32000D0821

A Tanács határozata

(2000. december 20.)

az európai audiovizuális művek fejlesztését, terjesztését és vásárlásösztönzését előmozdító program végrehajtásáról (MEDIA Plus – Fejlesztés, terjesztés és vásárlásösztönzés) (2001–2005)

(2000/821/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel:

(1) 1998. április 6–8. között a Bizottság, a soros elnökséggel együttműködve, európai audiovizuális konferenciát tartott Birminghamben a "Digitális kor kihívásai és lehetőségei" címmel. E konzultációs folyamat feltárta az európai audiovizuális iparág támogatási programjának igényét, különös tekintettel az európai audiovizuális művek fejlesztésének, terjesztésének és vásárlásösztönzésének területén. Digitális korunkban az audiovizuális területen kifejtett tevékenységek, a fentieken kívül, új munkahelyek teremtéséhez is hozzájárulnak, különösen az audiovizuális tartalom létrehozásának és terjesztésének területén.

(2) 1998. május 28-án a Tanács – jóváhagyva a birminghami Európai Audiovizuális Konferencia eredményeit – kiemelte, hogy kívánatos lenne elősegíteni egy erős és versenyképes európai audiovizuálisműsor-ipar kifejlődését, különös tekintettel Európa kulturális sokszínűségére és a korlátozott méretű nyelvterületeken kialakuló különleges feltételekre.

(3) A Magas Szintű Audiovizuális Politikai Csoport 1998. október 26-i, "A digitális kor: európai audiovizuális politika" című jelentése rámutat a film- és audiovizuális ipart támogató intézkedések erősítésének szükségességére, és különösen arra, hogy a MEDIA programot az iparág méreteivel és stratégiai jelentőségével arányban álló erőforrásokkal kell ellátni.

(4) Az európai audiovizuális tartalom gyártásával, terjesztésével és elérhetőségével kapcsolatos kérdések jelentették a fő témáját annak az audiovizuális politikai fórumnak, amelyet "Európai tartalom a digitális évezredben" címmel a soros Elnökség rendezett a Bizottság közreműködésével Helsinkiben, 1999. szeptember 10–11-én.

(5) Az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa számára készített, "Audiovizuális politika: a következő lépések" című bizottsági közleményben a Bizottság megállapítja, hogy az európai audiovizuális ipar versenyképességének általános támogatását erősíteni kell, különösen a Közösség szintjén.

(6) "A távközlési, a média- és az informatikai ágazatok konvergenciája és ennek a szabályozásra gyakorolt hatásáról" szóló Zöld könyv kiemeli a jó minőségű tartalom csökkenésének veszélyét a digitális és az analóg televíziózásban.

(7) A Zöld könyvről folytatott nyilvános bizottsági konzultáció során kiemelték, hogy létre kell hozni azokat a kereteket, amelyek a digitális környezetben megteremtik az európai audiovizuális tartalomnak a hagyományos és új médiumokban való terjesztésének és vásárlásösztönzésének alapjait.

(8) Az 1999. szeptember 27-i, a konvergenciáról szóló Zöld könyvről [1] folytatott nyilvános konzultáció eredményeihez kapcsolódó következtetéseiben a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az eredményeket, amikor az európai audiovizuális, illetve ezen belül a multimédiás ipar megerősítését célzó intézkedésekre vonatkozó javaslatait kidolgozza.

(9) Az 1999. december 14-i, "A Közösség audiovizuális politikájára vonatkozó alapelvek és iránymutatások a digitális korban" című közleményében a Bizottság a 2000–2005 közötti időszak tekintetében meghatározta az audiovizuális ágazatra vonatkozó prioritásait.

(10) A Bizottság végrehajtotta a "Cselekvési program az európai audiovizuális ipar fejlesztésének elősegítéséért (MEDIA) (1991–1995)" elnevezésű, a 90/685/EGK tanácsi határozatban [2] elfogadott cselekvési programot, amely különösen az európai audiovizuális művek előállításának és terjesztésének támogatására szolgáló intézkedéseket tartalmaz.

(11) "Az Európai Unió audiovizuális politikájával összefüggésben történő európai műsorkészítő iparág megerősítésének stratégiai lehetőségeiről" szóló Zöld könyvre hivatkozva a Bizottság 1995. novemberében olyan, tanácsi határozatra vonatkozó javaslatot terjesztett be, amelyben indítványozza egy, a mozi- és televíziós filmgyártást támogató Európai Garanciaalap létrehozását [3], amely javaslatról az Európai Parlament 1996. október 22-én [4] kedvező véleményt alkotott.

(12) Az európai audiovizuális ipar fejlesztését és megerősítését célzó közösségi stratégia a 95/563/EK [5] tanácsi határozattal és a 95/564/EK [6] tanácsi határozattal elfogadott MEDIA II programban (1996-2000) megerősítést nyert. A program során szerzett tapasztalatok alapján és az elért eredmények figyelembevételével célszerű biztosítani ennek kiterjesztését.

(13) A MEDIA II (1996–2000) program során, 1996. január 1. és 1998. június 30. között elért eredményeket összefoglaló jelentésében a Bizottság úgy véli, hogy a program megfelel a szubszidiaritás elvének a közösségi támogatásra és a nemzeti támogatásra vonatkozóan, hiszen a MEDIA II által érintett területek azokat a területeket egészítik ki, amelyeket a nemzeti támogatási mechanizmusok hagyományosan érintenek.

(14) A Szerződés 151. cikke (4) bekezdésével összhangban figyelembe kell venni az audiovizuális ágazat kulturális szempontjait.

(15) A Tanács által a Bizottságnak adott tárgyalási mandátummal összhangban, a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) soron következő tárgyalásokon az uniónak biztosítania kell – mint az Uruguayi Fordulóban –, hogy a Közösség és a tagállamok továbbra is fenntarthassák, illetve megteremthessék saját lehetőségeiket arra, hogy kulturális sokféleségük megőrzését szolgáló kulturális és audiovizuális politikájukat meghatározhassák és végrehajthassák.

(16) 1999. november 18-i állásfoglalásában az Európai Parlament – ugyanezt a megközelítést alkalmazva – felismerte az európai audiovizuális ágazat különleges szerepét a kulturális pluralizmus, az egészséges gazdaság és a szólásszabadság fenntartásában, továbbá újólag megerősítette elkötelezettségét az Uruguayi Fordulóban az audiovizuális politika területén elért cselekvési szabadság iránt, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) kulturális szolgáltatásokra, különösen az audiovizuális ágazatra vonatkozó szabályai nem veszélyeztethetik a WTO-szerződést aláíró államok kulturális sokféleségét és autonómiáját.

(17) A közösségi intézkedések hozzáadott értékének növelése érdekében biztosítani szükséges a közösségi szinten bevezetett intézkedések és a nemzeti támogatási formák egymást kiegészítő jellegét.

(18) Meg kell teremteni a következetességet e határozat, illetve a Bizottságnak az audiovizuális ágazatot támogató nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos cselekvései között, elsősorban Európa kulturális sokféleségének megőrzése érdekében, lehetővé téve, hogy a nemzeti politikák révén a tagállamokban megfelelő gyártási potenciál fejlődhessen ki. Ezenkívül a közösségi támogatás bármilyen állami támogatással kombinálható.

(19) Az európai audiovizuális piac kialakulása európai művek létrehozását és gyártását teszi szükségessé, tehát olyan művekét, amelyek a tagállamokból, valamint európai harmadik országokból származnak, amely országok részt vesznek a MEDIA Plus programban, vagy olyan együttműködési keretprogrammal rendelkeznek, amely eleget tesz a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvben [7] meghatározott feltételeknek.

(20) A következő néhány évben a digitális forradalom azt fogja eredményezni, hogy az európai audiovizuális művek – az audiovizuális tartalom új közvetítési módjainak köszönhetően – könnyebben elérhetőek lesznek és szélesebb körben hozzáférhetővé válnak a származási országon kívül is.

(21) Az audiovizuális műsorkészítő ipar versenyképessége attól függ, hogy felhasználják-e az új technológiákat a műsorok kidolgozásának, gyártásának és terjesztésének egyes fázisaiban. Ezért szükséges a megfelelő és hatékony koordináció az új technológiák területén megtett intézkedésekkel, különös tekintettel a 182/1999/EK [8] európai parlamenti és tanácsi határozattal elfogadott, az Európai Közösség kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó ötödik keretprogramjára (1998–2002), a jövőbeli hatodik keretprogramra, valamint a többnyelvű gyártás új lehetőségeire annak érdekében, hogy az ezen programok keretében végrehajtandó intézkedések egyöntetűbbek legyenek, az audiovizuális piacon tevékenykedő kis- és középvállalkozások (KKV-k) igényeire és lehetőségeire összpontosítva.

(22) Az európai audiovizuális projektek támogatása érdekében a Bizottság meg fogja vizsgálni a Közösség más eszközein keresztül, nevezetesen az "e-Europe", valamint az Európai Tanács lisszaboni következtetéseiből eredő kezdeményezések, pl. az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Beruházási Alap (EBA) keretei, illetve a kutatási keretprogramok szerint történő kiegészítő támogatás lehetőségét. Az audiovizuális ágazatban tevékenykedő szakembereket tájékoztatni kell az Európai Unió keretein belül rendelkezésükre álló különféle támogatási lehetőségekről.

(23) Az Európai Tanács lisszaboni következtetéseivel összhangban a Tanácsnak és a Bizottságnak 2000 végéig jelentést kell készítenie az EBB és az EBA pénzügyi eszközeinek folyamatos ellenőrzéséről, annak érdekében, hogy cégindításhoz, illetve a csúcstechnológiával foglalkozó cégek és a mikrovállalatok számára finanszírozási forrásokat lehessen átirányítani, továbbá az EBB és az EAB által javasolt más kockázatitőke-kezdeményezéseket és garanciarendszereket lehessen bevezetni. Ebben az összefüggésben különös figyelemben kell részesíteni az audiovizuális ipart a tőkepiacokhoz való hozzáférésének megkönnyítése és versenyképességének növelése érdekében.

(24) Az Európai Tanács részére készített, "az információs társadalom foglalkoztatási lehetőségeiről" szóló jelentésében a Bizottság hivatkozott az új audiovizuális szolgáltatások által létrehozott jelentős munkahelyteremtő potenciálra.

(25) A foglalkoztatást támogató közösségi politikákkal foglalkozó közleményében a Bizottság elismerte a MEDIA II program pozitív hatását az audiovizuális ágazat foglalkoztatási helyzetére.

(26) Ezért helyénvaló megkönnyíteni az európai audiovizuális ipar beruházásainak fejlődését, továbbá felhívni a tagállamokat arra, hogy különféle eszközökkel támogassák munkahelyek létrehozását ebben az iparágban.

(27) A MEDIA Plus programnak lehetővé kell tennie, hogy a vállalkozói képességeket, illetve beruházásokat ösztönző környezet alakuljon ki, ezáltal az európai audiovizuális ágazat a globális gazdaságban megfelelő teret kapjon, és a kulturális sokféleséget hatékonyan támogassák.

(28) Hasznosítani kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kis- és középvállalkozások (KKV-k) hozzájárulhatnak az audiovizuális ágazat fejlődéséhez.

(29) Javítani kell az európai mozgóképes művek európai és nemzetközi piacokon való terjesztésének és vásárlásösztönzésének feltételeit. Ösztönözni kell a nemzetközi és nemzeti terjesztők, filmszínház-tulajdonosok és producerek közötti együttműködést; elő kell segíteni a terjesztők – és különösen a KKV-k – közötti hálózati együttműködést, továbbá biztosítani kell a közös műsorkészítésre irányuló intézkedések elősegítését szolgáló összehangolt tevékenységek európai szintű támogatását.

(30) Az európai és nemzetközi piacokon javítani szükséges az európai művek megjelenésének esélyeit a televíziós műsorterjesztésben. Tekintettel arra, hogy a televíziós csatornák vezető szerepet tölthetnek be európai művek terjesztésében, ugyanakkor az ilyen műveknek jelenleg nem szánnak megfelelő időt a műsortervekben, fontos, hogy (a 89/552/EGK irányelv 2. cikkében meghatározottak szerint) az európai műsorszórók a más tagállamokban készített művek megvásárlásával ösztönözzék a műsorok európai közvetítését.

(31) Elő kell segíteni a független európai gyártó- és terjesztővállalatok piacra jutását, továbbá biztosítani mind az európai művek, mind az európai vállalatok támogatását az audiovizuális ágazatban.

(32) Javítani kell az európai audiovizuális örökség nagyközönség általi elérhetőségét, különösen annak digitalizálása és az európai szintű hálózatépítés révén.

(33) Az európai tartalomtulajdonosokat ösztönözni kell katalógusaik digitalizálására és hálózati terjesztésére, archívumaikat és mozgóképes örökségüket is beleértve.

(34) A fejlesztés, a terjesztés és a vásárlásösztönzés támogatásánál figyelembe kell venni a strukturális célkitűzéseket, mint például az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással, illetve korlátozott nyelvi vagy földrajzi területtel rendelkező országok vagy régiók lehetőségeinek bővítését, illetve egy független európai ágazat kialakítását, különös tekintettel a KKV-kra.

(35) Közép- és Kelet-Európa társult országai, valamint Ciprus, Málta, Törökország és az EGT-megállapodásban részt vevő EFTA-országok a közösségi programok lehetséges résztvevőinek minősülnek, kiegészítő előirányzatok alapján, illetve olyan eljárásokkal összhangban, amelyekről ezen országokkal meg kell állapodni.

(36) A Televíziózás Határok Nélkül Európai Egyezményben részt vevő egyéb európai országok az európai audiovizuális terület szerves részét képezik, ezért számukra is lehetővé kell tenni a részvételt ebben a programban, a kiegészítő előirányzatok alapján, illetve az érdekelt felekkel folytatott egyeztetések során kialakítandó eljárásokkal összhangban. Ezeknek az országoknak lehetőséget kell kapniuk, hogy amennyiben úgy kívánják, továbbá költségvetési szempontokat és az audiovizuális ágazataikra vonatkozó prioritásokat tekintetbe véve, részt vehessenek a programban, és korlátozott együttműködési formában, kiegészítő előirányzatok és az érdekelt felekkel egyeztetett különleges eljárások szerint részesülhessenek annak előnyeiből.

(37) A program európai harmadik országok előtt való megnyitásának feltétele a nemzeti jogszabályok és a közösségi vívmányok közötti összeegyeztethetőség előzetes vizsgálata, különös tekintettel a 89/552/EGK tanácsi irányelvre.

(38) A nem európai harmadik országokkal folytatott, kölcsönös és kiegyensúlyozott érdekeken alapuló együttműködés lehetővé teheti az európai audiovizuális ipar számára, hogy többletértékhez jusson az európai művek adott országokban való vásárlásösztönzésének, piacra juttatásának, terjesztésének, közvetítésének és felhasználásának tekintetében. Harmadik országok bevonása nagyobb nyomatékot fog adni Európa kulturális sokféleségének és elősegíti a közös demokratikus értékek elterjedését. Az ilyen jellegű együttműködést a kiegészítő előirányzatok és az érdekelt felekkel kötött megállapodásokban rögzítendő eljárások alapján kell kialakítani.

(39) Ez a határozat pénzügyi referenciaösszeget tartalmaz a program teljes időtartamára a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás tökéletesítéséről szóló, 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás [9] 34. pontja értelmében a Szerződésben meghatározott költségvetési hatóság hatáskörének sérelme nélkül.

(40) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [10] összhangban kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása és célkitűzései

(1) Létrejön az európai audiovizuális művek a Közösségen belül és kívül történő létrehozásának, terjesztésének és vásárlásösztönzésének elősegítését szolgáló program (a továbbiakban: a program), mely 2001. január 1-jétől 2005. december 31-éig tart, és az európai audiovizuális ipar megerősítését szolgálja.

(2) A program célkitűzései a következők:

a) az európai audiovizuális ágazat versenyképességének javítása – a kis- és középvállalkozásokat is beleértve – az európai és nemzetközi piacokon, az európai audiovizuális művek létrehozásának, terjesztésének és vásárlás ösztönzésének révén, figyelembe véve az új technológiák megjelenését;

b) az európai művek országok közötti mozgását elősegítő ágazatok megerősítése;

c) Európa nyelvi és kulturális sokféleségének tiszteletben tartása és elősegítése;

d) az európai audiovizuális örökség erősítése, különös tekintettel a digitalizálásra és a hálózati együttműködésre;

e) az audiovizuális ágazat fejlesztése az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással, illetve korlátozott nyelvi vagy földrajzi területtel rendelkező országokban vagy régiókban, és a kis- és középvállalkozások közötti hálózati és nemzetközi együttműködés megerősítése;

f) új technológiák alkalmazásával új típusú audiovizuális tartalmak közvetítése.

A fenti célkitűzéseket a mellékletben meghatározott részletes rendelkezésekkel összhangban kell megvalósítani.

2. cikk

A program konkrét célkitűzései a fejlesztés területén

A fejlesztés területén a program konkrét célkitűzései a következők:

a) pénzügyi támogatás nyújtásával elősegíteni független, különösen kis- és középvállalkozások által beterjesztett, európai és nemzetközi piacokat megcélzó gyártási projektek fejlesztését (filmes vagy televíziós drámák, kreatív dokumentumfilmek, animációs televíziós vagy mozifilmek, az audiovizuális és mozgóképes örökségre támaszkodó művek);

b) pénzügyi támogatás nyújtásával elősegíteni új alkotási, gyártási és terjesztési technológiákat alkalmazó gyártási projekteket.

3. cikk

A program konkrét célkitűzései a terjesztés és a közvetítés területén

A terjesztés és a közvetítés területén a program konkrét célkitűzései a következők:

a) a mozgókép területén megerősíteni az európai terjesztő ágazatot, arra ösztönözve a terjesztőket, hogy fektessenek be nem belföldi eredetű európai filmek gyártásába, beszerzésébe, marketingjébe és vásárlás ösztönzésébe;

b) a nem belföldi európai filmek egyes országok közötti szélesebb körű terjesztésének elősegítése az európai és nemzetközi piacokon, terjesztésük és a filmszínházakban történő bemutatásuk ösztönzése révén, többek között az összehangolt marketingstratégiák előmozdításával;

c) az európai művek magáncélú felhasználásra szánt médiumokon való terjesztésével foglalkozó terjesztési ágazat megerősítése, a terjesztők ösztönzésével, hogy fektessenek be a digitális technológiába és a nem belföldi európai művek vásárlásösztönzésébe;

d) független vállalatok által előállított európai televíziós műsorok mozgásának elősegítése a Közösségen belül és azon kívül, egyrészt a műsorszórók közötti, másrészt a független európai terjesztők és producerek közötti együttműködés ösztönzésével;

e) európai műveket tartalmazó digitális katalógus létrehozásának elősegítése az új médiumokon történő felhasználás céljából;

f) az európai audiovizuális és mozgóképes művek nyelvi sokféleségének támogatása.

4. cikk

A program konkrét célkitűzései a terjesztési vásárlásösztönzés és a piacra jutás területén

A vásárlásösztönzés és a piacra jutás területén a program célkitűzései a következők:

a) az európai audiovizuális és mozgóképes művek Európában vagy a világ bármely pontján rendezett kereskedelmi bemutatókon, vásárokon és audiovizuális fesztiválokon való vásárlásösztönzésének és megjelenésének elősegítése és ösztönzése, amennyiben ezek a rendezvények fontos szerepet játszhatnak az európai művek vásárlásösztönzésében és a szakemberek együttműködésében;

b) európai szolgáltatók együttműködésének ösztönzése a nemzeti állami vagy magán vásárlásösztönző szervezetek által az európai és nemzetközi piacokon kifejtett együttes tevékenységeinek támogatásával.

5. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) A közösségi támogatás kedvezményezettjeinek jelentős részt kell vállalniuk a finanszírozásból, amely bármilyen más közpénzt is magában foglalhat. A Közösség támogatása nem haladhatja meg a tevékenységek költségének 50 százalékát. A mellékletben kifejezetten meghatározott esetekben azonban ez az arány elérheti a tevékenységek költségének 60 százalékát.

(2) A program végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg az 1. cikk (1) bekezdésében említett időtartamra 350 millió euró. Ezen összeg ágazatonkénti indikatív bontását – tájékoztató jelleggel – a melléklet 1.5. szakasza tartalmazza. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóságnak kell jóváhagynia a költségvetési lehetőségeken belül.

(3) Azon megállapodások és egyezmények sérelme nélkül, melyekben a Közösség szerződő fél, a programban szereplő kedvezményezett vállalatoknak – közvetlenül vagy többségi részesedés alapján – a tagállamok, illetve a tagállamok állampolgárainak tulajdonában kell lennie és maradnia.

6. cikk

Pénzügyi támogatás

A program szerint nyújtott pénzügyi támogatást feltételesen visszafizetendő előlegként vagy támogatásként lehet folyósítani a mellékletben meghatározottak szerint. A programhoz kapcsolódó visszafizetéseket, a MEDIA program (1991–1995) és a MEDIA II program (1996–2000) keretében végrehajtott tevékenységekhez kapcsolódó visszafizetésekkel együtt, a MEDIA Plus program igényeire kell fordítani.

7. cikk

A határozat végrehajtása

(1) Az alábbi kérdések tekintetében az ennek a határozatnak a megvalósításához szükséges intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett igazgatási eljárással összhangban fogadják el:

a) a mellékletben felsorolt valamennyi intézkedésre vonatkozó általános iránymutatások;

b) a pályázati felhívások tartalma, a kritériumok meghatározása és a projektek kiválasztásának eljárásai;

c) a program forrásainak éves belső bontására vonatkozó kérdések, beleértve a fejlesztési, a vásárlásösztönzés és terjesztési ágazatokhoz tartozó intézkedések közötti bontást;

d) az ellenőrző és értékelő eljárásokra vonatkozó rendelkezések;

e) minden olyan ajánlat, amelynek alapján a kiutalandó közösségi pénzforrások egy évre meghaladják kedvezményezettként a 200000 euró összeghatárt fejlesztés, 300000 eurót terjesztés, illetve 200000 eurót vásárlásösztönzés esetén. A tapasztalatok birtokában a Bizottság felülvizsgálhatja ezeket a határértékeket;

f) a 10. cikkben meghatározott kísérleti projektek kiválasztása.

(2) Az ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket minden más kérdésben a 8. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó eljárással összhangban kell elfogadni. Ezt az eljárást kell alkalmazni a műszaki támogató irodák végleges kiválasztásakor is.

(3) A műszaki támogatásra a költségvetési rendelet alapján elfogadott rendelkezések vonatkoznak.

(4) A Bizottság az Európai Parlamentet és a Tanácsot rendszeresen és időben tájékoztatja ennek a határozatnak a végrehajtásáról, különös tekintettel a rendelkezésre álló források felhasználására.

8. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkeit kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4 cikke (3) bekezdésében megállapított időszak két hónap.

(3) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkeit kell alkalmazni.

(4) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

9. cikk

Következetesség és összeegyeztethetőség

(1) A program végrehajtása során a Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben biztosítja a következetességet és összeegyeztethetőséget más olyan közösségi politikákkal, programokkal és fellépésekkel, amelyek az audiovizuális területre hatást gyakorolhatnak.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy hatékony együttműködés alakuljon ki a program és az audiovizuális területhez tartozó más olyan programok és fellépések között, amelyek végrehajtása a Közösség a harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel történő együttműködése szerint folyik.

10. cikk

Kísérleti projektek

(1) A program teljes időtartama alatt kísérleti projekteket kell végrehajtani, amelyek célja az európai audiovizuális tartalom hozzáférhetőségének javítása, továbbá az új és innovatív technológiák kifejlesztéséből és bevezetéséből származó lehetőségek kihasználása, beleértve a digitalizálást és a közvetítés új módszereit.

(2) A végrehajtandó kísérleti projektek kiválasztásakor a tagállamok által kijelölt szakértőkből álló technikai tanácsadó csoportoknak kell szaktanáccsal ellátniuk a Bizottságot. A lehetséges projektek listáját a 8. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban rendszeresen be kell nyújtani a bizottságnak.

11. cikk

A program megnyitása harmadik országok felé

(1) A programnak nyitottnak kell lennie Közép- és Kelet-Európa társult országai részvételének tekintetében, a társulási megállapodásokban vagy a közösségi programokban való részvételükkel kapcsolatban az ezekkel az országokkal korábban aláírt vagy a jövőben aláírandó kiegészítő jegyzőkönyvekben megállapított feltételekkel összhangban.

(2) A program nyitott Ciprus, Málta, Törökország és az EGT-megállapodásban részt vevő EFTA-országok részvételének tekintetében, kiegészítő előirányzatok alapján, illetve olyan eljárásokkal összhangban, amelyekről ezekkel az országokkal meg kell állapodni.

(3) A programnak nyitottnak kell lennie az (1) és (2) bekezdésben szereplőktől eltérő olyan országok részvételére, amelyek részt vesznek a határokon átnyúló televíziózásról szóló európai egyezményben, a kiegészítő előirányzatokkal és olyan eljárásokkal összhangban, amelyekről az érdekelt feleknek meg kell állapodniuk.

(4) A program európai harmadik országok előtti, az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett megnyitásának feltétele a nemzeti jogszabályok és a közösségi vívmányok közötti összeegyeztethetőség előzetes ellenőrzése, beleértve a 89/552/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdése második albekezdését is.

(5) A programnak nyitottnak kell lennie más harmadik országokkal való együttműködésre is, kiegészítő előirányzatok és különleges rendelkezések alapján, elfogadott eljárások szerinti költségmegosztást is beleértve, amelyeket az érdekelt felek közötti megállapodásokban kell meghatározni. A (3) bekezdésben említett, de a programban teljeskörűen részt venni nem kívánó európai harmadik országok alkalmasak lehetnek arra, hogy a programmal az ebben a bekezdésben meghatározott feltételek szerint működjenek együtt.

12. cikk

Ellenőrzés és értékelés

(1) A Bizottság biztosítja, hogy az e határozatnak a keretében megtett intézkedéseket előzetesen véleményezik, illetve utólag ellenőrzik és értékelik. Biztosítja a program hozzáférhetőségét, valamint végrehajtásának átláthatóságát.

(2) A projektek befejezését követően a Bizottság értékeli elvégzésük módját és végrehajtásuk hatását, annak megállapítása érdekében, hogy sikerült-e elérni az eredetileg kitűzött célokat.

(3) A végrehajtás két évét követően a Bizottság, miután a kérdést a 8. cikkben meghatározott bizottság elé benyújtotta, az elért eredmények alapján a program hatásáról és hatékonyságáról szóló értékelő jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság elé. A jelentéshez mellékelni kell az esetleges módosító javaslatokat, ha ezekre szükség van.

(4) A program elvégzésekor a Bizottság a program végrehajtásáról és eredményeiről szóló részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2001. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2000. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

É. Guigou

[1] HL C 283., 1999.10.6., 1. o.

[2] HL L 380., 1990.12.31., 37. o.

[3] HL C 41., 1996.2.13., 8. o.

[4] HL C 347., 1996.11.18., 33. o.

[5] HL L 321., 1995.12.30., 25. o.

[6] HL L 321., 1995.12.30., 33. o.

[7] HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

[8] HL L 26., 1999.2.1., 1. o.

[9] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[10] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. A VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK

1.1. Az audiovizuális művek ágazatának fejlesztésével kapcsolatban

A gyártási struktúrák és projektek sokféleségét tükröző üzleti stratégiákra adott válaszként a program célul tűzi ki, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az audiovizuális ágazatban működő vállalatoknak, amelyek:

a) projektcsomagok kialakítására vonatkozó javaslatokat nyújtanak be nagyobb befektetési kapacitással rendelkező társaságokra vonatkozóan; illetve

b) projektcsomagok kialakítására vonatkozó javaslatokat nyújtanak be kisebb befektetési kapacitással rendelkező társaságokra vonatkozóan; illetve

c) projektenként bemutatott javaslatokat terjesztenek be audiovizuális művek kidolgozására.

A kiválasztási kritériumok meghatározásánál főként a projektek európai és nemzetközi jellegét veszik figyelembe, különös tekintettel alábbi jellemzőikre:

- a gyártási potenciál,

- az egyes országok közti felhasználás lehetősége, továbbá az elképzelt marketing- és terjesztési stratégiák,

- a minőség és az eredetiség.

A kidolgozáshoz olyan feltételek mellett adható támogatás, amelyek megkövetelik, hogy amint a projekt a gyártási fázisba kerül, a projekthez nyújtott támogatást újból be kell fektetni új gyártási projektek kidolgozásába.

A hozzájárulás felső határa általában a projekt költségeinek 50 százalékára korlátozódik, de ez 60 százalékra emelhető olyan projekteknél, amelyek hozzájárulnak Európa nyelvi és kulturális sokféleségének elősegítéséhez.

A 12. cikkben előírt jelentésben a Bizottság értékelni fogja az ebben a mellékletben hivatkozott rendszer komparatív eredményeit a program célkitűzéseihez képest. A Bizottság a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint megfelelő javaslatokat fog a szakbizottság elé terjeszteni a program további részének megvalósítására vonatkozó szabályokról.

1.2. A terjesztő és közvetítő ágazatban

1.2.1. Terjesztés a mozihálózatban

A 3. cikkben felvázolt célkitűzések elérése érdekében az alábbi tevékenységeket kell elvégezni:

a) támogatási rendszer európai mozgóképes műveknek a gyártási területen kívüli terjesztői részére nyújtott, feltételesen visszatérítendő előleg formájában. A rendszer célja:

- az európai terjesztők, illetve a nemzetközi producerek és terjesztők együttműködésének ösztönzése az európai piacokra vonatkozó közös stratégiák elősegítése céljából,

- a terjesztők ösztönzése, különösen európai filmek vásárlásösztönzésébe és megfelelő terjesztésébe történő befektetések tekintetében,

- az európai filmgyártás többnyelvűségi szempontjainak támogatása (szinkronizálás, feliratozás, többnyelvű gyártás és nemzetközi hangsávok kialakítása). A művek nyelvi sokféleségét célzó támogatási rész szubvenció formájában valósul meg.

A kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó kritériumok között lehetnek olyan rendelkezések, amelyek a projektek költségvetési kategóriák szerinti megkülönböztetésére szolgálnak. Kiemelt figyelmet kapnak azok a filmek, melyek hozzájárulnak Európa nyelvi és kulturális sokféleségének elősegítéséhez;

b) az európai terjesztőknek nyújtandó "automatikus" támogatás rendszere, amely a nem belföldi európai filmekre a programban részt vevő államok területén eladott belépőjegyek számával arányos, rögzített, minden egyes országra külön megállapított, filmenkénti felső határral. Az így kapott támogatást a terjesztők csak az alábbi befektetési formák valamelyikére fordíthatják:

- nem belföldi európai filmek koprodukciója,

- nem belföldi európai filmek terjesztési jogainak megszerzése, például minimális biztosítékok nyújtásával,

- nem belföldi európai filmekre fordított szerkesztési költségek (filmkópiák, szinkronizálás és feliratozás), vásárlásösztönzési és reklámköltségek.

Az újbóli befektetési megoldások felső határa általában a projektköltségek 50 százaléka, de ez 60 százalékra emelhető, különösen a gyártási fázisba történő befektetések, illetve az európai nyelvi és kulturális sokféleséget elősegítő filmek esetén;

c) mozifilmek nemzetközi terjesztésére szakosodott európai vállalatok (értékesítési ügynökségek) támogatására szolgáló rendszer, legalább egy év időtartamú referencia-időszakhoz viszonyított teljesítményük arányában. Ezt a támogatási formát az értékesítési ügynökségek új európai művek beszerzésére (minimális garanciák), valamint ezek európai és nemzetközi piacokon végzett vásárlásösztönzéséből eredő költségeik fedezésére használhatják fel;

d) olyan megfelelő támogatás, amely arra ösztönzi az üzemeltetőket, hogy minimális vetítési időben, jelentős arányban tűzzenek műsorra nem belföldi európai filmeket a bemutató mozikban. A támogatás feltételesen nyújtandó minimális számú európai film bemutatásától függően. A támogatás szintje figyelembe veheti a nem belföldi európai filmekre egy meghatározott referencia-időszak alatt eladott belépőjegyek számát.

Támogatás adható még európai üzemeltetői hálózat létrehozásához és megszilárdításához, amely ilyen műsorbeosztást ösztönző közös rendszereket működtet.

A támogatás felhasználható oktatási tevékenységek kialakítására, valamint a fiatal mozilátogatók előtti ismertség javítására is.

Amennyire ez lehetséges, a filmszínházak és hálózatok támogatásának a földrajzilag kiegyensúlyozott terjesztést kell szolgálnia.

1.2.2. Európai művek offline terjesztése

Ez az európai művek magáncélú felhasználásra szánt médiumokon történő terjesztését jelenti.

Automatikus támogatás: automatikus támogatási rendszer a magáncélú felhasználásra szánt médiumokon (pl. videokazettán és DVD-n) megjelenő európai mozgóképes és audiovizuális művek (a játékok kivételével) szerkesztői és terjesztői számára, legalább egy év időtartamú referencia-időszakhoz mért piaci teljesítményüknek megfelelően. E teljesítmény értékelésekor a különféle nemzeti piacok specifikus jellemzőit megfelelő súlyozással figyelembe lehet venni. A nyújtott támogatást a terjesztők kizárólag az alábbi területeken történő befektetésekre fordíthatják:

a) digitális formában megjelenő, új, nem belföldi európai művek szerkesztésének és terjesztésének költségei; vagy

b) nem digitális formában megjelenő, új, nem belföldi európai művek vásárlásösztönzési költségei.

Ez a rendszer az alábbi célokat szolgálja:

a) új technológiák alkalmazásának ösztönzése a magáncélra szánt európai művek gyártásában (digitális mesterkópia gyártása valamennyi európai terjesztő számára);

b) a terjesztők ösztönzése különösen arra, hogy befektessenek a nem belföldi európai filmek és audiovizuális művek vásárlásösztönzésébe és megfelelő terjesztésébe;

c) az európai produkciók nyelvi sokféleségének támogatása (szinkronizálás, feliratozás és többnyelvű gyártás).

1.2.3. Televíziós műsorterjesztés

A független gyártók ösztönzése arra, hogy olyan műveket (irodalmi, dokumentum- és animációs filmek) hozzanak létre, amelyek megvalósításában a programban részt vevő, vagy azzal együttműködő több államból származó, és különféle nyelvterületekhez tartozó, legalább két, de lehetőleg több műsorszóró vesz részt.

A kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó kritériumok között lehetnek olyan rendelkezések, amelyek a projektek költségvetési kategóriák és típus szerinti megkülönböztetésére szolgálnak. Kiemelt figyelmet kapnak az európai örökséget, a nyelvi és kulturális sokféleséget elősegítő audiovizuális művek.

A támogatásnak az a része, amely a művek nyelvi sokféleségének finanszírozását szolgálja (a hangsáv – zene és hanghatások – gyártását is beleértve), szubvenció formájában vehető igénybe.

1.2.4. Európai művek online terjesztése

Ez európai művek korszerű terjesztési szolgáltatások és új médiumok (pl. internet, igény szerinti videó) útján történő "online" terjesztését jelenti. A cél az európai audiovizuális ipar ösztönzése az alkalmazkodásra a digitális technológia fejlődéséhez, különös tekintettel a korszerű, "online" terjesztési szolgáltatásokra.

A művek digitalizálásához, a vásárlásösztönzés- és reklámanyagok digitális formában való elkészítéséhez nyújtott ösztönzések bevezetése, és ezáltal az európai társaságok (online hozzáférést biztosító szolgáltatók, rétegcsatornák stb.) támogatása abban, hogy digitális formátumú európai művek katalógusait hozzák létre az új médiumokon való felhasználás céljára.

1.3. Vásárlásösztönzés

1.3.1. A vásárlásösztönzés és a szakmai piacokhoz való hozzáférés területén

A program intézkedései az alábbi célokat szolgálják:

a) azoknak a feltételeknek a javítása, amelyek mellett a szakemberek – Európán belül és kívül – hozzáférhetnek a kereskedelmi kiállításokhoz és a szakmai audiovizuális piacokhoz az események részét képező, speciális technikai és pénzügyi támogatási rendszereken keresztül, például:

- a fő európai és nemzetközi mozifilmpiacok,

- a fő európai és nemzetközi televíziós piacok,

- a rétegpiacok, különös tekintettel az animációs filmekre, dokumentumfilmekre, a multimédiára és új technológiákra;

b) az európai műsorok katalógusainak a szakembereknek szánt adatbázisa, illetve adatbázisokból álló hálózat létrehozásának ösztönzése;

c) amikor ez lehetséges, ösztönzés a mozgóképes művek támogatására már az adott mű gyártási fázisától kezdődően.

A Bizottság ennek érdekében ösztönzi az üzemeltetők európai szintű együttműködését, állami vagy magán vásárlásösztönző szervezetekhez kapcsolódó közös kezdeményezések támogatásával.

A támogatás felső határa általában a projekt költségeinek 50 százalékára korlátozódik, de ez 60 százalékra emelhető olyan projekteknél, amelyek hozzájárulnak Európa nyelvi és kulturális sokféleségének elősegítéséhez.

1.3.2. A fesztiválok területén

A program intézkedései az alábbi célokat szolgálják:

a) partneri viszony keretében megvalósított audiovizuális fesztiválok támogatása, amelyek jelentős arányban mutatnak be európai műveket;

b) olyan európai méretű kooperációs projektek ösztönzése, amelyek legalább nyolc, a programban részt vevő vagy azzal együttműködő államból származó audiovizuális eseményt foglalnak magukban, és amelyek az európai audiovizuális műveket és azok mozgását elősegítő közös cselekvési tervvel rendelkeznek.

Megkülönböztetett figyelemben részesülnek azok a fesztiválok, amelyek hozzájárulnak az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással rendelkező tagállamokból vagy régiókból származó, illetve a fiatal európai rendezők által készített művek vásárlásösztönzéséhez, és amelyek aktív politikát valósítanak meg a bemutatott európai művek vásárlásösztönzése és terjesztésének ösztönzése területén.

Prioritást kapnak azoknak a hálózatoknak a projektjei, amelyek elősegítik a rendezvények közötti tartós együttműködést.

A támogatás felső határa általában a projekt költségeinek 50 százalékára korlátozódik, de ez 60 százalékra emelhető olyan projekteknél, amelyek hozzájárulnak Európa nyelvi és kulturális sokféleségének elősegítéséhez.

1.3.3. Európai filmeket és audiovizuális műsorokat támogató tevékenységek

A tagállamokkal való szoros együttműködésben a szakemberek ösztönzése arra, hogy a nagyközönségnek szóló és az európai mozifilm- és audiovizuális produkciókat vásárlásösztönző tevékenységeket szervezzenek.

1.4. Kísérleti projektek

A 10. cikkben meghatározott célkitűzésekkel indított kísérleti projektek többek között a következő területekre összpontosíthatnak, a következők erősítése, együttműködésének fejlesztése és vásárlásösztönzésének támogatása érdekében:

a) a mozgóképes örökség;

b) az európai audiovizuális műsorarchívumok;

c) az európai audiovizuális művek katalógusai;

d) európai tartalom digitális közvetítése egyebek mellett a fejlett terjesztési szolgáltatásokon keresztül.

A kísérleti projektek alkalmat fognak adni a tapasztalatcserére; eredményeik széles nyilvánosságot fognak kapni a legjobb módszerek elterjesztése érdekében.

A program végrehajtásának első két éve leteltével a Bizottság ellenőrizni fogja a kísérleti projektek eredményeit, és javaslatokat tesz a program kiigazítására.

1.5. A források megoszlása

A rendelkezésre álló alapok az alábbi útmutatás szerint oszlanak meg:

Fejlesztés: | legalább 20 % |

Terjesztés: | legalább 57,5 % |

Vásárlásösztönzés: | körülbelül 8,5 % |

Kísérleti projektek: | körülbelül 5 % |

Horizontális költségek: | legalább 9 % |

Valamennyi százalékos adat tájékoztató jellegű, azokat a 8. cikkben meghatározott bizottság – a 8. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – módosíthatja.

2. VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS

2.1. Módszer

A program végrehajtás során a Bizottság biztosítja az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések teljesülését.

A program végrehajtásakor a Bizottság, amelynek munkáját a 8. cikkben meghatározott bizottság segíti, szorosan együtt fog működni a tagállamokkal. Konzultálni fog az érintett partnerekkel, és biztosítja, hogy a szakemberek programban való részvétele tükrözze Európa kulturális sokféleségét.

2.2. Finanszírozás

2.2.1. Közösségi hozzájárulás

A közösségi finanszírozás mértéke nem haladja meg az intézkedések végleges költségének 50 százalékát (kivéve az ebben a mellékletben meghatározott eseteket, amelyeknél a 60 %-os felső határt kell alkalmazni), és ezek biztosítására feltételesen visszatérítendő előlegek vagy szubvenciók formájában kerül sor. Csak a támogatásban részesülő intézkedéssel közvetlenül összefüggő költségek választhatók ki, még akkor is, ha a költségeket részben már a kiválasztás előtt kifizette a kedvezményezett. A többnyelvűség támogatása esetén a Közösség szubvenció formájában adja hozzájárulását.

2.2.2. Előzetes véleményezés, ellenőrzés és utólagos értékelés

A közösségi támogatási kérelem jóváhagyását megelőzően a Bizottság körültekintően értékelni fogja azt, és ellenőrzi, hogy az megfelel-e ennek a határozatnak, valamint a melléklet e szakaszának 2. és 3. alszakaszában meghatározott feltételeknek.

A közösségi támogatási kérelmeknek a következőket kell tartalmazniuk:

a) költségvetési terv, amelyben a projekt valamennyi finanszírozási komponensét feltüntetik, a Bizottságtól kért pénzügyi támogatást is beleértve;

b) ideiglenes ütemterv;

c) a Bizottság által előírt minden más lényeges információ.

2.2.3. Pénzügyi rendelkezések és ellenőrzés

A Bizottság a költségvetési rendeletek vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően meg fogja határozni az ennek a határozatnak megfelelően vállalt intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások és kifizetések szabályait.

Különösen biztosítani fogja, hogy az alkalmazott adminisztratív és pénzügyi eljárások a kitűzött célokat szolgálják, és megfeleljenek az audiovizuális ipar gyakorlatának és érdekeinek.

2.3. Végrehajtás

2.3.1. A Bizottság végre fogja hajtani a programot. Ebből a célból független tanácsadókat és műszaki támogató irodákat kérhet fel, akiket, illetve amelyeket a pályázati felhívást követően az ágazathoz kapcsolódó szakértelmük, a MEDIA II programban szerzett tapasztalataik vagy ezen a területen szerzett egyéb tapasztalataik alapján választanak ki. A műszaki támogatás finanszírozása a program költségvetéséből történik. A Bizottság, a 8. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban operatív partneri kapcsolatot alakíthat ki szakmai testületekkel, beleértve azokat is, amelyek más európai kezdeményezések, például az Audiovisual Eureka, az EURIMAGES és az European Audiovisual Observatory keretében jöttek létre annak érdekében, hogy a program vásárlásösztönzésével kapcsolatos célkitűzéseinek megfelelő közös intézkedéseket hajtsanak végre.

A Bizottság a 8. cikkel összhangban, a műszaki támogató irodák által végzett előkészítő munka alapján fogja végül kiválasztani a kedvezményezetteket, és dönt a megadandó pénzügyi támogatásról. A Bizottság indokolni fogja határozatait a közösségi támogatást kérelmezőknek, és biztosítja a program végrehajtásának átláthatóságát.

A program végrehajtása, valamint különösen a program finanszírozási és hálózatkiépítő tevékenységeiből részesülő projektek értékelése érdekében a Bizottság elismert, független audiovizuális szakértőket fog igénybe venni a fejlesztés, a gyártás, a terjesztés és a vásárlásösztönzés területéről, akik, ahol erre szükség van, kiváló szakemberek a jogi ügyek kezelésében, különös tekintettel az új digitális környezetre.

2.3.2. A Bizottság meg fogja tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy tájékoztatást adjon a program által kínált lehetőségekről, és gondoskodik ezek vásárlásösztönzéséről. A Bizottság az interneten is átfogó tájékoztatást fog nyújtani az Európai Unió politikáinak keretében rendelkezésre álló, és az audiovizuális ágazat számára jelentős támogatási rendszerekről.

Különösen a MEDIA Desks és az Antennae hálózatai által végzett tevékenységek folytatásával, valamint annak biztosításával, hogy ezek szakmai tapasztalatai tovább fejlődjenek, a Bizottság és a tagállamok meg fogják tenni a szükséges lépéseket az alábbiak érdekében:

a) az audiovizuális ágazat szakembereinek tájékoztatása az Európai Unió politikái szerint rendelkezésre álló támogatási rendszerekről;

b) a program publicitásának és vásárlásösztönzésének biztosítása;

c) annak ösztönzése, hogy a szakemberek maximális mértékben vegyenek részt a program tevékenységeiben;

d) segítségnyújtás a szakemberek részére projektjeik pályázati felhívásokra történő beterjesztéséhez;

e) a szakemberek határokon átnyúló együttműködésének ösztönzése;

f) együttműködés a tagállamokban tevékenykedő különféle támogató szervezetek között, és ezzel annak biztosítása, hogy a programhoz tartozó tevékenységek kiegészítik a nemzeti támogatási intézkedéseket.

--------------------------------------------------