EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31969L0335

A Tanács 69/335/EGK irányelve (1969. július 17.) a tőkeemelést terhelő közvetett adókról

OJ L 249, 3.10.1969, p. 25–29 (DE, FR, IT, NL)
Danish special edition: Series I Volume 1969(II) P. 405 - 409
English special edition: Series I Volume 1969(II) P. 412 - 416
Greek special edition: Chapter 09 Volume 001 P. 20 - 24
Spanish special edition: Chapter 09 Volume 001 P. 22 - 26
Portuguese special edition: Chapter 09 Volume 001 P. 22 - 26
Special edition in Czech: Chapter 09 Volume 001 P. 11 - 15
Special edition in Estonian: Chapter 09 Volume 001 P. 11 - 15
Special edition in Latvian: Chapter 09 Volume 001 P. 11 - 15
Special edition in Lithuanian: Chapter 09 Volume 001 P. 11 - 15
Special edition in Hungarian Chapter 09 Volume 001 P. 11 - 15
Special edition in Maltese: Chapter 09 Volume 001 P. 11 - 15
Special edition in Polish: Chapter 09 Volume 001 P. 11 - 15
Special edition in Slovak: Chapter 09 Volume 001 P. 11 - 15
Special edition in Slovene: Chapter 09 Volume 001 P. 11 - 15
Special edition in Bulgarian: Chapter 09 Volume 001 P. 9 - 13
Special edition in Romanian: Chapter 09 Volume 001 P. 9 - 13

No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2008; hatályon kívül helyezte: 32008L0007 . Latest consolidated version: 01/01/2007

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1969/335/oj

31969L0335



Hivatalos Lap L 249 , 03/10/1969 o. 0025 - 0029
dán különkiadás sorozat I fejezet 1969(II) o. 0405
angol különkiadás sorozat I fejezet 1969(II) o. 0412
görög különkiadás: fejezet 09 kötet 1 o. 0020
spanyol különkiadás fejezet 09 kötet 1 o. 0022
portugál különkiadás fejezet 09 kötet 1 o. 0022


A Tanács 69/335/EGK irányelve

(1969. július 17.)

a tőkeemelést terhelő közvetett adókról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 99. és 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európa Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

mivel a Szerződés célja egy olyan gazdasági unió létrehozása, amely jellemzői hasonlóak egy hazai piacéhoz, és mivel e cél elérésének egyik lényeges feltétele a tőke szabad mozgásának előmozdítása;

mivel a tőkeemelést terhelő, a tagállamokban jelenleg hatályos közvetett adók, nevezetesen a társaságokba apportként történő bevitelire kiróható adó és az értékpapírra kivetett adó megkülönböztetéshez, kettős adóztatáshoz és egyenlőtlenségekhez vezet, amelyek gátolják a tőke szabad mozgását, és amelyeket következésképpen az összehangolás révén ki kell küszöbölni;

mivel a tőkeemelést terhelő ilyen adók összehangolását úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja a tagállamok költségvetéseire;

mivel az értékpapírra kivetett adó megállapítása egy tagállam részéről egy másik tagállam által a saját területén kibocsátott vagy bevezetett értékpapírokra, ellentétes a közös piac jellemzőivel, amelynek lényeges vonásai megegyeznek a hazai piacéval; mivel továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy a belföldi, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása vonatkozásában, valamint a külföldi értékpapíroknak egy tagállam piacán történő kibocsátása vagy bevezetése vonatkozásában az értékpapírra kivetett adó fenntartása egyrészt nem kívánatos gazdasági szempontból, másrészt nincs összhangban a tagállamok vonatkozó adójogszabályainak fejlődési irányaival;

mivel ilyen körülmények között kívánatos megszüntetni az értékpapírra kivetett adót, függetlenül az ilyen értékpapírok eredetétől és függetlenül attól, hogy azok a társaság saját tőkéjét vagy kölcsöntőkéjét képviselik;

mivel a hazai piac jellegzetességeivel rendelkező közös piac fogalmában benne van, hogy a közös piac területén a társaságok tőkéjének növekedését csak egyszer lehet adóval megterhelni, és ezen adó mértékének az egyes tagállamokban egyenlőnek kell lennie, hogy ne gátolja a tőke szabad mozgását;

mivel ezért össze kell hangolni ezen adót, tekintettel összetételére és mértékére;

mivel más közvetett adók fenntartása, amelyek a tőkeilletékhez vagy az értékpapírra kivetett adóhoz hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, meghiúsíthatná az ezen irányelvben előírt intézkedéseket, és ezért ezen adókat el kell törölni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A tagállamok a 2-9. cikk rendelkezéseinek megfelelően összehangolt mértékű illetéket vetnek ki a tőketársaságoknak juttatott tőkékre, amely a továbbiakban: "tőkeilleték".

2. cikk

(1) A tőkeilleték alá tartozó ügyletek kizárólag azon tagállamban adókötelesek, amelynek területén a tőketársaság tényleges ügyvezetési központja található az érintett ügylet időpontjában.

(2) Amennyiben egy tőketársaság tényleges ügyvezetési központja egy harmadik országban van, létesítő okirat szerinti székhelye pedig valamelyik tagállamban található, a tőkeilleték alá tartozó ügyletek azon tagállamban illetékkötelesek, ahol a létesítő okirat szerinti székhely található.

(3) Ha egy tőketársaság létesítő okirat szerinti székhelye és tényleges ügyvezetési központja egy harmadik országban található, a tagállamban található fióktelep részére juttatott álló- vagy működő tőke azon tagállamban illetékköteles, amelynek területén a fióktelep található.

3. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában "tőketársaság" a következő:

a) a belga, német, francia, olasz, luxemburgi és holland jog szerint az alábbi néven ismert társaságok:

- société anonymenaamloze vennootschap, Aktiengesellschaft, société anonyme, società per azioni, société anonyme, naamloze vennootschap;

- société en commandite par actionscommanditaire vennootschap op aandelen, Kommanditgesellschaft auf Aktien, société en commandite par actions, società in accomandita per azioni, société en commandite par actions, commanditaire vennootschap op aandelen;

- société de personnes à responsabilité limitéepersonenvennootschap met beperkte aansprakelijkheid, Gesellschaft mit beschränkter Haftung, société à responsabilité limitée, società a responsabilità limitata, société à responsabilité limitée;

b) minden olyan társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek a tőke- vagy vagyonrészei értéktőzsdén forgalomképesek;

c) minden olyan nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek tagjai (részvényesei) előzetes engedély nélkül jogosultak eladni részesedésüket harmadik személynek, és a társaság, egyesület vagy jogi személy adósságaiért csak részesedésük mértékéig felelősek.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában tőketársaság minden nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy. Mindazonáltal a tagállamok jogosultak ezeket nem tőketársaságnak tekinteni a tőkeilleték megállapítása szempontjából.

4. cikk

(1) A következő ügyletek tartoznak a tőkeilleték alá:

a) egy tőketársaság alapítása;

b) egy nem tőketársaságnak minősülő társaság, egyesület vagy jogi személy átalakulása tőketársasággá;

c) egy tőketársaság tőkéjének emelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással;

d) egy tőketársaság vagyonának növelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással, amely nem a társaság tőkéjéből vagy vagyonából való részesedés ellenében történik, hanem ugyanolyan jogok fejében, mint amilyenekkel a tagok (részvényesek) rendelkeznek, mint például szavazati jogok, nyereségből vagy felszámolás során keletkező többletből való részesedés joga;

e) létesítő okirat szerint egy harmadik országban székhellyel rendelkező társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése harmadik országból egy tagállamba, ahol azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából tőketársaságnak tekintik;

f) egy harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező társaság, egyesület vagy jogi személy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése harmadik országból egy tagállamba, ahol azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából tőketársaságnak tekintik;

g) egy társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése egy tagállamból egy másik tagállamba, ha azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából az utóbbi tagállamban tőketársaságnak tekintik, és az előbbi tagállamban nem tekintik annak;

h) egy harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező társaság, egyesület vagy jogi személy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése egy tagállamból egy másik tagállamba, ha azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából az utóbbi tagállamban tőketársaságnak tekintik, és az előbbi tagállamban nem tekintik annak.

(2) A következő ügyletek tartozhatnak a tőkeilleték alá:

a) tőketársaság tőkeemelése a nyereség, az általános vagy céltartalékok tőkésítése útján;

b) tőketársaság vagyonnövekedése olyan tagi szolgáltatás révén, amely nem jár együtt a társaság tőkéjének növelésével, de amely változást idéz elő a társasági jogokban, vagy amely megnövelheti a társasági részesedés értékét;

c) tőketársaság által felvett hitel, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből részesedni;

d) tőketársaság és tag (részvényes), vagy tőketársaság és tag (részvényes) házastársa, vagy tőketársaság és tag (részvényes) gyermeke, vagy tőketársaság és harmadik fél által együttesen felvett hitel, ha egy tag (részvényes) biztosítékot nyújt, hogy a hitel ugyanazon funkciót tölti be, mint a társaság tőkéjének emelése.

(3) A tőketársaságnak az (1) bekezdés a) pontja értelmében való létrehozása nem foglalja magában a tőketársaság létesítő okiratának vagy szabályzatának módosítását, különösen nem a következőt:

a) a tőketársaság átalakulása egy másfajta tőketársasággá;

b) egy olyan társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése egyik tagállamból egy másik tagállamba, amelyet a tőkeilleték kivetése szempontjából mindkét tagállamban tőketársaságnak tekintenek;

c) a tőketársaság céljainak megváltozása;

d) a tőketársaság fennállása időtartamának meghosszabbítása.

5. cikk

(1) Az illetéket kivetik

a) egy tőketársaság létrehozásának, tőkéje vagy vagyona emelésének esetén a 4. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említettek szerint: a tagok által juttatott vagy juttatandó bármilyen jellegű eszköz tényleges értéke után, levonva abból a vállalt kötelezettségeket és a társaság azon költségeit, amelyek az egyes juttatásokkal összefüggésben merültek fel. A tagállamok elhalaszthatják a tőkeilleték felszámítását, amíg a juttatások nem teljesültek;

b) tőketársasággá való átalakulás, vagy tőketársaság tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének áttelepülése esetén a 4. cikk (1) bekezdés b), e), f), g) és h) pontjában említettek szerint: az átalakulás vagy áttelepülés időpontjában a társasághoz tartozó mindennemű eszköz tényleges értéke után, levonva abból azon kötelezettségeket és kiadásokat, amelyek a társaságot az adott időpontban terhelik;

c) az általános tartalékok vagy céltartalékok tőkésítése útján történő tőkeemelés esetén a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint: az ilyen emelés névértéke után;

d) vagyonnövekedés esetén a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjában említettek szerint: a nyújtott szolgáltatások tényleges értéke után, levonva a társaság vállalt kötelezettségeit és a szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült költségeit;

e) a 4. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett esetekben: a felvett hitel névértéke után.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett esetekben ugyanakkor az illeték kivetése alapjául szolgáló összeg nem lehet kisebb, mint azon részesedések tényleges értéke, amelyeket az egyes tagoknak (részvényeseknek) juttattak, vagy mint a tulajdonukban lévő részesedés tényleges értéke, vagy a társasági részesedés névértéke, ha ez utóbbi meghaladja tényleges értéküket.

(3) Tőkeemelés esetén a tőkeilleték felszámítása alapjául szolgáló összeg nem foglalhatja magában a következőket:

- a tőketársaság azon eszközeinek összege, amelyeket tőkeemelésre különítenek el, és amelyeket már a tőkeilleték alá vetettek,

- a tőketársaság által felvett hitelek összege, amelyeket társasági részvényekké alakítottak át, és amelyeket már a tőkeilleték alá vetettek.

6. cikk

(1) Az 5. cikk rendelkezéseivel összhangban, minden tagállam kizárhatja az adóalapból a tőketársaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállaló tag által juttatott tőke, valamint az ilyen tag társasági vagyonrészesedésének összegét.

(2) Ha egy tagállam az (1) bekezdésben említett rendelkezést alkalmazza, akkor a tőkeilleték alá tartoznak a következők:

- a tőketársaság tényleges ügyvezetési központjának áttelepítése egy másik olyan tagállamba, amely nem alkalmazza az említett rendelkezést,

- egy harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező tőketársaság létesítő okirat szerinti székhelyének áttelepítése egy másik olyan tagállamba, amely nem alkalmazza az említett rendelkezést,

- bármely ügylet, amely esetén egy tag felelőssége a társaság tőkéjéből való részesedésére korlátozódik, különösen akkor, ha a felelősség korlátozódása a tőketársaság másfajta tőketársasággá való átalakulásából fakad.

A tőkeilletéket a fenti esetekben ki kell vetni a társaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséget viselő tagjaihoz tartozó társasági vagyon után is.

7. cikk

(1) Amíg a Tanács el nem fogadta a rendelkezéseket és azok hatályba nem léptek, a (2) bekezdés értelmében:

a) a tőkeilleték mértéke nem haladhatja meg a 2 %-ot, ill. nem lehet kevesebb 1 %-nál;

b) a tőkeilleték összegét 50 %-kal vagy még nagyobb mértékben csökkenteni kell, ha egy vagy több tőketársaság ruházza át eszközeit és forrásait, vagy egy vagy több üzletrészét egy vagy több olyan tőketársaságra, amelynek alapítása folyamatban van, vagy amelyet már létrehoztak.

A fenti csökkentés feltétele a következő:

- a tőkejuttatások ellentételezése kizárólag a társaság vagy társaságok részesedéseinek felosztását foglalja magában, ugyanakkor a tagállamoknak joguk van kiterjeszteni a csökkentést olyan esetekre, amelyekben a tőkejuttatások ellentételezése a társaság vagy társaságok részesedésének felosztása mellett a részvények névértékének 10 %-át meg nem haladó készpénzfizetést is tartalmaz,

- az ügyletben résztvevő társaságok tényleges ügyvezetési központja vagy létesítő okirat szerinti székhelye egy tagállam területén található;

c) a tőkeilleték mértékét 1973. január 1-ig 0,5 %-ra, és ettől az időponttól kezdve 1 %-ra lehet csökkenteni olyan holding- vagy tőkebefektetési társaságok tőkéjének összeadásakor vagy megemelésekor, amelyek kizárólagos célja a más vállalkozásokban való részesedés és az ilyen részesedések kezelése és nyereségessé tétele azon feltétellel, hogy az érintett társaságok nem folytatnak közvetlen ipari vagy kereskedelmi tevékenységet, és nem működtetnek a nyilvánosság számára nyitott kereskedelmi telephelyet.

(2) Annak érdekében, hogy a Tanács az átmeneti időszak végéig meghatározhassa a közös tőkeilleték-mértéket, a Bizottság legkésőbb 1971. január 1-ig javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

(3) Egy társaságnak a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti tőkeemelése esetén, miután a veszteségek következtében csökkentették a társaság tőkéjét, az illeték mértékét csökkenteni lehet az emelés azon része után, amely megfelel a tőkecsökkentésnek, amennyiben az emelésre a tőkecsökkentést követő négy éven belül kerül sor.

(4) Ha egy tagállam gyakorolja a 4. cikk (2) bekezdésében előírt jogkört, a tőkeilletékre kedvezményes mértéket is alkalmazhatnak.

8. cikk

Egy tagállam részlegesen vagy teljesen mentesítheti a tőkeilleték alól a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott, következőkkel kapcsolatos ügyleteket:

- olyan tőketársaságok, amelyek közszolgáltatásokat látnak el, így a tömegközlekedési vállalkozások, kikötői hatóságok vagy a víz-, gáz- vagy áramszolgáltató vállalkozások, olyan esetekben, amikor az állam, a regionális vagy a helyi szervek a társaság tőkéjének legalább felét birtokolják,

- olyan tőketársaságok, amelyek alapszabályuknak megfelelően és ténylegesen kizárólag és közvetlenül kulturális, közhasznú, jótékonysági vagy oktatási célokat követnek.

9. cikk

Bizonyos típusú ügyletek vagy tőketársaságok részesülhetnek mentességekben, tőkeilleték-csökkentésben vagy -emelésben az egyenlő adóterhelés érdekében, vagy szociális megfontolásokból, vagy hogy lehetővé váljon egy tagállam számára a különleges esetek kezelése. Azon tagállamok, amelyek ilyen intézkedést tartanak kívánatosnak, megfelelő időben a Bizottsághoz fordulnak, tekintettel a Szerződés 102. cikkének alkalmazására.

10. cikk

A tőkeilletéktől eltekintve, a tagállamok nem számíthatnak fel semmilyen adót vagy illetéket a nyereségszerzési céllal működő társaságoknak, egyesületeknek vagy jogi személyeknek:

a) a 4. cikkben említett ügyletek tekintetében;

b) a 4. cikkben említett ügyletek keretében a hozzájárulások, hitelek vagy szolgáltatások teljesítése tekintetében;

c) nyilvántartásba vétel vagy más alaki követelmény tekintetében, amelyre egy nyereségszerzési céllal működő társaságnak, egyesületnek vagy jogi személynek van szüksége a jogi forma alapján a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt.

11. cikk

A tagállamok semmilyen adót nem vetnek ki, amely

a) értéktőzsdei megjelenéssel, kibocsátással, jegyzésre engedélyezéssel függ össze, s amely a piacon elérhetővé vagy forgalomképessé teszi a részvényeket és más hasonló jellegű értékpapírokat, vagy az ilyen értékpapírokat megtestesítő bizonyítványokat, függetlenül a kibocsátótól;

b) hitel, beleértve az államkötvényeket, amelyet adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok kibocsátásával vesznek fel, függetlenül a kibocsátótól, vagy a kapcsolódó formai követelményektől; vagy amely értéktőzsdei megjelenéssel, kibocsátással, jegyzésre engedélyezéssel függ össze, amely műveletek a piacon elérhetővé vagy kereskedelemre alkalmassá teszik az ilyen adósságleveleket vagy más forgalomképes értékpapírokat.

12. cikk

(1) A 10. és 11. cikktől függetlenül, a tagállamok kivethetik a következőket:

a) illetékek értékpapírok átruházására, átalánydíjas formában vagy másként;

b) a nyereségszerzési céllal működő társaságot, egyesületet vagy jogi személyt terhelő, a tagállamok területén lévő üzleti- vagy cégérték vagy ingatlan átruházása utáni illetékek, beleértve a földhivatali nyilvántartás illetékeit;

c) átruházási illetékek olyan vagyoneszközök után, amelyeket nyereségszerző tevékenységet folytató társaság, egyesület vagy jog személy javára ruháztak át, amennyiben a szóban forgó vagyoneszközt nem a társasági részesedés fejében ruházták át;

d) illetékek, jelzálogok vagy más földet, egyéb ingatlant terhelő díjak létesítése, ill. megállapítása, nyilvántartásba vétele vagy törlése után;

e) díjak és hasonlók útján fizetendő illetékek;

f) hozzáadottérték-adó.

(2) Az (1) bekezdés b), c), d) és e) bekezdésében említett illetékek és adók mértéke ugyanaz, függetlenül attól, hogy nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központja, vagy létesítő okirat szerinti székhelye az illetékeket vagy adókat kivető tagállam területén fekszik-e vagy sem; ezen illetékek és adók mértéke nem haladhatja meg azokat, amelyeket a kivető tagállamban a hasonló ügyletekre állapítanak meg.

13. cikk

A tagállamok 1972. január 1-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

14. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1969. július 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. J. Witteveen

[1] HL 119., 1965.7.3., 2057/65. o.

[2] HL 134., 1965.7.23., 2227/65. o.

--------------------------------------------------

Top