Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32007L0046

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve ( 2007. szeptember 5. ) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról ( keretirányelv ) (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 263, 9.10.2007, p. 1–160 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 035 P. 103 - 262

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2007/46/oj

9.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/46/EK IRÁNYELVE

(2007. szeptember 5.)

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról

(„keretirányelv”)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az irányelvet az érthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A Közösség belső piacának létrehozása és működése érdekében célszerű a tagállamok jóváhagyási eljárásait a teljes harmonizáció elvén alapuló közösségi jóváhagyási eljárással helyettesíteni.

(3)

A rendszerekre, alkatrészekre, önálló műszaki egységekre és járművekre alkalmazandó műszaki követelményeket össze kell hangolni, és szabályozási aktusokban kell meghatározni. Ezen szabályozási aktusoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy biztosítsák a közúti közlekedés biztonságát, az egészségvédelmet, a környezetvédelmet, az energiahatékonyságot és az illetéktelen használat elleni védelmet.

(4)

A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK irányelv módosításáról szóló, 1992. június 18-i 92/53/EGK tanácsi irányelv (4) a teljes járművek típus-jóváhagyási közösségi eljárásának alkalmazását az M1 járműkategóriára korlátozta. Ugyanakkor a belső piac kiépítésének befejezése és megfelelő működésének biztosítása érdekében ezen irányelv hatálya valamennyi gépjármű-kategóriára kell, hogy vonatkozzon, lehetővé téve a gyártók számára, hogy a közösségi típusjóváhagyás segítségével élvezzék a belső piac előnyeit.

(5)

Annak érdekében, hogy a gyártók alkalmazkodhassanak az új harmonizált eljárásokhoz, elegendő felkészülési időt kellene hagyni, mielőtt a teljes járművek közösségi típusjóváhagyása kötelező lesz az egy szakaszban épített M1-től különböző kategóriákhoz tartozó járművek esetében. Hosszabb felkészülési idő szükséges az M1-től különböző kategóriájú, többlépcsős jóváhagyást igénylő járművek esetében, mivel ez az eljárás karosszériagyártók bevonását kívánja meg, akiknek elegendő tapasztalatot kell szerezniük ezen a téren annak érdekében, hogy a szükséges eljárásokat megfelelően végre lehessen hajtani. Ugyanakkor az M2 és M3 kategóriához tartozó járművek biztonságának fontossága miatt azon átmeneti időszak során, amelyben a nemzeti típusjóváhagyások még érvényesek annak érdekében, hogy a gyártók tapasztalatokat szerezhessenek az EK-jármű-típusjóváhagyás terén, szükséges, hogy az érintett járművek megfeleljenek a harmonizált irányelvek műszaki követelményeinek.

(6)

Mostanáig azokat a gyártókat, akik kis sorozatban gyártanak járműveket, részben kizárták a belső piac előnyeiből. A tapasztalat azt mutatta, hogy a közúti közlekedés biztonságát és a környezetvédelmet lényegesen javítani lehetne, ha a kis sorozatban gyártott járműveket teljes mértékben integrálnák a járművek közösségi típus-jóváhagyási rendszerébe, az M1 kategóriával kezdve.

(7)

A visszaélések elkerülése érdekében a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó valamennyi egyszerűsített eljárást a nagyon korlátozott gyártás eseteire kellene szűkíteni; ezért szükséges a legyártott járművek számának tekintetében a kis sorozat fogalmának pontosabb meghatározása.

(8)

Fontos olyan intézkedéseket meghatározni, amelyek lehetővé teszik a járművek egyéni jóváhagyását annak érdekében, hogy a többlépcsős jóváhagyási rendszer eléggé rugalmas legyen; ugyanakkor a harmonizált, konkrét közösségi rendelkezések meghatározására várva a tagállamok a nemzeti szabályaikkal összhangban továbbra is kiadhatnának egyedi jóváhagyásokat.

(9)

A járművek közösségi típus-jóváhagyási eljárásának az M1-től különböző járműkategóriákra való alkalmazására várva, a tagállamok nemzeti alapon továbbra is kiadhatnának jármű-típusjóváhagyást, és ennek megfelelően átmeneti rendelkezéseket kell meghatározni.

(10)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(11)

A 97/836/EK tanácsi határozattal (6) a Közösség csatlakozott az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes gépjárművekre és azokba szerelhető, illetve azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményhez („a felülvizsgált 1958-as egyezmény”).

Következésképpen az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) előírásait, amelyekhez az előbb említett határozatot alkalmazva csatlakozik a Közösség, valamint azon ENSZ-EGB-előírások módosításait, amelyekhez már csatlakozott a Közösség, integrálni kell a közösségi típus-jóváhagyási eljárásba vagy EK-jármű-típusjóváhagyási követelményként vagy a meglévő közösségi jogszabályok alternatíváiként. Különösen amikor a Közösség egy tanácsi határozat révén úgy határoz, hogy egy ENSZ-EGB-előírás váljon a járművek közösségi típus-jóváhagyási eljárásának részévé, és váltsa fel a meglévő közösségi jogot, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elvégezze ezen irányelv szükséges kiigazításait. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, vagy új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(12)

A jobb szabályozás és az egyszerűsítés céljából, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a hatályos közösségi jogszabályokat a műszaki előírásokra vonatkozóan folyamatosan frissíteni kelljen, lehetővé kell tenni ezen irányelv vagy külön irányelvek és rendeletek számára, hogy létező nemzetközi szabványokra és szabályokra hivatkozzanak a közösségi jogi keretben való megismétlésük nélkül.

(13)

Annak biztosítása érdekében, hogy a gyártásmegfelelőség ellenőrzési eljárását – amely a közösségi típus-jóváhagyási rendszer egyik sarokköve – rendben végrehajtsák, és az megfelelően működjön, az illetékes hatóságnak vagy egy, erre a célra kijelölt, megfelelően képesített műszaki szolgálatnak a gyártókat rendszeresen ellenőriznie kell.

(14)

A járművekre vonatkozó jóváhagyási jogszabályok fő célja annak biztosítása, hogy a forgalomba hozott új járművek, alkatrészek és önálló műszaki egységek a biztonság és környezetvédelem magas szintjét biztosítsák. E cél érvényesülését nem csorbíthatja az, ha a jármű kereskedelmi forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését követően arra bizonyos részeket vagy berendezéseket szerelnek. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy azokat a részeket vagy berendezéseket, amelyek járművekre szerelhetők, és amelyek jelentős mértékben ronthatják a biztonsági vagy környezetvédelmi szempontból alapvetően fontos rendszerek működését, jóváhagyó hatóság általi előzetes ellenőrzésnek vessék alá, mielőtt értékesítésre kínálnák. Ezek az intézkedések azon követelményekkel kapcsolatos műszaki rendelkezéseket jelentenek, amelyeknek az említett részeknek meg kell felelniük.

(15)

Ezeket az intézkedéseket csak korlátozott számú részre vagy berendezésre kell alkalmazni. Az ilyen részek vagy berendezések jegyzékét és az azokból eredő követelményeket az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően kell kidolgozni. A jegyzék létrehozása során a Bizottságnak egy jelentés alapján konzultálnia kell az érdekelt felekkel, és méltányos egyensúly kialakítására kell törekednie a közúti biztonság javításának követelményei és a környezetvédelmi követelmények, valamint a fogyasztók, a gyártók és a forgalmazók érdekei között, az értékesítés utáni piacon lévő verseny megőrzésével párhuzamosan.

(16)

A részek és berendezések jegyzékét, az érintett alapvetően fontos rendszereket, valamint a vizsgálati és végrehajtási intézkedéseket az 1999/468/EK határozatnak megfelelően kell meghatározni. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, vagy új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az említett határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(17)

Ez az irányelv egy sor konkrét biztonsági előírást hoz létre a fogyasztók egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó konkrét követelmények megállapításával kapcsolatos, az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében. Ezért fontos olyan rendelkezések előírása, amelyek biztosítják, hogy amennyiben egy jármű ezen irányelv vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok alkalmazásából eredően komoly kockázatot jelent a fogyasztókra, akkor a gyártó hatásos védintézkedéseket hozzon, beleértve a járművek visszahívását is. A jóváhagyási hatóságoknak ezért értékelni kell tudniuk, hogy a javasolt intézkedések kielégítők-e vagy sem.

(18)

Fontos az, hogy a gyártók a lényeges információkat közöljék a járműtulajdonosokkal a biztonsági berendezések nem rendeltetésszerű használatának megelőzése érdekében. Célszerű az erre vonatkozó rendelkezéseket ebbe az irányelvbe belefoglalni.

(19)

Az is lényeges, hogy a berendezésgyártók hozzáférjenek bizonyos információkhoz, amelyek csak a jármű gyártójától szerezhetők be, vagyis az alkatrészeknek az értékesítés utáni piacra történő kifejlesztéséhez szükséges műszaki információkhoz, beleértve a rajzokat.

(20)

Ugyanilyen fontos, hogy a gyártók a független szolgáltatók számára tegyék könnyen hozzáférhetővé az információkat, biztosítva a járművek javítását és karbantartását egy teljes mértékben versengő piacon. Ezen információs követelményeket az eddigiekben a közösségi jogszabályokba és különösen a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletbe (8) annak alapján vették fel, hogy a Bizottság legkésőbb a rendelet hatálybalépésétől számított négy év elteltével jelentést terjeszt elő a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférés rendszerének működéséről, és megvizsgálja, hogy megfelelőbb lenne-e az ilyen információkhoz való hozzáférésre vonatkozó összes rendelkezést egy típusjóváhagyásról szóló, felülvizsgált keretirányelvben egységesíteni.

(21)

Az eljárás egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében a külön irányelveket vagy rendeleteket végrehajtó intézkedéseket, valamint az ezen irányelv mellékleteinek és a külön irányelveknek vagy rendeleteknek, különösen a tudományos és műszaki ismeretek fejlődéséhez való igazítását célzó intézkedéseket az 1999/468/EK határozat szerint kell elfogadni. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv vagy a külön irányelvek vagy rendeletek nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, vagy új nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az említett határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a fogyatékkal élő személyeknek szánt járművek típusjóváhagyásához szükséges kiigazításokra.

(22)

A tapasztalat azt mutatja, hogy valószínű, hogy sürgősen megfelelő intézkedéseket kell hozni az úthasználók jobb védelmének biztosítására, amennyiben hiányosságokat tárnak fel a meglévő jogszabályokban. Ezekben a sürgős esetekben a külön irányelvek vagy rendeletek szükséges módosításait az 1999/468/EK határozattal összhangban kell elfogadni. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv vagy a külön irányelvek vagy rendeletek nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, vagy új nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az említett határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(23)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a belső piac megvalósítását a valamennyi járműkategóriára vonatkozó kötelező közösségi típus-jóváhagyási rendszer bevezetése révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

Ezen irányelv nemzeti jogba való átültetésének kötelezettségét így azokra a rendelkezésekre kell korlátozni, amelyek a korábbi irányelvekkel összehasonlítva jelentős változást képviselnek. A változatlan rendelkezések átültetésének kötelezettsége a korábbi irányelvekből ered.

(25)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (9) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(26)

Ez az irányelv nem érinti a XX. melléklet B. részében meghatározott irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

(27)

Ezen irányelv követelményei összhangban állnak a szabályozási környezet egyszerűsítésére és javítására irányuló cselekvési tervben szereplő elvekkel.

(28)

Különösen fontos, hogy az ezen irányelv alapján javasolt jövőbeni intézkedések, vagy az ezen irányelv alkalmazásával végrehajtandó eljárások megfeleljenek azon elveknek, amelyekre a Bizottság a XXI. századi versenyképes autóipari szabályozási keretről szóló közleményében emlékeztet,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv egy olyan harmonizált keretet hoz létre, amely a hatálya alá tartozó valamennyi új járműnek, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásához szükséges igazgatási rendelkezéseket és általános műszaki követelményeket tartalmaz a Közösségen belül történő nyilvántartásba vételük, értékesítésük és forgalomba helyezésük megkönnyítése érdekében.

Ez az irányelv létrehozza továbbá az ezen irányelvvel összhangban jóváhagyott járművekhez szánt részek és berendezések értékesítésére és forgalomba helyezésére vonatkozó rendelkezéseket.

A járművek felépítésére és működésére vonatkozó konkrét műszaki követelményeket ezen irányelv alkalmazása során szabályozási aktusokban kell meghatározni, amelyek teljes körű felsorolását ezen irányelv IV. melléklete tartalmazza.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt az irányelvet a közúti forgalomban való részvételre egy vagy több lépcsőben tervezett és gyártott járművek, valamint az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyására kell alkalmazni.

Az irányelvet az ilyen járművek egyedi jóváhagyására is alkalmazni kell.

Ezt az irányelvet a hatálya alá tartozó járművekhez szánt részekre és berendezésekre is alkalmazni kell.

(2)   Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a következő járművek típusjóváhagyására vagy egyedi jóváhagyására:

a)

a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) meghatározottak szerinti mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, valamint a kifejezetten ezek általi vontatásra tervezett és gyártott pótkocsik;

b)

a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) meghatározottak szerinti négykerekű motorkerékpárok;

c)

lánctalpas járművek.

(3)   Az ezen irányelv szerinti típusjóváhagyás vagy egyedi jóváhagyás fakultatív a következő járművek esetében:

a)

az elsősorban építési területeken vagy bányákban, kikötői vagy repülőtéri létesítményekben való használatra tervezett és épített járművek;

b)

olyan járművek, amelyeket a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság vagy a közrend fenntartásáért felelős erők használatára terveztek és építettek; és

c)

mozgó munkagépek,

olyan mértékben, amelyben ezek a járművek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek. Az ilyen fakultatív jóváhagyások nem érintik a gépekről szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) alkalmazását.

(4)   Az ezen irányelv szerinti egyedi jóváhagyás fakultatív a következő járművek esetében:

a)

a kizárólag az utakon való versenyre szolgáló járművek;

b)

egyedi tesztelési program végrehajtásához a gyártó felelőssége mellett az utakon használt járműprototípusok, feltéve hogy ezeket kifejezetten erre a célra tervezték és gyártották.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok alkalmazásában, kivéve ha ezek másképp rendelkeznek:

1.

„szabályozási aktus”: külön irányelv vagy rendelet vagy a felülvizsgált 1958-as egyezményhez csatolt ENSZ-EGB-előírás;

2.

„külön irányelv vagy rendelet”: a IV. melléklet I. részében felsorolt irányelv vagy rendelet. Ez a meghatározás magában foglalja ezek végrehajtási aktusait is;

3.

„típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy tagállam igazolja, hogy a jármű típusa, rendszere, alkatrésze vagy önálló műszaki egysége megfelel a vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

4.

„nemzeti típusjóváhagyás”: valamely tagállam nemzeti jogában meghatározott típus-jóváhagyási eljárás, melynek érvényessége az adott tagállam területére korlátozódik;

5.

„EK-típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel a tagállam igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusa megfelel ezen irányelv és a IV. vagy XI. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok vonatkozó igazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek;

6.

„egyedi jóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy tagállam igazolja, hogy egy adott jármű – akár egyedi, akár nem – megfelel a vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

7.

„többlépcsős típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy vagy több tagállam igazolja, hogy – a gyártási állapottól függően – egy nem teljes vagy befejezett jármű típusa megfelel ezen irányelv vonatkozó igazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek;

8.

„lépésenkénti típusjóváhagyás”: olyan jármű-jóváhagyási eljárás, amely a járműhöz kapcsolódó rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre érvényes EK-típusbizonyítványok teljes csomagjának lépésenkénti összegyűjtéséből áll, ami végeredményben a teljes jármű jóváhagyását eredményezi;

9.

„egylépéses típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amely a jármű egészének egyetlen művelettel történő jóváhagyásából áll;

10.

„vegyes típusjóváhagyás”: olyan lépésenkénti típus-jóváhagyási eljárás, amely eredményeképpen a teljes jármű jóváhagyásának utolsó szakaszában egy vagy több rendszerjóváhagyás szerezhető meg anélkül, hogy ezekre a rendszerekre EK-típusbizonyítványokat kellene kiállítani;

11.

„gépjármű”: olyan motorral hajtott, önállóan mozgásképes, legalább négykerekű, teljes, befejezett vagy nem teljes jármű, melynek legnagyobb tervezett sebessége meghaladja a 25 km/órát;

12.

„pótkocsi”: olyan önálló hajtással nem rendelkező kerekes jármű, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy más gépjármű vontassa;

13.

„jármű”: a 11. és 12. pontban meghatározott valamennyi gépjármű vagy pótkocsija;

14.

„hibrid gépjármű”: a jármű meghajtásának céljára legalább két különböző energiaátalakító berendezéssel és két különböző (a járműben található) energiatároló rendszerrel ellátott jármű;

15.

„hibrid elektromos jármű”: olyan hibrid jármű, amely a gépi meghajtás céljára a járműben található, a tárolt energia/teljesítmény mindkét alábbi forrásából energiát nyer:

éghető üzemanyag,

elektromos energia-/teljesítménytároló berendezés (pl. akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor stb.);

16.

„mozgó munkagép”: olyan önjáró jármű, amelyet kifejezetten munka elvégzésére terveztek és gyártottak, és amely szerkezeti jellemzői miatt nem alkalmas személy- vagy áruszállításra. A gépjármű alvázára szerelt gép nem tekintendő mozgó munkagépnek;

17.

„járműtípus”: adott járműkategóriába tartozó járművek, amelyek legalább a II. melléklet B. szakaszában meghatározott főbb jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól. Egy járműtípus a II. melléklet B. szakaszában meghatározott változatokból és kivitelekből állhat;

18.

„alapjármű”: minden olyan jármű, amelyet egy többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak;

19.

„nem teljes jármű”: minden olyan jármű, amelynek az elkészüléshez még legalább egy további gyártási fokozaton kell keresztülmennie ahhoz, hogy ezen irányelv vonatkozó műszaki követelményeinek megfeleljen;

20.

„befejezett jármű”: olyan jármű, amelyet többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásnak vetettek alá, és amely ezen irányelv vonatkozó műszaki követelményeinek megfelel;

21.

„teljes jármű”: minden olyan jármű, amelyet már nem kell befejezni az ezen irányelv vonatkozó műszaki követelményeinek való megfelelés érdekében;

22.

„kifutó sorozatú jármű”: olyan, a készlet részét képező jármű, amelyet nem lehet nyilvántartásba venni vagy értékesíteni vagy forgalomba helyezni azon új műszaki követelmények életbe lépése következtében, amelyek szerint a jármű nem került jóváhagyásra;

23.

„rendszer”: berendezéseknek a járműben egy vagy több meghatározott funkció ellátására történő összeállítása, amelyre bármely szabályozási aktus követelményei vonatkoznak;

24.

„alkatrész”: olyan, valamely szabályozási aktus követelményeinek hatálya alá tartozó berendezés, amely egy jármű olyan részét képezi, amelyre a járműtől függetlenül lehet típusjóváhagyást kiadni, amennyiben a szabályozási aktus azt kifejezetten előírja;

25.

„önálló műszaki egység”: olyan, valamely szabályozási aktus követelményeinek hatálya alá tartozó berendezés, amely egy jármű olyan részét képezi, amelyre külön, de csak egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban lehet típusjóváhagyást kiadni, amennyiben a szabályozási aktus azt kifejezetten előírja;

26.

„eredeti részek vagy berendezések”: olyan részek vagy berendezések, amelyeket a jármű gyártója által a kérdéses jármű összeszereléséhez szükséges részek vagy berendezések gyártására vonatkozóan megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően gyártanak. Ez a meghatározás magában foglalja azokat a részeket és berendezéseket is, amelyeket ezen részekkel és berendezésekkel azonos gyártósoron gyártanak. Amennyiben az ellenkezőjét nem bizonyítják, ezek a részek eredeti részeknek vélelmezhetők, ha a rész gyártója igazolja, hogy a részek minősége megfelel a kérdéses jármű összeszereléséhez használt alkatrészek minőségének, és azokat a jármű gyártójának előírásai és gyártási szabványai szerint gyártották;

27.

„gyártó”: az a személy vagy szerv, aki vagy amely a jóváhagyó hatóságnak felelős a jármű-típusjóváhagyás vagy az engedélyeztetési eljárás valamennyi vonatkozásáért, valamint a gyártásmegfelelőség biztosításáért. Nem alapvető fontosságú, hogy az érintett személy vagy szerv közvetlenül részt vegyen az engedélyeztetési eljárás tárgyát képező jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártásának valamennyi szakaszában;

28.

„a gyártó képviselője”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, akit a gyártó szabályszerűen kinevez, hogy a jóváhagyó hatóság előtt képviselje és az ezen irányelv által szabályozott kérdésekben a nevében eljárjon, és amennyiben a „gyártó” kifejezésre hivatkozás történik, azt vagy a gyártóra vagy annak képviselőjére való hivatkozásként kell érteni;

29.

„jóváhagyó hatóság”: valamely tagállam azon hatósága, amely hatáskörrel rendelkezik egy jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusának jóváhagyása vagy egy jármű egyedi jóváhagyása valamennyi vonatkozása, az engedélyezési eljárás, a jóváhagyási bizonyítványok kiadása vagy adott esetben visszavonása tekintetében, és más tagállamok jóváhagyó hatóságai vonatkozásában a kapcsolattartó szerepét tölti be; hatáskörrel rendelkezik továbbá a műszaki szolgálatok kijelölése és annak biztosítása tekintetében, hogy a gyártó a gyártásmegfelelőséggel kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tegyen;

30.

„illetékes hatóság”: a 42. cikkben a jóváhagyó hatóság vagy a kijelölt hatóság, vagy a nevükben eljáró akkreditációs szerv;

31.

„műszaki szolgálat”: valamely tagállam jóváhagyó hatósága által vizsgáló laboratóriumnak vagy megfelelőségértékelő szervnek kinevezett szervezet vagy szerv, amelynek feladata a jóváhagyó hatóság nevében vizsgálatok, illetőleg a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése – e feladatokat maga a jóváhagyó hatóság is elláthatja;

32.

„virtuális vizsgálati módszer”: számításokat magában foglaló számítógépes szimuláció, amely bemutatja, hogy az adott jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelel valamely szabályozási aktus műszaki követelményeinek. A virtuális módszer a vizsgálat céljából nem igényli valódi jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység használatát;

33.

„típusbizonyítvány”: az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy a jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusa jóváhagyásban részesült;

34.

„EK-típusbizonyítvány”: a VI. mellékletben vagy egy külön irányelv vagy rendelet megfelelő mellékletében meghatározott bizonyítvány, amellyel az ezen irányelv IV. melléklet I. vagy II. részében felsorolt valamely ENSZ-EGB-előírás mellékletében meghatározott jóváhagyási értesítő egyenértékűnek tekintendő;

35.

„egyedi jóváhagyási bizonyítvány”: az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy az adott jármű jóváhagyásban részesült;

36.

„megfelelőségi nyilatkozat”: a IX. mellékletben meghatározott, a gyártó által kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy az ezen irányelvvel összhangban jóváhagyott típussorozathoz tartozó jármű megfelel valamennyi szabályozási aktusnak a gyártása idején;

37.

„adatközlő lap”: az I. vagy III. melléklet vagy valamely külön irányelv vagy rendelet megfelelő melléklete szerinti dokumentum, amely előírja azokat az adatokat, amelyeket a kérelmezőnek közölnie kell – az adatközlő lap elektronikus fájlban való benyújtása megengedett;

38.

„adatközlő mappa”: a kérelmező által benyújtott teljes mappa, amely tartalmazza az adatközlő lapot, a fájlt, az adatokat, rajzokat, fényképeket stb. – az adatközlő mappa elektronikus fájl formájában való benyújtása megengedett;

39.

„információs csomag”: az adatközlő mappa, valamint a vizsgálati jegyzőkönyvek és minden más dokumentum, amelyet a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyó hatóság feladatköre gyakorlása során az adatközlő mappához csatolt – az információs csomag elektronikus fájlban való benyújtása megengedett;

40.

„információs csomag tartalomjegyzéke”: az információs csomag tartalmát felsoroló, az oldalak egyértelmű azonosítása érdekében megfelelő számozással vagy egyéb jelzéssel ellátott dokumentum, amelynek formája lehetővé teszi az EK-típusjóváhagyás kezelése egymást követő lépéseinek, különösen a változtatások és a frissítések időpontjainak nyilvántartását.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a jóváhagyásért folyamodó gyártók megfeleljenek az ezen irányelv szerinti kötelezettségeiknek.

(2)   A tagállamok csak azon járműveket, rendszereket, alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket hagyják jóvá, amelyek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

(3)   A tagállamok csak azon járműveket, rendszereket, alkatrészeket és önálló műszaki egységeket veszik nyilvántartásba, illetve csak azok értékesítését vagy forgalomba helyezését engedélyezik, amelyek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

A tagállamok nem tiltják meg, korlátozzák vagy akadályozzák a járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését és közúti forgalomban való használatát az ezen irányelv által szabályozott szerkezeti vagy működési kérdésekkel kapcsolatos okokból, amennyiben azok megfelelnek az irányelv követelményeinek.

(4)   A tagállamok létrehozzák vagy kijelölik a jóváhagyási ügyek tekintetében illetékes hatóságokat, és a 43. cikkel összhangban értesítik erről a Bizottságot.

A jóváhagyó hatóságokra vonatkozó értesítés tartalmazza a hatóság nevét, címét – beleértve az elektronikus címét is – és felelősségi területét.

5. cikk

A gyártó kötelezettségei

(1)   A gyártó felelős a jóváhagyó hatósággal szemben a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásában, valamint a gyártásmegfelelőségért, függetlenül attól, hogy a gyártó közvetlenül részt vesz-e a jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység valamennyi gyártási lépcsőjében.

(2)   A többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásban minden egyes gyártó felelős az általa irányított gyártási lépcsőben hozzáadott rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyásáért és gyártásmegfelelőségéért.

A korábbi lépcsőkben már jóváhagyott alkatrészeket vagy rendszereket módosító gyártó felelős ezen alkatrészek és rendszerek jóváhagyásáért és gyártásmegfelelőségéért.

(3)   Ezen irányelv alkalmazásában a Közösségen kívül letelepedett gyártónak a jóváhagyó hatóság előtti képviselete céljából a Közösségben letelepedett képviselőt kell kineveznie.

III. FEJEZET

EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK

6. cikk

A járművek EK-típusjóváhagyása esetén követendő eljárások

(1)   A gyártó az alábbi eljárások valamelyikét választhatja:

a)

lépésenkénti típusjóváhagyás;

b)

egylépéses típusjóváhagyás;

c)

vegyes típusjóváhagyás.

(2)   A lépésenkénti típusjóváhagyás iránti kérelem tartalmazza a III. mellékletben előírt adatokat tartalmazó adatközlő mappát, és csatolni kell hozzá a IV. vagy a XI. mellékletben felsorolt alkalmazandó szabályozási aktusok alapján előírt típusbizonyítványok teljes csomagját. Rendszer vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása esetén, a szabályozási aktusok szerint, a jóváhagyó hatóság a jóváhagyás kibocsátásáig vagy megtagadásáig hozzáféréssel rendelkezik a kapcsolódó információs csomaghoz.

(3)   Az egylépéses típusjóváhagyás iránti kérelem az I. melléklet alapján előírt, a IV. vagy a XI. mellékletben, és adott esetben a III. melléklet II. részében meghatározott szabályozási aktusokkal kapcsolatos vonatkozó információt tartalmazó adatközlő mappából áll.

(4)   Vegyes típus-jóváhagyási eljárás esetén a jóváhagyó hatóság felmentheti a gyártót a rendszerre vonatkozó egy vagy több EK-típusbizonyítvány bemutatása alól, feltéve hogy az adatközlő mappába belefoglalják az I. mellékletben meghatározott, a rendszereknek a jármű-jóváhagyási szakasz során való jóváhagyásához szükséges adatokat, amely esetben minden egyes EK-típusbizonyítványt, amelynek bemutatása alól felmentést adtak, vizsgálati jegyzőkönyvvel kell felváltani.

(5)   A (2), (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül többlépcsős típusjóváhagyás céljára az alábbi információt kell benyújtani:

a)

az első lépcsőben az adatközlő mappának az a része és azok az EK-típusbizonyítványok, amelyek a teljes járműhöz szükségesek, de csak akkor, ha ezek az alapjármű gyártási állapotát érintik;

b)

a második és minden további lépcsőben az adatközlő mappa és az EK-típusbizonyítványok közül azok, amelyek a mindenkori gyártási fokozat tekintetében relevánsak, valamint a járműre vonatkozó, az előző gyártási fokozatban kiadott EK-típusbizonyítványok másolata; továbbá a gyártó teljes körű információt szolgáltat az általa a járművön végzett változtatásokról és kiegészítésekről.

Az a) vagy b) pontban említett információt be lehet nyújtani a (4) bekezdésben leírt vegyes típus-jóváhagyási eljárás szerint.

(6)   A gyártó a kérelmet a jóváhagyó hatóságnak nyújtja be. Egy adott járműtípus tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, és kizárólag egy tagállamban.

Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.

(7)   A jóváhagyó hatóság indokolt kérelemmel felhívhatja a gyártót további információ benyújtására az arra vonatkozó döntés lehetővé tétele érdekében, hogy milyen vizsgálatok szükségesek, vagy e vizsgálatok elvégzésének megkönnyítése érdekében.

(8)   A gyártó elérhetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára a típus-jóváhagyási eljárás kielégítő elvégzéséhez szükséges számú járművet.

7. cikk

A rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyása esetén követendő eljárás

(1)   A gyártó a kérelmet a jóváhagyó hatóságnak nyújtja be. Egy adott rendszer- vagy alkatrésztípus vagy önálló műszaki egység típusa tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, és kizárólag egy tagállamban. Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.

(2)   A kérelemhez csatolni kell az adatközlő mappát, amelynek tartalmát a külön irányelvek vagy rendeletek határozzák meg.

(3)   A jóváhagyó hatóság indokolt kérelemmel felhívhatja a gyártót további információ benyújtására az arra vonatkozó döntés lehetővé tétele érdekében, hogy milyen vizsgálatok szükségesek, vagy e vizsgálatok elvégzésének megkönnyítése érdekében.

(4)   A gyártó elérhetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára a vonatkozó külön irányelvekben vagy rendeletekben a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez előírt számú járművet, alkatrészt vagy önálló műszaki egységet.

IV. FEJEZET

AZ EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK ELVÉGZÉSE

8. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A tagállamok nem adhatják meg az EK-típusjóváhagyást, amíg nem biztosítják, hogy a 12. cikkben említett eljárásokat szabályszerűen és kielégítően végrehajtották.

(2)   A tagállamok az EK-típusjóváhagyásokat a 9. és a 10. cikkel összhangban adják meg.

(3)   Ha egy tagállam megállapítja, hogy valamely jármű-, rendszer- vagy alkatrésztípus vagy önálló műszaki egység típusa, annak ellenére, hogy az előírt rendelkezéseknek megfelel, súlyosan veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát vagy súlyosan károsítja a környezetet vagy a közegészséget, visszautasíthatja az EK-típusjóváhagyás kiadását. Ilyen esetben azonnal részletes dossziét küld a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amely tartalmazza a döntés indokolását és a megállapított tények bizonyítását.

(4)   Az EK-típusbizonyítványokat a VII. mellékletben meghatározott módszernek megfelelően kell számozni.

(5)   A jóváhagyó hatóság a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak 20 munkanapon belül megküldi a gépjármű EK-típusbizonyítvány másolatát annak mellékleteivel együtt minden egyes jóváhagyott járműtípusra vonatkozóan. A papíralapú adathordozó elektronikus fájllal is helyettesíthető.

(6)   A jóváhagyó hatóság késedelem nélkül tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait minden járműjóváhagyás megtagadásáról vagy visszavonásáról, a döntés indokolásának mellékelésével.

(7)   A jóváhagyó hatóság háromhavonta megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak az általa az előző időszakban kiadott, módosított, megtagadott vagy visszavont, rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyások jegyzékét. A jegyzék a XIV. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.

(8)   Az EK-típusjóváhagyást kiadó tagállam valamely másik tagállam kérésére a kérelem kézhezvételét követő 20 munkanapon belül elküldi a szóban forgó EK-típusjóváhagyás másolatát a mellékletekkel együtt. A papíralapú adathordozó elektronikus fájllal is helyettesíthető.

9. cikk

A járművekre vonatkozó különleges rendelkezések

(1)   A tagállamok EK-jóváhagyást adnak ki az alábbiak vonatkozásában:

a)

olyan járműtípus, amely az adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik, és a IV. mellékletben felsorolt vonatkozó szabályozási aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek megfelel;

b)

olyan különleges rendeltetésű járműtípus, amely az adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik, és a XI. mellékletben felsorolt vonatkozó szabályozási aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek megfelel;

Az V. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazni kell.

(2)   A tagállamok többlépcsős típusjóváhagyást adnak ki az olyan nem teljes, vagy befejezett járműre, amely az adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik, és amely, gyártási állapotától függően, megfelel a IV. vagy a XI. mellékletben felsorolt vonatkozó szabályozási aktusokban meghatározott követelményeknek.

A többlépcsős típusjóváhagyás alkalmazandó a más gyártó által átalakított vagy módosított teljes járművekre is.

A XVII. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazni kell.

(3)   A jóváhagyó hatóság minden egyes járműtípus esetében:

a)

a VIII. mellékletben meghatározott mintának megfelelően tölti ki az EK-típusbizonyítvány megfelelő szakaszait, beleértve a csatolt vizsgálati eredménylapot is;

b)

összeállítja vagy ellenőrzi az információs csomag tartalomjegyzékét;

c)

a kitöltött bizonyítványt és annak mellékleteit indokolatlan késedelem nélkül kiadja a kérelmezőnek.

(4)   Az olyan EK-típusjóváhagyás esetében, amelynek érvényességét korlátozták vagy amellyel kapcsolatban a szabályozási aktusok bizonyos rendelkezései alól felmentést adtak a 20. vagy a 22. cikkel vagy a XI. melléklettel összhangban, az EK-típusbizonyítványban fel kell tüntetni e korlátozásokat vagy felmentéseket.

(5)   Amennyiben az adatközlő mappa különleges rendeltetésű járművekre vonatkozóan a XI. mellékletben megadott rendelkezéseket határoz meg, az EK-típusbizonyítványban fel kell tüntetni ezeket a rendelkezéseket.

(6)   Amennyiben a gyártó a vegyes típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság az adatközlő lap – amelynek mintája a III. mellékletben található – III. részében feltünteti a szabályozási aktusokban meghatározott azon vizsgálati jegyzőkönyvekre vonatkozó hivatkozásokat, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre EK-típusbizonyítvány.

(7)   Amennyiben a gyártó az egylépéses típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság létrehozza az alkalmazandó szabályozási aktusok jegyzékét, amelynek formanyomtatványa a VI. melléklet függelékében található, és az EK-típusbizonyítványhoz csatolja.

10. cikk

A rendszerekre, alkatrészekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozó különleges rendelkezések

(1)   A tagállamok EK-típusjóváhagyást adnak meg azon rendszer tekintetében, amely az adatközlő mappa adatainak megfelel, és amely a IV. vagy a XI. melléklet előírása szerint a vonatkozó külön irányelvben vagy rendeletben meghatározott műszaki követelményeket teljesíti.

(2)   A tagállamok alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyást adnak meg azon alkatrészek és önálló műszaki egységek tekintetében, amelyek az adatközlő mappa adatainak megfelelnek, és amelyek a IV. melléklet előírása szerint a vonatkozó külön irányelvben vagy rendeletben meghatározott műszaki követelményeket teljesítik.

(3)   Ha az alkatrészekre vagy az önálló műszaki egységekre – függetlenül attól, hogy javításra, szervizelésre vagy karbantartásra szánják-e azokat – a jármű rendszer-típusjóváhagyása is vonatkozik, nincs szükség kiegészítő, az alkatrészre vagy az önálló műszaki egységre vonatkozó típusjóváhagyásra, kivéve ha a vonatkozó szabályozási aktus előírja azt.

(4)   Ha az alkatrész vagy az önálló műszaki egység csak a jármű más részeivel együtt tölti be funkcióját, vagy mutatkoznak meg különleges jellemzői, és ezáltal a követelmények betartásának ellenőrzése csak akkor lehetséges, amikor az alkatrész vagy az önálló műszaki egység az említett többi járműrésszel kapcsolatban működik, akkor az alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyásának hatályát ennek megfelelően korlátozni kell. Ezekben az esetekben az EK-típusbizonyítvány meghatározza a felhasználására vonatkozó esetleges korlátozást, és megjelöli a beszerelésére vonatkozó különleges feltételeket. Ha az ilyen alkatrészt vagy önálló műszaki egységet a járműgyártó szerelte be, akkor a felhasználásra vonatkozó alkalmazandó korlátozások vagy a beszerelésre vonatkozó feltételek betartását a jármű jóváhagyásának időpontjában kell ellenőrizni.

11. cikk

Az EK-típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatok

(1)   Az ezen irányelvben és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban meghatározott műszaki előírások betartását a kijelölt műszaki szolgálatok által végzett megfelelő vizsgálatok révén kell igazolni.

A vizsgálati eljárásokat, az említett vizsgálatok elvégzéséhez szükséges különleges felszerelést és eszközöket az egyes szabályozási aktusokban kell ismertetni.

(2)   A szükséges vizsgálatokat olyan járművökön, alkatrészeken és önálló műszaki egységeken kell elvégezni, amelyek megfelelnek a jóváhagyandó típusnak.

A gyártó azonban – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – olyan járművet, rendszert, alkatrészt vagy önálló műszaki egységet is választhat, amely bár nem felel meg a jóváhagyandó típusnak, de a teljesítmények szükséges szintje tekintetében számos nagyon kedvezőtlen jellemzőt kombinál. A döntéshozatal támogatása érdekében a kiválasztási eljárás során virtuális vizsgálati módszereket lehet alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálati eljárások helyett a jóváhagyó hatóság hozzájárulásával, a gyártó kérésére virtuális vizsgálati módszereket lehet alkalmazni, tekintettel a XVI. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokra.

(4)   A virtuális vizsgálati módszerekre vonatkozó általános feltételeket a XVI. melléklet 1. függeléke tartalmazza.

A XVI. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok mindegyikére vonatkozó különleges vizsgálati feltételeket és azok kapcsolódó igazgatási rendelkezéseit az említett melléklet 2. függeléke határozza meg.

(5)   A Bizottság megállapítja azon szabályozási aktusok jegyzékét, amelyek esetén megengedett a virtuális vizsgálati módszerek alkalmazása, valamint az ahhoz kapcsolódó különleges feltételeket és igazgatási rendelkezéseket. Mivel a fenti intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között az irányelv kiegészítése általi – módosítására irányulnak, azokat a 40. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell létrehozni és naprakésszé tenni.

12. cikk

A gyártás megfelelőségével kapcsolatos intézkedések

(1)   Az a tagállam, amely EK-típusjóváhagyást ad meg, a X. melléklet szerint – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve – megteszi a szükséges intézkedéseket, és megvizsgálja, hogy megfelelő lépéseket tettek-e annak biztosítására, hogy a járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártása – az esettől függően – megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

(2)   Az a tagállam, amely EK-típusjóváhagyást ad meg, e jóváhagyás tekintetében – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve – a X. melléklet szerint megteszi a szükséges ellenőrző intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések megfelelőek maradjanak, és a járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártása – az esettől függően – továbbra is megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

A termékek jóváhagyott típussal való megegyezőségének igazolása a X. mellékletben, valamint az egyedi követelményeket tartalmazó említett szabályozási aktusokban foglalt eljárásokra korlátozódik. E célból az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam jóváhagyó hatósága a gyártó telephelyén – beleértve a gyártólétesítményeket is – vett mintákon elvégezhet bármilyen, a IV. vagy a XI. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt ellenőrzést vagy vizsgálatot.

(3)   Ha a tagállam, amely az EK-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket nem alkalmazzák, vagy jelentősen eltérnek a közösen megállapodott intézkedésektől és ellenőrzési tervektől, vagy amelyeknek alkalmazása annak ellenére megszűnt, hogy a gyártás folytatódik, akkor az említett tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket – beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is – annak biztosítása érdekében, hogy pontosan kövessék a gyártásmegfelelőségi eljárást.

V. FEJEZET

AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSAI

13. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A gyártó késedelem nélkül tájékoztatja az EK-típusjóváhagyást megadó tagállamot az információs csomagban rögzített információk minden változásáról. Az említett tagállam az e fejezetben meghatározott szabályoknak megfelelően eldönti, hogy melyik eljárást kell követni. Adott esetben a tagállam a gyártóval konzultálva eldöntheti, hogy szükség van-e új EK-típusjóváhagyás megadására.

(2)   Az EK-típusjóváhagyás módosítási kérelmét kizárólag ahhoz a tagállamhoz lehet benyújtani, amely az eredeti EK-típusjóváhagyást megadta.

(3)   Amennyiben a tagállam megállapítja, hogy a módosításhoz új ellenőrzésekre vagy új vizsgálatokra van szükség, akkor ennek megfelelően tájékoztatja a gyártót. A 14. és 15. cikkben említett eljárások csak a szükséges új ellenőrzések és új vizsgálatok sikeres elvégzése után kerülnek alkalmazásra.

14. cikk

A járművekre vonatkozó különleges rendelkezések

(1)   Az információs csomagban rögzített információk megváltoztatása esetén a módosítást „felülvizsgálat”-nak kell nevezni.

Ilyen esetben a jóváhagyó hatóság – amennyiben szükséges – kiadja az információs csomag felülvizsgált oldalait, amelyen egyértelműen feltüntetik a változás jellegét és az új kiadás keltét. Az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, frissített változatát – a változtatások részletes leírásával kiegészítve olyannak kell tekinteni, mint amely megfelel e követelménynek.

(2)   A felülvizsgálatot „kiterjesztés”-nek kell nevezni, ha az (1) bekezdés rendelkezésein kívül:

a)

további ellenőrzésekre vagy új vizsgálatokra van szükség;

b)

az EK-típusbizonyítványban (kivéve annak mellékleteit) szereplő bármely információ megváltozott;

c)

a szabályozási aktusok értelmében a jóváhagyott járműtípusra vonatkozóan új követelmények lépnek életbe.

Ilyen esetekben a jóváhagyó hatóság egy kiterjesztési számmal jelölt felülvizsgált EK-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig megadott, egymást követő kiterjesztések számának megfelelően növekszik.

A jóváhagyási bizonyítványból a kiterjesztés oka és az új kiadás kelte világosan ki kell, hogy derüljön.

(3)   Módosított oldalak vagy egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változat kiadása esetén az információs csomag tartalomjegyzékét, amely mellékletként a jóváhagyási bizonyítványhoz van csatolva, úgy kell módosítani, hogy abból a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, illetve a naprakész változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kiderüljön.

(4)   Nincs szükség módosításra a járműtípus jóváhagyásán, amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett új követelmények műszaki szempontból lényegtelenek az említett járműtípus tekintetében, vagy más járműkategóriákat érintenek, mint amely kategóriához a járműtípus tartozik.

15. cikk

A rendszerekre, alkatrészekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozó különleges rendelkezések

(1)   Az információs csomagban rögzített információk megváltoztatása esetén a módosítást „felülvizsgálat”-nak kell nevezni.

Ilyen esetekben a jóváhagyó hatóság – amennyiben szükséges – kiadja az információs csomag felülvizsgált oldalait, amelyeken egyértelműen feltüntetik a változás jellegét és az új kiadás keltét. Az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változatát – a változtatások részletes leírásával kiegészítve – olyannak kell tekinteni, mint amely megfelel e követelménynek.

(2)   A felülvizsgálatot „kiterjesztés”-nek kell nevezni, ha az (1) bekezdés rendelkezésein kívül:

a)

további ellenőrzésekre vagy új vizsgálatokra van szükség;

b)

az EK-típusbizonyítványban (kivéve annak mellékleteit) szereplő adatok bármely információ megváltozott;

c)

az alkalmazandó szabályozási aktusok értelmében a jóváhagyott rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozóan új követelmények lépnek életbe.

A jóváhagyó hatóság egy kiterjesztési számmal jelölt felülvizsgált EK-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig megadott, egymást követő kiterjesztések számának megfelelően növekszik. Azokban az esetekben, amikor a módosítást a (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása teszi szükségessé, a jóváhagyási szám harmadik szakaszát naprakésszé kell tenni.

A jóváhagyási bizonyítványból a kiterjesztés oka és az új kiadás kelte világosan ki kell, hogy derüljön.

(3)   Módosított oldalak vagy egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változat kiadása esetén az információs csomag tartalomjegyzékét, amely mellékletként a jóváhagyási bizonyítványhoz van csatolva, úgy kell módosítani, hogy abból a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, illetve a naprakész változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kiderüljön.

16. cikk

A módosítások kiadása és a módosításokról szóló értesítés

(1)   Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóság naprakésszé teszi az EK-típusbizonyítvány valamennyi vonatkozó rovatát, annak mellékleteit, valamint az információs csomag tartalomjegyzékét. A naprakésszé tett bizonyítványt és annak mellékleteit indokolatlan késedelem nélkül kell kiadni a kérelmezőnek.

(2)   Felülvizsgálat esetén a jóváhagyó hatóság a felülvizsgált dokumentumokat vagy az egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatot – adott esetben az információs csomag felülvizsgált tartalomjegyzékét is beleértve – indokolatlan késedelem nélkül kiadja a kérelmezőnek.

(3)   A jóváhagyó hatóság a 8. cikkben említett eljárásoknak megfelelően értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságait az EK-típusjóváhagyás módosításairól.

VI. FEJEZET

AZ EK-JÁRMŰ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS ÉRVÉNYESSÉGE

17. cikk

Az érvényesség megszűnése

(1)   Az EK-jármű-típusjóváhagyás érvényessége a következő esetekben szűnik meg:

a)

a jóváhagyott járműre alkalmazandó szabályozási aktusokban új követelmények válnak kötelezővé az új járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése vagy forgalomba helyezése tekintetében, és nem lehetséges a jóváhagyás ennek megfelelő naprakésszé tétele;

b)

a jóváhagyott jármű gyártását önként és végérvényesen megszüntetik;

c)

a jóváhagyás érvényessége egy különleges korlátozás következtében lejár.

(2)   Amennyiben csak a típuson belüli egy változat, vagy a változaton belüli egy kivitel válik érvénytelenné, az EK-típusjóváhagyás érvényessége csak abban az esetben jár le, ha arról a bizonyos változatról vagy kivitelről van szó.

(3)   Amennyiben egy bizonyos járműtípus gyártása végérvényesen megszűnik, a gyártó értesíti azt a jóváhagyó hatóságot, amely az EK-jármű-típusjóváhagyást megadta. Az ilyen értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül az említett hatóság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

A 27. cikk csak az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett körülmények esetén bekövetkező megszüntetés esetén alkalmazandó.

(4)   A (3) bekezdés sérelme nélkül azokban az esetekben, amikor esedékes, hogy az EK-jármű-típusjóváhagyás érvénytelenné válik, a gyártó értesíti a jóváhagyó hatóságot, amely az EK-típusjóváhagyást megadta.

A jóváhagyó hatóság indokolatlan késedelem nélkül közöl valamennyi vonatkozó információt a más tagállamok jóváhagyó hatóságaival, hogy – adott esetben – lehetővé tegye a 27. cikk alkalmazását. Az említett közlemény különösen a legutolsó legyártott jármű gyártási dátumát és azonosítási számát határozza meg közelebbről.

VII. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ÉS JELÖLÉSEK

18. cikk

Megfelelőségi nyilatkozat

(1)   A gyártó, mint a járműre vonatkozó EK-típusjóváhagyás tulajdonosa minden, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott teljes, nem teljes vagy befejezett járműhöz megfelelőségi nyilatkozatot mellékel.

Nem teljes vagy befejezett jármű esetén a gyártó csak azokat az adatokat tölti ki a megfelelőségi nyilatkozat 2. oldalán, amelyeket a folyamatban lévő jóváhagyási szakasz szerint ki kell egészíteni vagy meg kell változtatni, és adott esetben mellékeli a bizonyítványhoz a megelőző szakaszra vonatkozó valamennyi megfelelőségi nyilatkozatot.

(2)   A megfelelőségi nyilatkozatot a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell megfogalmazni. A tagállamok kérhetik a megfelelőségi nyilatkozat saját nyelvükre vagy nyelveikre történő lefordítását.

(3)   A megfelelőségi nyilatkozatot úgy kell megtervezni, hogy védett legyen a hamisítás ellen. E célból olyan papírt kell használni, amely vagy színes grafikai ábrákkal, vagy pedig a gyártó azonosítási jelét tartalmazó vízjellel van védve.

(4)   A megfelelőségi nyilatkozatot teljes egészében ki kell tölteni, és a bizonyítvány a szabályozási aktusban előírt korlátozásokon kívül nem tartalmazhat korlátozásokat a jármű használata tekintetében.

(5)   A IX. melléklet I. részében leírt, a 20. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott járművekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében megjeleníti „A teljes/befejezett járművekbe szánt, a 20. cikk szerint jóváhagyott típus (ideiglenes jóváhagyás)” szöveget.

(6)   A IX. melléklet I. részében leírt, a 22. cikknek megfelelően jóváhagyott járműtípusokra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében megjeleníti a „a kis sorozatban típusjóváhagyott teljes/befejezett járművekbe szánt” kifejezést, valamint ennek közvetlen közelében a gyártás évét, amelyet az 1-es számjegy és a XII. mellékletben szereplő táblázatban feltüntetett határérték között elhelyezkedő sorszám követ, minden egyes gyártási évre vonatkozóan megjelölve az említett jármű sorszámát az adott évben gyártott sorozaton belül.

(7)   Az (1) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a gyártó a megfelelőségi nyilatkozatban foglalt adatokat vagy információkat a tagállam nyilvántartási hatóságához elektronikus úton is továbbíthatja.

(8)   A megfelelőségi nyilatkozat másolatát csak a gyártó adhatja ki. A „másodlat” szónak világosan láthatónak kell lennie a bizonyítvány másolatainak előlapján.

19. cikk

EK-típus-jóváhagyási jel

(1)   Valamely alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártója – függetlenül attól, hogy előbbiek egy rendszer részét képezik-e vagy sem – valamennyi, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott alkatrészt vagy egységet EK-típus-jóváhagyási jellel lát el, a vonatkozó külön irányelv vagy rendelet előírásainak megfelelően.

(2)   Amennyiben az EK-típus-jóváhagyási jel feltüntetése nem előírás, a gyártónak rögzítenie kell legalább kereskedelmi nevét vagy márkanevét, valamint a típusszámot és/vagy az azonosítási számot.

(3)   Az EK-típus-jóváhagyási jel meg kell, hogy feleljen a VII. melléklet függelékének.

VIII. FEJEZET

A KÜLÖN IRÁNYELVEKKEL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS KONCEPCIÓK

20. cikk

Mentesség az új technológiák és koncepciók számára

(1)   A tagállamok – a gyártó kérelmére – megítélhetik az EK-típusjóváhagyást rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek olyan típusa tekintetében, amely a IV. melléklet I. részében felsorolt egy vagy több szabályozási aktussal összeegyeztethetetlen technológiák vagy koncepciók felhasználásával készült, feltéve hogy a Bizottság a 40. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban erre engedélyt ad.

(2)   Az engedély megadásáról szóló döntés megszületéséig a tagállamok ideiglenes, kizárólag az adott tagállam területén érvényes jóváhagyást ítélhetnek meg a kérelmezett mentesség tárgyát képező járműtípus tekintetében, feltéve hogy erről a Bizottságot és a többi tagállamot késedelem nélkül tájékoztatják egy olyan dokumentáció formájában, amely a következő elemeket tartalmazza:

a)

azon okok ismertetése, amelyek miatt az érintett technológiák vagy koncepciók az adott rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység követelményekkel való összeegyeztethetetlenségéhez vezetnek;

b)

a vonatkozó biztonsági és környezetvédelmi szempontok leírása és a megtett intézkedések;

c)

az elvégzett kísérletek és azok eredményeinek leírása annak igazolásával, hogy – összehasonlítva azon követelményekkel, amelyek tekintetében a mentességet kérelmezik – legalább egyenértékű biztonsági és környezetvédelmi feltételek biztosítottak.

(3)   Más tagállamok dönthetnek úgy, hogy területükön elfogadják a (2) bekezdésben említett ideiglenes jóváhagyást.

(4)   A Bizottság – a 40. cikk (3) bekezdésében említett eljárás szerint – dönt arról, hogy engedélyezi vagy nem a tagállam számára az adott járműtípus tekintetében az EK-típusjóváhagyás megadását.

Adott esetben a döntés azt is meghatározza, hogy a jóváhagyás érvényessége – például időben – korlátozott-e. A típusjóváhagyás érvényessége minden esetben legalább harminchat hónap.

Amennyiben a Bizottság az engedély megtagadása mellett dönt, a tagállam haladéktalanul értesíti az e cikk (2) bekezdésében említett ideiglenes típusjóváhagyás jogosultját arról, hogy az ideiglenes jóváhagyás hat hónappal a bizottsági döntés napját követően visszavonásra kerül. Ugyanakkor az ideiglenes jóváhagyásnak megfelelően – annak visszavonását megelőzően – gyártott járművek tekintetében engedélyezni kell azok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését minden olyan tagállamban, amely az ideiglenes jóváhagyást elfogadta.

(5)   Ez a cikk nem alkalmazó olyan esetekben, amikor az adott rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelel valamely olyan ENSZ-EGB-előírásnak, amelyhez a Közösség csatlakozott.

21. cikk

Szükséges intézkedések

(1)   Amennyiben a Bizottság kellően megalapozottnak látja a 20. cikk szerinti mentesség megítélését, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket a vonatkozó külön irányelveknek és rendeleteknek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében. Ezeket a – IV. melléklet I. részében felsorolt – külön irányelvek vagy rendeletek nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 40. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben a 20. cikk szerinti mentesség valamely ENSZ-EGB-előírással kapcsolatos, a Bizottság javaslatot tesz az érintett ENSZ-EGB-előírás módosítására a felülvizsgált 1958-as egyezmény szerint alkalmazandó eljárással összhangban.

(2)   A vonatkozó szabályozási aktusok módosítását követően a mentességhez kapcsolódó korlátozásokat haladéktalanul fel kell oldani.

Amennyiben a szabályozási aktusok kiigazításához szükséges lépésekre nem került sor, a mentesség érvényessége a jóváhagyást megadó tagállam kérelmére egy további, a 40. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban elfogadott határozattal meghosszabbítható.

IX. FEJEZET

KIS SOROZATBAN GYÁRTOTT JÁRMŰVEK

22. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyása

(1)   A gyártó kérésére és a XII. melléklet A. részének 1. szakaszában meghatározott mennyiségi korlátokon belül a tagállamok – a 6. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban – megítélhetik az EK-típusjóváhagyást olyan járműtípus tekintetében, amely legalább a IV. melléklet I. részének függelékében felsorolt követelményeket teljesíti.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a különleges rendeltetésű járművekre.

(3)   Az EK-típusjóváhagyásokat a VII. mellékletnek megfelelően kell számozni.

23. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása

(1)   A XII. melléklet A. részének 2. szakaszában meghatározott mennyiségi korlátokon belül gyártott járművek esetében a tagállamok eltekinthetnek a IV. vagy a XI. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban foglalt egy vagy több rendelkezés alkalmazásától, feltéve hogy megfelelő alternatív követelményeket állapítanak meg.

Az „alternatív követelmények” kifejezés alatt olyan közigazgatási rendelkezések és műszaki követelmények értendők, amelyek célja a közúti közlekedésbiztonság és a környezetvédelem olyan szintjének biztosítása, amely a IV., illetve a XI. melléklet rendelkezéseiben előírt szinttel a lehető legteljesebb mértékben megegyezik.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett járművek esetében eltekinthetnek ezen irányelv egy vagy több rendelkezésének alkalmazásától.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések alkalmazásától a tagállamok csak kellően indokolt esetben tekintenek el.

(4)   A járművek e cikk szerinti típusjóváhagyása céljából a tagállamok elfogadják a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokkal összhangban jóváhagyott rendszereket, alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket.

(5)   A típusbizonyítvány feltünteti az (1) és (2) bekezdés szerint megadott mentességek jellegét.

A típusbizonyítványon – amelynek mintája a VI. mellékletben található – nem szerepel az „EK-jármű-típusbizonyítvány” fejléc. A típusbizonyítványok számozása ugyanakkor a VII. melléklet szerint történik.

(6)   A típusjóváhagyás érvényessége a jóváhagyást megadó tagállam területére korlátozódik. A gyártó kérésére azonban a jóváhagyó hatóság ajánlott levél vagy e-mail útján megküldi a típusbizonyítvány és a csatolt dokumentumok másolatát a gyártó által megjelölt tagállamok jóváhagyó hatóságai számára.

Az említett másolat kézhezvételét követő 60 napon belül az érintett tagállam döntést hoz a típusjóváhagyás elfogadásáról. Döntéséről az első albekezdésben említett jóváhagyó hatóságot hivatalosan tájékoztatja.

A tagállamok nem tagadhatják meg a típusjóváhagyást, kivéve ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki előírások a sajátjaikkal nem egyenértékűek.

(7)   Amennyiben egy kérelmező egy másik tagállamban kíván értékesíteni, nyilvántartásba jegyeztetni vagy forgalomba helyezni egy járművet, kérelmére a jóváhagyást megadó tagállam a rendelkezésére bocsátja az információs csomagot is tartalmazó típusbizonyítvány másolatát.

A tagállamok engedélyezik az említett jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, kivéve ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki előírások a sajátjaikkal nem egyenértékűek.

X. FEJEZET

EGYEDI JÓVÁHAGYÁSOK

24. cikk

Egyedi jóváhagyások

(1)   A tagállamok mentességet biztosíthatnak valamely konkrét – adott esetben egyedi – jármű számára ezen irányelv, vagy a IV. vagy XI. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok egy vagy több rendelkezésének teljesítése alól, feltéve hogy alternatív követelményeket támasztanak.

Az első albekezdésben említett rendelkezések alkalmazásától a tagállamok csak kellően indokolt esetben tekintenek el.

Az „alternatív követelmények” kifejezés alatt olyan közigazgatási rendelkezések és műszaki követelmények értendők, amelyek célja a közúti közlekedésbiztonság és a környezetvédelem olyan szintjének biztosítása, amely a IV., illetve a XI. melléklet rendelkezéseiben előírt szinttel a lehető legteljesebb mértékben megegyezik.

(2)   A tagállamok nem végeznek roncsoló jellegű kísérleteket. Az alternatív követelmények teljesítésének megállapítására a kérelmező által megadott releváns információkat használják fel.

(3)   A tagállamok az alternatív követelmények teljesítése helyett elfogadnak bármely, rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást.

(4)   Az egyedi jóváhagyás iránti kérelmet a gyártó, a jármű tulajdonosa vagy a nevükben eljáró – a Közösség területén letelepedett – személy nyújtja be.

(5)   A tagállam megadja az egyedi jóváhagyást, amennyiben a jármű megfelel a kérelemhez csatolt leírásnak, és teljesíti az alkalmazandó műszaki követelményeket, majd indokolatlan késedelem nélkül kibocsátja az egyedi jóváhagyási bizonyítványt.

Az egyedi típusbizonyítvány formátuma a VI. mellékletben foglalt EK-típusbizonyítvány mintáját követi, és tartalmazza legalább azokat az információkat, amelyek a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló, 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelvben (13) előírt nyilvántartásbavételi kérelem kitöltéséhez szükségesek. Az egyedi jóváhagyási bizonyítványokon nem szerepelhet az „EK-járműjóváhagyás” fejléc.

Az egyedi jóváhagyási bizonyítványban szerepel az adott jármű járműazonosítási száma.

(6)   Az egyedi jóváhagyás érvényessége a jóváhagyást megadó tagállam területére korlátozódik.

Amennyiben egy kérelmező egy másik tagállamban kíván értékesíteni, nyilvántartásba jegyeztetni vagy forgalomba helyezni egy egyedi jóváhagyással bíró járművet, kérelmére a jóváhagyást megítélő tagállam a rendelkezésére bocsát egy, a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki követelményeket ismertető nyilatkozatot.

Amennyiben egy jármű tekintetében valamely tagállam e cikk rendelkezéseinek megfelelően egyedi jóváhagyást ítél meg, a többi tagállam engedélyezi a jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, kivéve ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki előírások a sajátjaival nem egyenértékűek.

(7)   A gyártó vagy a jármű tulajdonosa kérelmére a tagállamok egyedi jóváhagyást ítélnek meg azon jármű részére, amely megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek és a IV., illetve a XI. mellékletben felsorolt szabályozási aktusoknak.

Ilyen esetben a tagállamok elfogadják az egyedi jóváhagyást, és engedélyezik a jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését.

(8)   E cikk rendelkezéseit alkalmazni lehet az ezen irányelv szerint típusjóváhagyásban részesült, és első nyilvántartásba vételüket vagy forgalomba helyezésüket megelőzően módosított járművek vonatkozásában.

25. cikk

Különleges rendelkezések

(1)   A 24. cikkben előírt eljárást alkalmazni lehet konkrét járművek esetében a gyártási folyamat egymást követő szakaszai során, a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásnak megfelelően.

(2)   A 24. cikkben előírt eljárás nem léphet a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás rendes menetének egy közbenső lépcsője helyébe, valamint nem alkalmazható valamely jármű jóváhagyása első lépcsőjének megszerzése céljára.

XI. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FORGALOMBA HELYEZÉS

26. cikk

A járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése és forgalomba helyezése

(1)   A 29. és 30. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok kizárólag akkor vesznek nyilvántartásba egy járművet, és engedélyezik annak értékesítését vagy forgalomba helyezését, ha az a 18. cikknek megfelelően kibocsátott, érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

A nem teljes járművek esetében a tagállamok engedélyezhetik azok értékesítését, azonban megtagadhatják tartós nyilvántartásba vételüket és forgalomba helyezésüket arra az időszakra, ameddig e járművek nem teljesek.

(2)   A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény alól mentességet élvező járművek kizárólag akkor vehetők nyilvántartásba, értékesíthetők vagy helyezhetők forgalomba, amennyiben teljesítik ezen irányelv megfelelő műszaki követelményeit.

(3)   A kis sorozatban gyártott járművek esetében a nyilvántartásba vett, értékesített, vagy forgalomba helyezett járművek száma évente nem haladja meg a XII. melléklet A. részében feltüntetett mennyiséget.

27. cikk

A kifutó sorozatú járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése és forgalomba helyezése

(1)   A XII. melléklet B. szakaszában megadott mennyiségi korlátokra is figyelemmel, és kizárólag korlátozott ideig a tagállamok nyilvántartásba vehetnek olyan járműveket, valamint engedélyezhetik azok értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek olyan járműtípushoz tartoznak, amelynek EK-típusjóváhagyása már nem érvényes.

Az első albekezdés kizárólag olyan, a Közösség területén található járművekre alkalmazandó, amelyek gyártásuk idején érvényes EK-típusjóváhagyással rendelkeztek, azonban az érvényesség lejárta előtt nem kerültek nyilvántartásba vagy forgalomba.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti lehetőséghez teljes járművek esetében az EK-típusjóváhagyás lejárta napját követő tizenkét, befejezett járművek esetében pedig tizennyolc hónapon keresztül lehet folyamodni.

(3)   Az (1) bekezdés rendelkezéseivel élni kívánó gyártó az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz az adott járművek forgalomba helyezéséig kérvényt nyújt be. A kérvényben ismertetni kell mindazon műszaki vagy gazdasági okokat, amelyek miatt a járművek az új műszaki követelményeknek nem tudnak megfelelni.

Az érintett tagállamok – a kérvény kézhezvételét követő három hónapon belül – döntenek arról, hogy engedélyezik-e és milyen darabszámban ezen járművek nyilvántartásba vételét területükön.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó azon járművekre, amelyek nemzeti típusjóváhagyással rendelkeztek, ám a jóváhagyás érvényességének megszűnését megelőzően – a 45. cikket alkalmazva – az EK-típus-jóváhagyási eljárás kötelező végrehajtása következtében nem kerültek nyilvántartásba vagy forgalomba.

(5)   A tagállamok megfelelő intézkedések alkalmazásával biztosítják az e cikk szerinti eljárás keretében nyilvántartásba vételre kerülő vagy forgalomba helyezendő járművek számának eredményes ellenőrzését.

28. cikk

Alkatrészek és önálló műszaki egységek értékesítése és forgalomba helyezése

(1)   A tagállamok annyiban engedélyezik az alkatrészek és önálló műszaki egységek értékesítését vagy forgalomba helyezését, amennyiben azok a vonatkozó szabályozási aktusoknak megfelelnek, és a 19. cikk szerinti megfelelő jelöléssel vannak ellátva.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon alkatrészek vagy önálló műszaki egységek esetében, amelyeket kifejezetten olyan új járművek számára készítettek vagy terveztek, amelyekre ez az irányelv nem vonatkozik.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok engedélyezhetik olyan alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését és forgalomba helyezését, amelyek a 20. cikket alkalmazva mentesültek valamely szabályozási aktus egy vagy több rendelkezése alól, vagy amelyeket a 22., 23. vagy 24. cikk szerinti, az adott alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket érintő mentességeket élvező járművekbe kívánnak beszerelni.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, és amennyiben valamely szabályozási aktus másképp nem rendelkezik, a tagállamok engedélyezhetik olyan alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését és forgalomba helyezését, amelyeket olyan járművekbe kívánnak beszerelni, amelyek tekintetében forgalomba helyezésük időpontjában az EK-típusjóváhagyás ezen irányelv, vagy a 70/156/EGK irányelv szerint nem volt követelmény.

XII. FEJEZET

VÉDZÁRADÉKOK

29. cikk

Az ezen irányelvnek megfelelő járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek

(1)   Ha egy tagállam azt állapítja meg, hogy egyes új járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek – habár az alkalmazandó követelményeknek megfelelnek, vagy megfelelő jelöléssel vannak ellátva – a közúti közlekedést súlyosan veszélyeztetik, vagy a környezetet vagy a közegészséget súlyosan károsítják, akkor e tagállam saját területén legfeljebb hat hónapra megtagadhatja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét vagy az ilyen járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítésének vagy forgalomba helyezésének engedélyezését.

Ilyen esetekben az érintett tagállam erről haladéktalanul értesíti a gyártót, a többi tagállamot és Bizottságot, tájékoztatva azokat döntése okairól, különösen arról, hogy a döntés:

a vonatkozó szabályozási aktusok hiányosságainak, vagy

a vonatkozó követelmények helytelen alkalmazásának eredménye-e.

(2)   A Bizottság a határozat előkészítése érdekében a lehető leghamarabb konzultál az érintett felekkel és különösen azzal a jóváhagyó hatósággal, amely a típusjóváhagyást megadta.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a vonatkozó szabályozási aktusok hiányosságai indokolják, a megfelelő intézkedéseket az alábbiak szerint kell meghozni:

a IV. melléklet I. részében felsorolt külön irányelvek vagy rendeletek esetében a Bizottság azokat a 40. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosítja,

ENSZ-EGB-előírások esetében a Bizottság a felülvizsgált 1958-as egyezménnyel összhangban javaslatot tesz a vonatkozó ENSZ-EGB-előírásokhoz szükséges módosítástervezetekre.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a vonatkozó követelmények helytelen alkalmazása indokolja, a Bizottság meghozza az ezen követelményeknek való megfelelés biztosításához szükséges megfelelő intézkedéseket.

30. cikk

A jóváhagyott típusnak meg nem felelő járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek

(1)   Ha az a tagállam, amely az EK-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy azok az új járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg az általa jóváhagyott típusnak, akkor megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve, szükség esetén, a típusjóváhagyás visszavonását is, annak biztosítására, hogy a legyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek adott esetben megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. Az adott tagállam jóváhagyó hatósága a megtett intézkedésekről értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az EK-típusbizonyítványban vagy az adatközlő lapon szereplő adatoktól való eltérés a jóváhagyott típusnak való megfelelés hiányának minősül.

A jármű nem tekintendő a jóváhagyott típustól eltérőnek, amennyiben a vonatkozó szabályozási aktusok tűréshatárokat szabnak meg, és e tűréshatárokat tiszteletben tartják.

(3)   Ha egy tagállam bebizonyítja, hogy olyan új járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, attól a tagállamtól, amely az EK-típusjóváhagyást megadta, kérheti annak ellenőrzését, hogy a legyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak. Ilyen kérelem esetén az érintett tagállam a lehető leghamarabb, de minden esetben a kérelem keltétől számított hat hónapos határidőn belül meghozza a szükséges intézkedéseket.

(4)   Az alábbi esetekben a jóváhagyó hatóság, attól a tagállamtól, amely a rendszerre, alkatrészre, önálló műszaki egységre vagy a nem teljes járműre a típusjóváhagyást megadta, kérheti a szükséges intézkedések megtételét annak biztosítására, hogy a legyártott járművek ismét megfeleljenek a jóváhagyott típusnak:

a)

EK-jármű-típusjóváhagyás, amennyiben a jármű megfelelésének hiányát kizárólag valamely rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelelésének hiánya okozza;

b)

többlépcsős típusjóváhagyás, amennyiben a befejezett jármű megfelelésének hiányát kizárólag a nem teljes jármű részét képező rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység, vagy maga a nem teljes jármű megfelelésének a hiánya okozza.

Ilyen kérelem esetén a megkeresett tagállam – szükség esetén a kérelmet benyújtó tagállammal együttműködve – a lehető leghamarabb, de minden esetben a kérelem keltétől számított hat hónapos határidőn belül meghozza a szükséges intézkedéseket. Amennyiben megállapítják a megfelelés hiányát, akkor annak a tagállamnak a jóváhagyó hatósága, amelyik a típusjóváhagyást a rendszerre, alkatrészre, önálló műszaki egységre vagy a nem teljes járműre megadta, megteszi az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket.

(5)   A jóváhagyó hatóságok bármely EK-típusjóváhagyás visszavonásáról és a visszavonás okairól 20 munkanapon belül értesítik egymást.

(6)   Ha az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam vitatja a megfelelés hiányát, amelyről értesítést kapott, az érintett tagállamok igyekeznek a vitás esetet rendezni. A Bizottság folyamatosan tájékoztatást kap, és szükség esetén megfelelő konzultációkat tart a vita rendezésének elérése érdekében.

31. cikk

Az alapvetően fontos rendszerek megfelelő működésének jelentős mértékű veszélyeztetésére alkalmas részek vagy berendezések értékesítése és üzembe helyezése

(1)   A tagállamok csak abban az esetben engedélyezik a jármű biztonsága vagy környezetvédelmi tulajdonságai szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését jelentős mértékben veszélyeztető részek vagy berendezések értékesítését, értékesítésre kínálását vagy üzembe helyezését, ha ezen részeket vagy berendezéseket az (5)–(10) bekezdéssel összhangban jóváhagyó hatóság engedélyezte.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően engedélyezendő részeket és berendezéseket fel kell venni a XIII. mellékletben meghatározott jegyzékbe. Az ilyen határozat értékelésen alapul, és méltányos egyensúlyra törekszik a következő elemek között:

a)

a kérdéses részekkel vagy berendezésekkel felszerelt járművek biztonságára vagy környezetvédelmi tulajdonságaira nézve komoly veszély fennállása; és

b)

a kérdéses részekre vagy berendezésekre egy e cikk szerinti engedélyeztetési kötelezettség esetleges előírásának hatása az értékesítés utáni piacon jelen lévő fogyasztókra és gyártókra.

(3)   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a járműre vonatkozóan elvégzett rendszer-típusjóváhagyás alá tartozó eredeti részekre vagy berendezésekre, valamint a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok valamelyikének előírásaival összhangban típusjóváhagyással ellátott részekre és berendezésekre, kivéve abban az esetben, ha a jóváhagyások az (1) bekezdésben említettektől eltérő szempontokat érintenek. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a kizárólag versenyjárművekhez gyártott, nem közúti forgalomban történő használatra szánt részekre vagy berendezésekre. Ha a XIII. mellékletben található részeket vagy berendezéseket versenyzési és közúti célból egyaránt használják, ezeket a részeket vagy berendezéseket csak akkor szabad értékesítésre kínálni a lakosság számára közúti járművekben való felhasználás céljából, ha megfelelnek e cikk követelményeinek.

A Bizottság adott esetben elfogadja az ebben a bekezdésben említett részek vagy berendezések azonosítására vonatkozó rendelkezéseket.

(4)   A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően állapítja meg az (1) bekezdésben említett eljárást és engedélyezési eljárási követelményeket, valamint a XIII. mellékletben szereplő jegyzék későbbi naprakésszé tételére vonatkozó rendelkezéseket. E követelmények körébe tartoznak a biztonsági és a környezetvédelmi előírások, és szükség szerint a vizsgálati szabványokra vonatkozó előírások is. Azok a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokon alapulhatnak, vagy a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi és vizsgálati technológia alapján alakíthatóak ki, vagy ha ez a megkívánt biztonsági vagy környezetvédelmi cél elérését megfelelően segíti, a résznek vagy berendezésnek az eredeti jármű – vagy adott esetben annak valamely része – környezetvédelmi és biztonsági tulajdonságaival való összehasonlításából állhatnak.

(5)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a részek vagy berendezések gyártója a kijelölt műszaki szolgálat által készített vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a jóváhagyó hatóságnak, amely tanúsítja, hogy az engedélyeztetni kívánt részek vagy berendezések megfelelnek a (4) bekezdésben említett követelményeknek. A gyártó típusonként csak egy jóváhagyó hatósághoz, egy kérelmet nyújthat be.

A kérelem tartalmazza a részek vagy berendezések gyártójára vonatkozó adatokat, az engedélyeztetni kívánt részek vagy berendezések típusát, azonosítóját és számjelét, valamint azon jármű tekintetében, amelybe az adott részeket vagy berendezéseket be kívánják szerelni, a gyártó nevét, a jármű típusát és adott esetben a gyártási évét vagy más, az azonosítását lehetővé tévő információt.

Amennyiben a vizsgálati jegyzőkönyvet és egyéb bizonyítékokat figyelembe véve a jóváhagyó hatóság meggyőződik arról, hogy a kérdéses részek vagy berendezések megfelelnek a (4) bekezdésben említett követelményeknek, indokolatlan késedelem nélkül bizonyítványt ad ki a gyártónak. Ez a bizonyítvány – a (9) bekezdés második albekezdésére is figyelemmel – feljogosít a részeknek vagy berendezéseknek a Közösségben történő értékesítésére, értékesítésre kínálására vagy járműbe szerelésére.

(6)   Az ezen cikk alkalmazásában engedélyezett összes részt vagy berendezést megfelelően jelölni kell.

A Bizottság megállapítja a jelölésre és csomagolásra vonatkozó követelményeket, valamint az (5) bekezdésben említett bizonyítvány mintáját és számozási rendszerét.

(7)   Mivel a (2)–(6) bekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, azokat a 40. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(8)   A gyártó haladéktalanul értesíti a bizonyítványt kiadó jóváhagyó hatóságot bármely olyan változásról, amely hatással van azokra a feltételekre, amelyekkel a bizonyítványt kiadták. Az adott jóváhagyó hatóság határoz arról, hogy felül kell-e vizsgálni a bizonyítványt, vagy új bizonyítványt kell-e kiadni, valamint arról, hogy szükség van-e új vizsgálatokra.

A gyártó felel annak biztosításáért, hogy a részeket és berendezéseket azoknak a feltételeknek megfelelően gyártsák az adott időpontban és a továbbiakban is, amelyekkel a bizonyítványt kiadták.

(9)   A jóváhagyó hatóság az engedélyezést megelőzően megbizonyosodik a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító, kielégítő intézkedések és eljárások meglétéről.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem teljesülnek, felkéri a gyártót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a részek és berendezések ismét megfeleljenek a feltételeknek. Amennyiben szükséges, az engedélyt visszavonja.

(10)   A tagállamok közötti, az (5) bekezdésben említett bizonyítványokkal kapcsolatos bármely nézeteltérést a Bizottság tudomására kell hozni. A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve – amennyiben szükséges – az engedély visszavonásának elrendelését.

(11)   Ez a cikk nem alkalmazandó egy részre vagy berendezésre addig, amíg az a XIII. mellékletben nem szerepel. Minden újabb résznek vagy berendezésnek, vagy azok csoportjának a XIII. mellékletbe történő felvétele esetén ésszerű átmeneti időszakot kell meghatározni annak érdekében, hogy a rész vagy berendezés gyártója engedélyezés iránti kérelmet adhasson be, és engedélyt kaphasson. Ugyanakkor – adott esetben – időpont határozható meg, amely időpontot megelőzően típusjóváhagyásban részesült járművekhez tervezett részeket és berendezéseket kizárják e cikk alkalmazásából.

(12)   Amíg nem születik döntés arról, hogy egy részt vagy berendezést fel kell-e venni az (1) bekezdésben említett jegyzékbe, a tagállamok a jármű biztonsága vagy környezetvédelmi tulajdonságai szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működésének jelentős veszélyeztetésére alkalmas részekkel vagy berendezésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket tarthatnak fenn.

A kérdéses részekkel vagy berendezésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések hatályukat vesztik, amint e döntés megszületik.

(13)   2007. október 29-től kezdve a tagállamok nem fogadhatnak el új rendelkezéseket azon részekről és berendezésekről, amelyek befolyásolhatják a jármű biztonsága vagy környezetvédelmi tulajdonságai szempontjából alapvető fontosságú rendszerek megfelelő működését.

32. cikk

Járművek visszahívása

(1)   Amennyiben egy EK-típusjóváhagyással rendelkező gyártónak – valamely szabályozási aktus vagy a 2001/95/EK irányelv rendelkezéseinek alkalmazásában – már értékesített, nyilvántartásba vett vagy üzembe helyezett járműveket kell visszahívnia, mivel a járműbe szerelt egy vagy több rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység, attól függetlenül, hogy azt ezzel az irányelvvel összhangban megfelelően jóváhagyták-e vagy sem, komoly kockázatot jelent a közúti közlekedés biztonságára, a közegészségre vagy a környezetvédelemre, akkor haladéktalanul értesítenie kell a jóváhagyó hatóságot, amely a járművet jóváhagyta.

(2)   A gyártó a jóváhagyó hatóságnak az (1) bekezdésben említett kockázat semlegesítésére megfelelő orvoslási lehetőségeket javasol. A jóváhagyó hatóság a javasolt intézkedésekről késedelem nélkül tájékoztatja a többi tagállam hatóságait.

Az illetékes hatóságok saját területükön biztosítják az intézkedések hatékony végrehajtását.

(3)   Amennyiben az intézkedéseket az érintett hatóságok elégtelennek ítélik, vagy azok végrehajtása késedelmes, haladéktalanul értesítik azt a jóváhagyó hatóságot, amely az EK-jármű-típusjóváhagyást kiadta.

A jóváhagyó hatóság ezt követően tájékoztatja a gyártót. Ha az EK-jármű-típusjóváhagyást kiadó hatóság maga sem elégedett a gyártó intézkedéseivel, akkor meghozza valamennyi szükséges védintézkedést, beleértve az EK-jármű-típusjóváhagyás visszavonását is, amennyiben a gyártó nem javasol és nem hajt végre hatásos korrekciós intézkedéseket. Az EK-jármű-típusjóváhagyás visszavonása esetén az érintett jóváhagyó hatóság 20 munkanapon belül, ajánlott levél vagy azzal egyenértékű elektronikus eszköz útján értesíti a gyártót, a többi tagállam jóváhagyó hatóságait, valamint a Bizottságot.

(4)   E cikket azokra a részekre is alkalmazni kell, amelyekre nem vonatkozik szabályozási aktusban előírt követelmény.

33. cikk

A meghozott határozatokról és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről szóló értesítés

Valamennyi határozatot, amelyet az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezések értelmében hoznak, és valamennyi határozatot, amellyel egy típusjóváhagyást megtagadnak vagy visszavonnak, amellyel a nyilvántartásba vételt megtagadják, vagy amellyel értékesítési tilalmat mondanak ki, részletes indokolással kell ellátni.

Az érintett felet értesíteni kell minden ilyen határozatról, és ugyanakkor az érintett tagállamban hatályos jogszabályok szerint számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, valamint az ezen jogorvoslati lehetőségek igénybevételére engedélyezett határidőkről is.

XIII. FEJEZET

NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOK

34. cikk

Az EK-típusjóváhagyáshoz szükséges ENSZ-EGB-előírások

(1)   Azok az ENSZ-EGB-előírások, amelyekhez a Közösség csatlakozott, és amelyeket a IV. melléklet I. része és a XI. melléklet sorol fel, részét képezik az EK-jármű-típusjóváhagyásnak, ugyanolyan feltételek mellett, mint a külön irányelvek vagy rendeletek. Ezeket az előírásokat a IV. melléklet I. részében és a XI. mellékletben található táblázat vonatkozó oszlopaiban felsorolt járműkategóriákra kell alkalmazni.

(2)   Ha a Közösség úgy dönt, hogy egy ENSZ-EGB-előírást az EK-jármű-típusjóváhagyás céljából kötelező jelleggel alkalmaz a 97/836/EK határozat 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban, ezen irányelv mellékleteit ennek megfelelően módosítani kell, az ezen irányelv 40. cikkének (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban. Az ezen irányelv mellékleteit módosító aktus meghatározza az ENSZ-EGB-előírás vagy annak módosításai kötelező alkalmazásának időpontját is. A tagállamok hatályon kívül helyeznek vagy kiigazítanak minden olyan nemzeti jogszabályt, amely nem egyeztethető össze a kérdéses ENSZ-EGB-előírással.

Amennyiben az ENSZ-EGB-előírás létező külön irányelv vagy rendelet helyébe lép, a IV. melléklet I. részében és a XI. mellékletben található, vonatkozó bejegyzés helyébe az ENSZ-EGB-előírás száma lép, és a IV. melléklet II. részében található, megfelelő bejegyzést ugyanezzel az eljárással összhangban törölni kell.

(3)   A (2) bekezdés második albekezdésében említett esetben a külön irányelvet vagy rendeletet, amelynek az ENSZ-EGB-előírás a helyébe lép, a 40. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban hatályon kívül kell helyezni.

Amennyiben egy külön irányelvet hatályon kívül helyeznek, a tagállamok minden, annak az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetése érdekében elfogadott nemzeti jogszabályt is hatályon kívül helyeznek.

(4)   Ebben az irányelvben vagy a külön irányelvekben vagy rendeletekben a közösségi jogi keretben való megismétlésük nélkül közvetlenül lehet hivatkozni nemzetközi szabványokra és előírásokra.

35. cikk

Az ENSZ-EGB-előírások irányelvekkel vagy rendeletekkel való egyenértékűsége

(1)   A IV. melléklet II. részében felsorolt ENSZ-EGB-előírások az azoknak megfelelő külön irányelvekkel vagy rendeletekkel egyenértékűnek tekintendők annyiban, amennyiben hatályuk és tárgyuk azonos.

A tagállamok jóváhagyó hatóságai elfogadják az ezen ENSZ-EGB-előírásokkal összhangban megadott jóváhagyásokat, és adott esetben az ezekhez tartozó jóváhagyási jeleket, az egyenértékű külön irányelvvel vagy rendelettel összhangban megadott megfelelő jóváhagyások és/vagy jóváhagyási jelek helyett.

(2)   Amennyiben a Közösség úgy dönt, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában egy új ENSZ-EGB-előírást vagy egy módosított ENSZ-EGB-előírást kezd alkalmazni, a IV. melléklet II. részét ennek megfelelően módosítani kell. Mivel a fenti intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat a 40. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

36. cikk

Egyéb előírásokkal való egyenértékűség

A Közösség és harmadik országok között megkötött többoldalú vagy kétoldalú megállapodások keretében a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel elismerheti a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyása vonatkozásában az ezen irányelv szerinti feltételek vagy rendelkezések egyenértékűségét a nemzetközi vagy harmadik országbeli előírásokkal.

XIV. FEJEZET

MŰSZAKI INFORMÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

37. cikk

A felhasználóknak szánt információ

(1)   A gyártó nem szolgáltathat ki olyan, az ebben az irányelvben vagy a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusokban előírt adatokhoz kapcsolódó műszaki információt, amely eltér a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott adatoktól.

(2)   Amennyiben egy szabályozási aktus külön rendelkezik róla, a gyártó a felhasználók rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt és szükséges útmutatást, amely valamely jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység használatához kapcsolódó különleges feltételeket vagy korlátozásokat ír le.

Ezt az információt a Közösség hivatalos nyelvein kell rendelkezésre bocsátani. Ezt – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – megfelelő használatot támogató dokumentumban, mint például a használati útmutatóban vagy a karbantartási útmutatóban kell közzétenni.

38. cikk

Az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak szánt információ

(1)   A jármű gyártója az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat – beleértve, adott esetben, a szabályozási aktus mellékletében vagy függelékében külön felsorolt rajzokat is –, amelyek az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyásához vagy a 31. cikk szerinti engedély megszerzéséhez szükségesek.

A jármű gyártója az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártóira nézve kötelező érvényű megállapodást köthet, minden nem nyilvános – többek között a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó – információ bizalmas kezelése érdekében.

(2)   Az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártója a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban a használatra vagy a beszerelés egyedi feltételeire vagy mindkettőre vonatkozóan korlátozásokat magában foglaló EK-típusbizonyítvány tulajdonosaként az említettekről minden részletes információt a jármű gyártójának rendelkezésére bocsát.

Amennyiben egy szabályozási aktus rendelkezik róla, az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártója a legyártott alkatrészekhez vagy önálló műszaki egységekhez a használatra vagy a beszerelés egyedi feltételeire vagy mindkettőre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban útmutatót mellékel.

XV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK ÉS MÓDOSÍTÁSOK

39. cikk

Az ezen irányelvre, a külön irányelvekre és rendeletekre vonatkozó végrehajtási intézkedések és azok módosításai

(1)   A Bizottság elfogadja az egyes külön irányelvek vagy rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedéseket az adott irányelvben vagy rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően.

(2)   A Bizottság elfogadja az ezen irányelv mellékleteinek vagy a IV. melléklet I. részében felsorolt külön irányelvek vagy rendeletek rendelkezéseinek módosításait, amelyekre azoknak a tudományos és technikai ismeretek fejlődéséhez vagy a fogyatékkal élő személyek egyedi szükségleteihez való igazításuk miatt van szükség.

(3)   A Bizottság elfogadja ezen irányelv azon módosításait, amelyekre a kis sorozatban gyártott járművek, az egyedi jóváhagyási eljárás szerint jóváhagyott járművek és a különleges rendeltetésű járművek műszaki előírásainak megállapítása érdekében van szükség.

(4)   Amennyiben a Bizottság az úthasználókra vagy a környezetre jelentett, sürgős intézkedéseket kívánó súlyos kockázatról szerez tudomást, a IV. melléklet I. részében felsorolt külön irányelveket vagy rendeleteket módosíthatja.

(5)   A Bizottság elfogadja a megfelelő ügyintézés érdekében és különösen a IV. melléklet I. részében felsorolt külön irányelvek vagy rendeletek mind egymás közötti, mind az egyéb közösségi jogszabályokkal való koherenciájának biztosítása érdekében szükséges módosításokat.

(6)   Amennyiben a 97/836/EK határozat alkalmazásában új ENSZ-EGB-előírások vagy olyan létező ENSZ-EGB-előírások módosításainak elfogadására kerül sor, amelyekhez a Közösség csatlakozott, a Bizottság ennek megfelelően módosítja ezen irányelv mellékleteit.

(7)   Valamennyi új külön irányelv vagy rendelet az ezen irányelv mellékleteinek megfelelő módosítását eredményezi.

(8)   Ezen irányelv mellékleteit rendeletek útján lehet módosítani.

(9)   Mivel az ebben a cikkben említett intézkedések ezen irányelv vagy a külön irányelvek és rendeletek nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítés általi – módosítására irányulnak, azokat a 40. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

40. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság (TCMV) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

XVI. FEJEZET

MŰSZAKI SZOLGÁLATOK KIJELÖLÉSE ÉS BEJELENTÉSE

41. cikk

A műszaki szolgálatok kijelölése

(1)   Amikor egy tagállam kijelöl egy műszaki szolgálatot, az utóbbi köteles megfelelni ezen irányelv rendelkezéseinek.

(2)   A műszaki szolgálatok az ezen irányelvben, vagy valamely, a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusban meghatározott, jóváhagyáshoz vagy ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat vagy maguk végzik el, vagy felügyelik, kivéve, ahol alternatív eljárások külön engedélyezettek. Nem végezhetnek olyan vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket, melyekre megfelelő módon nem lettek kijelölve.

(3)   A műszaki szolgálatok hatáskörüktől függően a következő négy tevékenységi kategória közül egybe vagy többe tartoznak:

a)

A kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek saját létesítményeikben végzik el az ezen irányelvben és a IV. mellékletében felsorolt szabályozási aktusokban említett vizsgálatokat;

b)

B kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek felügyelik az ezen irányelvben és a IV. mellékletében felsorolt szabályozási aktusokban említett, a gyártó vagy egy harmadik fél létesítményeiben végzett vizsgálatokat;

c)

C kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek a gyártó gyártásmegfelelőséget biztosító eljárásainak kezdeti vizsgálatát és nyomon követését végzik;

d)

D kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek a gyártásmegfelelőség felügyeletének keretében vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket felügyelnek vagy végeznek.

(4)   A műszaki szolgálatok igazolják, hogy az ezen irányelv és a IV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok alá tartozó konkrét területeken megfelelő szakértelemmel, konkrét szakismeretekkel és bizonyított szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

Továbbá a műszaki szolgálatok kötelesek megfelelni az V. melléklet 1. függelékében felsorolt, az általuk végzett tevékenységekre vonatkozó előírásoknak. Ez a követelmény azonban nem vonatkozik a 25. cikk (1) bekezdése szerinti többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás utolsó lépcsőjének alkalmazására.

(5)   A jóváhagyó hatóság műszaki szolgálatként járhat el a (3) bekezdésben említett tevékenységek közül egy vagy több esetén.

(6)   Az A kategóriájú tevékenységekhez a gyártó vagy a nevében eljáró alvállalkozó is kijelölhető műszaki szolgálatként a XV. mellékletben felsorolt szabályozási aktusok vonatkozásában.

Ezen szabályozási aktusok jegyzékét szükség esetén a Bizottság a 40. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosítja.

(7)   Az (5) és (6) bekezdésben említett jogalanyok kötelesek megfelelni e cikk rendelkezéseinek.

(8)   A nem a (6) bekezdés értelmében kijelölt, harmadik országbeli műszaki szolgálatokat csak a Közösség és a kérdéses harmadik ország közötti kétoldalú egyezmény keretében lehet bejelenteni a 43. cikkel összhangban.

42. cikk

A műszaki szolgálatok szakértelmének elbírálása

(1)   A 41. cikkben említett szakértelmet egy illetékes hatóság által kiállított értékelő jelentéssel kell igazolni. Ez egy akkreditációs testület által kiállított akkreditációs bizonyítványt is magában foglalhat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentés alapját képező értékelést az V. melléklet 2. függelékének rendelkezései szerint folytatják le.

Az értékelő jelentést legalább hároméves időszakonként felül kell vizsgálni.

(3)   Az értékelő jelentést kérésre közölni kell a Bizottsággal.

(4)   A műszaki szolgálatként eljáró jóváhagyási hatóság a megfelelést köteles dokumentumokkal igazolni.

Ebbe beletartozik egy olyan értékelés, melyet az értékelt tevékenységtől független auditorok végeznek. Az ilyen auditorok tartozhatnak ugyanahhoz a szervezethez, feltéve hogy őket az értékelt tevékenységet végző személyzettől autonóm módon elválasztva irányítják.

(5)   A műszaki szolgálatként kijelölt gyártónak vagy a nevében eljáró alvállalkozónak, be kell tartania e cikk vonatkozó előírásait.

43. cikk

Bejelentési eljárások

(1)   A tagállamok közlik a Bizottsággal minden egyes kijelölt műszaki szolgálat nevét, címét – beleértve az elektronikus címet – a felelős személyeket és a tevékenységi kategóriákat. Értesítik továbbá a Bizottságot ezek minden utólagos módosításáról.

A bejelentésben szerepel, hogy mely szabályozási aktusokra jelölték ki a műszaki szolgálatokat.

(2)   A műszaki szolgálat a 41. cikkben szereplő tevékenységeket csak akkor folytathatja típus-jóváhagyási célra, ha ezt előzetesen bejelentették a Bizottságnak.

(3)   Több tagállam ugyanazt a műszaki szolgálatot is kijelölheti és bejelentheti, függetlenül az általa folytatott tevékenységek kategóriájától.

(4)   Amennyiben egy szabályozási aktus alkalmazásakor egy olyan szervezetet vagy hatáskörrel rendelkező szervet szükséges kijelölni, melynek tevékenysége nem szerepel a 41. cikkben említettek között, a bejelentést e cikk rendelkezéseivel összhangban kell megtenni.

(5)   A Bizottság a jóváhagyó hatóságok és a műszaki szolgálatok jegyzékét és adataikat közzéteszi a honlapján.

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Amíg ezen irányelv szükséges módosításai az ezen irányelv hatálya alá még nem tartozó járművekre történő kiterjesztés, vagy a nem M1-es, kis sorozatban gyártott járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos adminisztratív és műszaki rendelkezések teljessé tétele, és az egyedi jóváhagyási eljárásra vonatkozó összehangolt adminisztratív és műszaki rendelkezések meghatározása érdekében nem történnek meg, valamint amíg a 45. cikkben meghatározott átmeneti időszakok le nem járnak, a tagállamok ezen járművekre továbbra is nemzeti jóváhagyási rendszerüket alkalmazzák, feltéve hogy az ilyen jóváhagyások az ezen irányelvben meghatározott összehangolt műszaki követelményeken alapulnak.

(2)   Az érintett tagállam a gyártó vagy egyedi jóváhagyás esetén a jármű tulajdonosa kérésére és a megkövetelt információk beterjesztése után kitölti és kibocsátja a típusbizonyítványt vagy az egyedi jóváhagyást. A bizonyítványt a kérelmező számára kell kibocsátani.

Azonos típusú járművekre vonatkozóan a többi tagállam a hitelesített másolatot elismeri annak bizonyításaként, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezték.

(3)   Ahol egy egyedi jóváhagyás alá eső járművet másik tagállamban kell nyilvántartásba venni, az a tagállam megkövetelhet az egyedi jóváhagyást kibocsátó jóváhagyó hatóságtól bármilyen kiegészítő tájékoztatást, mely részletesen leírja az adott jármű által teljesített műszaki követelményeket.

(4)   Mindaddig, amíg a tagállamokban az ezen irányelv által szabályozott járművekkel kapcsolatos nyilvántartásbavételi és adóztatási rendszerek harmonizálása nem történik meg, a tagállamok használhatnak nemzeti kódokat a nyilvántartásba vétel és az adóztatás saját területükön történő megkönnyítése céljából. E célból a tagállamok feloszthatják a III. melléklet II. részében szereplő változatokat, feltéve hogy a felosztáshoz használt jellemzők az információs csomagban kifejezetten fel vannak tüntetve vagy abból egy egyszerű számítással levezethetők.

45. cikk

Az EK-típusjóváhagyás alkalmazási időpontjai

(1)   Az EK-típusjóváhagyást illetően a tagállamok a XIX. mellékletben meghatározott időponttól kezdve adják meg az új típusú járművek számára az EK-jóváhagyást.

(2)   A 2009. április 29-től a tagállamok a gyártó kérésére új típusú járművekre EK-jóváhagyást adhatnak.

(3)   A XIX. melléklet táblázatának negyedik oszlopában meghatározott időpontokig a 26. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó olyan új járművekre, melyekre a harmadik oszlopban meghatározott időpontok előtt nemzeti jóváhagyást adtak ki, vagy amelyekre nem volt jóváhagyás.

(4)   A gyártó kérelmére a XIX. mellékletben szereplő táblázat 6. és 9. sorának 3. oszlopában meghatározott időpontokig a tagállamok azzal a feltétellel folytatják a nemzeti típusjóváhagyások kiadását a járművek közösségi típusjóváhagyásának alternatívájaként az M2 vagy M3 kategóriájú járművekre, hogy e járművek és rendszereik, alkatrészeik és önálló műszaki egységeik típusjóváhagyása az ezen irányelv IV. mellékletének I. részében felsorolt szabályozási aktusoknak megfelelően megtörtént.

(5)   Ez az irányelv nem érvénytelenít semmilyen M1-es kategóriájú járműre 2009. április 29. előtt kiadott EK-típusjóváhagyást, és az ilyen jóváhagyás meghosszabbítását sem akadályozza meg.

(6)   Új típusú rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek EK-jóváhagyását illetően a tagállamok ezt az irányelvet 2009. április 29-től kezdve alkalmazzák.

Ez az irányelv nem érvénytelenít semmilyen rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre 2009. április 29. előtt kiadott EK-típusjóváhagyást, és az ilyen jóváhagyás meghosszabbítását sem akadályozza meg.

46. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv rendelkezései és különösen a 31. cikkben szereplő vagy a 31. cikkből adódó tilalmak, valamint a IV. melléklet I. részében felsorolt szabályozási aktusok megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és megtesznek minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e rendelkezésekről 2009. április 29. előtt tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal azok későbbi módosításait is.

47. cikk

Értékelés

(1)   Legkésőbb 2011. április 29-ig a tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen irányelvben lefektetett típus-jóváhagyási eljárások alkalmazásával kapcsolatban, különös tekintettel a többlépcsős folyamat alkalmazására. Ahol helyénvaló, a Bizottság javasolja azokat a változtatásokat, melyek vélhetően szükségesek a típus-jóváhagyási folyamat javításához.

(2)   Az (1) bekezdés alapján megadott információk alapján, a Bizottság legkésőbb 2011. október 29-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról. Amennyiben helyénvaló, a Bizottság javasolhatja a 45. cikkben említett alkalmazási időpontok elhalasztását.

48. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok legkésőbb 2009. április 29-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv lényegi módosításainak megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Ezeket a rendelkezéseket 2009. április 29-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. Tartalmazniuk kell továbbá egy olyan nyilatkozatot, hogy a meglévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben szereplő, az ezen irányelv által hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell tekinteni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

49. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 70/156/EGK irányelv 2009. április 29-től hatályát veszti, az irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó, a XX. melléklet B. részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a XXI. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

50. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

51. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. szeptember 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES


(1)  HL C 108., 2004.4.30., 29. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. február 11-i véleménye (HL C 97. E, 2004.4.22., 370. o.), a Tanács 2006. december 11-i közös álláspontja (HL C 64. E, 2007.3.20., 1. o.) és az Európai Parlament 2007. május 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. július 23-i határozata.

(3)  HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 225., 1992.8.10., 1. o.

(5)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(6)  HL L 346., 1997.12.17., 78. o.

(7)  HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(8)  HL L 171., 2007.6.29., 1. o.

(9)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(10)  HL L 171., 2003.7.9., 1. o. A legutóbb a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 81. o.) módosított irányelv.

(11)  HL L 124., 2002.5.9., 1. o. A legutóbb a 2006/96/EK irányelvvel módosított irányelv.

(12)  HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

(13)  HL L 138., 1999.6.1., 57. o. A legutóbb a 2006/103/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 344. o.) módosított irányelv.


A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. melléklet

A járművek EK-típusjóváhagyásához szükséges információk teljes jegyzéke

II. melléklet

A járműkategóriákra és járműtípusokra vonatkozó fogalommeghatározások

III. melléklet

Adatközlő lap a járművek EK-típusjóváhagyásához

IV. melléklet

A járművek EK-típusjóváhagyásához szükséges követelmények jegyzéke

Függelék:

M1 kategóriás, kis sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó követelmények felsorolása

V. melléklet

A járművek EK-típusjóváhagyása során követendő eljárások

1. függelék:

Szabványok, melyeknek a 41. cikkben említett jogalanyoknak meg kell felelniük

2. függelék:

A műszaki szolgálatok értékelésére vonatkozó eljárás

VI. melléklet

EK-típusbizonyítvány

Függelék:

Azon szabályozási aktusok felsorolása, amelyeknek a járműtípus megfelel

VII. melléklet

Az EK-típusbizonyítványok számozási rendszere

Függelék:

Alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típus-jóváhagyási jele

VIII. melléklet

Vizsgálati eredmények

IX. melléklet

EK-megfelelőségi nyilatkozat

X. melléklet

Gyártási eljárások megfelelősége

XI. melléklet

Különleges rendeltetésű járművek tulajdonságai és az ilyen járművekre vonatkozó követelmények

1. függelék:

Lakóautók, mentőjárművek és halottszállító kocsik

2. függelék:

Páncélozott járművek

3. függelék:

Kerekes székkel használható járművek

4. függelék:

Egyéb különleges rendeltetésű járművek (beleértve a lakókocsikat)

5. függelék:

Önjáró daruk

XII. melléklet

A kis sorozatokra és kifutó sorozatokra vonatkozó legnagyobb darabszámok

XIII. melléklet

A jármű biztonsága vagy környezetvédelmi tulajdonságai szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését jelentős mértékben veszélyeztető részek és berendezések jegyzéke, működési követelmények, megfelelő vizsgálati eljárások, jelölési és csomagolási előírások

XIV. melléklet

Szabályozási aktusok értelmében kiadott EK-típusjóváhagyások jegyzéke

XV. melléklet

Azon szabályozási aktusok jegyzéke, amelyek vonatkozásában gyártó jelölhető ki műszaki szolgálatként

XVI. melléklet

Azon szabályozási aktusok jegyzéke, amelyek vonatkozásában gyártó vagy műszaki szolgálat virtuális vizsgálati módszereket használhat

1. függelék:

A virtuális vizsgálati módszerek tekintetében előírt általános feltételek

2. függelék:

A virtuális vizsgálati módszerekre vonatkozó egyedi feltételek

XVII. melléklet

A többlépcsős EK-típus-jóváhagyási eljárások

Függelék:

A gyártó kiegészítő táblájának mintája

XVIII. melléklet

A jármű származási bizonyítványa – A gyártó nyilatkozata a nem az M1 kategóriába tartozó alapjárműről/nem teljes járműről

XIX. melléklet

Ezen irányelv végrehajtásának menetrendje a típusjóváhagyás tekintetében

XX. melléklet

A hatályon kívül helyezett irányelvek nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó határidők

XXI. melléklet

Megfelelési táblázat

I. MELLÉKLET

A járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatok teljes jegyzéke

Az ezen irányelvben és a külön irányelvekben szereplő valamennyi adatközlő lap csak az ezen teljes körű jegyzékből vett kivonatokból állhat, és követnie kell a teljes körű jegyzék számozási rendszerét.

Az alábbi adatokat, szükség szerint, három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy az önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

(Az értelmező megjegyzések a melléklet utolsó oldalán találhatók)

0.   ÁLTALÁNOS

0.1.   Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

Típus:

0.2.0.1.   Alváz:

0.2.0.2.   Felépítmény/teljes jármű:

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van):

Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen (b) (1):

0.3.0.1.   Alváz:

0.3.0.2.   Felépítmény/teljes jármű:

A jelölés elhelyezése:

0.3.1.1.   Alváz:

0.3.1.2.   Felépítmény/teljes jármű:

Járműkategória (c):

0.4.1.   A járművel szállítandó veszélyes áruk osztályozása(i):

0.5.   Gyártó neve és címe:

A hatóságilag előírt táblák rögzítésének helye és módja, a jármű azonosító számának helye:

0.6.1.   Az alvázon:

0.6.2.   A felépítményen:

0.7.   Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:

0.8.   Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen):

1.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS MŰSZAKI JELLEMZŐI

1.1.   Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok:

1.2.   A teljes jármű méretezett rajza:

Tengelyek és kerekek száma:

1.3.1.   Két kerékkel ellátott tengelyek száma és helyzete:

1.3.2.   Kormányzott tengelyek száma és helyzete:

1.3.3.   Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása):

1.4.   Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz):

1.5.   Hossztartó anyaga (d):

1.6.   Motor helye és elrendezése:

1.7.   Vezetőfülke (motor feletti vezetőfülkés vagy hagyományos motorházas) (z):

Vezető helye: bal/jobb (1)

1.8.1.   A jármű a jobboldali/baloldali közlekedésre van kialakítva(1)

1.9.   Meg kell adni, hogy a gépjármű félpótkocsi vagy egyéb pótkocsi vontatására szolgál-e, és hogy a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas vagy középtengelyes pótkocsi-e; meg kell adni, hogy a járműveket speciálisan áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezték-e:

2.   TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (e) (kg-ban és mm-ben) (adott esetben utalva a rajzokra)

Tengelytáv(ok) (teljes terhelésnél) (f):

Félpótkocsik esetén

2.1.1.1.   A nyeregcsap tengelye és a félpótkocsi leghátsó vége közötti távolság:

2.1.1.2.   A nyeregcsap tengelye és a félpótkocsi elejének tetszőleges pontja közötti legnagyobb távolság:

2.1.1.3.   Félpótkocsi speciális tengelytávja (a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 7.6.1.2. pontjában meghatározottak szerint):

Nyerges vontatók esetén

2.2.1.   Nyeregpont távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb; nem teljes jármű esetén jelezni kell a megengedett értékeket) (g):

2.2.2.   A nyereg (szabványosított) legnagyobb magassága (h):

A tengelyek nyomtávja(i) és szélessége(i)

2.3.1.   A kormányzott tengelyek nyomtávjai (i):

2.3.2.   Az összes többi tengely nyomtávjai (i):

2.3.3.   A legszélesebb hátsó tengely szélessége:

2.3.4.   A legelső tengely szélessége (a gumiabroncs legkülső pontjától mérve, a talajhoz közeli abroncs-kidudorodást figyelmen kívül hagyva):

A jármű mérettartománya (teljes)

A felépítmény nélküli alváznál:

Hosszúság (j):

2.4.1.1.1.   Legnagyobb megengedett hossz:

2.4.1.1.2.   Legkisebb megengedett hossz:

Szélesség (k):

2.4.1.2.1.   Legnagyobb megengedett szélesség:

2.4.1.2.2.   Legkisebb megengedett szélesség:

2.4.1.3.   Magasság (menetkész állapotban) (l) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):

Mellső kinyúlás (m):

2.4.1.4.1.   Megközelítési szög (na): … fok.

Hátsó kinyúlás (n):

2.4.1.5.1.   Elhagyási szög (nb): … fok.

2.4.1.5.2.   Az összekapcsolási pontban a túlnyúlás megengedett legkisebb és legnagyobb mértéke (nd):

Szabad magasság (a II. melléklet A. szakaszának 4.5. pontjában meghatározottak szerint)

2.4.1.6.1.   A tengelyek között:

2.4.1.6.2.   Az első tengely(ek) alatt:

2.4.1.6.3.   A hátsó tengely(ek) alatt:

2.4.1.7.   Terepszög (nc): … fok.

2.4.1.8.   A felépítmény és/vagy a belső szerelvények és/vagy a tartozékok és vagy a hasznos teher tömegközéppontjának megengedett szélső helyzetei:

Felépítménnyel ellátott alvázra

Hosszúság (j):

2.4.2.1.1.   A rakfelület hossza:

Szélesség (k):

2.4.2.2.1.   A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezett járművek esetén):

2.4.2.3.   Magasság (menetkész állapotban) (l) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):

Mellső kinyúlás (m):

2.4.2.4.1.   Megközelítési szög (na): … fok.

Hátsó kinyúlás (n):

2.4.2.5.1.   Elhagyási szög (nb): … fok.

2.4.2.5.2.   Az összekapcsolási pontban a túlnyúlás megengedett legkisebb és legnagyobb mértéke (nd):

Szabad magasság (a II. melléklet A. szakaszának 4.5. pontjában meghatározottak szerint)

2.4.2.6.1.   A tengelyek között:

2.4.2.6.2.   Az első tengely(ek) alatt:

2.4.2.6.3.   A hátsó tengely(ek) alatt:

2.4.2.7.   Terepszög (nc): … fok.

2.4.2.8.   A hasznos teher tömegközéppontjának megengedett szélső helyzetei (nem egyenletes terheléseloszlás esetén):

2.4.2.9.   A jármű (M2 és M3) tömegközéppontjának elhelyezkedése annak műszakilag megengedett legnagyobb terhelése mellett, hossz-, kereszt- és függőleges irányban:

Az alváz nélkül jóváhagyott felépítményre (M2 és M3)

2.4.3.1.   Hosszúság (j):

2.4.3.2.   Szélesség (k):

2.4.3.3.   Névleges magasság (menetkész állapotban) (l) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):

A felépítmény nélküli alvázas kivitel tömege (utastér, hűtőfolyadék, kenőanyag, tüzelőanyag, pótkerék, szerszámok és járművezető nélkül):

2.5.1.   A fenti tömeg tengelyek közötti megoszlása:

A jármű tömege felépítménnyel együtt, a nem az M1 kategóriába tartozó vontató esetén – amennyiben azt a gyártó beszerelte – csatlakozóberendezéssel együtt, menetkész állapotban, vagy az alváz tömege, illetve az alváz tömege vezetőfülkével együtt, felépítmény és/vagy csatlakozóberendezés nélkül, amennyiben a felépítményt vagy a csatlakozóberendezést a gyártó nem szerelte be (ideértve a folyadékokat, szerszámokat, pótkereket, ha van, valamint a járművezetőt, autóbuszok esetén a kísérő személyt, amennyiben van kísérőülés a járműben) (o) (minden változatra a legnagyobb és legkisebb értékkel):

2.6.1.   A fenti tömeg tengelyek közötti megoszlása, és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (minden változatra legnagyobb és legkisebb értékkel):

Nem teljes jármű esetén a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege:

2.7.1.   A fenti tömeg tengelyekre eső eloszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén az összekapcsolási pontra eső terhelés:

A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (y) (*):

2.8.1.   A fenti tömeg tengelyekre eső eloszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (*):

2.9.   A tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

2.10.   A tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

A gépjármű által vontatható, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a következők esetében

2.11.1.   Vonórudas pótkocsi:

2.11.2.   Félpótkocsi:

Középtengelyes pótkocsi:

2.11.3.1.   A vonószerkezet kinyúlásának (p) legnagyobb aránya a tengelytávhoz képest:

2.11.3.2.   Legnagyobb V-érték: … kN.

2.11.4.   A járműszerelvény műszakilag megengedett össztömege (*):

2.11.5.   A jármű teher vontatására alkalmas/nem alkalmas (1) (a 77/389/EGK irányelv II. mellékletének 1.2 pontja).

2.11.6.   A fékezetlen pótkocsi legnagyobb tömege:

A jármű összekapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus, függőleges terhelés/tömeg

2.12.1.   A gépjárműnél:

2.12.2.   A félpótkocsin vagy középtengelyes pótkocsin:

2.12.3.   A csatlakozóberendezés megengedett legnagyobb tömege (amennyiben nem a gyártó szerelte be):

2.13.   Körbeforduláskor érintett terület:

Motorteljesítmény/legnagyobb tömeg aránya: … kW/kg.

2.14.1.   Motorteljesítmény/járműszerelvény műszakilag megengedett össztömegének aránya (a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 7.10. pontjában meghatározottak szerint): … kW/kg.

2.15.   Hegymeneti elindulási képesség (szóló jármű) (+++): … %.

Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (választható: ahol ezeket az értékeket megadják, azokat a 97/27/EK irányelv IV. melléklete követelményeinek megfelelően ellenőrizni kell):

2.16.1.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.2.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg az egyes tengelyeken, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.3.   A tengelycsoportokra eső, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.4.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb vontatható tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.5.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett járműszerelvény-tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

3.   MOTOR (q) (A benzinnel, gázolajjal, stb. vagy bármely más tüzelőanyag keverékével egyaránt működő járműveknél az adatokat meg kell ismételni (+))

Gyártó:

3.1.1.   A gyártó motorkódja, a motoron feltüntetett jelölés szerint:

Belső égésű motor

Egyedi motoradatok

3.2.1.1.   Működési elv: külső gyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemű/kétütemű (1)

A hengerek száma és elrendezése:

3.2.1.2.1.   Furat (r): … mm

3.2.1.2.2.   Löket (r): … mm

3.2.1.2.3.   Gyújtási sorrend:

3.2.1.3.   Hengerűrtartalom (s): … cm3

3.2.1.4.   Sűrítési arány (2):

3.2.1.5.   Az égéstér, a dugattyúfenék, és külső gyújtású motornál a dugattyúgyűrű rajza:

A motor rendes alapjárati fordulatszáma (2): … min–1

3.2.1.6.1.   Emelt üresjárati fordulatszám (2): … min–1

3.2.1.7.   Térfogatra vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom a kipufogógázban üresjáratban (2): … %, a gyártó adatai szerint (csak külső gyújtású motoroknál)

3.2.1.8.   Névleges teljesítmény (t): … kW/… min–1 (a gyártó által megadott érték)

3.2.1.9.   A motor megengedett legnagyobb fordulatszámának a gyártó által megadott értéke: … min–1

3.2.1.10.   Névleges forgatónyomaték (t): … Nm, … min–1-en (a gyártó által megadott érték)

Tüzelőanyag: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz/etanol … (1)

3.2.2.1.   Kísérleti oktánszám (RON), ólmozott:

3.2.2.2.   Kísérleti oktánszám (RON), ólmozatlan:

3.2.2.3.   Tüzelőanyag-tartály töltőcsonkja: korlátozott keresztmetszet/címke (1)

Tüzelőanyag-tartály(ok)

Üzemi tüzelőanyag-tartály(ok)

3.2.3.1.1.   Száma, térfogata, anyaga:

3.2.3.1.2.   A tüzelőanyag-tartály(ok) rajza és műszaki leírása, a levegőztető és szellőztető rendszerek valamennyi csatlakozásával, vezetékével, zárószerkezetekkel, szelepekkel, rögzítőkészülékekkel együtt:

3.2.3.1.3.   A tüzelőanyag-tartályoknak a járműben való pontos elhelyezését mutató rajzok:

Tartalék tüzelőanyag-tartály(ok)

3.2.3.2.1.   Száma, térfogata, anyaga:

3.2.3.2.2.   A tüzelőanyag-tartály(ok) rajza és műszaki leírása, a levegőztető és szellőztető rendszerek valamennyi csatlakozásával, vezetékével, zárószerkezetekkel, szelepekkel, rögzítőkészülékekkel együtt:

3.2.3.2.3.   A tüzelőanyag-tartályoknak a járműben való pontos elhelyezését mutató rajzok:

Tüzelőanyag-ellátás

Porlasztó(k)on keresztül: igen/nem (1)

3.2.4.1.1.   Gyártmány(ok):

3.2.4.1.2.   Típus(ok):

3.2.4.1.3.   Beépített darabszám:

Beállítóelemek (2)

3.2.4.1.4.1.

Fúvókák: …

Vagy a tüzelőanyag-ellátási görbe a levegőáram függvényében ábrázolva, és a görbe betartásához szükséges beállítások

3.2.4.1.4.2.

Légtorkok: …

3.2.4.1.4.3.

Úszóház szintje: …

3.2.4.1.4.4.

Úszó tömege: …

3.2.4.1.4.5.

Úszótű: …

Hidegindítási rendszer: kézi/automatikus (1)

3.2.4.1.5.1.   Működési elv(ek):

3.2.4.1.5.2.   Működési tartomány határai/beállítási értékek (1) (2)

Tüzelőanyag befecskendezésen keresztül (csak kompressziós gyújtású motoroknál): igen/nem (1)

3.2.4.2.1.   A rendszer leírása:

3.2.4.2.2.   Működés elve: közvetlen befecskendezésű/előkamrás/örvénykamrás (1)

Tüzelőanyag-befecskendező szivattyú

3.2.4.2.3.1.   Gyártmány(ok):

3.2.4.2.3.2.   Típus(ok):

3.2.4.2.3.3.   Legnagyobb tüzelőanyag-ellátás (1) (2): … mm3/ütem vagy löket, … min–1 szivattyú-fordulatszámon, illetve választhatóan jelleggörbe:

3.2.4.2.3.4.   Befecskendezési időpont (2):

3.2.4.2.3.5.   Előbefecskendezési görbe (2):

3.2.4.2.3.6.   Kalibrálási eljárás: próbapad/hajtómotor (1)

Fordulatszám-szabályozó

3.2.4.2.4.1.   Típus:

Leszabályozási pont

3.2.4.2.4.2.1.   Leszabályozási pont terhelés alatt: … min–1

3.2.4.2.4.2.2.   Leszabályozási pont terhelés nélkül: … min–1

Befecskendező vezetékek

3.2.4.2.5.1.   Hossz: … mm

3.2.4.2.5.2.   Belső átmérője: … mm

Befecskendező szelep(ek)

3.2.4.2.6.1.   Gyártmány(ok):

3.2.4.2.6.2.   Típus(ok):

3.2.4.2.6.3.   Nyitási nyomás (2): … kPa vagy jelleggörbe (2):

Hidegindító rendszer

3.2.4.2.7.1.   Gyártmány(ok):

3.2.4.2.7.2.   Típus(ok):

3.2.4.2.7.3.   Leírás:

Kiegészítő indító segédberendezés

3.2.4.2.8.1.   Gyártmány(ok):

3.2.4.2.8.2.   Típus(ok):

3.2.4.2.8.3.   Leírás:

Elektronikus vezérlési rendszer

3.2.4.2.9.1.   Gyártmány(ok):

3.2.4.2.9.2.   Rendszer leírása:

Tüzelőanyag befecskendezésen keresztül (csak külső gyújtású motornál): igen/nem (1)

3.2.4.3.1.   Működés elve: szívócsővezeték (egy-/többpontos (1)/közvetlen befecskendezés/egyéb (meghatározandó) (1):

3.2.4.3.2.   Gyártmány(ok):

3.2.4.3.3.   Típus(ok):

A rendszer leírása:

3.2.4.3.4.1.

Vezérlőegység típusa vagy száma: …

A nem folytonos befecskendezésű rendszerek esetén egyenlő értékeket kell megadni.

3.2.4.3.4.2.

Tüzelőanyag-szabályozó típusa: …

3.2.4.3.4.3.

Levegőáram-érzékelő típusa: …

3.2.4.3.4.4.

Tüzelőanyag-elosztó típusa: …

3.2.4.3.4.5.

Nyomásszabályozó típusa: …

3.2.4.3.4.6.

Mikrokapcsoló típusa: …

3.2.4.3.4.7.

Alapjárati beállítócsavar típusa: …

3.2.4.3.4.8.

Fojtószelepház típusa: …

3.2.4.3.4.9.

Vízhőmérséklet-érzékelő típusa: …

3.2.4.3.4.10.   Levegőhőmérséklet-érzékelő típusa: …

3.2.4.3.4.11.   Levegőhőmérséklet-kapcsoló típusa: …

3.2.4.3.5.   Befecskendező szelepek: nyitási nyomás (2): … kPa vagy jelleggörbe:

3.2.4.3.6.   Befecskendezési időpont:

Hidegindító rendszer:

3.2.4.3.7.1.   Működési elv(ek):

3.2.4.3.7.2.   Működési tartomány határai/beállítási értékek (1) (2):

Tüzelőanyag-szivattyú

3.2.4.4.1.   Nyomás (2): … kPa, vagy jelleggörbe (2):

Elektromos rendszer

3.2.5.1.   Névleges feszültség: … V, pozitív/negatív földelés (1)

Generátor

3.2.5.2.1.   Típus:

3.2.5.2.2.   Névleges teljesítmény: … VA

Gyújtás

3.2.6.1.   Gyártmány(ok):

3.2.6.2.   Típus(ok):

3.2.6.3.   Működés elve:

3.2.6.4.   Előgyújtási görbe (2):

3.2.6.5.   Statikus gyújtási időpont (2): … fok a felső holtpont előtt

3.2.6.6.   Érintkezőcsúcs-köz (2): … mm

3.2.6.7.   Zárásszög (2): … fok

Hűtőrendszer: folyadék/levegő (1)

3.2.7.1.   A motorhőmérséklet-szabályozó névleges beállítási értéke:

Folyadék

3.2.7.2.1.   A folyadék fajtája:

3.2.7.2.2.   Keringető szivattyú: igen/nem (1)

Jellemzők: vagy

3.2.7.2.3.1.   Gyártmány(ok):

3.2.7.2.3.2.   Típus(ok):

3.2.7.2.4.   Áttételi arány(ok):

3.2.7.2.5.   A ventilátor leírása és működési mechanizmusa:

Levegő

3.2.7.3.1.   Befúvó: igen/nem (1)

Jellemzők: vagy

3.2.7.3.2.1.   Gyártmány(ok):

3.2.7.3.2.2.   Típus(ok):

3.2.7.3.3.   Áttételi arány(ok):

Szívórendszer

Feltöltő: igen/nem (1)

3.2.8.1.1.   Gyártmány(ok):

3.2.8.1.2.   Típus(ok):

3.2.8.1.3.   A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltési nyomás: … kPa; lefúvatószelep, adott esetben):

3.2.8.2.   Töltőlevegő-hűtő: igen/nem (1)

3.2.8.3.   Szívási depresszió névleges fordulatszámnál, 100 %-os terhelés mellett

legkisebb megengedett: … kPa

legnagyobb megengedett: … kPa

A szívóvezetékek és tartozékaik leírása és rajza (szívókamra, fűtőberendezés, kiegészítő belépőlevegő-nyílások, stb.):

3.2.8.4.1.   Szívócsővezeték leírása (rajzokkal és/vagy fényképekkel együtt):

Légszűrő-rajzok: vagy

3.2.8.4.2.1.   Gyártmány(ok):

3.2.8.4.2.2.   Típus(ok):

Szívászaj-csökkentő, rajzok: vagy

3.2.8.4.3.1.   Gyártmány(ok):

3.2.8.4.3.2.   Típus(ok):

Kipufogórendszer

3.2.9.1.   A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajza:

3.2.9.2.   A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza:

3.2.9.3.   Legnagyobb megengedett kipufogó ellennyomás meghatározott motorfordulatszámnál és 100 %-os terhelésnél: … kPa

3.2.9.4.   Kipufogódob(ok): elülső-, középső- és hátsódob vonatkozásában: szerkezet, típus, jelölés; ahol a külső zaj miatt szükséges: csökkentő intézkedések a motorházban és a motoron:

3.2.9.5.   A kipufogónyílás elhelyezése:

3.2.9.6.   Szálas anyagokat tartalmazó kipufogódob:

3.2.10.   A beömlőnyílás és a kipufogónyílás legkisebb keresztmetszete:

Szelepvezérlési idők vagy ezzel egyenértékű adatok

3.2.11.1.   Legnagyobb szelepemelés, nyitási és zárási szög, illetve az alternatív elosztórendszerek vezérlési adatai a holtpontokhoz képest:

3.2.11.2.   Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok (1):

Légszennyezés elleni intézkedések

3.2.12.1.   Kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés (leírás és rajzok):

További, légszennyezés elleni berendezések (amennyiben vannak, és más pontban nem szerepelnek)

Katalizátor: igen/nem (1)

3.2.12.2.1.1.   Katalizátorok és elemek száma:

3.2.12.2.1.2.   A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata:

3.2.12.2.1.3.   A katalitikus reakció típusa:

3.2.12.2.1.4.   A nemesfémek összes töltése:

3.2.12.2.1.5.   Relatív koncentráció:

3.2.12.2.1.6.   Hordozó (szerkezete és anyaga):

3.2.12.2.1.7.   Cellasűrűség:

3.2.12.2.1.8.   A katalizátor(ok) házának típusa:

3.2.12.2.1.9.   A katalizátor(ok) elhelyezése (hely és vonatkozási távolság a kipufogóvezetékben):

3.2.12.2.1.10.   Hővédő pajzs: igen/nem (1)

Oxigénérzékelő: igen/nem (1)

3.2.12.2.2.1.   Típus:

3.2.12.2.2.2.   Elhelyezés:

3.2.12.2.2.3.   Szabályozási tartomány:

Légbefúvás: igen/nem (1)

3.2.12.2.3.1.   Típus (rezgőszelep, légszivattyú stb.):

Kipufogógáz-visszavezetés: igen/nem (1)

3.2.12.2.4.1.   Jellemzői (áramlási sebesség stb.):

Párolgási emissziókat csökkentő berendezés: igen/nem (1)

3.2.12.2.5.1.   A berendezések részletes leírása és beállításuk:

3.2.12.2.5.2.   A párolgási emissziókat csökkentő berendezés rajza:

3.2.12.2.5.3.   A szénszűrő-tartály rajza:

3.2.12.2.5.4.   Az aktívszén tömege: … gramm

3.2.12.2.5.5.   A tüzelőanyag-tartály vázlatos rajza, jelezve annak űrtartalmát és anyagát:

3.2.12.2.5.6.   A tüzelőanyag-tartály és a kipufogórendszer közötti hőpajzs rajza:

Részecskeszűrő: igen/nem (1)

3.2.12.2.6.1.   A részecskeszűrő méretei, alakja és űrtartalma:

3.2.12.2.6.2.   A részecskeszűrő típusa és tervezése:

3.2.12.2.6.3.   Elhelyezése (a kipufogóvezetékben való viszonylagos távolság):

3.2.12.2.6.4.   A helyreállítás módszere és rendszere, leírás és/vagy rajz:

Fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer: igen/nem (1)

3.2.12.2.7.1.   A zavarjelző (MI) szöveges leírása és/vagy rajza:

3.2.12.2.7.2.   Az OBD által ellenőrzött alkatrészek jegyzéke és célja:

Szöveges leírás (általános működési elvek) a következők tekintetében:

Külső gyújtású motor (1)

3.2.12.2.7.3.1.1.   Katalizátor ellenőrzése (1):

3.2.12.2.7.3.1.2.   Gyújtáskihagyás észlelése (1):

3.2.12.2.7.3.1.3.   Oxigénérzékelő ellenőrzése (1):

3.2.12.2.7.3.1.4.   Az OBD-rendszer által ellenőrzött más alkatrészek (1):

Kompressziós gyújtású motorok (1)

3.2.12.2.7.3.2.1.   Katalizátor ellenőrzése (1):

3.2.12.2.7.3.2.2.   Részecskeszűrő ellenőrzése (1):

3.2.12.2.7.3.2.3.   Elektronikus tüzelőanyag-ellátó rendszer ellenőrzése (1):

3.2.12.2.7.3.2.4.   Az OBD-rendszer által ellenőrzött más alkatrészek (1):

3.2.12.2.7.4.   Az MI aktiválásának feltétele (meghatározott ütemszám vagy statisztikai módszer):

3.2.12.2.7.5.   A használt OBD kimeneti kódok és formátumok jegyzéke (valamennyiről magyarázattal):

3.2.12.2.8.   Egyéb rendszerek (leírás és működés):

3.2.13.   Az elnyelési együttható jelzésének elhelyezése (csak kompressziós gyújtású motoroknál):

3.2.14.   A tüzelőanyag-gazdaságosságot szolgáló berendezések részletezése (amennyiben nem szerepel más pontban):

PB-gáz tüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (1)

3.2.15.1.   A 70/221/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típus-jóváhagyási szám (amikor az irányelvet úgy módosítják, hogy az a gáznemű tüzelőanyagok tartályaira is kiterjedjen):

PB-gáz tüzelőanyag-ellátó rendszer elektronikus motorvezérlő egysége

3.2.15.2.1.   Gyártmány(ok):

3.2.15.2.2.   Típus(ok):

3.2.15.2.3.   A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek:

További dokumentáció

3.2.15.3.1.   A katalizátorvédelem leírása a benzinről PB-gázra vagy vissza történő átváltás során:

3.2.15.3.2.   Rendszer elrendezése (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozás kiegyenlítő tömlők stb.):

3.2.15.3.3.   A jelölés rajza:

Földgáz tüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (1)

3.2.16.1.   A 70/221/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típus-jóváhagyási szám (amikor az irányelvet úgy módosítják, hogy az a gáznemű tüzelőanyagok tartályaira is kiterjedjen):

A földgáz tüzelőanyag-ellátó rendszer elektronikus motorvezérlő egysége

3.2.16.2.1.   Gyártmány(ok):

3.2.16.2.2.   Típus(ok):

3.2.16.2.3.   A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek:

További dokumentáció

3.2.16.3.1.   A katalizátorvédelem leírása a benzinről földgázra vagy vissza történő átváltás során:

3.2.16.3.2.   Rendszer elrendezése (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozás-kiegyenlítő tömlők stb.):

3.2.16.3.3.   A jelölés rajza:

Villanymotor

Típus (tekercselés, gerjesztés):

3.3.1.1.   Legnagyobb óránkénti teljesítmény: … kW

3.3.1.2.   Üzemi feszültség: … V

Akkumulátor

3.3.2.1.   Cellák száma:

3.3.2.2.   Tömeg: … kg

3.3.2.3.   Kapacitás: … Ah (amperóra)

3.3.2.4.   Elhelyezés:

3.4.   Más motorok, hajtóművek és kombinációik (az ilyen motorok vagy hajtóművek műszaki jellemzői):

Szén-dioxid-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás (u) (a gyártó által megadott érték)

Kibocsátási érték

3.5.1.1.   Szén-dioxid-kibocsátás (városi körülmények): … g/km

3.5.1.2.   Szén-dioxid-kibocsátás (városon kívüli körülmények): … g/km

3.5.1.3.   Szén-dioxid-kibocsátás (vegyes): … g/km

Tüzelőanyag-fogyasztás

3.5.2.1.   Szén-dioxid-kibocsátás (városi körülmények): … l/100 km/m3/100 km (1)

3.5.2.2.   Szén-dioxid-kibocsátás (városon kívüli körülmények): … l/100 km/m3/100 km (1)

3.5.2.3.   Szén-dioxid-kibocsátás (vegyes): … l/100 km/m3/100 km (1)

A gyártó által megengedett hőmérsékletek

Hűtőrendszer

3.6.1.1.   Folyadékhűtés

Legnagyobb hőmérséklet a kilépésnél: … K

Léghűtés

3.6.1.2.1.   Vonatkoztatási pont:

3.6.1.2.2.   Legnagyobb hőmérséklet a vonatkoztatási pontban: … K

3.6.2.   Legnagyobb hőmérséklet töltőlevegő-hűtőből történő kilépésnél: … K

3.6.3.   Legnagyobb kipufogási hőmérséklet a kipufogóvezetéknek a kipufogó-gyűjtőcső pereméhez közeli pontban: … K

3.6.4.   Tüzelőanyag-hőmérséklet

legkisebb: … K

legnagyobb: … K

3.6.5.   Kenőanyag hőmérséklete

legkisebb: … K

legnagyobb: … K

A motor által meghajtott berendezések

A 80/1269/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének 5.1.1. pontjában meghatározott működési feltételeknek megfelelő, a motorhajtású berendezések által felvett legnagyobb megengedett teljesítmény, a 88/77/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének 4.1. pontjában meghatározott egyes motorfordulatszámok mellett.

3.7.1.   Alapjárat: … kW

3.7.2.   Közepes fordulatszám: … kW

3.7.3.   Névleges fordulatszám: … kW

Kenési rendszer

A rendszer leírása

3.8.1.1.   Kenőanyagtartály elhelyezése:

3.8.1.2.   Adagolórendszer (szivattyúval/a szívócsőbe való befecskendezéssel/tüzelőanyaggal összekeverve stb.) (1)

Kenőanyag-szivattyú

3.8.2.1.   Gyártmány(ok):

3.8.2.2.   Típus(ok):

Tüzelőanyag-keverék

3.8.3.1.   Arány:

Olajhűtő: igen/nem (1)

Rajz(ok):

vagy

3.8.4.1.1.   Gyártmány(ok):

3.8.4.1.2.   Típus(ok):

3.9.   GÁZÜZEMŰ MOTOROK (Más kialakítású rendszerek esetén meg kell adni az egyenértékű információt).

3.9.1.   Tüzelőanyag: PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL (1)

Nyomásszabályzó(k) vagy elpárologtató/nyomásszabályzó(k) (1)

3.9.2.1.   Gyártmány(ok):

3.9.2.2.   Típus(ok):

3.9.2.3.   Nyomáscsökkentési szakaszok száma:

3.9.2.4.   Nyomás az utolsó szakaszban:

legalább: … kPa

legfeljebb: … kPa

3.9.2.5.   A fő beállítási pontok száma:

3.9.2.6.   Alapjárati beállítási pontok száma:

3.9.2.7.   EK-típus-jóváhagyási szám a(z) …/…/EK szerint:

Tüzelőanyag-ellátó rendszer: keverőegység/gázbefúvás/folyadék-befecskendezés/közvetlen befecskendezés (1)

3.9.3.1.   A keverékminőség szabályozása:

3.9.3.2.   A rendszer leírása és/vagy ábra és rajzok:

3.9.3.3.   EK-típus-jóváhagyási szám a(z) …/…/EK szerint:

Keverőegység

3.9.4.1.   Száma:

3.9.4.2.   Gyártmány(ok):

3.9.4.3.   Típus(ok):

3.9.4.4.   Elhelyezés:

3.9.4.5.   Beállítási lehetőségek:

3.9.4.6.   EK-típus-jóváhagyási szám a(z) …/…/EK szerint:

Befecskendezés a szívócsőbe

3.9.5.1.   Befecskendezés: egypontos/többpontos (1)

3.9.5.2.   Befecskendezés: folyamatos/egyidejűleg vezérelve/egymás után vezérelve (1)

Befecskendező berendezés

3.9.5.3.1.   Gyártmány(ok):

3.9.5.3.2.   Típus(ok):

3.9.5.3.3.   Beállítási lehetőségek:

3.9.5.3.4.   EK-típus-jóváhagyási szám a(z) …/…/EK szerint:

Tüzelőanyag-tápszivattyú (amennyiben van ilyen):

3.9.5.4.1.   Gyártmány(ok):

3.9.5.4.2.   Típus(ok):

3.9.5.4.3.   EK-típus-jóváhagyási szám a(z) …/…/EK szerint:

Befecskendező(k)

3.9.5.5.1.   Gyártmány(ok):

3.9.5.5.2.   Típus(ok):

3.9.5.5.3.   EK-típus-jóváhagyási szám a(z) …/…/EK szerint:

Közvetlen befecskendezés

Tüzelőanyag-befecskendező szivattyú/nyomásszabályzó (1)

3.9.6.1.1.   Gyártmány(ok):

3.9.6.1.2.   Típus(ok):

3.9.6.1.3.   Befecskendezési időpont:

3.9.6.1.4.   EK-típus-jóváhagyási szám a(z) …/…/EK szerint:

Befecskendező(k)

3.9.6.2.1.   Gyártmány(ok):

3.9.6.2.2.   Típus(ok):

3.9.6.2.3.   Nyitási nyomás vagy jelleggörbe (2):

3.9.6.2.4.   EK-típus-jóváhagyási szám a(z) …/…/EK szerint:

Elektronikus vezérlőegység (ECU)

3.9.7.1.   Gyártmány(ok):

3.9.7.2.   Típus(ok):

3.9.7.3.   Beállítási lehetőségek:

Földgáztüzelőanyag-specifikus berendezés

1-es változat (csak olyan motorok jóváhagyása esetén, amelyek több különböző tüzelőanyag-összetétellel működnek)

3.9.8.1.1.   Tüzelőanyag-összetétel:

metán (CH4): alap: … mól%, min … mól%, max. … mól%

etán (C2H6): alap: … mól%, min … mól%, max. … mól%

propán (C3H8): alap: … mól%, min … mól%, max … mól%

bután (C4H10): alap: … mól%, min … mól%, max … mól%

C5/C5 +: alap: … mól%, min … mól%, max … mól%

oxigén (O2): alap: … mól%, min … mól%, max … mól%

inert (H2, He stb.): alap: … mól%, min … mól%, max … mól%

Befecskendező(k)

3.9.8.1.2.1.   Gyártmány(ok):

3.9.8.1.2.2.   Típus(ok):

3.9.8.1.3.   Más (ahol alkalmazható): …

3.9.8.1.4.   Tüzelőanyag hőmérséklete

legkisebb: … K

legnagyobb: … K

gázüzemű motorok esetén a nyomásszabályzó végfokozatánál.

3.9.8.1.5.   Tüzelőanyag-nyomás

legkisebb: … kPa

legnagyobb: … kPa

csak földgázüzemű gázmotorok esetén a nyomásszabályzó végfokozatánál.

3.9.8.2.   2-es változat (csak olyan motorok jóváhagyása esetén, amelyek több különböző tüzelőanyag-összetétellel működnek)

4.   ERŐÁTVITEL (v)

4.1.   Az erőátviteli rendszer rajza:

Típusa (mechanikus, hidraulikus, villamos stb.):

4.2.1.   Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen):

A motor lendítőkerékének tehetetlenségi nyomatéka:

4.3.1.   Kiegészítő tehetetlenségi nyomaték, sebességbe kapcsolás nélkül:

Tengelykapcsoló (típusa):

4.4.1.   Legnagyobb forgatónyomaték-átalakítás:

Sebességváltó

4.5.1.   Típus (kézi/automatikus/FVE (fokozatmentesen változtatható erőátvitel)) (1)

4.5.2.   A motorhoz viszonyított elhelyezése:

4.5.3.   A kezelés módja:

4.6.   Áttételi viszonyszámok

Sebességfokozat

Belső áttételi viszonyszám (a sebességváltó kimenőtengely fordulatszáma a motorhoz viszonyítva)

Végső áttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó kimenőtengely fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)

Összáttételi viszonyszám

Legnagyobb érték az FVE-nél

 

 

 

1

 

 

 

2

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

Legkisebb érték az FVE-nél

 

 

 

Hátramenet

 

 

 

4.7.   A jármű legnagyobb sebessége (km/h) (w):

Sebességmérő (menetíró esetén csak a jóváhagyási jel szükséges)

4.8.1.   Működési módszer és a meghajtószerkezet leírása:

4.8.2.   Műszerállandó:

4.8.3.   A mérési mechanizmus tűrése (a 75/443/EGK irányelv II. melléklete 2.1.3. pontjának megfelelően):

4.8.4.   Teljes áttételi viszonyszámok (a 75/443/EGK irányelv II. melléklete 2.1.2. pontjának megfelelően), vagy ezzel egyenértékű adat:

4.8.5.   A sebességmérő skálájának vagy egyéb kijelzési módoknak az ábrája:

4.9.   Differenciálzár: igen/nem/választható (1)

5.   TENGELYEK

5.1.   Az egyes tengelyek leírása:

5.2.   Gyártmány:

5.3.   Típus: …

5.4.   Behúzható tengely(ek) elhelyezése:

5.5.   Terhelhető tengely(ek) elhelyezése:

6.   FELFÜGGESZTÉS

6.1.   A felfüggesztés elrendezési rajza:

Az egyes tengelyek, tengelycsoportok vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kivitelezése:

6.2.1.   Szintbeállítás: igen/nem/választható (1)

6.2.2.   Elektromos/elektronikus elemek rövid leírása (amennyiben van ilyen):

Légrugózás a hajtott tengely(ek)en: igen/nem (1)

6.2.3.1.   A hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (1)

6.2.3.2.   A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása:

6.3.   A felfüggesztés rugózó részeinek jellemzői (kivitelezés, anyagjellemzők és méretek):

6.4.   Kanyarstabilizátor: igen/nem/választható (1)

6.5.   Lengéscsillapító: igen/nem/választható (1)

Gumiabroncsok és kerekek

Gumiabroncs/kerék kombináció(k) (gumiabroncsok esetén meg kell adni a méret meghatározását, a legkisebb teherbírási értéket, a legkisebb sebességkategória jelzését; a 300 km/h legnagyobb sebességet túllépő járművekre szánt, Z kategóriába tartozó gumiabroncsok esetén ezzel egyenértékű információ szükséges; a kerekek esetében meg kell adni a keréktárcsa méretét (méreteit) és a felfekvési felület eltérését (eltéréseit) a középvonaltól)

Tengelyek

6.6.1.1.1.   1. tengely:

6.6.1.1.2.   2. tengely:

stb.

6.6.1.2.   Pótkerék (ha van):

A gördülési sugarak alsó és felső határértékei

6.6.2.1.   1. tengely:

6.6.2.2.   2. tengely:

stb.

6.6.3.   Az abroncsnyomásnak a járműgyártó által ajánlott értéke: … kPa

6.6.4.   Lánc/abroncs/kerék gépjárműtípusnak megfelelő kombinációja az elülső és/vagy a hátsó tengelyen, ahogy azt a gyártó javasolta:

6.6.5.   Az ideiglenesen használható tartalékkerék rövid leírása (amennyiben van ilyen):

7.   KORMÁNYZÁS

7.1.   A kormányzott tengely(ek) vázlatos ábrája, amely mutatja a kormánygeometriát:

Áttétel és kezelő berendezés

7.2.1.   A kormányzási áttétel típusa (adott esetben az első és a hátsó tengelyre meghatározva):

Csatlakozás a kerekekhez (ideértve a mechanikus módszerektől eltérő módszereket is; adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):

7.2.2.1.   Elektromos/elektronikus elemek rövid leírása (amennyiben van ilyen):

Rásegítési mód (ha van):

7.2.3.1.   Működési mód és ábra, gyártmány(ok) és típus(ok):

7.2.4.   A teljes kormányberendezés ábrája, amely jelzi a kormányzási működésre hatással levő különböző berendezések elhelyezését a járműben:

7.2.5.   A kormányberendezés(ek) vázlatos ábrája:

7.2.6.   A kormányberendezés beállítási tartománya és módszere (amennyiben van ilyen):

A kerekek legnagyobb kormányzási szöge

7.3.1.   Jobbra: … fok; a kormánykerék fordulatainak száma … (vagy ezzel egyenértékű adat):

7.3.2.   Balra: … fok; a kormánykerék fordulatainak száma … (vagy ezzel egyenértékű adat):

8.   FÉKBERENDEZÉS

A következő részleteket, ideértve az azonosítás módszerét, adott esetben, meg kell adni:

8.1.   A fékberendezés típusa és jellemzői (a 71/320/EGK irányelv I. mellékletének 1.6. pontjában meghatározottak szerint), rajzzal együtt (pl. dob- és tárcsafék, fékezett kerekek, csatlakozás a fékezett kerekekhez, fékpofa/féksarurészek és/vagy -betétek gyártmánya és típusa, hatékony fékezési terület, fékdob, fékpofa, féktárcsa átmérője, fékdob tömege, beállítási berendezések, tengely(ek) és a felfüggesztés lényeges részei):

Működési ábra, az alábbi (a 71/320/EGK irányelv I. mellékletének 1.2. pontjában meghatározottak szerinti) fékrendszerek leírása és/vagy rajza együtt például az áttétellel és vezérléssel (szerkezet, beállítás, emelőkar-áttételek, a vezérlés hozzáférhetősége és elhelyezése, működtetőkar reteszelővel mechanikus áttétel esetén, a csatlakozások fő elemeinek jellemzői, hengerek és vezérlődugattyúk, fékhengerek vagy azzal egyenértékű alkatrészek elektromos fékrendszer esetén)

8.2.1.   Üzemi fékrendszer:

8.2.2.   Biztonsági fékrendszer:

8.2.3.   Rögzítőfék-rendszer:

8.2.4.   Bármilyen kiegészítő fékrendszer:

8.2.5.   Fékrendszer leszakadás esetén:

8.3.   A pótkocsik fékrendszerének vezérlése és áttétele, a pótkocsi vontatására tervezett járműveknél:

8.4.   A jármű pótkocsi vontatásához szükséges elektromos/pneumatikus/hidraulikus (1) üzemi fékekkel felszerelt: igen/nem (1)

Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/választható (1)

8.5.1.   Blokkolásgátló fékrendszerrel ellátott járművek esetén a rendszer működésének leírása (ideértve bármely elektromos alkatrészt), elektromos blokkolási ábra, hidraulikus vagy pneumatikus keringetési terv:

8.6.   A 71/320/EGK irányelv II. mellékletének 1.1.4.2. pontjához tartozó függelék (vagy a XI. melléklet függeléke, ahol alkalmazható) szerinti számítás és görbék:

Az energiaellátás leírása és/vagy rajza (a segédenergiával működő fékrendszerek esetén is meg kell határozni):

8.7.1.   Sűrített levegővel működő fékrendszerek esetén, a p2 üzemi nyomás a nyomástartály(ok)ban:

8.7.2.   Vákuumfékrendszer esetén a kiindulási energiaszint a nyomástartály(ok)ban:

8.8.   A fékrendszerre vonatkozó számítások: a kerék kerületénél számított teljes fékerő és a fékezéshez kifejtett erő aránya:

8.9.   A fékrendszerek rövid leírása (a 71/320/EGK irányelv IX. melléklete 1. függeléke kiegészítésének 1.6. pontja alapján):

8.10.   Az I. típusú és/vagy a II. típusú vagy a III. típusú vizsgálatok alóli mentesség igénylése esetén, a 71/320/EGK irányelv VII. melléklete 2. függelékének megfelelő jelentés számát kell bejelenteni.

8.11.   A tartósfék(ek) típusának/típusainak részletes adatai:

9.   FELÉPÍTMÉNY

9.1.   A felépítmény típusa:

9.2.   Felhasznált anyagok és az összeállítás módszere:

Ajtók, zárszerkezetek és csuklópántok

Ajtók összeállítása és az ajtók száma:

9.3.1.1.   Méretek, nyitás iránya és legnagyobb szöge:

9.3.2.   A zárak és csuklópántok rajza és az ajtóban való elhelyezésük:

9.3.3.   A zárak és csuklópántok műszaki leírása:

9.3.4.   A bejáratok, lépcsők és szükséges kilincsek részletei (ideértve a méreteket is), adott esetben:

Látótér (a 77/649/EGK irányelv)

9.4.1.   Az elsődleges referenciajelek kellő részletességű megadása annak érdekében, hogy könnyen azonosíthatók legyenek, és ellenőrizhető legyen a referenciajelek helyzete a többihez képest és az R ponthoz viszonyítva:

9.4.2.   Azoknak az alkatrészeknek az elhelyezését mutató rajz(ok) vagy fénykép(ek), amelyek a látótér 180°-os szögébe esnek:

Szélvédő és más ablakok

Szélvédő

9.5.1.1.   Felhasznált anyagok:

9.5.1.2.   A felszerelés módja:

9.5.1.3.   Hajlásszög:

9.5.1.4.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

9.5.1.5.   Szélvédőtartozékok és ezek összeszerelésének helyzete, az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírásával:

Más ablakok

9.5.2.1.   Felhasznált anyagok:

9.5.2.2.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

9.5.2.3.   Az ablakemelő elektromos/elektronikus berendezéseinek rövid leírása (ha van):

Nyitható tetőablak

9.5.3.1.   Felhasznált anyagok:

9.5.3.2.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

Más üvegtáblák

9.5.4.1.   Felhasznált anyagok:

9.5.4.2.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

Szélvédőtörlő(k)

9.6.1.   Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt):

Szélvédőmosó berendezés

9.7.1.   Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt), vagy ha önálló műszaki egységként jóváhagyott, akkor az EK-típus-jóváhagyási szám:

Jég- és páramentesítő

9.8.1.   Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt):

9.8.2.   Legnagyobb elektromos fogyasztás: … kW

Közvetett látást biztosító eszközök

Tükrök (minden tükörre megadva)

9.9.1.1.   Gyártmány:

9.9.1.2.   EK-típus-jóváhagyási jel:

9.9.1.3.   Változat:

9.9.1.4.   Rajz(ok) a tükör azonosításához, bemutatva a tükör elhelyezését a jármű felépítményéhez viszonyítva

9.9.1.5.   A felszerelés módjának részletei, a jármű azon részével együtt, amelyre azt fel kell szerelni:

9.9.1.6.   A hátrafelé irányuló látómezőt befolyásoló választható berendezések:

9.9.1.7.   A beállító rendszer elektronikus szerkezeti elemeinek (ha van ilyen) rövid leírása: …

Közvetett látást biztosító, tükrökön kívüli eszközök:

Típus és jellemzők (például az eszköz teljes leírása):

9.9.2.1.1.   Kamera-monitor rendszer esetén az észlelési távolság (mm), a kontraszt, fénysűrűség-tartomány, zavaró fények kiküszöbölése, kijelző teljesítménye (fekete-fehér/színes), képfrissítési frekvencia, a monitor fénysűrűség-tartománya:

9.9.2.1.2.   Megfelelően részletezett rajzok a teljes eszköz bemutatásához, beleértve a szerelési utasításokat is; az EK-típus-jóváhagyási jel helyét a rajzokon jelölni kell.

Belső szerelvények

Az utasok belső védelme (a 74/60/EGK irányelv)

9.10.1.1.   A rögzített részek elhelyezését mutató tervrajzok vagy fényképek:

9.10.1.2.   A referenciavonal és a mentesített terület fényképe vagy rajza (a 74/60/EGK irányelv I. mellékletének 2.3.1. pontja):

9.10.1.3.   A belső berendezések fényképei, rajzai és/vagy perspektivikus részábrázolásuk, amely megmutatja az utastér belső részeit és a felhasznált anyagokat (kivéve a belső visszapillantó tükröket), a kezelőberendezéseket, a tetőt vagy tolótetőt, az ülések háttámláját, az üléseket és az ülések hátsó részét (a 74/60/EGK irányelv I. mellékletének 3.2. pontja):

A kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők elrendezése és jelölése:

9.10.2.1.   A jelzések, kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők elrendezéséről készült fényképek és/vagy rajzok:

9.10.2.2.   A kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők jelöléséről, valamint a 78/316/EGK irányelvben említett járműrészekről készült fényképek és/vagy rajzok, ahol szükséges:

9.10.2.3.   Összefoglaló táblázat

A jármű a 78/316/EGK irányelv II. és III. melléklete alapján a következő kezelőberendezésekkel, ellenőrző lámpákkal és kijelzőkkel van felszerelve:

Kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők, amelyek azonosítása kötelező, ha be vannak szerelve, és az e célból alkalmazott jelzések

Jelzés száma

Berendezések

Rendelkezésre álló kezelőberendezések/kijelzők (1)

Azonosító jelzés (1)

Helye (2)

Rendelkezésre álló ellenőrző lámpák

Azonosító jelzés (1)

Helye (2)

1

Világítás-főkapcsoló

Igen (10)

 

 

 

 

 

2

Tompított fényszóró

 

 

 

 

 

 

3

Távolsági fényszórók

 

 

 

 

 

 

4

Helyzetjelző (oldal) lámpák

 

 

 

 

 

 

5

Első ködfényszóró

 

 

 

 

 

 

6

Hátsó ködlámpa

 

 

 

 

 

 

7

Fényszóró-állító berendezés

 

 

 

 

 

 

8

Várakozást jelző lámpa

 

 

 

 

 

 

9

Irányjelző lámpa

 

 

 

 

 

 

10

Vészjelző lámpa

 

 

 

 

 

 

11

Szélvédőtörlő

 

 

 

 

 

 

12

Szélvédőmosó berendezés

 

 

 

 

 

 

13

Szélvédőtörlő, és -mosó

 

 

 

 

 

 

14

Fényszóró-tisztító berendezés

 

 

 

 

 

 

15

Szélvédő-párátlanító és -jégmentesítő

 

 

 

 

 

 

16

Hátsószélvédő-párátlanító és -jégmentesítő

 

 

 

 

 

 

17

Szellőztető ventilátor

 

 

 

 

 

 

18

Dízel-előmelegítő

 

 

 

 

 

 

19

Hidegindító

 

 

 

 

 

 

20

Fékmeghibásodás

 

 

 

 

 

 

21

Tüzelőanyagszint-jelző

 

 

 

 

 

 

22

Akkumulátortöltés-ellenőrző lámpa

 

 

 

 

 

 

23

Motorhűtés-hőmérséklet jelző

 

 

 

 

 

 


Kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők, amelyek azonosítása választható, ha be vannak szerelve, és az alkalmazott jelzések, ha az azonosításukra szükség van

Jelzés száma

Berendezések

Rendelkezésre álló kezelőberendezések/kijelzők (3)

Azonosító jelzés (3)

Helye (4)

Rendelkezésre álló ellenőrző lámpák

Azonosító jelzés (3)

Helye (4)

1

Rögzítőfék

 

 

 

 

 

 

2

Hátsó törlő

 

 

 

 

 

 

3

Hátsószélvédő-mosó

 

 

 

 

 

 

4

Hátsószélvédő-törlő, és -mosó

 

 

 

 

 

 

5

Szakaszos szélvédőtörlő

 

 

 

 

 

 

6

Hangjelző berendezés (kürt)

 

 

 

 

 

 

7

Motorháztető (elülső fedél)

 

 

 

 

 

 

8

Csomagtérfedél (hátsó fedél)

 

 

 

 

 

 

9

Biztonsági öv

 

 

 

 

 

 

10

Motorolajnyomás

 

 

 

 

 

 

11

Ólommentes benzin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ülések:

9.10.3.1.   Száma:

Helyzetük és elrendezésük:

9.10.3.2.1.   Ülőhelyek száma:

9.10.3.2.2.   Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülés(ek):

9.10.3.3.   Tömeg:

Jellemzők: EK-alkatrész-típusjóváhagyással nem rendelkező ülések vonatkozásában, leírás és rajz a következőkről

9.10.3.4.1.   az ülések és rögzítésük:

9.10.3.4.2.   a beállítási rendszer:

9.10.3.4.3.   az elmozdító- és rögzítési rendszer:

9.10.3.4.4.   a biztonsági öv rögzítése (ha az ülésszerkezetbe van beépítve):

9.10.3.4.5.   a jármű rögzítésre használt részei:

Az R pont koordinátái vagy rajza (x)

9.10.3.5.1.   Vezetőülés:

9.10.3.5.2.   A többi ülőhely:

Tervezési torzószög

9.10.3.6.1.   Vezetőülés:

9.10.3.6.2.   A többi ülőhely:

Az ülés beállításainak tartománya

9.10.3.7.1.   Vezetőülés:

9.10.3.7.2.   A többi ülőhely:

Fejtámlák

9.10.4.1.   Fejtámlák típusai: egybeépített/leszerelhető/különálló (1)

9.10.4.2.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak):

Még nem jóváhagyott fejtámlák esetén

9.10.4.3.1.   A fejtámla részletes leírása, különösen tekintettel a párnázat anyagára vagy anyagaira, és adott esetben a merevítések és rögzítőelemek helyzete és meghatározása azon ülések tekintetében, amelyekre jóváhagyást kérnek:

„Különálló” fejtámla esetén

9.10.4.3.2.1.   Annak a szerkezeti résznek a részletes leírása, ahová a fejtámlát rögzíteni kell:

9.10.4.3.2.2.   A szerkezet és a fejtámla jellemző részeinek méretezett rajzai:

Az utastér fűtőrendszere

9.10.5.1.   A jármű rövid leírása, tekintettel annak fűtési rendszerére, ha a motor hűtőfolyadékának hőjét használja fel:

A járműtípus részletes leírása, tekintettel a fűtésre, ha a hűtőlevegő vagy a motor kipufogógázai fűtési forrásként szolgálnak, ideértve a következőket:

9.10.5.2.1.   A fűtési rendszer vázlatos rajza, jelölve annak elhelyezését a járműben:

9.10.5.2.2.   A kipufogógázokat a fűtéshez felhasználó fűtési rendszerek hőcserélőjének, vagy annak az alkatrésznek, ahol a hőcsere végbemegy, a vázlatos rajza (a motor hűtőlevegőjét felhasználó fűtési rendszereknél):

9.10.5.2.3.   A hőcserélőnek vagy részeinek – különösen azoknak, ahol a hőcsere végbemegy – a metszeti rajza, amely jelöli a fal vastagságát, a felhasznált anyagokat és a felületének jellemzőit:

9.10.5.2.4.   Meg kell határozni a fűtőrendszer további fontos alkatrészeit, mint például a fűtőventilátort, tekintettel annak összeszerelési módjára és műszaki adataira:

A járműtípus rövid leírása, tekintettel az égéshő felhasználásával működő fűtőrendszerre és az automata vezérlésre:

9.10.5.3.1.   Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés, a légszívó rendszer, a kipufogórendszer, az üzemanyagtartály, az üzemanyag-ellátó rendszer (beleértve a szelepeket) és az elektromos csatlakozások elrendezési rajza, amely mutatja ezek helyét a járműben.

9.10.5.4.   Legnagyobb elektromos fogyasztás: … kW

A kormányberendezés működését befolyásoló alkatrészek ütközés esetén (a 74/297/EGK irányelv)

9.10.6.1.   A járműtípus részletes leírása, fényképekkel és/vagy rajzokkal együtt, tekintettel a jármű azon részének szerkezetére, méreteire, irányára és alkotóanyagaira, amely a kormányberendezés előtt helyezkedik el, beleértve azokat az alkatrészeket, amelyeket arra terveztek, hogy a kormányberendezésnek történő ütközés esetén az energia egy részét elnyeljék:

9.10.6.2.   Azoknak a 9.10.6.1. pontban leírtaktól különböző alkatrészeknek a fényképe(i) vagy rajza(i), amelyeket a gyártó a műszaki szolgálattal egyetértésben a kormányberendezés ütközéskori működését befolyásolónak tekint:

Egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságai (a 95/28/EK irányelv)

A tető belső burkolására használt anyag(ok)

9.10.7.1.1.   Az alkatrészek EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak):

Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.1.2.1.   Alapanyag(ok)/megnevezés: …/…

9.10.7.1.2.2.   Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1):

9.10.7.1.2.3.   A burkolás típusa (1):

9.10.7.1.2.4.   Legnagyobb/legkisebb vastagság: …/… mm

A hátsó és az oldalsó falakra használt anyag(ok)

9.10.7.2.1.   Az alkatrészek EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak):

Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.2.2.1.   Alapanyag(ok)/megnevezés: …/…

9.10.7.2.2.2.   Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1):

9.10.7.2.2.3.   A burkolás típusa (1):

9.10.7.2.2.4.   Legnagyobb/legkisebb vastagság: …/… mm

A padlózatra használt anyag(ok)

9.10.7.3.1.   Az alkatrészek EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak):

Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.3.2.1.   Alapanyag(ok)/megnevezés: …/…

9.10.7.3.2.2.   Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1):

9.10.7.3.2.3.   A burkolás típusa (1):

9.10.7.3.2.4.   Legnagyobb/legkisebb vastagság: …/… mm

Az üléskárpithoz használta anyag(ok)

9.10.7.4.1.   Az alkatrészek EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak):

Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.4.2.1.   Alapanyag(ok)/megnevezés: …/…

9.10.7.4.2.2.   Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1):

9.10.7.4.2.3.   A burkolás típusa (1):

9.10.7.4.2.4.   Legnagyobb/legkisebb vastagság: …/… mm

Fűtő- és szellőztetőcsövekhez használt anyag(ok)

9.10.7.5.1.   Az alkatrész EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak):

Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.5.2.1.   Alapanyag(ok)/megnevezés: …/…

9.10.7.5.2.2.   Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1):

9.10.7.5.2.3.   A burkolás típusa (1):

9.10.7.5.2.4.   Legnagyobb/legkisebb vastagság: …/… mm

A csomagtartóhoz használt anyag(ok)

9.10.7.6.1.   Az alkatrész EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak):

Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.6.2.1.   Alapanyag(ok)/megnevezés: …/…

9.10.7.6.2.2.   Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1):

9.10.7.6.2.3.   A burkolás típusa (1):

9.10.7.6.2.4.   Legnagyobb/legkisebb vastagság: …/… mm

Más célokra használt anyag(ok)

9.10.7.7.1.   Rendeltetés:

9.10.7.7.2.   Az alkatrész EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak):

Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.7.3.1.   Alapanyag(ok)/megnevezés: …/…

9.10.7.7.3.2.   Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1):

9.10.7.7.3.3.   A burkolás típusa (1):

9.10.7.7.3.4.   Legnagyobb/legkisebb vastagság: …/… mm

Teljes berendezésként jóváhagyott alkatrészek (ülések, válaszfalak, csomagtartók, stb.)

9.10.7.8.1.   Az alkatrész EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak):

9.10.7.8.2.   A teljes berendezés esetében: ülés, válaszfal, csomagtartók, stb. (1)

Kiálló részek (74/483/EGK irányelv és 92/114/EGK irányelv)

9.11.1.   Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), a mellékelt metszetek és ábrák elhelyezkedésének megadásával:

9.11.2.   Rajzok és/vagy fényképek például, amennyiben fontos, a következőkről: ajtó- és ablakoszlop, légbevezető rácsok, hűtőrácsok, szélvédőtörlő, esőelvezető csatornák, kilincsek, állítható sínek, légterelők, csuklópántok és ajtózárak, vonóhorog, szemek, díszítő szegély, jelvények, emblémák és rovátkák, és a külső felület bármely olyan kiálló része, illetve bármely olyan része, amely kritikusnak tekinthető (pl. világítóberendezés). Ha az előző mondatban felsorolt részek nem kritikusak, pusztán dokumentációs célokra fényképpel is helyettesíthetők, ha szükséges, mellékelve a méretekre vonatkozó részleteket és/vagy leírást:

9.11.3.   A külső felület részeinek rajzai a 74/483/EGK irányelv I. mellékletének 6.9.1. pontjában meghatározottakkal összhangban:

9.11.4.   A lökhárítók rajza:

9.11.5.   A padlóvonal rajza:

Biztonsági övek és/vagy más utasbiztonsági rendszerek

9.12.1.   A biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek száma és helyzete, és azok az ülések, amelyeken azok használhatók:

(B = bal oldal, J = jobb oldal, K = közép)

 

Teljes EK-típus-jóváhagyási jel

Változata, ha van

Az övet a magassághoz állító berendezés (meg kell jelölni: igen/nem/választható)

Első üléssor

B

 

 

 

K

 

 

 

J

 

 

 

Második üléssor (5)

B

 

 

 

K

 

 

 

J

 

 

 

9.12.2.   A kiegészítő utasbiztonsági rendszerek jellege és elhelyezkedése (meg kell jelölni: igen/nem/választható):

(B = bal oldal, J = jobb oldal, K = közép)

 

Elülső légzsák

Oldalsó légzsák

Övelőfeszítő berendezés

Első üléssor

B

 

 

 

K

 

 

 

J

 

 

 

Második üléssor (6)

B

 

 

 

K

 

 

 

J

 

 

 

9.12.3.   A biztonsági övek rögzítésének száma és elhelyezése, és a 76/115/EGK irányelvnek való megfelelés bizonyítéka (EK-típus-jóváhagyási szám vagy vizsgálati jegyzőkönyv):

9.12.4.   Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha van):

Biztonsági öv rögzítései

9.13.1.   A felépítés fényképei és/vagy rajzai, a tényleges és hatékony rögzítések elhelyezésével és méreteivel, ideértve az R pontokat is:

9.13.2.   Az öv rögzítéseinek és a jármű szerkezete azon részeinek rajzai, amelyekhez a rögzítéseket felerősítették (az anyag megjelölésével):

9.13.3.   A rögzítéshez való illesztésre engedélyezett biztonságiöv-típusok (**) leírása, amellyel a jármű fel van szerelve:

 

Rögzítés helye

Járműszerkezet

Ülésszerkezet

Első üléssor

 

 

Jobb oldali ülés

Alsó rögzítés

külső

belső

Felső rögzítés

 

Középső ülés

Alsó rögzítés

Jobb

 

 

bal

Felső rögzítés

 

Bal oldali ülés

Alsó rögzítés

kívül

 

 

belül

Felső rögzítés

 

Második üléssor (7)

 

 

Jobb oldali ülés

Alsó rögzítés

kívül

belül

Felső rögzítés

 

Középső ülés

Alsó rögzítés

jobb

 

 

bal

Felső rögzítés

 

Bal oldali ülés

Alsó rögzítés

kívül

 

 

belül

Felső rögzítés

 

9.13.4.   Meghatározott típusú biztonsági öv leírása, ahol a rögzítés az ülés háttámláján van elhelyezve, vagy magában foglal egy energiaelosztó berendezést:

Hátsó rendszámtábla felszerelési helye (ha lehetséges, a terjedelem megadásával, adott esetben rajzok is használhatók)

9.14.1.   Az útfelületi magasság, felső él:

9.14.2.   Az útfelületi magasság, alsó él:

9.14.3.   A középvonalnak a jármű hosszanti felezősíkjától való távolsága:

9.14.4.   A jármű bal szélétől való távolság:

9.14.5.   Méretek (hossz x szélesség):

9.14.6.   A hosszanti felezősík hajlása:

9.14.7.   Láthatósági szög a vízszintes síkon:

Hátsó aláfutás elleni védelem (70/221/EGK irányelv)

9.15.0.   Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)

9.15.1.   A hátsó aláfutás elleni védelemhez szükséges járműrészek rajza, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza a legszélesebb hátsó tengely helyével és elhelyezésével együtt, a hátsó aláfutás elleni védelem felszerelésének és elhelyezésének a rajza. Ha a hátsó aláfutás elleni védelem nem egy különálló berendezés, a rajznak világosan mutatnia kell, hogy az előírt méreteknek megfelel:

9.15.2.   Külön berendezés esetén a hátsó aláfutás elleni védelem teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és elhelyezésével együtt), vagy ha azt önálló műszaki egységként már jóváhagyták, annak EK-típus-jóváhagyási száma:

Kerékdobok (78/549/EGK irányelv)

9.16.1.   A jármű rövid leírása a kerékdobjai tekintetében:

9.16.2.   A kerékdobok részletes rajza és járművön való elhelyezésük, mutatva a 78/549/EGK irányelv I. mellékletének 1. ábrája által meghatározott méreteket, és figyelembe véve a kerékabroncs/kerék szélsőséges kombinációit:

Hatóságilag előírt táblák (76/114/EGK irányelv)

9.17.1.   A hatóságilag előírt táblák és feliratok, valamint a jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza:

9.17.2.   A táblák és feliratok hivatalos részének fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):

9.17.3.   A jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):

A gyártó nyilatkozata a 76/114/EGK irányelv II. mellékletének 1.1.1. pontjában előírt követelményeknek való megfelelőségről

9.17.4.1.   Az ISO 3779:1983 szabvány 5.3. pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében használt második csoport, és adott esetben a harmadik csoportban szereplő jelek magyarázata:

9.17.4.2.   Amennyiben a második csoportba tartozó jeleket használnak az ISO 3779:1983 szabvány 5.4. pontja követelményeinek teljesítéséhez, ezeket a jeleket fel kell tüntetni:

Rádiózavar-elhárítás

9.18.1.   A felépítmény motorházat formáló része, valamint az utastér ezzel határos része alakjának és alkatrésze anyagának leírása és rajza/fényképe:

9.18.2.   A motorházban elhelyezett fémalkatrészek elhelyezésének rajza vagy fényképe (pl. fűtőberendezések, pótkerék, légszűrő, kormányberendezés stb.):

9.18.3.   A rádiózavar-szűrő berendezés táblázata és rajza:

9.18.4.   Az egyenáramú ellenállás névértékének részletei, és amennyiben a gyújtáskábelek ellenállásosak, a méterenkénti névleges ellenállásuk részletei:

Oldalsó ütközésvédelem (89/297/EGK irányelv)

9.19.0.   Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)

9.19.1.   A jármű oldalsó ütközésvédelemmel kapcsolatos részei, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza a tengely(ek) helyével és elhelyezésével együtt, az oldalsó ütközésvédelmi berendezés(ek) felszerelésének és elhelyezésének a rajza. Ha az oldalsó ütközésvédelmet oldalsó ütközésvédelmi berendezés(ek) nélkül érik el, a rajznak világosan kell mutatnia, hogy az előírt méreteknek megfelel

9.19.2.   Oldalsó ütközésvédelmi berendezés(ek) esetén a berendezés(ek) teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és elhelyezésével együtt) vagy annak(azoknak) EK-alkatrész-típusjóváhagyási száma(i):

Felcsapódó víz elleni védelem (91/226/EGK irányelv)

9.20.0.   Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)

9.20.1.   A jármű rövid leírása, tekintettel a felcsapódó víz elleni védelemre és annak alkotóelemeire:

9.20.2.   A felcsapódó víz elleni védelem részletes rajza és járművön való elhelyezése, mutatva a 91/226/EGK irányelv III. mellékletében szereplő ábra által meghatározott méreteket, és figyelembe véve a kerékabroncs/kerék szélsőséges kombinációit:

9.20.3.   A felcsapódó víz elleni védelem EK-típus-jóváhagyási száma, ha van:

Oldalsó ütközés elleni védelem (96/27/EK irányelv)

9.21.1.   A jármű részletes leírása, fényképekkel és/vagy rajzokkal együtt, tekintettel az utastér oldalsó falának szerkezetére, méreteire, a burkolatára és az összetevő anyagokra (külső és belső), ideértve a védelmi rendszer különleges részleteit, adott esetben:

Mellső aláfutás elleni védelem

9.22.1.   A jármű mellső aláfutás elleni védelemhez szükséges részei, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza az mellső aláfutás elleni védelem helyével és elhelyezésével és/vagy felszerelésével együtt. Amennyiben az aláfutás elleni védelemre nem külön berendezés szolgál, a rajznak világosan mutatnia kell, hogy az előírt méreteknek megfelel:

9.22.2.   Külön berendezés esetén a mellső aláfutás elleni védelem teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és elhelyezésével együtt) vagy ha azt már önálló műszaki egységként jóváhagyták, annak EK-típus-jóváhagyási száma:

Gyalogosvédelem

9.23.1.   A jármű elülső részének (külső és belső) fényképeket és/vagy rajzokat is tartalmazó részletes leírása, annak szerkezete, méretei, referenciavonalai és a felhasznált anyagok. E leírás tartalmazza az esetleg felszerelt aktív védelmi rendszer adatait.

10.   VILÁGÍTÓ- ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEK

10.1.   A valamennyi berendezést tartalmazó táblázat: szám, gyártmány, modell, EK-típus-jóváhagyási jel, távolsági fényszóró legnagyobb fényerőssége, szín, ellenőrző lámpa:

10.2.   A világító- és fényjelző berendezések elhelyezését mutató rajz:

A következő adatokat kell megadni (szövegesen és/vagy ábrával), a 76/756/EGK irányelvben meghatározott valamennyi lámpa és fényszóró tekintetében.

10.3.1.   A világítófelület kiterjedését mutató rajz:

10.3.2.   A látható felület meghatározására használt módszer (a 76/756/EGK irányelv II. mellékletének 1. pontjában említett dokumentumok 2.10. pontja):

10.3.3.   Vonatkoztatási koordináta-tengely és vonatkoztatási középpont:

10.3.4.   Elrejthető lámpák működtetési módja:

10.3.5.   Különleges beszerelési és kábelezési utasítások:

Tompított fényszórók: rendes elhelyezése, ahogy az a 76/756/EGK irányelv II. mellékletében említett dokumentumok 6.2.6.1. pontjának 1. pontjában szerepel:

10.4.1.   Alapbeállítási érték:

10.4.2.   Ennek feltüntetési helye:

10.4.3.

Fényszóróállító berendezés leírása/rajza (1) és típusa (pl. automata, kézzel fokozatosan állítható, kézzel fokozatmentesen állítható): …

Csak fényszóróállító berendezéssel rendelkező járművek esetén

10.4.4.

Kezelőberendezés: …

10.4.5.

Referenciajelek: …

10.4.6.

A terhelési állapotokhoz tartozó jelölések: …

10.5.   Lámpákon kívüli különböző elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):

11.   VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS

11.1.   Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) fajtája és típusa:

11.2.   Felszerelt csatlakozóberendezés(ek) D, U, S és V jellemzői vagy a felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) minimális D, U, S és V jellemzői: … daN

11.3.   Használati útmutató a csatlakozótípus járműhöz való csatlakoztatásához, és a járművön lévő rögzítési pontok fényképei vagy rajzai, ahogyan azt a gyártó megadja; kiegészítő információk, ha a csatlakozótípus csak meghatározott járműtípus-változatra vagy -kivitelezésre korlátozott:

11.4.   Speciális vontatóbak vagy emelőlemezek beszerelésére vonatkozó információk:

11.5.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

12.   VEGYES

Hangjelző berendezés(ek)

12.1.1.   A berendezés(ek) elhelyezése, rögzítés módszere, helyzete, iránya, méretekkel együtt:

12.1.2.   Berendezés(ek) száma:

12.1.3.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

12.1.4.   Elektromos/pneumatikus (1) keringési ábra:

12.1.5.   Névleges feszültség vagy nyomás:

12.1.6.   A rögzítőberendezés rajza:

A jármű jogosulatlan használata ellen védelmet biztosító berendezések

Biztonsági berendezés

12.2.1.1.   A járműtípus részletes leírása a vezérlés elrendezése és tervezése tekintetében, vagy az egység leírása, amelyen a biztonsági berendezés működik:

12.2.1.2.   A biztonsági berendezés rajza és a járműre való felszerelése:

12.2.1.3.   A berendezés műszaki leírása:

12.2.1.4.   A használt zárkombinációk részletei:

Járműindítás-gátló

12.2.1.5.1.   EK-típus-jóváhagyási szám, ha van:

Még nem jóváhagyott indításgátlók esetén

12.2.1.5.2.1.   Az indításgátló, illetve a véletlen aktiválás elkerülésére kidolgozott módszerek részletes műszaki leírása:

12.2.1.5.2.2.   A rendszer(ek), amely(ek) alapján az indításgátló működik:

12.2.1.5.2.3.   A ténylegesen cserélhető kódok száma, szükség esetén:

Riasztórendszer (ha van)

12.2.2.1.   EK-típus-jóváhagyási szám, ha van:

Még nem jóváhagyott riasztórendszerek esetén

12.2.2.2.1.   A riasztórendszer és a jármű ehhez kapcsolódó részeinek részletes leírása:

12.2.2.2.2.   A riasztórendszert alkotó fő alkatrészek:

12.2.3.   Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen):

Vontatószerkezet(ek)

12.3.1.   Elülső: vonóhorog/szem/más (1)

12.3.2.   Hátul: vonóhorog/szem/más/nincs (1)

12.3.3.   A vontatószerkezet(ek) elhelyezését, szerkezetét és felszerelését mutató rajz vagy fénykép az alvázról/járműtestről:

12.4.   Adatok a tüzelőanyag-fogyasztást befolyásoló, a motorhoz nem kapcsolódó bármely berendezésről (ha más pontban nem szerepel):

12.5.   Adatok a zajcsökkentést szolgáló, a motorhoz nem kapcsolódó bármely berendezésről (ha más pontban nem szerepel):

Sebességkorlátozó készülék (92/24/EGK irányelv)

12.6.1.   Gyártó(k):

12.6.2.   Típus(ok):

12.6.3.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak):

12.6.4.   Sebesség vagy sebességtartomány, amelynél a sebességkorlátozást be kell állítani: … km/h

Táblázat a jármű(vek)ben elhelyezett rádiófrekvenciás adókészülékek beszereléséhez és használatához, ha alkalmazható:

Frekvenciasávok (Hz)

Max. kimeneti teljesítmény (W)

Az antenna helyzete a járművön, a beszerelés és/vagy a használat egyedi feltételei

A típusjóváhagyás kérelmezőjének – adott esetben – rendelkezésre kell bocsátania a következőket is:

1. függelék

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó és korábban nem felsorolt összes elektromos és/vagy elektronikus alkatrész jegyzéke (gyártmány és típus feltüntetésével) (lásd a 2004/104/EK irányelv 2.1.9. és 2.1.10. pontját).

2. függelék

A (2004/104/EK irányelv hatálya alá tartozó) elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezésének, valamint a vezetékköteg általános elrendezésének a vázlata vagy rajza.

3. függelék

A típus bemutatásához kiválasztott jármű leírása

Felépítmény jellege:

Bal- vagy jobbkormányos:

Tengelytávolság:

4. függelék

A gyártó vagy jóváhagyott/elismert laboratóriumok által szolgáltatott vizsgálati jegyzőkönyv(ek) a típusbizonyítvány kiállítása céljából.

12.7.1.   24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: Igen/Nem (a nem kívánt rész törlendő).

12.7.2.   79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: Igen/Nem (a nem kívánt rész törlendő).

13.   A VEZETŐÜLÉSEN KÍVÜL NYOLCNÁL TÖBB ÜLÉSSEL RENDELKEZŐ, SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA HASZNÁLT JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

A jármű osztálya (I. osztály, II. osztály, III. osztály, A. osztály, B. osztály):

13.1.1.   Az önálló műszaki egységként jóváhagyott felépítmény EK-típus-jóváhagyási száma: …

13.1.2.   Azok az alváztípusok, amelyekre az EK-típusjóváhagyással rendelkező felépítmény felszerelhető (gyártó(k), és a nem teljes jármű típusai):

Utastér (m2)

13.2.1.   Összesen (S0):

13.2.2.   Felső szint (S0a) (1):

13.2.3.   Alsó szint (S0b) (1):

13.2.4.   Álló utasok számára (S1):

Utasok száma (ülő és álló)

13.3.1.   Összesen (N):

13.3.2.   Felső szint (Na) (1):

13.3.3.   Alsó szint (Nb) (1):

Ülő utasok száma

13.4.1.   Összesen (A):

13.4.2.   Felső szint (Aa) (1):

13.4.3.   Alsó szint (Ab) (1):

13.5.   Utasajtók száma:

Vészkijáratok száma (ajtók, ablakok, menekülőnyílások, összekötő lépcsők, féllépcsők):

13.6.1.   Összesen:

13.6.2.   Felső szint (1):

13.6.3.   Alsó szint (1):

13.7.   Csomagtér térfogata (m3):

13.8.   Csomagszállításra szolgáló terület a tetőn (m2):

13.9.   A jármű megközelítését elősegítő műszaki berendezések (pl. rámpák, emelőpadok, lépcsőleeresztő rendszer), amennyiben beszerelt:

A felépítmény szilárdsága

13.10.1.   EK-típus-jóváhagyási szám, ha van:

Még nem jóváhagyott felépítmények esetén

13.10.2.1.   A jármű felépítményének részletes leírása, beleértve annak méreteit, formáját és alkotóanyagait, illetve az alvázkerethez való rögzítését:

13.10.2.2.   A jármű és belső elrendezése azon részeinek rajzai, amelyek a felépítmény szilárdságára vagy a fennmaradó helyre hatással vannak:

13.10.2.3.   Az üzemben levő jármű tömegközéppontjának helyzete menetkész állapotban hosszirányban, keresztirányban és függőleges irányban:

13.10.2.4.   A külső utasülések középvonalainak egymástól való legnagyobb távolsága:

13.11.   A […/…/EK] irányelvnek ennek a műszaki egységnek a vonatkozásában teljesítendő és igazolandó pontjai:

14.   VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK (98/91/EK rendelet)

Villamos berendezések a 94/55/EK irányelvnek megfelelően:

14.1.1.   A vezetők túlmelegedése elleni védelem:

14.1.2.   A megszakító típusa:

14.1.3.   Az akkumulátor főkapcsolójának típusa és működése:

14.1.4.   A menetíró biztonsági reteszének leírása és elhelyezése:

14.1.5.   A tartósan feszültség alatt álló berendezések leírása. Meg kell adni az alkalmazott európai (EN) szabványt:

14.1.6.   A vezetőfülke hátoldalában elhelyezkedő elektromos berendezések szerkezete és védelme:

Tűzveszély megelőzése

14.2.1.   A vezetőfülkében lévő nehezen éghető anyag típusa:

14.2.2.   A vezetőfülke mögött lévő hővédő pajzs típusa (ha van):

14.2.3.   A motor elhelyezése és hőhatás elleni védelme:

14.2.4.   A kipufogórendszer elhelyezése és hőhatás elleni védelme:

14.2.5.   Tartós fékrendszerek hőhatás elleni védelmének típusa és kivitelezése:

14.2.6.   A kiegészítő fűtőberendezések típusa, kialakítása és elhelyezése:

A felépítményre vonatkozó különleges előírások, ha vannak, a 94/55/EK irányelvnek megfelelően

14.3.1.   Az EX/II típusú és az EX/III típusú járművekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelőséget célzó intézkedések leírása:

14.3.2.   EX/III típusú járművek esetében a külső hővel szembeni ellenállás:

Magyarázó megjegyzések

(*)

Valamennyi változat felső és alsó értékét meg kell adni.

(**)

A használandó jelzések és jelek tekintetében lásd a 77/541/EGK irányelv III. mellékletének 1.1.3. és 1.1.4. pontját. Az „S” típusú biztonsági övek esetén meg kell határozni a típus(ok) jellemzőjét.

(***)

Az alkatrészekre vonatkozó információt ennél a pontnál olyan mértékig kell megadni, amennyire az ilyen információ a vonatkozó beszerelési jóváhagyási bizonyítványban szerepel.

(+)

A járművek akár benzinnel, akár gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működhetnek, de ha kizárólag vészhelyzetek esetére vagy az indításhoz benzinüzemű rendszer van beszerelve, és a benzintartály nem tartalmazhat 15 liternél több benzint, akkor a vizsgálat szempontjából a járművet úgy kell tekinteni, mintha gázüzemű lenne.

(+++)

Kizárólag a terepjárók meghatározásának céljára.

(#)

Úgy kell meghatározni, hogy a járműtípus valamennyi műszaki kialakítása tekintetében világos legyen a tényleges érték.

(1)

A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben a lehetőségek egyikét sem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

(2)

Meg kell adni a tűréshatárokat.

(a)

Amennyiben egy alkatrészre a típusjóváhagyást megadták, az alkatrész leírása helyettesíthető a jóváhagyásra történő hivatkozással. Ugyancsak nincs szükség az alkatrész leírására, ha annak szerkezete a csatolt ábrákból és rajzokból világosan látható. Azoknál a pontoknál, amelyek rajzok vagy fényképek csatolását írják elő, meg kell adni a csatolt dokumentumok számát.

(b)

Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a tájékoztatóban „?” jellel kell helyettesíteni. (pl. ABC??123??).

(c)

A II. melléklet A. szakaszában felsorolt meghatározásoknak megfelelően osztályozva.

(d)

Ha lehetséges, az „Euronorm”-nak megfelelő megnevezéssel, más esetben a következők feltüntetésével:

az anyag megnevezése,

folyáshatár,

szakítószilárdság,

szakadási nyúlás (%-ban),

Brinell-keménység.

(e)

A rendes vezetőfülkével és a hálóhelyes vezetőfülkével készülő változatnál mindkét esetben meg kell adni a tömeget és a méreteket.

(f)

ISO 612:1978 szabvány, 6.4. meghatározás.

(g)

ISO 612:1978 szabvány, 6.19.2. meghatározás.

(h)

ISO 612:1978 szabvány, 6.20. meghatározás.

(i)

ISO 612:1978 szabvány, 6.5. meghatározás.

(j)

ISO 612:1978 szabvány, 6.1. meghatározás, és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.4.1. pontja.

(k)

ISO 612:1978 szabvány, 6.2. meghatározás, és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.4.2. pontja.

(l)

ISO 612:1978 szabvány, 6.3. meghatározás, és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.4.3. pontja.

(m)

ISO 612:1978 szabvány, 6.6. meghatározás.

(n)

ISO 612:1978 szabvány, 6.7. meghatározás.

(na)

ISO 612:1978 szabvány, 6.10. meghatározás.

(nb)

ISO 612:1978 szabvány, 6.11. meghatározás.

(nc)

ISO 612:1978 szabvány, 6.9. meghatározás.

(nd)

ISO 612:1978 szabvány, 6.18.1. meghatározás.

(o)

A vezető és – szükség esetén – a kezelőszemélyzet tagjának tömegét 75 kg-nak kell tekinteni (amelyből a ISO 2416:1992 szabvány alapján 68 kg a testsúly és 7 kg a poggyászsúly), a tüzelőanyag-tartály 90 %-ig van töltve, más folyadékot tartalmazó rendszerek (kivéve a vízzel töltötteket) pedig a gyártó által meghatározott űrtartalom 100 %-áig vannak töltve.

(p)

A „vonószerkezet kinyúlása”: a középtengelyes pótkocsi kapcsolója és a hátsó tengely(ek) középvonala közötti vízszintes távolság.

(q)

Nem hagyományos motorok és rendszerek esetében a gyártónak az itt említettekkel egyenértékű műszaki jellemzőket kell szolgáltatnia.

(r)

Ezt az adatot a legközelebbi tizedmilliméterre kell kerekíteni.

(s)

Ezt az értéket ki kell számolni (π = 3,1416) és a legközelebbi cm3-re kell kerekíteni.

(t)

A 80/1269/EGK irányelv követelményeinek megfelelően meghatározva.

(u)

A 80/1268/EGK irányelv követelményeinek megfelelően meghatározva.

(v)

A meghatározott műszaki jellemzőket minden előterjesztett változatra meg kell adni.

(w)

5 %-os tűrés megengedett.

(x)

„R pont” vagy „ülésvonatkozási pont”: az a tervezési pont, amit a jármű gyártója minden üléshelyzet tekintetében meghatároz, és amelyet a 77/649/EGK irányelv III. mellékletében meghatározott háromdimenziós vonatkozási rendszerre tekintettel állapítanak meg.

(y)

Pótkocsik vagy félpótkocsik, illetve olyan járművek, amelyekhez a csatlakozóberendezés vagy a nyeregszerkezet irányába jelentős függőleges irányú erőt kifejtő pótkocsit vagy félpótkocsit kapcsoltak, esetében ez a terhelést, osztva a gravitáció állandó gyorsulásával, a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg tartalmazza.

(z)

„Motor feletti vezetőfülke”: olyan összeállítás, amelyben a motor hosszának több mint fele a szélvédő alsó élének elülső pontja mögött található, és a kormánykerékagy a jármű hosszának első negyedében van.


(1)  

x

=

igen

=

nem vagy nem önállóan

o

=

választható.

(2)  

d

=

közvetlenül kapcsolódik a kezelőberendezésekhez, kijelzőkhöz, ellenőrző lámpákhoz

c

=

közelben.

(3)  

x

=

igen

=

nem vagy nem önállóan

o

=

választható

(4)  

d

=

közvetlenül kacsolódik a kezelőberendezésekhez, kijelzőkhöz, ellenőrző lámpákhoz

c

=

közelben

(5)  A táblázat szükség szerint kiterjeszthető azon járművekre, amelyekben több mint két sor ülés van, vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében.

(6)  A táblázat szükség szerint kiterjeszthető azon járművekre, amelyekben több mint két sor ülés van, vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében.

(7)  A táblázat szükség szerint kiterjeszthető azon járművekre, amelyekben több mint két sor ülés van, vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében.

II. MELLÉKLET

A járműkategóriákra és járműtípusokra vonatkozó fogalommeghatározások

A.   A JÁRMŰTÍPUS MEGHATÁROZÁSA

A járműkategóriák meghatározása a következő osztályozás szerint történik: (Ahol a következő meghatározások a „megengedett össztömeg”-re utalnak, ott ez az I. melléklet 2.8. pontjában meghatározott „műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg”-et jelenti.)

M kategória:

legalább négy kerékkel rendelkező, személyszállításra tervezett és épített gépjárművek.

M1 kategória:

személyszállításra tervezett és épített, a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező járművek.

M2 kategória:

személyszállításra tervezett és épített, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező járművek, amelyek megengedett össztömege nem haladja meg az 5 tonnát.

M3 kategória:

személyszállításra tervezett és épített, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja az 5 tonnát.

Az M kategóriába sorolt járművek felépítménytípusait és azok meghatározását e melléklet C. részének 1. bekezdése (az M1 kategóriába tartozó járművekre) és 2. bekezdése (az M2 és M3 kategóriába tartozó járművekre) állapítja meg az abban a részben megjelölt alkalmazás céljára.

N kategória:

legalább négy kerékkel rendelkező, árufuvarozásra tervezett és épített járművek.

N1 kategória:

árufuvarozásra tervezett és épített járművek, amelyek megengedett össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát.

N2 kategória:

árufuvarozásra tervezett és épített járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 12 tonnát.

N3 kategória:

árufuvarozásra tervezett és épített járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 12 tonnát.

Azoknak a vontatójárműveknek az esetében, amelyeket félpótkocsival vagy középtengelyes pótkocsival való használatra terveztek, a jármű osztályba sorolásához mértékadó megengedett össztömeg a vontatójármű tömege menetkész állapotban megnövelve a félpótkocsi vagy a középtengelyes pótkocsi által a vontatójárműre gyakorolt legnagyobb statikus függőleges terhelésnek megfelelő tömeggel, és – adott esetben – a vontatójármű saját terhelésének megengedett legnagyobb tömegével.

Az N kategóriába sorolt járművek felépítménytípusait és azok meghatározását e melléklet C. részének (3) bekezdése állapítja meg az abban a részben megjelölt alkalmazás céljára.

O kategória:

pótkocsik (félpótkocsik is).

O1 kategória:

pótkocsik, amelyek megengedett össztömege nem haladja meg a 0,75 tonnát.

O2 kategória:

pótkocsik, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 0,75 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 tonnát.

O3 kategória:

pótkocsik, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 10 tonnát.

O4 kategória:

pótkocsik, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 10 tonnát.

A félpótkocsik vagy középtengelyes pótkocsik esetében a pótkocsi osztályba sorolásához mértékadó megengedett össztömeg a félpótkocsi vagy a középtengelyes pótkocsi által a talajra gyakorolt legnagyobb statikus függőleges terhelésből származó tömeg, amikor a pótkocsi a vontatójárművel összekapcsolt állapotban és a műszakilag megengedett legnagyobb értékig terhelve van.

Az O kategóriába sorolt járművek felépítménytípusait és azok meghatározását e melléklet C. részének (4) bekezdése állapítja meg az abban a részben megjelölt alkalmazás céljára.

Terepjáró járművek (G jelzés)

4.1.   A két tonnát meg nem haladó megengedett össztömegű, az N1 kategóriába sorolt járművek és az M1 kategóriába sorolt járművek terepjáró járműnek minősülnek, ha rendelkeznek

legalább egy első tengellyel és legalább egy hátsó tengellyel, amelyeket együttes meghajtásra terveztek, ideértve azokat a járműveket is, amelyeknél az egyik tengely meghajtása kikapcsolható,

legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal, és ha önálló járműként fel tudnak menni egy 30 %-os emelkedőn, amit számítással kell igazolni.

Emellett a következő hat követelményből legalább ötnek meg kell felelniük:

a megközelítési szög legalább 25°,

az elhagyási szög legalább 20°,

a terepszög legalább 20°,

a szabad magasság az első tengely alatt legalább 180 mm,

a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 180 mm,

a szabad magasság a tengelyek között legalább 200 mm.

4.2.   Az N1 kategóriába sorolt, két tonnát meghaladó megengedett össztömegű, illetve az N2, M2 vagy M3 kategóriába sorolt, 12 tonnát meg nem haladó megengedett össztömegű járműveket akkor kell terepjáró járműnek tekinteni, ha minden kereküket egyidejű meghajtásra tervezték, ideértve azokat a járműveket is, amelyeknél az egyik tengely meghajtása kikapcsolható, vagy megfelelnek a következő három követelménynek:

legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, ideértve azokat a járműveket is, amelyeknél az egyik tengely meghajtása kikapcsolható,

legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek,

fel tudnak menni önálló járműként egy 25 %-os emelkedőn, amit számítással kell igazolni.

4.3.   Az M3 kategóriába sorolt, 12 tonnát meghaladó megengedett össztömegű, illetve az N3 kategóriába sorolt járműveket akkor kell terepjáró járműnek tekinteni, ha kerekeiket egyidejű meghajtásra tervezték, ideértve azokat a járműveket is, amelyeknél az egyik tengely meghajtása kikapcsolható, vagy amelyek megfelelnek a következő követelményeknek:

legalább kerekeik fele hajtott,

legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek,

fel tudnak menni önálló járműként egy 25 %-os emelkedőn, amit számítással kell igazolni,

továbbá a következő hat követelményből legalább négy teljesül:

a megközelítési szög legalább 25°,

az elhagyási szög legalább 25°,

a terepszög legalább 25°,

a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm,

a szabad magasság a tengelyek között legalább 300 mm,

a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

Terhelési és vizsgálati feltételek

4.4.1.   Az N1 kategóriába sorolt, két tonnát meg nem haladó megengedett össztömegű és az M1 kategóriába sorolt járműveknek menetkész állapotban kell lenniük, azaz rendelkezniük kell hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, tüzelőanyaggal, szerszámokkal, pótkerékkel és gépkocsivezetővel (lásd az I. melléklet (o) lábjegyzetét).

4.4.2.   A 4.4.1. pontban említettektől eltérő gépjárműveket a gyártó által megadott műszakilag megengedett legnagyobb össztömegig meg kell terhelni.

4.4.3.   Az előírt meredekségű emelkedők (25 % és 30 %) megmászásának képességét egyszerű számítás útján kell ellenőrizni. Különleges esetekben a műszaki szolgálatok a típusba tartozó egyik jármű tényleges vizsgálatát kérhetik.

4.4.4.   A megközelítési szögek, elhagyási szögek és a terepszögek mérésekor a védőeszközök alkalmazása nem vehető figyelembe.

A szabad magasság meghatározásai és vázlatai. (A megközelítési szögek, elhagyási szögek és terepszögek meghatározásaihoz lásd az I. melléklet (na), (nb) és (nc) lábjegyzetét.)

4.5.1.   A „szabad magasság a tengelyek között”: a talaj síkja és a jármű legalacsonyabb rögzített pontja közötti legrövidebb távolság. A soktengelyes forgóvázakat egy tengelynek kell tekinteni.

Image

4.5.2.   A „szabad magasság egy tengely alatt”: egy tengelyen a kerekek (ikerabroncsok esetén a belső kerekek) abroncsnyoma középpontján áthaladó, a járműnek a kerekek közötti legalacsonyabb rögzített pontját érintő körív legmagasabb pontja alatti távolságot jelenti.

A járműnek egy merev része sem nyúlhat be az ábrán árnyékolással jelölt területre. Adott esetben több tengely szabad magasságát elrendezésüknek megfelelően kell megjelölni, mint például 280/250/250.

Image

4.6.   Kombinált megjelölés

A „G” jelzés az „M” és az „N” jelzéssel is társítható. Például a terepjáró használatra alkalmas N1 kategóriába sorolt jármű jelzése N1G.

„Különleges rendeltetésű jármű”: olyan jármű, amelyet különleges felépítmény-elrendezést és/vagy felszerelést igénylő feladat ellátására szánnak. E kategóriába tartoznak a kerekes székkel használható járművek is.

5.1.   „Lakóautó”: különleges rendeltetésű, M kategóriába sorolt, szálláshelyet magában foglalóként épített jármű, amely legalább a következő felszerelésekkel rendelkezik:

ülések és asztal,

alvóhely, amely az ülésekből átalakítható is lehet,

főzési lehetőség, és

tárolóhely csomagok és más tárgyak részére.

Ezeket a felszereléseket a lakótérben szilárdan rögzíteni kell; az asztal azonban könnyen leszerelhetőre is tervezhető.

5.2.   „Páncélozott járművek”: a szállított utasok és/vagy áruk védelmére szolgáló, golyóálló páncéllemezzel ellátott járművek.

5.3.   „Mentőjárművek”: beteg vagy sérült személyek szállítására szolgáló, M kategóriába sorolt járművek, amelyek erre a célra különleges felszereléssel rendelkeznek.

5.4.   „Halottszállító kocsik”: elhunyt személyek szállítására szolgáló, M kategóriába sorolt járművek, amelyek erre a célra különleges felszereléssel rendelkeznek.

5.5.   „Kerekes székkel használható járművek”: olyan M1 kategóriájú járművek, amelyeket kifejezetten úgy terveztek vagy alakítottak át, hogy a közúti közlekedés során egy vagy több kerekes székben ülő személyt befogadhassanak.

5.6.   A „lakókocsi” meghatározásához lásd az ISO 3833:1977 számú szabvány 3.2.1.3. fogalmát.

5.7.   „Önjáró daruk”: N3 kategóriába sorolt különleges rendeltetésű járművek, amelyek árufuvarozásra nem alkalmasak, és 400 kNm-rel egyenértékű, vagy annál nagyobb emelőnyomatékú daruval rendelkeznek.

5.8.   „Egyéb különleges rendeltetésű járművek”: az 5. pontban meghatározott járművek az 5.1–5.6. pontban említettek kivételével.

A „különleges rendeltetésű járművekre” vonatkozó előírásokat e melléklet C. részének (5) bekezdése határozza meg az abban a részben megjelölt alkalmazás céljára.

B.   A JÁRMŰTÍPUS MEGHATÁROZÁSA

1.   Az M1 kategória esetében:

„Típus”: olyan járművek összessége, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a gyártó,

a gyártó típusjelölése,

a szerkezet és a kivitel lényeges jellemzői:

alváz/padlólemez (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

motor (belső égésű/elektromos/vegyes hajtás).

„Típusváltozat”: olyan, egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a felépítmény fajtája (pl. limuzin, ferdehátú limuzin, kupé, kabrió, kombi, többcélú jármű),

a motor:

működési elve (a III. melléklet 3.2.1.1. pontja szerint),

a hengerek száma és elrendezése,

több mint 30 %-os teljesítménykülönbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,3-szerese),

több mint 20 %-os hengerűrtartalom-különbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,2-szerese),

hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása),

kormányzott tengelyek (száma és helyzete).

„Kivitel”: olyan járművek egy típusváltozaton belül, amelyek a VIII. mellékletben meghatározott tartalmú adatközlő csomagban szereplő jellemzők egy kombinációját tartalmazzák.

A következő paraméterek egy kivitelen belül többszörösen nem adhatók meg:

műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (terhelt állapotban),

motor hengerűrtartalma,

névleges teljesítmény,

a sebességváltó típusa és a fokozatok száma,

az ülőhelyek maximális száma a II. melléklet C. része szerint.

2.   Az M2 és M3 kategória esetében:

„Típus”: olyan járművek összessége, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a gyártó;

a gyártó típusjelölése;

a kategória,

a szerkezet és a kivitel lényeges jellemzői:

alváz/önhordó felépítmény, egy/két szint, merev/csuklós (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

a tengelyek száma,

motor (belső égésű/elektromos/vegyes hajtás).

„Típusváltozat”: olyan, egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló, 2001. november 20-i 2001/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) meghatározott „buszok és távolsági buszok” osztály (csak teljes járművek esetében),

az elkészültség foka (pl. teljes/nem teljes),

a motor:

működési elve (a III. melléklet 3.2.1.1. pontja szerint),

a hengerek száma és elrendezése,

több mint 50 %-os teljesítménykülönbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,5-szerese),

több mint 50 %-os hengerűrtartalom-különbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,5-szerese),

elhelyezés (orr, közép, far),

több mint 20 %-os különbség a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,2-szerese),

hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása),

kormányzott tengelyek (száma és helyzete).

„Kivitel”: olyan járművek egy típusváltozaton belül, amelyek a VIII. mellékletben meghatározott tartalmú információs csomagban szereplő jellemzők egy kombinációját tartalmazzák.

3.   Az N1, N2 és N3 kategória esetén:

„Típus”: olyan járművek összessége, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a gyártó,

a gyártó típusjelölése,

a kategória,

a szerkezet és a kivitel lényeges jellemzői:

alváz/padlólemez (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

a tengelyek száma,

motor (belső égésű/elektromos/vegyes hajtás).

„Típusváltozat”: olyan, egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a felépítmény kialakítása (pl. platós-/billenőplatós tehergépkocsi/tartálykocsi/nyerges vontató) (csak teljes járművek esetében),

az elkészültség foka (pl. teljes/nem teljes),

a motor:

működési elve (a III. melléklet 3.2.1.1. pontja szerint),

a hengerek száma és elrendezése,

több mint 50 %-os teljesítménykülönbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,5-szerese),

több mint 50 %-os hengerűrtartalom-különbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,5-szerese),

több mint 20 %-os különbség a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,2-szerese),

hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása),

kormányzott tengelyek (száma és elhelyezése).

„Kivitel”: olyan járművek egy típusváltozaton belül, amelyek a VIII. mellékletben meghatározott tartalmú információs csomagban szereplő jellemzők egy kombinációját tartalmazzák.

4.   Az O1, O2, O3 és O4 kategória esetén:

„Típus”: olyan járművek összessége, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a gyártó,

a gyártó típusjelölése,

a kategória,

a szerkezet és a kivitel lényeges jellemzői:

alváz/önhordó felépítmény (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

a tengelyek száma,

vonórudas pótkocsi/félpótkocsi/középtengelyes pótkocsi,

a fékrendszer típusa (pl. fékezetlen/ráfutófék/külső energiaforrású).

„Típusváltozat”: olyan, egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

az elkészültség foka (pl. teljes/nem teljes),

a felépítmény kialakítása (pl. lakóautó/platós/tartálykocsi) (csak teljes/befejezett járművek esetén),

több mint 20 %-os különbség a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,2-szerese),

kormányzott tengelyek (száma és helyzete).

„Kivitel”: olyan járművek egy típusváltozaton belül, amelyek a VIII. mellékletben meghatározott tartalmú információs csomagban szereplő jellemzők egy kombinációját tartalmazzák.

5.   Minden kategória esetén:

A jármű kizárólag a típusmegjelölés, a változat és a kivitel alapján történő teljes azonosításának összhangban kell állnia a jármű üzembe helyezéséhez szükséges összes műszaki jellemzőt leíró egységes és szabatos meghatározással.

C.   A FELÉPÍTMÉNYTÍPUS MEGHATÁROZÁSA (csak teljes/befejezett járművek esetében)

Az I. mellékletben, a III. melléklet 1. részének 9.1. pontjában és a IX. melléklet 37. pontjában a felépítménytípust az alábbiakban meghatározottak szerint kell megjelölni:

1.   Személygépkocsik (M1)

AA limuzin

az ISO 3833:1977 számú szabvány 3.1.1.1. fogalommeghatározása, de beleértve a több mint négy oldalablakkal rendelkező járműveket is.

AB ferdehátú limuzin

limuzin (AA), amelynek a hátsó része ferde (felnyitható hátsó ajtó a jármű végén),

AC kombi

az ISO 3833:1977 számú szabvány 3.1.1.4. fogalommeghatározása (kombi)

AD kupé

az ISO 3833:1977 számú szabvány 3.1.1.5. fogalommeghatározása

AE kabrió

az ISO 3833:1977 számú szabvány 3.1.1.6. fogalommeghatározása

AF többcélú jármű

az AA-tól az AE-ig meghatározottaktól különböző gépjármű, amely egységes utastérben személyek és poggyászuk vagy áruk szállítására szolgál. Ugyanakkor csak amennyiben a jármű mindkét következő feltételnek megfelel:

i.

az ülőhelyek száma – a vezetőülést nem számítva – nem haladja meg a hatot;

egy „ülőhely” akkor tekinthető létezőnek, ha a jármű „hozzáférhető” ülésrögzítésekkel van felszerelve;

„hozzáférhető”-nek a használható rögzítések tekinthetők. A rögzítések „hozzáférhető”-vé válásának elkerülése érdekében a gyártónak fizikailag meg kell akadályoznia használatukat, például zárófedél felhegesztésével vagy hasonló állandó berendezési tárgyak elhelyezésével, amelyeket a rendes körülmények között rendelkezésre álló eszközökkel nem lehet eltávolítani; és

ii.

P–(M + N x 68) > N x 68

ahol:

P

=

a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg kg-ban

M

=

menetkész tömeg kg-ban

N

=

az ülőhelyek száma a vezetőülés kivételével.

Ez a jármű nem minősíthető M1 kategóriájú járműnek.

2.   Az M2 vagy M3 kategóriájú gépjárművek

Az I. osztályba sorolt járművek (lásd a 2001/85/EK irányelvet)

CA

Egyszintes

CB

Kétszintes

CC

Csuklós egyszintes

CD

Csuklós kétszintes

CE

Alacsonypadlós egyszintes

CF

Alacsonypadlós kétszintes

CG

Csuklós alacsonypadlós egyszintes

CH

Csuklós alacsonypadlós kétszintes

A II. osztályba sorolt járművek (lásd a 2001/85/EK irányelvet)

CI

Egyszintes

CJ

Kétszintes

CK

Csuklós egyszintes

CL

Csuklós kétszintes

CM

Alacsonypadlós egyszintes

CN

Alacsonypadlós kétszintes

CO

Csuklós alacsonypadlós egyszintes

CP

Csuklós alacsonypadlós kétszintes

A III. osztályba sorolt járművek (lásd a 2001/85/EK irányelvet)

CQ

Egyszintes

CR

Kétszintes

CS

Csuklós egyszintes

CT

Csuklós kétszintes

Az A osztályba sorolt járművek (lásd a 2001/85/EK irányelvet)

CU

Egyszintes

CV

Alacsonypadlós egyszintes

A B osztályba sorolt járművek (lásd a 2001/85/EK irányelvet)

CW

Egyszintes

3.   Az N kategóriájú gépjárművek

BA

Tehergépjármű

Lásd a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak tömegéről és méreteiről szóló, 1997. július 22-i 97/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. mellékletének 2.1.1. pontját

BB

Furgon

Tehergépjármű a felépítménnyel egybeépített vezetőfülkével

BC

Nyerges vontató

Lásd a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.1.1. pontját

BD

Közúti vontató

Lásd a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.1.1. pontját

Ha azonban a BB típusba sorolt jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3 500 kg-ot:

több mint hat ülőhellyel rendelkezik a vezetőülés kivételével,

vagy

mindkét következő feltételt teljesíti:

i.

ülőhelyeinek száma a vezető kivételével nem több mint hat, és

ii.

P–(M + N × 68) ≤ N × 68

akkor e jármű nem minősíthető N kategóriájú járműnek.

Ha azonban a BA vagy BB típusba sorolt jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja a 3 500 kg-ot, illetőleg a BC vagy BD típusba sorolt jármű:

i.

ülőhelyeinek száma a vezetőülés kivételével több mint nyolc, vagy

ii.

P–(M + N x 68) ≤ N x 68

akkor e jármű nem minősíthető N kategóriájú járműnek.

Az „ülőhelyek”, a P, az M és az N meghatározásával kapcsolatban lásd e melléklet C. részét.

4.   Az O kategóriájú járművek

DA

Félpótkocsi

Lásd a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.2.2. pontját

DB

Vonórudas pótkocsi

Lásd a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.2.3. pontját

DC

Középtengelyes pótkocsi

Lásd a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.2.4. pontját

5.   Különleges rendeltetésű járművek

SA

Lakóautók (lásd a II. melléklet A. szakasz, 5.1. pontját)

SB

Páncélozott járművek (lásd a II. melléklet A. szakasz, 5.2. pontját)

SC

Betegszállító járművek (lásd a II. melléklet A. szakasz, 5.3. pontját)

SD

Halottszállító kocsik (lásd a II. melléklet A. szakasz, 5.4. pontját)

SE

Lakókocsik (lásd a II. melléklet A. szakasz, 5.6. pontját)

SF

Önjáró daruk (lásd a II. melléklet A. szakasz, 5.7. pontját)

SG

Egyéb különleges rendeltetésű járművek (lásd a II. melléklet A. szakasz, 5.8. pontját)

SH

Kerekes székkel használható járművek (lásd II. melléklet A. szakasz, 5.5.pontját)


(1)  HL L 42., 2002.2.13., 1. o.

(2)  HL L 233., 1997.8.25., 1. o. A legutóbb a 2003/19/EK bizottsági irányelvvel (HL L 79., 2003.3.26., 6. o.) módosított irányelv.

III. MELLÉKLET

Adatközlő lap a járművek EK-típusjóváhagyásához

(Az értelmező megjegyzések az I. melléklet utolsó oldalán találhatók)

I. RÉSZ

Az alábbi adatokat, szükség szerint, három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy az önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

A.   M és N kategóriájú járművek

0.   ÁLTALÁNOS

0.1.   Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

Típus: …

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van ilyen):

Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (b)…

0.3.1.   Az ismertetőjelek feltüntetési helye …

A jármű kategóriája (c)

0.4.1.   Osztályozás a járművel szállítandó veszélyes áruk szerint:

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.8.   Az összeszerelő üzem(ek) címe:

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen):

1.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1.   Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok:

Tengelyek és kerekek száma:

1.3.2.   Kormányzott tengelyek száma és helyzete:

1.3.3.   Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása):

1.4.   Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz):

1.6.   Motor helye és elrendezése:

Vezető helye: bal/jobb (1)

1.8.1.   A jármű baloldali/jobboldali közlekedésre van kialakítva (1)

2.   TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (e) (kg-ban és mm-ben)

(adott esetben utalva a rajzokra)

2.1.   Tengelytáv(ok) (teljes terhelésnél) (f):

2.3.1.   A kormányzott tengelyek nyomtávja (i):

2.3.2.   Az összes többi tengely nyomtávja (i):

A jármű mérettartománya (teljes)

A felépítménnyel ellátott alvázra

Hosszúság (j):

2.4.2.1.1.   A raktér hosszúsága:

Szélesség (k):

2.4.2.2.1.   A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezett járművek esetén):

2.4.2.3.   Magasság (menetkész állapotban) (l) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):

A jármű tömege felépítménnyel együtt, a nem az M1 kategóriába tartozó vontató esetén – amennyiben azt a gyártó beszerelte – csatlakozóberendezéssel együtt, menetkész állapotban, vagy az alváz tömege, illetve az alváz tömege vezetőfülkével együtt, felépítmény és/vagy csatlakozóberendezés nélkül, amennyiben a felépítményt vagy a csatlakozóberendezést a gyártó nem szerelte be (ideértve a folyadékokat, szerszámokat, pótkereket, ha van, és a járművezetőt, autóbuszok esetén a kísérő személyt, amennyiben van kísérőülés a járműben) (o) (minden változatra legnagyobb és legkisebb értékkel):

2.6.1.   A fenti tömeg tengelyek közötti megoszlása, és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (minden változatra legnagyobb és legkisebb értékkel):

2.7.   Nem teljes jármű esetén a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege:

A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (y) (*):

2.8.1.   A fenti tömeg tengelyekre eső eloszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (*):

2.9.   A tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

2.10.   A tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

A gépjármű által vontatható, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a következők esetében

2.11.1.   Vonórudas pótkocsi:

2.11.2.   Félpótkocsi:

2.11.3.   Középtengelyes pótkocsi:

2.11.4.   A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb össztömege:

2.11.5.   A jármű teher vontatására alkalmas/nem alkalmas (1) (az 77/389/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének 1.2. pontja)

2.11.6.   A fékezetlen pótkocsi legnagyobb tömege:

A jármű összekapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus, függőleges terhelés/tömeg

2.12.1.   A gépjárműnél:

Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (választható: ahol ezeket az értékeket megadják, azokat az 97/27/EK irányelv IV. melléklete követelményeinek megfelelően ellenőrizni kell):

2.16.1.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.2.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg az egyes tengelyeken, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén az összekapcsolási pontra tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.3.   A tengelycsoportokra eső, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.4.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb vontatható tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.5.   A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömege (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

3.   MOTOR (q) (A benzinnel, gázolajjal stb. vagy bármely más tüzelőanyag keverékével egyaránt működő járműveknél az adatokat meg kell ismételni (+)).

Gyártó:

3.1.1.   A gyártó motorkódja, a motoron feltüntetett jelölés szerint:

Belső égésű motor

3.2.1.1.   Működés elve: külső gyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemű/kétütemű (1)

3.2.1.2.   A hengerek száma és elrendezése:

3.2.1.3.   Hengerűrtartalom (s): … cm3

3.2.1.6.   A motor rendes alapjárati fordulatszáma (2): … min–1

3.2.1.8.   Névleges teljesítmény (t): … kW/… min–1 (a gyártó által megadott érték)

3.2.1.9.   A motor megengedett legnagyobb fordulatszámának a gyártó által megadott értéke: … min–1

Tüzelőanyag: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz/etanol: … (1)

3.2.2.1.   Kísérleti oktánszám (RON), ólmozott:

3.2.2.2.   Kísérleti oktánszám (RON), ólmozatlan:

Tüzelőanyag-ellátás

3.2.4.1.   Porlasztó(k)on keresztül: igen/nem (1)

Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak kompressziós gyújtású motoroknál): igen/nem (1)

3.2.4.2.2.   Működés elve: közvetlen befecskendezésű/előkamrás/örvénykamrás (1)

3.2.4.3.   Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak külső gyújtású motornál): igen/nem (1)

3.2.7.   Hűtőrendszer: folyadék/levegő (1)

Szívórendszer

3.2.8.1.   Feltöltő: igen/nem (1)

Légszennyezés elleni intézkedések

További, légszennyezés elleni berendezések (amennyiben vannak, és más pontban nem szerepelnek)

3.2.12.2.1.   Katalizátor: igen/nem (1)

3.2.12.2.2.   Oxigénérzékelő: igen/nem (1)

3.2.12.2.3.   Légbefúvás: igen/nem (1)

3.2.12.2.4.   Kipufogógáz-visszavezetés: igen/nem (1)

3.2.12.2.5.   Párolgási emissziókat csökkentő berendezés: igen/nem (1)

3.2.12.2.6.   Részecskeszűrő: igen/nem (1)

3.2.12.2.7.   Fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer: igen/nem (1)

3.2.12.2.8.   Egyéb rendszerek (leírás és működés):

3.2.13.   Az elnyelési együttható jelzésének elhelyezése (csak kompressziós gyújtású motoroknál):

3.2.15.   PB-gáz tüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (1)

3.2.16.   Földgáztüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (1)

Villanymotor

Típus (tekercselés, gerjesztés): …

3.3.1.1.   Legnagyobb óránkénti teljesítmény: … kW

3.3.1.2.   Üzemi feszültség: … V

Akkumulátor

3.3.2.4.   Elhelyezés:

3.6.5.   Kenőanyag hőmérséklete

legkisebb: … K

legnagyobb: … K

4.   ERŐÁTVITEL (v)

4.2.   Típusa (mechanikus, hidraulikus, villamos stb.):

Sebességváltó

4.5.1.   Típus (kézi/automata/FVE (fokozatmentesen változtatható erőátvitel)) (1)

4.6.   Áttételi viszonyszámok

Sebességfokozat

Belső áttételi viszonyszám (a sebességváltó-kimenőtengely fordulatszáma a motorhoz viszonyítva)

Végső áttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó-kimenőtengely fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)

Összáttételi viszonyszám

Legnagyobb érték az FVE-nél

1

2

3

Legkisebb érték az FVE-nél

 

 

 

Hátramenet

 

 

 

4.7.   A jármű legnagyobb sebessége (km/h) (w):

5.   TENGELYEK

5.1.   Az egyes tengelyek leírása:

5.2.   Gyártmány:

5.3.   Típus: …

5.4.   Behúzható tengely(ek) elhelyezése:

5.5.   Terhelhető tengely(ek) pozíciója:

6.   FELFÜGGESZTÉS

Az egyes tengelyek vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kialakítása:

6.2.1.   Szintbeállítás: igen/nem/választható (1)

Légrugózás a hajtott tengely(ek)en: igen/nem (1)

6.2.3.1.   A hajtott tengely felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (1)

6.2.3.2.   A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása:

Gumiabroncs/kerék kombináció(k) (gumiabroncsok esetén meg kell adni a méret meghatározását, a legkisebb teherbírási értéket, a legkisebb sebességkategória jelzését; a kerekek estében meg kell adni a keréktárcsa méretét (méreteit) és a felvevési felület eltérését (eltéréseit) a középvonaltól)

Tengelyek

6.6.1.1.1.   1. tengely:

6.6.1.1.2.   2. tengely:

stb.

6.6.1.2.   Pótkerék, ha van:

A gördülési sugarak alsó és felső határértékei

6.6.2.1.   1. tengely:

6.6.2.2.   2. tengely:

stb.

7.   KORMÁNYMŰ

Áttétel és vezérlés

7.2.1.   A kormányzási áttétel típusa (adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):

7.2.2.   Csatlakozás a kerekekhez (ideértve a mechanikus módszerektől eltérő módszereket is; adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):

7.2.3.   A kormányrásegítés módja, ha van ilyen:

8.   FÉKEK

8.5.   Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/választható (1)

8.9.   Fékrendszerek rövid leírása (a 71/320/EGK irányelv IX. melléklete 1. függeléke kiegészítésének 1.6. pontja alapján):

8.11.   A fékberendezés(ek) típusának/típusainak részletes adatai:

9.   KAROSSZÉRIA

9.1.   A felépítmény típusa:

Ajtók, zárszerkezetek, csuklópántok

9.3.1.   Ajtók összeállítása és az ajtók száma:

Közvetett látást biztosító eszközök

Tükrök (minden tükörre megadva):

9.9.1.1.   Gyártmány:

9.9.1.2.   EK-típus-jóváhagyási jel:

9.9.1.3.   Változat:

9.9.1.4.   Rajz(ok) a tükör azonosításához, bemutatva a tükör elhelyezését a jármű felépítményéhez viszonyítva:

9.9.1.5.   A felszerelés módjának részletei, a jármű azon részével együtt, amelyre azt fel kell szerelni:

9.9.1.6.   A hátrafelé irányuló látómezőt befolyásoló választható berendezések:

9.9.1.7.   A beállító rendszer elektronikus szerkezeti elemeinek (ha van ilyen) rövid leírása:

Közvetett látást biztosító, tükrökön kívüli eszközök:

Típus és jellemzők (például az eszköz teljes leírása):

9.9.2.1.1.   Kamera-monitor rendszer esetén az észlelési távolság (mm), a kontraszt, fénysűrűség-tartomány, zavaró fények kiküszöbölése, kijelző teljesítménye (fekete-fehér/színes), képfrissítési frekvencia, a monitor fénysűrűség-tartománya:

9.9.2.1.2.   Megfelelően részletezett rajzok a teljes eszköz bemutatásához, beleértve a szerelési utasításokat is; az EK-típus-jóváhagyási jel helyét a rajzokon jelölni kell.

Belső szerelvények

Ülések

9.10.3.1.   Száma:

Elhelyezése és elrendezése:

9.10.3.2.1.   Ülőhelyek száma:

9.10.3.2.2.   Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülések:

9.10.4.1.   Fejtámlák típusai: egybeépített/leszerelhető/különálló (1)

9.10.4.2.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak):

9.12.2.   A kiegészítő utasbiztonsági rendszerek jellege és elhelyezkedése (meg kell jelölni: igen/nem/választható):

(B = bal oldal, J = jobb oldal, K = közép)

 

Elülső légzsák

Oldalsó légzsák

Övfeszítő berendezés

Első ülések

B

 

 

 

K

 

 

 

J

 

 

 

Második üléssor (1)

B

 

 

 

K

 

 

 

J

 

 

 

Hatóságilag előírt táblák (76/114/EGK irányelv)

9.17.1.   A hatóságilag előírt táblák és feliratok, valamint a jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza:

A gyártó nyilatkozata a 76/114/EGK irányelv II. mellékletének 1.1.1. pontjában előírt követelményeknek való megfelelőségről

9.17.4.1.   Az ISO 3779:1983 szabvány 5.3. pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében használt második csoport, és adott esetben a harmadik csoportban szereplő jelek magyarázata:

9.17.4.2.   Amennyiben a második csoportba tartozó jeleket használnak az ISO 3779:1983 szabvány 5.4. pontja követelményeinek teljesítéséhez, ezeket a jeleket meg kell adni:

Gyalogosvédelem

9.23.1.   A jármű elülső részének (külső és belső) fényképeket és/vagy rajzokat is tartalmazó részletes leírása, annak szerkezete, méretei, referenciavonalai és a felhasznált anyagok. E leírás tartalmazza az esetleg felszerelt aktív védelmi rendszer adatait.

11.   VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS

11.1.   Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) fajtája és típusa:

11.3.   Használati útmutató a csatlakozótípus járműhöz való csatlakoztatásához, és a járművön lévő rögzítési pontok fényképei vagy rajzai, ahogyan azt a gyártó megadja; kiegészítő információk, ha a csatlakozótípus csak meghatározott járműtípus-változatra vagy -kivitelezésre korlátozott:

11.4.   Speciális vontatóbak vagy emelőlemezek beszerelésére vonatkozó információk:

11.5.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

12.7.1.   24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: Igen/Nem (a nem kívánt rész törlendő).

12.7.2.   79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: Igen/Nem (a nem kívánt rész törlendő).

13.   A VEZETŐÜLÉSEN KÍVÜL NYOLCNÁL TÖBB ÜLÉSSEL RENDELKEZŐ, SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA HASZNÁLT JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

A jármű osztálya (I. osztály, II. osztály, III. osztály, A. osztály, B. osztály):

13.1.1.   Azok az alváztípusok, amelyekre az EK-típusjóváhagyással rendelkező felépítmény felszerelhető [gyártó(k) és járműtípus(ok)]:

Az (ülő és álló) utasok száma

13.3.1.   Összesen (N):

13.3.2.   Felső szint (Na) (1):

13.3.3.   Alsó szint (Nb) (1):

Az (ülő) utasok száma

13.4.1.   Összesen (A):

13.4.2.   Felső szint (Aa) (1):

13.4.3.   Alsó szint (Ab) (1):

B.   Az O kategória esetében

0.   ÁLTALÁNOS ADATOK

0.1.   Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

Típus:

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben rendelkezésre áll/állnak):

Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (b):

0.3.1.   Az ismertetőjelek feltüntetési helye:

Járműkategória (c):

0.4.1.   A jármű osztályozása a rendeltetése szerint szállítandó veszélyes áruk alapján:

0.5.   Gyártó neve és címe:

0.8.   Összeszerelő üzem(ek) címe:

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen): …

1.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1.   Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok:

A tengelyek és kerekek száma:

1.3.2.   Kormányzott tengelyek száma és helyzete:

1.4.   Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz):

2.   TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (e) (kg-ban és mm-ben)

(Adott esetben hivatkozás a rajzra)

2.1.   Tengelytáv(ok) (teljes terhelésnél) (f):

2.3.1.   Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávjai (i):

2.3.2.   Az összes többi tengely nyomtávja (i):

A jármű mérettartománya (teljes)

Felépítménnyel ellátott alvázra

Hossz (j):

2.4.2.1.1.   A raktér hosszúsága:

Szélesség (k):

2.4.2.2.1.   A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezett járművek esetén):

2.4.2.3.   Magasság (menetkész állapotban) (l) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):

A jármű tömege felépítménnyel együtt, a nem az M1 kategóriába tartozó vontató esetén – amennyiben azt a gyártó beszerelte – csatlakozóberendezéssel együtt, menetkész állapotban, vagy az alváz tömege, illetve az alváz tömege vezetőfülkével együtt, felépítmény és/vagy csatlakozóberendezés nélkül, amennyiben a felépítményt vagy a csatlakozóberendezést a gyártó nem szerelte be (ideértve a folyadékokat, szerszámokat, pótkereket, ha van, valamint a járművezetőt, autóbuszok esetén a kísérő személyt, amennyiben van kísérőülés a járműben) (o) (minden változatra a legnagyobb és legkisebb értékkel):

2.6.1.   A fenti tömeg tengelyek közötti megoszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (minden változatra a legnagyobb és legkisebb értékkel).

2.7.   Nem teljes jármű esetében a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege:

A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (y) (*):

2.8.1.   A fenti tömeg tengelyek közötti megoszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (*):

2.9.   Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

2.10.   Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

A jármű összekapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus, függőleges terhelés/tömeg

2.12.2.   A félpótkocsin vagy középtengelyes pótkocsin:

Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (választható: ahol ezeket az értékeket megadják, azokat az 97/27/EK irányelv IV. melléklete követelményeinek megfelelően ellenőrizni kell):

2.16.1.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb össztömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.2.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg az egyes tengelyeken, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.3.   Az egyes tengelycsoportokra eső, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.4.   Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb vontatható tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

2.16.5.   A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömege (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (#)):

5.   TENGELYEK

5.1.   Az egyes tengelyek leírása:

5.2.   Gyártmány:

5.3.   Típus: …

5.4.   Felemelhető tengely(ek) elhelyezkedése:

5.5.   Terhelésátcsoportosító tengely(ek) elhelyezkedése:

6.   FELFÜGGESZTÉS

Az egyes tengelyek vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kialakítása:

6.2.1.   Szintbeállítás: igen/nem/választható (1)

Gumiabroncs-/kerékkombináció(k) (a gumiabroncsok esetében meg kell adni a méretmegjelöléseket, a minimális terhelhetőség jelzőszámát és a minimális sebességkategória jelzését, a kerekek esetében a keréktárcsa méretét/méreteit és a felfekvési felület középvonaltól való eltérését/eltéréseit)

Tengelyek

6.6.1.1.1.   1. tengely:

6.6.1.1.2.   2. tengely:

stb.

6.6.1.2.   Pótkerék (ha van):

A gördülési sugarak felső és alsó határértékei

6.6.2.1.   1. tengely:

6.6.2.2.   2. tengely:

stb.

7.   KORMÁNYMŰ

Áttétel és vezérlés

7.2.1.   A kormányzási áttétel típusa (adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):

7.2.2.   A kerekekkel való összeköttetetés (beleértve a mechanikai módszerektől eltérő módszereket is; (adott esetben az első és a hátsó tengelyre meghatározva):

7.2.3.   A kormányrásegítés módja, ha van ilyen:

8.   FÉKBERENDEZÉS

8.5.   Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/választható (1)

8.9.   A fékberendezések rövid leírása (a 71/320/EGK irányelv IX. melléklete 1. függeléke kiegészítésének 1.6. pontja alapján):

9.   FELÉPÍTMÉNY

9.1.   A felépítmény típusa:

Hatóságilag előírt táblák (76/114/EGK irányelv)

9.17.1.   A hatóságilag előírt táblák és feliratok, valamint a jármű azonosítási száma helyéről készített fényképek és/vagy rajzok:

A gyártó nyilatkozata a 76/114/EGK irányelv II. mellékletének 1.1.1. pontjában előírt követelményeknek való megfelelőségről

9.17.4.1.   Az ISO 3779:1983 szabvány 5.3. pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében használt második csoportban, és adott esetben a harmadik csoportban szereplő jelek magyarázata:

9.17.4.2.   Amennyiben a második csoportba tartozó jeleket használnak az ISO 3779:1983 szabvány 5.4. pontja követelményeinek teljesítéséhez, ezeket a jeleket fel kell tüntetni:

11.   VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS

11.1.   Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) fajtája és típusa:

11.5.   EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

II. RÉSZ

Az alábbi táblázat azon jellemzők járműváltozatokra vonatkozó, megengedett kombinációit tartalmazza, amelyekre az I. részben többszörös adat szerepel. A többszörös adatok esetén minden egyes adatot egy ismertető betűvel kell ellátni, amelyet a táblázatban arra használnak, hogy megjelöljék, melyik adat vonatkozik egy adott jellemzőre egy adott kivitel esetén.

Egy típuson belül minden egyes változathoz külön táblázatot kell készíteni.

Azokat a többszörös adatokat, amelyek kombinációja egy változaton belül nincs korlátozva, az „összes” rovatban kell felsorolni.

A jellemző száma

Összes

1. kivitel

2. kivitel

stb.

Kivitel száma

 

 

 

 

 

 

Az adatokat a célnak megfelelő eltérő formátumban és szerkezetben is meg lehet adni.

Minden egyes változatot és minden egyes kivitelt egy számkóddal vagy betűkből és számokból álló kóddal kell beazonosítani, amelyet az érintett jármű megfelelőségi nyilatkozatán (IX. melléklet) is fel kell tüntetni.

A XI. melléklet vagy a 20. cikk szerinti változat(ok)hoz a gyártónak egy speciális kódot kell rendelnie.

III. RÉSZ

Típus-jóváhagyási számok

Az alábbi táblázatban a szükséges adatokat az erre a járműtípusra a IV. vagy a XI. melléklet szerint alkalmazandó tárgyak (***) tekintetében kell megadni. (Az egyes tárgyak tekintetében valamennyi vonatkozó jóváhagyást közölni kell).

Tárgy

Típus-jóváhagyási szám

A típusjóváhagyást (2) kibocsátó tagállam vagy szerződő fél (3)

Kiterjesztés dátuma

Változat(ok)/kivitel(ek)

 

 

 

 

 

Aláírás:

Beosztás:

Dátum:


(1)  A táblázat szükség szerint kiegészíthető azon járművek esetén, amelyekben több mint két sor ülés van, vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében.

(2)  Akkor kell megadni, ha az EK-típus-jóváhagyási számból nem derül ki.

(3)  A felülvizsgált 1958-as megállapodásban részes felek.

IV. MELLÉKLET

A Járművek EK-típusjóváhagyásához szükséges követelmények jegyzéke

I. RÉSZ

Szabályozási aktusok jegyzéke

(Adott esetben az alábbiakban felsorolt egyes szabályozási aktusok hatályának és legutóbbi módosításának figyelembevételével. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) előírásai tekintetében, a szabályozási aktusokra történő hivatkozás feltünteti azon ENSZ-EGB-előírások módosításait, amelyekhez a Közösség csatlakozott).

Tárgy

Szabályozási aktus száma

Hivatkozás a Hivatalos Lapra

Alkalmazhatóság

M1

M2

M3

N1

N2

N3

O1

O2

O3

O4

1.

Zajszint

70/157/EGK

L 42., 1970.2.23., 16. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

2.

Károsanyag-kibocsátás

70/220/EGK

L 76., 1970.4.6., 1. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

3.

Tüzelőanyag-tartályok/hátsó aláfutásgátlók

70/221/EGK

L 76., 1970.4.6., 23. o.

X (5)

X (5)

X (5)

X (5)

X (5)

X (5)

X

X

X

X

4.

Hátsó rendszámtábla helye

70/222/EGK

L 76., 1970.4.6., 25. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

5.

Kormányzási erőkifejtés

70/311/EGK

L 133., 1970.6.18., 10. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

6.

Ajtózárak és csuklópántok

70/387/EGK

L 176., 1970.8.10., 5. o.

X

 

 

X

X

X

 

 

 

 

7.

Hangjelző készülék

70/388/EGK

L 176., 1970.8.10., 12. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

8.

Közvetett látást biztosító eszközök

2003/97/EK (8)

L 25., 2004.1.29., 1. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

9.

Fékberendezés

71/320/EGK

L 202., 1971.9.6., 37. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

10.

Rádió-zavarszűrés

72/245/EGK

L 152., 1972.7.6., 15. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

11.

Dízelfüst

72/306/EGK

L 190., 1972.8.20., 1. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

12.

Belső berendezések

74/60/EGK

L 38., 1974.2.11., 2. o.

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.

Lopásgátló berendezés és indításgátló

74/61/EGK

L 38., 1974.2.11., 22. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

14.

Kormány viselkedése ütközésnél

74/297/EGK

L 165., 1974.6.20., 16. o.

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

15.

Az ülések szilárdsága

74/408/EGK

L 221., 1974.8.12., 1. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

16.

Kiálló részek

74/483/EGK

L 256., 1974.10.2., 4. o.

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.

Sebességmérő és hátrameneti fokozat

75/443/EGK

L 196., 1975.7.26., 1. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

18.

(Hatóságilag előírt) táblák

76/114/EGK

L 24., 1976.1.30., 1. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

19.

A biztonsági öv rögzítése

76/115/EGK

L 24., 1976.1.30., 6. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

20.

Világító- és fényjelző berendezések beszerelése

76/756/EGK

L 262., 1976.9.27., 1. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

21.

Hátsó fényszórók

76/757/EGK

L 262., 1976.9.27., 32. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

22.

Méretjelzők, első (oldalsó) helyzetjelzők, hátsó (oldalsó) helyzetjelzők, féklámpák, oldalsó helyzetjelzők, nappali fényszórók

76/758/EGK

L 262., 1976.9.27., 54. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

23.

Irányjelző lámpák

76/759/EGK

L 262., 1976.9.27., 71. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

24.

Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpák

76/760/EGK

L 262., 1976.9.27., 85. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

25.

Fényszórók (izzóval)

76/761/EGK

L 262., 1976.9.27., 96. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

26.

Első ködlámpák

76/762/EGK

L 262., 1976.9.27., 122. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

27.

Vonóhorog

77/389/EGK

L 145., 1977.6.13., 41. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

28.

Hátsó ködlámpák

77/538/EGK

L 220., 1977.8.29., 60. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

29.

Tolatólámpák

77/539/EGK

L 220., 1977.8.29., 72. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

30.

Várakozást jelző lámpák

77/540/EGK

L 220., 1977.8.29., 83. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

31.

Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek

77/541/EGK

L 220., 1977.8.29., 95. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

32.

Látótér előre

77/649/EGK

L 267., 1977.10.19., 1. o.

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

33.

A kezelőszervek jelölése

78/316/EGK

L 81., 1978.3.28., 3. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

34.

Jég- és páramentesítő

78/317/EGK

L 81., 1978.3.28., 27. o.

X

 (1)

 (1)

 (1)

 (1)

 (1)

 

 

 

 

35.

Szélvédőmosó/-törlő berendezés

78/318/EGK

L 81., 1978.3.28., 49. o.

X

 (2)

 (2)

 (2)

 (2)

 (2)

 

 

 

 

36.

Fűtés

2001/56/EK

L 292., 2001.11.9., 21. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

37.

Kerékdob

78/549/EGK

L 168., 1978.6.26., 45. o.

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

38.

Fejtámlák

78/932/EGK

L 325., 1978.11.20., 1. o.

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

39.

CO2-kibocsátások/tüzelőanyag-fogyasztás

80/1268/EGK

L 375., 1980.12.31., 36. o.

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

40.

A motor teljesítménye

80/1269/EGK

L 375., 1980.12.31., 46. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

41.

Dízelkibocsátások

88/77/EGK

L 36., 1988.2.9., 33. o.

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

42.

Oldalvédelem

89/297/EGK

L 124., 1989.5.5., 1. o.

 

 

 

 

X

X

 

 

X

X

43.

A felcsapódó víz elleni védelem

91/226/EGK

L 103., 1991.4.23., 5. o.

 

 

 

 

X

X

 

 

X

X

44.

Tömegek és méretek (személygépkocsi)

92/21/EGK

L 129., 1992.5.14., 1. o.

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

45.

Biztonsági üveg

92/22/EGK

L 129., 1992.5.14., 11. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

46.

Gumiabroncsok

92/23/EGK

L 129., 1992.5.14., 95. o.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

47.

Sebességhatároló

92/24/EGK

L 129., 1992.5.14., 154. o.

 

 

X

 

X

X

 

 

 

 

48.

Tömegek és méretek (a 44. pont alá nem tartozó járművek)

97/27/EK

L 233., 1997.8.28., 1. o.

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

49.

Vezetőfülke kiálló részei

92/114/EGK

L 409., 1992.12.31., 17. o.

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

50.

Kapcsoló berendezések

94/20/EK

L 195., 1994.7.29., 1. o.

X (3)

X (3)

X (3)

X (3)

X (3)

X (3)

X

X

X

X

51.

Éghetőség

95/28/EK

L 281., 1995.11.23., 1. o.

 

 

X

 

 

 

 

 

 

 

52.

Helyi és távolsági autóbuszok

2001/85/EK

L 42., 2002.2.13., 1. o.

 

X

X

 

 

 

 

 

 

 

53.

Frontális ütközés

96/79/EK

L 18., 1997.1.21., 7. o.

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

54.

Oldalsó ütközés

96/27/EK

L 169., 1996.7.8., 1. o.

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

55.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

56.

Veszélyes áruk közúti szállítására szolgáló jármű

98/91/EK

L 11., 1999.1.16., 25. o.

 

 

 

X (4)

X (4)

X (4)

X (4)

X (4)

X (4)

X (4)

57.

Elülső aláfutásgátlás

2000/40/EK

L 203., 2000.8.10., 9. o.

 

 

 

 

X

X

 

 

 

 

58.

Gyalogosvédelem

2003/102/EK

L 321., 2003.12.6., 15. o.

X (6)

 

 

X (6)  (7)

 

 

 

 

 

 

X

:

Alkalmazandó szabályozási aktus.

Függelék

M1 kategóriás, kis sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó követelmények felsorolása

(Megfelelő esetben az alábbiakban felsorolt szabályozási aktusok legutóbbi módosításának figyelembevételével)

Tárgy

Hivatkozás a szabályozási aktusra

Hivatkozás a Hivatalos Lapra

M1

1

Zajszint

70/157/EGK

L 42., 1970.2.23., 16. o.

A

2

Emissziók (a fedélzeti diagnosztikára (OBDs) vonatkozó teljes követelménysor kivételével)

70/220/EGK

L 76., 1970.4.6., 1. o.

A

3

Üzemanyagtartályok/hátsó aláfutásgátlók

70/221/EGK

L 76., 1970.4.6., 23. o.

B

4

Hátsó rendszámtábla helye

70/222/EGK

L 76., 1970.4.6., 25. o.

B

5

Kormányzási erőkifejtés

70/311/EGK

L 133., 1970.6.18., 10. o.

C

6

Ajtózár és csuklópánt

70/387/EGK

L 176., 1970.8.10., 5. o.

C

7

Hangjelző készülék

70/388/EGK

L 176., 1970.8.10., 12. o.

B

8

Közvetett látást biztosító eszközök

2003/97/EK (13)

L 25., 2004.1.29., 1. o.

X (10)

B (12)

9

Fékberendezés

71/320/EGK

L 202., 1971.9.6., 37. o.

A

10

Rádió-zavarszűrés

72/245/EGK

L 152., 1972.7.6., 15. o.

A (9)

C (11)

11

Dízelfüst

72/306/EGK

L 190., 1972.8.20., 1. o.

A

12

Belső szerelvények

74/60/EGK

L 38., 1974.2.11., 2. o.

C

13

Lopásgátló berendezés és indításgátló

74/61/EGK

L 38., 1974.2.11., 22. o.

A

14

A kormányberendezés viselkedése ütközés esetén

74/297/EGK

L 165., 1974.6.20., 16. o.

C

15

Ülésszilárdság

74/408/EGK

L 221., 1974.8.12., 1. o.

C

16

Kinyúló részek

74/483/EGK

L 266., 1974.10.2., 4. o.

C

17

Sebességmérő és hátrameneti fokozat

75/443/EGK

L 196., 1975.7.26., 1. o.

B

18

(Hatóságilag előírt) táblák

76/114/EGK

L 24., 1976.1.30., 1. o.

B

19

Biztonságiöv-rögzítési pontok

76/115/EGK

L 24., 1976.1.30., 6. o.

B

20

Világító- és fényjelző berendezések beszerelése

76/756/EGK

L 262., 1976.9.27., 1. o.

B

21

Hátsó fényszórók

76/757/EGK

L 262., 1976.9.27., 32. o.

X

22

Méretjelzők, első (oldalsó) helyzetjelzők, hátsó (oldalsó) helyzetjelzők, féklámpák, oldalsó helyzetjelzők, nappali fényszórók

76/758/EGK

L 262., 1976.9.27., 54. o.

X

23

Irányjelző lámpa

76/759/EGK

L 262., 1976.9.27., 71. o.

X

24

Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpák

76/760/EGK

L 262., 1976.9.27., 85. o.

X

25

Fényszóró (izzóval)

76/761/EGK

L 262., 1976.9.27., 96. o.

X

26

Első ködfényszóró

76/762/EGK

L 262., 1976.9.27., 122. o.

X

27

Vonóhorog

77/389/EGK

L 145., 1977.6.13., 41. o.

B

28

Hátsó ködlámpa

77/538/EGK

L 220., 1977.8.29., 60. o.

X

29

Tolatólámpák

77/539/EGK

L 220., 1977.8.29., 72. o.

X

30

Várakozást jelző lámpák

77/540/EGK

L 220., 1977.8.29., 83. o.

X

31

Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek

77/541/EGK

L 220., 1977.8.29., 95. o.

A (10)

B (12)

32

Látómező

77/649/EGK

L 267., 1977.10.19., 1. o.

A

33

A kezelőszervek jelölése

78/316/EGK

L 81., 1978.3.28., 3. o.

X

34

Jég- és páramentesítő

78/317/EGK

L 81., 1978.3.28., 27. o.

C

35

Ablaktörlő és ablakmosó

78/318/EGK

L 81., 1978.3.28., 49. o.

C

36

Fűtés

2001/56/EK

L 292., 2001.11.9., 21. o.

C

37

Kerékdob

78/549/EGK

L 168., 1978.6.26., 45. o.

B

39

Üzemanyag-fogyasztás

80/1268/EGK

L 375., 1980.12.31., 36. o.

A

40

A motor teljesítménye

80/1269/EGK

L 375., 1980.12.31., 46. o.

C

41

Dízelkibocsátások

88/77/EGK

L 36., 1988.2.9., 33. o.

A

44

Tömegek és méretek (személygépkocsi)

92/21/EGK

L 129., 1992.5.14., 1. o.

C

45

Biztonsági üveg

92/22/EGK

L 129., 1992.5.14., 11. o.

X (10)

B (12)

46

Gumiabroncsok

92/23/EGK

L 129., 1992.5.14., 95. o.

X (10)

B (12)

50

Kapcsolószerkezetek

94/20/EK

L 195., 1994.7.29., 1. o.

X (10)

A (12)

53

Frontális ütközés

96/79/EK

L 18., 1997.1.21., 7. o.

Nem alkalmazható

54

Oldalsó ütközés

96/27/EK

L 169., 1996.7.8., 1. o.

Nem alkalmazható

58

Gyalogosvédelem

2003/102/EK

L 321., 2003.12.6., 15. o.

Nem alkalmazható

X

:

A szabályozási aktusnak történő teljes megfelelőség a követelmény; EK-típusbizonyítványt kell kiadni; a gyártásmegfelelőséget biztosítani kell.

A

:

Mentességek nem megengedettek, kivéve a szabályozási aktusban meghatározottakat. Nincs szükség típusbizonyítványra és típus-jóváhagyási jelre. A vizsgálati jegyzőkönyveket kijelölt műszaki szolgálatnak kell elkészítenie.

B

:

A szabályozási aktus műszaki előírásait kell teljesíteni. A szabályozási aktusban előírt vizsgálatokat teljességükben el kell végezni; a jóváhagyó hatóság egyetértése esetén ezeket a gyártó saját maga is elvégezheti; a műszaki jelentést kiállíthatja; típusbizonyítványt nem kell kibocsátani, és típusjóváhagyás nem kötelező.

C

:

A gyártónak a jóváhagyó hatóság számára meggyőző módon igazolnia kell, hogy a szabályozási aktus alapvető fontosságú követelményei teljesülnek.

Nem alkalmazható

:

Ez a szabályozási aktus nem alkalmazható (nincsenek követelmények).

II. RÉSZ

Amikor hivatkozás történik egy külön irányelvre vagy rendeletre, az ENSZ-EGB következő előírásai alapján kibocsátott jóváhagyást (figyelembe véve az alábbiakban felsorolt egyes ENSZ-EGB-előírások hatályát (14) és módosítását) az I. részben szereplő táblázatban foglalt külön irányelv vagy rendelet alapján megadott EK-típusjóváhagyás alternatívájaként kell elismerni.

A következő ENSZ-EGB-előírásokhoz a Közösség az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága a „felülvizsgált 1958-as genfi egyezmény” szerződő feleként, a 97/836/EK tanácsi határozat, vagy az annak 3. cikke (3) bekezdésében említett, azt követő tanácsi határozatok által csatlakozott.

Az alábbiakban felsorolt ENSZ-EGB-előírások bármely további módosítása egyenértékűnek tekintendő, a 97/836/EK határozat 4. cikke (15) bekezdésében említett közösségi határozatra is figyelemmel.

Tárgy

Alap ENSZ-EGB-előírás száma

Módosítási sorozat

1.

Zajszint

51

02

1.

Csere hangtompító rendszerek

59

00

2.

Károsanyag-kibocsátás

83

03

2.

Cserekatalizátorok

103

00

3.

Hátsó aláfutásgátlók

58

01

3.

Tüzelőnyag-tartályok

34

01

3.

Tüzelőanyag-tartályok

67

01

3.

Tüzelőanyag-tartályok

110

00

5.

Kormányzási erőkifejtés

79

01

6.

Ajtózárak és csuklópántok

11

02

7.

Hangjelző készülék

28

00

8.

Visszapillantó tükrök

46

01

8A.

Közvetett látást biztosító eszközök

46

02

9.

Fékezés

13

09

9.

Fékezés

13H

00

9.

Fékezés (fékbetét)

90

01

10.

Rádió-zavarszűrés

10

02

11.

Dízelfüst

24

03

12.

Belső berendezések

21

01

13.

Lopásgátló berendezés

18

02

13.

Indításgátló

97

00

13.

Riasztórendszerek

97

00

13.

Jogosulatlan használat

116

00

14.

A kormánymű viselkedése ütközéskor

12

03

15.

Az ülések szilárdsága

17

06

15.

Az ülések szilárdsága (helyi és távolsági autóbuszok)

80

01

16.

Kiálló részek

26

02

17.

Sebességmérő

39

00

19.

A biztonsági öv rögzítése

14

04

20.

Világító- és fényjelző berendezések beszerelése

48

01

21.

Hátsó fényszórók

3

02

22.

Méretjelzők, első (oldalsó) helyzetjelzők, hátsó (oldalsó) helyzetjelzők, féklámpák

7

02

22.

Nappali fényszórók

87

00

22.

Oldalsó helyzetjelzők

91

00

23.

Irányjelző lámpák

6

01

24.

Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

4

00

25.

Fényszórók (R2 és HS1)

1

01

25.

Fényszórók (zárt betétes)

5

02

25.

Fényszórók (H1, H2, H3, HB3, HB4, H7, és/vagy H8)

8

04

25.

Fényszórók (H4)

20

02

25.

Fényszórók (zárt betétes halogén)

31

02

25.

A jóváhagyott lámpaegységekben használatos izzólámpák

37

03

25.

Fényszórók gázkisülésű fényforrással

98

00

25.

A jóváhagyott gázkisülésű lámpaegységekben használatos gázkisülésű fényforrások

99

00

26.

Első ködlámpák

19

02

28.

Hátsó ködlámpák

38

00

29.

Tolatólámpák

23

00

30.

Várakozást jelző lámpák

77

00

31.

Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek

16

04

31.

Gyermekülések

44

03

38.

Fejtámlák (üléssel együtt)

17

06

38.

Fejtámlák

25

04

39.

Tüzelőanyag-fogyasztás

101

00

40.

A motor teljesítménye

85

00

41.

Dízelkibocsátás

49

02

42.

Oldalvédelem

73

00

45.

Biztonsági üveg

43

00

46.

Gumiabroncsok, gépjárművek és pótkocsijaik

30

02

46.

Gumiabroncsok, haszongépjárművek és pótkocsijaik

54

00

46.

Ideiglenes használatú pótkerekek/-abroncsok

64

00

46.

Gördülési zaj

117

00

47.

Sebességhatároló

89

00

50.

Kapcsolószerkezetek

55

01

51.

Éghetőség

118

00

52.

A felépítmény szilárdsága (buszok)

66

00

53.

Frontális ütközés

94

01

54.

Oldalsó ütközés

95

02

55.

Elülső aláfutásgátlás

93

00


(1)  Az ebbe a kategóriába tartozó járműveknek rendelkezniük kell megfelelő szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéssel.

(2)  Az ebbe a kategóriába tartozó járműveknek rendelkezniük kell megfelelő szélvédőmosó és -törlő berendezéssel.

(3)  A 94/20/EK irányelv követelményei csak a csatlakozóberendezéssel ellátott járművek esetén alkalmazandók.

(4)  A 98/91/EK irányelv követelményei csak akkor alkalmazandók, ha a gyártó veszélyes áruk közúti szállítására szánt jármű EK-típusjóváhagyását kérelmezi.

(5)  Cseppfolyós propángázzal (LPG) vagy sűrített földgázzal (CNG) hajtott járműnek – a 70/221/EGK irányelv megfelelő, az LPG- és CNG-tartályok belefoglalása érdekében történő módosításainak elfogadásáig – a 67–01. számú vagy 110. számú ENSZ-EGB-előírásnak megfelelő járműjóváhagyással kell rendelkeznie.

(6)  2,5 tonnát meg nem haladó megengedett össztömeg.

(7)  M1 kategóriába tartozó járművekből levezetve.

(8)  A 2003/97/EK irányelv 2. cikkében említett időpontokig a 71/127/EGK irányelvnek megfelelően kiadott jóváhagyások teljes járműre vonatkozó típusjóváhagyásként érvényben maradnak.

(9)  Elektronikus szerelési egységek.

(10)  Alkatrész.

(11)  Jármű.

(12)  Beépítési előírások.

(13)  2006. január 26-ig alternatívaként el lehet fogadni a 71/127/EGK irányelv szerinti jóváhagyásokat.

Jelmagyarázat

X

:

A szabályozási aktusnak történő teljes megfelelőség a követelmény; EK-típusbizonyítványt kell kiadni; a gyártásmegfelelőséget biztosítani kell.

A

:

Mentességek nem megengedettek, kivéve a szabályozási aktusban meghatározottakat. Nincs szükség típusbizonyítványra és típus-jóváhagyási jelre. A vizsgálati jegyzőkönyveket kijelölt műszaki szolgálatnak kell elkészítenie.

B

:

A szabályozási aktus műszaki előírásait kell teljesíteni. A szabályozási aktusban előírt vizsgálatokat teljességükben el kell végezni; a jóváhagyó hatóság egyetértése esetén ezeket a gyártó saját maga is elvégezheti; a műszaki jelentést kiállíthatja; típusbizonyítványt nem kell kibocsátani, és típusjóváhagyás nem kötelező.

C

:

A gyártónak a jóváhagyó hatóság számára meggyőző módon igazolnia kell, hogy a szabályozási aktus alapvető fontosságú követelményei teljesülnek.

Nem alkalmazható

:

Ez a szabályozási aktus nem alkalmazható (nincsenek követelmények).

(14)  Amennyiben a külön irányelvek vagy rendeletek a beszerelésre vonatkozóan követelményeket írnak elő, azok az ENSZ-EGB-előírásoknak megfelelően jóváhagyott alkatrészekre és önálló műszaki egységekre is vonatkoznak.

(15)  A határozatot követő módosításokat illetően lásd az UN/ECE TRANS/WP.29/343 dokumentum legutóbbi felülvizsgált változatát.

V. MELLÉKLET

A járművek EK-típusjóváhagyása során követendő eljárások

1.   Teljes jármű-típusjóváhagyás iránti kérelem esetén az EK-típusjóváhagyó hatóság feladatai a következők:

a)

igazolja, hogy valamennyi, a jármű-típusjóváhagyásban alkalmazandó szabályozási aktus értelmében kiadott EK-típusbizonyítvány a gépjárműtípusnak, valamint az előírt követelményeknek megfelel;

b)

ellenőrzi a dokumentációra történő hivatkozás alapján, hogy a jármű adatközlő lapjának I. részében szereplő járműelőírások és adatok megtalálhatók az információs csomagokban és az EK-típusbizonyítványokban a vonatkozó szabályozási aktusok tekintetében; és amennyiben az adatközlő lap I. részében szereplő valamely adat száma nincs megadva valamelyik szabályozási aktus információs csomagjában, úgy megvizsgálja, hogy az adott rész vagy jellemző megfelel-e az adatközlő mappában megadott adatoknak;

c)

megvizsgálja a jármű részeit és rendszereit a jóváhagyandó típusból kiválasztott járműmintán, vagy gondoskodik azok megvizsgálásáról annak ellenőrzése céljából, hogy a járműv(ek)et a hitelesített információs csomagban megadott vonatkozó adatokkal összhangban építették-e a vonatkozó EK-típusbizonyítványok tekintetében;

d)

ellenőrzi adott esetben az önálló műszaki egységek tekintetében azok felszerelését, vagy az ellenőrzésről gondoskodik;

e)

a IV. melléklet I. részének (1) és (2) lábjegyzetében előírt berendezések megléte tekintetében adott esetben elvégzi vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzéseket.

2.   Az 1. bekezdés c) pontjában foglaltak céljából megvizsgálandó járművek számának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy a típusjóváhagyásra váró különböző kombinációk megfelelő ellenőrzése lehetővé váljék az alábbi feltételek szerint:

Járműkategória

M1

M2

M3

N1

N2

N3

O1

O2

O3

O4

Szempontok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Motor

X

X

X

X

X

X

Sebességváltó-szekrény

X

X

X

X

X

X

Tengelyek száma

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Hajtott tengelyek (száma, helye, kölcsönös kapcsolata)

X

X

X

X

X

X

Kormányzott tengelyek (száma és helye)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Felépítmény jellege

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Ajtók száma

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Bal- vagy jobbkormányos

X

X

X

X

X

X

Ülések száma

X

X

X

X

X

X

A felszereltség szintje

X

X

X

X

X

X

3.   Amennyiben nem áll rendelkezésre típusbizonyítvány a vonatkozó szabályozási aktusok bármelyikére, úgy az EK-típusjóváhagyó hatóság feladatai a következők:

a)

kezdeményezi a vonatkozó valamennyi szabályozási aktus által előírt szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;

b)

megvizsgálja, hogy a jármű megfelel-e az adatközlő mappájában szereplő jellemzőinek, és teljesíti-e a vonatkozó valamennyi szabályozási aktus által meghatározott műszaki követelményeket;

c)

ellenőrzi adott esetben az önálló műszaki egységek tekintetében azok felszerelését, vagy az ellenőrzésről gondoskodik;

d)

elvégzi adott esetben a szükséges ellenőrzéseket a IV. melléklet I. részének (1) és (2) lábjegyzetében előírt berendezések megléte tekintetében, vagy az ellenőrzésről gondoskodik.

1. függelék

Szabványok, melyeknek a 41. cikkben említett jogalanyoknak meg kell felelniük

A típus-jóváhagyási vizsgálathoz kapcsolódó tevékenység az ezen irányelv IV. mellékletében felsorolt szabályozási aktusokkal összhangban végzendő:

1.1.   „A” kategória (saját létesítményben végzett vizsgálatok):

EN ISO/IEC 17025:2005 Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei.

A szabályozási aktusok által előírt vizsgálatokat az „A” kategóriára kijelölt műszaki szolgálat végezheti, illetve felügyelheti a gyártó vagy harmadik fél létesítményében.

1.2.   „B” kategória (a gyártó vagy harmadik fél létesítményében végzett vizsgálatok felügyelete):

EN ISO/IEC 17020:2004 az ellenőrzést végző különféle típusú testületek működésének általános feltételeiről.

A gyártó vagy harmadik fél létesítményében végzett vizsgálat lebonyolítása, illetve felügyelete előtt a műszaki szolgálat kötelessége annak ellenőrzése, hogy a vizsgálati körülmények és mérőműszerek megfeleljenek az 1.1. pontban említett szabványban található vonatkozó követelményeknek.

A gyártásmegfelelőséghez kapcsolódó tevékenységek

2.1.   „C” kategória (a kezdeti értékelésre vonatkozó eljárás, valamint a gyártó minőségellenőrzési rendszerére vonatkozó vizsgálatok felügyeleti ellenőrzése):

EN 45012:1998 a minőségügyi rendszerek minősítését és tanúsítását/regisztrálását végző szervezetekre vonatkozó általános követelményekről.

2.2.   „D” kategória (gyártmányminták ellenőrzése vagy vizsgálata, illetve felügyelete):

EN ISO/IEC 17020: 2004 az ellenőrzést végző különféle típusú testületek működésének általános feltételeiről.

2. függelék

A műszaki szolgálatok értékelésére vonatkozó eljárás

1.   A FÜGGELÉK CÉLJA

1.1.   Ez a függelék meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően az ezen irányelv 42. cikkében említett illetékes hatóság lefolytatja a műszaki szolgálatok értékelésére vonatkozó eljárást.

1.2.   Ezek a követelmények értelemszerűen valamennyi műszaki szolgálatra vonatkoznak, függetlenül azok jogi státusától (műszaki szolgálatként működő független szervezet, gyártó vagy jóváhagyó hatóság).

2.   ÉRTÉKELÉSI ELVEK

Az értékelés jellemzően néhány alapelven nyugszik:

függetlenség, amely a következtetések pártatlanságának és objektivitásának alapját képezi,

bizonyítékokon alapuló megközelítés, amely biztosítja a következtetések megbízhatóságát és reprodukálhatóságát.

Az auditorok részéről elengedhetetlen a megbízhatóság és feddhetetlenség, valamint a titoktartás és diszkréció. Az eredményeket és következtetéseket hitelesen és pontosan kell jelenteniük.

3.   AZ AUDITOROK SZAKISMERETEIRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

3.1.   Értékelést kizárólag olyan auditorok végezhetnek, akik rendelkeznek az ehhez szükséges szakmai és adminisztratív ismeretekkel is.

3.2.   Követelmény továbbá, hogy úgy lehet valaki auditor, ha már részesült a kifejezetten az értékelési tevékenységekre irányuló képzésben. Ezenkívül rendelkezni kell azon adott műszaki területet érintő különleges ismeretekkel, amely területen a műszaki szolgálat a tevékenységét végzi.

3.3.   A 3.1. és a 3.2. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül a 42. cikk (4) bekezdésében említett értékelés olyan auditorok által végzendő, akik függetlenek az értékelés tárgyát képező tevékenységektől.

4.   A KIJELÖLÉS IRÁNTI KÉRELEM

4.1.   A kérelmező műszaki szolgálat szabályszerűen meghatalmazott képviselőjének az illetékes hatósághoz hivatalos kérelmet kell benyújtania, amely a következőket tartalmazza:

a)

a műszaki szolgálat általános jellemzői, beleértve a társasági entitást, nevet, címet, jogi státust, valamint a humán- és technikai erőforrásokat;

b)

általános tájékoztatás a műszaki szolgálatra vonatkozóan, azaz annak tevékenységei, adott esetben valamely nagyobb társasággal fennálló kapcsolata, valamint a kijelölés hatálya alá tartozó valamennyi létesített telephely címe vonatkozásában;

c)

beleegyezés a kijelölés követelményeinek, illetve a műszaki szolgálat egyéb kötelezettségeinek a teljesítésébe az érintett irányelvekben meghatározottak szerint;

d)

azon megfelelőségértékelési szolgáltatások leírása, amelyeket a műszaki szolgálat a vonatkozó irányelvek keretében vállal, valamint azoknak az irányelveknek a listája, amelyekre vonatkozóan a műszaki szolgálat a kijelölést kéri, beleértve adott esetben a képességekre vonatkozó korlátokat;

e)

a műszaki szolgálat minőségirányítási kézikönyvének egy példánya.

4.2.   A műszaki szolgálat által szolgáltatott információk helytállóságát az illetékes hatóság felülvizsgálja.

5.   A FORRÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA

Az illetékes hatóság felülvizsgálja, hogy képes-e elvégezni a műszaki szolgálat értékelését a saját politikája, hatásköre, a megfelelő auditorok és szakértők rendelkezésre állása tekintetében.

6.   AZ ÉRTÉKELÉS ALVÁLLALKOZÁSBA ADÁSA

6.1.   Az illetékes hatóság alvállalkozásban rábízhatja az értékelés egyes részeit egy másik kijelölő hatóságra, vagy segítséget kérhet más illetékes hatóság műszaki szakértőitől. Az alvállalkozók és a szakértők felkérése attól függ, hogy a műszaki szolgálat elfogadja-e őket.

6.2.   A műszaki szolgálat teljes értékeléséhez az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a megfelelő hatállyal rendelkező akkreditációs bizonyítványokat.

7.   AZ ÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

7.1.   Az illetékes hatóság hivatalosan kijelöl egy értékelő csoportot. A hatóság gondoskodik arról, hogy az egyes kijelölésekhez szükséges megfelelő szakértelem rendelkezésre álljon. A csoport különösképpen

a)

rendelkezik azon különleges terület megfelelő ismeretével, amelyre vonatkozóan a kijelölést kérik; és

b)

kellő hozzáértéssel rendelkezik ahhoz, hogy megbízható értékelést készítsen a műszaki szolgálatnak a kijelölés hatálya alá tartozó szakértelmére vonatkozóan.

7.2.   Az illetékes hatóság pontosan meghatározza az értékelő csoport által elvégzendő feladatokat. Az értékelő csoport feladata a kérelmező műszaki szolgálattól begyűjtött dokumentumok felülvizsgálata, illetve a helyszíni értékelés.

7.3.   Az illetékes hatóság megállapodik az értékelés időpontjáról és ütemezéséről a műszaki szolgálattal és a kijelölt értékelő csoporttal. Mindazonáltal az továbbra is az illetékes hatóság feladata, hogy olyan időpont kiválasztására törekedjék, amely megfelel az ellenőrzési és újraértékelési tervnek.

7.4.   Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az értékelő csoport megkapja a kritériumokat tartalmazó megfelelő dokumentumokat, a korábbi értékelésekről szóló feljegyzéseket, illetve a műszaki szolgálat idevágó dokumentumait és feljegyzéseit.

8.   HELYSZÍNI ÉRTÉKELÉS

A műszaki szolgálat értékelését az értékelő csoport a műszaki szolgálat azon telephelyén végzi, ahol a műszaki szolgálat egy vagy több kulcsfontosságú tevékenysége zajlik, adott esetben pedig további olyan kiválasztott helyszíneken is ellenőrzést kell folytatni, ahol még a műszaki szolgálat működik.

9.   AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE ÉS AZ ÉRTÉKELŐ JELENTÉS

9.1.   Az értékelő csoportnak elemeznie kell valamennyi lényeges információt és bizonyítékot, melyet a dokumentumok és a jelentések felülvizsgálata, illetve a helyszíni értékelés során összegyűjtött. Az elemzésnek elégséges alapot kell nyújtania ahhoz, hogy a csoport meg tudja állapítani a műszaki szolgálat szakértelmét és a kijelölési követelményeknek való megfelelőségét.

Az illetékes hatóság jelentési eljárásának biztosítania kell a következő követelmények teljesülését.

9.2.1.   Az értékelő csoportnak megbeszélést kell folytatnia a műszaki szolgálattal, a telephelyről való távozást megelőzően. E megbeszélés során az értékelő csoport írásbeli és/vagy szóbeli jelentéssel szolgál az elemzés eredményeiről. A műszaki szolgálat számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kérdéseket tegyen fel az eredményekkel – adott esetben ideértve a megfelelőség hiányát is –, illetve az eredmények alapjául szolgáló információkkal kapcsolatban.

9.2.2.   A műszaki szolgálatot az értékelés eredményére vonatkozó írásbeli jelentésről azonnal tájékoztatni kell. Az értékelő jelentésnek tartalmaznia kell a szakértelemre és a megfelelőségre vonatkozó észrevételeket, és meg kell állapítania azokat a megfelelőségi hiányokat – ha vannak ilyenek –, amelyeket a kijelölés követelményeinek való megfeleléshez orvosolni kell.

9.2.3.   A műszaki szolgálatot fel kell kérni, hogy válaszoljon az értékelő jelentésre, és mutassa be azokat a már meghozott vagy meghatározott időn belül meghozandó intézkedéseket, melyek a megfelelőség meghatározott hiányának orvoslását célozzák.

9.3.   Az illetékes hatóságnak biztosítania kell a műszaki szolgálat által a megfelelőség hiányának orvoslására adott válaszok felülvizsgálatát annak megállapítására, hogy az intézkedések valóban elegendőek és hatékonyak-e. Amenynyiben vélekedésük szerint a műszaki szolgálat válaszai nem kielégítőek, úgy további információt kell kérni. Kérhetők továbbá bizonyítékok a meghozott intézkedések hatékony végrehajtására vonatkozóan, vagy egy újabb értékelés is végezhető a korrekciós intézkedések hatékony végrehajtásának ellenőrzése érdekében.

9.4.   Az értékelő jelentésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)

a műszaki szolgálat egyértelmű azonosítása;

b)

a helyszíni értékelés időpontja(i);

c)

az értékelést végző auditor(ok) és/vagy szakértők neve;

d)

az értékelésbe bevont valamennyi telephely egyértelmű azonosítása;

e)

az értékelés tárgyát képező, javasolt kijelölés hatálya;

f)

nyilatkozat arról, hogy a műszaki szolgálat a szakértelmébe vetett bizalom érdekében, teljesítve a kijelölés követelményeit megfelelő belső szervezeti renddel és eljárásokkal rendelkezik;

g)

a megfelelőség hiányát orvosló megoldásokra vonatkozó információk;

h)

ajánlás arra vonatkozóan, hogy a kérelmező, mint műszaki szolgálat kinevezése vagy megerősítése megtörténjék-e, és ha igen, akkor a kijelölés hatálya.

10.   KIJELÖLÉS/A KIJELÖLÉS MEGERŐSÍTÉSE

10.1.   A jóváhagyó hatóság a jelentés(ek) és bármely idevágó információ alapján haladéktalanul dönt arról, hogy a kijelölést megadja, megerősíti vagy meghosszabbítja-e.

10.2.   A jóváhagyó hatóság a műszaki szolgálat számára tanúsítványt állít ki. Ennek a tanúsítványnak a következőket kell tartalmaznia:

a)

a jóváhagyó hatóság megnevezése és logója;

b)

a kijelölt műszaki szolgálat egyedi azonosítója;

c)