövedéki adókkal;

ii.

azon közösségi rendelkezések és kapcsolódó végrehajtási rendelkezések, amelyek a tagállamok és a harmadik országok közötti, illetve a tagállamok közötti kereskedelemben az olyan áruk behozatalát, kivitelét, továbbítását és jelenlétét szabályozzák, amelyek az EK-Szerződés 23. cikke értelmében nem rendelkeznek közösségi vámjogi helyzettel, vagy olyan áruk esetében, amelyeknél további ellenőrzés vagy vizsgálat szükséges a közösségi helyzet elnyeréséhez;

iii.

a közös agrárpolitika keretében közösségi szinten elfogadott rendelkezések és a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó árukra vonatkozóan elfogadott különleges szabályok; vagy

iv.

a behozatalra kivetett harmonizált jövedéki adóra és hozzáadottérték-adóra vonatkozóan közösségi szinten elfogadott rendelkezések, valamint az azokat végrehajtó nemzeti rendelkezések vagy az ennek keretében alkalmazott rendelkezések;

2.   „személyes adat”: egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre (adatalany) vonatkozó bármilyen információ, amely alapján az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy fizikai, fiziológiai, pszichikai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;

3.   „az adatot szolgáltató tagállam”: az a tagállam, amely a váminformációs rendszerbe adatokat visz be;

4.   „operatív elemzés”: a nemzeti jogszabályokkal ellentétes vagy feltételezhetően ellentétes műveletek elemzése az alábbi szakaszok szerint:

5.   „stratégiai elemzés”: a nemzeti jogszabályok megsértéseire vonatkozó általános tendenciák kutatása és bemutatása a nemzeti jogszabályokba ütköző műveletek bizonyos formái által jelentett fenyegetés, e műveletek léptékének és hatásának felmérése révén, a prioritások későbbi meghatározása, a jelenség vagy fenyegetés jobb megértése, a fellépésnek a csalás megelőzése és felderítése irányába történő újra-összpontosítása, valamint a szolgáltatások szervezésének felülvizsgálata céljából. Stratégiai elemzéshez kizárólag azonosításra alkalmas tényezőket nem tartalmazó adatok használhatók.

III.   FEJEZET

A VÁMINFORMÁCIÓS RENDSZER MŰKÖDÉSE ÉS HASZNÁLATA

3. cikk

(1)   A váminformációs rendszer egy központi adatbázisból áll, amely a terminálokon keresztül mindegyik tagállamban elérhető. A rendszer kizárólag az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő céljának eléréséhez szükséges adatokat tartalmazza, beleértve a személyes adatokat is, a következő kategóriákban:

a)

áruk;

b)

szállítóeszközök;

c)

vállalkozások;

d)

személyek;

e)

a csalások tendenciái;

f)

a rendelkezésre álló szakértelem;

g)

visszatartott, lefoglalt vagy elkobzott árucikkek;

h)

visszatartott, lefoglalt vagy elkobzott készpénz.

(2)   A Bizottság a Tanács által elfogadott végrehajtási intézkedésekben foglalt szabályokkal összhangban biztosítja a váminformációs rendszer infrastruktúrájának technikai működtetését.

A Bizottság jelentést készít a váminformációs rendszer működtetéséről a 27. cikkben említett bizottság részére.

(3)   A Bizottság közli az említett bizottsággal a technikai működtetésre vonatkozóan elfogadott gyakorlati szabályokat.

4. cikk

(1)   A tagállamok határozzák meg, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyes kategóriákba tartozó, mely adatok vihetők be a váminformációs rendszerbe, a rendszer céljának eléréséhez szükséges mértékben. A 3. cikk (1) bekezdése e) pontjában megállapított kategóriába semmilyen esetben sem vihetők be személyes adatok.

(2)   A 3. cikk (1) bekezdése a)–d) pontjában foglalt kategóriákat illetően kizárólag a következő személyes adatok vihetők be a rendszerbe:

a)

családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek;

b)

születési hely és idő;

c)

állampolgárság;

d)

nem;

e)

a személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje;

f)

cím;

g)

objektív és állandó különleges testi ismertetőjelek;

h)

az adatok bevitelének oka;

i)

javasolt intézkedések;

j)

a fegyverviseléssel, erőszakossággal és szökéssel kapcsolatos korábbi tapasztalatokra utaló figyelmeztető kód;

k)

a szállítóeszköz rendszáma.

(3)   A 3. cikk (1) bekezdésének f) pontjában foglalt kategóriát illetően személyes adatként kizárólag a szakértők családneve és utóneve vihető be a rendszerbe.

(4)   A 3. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontjában foglalt kategóriákat illetően kizárólag a következő személyes adatok vihetők be a rendszerbe:

a)

családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek;

b)

születési hely és idő;

c)

állampolgárság;

d)

nem;

e)

cím.

(5)   Semmi esetre sem vihetők be a 2008/977/IB kerethatározat 6. cikkében felsorolt személyes adatok a váminformációs rendszerbe.

5. cikk

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában foglalt kategóriákba tartozó adatok kizárólag megfigyelés és jelentéstétel, továbbá leplezett megfigyelés, célzott ellenőrzés és stratégiai vagy operatív elemzés céljára vihetők be a váminformációs rendszerbe.

A 3. cikk (1) bekezdésének h) pontjában foglalt kategóriába tartozó adatok kizárólag stratégiai vagy operatív elemzés céljára vihetők be a váminformációs rendszerbe.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított intézkedések alkalmazásában, a 3. cikk (1) bekezdésében említett kategóriákba tartozó személyes adatok a váminformációs rendszerbe kizárólag akkor vihetők be, ha – különösen korábbi jogellenes tevékenységei alapján – ténylegesen arra utaló jelek vannak, hogy az érintett személy a nemzeti jogszabályokat súlyosan sértő cselekményt követett el, követ el vagy fog elkövetni.

6. cikk

(1)   Amennyiben az 5. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtására kerül sor, úgy a következő információkat lehet teljes egészében vagy részben összegyűjteni és az adatot szolgáltató tagállam számára átadni:

i.

az a tény, hogy a kérdéses árut, szállítóeszközt, vállalkozást vagy személyt megtalálták;

ii.

az ellenőrzés helye, időpontja és indoka;

iii.

az útvonal és az úti cél;

iv.

az érintett személyt kísérő és a szállítóeszközön utazó személyek;

v.

az alkalmazott szállítóeszköz;

vi.

a szállított tárgyak;

vii.

az áru, a szállítóeszköz, a vállalkozás vagy a személy megtalálásának körülményei.

Amennyiben az ilyen információkat leplezett megfigyelés útján szerzik be, úgy gondoskodni kell arról, hogy a megfigyelés leplezett jellege ne kerüljön veszélybe.

(2)   Az 5. cikk (1) bekezdésében említett célzott ellenőrzés keretében a személyeket, a szállítóeszközöket és a tárgyakat át lehet vizsgálni a megengedett mértékben és azon tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint, amelyben a vizsgálat történik. Amennyiben a célzott ellenőrzés az adott tagállam jogszabályai szerint nem megengedett, akkor helyettük a tagállam automatikusan megfigyelést, jelentéstételt vagy leplezett megfigyelést alkalmaz.

7. cikk

(1)   A váminformációs rendszerbe bevitt adatokhoz közvetlenül az egyes tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok férhetnek hozzá. E nemzeti hatóságok a vámigazgatási szervek, de a tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint egyaránt lehetnek más hatóságok is, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében említett cél elérése érdekében jogosultak eljárni.

(2)   Minden tagállam megküldi a többi tagállamnak és a 27. cikkben említett bizottságnak azon illetékes hatóságainak a jegyzékét, amelyeket az e cikk (1) bekezdésével összhangban a váminformációs rendszerhez történő közvetlen hozzáférésre jelölt ki, annak meghatározásával minden egyes hatóságra vonatkozóan, hogy mely adatokhoz milyen céllal férhetnek hozzá.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, a Tanács egyhangú határozattal nemzetközi, illetve regionális szervezetek részére is engedélyezheti a hozzáférést a váminformációs rendszerhez. A Tanács ezen határozat meghozatalánál figyelembe veszi az esetleges kétoldalú megállapodásokat, továbbá a 25. cikkben említett közös ellenőrző hatóság véleményét az adatvédelmi intézkedések megfelelőségét illetően.

8. cikk

(1)   A tagállamok, az Europol és az Eurojust a váminformációs rendszerből nyert adatokat csak az 1. cikk (2) bekezdésében említett cél eléréséhez használhatják fel. Az adatokat a rendszerbe bevivő tagállam előzetes engedélye és az általa szabott feltételek teljesülése esetén azonban az adatokat igazgatási és egyéb célokra is felhasználhatják. Ez az egyéb célú felhasználás az adatokat a 2008/977/IB kerethatározat 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban felhasználni kívánó tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően és az R (87) 15. sz. ajánlás 5.2.i. alapelvének figyelembevételével történhet.

(2)   E cikk (1) és (4) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, valamint a 11. és 12. cikk sérelme nélkül, a tagállamokban a váminformációs rendszerből nyert adatokat csak azok a nemzeti hatóságok használhatják fel, amelyeket az adott tagállam kijelölt, és amelyek az adott tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint az 1. cikk (2) bekezdésében említett cél elérése érdekében jogosultak eljárni.

(3)   Az egyes tagállamok megküldik a többi tagállamnak és a 27. cikkben említett bizottságnak az e cikk (2) bekezdése szerint általuk kijelölt illetékes hatóságok jegyzékét.

(4)   A váminformációs rendszerből nyert adatok az azokat a rendszerbe bevivő tagállam előzetes engedélyével, és az általa megszabott feltételekre is figyelemmel adhatók át felhasználásra az e cikk (2) bekezdése szerint kijelölt nemzeti hatóságokon kívüli olyan más nemzeti hatóságoknak, harmadik országoknak, továbbá nemzetközi és regionális szervezeteknek, amelyek azokat használni kívánják. Minden tagállamnak külön intézkedéseket kell hoznia az ilyen adatok biztonságának biztosítására, amikor azokat a területén kívül működő szervek részére átadja. Ezen intézkedések részleteit a 25. cikkben említett közös ellenőrző hatósággal ismertetni kell.

9. cikk

(1)   Az adatok váminformációs rendszerbe történő bevitelére az adatot szolgáltató tagállam törvényeit, rendeleteit és eljárásait kell alkalmazni, kivéve, ha ez a határozat szigorúbb rendelkezéseket állapít meg.

(2)   A váminformációs rendszerből nyert adatok felhasználására, beleértve az adatot szolgáltató tagállam által javasolt, az 5. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedések végrehajtását is, a felhasználó tagállam törvényeit, rendeleteit és eljárásait kell alkalmazni, kivéve, ha ez a határozat szigorúbb rendelkezéseket állapít meg.

10. cikk

(1)   Minden tagállam kijelöli azt az illetékes vámigazgatási szervet, amely a váminformációs rendszerért nemzeti szinten felelős.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott szerv gondoskodik a váminformációs rendszer megfelelő működtetéséről a tagállamban, és megteszi az e határozat betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

(3)   A tagállamok közlik egymással az (1) bekezdés szerint meghatározott szervek nevét.

11. cikk

(1)   Az Europol saját megbízatása keretein belül és feladatainak teljesítése érdekében jogosult az 1., 3–6., és a 15–19. cikknek megfelelően hozzáférni a váminformációs rendszerbe bevitt adatokhoz.

(2)   Amennyiben az Europol a lekérdezés során egyezést talál az Europol által feldolgozott információ és a váminformációs rendszer valamely bejegyzése között, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatban (5) (Europol) meghatározott csatornákon keresztül köteles erről a bejegyzést bevivő tagállamot tájékoztatni.

(3)   A váminformációs rendszerben végzett lekérdezéssel kapott információk felhasználásához az adatokat a rendszerbe bevivő tagállam beleegyezése szükséges. Amennyiben az említett tagállam megengedi ezen információk felhasználását, kezelésüket 2009/371/IB határozat szabályozza. Az Europol kizárólag az adatokat a rendszerbe bevivő tagállam egyetértésével adhat át ilyen információt harmadik országok vagy harmadik szervek részére.

(4)   Az Europol a 2009/371/IB határozat rendelkezéseinek megfelelően egyéb információkat is kérhet az érintett tagállamoktól.

(5)   A (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül, az Europol nem kapcsolhatja össze a váminformációs rendszer számára hozzáférhető részeit az Europol által vagy az Europolnál működtetett, adatgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló számítógépes rendszerrel, az abban lévő adatokat nem továbbíthatja e rendszerbe, továbbá nem töltheti le és más módon sem másolhatja le a váminformációs rendszer részeit.

Az Europol a váminformációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférést a külön engedéllyel rendelkező Europol-munkatársakra korlátozza.

Az Europol a 2009/371/IB határozat 34. cikke alapján létrehozott közös ellenőrző szerv számára lehetővé teszi az Europol azon tevékenységének ellenőrzését, amelyet a váminformációs rendszerhez való hozzáférést és adatlekérdezést biztosító jogai gyakorlása során végez.

(6)   E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érintené a 2009/371/IB határozat azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Europol személyzete által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem úgy, hogy érintené az említett határozat értelmében létrehozott közös ellenőrző szerv hatáskörét.

12. cikk

(1)   Az Eurojust nemzeti tagjai, azok helyettesei, segítőik és a külön engedéllyel rendelkező munkatársak saját megbízatásuk keretein belül az Eurojust feladatainak teljesítése érdekében jogosultak az 1., 3–6. és a 15–19. cikknek megfelelően hozzáférni a váminformációs rendszerbe bevitt adatokhoz és azokat lekérdezni.

(2)   Amennyiben az Eurojust nemzeti tagja, helyetteseik, segítőik vagy a külön engedéllyel rendelkező munkatársak a lekérdezés során egyezést találnak az Eurojust által feldolgozott információ és a váminformációs rendszerben szereplő valamely bejegyzés között, kötelesek erről a bejegyzést bevivő tagállamot tájékoztatni. Az ilyen lekérdezés során szerzett információk kizárólag a bejegyzést bevivő tagállam egyetértésével továbbíthatók harmadik országok vagy harmadik szervek részére.

(3)   E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érintené az Eurojust megerősítéséről, valamint a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002/187/IB határozat módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozat (6) azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Eurojust nemzeti tagjai, azok helyettesei, segítői és a külön engedéllyel rendelkező munkatársak által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem úgy, hogy érintené az említett határozat értelmében létrehozott közös ellenőrző szerv hatáskörét.

(4)   A váminformációs rendszernek az Eurojust nemzeti tagjai, helyetteseik, segítőik és a külön engedéllyel rendelkező munkatársak számára hozzáférhető egyetlen része sem kapcsolható össze az Eurojust által vagy az Eurojustnál működtetett, adatgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló számítógépes rendszerrel, az abban lévő adatok nem továbbíthatók e rendszerbe, továbbá a váminformációs rendszer egyetlen része sem tölthető le.

(5)   A váminformációs rendszerbe bevitt adatokhoz való hozzáférés az Eurojust nemzeti tagjaira, helyetteseikre, segítőikre és a külön engedéllyel rendelkező munkatársakra korlátozódik, és nem terjeszthető ki az Eurojust más személyzetére.

IV.   FEJEZET

ADATMÓDOSÍTÁS

13. cikk

(1)   Csak az adatot szolgáltató tagállam jogosult a váminformációs rendszerbe általa bevitt adatokat módosítani, kiegészíteni, helyesbíteni vagy törölni.

(2)   Amennyiben egy szolgáltató tagállam megállapítja, vagy felhívják a figyelmét arra, hogy az általa bevitt adatok ténylegesen pontatlanok, illetve, hogy bevitelük vagy tárolásuk ellentétes ezzel a határozattal, akkor a tagállam vagy az Europol az adatokat szükség szerint módosítja, kiegészíti, helyesbíti vagy törli, és ezt a többi tagállam, az Europol és az Eurojust tudomására hozza.

(3)   Amennyiben egy tagállam, az Europol vagy az Eurojust a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján feltételezi, hogy egyes adatok ténylegesen pontatlanok, illetve, hogy bevitelük vagy tárolásuk ellentétes ezzel a határozattal, úgy a lehető leghamarabb értesíti erről az adatot szolgáltató tagállamot vagy az Europolt. Az adatot szolgáltató tagállam vagy az Europol ellenőrzi az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul helyesbíti vagy törli azokat. Az adatot szolgáltató tagállam a helyesbítéseket és a törléseket a többi tagállam, az Europol és az Eurojust tudomására hozza.

(4)   Amennyiben egy tagállam vagy az Europol az adatoknak a váminformációs rendszerbe történő bevitelénél azt észleli, hogy közlése tartalmilag vagy a javasolt intézkedés tekintetében ellentétben áll egy korábbi közléssel, erről azonnal értesíti a tagállamot, amely a korábbi közlést végezte. Ebben az esetben a két tagállam törekszik arra, hogy megoldást találjanak. Vita esetén az első közlés marad fenn, de az új közlésből az első közléssel nem ellentétes részeket fel kell venni a rendszerbe.

(5)   E határozatra is figyelemmel, amennyiben valamely tagállam bírósága vagy más illetékes hatósága a váminformációs rendszerben lévő adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó végleges határozatot hoz, a tagállamok és az Europol kölcsönösen vállalják e határozat végrehajtását. A bíróságok vagy más illetékes hatóságok ellentmondó határozatai esetén, beleértve a 23. cikk (1) bekezdése szerinti helyesbítésre vagy törlésre irányuló határozatokat is, az érintett adatokat a bevivő tagállam törli a rendszerből.

V.   FEJEZET

AZ ADATOK TÁROLÁSI IDEJE

14. cikk

(1)   A váminformációs rendszerbe bevitt adatokat csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi a bevitelük céljának eléréséhez szükséges. Az adatok további tárolásának szükségességét az adatot szolgáltató tagállam évente legalább egyszer felülvizsgálja.

(2)   A felülvizsgálati időszakban az adatot szolgáltató tagállam határozhat arról, hogy az adatot tovább tárolják a legközelebbi felülvizsgálatig, ha a tárolást a bevitel célja szükségessé teszi. A 22. és a 23. cikk sérelme nélkül, amennyiben nem határoztak az adatok további tárolásáról, úgy azokat automatikusan át kell tenni a váminformációs rendszernek azon részébe, amelyhez az e cikk (4) bekezdése értelmében korlátozott a hozzáférés.

(3)   A váminformációs rendszer az adatoknak a váminformációs rendszerből történő, a (2) bekezdés szerint tervezett átviteléről egy hónappal előbb automatikusan értesíti az adatot szolgáltató tagállamot.

(4)   E cikk (2) bekezdésének megfelelően átvitt adatok még további egy évig maradnak a váminformációs rendszerben, de – a 22. és a 23. cikk sérelme nélkül – kizárólag a 27. cikkben említett bizottság képviselője, illetve a 24. cikkben és a 25. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrző hatóságok férhetnek hozzá azokhoz. Ez alatt az időszak alatt az említett szervek az adatokat csak azok pontosságának és jogszerűségének ellenőrzése céljából kérdezhetik le, ezt követően ezeket törölni kell.

VI.   FEJEZET

VÁMÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA

15. cikk

(1)   A váminformációs rendszer a 3. cikknek megfelelően tárolt adatokon kívül, e fejezettel összhangban egy külön adatbázisban (a továbbiakban: a vámügyirat-azonosítási adatbázis) tartalmaz adatokat. Az e fejezetben, valamint a VII. és a VIII. fejezetben foglalt rendelkezések sérelme nélkül e határozat minden rendelkezése vonatkozik a vámügyirat-azonosítási adatbázisra. A 21. cikk (2) bekezdésében foglalt kivételt azonban nem kell alkalmazni.

(2)   A vámügyirat-azonosítási adatbázis célja az, hogy lehetővé tegye a vámügyi nyomozás végrehajtására hatáskörrel rendelkező és a 7. cikknek megfelelően kijelölt nemzeti hatóságok számára, valamint az Europol és az Eurojust számára, hogy egy vagy több személy, illetve vállalkozás ügyiratának megnyitásakor vagy a velük kapcsolatos nyomozás esetén azonosítsák egy másik tagállam illetékes hatóságát, amely nyomozást folytat vagy folytatott ezekkel a személyekkel vagy vállalkozásokkal kapcsolatban, annak érdekében, hogy a nyomozati ügyiratok létezésére vonatkozó információval elérjék az 1. cikk (2) bekezdésében megállapított célt.

(3)   A vámügyirat-azonosítási adatbázis alkalmazása céljából minden tagállam elküld egy listát nemzeti jogszabályainak súlyos megsértéséről a többi tagállamnak, az Europolnak és az Eurojustnak, valamint a 27. cikkben említett bizottságnak.

Ez a lista csak azokat a jogsértéseket tartalmazza, amelyek:

a)

legalább 12 hónapos szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel, vagy

b)

legalább 15 000 EUR pénzbüntetéssel büntetendők.

(4)   Amennyiben a vámügyirat-azonosítási adatbázisból adatot lehívó tagállam további információt igényel egy személyről vagy vállalkozásról tárolt nyomozati ügyiratról, úgy segítséget kér az adatot szolgáltató tagállamtól a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó hatályos eszközök alapján.

VII.   FEJEZET

A VÁMÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZIS MŰKÖDTETÉSE ÉS ALKALMAZÁSA

16. cikk

(1)   A nyomozati ügyiratok adatait kizárólag a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott célokból viszik be a vámügyirat-azonosítási adatbázisba. Az adatbázisba kizárólag a következő kategóriákra vonatkozó adatokat lehet bevinni:

a)

azon személyek vagy vállalkozások, akik vagy amelyek egy tagállam illetékes hatósága által megnyitott nyomozati ügyirat tárgyát képezik vagy képezték, és:

i.

akiket vagy amelyeket az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban azzal gyanúsítanak, hogy a nemzeti jogszabályokat súlyosan megsértik vagy megsértették, illetve részt vesznek vagy részt vettek annak megsértésében;

ii.

akik vagy amelyek olyan jelentés tárgyát képezték, amely megállapítja, hogy ilyen jogsértés történt; vagy

iii.

akikre vagy amelyekre ilyen jogsértésért közigazgatási vagy büntetőjogi szankciót szabtak ki;

b)

a nyomozati ügyirat által érintett tárgykör;

c)

a tagállam adott ügyet kezelő hatóságának neve, államának megjelölése és kapcsolattartási adatai, valamint az ügyirat száma.

Az a)–c) pontokra vonatkozó adatokat minden egyes személy vagy vállalkozás esetében egy külön adatállományba kell bevezetni. Az adatállományok összekapcsolása tilos.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett személyes adatok kizárólag a következőkre korlátozódnak:

a)

személyek esetében: vezetéknév, leánykori név, utónevek, korábbi vezetéknevek és felvett nevek, születési idő és hely, állampolgárság és nem;

b)

vállalkozások esetében: cégnév, az üzleti forgalomban használt név, cím, hozzáadottértékadó-azonosító és jövedékiadó-azonosító szám.

(3)   Az adatokat a 19. cikkel összhangban korlátozott időtartamra kell bevinni.

17. cikk

A tagállam egyes meghatározott esetekben nem köteles a 16. cikk szerinti adatok bevitelére, ha és ameddig ez sértené az érintett tagállam közrendjét vagy egyéb létfontosságú érdekét, különösen ha az érintett tagállam közbiztonságát, vagy egy másik tagállam vagy harmadik ország közbiztonságát fenyegető azonnali és komoly veszélyt jelentene, vagy amennyiben ugyanilyen jelentőségű egyéb lényeges érdek forogna veszélyben, vagy amennyiben ezek a bejegyzések komoly fenyegetést jelentenének az egyének jogaira nézve, vagy sértenének egy folyamatban lévő nyomozást.

18. cikk

(1)   Az adatoknak a vámügyirat-azonosítási adatbázisba történő bevitelét és lekérdezését a 15. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok számára kell fenntartani.

(2)   A vámügyirat-azonosítási adatbázisra vonatkozó lekérdezés az alábbi személyes adatokat foglalhatja magában:

a)

személyek esetében: utónév és/vagy vezetéknév és/vagy leánykori név és/vagy korábbi vezetéknevek és/vagy felvett nevek és/vagy születési idő;

b)

vállalkozások esetében: cégnév és/vagy az üzleti forgalomban használt név és/vagy címek, és/vagy hozzáadottértékadó-azonosító és/vagy jövedékiadó-azonosító szám.

VIII.   FEJEZET

AZ ADATOK TÁROLÁSI IDŐTARTAMA A VÁMÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZISBAN

19. cikk

(1)   Az adatok tárolásának időtartamát annak a tagállamnak a törvényeivel, rendeleteivel és eljárásaival összhangban kell megállapítani, amely azokat bevitte. Ez az időtartam azonban semmilyen körülmények között nem lépheti túl a következő – az adatbevitel napján kezdődő – határidőket:

a)

a folyamatban lévő nyomozások ügyirataira vonatkozó adatokat három évnél tovább nem lehet tárolni, ha ez alatt az időtartam alatt semmilyen jogsértést nem állapítottak meg. Az adatokat a hároméves időtartam lejártát megelőzően is törölni kell, ha az utolsó nyomozati cselekmény óta 12 hónap eltelt;

b)

azok az adatok, amelyek olyan nyomozati ügyiratokra vonatkoznak, amelyek megállapították a jogsértést, de amelyek tekintetében még nem született büntetőítélet vagy bírságot kiszabó határozat, legfeljebb hat évig őrizhetők meg;

c)

azok az adatok, amelyek olyan nyomozati ügyiratokra vonatkoznak, amelyek büntetés vagy pénzbírság kiszabásához vezettek, legfeljebb 10 évig őrizhetők meg.

(2)   Amennyiben a 16. cikk hatálya alá tartozó személy vagy vállalkozás tekintetében az adatot szolgáltató tagállam törvényei és rendeletei szerinti nyomozást megszüntetik, az adott személyre vagy vállalkozásra vonatkozó minden adatot azonnal törölni kell az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett nyomozás bármely szakaszában.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított adattárolási idő lejár, az adatokat automatikusan törölni kell a vámügyirat-azonosítási adatbázisból.

IX.   FEJEZET

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

20. cikk

E határozat eltérő rendelkezésének hiányában az e határozatnak megfelelően kicserélt adatok védelmére a 2008/977/IB kerethatározatot kell alkalmazni.

21. cikk

(1)   Az adatokat kizárólag technikai célokból lehet lemásolni, feltéve, hogy a másolás a 7. cikkben meghatározott hatóságok által végrehajtandó kereséshez szükséges.

(2)   A 8. cikk (1) bekezdésére is figyelemmel, más tagállamok által bevitt személyes adatok nem másolhatók át a váminformációs rendszerből más nemzeti adatállományokba, kivéve a nemzeti szintű vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelő rendszerekben történő másolásokat, vagy a fellépések koordinálását lehetővé tevő operatív elemzési rendszerben történő másolásokat. Ilyen másolatok az egyedi esetekhez vagy nyomozásokhoz szükséges mértékben készíthetők.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott két kivételes esetben kizárólag az egyes tagállamok nemzeti hatóságai által felhatalmazott elemzők jogosultak a váminformációs rendszerből származó személyes adatok feldolgozására, a nemzeti hatóságok által végzett vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelő rendszer vagy a fellépések koordinálását lehetővé tevő operatív elemzési rendszer keretében.

(4)   Minden tagállam megküldi a többi tagállamnak és a 27. cikkben említett bizottságnak azoknak a kockázatkezelési szervezeti egységeknek a jegyzékét, amelyekben a váminformációs rendszerbe bevitt személyes adatok másolására és feldolgozására jogosult elemzők tevékenykednek.

(5)   A váminformációs rendszerből másolt személyes adatokat csak azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelynek érdekében azokat kimásolták. Az adatokat kimásoló tagállam legalább évente felülvizsgálja az adattárolás szükségességét. A tárolási időszak nem haladhatja meg a tíz évet. Azokat a személyes adatokat, amelyek nem szükségesek az operatív elemzés folytatásához, azonnal törölni kell, vagy el kell távolítani belőlük a személy esetleges azonosítását lehetővé tevő jellemzőket.

22. cikk

A váminformációs rendszerben tárolt személyes adatok vonatkozásában az érintett személyek jogait – különösen az adatokhoz való hozzáférésre, azok helyesbítésére, törlésére vagy zárolására vonatkozó jogait – annak a tagállamnak a 2008/977/IB kerethatározatot végrehajtó törvényeivel, rendeleteivel és eljárásaival összhangban kell gyakorolni, amelyben ezeket a jogokat érvényesítik. A hozzáférést meg kell tagadni, amennyiben ez szükséges és arányos annak érdekében, hogy elkerüljék a folyamatban lévő nemzeti nyomozások veszélyeztetését, vagy leplezett megfigyelés, megfigyelés és jelentéstétel ideje alatt. Az ilyen kivételek alkalmazandóságának felmérésekor figyelembe kell venni az érintett személy jogos érdekét.

23. cikk

(1)   Egy személy bármely tagállam területén az adott tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően keresetet vagy adott esetben panaszt nyújthat be a bíróságnál vagy a tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint illetékes hatóságnál a váminformációs rendszerben található, rá vonatkozó személyes adatokkal kapcsolatosan, annak érdekében, hogy:

a)

a ténylegesen pontatlan személyes adatait helyesbíttesse vagy töröltesse;

b)

a váminformációs rendszerbe az e határozattal ellentétesen bevitt, illetve tárolt személyes adatait helyesbíttesse vagy töröltesse;

c)

a személyes adatokhoz hozzáférhessen;

d)

a személyes adatokat zároltathassa;

e)

a 30. cikk (2) bekezdése szerint kártérítést kapjon.

(2)   A 31. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az érintett tagállamok kölcsönösen vállalják, hogy a bíróságok vagy más illetékes hatóságoknak az e cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja értelmében hozott jogerős határozatait végrehajtják.

24. cikk

Valamennyi tagállam kijelöl egy vagy több, a személyes adatok védelméért felelős nemzeti ellenőrző hatóságot a váminformációs rendszerbe bevitt személyes adatok független felügyeletének gyakorlására a 2008/977/IB kerethatározattal összhangban.

25. cikk

(1)   Létrejön a közös ellenőrző hatóság, amely az egyes tagállamok két-két – a független nemzeti ellenőrző hatóság(ok) által kijelölt – képviselőjéből áll.

(2)   A közös ellenőrző hatóság figyelemmel kíséri és biztosítja e határozat és a 2008/977/IB kerethatározat rendelkezéseinek alkalmazását a természetes személyeknek a személyes adatoknak a váminformációs rendszerben való feldolgozása tekintetében való védelmével kapcsolatban.

(3)   E célból a közös ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozik a váminformációs rendszer működésének ellenőrzése, a működés során az alkalmazással és értelmezéssel kapcsolatban felmerülő nehézségek vizsgálata, a tagállamok nemzeti ellenőrző hatóságai által végzett független ellenőrzés, illetve az egyéneknek a rendszerhez való hozzáférési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerülő problémák tanulmányozása, valamint javaslatok kidolgozása a problémák közös megoldására.

(4)   A közös ellenőrző hatóság a feladatai elvégzése érdekében hozzáférési joggal rendelkezik a váminformációs rendszerhez.

(5)   A közös ellenőrző hatóság jelentéseit továbbítani kell azoknak a hatóságoknak, amelyeknek a nemzeti ellenőrző hatóságok a jelentéseiket megküldik, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

26. cikk

(1)   Az európai adatvédelmi biztos felügyeli a Bizottságnak a VIR-rel kapcsolatos tevékenységeit. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök ennek megfelelően alkalmazandók.

(2)   A közös ellenőrző hatóság és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással a hatásköreik keretein belül, és biztosítják a váminformációs rendszer összehangolt felügyeletét, ideértve a vonatkozó ajánlások kiadását is.

(3)   A közös ellenőrző hatóság és az európai adatvédelmi biztos e célból legalább évente találkoznak. E találkozók költségei és azok megszervezése az európai adatvédelmi biztost terhelik.

X.   FEJEZET

INTÉZMÉNYI KERETEK

27. cikk

(1)   Létrejön a tagállamok vámigazgatási szerveinek képviselőiből álló bizottság. A bizottság a (2) bekezdés a) pontjának rendelkezéseivel kapcsolatban egyhangúlag, a (2) bekezdés b) pontjának rendelkezéseivel kapcsolatban pedig kétharmados többséggel határoz. Eljárási szabályzatát egyhangúlag fogadja el.

(2)   A bizottság felelős:

a)

e határozat rendelkezéseinek végrehajtásáért és megfelelő alkalmazásáért, a 24. cikkben, a 25. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok hatáskörének sérelme nélkül;

b)

a váminformációs rendszer megfelelő működéséért műszaki és üzemeltetési szempontból. A bizottság megteszi az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 14. és a 28. cikkben meghatározott intézkedéseket megfelelően hajtsák végre a váminformációs rendszer tekintetében.

E bekezdés alkalmazásának céljából a bizottság közvetlenül hozzáférhet a váminformációs rendszer adataihoz és felhasználhatja azokat.

(3)   A bizottság az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének megfelelően évente jelentést tesz a Tanácsnak a váminformációs rendszer hatékonyságáról és eredményes működéséről, és szükség esetén ajánlásokat tesz. E jelentést tájékoztatásul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek.

(4)   A Bizottság részt vesz a bizottság munkájában.

XI.   FEJEZET

A VÁMINFORMÁCIÓS RENDSZER BIZTONSÁGA

28. cikk

(1)   A biztonság fenntartása érdekében minden szükséges igazgatási intézkedést megtesznek:

a)

a tagállamok illetékes hatóságai a váminformációs rendszernek az országukban található termináljai vonatkozásában, valamint az Europol és az Eurojust;

b)

a 27. cikkben említett bizottság a váminformációs rendszer és azon terminálok vonatkozásában, amelyek a rendszerrel egy helyszínen találhatók, és amelyek technikai célokra és az e cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzésekre szolgálnak.

(2)   Az illetékes hatóságok, az Europol, az Eurojust és a 27. cikkben említett bizottság intézkedéseket hoznak különösen:

a)

annak megakadályozására, hogy illetéktelenek férhessenek hozzá az adatfeldolgozásra használt berendezésekhez;

b)

annak megakadályozására, hogy adatokat és adathordozókat illetéktelenek olvassanak le, másoljanak, módosítsanak vagy távolítsanak el;

c)

adatok engedély nélküli bevitelének és az adatok engedély nélküli lekérdezésének, módosításának vagy törlésének megakadályozására;

d)

annak megakadályozására, hogy illetéktelenek adatátviteli berendezések segítségével hozzáférhessenek a váminformációs rendszer adataihoz;

e)

annak biztosítására, hogy – a váminformációs rendszer használatára tekintettel – a jogosult személyek csak a jogosultságuknak megfelelő adatokhoz férhessenek hozzá;

f)

annak biztosítására, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely hatóságoknak adhatók át adatok adatátviteli berendezések segítségével;

g)

annak biztosítására, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely adatokat, mikor és ki vitte be a váminformációs rendszerbe, és hogy a lekérdezések nyomon követhetőek legyenek;

h)

annak megakadályozására, hogy az adatokat jogosulatlanul elolvassák, másolják, módosítsák vagy töröljék az adatátvitel és az adathordozók szállítása során.

(3)   A 27. cikkben említett bizottság ellenőrzi a váminformációs rendszerből történő lekérdezéseket annak megállapítására, hogy a keresések megengedettek voltak-e, és jogosult felhasználók részéről történtek-e. Az összes keresés legalább 1 %-át ellenőrizni kell. Ezekről a keresésekről és ellenőrzésekről a rendszerben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet kizárólag a fent említett célra, kizárólag az említett bizottság, valamint a 24. és 25. cikkben említett ellenőrző hatóságok használhatnak fel. Ezt a jegyzőkönyvet hat hónap elteltével törölni kell.

29. cikk

A 10. cikk (1) bekezdésében említett illetékes vámigazgatási szerv felelős a 28. cikkben megállapított biztonsági intézkedésekért az érintett tagállam területén található terminálok tekintetében, a 14. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 19. cikkben rögzített felülvizsgálati funkciókért, továbbá – az adott tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint szükséges mértékben – e határozat megfelelő végrehajtásáért.

XII.   FEJEZET

FELELŐSSÉG ÉS KÖTELEZETTSÉG

30. cikk

(1)   Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a váminformációs rendszerbe a 2008/977/IB kerethatározat 3. cikkével, 4. cikkének (1) bekezdésével és 8. cikkével összhangban általa bevitt adatok pontosak, naprakészek, teljesek és megbízhatóak legyenek, és bevitelük jogszerűen történjen.

(2)   Minden tagállam nemzeti jogával összhangban felelős a váminformációs rendszer használata során bármely személynek okozott kárért. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a kárt az okozta, hogy a tagállam pontatlan adatot vitt be a rendszerbe, vagy nem jogszerűen vitt be vagy tárolt adatot a rendszerben.

(3)   Ha a felhasználó tagállam a váminformációs rendszerbe más tagállam által bevitt pontatlan adat használatából eredő kár miatt kártérítést fizet, akkor ez utóbbi tagállam a kifizetett kártérítés összegét megtéríti a felhasználó tagállam részére, figyelembe véve minden, a felhasználó tagállamnak esetleg felróható hibát.

(4)   Az Europol és az Eurojust a létesítő szabályzata szerint felelős.

31. cikk

(1)   A központi informatikai infrastruktúra (hardver), a szoftverek és a hálózati kapcsolatok beszerzésével, tanulmányozásával, fejlesztésével és karbantartásával, valamint a vonatkozó előállító, támogató és képző szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket, amelyek nem különíthetők el a váminformációs rendszernek a közösségi vám- és mezőgazdasági szabályok alkalmazását szolgáló működtetésétől, továbbá a váminformációs rendszernek a tagállamok területén történő használatával kapcsolatos költségeit – a kommunikációs költségeket is beleértve – az Európai Közösségek általános költségvetése fedezi.

(2)   A tagállami munkaállomások/terminálok karbantartásához kapcsolódóan a határozat végrehajtása során felmerült költségeket a tagállamok viselik.

XIII.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Az e határozat szerinti információcsere közvetlenül a tagállamok hatóságai között zajlik.

33. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti joguk legkésőbb 2011. május 27-ig megfeleljen ennek a határozatnak.

34. cikk

(1)   Ez a határozat 2011. május 27-i hatállyal az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény, valamint az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményben a jövedelmek tisztára mosásának fogalmáról és a szállítóeszközök rendszámának az egyezménybe foglalásáról szóló, 1999. március 12-i jegyzőkönyv (8) és az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke alapján az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek egy vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2003. május 8-i jegyzőkönyv (9) (a továbbiakban: a vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozásáról szóló jegyzőkönyv) helyébe lép.

(2)   Következésképpen a VIR-egyezmény és az előző bekezdésben említett jegyzőkönyvek e határozat alkalmazási idejének kezdetével hatályukat vesztik.

35. cikk

E határozat eltérő rendelkezésének hiányában az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményt, valamint a jövedelmek tisztára mosásáról szóló jegyzőkönyvet és a vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet végrehajtó intézkedések 2011. május 27-i hatállyal hatályukat vesztik.

36. cikk

(1)   Ez határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2011. május 27-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

B. ASK


(1)  A 2009. november 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 766/2008/EK rendelete a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 218., 2008.8.13., 48. o.).

(4)  HL C 316., 1995.11.27., 33. o.

(5)  HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(6)  HL L 138., 2009.6.4., 14. o.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8)  HL C 91., 1999.3.31., 2. o.

(9)  HL C 139., 2003.6.13., 2. o.


Top