31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 199/23

(1)

A Bel- és Igazságügyi Tanács 2001. május 28–29-i következtetéseiben – tekintettel a közös vizsgálatra, valamint a menekültügyre és a migrációra vonatkozó statisztikák javuló cseréjére – úgy értékelte, hogy a statisztikák javítására vonatkozó jövőbeni fellépésekhez szükség van egy átfogó és összefüggő keretre.

(2)

2003 áprilisában a Bizottság közleményt adott ki a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amelyben cselekvési tervet határozott meg a migráció területére vonatkozó közösségi statisztikák összegyűjtésére és elemzésére. Ez számos jelentős változtatást foglalt magában, amelyek e statisztikák teljességének és összehangoltsági fokának a javítását célozták. A cselekvési terven belül a Bizottság a migrációra és menekültügyre vonatkozó közösségi statisztikák területére vonatkozó jogszabály-alkotási javaslatot tett.

(3)

A 2003. június 19–20-i thesszaloniki Európai Tanács megállapította, hogy több hatékony mechanizmusra van szükség a migrációra és a menekültügyre vonatkozó információk összegyűjtéséhez és elemzéséhez az Európai Unióban.

(4)

Az Európai Parlament a fent említett bizottsági közleményről szóló, 2003. november 6-i állásfoglalásában (3) megjegyezte, hogy a jogalkotás szükséges a helyes és hatékony közösségi migrációs politika fejlődéséhez szükséges átfogó statisztikák készítésének biztosítására. Az állásfoglalás támogatja a Bizottságot a migrációs és a menekültügyi statisztika területére vonatkozó jogalkotási javaslat megtételében.

(5)

Az Európai Unió bővítése újabb földrajzi és politikai dimenziót hozott a migrációhoz kapcsolódó jelenségek mértékéhez. Ez újabb ösztönzést is adott a pontos, időben történő és összehangolt statisztikai információ iránti igényre. Továbbá növekvő igény mutatkozik a bevándorlók szakmájára, iskolai végzettségére, képesítéseire és tevékenységi körére vonatkozó statisztikai információk iránt.

(6)

A migrációra és a menekültügyre vonatkozó összehangolt és összehasonlítható közösségi statisztikák alapvető fontosságúak a bevándorlásra és a menekültügyre vonatkozó közösségi jogszabályok fejlődéséhez és nyomon követéséhez, továbbá a személyek szabad mozgásához.

(7)

Szükséges a menekültügyre és a migrációra vonatkozó statisztikai információcsere megerősítése, és a közösségi statisztikai gyűjtemények és eredmények, amelyek mindezidáig egy sor szóbeli megállapodáson alapultak, minőségének a javítása.

(8)

Lényeges, hogy az információ legyen elérhető az Európai Unió egészében, a közösségi szabályozás és politika fejlődésének és végrehajtásának nyomon követése céljából. A jelenlegi fő gyakorlat nem biztosítja megfelelően az összehangolt adatok egységes módon történő rendszeres, időbeni és gyors átadását és terjesztését.

(9)

Az illegálisan a tagállamokban tartózkodó személyek számára vonatkozó becslések nem tartoznak e rendelet hatálya alá. A tagállamoknak nem kell a Bizottság (Eurostat) számára becsléseket vagy adatokat szolgáltatniuk az ilyen személyekről, noha ők a felmérésekben a népességállomány részét képezhetik.

(10)

Ahol csak lehetséges, az e rendelet alkalmazásában használt fogalommeghatározások az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi migrációval kapcsolatos statisztikákra vonatkozó ajánlásaiból, az Egyesült Nemzeteknek az ECE-régióban végzett népszámlálásokra és lakásösszeírásokra vonatkozó ajánlásaiból, illetve az EK jogszabályaiból kerülnek átvételre, és azokat a vonatkozó eljárásokat követően aktualizálni kell.

(11)

A migrációra és a menekültügyre vonatkozó statisztikák területén megjelent új közösségi szükségletek elavulttá tették a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló, 1976. február 9-i 311/76/EGK tanácsi rendelet (4) rendelkezéseit.

(12)

Ezért a 311/76/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(13)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a migrációval és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közösségi statisztikák összegyűjtésének és szerkesztésének közös szabályai meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az intézkedés terjedelme miatt közösségi szinten jobban elérhetők, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)

A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet (5) képezi e rendelet előírásainak hivatkozási alapját. Ez különösen megköveteli a pártatlanság, a megbízhatóság, az objektivitás, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás szabályainak betartását.

(15)

Az e rendelet átültetéséhez szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni.

(16)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy frissítse a fogalommeghatározásokat, hogy döntést hozzon az adatok csoportosításáról és további bontásáról és hogy szabályokat alkosson a pontosságra és a minőségi előírásokra vonatkozóan. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, illetve e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(17)

Az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló, 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (7) létrehozott statisztikai programbizottsággal az említett rendelet 3. cikkével összhangban való konzultációt követően,

a)

a tagállamokba való bevándorlás és az azokból történő kivándorlás, beleértve az egyik tagállam területéről egy másikéba történő, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti áramlást;

b)

a tagállamok területén szokásosan tartózkodó személyek állampolgársága és születési helye;

c)

a tagállamoknak a bevándorlásra, a tartózkodási engedély megadására, az állampolgárságra, a menedékjogra és a nemzetközi védelem egyéb formáira, valamint az illegális bevándorlás megelőzésére vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásai és folyamatai.

a)

„szokásos tartózkodási hely”: az a hely, ahol a személy rendesen a pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, baráti és rokonlátogatások, üzleti, orvosi kezelési vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre, vagy ennek hiányában, a jogszerű vagy bejegyzett lakóhely;

b)

„bevándorlás”: az a cselekmény, amely során a személy – akinek a korábbi szokásos tartózkodási helye egy másik tagállamban vagy harmadik államban volt – a szokásos tartózkodási helyét egy tagállam területére teszi át, amely tartózkodás időtartama legalább 12 hónapos, vagy várhatóan legalább annyi;

c)

„kivándorlás”: az a cselekmény, amely során a korábbi szokásos tartózkodási helyét az egyik tagállamban elhagyó személy azt egy másik tagállamba teszi át legalább 12 hónapos, vagy várhatóan legalább ilyen hosszú időtartamra;

d)

„állampolgárság”: az az egyén és állama közötti sajátos jogi kötelék, amelyet születés vagy honosítás útján szerez meg, akár nyilatkozat, választás vagy házasságkötés révén, illetve a nemzeti jogszabályoknak megfelelően más módon;

e)

„születési hely”: az anya lakóhelye szerinti ország a születés időpontjában (ha rendelkezésre áll az adat, a jelenlegi határok szerint), vagy ennek hiányában az az ország (ha rendelkezésre áll az adat, a jelenlegi határok szerint), ahol a születés megtörtént;

f)

„bevándorló”: az a személy, aki bevándorlásra vállalkozik;

g)

„kivándorló”: az a személy, aki kivándorlásra vállalkozik;

h)

„huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező”: a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (8) 2. cikkének b) pontja értelmében a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező;

i)

„harmadik ország állampolgára”: mindazon személyek, akik a Szerződés 17. cikke (1) bekezdésének értelmében nem az Unió polgárai, beleértve a hontalanokat is;

j)

„nemzetközi védelem iránti kérelem”: a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv (9) 2. cikkének g) pontja értelmében a nemzetközi védelem iránti kérelem;

k)

„menekültjogállás” a 2004/83/EK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében a menekültjogállás;

l)

„kiegészítő védelmi jogállás”: a 2004/83/EK irányelv 2. cikkének f) pontja értelmében a kiegészítő védelmi jogállás;

m)

„családtag”: az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (10) 2. cikkének i) pontjában meghatározott minden családtag;

n)

„átmeneti védelem”: a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv (11) 2. cikke a) pontjában meghatározott átmeneti védelem;

o)

„kísérő nélküli kiskorú”: a 2004/83/EK tanácsi irányelv 2. cikkének i) pontja értelmében a kísérő nélküli kiskorú;

p)

„külső határok”: a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti külső határok;

q)

„harmadik országbeli állampolgárok, akiktől megtagadták a belépést”: olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiktől a külső határon megtagadják a belépést, mivel nem tesznek eleget az 562/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében megállapított valamennyi belépési feltételnek, és nem tartoznak azon rendelet 5. cikke (4) bekezdésében említett személyek kategóriáiba;

r)

„harmadik országbeli állampolgárok, akikről megállapították, hogy illegálisan tartózkodó személyek”: olyan harmadik országbeli állampolgárok, akikről hivatalosan megállapították, hogy valamely tagállam területén tartózkodnak, és nem tesznek eleget, vagy már nem tesznek eleget az adott tagállamban a tartózkodás vagy letelepedés feltételeinek;

s)

„áttelepítés”: a nemzetközi védelem és a tartós megoldás iránti igényeik értékelése alapján harmadik országok állampolgárainak vagy hontalan személyeknek az átadása valamely tagállam számára, ahol biztos jogállással engedélyezett számukra a tartózkodás.

a)

a tagállam területére költözött bevándorlók a következő bontásban:

b)

a tagállam területéről elköltözött kivándorlók a következő bontásban:

c)

a referencia-időszak végén a tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek a következő bontásban:

d)

a tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező és a referenciaév során a tagállamban állampolgárságot szerzett személyek, akik korábban más tagállam vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkeztek, vagy korábban hontalanok voltak, kor és nem, az érintett személyek korábbi állampolgársága és a korábban hontalan személyek szerinti bontásban.

a)

a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott személyek, vagy ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek;

b)

azon személyek, akik a referencia-időszak végén a felelős nemzeti hatóság előtt elbírálás alatt álló nemzetközi védelem iránti kérelmek alanyai;

c)

a referencia-időszak alatt visszavont nemzetközi védelem iránti kérelmek.

a)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító elsőfokú határozatok, például a kérelmeket elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak ítélő, valamint az elsőbbségi és gyorsított eljárások keretében hozott határozatok hatálya alá tartozó személyek;

b)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, menekült jogállást megadó vagy visszavonó elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek;

c)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, kiegészítő védelmet megadó vagy visszavonó elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek;

d)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, átmeneti védelmet megadó vagy visszavonó elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek;

e)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jog alapján humanitárius okok miatti tartózkodás engedélyezését megadó vagy azt visszavonó más elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek.

a)

a referencia-időszak alatt az illetékes nemzeti hatóság által kísérő nélküli kiskorúnak tekintett nemzetközi védelem iránti kérelmező;

b)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, a nemzetközi védelem iránti kérelmet visszautasító jogerős határozatok, például a kérelmet elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak ítélő, valamint az elsőbbségi és gyorsított eljárások keretében hozott határozatok hatálya alá tartozó személyek;

c)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, a menekültjogállás megadásáról vagy visszavonásáról szóló jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek;

d)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, kiegészítő védelem megadásáról vagy visszavonásáról szóló jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek;

e)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, átmeneti védelem megadásáról vagy visszavonásáról szóló jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek;

f)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jog alapján hozott, humanitárius okokból tartózkodás engedélyezésének megadásáról vagy visszavonásáról szóló jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek;

g)

azon személyek, akik a referencia-időszak alatt nemzeti vagy közösségi áttelepítési program keretében engedélyt kaptak a tagállamban való tartózkodásra, amennyiben a tagállamban ilyen programot hajtanak végre.

a)

a menedékkérők visszavételére vagy a róluk való gondoskodásra irányuló kérelmek száma;

b)

a rendelkezések, amelyeken az a) pontban említett kérelmek alapulnak;

c)

az a) pontban említett kérelmekre adott válaszként hozott határozatok;

d)

az átadások száma, amelyekhez a c) pontban említett határozatok vezetnek;

e)

az információkérések száma.

a)

harmadik ország állampolgárának a külső határon a tagállamok területére való belépésének elutasítása;

b)

harmadik ország állampolgárai, akikről megállapították, hogy a bevándorlásra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a tagállam területén illegálisan tartózkodnak.

a)

harmadik országok állampolgárai számára kiállított tartózkodási engedélyek száma a következő bontásban:

b)

a referencia-időszak végén hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők száma állampolgárság szerinti bontásban.

a)

harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akikről megállapítják, hogy illegálisan tartózkodnak a tagállam területén, és akik a tartózkodásukat illegálisnak minősítő vagy nyilvánító, a tagállam területének elhagyására vonatkozó kötelezettséget előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy aktus tárgyát képezik, az érintett személyek állampolgársága szerinti bontásban;

b)

harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akik az a) pontban említett közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy aktust követően ténylegesen elhagyták a tagállam területét, a visszatért személyek állampolgársága szerinti bontásban.

a)

a 4. cikkben előírt statisztikák összessége esetében a következők szerinti bontások:

b)

a 4. cikk (4) bekezdésében előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontások:

c)

a 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontások:

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontások:

e)

a 6. cikkben előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontások:

f)

a 7. cikkben előírt statisztikák esetében a következő szerinti bontás:

a)

a közigazgatási és a bírósági intézkedések nyilvántartásai;

b)

a közigazgatási intézkedésekkel kapcsolatos nyilvántartások;

c)

a személyek népességére vagy e népesség valamely alcsoportjára vonatkozó nyilvántartások;

d)

népszámlálások;

e)

mintavételes felmérések;

f)

más megfelelő források.

a)

a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalommeghatározások aktualizálása;

b)

a születési hely csoportjai, a korábbi és a következő tartózkodási hely csoportjai, valamint az állampolgárság csoportjai kategóriáinak meghatározása a 3. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint;

c)

az engedélykiállítás okai kategóriáinak meghatározása a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint;

d)

a változókra alkalmazandó további bontásokat és bontási szintek meghatározása a 8. cikkben foglaltak szerint;

e)

a pontosságra és a minőségi előírásokra vonatkozó szabályok meghatározása.