EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31992L0083

A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról

OJ L 316, 31.10.1992, p. 21–27 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT)
Special edition in Finnish: Chapter 09 Volume 002 P. 100 - 107
Special edition in Swedish: Chapter 09 Volume 002 P. 100 - 107
Special edition in Czech: Chapter 09 Volume 001 P. 206 - 212
Special edition in Estonian: Chapter 09 Volume 001 P. 206 - 212
Special edition in Latvian: Chapter 09 Volume 001 P. 206 - 212
Special edition in Lithuanian: Chapter 09 Volume 001 P. 206 - 212
Special edition in Hungarian Chapter 09 Volume 001 P. 206 - 212
Special edition in Maltese: Chapter 09 Volume 001 P. 206 - 212
Special edition in Polish: Chapter 09 Volume 001 P. 206 - 212
Special edition in Slovak: Chapter 09 Volume 001 P. 206 - 212
Special edition in Slovene: Chapter 09 Volume 001 P. 206 - 212
Special edition in Bulgarian: Chapter 09 Volume 001 P. 152 - 158
Special edition in Romanian: Chapter 09 Volume 001 P. 152 - 158
Special edition in Croatian: Chapter 09 Volume 002 P. 8 - 14

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 01/01/2022

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1992/83/oj

31992L0083



Hivatalos Lap L 316 , 31/10/1992 o. 0021 - 0027
finn különkiadás fejezet 9 kötet 2 o. 0100
svéd különkiadás fejezet 9 kötet 2 o. 0100


A Tanács 92/83/EGK irányelve

(1992. október 19.)

az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 99. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a 92/12/EGK [4] irányelv előírásokat határoz meg a jövedéki termékekre vonatkozó általános rendelkezésekkel kapcsolatban;

mivel a 92/84/EGK [5] irányelv az alkoholra és az alkoholtartalmú italokra a tagállamokban alkalmazandó minimum jövedékiadó-mértékeket határoz meg;

mivel a belső piac megfelelő működése érdekében fontos, hogy az összes érintett termékre vonatkozóan egységes definíciókat határozzanak meg;

mivel célszerű az ilyen definíciókat az ezen irányelv elfogadásakor érvényben lévő Kombinált Nómenklatúrában meghatározott definíciókra alapozni;

mivel a sör esetében lehetőség van a végtermék adójának kiszámítására alternatív módszereket engedélyezni;

mivel a sör esetében a tagállamok számára bizonyos határok között engedélyezni lehet, hogy az adót egy Plato-fokot meghaladó szárazanyagtartalom-sávonként határozzák meg, azzal a feltétellel, hogy semmilyen sörre nem vetnek ki a közösségi minimum adómértéknél alacsonyabb mértékű adót;

mivel a független kisüzemi sörfőzdékben előállított sör és a kisüzemi szeszfőzdékben előállított etilalkohol esetében olyan egységes megoldások szükségesek, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy ezekre a termékekre kedvezményes adómértékeket alkalmazhassanak;

mivel lehetőség van annak engedélyezésére, hogy a tagállamok eltérő alkoholtartalomnál kezdjék meg a sör bevonását az adó hatálya alá, feltéve hogy a belső piacon nem okoznak elfogadhatatlan problémákat;

mivel a sör, bor és egyéb erjesztett italok esetében célszerű engedélyezni a tagállamok számára, hogy mentesítsék az adó alól a nem kereskedelmi céllal gyártott, házilag előállított termékeket;

mivel a tagállamoknak elvben minden csendes bor és egyéb csendes erjesztett ital vonatkozásában egységes adómértéket kell a végtermék minden hektoliterére alkalmazniuk, valamint az összes habzóborra és habzó erjesztett italra egységes adómértéket kell a végtermék minden hektoliterére alkalmazniuk;

mivel célszerű engedélyezni a tagállamok számára, hogy minden fajta borra és egyéb erjesztett italra kedvezményes adómértékeket alkalmazzanak, feltéve hogy a termékek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 8,5 térfogatszázalékot;

mivel az olyan tagállamok számára, amelyek 1992. január 1-jén egyes borok esetében magasabb adómértéket alkalmaznak, ennek további alkalmazását engedélyezni kell;

mivel a tagállamoknak elvben minden köztes alkoholtermékre a végtermék hektoliterére vetített egységes adómértéket kell alkalmazniuk;

mivel célszerű engedélyezni a tagállamok számára, hogy egyrészt a 15 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú termékekre, másrészt a természetesen édes borokra vonatkozóan a köztes alkoholtermékek kedvezményes adómértékét alkalmazhassák;

mivel a tagállamoknak elvben minden etilalkoholra az ezen irányelv meghatározása szerinti tiszta alkohol hektoliterére vetített adómértéket kell alkalmazniuk;

mivel a tagállamok számára engedélyezhető, hogy bizonyos regionális és hagyományos jellegű termékekre kedvezményes adómértékeket vagy adómentességeket alkalmazzanak;

mivel azokban az esetekben, amikor a tagállamok számára engedélyezték a kedvezményes adómértékek alkalmazását, az ilyen kedvezményes adómértékek nem okozhatják a belső piaci verseny torzulását;

mivel a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a fogyasztásra alkalmatlanná vált alkoholtartalmú italok jövedéki adóját visszatéríthessék;

mivel közösségi szinten meg kell határozni azokat a mentességeket, amelyeket a tagállamok között szállított árukra kell alkalmazni;

mivel azonban a tagállamok számára engedélyezhető, hogy a saját területükön belüli végfelhasználásokhoz kötötten mentességeket alkalmazhassanak;

mivel rendelkezni kell egy értesítési rendszer létrehozásáról, amely minden tagállamnak a teljesen denaturált alkoholra vonatkozó denaturálási követelményeire és azoknak a más tagállamok által történő elfogadására vonatkozik;

mivel a tagállamok nem foszthatók meg a mentességek területén esetlegesen felmerülő csalások, adókikerülések vagy visszaélések elleni küzdelemre szolgáló eszközöktől;

mivel a tagállamoknak engedélyezni kell, hogy az ezen irányelv által előírt mentességeket visszatérítés útján érvényesíthessék;

mivel egyes tagállamok az "egyéb habzó erjesztett italokra" magasabb adómértéket alkalmaznak, mint a köztes alkoholtermékekre, engedélyezni kell számukra ennek a magasabb adómértéknek az alkalmazását az ilyen, "egyéb habzó erjesztett italok" jellemzőivel rendelkező köztes alkoholtermékekre,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

SÖR

Alkalmazási kör

1. cikk

(1) A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki a sörre.

(2) A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában "sör": minden, a 2203 KN-kód alá tartozó termék vagy minden, a sörnek a 2206 KN-kód alá tartozó, nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazó termék, mindkét esetben 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal.

Az adó meghatározása

3. cikk

(1) A tagállamok a sörre kivetett jövedéki adót a következők alapján határozzák meg:

- egy hektoliter/Plato-fok,

vagy

- egy hektoliter/tényleges alkoholtartalom foka térfogatszázalékban,

a végtermékre számítva.

(2) A sörre kivetendő adónak a 92/84/EGK irányelv kívánalmainak megfelelően történő meghatározásakor a tagállamok figyelmen kívül hagyhatják a Plato-foknak, vagy a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezett fokának törtrészeit.

Ezenfelül azon tagállamok, amelyek az adót a hektoliter száma/Plato-fok alapján vetik ki, a sört különböző kategóriákba sorolhatják, amely kategóriák kategóriánként legfeljebb négy Plato-fokot fedhetnek le, és az egyes kategóriákba tartozó minden sörre ugyanazt a hektoliterenkénti adómértéket alkalmazhatják. Az ilyen adómértékek mindig elérik, vagy meghaladják a 92/84/EGK irányelv 6. cikkében maghatározott minimum adómértéket, (a továbbiakban: minimum adómérték).

4. cikk

(1) A tagállamok a független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre az érintett sörfőzdék éves termelése alapján megállapított kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül:

- a kedvezményes adómértékeket nem lehet az évi 200000 hektoliter sörnél többet előállító vállalkozások esetében alkalmazni,

- a kedvezményes adómértékeket, amelyek alacsonyabbak lehetnek a minimum adómértéknél, nem lehet a normál nemzeti jövedékiadó-mértéknél 50 %-kal alacsonyabban meghatározni.

(2) A kedvezményes adómértékek tekintetében "független kisüzemi sörfőzde": az a sörfőzde, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más sörfőzdétől, amely minden más sörfőzde telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi sörfőzde együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a 200000 hektolitert, akkor azok a sörfőzdék egy külön, független, kisüzemi sörfőzdeként kezelhetők.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy bármely általuk esetlegesen bevezetett kedvezményes adómértéket egyformán alkalmazzanak a más tagállamokban elhelyezkedő független kisüzemi sörfőzdékből a területükre beszállított sörre is. Különösen azt biztosítják, hogy egy más tagállamból származó szállítmányra soha ne vessenek ki magasabb adót, mint annak pontos hazai megfelelőjére.

5. cikk

(1) A tagállamok a minimum adómértéknél alacsonyabb kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak olyan sörre, amelynek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 2,8 térfogatszázalékot.

(2) A tagállamok ennek a cikknek az alkalmazását leszűkíthetik azokra a termékekre, amelyek a sörnek, a 2206 KN-kód alá tartozó nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazzák.

6. cikk

Azon feltételek alapján, amelyeket a tagállamok meghatároznak az adómentesség egyértelmű alkalmazásának biztosítására, a tagállamok mentesíthetik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott sört, feltéve hogy eladásra nem kerül sor.

II. SZAKASZ

BOR

Alkalmazási kör

7. cikk

(1) A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki a borra.

(2) A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg.

8. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "Csendes bor": az e cikk (2.) bekezdésének meghatározása szerinti habzóbor kivételével minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó termék:

- amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik,

- amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 18 térfogatszázalékot, feltéve hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

2. "Habzóbor": minden, a 220410, 22042110, 22042910 és a 2205 KN-kód alá tartozó termék:

- amely drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri vagy meghaladja a 3 bart,

- amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.

Az adó meghatározása

9. cikk

(1) A tagállamok a borra kivetett jövedéki adót a késztermék egy hektoliterére számítva határozzák meg.

(2) A (3) és (4) bekezdésekben előírtak kivételével a tagállamok a csendes bor adójának hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Hasonlóképpen, a habzóbor adójának hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. A csendes borokra és habzóborokra azonos jövedékiadó-mértéket is alkalmazhatnak a tagállamok.

(3) A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértékeket alkalmazhatnak bármely olyan típusú csendes borra és habzóborra, amelynek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 8,5 térfogatszázalékot.

(4) Azok a tagállamok, amelyek 1992. január 1-jén a 8. cikk (1) bekezdése második francia bekezdésében meghatározott csendes borokra magasabb jövedékiadó-mértéket alkalmaztak, folytathatják ezen adómérték alkalmazását. E magasabb adómérték nem haladhatja meg a köztes alkoholtermékekre alkalmazott normál nemzeti adómértéket.

10. cikk

Azon feltételek alapján, amelyeket a tagállamok e cikk egyértelmű alkalmazásának biztosítására határoznak meg, a tagállamok mentesíthetik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott bort, feltéve hogy eladásra nem kerül sor.

III. SZAKASZ

A BORON ÉS SÖRÖN KÍVÜLI ERJESZTETT ITALOK

Alkalmazási kör

11. cikk

(1) A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki a sörön és boron kívüli erjesztett italokra (egyéb erjesztett italok).

(2) A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg.

12. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában és a 17. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül:

1. "Egyéb csendes erjesztett ital": minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó, de a fenti, 8. cikkben nem említett termék, és minden, a 2206 KN-kód alá tartozó termék, kivéve az e cikk 2. pontjában meghatározott egyéb habzó erjesztett italokat és a 2. cikk által lefedett bármely terméket:

- amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 10 térfogatszázalékot,

- amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 10 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a termékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.

2. "Egyéb habzó erjesztett ital": minden, a 22060091 KN-kód alá tartozó termék, valamint a 220410, 22042110, 22042910 és a 2205 KN-kód alá tartozó, de a fenti, 8. cikkben nem említett termék:

- amely olyan palackban van, amelyet drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval zártak le, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri, vagy meghaladja a 3 bart,

- amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot,

- amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 13 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a termékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.

Az adó meghatározása

13. cikk

(1) A tagállamok az egyéb erjesztett italokra kivetett jövedéki adót a késztermék egy hektoliterére számítva határozzák meg.

(2) A (3) bekezdésben előírtak kivételével a tagállamok az egyéb csendes-erjesztett italokra vonatkozó adó hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Hasonlóképpen, az egyéb habzó erjesztett italokra vonatkozó adó hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Az egyéb csendes erjesztett italokra és az egyéb habzó erjesztett italokra azonos jövedékiadó-mértéket is alkalmazhatnak a tagállamok.

(3) A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhatnak bármely olyan típusú egyéb csendes és habzó erjesztett italokra, amelyek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 8,5 térfogatszázalékot.

14. cikk

Olyan feltételekre is figyelemmel, amelyeket a tagállamok határoznak meg e cikk egyértelmű alkalmazásának biztosítására, a tagállamok mentesíthetik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított és a gyártó, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott egyéb csendes és habzó erjesztett italokat, feltéve hogy eladásra nem kerül sor.

15. cikk

A 92/84/EGK irányelv és a 92/12/EGK irányelv alkalmazásában a "bor" – ra tett utalásokat ugyanúgy alkalmazandónak kell tekinteni az e szakaszban meghatározott egyéb erjesztett italokra is.

IV. SZAKASZ

KÖZTES ALKOHOLTERMÉKEK

Alkalmazási kör

16. cikk

(1) A tagállamok ennek az irányelvnek megfelelően jövedéki adót vetnek ki a köztes alkoholtermékekre.

(2) A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg. Az ilyen adómértékek soha nem lehetnek alacsonyabbak azon adómértékeknél, amelyeket a tagállamok ennek az irányelvnek a 8. cikk (1) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése szerinti termékekre alkalmaznak.

17. cikk

(1) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "köztes alkoholtermékek" kifejezés lefed minden olyan terméket, amelynek a tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 22 térfogatszázalékot, valamint a 2204, 2205 és 2206 KN-kód alá tartozik, de nem tartozik a 2., 8. és 12. cikk hatálya alá.

(2) A 12. cikk rendelkezései ellenére a tagállamok köztes alkoholtermékként kezelhetnek minden olyan, a 12. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó csendes erjesztett italt, amelynek a tényleges alkoholtartalma meghaladja az 5,5 térfogatszázalékot és amely nem teljesen erjedésből származik, valamint minden olyan, a 12. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó habzó erjesztett italt, amelynek a tényleges alkoholtartalma meghaladja a 8,5 térfogatszázalékot és amely nem teljesen erjedésből származik.

Az adó meghatározása

18. cikk

(1) A tagállamok a köztes alkoholtermékekre kivetett jövedéki adót a késztermék egy hektoliterére számítva határozzák meg.

(2) A (3), (4) és (5) bekezdésekben előírtak kivételével a tagállamok a köztes alkoholtermékek adóinak hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki.

(3) Egy tagállam egységes kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat azon köztes alkoholtermékekre, amelyek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, a következő feltételek betartása mellett:

- a kedvezményes adómértéket a normál nemzeti jövedékiadó-mértékhez képest legfeljebb 40 %-kal alacsonyabb szinten lehet meghatározni,

- a kedvezményes adómérték nem lehet alacsonyabb, mint az ezen irányelv 8. cikkének (1) bekezdése és a 12. cikkének (1) bekezdése alá tartozó termékekre alkalmazott normál nemzeti adómérték.

(4) A tagállamok egységes kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak azon köztes alkoholtermékekre, amelyeket a 4252/88/EGK rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése határoz meg.

A kedvezményes adómérték

- a minimum-adómérték alá tartozhat, de a normál nemzeti jövedékiadó-mértékhez képest legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb szinten határozható meg,

vagy

- nem határozható meg a köztes alkoholtermékekre alkalmazott minimum adómérték alatti szinten.

(5) Azon köztes alkoholtermékekre vonatkozóan, amelyek olyan palackokban vannak, amelyeket drótkosárral vagy egyéb módon rögzített gomba formájú dugókkal zártak le, vagy bennük az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri vagy meghaladja a 3 bart, a tagállamok alkalmazhatják ugyanazon adómértéket, amely a 12. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozik, feltéve hogy ezen adómérték magasabb, mint a köztes alkoholtermékekre vonatkozó nemzeti minimum-adómérték.

V. SZAKASZ

ETILALKOHOL

Alkalmazási kör

19. cikk

(1) A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki az etilalkoholra.

(2) A tagállamok adómértékeiket a 92/84/EGK irányelvnek megfelelően határozzák meg.

20. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában "etilalkohol":

- az összes olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, és a 2207 és 2208 KN-kód alá tartozik, még akkor is, ha azok a termékek egy másik KN-fejezet alá tartozó termék részét képezik,

- a 2204, 2205 és 2206 KN-kód olyan termékei, amelyek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,

- szeszesitalokat oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó termékek.

Az adó meghatározása

21. cikk

Az etilalkoholra vonatkozó jövedéki adót a 20 C° hőmérsékletű tiszta alkohol egy hektoliterére rögzítik, és a tiszta alkohol hektoliterének száma alapján számítják ki. A 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamok az etilalkohol adójának hatálya alá tartozó valamennyi termékre azonos jövedékiadó-mértéket vetnek ki.

22. cikk

(1) A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhatnak a kisüzemi szeszfőzdék által előállított etilalkoholra, a következő korlátozásokkal:

- a kedvezményes adómértékeket, amelyek a minimum adómértéknél alacsonyabbak is lehetnek, nem lehet alkalmazni azon vállalkozásokra, amelyek évente több mint 10 hektoliter tiszta alkoholt állítanak elő. Azok a tagállamok azonban, amelyek 1992. január 1-én kedvezményes adómértékeket alkalmaztak az éves szinten 10 hektoliter és 20 hektoliter közötti tiszta alkoholt előállító vállalkozásokra, ezt továbbra is fenntarthatják,

- a kedvezményes adómértékeket a normál nemzeti jövedékiadó-mértékhez képest legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb szinten lehet meghatározni.

(2) A kedvezményes adómértékek alkalmazásában "kisüzemi szeszfőzde": olyan szeszfőzde, amely jogilag és gazdaságilag független bármely más szeszfőzdétől, és nem licencia alapján működik.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy bármely kedvezményes adómértéket, amelyet esetlegesen bevezetnek, ugyanúgy alkalmazzanak a más tagállamokban működő kisüzemi szeszfőzdékből a területükre beszállított etilalkoholra is.

(4) A tagállamok hozhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek szerint a kistermelők által gyártott alkohol az előállítást követően azonnal szabad forgalomba bocsátható (feltéve hogy a termelők maguk semmilyen, Közösségen belüli tranzakciót nem hajtottak végre) anélkül, hogy a termék az adóraktározási rendelkezések tárgyát képezné, és az kizárólag átalányalapon adózik.

(5) A tagállamok kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak azon 2208 KN-kód alá tartozó termékekre, amelyek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 10 térfogatszázalékot.

23. cikk

A következő tagállamok az alábbi termékekre alkalmazhatnak olyan kedvezményes adómértéket, amely kisebb a minimum adómértéknél, de legalább eléri az etilalkoholra vonatkozó, normál nemzeti jövedékiadó-mérték 50 %-át:

1. a Francia Köztársaság, az 1576/89/EGK rendelet 1. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott rumra vonatkozóan, és amelyet e rendelet 1. cikke (3) bekezdésének l) pontjában meghatározott termelési területen betakarított cukornádból állítottak elő, amelynek az etil- és metilalkoholon kívüli illóanyag-tartalma eléri, vagy meghaladja a tiszta alkohol hektolitereiként a 225 grammot, és amelynek tényleges alkoholtartalma eléri vagy meghaladja a 40 térfogatszázalékot;

2. a Görög Köztársaság az 1576/89/EGK rendeletben meghatározott ánizsízesítésű szeszesitalokra vonatkozóan, amelyek színtelenek, és cukortartalmuk literenként 50 gramm vagy annál alacsonyabb, és amelyekben a végtermék alkoholtartalmának legalább 20 %-a hagyományos, szakaszos, legfeljebb 1000 liter kapacitású rézlepárlóban történő lepárlással ízesített alkoholból áll.

VI. SZAKASZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

24. cikk

(1) A tagállamok nem kötelesek megkövetelni, hogy az ezen irányelv alá tartozó termékeket adóraktárakban, olyan alkoholos összetevőkből állítsák elő, amelyekre vonatkozóan a megfelelő jövedéki adókat felfüggesztették, feltéve hogy az összetevőkre vonatkozó adót már előre kifizették és az alkoholos összetevőkre fizetendő összes adó nem kevesebb, mint a keverékükből származó termékre vonatkozó adó.

(2) A Spanyol Királyság nem köteles köztes alkoholtermék előállításnak tekinteni a Moriles-Montilla, Tarragona, Priorato és Terra Alta régiókban termelt borok előállítását, amelyekhez hozzáadtak alkoholt oly módon, hogy azok alkoholtartalmát a hozzáadott alkohol nem növeli 1 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben.

25. cikk

A tagállamok visszatéríthetik a jövedéki adót azon alkoholtartalmú italokra vonatkozóan, amelyeket azért vontak be a piacról, mert állapotuk vagy koruk miatt emberi fogyasztásra alkalmatlanná váltak.

26. cikk

Ezen irányelvben a KN-kódokra történő hivatkozások az ezen irányelv elfogadásakor érvényben lévő Kombinált Nómenklatúra változatában foglalt kódokra vonatkoznak.

VII. SZAKASZ

MENTESSÉGEK

27. cikk

(1) A tagállamok mentesítik az ezen irányelv által szabályozott termékeket a harmonizált jövedéki adó alól, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyeket ők határoznak meg annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen mentességek egyértelmű alkalmazását és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését, amennyiben a terméket:

a) olyan alkohol formájában forgalmazzák, amelyet valamely tagállam előírásainak megfelelően teljesen denaturálnak, és ezeket az előírásokat e cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően szabályszerűen bejelentenek és elfogadnak. Ez a mentesség a 92/12/EGK irányelvnek a teljesen denaturált alkohol mozgására vonatkozó előírásainak az alkalmazásától függ;

b) a tagállam előírásainak megfelelően denaturálják és emellett bármilyen, nem emberi fogyasztásra való termék előállítására használják fel;

c) a 2209 KN-kód alá tartozó ecet előállítására használják;

d) a 65/65/EGK irányelv által meghatározott gyógyszerek előállítására használják;

e) 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalommal az alkoholmentes italok és élelmiszerek aromaanyagainak készítésére használják;

f) a töltött vagy egyéb élelmiszerek előállítására közvetlenül vagy félkész termékek összetevőjeként használják, feltéve hogy az alkoholtartalom egyik esetben sem lépi túl a csokoládék esetében a termék 100 kilogrammjára számított 8,5 liter tiszta alkoholt, és az egyéb termékek esetében a termék 100 kilogrammjára számított 5 liter tiszta alkoholt.

(2) A tagállamok mentesíthetik az ezen irányelv által szabályozott termékeket a harmonizált jövedéki adó alól, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyeket ők határoznak meg annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen mentességek egyértelmű alkalmazását és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését, amennyiben a terméket a következő célokra használják:

a) vizsgálati minták a szükséges gyártási próbákhoz vagy tudományos célokra;

b) tudományos kutatás;

c) egészségügyi célok, kórházakban és gyógyszertárakban;

d) gyártási eljárás, feltéve hogy a végtermék nem tartalmaz alkoholt;

e) olyan komponens termék előállítása, amely ezen irányelv szerint nem tartozik a jövedéki adó hatálya alá.

(3) 1993. január 1-je előtt és a nemzeti törvény bármely azt követő tervezett módosítása előtt három hónappal, minden tagállam tájékoztatja az összes vonatkozó információval együtt a Bizottságot az olyan denaturáló szerekről, amelyeket az (1) bekezdés a) pontjának céljaira kíván felhasználni. Az átvételtől számított egy hónapon belül a Bizottság a tájékoztatókat megküldi a többi tagállam részére.

(4) Ha a többi tagállam tájékoztatását követő két hónapon belül sem a Bizottság, sem más tagállam nem kérte, hogy az ügyet a Tanács elé terjesszék, akkor azt úgy tekintik, hogy a Tanács engedélyezte a közölt denaturálási eljárást. Ha a határidőn belül ellenvetés merült fel, akkor a 92/12/EGK irányelv 24. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően határozatot hoznak.

(5) Ha egy tagállam úgy találja, hogy a fenti (1) bekezdés a) vagy b) pontjának értelmében mentesített termék csalásra, adókikerülésre vagy visszaélésre ad lehetőséget, akkor visszautasíthatja a mentesség megadását vagy visszavonhatja a már megadott kedvezményt. A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az átvételtől számított egy hónapon belül a Bizottság a tájékoztatót megküldi a többi tagállam részére. A végső döntést azután a 92/12/EGK irányelv 24. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően hozzák meg. A tagállamok számára nem kötelező az ilyen határozatot visszamenőleges hatállyal alkalmazni.

(6) A tagállamok számára engedélyezett, hogy a fenti mentességeket a befizetett jövedéki adó visszatérítésével érvényesítsék.

28. cikk

Az Egyesült Királyságnak lehetősége van az általa 1992. január 1-jén az alábbi termékekre alkalmazott mentességek további alkalmazására:

- koncentrált malátaital, amely sörcefréjének erjesztés előtti fajsúlya legalább 1200 eredeti extrakttartalmú (47 Plato-fok) volt,

- aromás keserűitalok, amelyeknek tényleges alkoholtartalma 44,2 és 49,2 térfogatszázalék közötti, tárnics- (encián-), fűszer- és egyéb aromás összetevő tartalma 1,5 és 6 tömegszázalék közötti, cukortartalma 4-10 tömegszázalék közötti és maximum 0,2 liter terméket tartalmazó göngyölegben kerülnek szállításra.

VIII. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 1992. december 31-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

30. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1992. október 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. Cope

[1] HL C 322., 1990.12.21., 11. o.

[2] HL C 67., 1992.3.16., 165. o.

[3] HL C 96., 1991.3.18., 25. o.

[4] HL L 76., 1992.3.23., 1. o.

[5] HL L 316., 1992.10.19., 29. o.

--------------------------------------------------

Top