14.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/12

---

A TANÁCS 2008/118/EK IRÁNYELVE

(2008. december 16.)

a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 93. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről, valamint e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelvet (3) többször lényegesen módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az átláthatóság érdekében helyette újat kell alkotni.

(2)	A belső piac megfelelő működésének biztosításához szükséges, hogy a 92/12/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékeket (a továbbiakban: a jövedéki termékek) terhelő jövedéki adó kivetésének feltételei összehangoltak maradjanak.

(3)

Helyénvaló meghatározni az ezen irányelv hatálya alá tartozó jövedéki termékeket, és indokolt e célból a cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK tanácsi irányelvre (4), a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK tanácsi irányelvre (5), az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvre (6), az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelvre (7), a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelvre (8), valamint az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvre (9) utalni.

(4)

A jövedéki termékeket egyéb, különleges célú közvetett adók is terhelhetik. Ilyen esetekben azonban, valamint annak érdekében, hogy a közvetett adókra vonatkozó közösségi jogszabályok hatékony érvényesülése ne kerüljön veszélybe, a tagállamoknak meg kell felelniük a szóban forgó jogszabályok egyes lényeges elemeinek.

(5)	A szabad mozgás biztosítása érdekében a jövedéki termékeken kívüli termékek adóztatása nem járhat a határátlépéshez kapcsolódó alakiságokkal.

(6)	Biztosítani kell az alakiságok elvégzését, ha jövedéki termékeket a Közösség vámterületének részeként meghatározott, azonban ezen irányelv hatálya alá nem tartozó területekről szállítanak a Közösség vámterületének részét képező és ezen irányelv hatálya alá tartozó területekre.

(7)

Miután a közösségi vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletnek (10) a felfüggesztési eljárásokra vonatkozó szabályai megfelelően rendezik az e rendelet hatálya alá tartozó jövedéki termékek ellenőrzését, nem szükséges külön jövedéki ellenőrzési rendszert alkalmazni mindaddig, amíg a jövedéki termékek közösségi vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alatt állnak.

(8)

Mivel a belső piac megfelelő működésének érdekében továbbra is biztosítani kell, hogy a jövedéki adó fogalma és kivetésének feltételei minden tagállamban azonosak legyenek, közösségi szinten egyértelművé kell tenni, hogy mely időponttól kezdődik a jövedéki termékek szabad forgalomba bocsátása, és kit terhel jövedékiadó-fizetési kötelezettség.

(9)	Mivel a jövedéki adó meghatározott termékek fogyasztását terheli, nem vethető ki a bizonyos körülmények között megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékekre.

(10)	Az adó beszedésére és visszatérítésére vonatkozó rendelkezések befolyásolják a belső piac működését, ezért meg kell felelniük a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség kritériumainak.

(11)

Szabálytalanság esetén a jövedéki adót abban a tagállamban kell kivetni, amelynek területén a szabad forgalomba bocsátást eredményező szabálytalanságot elkövették, illetve ha a szabálytalanság elkövetésének helye nem állapítható meg, akkor a szabálytalanság észlelésének helye szerinti tagállamban. Amennyiben a jövedéki termékek nem érkeznek meg rendeltetési helyükre, és nem észleltek szabálytalanságot, indokolt a termékek feladási helye szerinti tagállamot a szabálytalanság elkövetési helye szerinti tagállamnak tekinteni.

(12)	Célszerű, hogy a visszatérítés ezen irányelvben előírt esetein kívül a tagállamok akkor is visszatéríthessék a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek után befizetett adót, ha ez nem ellentétes az irányelv céljaival.

(13)	A jövedékiadó-mentes szállítások szabályait és feltételeit továbbra is összehangoltnak kell lenniük. A más tagállamban lévő szervezetek számára történő szállítások mentesítése esetén adómentességi igazolás használatát indokolt előírni.

(14)

A csalás és a visszaélés elkerülése érdekében egyértelműen meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a Közösség területét elhagyó utasok adómentesen vásárolhatnak. Mivel a szárazföldön közlekedő személyek gyakrabban és szabadabban mozoghatnak, mint a hajón vagy légi járművön utazók, a szárazföldi közlekedés esetében lényegesebb nagyobb annak a kockázata, hogy az utazó nem tartja be a vám- és adómentesen behozható mennyiségekre vonatkozó előírásokat, következésképpen a szárazföldi közlekedés tekintetében lényegesen nagyobb a vámhatóságokra nehezedő ellenőrzési teher. Ezért elő kell írni, hogy a szárazföldi határokon nem engedélyezhető a jövedékiadó-mentes árusítás, amint az a legtöbb tagállamban már most is gyakorlat. Átmeneti időszakról kell azonban rendelkezni, amely alatt a tagállamok továbbra is mentesíthetik a jövedéki adó alól a harmadik országokkal alkotott szárazföldi határon található, meglévő vámmentes üzletekben értékesített termékeket.

(15)	Mivel az adó beszedése érdekében a jövedéki termékek előállítására és raktározására szolgáló létesítményeket ellenőrizni szükséges, az ellenőrzés megkönnyítése érdekében szükséges az illetékes hatóságok engedélyéhez kötött adóraktárakból álló rendszert fenntartani.

(16)	Szükséges továbbá azon követelmények meghatározása, amelyeknek az adóraktár engedélyesének és az ilyen jogállással nem rendelkező kereskedőknek meg kell felelniük.

(17)	A szabad forgalomba bocsátásuk előtt a jövedéki termékeknek a jövedéki adó felfüggesztésével szabadon kell tudni mozogni. Ezt a mozgást engedélyezni kell az adóraktárból különböző rendeltetési helyekre, különösen másik adóraktárba vagy ezen irányelv szempontjából azzal egyenértékű helyekre.

(18)	Engedélyezni kell továbbá a jövedéki termékeknek adófelfüggesztéssel az importálás helyéről az említett fenti helyekre történő szabad szállítását, és rendelkezni kell azon személyek jogállásáról, akik e termékeket az importálás helyéről feladhatják, de nem birtokolhatják.

(19)

A jövedéki adónak a jövedékitermék-szállítás le nem zárulása esetére történő biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítékot kell megkövetelniük, amelyet a feladó adóraktár-engedélyesnek, vagy a bejegyzett feladónak, vagy, amennyiben a feladó tagállam ezt engedélyezi, a szállításban érintett egyéb személynek kell nyújtania a tagállamok által meghatározott feltételekkel.

(20)	A tagállamok által meghatározott mértékű adó beszedésének biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak módjában kell állnia, hogy figyelemmel kísérjék a jövedéki termékek szállítását, ezért indokolt rendelkezni az ilyen termékek nyomonkövetési rendszeréről.

(21)

Ebből a célból helyénvaló a jövedéki termékek mozgásának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. június 16-i 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (11) létrehozott számítógépes rendszert igénybe venni. E rendszer használata, a papíralapú megoldásokkal ellentétben, felgyorsítja a szükséges alakiságok elvégzését, és könnyebbé teszi a jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított jövedéki termékek szállításának nyomon követését.

(22)

Helyénvaló meghatározni azt az eljárást, amelynek keretében a kereskedőknek tájékoztatniuk kell a tagállamok adóhatóságait a feladott vagy átvett jövedékitermék-szállítmányokról. Tekintettel kell lenni azon címzettek helyzetére is, amelyek nem csatlakoztak a számítógépes rendszerhez, de fogadhatnak adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket.

(23)	Abból a célból, hogy a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállításokra vonatkozó szabályok megfelelően érvényesüljenek, egyértelművé kell tenni a szállítás megkezdésének és befejezésének, valamint a kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének feltételeit.

(24)	Meg kell határozni a számítógépes rendszer elérhetetlensége esetén követendő eljárást.

(25)	A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy külön rendelkezéseket alkossanak a teljes egészében a területükön lebonyolított adófelfüggesztéssel érintett jövedékitermék-szállításokról, illetve hogy az egyszerűsítés érdekében más tagállamokkal kétoldalú megállapodásokat kössenek.

(26)	Indokolt – az általános szerkezet módosítása nélkül – egyértelművé tenni a valamely tagállamban már megfizetett jövedéki adójú termékek szállítására vonatkozó adózási és eljárási szabályokat.

(27)	A magánszemélyek által saját használatra beszerzett és általuk egy másik tagállamba szállított jövedéki termékek jövedéki adóját – a belső piacot szabályozó alapelv értelmében – a termékek beszerzési helye szerinti tagállamban kell megfizetni.

(28)

Ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi célból egy másik tagállamban birtokolják, meg kell határozni, hogy a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség ez utóbbiban keletkezik. Ebből a célból különösen a „kereskedelmi cél” fogalmát kell meghatározni.

(29)

Adóraktár-engedélyesnek, bejegyzett címzettnek, illetve független gazdasági tevékenységet folytató személynek nem minősülő személyek által beszerzett, és közvetlenül vagy közvetve az eladó által vagy annak megbízásából feladott vagy szállított jövedéki termékek esetében a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban kell megfizetni, és rendelkezni kell az eladó által követendő eljárásról.

(30)

A tagállamok közötti érdekütközés és a kettős adóztatás elkerülése érdekében a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállítása esetén rendelkezni kell azokról a helyzetekről, amelyek során a jövedéki termékekkel kapcsolatban – szabad forgalomba bocsátásukat követően – szabálytalanság merülhet fel.

(31)

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szabad forgalomba bocsátott termékeket adóügyi jelzéssel vagy nemzeti azonosító jellel kell ellátni. E jelzések és jelek használata nem akadályozhatja a Közösségen belüli kereskedelmet. Mivel az ilyen jelzések és jelek használata nem vezethet kettős adózási teherhez, egyértelművé kell tenni, hogy a megszerzésükért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést kibocsátó tagállamnak vissza kell térítenie, el kell engednie vagy fel kell szabadítania, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be. Mindazonáltal a visszaélések megelőzése érdekében az ilyen jelzéseket és jeleket kibocsátó tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy azok eltávolítását vagy megsemmisítését igazoló bizonyíték nyújtásához köthessék a visszatérítést, az elengedést vagy a felszabadítást.

(32)	A jövedéki termékek szállításához és ellenőrzéséhez fűződő általános követelmények teljesítése aránytalan terhet jelenthet a kisüzemi bortermelők számára. Ezért indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok mentesítsék ezeket a termelőket egyes követelmények alól.

(33)	Figyelembe kell venni, hogy a hajók és légi járművek fedélzeti készletéül szolgáló jövedéki termékek tekintetében még nem született megfelelő közös megközelítés.

(34)

A tagállamok közötti határon átívelő hidak építéséhez és karbantartásához használt jövedéki termékeket illetően az érintett tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az egyik tagállamból egy másik tagállamba szállított jövedéki termékekre vonatkozó rendes szabályoktól és eljárásoktól eltérő intézkedéseket hozhassanak.

(35)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (12) összhangban kell elfogadni.

(36)

A jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított termékek ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszerhez való alkalmazkodás érdekében a tagállamok számára átmeneti időszakot kell biztosítani úgy, hogy ezalatt az említett szállításokra továbbra is a 92/12/EGK irányelvben meghatározott követelmények vonatkozzanak.

(37)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a jövedéki adó egyes vonatkozásaival kapcsolatos közös szabályozás megteremtését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért annak léptéke és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(1)   Ezen irányelv általános rendelkezéseket állapít meg a jövedéki adóra vonatkozóan, amely közvetlen vagy közvetett módon az alábbi termékek (a továbbiakban: a jövedéki termékek) fogyasztását terheli:

a)	a 2003/96/EK irányelv hatálya alá tartozó energiatermékek és villamos energia;

b)	a 92/83/EGK és a 92/84/EGK irányelv hatálya alá tartozó alkohol és alkoholtartalmú italok;

c)	a 95/59/EK, a 92/79/EGK és a 92/80/EGK irányelv hatálya alá tartozó dohánygyártmányok.

(2)   A jövedéki termékekre a tagállamok speciális célú egyéb közvetett adókat is kivethetnek, amennyiben azok megfelelnek a jövedéki adó és a hozzáadottérték-adó esetében alkalmazandó, az adóalap meghatározására, az adó kiszámítására, kivetésére és ellenőrzésére vonatkozó közösségi adószabályoknak, nem értve ide a mentességekre vonatkozó rendelkezéseket.

(3)   A tagállamok adót vethetnek ki:

a)	jövedéki terméknek nem minősülő termékekre;

b)	szolgáltatásnyújtásra, ideértve a jövedéki termékekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását is, amelyek forgalmi adóként nem határozhatók meg.

Az ilyen adók kivetése azonban nem járhat a határátlépéshez kapcsolódó alakiságokkal a tagállamok közötti kereskedelemben.

2. cikk

A jövedéki termékekre jövedéki adókötelezettség keletkezik:

a)	a Közösségen belüli előállításukkor, adott esetben ideértve a kitermelésüket is;

b)	a Közösség területére történő importálásukkor.

3. cikk

(1)   A hatályos közösségi vámrendelkezésekben az áruknak a Közösség vámterületére történő beléptetésére megállapított alakiságokat értelemszerűen alkalmazni kell a jövedéki termékeknek az 5. cikk (2) bekezdésében említett területekről a Közösség területére történő beléptetésekor is.

(2)   A hatályos közösségi vámrendelkezésekben az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiléptetésére megállapított alakiságokat értelemszerűen alkalmazni kell a jövedéki termékeknek a Közösségből az 5. cikk (2) bekezdésében említett területekre történő kiléptetésére is.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően Finnország a jövedéki termékeknek a 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett saját területe, illetve az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett terület közötti szállítására vonatkozóan alkalmazhatja a 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett saját területén történő szállítására vonatkozó eljárásokat.

(4)   A III. és a IV. fejezet nem alkalmazandó a vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alatt álló jövedéki termékekre.

4. cikk

Ezen irányelv és végrehajtási rendelkezései alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„adóraktár engedélyese”: az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely valamely tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy üzleti tevékenysége során adófelfüggesztés alatt adóraktárban jövedéki terméket állítson elő, dolgozzon fel, tároljon, vegyen át vagy adjon fel;

2.	„tagállam” és „tagállam területe”: a Közösség valamely tagállamának az a területe, amelyre a Szerződés – annak 299. cikke értelmében – alkalmazandó, kivéve a harmadik területeket;

3.	„a Közösség” és „a Közösség területe”: a tagállamoknak a 2. pont szerint meghatározott területe;

4.	„harmadik terület”: az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területek;

5.	„harmadik ország”: minden olyan állam vagy terület, amelyre a Szerződés nem vonatkozik;

6.

„vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés”: a 2913/92/EGK rendelet szerinti, a Közösség vámterületére, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beléptetett vagy átmeneti megőrzés alá vont nem közösségi áruk vámfelügyeletével kapcsolatos különleges eljárások bármelyike, továbbá az e rendelet 84. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések bármelyike;

7.	„adófelfüggesztés”: vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alá nem tartozó jövedéki termék előállítására, feldolgozására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, a jövedéki adót felfüggesztő eljárás vagy intézkedés;

8.

„jövedéki termékek importálása”: jövedéki termékeknek a Közösség területére való behozatala, kivéve, ha e termékeket a Közösség területére való behozatalukkor vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alá vonják, illetve az ilyen termékek vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés alól történő kivonása;

9.

„bejegyzett címzett”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy üzleti tevékenysége során, az általuk meghatározott feltételeket betartva a jövedékiadó-felfüggesztéssel más tagállamból szállított jövedéki terméket átvegyen;

10.

„bejegyzett feladó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az importáló tagállam illetékes hatóságaitól kizárólag arra kapott engedélyt, hogy jövedéki terméket üzleti tevékenysége során, az e hatóságok által meghatározott feltételeket betartva a 2913/92/EGK rendelet 79. cikke szerinti szabad forgalomba bocsátást követően adófelfüggesztés keretében feladjon;

11.	„adóraktár”: az a hely, ahol az adóraktár helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által megállapított feltételek szerint az adóraktár engedélyese üzleti tevékenysége során jövedéki terméket adófelfüggesztés alatt előállít, feldolgoz, tárol, átvesz vagy felad.

5. cikk

(1)   Ezt az irányelvet és az 1. cikkben említett irányelveket a Közösség területén kell alkalmazni.

(2)   Ez az irányelv és az 1. cikkben említett irányelvek nem alkalmazandók a Közösség vámterületének részét képező következő területekre:

a)	a Kanári-szigetek;

b)	Franciaország tengerentúli megyéi;

c)	az Åland-szigetek;

d)	a Csatorna-szigetek.

(3)   Ez az irányelv és az 1. cikkben említett irányelvek nem alkalmazandók a Szerződés 299. cikke (4) bekezdésének hatálya alá eső területekre, sem a Közösség vámterületének részét nem képező egyéb következő területekre:

a)	Helgoland szigete;

b)	Büsingen területe;

c)

Ceuta;

d)

Melilla;

e)

Livigno;

f)	Campione d’Italia;

g)	a Luganói-tó olasz vizei.

(4)   Spanyolország nyilatkozat útján értesítést adhat, hogy a nyilatkozat letétbe helyezését követő második hónap első napjától kezdődően ezen irányelv és az 1. cikkben említett irányelvek alkalmazandók a Kanári-szigetekre – a különlegesen nagy távolsághoz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedésekre is figyelemmel – az 1. cikkben említett termékek mindegyike vagy egy része vonatkozásában.

(5)   Franciaország nyilatkozat útján értesítést adhat, hogy a nyilatkozat letétbe helyezését követő második hónap első napjától kezdődően ezen irányelv és az 1. cikkben említett irányelvek alkalmazandók tengerentúli megyéire – a különlegesen nagy távolsághoz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedésekre is figyelemmel – az 1. cikkben említett termékek mindegyike vagy egy része vonatkozásában.

(6)   Ezen irányelv rendelkezései nem akadályozzák Görögországot abban, hogy fenntartsa az Athosz-hegy vonatkozásában a görög alkotmány 105. cikkében biztosított különleges jogállást.

6. cikk

(1)   Figyelembe véve a Franciaországgal, Olaszországgal, Ciprussal és az Egyesült Királysággal kötött egyezményeket és szerződéseket, ezen irányelv alkalmazásában nem minősül harmadik országnak a Monacói Hercegség, San Marino, az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó akrotíri és dhekeliai támaszpont és a Man-sziget.

(2)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

a)	a Monacói Hercegség területéről kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Franciaországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;

b)	a San Marinóból kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek az Olaszországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;

c)	az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó akrotíri és dhekeliai támaszpontról kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Ciprusról kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;

d)	a Man-sziget területéről kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek az Egyesült Királyságból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal.

(3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Jungholzból és a Mittelbergből (Kleines Walsertal) kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Németországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal.

II.   FEJEZET

A JÖVEDÉKIADÓ-KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, ADÓ-VISSZATÉRÍTÉS, ADÓMENTESSÉG

1.   SZAKASZ

Az adókötelezettség keletkezésének helye és ideje

7. cikk

(1)   A jövedékiadó-kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás időpontjában és a szabad forgalomba bocsátás szerinti tagállamban keletkezik.

(2)   Ezen irányelv alkalmazásában „szabad forgalomba bocsátás” az alábbiak bármelyike:

a)	jövedéki termék adófelfüggesztés alóli kikerülése, ideértve a szabálytalan kikerülést is;

b)	olyan, adófelfüggesztés alatt nem álló jövedéki termékek birtoklása, amennyiben a közösségi jog és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek értelmében nem vetettek ki jövedéki adót;

c)	jövedéki termék adófelfüggesztésen kívüli előállítása, ideértve a szabálytalan előállítást is;

d)	jövedéki termék importálása, ideértve a szabálytalan importálást is, ha a jövedéki termék az importálást követően nem kerül azonnal adófelfüggesztés hatálya alá.

(3)   A szabad forgalomba bocsátás ideje:

a)	a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett esetekben a jövedéki termék bejegyzett címzett általi átvételének ideje;

b)	a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett esetekben a jövedéki termék címzett általi átvételének ideje;

c)	a 17. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termék rendeltetési helyen történő közvetlen átvételének ideje.

(4)   Az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméknek az áru tényleges jellege, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy a tagállam illetékes hatóságai engedélyének következményeként bekövetkező teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása nem tekintendő szabad forgalomba bocsátásnak.

Ezen irányelv alkalmazásában az áru teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak kell tekinteni, ha jövedéki termékként történő felhasználásra alkalmatlanná válik.

A kérdéses jövedéki termék teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását megfelelő módon bizonyítani kell a teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás helye szerinti tagállam, vagy ha a károsodás helye nem állapítható meg, a kár észlelésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára.

(5)   A tagállamok maguk állapítják meg a (4) bekezdésben említett károsodásra vonatkozó saját szabályaikat és feltételeiket.

8. cikk

(1)   A jövedékiadó-fizetési kötelezettség a következő személyeket terheli:

a)

jövedéki termék adófelfüggesztés alól a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint történő kikerülése esetén: i. az adóraktár engedélyese, a bejegyzett címzett vagy bármely más, a jövedéki terméket az adófelfüggesztés alól kivonó személy vagy az, akinek a megbízásából azokat a felfüggesztés alól kivonják, vagy – az adóraktárból való szabálytalan kiszállítás esetén – minden más személy, aki részt vett a kiszállításban; ii. a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során a 10. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint bekövetkezett szabálytalanság esetén: az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó vagy bármely más, a 18. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően az adófizetésre biztosítékot nyújtó személy, vagy bármely olyan személy, akinek része volt a termékek adófelfüggesztés alól történő szabálytalan kikerülésében, és tudomása volt vagy tudomása kellett, hogy legyen annak szabálytalan jellegéről;

b)	jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti birtoklása tekintetében: a jövedéki termékeket birtokló személy, illetve bármely más személy, aki érintett a jövedéki termékek birtoklásában;

c)	jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti előállítása tekintetében: a jövedéki terméket előállító személy, illetve szabálytalan előállítás esetén bármely más személy, aki részt vesz a jövedéki termék előállításában;

d)	jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti importálása tekintetében: az importáláskor a jövedéki terméket a vámhatóság felé bejelentő személy, vagy akinek a megbízásából azokat bejelentik, vagy szabálytalan importálás esetén bármely más személy, aki érintett az importálásban.

(2)   Ha ugyanazon jövedékiadó-fizetési kötelezettség több személyt terhel, akkor egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért.

9. cikk

Az alkalmazandó jövedéki adó kivetésének feltételei és mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamban hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

A jövedéki adót az egyes tagállamok az általuk meghatározott eljárás szerint vetik ki és szedik be, valamint – adott esetben – térítik vissza vagy engedik el. A tagállamoknak ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni a nemzeti és a más tagállamból származó termékekre.

10. cikk

(1)   Amennyiben a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során olyan szabálytalanság történt, amely a jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményezi, a szabad forgalomba bocsátásra a szabálytalanság elkövetésének helye szerinti tagállamban kerül sor.

(2)   Amennyiben jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során olyan szabálytalanságot észleltek, amely a jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményezi, és ha a szabálytalanság megtörténtének helye nem határozható meg, akkor ez utóbbinak a szabálytalanság észlelésének helye szerinti tagállamot, idejének pedig a szabálytalanság észlelésének idejét kell tekinteni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a tényleges vagy vélelmezett szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(4)   Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, és a szállítás során nem észleltek a terméknek a 7. cikk (2) bekezdése a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményező szabálytalanságot, a szabálytalanság előfordulási helyének a feladás szerinti tagállamot, idejének pedig a szállítás megkezdésének idejét kell tekinteni, kivéve, ha a szállítás 20. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított négy hónapon belül a szállítás 20. cikk (2) bekezdése szerinti befejezését, illetve a szabálytalanság előfordulási helyét igazoló bizonyítékot nyújtanak a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.

Amennyiben a 17. cikkben előírt biztosítékot nyújtó személynek nem, vagy vélhetően nem volt tudomása arról, hogy a termékek nem érkeztek meg a rendeltetési helyükre, ennek az információnak a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságai által történő közlését követően egy hónap áll rendelkezésére, hogy igazolja a szállításnak a 20. cikk (2) bekezdése szerinti befejeződését, illetve a szabálytalanság előfordulásának helyét.

(5)   Mindazonáltal a (2) és a (4) bekezdésben említett helyzetekben, amennyiben a szállítás 20. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított három év letelte előtt megállapítják, hogy a szabálytalanság ténylegesen melyik tagállamban fordult elő, az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

Ezekben az esetekben a szabálytalanság előfordulási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik a jövedéki adó kivetési helye szerinti tagállam illetékes hatóságait, amelyek a jövedéki adót visszatérítik vagy elengedik, amennyiben a jövedéki adónak a másik tagállamban történt kivetését igazoló bizonyítékot megküldték.

(6)   E cikk alkalmazásában „szabálytalanság” minden, a 7. cikk (4) bekezdésében említettől eltérő olyan helyzet, amely jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása során áll elő, és amelynek következtében a jövedéki termékek szállítása vagy szállításának egy része nem a 20. cikk (2) bekezdésének megfelelően fejeződik be.

2.   SZAKASZ

A jövedéki adó visszatérítése és elengedése

11. cikk

A 33. cikk (6) bekezdésében, a 36. cikk (5) bekezdésében és a 38. cikk (3) bekezdésében említett, valamint az 1. cikkben említett irányelvekben meghatározott eseteken túl annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátás történt, az érintett személy kérelmére visszatéríthetik vagy elengedhetik a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékekre kivetett jövedéki adót, amennyiben ezen termékek szabad forgalomba bocsátása a tagállamok által megállapított körülmények között és olyan feltételeknek megfelelően történt, amelyeket a tagállamok az esetleges adócsalás és visszaélések megelőzése céljából határoztak meg.

Az ilyen visszatérítés vagy elengedés nem eredményezhet a 12. cikk és az 1. cikkben említett irányelvek valamelyike által megállapítottakon kívüli adómentességet.

3.   SZAKASZ

Mentességek

12. cikk

(1)   A jövedéki termékek mentesülnek a jövedéki adó megfizetése alól, amennyiben a következő felhasználási célra szánják őket:

a)	diplomáciai vagy konzuli kapcsolat keretében;

b)	a fogadó tagállam hatóságai által ekként elismert nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai által, az ilyen szervezeteket létrehozó nemzetközi egyezményekben vagy a székhelyükről szóló megállapodásokban meghatározott korlátozásokkal és feltételekkel;

c)	az Észak-atlanti Szerződésben részes államok közül a jövedéki adó kivetésének helye szerinti tagállamon kívül bármelyiknek a fegyveres erői által, ezen erők általi használatra, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban történő felhasználásra;

d)	az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, 1960. augusztus 16-i szerződés értelmében a Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erői által, ezen erők használatára, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban való felhasználásra;

e)	harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás szerint történő felhasználás, feltéve, hogy az ilyen megállapodás a hozzáadottérték-adó alóli mentesség szempontjából megengedett vagy engedélyezett.

(2)   A mentesség a fogadó tagállam által meghatározott feltételektől és korlátozásoktól függ. A tagállamok a jövedékiadó-mentességet visszatérítés formájában is biztosíthatják.

13. cikk

(1)   A 21. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzetteknek adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket adómentességi igazolás kíséri.

(2)   Az adómentességi igazolás formáját és tartalmát a Bizottság állapítja meg a 43. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(3)   A jövedéki termékeknek a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett fegyveres erők részére adófelfüggesztéssel történő szállítására nem alkalmazandó a 21–27. cikkben meghatározott eljárás, amennyiben e szállítás az Észak-atlanti Szerződésen közvetlenül alapuló valamely eljárás hatálya alá tartozik.

A tagállamok azonban előírhatják, hogy a 21–27. cikkben meghatározott eljárást alkalmazni kell az olyan szállításra, amelyre teljes egészében a területükön, vagy – az érintett tagállamok közötti megállapodás alapján – e tagállamok területei között kerül sor.

14. cikk

(1)   A tagállamok mentességet adhatnak a vámmentes üzletben értékesített, légi járaton vagy tengeri hajóúton harmadik területre vagy harmadik országba tartó utasok által személyi poggyászban magukkal vitt termékekre.

(2)   A harmadik területre vagy harmadik országba irányuló légi járat vagy tengeri hajóút alkalmával a légi jármű vagy a hajó fedélzetén értékesített termékeket a vámmentes üzletekben értékesített termékekkel azonos elbánásban kell részesíteni.

(3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésben szereplő mentességeket úgy alkalmazzák, hogy megelőzzék az esetleges adócsalást, adókikerülést vagy visszaéléseket.

(4)   Azon tagállamok, amelyek 2008. július 1-jén repülőtér vagy tengeri kikötő területén kívül működő vámmentes üzletekkel rendelkeznek, 2017. január 1-jéig továbbra is adómentességet adhatnak az ilyen üzletekben értékesített, harmadik területre vagy harmadik országba tartó utasok által személyi poggyászban magukkal vitt jövedéki termékekre.

(5)   E cikk alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„vámmentes üzlet”: repülőtér vagy kikötő területén működő olyan intézmény, amely megfelel a tagállamok illetékes hatóságai által meghatározott feltételeknek, különös tekintettel a (3) bekezdésre;

b)	„harmadik területre vagy harmadik országba tartó utas”: azon, úti okmánnyal rendelkező légi vagy tengeri utas, aki kijelenti, hogy végső úti célja harmadik területen vagy harmadik országban található repülőtér vagy kikötő.

III.   FEJEZET

ELŐÁLLÍTÁS, FELDOLGOZÁS ÉS BIRTOKLÁS

15. cikk

(1)   A tagállamok a jövedéki termék előállítására, feldolgozására és birtoklására vonatkozó szabályaikat ezen irányelv rendelkezéseire figyelemmel állapítják meg.

(2)   Azoknak a jövedéki termékeknek az előállítása, feldolgozása és tárolása, amelyekre a jövedéki adót még nem fizették meg, adóraktárban történik.

16. cikk

(1)   Adóraktárnak az adóraktár engedélyese általi létesítésére és működtetésére az adóraktár helye szerinti tagállam illetékes hatóságai adnak engedélyt.

Az engedélyezésre azon feltételek vonatkoznak, amelyeket a hatóságok az esetleges adócsalás és visszaélések megelőzése céljából jogosultak meghatározni.

(2)   Az adóraktár engedélyese köteles:

a)	szükség esetén biztosítékot nyújtani a jövedéki termékek előállításával, feldolgozásával és birtoklásával együtt járó kockázatok fedezésére;

b)	teljesíteni az adóraktár helye szerinti tagállamban megállapított követelményeket;

c)	minden raktár tekintetében nyilvántartást vezetni a készletről és a termékek szállításáról;

d)	az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket a szállítás befejezését követően haladéktalanul adóraktárába beraktározni és nyilvántartásba venni, kivéve, ha a 17. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni;

e)	hozzájárulni teljes tevékenységének és a raktárkészletnek az ellenőrzéséhez.

Az a) pontban említett biztosíték nyújtásával kapcsolatos feltételeket annak a tagállamnak az illetékes hatóságai határozzák meg, amelyben az adóraktár létesítését és működését engedélyezik.

IV.   FEJEZET

JÖVEDÉKI TERMÉK JÖVEDÉKIADÓ-FELFÜGGESZTÉSSEL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA

1.   SZAKASZ

Általános rendelkezések

17. cikk

(1)   A jövedéki termékek a Közösség területén adófelfüggesztéssel mozgathatók, ideértve azt az esetet is, ha a termékeket valamely harmadik országon vagy harmadik területen keresztül szállítják:

a)	valamely adóraktárból: i. egy másik adóraktárba; ii. bejegyzett címzett számára; iii. olyan helyre, ahol a jövedéki termékek a 25. cikk (1) bekezdésének megfelelően elhagyják a Közösség területét; iv. a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzetthez, ha a termékeket másik tagállamban adják fel;

b)	az importálás helyéről az a) pontban említett bármelyik rendeltetési helyre, amennyiben a termékeket bejegyzett feladó adja fel. E cikk alkalmazásában az „importálás helye” az a hely, ahol a termékeket a 2913/92/EGK rendelet 79. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátják.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjától és az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, valamint a 19. cikk (3) bekezdésében említett eset kivételével a rendeltetési hely szerinti tagállam az általa meghatározott feltételekkel engedélyezheti, hogy jövedéki termékeket a területén található olyan közvetlen rendeltetési helyre szállítsanak adófelfüggesztéssel, amelyet az adóraktár engedélyese jelölt ki a rendeltetési hely szerinti tagállamban, vagy amelyet a bejegyzett címzett határozott meg.

Ilyen esetekben továbbra is az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett címzett felelős a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény benyújtásáért.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést azokra a nulla jövedéki adómértékű jövedéki termékek szállítására is alkalmazni kell, amelyeket nem bocsátottak szabad forgalomba.

18. cikk

(1)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – az általuk meghatározott feltételekkel – megkövetelik, hogy a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítással járó kockázatokat biztosíték fedezze, amelyet a feladás szerinti adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó nyújt.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a feladási hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az általuk meghatározott feltételek mellett engedélyezhetik, hogy az (1) bekezdésben említett biztosítékot a fuvarozó vagy a szállító, a jövedéki termékek tulajdonosa vagy címzettje, vagy e személyek vagy az (1) bekezdésben említett személyek közül kettő vagy több közösen nyújtsa.

(3)   A biztosítéknak a Közösség egész területén érvényesnek kell lennie. A biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.

(4)   A feladás helye szerinti tagállam eltekinthet a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettségtől az adófelfüggesztéssel történő jövedékitermék-szállítás alábbi eseteiben:

a)	kizárólag saját területen történő szállítás;

b)	energiatermékek Közösségen belüli szállítása tengeren vagy rögzített csővezetéken keresztül, ha ahhoz az érintett tagállamok hozzájárulnak.

19. cikk

(1)   A bejegyzett címzett nem birtokolhat és nem adhat fel adófelfüggesztéssel jövedéki termékeket.

(2)   A bejegyzett címzettnek a következő követelményeket kell teljesítenie:

a)	a jövedéki termékek feladását megelőzően a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által meghatározott feltételekkel biztosítékot kell nyújtani a jövedéki adó megfizetésére;

b)	a szállítás befejezését követően az adófelfüggesztéssel fogadott jövedéki termékeket nyilvántartásba kell venni;

c)	hozzá kell járulni minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai számára, hogy megbizonyosodjanak a termékek tényleges átvételéről.

(3)   A jövedéki termékeket csak eseti jelleggel fogadó bejegyzett címzett számára kiállított, a 4. cikk 9. pontjában említett engedély meghatározott termékmennyiségre, egyetlen feladóra és meghatározott időtartamra szól. A tagállamok az engedélyt egyetlen szállítmányra korlátozhatják.

20. cikk

(1)   A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása az ezen irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben akkor kezdődik, amikor a jövedéki termékek elhagyják a feladás szerinti adóraktárat, a 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben pedig akkor, amikor a termékeket a 2913/92/EGK rendelet 79. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátják.

(2)   A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben akkor fejeződik be, amikor a címzett átvette a jövedéki termékeket, a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetekben pedig akkor, amikor a jövedéki termékek elhagyták a Közösség területét.

2.   SZAKASZ

Jövedéki termékek jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítása során követendő eljárás

21. cikk

(1)   A jövedéki termékek szállítása csak akkor tekintendő adófelfüggesztés alatt lebonyolított tevékenységnek, ha a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően kiállított elektronikus adminisztratív okmány kíséretében történik.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a feladónak az 1152/2003/EK határozat 1. cikkében említett számítógépes rendszeren (a továbbiakban: a számítógépes rendszer) keresztül be kell nyújtania az elektronikus adminisztratív okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(3)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az elektronikus adminisztratív okmány tervezetében szereplő adatokat.

Amennyiben az adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell a feladót.

Amennyiben az adatok megfelelőek, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai egyedi adminisztratív hivatkozási kódot rendelnek az okmányhoz, és azt közlik a feladóval.

(4)   A 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában és a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjában, valamint a 17. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul továbbítják az elektronikus adminisztratív okmányt a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, azok pedig továbbítják a címzettnek, ha ez utóbbi egy adóraktár engedélyese vagy bejegyzett címzett.

Ha a jövedéki termékeket a feladás helye szerinti tagállamban lévő adóraktár engedélyesének küldik, ennek a tagállamnak az illetékes hatóságai az elektronikus adminisztratív okmányt közvetlenül neki továbbítják.

(5)   Az ezen irányelv 17. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai azon tagállam illetékes hatóságainak továbbítják az elektronikus adminisztratív okmányt, amelyben a kiviteli nyilatkozatot a 2913/92/EGK rendelet 161. cikke (5) bekezdésének megfelelően benyújtották (a továbbiakban: a kivitel helye szerinti tagállam), feltéve, hogy ez a tagállam különbözik a feladás helye szerinti tagállamtól.

(6)   A feladó a jövedéki termékeket kísérő személy rendelkezésére bocsátja az elektronikus adminisztratív okmány nyomtatott változatát vagy az egyedi adminisztratív hivatkozási kódot egyértelműen azonosítható módon tartalmazó bármely egyéb kereskedelmi okmány egy példányát. Ezt az okmányt az illetékes hatóságok kérésére a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás teljes ideje alatt be kell tudni mutatni ezen hatóságoknak.

(7)   A feladó mindaddig törölheti az elektronikus adminisztratív okmányt, amíg a szállítás a 20. cikk (1) bekezdése értelmében meg nem kezdődik.

(8)   A feladó a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás során a számítógépes rendszeren keresztül a rendeletetési helyet módosítva új rendeltetési helyet jelölhet ki, kizárólag a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában, vagy – adott esetben – a 17. cikk (2) bekezdésében említettek esetében.

22. cikk

(1)   Energiatermékeknek jövedékiadó-felfüggesztéssel tengeren vagy belvízi útvonalakon történő szállítása esetén, amennyiben a végleges címzettje még nem ismeretes, amikor a feladó benyújtja az elektronikus adminisztratív okmánynak a 21. cikk (2) bekezdésében említett tervezetét, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezhetik a feladónak, hogy a címzettre vonatkozó adatokat kihagyja az okmányból.

(2)   Amint a címzettre vonatkozó adatok ismertté válnak, de legkésőbb a szállítás végeztével a feladó a 21. cikk (8) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával továbbítja azokat a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

23. cikk

A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – a tagállam által meghatározott feltételekkel – engedélyezhetik, hogy a feladó két vagy több szállítmányra ossza meg a jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított energiatermékeket, feltéve, hogy:

1.	a jövedéki termékek összmennyisége nem változik;

2.	a felosztást az ilyen eljárást engedélyező tagállam területén bonyolítják le;

3.	e tagállam illetékes hatóságait a megosztás helyéről tájékoztatják.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha engedélyezik ilyen szállítmányok területükön történő megosztását, és közlik az arra vonatkozó feltételeket. A Bizottság ezen információkat továbbítja a többi tagállamnak.

24. cikk

(1)   Abban az esetben, ha a jövedéki termékeket a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. vagy iv. alpontjában, vagy a 17. cikk (2) bekezdésében említett rendeltetési helyen veszik át, a címzett a számítógépes rendszeren keresztül haladéktalanul, de legfeljebb a szállítás befejeződését követő öt munkanapon belül – a kellően és az illetékes hatóság számára elfogadhatóan indokolt esetektől eltekintve – elismervényt (a továbbiakban: az átvételi elismervény) nyújt be a termékek átvételéről a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.

(2)   A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai határozzák meg a termékeknek a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzettek által történő átvételére vonatkozó átvételi elismervény benyújtását illető szabályokat.

(3)   A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az átvételi elismervényben szereplő adatokat.

Amennyiben az adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell a címzettet.

Amennyiben az adatok megfelelőek, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai a címzett felé megerősítik az átvételi elismervény nyilvántartásba vételét, és továbbítják azt a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(4)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják az átvételi elismervényt a feladónak. Ha a feladási és a rendeltetési hely ugyanabban a tagállamban található, e tagállam illetékes hatóságai közvetlenül a feladónak továbbítják az átvételi elismervényt.

25. cikk

(1)   Az ezen irányelv 17. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és – adott esetben – a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett esetekben a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai kiviteli elismervényt állítanak ki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (13) 793. cikkének (2) bekezdésében említett kiléptető vámhivatal, vagy az ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett alakiságok teljesítési helye szerinti hivatal igazolása alapján arról, hogy a jövedéki termékek elhagyták a Közösség területét.

(2)   A kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az (1) bekezdésben említett igazolásban szereplő adatokat. Ezen adatok ellenőrzését követően, valamint ha a feladás és a kivitel helye szerinti tagállam különbözik, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a kiviteli elismervényt elküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(3)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják a kiviteli elismervényt a feladónak.

26. cikk

(1)   A 21. cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, a feladó a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítását az alábbi feltételekkel kezdheti meg:

a)	a termékeket olyan papíralapú okmánynak kell kísérnie, amely az elektronikus adminisztratív okmány 21. cikk (2) bekezdésében említett tervezetében szereplőkkel azonos adatokat tartalmaz;

b)

a szállítás megkezdése előtt tájékoztatja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. A feladás helye szerinti tagállam a szállítás megkezdése előtt bekérheti az a) pontban említett okmány egy példányát is, valamint kérheti az abban szereplő adatok hitelesítését, továbbá, amennyiben az elérhetetlenség a feladónak felróható okból áll fenn, erre az elérhetetlenségre megfelelő indoklást kérhet.

(2)   Amennyiben a számítógépes rendszer újra elérhetővé válik, a feladó az elektronikus adminisztratív okmányról – a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban – tervezetet nyújt be.

Amint az elektronikus adminisztratív okmányban foglalt adatokat a 21. cikk (3) bekezdése szerint érvényesítik, ezen okmány az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett papíralapú okmány helyébe lép. A 21. cikk (4)–(5) bekezdése, valamint a 24. és 25. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(3)   Az elektronikus adminisztratív okmányban foglalt adatok érvényesítéséig a szállítást az (1) bekezdés a) pontjában említett papíralapú okmány kíséretében, adófelfüggesztéssel történt szállításnak kell tekinteni.

(4)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett papíralapú okmány egy példányát a feladónak nyilvántartása alátámasztása érdekében meg kell őriznie.

(5)   Ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, a feladó más távközlési eszközök útján közli a 21. cikk (8) bekezdésében vagy a 23. cikkben említett információt. Ebből a célból a rendeltetési hely megváltoztatásának vagy a szállítmány megosztásának végrehajtását megelőzően a feladónak tájékoztatnia kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. E cikk (2)–(4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

27. cikk

(1)   Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 17. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek a rendeltetési hely szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 26. cikk (1) bekezdésében említett esetben a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még nem fejeződtek be – nem nyújtható be az említett cikkben megállapított határidőn belül, a címzett – a kellően indokolt esetek kivételével – köteles a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak benyújtani egy olyan papíralapú okmányt, amely az átvételi elismervényben foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését.

A kellően indokolt eseteket kivéve, továbbá ha a címzett a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervényt a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül be tudja nyújtani e hatóságoknak, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az első albekezdésben említett papíralapú okmány másolatát megküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak, amelyek azt továbbítják a feladónak vagy számára hozzáférhetővé teszik.

Amint a rendeltetési hely szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, a címzett a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően átvételi elismervényt nyújt be. A 24. cikk (3) és (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(2)   Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetben a 25. cikk (1) bekezdésében említett kiviteli elismervény a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek az helye szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 26. cikk (1) bekezdésében említett esetben a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még nem fejeződtek be – nem állítható ki, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai kötelesek a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak megküldeni egy olyan papíralapú okmányt, amely a kiviteli elismervényben foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését, kivéve a kellően indokolt eseteket, valamint azon esetet, ha a 25. cikk (1) bekezdésében említett kiviteli elismervény a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül kiállítható.

A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a feladó részére megküldik, vagy a rendelkezésére bocsátják az első albekezdésben említett papíralapú okmány másolatát.

Amint a kivitel helye szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik a 25. cikk (1) bekezdése szerinti kiviteli elismervényt. A 25. cikk (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

28. cikk

(1)   A 27. cikkben foglaltak ellenére a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény, illetve a 25. cikk (1) bekezdésében említett kiviteli elismervény igazolja a jövedéki termékek szállításának a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban való befejeződését.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az átvételi vagy kiviteli elismervénynek a 27. cikkben említettektől eltérő okokból fakadó hiánya esetén a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításának befejeződése a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 17. cikk (2) bekezdésében említett esetekben úgy is bizonyítható, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai megfelelő bizonyítékok alapján igazolják, hogy a feladott jövedéki termékek megérkeztek a kijelölt rendeltetési helyükre, vagy – a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetben – úgy, hogy a kiléptető vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai igazolják, hogy a jövedéki termékek elhagyták a Közösség területét.

A címzett által benyújtott, az átvételi elismervényben vagy a kiviteli elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmány az első albekezdés alkalmazásában megfelelő bizonyítéknak tekintendő.

Amennyiben a megfelelő bizonyítékokat a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elfogadják, ez lezárja a szállítást a számítógépes rendszerben.

29. cikk

(1)   A Bizottság a 43. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően intézkedéseket hoz az alábbiak meghatározására:

a)	azon üzenetek szerkezete és tartalma, amelyeket a 21–25. cikk alkalmazása céljából váltanak a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításában érintett személyek és az illetékes hatóságok;

b)	az a) pontban említett üzenetváltásokra vonatkozó szabályok és eljárások;

c)	a 26. és 27. cikkben említett papíralapú okmányok szerkezete.

(2)   A 26. és 27. cikk alkalmazásában és azokkal összhangban minden tagállam meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a számítógépes rendszer elérhetetlennek tekinthető, valamint az ilyen esetekben követendő szabályokat és eljárásokat.

3.   SZAKASZ

Egyszerűsített eljárások

30. cikk

A tagállamok a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel, teljes egészében saját területükön történő szállítása vonatkozásában egyszerűsített eljárásokat is megállapíthatnak, így eltekinthetnek az ilyen szállítások elektronikus felügyeletének követelményétől.

31. cikk

Megállapodás útján és a valamennyi érintett tagállam által meghatározott feltételek mellett a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő, két vagy több tagállam területe között végbemenő gyakori és rendszeres szállítása céljából egyszerűsített eljárások alakíthatók ki.

Ez a rendelkezés magában foglalja a rögzített csővezetéken keresztül történő szállításokat.

V.   FEJEZET

JÖVEDÉKI TERMÉKEK SZÁLLÍTÁSA ÉS ADÓZTATÁSA A SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁST KÖVETŐEN

1.   SZAKASZ

Magánszemély általi beszerzés

32. cikk

(1)   A magánszemély által saját felhasználásra beszerzett és egyik tagállamból a másikba szállított jövedéki termékek esetében a jövedéki adót csak a beszerzés helye szerinti tagállamban kell kivetni.

(2)   Annak megállapítására, hogy az (1) bekezdésben említett jövedéki termékeket magánszemély általi saját felhasználásra szánták-e, a tagállamoknak különösen a következőket kell figyelembe venniük:

a)	a termékeket birtokló személy kereskedelmi jogállása és a termékek birtoklásának oka;

b)	a termékek tárolási helye, vagy – adott esetben – a szállítás módja;

c)	a termékekkel kapcsolatos valamennyi okmány;

d)	a termékek jellege;

e)	a termékek mennyisége.

(3)   A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása tekintetében – kizárólag egyfajta bizonyítékként – a tagállamok irányadó szinteket állapíthatnak meg. Az irányadó szintek nem lehetnek alacsonyabbak a következőknél:

a)	dohánygyártmányok: — cigaretta: 800 db, — szivarka (egyenként 3 g-nál kisebb súlyú szivar): 400 db, — szivar: 200 db, — fogyasztási dohány: 1,0 kg;

b)	alkoholtartalmú italok: — szeszek: 10 l, — köztes alkoholtermék: 20 l, — bor: 90 l (beleértve legfeljebb 60 l habzóbort), — sör: 110 l.

(4)   A tagállamok rendelkezhetnek akként is, hogy egy másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott ásványolajtermék beszerzése esetén a jövedéki adót a fogyasztás szerinti tagállamban kell kivetni, ha az ilyen termék szállítása magánszemély által vagy megbízásából, a szokásostól eltérő módon történik.

E bekezdés alkalmazásában szokásostól eltérő módon történő szállítás üzemanyag esetében a járművek üzemanyagtartályán vagy megfelelő tartaléküzemanyag-szállító kannán kívüli, illetve a folyékony fűtőanyagok esetében a hivatásos kereskedők megbízásából végzett tartálykocsis szállítástól eltérő szállítás.

2.   SZAKASZ

Birtoklás másik tagállamban

33. cikk

(1)   A 36. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket egy másik tagállamban kereskedelmi célból, e tagállamban történő leszállítás vagy felhasználás érdekében tárolnak, e termékek jövedékiadó-kötelesek, és a jövedéki adót az utóbbi tagállamban kell kivetni.

E cikk alkalmazásában „Kereskedelmi célú birtoklás”: jövedéki termékek magánszemélytől eltérő személy által, illetve magánszemély által nem a 32. cikk értelmében vett saját felhasználás céljából, általa történő szállítással való birtoklása.

(2)   A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének feltételei és az adó mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában az utóbbi tagállamban hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

(3)   Az (1) bekezdésben említett esetektől függően az adófizetési kötelezettség a szállítást végzőt, vagy a szállítani szándékozott termékeket birtokban tartót, vagy a termékeket a másik tagállamban átvevő személyt terheli.

(4)   A 38. cikk sérelme nélkül, ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket a Közösségen belül kereskedelmi célból mozgatják, azok nem tekintendők e célból birtokoltnak mindaddig, amíg a termékek nem érkeznek meg a rendeltetési hely szerinti tagállamba, feltéve, hogy szállításukra a 34. cikkben megállapított alakiságoknak megfelelően kerül sor.

(5)   Azon jövedéki termékek, amelyeket két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén birtokolnak, de amelyeket nem hoznak forgalomba mialatt a jármű az egyik tagállam területén tartózkodik, nem tekintendők ebben a tagállamban kereskedelmi célból birtokoltnak.

(6)   A jövedéki adót – kérelemre – a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamban vissza kell téríteni vagy el kell engedni, ha a másik tagállam illetékes hatóságai megállapítják, hogy az adott tagállamban adófizetési kötelezettség keletkezett és az adót megfizették.

34. cikk

(1)   A 33. cikk (1) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termékek szállítása az egyes tagállamok területei között a 21. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumban foglalt alapadatokat tartalmazó kísérőokmánnyal történhet.

A Bizottság a 43. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghozza a kísérőokmány formáját és tartalmát meghatározó intézkedéseket.

(2)   A 33. cikk (3) bekezdésében említett személyeknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)	nyilatkozattétel a termékek feladása előtt a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai részére, és a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó biztosíték nyújtása;

b)	a rendeltetési hely szerinti tagállamban előírt jövedéki adó megfizetése az e tagállam által meghatározott eljárás szerint;

c)	hozzájárulás minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, hogy meggyőződjenek a termékek tényleges átvételéről és a felszámítandó jövedéki adó megfizetéséről.

A rendeltetési hely szerinti tagállam az általa meghatározott esetekben és feltételek mellett egyszerűsítheti az a) pontban említett követelményeket, vagy azoktól eltérést engedélyezhet. Ez esetben erről értesíti a Bizottságot, amely értesíti a többi tagállamot.

35. cikk

(1)   Amennyiben a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket ugyanebben a tagállamban található rendeltetési helyre egy másik tagállam területén keresztül szállítanak, a következő követelmények alkalmazandók:

a)	az ilyen szállítás a 34. cikk (1) bekezdésében említett kísérőokmány fedezete mellett lehetséges, és követnie kell a megfelelő útvonalat;

b)	a termékek feladása előtt a feladónak nyilatkozatot kell tennie a szállítás megkezdésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára;

c)	a címzettnek igazolnia kell a termékek átvételét a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak megfelelően;

d)	a feladónak és a címzettnek hozzá kell járulnia minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy megbizonyosodjanak a termékek tényleges átvételéről.

(2)   Amennyiben a jövedéki termékek szállítására az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel gyakran és rendszeresen kerül sor, az érintett tagállamok az általuk kölcsönös egyetértésben meghatározott feltételek mellett egyszerűsíthetik az (1) bekezdésben foglalt követelményeket.

3.   SZAKASZ

Távértékesítés

36. cikk

(1)   A rendeltetési hely szerinti tagállamban kell a jövedéki adót fizetni az egy tagállamban már szabad forgalomba bocsátott és adóraktár-engedélyesnek vagy bejegyzett címzettnek nem minősülő, más tagállamban székhellyel rendelkező független gazdasági tevékenységet nem folytató személy által megvásárolt olyan jövedéki termékek esetében, amelyeket az eladó vagy a megbízásából eljáró személy közvetlenül vagy közvetve más tagállamba irányulóan ad fel vagy szállít.

E cikk alkalmazásában „rendeltetési hely szerinti tagállam” a küldemény vagy szállítmány érkezési helye szerinti tagállam.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetben a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban, a jövedéki termékek kiszállításakor kell kivetni. A jövedéki adókötelezettség keletkezésének feltételei és mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

A jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott eljárásnak megfelelően kell megfizetni.

(3)   A rendeltetési hely szerinti tagállamban az adófizetési kötelezettség az eladót terheli.

Mindazonáltal a rendeltetési hely szerinti tagállam rendelkezhet úgy, hogy az adófizetési kötelezettség a rendeltetési hely szerinti tagállamban székhellyel rendelkező és az illetékes hatóságok által jóváhagyott adóügyi képviselőt, vagy amennyiben az eladó nem tartotta tiszteletben a (4) bekezdés a) pontjának rendelkezését, a jövedéki termékek címzettjét terheli.

(4)   Az eladónak, illetve az adóügyi képviselőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)	a termékek feladása előtt be kell jegyeztetnie magát és biztosítékot kell nyújtania a jövedéki adó megfizetésére az erre kijelölt illetékes hivatalnál, a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek mellett;

b)	a jövedéki termékek megérkezését követően az a) pontban említett hivatalnál meg kell fizetnie a jövedéki adót;

c)	nyilvántartást kell vezetnie a termékszállításokról.

Az érintett tagállamok az általuk meghatározott feltételek mellett kétoldalú megállapodások alapján egyszerűsíthetik ezeket a követelményeket.

(5)   Az (1) bekezdésben említett esetben az első tagállambeli jövedéki adót az eladó kérelmére vissza kell téríteni vagy el kell engedni, ha az eladó vagy adóügyi képviselője teljesítette a (4) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(6)   A tagállamok az (1)–(5) bekezdés alkalmazása tekintetében külön szabályokat állapíthatnak meg a különleges nemzeti forgalmazási szabályok hatálya alá tartozó jövedéki termékekkel kapcsolatban.

4.   SZAKASZ

Károsodás és megsemmisülés

37. cikk

(1)   A 33. cikk (1) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termékeknek azok tényleges jellege, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam illetékes hatóságai engedélyének következményeként e tagállamban való szállítása során bekövetkező teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása esetén a jövedéki adó nem vethető ki e tagállamban.

A kérdéses jövedéki termékek teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását a teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás helye szerinti, vagy – amennyiben a károsodás helye nem megállapítható – a károsodás észlelése szerinti tagállam illetékes hatósága számára megfelelő módon bizonyítani kell.

A 34. cikk (2) bekezdésének a) pontja vagy a 36. cikk (4) bekezdésének a) pontja alapján rendelkezésre bocsátott biztosítékot ez esetben fel kell szabadítani.

(2)   Valamennyi tagállam megállapítja azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek alapján az (1) bekezdésben említett károsodást meghatározzák.

5.   SZAKASZ

Szabálytalanságok a jövedéki termékek szállítása során

38. cikk

(1)   Ha a jövedéki termékeknek a 33. cikk (1) bekezdésével vagy a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban való szállítása során a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban szabálytalanságot követnek el, akkor e termékek jövedékiadó-kötelesek, és a jövedéki adót a szabálytalanság előfordulásának helye szerinti tagállamban kell kivetni.

(2)   Ha a jövedéki termékeknek a 33. cikk (1) bekezdésével vagy a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban való szállítása során a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban szabálytalanságot észlelnek, és a szabálytalanság előfordulási helye nem meghatározható, akkor a szabálytalanság előfordulási helyének a szabálytalanság észlelési helye szerinti tagállamot kell tekinteni, és a jövedéki adót e tagállamban kell kivetni.

Amennyiben azonban a jövedéki termékek beszerzésétől számított három év eltelte előtt megállapítják, hogy ténylegesen melyik tagállamban történt a szabálytalanság, az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

(3)   A jövedéki adó fizetésére az kötelezett, aki a 34. cikk (2) bekezdése a) pontjának vagy a 36. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően a fizetésre biztosítékot adott, és a szabálytalanságban részt vevő bármely személy.

A szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a jövedéki adót kérésre visszatérítik vagy elengedik, amennyiben azt a szabálytalanság előfordulási vagy észlelési helye szerinti tagállamban már megfizették. A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai pedig a 34. cikk (2) bekezdése a) pontjának vagy a 36. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően letétbe helyezett biztosítékot felszabadítják.

(4)   E cikk alkalmazásában szabálytalanságnak minősül a 37. cikk hatálya alá nem tartozó, a jövedéki termékek 33. cikk (1) bekezdése vagy a 36. cikk (1) bekezdése szerinti szállítása során bekövetkező olyan eset, amelynek következtében a jövedéki termékek szállítása vagy szállításának egy része nem szabályszerűen fejeződik be.

VI.   FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1.   SZAKASZ

Jelölés

39. cikk

(1)   A 7. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok megkövetelhetik, hogy a jövedéki termékeket adózási célból adóügyi jelzéssel vagy adózási célú nemzeti azonosító jellel lássák el, amikor szabad forgalomba bocsátásukra a területükön kerül sor, illetve amikor a 33. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében szereplő esetekben a területükre ezek a termékek belépnek.

(2)   Bármely tagállam, amely megköveteli az (1) bekezdés szerinti adóügyi jelzés vagy nemzeti azonosító jel használatát, köteles azokat rendelkezésre bocsátani a többi tagállam adóraktár-engedélyesei számára is. Az egyes tagállamok azonban előírhatják, hogy az adóügyi jelzések vagy jelek hozzáférhetőek legyenek a tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett adóügyi képviselők számára is.

(3)   Azon rendelkezések sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok e cikk megfelelő végrehajtásának érdekében, valamint azért alkotnak, hogy kiküszöböljék az adócsalást, az adókikerülést és az adóval való visszaéléseket, a tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerinti adózási jelzések vagy nemzeti azonosító jelek ne akadályozzák a jövedéki termékek szabad szállítását.

Amennyiben a jövedéki termékeket ilyen jelzésekkel vagy jelekkel látják el – az azok kibocsátási költségeinek kivételével – a megszerzésükért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést vagy jelet kibocsátó tagállamban visszatérítik, illetve felszabadítják, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be.

A jelzést vagy jelet kibocsátó tagállam mindazonáltal a jelzések vagy jelek eltávolítását vagy megsemmisítését az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazoló bizonyíték benyújtásához kötheti a kifizetett összeg visszatérítését vagy a letett biztosíték felszabadítását.

(4)   Az (1) bekezdés szerinti adóügyi jelzések vagy nemzeti azonosító jelek a kiadásuk szerinti tagállamban érvényesek. A tagállamok azonban kölcsönösen elismerhetik egymás jelzéseinek vagy jeleinek érvényességét.

2.   SZAKASZ

Kisüzemi bortermelők

40. cikk

(1)   A tagállamok mentesíthetik a kisüzemi bortermelőket a III. és a IV. fejezetben szereplő, valamint a szállításra és ellenőrzésre vonatkozó egyéb követelmények alól. Amennyiben ezek a kisüzemi bortermelők saját maguk bonyolítanak le Közösségen belüli ügyleteket, tájékoztatniuk kell az érintett hatóságokat, és teljesíteniük kell a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányokra, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartásra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2001. április 24-i 884/2001/EK bizottsági rendeletben (14) meghatározott követelményeket.

(2)   Amennyiben a kisüzemi bortermelők mentességet élveznek egyes követelmények alól az (1) bekezdéssel összhangban, a címzettnek – a 884/2001/EK rendeletben előírt okmánnyal vagy az arra történő hivatkozással – értesítenie kell a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságait a borszállítmányok átvételéről.

(3)   E cikk alkalmazásában „kisüzemi bortermelők” azok a személyek, akik éves átlagban kevesebb mint 1 000 hl bort termelnek.

3.   SZAKASZ

Hajók és légi járművek fedélzeti készlete

41. cikk

Amíg a Tanács nem fogad el közösségi rendelkezéseket a hajók és légi járművek fedélzeti készletével kapcsolatban, a tagállamok fenntarthatják az ezen készletek mentességére vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket.

4.   SZAKASZ

Különös rendelkezések

42. cikk

Azon tagállamok, amelyek határon átívelő híd építésére vagy karbantartására vonatkozó felelősségről szóló megállapodást kötöttek, az említett híd megépítéséhez és karbantartásához használt jövedéki termékek jövedéki adójának beszedésére alkalmazott eljárás egyszerűsítése érdekében az ezen irányelv rendelkezéseitől eltérő intézkedéseket hozhatnak.

Az intézkedések alkalmazásában a megállapodásban említett hidat és az építési területeket azon tagállam területe részének kell tekinteni, amely a megállapodás értelmében felelős a híd megépítéséért vagy karbantartásáért.

Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ezen intézkedésekről, a Bizottság pedig értesíti a többi tagállamot.

VII.   FEJEZET

A JÖVEDÉKIADÓ-BIZOTTSÁG

43. cikk

(1)   A Bizottságot a jövedékiadó-bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

44. cikk

A 43. cikkben említett feladatai mellett a jövedékiadó-bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérelmére – megvizsgálja az elnöke által felvetett, a jövedéki adóról szóló közösségi rendelkezések alkalmazására vonatkozó kérdéseket.

VIII.   FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

(1)   A Bizottság 2013. április 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a számítógépes rendszer megvalósításáról és különösen a 21. cikk (6) bekezdésében említett kötelezettségekről és a rendszer elérhetetlensége esetén alkalmazandó eljárásokról.

(2)   A Bizottság 2015. április 1-jéig irányelv alkalmazásának megkezdését követő öt éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti jelentéseknek elsősorban a tagállamok által nyújtott tájékoztatáson kell alapulniuk.

46. cikk

(1)   A feladás helye szerinti tagállamok 2010. december 31-ig továbbra is engedélyezhetik, hogy a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítását a 92/12/EGK irányelv 15. cikke (6) bekezdésében és 18. cikkében megállapított alaki követelményeknek megfelelően kezdjék meg.

Az ilyen szállításokra és teljesítésükre az első albekezdésben, valamint a 92/12/EGK irányelv 15. cikke (4) és (5) bekezdésében és 19. cikkében említett rendelkezések alkalmazandók. A 92/12/EGK irányelv 15. cikkének (4) bekezdése valamennyi, az ezen irányelv 18. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint biztosítékot nyújtó személyre alkalmazandó.

Ezen irányelv 21–27. cikke az ilyen szállításokra nem alkalmazandó.

(2)   A jövedéki termékek 2010. április 1-jét megelőzően megkezdett szállítását a 92/12/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell lebonyolítani és teljesíteni.

Ez az irányelv az ilyen szállításokra nem vonatkozik.

47. cikk

(1)   A 92/12/EGK irányelv 2010. április 1-jén hatályát veszti.

Az irányelvet a 46. cikkben meghatározott kereteken belül és célokra azonban továbbra is alkalmazni kell.

(2)   A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.

48. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2010. január 1-jéig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek 2010. április 1-jétől megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szövegét és megküldik a rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelésről.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok választják meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

49. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

50. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  2008. november 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  2008. október 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 76., 1992.3.23., 1. o.

(4)  HL L 316., 1992.10.31., 8. o.

(5)  HL L 316., 1992.10.31., 10. o.

(6)  HL L 316., 1992.10.31., 21. o.

(7)  HL L 316., 1992.10.31., 29. o.

(8)  HL L 291., 1995.12.6., 40. o.

(9)  HL L 283., 2003.10.31., 51. o.

(10)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(11)  HL L 162., 2003.7.1., 5. o.

(12)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(13)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(14)  HL L 128., 2001.5.10., 32. o.

---