17.6.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/46

---

A BIZOTTSÁG 543/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírások tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályainak meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) és különösen annak 121. cikke e) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)	Az 1234/2007/EK rendelet 2008. július 1-jén hatályon kívül helyezi a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1906/90/EGK tanácsi rendeletet (2).

(2)	Az 1234/2007/EK rendelet nem vett át az 1906/90/EGK rendeletben meghatározott egyes rendelkezéseket és kötelezettségeket.

(3)	Ezért a piac és különösen a forgalmazási előírások szervezésének folyamatossága és megfelelő működése érdekében egy, az 1234/2007/EK rendelet végrehajtási szabályainak meghatározásáról szóló rendelet keretében bizonyos megfelelő rendelkezéseket és kötelezettségeket kell elfogadni.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet a baromfihúsra vonatkozóan meghatározott forgalmazási előírásokat rendelt el, amelyek alkalmazásához olyan intézkedések elfogadására van szükség, amelyek részletesen felsorolják a baromfi hasított testeket, azok részeit és belsőségeit, amelyekre az említett rendelet vonatkozik, foglalkoznak továbbá az összetétel, a megjelenés és a tömeg szerinti kategorizálással, a kiszereléssel, annak a névnek a meghatározásával, amely alatt az adott terméket forgalomba hozzák, olyan megjegyzések szabadon választható használatával, amelyek bizonyos baromfihús-féleségek hűtési és a tartási módjára, tárolására és szállítására vonatkoznak, valamint az ilyen rendelkezések felülvizsgálatával annak érdekében, hogy biztosítva legyen a Közösségen belüli egységes alkalmazásuk. Helyénvaló tehát az 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 1538/91/EGK bizottsági rendeletet (3) hatályon kívül helyezni, és helyébe másik rendeletet léptetni.

(5)

Annak érdekében, hogy rendelkezni lehessen a baromfi különféle kategóriákban történő forgalmazásáról az összetételnek és a megjelenésnek megfelelően, szükséges a hasított testek esetében a faj, a kor és a kiszerelés meghatározása, valamint a baromfirészek esetében az anatómiai és az összetétel meghatározása. A libamájpástétom néven ismert termék esetében a nagy érték és az abból fakadó csalási kísérletek állandó kockázata miatt különösen pontosan kell meghatározni a minimális forgalmazási előírásokat.

(6)

Ezen előírások alkalmazása nem szükséges meghatározott termékek és kidolgozási formák esetében, amelyek csak helyi vagy nagyon csekély jelentőséggel bírnak; mivel ugyanakkor azok a nevek, amelyek alatt ezeket a termékeket értékesítik, nem vezethetik félre a fogyasztót olyan módon, hogy a név alapján összekeverje ezeket a termékeket azokkal, amelyekre e rendelkezések vonatkoznak; mivel azok a kiegészítő leíró meghatározások, melyek e termékeket minősítik, szintén e rendelkezés részét kell hogy képezzék.

(7)	Az e rendelet egységes végrehajtása céljából a „forgalomba hozatal” és a „tétel” kifejezést a baromfihús-ágazatra vonatkozóan kell meghatározni.

(8)	A szigorú minőségi követelmények betartásában a tárolási és kezelési hőmérséklet igen nagy jelentőséggel bír. Ugyanakkor meg kell határozni azt a minimális hőmérsékletet, amelyen a fagyasztott baromfihús tárolható.

(9)

Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit, különösen azokat, amelyek az ellenőrzést és a végrehajtást érintik, a Közösségen belül egységesen kell alkalmazni. Az azokhoz elfogadott részletes szabályozásoknak is egységesnek kell lenniük. Ezért szükséges, hogy a mintavételezési eljárásokra és a tűréshatárra vonatkozóan közös intézkedések keletkezzenek.

(10)

Lehetővé kell tenni, hogy az alkalmazhatóság határain belül a baromfihús forgalmazási előírásainál számításba vegyék az egyes előre csomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő elszámolására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. január 20-i 76/211/EGK tanácsi irányelv (4) rendelkezéseit annak érdekében, hogy a fogyasztókat megfelelően, egyértelműen és tárgyilagosan tájékoztassák azokról a termékekről, amelyeket eladásra kínálnak, és biztosítsák az ilyen termékek közösségen belüli szabad mozgását.

(11)

A hűtési mód és az egyes tartási módok azok közé az információk közé tartoznak, amelyek megjelölése a címkén szabadon választható. Az utóbbi használatát a fogyasztóvédelem érdekében alá kell rendelni azoknak a szigorúan meghatározott követelményeknek, amelyek mind a gazdálkodási feltételekre, mind a mennyiségi küszöbre vonatkoznak, néhány olyan követelmény megadásával, mint a vágási kor vagy a hizlalási idő hossza és bizonyos élelmiszer-összetevők tartalma.

(12)	Amikor szabad tartásos termelést tüntetnek fel a hízott máj („foie gras”) előállítása céljából tartott kacsából és libából származó hús címkéjén, akkor ez utóbbit fel kell tüntetni a címkén a vásárló számára is, azért hogy hiánytalan tájékoztatást kapjon a termék jellemzőiről.

(13)

Helyénvaló, hogy a Bizottság gyakorol állandó felügyeletet a közösségi jogszabályokkal való összeférhetőség fölött, ideértve a forgalmazási előírásokat is, különös tekintettel bármely, e rendelkezések nyomán elfogadott nemzeti intézkedésre. Ugyancsak részletes rendelkezést kell hozni azoknak a vállalkozásoknak a bejegyzésére és rendszeres ellenőrzésére, amelyek jogosultak egyes gazdálkodási típusokra vonatkozó jelölések használatára. Ezeket a vállalkozásokat kötelezni kell, hogy e cél érdekében rendszeres és részletes nyilvántartásokat vezessenek.

(14)	A felügyelet különleges természete miatt a felügyeletért való felelősséget az érintett tagállam illetékes hatósága az ellenőrzés és a megfelelő körültekintés sérelme nélkül megfelelően minősített és megfelelő engedéllyel rendelkező testületekre ruházhatja át.

(15)

A harmadik országok piaci szereplői megkívánhatják az olyan szabadon választható megjelölések használatát, amelyek a hűtési módra és a tartási módra vonatkoznak; mivel ennek érdekében olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az érintett harmadik ország illetékes hatóságának megfelelő igazolásához kötöttek, és amelyek a Bizottság által létrehozott listán szerepelnek.

(16)

Figyelembe véve a baromfifeldolgozásban és ellenőrzésben végbement gazdasági és technológiai fejlődést, és tekintetbe véve, hogy a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék forgalmazása szempontjából különös jelentőséggel bír azok víztartalma, rögzíteni kell a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék maximális víztartalmát, és a vágóhidakra, valamint az egyes forgalmazási szintekre vonatkozóan olyan ellenőrzési rendszert kell kidolgozni, amely nem sérti a termékek szabad mozgását az egységes piacon.

(17)

A feldolgozás helyén ellenőrizni kell az abszorbeált víz mennyiségét, és a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test feldolgozása során így felszívott vízmennyiség meghatározására megbízható módszereket kell kidolgozni anélkül, hogy különbséget tennénk a fiziológiai folyadék és a csirkék feldolgozásából eredő egyéb víz között, mivel az ilyen különbségtétel gyakorlati nehézségeket eredményezhet.

(18)

A csomagoláson feltüntetett megfelelő jelzés nélküli, nem szabványos fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék forgalmazását meg kell tiltani. Ezért gyakorlati szabályokat szükséges elfogadni arról, hogy az ellenőrzések elősegítése érdekében és annak igazolására, hogy a termékeket rendeltetésüknek megfelelő célra használják, az egyedi vagy gyűjtőcsomagoláson az érkezési helytől függően milyen jelzéseket kell használni.

(19)

Szabályozni kell azokat az intézkedéseket, amelyeket azokban az esetekben szükséges foganatosítani, ha az ellenőrzések során valamely szállítmány szabálytalansága kiderül, azaz ha a termékek nem felelnek meg e rendelet követelményeinek. A Közösségen belüli szállítmányokból fakadó viták eldöntésére megfelelő eljárást kell kidolgozni.

(20)	Viták esetén a Bizottság jár el, és az adott ügynek megfelelő intézkedéseket hoz.

(21)	A víztartalomra vonatkozó követelmények összehangolása közösségi és nemzeti referencialaboratóriumok kijelölését feltételezi.

(22)	Közösségi pénzügyi támogatást kell nyújtani.

(23)	A Közösség és a közösségi referencialaboratórium között szerződést kell kötni, amely meghatározza a pénzügyi támogatás kifizetését szabályozó feltételeket.

(24)

A tagállamokat kötelezni kell a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék víztartalmának ellenőrzésére vonatkozó gyakorlati módszerek kialakítására. E rendelet egységes végrehajtása céljából a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a módszerekről a Bizottságot, valamint a többi tagállamot tájékoztassák.

(25)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet 121. cikke e) pontjának ii. alpontja szerinti termékeket a következők szerint kell meghatározni:

1.

Baromfi hasított test a) HÁZITYÚK (Gallus domesticus) — csirke: olyan szárnyas, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el), — kakas, tyúk, sütésre vagy főzésre szánt szárnyas: olyan szárnyas, amelyben a szegycsont vége merev (elcsontosodott), — kappan: hím szárnyas, amelyet az ivarérettség előtt sebészetileg kasztrálnak, a levágás alsó korhatára 140 nap; a kasztrálás után a kappanokat legalább 77 napig kell hizlalni, — csibe: csirke, amelynek 650 grammnál kisebb a hasított teste (belsőségek, fej és lábak nélkül), a 650 g és 750 g közötti csirke csibének nevezhető, ha vágáskor legfeljebb 28 napos. Ezt a vágási kort a tagállamok a 12. cikk alkalmazásával ellenőrizhetik, — fiatal kakas: a tojástermelő fajtaváltozatok hímivarú baromfija, amelynek mellcsonti taréja merev, de nem teljesen elcsontosodott, és amely esetében a vágási életkor legalább 90 nap; b) PULYKÁK (Meleagris gallopavo dom.) — (fiatal) pulyka: olyan madár, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el), — pulyka: olyan madár, amelyben a szegycsont vége merev (elcsontosodott); c) KACSÁK (Anas platyrhynchos dom., cairina muschata), Mulard kacsa (cairina muschata x. Anas platyrhynchos) — fiatal kacsa vagy kiskacsa, (fiatal) pézsmakacsa, (fiatal) Mulard kacsa: olyan baromfi, amelynek szegycsontja hajlékony (nincs elcsontosodva), — kacsa, pézsmakacsa, Mulard kacsa: olyan baromfi, amelynek szegycsontja merev (elcsontosodott); d) LIBÁK (Anser anser dom.) — (fiatal) liba vagy kisliba: olyan madár, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el); a vágott állaton a zsírréteg mindenütt vékony vagy mérsékelten vastag; a fiatal liba zsírja speciális táplálásra utaló színű lehet, — liba: olyan madár, amelyben a szegycsont vége szilárd (elcsontosodott); a vágott állaton mindenhol mérsékelten vastag vagy vastag zsírréteg található; e) GYÖNGYTYÚK (Numida meleagris domesticus) — (fiatal) gyöngytyúk: olyan madár, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el), — gyöngytyúk: olyan madár, amelyben a szegycsont vége merev (elcsontosodott). E rendelet alkalmazásában az a)–e) pontban használt kifejezések nemek szerinti változatait egyenértékűnek kell tekinteni.

2.

Baromfirészek a) Fél: a vágott állat fele, amelyet hosszanti egyenes vágással a szegycsont és a farhát mentén vágtak ketté; b) negyed: combnegyed vagy mellnegyed, amely a fél baromfi harántirányú szétvágásával kapható; c) el nem választott combnegyedek: mindkét combnegyed, amelyeket a hát egy része fog össze, a farral vagy anélkül; d) mell: a szegycsont és a bordák, vagy azok egy része a szegycsontok két oldalán, a környező izomzattal együtt. A mell lehet egész vagy fél; e) comb: a combcsont, a sípcsont, a szárkapocscsont a környező izmokkal együtt. A két vágást az ízületeknél kell megejteni; f) csirkecomb a hát egy részével: a hátrész tömege a teljes darab 25 %-át nem haladhatja meg; g) felsőcomb: a combcsont a környező izomzattal. A két vágást az ízületeknél kell megejteni; h) alsócomb: a sípcsont és a szárkapocscsont a környező izomzattal. A két vágást az ízületeknél kell megejteni; i) szárny: a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont a környező izomzattal. Pulykaszárny esetében a felkarcsont, illetve az orsócsont vagy a singcsont a környező izomzattal külön-külön is állhat. A szárnyvég, amely a kéztőcsontokat tartalmazza, rajta lehet vagy el lehet választva. A vágásokat az ízületeknél kell megejteni; j) el nem választott szárnyak: mindkét szárny, amelyeket a hát egy része fog össze, ahol ez utóbbinak a tömege nem éri el a teljes rész tömegének 45 %-át; k) mellfilé: a teljes vagy fél mell, kicsontozva, azaz a mellcsont és a bordák nélkül. Pulykamell esetében a filé állhat csak a mély mellizomzatból; l) mellfilé villacsonttal: mellfilé bőr nélkül a kulcscsonttal, a mellcsontnak csak a porcogós részével; a kulcscsont és a porcogó tömege nem haladhatja meg a teljes rész tömegének 3 %-át; m) Magret, maigret: a 3. pontban szereplő kacsa vagy liba kicsontozott melle, amely tartalmazza a mellizmot borító bőrt és a bőr alatti zsírt, a mélyen fekvő mellizomzat kivételével; n) Kicsontozott pulykacomb: pulyka felsőcomb és/vagy alsócomb, kicsontozott, azaz combcsont, sípcsont és szárkapocscsont nélkül, egészben, kockázva vagy csíkokra vágva. Az e), g) és h) alpontban felsorolt termékekre vonatkozó „az ízületnél kell elvágni” megfogalmazás azt jelenti, hogy a vágásokat az ízületeket határoló két vonal között kell ejteni, mint ahogyan azt a II. melléklet ábrája mutatja. A d)–k) pontban felsorolt termékek értékesíthetők bőrrel vagy anélkül. A 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti címkén fel kell tüntetni a d)–j) pontban felsorolt termékek esetében a bőr hiányát, a k) pont alatt felsorolt termékek esetében a bőr meglétét.

3.

Libamájpástétom: Liba vagy Cairina muschata vagy Cairina muschata x Anas platyrachos fajú pézsmakacsa mája, amelyet úgy tápláltak, hogy a máj elzsírosodott megnagyobbodása jöjjön létre. Azokat a madarakat, amelyekből az ilyen májat kiveszik, teljesen ki kell véreztetni, és a májnak mindenhol egyforma színűnek kell lennie. A máj a következő tömegű lehet: — a kacsamáj súlya legalább nettó 300 gramm, — a libamáj legalább nettó 400 g.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a)

„vágott baromfi”: az 1. cikk 1. pontjában említett szárnyas egész teste a kivéreztetés, kopasztás és belezés utáni állapotban; függetlenül attól, hogy eltávolították-e a vesét; a kibelezett hasított test a hasüregbe visszahelyezett belsőségekkel és aprólékkal együtt, vagyis szívvel, májjal, zúzával és nyakkal vagy azok nélkül is értékesítésre kínálható;

b)	„húsrész”: olyan baromfihús, amelyről mérete és az összefüggő izomszövetek jellemzői alapján megállapítható, hogy a vágott baromfi mely részéből származik;

c)	„előrecsomagolt baromfihús”: a 2000/13/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételekkel összhangban kiszerelt baromfihús;

d)	„előrecsomagolatlan baromfihús”: olyan baromfihús, amelyet csomagolás nélkül kínálnak értékesítésre a végső fogyasztó részére, vagy annak kérésére az értékesítés helyén csomagolnak be.

e)	„forgalomba hozatal”: az értékesítési célú birtoklás vagy bemutatás, eladási ajánlat, értékesítés, szállítás vagy a forgalmazás egyéb formája;

f)

„tétel”: az azonos fajtához és típushoz, azonos osztályba tartozó, azonos termelési sorról származó, ugyanazon a helyen található, ellenőrzött vágóhídról vagy vágóüzemből származó baromfihús. A 9. cikk, valamint az V. és a VI. melléklet alkalmazásában egy tétel csak azonos névleges tömegosztályba tartozó, előre csomagolt termékeket tartalmazhat.

3. cikk

(1)   E rendeletnek megfelelően a forgalmazásnál a hasított test értékesítéskor a következő formák valamelyikében kell, hogy megjelenjen:

—	részben kizsigerelt („effilé”, „roped”),

—	aprólékkal,

—	aprólék nélkül.

A „kizsigerelt” szót hozzá lehet tenni.

(2)   Részben kizsigerelt hasított test, amelyből a szív, a máj, a tüdő, a zúza, a begy és a vesék nem lettek eltávolítva.

(3)   Ha a hasított testről a fej nincs eltávolítva, akkor a légcső, a nyelőcső és a begy a hasított testben maradhat.

(4)   Az aprólék csak a következőket tartalmazhatja:

szív, nyak, zúza és máj, valamint minden olyan rész, amelyet azon a piacon, ahol a végső felhasználás céljából a terméket forgalmazzák, ehetőnek tartanak. A májat az epehólyag nélkül kell forgalmazni. A zúzát a hártya nélkül kell forgalmazni, és a tartalmát ki kell üríteni. A szívet szívburokkal vagy anélkül is lehet értékesíteni. Ha a nyak a vágott állaton marad, akkor nem tartozik az aprólékok közé.

Ha e közül a négy szerv közül valamelyik szokás szerint nincs az értékesítésre szánt hasított testen, hiányát a címkén fel kell tüntetni.

(5)   A 2000/13/EK irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályokban előírtakon túl az alábbiakat kell feltüntetni a fenti irányelv 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az árut kísérő kereskedelmi okmányokon:

a)	az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 1. pontjában említett osztályt;

b)	az állapotot, amelyben az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 2. pontjában megfelelően a baromfihúst forgalmazzák, valamint az ajánlott tárolási hőmérséklet.

4. cikk

(1)   A 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti, azon neveknek, amelyek alatt az ebben a rendeletben szereplő termékek értékesítésre kerülnek, meg kell egyezniük az rendelet 1. cikkében felsorolt nevekkel és az rendelet I. mellékletében felsorolt közösségbeli nyelvek megfelelő kifejezéseivel:

—	teljes hasított test esetében az rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamelyik kikészítési formára történő utalással,

—	baromfirészek esetében a megfelelő fajtára történő utalással.

(2)   Az 1. cikk 1. és 2. pontjában meghatározott neveket ki lehet egészíteni egyéb kifejezésekkel, amennyiben ez utóbbiak nem vezetik félre a fogyasztókat, és különösen nem keverhetők össze egyéb, az 1. cikk 1. és 2. pontja szerinti termékekkel vagy a 11. cikk meghatározásaival.

5. cikk

(1)   Az 1. cikkben meg nem határozott termékek a Közösségben olyan elnevezésekkel forgalmazhatók, amelyek nem tévesztik meg lényeges mértékben a fogyasztót azáltal, hogy lehetővé teszik más, az 1. cikkben szereplő termékekkel vagy a 11. cikk megjelöléseivel való összetévesztésüket.

(2)   A 2000/13/EK irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokban előírtakon túl a végső fogyasztók részére értékesítendő baromfihús címkézésének, kiszerelésének és reklámozásának meg kell felelnie az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott további követelményeknek is.

(3)   Friss baromfihús esetében a minimális eltarthatóság idejét a „fogyasztható: [dátum]-ig” jelzéssel kell helyettesíteni a 2000/13/EK irányelv 10. cikkének megfelelően.

(4)   Előrecsomagolt baromfihús esetében az alábbi adatokat is fel kell tüntetni a csomagoláson vagy egy azon elhelyezett címkén:

a)	az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 1. pontjában említett osztályt;

b)	friss baromfihús esetében a teljes árat és a kiskereskedelmi egységárat;

c)	az állapotot, amelyben az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 2. pontjában megfelelően a baromfihúst forgalmazzák, valamint az ajánlott tárolási hőmérsékletet;

d)	a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 4. cikke szerinti vágóhíd vagy darabolóüzem bejegyzési számát, kivéve ha a darabolás és a csontozás az értékesítés helyén történik az említett rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint;

e)	harmadik országból importált baromfihús esetében a származási ország feltüntetését.

(5)   Amennyiben a baromfihús értékesítésére előrecsomagolás nélkül kerül sor – kivéve, ha a darabolás és a csontozás az értékesítés helyén történik a 853/2004/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése d) pontjában előírtak szerint, feltéve hogy a darabolás és csontozás a vevő kérésére és jelenlétében történik – a 2000/13/EK irányelv 14. cikkét kell alkalmazni a (4) bekezdésben említett jelölések tekintetében.

(6)   A daraboló és feldolgozó üzem részére történő szállítás esetén a 3. cikk (5) bekezdésétől és az e cikk (2)–(5) bekezdésétől eltérve nem szükséges a baromfihús minőségi osztályba sorolása vagy az e cikkekben említett kiegészítő adatok feltüntetése.

6. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része II. alrészének 3. pontja szerinti fagyasztott baromfihúsra a következő kiegészítő rendelkezések alkalmazandók:

Az e rendeletben foglalt fagyasztott baromfihús hőmérsékletének a termék minden részén stabilnak és állandónak kell lennie, –12 °C-osnak vagy alacsonyabbnak, az esetleges rövid idejű hőmérséklet-emelkedés nem haladhatja meg a 3 °C-t. A termékek hőmérséklet-eltérései csak akkor engedhetők meg, ha a tárolási körülmények a helyi elosztásban és a kiskereskedelmi pultokban megfelelők.

7. cikk

(1)   Az „A” vagy „B” kategóriába való besoroláshoz az e rendeletben foglalt baromfi hasított testeknek és baromfidaraboknak a következő minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

a)	a kiszerelés szempontjából sértetlen;

b)	tiszta, mentes bármilyen látható idegen anyagtól, szennyeződéstől vagy vértől;

c)	mentes bármilyen idegen szagtól;

d)	mentes a látható vérfoltoktól, a kicsi, nem feltűnő vérfoltok kivételével;

e)	mentes a nyílt csonttörésektől;

f)	mentes súlyos zúzódásoktól.

Friss baromfi esetében nem lehetnek előzetes fagyasztásra utaló jelek.

(2)   Annak érdekében, hogy a baromfi hasított test és a baromfidarab „A” minősítést kapjon, ezen túlmenően a következő követelményeknek is meg kell felelnie:

a)

jó felépítésű. A hús telt, a mell jól kifejlődött, széles, hosszú és húsos, és a combok is húsosak. Csirkén, fiatal kacsán vagy kiskacsán és pulykán a mellen, a háton és a combon vékony állandó zsírréteg van. Kakason, tyúkon, kacsán és fiatal libán vastagabb zsírréteg is megengedhető. Libán a baromfi egészén mérsékelttől vastagig terjedő zsírréteg lehet;

b)	néhány kis toll, tolltok és pihe lehet a mellen, a lábon, a faron, a lábízületeken és a szárnyvégeken. A főzésre szánt szárnyasok, kacsák, pulykák és libák esetében néhány más részen is előfordulhatnak;

c)	némi károsodás, zúzódás vagy elszíneződés megengedett, amennyiben nincs sok belőle, kicsi és nem feltűnő, és nem a mellen vagy a combokon van. A szárnyvég hiányozhat. A szárnyvégek enyhén pirosak lehetnek;

d)	a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfi esetében fagyásnak (7) nem lehet nyoma, kivéve azokat, amelyek esetlegesek, kicsik és nem feltűnőek, és nem a mellen vagy a combokon találhatók.

8. cikk

(1)   Az 1., 3. és 7. cikkben foglaltak nem teljesítésével kapcsolatban határozatok csak e cikk rendelkezéseinek megfelelően ellenőrzött tétel egészére hozhatók.

(2)   Az 1. cikkben meghatározott egyedi áruk az alábbi számban szerepelnek a mintában, amelyet minden egyes tételből véletlenszerűen választanak ki ellenőrzés céljára a vágóhidakon, a vágótelepeken, a nagy- és kiskereskedelmi raktárakban, a forgalomba hozatal bármelyik egyéb fázisában (ideértve a szállítást is), illetve harmadik országból származó import esetében a vámkezeléskor:

Tétel nagysága	Minta nagysága	Hibás egységek megengedhető száma
		Összesen	Az 1. cikk 1. és 3. pontjára és a 7. cikk (1) (8) bekezdésére vonatkozóan
1	2	3	4
100–500	30	5	2
501–3 200	50	7	3
> 3 200	80	10	4

(3)   Az A. osztályú baromfihúst tartalmazó tétel ellenőrzése során a (2) bekezdésben foglalt táblázat 3. oszlopában meghatározott számú hibás egység engedhető meg. Ezek a hibás egységek kicsontozott mell esetében tartalmazhatnak olyan mellhúst, amely tömegének 2 %-a porc (a szegycsont vége hajlékony).

Az 1. cikk 1. és 3. pontjában, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése esetén a hibás egységek száma a (2) bekezdésben foglalt táblázat 4. oszlopában előírt értékeket nem haladhatja meg.

Az 1. cikk 3. pontját illetően a hibás egységek nem fogadhatók el, ha tömegük kacsamáj esetén kevesebb mint 240 gramm, libamáj esetén pedig kevesebb mint 385 gramm.

(4)   A B. osztályú baromfihúst tartalmazó tétel ellenőrzése során kétszer annyi hibás egység engedhető meg.

(5)   Ha az ellenőrzött tétel nem tekinthető megfelelőnek, az ellenőrző szerv megtiltja annak forgalmazását vagy behozatalát, ha a tétel harmadik országból származik, amíg be nem bizonyítják, hogy az mégis megfelelt az 1. és a 7. cikkben foglaltaknak.

9. cikk

(1)   Az előrecsomagolt fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfihúst tömegkategória szerint lehet osztályozni az 1234/92007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 3. pontjának megfelelően, a 76/211/EGK irányelv 2. cikke szerinti előrecsomagolt egységekben. Ilyen előrecsomagolt egységek a következők lehetnek:

—	egy baromfi hasított testet tartalmazó előrecsomagolt egységek, vagy

—	egy vagy több, ugyanolyan típusú és fajú baromfidarabot tartalmazó előrecsomagolt egységek, az 1. cikkben meghatározottak értelmében.

(2)   A (3) és (4) bekezdésnek megfelelően minden előrecsomagolt egységen fel kell tüntetni a termék „névleges tömegét”, amit az egységnek tartalmaznia kell.

(3)   A fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfihús előrecsomagolt egységei névleges tömegük szerint a következő kategóriákba csoportosíthatók:

a)	baromfi hasított test: — < 1 100 g: 50 g-os osztályokba (1 050 – 1 000 – 950 stb.), — 1 100 – <2 400 g: 100 g-os osztályokba (1 100 – 1 200 – 1 300 stb.), — ≥ 2 400 g: 200 g-os osztályokba (2 400 – 2 600 – 2 800 stb.);

b)	darabok: — < 1 100 g: 50 g-os osztályokba (1 050 – 1 000 – 950 stb.), — ≥ 1 100 g: 100 g-os osztályokba (1 100 – 1 200 – 1 300 stb.),

(4)   Az (1) bekezdésben szereplő előrecsomagolt egységeket úgy csomagolják, hogy azok megfeleljenek a következő követelménynek:

a)	a tényleges tartalom átlagosan nem lehet kevesebb, mint a névleges tömeg;

b)	a (9) bekezdésben megállapított, a megengedhető hibahatárnál több hibával rendelkező előrecsomagolt egységek részaránya az előrecsomagolt egységek tételeinél megfelelően alacsonynak kell lenni ahhoz, hogy kielégítsék a (10) bekezdésben meghatározott vizsgálatok követelményeit;

c)	a (9) bekezdésben megadott megengedhető hibahatárnál kétszer nagyobb hibával rendelkező előrecsomagolt egység nem hozható forgalomba.

A 76/211/EGK irányelv I. mellékletében a névleges tömegre, a tényleges tartalomra és a hibahatárra megállapított fogalommeghatározások vonatkoznak e rendeletre is.

(5)   A fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfihús csomagolójának vagy importőrének felelősségére és az illetékes hatóságok által elvégzendő ellenőrzésekre a 76/211/EGK irányelv I. mellékletének 4., 5. és 6. pontja vonatkozik megfelelően.

(6)   Az előrecsomagolt egységek ellenőrzését mintavételezéssel és két részben végzik:

—	egy ellenőrzés minden egyes előrecsomagolt egységnek a mintában lévő tényleges tartalmára terjed ki,

—	egy ellenőrzés az előrecsomagolt egységeknek a mintában lévő átlagos tényleges tartalmára terjed ki.

Egy előrecsomagolt egységekből álló tételt akkor tekintenek elfogadottnak, ha mindkét ellenőrzés eredményei kielégítik a (10) és (11) bekezdésben szereplő elfogadási szempontokat.

(7)   Egy tételt az összes azonos névleges tömegű, azonos típusú, azonos termelési láncból, ugyanazon a helyen tárolt vizsgálandó előrecsomagolt egységből állítanak össze.

A tétel méretét a következő mennyiségekre korlátozzák:

—	amikor az előrecsomagolt egységeket a csomagolósor végén ellenőrzik, az egyes tételekben lévő szám egyenlő a csomagolósor maximális óránkénti teljesítményével a tétel méretére vonatkozó bármiféle megszorítás nélkül.

—	egyéb esetekben a tétel mérete 10 000-re van korlátozva.

(8)   Minden ellenőrizendő tételből véletlenszerűen vesznek mintát a következő mennyiségben:

Tétel nagysága	Minta nagysága
100–500	30
501–3 200	50
> 3 200	80

100-nál kevesebb előrecsomagolt egységet tartalmazó tételeknél a 76/211/EGK irányelv II. mellékletében hivatkozott roncsolásmentes vizsgálat – ahol ilyet végeznek – 100 %-ra terjed ki.

(9)   Előrecsomagolt baromfihús esetében a következő hibaarány megengedett:

grammban
Névleges tömeg	Megengedett negatív eltérés
	Hasított test	Darabok
kevesebb mint 1 100	25	25
1 100– < 2 400	50	50
2 400 és több	100

(10)   A mintán belül az egyes egységek tényleges tartalmának ellenőrzéséhez a minimálisan elfogadható tartalmat úgy számítják ki, hogy az érintett tartalomra vonatkozó megengedhető hibaarányt levonják az előrecsomagolt egység névleges tömegéből.

Azokat az előrecsomagolt egységeket, amelyek tényleges tartalma kevesebb, mint a minimális elfogadható tartalom, hibásnak kell tekinteni.

Az ellenőrzött, előrecsomagolt egységekből álló tételt akkor tekintik elfogadhatónak vagy visszautasítandónak, ha a mintában talált hibás egységek száma kevesebb vagy egyenlő, mint az alább bemutatott elfogadási feltétel, vagy egyenlő vagy nagyobb, mint az alább bemutatott visszautasítási feltétel:

Minták száma	Hibás egységek száma
	Elfogadási feltétel	Visszautasítási feltétel
30	2	3
50	3	4
80	5	6

(11)   Az átlagos tényleges tartalom ellenőrzésénél egy előrecsomagolt egységekből álló tételt akkor tekintenek elfogadhatónak, ha a mintát képező előrecsomagolt egységek átlagos tényleges tartalma nagyobb, mint az alább bemutatott elfogadási feltétel:

Minta mérete	Átlagos tényleges tartalom elfogadási feltétele
30	x— ≥ Qn – 0,503 s
50	x— ≥ Qn – 0,379 s
80	x— ≥ Qn – 0,295 s

x—	=	előrecsomagolt egységek átlagos tényleges tartalma
Qn	=	az előrecsomagolt egység névleges tömege
s	=	a tételben lévő előrecsomagolt egységek tényleges tartalmának eltérése

Az eltérést a 76/211/EGK irányelv II. mellékletének 2.3.2.2. pontjában kijelölt módon határozzák meg.

(12)   Amennyiben a 80/181/EGK tanácsi irányelv (9) megengedi a kiegészítő jelölések használatát, azon előrecsomagolt egységek névleges tömegének jelölése, amelyekre ez a cikk vonatkozik, kiegészítő jelöléssel láthatók el.

(13)   Más tagállamokból az Egyesült Királyságba érkező baromfihús tekintetében az ellenőrzéseket véletlenszerűen végzik, és nem a határon hajtják végre.

10. cikk

Az alább meghatározott fagyasztási módok egyikének megnevezése és az annak megfelelő kifejezés a Közösség a III. mellékletben felsorolt többi nyelvén megjelenhet a címkén a 2000/13/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően:

—	levegős hűtés: a baromfi hasított test hideg levegőn történő hűtése,

—	permetezéses hűtés: a baromfi hasított test vízpárával vagy finom vízpermettel telített hideg levegővel történő hűtése,

—	vízbemerítéses hűtés: a baromfi hasított test hűtése vizet vagy vizet és jeget tartalmazó tartályokban az ellenáramlásos folyamatnak megfelelően.

11. cikk

(1)   A tartási mód megjelölésére – az organikus vagy a biotartás kivételével – a 2000/13/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti címkén csak az e rendeletben megadott kifejezések, és ezeknek a IV. mellékletben felsorolt, egyéb közösségi nyelveken megadott megfelelői jelenhetnek meg, és csak akkor, ha az e rendelet V. mellékletben foglalt követelmények teljesülnek:

a)	„… %-ban … -val/vel etetve”;

b)	„külterjes zárt tartás” („ólban tartott”);

c)	„szabad tartás”;

d)	„hagyományos szabad tartás”;

e)	„szabad tartás – teljesen szabadon”.

Ezek a kifejezések kiegészíthetők olyan megjelölésekkel, amelyek a megfelelő tartási mód egyedi jellemzőire vonatkoznak.

Amikor szabad tartású termelést (c), d) és e) pont) tüntetnek fel a hízott máj („foie gras”) termelése céljából tartott kacsákból és libákból származó hús címkéjén, feltüntetik „a hízott máj (foie gras) előállítás” kifejezést is.

(2)   A hízási időszak hosszát vagy a vágási kort az (1) bekezdésben szereplő valamely kifejezés használata esetében lehet feltüntetni, és ha az életkor eléri az V. melléklet b), c) vagy d) pontjában megjelölt kort. Ez a rendelkezés az 1. cikk 1. pont a) alpontjának negyedik francia bekezdése alá tartozó állatok esetében nem alkalmazható.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása nem sérti az V. mellékletben szereplő minimumkövetelményeken felüli nemzeti technikai rendelkezéseket, amelyek csak az érintett tagállam termelőire alkalmazhatók, feltéve hogy a közösségi joggal összeegyeztethetők, és megfelelnek a baromfihús közös forgalmazási előírásainak.

(4)   A (3) bekezdésben szereplő nemzeti intézkedésekről a Bizottságot értesíteni kell.

(5)   A tagállamok bármikor benyújthatják, a Bizottság kérésére pedig be kell nyújtaniuk az ebben a cikkben szereplő intézkedésekre vonatkozó valamennyi információt, hogy ellenőrizni lehessen azok összhangját a közösségi jogszabályokkal, valamint a baromfihús közös forgalmazási alapelveivel.

12. cikk

(1)   Azokat a vágóhidakat, amelyek jogosultak a 11. cikkben szereplő kifejezéseket használni, külön nyilvántartásba kell venni. Elkülönített kimutatást kell vezetniük a gazdálkodási módnak megfelelően a következőket feltüntetve:

a)	az ilyen baromfi termelőinek nevét és címét, akiket a tagállam illetékes hatósága által elvégzett ellenőrzés után kell nyilvántartásba venni;

b)	e hatóság kérésére az egyes termelők által termelési ciklusonként tartott baromfik számát;

c)	a leszállított és feldolgozott ilyen szárnyasok számáról és teljes élő, illetve hasított test súlyáról;

d)	az eladások adatairól, ideértve a vásárlók nevét és címét a feladást követő legalább 6 hónapig.

(2)   Az (1) bekezdésben említett termelőket a későbbiekben rendszeresen ellenőrzik. A feladást követő legalább hat hónapos időtartamig folyamatos nyilvántartást vezetnek a szárnyasok számáról a baromfirendszer típusa szerint, feltüntetve az eladott szárnyasok számát és a vásárlók nevét és címét, a takarmány mennyiségét és a takarmányellátás forrását is.

Ezen túlmenően a szabad tartású rendszereket alkalmazó termelők nyilvántartást vezetnek arról az időpontról is, amikor a szárnyasoknak legelőször biztosítottak hozzáférést a szabad kifutóhoz.

(3)   A takarmánygyártók és -szállítók a feladást követő legalább hat hónapig nyilvántartást vezetnek, mely kimutatja, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdálkodási módot végző termelők részére leszállított takarmány összetétele megegyezik a takarmányozásra vonatkozóan feltüntetett adatokkal.

(4)   A keltetőtelepek a feladást követő legalább hat hónapig nyilvántartást vezetnek a 11. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett gazdálkodási módot végző tenyésztők részére leszállított, lassan növekvő fajtaváltozatúként elismert szárnyasokról.

(5)   A 11. cikknek és az e cikk (1)–(4) bekezdésének való megfelelést rendszeresen ellenőrizni kell:

a)	a telepen: telepítésenként legalább egyszer;

b)	takarmánygyártó és -szállító: legalább évente egyszer;

c)	a vágóhídon: legalább évente négyszer;

d)	a keltetőtelepen: évente legalább egyszer azoknál a tartási módoknál, amelyeket a 11. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjai tartalmaznak.

(6)   Minden tagállamnak el kell juttatnia a többi tagállamnak és a Bizottságnak egy listát a jóváhagyott és az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vágóhidakról, amelyben szerepel azok neve és címe, valamint száma. A listától való bármiféle eltérésről minden naptári negyedév kezdetén értesíteni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

13. cikk

Abban az esetben, ha az 1234/2007/EK rendelet 121. cikke e) pontjának v. alpontjában szereplő tartási mód megjelölését felülvizsgálják, a tagállamok által erre felhatalmazott testületeknek meg kell felelniük az 1989. június 26-i 45011/En Európai Normatívában megfogalmazott követelményeknek, ezeket az érintett tagállam illetékes hatóságai láthatják el engedéllyel és vizsgálhatják fölül.

14. cikk

A harmadik országból importált baromfihús egy vagy több, a 10. és 11. cikkben meghatározott fakultatív megjelölést viselhet, ha azt egy, a származási ország illetékes hatósága által kibocsátott tanúsítvány kíséri, bizonyítva a kérdéses termék e rendelet vonatkozó szabályainak való megfelelőségét.

A harmadik ország Bizottságnak címzett kérésére a Bizottság elkészíti ezeknek a hatóságoknak a listáját.

15. cikk

(1)   A 16. cikk (5) bekezdésének és a 17. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék a Közösségben üzleti vagy kereskedelmi úton csak akkor hozhatók forgalomba, ha víztartalmuk a VI. mellékletben (cseppmódszer) vagy a VII. mellékletben leírt vizsgálati módszer (kémiai módszer) szerint meghatározott, technikailag elkerülhetetlen értékeket nem haladja meg.

(2)   Az egyes tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a vágóhidak megtettek-e minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy megfeleljenek az (1) bekezdés rendelkezéseinek, és különösen hogy:

—	a hűtés során abszorbeált víz mennyiségének, valamint a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék víztartalmának ellenőrzéséhez szükséges mintavétel megtörtént-e,

—	az ellenőrzések során kapott eredményeket feljegyezték-e, és egy évig tárolták-e,

—	valamennyi tételt oly módon jelölte-e meg, hogy a gyártás ideje azonosítható legyen; ennek a tételjelzésnek a gyártási jegyzőkönyvben is szerepelnie kell.

16. cikk

(1)   Az abszorbeált vízmennyiségre vonatkozó IX. mellékletnek megfelelő rendszeres ellenőrzéseket, illetve a VI. mellékletben meghatározott ellenőrzéseket minden nyolcórás munkaszakasz folyamán legalább egyszer le kell folytatni.

Ha az említett vizsgálatok során kiderül, hogy az abszorbeált víz mennyisége meghaladja az e rendeletben engedélyezett teljes víztartalmat, akkor számításba kell venni a hús által a nem ellenőrzött feldolgozási szinteken abszorbeált vízmennyiséget, és olyan esetekben, amikor az abszorbeált víz mennyisége meghaladja a IX. melléklet 10. pontjában vagy a VI. melléklet 7. pontjában szereplő szinteket, akkor az adott vágóhíd a feldolgozással kapcsolatos szükséges technikai kiigazításokat haladéktalanul köteles végrehajtani.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdésében szereplő valamennyi esetben, de kéthavonta legalább egyszer a tagállam illetékes hatósága által kiválasztott vágóhidakról származó fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkékből mintavétel útján kiválasztott mintákon a VI., illetve a VII. mellékletnek megfelelően el kell végezni a víztartalomra vonatkozóan a 15. cikk (1) bekezdésében szereplő ellenőrzéseket. Nem kell ellenőrzést lefolytatni az olyan hasított test esetében, amelyekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok felé igazolták, hogy a húst kizárólag kivitelre szánták.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben szereplő ellenőrzéseket az illetékes hatóságok végzik vagy felügyelik. Különleges esetekben az illetékes hatóságok alkalmazhatják a (1) bekezdés és különösen a IX. melléklet 1. és 10. pontja, valamint a (2) bekezdés rendelkezéseit szigorúbb értelemben, ha valamely adott vágóhíd tekintetében igazolni kell e rendelet teljes víztartalomra vonatkozó előírásainak betartását.

Valamennyi olyan esetben, amikor a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék nem feleltek meg e rendeletnek, a (2) bekezdésben említett ellenőrzések minimális gyakoriságát megismétlik abban az esetben, ha a VI. és a VII. mellékletnek megfelelő legfeljebb négy hét alatti három különböző termelési napon végrehajtott három sikeres ellenőrzés negatív eredményt mutatott.

(4)   Ott, ahol levegős hűtés esetében az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzések eredményei hat hónapig megfelelést mutatnak a VI–IX. mellékletben megállapított feltételekkel, az (1) bekezdésben említett ellenőrzések gyakoriságát havi egy alkalomra lehet csökkenteni. Az e mellékletekben megállapított feltételeknek való megfelelés bármilyen hiányossága esetén visszaállítják az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket.

(5)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett ellenőrzések eredménye túllépi a megengedhető határokat, az érintett tételt úgy kell tekinteni, mint amely nem felel meg e rendeletnek. Ebben az esetben azonban az érintett vágóhíd kérheti azt, hogy végezzenek másodszori vizsgálatot a tagállam referencialaboratóriumában, a tagállam illetékes hatósága által kiválasztott módszer segítségével. E másodszori vizsgálat költségei a tétel tulajdonosát terhelik.

(6)   Ha szükséges, az újabb ellenőrzés után az e rendeletnek nem megfelelő tétellel kapcsolatban az illetékes hatóság engedélyezi a tétel Közösségen belüli forgalomba hozatalát azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóság felügyelete alatt a vágóhíd a hasított test egyedi és nagytételű csomagolását olyan címkével látja el, amelyen piros nagybetűvel feltünteti a X. mellékletben található szövegek legalább egyikét:

Az első albekezdésben szereplő tétel mindaddig az illetékes hatóság felügyelete alatt marad, amíg azt ennek a bekezdésnek megfelelően kezelik, vagy vele kapcsolatban másként nem rendelkeznek. Ha az illetékes hatóság felé igazolják, hogy az első albekezdésben szereplő tétel kivitelre kerül, akkor az illetékes hatóság megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a kérdéses tétel a Közösségen belül ne kerüljön forgalomba.

Az első albekezdésben szereplő szövegeket feltűnő, jól látható helyen, tökéletesen olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. A szövegek semmilyen módon nem takarhatók, homályosíthatók el, illetve semmilyen írott vagy rajzolt jelzéssel nem szakíthatók meg. A betűk az egyedi csomagon legalább 1 cm, a gyűjtőcsomagon legalább 2 cm méretűek.

17. cikk

(1)   Szabálytalanság komoly gyanúja esetén a rendeltetési hely szerinti tagállam a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkéken véletlenszerű, diszkriminációmentes ellenőrzést folytathat, amelynek során ellenőrzi, hogy a szállítmány megfelel a 15. és 16. cikk rendelkezéseinek.

(2)   Az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzést az áru érkezési helyén vagy más megfelelő helyen kell lefolytatni, feltéve hogy az utóbbi esetben a kiválasztott terület nem az államhatárnál van, és az áru útvonalát a lehető legcsekélyebb mértékben zavarja meg, illetve hogy a szükséges mintavételt követően az áru továbbmehet rendeltetési helyére. Az ellenőrzés eredményéig az említett termékek végső fogyasztóknak nem értékesíthetők.

Az ilyen ellenőrzéseket a lehető leggyorsabban kell lefolytatni annak érdekében, hogy a szállítmány forgalomba hozatalát ok nélkül ne késleltessék, vagy a késés miatt a minősége ne romoljon.

A szállítmány feladóját, a címzettet vagy azok képviselőit az ellenőrzések eredményeiről, valamint az azok alapján hozott határozatokról és e határozatok indokolásáról legkésőbb a mintavételt követő két munkanapon belül értesíteni kell. Az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága által hozott határozatokról és azok indokolásáról a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíteni kell.

A feladó vagy képviselőjének kérelmére az említett határozat és annak indoklása az érkezési hely szerinti tagállamban hatályos jogszabályok által biztosított fellebbezési lehetőségek, bírósági eljárások és vonatkozó határidők megjelölésével részükre írásban megküldhető.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett ellenőrzések eredménye túllépi a megengedhető határokat, az érintett tétel tulajdonosa kérheti azt, hogy végezzenek másodszori vizsgálatot a XI. mellékletben felsorolt referencialaboratóriumok egyikében az első vizsgálatnál alkalmazott módszer segítségével. E másodszori vizsgálat során felmerülő kiadások a tétel tulajdonosát terhelik. A referencialaboratóriumok feladatát és hatáskörét a XII. melléklet ismerteti.

(4)   Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett ellenőrzések vagy a kért újabb ellenőrzés után kiderül, hogy a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék a 15. és a 16. cikk követelményeinek nem felelnek meg, az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága a 16. cikk (6) bekezdésében foglalt eljárást alkalmazza.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul kapcsolatba lép a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival. Az utóbbi hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, és az elvégzett ellenőrzésről, az ügyben hozott határozatokról és azok indokolásáról értesítik az előbbi tagállam illetékes hatóságát.

Az adott tagállam illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot, ha az (1) és (3) bekezdésben szereplő ellenőrzések során ismételt szabálytalanságokat tárnak fel, vagy ha az ilyen ellenőrzéseket a rendeltetés helye szerinti tagállam tekintetében megfelelő igazolás nélkül végezték el.

E rendelet egységes alkalmazásának érdekében vagy a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának kérelmére a Bizottság a szabálytalanság jellegét figyelembe véve:

—	szakemberekből álló csoportot küld a kérdéses helyre, amely az illetékes hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzést végez, vagy

—	a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát a kérdéses üzem termékei körében végzett mintavételek gyakoriságának növelésére és, ha szükséges, az 1234/2007/EK rendelet 194. cikkének megfelelő szankciók kiszabására kéri fel.

Megállapításairól a Bizottság értesíti a tagállamokat. Az a tagállam, amelynek területén az ellenőrzéseket végzik, minden szükséges segítséget megad a szakembereknek feladataik teljesítéséhez.

A Bizottság megállapításaitól függően, a feladás helye szerinti tagállamnak az érkezési hely szerinti tagállam kérésére a kérdéses üzemből érkező termékeket gyakrabban kell ellenőriznie.

Amennyiben ezeket az intézkedéseket az üzem ismételt szabálytalanságaival kapcsolatban hozzák, a Bizottság a harmadik albekezdés francia bekezdései rendelkezéseinek alkalmazásával összefüggően felmerült költségeket a kérdéses üzemre hárítja.

18. cikk

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai késedelem nélkül értesítik az adott nemzeti referencialaboratóriumot az általuk vagy a felügyeletük alatt végzett, a 15., 16. és 17. cikkben említett ellenőrzések eredményéről.

A nemzeti referencialaboratóriumok ezeket az adatokat minden év július 1-je előtt továbbítják a 19. cikkben említett szakértői testületnek további értékelés és a nemzeti referencialaboratóriumokkal való megvitatás céljából. A megállapításokat az Irányítóbizottság elé terjesztik mérlegelés céljából az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (10) 195. cikkének megfelelően

(2)   A tagállamok elfogadják a forgalomba hozatal valamennyi szakaszához tartozó, a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott ellenőrzésre vonatkozó gyakorlati előírásokat, beleértve a harmadik országokból származó importáru vizsgálatát a vámkezelés időpontjában, a VI. és VII. mellékletnek megfelelően. Ezekről a rendelkezésekről a tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot. Bármilyen lényeges változtatásról haladéktalanul értesíteni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

19. cikk

A baromfihús víztartalmának ellenőrzésével foglakozó szakértői testület a nemzeti referencialaboratóriumok vizsgálati tevékenységének koordináló testületeként működik. A Bizottság és a nemzeti referencialaboratóriumok képviselőiből áll. A testület és a nemzeti referencialaboratóriumok feladatát, valamint a testület szervezeti felépítését a XII. melléklet tartalmazza.

A pénzügyi támogatást az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság és a laboratórium közötti szerződés feltételei alapján kell a referencialaboratórium részére kifizetni.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója meghatalmazást kap arra, hogy a Bizottság nevében a szerződést aláírja.

20. cikk

(1)   A következő friss, fagyasztott és gyorsfagyasztott darabolt baromfi a Közösségben üzleti vagy kereskedelmi úton csak akkor hozható forgalomba, ha víztartalma nem haladja meg a VIII. mellékletben leírt vizsgálati módszer (kémiai módszer) szerint meghatározott technikailag elkerülhetetlen értékeket:

a)	bőr nélküli kicsontozott csirkemell, villacsonttal vagy anélkül;

b)	bőrös csirkemell;

c)	bőrös csirke felsőcomb, alsócomb, comb, comb farrésszel, combnegyedek;

d)	bőr nélküli kicsontozott pulykamell;

e)	bőrös pulykamell;

f)	bőrös pulyka felsőcomb, alsócomb, comb;

g)	bőr nélküli kicsontozott pulykacombhús.

(2)   Az egyes tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a vágóhidak és a vágóüzemek – függetlenül attól, hogy kapcsolódnak-e a vágóhidakhoz – megtettek-e minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy megfeleljenek az (1) bekezdés rendelkezéseinek és különösen, hogy:

a)

rendszeres ellenőrzéseket végeznek a vágóhidakon a vízfelvételről a 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően az e cikk (1) bekezdésében felsorolt friss, fagyasztott és gyorsfagyasztott darabolt termékek előállítására szánt csirke és pulyka hasított testek esetében is. Ezeket az ellenőrzéseket minden egyes nyolcórás műszak folyamán legalább egyszer elvégzik. A pulyka hasított test levegős hűtése esetén azonban nem szükséges rendszeresen ellenőrzéseket végezni a vízfelvételről. A IX. melléklet 10. pontjában rögzített határértékek a pulyka hasított testre is vonatkoznak;

b)	az ellenőrzések során kapott eredményeket feljegyezték és egy évig megőrizték;

c)	valamennyi tételt oly módon jelöltek meg, hogy a gyártás ideje azonosítható legyen; ennek a tételjelzésnek a gyártási jegyzőkönyvben is szerepelnie kell.

Amennyiben a csirkék levegős hűtése esetén az a) pontban és a (3) bekezdésben említett ellenőrzések eredményei hat hónapos időszak folyamán megfelelést mutatnak a VI–IX. mellékletben megállapított feltételekkel, az a) pontban említett ellenőrzések gyakoriságát havonta egy alkalomra lehet csökkenteni. A VI–IX. mellékletben megállapított feltételeknek való megfelelés bármilyen hiánya esetén visszaállítják az a) pontban említett ellenőrzéseket.

(3)   A fagyasztott és gyorsfagyasztott darabolt baromfira vonatkozóan az (1) bekezdésben szereplő víztartalomra vonatkozó ellenőrzéseket az ilyen darabolt baromfit gyártó valamennyi vágóüzemből származó darabolt baromfi tekintetében mintavételi eljárással, a VIII. mellékletben meghatározott módon háromhavonta legalább egyszer el kell végezni. Ezeket az ellenőrzéseket nem kell lefolytatni az olyan három hónapos darabolt baromfi tekintetében, mellyel kapcsolatban az illetékes hatóságok felé megfelelően igazolták, hogy azt kizárólag exportra szánták.

Amennyiben egy adott darabolóüzemben egyéves időtartamig a VIII. mellékletben megállapított feltételeknek való megfelelés tapasztalható, az ellenőrzések gyakoriságát hathavonta egy alkalomra kell csökkenteni. Az e feltételeknek való megfelelés bármilyen hiánya esetén visszaállítják az első albekezdésben említett ellenőrzéseket.

(4)   A 16. cikk (3)–(6) bekezdését és a 17. és 18. cikket az e cikk (1) bekezdésében szereplő darabolt baromfi tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

21. cikk

Az 1538/91/EGK rendelet 2008. július 1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre és az 1906/90/EGK rendeletre történő hivatkozásokat a XIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

22. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2008. július 1-jétől alkalmazandó.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o. A legutóbb a 470/2008/EK rendelettel (HL L 140., 2008.5.30., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 173., 1990.7.6., 1. o. A legutóbb az 1029/2006/EK rendelettel (HL L 186., 2006.7.7., 6. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 143., 1991.6.7., 11. o. A legutóbb az 1474/2007/EK rendelettel (HL L 329., 2007.12.14., 14. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 46., 1976.2.21., 1. o. A legutóbb a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.) módosított irányelv.

(5)  HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(6)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(7)  Fagyás: (a minőséget csökkentő értelemben) helyi vagy területi típusú vissza nem fordítható bőr- és/vagy húskiszáradás, amely a következő elváltozásokat mutatja:

—	az eredeti színben (általában halványabbá válik), vagy

—	ízben és szagban (íztelen vagy avas), vagy

—	állagában (száraz, szivacsos) bekövetkezett elváltozás.

(8)  Egyes fajtákon belüli, nem fajták közötti tűréshatárok.

(9)  HL L 39., 1980.2.15., 40. o.

(10)  HL L 282., 1975.11.1., 77. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---