EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32007L0023

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/23/EK irányelve ( 2007. május 23. ) a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról (EGT vonatkozású szöveg)

OJ L 154, 14.6.2007, p. 1–21 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 052 P. 143 - 163

No longer in force, Date of end of validity: 30/06/2015; hatályon kívül helyezte: 32013L0029 . Latest consolidated version: 04/07/2013

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2007/23/oj

14.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 154/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/23/EK IRÁNYELVE

(2007. május 23.)

a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A tagállamokban a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalára érvényes törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések eltérőek, különösen a biztonsági és a teljesítménybeli jellemzők tekintetében.

(2)

Ezeket a Közösségen belüli kereskedelmet korlátozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket harmonizálni kell a pirotechnikai termékek belső piacon történő szabad mozgásának biztosítása érdekében, ugyanakkor szavatolni kell az emberi egészség és a fogyasztói és szakmai végfelhasználói biztonság és védelem magas szintű védelmét.

(3)

A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról szóló, 1993. április 5-i 93/15/EGK tanácsi irányelv (3) kizárja a pirotechnikai termékeket a hatálya alól, és kimondja, hogy a fogyasztók védelme és a közbiztonság érdekében megfelelő intézkedéseket kell tenni a pirotechnikai termékek tekintetében, valamint, hogy e területen egy további irányelv elfogadását tervezik.

(4)

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelv (4) meghatározza azoknak a létesítményeknek a biztonsági előírásait, ahol robbanóanyagok, ezeken belül pirotechnikai anyagok is jelen vannak.

(5)

A pirotechnikai termékeknek magukban kell foglalniuk a tűzijátékokat, a színpadi pirotechnikai termékeket és a műszaki felhasználásra szánt pirotechnikai termékeket, mint például a légzsákokban és a biztonsági övek előfeszítőiben használt gázfejlesztőket.

(6)

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a pirotechnikai termékekre, amelyekre a tengerészeti felszerelésekről szóló, 1996. december 20-i 96/98/EK tanácsi irányelv (5) és az abban említett irányadó nemzetközi egyezmények vonatkoznak.

(7)

A megfelelően magas szintű biztonság szavatolása érdekében a pirotechnikai termékeket elsősorban felhasználásuk típusának, céljának vagy zajszintjének kockázati szintje alapján kell osztályozni.

(8)

A műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban (6) meghatározott elveknek megfelelően a pirotechnikai termékeknek meg kell felelniük ezen irányelvnek, amennyiben a terméket először hozzák forgalomba a Közösség területén. Tekintettel a tagállamok vallási, kulturális és hagyományőrző ünnepségeire, a gyártó által saját használatra készített olyan tűzijátékok, amelyeket egy adott tagállam a saját területén való használat céljából engedélyezett, nem minősülnek forgalomba hozott termékeknek, és ezért azoknak nem kell megfelelniük ezen irányelvnek.

(9)

A pirotechnikai termékek használatában rejlő veszélyek ismeretében helyénvaló korhatár megállapítása fogyasztók részére történő árusításuk és használatuk esetére, illetve annak biztosítása, hogy az emberi egészség és biztonság, valamint a környezet védelme érdekében a címkén a biztonságos használatról elegendő és megfelelő információ szerepeljen. Egyes pirotechnikai termékek esetében gondoskodni kell arról, hogy azokhoz csak a megfelelő tudással, szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező, hivatásos szakemberek férjenek hozzá. A járművekhez használt pirotechnikai termékek jelölésével szemben támasztott követelményeknél figyelembe kell venni a jelenlegi gyakorlatot, valamint azt, hogy ezeket a termékeket kivétel nélkül foglalkozásszerű felhasználóknak adják el.

(10)

A pirotechnikai termékek, különösképpen a tűzijátékok használata az egyes tagállamokban az eltérő szokások és hagyományok következtében más és más. Ennélfogva szükséges, hogy a tagállamok nemzeti intézkedéseket hozhassanak a tűzijátékok egyes kategóriái nyilvános forgalmazásának korlátozására közbiztonsági vagy biztonsági okokból.

(11)

Helyénvaló alapvető biztonsági követelményeket meghatározni a pirotechnikai árukkal szemben a fogyasztók védelme és a balesetek megelőzése érdekében.

(12)

A gyártónak kell biztosítania, hogy a pirotechnikai termékek megfelelnek ezen irányelvnek, különösen az alapvető biztonsági követelményeknek. Ha a gyártó nem letelepedett a Közösségben, akkor a Közösségbe pirotechnikai terméket behozó természetes vagy jogi személynek kell biztosítania, hogy a gyártó eleget tett az ezen irányelv szerint őt terhelő kötelezettségeknek, vagy vállalnia kell a gyártót terhelő összes kötelezettséget.

(13)

Az alapvető biztonsági követelmények teljesülése esetén a tagállamoknak nem szabad a pirotechnikai termékek szabad mozgását megtiltaniuk, korlátozniuk vagy akadályozniuk. Ezt az irányelvet a gyártók, forgalmazók és importőrök tagállam általi engedélyezésére vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(14)

Az alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés bizonyításának könnyítése érdekében a pirotechnikai termékek tervezésével, gyártásával és vizsgálatával kapcsolatos harmonizált szabványok kidolgozása folyamatban van.

(15)

Az európai harmonizált szabványokat az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) hozza létre, fogadja el és módosítja. Ezek a szervezetek jogosultak harmonizált szabványok elfogadására, amelyeket az egymás közötti, illetve a Bizottsággal és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással való együttműködés általános útmutatójával (7), illetve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott eljárással összhangban hoznak létre. A járművekhez használt pirotechnikai termékek tekintetében a vonatkozó nemzetközi ISO-szabványok figyelembevétele által tükrözni kell az európai gépjárműalkatrész-gyártó ipar nemzetközi irányultságát.

(16)

„A műszaki harmonizációra és szabványosításra vonatkozó új megközelítéssel” összhangban a harmonizált szabványoknak megfelelően gyártott pirotechnikai termékek esetében vélelmezni kell, hogy megfelelnek az ezen irányelvben előírt alapvető biztonsági követelményeknek.

(17)

A megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól, és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK határozatában (9) a Tanács harmonizált eszközöket vezetett be a megfelelőségértékelési eljárásokhoz. E modulok alkalmazása a pirotechnikai termékekre lehetővé teszi a gyártók és a megfelelőségértékelési eljárás folyamatában érintett szervek felelősségének megállapítását az adott pirotechnikai termékek természetének figyelembevétele mellett.

(18)

A bejelentett szervezeteknek termékcsaládként kell minősíteniük a pirotechnikai termékek azon csoportjait, amelyek megjelenésüket, funkciójukat vagy működésüket tekintve hasonlóak.

(19)

Piaci forgalomba hozataluk céljából a Közösségen belüli szabad mozgás feltételeként a pirotechnikai termékeken szerepelnie kell egy CE jelölésnek, amely jelzi az ezen irányelv előírásainak való megfelelést.

(20)

„A műszaki harmonizációra és szabványosításra vonatkozó új megközelítés” értelmében védzáradék-eljárásra van szükség annak megengedéséhez, hogy a pirotechnikai termékek megfelelőségét vagy hiányosságait vitatni lehessen. Ennek megfelelően a tagállamok kötelesek megtenni minden megfelelő intézkedést a CE jelölést viselő termékek forgalomba hozatalának megtiltása vagy korlátozása, illetve az ilyen termékeknek a forgalomból történő kivonása érdekében, ha ezek a termékek rendeltetésszerű felhasználásuk esetén veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és biztonságát.

(21)

A szállítási biztonságot illetően a pirotechnikai termékek szállításának szabályait nemzetközi egyezmények és megállapodások rögzítik, beleértve az Egyesült Nemzetek veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlásait.

(22)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(23)

A gyártó és az importőr érdeke, hogy biztonságos termékeket szolgáltasson, hogy ezzel megelőzze a magánszemélyeket érő vagy magántulajdonban felmerülő kárt okozó hibás termékekért való felelősségéből eredő költségeket. E tekintetben a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelv (10) kiegészíti ezt az irányelvet, mivel az említett irányelv szigorú felelősségi rendszert határoz meg a gyártókra és az importőrökre vonatkozóan, és megfelelő szintű védelmet biztosít a fogyasztók számára. Emellett ez az irányelv előírja, hogy a bejelentett szervezeteknek megfelelő biztosítással kell rendelkezniük szakmai tevékenységüket illetően, kivéve ha a felelősséget a nemzeti jognak megfelelően az állam viseli, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felelős a vizsgálatokért.

(24)

Rendkívül fontos átmeneti időszakot biztosítani a meghatározott területeken érvényes nemzeti jogszabályok fokozatos kiigazításához. A gyártók és az importőrök számára időt kell hagyni az ezen irányelv hatálybalépése előtt hatályos nemzeti szabályok szerinti jogaik gyakorlására, például arra, hogy értékesítsék a legyártott termékekből álló készleteiket. Az ezen irányelv alkalmazására konkrétan meghatározott átmeneti időszakok ugyanakkor további időt biztosítanának a harmonizált szabványok elfogadására, és biztosítanák az irányelv gyors végrehajtását a fogyasztók biztonságának növelése érdekében.

(25)

Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(26)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni.

(27)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy közösségi intézkedéseket fogadjon el az ENSZ-ajánlásokkal, a pirotechnikai termékek címkézési követelményeivel, valamint a biztonsági előírásokról és a megfelelőségértékelési eljárásokról szóló II. és III. melléklet technikai fejlődéshez való hozzáigazításával kapcsolatban. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, vagy ezen irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(28)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (12) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célkitűzések és hatály

(1)   Ez az irányelv meghatározza a pirotechnikai termékek belső piaci szabad mozgásához szükséges szabályokat, ugyanakkor magas szinten biztosítja az emberi egészség, a közbiztonság, valamint a fogyasztók védelmének és biztonságának védelmét, szem előtt tartva a vonatkozó környezetvédelmi szempontokat.

(2)   Ez az irányelv meghatározza azokat az alapvető biztonsági követelményeket, amelyeknek a pirotechnikai termékeknek meg kell felelniük a forgalomba hozatal céljából.

(3)   Ezen irányelv hatálya a 2. cikk 1–5. pontjában meghatározott pirotechnikai termékekre terjed ki.

(4)   Ezen irányelv hatálya nem terjed ki az alábbiakra:

a)

a nemzeti jognak megfelelően a fegyveres erők, a rendőrség vagy a tűzoltóság által történő nem kereskedelmi jellegű felhasználásra szánt pirotechnikai termékek;

b)

a 96/98/EK irányelv hatálya alá tartozó felszerelések;

c)

a repülésben és űrrepülésben való felhasználásra szánt pirotechnikai termékek;

d)

a játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. május 3-i 88/378/EGK tanácsi irányelv (13) hatálya alá tartozó, kifejezetten játékokhoz szánt gyújtókupakok;

e)

a 93/15/EGK irányelv hatálya alá tartozó robbanóanyagok;

f)

lőszerek, azaz kézi lőfegyverekben, egyéb fegyverekben és tüzérségi fegyverekben használt lövedékek, lőportöltet és vaktöltények.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1.

„pirotechnikai termék”: bármely olyan, robbanóanyagot vagy pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül hőt, fényt, hangot, gázt vagy füstöt vagy ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki;

2.

„forgalomba hozatal”: a termék első átengedése ellenérték fejében vagy ingyenesen, a Közösség piacán történő forgalmazása és/vagy felhasználása céljából. A gyártó által saját használatra készített tűzijátékok nem minősülnek forgalomba hozott termékeknek, amennyiben azokat egy adott tagállam a saját területén való használat céljából engedélyezte;

3.

„tűzijáték”: szórakoztató célra szánt pirotechnikai termék;

4.

„színpadi pirotechnikai termék”: a beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett pirotechnikai termék, ideértve a filmek és televíziós műsorok gyártását vagy ezekhez hasonló felhasználást is;

5.

„járművekhez használt használatos pirotechnikai termék”: járművekben található biztonsági berendezések alkatrésze, amely ezek vagy más berendezések aktiválásához használatos pirotechnikai anyagokat tartalmaz;

6.

„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely pirotechnikai terméket tervez és/vagy gyárt, illetve terveztet és gyártat annak saját név vagy védjegy alatt történő forgalomba hozatala céljából;

7.

„importőr”: a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely üzleti tevékenysége körében egy harmadik országból származó pirotechnikai terméket a Közösség piacán első alkalommal tesz hozzáférhetővé;

8.

„forgalmazó”: bármely természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki üzleti tevékenysége körében bocsát rendelkezésre egy adott pirotechnikai terméket a piacon;

9.

„harmonizált szabvány”: olyan európai szabvány, amelyet egy európai szabványügyi testület a Bizottság felhatalmazása alapján a 98/34/EK irányelvben meghatározott eljárással összhangban fogadott el, s amely tekintetében a megfelelés nem kötelező;

10.

„szaktudással rendelkező személy”: a tagállam által a területén a 3. cikkben meghatározott 4. osztályba tartozó tűzijáték, T2. osztályba tartozó színpadi pirotechnikai termék és/vagy P2. osztályba tartozó egyéb pirotechnikai termék kezelésére és/vagy használatára feljogosított személy.

3. cikk

Osztályba sorolás

(1)   A pirotechnikai termékeket a gyártó felhasználásuk módja, vagy céljuk és kockázati szintjük alapján – ideértve a zajszintet is – osztályokba sorolja. A 10. cikkben említett bejelentett szervezetek a 9. cikk szerinti megfelelőségértékelési eljárás részeként jóváhagyják az osztályba sorolást.

Az osztályok a következők:

a)

Tűzijátékok

1. osztály:

alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel járó, elkerített területen való használatra szánt tűzijátékok, beleértve a lakóépületek belsejében való használatra szánt tűzijátékokat;

2. osztály:

alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel járó, a szabadban lévő elkerített területen való használatra szánt tűzijátékok;

3. osztály:

közepes kockázattal járó, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szánt tűzijátékok, amelyek zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre.

4. osztály:

nagy kockázattal járó, kizárólag szaktudással rendelkező személyek általi használatra szánt („szakember által használható tűzijáték”-ként ismert) tűzijátékok, amelyek zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre.

b)

Színpadi pirotechnikai termékek

T1. osztály:

alacsony kockázattal járó, színpadi használatra szánt pirotechnikai termékek;

T2. osztály:

kizárólag szaktudással rendelkező személyek általi használatra szánt, színpadi pirotechnikai termékek.

c)

Egyéb pirotechnikai termékek

P1. osztály:

alacsony kockázattal járó, nem a tűzijátékok és a színpadi pirotechnikai termékek körébe tartozó pirotechnikai termékek;

P2. osztály:

nem a tűzijátékok és a színpadi pirotechnikai termékek körébe tartozó pirotechnikai termékek, amelyeket csak szaktudással rendelkező személyek kezelhetnek vagy használhatnak.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az eljárásokról, amelyek során megállapítják, kik rendelkeznek szaktudással, és e személyeket feljogosítják.

4. cikk

A gyártó, az importőr és a forgalmazó kötelezettségei

(1)   A gyártó köteles biztosítani, hogy a forgalomba hozott pirotechnikai termékek megfeleljenek az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményeknek.

(2)   Amennyiben a gyártó nem letelepedett a Közösségben, a pirotechnikai termékek importőre köteles biztosítani, hogy a gyártó eleget tett az ezen irányelv szerint őt terhelő kötelezettségeknek, vagy maga vállalja e kötelezettségeket.

A Közösségben a hatóságok és szervek felelősségre vonhatják az importőrt e kötelezettségek teljesítése tekintetében.

(3)   A forgalmazók megfelelő gondossággal kötelesek eljárni az alkalmazandó közösségi jognak megfelelően. Különösen kötelesek ellenőrizni, hogy a pirotechnikai terméken fel van-e tüntetve az előírt megfelelőségi jelzés, és azt a szükséges dokumentumok kísérik-e.

(4)   A pirotechnikai termékek gyártói kötelesek:

a)

benyújtani a pirotechnikai terméket egy, a 10. cikkben említett bejelentett szervezethez, amely a 9. cikkel összhangban elvégzi a megfelelőségértékelési eljárást; és

b)

a 11. cikkel és a 12. vagy 13. cikkel összhangban a pirotechnikai terméket CE jelöléssel és címkével ellátni.

5. cikk

Forgalomba hozatal

(1)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy pirotechnikai termékeket csak akkor lehessen forgalomba hozni, ha ezen irányelv követelményeinek megfelelnek, azokat ellátták a CE jelöléssel, és a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos követelményeknek eleget tesznek.

(2)   A tagállamok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a pirotechnikai termékeken ne szerepelhessen jogosulatlanul a CE jelölés.

6. cikk

Szabad mozgás

(1)   A tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják az ezen irányelv követelményeinek megfelelő pirotechnikai termékek forgalomba hozatalát.

(2)   Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem zárják ki azon tagállami intézkedéseket, amelyek közrendi, közbiztonsági vagy környezetvédelmi okokból indokoltan tiltják vagy korlátozzák a 2. és 3. osztályba sorolt tűzijátékok, a színházi és egyéb pirotechnikai termékek birtoklását, használatát és/vagy lakossági értékesítését.

(3)   Kereskedelmi vásárokon, kiállításokon és pirotechnikai termékek értékesítési célú bemutatóin a tagállam nem akadályozhatja meg az ennek az irányelvnek nem megfelelő pirotechnikai termékek bemutatását és használatát, feltéve hogy a szóban forgó kereskedelmi vásár, kiállítás vagy bemutató nevét és időpontját, illetve a termékek megfelelőségének és forgalmazhatóságának hiányát látható módon feltüntetik mindaddig, amíg a Közösség területén letelepedett gyártó vagy az importőr megfelelőségüket nem biztosítja. Ilyen rendezvények alkalmával megfelelő biztonsági intézkedéseket kell hozni az adott tagállam illetékes hatósága által előírt követelmények szerint.

(4)   A tagállamok nem tilthatják a kutatási, fejlesztési és vizsgálati céllal gyártott, és ezen irányelv rendelkezéseinek nem megfelelő pirotechnikai termékek szabad mozgását és használatát, feltéve hogy azokon látható módon szerepel megfelelőségük hiánya, illetve az, hogy fejlesztési, vizsgálati, illetve kutatási céloktól eltérő célra nem használhatók fel.

7. cikk

Korhatárok

(1)   A pirotechnikai termékek nem értékesíthetők, illetve egyéb módon nem tehetők hozzáférhetővé az alábbi korhatárok alatti fogyasztók számára:

a)

Tűzijátékok

1. osztály: 12 éves kor.

2. osztály: 16 éves kor.

3. osztály: 18 éves kor.

b)

Egyéb pirotechnikai termékek és színpadi pirotechnikai termékek

T1. és P1. osztály: 18 éves kor.

(2)   A tagállamok megemelhetik az (1) bekezdésben megállapított korhatárokat, amennyiben ez közrendi vagy közbiztonsági okokból indokolt. A tagállamok csökkenthetik a korhatárt olyan személyek esetében, akik szakmailag képzettek vagy ilyen képzésben vesznek részt.

(3)   A gyártók, importőrök és forgalmazók kizárólag a szaktudással rendelkező személyek számára értékesíthetik vagy tehetik egyéb módon hozzáférhetővé a következő pirotechnikai termékeket:

a)

4. osztályba sorolt tűzijátékok;

b)

P2. osztályba sorolt pirotechnikai termékek és T2. osztályba sorolt színpadi pirotechnikai termékek.

8. cikk

Harmonizált szabványok

(1)   A Bizottság a 98/34/EK irányelvben meghatározott eljárással összhangban felkérheti az európai szabványügyi testületeket európai szabványok létrehozására vagy felülvizsgálatára az ezen irányelvben foglaltak elősegítése céljából, vagy nemzetközi szabványok létrehozására vagy felülvizsgálatára ösztönözheti az illetékes nemzetközi testületeket.

(2)   A Bizottság közzéteszi az ilyen harmonizált szabványokra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)   A tagállamok biztosítják az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványok elismerését és elfogadását. A tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványokat átültető vonatkozó nemzeti szabványoknak megfelelő pirotechnikai termékeket az I. mellékletben említett alapvető biztonsági követelményeknek megfelelőnek tekintik. A tagállamok közzéteszik a harmonizált szabványokat átültető nemzeti szabványok hivatkozásait.

Amikor a tagállamok a harmonizált szabványokat nemzeti jogukba átültetik, az átültetés hivatkozási számait közzé kell tenniük.

(4)   Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett harmonizált szabványok nem felelnek meg teljesen az I. mellékletben említett alapvető biztonsági követelményeknek, a Bizottság vagy az érintett tagállam az ügyet az indokok megjelölésével a 98/34/EK irányelv értelmében felállított állandó bizottság elé terjeszti. Az állandó bizottság a továbbítást követő 6 hónapon belül véleményt alkot. Az állandó bizottság véleményére figyelemmel a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a harmonizált szabványokat illetően meghozandó intézkedésekről és a (2) bekezdésben említett közzétételről.

9. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

A pirotechnikai termékek megfelelőségének értékelése során a gyártó az alábbi eljárások valamelyike szerint köteles eljárni:

a)

a II. melléklet 1. szakaszában említett EK-típusvizsgálati eljárás, (B. modul) és a gyártó választása szerint az alábbiak közül egy:

i.

a II. melléklet 2. szakaszában említett típusmegfelelőségi eljárás (C. modul);

ii.

a II. melléklet 3. szakaszában említett gyártásminőség-biztosítási eljárás (D. modul); vagy

iii.

a II. melléklet 4. szakaszában említett termékminőség-biztosítási eljárás (E. modul);

b)

a II. melléklet 5. szakaszában említett egyedi termékhitelesítés (G. modul); vagy

c)

a II. melléklet 6. szakaszában említett átfogó termékminőség-biztosítási eljárás (H. modul) a 4. osztályba tartozó tűzijátékok esetében.

10. cikk

Bejelentett szervezetek

(1)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a 9. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárás lefolytatására kijelölt szervezetekről, azokról a feladatokról, amelyekre a szervezeteket kijelölték, valamint a Bizottság által hozzájuk rendelt azonosító számokról.

(2)   A Bizottság saját internetes honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a bejelentett szervezetek és azonosító számaik jegyzékét, illetve a részükre a bejelentés értelmében kijelölt feladatokat. A Bizottság gondoskodik a jegyzék folyamatos frissítéséről.

(3)   A tagállamok a Bizottságnak bejelentendő szervezetek értékeléséhez a III. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeket alkalmazzák. A bejelentett szervezetekre vonatkozó harmonizált szabványokban meghatározott értékelési követelményeknek megfelelő szervezetek esetében vélelmezni kell, hogy azok teljesítik a vonatkozó minimumkövetelményeket.

(4)   Egy adott szervezetet a Bizottságnak bejelentő tagállam visszavonja bejelentését, amennyiben tudomására jut, hogy a szervezet már nem felel meg a (3) bekezdésben említett minimumkövetelményeknek. A bejelentő tagállam erről azonnal értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.

(5)   Amennyiben egy szervezet bejelentését visszavonják, az érintett szervezet által kiállított megfelelőségi tanúsítványok és kapcsolódó dokumentumok továbbra is érvényesek, kivéve ha az egészséget és biztonságot fenyegető közvetlen veszélyt állapítanak meg.

(6)   A Bizottság saját internetes honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az érintett szervezet bejelentésének visszavonását.

11. cikk

A CE jelölés feltüntetésének kötelezettsége

(1)   A gyártó köteles a 9. cikkel összhangban lefolytatott megfelelőségértékelés sikeres befejezését követően látható, olvasható és kitörölhetetlen módon feltüntetni a CE jelölést a pirotechnikai termékeken, vagy amennyiben ez nem lehetséges, egy, a termékekhez rögzített azonosító táblán vagy a csomagoláson. Az azonosító táblát úgy kell megtervezni, hogy lehetetlen legyen újra felhasználni.

A CE jelöléshez használatos mintának meg kell felelnie a 93/465/EGK határozatnak.

(2)   A pirotechnikai terméken nem lehet feltüntetni olyan jelölést vagy feliratot, mely a CE jelölés jelentését és formáját illetően harmadik személyt megtéveszthet. Bármely más jelölést fel lehet tüntetni a pirotechnikai terméken, feltéve hogy az a CE jelölés láthatóságát és olvashatóságát nem csökkenti.

(3)   Amennyiben a pirotechnikai termékekre más, a CE jelölés egyéb szempontjait szabályozó és annak feltüntetését előíró közösségi jogszabály is vonatkozik, ennek a jelölésnek jeleznie kell, hogy e termékek vélelem alapján szintén megfelelnek a rájuk vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek.

12. cikk

A járművekhez használt pirotechnikai termékektől eltérő termékek címkézése

(1)   A gyártó köteles biztosítani, hogy a járművekhez használt pirotechnikai termékektől eltérő pirotechnikai termékeket megfelelő, látható, olvasható és kitörölhetetlen címkével lássák el, annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén (nyelvein), amelyben a terméket a fogyasztó számára értékesítik.

(2)   A pirotechnikai termékek címkéin fel kell tüntetni legalább a gyártó nevét és címét, illetve – ha a gyártó a Közösségben nem letelepedett – a gyártó nevét, valamint az importőr nevét és címét, a termék megnevezését és típusát, a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt alsó korhatárokat, a besorolási osztályt és a használati utasítást, a 3. és a 4. osztályba sorolt tűzijátékok esetén a gyártási évet, illetve adott esetben a minimális biztonsági távolságot. A címkén fel kell tüntetni a termékben lévő aktív robbanóanyag nettó mennyiségét (NEQ).

(3)   A tűzijátékokon továbbá legalább a következő információkat kell feltüntetni:

1. osztály:

adott esetben: „kizárólag szabadtéri használatra” és a minimális biztonsági távolság.

2. osztály:

„kizárólag szabadtéri használatra” és adott esetben a minimális biztonsági távolság(ok).

3. osztály:

„kizárólag szabadtéri használatra” és a minimális biztonsági távolság(ok).

4. osztály:

„kizárólag szaktudással rendelkező személy általi használatra” és a minimális biztonsági távolság(ok).

(4)   A színpadi pirotechnikai termékeken továbbá legalább a következő információkat kell feltüntetni:

T1. osztály:

adott esetben: „kizárólag szabadtéri használatra” és a minimális biztonsági távolság.

T2. osztály:

„kizárólag szaktudással rendelkező személy általi használatra” és a minimális biztonsági távolság(ok).

(5)   Ha a pirotechnikai terméken nincs elegendő hely a (2)–(4) bekezdésben említett címkézési követelmények teljesítéséhez, az információt a legkisebb csomagolási egységen kell feltüntetni.

(6)   E cikk rendelkezései nem vonatkoznak azokra a pirotechnikai termékekre, amelyeket a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően kereskedelmi vásárokon, kiállításokon és pirotechnikai termékek értékesítési célú bemutatóin bemutatnak vagy a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően kutatási, fejlesztési és vizsgálati céllal gyártottak.

13. cikk

A járművekhez használt pirotechnikai termékek címkézése

(1)   A járművekhez használt pirotechnikai termékek címkéin fel kell tüntetni a gyártó vagy – ha a gyártó a Közösségben nem letelepedett – az importőr nevét, valamint a termék nevét és típusát és a biztonsági előírásokat.

(2)   Amennyiben a terméken nincs elegendő hely az (1) bekezdésben említett címkézési követelmények teljesítéséhez, a szükséges információkat a termék csomagolásán kell feltüntetni.

(3)   A 91/155/EGK irányelvet második alkalommal módosító, 2001. július 27-i 2001/58/EK bizottsági irányelv (14) melléklete szerint összeállított biztonsági adatlapot a foglalkozásszerű felhasználók rendelkezésére kell bocsátani az általuk megjelölt nyelven.

A biztonsági adatlapot nyomtatott vagy elektronikus formátumban is át lehet adni, amennyiben a címzett rendelkezik a hozzáféréshez szükséges eszközökkel.

14. cikk

Piacfelügyelet

(1)   A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pirotechnikai termékek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás és rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyeztetik a személyek egészségét és biztonságát.

(2)   A tagállamok a pirotechnikai termékeket a Közösség területére való belépésükkor, valamint a tároló és gyártó létesítményekben rendszeresen ellenőrzik.

(3)   A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pirotechnikai termékek Közösségen belüli szállítása során az ezen irányelvben foglalt biztonsági, közbiztonsági és védelmi követelmények teljesüljenek.

(4)   A tagállamok megszervezik és végrehajtják a forgalomba hozott termékek megfelelő felügyeletét, figyelembe véve a CE jelöléssel ellátott termékek megfelelőségének vélelmét.

(5)   A tagállamok piacfelügyeleti tevékenységükről évente tájékoztatják a Bizottságot.

(6)   Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy valamely CE jelöléssel és EK-megfelelőségi nyilatkozattal ellátott, rendeltetésszerűen használt pirotechnikai termék veszélyeztetheti a személyek egészségét és biztonságát, a tagállam megteszi az összes megfelelő átmeneti intézkedést e termék forgalomból történő kivonására, forgalomba hozatalának megtiltására és szabad mozgásának korlátozására. A tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(7)   A Bizottság saját internetes honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi azon termékek nevét, amelyeket a (6) bekezdés szerint kivontak a forgalomból, illetve amelyek forgalomba hozatalát megtiltották vagy korlátozták.

15. cikk

Gyors tájékoztatás a komoly kockázatot jelentő termékekről

Amennyiben egy tagállamnak elegendő oka van azt feltételezni, hogy egy pirotechnikai termék komoly kockázatot jelent a személyek egészségére és/vagy biztonságára a Közösségben, erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, továbbá megfelelő értékelést végez. Ezt követően értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés hátteréről és eredményeiről.

16. cikk

Védzáradék

(1)   Amennyiben egy tagállam nem ért egyet a másik tagállam által a 14. cikk (6) bekezdésének megfelelően tett ideiglenes intézkedésekkel, vagy amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezen intézkedések ellentétesek a közösségi jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultál az összes érintett féllel, értékeli az intézkedéseket, és állást foglal a tekintetben, hogy az intézkedések indokoltak-e. A Bizottság értesíti álláspontjáról a tagállamokat, és tájékoztatja az érdekelt feleket.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak, a többi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem biztonságos terméket nemzeti piacukról kivonják, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedések nem indokoltak, az érintett tagállam visszavonja azokat.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett ideiglenes intézkedések a harmonizált szabványok hiányából erednek, és ha az intézkedésekért felelős tagállam fenntartja álláspontját, a Bizottság az ügyet a 98/34/EK irányelv által létrehozott állandó bizottság elé terjeszti, és a Bizottság vagy a tagállam megindítja a 8. cikkben említett eljárást.

(3)   Amennyiben a pirotechnikai termék nem megfelelő, de szerepel rajta a CE jelölés, az illetékes tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket a jelölést elhelyező ellen, és erről tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot.

17. cikk

Elutasítással vagy korlátozással járó intézkedések

(1)   Az ezen irányelv alapján tett bármely intézkedés esetén, amelyet

a)

egy termék forgalomba hozatalának megtiltására vagy korlátozására; vagy

b)

egy termék forgalomból való kivonására

hoznak, meg kell jelölni az intézkedés alapját képező pontos indokokat. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, akit ugyanakkor tájékoztatni kell az érintett tagállam nemzeti jogszabálya alapján rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről, valamint a jogorvoslati határidőkről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedés esetén az érintett félnek lehetőséget kell biztosítani álláspontja előzetes ismertetésére, kivéve ha egy ilyen konzultáció a közegészségügyi vagy biztonsági követelmények miatt végrehajtandó intézkedés sürgősségére való tekintettel nem lehetséges.

18. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására – beleértve a nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítást is – irányuló alábbi intézkedéseket a 19. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a)

az Egyesült Nemzetek ajánlásainak jövőbeni módosításai figyelembevételéhez szükséges kiigazítások;

b)

a II. és a III. melléklet műszaki fejlődéshez való igazítása;

c)

a 12. és 13. cikkben meghatározott címkézési követelmények kiigazítása.

(2)   Az alábbi intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a)

a nyomonkövetési rendszer létrehozása, ideértve a pirotechnikai termékek típusa és gyártója azonosítását szolgáló terméknyilvántartási számot és európai uniós szintű jegyzéket;

b)

a pirotechnikai termékekkel kapcsolatos balesetekre vonatkozó adatok rendszeres gyűjtésére és frissítésére vonatkozó közös kritériumok létrehozása.

19. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.

20. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítják azok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok elfogadják azokat a szükséges intézkedéseket is, amelyek segítségével visszatarthatják az ezen irányelvnek nem megfelelő pirotechnikai termékek szállítmányait.

21. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok 2010. január 4-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal e rendelkezések szövegét.

(2)   Ezeket a rendelkezéseket 2010. július 4-től alkalmazni kell az 1., 2. és 3. osztályba tartozó tűzijátékokra, illetve 2013. július 4-től az egyéb pirotechnikai termékekre, a 4. osztályba tartozó tűzijátékokra és a színházi pirotechnikai termékekre.

(3)   Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(4)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(5)   A (2) bekezdésben megjelölt irányadó időpontot megelőzően kiadott nemzeti engedélyek a kibocsátó tagállam területén továbbra is érvényben maradnak a lejárati időpontjukig, illetve ezen irányelv hatálybalépésétől legfeljebb 10 évig, attól függően, hogy melyik időtartam rövidebb.

(6)   Az (5) bekezdéstől eltérően a járművekhez használt pirotechnikai termékekre a (2) bekezdésben megjelölt irányadó időpont előtt kiadott nemzeti engedélyek lejáratukig érvényben maradnak.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

23. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

G. GLOSER


(1)  HL C 195., 2006.8.18., 7. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. november 30-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. április 16-i határozata.

(3)  HL L 121., 1993.5.15., 20. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 10., 1997.1.14., 13. o. A legutóbb a 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 345., 2003.12.31., 97. o.) módosított irányelv.

(5)  HL L 46., 1997.2.17., 25. o. A legutóbb a 2002/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 324., 2002.11.29., 53. o.) módosított irányelv.

(6)  HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

(7)  HL C 91., 2003.4.16., 7. o.

(8)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(9)  HL L 220., 1993.8.30., 23. o.

(10)  HL L 210., 1985.8.7., 29. o. Az 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 141., 1999.6.4., 20. o.) módosított irányelv.

(11)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(12)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(13)  HL L 187., 1988.7.16., 1. o.

(14)  HL L 212., 2001.8.7., 24. o.


I. MELLÉKLET

Alapvető biztonsági követelmények

1.

Minden pirotechnikai terméknek meg kell felelnie a gyártó által a bejelentett szervezet felé közölt teljesítményi jellemzőknek a lehető legnagyobb biztonság és megbízhatóság elérése érdekében.

2.

Minden pirotechnikai terméket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a megfelelő eljárás alkalmazásával biztonságosan kezelt hulladékként a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre.

3.

Rendeltetésszerű használat esetén minden pirotechnikai terméknek megfelelően kell működnie.

Minden pirotechnikai terméket valósághű körülmények között kell vizsgálni. Amennyiben ez laboratóriumban nem lehetséges, a vizsgálatot olyan körülmények között kell végrehajtani, amilyenek között a pirotechnikai terméket használni fogják.

A következő információkat és tulajdonságokat kell – adott esetben – figyelembe venni vagy megvizsgálni:

a)

kialakítás, szerkezet és jellemző tulajdonságok, beleértve a részletes kémiai összetételt (felhasznált anyagok tömege és százaléka) és a méreteket;

b)

a pirotechnikai termék fizikai és kémiai stabilitása szokásos és előrelátható környezeti feltételek mellett;

c)

szokásos, előrelátható körülmények közötti kezelésre és szállításra való érzékenység;

d)

az összetevők összeférhetősége kémiai stabilitásukra tekintettel;

e)

a pirotechnikai termék nedvességgel szembeni ellenálló képessége, amennyiben párás vagy nedves körülmények közötti felhasználásra szánják, és amennyiben biztonságára vagy megbízhatóságára a nedvesség kedvezőtlen hatást gyakorolhat;

f)

alacsony vagy magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képesség, amennyiben a pirotechnikai terméket ilyen hőmérsékleti körülmények közötti tárolásra és felhasználásra szánják, és biztonságára vagy megbízhatóságára a pirotechnikai termék egészének vagy egy összetevőjének hűtése vagy hevítése kedvezőtlen hatást gyakorolhat;

g)

biztonsági jellemzők a korai vagy nem szándékolt gyújtás vagy gyulladás megelőzésére;

h)

megfelelő utasítások, és amennyiben szükséges, jelölések a biztonságos kezelésre, tárolásra, felhasználásra (beleértve a biztonsági távolságot is) és megsemmisítésre vonatkozóan a fogadó tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein;

i)

a pirotechnikai termék, annak csomagolása vagy más összetevője minőségromlással szembeni ellenálló képessége szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás során;

j)

a pirotechnikai termék biztonságos működéséhez szükséges valamennyi eszköz és kellék meghatározása, illetve használati utasítás.

Szállítás és szokásos körülmények közötti kezelés során a pirotechnikai terméken fel kell tüntetni a pirotechnikai összetevőket, hacsak a gyártó azokat a használati utasításában nem részletezte.

4.

A pirotechnikai termékek nem tartalmazhatnak:

a)

kereskedelmi robbanóanyagokat, kivéve fekete lőport és villanóelegyet;

b)

katonai robbanószereket.

5.

A pirotechnikai termékek különböző csoportjainak meg kell felelniük legalább a következő követelményeknek:

A.   Tűzijátékok

1.

A gyártó a tűzijátékokat a 3. cikk szerint robbanóanyag-tartalom, biztonsági távolságok, zajszint vagy hasonlók alapján osztályokba sorolja. Az osztályt a címkén jól láthatóan fel kell tüntetni.

a)

az 1. osztályba tartozó tűzijátékoknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

i.

a biztonsági távolság legalább 1 m. A biztonsági távolság azonban adott esetben lehet ennél kisebb;

ii.

a maximális zajszint a biztonsági távolságnál nem haladhatja meg a 120 dB-t (A, imp) vagy egy ennek megfelelő, más megfelelő módszerrel mért zajszintet;

iii.

az 1. osztály nem foglalja magában a petárdákat, a petárdatelepeket, a villanós petárdákat és a villanópetárda-telepeket;

iv.

az 1. osztályba tartozó durranó borsók (throwdowns) nem tartalmazhatnak 2,5 mg-nál több ezüstfulminátot;

b)

a 2. osztályba tartozó tűzijátékoknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

i.

a biztonsági távolság legalább 8 m. A biztonsági távolság azonban adott esetben lehet ennél kisebb;

ii.

a maximális zajszint a biztonsági távolságnál nem haladhatja meg a 120 dB-t (A, imp) vagy egy ennek megfelelő, más megfelelő módszerrel mért zajszintet;

c)

a 3. osztályba tartozó tűzijátékoknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

i.

a biztonsági távolság legalább 15 m. A biztonsági távolság azonban adott esetben lehet ennél kisebb;

ii.

a maximális zajszint a biztonsági távolságnál nem haladhatja meg a 120 dB-t (A, imp) vagy egy ennek megfelelő, más megfelelő módszerrel mért zajszintet.

2.

A tűzijátékok csak olyan anyagokból készülhetnek, amelyek visszamaradó anyagai az egészségre, a tulajdonra és a környezetre nézve a lehető legkisebb kockázatot jelentik.

3.

A gyújtás módszerének tisztán láthatónak kell lennie, vagy szerepelnie kell a címkén vagy a használati utasításban.

4.

A tűzijáték nem mozdulhat el előre nem látható vagy kiszámíthatatlan módon.

5.

Az 1., 2. és 3. osztályba sorolt tűzijátékokat külön védőcsomagolással, csomagolással, vagy a termék megfelelő kialakításával védeni kell a nem szándékolt gyújtás ellen. A 4. osztályba sorolt tűzijátékokat a nem szándékolt gyújtás ellen a gyártó által meghatározott módszerekkel kell megvédeni.

B.   Egyéb pirotechnikai termékek

1.

A pirotechnikai termékeket oly módon kell megtervezni, hogy rendeltetésszerű használat esetén az egészségre, tulajdonra és a környezetre a lehető legkisebb kockázatot jelentsék.

2.

A gyújtás módszerének tisztán láthatónak kell lennie, vagy szerepelnie kell a címkén vagy a használati utasításban.

3.

A pirotechnikai terméket oly módon kell megtervezni, hogy nem szándékolt gyújtás esetén a visszamaradó anyagok az egészségre, a tulajdonra és a környezetre a lehető legkisebb kockázatot jelentsék.

4.

Adott esetben a pirotechnikai terméknek a gyártó által feltüntetett „felhasználhatósági” időpontig rendeltetésszerűen működnie kell.

C.   Gyújtószerkezetek

1.

A gyújtószerkezeteknek megbízhatóan kell indulniuk és szokásos, előrelátható körülmények között használva megfelelő gyújtási képességgel kell rendelkezniük.

2.

A gyújtószerkezeteket szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás és használat során óvni kell elektrosztatikus kisüléstől.

3.

Az elektromos gyújtószerkezetet szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás és használat során óvni kell elektromágneses terekkel szemben.

4.

A gyújtók burkolatának megfelelő mechanikai szilárdságúnak kell lennie és a robbanótöltetet megfelelően védenie kell a szokásos, előrelátható mechanikai behatásoktól.

5.

A gyújtók égési idejének paramétereit mellékelni kell a termékhez.

6.

Az elektromos izzógyújtók elektromos jellemzőit (pl. kóboráram-biztosság, ellenállás stb.) mellékelni kell a termékhez.

7.

Az elektromos izzógyújtók vezetékeinek a tervezett felhasználást figyelembe véve megfelelően szigeteltnek és megfelelő mechanikai szilárdságúnak kell lenniük, beleértve a gyújtószerkezethez vezető összekötő szilárdságát.


II. MELLÉKLET

Megfelelőségértékelési eljárások

1.   B. MODUL: EK-típusvizsgálat

1.

Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a bejelentett szervezet megállapítja és tanúsítja, hogy a tervezett gyártás reprezentatív mintája megfelel a 2007/23/EK irányelv (a továbbiakban: ezen irányelv) vonatkozó rendelkezéseinek.

2.

Az EK-típusvizsgálatra irányuló kérelmet a gyártónak kell benyújtania az általa választott bejelentett szervezethez.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)

a gyártó nevét és címét;

b)

egy írásos nyilatkozatot arról, hogy ugyanazon kérelmet egyidejűleg nem nyújtották be másik bejelentett szervezethez;

c)

a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt.

A kérelmező köteles a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátani a tervezett gyártási folyamatból vett termék mintáját, a továbbiakban a „típust”. A bejelentett szervezet szükség esetén a vizsgálati program lefolytatásához további mintákat is kérhet.

3.

A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a termék megfelel-e ezen irányelv követelményeinek. A műszaki dokumentációnak az ilyen megítéléshez szükséges mértékben ki kell terjednie a termék tervezésére, gyártására és működésére, és amennyiben ez az értékeléshez szükséges, tartalmaznia kell:

a)

a típus általános leírását;

b)

az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzait és vázlatait;

c)

a rajzok és vázlatok megértéséhez szükséges magyarázatokat, beleértve a termék működésének ismertetését;

d)

az ezen irányelv 8. cikkében szereplő, részben vagy egészben alkalmazott harmonizált szabványok jegyzékét, és amennyiben az ezen irányelv 8. cikkében említett harmonizált szabványokat nem alkalmazták, az ezen irányelv alapvető biztonsági követelményeinek való megfelelés érdekében alkalmazott megoldások leírását;

e)

az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményeit stb.;

f)

a vizsgálati jelentéseket.

4.

A bejelentett szervezet köteles:

a)

megvizsgálni a műszaki dokumentációt, és ellenőrizni, hogy a típus gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, továbbá megállapítani, melyek azok az összetevők, amelyeket az ezen irányelv 8. cikkében említett harmonizált szabványok rendelkezéseinek megfelelően terveztek meg, és melyek azok az összetevők, amelyeket a harmonizált szabványok vonatkozó előírásainak alkalmazása nélkül terveztek meg;

b)

elvégezni vagy elvégeztetni a megfelelő ellenőrzéseket és szükséges vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy amennyiben az ezen irányelv 8. cikkében említett harmonizált szabványokat nem alkalmazták, a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e az ezen irányelvben magállapított alapvető követelményeknek;

c)

elvégezni vagy elvégeztetni a megfelelő ellenőrzéseket és szükséges vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy amennyiben a gyártó úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványokat, helyesen alkalmazta-e azokat;

d)

megállapodni a kérelmezővel az ellenőrzések és szükséges vizsgálatok elvégzésének helyszínéről.

5.

Amennyiben a típus megfelel az ebben az irányelvben magállapított alapvető követelményeknek, a bejelentett szervezet köteles EK-típusvizsgálati tanúsítványt kiállítani a kérelmező részére. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményét és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

A tanúsítványhoz csatolni kell a műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek jegyzékét, ennek egy példányát a bejelentett szervezet köteles megőrizni.

Amennyiben a gyártótól megtagadják a típusmegfelelőségi tanúsítvány kiállítását, a bejelentett szervezetnek ezt részletesen meg kell indokolnia.

Rendelkezni kell jogorvoslati lehetőségről is.

6.

A kérelmező köteles tájékoztatni az EK-típusvizsgálati tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott termék minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a termék alapvető követelményeknek való megfelelőségét vagy a termék használatára előírt feltételeket, és amelyet jóvá kell hagyni. Ezt a további jóváhagyást az eredeti EK-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában kell megadni.

7.

Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet a kiadott vagy visszavont EK-típusvizsgálati tanúsítványokra és kiegészítésekre vonatkozó információkról.

8.

A többi bejelentett szervezet jogosult megkapni az EK-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy azok kiegészítéseinek másolatát. A tanúsítványok mellékleteit a többi bejelentett szervezet részére meg kell őrizni.

9.

A gyártó köteles a műszaki dokumentációval együtt az EK-típusvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítései másolatait az érintett termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább tíz éven keresztül megőrizni.

Amennyiben a gyártó a Közösségben nem letelepedett, a műszaki dokumentáció megőrzésének kötelezettsége azt a személyt terheli, aki a terméket forgalomba hozza.

2.   C. MODUL: Típusmegfelelőség

1.

Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során 2. szakaszban előírt kötelezettségeket teljesített gyártó gondoskodik arról, hogy az érintett pirotechnikai termékek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint teljesítik ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeit, és erről nyilatkozatot tesz. A gyártónak minden egyes pirotechnikai terméken fel kell tüntetnie a CE jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell tennie.

2.

A gyártónak minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a gyártott termék megfelelését az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ezen irányelvben megállapított alapvető biztonsági követelményeknek.

3.

A gyártó köteles az érintett termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább 10 éven keresztül megőrizni a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.

Amennyiben a gyártó a Közösségben nem letelepedett, a műszaki dokumentáció megőrzésének kötelezettsége azt a személyt terheli, aki a terméket forgalomba hozza.

4.

A gyártó által választott bejelentett szervezet szúrópróbaszerűen ellenőrzéseket végez vagy végeztet a terméken. A bejelentett szervezet köteles a helyszínen alkalmas mintát venni a késztermékből, és azon el kell végezni az ezen irányelv 8. cikkében említett vonatkozó szabvány(ok)ban meghatározott vagy az azokkal egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy a termék megfelel-e ezen irányelv követelményeinek. A megvizsgált termék egy vagy több mintájának meg nem felelősége esetén a bejelentett szervezet köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket.

A gyártó a gyártási folyamat során a bejelentett szervezet felelősségére elhelyezi a szervezet azonosító számát.

3.   D. MODUL: A gyártásminőség biztosítása

1.

Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a 2. pontban előírt kötelezettségeknek eleget tett gyártó gondoskodik arról, hogy az érintett pirotechnikai termékek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint teljesítik ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeit, és erről nyilatkozatot tesz. A gyártó köteles minden egyes terméken feltüntetni a CE jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell tennie. A CE jelöléshez csatolni kell annak a bejelentett szervezetnek az azonosító számát, amelyik a 4. pontban említett monitoringért felelős.

2.

A gyártó a gyártási folyamathoz, a végtermék ellenőrzéséhez és a 3. pont szerinti vizsgálathoz köteles jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtetni. A gyártó köteles alávetni magát a 4. pontban előírt monitoringnak.

3.   Minőségbiztosítási rendszer

3.1.

A gyártó köteles egy általa választott bejelentett szervezetnél kérelmezni az érintett pirotechnikai termékekre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)

a gyártandó pirotechnikai termék osztályára vonatkozó összes lényeges adatot;

b)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját;

c)

a jóváhagyott típusra vonatkozó műszaki dokumentációt és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példányát.

3.2.

A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a pirotechnikai termékek megfeleljenek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

Különösen a következők pontos leírását kell tartalmaznia:

a)

a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a pirotechnikai termékek minőségét illetően;

b)

az alkalmazandó gyártási, minőségellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, folyamatok és rendszeres intézkedések;

c)

a gyártás előtt, alatt és után végzendő ellenőrzések és vizsgálatok, és ezek elvégzésének gyakorisága;

d)

a minőségügyi feljegyzések, mint például a vizsgálati jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, valamint az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések;

e)

a pirotechnikai termékek kívánt minősége elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének megfigyelését szolgáló eszközök.

3.3.

A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítására, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A bejelentett szervezetnek az irányadó harmonizált szabványokat alkalmazó minőségbiztosítási rendszerek esetében vélelmeznie kell a követelményeknek való megfelelést. Az értékelést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalatokkal kell rendelkeznie a szóban forgó terméktechnológia értékelése terén. Az értékelési folyamat részét képezi a gyártó telephelyén tett ellenőrző látogatás.

Az értékelésről szóló, indoklással ellátott határozatot közölni kell a gyártóval. A határozatnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit.

3.4.

A gyártónak vállalnia kell a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségek teljesítését, valamint a minőségbiztosítási rendszer megfelelő és hatékony szintjének fenntartását.

A gyártónak folyamatosan tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden javasolt változtatásról.

A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt változtatásokat, és dönt arról, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

Az értékelésről szóló, indoklással ellátott határozatot közölni kell a gyártóval. A határozatnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit.

4.   Monitoring a bejelentett szervezet felelőssége mellett

4.1.

A monitoring célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

4.2.

A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából bejuthasson a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint tárolás helyszíneire, és rendelkezésére bocsát minden szükséges adatot, különösen:

a)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját;

b)

a minőségügyi feljegyzéseket, mint például az ellenőrzési jelentéseket és vizsgálati adatokat, kalibrációs adatokat és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentéseket.

4.3.

A bejelentett szervezetnek rendszeres ellenőrzéseket kell végeznie annak biztosítására, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és az erről szóló jelentést átadja a gyártónak.

4.4.

A bejelentett szervezet ezen túlmenően előre be nem jelentett látogatásokat tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával szükség esetén a bejelentett szervezet vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést ad át a gyártónak, és ha vizsgálatra került sor, vizsgálati jelentést is készít.

5.

A gyártó a termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább 10 éven keresztül köteles a nemzeti hatóságok részére megőrizni:

a)

a 3.1. pont b) pontjában említett dokumentációt;

b)

a 3.4. pont második albekezdésében említett naprakésszé tétellel kapcsolatos dokumentumokat;

c)

a bejelentett szervezetnek a 3.4. pont negyedik albekezdésében, illetve a 4.3. és 4.4. pontban említett határozatait és jelentéseit.

6.

Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyását vagy visszavonását érintő információkról.

4.   E. MODUL: A termékminőség biztosítása

1.

Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a 2. pontban előírt kötelezettségeknek eleget tett gyártó köteles gondoskodni arról, hogy a pirotechnikai termékek megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és erről nyilatkozatot tesz. A gyártó minden terméken feltünteti a CE jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot tesz. A CE jelöléshez csatolni kell annak a bejelentett szervezetnek az azonosító számát, amely a 4. pontban említett monitoringért felelős.

2.

A gyártó a pirotechnikai végtermék ellenőrzéséhez és a 3. pont szerinti vizsgálathoz köteles jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtetni. A gyártó köteles alávetni magát a 4. pontban előírt monitoringnak.

3.   Minőségbiztosítási rendszer

3.1.

A gyártó köteles egy általa választott bejelentett szervezetnél kérelmezni az érintett pirotechnikai termékekre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)

a gyártandó pirotechnikai termék osztályára vonatkozó összes lényeges adatot;

b)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját;

c)

a jóváhagyott típusra vonatkozó műszaki dokumentációt és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példányát.

3.2.

A minőségbiztosítási rendszer keretén belül minden pirotechnikai terméket megvizsgálnak, és az ezen irányelv 8. cikkében említett vonatkozó szabvány(ok)ban meghatározott megfelelő vizsgálatoknak vagy azokkal egyenértékű vizsgálatoknak vetik alá annak igazolására, hogy a termék megfelel ezen irányelv vonatkozó követelményeinek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és minőségügyi feljegyzések egységes értelmezését.

Különösen a következők pontos leírását kell tartalmaznia:

a)

a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően;

b)

a gyártás után elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok;

c)

a minőségi rendszer hatékony működése nyomon követésének eszközei;

d)

a minőségügyi feljegyzések, mint a vizsgálati jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítésére vonatkozó jelentések.

3.3.

A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítására, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A bejelentett szervezetnek az irányadó harmonizált szabványokat alkalmazó minőségbiztosítási rendszerek esetében vélelmeznie kell a követelményeknek való megfelelést.

Az értékelést végző csoport legalább egy tagjának kell tapasztalatokkal rendelkeznie a szóban forgó terméktechnológia értékelése terén. Az értékelési folyamat részét képezi a gyártó telephelyén tett ellenőrző látogatás.

Az értékelésről szóló, indoklással ellátott határozatot közölni kell a gyártóval. A határozatnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit.

3.4.

A gyártónak vállalnia kell a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségek teljesítését, valamint a minőségbiztosítási rendszer megfelelő és hatékony szintjének fenntartását.

A gyártónak folyamatosan tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden javasolt változtatásról.

A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt változtatásokat, és dönt arról, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

Az értékelésről szóló, indoklással ellátott határozatot közölni kell a gyártóval. A határozatnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit.

4.   Monitoring a bejelentett szervezet felelőssége mellett

4.1.

A monitoring célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

4.2.

A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából bejuthasson a gyártás, ellenőrzés, vizsgálat és tárolás helyszíneire, és rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges adatot, különösen:

a)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját;

b)

a műszaki dokumentációt;

c)

a minőségügyi feljegyzéseket, mint például az ellenőrzési jelentéseket és vizsgálati adatokat, kalibrációs adatokat, és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentéseket.

4.3.

A bejelentett szervezetnek rendszeres ellenőrzéseket kell végeznie annak biztosítására, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és az erről szóló jelentést átadja a gyártónak.

4.4.

A bejelentett szervezet ezen túlmenően előre be nem jelentett látogatásokat tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. Amennyiben szükséges, a bejelentett szervezet erről látogatási jelentést ad át a gyártónak, és ha vizsgálatra került sor, vizsgálati jelentést is készít.

5.

A gyártó a termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább 10 éven keresztül köteles a nemzeti hatóságok részére megőrizni:

a)

a 3.1. pont b) pontjában említett dokumentációt,

b)

a 3.4. pont második albekezdésében említett naprakésszé tétellel kapcsolatos dokumentumokat,

c)

a bejelentett szervezetnek a 3.4. pont negyedik albekezdésében, illetve a 4.3. és 4.4. pontban említett határozatait és jelentéseit.

6.

Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyását vagy azok visszavonását érintő információkról.

5.   G. MODUL: Egyedi termékhitelesítés

1.

Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amely során a gyártó biztosítja, hogy a 2. pontban említett tanúsítvánnyal ellátott pirotechnikai termék megfelel ezen irányelv vonatkozó követelményeinek, és erről nyilatkozatot tesz. A gyártó minden terméken feltünteti a CE jelölést, és megfelelőségi nyilatkozatot tesz.

2.

A bejelentett szervezet megvizsgálja a pirotechnikai terméket, és elvégzi az ezen irányelv 8. cikkében említett vonatkozó szabvány(ok)ban meghatározott megfelelő vizsgálatokat vagy azokkal egyenértékű vizsgálatokat az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében.

A bejelentett szervezet a jóváhagyott pirotechnikai terméken elhelyezi vagy elhelyezteti azonosító számát, és megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokról.

3.

A műszaki dokumentáció célja, hogy lehetővé tegye az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés értékelését, és érthetővé tegye a pirotechnikai termék tervezését, gyártását és működését.

Amennyiben az értékeléshez szükséges, a dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)

a típus általános leírása;

b)

az összetevők, részegységek és áramkörök tervezési és gyártási rajzai és vázlatai;

c)

az összetevők, részegységek, áramkörök tervezési és gyártási rajzainak és vázlatainak és a pirotechnikai termék működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

d)

az ezen irányelv 8. cikkében említett, részben vagy egészben alkalmazott harmonizált szabványok jegyzéke, és amennyiben az ezen irányelv 8. cikkében említett harmonizált szabványokat nem alkalmazták, az ezen irányelvben foglalt alapvető biztonsági követelmények teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírása;

e)

az elvégzett tervezési számítások és vizsgálatok eredményei;

f)

a vizsgálati jelentések.

6.   H. MODUL: Átfogó minőségbiztosítás

1.

Ez a modul azt az eljárást írja le, amely során a 2. pontban előírt kötelezettségeket teljesítő gyártó biztosítja, hogy az érintett termékek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek, és erről nyilatkozatot tesz. A gyártó vagy importőre minden egyes terméken köteles feltüntetni a CE jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot készíteni. A CE jelöléshez csatolni kell a 4. pontban említett monitoringért felelős bejelentett szervezet azonosító számát.

2.

A gyártó a tervezéshez, a gyártási folyamathoz, a végtermék ellenőrzéséhez és a vizsgálathoz köteles a 3. pont szerinti jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtetni, és köteles alávetni magát a 4. pontban előírt monioringnak.

3.   Minőségbiztosítási rendszer

3.1.

A gyártónak egy bejelentett szervezetnél kérelmeznie kell minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)

a gyártandó pirotechnikai termékosztályra vonatkozó összes lényeges adatot;

b)

a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt.

3.2.

A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a termékek megfeleljenek ezen irányelv követelményeinek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási alapelvek és eljárások, mint pl. a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és minőségügyi feljegyzések egységes értelmezését.

A dokumentációnak különösen az alábbiak pontos leírását kell tartalmaznia:

a)

a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a terméktervezést és a termékminőséget illetően;

b)

műszaki tervspecifikációk, beleértve az alkalmazott szabványokat, valamint – amennyiben az ezen irányelv 8. cikkében említett szabványokat nem alkalmazták teljes egészében – az a módszer, amellyel biztosítják, hogy ezen irányelv vonatkozó alapvető követelményei teljesüljenek;

c)

a fejlesztési eredmények, eljárások és rendszerezett intézkedések ellenőrzéséhez és értékeléséhez alkalmazott technikák, amelyeket az érintett termékosztályhoz tartozó termékek fejlesztésénél alkalmaztak;

d)

a gyártási, minőségellenőrzési és minőségbiztosítási technikák, valamint az alkalmazott eljárások és rendszerezett intézkedések;

e)

a gyártás előtt, alatt és után elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések a gyakoriság megadásával;

f)

a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések;

g)

a tervezés és a termék kívánt minősége elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének ellenőrzését szolgáló eszközök.

3.3.

A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A bejelentett szervezetnek a vonatkozó harmonizált szabványt alkalmazó minőségbiztosítási rendszerek esetében vélelmeznie kell a követelményeknek való megfelelést.

Az értékelést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalatokkal kell rendelkeznie a szóban forgó terméktechnológia értékelése terén. Az értékelési folyamat részét képezi a gyártó telephelyén tett ellenőrző látogatás.

Az értékelésről szóló, indoklással ellátott határozatot közölni kell a gyártóval. A határozatnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit.

3.4.

A gyártónak vállalnia kell a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségek teljesítését, valamint a minőségbiztosítási rendszer megfelelő és hatékony szintjének fenntartását.

A gyártónak folyamatosan tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszer minden javasolt változtatásáról.

A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt változtatásokat, és döntenie kell arról, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

Az értékelésről szóló, indoklással ellátott határozatot közölni kell a gyártóval. A határozatnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit.

4.   EK-monitoring a bejelentett szervezet felelőssége mellett

4.1.

Az EK-monitoring célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2.

A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából bejuthasson a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint tárolás helyszíneire, és rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges adatot, különösen az alábbiakat:

a)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b)

a minőségbiztosítási rendszer által a fejlesztési terület számára előirányzott minőségügyi feljegyzések, így például az elemzések eredményei, számítások, vizsgálatok;

c)

a minőségbiztosítási rendszer által a gyártási terület számára előirányzott minőségügyi feljegyzések, így például az ellenőrzési jelentések, vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítésére vonatkozó jelentések.

4.3.

A bejelentett szervezet rendszeres ellenőrzéseket végez annak biztosítására, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és az erről szóló jelentést átadja a gyártónak.

4.4.

A bejelentett szervezet ezen túlmenően előre be nem jelentett látogatásokat tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést ad át a gyártónak, és ha vizsgálatra került sor, vizsgálati jelentést is készít.

5.

A gyártó a termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább 10 éven keresztül köteles a nemzeti hatóságok számára megőrizni:

a)

a 3.1. pont b) pontjában említett dokumentációt;

b)

a 3.4. pont második albekezdésében említett naprakésszé tétellel kapcsolatos dokumentumokat;

c)

a bejelentett szervezetnek a 3.4. pont negyedik albekezdésében, valamint a 4.3. és 4.4. pontban említett határozatait és jelentéseit.

6.

Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyását vagy visszavonását érintő információkról.


III. MELLÉKLET

A megfelelőségértékelésért felelős szervezetekre vonatkozó, tagállamok által figyelembe veendő minimumkövetelmények

1.

A szervezet, annak igazgatója és a vizsgálatokért felelős személyzete nem lehet az általa vizsgált pirotechnikai termék tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, illetve importőre, és nem lehet e személyek bármelyikének meghatalmazott képviselője sem. Ezek a személyek nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőjük útján e termékek tervezésében, összeállításában, értékesítésében, karbantartásában vagy importjában. Ez nem zárja ki a műszaki információcsere lehetőségét a gyártó és a szervezet között.

2.

A szervezetnek és személyzetének a legmagasabb fokú szakmai feddhetetlenséggel és műszaki hozzáértéssel kell végeznie a vizsgálatokat, és mentesnek kell lennie mindenfajta olyan – különösen anyagi jellegű – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatja döntését, illetve a vizsgálat eredményét, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akik a vizsgálatok eredményében érdekeltek.

3.

A szervezetnek rendelkeznie kell a vizsgálatokkal összefüggő adminisztratív és technikai feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyzettel és tárgyi feltételekkel; valamint a rendkívüli vizsgálatokhoz szükséges eszközökhöz való hozzáféréssel.

4.

A vizsgálatokért felelős személyzetnek rendelkeznie kell az alábbiakkal:

a)

alapos műszaki és szakmai képzettség;

b)

az általa elvégzendő vizsgálatok követelményeinek megfelelő szintű ismerete és megfelelő gyakorlat e vizsgálatok elvégzésében;

c)

a vizsgálatok eredményeinek dokumentálásához szükséges tanúsítványok, feljegyzések és jelentések elkészítésének képessége.

5.

Biztosítani kell a vizsgálatot végző személyzet pártatlanságát. Javadalmazásuk független az elvégzett vizsgálatok számától vagy eredményétől.

6.

A szervezetnek felelősségbiztosítást kell kötnie, kivéve ha a felelősséget a nemzeti jognak megfelelően a tagállam vállalja, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felelős a vizsgálatokért.

7.

A szervezet személyzetét üzleti titoktartás köti (kivéve annak az államnak az illetékes hatóságaival szemben, amelyben a tevékenységeket végzik) minden olyan információ tekintetében, amely ezen az irányelven vagy az érvényesítését szolgáló nemzeti jogszabályon alapuló feladatainak végrehajtása során kerül birtokába.


IV. MELLÉKLET

Megfelelőségi jelölés

A CE megfelelőségi jelölés a „CE” kezdőbetűknek a következő formában való feltüntetését jelenti:

Image

A jelölés nagyítása vagy kicsinyítése során a fenti rajz arányait meg kell tartani.


Top