EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32004R2073

A Tanács 2073/2004/EK rendelete (2004. november 16.) a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről

OJ L 359, 4.12.2004, p. 1–10 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
OJ L 333M , 11.12.2008, p. 230–265 (MT)
Special edition in Bulgarian: Chapter 09 Volume 002 P. 144 - 153
Special edition in Romanian: Chapter 09 Volume 002 P. 144 - 153

No longer in force, Date of end of validity: 30/06/2012; hatályon kívül helyezte: 32012R0389

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2004/2073/oj

4.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/1


A TANÁCS 2073/2004/EK RENDELETE

(2004. november 16.)

a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 93. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére, (1)

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A csalás az Európai Unióban komoly következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre és a jövedéki termékek szállítása tekintetében a verseny torzulásához vezethet. Következésképpen a csalás hatással van a belső piac működésére.

(2)

A jövedékiadó-csalások leküzdése érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai között szoros együttműködés szükséges az e területen hozott intézkedések végrehajtásában.

(3)

Ezért meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek a tagállamok közigazgatási hatóságait a kölcsönös segítségnyújtásra és a Bizottsággal való együttműködésre kötelezik a jövedéki termékek mozgására és a jövedéki adó beszedésére vonatkozó szabályok helyes alkalmazása érdekében.

(4)

A jövedéki adók területén való kölcsönös segítségnyújtást és közigazgatási együttműködést a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adózás, a bizonyos jövedéki adók és a biztosítási díjak adózása területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelv (3) szabályozza. A hozzáadottérték-adó területén való kölcsönös segítségnyújtást és közigazgatási együttműködést az 1798/2003/EK rendelet (4) szabályozza.

(5)

Bár ez a jogi eszköz hatékonynak bizonyult, a közigazgatási együttműködés területén már nem tud megfelelni azon új kényszerítő erőknek, amelyek a belső piacon a gazdaságok egyre erősebb integrációjából adódnak.

(6)

A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv (5) az információcsere számos eszközét is bevezette. Az ezekre vonatkozó eljárásokat a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködés általános jogi keretei között kell szabályozni.

(7)

Szükség van a tagállamok közötti együttműködés világosabb és nagyobb mértékben kötelező szabályozására, mivel az érintett felek jogai és kötelességei nincsenek megfelelően meghatározva.

(8)

A helyi vagy nemzeti csaláselleni hivatalok között nincs elegendő közvetlen kapcsolat, mivel az általános gyakorlat szerint az információ közlése a központi kapcsolattartó hivatalok között történik. Ennek következménye a hatékonyság hiánya, a közigazgatási együttműködésre vonatkozó megegyezések kihasználatlansága és a jelentős késedelem az információközlés terén. Ezért rendelkezni kell a közigazgatási szervek közötti közvetlen kapcsolatok fokozásáról az együttműködés javítása és gyorsítása érdekében.

(9)

Végezetül azért is szükséges a szorosabb együttműködés, mert – a 92/12/EGK irányelv 15b. cikke szerinti árumozgás-igazolás kivételével – nagyon kevés az automatikus vagy spontán információcsere a tagállamok között. A csalás elleni hatékony küzdelem érdekében intenzívebbé és gyorsabbá kell tenni az információcserét a nemzeti hatóságok között, illetve a nemzeti hatóságok és a Bizottság között.

(10)

Ebből következően a jövedéki adók területén speciális eszköz szükséges a 77/799/EGK irányelv rendelkezéseinek beépítésére. Ennek az eszköznek azokra a területekre is figyelmet kell fordítania, amelyeken a tagállamok közötti együttműködés javítható a jövedéki termékek mozgására vonatkozó információ átadását biztosító rendszerek bevezetése és továbbfejlesztése által. Ez az eszköz nem sérti a közigazgatási rendszerek kölcsönös segítségnyújtásáról és együttműködéséről szóló 1997. december 18-i egyezmény alkalmazását (6).

(11)

Ez a rendelet semmilyen módon nem akadályozhatja a jövedéki adók területén a csalás elleni küzdelemre irányuló más közösségi intézkedéseket.

(12)

Ez a rendelet magában foglalja és meghatározza a 92/12/EGK irányelvben szereplő részletes szabályokat, a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés előmozdítása érdekében. Ezek a szabályok magukban foglalják az érintett kereskedők nyilvántartásba vételét, és a helyiségeket, valamint az árumozgás-igazolási rendszert. Ez a rendelet továbbá bevezeti a tagállamok közötti korai előértesítési rendszert.

(13)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az 1995. október 24-i, az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) foglalt egyes jogokat és kötelezettségeket az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelmében e rendelet alkalmazásában korlátozni szükséges.

(14)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket az 1999. június 28-i, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni.

(15)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a tagállamok között a közigazgatási együttműködés egyszerűsítését és erősítését, amely összehangolt megközelítést kíván – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés egységessége és hatékonysága miatt ez a cél közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Ez a rendelet – az előbb említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban – nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket.

(16)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(1)   E rendelet azon feltételeket állapítja meg, amelyek szerint a jövedéki adóra vonatkozó jogszabályoknak a tagállamokban történő alkalmazásáért felelős közigazgatási hatóságok együttműködnek egymással és a Bizottsággal e jogszabályok betartásának biztosítása érdekében.

E célból a rendelet megállapítja azon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján a tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek és átadják egymásnak a jövedéki adók helyes megállapításához szükséges információkat.

E rendelet továbbá bizonyos típusú, különösen a Közösségen belüli jövedéki termékek kereskedelmére vonatkozó információk elektronikus úton történő cseréjével kapcsolatos szabályokat és eljárásokat állapít meg.

(2)   Ez a rendelet nem érinti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok tagállamokbeli alkalmazását. Nem érinti továbbá az egyéb jogi eszközökből, beleértve a tagállamok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokból származó szélesebb körű kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségek teljesítését.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1.

„illetékes hatóság”: a 3. cikk (1) bekezdésnek megfelelően kijelölt hatóság;

2.

„megkereső hatóság”: egy tagállam központi kapcsolattartó hivatala vagy egyik kapcsolattartó szerve vagy a tagállam illetékes tisztviselője, aki az illetékes hatóság nevében segítségnyújtás iránti megkeresést küld;

3.

„megkeresett hatóság”: egy tagállam központi kapcsolattartó hivatala vagy egyik kapcsolattartó szerve vagy olyan illetékes tisztviselője, aki az illetékes hatóság nevében a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja;

4.

„központi kapcsolattartó hivatal”: a 3. cikk (3) bekezdése szerinti hivatal, amely a közigazgatási együttműködés területén a más tagállamokkal történő kapcsolattartás főfelelőse;

5.

„kapcsolattartó szerv”: a központi kapcsolattartó hivatalon kívüli bármely más, olyan területi illetékességgel vagy különleges operatív felelősséggel bíró szerv, amelyet az illetékes hatóság a 3. cikk (4) bekezdése szerint e rendelet alapján közvetlen információcsere folytatására jelölt ki;

6.

„illetékes tisztviselő”: minden olyan tisztviselő, aki a 3. cikk (5) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján az e rendelet alapján történő közvetlen információcserére jogosult;

7.

„jövedéki hivatal”: bármely hivatal, ahol a jövedéki szabályok által meghatározott alakiságok közül néhány elvégezhető;

8.

„alkalmankénti automatikus csere”: előre meghatározott információ előzetes megkeresés nélküli rendszerszerű közlése egy másik tagállammal, a vonatkozó információ rendelkezésre állásakor;

9.

„rendszeres automatikus csere”: előre meghatározott információ előzetes megkeresés nélküli rendszerszerű közlése egy másik tagállammal, előre meghatározott időközönként;

10.

„spontán csere”: információ előzetes megkeresés nélküli nem rendszeres közlése egy másik tagállammal;

11.

„számítógépes rendszer”: a jövedéki termékek szállításának nyomonkövetésére a 2003. június 16-i 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (9) elrendelt számítógépes rendszer;

12.

„személy”

a)

természetes személy,

b)

jogi személy, vagy

c)

amennyiben hatályos jogszabályok úgy rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás);

13.

„elektronikus úton”: adatok elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is beleértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

14.

„azonosító szám”: az ezen rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szám;

15.

„hozzáadottértékadó- (HÉA-) azonosító szám”: az 1977. május 17-i, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (10) 22. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában meghatározott szám;

16.

„jövedéki termékek Közösségen belüli mozgása”: jövedéki termékek szállítása két vagy több tagállam között a jövedéki adóra vonatkozó adófelfüggesztés szerint a 92/12/EGK irányelv III. címe értelmében, vagy a 92/12/EGK irányelv 7. és 10. cikkének értelmében szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek két vagy több tagállam közötti mozgása;

17.

„közigazgatási vizsgálat”: feladataik ellátása során a tisztviselők vagy az illetékes hatóságok által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb cselekvés, amelynek célja a jövedéki adóra vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása;

18.

„CCN/CSI-hálózat”: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) és a közös rendszerinterfészen (CSI) alapuló, az illetékes hatóságok között a vám- és adóügy területén a teljes körű elektronikus információtovábbítás biztosítása érdekében a Közösség által kifejlesztett közös felület.

19.

„jövedéki adó”: a jövedék területén a Közösségi jogszabályok hatálya alá tartozó adók, beleértve az energiatermékekre és a villamos energiára a 2003/96/EK tanácsi irányelv (11) szerint kivetett adókat.

20.

„TKO”: a 92/12/EGK irányelv 18. cikke (1) bekezdésében említett okmány.

21.

„EKO”: a 92/12/EGK irányelv 7. cikke (4) bekezdésében említett okmány.

3. cikk

(1)   Minden tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az általa hatóságként kijelölt illetékes hatóságról, amelynek nevében e rendeletet akár közvetlenül, akár átruházott hatáskörben alkalmazzák.

(2)   Minden tagállam kijelöl egy központi kapcsolattartó hivatalt, amelyre a közigazgatási együttműködés terén a többi tagállammal fenntartott kapcsolat tekintetében főfelelősséget ruháznak. A tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságát.

(3)   A központi kapcsolattartó hivatal elsődleges felelőssége a jövedéki termékek mozgására vonatkozó információ cseréje és különösen az alábbi területeken viseli az elsődleges felelősséget:

a)

a 22. cikkben előírt elektronikus nyilvántartásban tárolt adatok cseréje;

b)

a 23. cikkben előírt korai előértesítési rendszer;

c)

a 24. cikkben előírt, más tagállamokhoz benyújtott vagy azoktól fogadott igazolási kérelmek.

(4)   Minden tagállam illetékes hatósága kijelölhet egy, a központi kapcsolattartó hivataltól eltérő kapcsolattartó szervet is, amely e rendelet alapján közvetlenül cserélhet információt. Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy e szervek jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi kapcsolattartó hivatala számára hozzáférhető legyen.

(5)   Minden tagállam illetékes hatósága az általa meghatározott feltételeknek megfelelően kijelölhet olyan illetékes tisztviselőket is, akik e rendelet alapján közvetlenül cserélhetnek információt. A tagállam, ha kijelöl ilyeneket, korlátozhatja e hatáskör-átruházás terjedelmét. A központi kapcsolattartó hivatal felelős azért, hogy e tisztviselők jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi kapcsolattartó hivatala számára hozzáférhető legyen.

(6)   A 11. és 13. cikk alapján információt cserélő tisztviselőket e tekintetben illetékes tisztviselőnek kell tekinteni, összhangban az illetékes hatóságok által megállapított feltételekkel.

(7)   A kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselők a segítségnyújtásra vonatkozó megkeresés vagy egy ilyen megkeresésre adott válasz küldéséről vagy átvételéről, a saját tagállamaik által meghatározott szabályok szerint értesítik annak központi kapcsolattartó hivatalát.

(8)   A kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő a területi vagy működési illetékességén túlmenő cselekvést igénylő segítségnyújtási megkeresés átvétele után a megkeresést haladéktalanul továbbítja tagállamának központi kapcsolattartó hivatalához, és erről értesíti a megkereső hatóságot. Ilyen esetben a 8. cikkben megállapított határidő a kérelem központi kapcsolattartó hivatal részére történő továbbításának napját követő napon veszi kezdetét.

4. cikk

(1)   Az e rendeletben meghatározott segítségnyújtási kötelezettség nem terjed ki olyan információk és dokumentumok átadására, amelyeket az 1. cikkben említett közigazgatási hatóságok az igazságügyi hatóságok engedélyével vagy kérelmére kaptak meg.

(2)   Amennyiben azonban valamely illetékes hatóság hatásköre a nemzeti joggal összhangban kiterjed az (1) bekezdésben említett információk közlésére, e közlésre az e rendeletben előírt közigazgatási együttműködés keretében is sor kerülhet. Az ilyen közléseket – ha a nemzeti jog szerint kötelező az ilyen engedélyeztetés – az igazságügyi hatóságnak előzetesen engedélyeznie kell.

II. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGKERESÉS ALAPJÁN

1. SZAKASZ

Információ és közigazgatási vizsgálat iránti megkeresés

5. cikk

(1)   A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság közli az 1. cikkben említett információt, beleértve egy egyedi esetre vagy esetekre vonatkozó bármilyen infomációt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információ továbbítása céljából a megkeresett hatóság intézkedik az információ megszerzéséhez szükséges közigazgatási vizsgálatok lefolytatása érdekében.

(3)   Az (1) bekezdésben említett megkeresés tartalmazhat egyedi közigazgatási vizsgálat iránti indokolt megkeresést. Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy nincs szükség közigazgatási vizsgálatra, döntésének indokait haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.

(4)   A kért információ megszerzése, illetve a kért közigazgatási vizsgálat lefolytatása céljából a megkeresett hatóság vagy az általa igénybe vett közigazgatási hatóság úgy jár el, mintha az eljárást saját feladatai ellátása során vagy saját tagállama valamely más hatóságának megkeresésére folytatná le.

6. cikk

Az 5. cikkben említett, információ és közigazgatási vizsgálat iránti megkereséseket, amennyiben lehetséges, a 34. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott formanyomtatvány felhasználásával küldik meg. Azonban a 24. cikkben említett körülmények között, a jövedéki termékekre vonatkozó, a 24. cikk (2) bekezdésében előírt árumozgás-igazolási szabványokmány a tájékoztatási megkeresés egyszerűsített formája.

7. cikk

(1)   A megkeresett hatóság – a megkereső hatóság kérésére – az összes, birtokában lévő, az ügyre vonatkozó információt – jelentések, tanúsítványok és egyéb dokumentumok vagy ezek hitelesített másolatainak vagy kivonatainak formájában – valamint a közigazgatási vizsgálat eredményeit közli a megkereső hatósággal.

(2)   Eredeti dokumentumok átadására csak akkor kerülhet sor, ha ez nem ellentétes a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hatályos rendelkezéseivel.

2. SZAKASZ

Az információszolgáltatásra vonatkozó határidők

8. cikk

A megkeresett hatóság az 5. és 7. cikkben említett információt a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül szolgáltatja.

9. cikk

Bizonyos különleges esetfajtáknál a megkeresett és a megkereső hatóság a 8. cikkben megállapított határidőktől eltérő határidőkben is megállapodhat.

10. cikk

Amennyiben a megkeresett hatóság a megkeresésre a határidő végéig nem tud válaszolni, ennek okát haladéktalanul közli a megkereső hatósággal, és jelzi, mikorra tud válaszolni.

3. SZAKASZ

Jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban

11. cikk

(1)   A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján, az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban, a megkereső hatóság által felhatalmazott tisztviselők az 1. cikk szerinti információcsere céljából jelen lehetnek azokban a hivatalokban, amelyekben a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam közigazgatási hatóságai végzik feladataikat. Amennyiben a kért információt olyan dokumentáció tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselői másolatot kapnak a kért információt tartalmazó dokumentumokról.

(2)   A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján, az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban, a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselők az 1. cikk szerinti információcsere céljából jelen lehetnek a közigazgatási vizsgálatoknál. A közigazgatási vizsgálatokat kizárólag a megkeresett hatóság tisztviselői végzik. A megkereső hatóság tisztviselői a megkeresett hatóság tisztviselőire ruházott vizsgálati jogkört nem gyakorolhatják. Ugyanakkor bejuthatnak ugyanazokba a helyiségekbe, és hozzáférhetnek ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, mint amelyekhez a megkeresett hatóság tisztviselői, de csak ezek közvetítésével, és kizárólag a folyamatban lévő közigazgatási vizsgálat céljából.

(3)   A megkereső hatóság azon tisztviselőinek, akik az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban egy másik tagállamban tartózkodnak, mindenkor fel kell tudniuk mutatni a személyazonosságukat és hivatalos minőségüket igazoló írásbeli felhatalmazásukat.

4. SZAKASZ

Egyidejű ellenőrzések

12. cikk

Az 1. cikkben említett információcsere céljából két vagy több tagállam megállapodhat abban, hogy saját területükön egyidejű ellenőrzésnek vetik alá egy vagy több olyan személy jövedéki adózási helyzetét, akiket közös vagy egymást kiegészítő érdekek fűznek egymáshoz, feltéve ha az ilyen ellenőrzés hatékonyabbnak tűnik, mintha csak egyetlen tagállamban kerülne sor ellenőrzésre.

13. cikk

(1)   Egy tagállam önállóan határozza meg, hogy mely személyeket szándékozik egyidejű ellenőrzésre javasolni. E tagállam illetékes hatósága értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát azon esetekről, amelyeket egyidejű ellenőrzésre javasol. Döntését a döntés alapjául szolgáló információ közlésével lehetőség szerint indokolja. Meghatározza azon időszakot, amelyben az ellenőrzésre sor kerül.

(2)   Az érintett tagállamok ezt követően döntenek arról, hogy részt kívánnak-e venni az egyidejű ellenőrzésben. Az egyidejű ellenőrzési javaslat kézhezvételekor az illetékes hatóság megerősíti egyetértését vagy indokolással ellátott elutasítását a másik tagállam illetékes hatósága felé.

(3)   Minden illetékes hatóság kijelöl egy képviselőt, aki felelős az ellenőrzési művelet felügyeletéért és összehangolásáért.

(4)   Az egyidejű ellenőrzést követően az illetékes hatóságok késedelem nélkül tájékoztatják a többi tagállam jövedéki kapcsolattartó hivatalát az ilyen egyidejű ellenőrzés során megállapított csalási módszerekről, ha az ilyen információ vélhetőleg a többi tagállam különös érdeklődésére tart számot. Az illetékes hatóságok a Bizottságot is tájékoztathatják.

5. SZAKASZ

Közigazgatási határozatokra és intézkedésekre vonatkozó értesítési megkeresés

14. cikk

A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóság – saját tagállamának hasonló értesítésekre vonatkozó hatályos jogszabályaival összhangban – értesíti a címzettet a megkereső tagállam közigazgatási hatóságai által hozott mindazon közigazgatási határozatokról és intézkedésekről, melyek a jövedéki adókról szóló jogszabályok alkalmazására vonatkoznak, kivéve az 1976. március 15-i, az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 76/308/EGK tanácsi irányelv (12) 5. cikkében említetteket.

15. cikk

Az értesítés iránti megkeresés tartalmazza az értesítésben szerepelő határozat vagy intézkedés tárgyát, a név és cím megjelölését, valamint bármilyen egyéb, a címzett azonosítására vonatkozó további adatot.

16. cikk

A megkeresett hatóság haladéktalanul válaszol a megkereső hatóság értesítési megkeresésére, és tájékoztatja különösen arról az időpontról, amikor a határozatot vagy intézkedést megküldi a címzettnek, illetve, amennyiben azt nem tudja megküldeni, akkor annak okáról. Az értesítésben szerepeltetendő határozat vagy intézkedés tartalma alapján nem lehet a megkeresést elutasítani.

III. FEJEZET

ELŐZETES KÉRELEM NÉLKÜLI INFORMÁCIÓCSERE

17. cikk

Az IV. fejezet sérelme nélkül, az 1. cikkben említett információt minden tagállam illetékes hatósága alkalmankénti automatikus vagy rendszeres automatikus csere útján továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának, amennyiben:

1.

a másik tagállamban jövedéki adóra vonatkozó jogszabályok megszegése, illetve szabálytalanság történt, vagy annak gyanúja áll fenn;

2.

az egyik tagállam területén történt jövedéki adóra vonatkozó jogszabályok megszegése, illetve szabálytalanság, vagy annak gyanúja esetleg hatással lehet egy másik tagállamra is;

3.

fennáll a csalás vagy jövedékiadó-veszteség veszélye a másik tagállamban.

18. cikk

A 34. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meg kell határozni:

1.

a kicserélendő információ pontos kategóriáit;

2.

az információcsere gyakoriságát;

3.

az információcserével kapcsolatos célszerű intézkedéseket.

Minden tagállam meghatározza, hogy részt kíván-e venni egy adott információkategória cseréjében, és hogy ez rendszeres automatikus vagy alkalmankénti automatikus csere útján történik.

19. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai előzetes megkeresés nélkül, spontán csere útján bármikor továbbíthatják egymásnak az 1. cikkben említett, tudomásukra jutott információt.

20. cikk

A tagállamok meghozzák a szükséges közigazgatási és szervezési intézkedéseket az e fejezetben előírt információcsere könnyítése érdekében.

21. cikk

E fejezet végrehajtása érdekében egy tagállamot sem lehet arra kötelezni, hogy adatgyűjtés céljából személyekre nézve új kötelezettségeket állapítson meg, vagy aránytalanul nagy adminisztratív terheket vállaljon.

IV. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ TÁROLÁSA ÉS CSERÉJE

22. cikk

(1)   Mindegyik tagállam illetékes hatósága elektronikus adatbázist tart fenn, mely a következő nyilvántartásokat tartalmazza:

a)

azon személyek nyilvántartása, akik a 92/12/EGK irányelv 4. cikkének a) és d) pontja szerint, jövedéki szempontból adóraktári engedéllyel rendelkeznek vagy bejegyzett kereskedők;

b)

adóraktárnak nyilvánított telephelyek nyilvántartása.

(2)   A nyilvántartás a többi tagállam számára rendelkezésre bocsátott következő információkat tartalmazza:

a)

az illetékes hatóság által kiadott, a személyre illetve a telephelyre vonatkozó azonosító számot;

b)

a személy, illetve a telephely nevét és címét;

c)

a személy által tárolható, illetve fogadható, vagy az adott telephelyen tárolható illetve fogadható termékek közül a jövedéki termékekre vonatkozó kategóriát és kombinált nómenklatúrát;

d)

azon központi kapcsolattartó hivatal, illetve jövedéki hivatal azonosítását, melytől további információkat lehet megszerezni;

e)

az adóraktár engedélyese, illetve bejegyzett kereskedő engedélyének kiállítási, módosítási dátumát, és – adott esetben – az érvényesség megszűnésének dátumát;

f)

azon személyek azonosításához szükséges információkat, akik a 92/12/EGK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése szerint kötelezettségeket vállaltak;

g)

azon személyek azonosításához szükséges információkat, akik a jövedéki termékek mozgásában alkalmanként közreműködnek, amennyiben ezek az információk rendelkezésre állnak;

(3)   A nemzeti nyilvántartásokat – kizárólag jövedéki adóval összefüggő célokra – a többi tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani.

(4)   Mindegyik tagállam központi kapcsolattartó hivatala vagy egyik kapcsolattartó szerve biztosítja, hogy a jövedékiadó-köteles termékeknek a Közösségen belüli mozgásában közreműködő személyek megerősítést kaphassanak az ezen cikk értelmében tárolt információkról.

(5)   A (2) bekezdésben említett részletes információkat, a nyilvántartások bevezetésére és naprakésszé tételére vonatkozó részletes előírásokat, a (2) bekezdésben említett személyek és telephelyek azonosításához szükséges információk gyűjtésére és az azonosító számok rögzítésére szolgáló harmonizált szabványokat, valamint a nyilvántartásoknak minden tagállam számára – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó előírásokat a 34. cikk (2) bekezdésében előírt eljárás szerint kell meghatározni.

(6)   Amennyiben egy kereskedő csak a hozzáadottérték-adó azonosító száma alapján azonosítható, az 1798/2003/EK rendelet 27. cikke alkalmazandó e célból.

23. cikk

(1)   A tagállamok elektronikus korai előértesítési rendszert vezetnek be, amelyen keresztül a jövedéki termék feladása szerinti tagállam központi kapcsolattartó hivatala vagy egyik kapcsolattartó szerve a rendeltetési hely szerinti tagállam kapcsolattartó hivatalának információt vagy figyelmeztető üzenetet küldhet, mihelyt az adott kapcsolattartó hivatal vagy kapcsolattartó szerv a TKO-információk birtokába kerül, és legkésőbb, mikor a termékeket feladták. Ezen információcsere részeként a TKO-információk alapján, az üzenet elküldése előtt, és – amennyiben szükséges – annak kézhezvétele után, kockázatelemzést kell végezni.

(2)   A kicserélendő információkat és a vonatkozó előírásokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell meghatározni.

24. cikk

(1)   Az 5. cikkel összhangban, a jövedéki termékek mozgása közben vagy után, egy tagállam központi kapcsolattartó hivatala egy másik tagállam központi kapcsolattartó hivatalától vagy kapcsolattartó szervénél tájékoztatási megkereséssel élhet. Ezen információcsere alkalmazásában a TKO- illetve EKO-információk alapján, a megkeresés elküldése előtt, és – amennyiben szükséges – annak kézhezvétele után, kockázatelemzést kell végezni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információcserét a szóban forgó árumozgások igazolási szabványokmánya alapján kell végrehajtani. Ennek a dokumentumnak a formáját és tartalmát, valamint az információcserére vonatkozó előírásokat a 34. cikk (2) bekezdésében előírt eljárás szerint kell meghatározni.

(3)   A jövedéki termék feladójának lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam érintett hatóságai segítséget nyújthatnak a (2) bekezdésben előírt dokumentum felhasználásával, amennyiben a feladó nem kapja meg a TKO, illetve EKO 3. példányát, és amennyiben a feladó minden rendelkezésére álló lehetőséget kimerített, hogy megszerezze a termékek mozgásával kapcsolatos vámkezelésről szóló igazolást. Amennyiben ilyen segítség nyújtására kerül sor, az nem mentesíti a feladót adózási kötelezettségei alól.

A rendeltetési hely szerinti tagállam érintett hatóságai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a feladó szerinti tagállam érintett hatóságai által ilyen segítségnyújtás folyamán hozzájuk intézett megkereséseknek eleget tegyenek.

25. cikk

(1)   Amennyiben a jövedéki termékek mozgásának és nyomonkövetésének ellenőrzése számítógépes rendszer segítségével történik, mindegyik tagállam illetékes hatósága ebben a rendszerben tartja és dolgozza fel az információkat.

Annak érdekében, hogy ezeket az információkat az ezen rendeletben előírt eljárások során fel lehessen használni, ezen információkat legalább azon naptári év végétől számított 3 évig meg kell őrizni, amelyben az árumozgást megindították.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a rendszerben tárolt információk naprakészek, teljesek és pontosak legyenek.

V. FEJEZET

KAPCSOLAT A BIZOTTSÁGGAL

26. cikk

(1)   A Bizottság és a tagállamok megvizsgálják és értékelik az e rendeletben meghatározott közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedések érvényesülését. Ezen cikk alkalmazásában a Bizottság ezen intézkedések érvényesülésének javítása céljából összefoglalja a tagállamok tapasztalatait. Ebből a célból a tagállamok által megadott információk nem tartalmazhatnak egyedi vagy személyes adatokat.

(2)   A tagállamok az e rendelet általuk való alkalmazásával kapcsolatos valamennyi rendelkezésükre álló információt eljuttatják a Bizottsághoz, beleértve a rendelet végrehajtásának értékeléséhez szükséges valamennyi statisztikai adatot is. A lényeges statisztikai adatokról a 34. cikk (2) bekezdésében említett folyamattal összhangban kell határozni, és csak annyiban kell azokat közölni, amennyiben rendelkezésre állnak, illetve amennyiben az adatok közlése vélhetően nem von maga után indokolatlan mértékű közigazgatási terhet.

(3)   A tagállamok közölnek a Bizottsággal minden olyan, a jövedéki adóról szóló jogszabályok megsértésére felhasznált vagy állítólagosan felhasznált módszerre vagy gyakorlatra vonatkozóan rendelkezésükre álló információt – amennyiben úgy ítélik meg, hogy az ilyen információ a többi tagállamnak különösen érdekében áll –, amely az e rendeletben meghatározott, közigazgatási együttműködésre vonatkozó rendelkezések működése során felmerült hiányosságokat vagy joghézagokat tár fel.

(4)   Az adókijátszás és adócsalás leküzdésére irányuló közigazgatási együttműködési rendszer hatékonyságának értékelése céljából a tagállamok bármely egyéb rendelkezésre álló, az 1. cikkben említett információt közölhetnek a Bizottsággal.

(5)   A Bizottság a (2), (3) és (5) bekezdésben említett információt továbbítja a többi érintett tagállamnak.

VI. FEJEZET

KAPCSOLATOK HARMADIK ORSZÁGOKKAL

27. cikk

(1)   Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága egy harmadik országtól kap információt, úgy e hatóság az információt továbbíthatja a feltehetően érdekelt tagállamok illetékes hatóságai felé, az ezt kérő tagállamoknak pedig minden esetben, amennyiben ezt az adott harmadik országgal fennálló segítségnyújtási megállapodások megengedik. Amennyiben az a Közösség érdekét érinti, az ilyen információk a Bizottsághoz is továbbíthatók.

(2)   Feltéve, hogy az érintett harmadik ország jogi kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy megadja azon segítséget, amely a jövedéki adóra vonatkozó előírásokkal feltehetően ütköző ügyletek szabálytalan jellegének bizonyításához szükséges, az e rendelet alkalmazásában megszerzett információt – az információt szolgáltató illetékes hatóságok beleegyezésével, továbbá a személyes adatok harmadik országok felé történő kiadására vonatkozó hazai rendelkezésekkel összhangban – közölni lehet az érintett harmadik országgal.

VII. FEJEZET

AZ INFORMÁCIÓCSERE FELTÉTELEI

28. cikk

Az e rendeletnek megfelelően közölt információt lehetőleg elektronikus úton, a 34. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadandó szabályok alapján kell biztosítani.

29. cikk

A segítségnyújtási megkeresések, az értesítési megkereséseket is beleértve, és az azokhoz csatolt dokumentumok a megkereső és a megkeresett hatóság között egyeztetett bármely nyelven készülhetnek. E megkereséseket csak olyan különleges esetekben kíséri a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén készült fordítás, ha a megkeresett hatóság az ilyen fordítás kérését megindokolja.

30. cikk

(1)   Az egyik tagállam megkeresett hatósága a másik tagállam megkereső hatóságának az 1. cikkben említett információt a következő feltétellel szolgáltatja:

a)

a megkereső hatóság megkereséseinek száma és jellege egy adott időszakon belül nem ró aránytalanul nagy adminisztratív terhet a megkeresett hatóságra;

b)

a megkereső hatóság már kimerítette azon szokásos információforrásokat, amelyeket a kívánt cél elérésének veszélyeztetése nélkül az adott körülmények között a kért információ megszerzéséhez felhasználhatott volna.

(2)   Amennyiben a kölcsönös segítségnyújtás túlzott költségekhez vezető különleges problémákat okoz, a megkereső és a megkeresett hatóság ilyen esetben különleges költségtérítési rendelkezéseket hozhat.

(3)   Ez a rendelet nem kötelez vizsgálatok elvégzésére vagy információ szolgáltatására, ha azon tagállam jogszabályai vagy közigazgatási gyakorlata, amelynek szolgáltatnia kellene az információt, nem jogosítja fel az illetékes hatóságot az ilyen vizsgálatok végrehajtására, illetve az ilyen információnak az adott tagállam saját céljára történő beszerzésére vagy hasznosítására.

(4)   A tagállamok illetékes hatóságai elutasíthatják az információ szolgáltatását, amennyiben a megkereső tagállam jogi okokból nem tud hasonló jellegű adatokat szolgáltatni.

(5)   Az információszolgáltatás megtagadható, amennyiben az üzleti, ipari vagy szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése sérti a közérdeket.

(6)   A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal azon okokat, amelyek alapján a segítségnyújtás iránti megkeresést elutasította. A Bizottságot évente, statisztikai céllal szintén tájékoztatni kell az elutasítások indokainak kategóriáiról.

(7)   A 34. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban el lehet fogadni egy olyan minimális összeget, amely felett élni lehet a segítségnyújtás iránti megkereséssel.

31. cikk

(1)   Az e rendelet alkalmazásában közölt információra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelmet élvez, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga és a közösségi hatóságokra alkalmazandó megfelelő rendelkezések az ilyen jellegű információnak biztosítanak.

Az ilyen információt fel lehet használni az adóalap megállapításához, a jövedéki adó beszedéséhez vagy annak közigazgatási ellenőrzéséhez, a jövedéki termékek mozgásának ellenőrzéséhez, kockázatelemzéshez, illetve vizsgálatokhoz.

Az információt fel lehet használni az olyan bírósági vagy közigazgatási eljárások során is, amelyek az adójogszabályok megsértésének következményeként szankciókat vonhatnak maguk után, az ilyen eljárásokban az alperes és a tanúk jogait szabályozó általános szabályok és jogi rendelkezések sérelme nélkül.

Fel lehet használni egyéb, a 76/308/EK irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó adók, vámok és díjak megállapításához.

Az Európai Bizottság Biztonsági Akkreditációs Hatósága által megfelelően akkreditált személyek ezen információhoz csak a CCN/CSI hálózat gondozásához, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges mértékben férhetnek hozzá.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az információt szolgáltató tagállam illetékes hatósága engedélyezi annak más célokra történő felhasználását a megkereső hatóság tagállamában, ha a megkeresett hatóság tagállamának joga szerint az információt ott hasonló célokra fel lehet használni.

(3)   Amennyiben a megkereső hatóság úgy véli, hogy a megkeresett hatóságtól kapott információ egy harmadik tagállam illetékes hatósága számára hasznos lehet, továbbíthatja ezen információt az utóbbi hatóságnak. A megkereső hatóság értesíti erről a megkeresett hatóságot. A megkeresett hatóságnak jogában áll az információ harmadik tagállam felé való közlését előzetes beleegyezésétől függővé tenni.

(4)   A tagállamok korlátozzák a 95/46/EK irányelv 10. cikkében, 11. cikke (1) bekezdésében, 12. cikkében és 21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok alkalmazási körét, amennyiben ez az irányelv 13. cikkének e) pontjában említett érdekek védelme érdekében szükségesnek bizonyul.

32. cikk

Azon jelentéseket, tanúsítványokat és egyéb dokumentumokat vagy ezek hitelesített másolatait vagy kivonatait, amelyeket a megkeresett hatóság tisztviselői szereztek meg és az e rendeletben meghatározott segítségnyújtás során közöltek a megkereső hatósággal, a megkereső hatóság tagállamának illetékes szervei ugyanúgy bizonyítékként használhatják fel, mint a megkereső ország hatóságai által kiállított hasonló dokumentumokat.

33. cikk

(1)   E rendelet alkalmazásában a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy

a)

a 3. cikkben említett illetékes hatóságok között hatékony belső koordinációt biztosítsanak;

b)

az ilyen koordináció céljára felhatalmazott hatóságok között közvetlen együttműködés jöjjön létre;

c)

biztosítsák az e rendeletben meghatározott információcserére vonatkozó rendelkezések zavartalan működését.

(2)   A Bizottság a rendelkezésére álló, átadható információkat haladéktalanul közli a tagállamok illetékes hatóságaival.

VIII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

(1)   A Bizottságot a 92/12/EK irányelv 24. cikk (1) bekezdésével létrehozott jövedékiadó-bizottság segíti

(2)   Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3)   A bizottság eljárási szabályzatát maga fogadja el.

35. cikk

(1)   E rendelet hatálybalépésétől kezdve és különösen a tagállamok által közölt információk alapján, e rendelet alkalmazásáról a Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az e rendelet által szabályozott területen fogadnak el.

36. cikk

Az illetékes hatóságok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó területen kétoldalú megállapodást kötnek, kivéve ha a megállapodás egyedi esetek kezelését célozza. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállam illetékes hatóságait.

37. cikk

Ez a rendelet 2005. július 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. ZALM


(1)  2004. április 1-jei (a Hivatalos Lapban még közzé nem tett) vélemény.

(2)  HL C 112., 2004.4.30., 64. o.

(3)  HL L 336., 1977.12.27., 15. o. A legutóbb a 2004/56/EK irányelvvel (HL L 127., 2004.4.29., 70. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 264., 2003.10.15., 1. o. A legutóbb a 885/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 76., 1992.3.23., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított rendelet.

(6)  A Tanács 1997. december 18-i jogi aktusa (HL C 24., 1998.1.23., 1. o.)

(7)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(8)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(9)  HL L 162., 2003.7.1., 5. o.

(10)  HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2004/66/EK irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.

(11)  HL L 283., 2003.10.31., 51. o. A legutóbb a 2004/75/EK irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 100. o.) módosított irányelv.

(12)  HL L 73., 1976.3.19., 18. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.


Top