EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R0294

Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete ( 2008. március 11. ) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról

OJ L 97, 9.4.2008, p. 1–12 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 16 Volume 002 P. 85 - 96

No longer in force, Date of end of validity: 27/05/2021; hatályon kívül helyezte: 32021R0819 . Latest consolidated version: 01/01/2014

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/294/oj

9.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 97/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 294/2008/EK RENDELETE

(2008. március 11.)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási menetrend hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belül a versenyképesség, növekedés és foglalkoztatás helyzetének javítása érdekében olyan feltételek kialakítása szükséges, amelyek vonzóvá teszik a tudásba és innovációba való befektetést.

(2)

Elsősorban a tagállamok feladata, hogy szilárd alapot tartsanak fenn az európai ipar, versenyképesség és innováció számára. Az európai uniós innovációs kihívás természetéből és nagyságrendjéből adódóan azonban szükség van közösségi fellépésre is.

(3)

A közösségnek támogatást kell nyújtania az innováció ösztönzése érdekében, mindenekelőtt a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramon, a versenyképességi és innovációs keretprogramon, az egész életen át tartó tanulás programján és a strukturális alapokon keresztül.

(4)

Létre kell hozni egy olyan új, közösségi szintű kezdeményezést, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), amely kiegészíti a meglévő közösségi és nemzeti politikákat és kezdeményezéseket a tudásháromszög – felsőoktatás, kutatás és innováció – egész Európai Unióban való integrálásának támogatásával.

(5)

A 2006. június 15–16-i Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2006 őszére készítsen hivatalos javaslatot az EIT megalapítására.

(6)

Az EIT célja főként az, hogy a legmagasabb színvonalú felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységek bevonásával hozzájáruljon a Közösség és a tagállamok innovációs kapacitásának fejlesztéséhez. Eközben az EIT-nek elő kell segítenie és meg kell erősítenie a kapcsolatépítést és az együttműködést, valamint összhangot kell teremtenie az európai innovációs társulások között.

(7)

Az EIT feladata, hogy kezelje az Európában jelentkező, hosszú távú innovációs kihívásokat, különös tekintettel a transz- és/vagy interdiszciplináris területekre, beleértve a már európai szinten felismert kihívásokat. Eközben az EIT-nek elő kell mozdítania a civil társadalommal folytatott időszakos párbeszédet.

(8)

Az EIT-nek elsősorban felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységeinek üzleti környezetbe helyezését és kereskedelmi alkalmazását, továbbá az induló vállalkozások és a hasznosító (spin-off) vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) létrehozásának támogatását kell előnyben részesítenie.

(9)

Az EIT-nek elsősorban olyan kiválóságra épülő, felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, vállalkozások és más érdekeltek közötti autonóm partnerségek keretében kell kifejtenie tevékenységét, amelyek fenntartható és hoszszú távon önfenntartó stratégiai hálózatokat képeznek az innovációs folyamatban. Ezeket a partnerségeket az EIT igazgatótanácsának kell átlátható, a kiválóságot alapul vevő eljárással kiválasztania, majd tudományos és innovációs társulásokként (a továbbiakban: TIT-ek) kijelölnie. Az igazgatótanács feladata továbbá az EIT tevékenységeinek irányítása, valamint a TIT-ek tevékenységeinek értékelése. Az igazgatótanácsban egyensúlyban kell lennie az üzleti és a felsőoktatási és/vagy kutatási életben, valamint az innovációs ágazatban szerzett tapasztalattal rendelkező tagok arányának.

(10)

A versenyképesség támogatása és az európai gazdaság vonzerejének és innovációs kapacitásának megerősítése érdekében az EIT-nek, valamint a TIT-eknek képesnek kell lenniük arra, hogy vonzást gyakoroljanak a partnerszervezetekre, kutatókra és hallgatókra szerte a világban – többek között mobilitásuk ösztönzése révén is – valamint, hogy együtt tudjanak működni harmadik országbeli szervezetekkel.

(11)

Az EIT és a TIT-ek közötti viszonyt szerződéssel kell rendezni, amelyben megállapítják a TIT-ek jogait és kötelezettségeit, megfelelő szintű koordinációról gondoskodnak, és körvonalazzák a TIT-ek tevékenységeinek és eredményeinek felügyeletére és értékelésére szolgáló rendszert.

(12)

A felsőoktatást az átfogó innovációs stratégia szerves, de gyakran hiányzó elemeként támogatni kell. Az EIT és a TIT-ek közötti megállapodásnak rendelkeznie kell arról is, hogy a TIT-eken keresztül kiadott okleveleket és diplomákat a részt vevő felsőoktatási intézményeknek kell kiadniuk, és ezen intézményeket ösztönözni kell arra, hogy azokat EIT-okleveleknek és -diplomáknak nevezzék. Az EIT tevékenységein és munkáján keresztül elősegíti az európai kutatási és felsőoktatási térségen belüli mobilitást, és ösztönzi a kutatók és hallgatók számára a TIT-ek keretében adott ösztöndíjak átadhatóságát. Az ez irányú tevékenységeket a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) sérelme nélkül kell megvalósítani.

(13)

Az EIT-nek a szellemi tulajdonjog kezelésére vonatkozóan világos és átlátható iránymutatásokat kell készítenie, amelyek támogatják a szellemi tulajdon megfelelő körülmények közötti használatát. Ezeknek az iránymutatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a TIT-ek partnerszervezetei által tett hozzájárulásokat, tekintet nélkül azok mértékére kellően figyelembe veszik. Amennyiben az adott tevékenység támogatást kap a Közösség kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjából, akkor arra annak szabályait kell alkalmazni.

(14)

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni az EIT felelősségének és átláthatóságának biztosítására. A működésére vonatkozó megfelelő szabályokat az EIT alapszabályában kell meghatározni.

(15)

Az EIT-nek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, valamint működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében magának kell kezelnie költségvetését, amelynek bevételei között többek között a Közösség hozzájárulása is szerepel.

(16)

Az EIT-nek törekednie kell arra, hogy növelje a magánszektorból és a saját tevékenységei által termelt bevételből származó pénzügyi hozzájárulásokat. Ezért a várakozások szerint az ipari, a pénzügyi és a szolgáltatási ágazat jelentős mértékben hozzájárul majd az EIT és különösen a TIT-ek költségvetéséhez. A TIT-eknek törekedniük kell a magánszektorból származó hozzájárulások arányának maximalizálására. A TIT-eknek és partnerszervezeteiknek a nyilvánosság tudomására kell hozniuk, hogy tevékenységüket az EIT keretében végzik, valamint, hogy az Európai Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülnek.

(17)

A közösségi költségvetésből az EIT-nek juttatott hozzájárulásnak az EIT és a TIT-ek létrehozásából, illetve az adminisztratív és koordinációs tevékenységeiből adódó költségeket kell finanszíroznia. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében ezek a tevékenységek nem részesülhetnek egyidejűleg más közösségi programból, mint például a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramból, a versenyképességi és innovációs keretprogramból, az egész életen át tartó tanulás programjából és a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulásból. Továbbá, abban az esetben, ha a TIT-ek, illetve partnereik közvetlenül pályáznak az említett programokból vagy alapokból származó közösségi támogatásokra, ezen pályázatok nem részesíthetők előnyben más pályázatokhoz képest.

(18)

Az Európai Unió általános költségvetését terhelő közösségi támogatásra és minden más hozzájárulásra a közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5) összhangban.

(19)

Ez a rendelet pénzügyi keretet határoz meg a 2008–2013-as időszakra, amelynek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (6) 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára első számú hivatkozási pontként kell szolgálnia.

(20)

Az EIT az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkének (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Közösségek által létrehozott szerv, és pénzügyi szabályzatát ennek megfelelően kell elfogadnia. Következésképpen az EIT-re alkalmazni kell az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (7).

(21)

Az EIT-nek a megelőző naptári évben folytatott tevékenységekről éves jelentést, továbbá a tervezett kezdeményezéseket felvázoló, hároméves gördülő munkaprogramot kell készítenie, lehetővé téve az EIT számára, hogy a tudomány, technológia, felsőoktatás, innováció és egyéb jelentős területeken jelentkező külső és belső fejleményeknek megfeleljen. E dokumentumokat tájékoztatás céljából be kell nyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy véleményt fogalmazzanak meg az EIT első hároméves munkaprogramjával kapcsolatban.

(22)

Az EIT hosszú távon elsőbbséget élvező stratégiai területeit és pénzügyi igényeit egy stratégiai innovációs tervben (a továbbiakban: „innovációs terv”), egy hétéves időszakra vonatkozóan kell meghatározni. Tekintettel az innovációs tervnek a közösségi innovációs politika szempontjából való fontosságára, valamint ebből eredően a Közösségre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásának politikai jelentőségére, az innovációs tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell az EIT által készített tervezet, valamint a Bizottság által készített javaslat alapján elfogadnia.

(23)

Indokolt, hogy a Bizottság kezdeményezze az EIT független, külső értékelését, különösen az innovációs terv elkészítése céljából. A Bizottságnak szükség esetén a rendelet módosítására irányuló javaslatot kell tennie.

(24)

Tekintettel hosszú távú fejlesztésére, célszerű az EIT-t fokozatosan, több szakaszban létrehozni. Szükség van egy kezdeti fázisra, korlátozott számú TIT részvételével, annak érdekében, hogy megfelelően lehessen értékelni az EIT működését, és ahol szükséges, javításokat lehessen eszközölni. Az igazgatótanácsnak – a megalakulását követő tizennyolc hónapon belül – két vagy három TIT-t kell kiválasztania olyan területeken, amelyek segítik az Európai Uniót a ma és a holnap kihívásaival történő szembenézésben, és amelyek olyan területeket foglalhatnak magukban, mint az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, valamint az információs és kommunikációs technológiák következő generációja. A további TIT-ek kiválasztását és kijelölését azt követően kell lehetővé tenni, hogy elfogadták az első innovációs tervet, amelynek – a hosszú távú elképzelések megvalósítása érdekében – részletes szabályozást is magában kell foglalnia az EIT működését illetően.

(25)

Mivel az intézkedés célját, nevezetesen az EIT létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az terjedelme és transznacionális jellege miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Létrejön az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: EIT).

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„innováció”: az a folyamat, beleértve annak eredményét is, amely során új ötletek születnek a társadalmi vagy gazdasági kihívások megoldására, és ezáltal új termékek, szolgáltatások vagy üzleti és szervezési modellek jönnek létre, amelyek sikeresen bevezethetők a már meglévő piacra, vagy amelyek képesek új piacot teremteni;

2.

„tudományos és innovációs társulás (TIT)”: az innovációs folyamatban részt vevő felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, vállalkozások és más érdekeltek közötti autonóm partnerségek, amelyek az EIT feladatainak megvalósítása céljából közép- és hosszú távú közös innovációs tervezésen alapuló stratégiai hálózatot képeznek, annak pontos jogi formájától függetlenül;

3.

„részt vevő állam”: az Európai Unió valamely tagállama, vagy más olyan ország, amely a Közösséggel az EIT-re vonatkozó megállapodást kötött;

4.

„harmadik ország”: a részt vevő államoktól eltérő bármely állam;

5.

„partnerszervezet”: olyan szervezet, amely tagja valamely TIT-nek; ilyenek lehetnek többek között a következők: felsőoktatási intézmény, kutatást végző szervezet, köz- vagy magántulajdonú vállalat, pénzügyi intézmény, regionális és helyi hatóság, alapítvány;

6.

„kutatást végző szervezet”: bármely olyan közjogi vagy magánjogi jogalany, amely egyik fő céljaként kutatást vagy technológiai fejlesztést végez;

7.

„felsőoktatási intézmény”: egyetem vagy bármely olyan felsőoktatási intézmény – függetlenül annak a nemzeti összefüggésben használt megnevezésétől –, amely a nemzeti jogszabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően mesteri vagy doktori oklevelet vagy diplomát ad;

8.

„oklevelek és diplomák”: olyan mesteri vagy doktori diplomát adó képesítések, amelyeket a részt vevő felsőoktatási intézmények adnak a TIT-ben végzett felsőoktatási tevékenységek keretében;

9.

„stratégiai innovációs terv (innovációs terv)”: a jövőbeli kezdeményezésekhez az EIT elsőbbséget élvező területeit meghatározó stratégiai dokumentum, amely tartalmazza a tervezett felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységek hétéves időszakra szóló áttekintését.

3. cikk

Cél

Az EIT célja, hogy a tagállamok és a Közösség innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Ezt azzal éri el, hogy előmozdítja és integrálja a legmagasabb színvonalú felsőoktatást, kutatást és innovációt.

4. cikk

Az EIT szervei

(1)   Az EIT szervei a következők:

a)

igazgatótanács, amely a felsőoktatásban, a kutatásban, az innovációban és az üzleti életben tapasztalattal rendelkező, vezető pozíciót betöltő személyekből áll. Az igazgatótanács az EIT tevékenységeinek az irányításáért, a TIT-ek kiválasztásáért, kijelöléséért és értékeléséért, valamint minden más stratégiai döntésért felel;

b)

végrehajtó bizottság, amely felügyeli az EIT működését, valamint szükség esetén az igazgatótanács két ülése között határozatot hoz;

c)

igazgató, aki az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel az EIT igazgatásával és pénzügyi irányításával kapcsolatban, és aki az EIT törvényes képviselője;

d)

belső ellenőrzési szerv, amely a pénzügyi és adminisztratív vezetéssel, az EIT-n belüli ellenőrzési struktúrákkal, valamint a TIT-ekkel való pénzügyi kapcsolatok szervezésével kapcsolatban, továbbá az igazgatótanács által kért bármely más kérdésben tanácsaival segíti az igazgatótanácsot és az igazgatót.

(2)   A Bizottság az igazgatótanács ülésein való részvétel céljából megfigyelőket jelölhet ki.

(3)   Az EIT szerveivel kapcsolatos részletes rendelkezéseket az EIT e rendelethez csatolt alapszabálya határozza meg.

5. cikk

Feladatok

(1)   Céljai elérése érdekében az EIT:

a)

meghatározza az elsődleges fontosságú területeit;

b)

figyelemfelkeltő tevékenységet folytat a lehetséges partnerszervezetek körében és elősegíti a tevékenységeiben való részvételüket;

c)

a 7. cikknek megfelelően TIT-eket választ és jelöl ki az elsődleges fontosságú területeken, és megállapodásban rendezi jogaikat és kötelezettségeiket; megfelelő támogatást nyújt számukra; megfelelő minőség-ellenőrzési intézkedéseket alkalmaz; folyamatosan felügyeli és rendszeres időközönként értékeli a tevékenységüket; valamint biztosítja megfelelő szintű koordinációjukat;

d)

köz- és magánforrásokat mobilizál, és forrásait e rendelettel összhangban használja fel. Költségvetésének jelentős és egyre nagyobb részét igyekszik magánforrásokból és a saját tevékenységeiből származó bevételből előteremteni;

e)

ösztönzi a TIT-ekkel partner felsőoktatási intézmények által kiadott oklevelek és azon diplomák tagállamok általi elismerését, amelyeket EIT-okleveleknek és -diplomáknak nevezhetnek;

f)

elősegíti a tudásháromszög integrálására irányuló bevált gyakorlatok terjesztését a közös innovációs és tudásátadási kultúra fejlesztése céljából;

g)

arra törekszik, hogy világszintű szervvé váljon a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén elért kimagasló teljesítményéért;

h)

biztosítja az EIT tevékenységei és más közösségi programok kiegészítő és egymást erősítő jellegét.

(2)   Az EIT-nek joga van alapítványt létrehozni (a továbbiakban: EIT-alapítvány), amelynek sajátos célja az EIT tevékenységeinek előmozdítása és támogatása.

6. cikk

TIT-ek

(1)   A TIT-ek mindenekelőtt az alábbi tevékenységeket végzik:

a)

európai hozzáadott értéket képviselő innovációs tevékenységek és befektetések, amelyek teljeskörűen integrálják a felsőoktatást és a kutatást a kritikus tömeg elérése érdekében, valamint ösztönzik az eredmények széles körű terjesztését és hasznosítását;

b)

az alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi kérdések területén folytatott, az európai és nemzeti kutatási eredményeket felhasználó, élenjáró, innováció-központú kutatás, amely lehetőséget kínál Európa nemzetközi versenyképességének fokozására;

c)

mesteri és doktori szinten folytatott oktatási és képzési tevékenységek olyan tárgyakban, amelyek megfelelhetnek a jövőbeli európai társadalmi-gazdasági szükségleteknek, és amelyek előmozdítják az innováció szempontjából jelentős készségeket, az irányítási és vállalkozói készségek fejlesztését, valamint a kutatók és hallgatók mobilitását;

d)

a legjobb gyakorlatok terjesztése az innovációs ágazatban, a felsőoktatás, a kutatás és az üzleti élet – beleértve a szolgáltatást és a pénzügyi szektort – közötti együttműködés fejlesztésére összpontosítva.

(2)   A TIT-ek alapvető, általános önállósággal rendelkeznek belső szervezetük, összetételük, valamint pontos ütemtervük és munkamódszereik meghatározásában. A TIT-ek törekednek arra, hogy nyitva álljanak új tagok számára, amennyiben e tagok értéket adnak hozzá a partnerséghez.

(3)   Az EIT, valamint az egyes TIT-ek közötti viszony szerződéses megállapodáson alapul.

7. cikk

A TIT-ek kiválasztása

(1)   Az EIT versenyeztetésen alapuló, nyílt és átlátható eljárás keretében választja és jelöli ki azon partnerségeket, amelyekből TIT válhat. A TIT-eknek a kiválóság és az innovációs relevancia elvén alapuló kiválasztásával kapcsolatos részletes kritériumokat az EIT fogadja el és teszi közzé; a kiválasztási folyamatba továbbá külső és független szakértőket is bevonnak.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt elvekkel összhangban a TIT-ek kiválasztása során különös figyelmet kell fordítani a következőkre:

a)

a partnerség jelenlegi és potenciális innovációs kapacitása, valamint a felsőoktatás, a kutatás és az innováció területén való kiválósága;

b)

a partnerség kapacitása arra, hogy elérje az innovációs terv céljait;

c)

a partnerség kapacitása arra, hogy fenntartható és hosszú távon önfenntartó finanszírozást biztosítson, beleértve a magánszektorból, az iparból és a szolgáltatásokból származó jelentős és egyre növekvő hozzájárulást;

d)

a felsőoktatás, a kutatás és az innováció tudásháromszögében tevékenykedő szervezetek részvétele a partnerségben;

e)

az érintett ágazatnak megfelelő, az EIT-nek a szellemi tulajdon kezelésével kapcsolatos alapelveivel és iránymutatásaival összhangban készített, a szellemi tulajdon kezeléséről készített terv bemutatása, amely magában foglalja annak leírását is, ahogyan a különböző partnerszervezetektől származó hozzájárulásokat figyelembe vették;

f)

a következőket támogató intézkedések: magánszektor részvétele és a vele való együttműködés, beleértve a pénzügyi ágazatot és különös tekintettel a kkv-kre, valamint az induló vállalkozások, a hasznosító (spin-off) vállalkozások és a kkv-k létrehozása a TIT-ek tevékenységeiből származó eredmények kereskedelmi felhasználása céljából;

g)

készség a TIT-eken kívüli egyéb szervezetekkel és hálózatokkal való együttműködésre a bevált gyakorlatok megosztása és a kiválóság érdekében.

(3)   A TIT-ek létrehozásának minimumfeltétele legalább három partnerszervezet részvétele, amelyek székhelye legalább két különböző tagállamban található. A hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 6. cikkének értelmében partnerszervezeteknek egymástól függetlennek kell lenniük.

(4)   A TIT-ben az igazgatótanács jóváhagyásának függvényében harmadik országok partnerszervezetei is részt vehetnek. A TIT-et alkotó partnerszervezetek többsége székhelyének a tagállamokban kell lennie. Minden TIT-nek magában kell foglalnia legalább egy felsőoktatási intézményt és egy magánvállalatot.

8. cikk

Oklevelek és diplomák

(1)   Az 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett felsőoktatási tevékenységekhez kapcsolódó okleveleket és diplomákat a részt vevő felsőoktatási intézmények adják ki a nemzeti szabályoknak és akkreditációs eljárásoknak megfelelően. Az EIT és a TIT-ek közötti megállapodásnak rendelkeznie kell arról, hogy ezek az oklevelek és diplomák EIT-okleveleknek és -diplomáknak is nevezhetők.

(2)   Az EIT ösztönzi a részt vevő felsőoktatási intézményeket, hogy:

a)

közösen vagy párhuzamosan adjanak ki okleveleket és diplomákat, hangsúlyozva ezzel a TIT-ek integrált jellegét. Ezeket azonban egyetlen felsőoktatási intézmény is kiadhatja;

b)

vegyék figyelembe:

i.

a Szerződés 149. és 150. cikkének megfelelően hozott közösségi intézkedéseket;

ii.

az európai felsőoktatási térség keretében hozott intézkedéseket.

9. cikk

Az EIT függetlensége és a közösségi, tagállami vagy kormányközi intézkedésekkel való összhang

(1)   Az EIT a nemzeti hatóságoktól függetlenül és külső befolyástól mentesen végzi tevékenységét.

(2)   Az EIT tevékenységének összhangban kell állnia a közösségi szinten végrehajtandó – különösen a felsőoktatás, a kutatás és az innováció területére vonatkozó – egyéb intézkedésekkel és eszközökkel.

(3)   Az EIT-nek megfelelő módon figyelembe kell vennie a regionális, nemzeti és kormányközi szintű politikákat és kezdeményezéseket a legjobb gyakorlatok, jól megalapozott elképzelések és a meglévő erőforrások hasznosítása érdekében.

10. cikk

A szellemi tulajdon kezelése

(1)   Az EIT iránymutatásokat fogad el a szellemi tulajdon kezelésére vonatkozóan, amelyek többek között az 1906/2006/EK rendeleten alapulnak.

(2)   Az említett iránymutatások alapján valamennyi TIT partnerszervezetei megállapodást kötnek egymással a szellemi tulajdon kezeléséről és használatáról, amelynek különösen azt kell meghatároznia, hogyan veszik figyelembe a különböző partnerszervezetektől, többek között a kkv-ktől származó hozzájárulásokat.

11. cikk

Jogállás

(1)   Az EIT közösségi szerv és jogi személyiséggel rendelkezik. Valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen, ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

(2)   Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet az EIT-re is alkalmazni kell.

12. cikk

Felelősség

(1)   Az EIT a kötelezettségei teljesítéséért kizárólagos felelősséggel tartozik.

(2)   Az EIT szerződéses jogviszonyból eredő felelősségére nézve az adott szerződés vonatkozó rendelkezései és az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó. Az EIT által megkötött szerződések választottbírósági kikötései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(3)   Nem szerződéses jogviszonyból eredő felelősség esetén az EIT a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az általa vagy alkalmazottai által a feladataik teljesítése során okozott károkat.

Az ilyen károk megtérítésére vonatkozó jogviták tekintetében az Európai Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(4)   Az EIT-nek a (2) és (3) bekezdésben említett felelősséggel összefüggő kifizetései és az ezzel kapcsolatban keletkező költségek és kiadások az EIT kiadásainak minősülnek, és azokat az EIT forrásaiból kell fedezni.

(5)   Az EIT ellen indított peres eljárásokban a Szerződés 230. és 232. cikkében előírt feltételek szerint az Európai Bíróság rendelkezik joghatósággal.

13. cikk

Átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés

(1)   Az EIT garantálja, hogy tevékenységeit nagyfokú átláthatósággal végzi. Az EIT különösen létrehoz egy hozzáférhető, ingyenes weboldalt, amely tájékoztatást nyújt az EIT és az egyes TIT-ek tevékenységéről.

(2)   Az EIT az első TIT-ek kiválasztását célzó pályázati felhívás kiírása előtt nyilvánosságra hozza eljárási szabályzatát, a 21. cikk (1) bekezdésében említett külön pénzügyi szabályzatát, valamint a TIT-ek kiválasztásának a 7. cikkben említett részletes kritériumait.

(3)   Az EIT haladéktalanul közzéteszi a 15. cikkben említett hároméves gördülő munkaprogramját és a tevékenységéről szóló éves jelentést.

(4)   Az (5) és (6) bekezdés sérelme nélkül, az EIT harmadik személyek számára nem fedheti fel a tudomására hozott azon információkat, amelyek tekintetében bizalmas kezelést kérelmeztek, és e kérelem indokolt.

(5)   Az EIT szerveinek tagjaira a Szerződés 287. cikkében említett titoktartási kötelezettség vonatkozik.

Az EIT által e rendeletnek megfelelően gyűjtött adatok a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hatálya alá tartoznak.

(6)   Az EIT birtokában lévő dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alkalmazandó. Az igazgatótanács az EIT létrejöttétől számított legkésőbb hat hónapon belül elfogadja az ezen rendelet alkalmazásához szükséges gyakorlati intézkedéseket.

(7)   Az EIT hivatalos dokumentumait és kiadványait az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendelettel (11) összhangban le kell fordítani. A szükséges fordítói szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek a 2965/1994/EK tanácsi rendelettel (12) létrehozott Fordítóközpontja biztosítja.

14. cikk

Pénzügyi források

(1)   Az EIT-t a 19. cikkben megállapított, az Európai Unió általános költségvetéséből származó pénzügyi keretbe tartozó hozzájárulásból, és más köz- és magánforrásokból kell finanszírozni.

(2)   A TIT-eket különösen az alábbi forrásokból kell finanszírozni:

a)

vállalkozásoktól vagy magánszervezetektől származó, a finanszírozás jelentős forrását alkotó hozzájárulások;

b)

az Európai Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulások;

c)

a részt vevő tagállamoktól, harmadik országoktól vagy hatóságoktól kapott kötelező vagy önkéntes hozzájárulások;

d)

magánszemélyektől, intézményektől, alapítványoktól vagy bármilyen más nemzeti szervtől kapott hagyaték, adomány és hozzájárulások;

e)

a TIT-ek saját tevékenységeiből és a szellemi tulajdonjogokból származó jogdíjakból eredő bevétel;

f)

az EIT saját tevékenységeinek eredményeiből vagy dotációs tőkéjéből származó bevételek, ideértve az EIT-alapítvány által kezelt bevételeket is;

g)

nemzetközi szervektől vagy intézményektől származó hozzájárulások;

h)

az Európai Beruházási Bank kölcsönei és hozzájárulásai, beleértve a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus használatának lehetőségét is, a jogosultsági kritériumoknak és a kiválasztási folyamatnak megfelelően.

A juttatások természetbeni juttatásokat is magukban foglalhatnak.

(3)   Az EIT finanszírozásához való hozzáférésre vonatkozó szabályokat az EIT-nek a 21. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi szabályzata határozza meg.

(4)   Az Európai Unió általános költségvetéséből származó, a TIT-ek létrehozásához, adminisztratív és koordinációs költségeihez való hozzájárulást a 19. cikkben foglalt pénzügyi keretből kell finanszírozni.

(5)   A TIT-ek vagy partnerszervezeteik közösségi támogatásért folyamodhatnak, különösen a közösségi programok és alapok keretében, azok szabályainak megfelelően, és az egyéb kérelmekkel azonos feltételek mellett. Ebben az esetben a támogatás nem fordítható az Európai Unió általános költségvetéséből már támogatásban részesülő tevékenységekre.

15. cikk

Programozás és jelentés

Az EIT elfogadja a következőket:

a)

az innovációs menetrend elfogadását követően arra épülő, hároméves gördülő munkaprogram, amely az EIT fő prioritásait és tervezett kezdeményezéseit tartalmazza, beleértve a pénzügyi igényekkel és forrásokkal kapcsolatos becsléseket is. Az EIT tájékoztatás céljából a munkaprogramot benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának;

b)

éves jelentés, minden év június 30-ig. A jelentés ismerteti az EIT által a megelőző naptári évben végzett tevékenységeket, valamint értékeli az eredményeket a célok és az ütemezés szempontjából, az elvégzett tevékenységekkel összefüggő kockázatokat, a források felhasználását és az EIT általános működését.

16. cikk

Az EIT felügyelete és értékelése

(1)   Az EIT gondoskodik arról, hogy tevékenységei, beleértve a TIT-ek által irányított tevékenységeket is, folyamatos és rendszeres felügyelet alatt álljanak, és azokról rendszeres időközönként független értékelés készüljön annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az eredmények legjobb minőségét, a tudományos kiválóságot és a források leghatékonyabb felhasználását. Az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.

(2)   2011 júniusáig, majd az új pénzügyi keret hatálybalépését követően ötévente a Bizottság gondoskodik az EIT értékeléséről. Ennek alapját független, külső értékelés képezi, és azt vizsgálja, hogy az EIT hogyan teljesíti feladatát. Az értékelés kiterjed az EIT és a TIT-ek valamennyi tevékenységére, és az EIT hozzáadott értékét, az általa folytatott tevékenységek hatását, eredményességét, fenntarthatóságát, hatékonyságát és relevanciáját, valamint a felsőoktatás, kutatás és innováció támogatását célzó, meglévő nemzeti és közösségi politikákkal való kapcsolatát és/vagy kiegészítő jellegét értékeli. Az értékelésnek európai és nemzeti szinten egyaránt figyelembe kell vennie az érdekeltek szempontjait.

(3)   A Bizottság az értékelés eredményeit, saját véleményét, valamint szükség esetén az e rendelet módosítására vonatkozó javaslatait továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Az igazgatótanács az EIT programjaiban és a műveleteiben kellően figyelembe veszi az értékelés megállapításait.

17. cikk

Innovációs terv

(1)   Legkésőbb 2011. június 30-ig, és azt követően hétévente az EIT hétéves innovációs tervet készít, és benyújtja azt a Bizottságnak.

(2)   Az innovációs terv az EIT számára meghatározza a hosszú távon elsőbbséget élvező területeket, és értékelést tartalmaz az EIT társadalmi-gazdasági hatásáról, valamint a legjobb innovációs hozzáadott érték nyújtására vonatkozó képességéről. Az innovációs terv figyelembe veszi az EIT 16. cikkben említett felügyeletének és értékelésének az eredményeit.

(3)   Az innovációs terv – az EIT jövőbeli működésének hosszú távú fejlesztésére és finanszírozására tekintettel – becslést tartalmaz a pénzügyi igényekre és forrásokra vonatkozóan. Emellett egy, a pénzügyi keret időszakát lefedő indikatív pénzügyi tervet is tartalmaz.

(4)   Az innovációs tervet a Bizottság javaslata alapján a Szerződés 157. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács fogadja el.

18. cikk

Kezdeti fázis

(1)   Az igazgatótanács a megalakulását követő tizenkét hónapon belül benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az első hároméves gördülő munkaprogram 15. cikk a) pontjában említett tervezetét. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság, a tervezet kézhezvételét követő három hónapon belül véleményt fogalmazhat meg az igazgatótanácsnak a tervezetben foglalt bármely kérdésről. Amennyiben az EIT-hez ilyen véleményt juttatnak el, arra az igazgatótanács három hónapon belül válaszol, válaszában megjelölve a prioritásokban és a tervezett tevékenységekben végrehajtott változtatásokat.

(2)   Az igazgatótanács megalakulásától számított tizennyolc hónapon belül az EIT a 7. cikkben meghatározott kritériumoknak és eljárásoknak megfelelően két vagy három TIT-et választ és jelöl ki.

(3)   Az EIT által készített tervezet alapján a Bizottság 2011 végéig benyújtja az első innovációs tervre vonatkozó javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az innovációs terveknek a 17. cikk szerinti tartalmán kívül az első innovációs tervnek a következőket is tartalmaznia kell:

a)

az EIT működésére vonatkozó részletes előírások és feladatmeghatározás;

b)

az igazgatótanács és a TIT-ek közötti együttműködés részletes szabályai;

c)

a TIT-ek finanszírozásának részletes szabályai.

(4)   Az első innovációs tervnek a 17. cikk (4) bekezdése szerinti elfogadását követően az igazgatótanács a 6. és 7. cikk rendelkezései alapján további TIT-eket választhat és jelölhet ki.

19. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó pénzügyi keret a 2008. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakra 308,7 millió EUR. Az éves előirányzatokat a pénzügyi kereten belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

20. cikk

Az éves költségvetés elkészítése és elfogadása

(1)   Az EIT kiadásai magukban foglalják a személyzeti, adminisztratív, infrastrukturális és működési költségeket. Az adminisztratív kiadásokat minimális szinten kell tartani.

(2)   A pénzügyi év a naptári évnek felel meg.

(3)   Az igazgató a következő pénzügyi évre vonatkozóan az EIT bevételeiről és kiadásairól becslést készít, amelyet továbbít az igazgatótanácsnak.

(4)   A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell állniuk egymással.

(5)   Az igazgatótanács az előzetes létszámtervvel és az előzetes hároméves folyamatos munkaprogrammal együtt elfogadja a becsléstervezetet, és március 31-ig továbbítja azokat a Bizottsághoz.

(6)   A becslés alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió előzetes költségvetés-tervezetébe az általa szükségesnek ítélt, az általános költségvetésre terhelendő támogatás becsült összegét.

(7)   A költségvetési hatóság engedélyezi az EIT részére a támogatásra vonatkozó előirányzatokat.

(8)   Az igazgatótanács fogadja el az EIT költségvetését, amely az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Amennyiben szükséges, az EIT költségvetését megfelelően ki kell igazítani.

(9)   Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak az EIT költségvetés finanszírozására és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

(10)   A költségvetés bármilyen jelentős módosítására ugyanezt az eljárást kell alkalmazni.

21. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)   Az EIT az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkének (1) bekezdésével összhangban fogadja el a pénzügyi szabályzatát. E szabályok nem térhetnek el a 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, kivéve, amennyiben az EIT különös működési szükségletei ezt megkívánják és a Bizottság előzetes hozzájárulásával. Figyelembe kell venni, hogy megfelelő működésbeli rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy az EIT megvalósíthassa céljait, és magánszektorbeli partnereket tudjon szerezni, illetve meg tudja tartani azokat.

(2)   Az EIT költségvetését az igazgató hajtja végre.

(3)   Az EIT beszámolóját össze kell vonni a Bizottság beszámolójával.

(4)   A Tanács ajánlása alapján az Európai Parlament az n+2. év április 30-át megelőzően mentesíti az igazgatót az EIT n. évre vonatkozó költségvetésének, az igazgatótanácsot pedig az EIT-alapítvány költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

22. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az EIT-re teljes egészében alkalmazni kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (13).

(2)   Az EIT csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (14). A csatlakozást az igazgatótanács hagyja jóvá, és elfogadja az OLAF belső vizsgálatainak elvégzéséhez szükséges intézkedéseket.

(3)   Az EIT által elfogadott valamennyi határozatban és megkötött szerződésben kifejezetten elő kell írni, hogy az OLAF és a Számvevőszék jogosult helyszíni iratellenőrzést tartani a közösségi finanszírozásban részesülő valamennyi szerződő félnél és alvállalkozónál, beleértve a végső kedvezményezettek helyiségeiben folytatott ellenőrzést is.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben megállapított rendelkezéseket az EIT-alapítványra is értelemszerűen alkalmazni kell.

23. cikk

Alapszabály

Az EIT mellékletben foglalt alapszabálya elfogadásra kerül.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2008. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

la Tanács részérő

az elnök

J. LENARČIČ


(1)  HL C 161., 2007.7.13., 28. o.

(2)  HL C 146., 2007.6.30., 27. o.

(3)  Az Európai Parlament 2007. szeptember 26-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2008. január 21-i közös álláspontja (HL C 52. E, 2008.2.26., 7. o.) és az Európai Parlament 2008. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  HL L 255., 2005.9.30., 22. o. A legutóbb az 1430/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 320., 2007.12.6., 3. o.) módosított irányelv.

(5)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

(6)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o. A 2008/29/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 6., 2008.1.10., 7. o.) módosított intézményközi megállapodás.

(7)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(8)  HL L 391., 2006.12.30., 1. o.

(9)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(10)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(11)  HL 17., 1958.10.6., 385/58. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(12)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o. A legutóbb az 1645/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 13. o.) módosított rendelet.

(13)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(14)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.


MELLÉKLET

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet alapszabálya

1. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)   Az igazgatótanács egyrészt üzleti, felsőoktatási és kutatói tapasztalatokkal rendelkező személyek közül egyenlő arányban kinevezett tagokból (a továbbiakban: kinevezett tagok), másrészt az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és a tudományos és innovációs társulások (TIT) felsőoktatási, kutatói, innovációs, műszaki és ügyviteli alkalmazottai, hallgatói és doktoranduszai által, illetve közülük megválasztott tagokból (a továbbiakban: választott tagok) áll.

Átmeneti rendelkezésként az első igazgatótanács kizárólag kinevezett tagokból áll mindaddig, amíg választott képviselőinek választására sor nem kerül az első TIT-ek létrehozását követően.

(2)   A kinevezett tagok száma tizennyolc. A tagok megbízatásukat hat évre kapják, amely nem újítható meg. A tagokat átlátható eljárással a Bizottság nevezi ki. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kiválasztási folyamatról és az igazgatótanács ezen tagjainak végleges kinevezéséről.

Az első igazgatótanács kinevezett tagjait egy – a Bizottság által kinevezett négy független szaktekintélyből álló – ad hoc jelölőbizottság által összeállított jelöltlista alapján nevezik ki. A későbbiekben kinevezett tagokat az igazgatótanács által összeállított jelöltlista alapján nevezik ki.

(3)   A Bizottság figyelmet fordít a felsőoktatási, kutatói, innovációs és üzleti tapasztalattal rendelkezők közötti, továbbá a nemek közötti egyensúlyra, valamint az Unió egész területén a felsőoktatási, kutatói és innovációs környezet megbecsülésére.

(4)   A kinevezett tagok egyharmada helyébe minden második évben új tagok lépnek. Az a kinevezett tag, aki négy évnél rövidebb időszakot töltött hivatalban, újra kinevezhető, a hivatalban töltött időszak összesen azonban nem haladhatja meg a hat évet.

Egy átmeneti időszakban az eredeti igazgatótanács tizenkét kinevezett tagját sorsolással választják ki, akik négyéves időtartamra szóló megbízatást kapnak. A kezdeti négyéves időszak végén a tizenkét újonnan kinevezett tag közül hatot sorsolással kiválasztanak, akik négyéves időtartamra szóló megbízatást kapnak. Az igazgatótanács elnökére nem vonatkozik ez az átmeneti folyamat.

(5)   A választott tagok száma négy. A választott tagok megbízatásukat három évre kapják, amely egyszer megújítható. A választott tagok megbízatása az EIT-ből vagy a TIT-ekből való távozásukkal megszűnik. A hivatali idő fennmaradó időtartamára helyettük azonos választási eljárás szerint választanak új tagokat.

(6)   A választott tagok megválasztásának és leváltásának feltételeit és rendjét az igazgató javaslata alapján az igazgatótanács fogadja el az első TIT működésének megkezdését megelőzően. E rendszernek biztosítani kell a sokféleség megfelelő képviseletét, és figyelembe kell vennie az EIT és a TIT-ek fejlődését.

(7)   Amennyiben az igazgatótanács valamely tagja nem tudja hivatali idejét letölteni, hivatali ideje fennmaradó részére ugyanezen eljárással helyettesítő tagot neveznek ki vagy választanak az akadályoztatott tag helyére.

2. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)   Az igazgatótanács tagjai az EIT érdekei szerint független módon járnak el, őrködnek céljai és küldetése, identitása és koherenciája felett.

(2)   Az igazgatótanács feladatai mindenekelőtt a következők:

a)

az igazgató javaslata alapján meghatározza az EIT stratégiáját – amelyet a stratégiai innovációs terv (innovációs terv) foglal magában –, a hároméves gördülő munkaprogramját, költségvetését, éves beszámolóját és mérlegét, valamint éves tevékenységéről szóló beszámolóját;

b)

meghatározza, hogy mely elsődleges fontosságú területeken kerüljön sor TIT-ek létrehozására;

c)

hozzájárulást biztosít az innovációs terv elkészítéséhez;

d)

az innovációs terv keretében részletes előírásokat és feladatmeghatározásokat készít az EIT működésére vonatozóan, beleértve a TIT-ek tevékenységeinek finanszírozására, felügyeletére és értékelésére vonatkozó kritériumokat és eljárásokat is;

e)

partnerségeket TIT-ekké választ és jelöl ki, illetve visszavonja a kijelölést, amennyiben az szükséges;

f)

gondoskodik a TIT-ek tevékenységének folyamatos értékeléséről;

g)

elfogadja eljárási szabályzatát, ideértve a TIT-ek kiválasztására, a végrehajtó bizottságra, valamint az EIT külön pénzügyi szabályzatára vonatkozó szabályokat is;

h)

a Bizottság egyetértésével megállapítja az igazgatótanács és a végrehajtó bizottság tagjainak megfelelő tiszteletdíját; e tiszteletdíjak nagyságát a tagállamok által biztosított hasonló tiszteletdíjakkal kell összevetni;

i)

a végrehajtó bizottság és az igazgató kiválasztására eljárást fogad el;

j)

kinevezi és szükség esetén tisztségéből felmenti az igazgatót, valamint fegyelmi jogkört gyakorol felette;

k)

kinevezi a számvitelért felelős tisztségviselőt és a végrehajtó bizottság, valamint a belső ellenőrzési szerv tagjait;

l)

szükség esetén tanácsadó csoportokat hoz létre, akár határozott időre is;

m)

népszerűsíti az EIT-t a világban, hogy növelje annak vonzerejét, és így az világszintű szervvé váljon a felsőoktatás, a kutatás és az innováció területén elért kimagasló teljesítmény terén;

n)

az összeférhetetlenség szabályozására magatartási kódexet fogad el;

o)

a szellemi tulajdonjogok kezelésére vonatkozóan alapelveket és iránymutatásokat állapít meg;

p)

belső ellenőrzési szervet hoz létre a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel összhangban;

q)

jogosult alapítvány (a továbbiakban: EIT-alapítvány) létrehozására, amelynek sajátos célja az EIT tevékenységeinek előmozdítása és támogatása;

r)

biztosítja az EIT tevékenységei és más közösségi programok kiegészítő és egymást erősítő jellegét;

s)

a többnyelvűség vonatkozásában meglévő elvek figyelembevételével határoz az EIT nyelvi rendszeréről és az annak működésére vonatkozó gyakorlati követelményekről.

(3)   Az igazgatótanács bizonyos feladatok vonatkozásában felhatalmazást adhat a végrehajtó bizottságnak.

(4)   Az igazgatótanács kinevezett tagjai közül választja meg elnökét. Az elnök hivatali ideje három évre szól, amely egyszer megújítható.

3. cikk

Az igazgatótanács működése

(1)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, az igazgatótanács valamennyi tagjának egyszerű többségével hozza határozatait.

A 2. cikk (2) bekezdésének a), b), c), d), i) és s) pontja, valamint (4) bekezdése alapján hozott határozatokhoz azonban az összes tag kétharmados többsége szükséges.

(2)   A választott tagok nem szavazhatnak a 2. cikk (2) bekezdésének e), g), i), j), k), q) és s) pontja alapján hozott határozatokról.

(3)   Az igazgatótanács rendes ülést évente legalább háromszor, rendkívüli ülést pedig az elnök által történő összehívás, vagy legalább tagjai harmadának indítványa esetén tart.

4. cikk

A végrehajtó bizottság

(1)   A végrehajtó bizottság öt személyből áll, ezek egyike az igazgatótanács elnöke, aki a végrehajtó bizottság elnöki szerepét is ellátja.

Az elnök kivételével a másik négy tagot az igazgatótanács választja kinevezett tagjai közül.

(2)   A végrehajtó bizottság az elnök összehívására vagy az igazgató indítványára rendszeresen ülésezik.

(3)   A végrehajtó bizottság összes tagjának egyszerű többségével hozza meg határozatait.

(4)   A végrehajtó bizottság:

a)

előkészíti az igazgatótanács üléseit;

b)

felügyeli az innovációs terv, valamint a hároméves gördülő munkaprogram végrehajtását;

c)

felügyeli a TIT-ek kiválasztását;

d)

határoz az igazgatótanács által ráruházott ügyekben.

5. cikk

Az igazgató

(1)   Az igazgató az EIT működési területén tapasztalattal és tekintéllyel rendelkező személy. Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki; megbízatási ideje négy év. Az igazgatótanács egyszer négy évvel meghosszabbíthatja az igazgató megbízatási idejét, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az EIT érdekeit ez szolgálja legjobban.

(2)   Az igazgató felelős az EIT napi ügyvezetéséért, és ő az EIT törvényes képviselője. Az igazgató az igazgatótanácsnak felelős, és azt folyamatosan tájékoztatja az EIT tevékenységeinek alakulásáról.

(3)   Az igazgató különösen:

a)

segíti az igazgatótanács és a végrehajtó tanács munkáját, és üléseik idejére biztosítja a titkári feladatok ellátását;

b)

elkészíti az innovációs terv tervezetét, a hároméves gördülő munkaprogramot, az éves jelentést, valamint az éves költségvetést, amelyeket a végrehajtó bizottságon keresztül az igazgatótanácsnak nyújt be;

c)

irányítja a TIT-ek kiválasztásának folyamatát; és gondoskodik arról, hogy a folyamat különböző szakaszai átláthatóak és objektívek legyenek;

d)

szervezi és irányítja az EIT tevékenységeit;

e)

a rendelet 16. cikkével összhangban biztosítja az EIT teljesítményére vonatkozó hatékony felügyeleti és értékelési eljárások végrehajtását;

f)

felel az igazgatásért és pénzügyekért, beleértve az EIT költségvetésének végrehajtását. E tekintetben az igazgató figyelembe veszi a belső ellenőrzési szervtől kapott tanácsokat;

g)

felel valamennyi személyügyi feladat ellátásáért;

h)

benyújtja az éves beszámoló és mérleg tervezetét a belső ellenőrzési szervnek, majd azt követően – a végrehajtó bizottságon keresztül – az igazgatótanácsnak;

i)

biztosítja, hogy az EIT az általa kötött szerződésekből és megállapodásokból eredő kötelezettségeket teljesítse;

j)

a végrehajtó bizottságot és az igazgatótanácsot ellátja a feladatainak végzéséhez szükséges valamennyi információval.

6. cikk

A támogatási struktúra létrehozásának előkészítése

Az átmeneti időszakban a Bizottság biztosítja az EIT struktúrájának létrehozásához szükséges támogatást. E célból – addig az időpontig, ameddig az igazgatótanács első tagjait ki nem nevezik – az EIT törvényes képviselője a Bizottság által kinevezett tisztviselő, aki felelős a személyzeti, igazgatási és pénzügyi kérdésekért, többek között az EIT költségvetésének végrehajtásáért is. Ezt követően az igazgatótanács vagy átlátható eljárással kinevezi az említett feladatokat ellátó személyt, vagy meghosszabbítja a Bizottság által kijelölt tisztviselő megbízatását addig az időpontig, ameddig az igazgató az 5. cikknek megfelelően, az igazgatótanács általi kinevezését követően hivatalba nem lép. Az igazgatótanács haladéktalanul megindítja az EIT igazgatójának kiválasztására szolgáló eljárást.

7. cikk

Az EIT alkalmazottai

(1)   Az EIT személyzete a közvetlenül az EIT által alkalmazott, határozott időre felvett személyekből áll. Az igazgatóra és az EIT alkalmazottaira az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei vonatkoznak.

(2)   A részt vevő államok vagy más munkáltatók meghatározott időre szakértőket küldhetnek az EIT-hez.

Az igazgatótanács a részt vevő államok vagy más munkáltatók által kiküldött szakértők munkáját az EIT-nél lehetővé tévő rendelkezéseket fogad el, és meghatározza e szakértők jogait és kötelezettségeit.

(3)   Az EIT gyakorolja alkalmazottai tekintetében az alkalmazottakkal való szerződéskötésre felhatalmazott hatóságot megillető jogokat.

(4)   Azon alkalmazott, aki feladatai végzése során vagy ahhoz kapcsolódóan súlyos kötelezettségszegést követ el, az ezáltal az EIT-nek okozott kár teljes vagy részleges megtérítésére kötelezhető.

8. cikk

A TIT-ek értékelésére és felügyeletére vonatkozó alapelvek

Az EIT gondoskodik valamennyi TIT eredményeinek folyamatos felügyeletéről és időszakos független értékeléséről. Ezeknek az értékeléseknek a bevált igazgatási gyakorlaton és eredményközpontú paramétereken kell alapulniuk, és kerülniük kell a szükségtelen alaki és eljárási aspektusokat.

9. cikk

A TIT-ek időtartama, meghosszabbítása és megszüntetése

(1)   Az időszakos értékelések eredményeinek és az adott területek sajátosságainak függvényében a TIT-ek általánosságban 7–15 éves időszakra jönnek létre.

(2)   Az igazgatótanács határozhat úgy, hogy meghosszabbítja egy TIT eredetileg megállapított működési idejét, ha ez a legmegfelelőbb mód az EIT céljának elérésére.

(3)   Abban az esetben, ha egy TIT értékelése nem mutat megfelelő eredményeket, az igazgatótanács megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve pénzügyi támogatásának csökkentését, módosítását vagy visszavonását, illetve a megállapodás megszüntetését.

10. cikk

Az EIT megszüntetése

Az EIT megszüntetése esetén felszámolása a Bizottság felügyelete alatt történik, az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban. A TIT-ekkel kötött megállapodások és az EIT-alapítványt létrehozó jogi aktus meghatározzák az ilyen esetben alkalmazandó rendelkezéseket.


Top