I. MELLÉKLET

NACE Rev. 2. aggregációs szint

NACE Rev. 2 ágazatok	Megnevezés
A	Mezőgazdaság, erdészet és halászat
B, C, D és E	Bányászat és kőfejtés; feldolgozóipar; villamosenergia –, gáz –, gőzellátás, légkondicionálás; vízellátás; szennyvíz kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés
F	Építőipar
G, H és I	Nagy – és kiskereskedelem; gépjárművek és motorkerékpárok javítása; szállítás és raktározás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
J	Információ és kommunikáció
K	Pénzügyi, biztosítási tevékenységek
L	Ingatlanügyletek
M és N	Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek; adminisztratív tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások
O, P, és Q	Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás; oktatás, humán-egészségügyi és szociális ellátási tevékenységek
R és S	Művészet, szórakoztatás, szabadidő és más szolgáltatási tevékenységek

2. MELLÉKLET

A tagállamok által benyújtandó minőségi jelentések módjai és szerkezete

PREAMBULUM

Az Európai Statisztikai Rendszer (ESR) – miközben termékei és szolgáltatásai minőségének fejlesztésére folyamatosan erőfeszítéseket tesz – a minőség vonatkozásában a következő általános meghatározást fogadta el: „egy termék vagy szolgáltatás jellemzőinek és tulajdonságainak összessége, amelyek által képes a megállapított vagy a jellegéből fakadó igények kielégítésére”. E meghatározás gyakorlatba történő átültetéséhez hat olyan dimenziót azonosítottak, amelyek a statisztikai termékek és szolgáltatások minőségéért felelősek:

1.	tárgyszerűség;

2.	precizitás;

3.	időbeliség és pontosság;

4.	hozzáférhetőség és egyértelműség;

5.	összehasonlíthatóság;

6.	koherencia.

A minőségi jelentések megfelelő eszközök arra, hogy a különféle termékek és szolgáltatások minőségéről harmonizált módon gyűjtsünk információt. A minőségi jelentéseknek kötelezően tartalmazniuk kell az Európai Statisztikai Rendszer minőségmeghatározásának mind a hat elemére vonatkozó információt, valamint az üres álláshelyekre vonatkozó nemzeti adatgyűjtés általános áttekintését. Az információkat az alábbi szerkezet szerint kell tagolni:

ÁLTALÁNOS LEÍRÁS

Az általános leírás – adott esetben – az alábbi elemeket tartalmazza:

A.   Források, lefedettség és gyakoriság

—	Az adatforrás megjelölése,

—	Lefedettség, (földrajzi, NACE, vállalkozás mérete),

—	Referencia időpontok,

—	A nemzeti szinten történő közzététel gyakorisága,

—	A statisztikai egység meghatározása.

B.   Mintavételes felmérések

B.1.   Mintavételi terv

—	A mintához használt bázis,

—	Mintavételi terv,

—	A mintavételi egységek megtartása/megújítása,

—	A minta mérete,

—	Rétegezés.

B.2.   Súlyozás

—	A súlyozási módszer rövid leírása,

—	Súlyozási kritériumok.

B.3.   Adatgyűjtés

—	Az adatgyűjtési módszer(ek) rövid leírása.

C.   Egyéb források

A forrás(ok) rövid leírása az alábbiak feltüntetésével:

—	Fenntartó ügynökség,

—	A frissítés gyakorisága,

—	Törlési szabályok („clearance”, elavult információkra vonatkozóan),

—	Önkéntes/kötelező jelentés és szankciók.

D.   Nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályok

Titkosság miatt szükségessé váló adattörlés rövid leírása.

E.   Szezonális kiigazítás

A szezonális kiigazítási eljárások rövid leírása, különös tekintettel az Európai Statisztikai Rendszer szezonális kiigazításra vonatkozó – az SPC (Statisztikai Programbizottság) által jóváhagyott és támogatott – iránymutatására.

1.   TÁRGYSZERŰSÉG

A „tárgyszerűség” arra utal, hogy a szükséges statisztikák mindegyike elkészült-e, valamint annak mértékére, hogy az alkalmazott fogalmak (fogalommeghatározások, besorolások stb.) milyen mértékben felelnek meg a felhasználók kívánalmainak.

A minőségi jelentés a következőket tartalmazza:

—	a hiányzó változók és a változók hiányzó lebontása,

—

a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló 453/2008/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási intézkedéseket illetően az elért eredményekről szóló jelentés a végrehajtás részletes tervével és időbeli ütemtervével, és az uniós fogalmaktól való, még fennálló eltérések összegzésével.

Ezen kívül még tartalmazhatja

—	A nemzeti felhasználók leírását, a főbb szükségleteiket tartalmazó összegzést, valamint azt, hogy milyen mértékben kerülnek kielégítésre e szükségletek.

2.   PRECIZITÁS

A „precizitás” általános statisztikai értelemben arra utal, hogy a becslések milyen közel vannak a valódi, ismeretlen értékekhez.

2.1.   Mintavételi hibák

A precizitás egyik ismérveként, a relatív szórást – a mintavételi tervet figyelembe véve – az üres álláshelyek számának vonatkozásában a NACE legutóbbi verziójával összhangban a nemzetgazdasági ágak szintjén és a méretosztály szerinti lebontásban (1-9/10-nél több alkalmazott) kell kiszámítani és továbbítani.

Ha a relatív szórást nem lehet kiszámítani, helyette az üres álláshelyek abszolút számát kell továbbítani becsült mintavételi hibaként.

2.2.   Nem mintavételi hibák

2.2.1.   Lefedettségi hibák

A minőségi jelentéseknek az alábbi, lefedettségre vonatkozó információkat kell tartalmazniuk, adott esetben:

—	A minta üzleti egységeinek száma és a mintavételi nyilvántartásban képviselt üzleti egységek százaléka, méretosztály (réteg) szerinti lebontásban tartalmazó táblázat,

—	A referencia- és a tanulmányozott populáció közötti bármiféle eltérés leírása,

—	Osztályozási hibák leírása,

—	A referenciaadatok és referencianegyedév közötti bármiféle eltérés leírása,

—	Bármely egyéb lényeges információ.

Megjegyzés: Egyedi adminisztratív adatok alkalmazása esetén az adminisztratív referencia-adatállomány alapján – a jelentésbeli és nyilvántartásból való törlésből adódó hibákra is kitérve – hasonló elemzést kell továbbítani.

2.2.2.   Mérési és feldolgozási hibák

A minőségi jelentések a következőket tartalmazzák:

—	Információ azokról a változókról, amelyek esetében figyelmen kívül nem hagyható mérési és feldolgozási hibák léptek fel,

—	Információ a (figyelmen kívül nem hagyható) mérési és feldolgozási hibák fő forrásairól, és ha rendelkezésre állnak, a javításukra alkalmazott módszerekről.

2.2.3.   A válaszok hiányából eredő hibák

A minőségi jelentéseknek az alábbi, válaszok hiányából eredő hibákra vonatkozó információkat kell tartalmazniuk, adott esetben:

—	Egységszintű válaszolási arány,

—	Tételszintű imputálási arány és ahol lehetséges, az imputálásnak a továbbított változók becslésére gyakorolt hatása.

Megjegyzés: Egyedi adminisztratív adatok alkalmazása esetén az adminisztratív nyilvántartás vagy adattétel hiánya egyenértékű az elmaradt válaszadással.

2.2.4.   A modellfeltevésből származó hibák

Modellezés alkalmazása esetén a minőségi jelentéseknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modell leírását. Különös hangsúlyt kell fektetni a nem mintavételi hibák javítására szolgáló modellekre, mint például az összes kért méretosztály vagy a NACE szerinti lebontások, az egységszintű nemválaszolás kiigazítását szolgáló imputálás vagy bruttósítás.

Megjegyzés: Egyedi adminisztratív adatok alkalmazása esetén megjegyzéseket kell tenni az adminisztratív fogalmak és az elméleti statisztikai fogalmak összefüggéseivel kapcsolatban. Jelenteni szükséges bármilyen, az alkalmazott definíciók változásához vezető, nemzeti szintű jogszabályváltozást és ahol lehetséges, annak az eredményekre gyakorolt hatását.

2.2.5.   Revíziók

A tagállamok benyújthatják az eddigi felülvizsgálatokat bemutató táblázatot, amely tartalmazza a közzétett üres álláshelyek számát és a felülvizsgálatok okainak összegzését.

2.2.6.   A torzulás becslése

Az üres álláshelyek abszolút számában kifejezett, nem mintavételi hibák vizsgálatát kell továbbítani az összes üres álláshelyekre, és ahol lehetséges, az e rendelet 1. mellékletében meghatározott NACE Rev. 2. aggregációs szintre és méretosztályokra (1-9, 10-nél több alkalmazott) vonatkozóan.

3.   IDŐBELISÉG ÉS PONTOSSÁG

3.1.   Időbeliség

Az információ „időbelisége” a hozzáférhetőség és az általa leírt esemény vagy jelenség között eltelt időt tükrözi.

A minőségi jelentéseknek tartalmazniuk kell az adat nemzeti szinten történő kibocsátása és az adat referencia-időszaka között eltelt időre vonatkozó információt.

3.2.   Pontosság

A „pontosság” egy előre bejelentett közlési időpont (például a hivatalos tájékoztatási naptárban rendeletek vagy a felek közötti előzetes megállapodások alapján közzétett határidő) és a tényleges közlés időpontja közötti eltérés.

A pontossággal kapcsolatos problémák megértése és megoldása érdekében információt kell közölni a felmérés nemzeti szintű végrehajtásának folyamatáról az utolsó négy negyedévre vonatkozóan, különös hangsúlyt fektetve a tervezett és tényleges időpontok közötti megfelelésre:

—	a válaszadóknak a válasz megküldésére megszabott határidők, ideértve a visszahívásokat és a nyomonkövetést is,

—	a helyszíni munka időszaka,

—	az adatfeldolgozás időszaka,

—	az első eredmények közzétételének időpontjai.

4.   HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS EGYÉRTELMŰSÉG

4.1.   Hozzáférhetőség

A „hozzáférhetőség” azokra a fizikai körülményekre utal, amelyek között a felhasználók az alábbi adatokhoz juthatnak: hová forduljanak adatokért, hogyan szerezzenek hozzáférést, mennyi a teljesítési idő, megfelelő terjesztési feltételek (szerzői jog stb.), mikro- és makroadatok hozzáférhetősége, különféle formátumok és adathordozók (nyomtatott forma, fájlok, CD-ROM/DVD, internet …) stb.

A minőségi jelentéseknek az alábbi, az eredmények terjesztésével kapcsolatos információt kell tartalmazniuk:

—	Az eredmények terjesztésére vonatkozó terv, feltüntetve azt is, hogy kiknek küldték el az eredményeket,

—	A fő eredmények, közöttük a szöveggel, ábrával, térképpel stb. kiegészített kiadványok közzétételére való utalások,

—	Információ arról, hogy mely eredményeket – ha voltak ilyenek – küldtek meg a mintában szereplő jelentéstevő egységeknek.

4.2.   Egyértelműség

Az „egyértelműség” az érthetőség fokára utal, beleértve az adat információs környezetét, vagyis hogy az adatot kísérik-e megfelelő metaadatok, illusztrációk, mint például grafikonok és térképek, hogy az adat minőségére vonatkozó információ hozzáférhető-e (beleértve a felhasználás korlátozását), továbbá utal a további segítség mértékére.

A minőségi jelentéseknek az alábbi, az eredmények érthetőségével és a metaadatok rendelkezésre állásával kapcsolatos információt kell tartalmazniuk:

—	A szolgáltatott metaadatok leírását és hivatkozásait,

—	A szolgáltatott statisztikákra vonatkozó fő módszertani dokumentumok hivatkozásait,

—	A nemzeti statisztikai hivatalok által annak érdekében hozott fő intézkedések leírását, hogy tájékoztassák a felhasználókat az adatokról.

5.   ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

5.1.   Földrajzi összehasonlíthatóság

A minőségi jelentéseknek tartalmazniuk kell a nemzeti és európai fogalmak közötti különbségekre vonatkozó információkat és – lehetőség szerint – a becslésre gyakorolt hatásukat.

5.2.   Időbeli összehasonlíthatóság

A minőségi jelentéseknek tartalmazniuk kell a meghatározásokban, lefedettségben és módszerekben két egymást követő negyedévben bekövetkező változásokra vonatkozó információkat, valamint a becslésre gyakorolt hatásukat.

6.   KOHERENCIA

A statisztikák „koherenciája” az a pontosságuk, amely alapján különféle módokon és célokra megbízhatóan kombinálhatók. Mindazonáltal általában egyszerűbb a koherencia hiányára utaló eseteket találni, mint bizonyítani a koherencia meglétét.

A minőségi jelentéseknek tartalmazniuk kell — ha rendelkezésre állnak — más megfelelő forrásból származó összehasonlító adatokat az üres álláshelyek számára vonatkozóan, összesen és a NACE nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban, és jelölniük kell az okokat, amennyiben az értékek jelentősen eltérnek.

Az első minőségi jelentésnek az alábbi, visszamenőleges adatokra vonatkozó elemeket is tartalmaznia kell:

—	A visszamenőleges adatokhoz használt források és az alkalmazott módszertan leírása,

—	A visszamenőleges adatok és az aktuális adatok lefedettsége (gazdasági tevékenységek, munkavállalók, változók) közötti különbségek leírása,

—	A visszamenőleges és az aktuális adatok összehasonlíthatóságának leírása.