(2008. október 23.)
az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, EKB/2000/7 iránymutatás módosításáról
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 12.1. és 14.3. cikkére, a 3.1. cikk első francia bekezdésével, a 18.2. cikkel és a 20. cikk első bekezdésével együtt,
1. cikk
Az I. és II. melléklet módosításai
2. cikk
Az NKB-k legkésőbb 2008. november 30-ig továbbítják az EKB-nak azokat a jogszabályokat és eszközöket, amelyekkel ennek az iránymutatásnak meg kívánnak felelni.
3. cikk
Ez az iránymutatás 2008. november 1-jén lép hatályba. Az 1. cikket 2009. február 1-jétől kell alkalmazni.
4. cikk
Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKB-i a címzettjei.
I. MELLÉKLET
Az EKB/2000/7 határozat I. melléklete a következőképpen módosul:
|
1.
|
A tartalomjegyzék kiegészül a 6.7. fejezet címével: „A nem euróban denominált fedezetek meghatározott mennyiségben történő elfogadása”
|
|
2.
|
Az 1.3.1. szakasz a következőképpen módosul:
|
a)
|
Az első bekezdésben az 5. lábjegyzet negyedik mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A gyorstendert rendesen 90 percen belül kell végrehajtani.”
|
|
b)
|
Az első bekezdés első francia bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az irányadó refinanszírozási műveletek kulcsfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy az eurorendszer nyílt piaci műveleteinek célkitűzései megvalósuljanak.”
|
|
|
3.
|
A 2.2. szakaszban a negyedik bekezdés első két mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A gyorstender és a kétoldalú eljárások esetében a nemzeti központi bankok azokkal az ügyfelekkel állnak kapcsolatban, akik beletartoznak a finomhangoló műveletekre elfogadott ügyfeleik csoportjába. A gyorstendereket és a kétoldalú műveleteket szélesebb ügyfélkörrel is végezhetik.”
|
|
4.
|
A 2.4. szakasz címének helyébe a következő szöveg lép:
|
|
5.
|
A 3.1.2. szakasz első bekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni.
|
|
6.
|
A 3.1.3. szakaszban az első bekezdés második mondatát el kell hagyni.
|
|
7.
|
A 4.1. szakasz a következőképpen módosul:
|
a)
|
A „Hozzáférési feltételek” cím első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az aktív oldali rendelkezésre állás a 2.1. szakaszban meghatározott általános alkalmassági feltételeket kielégítő ügyfélkör számára érhető el. Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférést az adott intézmény székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankja biztosítja. A hozzáférés csak azokon a napokon biztosított, amelyeken az adott TARGET2 (1) rendszer üzemel (2). Azokon a napokon, amelyeken az értékpapír-elszámolási rendszerek nem üzemelnek, az aktív oldali rendelkezésre állás az NKB-knál már előzetesen letétbe helyezett fedezeti eszközök alapján vehető igénybe.
|
|
b)
|
A „Hozzáférési feltételek” cím harmadik bekezdésében a 4. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:
|
„(4)
|
A TARGET2 üzemszüneti napjait az EKB honlapján (www.ecb.europa.eu), valamint az eurorendszer nemzeti központi banki honlapjain teszik közzé (lásd az 5. függeléket).”
|
|
|
c)
|
A „Hozzáférési feltételek” cím harmadik bekezdésében az 5. lábjegyzetet el kell hagyni.
|
|
|
8.
|
A 4.2. szakaszban a „Hozzáférési feltételek” cím második bekezdésében a 12. lábjegyzetet el kell hagyni.
|
|
9.
|
Az 5.1.3. szakaszban a második bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Nyilvánosan előre meg nem hirdetett gyorstender esetén az NKB a kiválasztott ügyfelekkel közvetlenül lép kapcsolatba. A nyilvánosan bejelentett gyorstender esetén az NKB közvetlenül is megkeresheti a kiválasztott ügyfelet.”
|
|
10.
|
Az 5.3.3. szakasz első bekezdésében a 12. lábjegyzetet el kell hagyni.
|
|
11.
|
A 6.2. szakasz második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Az eurorendszer csak abban az esetben ad az ügyfeleknek tanácsot arról, hogy egy eszköz az eurorendszer számára fedezetként elfogadható-e, ha az eurorendszerhez benyújtott fedezet már kibocsátott forgalomképes eszköz vagy kinnlevő nem forgalomképes eszköz. A kibocsátás előtt tehát nincs tanácsadás.”
|
|
12.
|
A 6.2.1. szakasz „Eszköz típusa” címe a következőképpen módosul:
|
a)
|
Az első bekezdés a) pontja a „feltételhez nem kötött a tőkeösszege” szövegrész után a következő 5. lábjegyzettel egészül ki:
|
„(5)
|
Opciós utalvánnyal vagy egyéb hasonló joggal kiegészített kötvények nem fogadhatók el.”
|
|
|
b)
|
A negyedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az eszközalapú értékpapírokat (ABS) fedező, pénzáramlást generáló eszközöknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:
|
a)
|
az eszközök megszerzése kötelezően valamely uniós tagállam jogszabályainak hatálya alá esik;
|
|
b)
|
az értékpapírosító céltársaságnak az átruházást kezdeményező eszköztulajdonostól (originator), vagy valamely közvetítőtől az eurorendszer által »valódi átruházásnak« tekintett és bármely harmadik féllel szemben érvényesíthető eljárással kell őket megszereznie; ezek az eszközök még az eszköztulajdonos fizetésképtelensége esetén sem lehetnek elérhetők az eszköztulajdonos és annak hitelezői számára; és
|
|
c)
|
még részben és a jövőben sem tartalmazhatnak hitelkockázatokhoz kötött kötvényeket (credit-linked notes) vagy a hitelkockázatnak hitelderivatívákon keresztüli átadásából keletkező hasonló követeléseket.”
|
|
|
c)
|
Az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Szakaszos kibocsátás esetén alkalmassági feltétel az, hogy a szelet (vagy részszelet) ne legyen ugyanazon kibocsátás más szeleteinek alárendelve. Valamely szeletről (vagy részszeletről) akkor mondható el, hogy nincs alárendelve az ugyanazon kibocsátásba tartozó más szeletnek (vagy részszeletnek), ha a tőke- és kamatfizetéskor – a tájékoztatóban meghatározottak szerint a fizetési felszólítás kézbesítését követően alkalmazandó fizetési sorrendnek megfelelően – semmilyen más szelet (vagy részszelet) sem élvez vele szemben elsőbbséget, tehát a szakaszos kibocsátás különböző szeletei, illetve részszeletei közül ezt a szeletet (illetve részszeletet) terheli utolsónak veszteség.”
|
|
|
13.
|
A 6.2.1. szakaszban a „Kibocsátás helye” cím alatt a 7. lábjegyzet első mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„2007. január 1-jétől a globális bemutatóra szóló formában levő és az Euroclear Bank (Belgium), valamint a Clearstream Banking Luxembourg nemzetközi központi letéti bankokon keresztül kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csak akkor lehetnek alkalmasak, ha új világpiaci kötvények (NGN) formájában bocsátják ki, és egy letéti őrzést végző intézménynél (common safekeeper – CSK) helyezik letétbe őket. Ez az intézmény vagy ICSD, vagy megfelelő esetben CSD, amely teljesíti az EKB által meghatározott minimális előírásokat.”
|
|
14.
|
A 6.2.2. szakasz „Hitelkövetelések” címe a következőképpen módosul:
|
a)
|
Az első bekezdés első francia bekezdésének első albekezdésében az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:
„A hitelkövetelések nem testesíthetnek meg tőkeösszegre, illetve kamatra vonatkozó olyan jogot, amely alá van rendelve egyéb hitelkövetelésekhez (vagy ugyanazon szindikált hitel egyéb szeleteihez vagy alszeleteihez) kapcsolódó tulajdonjogoknak, vagy ugyanazon kibocsátó adósságinstrumentumainak.”
|
|
b)
|
Az első bekezdés első francia bekezdésének második albekezdése a második mondat után a következő szöveggel egészül ki:
„Emellett az inflációs rátához kapcsolt kamatozású hitelkövetelések is elfogadhatóak.”
|
|
c)
|
Az első bekezdés ötödik francia bekezdésében a 20. lábjegyzetet el kell hagyni.
|
|
|
15.
|
A 6.2.3. szakasz „Az elfogadható fedezetek felhasználásának szabályai” címe a következőképpen módosul:
|
a)
|
A harmadik bekezdés i–iii. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
„i.
|
az ügyfél a kibocsátó/adós/garanciavállaló tőkéjének 20 %-át vagy azt meghaladó részét közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve birtokolja, vagy
|
|
ii.
|
a kibocsátó/adós/garanciavállaló az ügyfél tőkéjének 20 %-át vagy azt meghaladó részét közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve birtokolja, vagy
|
|
iii.
|
harmadik fél birtokolja az ügyfél tőkéjének több mint 20 %-át, valamint a kibocsátó/adós/garanciavállaló tőkéjének több mint 20 %-át, közvetlenül vagy közvetve, egy vagy több vállalkozáson keresztül.”
|
|
|
b)
|
A negyedik és az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A szoros kapcsolatról szóló fenti kikötés nem vonatkozik: a) az ügyfél és az EGT-országok közigazgatási szerveivel kialakult szoros kapcsolatokra, valamint arra az esetre, ha az adósságinstrumentum garanciavállalója adókivetésre jogosult közigazgatási szerv; b) azokra a fedezett banki kötvényekre, amelyeket az UCITS irányelv 22. cikke (4) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban bocsátottak ki; vagy c) azokra az esetekre, amikor az adósságinstrumentumot a b) pontban meghatározott instrumentumokhoz hasonló jogi biztosítékok védik, ilyenek például az értékpapírnak nem minősülő, jelzálog-fedezetű, nem forgalomképes lakossági adósságinstrumentumok.
Ezenkívül az ügyfél nem nyújthat fedezetül eszközalapú értékpapírt, ha az ügyfél (vagy valamely vele szoros kapcsolatban álló harmadik fél) úgy köt fedezeti ellentranzakciót az értékpapírra, hogy a kibocsátóval mint fedezeti partnerrel köt devizafedezeti ügyletet, vagy ha az eszközalapú értékpapír fennálló összegének 20 %-ára, illetve azt meghaladó részére likviditási támogatást nyújt.”
|
|
c)
|
„Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadható fedezetek” című 4. táblázat a következő módon kerül frissítésre:
|
—
|
a 4. lábjegyzetet el kell hagyni,
|
|
—
|
az alkalmassági feltételek oszlopban a „hitelkövetelésekre vonatkozó jog” szöveg helyébe a „Hatályos jog” szöveg lép,
|
|
—
|
a forgalomképes eszközök oszlop tizedik sorában a „nem alkalmazandó” szöveg helyébe az „Eszközalapú értékpapír esetében a fedezetül szolgáló eszköz megszerzése valamely EU-tagállam jogszabályának hatálya alá kell, hogy essen.” szöveg lép.
|
|
|
|
16.
|
A 6.3.1. szakasz a következőképpen módosul:
|
a)
|
Negyedik bekezdésként a következő szöveggel egészül ki:
„Az ECAI-forrást tekintve az értékelést nyilvános minősítés alapján kell elvégezni. Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben szükséges, pontosítást kérjen. Eszközalapú értékpapír esetében a minősítés a nyilvánosság számára elérhető és részletes eladás előtti vagy új kibocsátáshoz kapcsolódó hitelminősítési jelentésben kell taglalni, amelynek többek között tartalmaznia kell a strukturális és jogi aspektusok átfogó elemzését, az összevont fedezeti alap értékelését, az ügylet résztvevőiről szóló elemzést, valamint az ügylet egyéb fontosabb jellemzőinek elemzését. Ezenkívül az ECAI-knak rendszeresen és legalább negyedévente felügyeleti jelentéseket kell kiadniuk az eszközalapú értékpapírokról (3). A jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább a legfontosabb tranzakciós adatok (pl. az összevont fedezeti alap összetétele, az ügylet résztvevői, a tőkeszerkezet) aktualizált változatát, valamint a teljesítményadatokat.
|
|
b)
|
Az ötödik bekezdésben a 26. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:
„Az »A« a Standard & Poor’s vagy a Fitch Ratings hosszú távú minősítésében legalább »A-«, a Moody’s-éban legalább »A3«, a DBRS-ében pedig legalább »AL« besorolásnak felel meg.”
|
|
c)
|
A hatodik és a hetedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy az általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e a magas hitelminőségi követelményeknek, és ebből kifolyólag megtiltsa vagy korlátozza bizonyos eszközök használatát, illetve kiegészítő haircutokat alkalmazzon, amennyiben ez szükséges az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítására, összhangban a KBER alapokmányának 18.1. cikkével. Ilyen intézkedéseket konkrét ügyfelek esetében is lehet foganatosítani, különösen akkor, ha az ügyfél hitelminősítése szoros korrelációban áll az általa fedezetként felajánlott eszköz hitelminőségével. Ha az elutasítás prudenciális információkon alapul, az ügyfelektől vagy a felügyeleti szervektől származó ilyen jellegű információkat szigorúan csak azzal összhangban és annak érdekében lehet felhasználni, hogy az eurorendszer teljesítse a monetáris politika végrehajtásával összefüggő feladatait.
Lekerülhetnek az elfogadható fedezetek listájáról azok az eszközök, amelyeket olyan intézmény bocsátott ki vagy garantált, amelynek pénzeszközei be vannak fagyasztva és/vagy csak korlátozottan használhatja őket az Európai Közösségnek vagy valamely tagállamnak a Szerződés 60. cikke (2) bekezdése értelmében hozott egyéb intézkedése alapján; vagy amelynek a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer rendelkezésre állásához való hozzáférését az EKB Kormányzótanácsa döntésében felfüggesztette vagy megszüntette.”
|
|
|
17.
|
A 6.3.4. szakaszban a „Külső hitelminősítő intézetek (ECAI)” cím alatt az első bekezdés második francia bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az ECAI-knak különféle működési kritériumoknak kell megfelelniük és megfelelő lefedettséget kell biztosítaniuk, hogy biztosítsák az ECAF hatékony megvalósítását.”
|
|
18.
|
A 6.4.1. szakasz a következőképpen módosul:
|
a)
|
A második bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„A kockázatkezelési intézkedések nagy vonalakban harmonizáltak az egész euroövezetben; (4); az intézkedésekkel egységes, átlátható és egyenlő feltételeket kellene biztosítani bármely elfogadható fedezeti eszköztípusra az euroövezet bármely pontján.
|
|
b)
|
A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén további kockázatkezelési intézkedéseket foganatosítson, amennyiben ez szükséges az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítására, összhangban a KBER alapokmányának 18.1. cikkével. Az ilyen – egységesen, átláthatóan és az egyenlő elbánás elve alapján végrehajtandó – intézkedések az egyes ügyfelek szintjén is alkalmazhatók a védettség szavatolására.”
|
|
c)
|
A „Kockázatkezelési intézkedések” című 7. keretes írás helyébe a következő szöveg lép:
„7. KERETES ÍRÁS
Kockázatkezelési intézkedéseket
az eurorendszer a következő kockázatkezelési intézkedéseket alkalmazza:
|
—
|
Haircut
Az eurorendszer »fedezetértékelési marzsokat« alkalmaz a fedezetek értékelésére. Ez azt jelenti, hogy a fedezet értékét az eszköz bizonyos százalékkal (ez a »marzs«, angolul haircut) csökkentett piaci értékeként számítjuk ki.
|
|
—
|
Változó letét (piaci értéken történő nyilvántartás)
Az eurorendszer előírja, hogy a likviditásbővítő penziós ügyletek fedezetéül szolgáló eszközök marzzsal módosított piaci értékét tartósan szinten kell tartani. Ez azt jelenti, hogy ha a fedezeti eszközök rendszeresen mért piaci értéke egy bizonyos szint alá esik, az NKB megköveteli az ügyféltől, hogy további eszközöket vagy készpénzt bocsásson rendelkezésre (fedezetkiegészítési felhívást tesz). Hasonlóképpen, ha az alapul szolgáló fedezeti eszközök újraértékelés utáni piaci értéke meghalad egy bizonyos szintet, az ügyfél a többleteszközöket (illetve többletkészpénzt) visszakaphatja. (A letét kiegészítésére vonatkozó számításokat a 8. keretes írás ismerteti.)
|
Az eurorendszer szükség esetén a következő kockázatkezelési intézkedéseket is foganatosíthatja, amennyiben ez szükséges az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítására, összhangban a KBER alapokmányának 18.1. cikkével:
|
—
|
Alapletét
Az eurorendszer kockázati letétet alkalmazhat likviditásbővítő penziós műveletei során. Ez azt jelentené, hogy az ügyfelektől fedezeteket kívánna, amelyeknek értéke nem kevesebb az eurorendszer által biztosított likviditás és a kockázati letét értékének összegénél.
|
|
—
|
A kibocsátókra/adósokra, illetve garanciavállalókra vonatkozó limit
Az eurorendszer határokat szabhat a kibocsátókkal/adósokkal, illetve garanciavállalókkal szemben vállalt kockázatok mértékének. Ilyen határokat konkrét ügyfelek esetében is fel lehet állítani, különösen akkor, ha az ügyfél hitelminősítése nagyfokú szoros korrelációban áll az általa felajánlott fedezet hitelminőségével.
|
|
—
|
Kiegészítő biztosíték
Az eurorendszer bizonyos eszközök elfogadását pénzügyileg stabil intézmények által nyújtott kiegészítő biztosítékokhoz is kötheti.
|
|
—
|
Kizárás
Az eurorendszer kizárhatja bizonyos eszközök használatát monetáris politikai műveletei során. Ilyen kizárásra konkrét ügyfelek esetében is sor kerülhet, különösen akkor, ha az ügyfél hitelminősítése szoros korrelációban áll az általa felajánlott fedezet hitelminőségével.
|
Lekerülhetnek az elfogadható fedezetek listájáról azok az eszközök, amelyeket olyan intézmény bocsátott ki vagy garantált, amelynek pénzeszközei be vannak fagyasztva és/vagy csak korlátozottan használhatja őket az Európai Közösségnek vagy valamely tagállamnak a Szerződés 60. cikke (2) bekezdése értelmében hozott egyéb intézkedése alapján; vagy amelynek a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer rendelkezésre állásához való hozzáférését az EKB Kormányzótanácsa döntésében felfüggesztette vagy megszüntette.”
|
|
|
19.
|
A 6.4.2. szakasz a következőképpen módosul:
|
a)
|
Az első bekezdés első francia bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az elfogadható forgalomképes fedezeteket a kibocsátó besorolása és a fedezet típusa alapján öt likviditási kategóriába soroljuk.”
|
|
b)
|
Az első bekezdés második francia bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az I–IV. kategóriába sorolt elfogadható, forgalomképes, fix kamatozású, illetve nem kamatozó adósságinstrumentumra alkalmazott haircut a 7. táblázatban leírtak szerint az adósságinstrumentum hátralévő futamideje és a kamatszelvény szerkezete szerint különbözik. (5).
|
|
c)
|
Az első bekezdés az alábbi harmadik és negyedik bekezdéssel egészül ki:
|
„—
|
Az V. kategóriába sorolt adósságinstrumentumokra 12 %-os speciális haircut érvényes lejárattól és kamatszelvény-szerkezettől függetlenül.
|
|
—
|
Azokra az V. kategóriában szereplő adósságinstrumentumokra, amelyeket elméletben a 6.5. szakaszban kifejtettek szerint értékelnek, további haircut vonatkozik, amelyet közvetlenül az adott adósságinstrumentum elméleti értékelésének szintjén, 5 %-os diszkontálás formájában hajtanak végre.”
|
|
|
d)
|
A 6. táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„6. TÁBLÁZAT
Forgalomképes eszközök likviditási kategóriái (6)
|
I. kategória
|
II. kategória
|
III. kategória
|
IV. kategória
|
V. kategória
|
|
A központi kormányzat adósságinstrumentumai
|
Helyi és regionális önkormányzatok adósságinstrumentumai
|
Hagyományos fedezett banki kötvények
|
Hitelintézetek adósságinstrumentumai (fedezetlen)
|
Eszközalapú értékpapírok (ABS)
|
|
Központi bankok által kibocsátott adósságinstrumentumok (7)
|
Jelzáloglevél (8)
Közvetítők adósságinstrumentumai (9)
Nemzetek feletti adósságinstrumentumok
|
Vállalati és egyéb kibocsátók adósságinstrumentumai (9)
|
|
|
|
|
e)
|
A harmadik, negyedik és az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
|
„—
|
Az I–IV. kategóriába sorolt valamennyi forgalomképes, inverz változó kamatozású adósságinstrumentum esetén alkalmazott haircut azonos, és a 8. táblázatban van feltüntetve.
|
|
—
|
Az I–IV. kategória változó kamatozású, forgalomképes adósságinstrumentumaira (10) azt a haircutot alkalmazzák, amely az adott instrumentum besorolása szerinti likviditási kategóriában a 0–1 éves lejáratú, fix kamatozású instrumentumok csoportjára vonatkozik.
|
|
—
|
Hogy az I–IV. kategóriába sorolt többféle kamatfizetésű forgalomképes adósságinstrumentumok esetén milyen kockázatkezelési intézkedéseket alkalmaznak, kizárólag attól függ, hogy az instrumentum hátralevő futamidejében milyen típusú kamatfizetések maradtak. Ilyen instrumentum esetén akkora a haircut, amekkora az azonos hátralevő futamidejű adósságinstrumentumra vonatkozó legmagasabb haircut, az instrumentum hátralevő futamideje alatt még esedékes típusú kamatfizetések közül bármelyiket figyelembe véve.
|
|
|
f)
|
A 7. táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„7. TÁBLÁZAT
Az elfogadható, piacképes eszközökre alkalmazott haircut
|
(százalék)
|
|
|
Likviditási kategória
|
|
Lejáratig hátralévő
|
I. kategória
|
II. kategória
|
III. kategória
|
IV. kategória
|
V. kategória
|
|
idő (év)
|
fix kamatozású
|
nem kamatozó
|
fix kamatozású
|
nem kamatozó
|
fix kamatozású
|
nem kamatozó
|
fix kamatozású
|
nem kamatozó
|
|
|
0-1
|
0,5
|
0,5
|
1
|
1
|
1,5
|
1,5
|
6,5
|
6,5
|
12 (11)
|
|
1-3
|
1,5
|
1,5
|
2,5
|
2,5
|
3
|
3
|
8
|
8
|
|
3-5
|
2,5
|
3
|
3,5
|
4
|
4,5
|
5
|
9,5
|
10
|
|
5-7
|
3
|
3,5
|
4,5
|
5
|
5,5
|
6
|
10,5
|
11
|
|
7-10
|
4
|
4,5
|
5,5
|
6,5
|
6,5
|
8
|
11,5
|
13
|
|
> 10
|
5,5
|
8,5
|
7,5
|
12
|
9
|
15
|
14
|
20
|
|
|
g)
|
A 8. táblázat címének helyébe a következő szöveg lép:
|
|
|
20.
|
A 6.4.3. szakaszban a „Hitelkövetelések” cím első francia bekezdésének vége az alábbi lábjegyzettel egészül ki:
|
„(*)
|
A rögzített kamatú hitelkövetelésekre alkalmazott haircut azokra a hitelkövetelésekre is alkalmazható, amelyek kamatozása az inflációs rátához van kötve.”
|
|
|
21.
|
A szöveg a következő 6.7. szakasszal egészül ki:
„6.7. Nem euróban denominált fedezet elfogadása különleges esetben
A Kormányzótanács bizonyos helyzetekben dönthet úgy, hogy elfogad fedezetként egy vagy több euroövezeten kívüli G10-ország központi kormányzata által kibocsátott forgalomképes, saját valutában denominált adósságinstrumentumot. Amennyiben ilyen döntés születik, a megfelelő kritériumok tisztázásra kerülnek, majd az ügyfeleket tájékoztatni kell az idegen fedezet kiválasztásának és mozgósításának eljárásrendjéről is – beleértve az értékelés forrásait és alapelveit, a kockázatkezelő intézkedéseket, valamint az elszámolási eljárást.
A 6.2.1. szakaszban foglaltak sérelme nélkül az ilyen eszközöket az EGK-n kívül is letétbe lehet helyezni/regisztrálni lehet (ki lehet bocsátani), tartani, elszámolni, továbbá, az iméntiek alapján, nem kötelező euróban denominálni. Az ügyfél által használt bármilyen ilyen jellegű eszköznek az ügyfél tulajdonát kell képeznie.
Azon ügyfelek, amelyek az EGK-n vagy Svájcon kívüli hitelintézetek fiókjai, nem használhatnak ilyen eszközt fedezetként.”
|
|
22.
|
A 7.2. szakasz a következőképpen módosul:
|
a)
|
A második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Amikor egy hitelintézet engedélyét visszavonják vagy saját maga lemond róla, haladéktalanul fel kell menteni a tartalékképzési kötelezettség alól, annak a tartalékolási időszaknak a kezdetétől számítva, amelyben engedélyét visszavonták vagy arról lemondott, illetve amelynek során bíróság vagy a résztvevő tagállam bármely más illetékes hatósága az intézménnyel szemben felszámolási eljárást rendelt el. A 2531/98/EK tanácsi rendelet, valamint az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet szerint az EKB hátrányos megkülönböztetés nélkül felmenthet egy intézményt az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszeréből eredő kötelezettségei alól, ha az adott intézmény éppen átszervezés alatt áll, vagy pénzeszközeit befagyasztották és/vagy az Európai Közösség vagy egy tagállam a Szerződés 60. cikke (2) bekezdése értelmében egyéb intézkedéssel korlátozza az intézmény pénzeszközeinek felhasználását, vagy amennyiben az EKB Kormányzótanácsának döntése értelmében az intézmény hozzáférése a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer állandóan rendelkezésre álló konstrukcióihoz fel van függesztve vagy meg van tagadva, vagy amennyiben az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének célja nem teljesülne, ha a fenti kötelezettségeket az adott intézményre alkalmaznák. Ha a fentiek közül valamelyik felmentésre vonatkozó döntés az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének célján alapul, az EKB az alábbi feltétel(eke)t veszi figyelembe:
|
—
|
az intézmény csak különleges feladatok ellátására van felhatalmazva,
|
|
—
|
az intézmény számára tilos aktív banki feladatok ellátása más hitelintézetek versenytársaként, illetve
|
|
—
|
az intézmény számára jogi kötelezettség összes betétjének regionális, és/vagy nemzetközi fejlesztési támogatásokra való elkülönítése.”
|
|
|
b)
|
A harmadik bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„Az EKB azoknak az intézményeknek a listáját is nyilvánosságra hozza, amelyek más ok miatt kaptak felmentést az eurorendszer tartalékolási kötelezettsége alól, mint hogy átszervezés alatt állnak; vagy mert pénzeszközeik be vannak fagyasztva, illetve pénzeszközeik felhasználása korlátozott az Európai Közösség vagy egy tagállam a Szerződés 60. cikke (2) bekezdése értelmében hozott egyéb intézkedése alapján; vagy mert a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer állandóan rendelkezésre álló konstrukcióihoz való hozzáférésük az EKB Kormányzótanácsának döntése alapján fel van függesztve vagy meg van tagadva (12).
|
|
|
23.
|
A 7.3. szakasz a következőképpen módosul:
|
a)
|
A „Tartalékalap és tartalékráták” cím negyedik bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az eurorendszer kötelező tartalékolással kapcsolatos előírásainak hatálya alá eső intézmények listájába foglalt intézményekkel szemben fennálló kötelezettségek, valamint az EKB-val és a résztvevő nemzeti központi bankokkal szemben fennálló kötelezettségek nem számítanak bele a tartalékalapba.”
|
|
b)
|
A „Tartalékalap és tartalékráták” cím ötödik bekezdésének harmadik és negyedik mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Ezt a tartalékrátát a kötelező tartalék képzéséről szóló 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet határozza meg. Az EKB nulla mértékű tartalékrátát állapít meg a következő kötelezettségkategóriákra: »két évnél hosszabb szerződéses betétek«, »két évnél hosszabb felmondásos betétek«, »repok« és »két évnél hosszabb eredeti futamidővel bíró, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« (lásd a 9. keretes írást).”
|
|
c)
|
A „Tartalékalap és tartalékráták” című 9. keretes írás helyébe a következő szöveg lép:
„9. KERETES ÍRÁS
Tartalékalap és tartalékráták
A. A tartalékalapba tartozó kötelezettségek, amelyekre pozitív tartalékrátát kell alkalmazni
Betét (13)
|
—
|
Legfeljebb kétéves szerződéses betét
|
|
—
|
Legfeljebb kétéves felmondásos betét
|
Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapír
|
—
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír legfeljebb két éves eredeti futamidővel
|
B. A tartalékalapba tartozó kötelezettségek, amelyekre nulla tartalékrátát kell alkalmazni
Betét (13)
|
—
|
Két évnél hosszabb, szerződéses betét
|
|
—
|
Két évnél hosszabb felmondásos betét
|
Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapír
|
—
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír két évnél hosszabb eredeti futamidővel
|
C. A tartalékalapba nem tartozó kötelezettségek
|
—
|
Az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének hatálya alá eső egyéb intézményekkel szemben fennálló kötelezettségek
|
|
—
|
Az EKB-val és a résztvevő nemzeti központi bankokkal szemben fennálló kötelezettségek
|
|
|
|
24.
|
A 1. melléklet I. függeléke a következőképpen módosul:
|
a)
|
A 6. példában az I. táblázat első sora helyébe a következő szöveg lép:
|
„»A« kötvény
|
Jelzáloglevél
|
2008.08.30.
|
Fix
|
6 hónap
|
4 év
|
3,50 %”
|
|
|
b)
|
A 6. példában az „Az earmarking rendszer” cím alatt az első bekezdés 1. pontjának második és harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az »A« kötvény egy fix kamatozású jelzáloglevél 2008. augusztus 30-i lejárattal. A lejáratig hátralevő futamidő négy év, így a haircut 3,5 %.”
|
|
|
25.
|
Az 1. melléklet 2. függeléke a következőképpen módosul:
|
a)
|
A szöveg az „Eszközalapú értékpapírok (asset-backed securities – ABS)” következő meghatározásával egészül ki:
„Eszközalapú értékpapírok (asset-backed securities – ABS): adósságinstrumentumok, amelyek biztosítékát olyan garantált (rögzített vagy rulírozott) pénzügyi eszközök összessége alkotja, amelyek egy adott időszak végén készpénzzé alakulnak. Létezhetnek továbbá olyan jogok, illetve egyéb eszközök, amelyek biztosítják a hozamok törlesztését, illetve időbeni szétosztását az értékpapír-tulajdonosok között. Az eszközalapú értékpapírokat általánosságban olyan külön e célra létrehozott céltársaság bocsátja ki, amelynek a kérdéses pénzügyi eszközök az átruházást kezdeményező eszköztulajdonostól/eladótól a birtokába jutottak. Ebben a tekintetben az eszközalapú értékpapírokhoz fűződő fizetések elsősorban a mögöttes eszközök által generált cash flowtól és az időbeni fizetést biztosító egyéb jogoktól (likviditási konstrukciók, garanciák, illetve egyéb, hitelvédelemként [credit enhancement] ismert jellemzők) függenek.”
|
|
b)
|
A „Központi bankok levelezőbanki modellje (Correspondent central banking model [CCBM])” fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:
„Központi bankok levelezőbanki modellje (Correspondent central banking model [CCBM]): az eurorendszer által létrehozott modell, amelynek célja, hogy az ügyfelek számára a fedezeti eszközök határokon átnyúló használatát lehetővé tegye. A CCBM keretében az NKB-k egymás letétkezelőjeként járnak el. Ez azt jelenti, hogy minden egyes nemzeti központi bank a saját értékpapírrendszerében az összes többi nemzeti központi bank és az EKB számára értékpapírszámlát vezet. A CCBM egyes, euroövezeten kívüli nemzeti központi banki ügyfelek által is igénybe vehető.”
|
|
c)
|
A szöveg a „Devizafedezeti tranzakció (currency hedge transaction)” következő meghatározásával egészül ki:
„Devizafedezeti tranzakció (currency hedge transaction): a kibocsátó és a fedezetet biztosító partner közötti megállapodás, amelynek értelmében a devizakockázat egy részét, amely a nem eurós cash flowból adódik, oly módon enyhítik, hogy a fedezetet biztosító fél által fizetendő euro cash flowra swappolják, beleértve az utóbbi által biztosított egyéb garanciákat.”
|
|
d)
|
A „Napvégi zárás (end-of-day)” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:
„Napvégi zárás (end-of-day): a munkanapnak a TARGET2 zárását követő része, amely alatt véglegesítik a TARGET2-ben feldolgozott aznapi fizetéseket.”
|
|
e)
|
A „Gyorstender (quick tender)” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:
„Gyorstender (quick tender): az eurorendszer által a finomhangoló műveletekre alkalmazott tendereljárás olyan esetekben, amikor a piac likviditási helyzete gyors beavatkozást igényel. A gyorsított tendert 90 percen belül, rendszerint korlátozott számú ügyfél részvételével hajtják végre.”
|
|
f)
|
A „VIBER (valós idejű bruttó elszámolási rendszer) (RTGS [real-time gross settlement system])” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:
„VIBER (valós idejű bruttó elszámolási rendszer): (RTGS [real-time gross settlement system]) olyan elszámolási rendszer, amelyben a feldolgozás és az elszámolás megbízásonként nettósítás nélkül, valós időben (folyamatosan) történik. Lásd még TARGET2.”
|
|
g)
|
A „TARGET (Transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer) (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer system)” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:
„TARGET: (Transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer) (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer system) a TARGET2 rendszer decentralizált formában működő elődje, amely a nemzeti VIBER-rendszereket és az EKB fizetési mechanizmusát kapcsolja össze egymással. A TARGET helyét a TARGET2 vette át az EKB/2007/2 iránymutatás 13. cikkében lefektetett átállási ütemtervnek megfelelően.”
|
|
h)
|
A szöveg a „Diszkontálás (valuation markdown)” következő meghatározásával egészül ki:
„Diszkontálás (valuation markdown): a penziós ügyletek fedezeteként szolgáló eszközökre alkalmazott kockázatkezelési intézkedés, amelynek során a központi bank a fedezeti eszköz elméleti értékének kiszámításakor az eszköz piaci értékét egy meghatározott százalékkal csökkenti, mielőtt még haircutot alkalmazna. (14).
|
|
|
26.
|
Az 5. függelék táblázata helyébe a következő táblázat lép:
„AZ EURORENDSZER HONLAPJAI
|
Központi bank
|
Honlap
|
|
Európai Központi Bank
|
www.ecb.europa.eu
|
|
Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique
|
www.nbb.be or www.bnb.be
|
|
Deutsche Bundesbank
|
www.bundesbank.de
|
|
Central Bank and Financial Services Authority of Ireland
|
www.centralbank.ie
|
|
Görög Nemzeti Bank
|
www.bankofgreece.gr
|
|
Banco de España
|
www.bde.es
|
|
Banque de France
|
www.banque-france.fr
|
|
Banca d’Italia
|
www.bancaditalia.it
|
|
Ciprusi Központi Bank
|
www.centralbank.gov.cy
|
|
Banque centrale du Luxembourg
|
www.bcl.lu
|
|
Central Bank of Malta
|
www.centralbankmalta.org
|
|
De Nederlandsche Bank
|
www.dnb.nl
|
|
Oesterreichische Nationalbank
|
www.oenb.at
|
|
Banco de Portugal
|
www.bportugal.pt
|
|
Banka Slovenije
|
www.bsi.si
|
|
Suomen Pankki/Finlands Bank
|
www.bof.fi”
|
|
(1) 2007. november 19-től a TARGET decentralizált technikai infrastruktúráját a TARGET2 egységes közös platformja váltotta fel. Ezen keresztül nyújtják be és dolgozzák fel az összes fizetési utasítást, valamint fogadják ugyanilyen technikai feltételekkel a fizetési tranzakciókat. Az egyes országok áttérését a TARGET2-re három csoportra osztva bonyolították le, ami lehetővé tette a rendszer felhasználóinak különböző hullámokban és előre meghatározott eltérő időpontokban történő migrációját. Az országcsoportok összetétele a következő volt: első csoport (2007. november 19.): Ausztria, Ciprus, Németország, Luxemburg, Málta, Szlovénia; második csoport (2008. február 18.): Belgium, Finnország, Franciaország, Írország, Hollandia, Portugália, Spanyolország; harmadik csoport (2008. május 19.): Görögország, Olaszország és az EKB. A negyedik migrációs időpontot (2008. szeptember 15.) előre nem látott helyzetekre tartották fenn. Egyes nem rendszertag NKB-k is hozzá vannak kapcsolva a TARGET2-höz, mégpedig külön megállapodás keretében. Ezek Lettország és Litvánia (első csoport), valamint Dánia, Észtország és Lengyelország (harmadik csoport).
(2) Az aktív rendelkezésre álláshoz való hozzáférés továbbá csak akkor lehetséges, ha az RTGS-rendszerek fizetési rendszer infrastruktúrájának követelményeit teljesítették.”
(3) Az olyan eszközalapú értékpapír esetében, amelynek a fedezetéül szolgáló eszköz félévente vagy évente fizet tőkét vagy kamatot, a felügyeleti jelentés féléves, illetve éves gyakoriságú lehet.”
(4) Az egyes tagállamok közötti működési különbségek miatt fennmaradhatnak bizonyos eltérések a kockázatkezelési intézkedések tekintetében. Az ügyfelek például különbözőképpen juttatják el az NKB-khoz a fedezetet (az NKB számára jelzáloggal biztosított összevont fedezetalap [pool] formájában, vagy tranzakciónként megállapított eszközökre épülő penziós ügyletek formájában), itt kisebb különbségek adódhatnak az értékelés időzítésében és a kockázatkezelési szabályozás egyéb működési jellemzőiben. Eltérések lehetnek továbbá a nem forgalomképes eszközök értékelési technikáinak precizitását illetően, ami megmutatkozik a haircutok összesített mértékében (lásd a 6.4.3 szakaszt).”
(5) A rögzített kamatozású adósságinstrumentumra érvényes haircut olyan adósságinstrumentumokra is alkalmazható, amelyeknek a kamatozását a kibocsátó minősítésének megváltozásához vagy inflációkövető kötvényekhez kötik.”
(6) A likviditási kategóriát általában a kibocsátó szerinti osztályozás határozza meg. A kibocsátó szerinti osztályozástól függetlenül azonban a fedezett értékpapírok (ABS) az V. kategóriába, a Jumbóval fedezett banki kötvények a II. kategóriába lettek sorolva, míg a hagyományos fedezett banki kötvények és a hitelintézetek által kibocsátott egyéb adósságinstrumentumok a III. és a IV. kategóriába kerültek.”
(7) Az EKB által kibocsátott kötvények, valamint a nemzeti központi bankok által az euro bevezetése előtt saját tagállamban kibocsátott adósságinstrumentumok az I. kategóriába tartoznak.
(8) A Jumbóval fedezett banki kötvények kategóriájába csak azok az 1 milliárd euro kibocsátási értéket meghaladó instrumentumok tartoznak, amelyekre legalább három piacvezető rendszeresen ad és kér ajánlatokat.
(9) A II. likviditási kategóriába csak az EKB által közvetítőnek minősített kibocsátók forgalomképes eszközei tartoznak. Más közvetítők által kibocsátott forgalomképes eszközök a III. kategóriában kaptak helyet.
(10) A kamatszelvényre történő kifizetés akkor számít változó kamatozásnak, ha a kamatszelvény referencia-kamatlábhoz kötött, a szelvényre vonatkozó kamatlábat pedig egy évnél nem hosszabb időn belül állítják át. Azok a kamatszelvényre történő fizetések, amelyeknek átállítási időszaka több mint egy év, fix kamatozásúaknak számítanak, a haircut alkalmazásának időpontjáig fennmaradó idő tehát megegyezik az adósságinstrumentum hátralévő lejárati idejével.”
(11) Azokra az V. kategóriában szereplő adósságinstrumentumokra, amelyeket elméletben a 6.5. szakaszban kifejtettek szerint értékelnek, további haircut vonatkozik, amelyet közvetlenül az adott adósságinstrumentum elméleti értékelésének szintjén, 5 %-os diszkontálás formájában hajtanak végre.”
(12) A listák az EKB honlapján tekinthetők meg (www.ecb.europa.eu).”
(13) A monetáris pénzügyi intézmények szektorának konszolidált mérlegéről szóló 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet és a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet módosításáról szóló, 2004. december 16-i EKB 2181/2004/EK rendelete (EKB/2004/21) (HL L 371., 2004.12.18., 42. o.) egyértelműen előírja, hogy a betéti kötelezettségeket névértéken kell közölni. A névérték azt az összeget jelenti, amelyet az adós szerződésbeli kötelezettsége alapján a hitelezőnek fizetni köteles. A módosításra azért volt szükség, mert a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvet (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.) időközben úgy módosították, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket valós értéken is ki lehet mutatni.”
(14) Például egy elméleti szám segítségével értékelt »V« kategóriás eszközalapú értékpapír esetében ezt az árat 5 %-kal diszkontálják, és csak ezután alkalmazzák rá a 12 %-os haircutot, ami összesen 16,4 %-os haircutot jelent.”
No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2011; hatályon kívül helyezte: 32011O0014