EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32005R2111

Az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete ( 2005. december 14. ) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről (EGT vonatkozású szöveg)

OJ L 344, 27.12.2005, p. 15–22 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 07 Volume 015 P. 92 - 99
Special edition in Romanian: Chapter 07 Volume 015 P. 92 - 99
Special edition in Croatian: Chapter 07 Volume 016 P. 9 - 16

In force: This act has been changed. Current consolidated version: 26/07/2019

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2005/2111/oj

27.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 344/15


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2111/2005/EK RENDELETE

(2005. december 14.)

a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A légi közlekedés területén a Közösség fellépésének elsődlegesen az utasok biztonsági kockázatoktól való védelmének magas szintű biztosítására kell irányulnia. Emellett maradéktalanul figyelembe kell venni az általános fogyasztóvédelmi követelményeket.

(2)

A vonatkozó biztonsági követelményeknek meg nem felelő légi fuvarozók közösségi listáját a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítása érdekében az utasok tudomására kell hozni. Ennek a közösségi listának a közösségi szinten megállapított közös kritériumokon kell alapulnia.

(3)

A közösségi listán szereplő légi fuvarozókat működési tilalom alá kell vonni. A közösségi listán szereplő működési tilalmakat minden tagállamnak a Szerződés hatálya alá tartozó területén alkalmazni kell.

(4)

Az egy vagy több tagállamban közlekedési joggal nem rendelkező légi fuvarozók azonban berepülhetnek a Közösség területére, és el is hagyhatják azt, ha személyzettel ellátott vagy személyzet nélküli légi járművüket ilyen jogokkal rendelkező cégek bérlik. Rendelkezni kell a közösségi listán szereplő működési tilalomról, amelyet az ilyen légi fuvarozókra is alkalmazni kell, mivel ezen légi fuvarozók egyébként működhetnének a Közösségben, miközben nem felelnek meg a vonatkozó biztonsági előírásoknak.

(5)

A működési tilalom alá tartozó légi fuvarozónak engedélyezhető, hogy közlekedési jogokat gyakoroljon a működési tilalom alá nem tartozó légi fuvarozó teljes bérletű légi járművének használata révén, feltéve hogy megfelel a vonatkozó biztonsági előírásoknak.

(6)

A közösségi lista frissítésére vonatkozó eljárásnak lehetővé kellene tennie, hogy gyorsan szülessenek határozatok annak érdekében, hogy megfelelő és aktuális biztonsági információkkal lássák el a légi utasokat, illetve hogy garantálják, hogy a lehető leghamarabb lekerüljenek a listáról azok a légi fuvarozók, amelyek orvosolták a biztonsági hiányosságokat. Az eljárásoknak ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a légi fuvarozók védelemhez való jogát, és nem érintik azokat a nemzetközi megállapodásokat és egyezményeket – így különösen a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi Chicagói Egyezményt –, amelyeknek a tagállamok vagy a Közösség részes felei. A Bizottság által elfogadandó eljárási kérdésekről szóló végrehajtási intézkedéseknek különösen ki kellene terjedniük e követelményekre.

(7)

Működési tilalom elrendelése esetén megfelelő intézkedést kell hozni abból a célból, hogy ennek a légi fuvarozónak segítséget nyújtsanak azon hiányosságok orvoslásában, amelyek a működési tilalom elrendelését előidézték.

(8)

Kivételes esetekben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyoldalú intézkedéseket hozzanak. Sürgős esetben és előre nem látható biztonsági probléma felmerülésekor a tagállamok számára fenn kell állnia azon lehetőségnek, hogy haladéktalanul működési tilalmat rendeljenek el saját területükre. Emellett, amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy valamely légi fuvarozót nem szerepelteti a közösségi listán, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy működési tilalmat rendeljenek el vagy tartsanak fenn valamely biztonsági probléma miatt, amely más tagállamokban nem áll fenn. A tagállamoknak e lehetőségeket a repülésbiztonsággal kapcsolatos közös álláspont előterjesztése érdekében korlátozott módon kell alkalmazniuk a Közösség érdekeinek figyelembevétele mellett. Ez nem érinti a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet (3) 8. cikkét és a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 10. cikkét.

(9)

A légi fuvarozók biztonságáról szóló információkat eredményes módon, például az interneten kell közzétenni.

(10)

A légi közlekedésben a társaságok és az utasok számára a lehető legnagyobb hasznot eredményező versenykörnyezet érdekében fontos, hogy a fogyasztók megkapják a szükséges információkat a megalapozott választás érdekében.

(11)

A szolgáltatást ténylegesen nyújtó légi fuvarozó vagy fuvarozók kiléte alapvető fontosságú információ. Az oda-vissza útra vonatkozó fuvarozási szerződést kötő utasokat azonban nem mindig tájékoztatják az érintett járatot vagy járatokat ténylegesen üzemeltető légi fuvarozó vagy fuvarozók kilétéről.

(12)

A szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv (5) meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a fogyasztók számára kötelező hozzáférhetővé tenni, de ezek között nem szerepel az üzemeltető légi fuvarozó kilétére vonatkozó adat.

(13)

A számítógépes helyfoglalási rendszerek (CRS) ügyviteli szabályzatáról szóló, 1989. július 24-i 2299/89/EGK tanácsi rendelet (6) biztosítja a számítógépes helyfoglalási rendszeren keresztül helyet foglaló fogyasztók jogát az üzemeltető légi fuvarozó kilétéről történő tájékoztatásra. Azonban még a menetrend szerinti légi közlekedésben is létezik olyan gyakorlat, mint például a teljes bérlet vagy CRS nélküli helyfoglalás esetén a helymegosztás, amelynek során az utat a saját neve alatt értékesítő légi fuvarozó nem a tényleges üzemeltető, és amelynek esetében az utasnak jelenleg nincs joga arra, hogy tájékoztassák a szolgáltatást ténylegesen végző légi fuvarozó kilétéről.

(14)

Ezek a lehetőségek fokozzák a rugalmasságot, és az utasok számára jobb szolgáltatás nyújtását teszik lehetővé. Emellett az utolsó pillanatban, különösen technikai okokból történő néhány változtatás elkerülhetetlen, és hozzájárul a légi közlekedés biztonságához. Ezt a rugalmasságot azonban a fogyasztókkal szembeni átláthatósággal és annak igazolásával kell ellensúlyozni, hogy a járatokat ténylegesen üzemeltető cégek megfelelnek a biztonsági előírásoknak, annak érdekében, hogy garantálják számukra a megfelelő információk birtokában történő döntés jogát. Törekedni kell a légi fuvarozók kereskedelmi érdekei és az utasok információhoz való hozzáférése közötti helyes egyensúly megteremtésére.

(15)

A légi fuvarozóknak az átláthatóság politikáját kell folytatniuk az utasokkal szemben a biztonsággal kapcsolatos információk esetében. Az ilyen információk közzétételének hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az utasok jobban tudatában legyenek annak, hogy biztonság terén megbízhatnak a légi fuvarozókban.

(16)

A légi fuvarozók felelősek azért, hogy a nemzeti légi biztonsági hatóságoknak bejelentsék a biztonsági hiányosságokat, illetve hogy haladéktalanul orvosolják azokat. A légi és földi személyzet esetében elvárás, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket, ha biztonsági hiányosságokat észlelnek. A polgári repülésben előforduló események jelentéséről szóló, 2003. június 13-i 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 8. cikke (4) bekezdésének értelmében ellentétes lenne a repülésbiztonsággal, ha a személyzetet ezekért az intézkedésekért büntetnék.

(17)

A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) hatálya alá tartozó helyzeteken felül, az érintett utasoknak fel kellene ajánlani a visszaváltás vagy útvonal-módosítás jogát e rendelet hatálya alá tartozó bizonyos egyéb más helyzetekben, ha kellően szoros kapcsolat áll fenn a Közösséggel.

(18)

Az e rendeletben meghatározott szabályokon kívül az üzemeltető fuvarozó kiléte megváltozásának a fuvarozási szerződés teljesítésére gyakorolt hatásaira a tagállamok szerződésekre irányadó jogát, valamint a vonatkozó közösségi jogot kell alkalmazni, különös tekintettel a 90/314/EGK irányelvben és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben (9) meghatározottakra.

(19)

Ez a rendelet egy hatékony és koherens megközelítésre irányuló jogalkotási eljárás része, amelynek célja a légi biztonság megerősítése a Közösségben, amelyben az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség fontos szerepet játszik. Ennek az Ügynökségnek e rendelet szerinti szerepe tovább szélesíthető a többek között a harmadik országok légi járműveivel kapcsolatos hatásköreinek kiterjesztésével. Külön figyelmet kell fordítani a légi járművek biztonsági ellenőrzésének minőség és mennyiség terén történő további javítására, valamint ezen ellenőrzések harmonizálására.

(20)

Ha olyan kockázat áll fenn, amelyet az érintett tagállam(ok) nem szüntettek meg, a Bizottságnak rendelkeznie kell annak lehetőségével, hogy átmeneti alapon azonnali intézkedéseket fogadjon el. Ilyen esetben a Bizottságot a munkájában e rendelet alapján segítő illetékes bizottságnak a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (10) 3. cikkében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell eljárnia.

(21)

Minden más esetben a Bizottságot e rendelet alapján segítő illetékes bizottságnak az 1999/468/EK határozat 5. cikkében meghatározott szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell eljárnia.

(22)

Mivel az e rendelet és a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 9. cikke közötti kapcsolat egyébként nem lenne egyértelmű, az említett cikket hatályon kívül kell helyezni a jogbiztonság megvalósítása érdekében.

(23)

A tagállamok megállapítják az e rendelet III. fejezete rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítják e szankciók végrehajtását. A szankcióknak, amelyek lehetnek polgári vagy igazgatási jellegűek, hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(24)

A Bizottság elemzi e rendelet végrehajtását, és egy megfelelő időszak után jelentést készít rendelkezéseinek hatékonyságáról.

(25)

Bármely illetékes polgári repülési hatóság határozhat úgy, hogy a légi fuvarozók, beleértve azokat, amelyek nem működnek a tagállamoknak a Szerződés hatálya alá tartozó területein, e hatóságnál kérelmet nyújthatnak be, hogy a kérelmező légi fuvarozót vessék alá rendszeres ellenőrzéseknek annak ellenőrzése érdekében, hogy megfelelhet a vonatkozó biztonsági előírásoknak.

(26)

Ez a rendelet nem akadályozhatja meg, hogy a tagállamok nemzeti szinten minőségjelző rendszert vezessenek be a légi fuvarozókra, amelyek esetében a kritériumok közé tartozhatnak a közösségi joggal összhangban a minimális biztonsági követelményeken kívüli megfontolások.

(27)

A gibraltári repülőtér használata kapcsán folytatott fokozott együttműködésre vonatkozó rendelkezésekről megállapodás született Londonban 1987. december 2-án a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között a két ország külügyminiszterei által kiadott közös nyilatkozat formájában. Az ilyen rendelkezések megvalósítása azonban még várat magára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet szabályokat állapít meg az alábbiak vonatkozásában:

a)

a légi fuvarozók közös kritériumokon alapuló közösségi listájának megállapítása és közzététele, amelyekkel szemben biztonsági okokból működési tilalom van érvényben a Közösségben;

és

b)

a légi utasok tájékoztatása arról, hogy mely légi fuvarozó üzemelteti azokat a járatokat, amelyeken utaznak.

(2)   E rendeletnek a gibraltári repülőtérre való alkalmazását úgy kell érteni, hogy az nem érinti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság vonatkozó jogi álláspontját azon terület szuverenitása fölötti vita ügyében, ahol a repülőtér elhelyezkedik.

(3)   E rendeletnek a gibraltári repülőtérre való alkalmazását fel kell függeszteni mindaddig, amíg a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság külügyminiszterei által 1987. december 2-án kiadott közös nyilatkozatban szereplő rendelkezések megvalósulnak. A Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság kormánya tájékoztatja a Tanácsot erről a megvalósulási dátumról.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„légi fuvarozó”: érvényes üzemeltetési vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező légi közlekedési vállalkozás;

b)

„fuvarozási szerződés”: légi közlekedési szolgáltatásra irányuló vagy azt tartalmazó szerződés, beleértve azokat az eseteket, amikor a fuvar ugyanazon vagy különböző légi fuvarozók által üzemeltetett kettő vagy több járatból áll;

c)

„szerződő légi fuvarozó”: az utassal fuvarozási szerződést kötő fuvarozó, vagy ha a szerződésben szervezett utazási formát foglal magában az utazásszervező. Bármely jegyértékesítőt egyben szerződő légi fuvarozónak is kell tekinteni;

d)

„jegyértékesítő”: olyan nem légi fuvarozó vagy nem utazásszervező repülőjegy-értékesítő, aki fuvarozási szerződést bonyolít le az utassal, függetlenül attól, hogy egy külön járatra vagy szervezett utazási forma részeként;

e)

„üzemeltető légi fuvarozó”: olyan légi fuvarozó, amely egy utassal vagy az utassal szerződéses jogviszonyban álló más jogi vagy természetes személlyel kötött fuvarozási szerződés szerinti repülést végrehajt, vagy végrehajtani szándékozik;

f)

„üzemeltetési jóváhagyás vagy műszaki engedély”: olyan jogalkotási vagy igazgatási aktus a tagállam részéről, amelynek értelmében valamely légi fuvarozó légi közlekedési szolgáltatásokat nyújthat az illető tagállam repülőterein, működhet annak légterében, vagy közlekedési jogokat gyakorolhat;

g)

„működési tilalom”: a légi fuvarozó üzemeltetési jóváhagyásának vagy műszaki engedélyének biztonsági okokból történő elutasítása, felfüggesztése, visszavonása vagy korlátozása vagy bármilyen, ezzel egyenértékű biztonsági intézkedés olyan légi fuvarozóval szemben, amely nem rendelkezik közlekedési jogokkal a Közösség területén, de amelynek légi járművei egyébként bérleti megállapodás alapján üzemelhetnek a Közösség területén;

h)

„szervezett utazási forma”: a 90/314/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások;

i)

„helyfoglalás”: az a tény, hogy az utasnak jegye vagy más olyan igazolása van, amely jelzi, hogy a helyfoglalást a szerződő légi fuvarozó elfogadta és nyilvántartásba vette;

j)

„vonatkozó biztonsági előírások”: a Chicagói Egyezményben és mellékleteiben, valamint adott esetben a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított nemzetközi biztonsági előírások.

II. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI LISTA

3. cikk

A közösségi lista létrehozása

(1)   A légi biztonság megerősítése érdekében el kell készíteni azon légi fuvarozók listáját, amelyekre működési tilalom van érvényben a Közösség területén (a továbbiakban: a közösségi lista). Minden tagállam a saját területén érvényre juttatja a közösségi listában szereplő működési tilalmakat, a tilalmak alá eső légi fuvarozók vonatkozásában.

(2)   A légi fuvarozókra bevezethető működési tilalomra vonatkozó közös követelményeket, amelyek a vonatkozó biztonsági előírásokon alapulnak, a melléklet tartalmazza (a továbbiakban: a közös követelmények). A Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárás szerint módosíthatja a mellékletet, különösen annak érdekében, hogy az figyelembe vegye a tudományos és műszaki fejlődés eredményeit.

(3)   A közösségi lista első ízben történő létrehozása érdekében valamennyi tagállam 2006. február 16-ig tájékoztatja a Bizottságot a területükön működési tilalom alá eső légi fuvarozók kilétéről, a tilalom elrendelésének okaival és az összes vonatkozó információval együtt. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot ezekről a működési tilalmakról.

(4)   A Bizottság, a tagállamok által közölt információk beérkezése után egy hónapon belül, a közös követelmények alapján és a 15. cikk (3) bekezdésében említett eljárás szerint döntést hoz az érintett légi fuvarozókkal szembeni működési tilalom bevezetéséről, és összeállítja a működési tilalom alá eső légi fuvarozók közösségi listáját.

4. cikk

A közösségi lista frissítése

(1)   A közösségi listát frissíteni kell az alábbiak érdekében:

a)

működési tilalom bevezetése valamely légi fuvarozóval szemben, valamint az illető légi fuvarozó felvétele a közösségi listára a közös követelmények alapján;

b)

valamely légi fuvarozó eltávolítása a közösségi listáról, amennyiben a listára való felvételt indokoló biztonsági hiányosságot vagy hiányosságokat orvosolták, és a közös követelmények alapján nincs más ok arra, hogy a légi fuvarozó a közösségi listán maradjon;

c)

valamely, a közösségi listán szereplő légi fuvarozóval szemben bevezetett működési tilalom feltételeinek módosítása.

(2)   A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére frissíti a közösségi listát a 15. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban és a közös követelmények alapján. A Bizottság legalább háromhavonta ellenőrzi, hogy a közösségi lista frissítésre szorul-e.

(3)   A tagállamok és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség minden, a közösségi lista frissítésével kapcsolatban releváns információt közölnek a Bizottsággal. A releváns információkat a Bizottság továbbítja a többi tagállamnak.

5. cikk

Ideiglenes intézkedések a közösségi lista frissítésére

(1)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy valamely légi fuvarozó további működése a Közösség területén valószínűleg komoly biztonsági kockázatokat jelent, és ezeket a kockázatokat az érintett tagállamok még nem oldották meg sürgősségi intézkedések segítségével a 6. cikk (1) bekezdése alapján, a Bizottság a 4. cikk (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában említett ideiglenes intézkedéseket hozhat a 15. cikk (2) bekezdése alapján.

(2)   A Bizottság minél hamarabb, de legkésőbb 10 napon belül a 15. cikk (1) bekezdésében említett bizottság elé terjeszti az ügyet, és döntést hoz az e cikk (1) bekezdése alapján általa hozott intézkedések megerősítéséről, módosításáról, visszavonásáról vagy meghosszabbításáról a 15. cikk (3) bekezdése alapján.

6. cikk

Kivételes intézkedések

(1)   Szükséghelyzetben e rendelet nem gátolhatja a tagállamokat abban, hogy valamely előre nem látott biztonsági problémára reagáljanak a saját területükre vonatkozó azonnali működési tilalom közös követelmények alapján történő bevezetésével.

(2)   A Bizottság döntése, amellyel valamely légi fuvarozót a 3. cikk (4) bekezdésében vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban nem vesz fel a közösségi listára, nem gátolhatja meg a tagállamokat abban, hogy az érintett légi fuvarozó ellen működési tilalmat vezessenek be vagy tartsanak fenn az illető tagállamot érintő biztonsági probléma miatt.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésekben említett helyzetekben az érintett tagállam azonnal tájékoztatja a Bizottságot, amely tájékoztatja a többi tagállamot. Az (1) bekezdésben említett helyzetben az érintett tagállam haladéktalanul a közösségi lista frissítésére irányuló kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a 4. cikk (2) bekezdése alapján.

7. cikk

A védelemhez való jog

A Bizottság biztosítja, hogy a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikkben említett határozatai meghozatalakor az érintett légi fuvarozók élhessenek a meghallgatás lehetőségével, figyelembe véve, hogy bizonyos esetekben sürgősségi eljárásra van szükség.

8. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban szükség esetén végrehajtási intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy részletes szabályokat határozzon meg az e fejezetben említett eljárások tekintetében.

(2)   Az ilyen intézkedések meghozatalakor a Bizottság megfelelő mértékben figyelembe veszi, hogy a közösségi lista frissítésével kapcsolatban gyors döntéshozatalra van szükség, és adott esetben biztosítja a sürgősségi eljárás lehetőségét.

9. cikk

Közzététel

(1)   A közösségi listát és annak módosításait az Európai Unió Hivatalos Lapjában haladéktalanul közzéteszik.

(2)   A Bizottság és a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket – különösen az interneten keresztül – annak érdekében, hogy a közvélemény hozzáférhessen a közösségi lista legfrissebb változatához.

(3)   A szerződő légi fuvarozók, a nemzeti polgári repülési hatóságok, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség és a tagállamok területén található repülőterek honlapjaikon és adott esetben a helyszínen az utasok tudomására hozzák a közösségi listát.

III. FEJEZET

AZ UTASOK TÁJÉKOZTATÁSA

10. cikk

Hatály

(1)   E fejezet rendelkezéseit légi utasszállítás vonatkozásában kell alkalmazni, amennyiben a repülőút személyszállítási szerződés részét képezi, az utazás a Közösség területéről indul, és

a)

a repülőjárat egy olyan repülőtérről indul, amely egy tagállamnak a Szerződés hatálya alá tartozó területén van;

vagy

b)

a repülőjárat harmadik országbeli repülőtérről indul, és egy olyan repülőtérre érkezik, amely egy tagállamnak a Szerződés hatálya alá tartozó területén található;

vagy

c)

a repülőjárat harmadik országbeli repülőtérről indul, és ilyen repülőtérre érkezik.

(2)   E fejezet előírásai arra való tekintet nélkül alkalmazandók, hogy a járat menetrend szerinti vagy charterjárat-e, illetve hogy szervezett utazási forma része-e.

(3)   E fejezet rendelkezései nem sértik az utasokat a 90/314/EGK irányelv és a 2299/89/EGK rendelet alapján megillető jogokat.

11. cikk

Tájékoztatás az üzemeltető légi fuvarozó kilétéről

(1)   Helyfoglaláskor a szerződő légi fuvarozó köteles tájékoztatni az utast az üzemeltető légi fuvarozó vagy fuvarozók kilétéről, a helyfoglalás módjától függetlenül.

(2)   Amennyiben az üzemeltető légi fuvarozó vagy fuvarozók kiléte a helyfoglalás időpontjában még nem ismert, a szerződő légi fuvarozó biztosítja, hogy az utasokat tájékoztassák azon légi fuvarozó vagy fuvarozók nevéről, amelyek valószínűleg üzemeltetik majd az érintett járatot vagy járatokat. Ilyen esetben a szerződő légi fuvarozó biztosítja, hogy az utasokat azonnal tájékoztassák az üzemeltető légi fuvarozó vagy fuvarozók kilétéről, amikor az megállapításra került.

(3)   Amennyiben az üzemeltető légi fuvarozó vagy fuvarozók kiléte megváltozott, a szerződő légi fuvarozó e változás okától függetlenül haladéktalanul köteles megtenni minden szükséges intézkedést az utas mihamarabbi értesítése érdekében. Az utast minden esetben értesíteni kell, vagy a jegykezeléskor, vagy – amennyiben a csatlakozó járathoz nincs szükség jegykezelésre – a beszálláskor.

(4)   A körülményektől függően a légi fuvarozó vagy az utazásszervező biztosítja, hogy az érintett szerződő légi fuvarozót azonnal tájékoztassák az üzemeltető légi fuvarozó kilétéről, amint az kiderül, különösen annak változása esetén.

(5)   Amennyiben a jegy értékesítőjét nem tájékoztatták az üzemeltető légi fuvarozó kilétéről, nem tehető felelőssé az e cikkben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztásáért.

(6)   A szerződő légi fuvarozónak az utasoknak az üzemeltető légi fuvarozó vagy fuvarozók kilétével kapcsolatos tájékoztatására irányuló kötelezettségét a fuvarozási szerződés általános értékesítési feltételeiben kell meghatározni.

12. cikk

A visszaváltás vagy útvonal-módosítás joga

(1)   E rendelet nem érinti a visszaváltás vagy útvonal-módosítás 261/2004/EK rendeletben biztosított jogát.

(2)   Azokban az esetekben, amelyekben a 261/2004/EK rendelet nem alkalmazható, és

a)

az az üzemeltető légi fuvarozó, amelyről az utast értesítették, felkerült a közösségi listára, és vele szemben olyan működési tilalom van érvényben, amely az érintett járat törlését eredményezte, vagy amely a járat törléséhez vezethetett volna, ha az érintett járatot a Közösség területén üzemeltették volna;

vagy

b)

annak az üzemeltető légi fuvarozónak, amelyről az utast értesítették, a helyét másik olyan légi fuvarozó vette át, amely szerepel a közösségi listán, és vele szemben működési tilalom van érvényben, amely az érintett járat törlését eredményezte, vagy amely a járat törléséhez vezethetett volna, ha az érintett járatot a Közösség területén üzemeltették volna,

a fuvarozási szerződést aláíró szerződő légi fuvarozó biztosítja az utas számára a visszaváltásnak vagy az útvonal-módosításnak a 261/2004/EK rendelet 8. cikkében biztosított jogát, feltéve hogy az utas úgy döntött, hogy nem veszi igénybe a járatot annak ellenére, hogy a járatot nem törölték.

(3)   E cikk (2) bekezdését a 261/2004/EK rendelet 13. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni.

13. cikk

Szankciók

A tagállamok biztosítják az e fejezetben rögzített szabályok betartását, és szankciókat dolgoznak ki ezen szabályok megsértése esetére. Ezeknek a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Tájékoztatás és módosítás

A Bizottság 2009. január 16-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a rendelet alkalmazásáról. Amennyiben szükséges, a jelentés a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat is tartalmaz.

15. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot a 3922/91/EGK irányelv 12. cikkében említett bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Ha erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(3)   Ha erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(4)   A Bizottság bármilyen, az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb ügyben konzultálhat a bizottsággal.

(5)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/36/EK irányelv 9. cikke hatályát veszti.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 10., a 11. és a 12. cikket 2006. július 16-tól, a 13. cikket pedig 2007. január 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2005. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

C. CLARKE


(1)  2005. szeptember 28-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2005. november 16-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2005. december 5-i határozata.

(3)  HL L 373., 1991.12.31., 4. o. A legutóbb a 2871/2000/EK bizottsági rendelettel (HL L 333., 2000.12.29., 47. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 240., 2002.9.7., 1. o. A legutóbb az 1701/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 243., 2003.9.27., 5. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 158., 1990.6.23., 59. o.

(6)  HL L 220., 1989.7.29., 1. o. A legutóbb a 323/1999/EK rendelettel (HL L 40., 1999.2.13., 1. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 167., 2003.7.4., 23. o.

(8)  HL L 46., 2004.2.17., 1. o.

(9)  HL L 95., 1993.4.21., 29. o.

(10)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(11)  HL L 143., 2004.4.30., 76. o.


MELLÉKLET

A közösségi szinten biztonsági okokból bevezetendő működési tilalom közös követelményei

A közösségi szinten hozott intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket az egyes esetek sajátosságai szerint kell meghozni. Az egyes esetek sajátosságaitól függően valamely fuvarozóval vagy az ugyanabban az országban tanúsítvánnyal rendelkező fuvarozók mindegyikével szemben lehet közösségi szintű lépéseket tenni.

Légi fuvarozók teljes vagy részleges kitiltásának megfontolásakor értékelni kell, hogy a légi fuvarozók megfelelnek-e a vonatkozó biztonsági előírásoknak, az alábbiak figyelembevételével:

1.

Valamely légi fuvarozónál fennálló komoly biztonsági hiányosság igazolt bizonyítéka:

Komoly biztonsági hiányosságokra utaló jelentések, vagy a SAFA program keretei között végzett földi ellenőrzések során azonosított, a légi fuvarozóval előzetesen közölt hibák kijavításának folyamatos hiánya.

A harmadik országok légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004/36/EK irányelv 3. cikkének az információgyűjtésre vonatkozó rendelkezései keretében azonosított komoly biztonsági hiányosságok.

Valamely légi fuvarozóval szemben harmadik ország által a nemzetközi biztonsági előírásokkal kapcsolatos igazolt hiányosságok miatt bevezetett működési tilalom.

Igazolt balesettel vagy súlyos eseménnyel kapcsolatos, rejtett és rendszeres biztonsági hiányosságra utaló információk.

2.

A biztonsági hiányosságok orvoslásához szükséges képesség és/vagy szándék az alábbiak által bizonyított hiánya a légi fuvarozó részéről:

Az átláthatóság, illetve a megfelelő és időben történő tájékoztatás hiánya a fuvarozó részéről valamely tagállam polgári repülésügyi hatósága által a fuvarozó működésével kapcsolatban feltett kérdéssel kapcsolatban.

Az azonosított biztonsági hiányossággal kapcsolatos javító intézkedések nem megfelelő vagy elégtelen cselekvési terve.

3.

A biztonsági hiányosságok orvoslásához szükséges képesség és/vagy szándék alábbiak által bizonyított hiánya a légi fuvarozók felügyeletéért felelős hatóságok részéről:

Valamely tagállam polgári repülésügyi hatóságával való együttműködés hiánya egy másik tagállam illetékes hatóságai részéről, ha aggodalmak merülnek fel az érintett országban engedélyezett vagy tanúsított légi fuvarozóval kapcsolatban.

A fuvarozó szabályozási ellenőrzését végző illetékes hatóságoknak a nem megfelelő képessége arra vonatkozóan, hogy a vonatkozó biztonsági előírásokat végrehajtsák, és érvényesítsék. Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a)

az ICAO univerzális biztonsági felülvizsgálati auditprogramja vagy más hatályos közösségi jogszabály alapján készített auditok és kapcsolódó javító cselekvési tervek;

b)

az illető ország felülvizsgálati hatáskörébe tartozó fuvarozó üzemeltetési jóváhagyását vagy műszaki engedélyét korábban egy másik tagállam megtagadta vagy visszavonta-e;

c)

a légitársaság tanúsítványát nem az elsődleges üzleti tevékenységének helye szerinti állam illetékes hatósága állította ki.

A légi fuvarozó székhelye szerinti ország illetékes hatóságának nem megfelelő képessége arra vonatkozóan, hogy az adott államnak a Chicagói Egyezményben foglalt kötelezettségeinek megfelelően a fuvarozó által használt légi jármű felülvizsgálatát elvégezze.


Top