This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 22021A0618(01)
Voluntary Partnership Agreement between the European Union and the Republic of Honduras on forest law enforcement, governance and trade in timber products to the European Union
Önkéntes partnerségi megállapodás az Európai Unió és a Hondurasi Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről
Önkéntes partnerségi megállapodás az Európai Unió és a Hondurasi Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről
ST/10365/2020/INIT
HL L 217., 2021.6.18, p. 3–136
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2021/964/oj
|
2021.6.18. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 217/3 |
ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A HONDURASI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT AZ ERDÉSZETI JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL, AZ ERDÉSZETI IRÁNYÍTÁSRÓL ÉS A FATERMÉKEK EURÓPAI UNIÓBA IRÁNYULÓ KERESKEDELMÉRŐL
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,
valamint
A HONDURASI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Honduras,
a továbbiakban együttesen: a Felek,
FIGYELEMBE VÉVE az Unió és Honduras közötti kapcsolatot, különös tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika között 2012-ben aláírt társulási megállapodásra;
FIGYELEMBE VÉVE az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica-i, a Salvadori, a Guatemalai, a Hondurasi, a Nicaraguai és a Panamai Köztársaság között 2003-ban aláírt, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást, valamint az Európai Gazdasági Közösség és a Costa Rica-i, a Salvadori, a Guatemalai, a Hondurasi, a Nicaraguai és a Panamai Köztársaság között 1993-ban aláírt együttműködési keretmegállapodást;
FIGYELEMBE VÉVE az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, „Az erdészeti jogszabályok végrehajtása, az erdészeti irányítás és az erdészeti termékek kereskedelme (FLEGT) – Javaslat uniós cselekvési tervre” című bizottsági közleményt, mint az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem sürgető kérdésének kezelése irányába tett első lépést;
TUDATÁBAN a környezetről és a fejlődésről szóló, 1992. évi riói nyilatkozatban meghatározott, a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó alapelvek jelentőségének, és különösen a nyilvánosság tájékozottságának és környezetvédelmi kérdésekben való részvételének a fontosságára vonatkozó 10. alapelvnek, továbbá az őslakos lakosoknak és közösségeiknek, valamint az egyéb helyi közösségeknek a környezetgazdálkodásban és -fejlesztésben betöltött létfontosságú szerepére vonatkozó 22. alapelvnek;
TEKINTETTEL a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES), és különösen arra a követelményre, hogy a CITES-egyezményben részes Felek által az I., a II. és a III. függelékben felsorolt fajok egyedeire vonatkozóan kibocsátott kiviteli engedélyeket csak bizonyos feltételek mellett lehet kiadni, így különösen csak akkor, ha ezen egyedek beszerzésére nem az állat- és növényvilág védelmét szolgáló, vonatkozó jogszabályok megsértésével került sor;
MEGERŐSÍTVE, hogy a Felek fontosnak tartják a többoldalú kereskedelmet szabályozó alapelveket és szabályokat, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (GATT), valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. évi Marrákesi Egyezmény 1A. mellékletében felsorolt, egyéb többoldalú megállapodásokban megállapított jogokat és kötelezettségeket, továbbá azt, hogy ezeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon szükséges alkalmazni;
TEKINTETTEL az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre;
TEKINTETTEL az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásra, és különösen az erdészeti termékek kereskedelméről szóló VIII. cím 289. cikkére, amely szerint a Felek vállalják, hogy együttműködnek az erdészeti jogszabályok végrehajtása és az erdészeti irányítás javításában, valamint előmozdítják a jogszerű fatermékek kereskedelmét, és fenntartható erdőgazdálkodást folytatnak olyan eszközök révén, mint például a CITES vagy az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről (FLEGT) szóló önkéntes partnerségi megállapodások;
MEGERŐSÍTVE a Felek elkötelezettségét és eltökéltségét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend céljai iránt, és különösen azon hozzájárulást, amelyet az önkéntes partnerségi megállapodás fog tenni a 15. cél – a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása, az erdőpusztulás megállítása, valamint a vadon élő fajokból származó illegális termékekre vonatkozó kereslet és kínálat kezelésére irányuló intézkedések elfogadása – eléréséhez;
ELISMERVE azon hozzájárulást, amelyet a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása fog tenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, összhangban azokkal az erőfeszítésekkel, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és az erdészeti irányításnak az előmozdítása révén csökkentsék az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat (REDD+);
ELISMERVE, hogy a hondurasi jogszerűség-igazolási rendszer elsődleges célja, hogy valamennyi faanyag és fatermék a jogi keret hatálya alá kerüljön és hasonlóképpen az is, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeit kivétel nélkül alkalmazzák a nemzeti piacra, valamint a Hondurasból származó faanyag és fatermékek kivitelére;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek fontosnak tartják, hogy valamennyi releváns érdekelt fél – beleértve a ősl társadalmat, a magánszektort, Honduras őslakos és afrikai származású népeit, valamint a helyi lakosságot, nemüktől, életkoruktól, tartózkodási helyüktől, vallási vagy világnézeti meggyőződésüktől, etnikai származásuktól, faji származásuktól, anyanyelvüktől, fogyatékosságuktól vagy bármely egyéb állapotuktól függetlenül – részt vegyen, különösen konzultációk és a nyilvánosság tájékoztatása útján, az erdészeti irányítási politikák sikerében;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy Honduras erdészeti erőforrásai olyan stratégiai vagyont képeznek, amelyet az Erdővédelem és -fejlesztés, Védett Területek, Vadon Élő Állatok és Növények Nemzeti Intézete (Instituto Nacional de Conservación y Desarrollo Forestal, Áreas Protegidas y Vida Silvestre, ICF) fenntartható módon kezel olyan nemzeti erdészeti politikai modell alapján, amelynek célja, hogy hathatós választ adjon a fenntartható erdőgazdálkodás kihívásaira, és hatékonyan lássa el a köz- és a magán erdészeti ágazat fejlesztésébe történő beruházás irányításával, szabályozásával, kezelésével és elősegítésével kapcsolatos feladatokat;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy Honduras erdészeti politikájának értelmében és az erdészetről, védett területekről, valamint a vadon élő állatokról és növényekről szóló törvényével összhangban erőfeszítések történtek a védett területek védelme és gazdasági fejlesztése, a tűlevelű erdő helyreállítása és fenntartható kezelése, a lomblevelű erdő védelme és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása, a helyi szervezeteknek a fenntartható erdőgazdálkodásba történő bevonása, a nemzeti környezetvédelem és újraerdősítés előmozdítása, a mikro-vízgyűjtők integrált kezelése, az illegális fakitermelésnek, valamint a faanyagok és a vadon élő fajok illegális kereskedelmének átfogó nyomon követése, továbbá az erdészet, a védett területek és a vadon élő fajok ágazatának intézményi korszerűsítése tekintetében;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy ez a megállapodás központi pillérét fogja alkotni azon szociális fejlesztési programoknak, amelyeket Hondurasban a következő célokból hajtanak végre: munkahelyteremtés, a befektetési feltételek javítása, földhasználat-tervezési politika kialakítása, az ipar fellendítésének elősegítése, valamint a társadalmi és környezetvédelmi szempontból fenntartható erőforrás-felhasználás biztosítása;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az erdészetről, védett területekről és a vadon élő állatokról és növényekről szóló hondurasi törvény célja, hogy jogi keretet hozzon létre az erdészeti erőforrások, a védett területek és a vadon élő fajok igazgatásához és kezeléséhez, beleértve azok védelmét, helyreállítását, termelékeny felhasználását, megóvását és előmozdítását, ily módon elősegítve az ország társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és kulturális érdekeinek megfelelő fenntartható fejlődést;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a környezetvédelemről és erdészetről szóló, a Hondurasi Köztársaság Nemzeti Kongresszusa által ratifikált nemzetközi szerződések a nemzeti jog részét képezik, amely viszont alapul szolgál az ország erdészeti politikájának kidolgozásához és végrehajtásához;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás aláírásával Honduras a következőket reméli elérni: megerősíteni az erdészeti ágazatban az irányítást, a földhasználati és földbirtoklási jogokat és jogszabályokat; erős és hatékony folyamatokat létrehozni a különböző érdekelt felek számára, megteremtve így a nagyobb léptékű és átláthatóbb beruházások feltételeit; földhasználati politikákat létrehozni; a jogszerű termelést támogató befektetési politikákat létrehozni; valamint támogatni az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező üvegházhatású-gázkibocsátások csökkentésére (REDD+) irányuló politikák végrehajtását az erdőirtás és az erdőpusztulás egyes okainak közvetlen kezelése révén;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás végrehajtása támogatni fogja az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseket, az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező üvegházhatású-gázkibocsátások csökkentésére (REDD+) irányuló erőfeszítésekkel összhangban;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a környezetről és a fejlődésről szóló, 1992. évi riói nyilatkozat referenciaszöveget képez a valamennyi erdőtípus kezelésére, megőrzésére és ökológiailag fenntartható kitermelésére vonatkozó globális megegyezés számára, valamint figyelembe véve a valamennyi erdőtípusra vonatkozó, jogilag nem kötelező érvényű jogi aktusnak az Egyesült Nemzetek Közgyűlése általi közelmúltbeli elfogadását,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:
1. CIKK
Célkitűzés
E megállapodás célkitűzése a Feleknek a valamennyi erdőtípus fenntartható kezelésére vonatkozó közös elkötelezettségével összhangban az, hogy jogi keretet szolgáltasson annak biztosítására, hogy a Hondurasból az Unióba behozott, e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi faterméket jogszerűen állítottak elő, és hogy ezáltal előmozdítsa a szóban forgó fatermékek kereskedelmét.
Ez a megállapodás a teljes körű végrehajtásának megkönnyítését és előmozdítását, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és az erdészeti irányításnak a megerősítését célzó, a Felek közötti párbeszéd és együttműködés számára is alapot biztosít.
2. CIKK
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában:
|
a) |
„behozatal az Unióba”: olyan fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 201. cikke értelmében, amelyek nem minősíthetők a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke 21. pontjának fogalommeghatározása szerinti „nem kereskedelmi jellegű árunak”; |
|
b) |
„kivitel”: fatermékek Honduras területének bármely részéről történő fizikai kivitele vagy kiszállítása, a Hondurason áthaladó fatermékek kivételével; |
|
c) |
„tranzit-fatermékek”: a hondurasi vámhatóságok felügyelete mellett harmadik országból Honduras területére behozott és ugyanolyan formában kivitt fatermékek, amelyek származási országa nem változik, vagy amelyeket Hondurasban nem forgalmaznak; |
|
d) |
„fatermékek”: az I. mellékletben felsorolt termékek; |
|
e) |
„HR-kód”: a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer nomenklatúrájában meghatározott, legfeljebb hat számjegyű kód; |
|
f) |
„FLEGT-engedély”: olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a szállítmány jogszerű forrásból származik, és azt az e megállapodásban megállapított kritériumokkal összhangban ellenőrizték. |
|
g) |
„engedélyező hatóság”: a Honduras által a FLEGT-engedélyek kiadására és érvényesítésére kijelölt hatóság; |
|
h) |
„illetékes hatóságok”: az Unió tagállamai által a FLEGT-engedélyek átvételére, elfogadására és ellenőrzésére kijelölt hatóságok; |
|
i) |
„szállítmány”: a FLEGT-engedély hatálya alatt álló azon fatermékmennyiség, amelyet az áruküldő vagy a feladó Hondurasból küldött, és amelyet az Unióban egy vámhivatalban szabad forgalomba bocsátás céljából bemutatnak; |
|
j) |
„jogszerűen előállított fatermékek”: a II. mellékletben meghatározottak szerint a Hondurasban hatályos jogszabályoknak megfelelő eljárások során kitermelt, előállított, feldolgozott, szállított és forgalmazott, és/vagy azokkal összhangban behozott és előállított fatermékek; |
|
k) |
„szabad forgalomba bocsátás”: olyan uniós vámeljárás, amely nem uniós árukat az uniós áruk vámjogi státuszával ruház fel a 952/2013/EU rendelettel összhangban, és ami a következőkkel jár: az esedékes behozatali vámok beszedése; adott esetben egyéb terhek beszedése; kereskedelempolitikai intézkedések, valamint tilalmak és korlátozások alkalmazása; és az áruk behozatala tekintetében megállapított egyéb alakiságok elvégzése. |
3. CIKK
FLEGT engedélyezési rendszer
1. A Felek között ezúton létrejön az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és a fatermékek kereskedelmére vonatkozó engedélyezési rendszer (a továbbiakban: a FLEGT engedélyezési rendszer). Ez eljárásokat és követelményeket hoz létre annak ellenőrzésére és igazolására, FLEGT-engedélyek útján, hogy az Unióba szállított fatermékeket jogszerűen állították elő. Az Unió a 2173/2005/EK tanácsi rendelettel és e megállapodással összhangban csak akkor fogadja el szállítmányoknak Hondurasból az Unióba történő behozatalát, ha azok FLEGT-engedélyek hatálya alatt állnak.
2. A FLEGT engedélyezési rendszer alkalmazandó az I. mellékletben felsorolt fatermékekre.
3. A Felek megállapodnak abban, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek a FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtása érdekében.
4. CIKK
Engedélyező hatóság
1. Honduras kijelöli az engedélyező hatóságot, és megküldi az Európai Bizottságnak az elérhetőségét. Ezt az információt mindkét Fél hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára.
2. Az engedélyező hatóság igazolja, hogy a fatermékeket jogszerűen, a II. mellékletben felsorolt jogszabályokkal összhangban állították elő. A hatóság kiállítja a Hondurasban jogszerűen előállított és az Unióba irányuló kivitelre szánt fatermékek szállítmányaira vonatkozó FLEGT-engedélyeket. Adott esetben Honduras állítja ki a szükséges okmányokat a saját területén áthaladó, a hondurasi vámhatóságok által felügyelt tranzit-fatermékek számára.
3. Az engedélyező hatóság nem bocsáthat ki FLEGT-engedélyt olyan fatermék számára, amely egy harmadik országból Hondurasba behozott fartermékekből áll, vagy ilyen fatermékeket tartalmaz, ha az említett harmadik ország jogszabályai tiltják ezek kivitelét, vagy ahol bizonyított, hogy e fatermékeket a fakitermelés helye szerinti ország jogszabályainak megsértésével állították elő.
4. Az átláthatóság elvével összhangban az engedélyező hatóság rögzíti és nyilvánosságra hozza a FLEGT-engedélyek kiállítására vonatkozó eljárásait. A hatóság megőrzi a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállítmány nyilvántartását, és a nemzeti adatvédelmi jogszabályokkal összhangban, az exportőrök adatai bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi e nyilvántartások független ellenőrzését.
5. CIKK
Az Unió illetékes hatóságai
1. Az Európai Bizottság tájékoztatja Hondurast az Unió tagállamai által kijelölt illetékes hatóságok elérhetőségéről. Ezt az információt mindkét Fél hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára.
2. Az illetékes hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány érvényes FLEGT-engedély hatálya alatt áll. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően bármely kétség felmerül, a III. melléklettel összhangban a szabad forgalomba bocsátás felfüggeszthető, és a szállítmány lefoglalható.
3. Az illetékes hatóságok a beérkezett FLEGT-engedélyekről nyilvántartást vezetnek, és azt évente közzéteszik.
4. Az illetékes hatóságok a nemzeti adatvédelmi jogszabályokkal összhangban a Honduras által független ellenőrként kijelölt személyek vagy szervezetek számára hozzáférést biztosítanak a releváns dokumentumokhoz és adatokhoz.
5. Amikor a CITES függelékeiben felsorolt fajokból származó, és FLEGT-engedély hatálya alatt álló fatermékek lépnek be az Unióba, csak a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben megállapított vizsgálaton kell átmenniük. Mindenesetre a FLEGT-engedélyek rendszere biztosítékot nyújt e termékek jogszerű kitermelését illetően.
6. CIKK
FLEGT-engedélyek
1. Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyeket annak igazolására bocsátja ki, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő.
2. A FLEGT-engedélyeket a IV. melléklet 1. függelékében meghatározott formanyomtatvány spanyol nyelvű változatának felhasználásával kell kiállítani.
3. A Felek közös megállapodással elektronikus rendszereket hozhatnak létre a FLEGT-engedélyek kiállítására, továbbítására és átvételére.
4. A FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárást és a műszaki előírásokat a IV. melléklet határozza meg.
7. CIKK
A jogszerűen előállított fatermék fogalommeghatározása
A jogszerűen előállított fatermék e megállapodásban alkalmazandó fogalmát a II. melléklet határozza meg. E II. melléklet meghatározza Honduras azon nemzeti jogszabályait, amelyeknek meg kell felelni annak érdekében, hogy a fatermékek FLEGT-engedély hatálya alatt állhassanak. A melléklet meghatározza az említett jogszabályoknak való megfelelés bizonyítására szolgáló alapelveket, kritériumokat, mutatókat és ellenőrzési szempontokat is.
8. CIKK
Az előállított vagy beszerzett fatermék jogszerűségének igazolása
1. Honduras létrehoz egy rendszert annak igazolására, hogy a szállítandó fatermékeket jogszerűen állították elő, és hogy csak az ily módon igazolt szállítmányokat viszik ki az Unióba. A jogszerűség-igazolási rendszer keretében megfelelési ellenőrzéseket kell végezni annak biztosítása céljából, hogy az Unióba kivitelre kerülő fatermékeket jogszerűen állították elő vagy szerezték be, és hogy nem állítanak ki FLEGT-engedélyeket olyan fatermékszállítmányokra, amelyeket nem jogszerűen állítottak elő vagy szereztek be, vagy amelyek származása ismeretlen. A rendszer olyan eljárásokat is magában foglal, amelyek biztosítják, hogy illegális vagy ismeretlen eredetű faanyag ne kerüljön be az ellátási láncba.
2. A fatermékszállítmányok jogszerű előállítását igazoló rendszer leírását az V. melléklet tartalmazza.
9. CIKK
A FLEGT-engedély hatálya alatt álló szállítmányok szabad forgalomba bocsátása
1. A FLEGT-engedély hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárások leírását a III. melléklet tartalmazza.
2. Amennyiben kétség merül fel valamely FLEGT-engedély érvényességét illetően, a szállítmányt fogadó uniós tagállam illetékes hatósága haladéktalanul kiegészítő tájékoztatást és/vagy pontosítást kérhet az engedélyező hatóságtól. Ha az engedélyező hatóság a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem kézhezvételét követő 21 munkanapon belül nem válaszol, az illetékes hatóság a hatályos nemzeti jogszabályokkal összhangban jár el, és nem fogadja el az engedélyt. Ha a kiegészítő tájékoztatás nyújtását követően megállapítást nyer, hogy az engedélyre vonatkozó tájékoztatás nem felel meg a szállítmánynak, az illetékes hatóság a hatályos nemzeti jogszabályokkal összhangban jár el, és nem fogadja el az engedélyt. Az engedélyező hatóságot tájékoztatni kell minden egyes nem elfogadott FLEGT-engedélyről, valamint az el-nem-fogadás okáról.
3. Amennyiben a FLEGT-engedélyekre vonatkozó egyeztetésekkel kapcsolatban tartós nézeteltérések vagy nehézségek merülnek fel, az ügy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság (végrehajtási vegyes bizottság) elé utalható.
10. CIKK
Független ellenőr
1. A Felek megállapodnak abban, hogy a fatermékekre vonatkozó hondurasi jogszerűség-igazolási rendszer és a FLEGT engedélyezési rendszer teljesítményének és hatékonyságának ellenőrzése céljából közösen megállapított időközönként független ellenőr szolgáltatásait szükséges igénybe venni a VI. mellékletben meghatározottak szerint.
2. Honduras az Unióval folytatott egyeztetést követően, a VI. mellékletben felsorolt feladatok teljesítése céljából egy független ellenőr szolgáltatásait veszi igénybe.
3. A független ellenőr a VI. mellékletben ismertetett eljárással összhangban, jelentések útján nyújtja be észrevételeit a Feleknek. A független ellenőr jelentéseit a VI. mellékletben meghatározott eljárással összhangban kell közzétenni.
4. A Felek elősegítik a független ellenőr munkáját, különösen annak biztosításával, hogy az ellenőr mindegyik Fél területén rendelkezzen a feladatainak ellátásához szükséges információhoz való hozzáféréssél. Bármely Fél azonban – a nemzeti adatvédelmi jogszabályaival összhangban – visszatarthat minden olyan információt, amelynek közlésére nem jogosult.
11. CIKK
Szabálytalanságok
A Felek a 21. cikkel összhangban tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával vagy a rendszert érintő szabálytalansággal kapcsolatos gyanújuk merül fel, vagy ilyen bizonyítékot szereznek, különösen a következőkkel kapcsolatban:
|
a) |
csalárd kereskedelem, különösen a Hondurasból az Unióba irányuló kereskedelem harmadik országon keresztül történő eltérítése, amennyiben okkal feltételezhető, hogy erre az engedélyezés elkerülésének szándékával kerül sor; |
|
b) |
FLEGT-engedélyek, amelyek harmadik országból származó, feltehetően jogszerűtlenül előállított faanyagot tartalmazó fatermékekre vonatkoznak; és |
|
c) |
a FLEGT-engedélyek megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatos csalás. |
12. CIKK
A FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtásának kezdő időpontja
1. A Felek a végrehajtási vegyes bizottságon keresztül értesítik egymást, ha megítélésük szerint megtették a szükséges előkészületek ahhoz, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer maradéktalanul működőképessé váljon.
2. A Felek a végrehajtási vegyes bizottságon keresztül, a VII. mellékletben meghatározott kritériumok alapján megbízást adnak a FLEGT engedélyezési rendszer független értékelésére. Az értékelés megállapítja, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer alapját képező, az V. mellékletben ismertetett jogszerűség-igazolási rendszer megfelelően betölti-e a funkcióit.
3. A végrehajtási vegyes bizottság ajánlásai alapján a Felek megállapodnak a FLEGT engedélyezési rendszer hatálybalépésének időpontjában. A Felek erről az időpontról a végrehajtási vegyes bizottság által megfelelőnek ítélt írásos úton értesítik egymást.
13. CIKK
A FLEGT engedélyezési rendszer alkalmazása az Unióba nem kivitt fatermékekre
1. Honduras törekedik arra, hogy igazolja mind a hazai fogyasztásra, mind az Uniótól eltérő egyéb piacokra történő kivitelre szánt fatermékek jogszerűségét. Honduras megfelelő erőfeszítéseket tesz arra is, hogy az e megállapodás végrehajtására kialakított jogszerűség-igazolási rendszerek alkalmazásával igazolja a behozott fatermékek jogszerűségét.
2. Az Unió e törekvések támogatása érdekében – az érdekelt felekkel párbeszédet folytatva – ösztönzi az e megállapodás végrehajtására kialakított rendszerek alkalmazását a más nemzetközi piacokon vagy harmadik országokkal folytatott kereskedelem céljára.
14. CIKK
E megállapodás végrehajtásának ütemterve
1. A Felek – a végrehajtási vegyes bizottságon keresztül eljárva – jóváhagyják e megállapodás végrehajtásának ütemtervét.
2. A Felek a végrehajtási vegyes bizottság által jóváhagyott ütemtervhez viszonyítva értékelik a végrehajtás terén elért haladást.
15. CIKK
Kiegészítő és támogató intézkedések
1. A VIII. melléklet megjelöli azon területeket, amelyeken e megállapodás végrehajtása, valamint az illegális fakitermelés kiváltó okainak és mozgatórugóinak kezelése érdekében kiegészítő technikai és pénzügyi erőforrásokra van szükség.
2. Honduras biztosítja, hogy az e megállapodás végrehajtásához szükséges kapacitások kiépítése bekerüljön nemzeti tervezési eszközeibe, szegénységcsökkentési stratégiáiba és a Köztársaság általános költségvetésébe.
3. A Felek biztosítják az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeknek a releváns meglévő és jövőbeli fejlesztési kezdeményezésekkel, különösen az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésével (REDD+) történő koordinálását.
4. A kiegészítő forrásoknak az (1) bekezdéssel összhangban történő biztosítására a Hondurasnak nyújtott támogatás programozására vonatkozó rendes eljárás és Honduras saját költségvetési eljárása szerint kerül sor.
5. A Felek fontolóra veszik egy közös eljárás vagy mechanizmus szükségességét, amelynek keretében koordinálják az Európai Bizottságnak és az Unió tagállamainak finanszírozási és technikai hozzájárulásait e megállapodás alkalmazásának támogatása érdekében.
16. CIKK
Az érdekelt felek részvétele e megállapodás végrehajtásában
1. Honduras bevonja a releváns érdekelt feleket e megállapodás végrehajtásába.
2. Honduras biztosítja, hogy e megállapodás végrehajtásába és nyomon követésébe bevonásra kerüljenek a releváns érdekelt felek – beleértve a magánszektort, a civil társadalmat, a helyi közösségeket, Honduras őslakos és afrikai származású népeit, valamint az erdőktől függő egyéb közösségeket is –, függetlenül nemüktől, életkoruktól, tartózkodási helyüktől, vallási vagy világnézeti meggyőződésüktől, etnikai származásuktól, faji származásuktól, anyanyelvüktől, fogyatékosságuktól vagy bármely egyéb állapotuktól.
3. A végrehajtási vegyes bizottságban való részvételnek tükröznie kell a hondurasi erdészeti ágazatban érintett szereplők sokféle csoportjait: a köz- és a magánszektor, a civil társadalom, Honduras őslakos és afrikai származású népei, a helyi közösségek és szükség esetén mások.
4. Az Unió rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.
17. CIKK
Szociális biztosítékok
1. A 16. cikk (2) bekezdésében felsorolt érdekelt felekre gyakorolt potenciális kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében a Felek felmérik e megállapodásnak ezen érdekelt felek életmódjára gyakorolt hatását.
2. A Felek nyomon követik e megállapodásnak a 16. cikk (2) bekezdésében felsorolt érdekelt felekre gyakorolt hatását, ésszerű és megfelelő lépéseket téve bármely kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében. A Felek a kedvezőtlen hatás kezelésére kiegészítő intézkedésekről is megállapodhatnak az e megállapodás értékelésére szolgáló olyan módszer alapján, amelyről a Felek meg fognak egyezni.
18. CIKK
Piaci ösztönzők
Nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel az Unió törekedik előmozdítani a piacára történő kedvezményes bejutást az e megállapodás hatálya alá tartozó fatermékek tekintetében. Az ilyen erőfeszítések kiterjednek a következők ösztönzésére:
|
a) |
azon közbeszerzési és magánbeszerzési politikák, amelyek elismerik a jogszerű fatermékek ellátásának biztosítására irányuló erőfeszítéseket; és |
|
b) |
a FLEGT-engedéllyel rendelkező termékek kedvezőbb megítélése az uniós piacon. |
19. CIKK
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság
1. A Felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságot (végrehajtási vegyes bizottság) hoznak létre, amely e megállapodás végrehajtásáért és nyomon követéséért, valamint a független ellenőrzés lebonyolításáért felel. A vegyes bizottság megkönnyíti a Felek közötti párbeszédet és információcserét is.
2. A végrehajtási vegyes bizottságot a 31. cikkel összhangban az e megállapodás hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell létrehozni. Mindegyik Fél kinevezi képviselőit a végrehajtási vegyes bizottságba, amely konszenzussal hozza meg a döntéseit.
3. A végrehajtási vegyes bizottság a megállapodás hatékony végrehajtásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgál. A végrehajtási vegyes bizottság különösen a következőket végzi el:
|
a) |
az első két évben évente legalább kétszer, az azt követő években pedig évente legalább egyszer ülésezik; a Felek a helyszínben, az időpontban és a napirendben előzetesen megállapodnak; |
|
b) |
kidolgozza munkája napirendjét és a közös cselekvésre vonatkozó feladatmeghatározásokat; |
|
c) |
létrehozza eljárási szabályzatát; |
|
d) |
létrehozza az ülései elnöklésére vonatkozó társelnöki rendszert; |
|
e) |
elkészíti, felülvizsgálja, frissíti és jóváhagyja az e megállapodás végrehajtását szolgáló dokumentumokat és eljárásokat; |
|
f) |
biztosítja, hogy munkája átlátható, és hogya munkájával és határozataival kapcsolatos információ a nyilvánosság számára hozzáférhető legyen; |
|
g) |
szükség esetén munkacsoportokat vagy más kisegítő testületeket hoz létre a különleges szakértelmet igénylő területek tekintetében; |
|
h) |
megállapodik az e megállapodás végrehajtásának és hatásának nyomon követését és értékelését szolgáló módszerben; és |
|
i) |
éves jelentést tesz közzé. E jelentés tartalmának részleteit a IX. melléklet határozza meg. |
4. A végrehajtási vegyes bizottság konkrét feladatait a X. melléklet ismerteti.
5. A végrehajtási vegyes bizottságot bármelyik Fél kérésére további ülésekre is összehívhatják.
20. CIKK
Átláthatóság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés
1. Az irányítás javítása érdekében e megállapodás központi elemét képezi az érdekelt feleknek történő tájékoztatásnyújtás. Az információkat rendszeresen közzé kell tenni a rendszerek végrehajtásának és nyomon követésének megkönnyítése, az átláthatóság növelése érdekében, javítva ezáltal az érdekelt felek és a fogyasztók bizalmát, továbbá a Felek elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. A közzéteendő információ részleteit e megállapodás IX. melléklete határozza meg.
2. Mindegyik Fél fontolóra veszi az információ nyilvánosságra hozatala szempontjából legmegfelelőbb mechanizmusokat (média, dokumentumok, internet, műhelytalálkozók vagy éves jelentések). E mechanizmusokat a IX. melléklet ismerteti. Így különösen, a Felek törekednek arra, hogy megbízható, releváns és naprakész információt nyújtsanak az erdészeti ágazattal kapcsolatban álló különféle érdekelt feleknek.
21. CIKK
E megállapodás végrehajtására vonatkozó közlemények
1. A Feleknek az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételéért felelős képviselői a következők :
|
— |
az Európai Unió részéről az Európai Unió hondurasi képviseletének vezetője; |
|
— |
Honduras részéről az Instituto Nacional, de Conservación y Desarrollo Forestal, Áreas Protegidas y Vida Silvestre (ICF) miniszter-igazgatója. |
2. A Felek időben közlik egymással az e megállapodás végrehajtásához szükséges információkat.
22. CIKK
Bizalmas információk
1. Mindegyik Fél vállalja, hogy – jogszabályai korlátain belül – az e megállapodás alapján egymással megosztott bizalmas információkat nem hozza nyilvánosságra. Egyik Fél sem hoz nyilvánosságra az e megállapodás alapján egymással megosztott üzleti titkokat vagy bizalmas kereskedelmi információkat, és ezek nyilvánosságra hozatalát hatóságainak sem engedélyezi.
2. Az 1. bekezdésre is figyelemmel, nem minősül bizalmasnak a következő információ:
|
a) |
a Honduras által kiadott és az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma, valamint a Hondurasból kivitt és az Unió által ilyen engedélyek alapján átvett fatermékek mennyisége; |
|
b) |
a FLEGT-engedélyesek és az importőrök neve és címe; |
|
c) |
az exportőrök által fizetett illetékek és adók összege; és |
|
d) |
a vállalkozókra vagy a FLEGT-engedélyesekre kiszabott pénzbírságok vagy a velük szemben hozott szabályozási intézkedések. |
23. CIKK
Területi hatály
E megállapodást egyrészről azon területeken kell alkalmazni, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződést az abban megállapított feltételek szerint alkalmazni kell, másrészről pedig Honduras területén.
24. CIKK
Viták rendezése
1. A Felek arra törekednek, hogy az e megállapodás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó bármely vitát azonnali konzultációk útján rendezzék.
2. Az 1. bekezdés szerinti konzultációkat írásbeli kérelem útján kell kezdeményezni, megjelölve a megoldandó ügye(ke)t, valamint a konzultáció helyét és idejét.
3. Amennyiben valamely vitát az eredeti konzultációkérés időpontját követő három hónapon belül konzultáció útján nem rendeztek, bármelyik Fél a végrehajtási vegyes bizottság elé utalhatja a vitát, amely törekedik a vita rendezésére. A végrehajtási vegyes bizottság részére minden releváns információt meg kell adni a helyzet mélyreható vizsgálatához egy elfogadható megoldás megtalálása céljából. Ennek érdekében a végrehajtási vegyes bizottság köteles minden lehetőséget megvizsgálni e megállapodás hatékony végrehajtásának fenntartása érdekében.
4. Ha a végrehajtási vegyes bizottság nem képes a vita rendezésére, a Felek közösen harmadik fél jószolgálatát vehetik igénybe, vagy harmadik fél általi közvetítést kérhetnek.
5. Ha nem lehetséges a vitát a 3. bekezdéssel összhangban rendezni, bármelyik Fél értesítheti a másikat választottbíró kinevezéséről; a másik Fél ezután köteles kinevezni egy második választottbírót az első választottbíró kinevezésének napját követő 30 naptári napon belül. A Felek közösen kineveznek egy harmadik választottbírót is a második választott bíró kinevezésének napjátkövető két hónapon belül.
6. A választottbírók határozataikat többségi szavazással hozzák meg a harmadik választottbíró kinevezésének napját követő hat hónapon belül.
7. A választottbírók határozata a Felekre nézve kötelező, és ellene fellebbezésnek nincs helye.
8. A végrehajtási vegyes bizottság megállapítja a választottbíráskodás eljárásait.
25. CIKK
Felfüggesztés
1. Az e megállapodást felfüggeszteni kívánó Fél erről a szándékáról írásban értesíti a másik Felet. A kérdést a Felek a későbbiekben megvitatják, a releváns érdekelt felek véleményét figyelembe véve.
2. E megállapodás végrehajtását bármelyik Fél felfüggesztheti, ha a másik Fél:
|
a) |
az e megállapodásban meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, |
|
b) |
nem tartja fenn az e megállapodás végrehajtásához szükséges szabályozási és közigazgatási intézkedéseket és eszközöket; vagy |
|
c) |
olyan módon jár el vagy olyan mulasztást követ el, ami jelentős kockázatot jelent a környezetre, valamint az Unió vagy Honduras polgárainak egészségére, biztonságára vagy védelmére nézve. |
A felfüggesztésről szóló döntésről és e döntés indokolásáról a másik Felet írásban kell értesíteni.
3. E megállapodás feltételeinek alkalmazhatósága a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 30 munkanappal szűnik meg.
4. A megállapodás alkalmazása újraindul 30 munkanappal azt követően, hogy az alkalmazást felfüggesztő Fél tájékoztatja a másik Felet arról, hogy a felfüggesztés okai már nem állnak fenn.
26. CIKK
Módosítások
1. Az e megállapodást módosítani kívánó Fél a végrehajtási vegyes bizottság következő ülését megelőző legalább három hónappal javaslatot nyújtj be. A végrehajtási vegyes bizottság megvitatja a javaslatot, és konszenzus esetén ajánlást tesz. Az ajánlást mindegyik Fél megvizsgálja, és ha azzal egyetért, saját eljárásainak megfelelően jóváhagyja.
2. A mindkét Fél által ily módon jóváhagyott módosítás az azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről.
3. A végrehajtási vegyes bizottság módosításokat fogadhat el e megállapodás mellékleteiben.
4. Bármely módosításra vonatkozó értesítést e megállapodás közös letéteményeseinek kell megküldeni.
27. CIKK
Időtartam
E megállapodás a hatálybalépését követően öt évig marad érvényben, ugyanilyen időtartamra vonatkozó hallgatólagos meghosszabbítással, kivéve, ha a megállapodást a 28. cikkben megállapított eljárás szerint megszüntetik.
28. CIKK
E megállapodás megszüntetése
A 27. cikktől eltérve, e megállapodást a másik Félnek küldött írásbeli értesítés útján bármelyik Fél megszüntetheti. A megállapodás alkalmazhatósága az ilyen értesítés napját követő 12 hónappal szűnik meg.
29. CIKK
Mellékletek
E megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik.
30. CIKK
Hiteles szövegek
E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Eltérés esetén a spanyol nyelvű szöveg irányadó.
31. CIKK
Hatálybalépés
1. Ez a megállapodás az azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek írásban értesítik egymást az e célból szükséges eljárásaik befejezéséről.
2. Az értesítést meg kell küldeni az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és a Hondurasi Külügyminisztériumnak, amelyek e megállapodás közös letéteményesei.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, e célból kellően meghatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták ezt a megállapodást.
Съставено в Брюксел на двадесет и трети февруари две хиляди двадесет и първа година.
Hecho en Bruselas, el veintitrés de febrero de dos mil veintiuno.
V Bruselu dne dvacátého třetího února dva tisíce dvacet jedna.
Udfærdiget i Bruxelles den treogtyvende februar to tusind og enogtyve.
Geschehen zu Brüssel am dreiundzwanzigsten Februar zweitausendeinundzwanzig.
Kahe tuhande kahekümne esimese aasta veebruarikuu kahekümne kolmandal päeval Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι τρεις Φεβρουαρίου δύο χιλιάδες είκοσι ένα.
Done at Brussels on the twenty-third day of February in the year two thousand and twenty one.
Fait à Bruxelles, le vingt-trois février deux mille vingt et un.
Sastavljeno u Bruxellesu dvadeset trećeg veljače godine dvije tisuće dvadeset prve.
Fatto a Bruxelles, addì ventitré febbraio duemilaventuno.
Briselē, divi tūkstoši divdesmit pirmā gada divdesmit trešajā februārī.
Priimta du tūkstančiai dvidešimt pirmų metų vasario dvidešimt trečią dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-huszonegyedik év február havának huszonharmadik napján.
Magħmul fi Brussell, fit-tlieta u għoxrin jum ta’ Frar fis-sena elfejn u wieħed u għoxrin.
Gedaan te Brussel, drieëntwintig februari tweeduizend eenentwintig.
Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego trzeciego lutego roku dwa tysiące dwudziestego pierwszego.
Feito em Bruxelas, em vinte e três de fevereiro de dois mil e vinte e um.
Întocmit la Bruxelles la douăzeci și trei februarie două mii douăzeci și unu.
V Bruseli dvadsiateho tretieho februára dvetisícdvadsaťjeden.
V Bruslju, dne triindvajsetega februarja leta dva tisoč enaindvajset.
Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäkolmantena päivänä helmikuuta vuonna kaksituhattakaksikymmentäyksi.
Som skedde i Bryssel den tjugotredje februari år tjugohundratjugoett.
MELLÉKLETEK
I.
A FLEGT engedélyezési rendszer hatálya alá tartozó fatermékek jegyzéke
II.
Hondurasi jogszerűségi mátrixok
III.
A Hondurasból kivitt és FLEGT-engedély hatálya alatt álló fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó feltételek
IV.
A FLEGT-engedélyek kibocsátására irányuló eljárás
V.
A fatermékekre vonatkozó hondurasi jogszerűség-igazolási rendszer
VI.
Független ellenőrzés
VII.
A fatermékekre vonatkozó hondurasi jogszerűség-igazolási rendszer értékelési kritériumai
VIII.
Kiegészítő és támogató intézkedések
IX.
Átláthatóság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés
X.
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság (végrehajtási vegyes bizottság)
I. MELLÉKLET
A FLEGT ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ FATERMÉKEK JEGYZÉKE
E melléklet 19 faterméket tartalmaz, beleértve az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (1) szerinti öt kötelező terméket, valamint a Honduras által a következő, különféle forrásokból származó adatok felülvizsgálata alapján kiválasztott 14 további terméket: a kiviteli piac tekintetében a Hondurasi Központi Bank és a belföldi piac tekintetében az Instituto Nacional de Conservación y Desarrollo Forestal, Áreas Protegidas y Vida Silvestre (ICF) nyilvántartása. 2013-ban az erdészeti ágazat különféle piaci szereplőivel is tartottak konzultációkat az ország főbb térségeiben az e mellékletbe foglalandó fatermékekről.
Az erdészetről, védett területekről, valamint a vadon élő állatokról és növényekről szóló hondurasi törvény (LFAPVS; a továbbiakban: az erdészeti törvény) tiltja bizonyos fatermékek kivitelét. A törvény 102. cikke úgy rendelkezik, hogy a természetes erdőkben fellelhető lomblevelű fajokból származó fát csak feldolgozott fa formájában lehet kivinni. Az e fajokból készült gömbfa vagy durván négyszögletes alakúra formázott fa kivitele ezért nem megengedett.
Bár tilos az e fajokból készült gömbfa vagy durván négyszögletes alakúra formázott fa kivitele, a kivitel a feldolgozás bármely szakaszában a fatermékekre vonatkozó hondurasi jogszerűség-igazolási rendszer (LAS; Sistema para Asegurar la Legalidad de los productos de madera de Honduras) hatálya alá tartozik (2).
Az alábbi táblázatban található jegyzék a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezményben meghatározott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerre, valamint az EU közös vámrendszerének Kombinált Nómenklatúrájára hivatkozik.
Harmonizált Rendszer (HR) és Kombinált Nómenklatúra (KN) kódok a FLEGT engedélyezési rendszer hatály alá tartozó fatermékek esetében
|
Szám |
Kód |
Árumegnevezés |
Szokásos neve Hondurasban |
|
1 |
4401.21 |
Faforgács vagy hasonló részek tűlevelű fából. |
Astillas o chips |
|
2 |
4401.22 |
Faforgács vagy hasonló részek nem tűlevelű fából. |
Astillas o chips |
|
3 |
4401.31 |
Falabdacs (pellet). |
Pellets, briquetas |
|
4 |
Ex. 4403 |
Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is; a természetes erdőkben található lomblevelű fajokból származó gömbfa vagy durván négyszögletes alakúra formázott fa, amely a 4403 4985 kódnak felel meg. |
Madera en rollo, timber |
|
Ex. 4403 4985 |
Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is. festékkel, páccal, kreozottal vagy más konzerválószerrel nem kezelve. Nem tűlevelű. Természetes erdőből származó trópusi fából. (Hondurasban SA 4403.49.00.00). Kivitele a hondurasi jog értelmében tilos. Az önkéntes partnerségi megállapodás 3. cikkével összhangban az e HR-kód alá tartozó termékek nem állhatnak FLEGT-engedély hatálya alatt, ezért ezek nem hozhatók be az EU-ba. |
||
|
5 |
4404 |
Abroncsfa; hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált fa, pálca, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél vagy hasonlók készítésére alkalmas; faháncs és hasonló. |
Estacas, palos de escoba, palillos, nasas, tampas |
|
6 |
4406 |
Vasúti vagy villamosvasúti talpfa. |
Durmientes |
|
7 |
4407 |
Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is. |
Madera aserrada, madera cepillada, madera en bloque, cuartones |
|
8 |
4408 |
Furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) rétegelt lemez vagy más hasonló rétegelt fa készítésére, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez gyalulva, csiszolva, részekből (lapolással) vagy végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban. |
Chapa, enchapado, plywood |
|
9 |
4409 |
Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, „V” illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is. |
Molduras, pisos, forros, cielos, machimbres |
|
10 |
4410 |
Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla (például: ostyalemez) fából vagy más fatartalmú anyagból gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is. |
Tableros, OSB |
|
11 |
4411 |
Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is. |
Tableros, MDF |
|
12 |
4412 |
Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru. |
Contrachapada |
|
13 |
4415 |
Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólap keret fából. |
Pallets, tarimas, cajas |
|
14 |
4418 |
Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru. Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított padlópanelek, zsindely. |
Puertas, ventanas, marcos, contramarcos, encofrados, postes, vigas |
|
15 |
4419 |
Asztali és konyhai cikkek fából |
|
|
16 |
9403.30 |
Fa irodabútor |
|
|
17 |
9403.40 |
Fa konyhabútor |
|
|
18 |
9403.50 |
Fa hálószobabútor |
|
|
19 |
9403.60 |
Más fabútor |
|
(1) EU HL L 347., 2005.12.30., 1. o.
(2) Hondurasban a lomblevelű fajokból készült faanyag lombos fákból származónak minősül.
II. MELLÉKLET
HONDURASI JOGSZERŰSÉGI MÁTRIXOK
Jogszerű faanyag és fatermékek meghatározása
E megállapodás alkalmazásában a faanyag és a fatermékek akkor minősülnek jogszerűnek, ha eredetük, kitermelésük, szállításuk, fűrészelésük, feldolgozásuk, valamint a nemzeti és nemzetközi piacokon történő kereskedelmük megfelel az erdőkkel, a környezettel, a gazdasággal, a szociális ügyekkel, a kultúrával, az adóval és az értékesítéssel kapcsolatos, vonatkozó törvényeknek és rendelkezéseknek, az e mellékletben meghatározottak szerint és az V. mellékletnek megfelelően.
A kormányzati intézmények, a magánszektor, a civil társadalmi szervezetek, agrárerdészeti csoportok, közösségek, a tudományos élet, valamint Honduras őslakos és afrikai származású népei tették lehetővé a jogszerűségi mátrixok oly módon történő összeállítását, hogy tartalmazzák az erdészeti irányítás javításához szükséges legfontosabb információkat.
A hondurasi jogszerűségi mátrixok 6 alapelven, 17 kritériumon, 36 mutatón és 56 igazolási eszközön alapulnak. A jogszerűségi mátrix oly módon épül fel, hogy figyelembe vegye az erdészeti ágazattal kapcsolatos jogszabályokat, és kiterjedjen az állami irányításra a következők tekintetében:
|
— |
A köz- és a magántulajdonban lévő földterületre vonatkozó tulajdonjog elismerésével kapcsolatos közigazgatási eljárások. |
|
— |
A köztulajdonban lévő erdőterületek személyek vagy csoportok részére történő kiutalásával kapcsolatos eljárások helyes alkalmazása. |
|
— |
Honduras őslakos és afrikai származású népeit illető ősi jogok tiszteletben tartása. |
|
— |
Az erdészeti ágazatban dolgozók munkavállalói jogainak tiszteletben tartása. |
Az erdészeti termelési láncban a cél a következők biztosítása:
|
— |
A fatermékekre vonatkozó kitermelési engedélyek jóváhagyásával és használatával kapcsolatos műszaki és jogi követelményeknek való megfelelés. |
|
— |
A fatermékeknek a teljes ellátási láncon keresztül történő szállítására vonatkozó jogi rendelkezéseknek való megfelelés. |
|
— |
(Elsődleges és másodlagos) erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok és fatelepek regisztrációjára és működésére vonatkozó műszaki és jogi rendelkezéseknek való megfelelés. |
|
— |
A helyi, nemzeti és nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jogi rendelkezéseknek való megfelelés. |
|
— |
Vám- és adóügyi rendelkezéseknek való megfelelés. |
A mátrixok nem tartalmaznak a környezetvédelemre vonatkozó külön alapelvet, mivel ezt az összes mátrixon átívelő kérdésnek tekintik, és implicit módon a 3. alapelvben meg is jelenítik, hiszen az erdészeti műveletek és kitermelési tevékenységek olyan erdőgazdálkodási terveken alapulnak, amelyek célja az erőforrás megfelelő kezelése és fenntarthatósága. A környezetvédelem egészen pontosan a 3.4.2. mutatónál jelenik meg, amely a környezetre gyakorolt hatásnak az erdőgazdálkodási tervek összefüggésében történő értékelésére vonatkozik, valamint a 3.6.2. mutatónál, amely pedig a faipari vállalkozásoknak a környezetvédelmi kárenyhítő intézkedéseknek való megfelelését jelenti.
1. Alapelvek
A mátrixok a következő hat alapelv szerint épülnek fel:
|
(1) |
Erdőterületekkel kapcsolatos tulajdonosi és birtoklási jogok |
|
(2) |
Honduras erdőterületeken élő őslakos és afrikai származású népeinek jogai |
|
(3) |
Az erdőgazdálkodással, fakitermeléssel, a fatermékek szállításával és iparosításával, valamint kereskedelmével kapcsolatos jogszabályoknak és rendeleteknek az erdészeti ágazat piaci szereplői általi betartása |
|
(4) |
Munkajogi, valamint munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kötelezettségek |
|
(5) |
A fatermékek nemzetközi kereskedelmének szabályai |
|
(6) |
Vám- és adóügyi kötelezettségek |
2. A jogszerűség igazolásának szempontjai
Az említett jogszerűségi mátrixok mind a hat alapelvéhez tartozó mutatók igazolásának eszközei azon adminisztratív dokumentumok és nyilvántartások, amelyeket a közintézmények a szolgáltatás iránti igény szerint vezetnek. A jogszerűség-igazolási kézikönyv ismerteti az egyes mutatók tekintetében a létrehozási és igazolási módszertanokat és az igazolási gyakoriságot, valamint azon fizikai és elektronikus archívumokat, amelyekben az igazolási eszközöket tárolják. A végrehajtási vegyes bizottság felel e kézikönyvért, és azt szükség esetén felülvizsgálja, frissíti és jóváhagyja.
Az alapelveknek való megfelelés biztosítása érdekében együttműködési megállapodásokat hoznak létre az erdészeti termelési láncban részt vevő intézmények és az Instituto Nacional de Conservación y Desarrollo Forestal, Áreas Protegidas y Vida Silvestre (ICF) között.
3. Faanyag-források
Az erdészetről, védett területekről, valamint a vadon élő állatokról és növényekről szóló törvény (LFAPVS; erdészeti törvény) ismerteti azon területekre vonatkozó tulajdonjog-típusokat, amelyekről Hondurasban a fát kivágják, feldolgozzák és értékesítik. E tulajdonjog-típusok a következők:
|
A. |
Köztulajdonú erdőterületek: Ide tartoznak az állam tulajdonában lévő földterületen található nemzeti erdőterületek, a települési önkormányzatok tulajdonában lévő földterületen található települési erdőterületek (ejido területek), valamint az állami intézmények által megszerzett erdőterületek, az állam tulajdonában lévő és általa bérbe adott valamennyi erdőterülettel együtt (az erdészeti törvény 45., 46. és 47. cikke). A bérbeadás az a folyamat, amelynek során a tulajdonos az erdőterületet használat és hasznosítás céljából korlátozott időtartamra és bizonyos feltételek mellett egy természetes vagy jogi személy részére átengedi.
|
|
B. |
Magántulajdonú erdőterületek: Ide tartoznak a természetes vagy jogi személyekhez tartozó földterületen található, magánjog hatálya alá tartozó erdőterületek, amelyek teljes tulajdonjogát egy jogszerű, eredetileg az állam által kiállított és az ingatlan-nyilvántartásban rögzített tulajdoni lap ismeri el (az erdészeti törvény 45. cikke).
|
|
C. |
Nem erdőterületek: jelenleg nincs az ilyen, elszórtan elhelyezkedő fákból származó faanyagot biztosító területekről származó faanyag felhasználásra vonatkozó jogi vagy szabályozási keret. A VIII. mellékletben felsorolt kiegészítő intézkedések az ilyen szabályozási keret felépítését is tartalmazzák. |
4. Honduras szabályozási, szervezeti és intézményi keretének módosításai
Mivel minden szabályozási, közigazgatási és intézményi keret változhat, szükség lehet változtatásokat tenni a hondurasi eljárásokban, amelyek az ezen jogszerűségi mátrixokban ismertetett mutatók tartalmának kiigazításához vezetnének. Ezen módosításokat a végrehajtási vegyes bizottság legalább kétévente elemzi, és szükség esetén jóváhagyja. A végrehajtási vegyes bizottság legalább kétévente elemzi e melléklet bármely olyan felülvizsgálatát vagy frissítését, amelyekre a hondurasi szabályozási, közigazgatási és intézményi keretek releváns változásainak figyelembe vétele céljából lehet szükség.
JOGSZERŰSÉGI MÁTRIXOK
|
1. ALAPELV: AZ ERDÉSZETI ÁGAZATI PIACI SZEREPLŐK A MEGLÉVŐ JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZHANGBAN TISZTELETBEN TARTJÁK AZ ERDŐTERÜLETEKHEZ FŰZŐDŐ TULAJDONJOGOKAT ÉS BIRTOKJOGOKAT. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1.1. kritérium: Az erdészeti ágazat erdőgazdálkodáson alapuló termelőtevékenységekben részt vevő köz- és magánpiaci szereplői az erdőterületek tulajdonjogának bizonyításához betartják szolgáló hatályos jogszabályokat. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1.1.1. mutató: A magántulajdonú erdőterületek – a közösségi vagy közösségek közötti és a települési (ejido) erdőterületeket is beleértve – tulajdonosai rendelkeznek a tulajdonjogot igazoló okmányokkal. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1.1.2. mutató: Az állami tulajdonban lévő nemzeti erdőterületek szerepelnek az IP ingatlan-nyilvántartásában és az ICF által vezetett, az elidegeníthetetlen köztulajdonú erdészeti erőforrások katalógusában. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1.2. kritérium: A nemzeti és települési erdőterületek közösségek, agrárerdészeti csoportok és természetes vagy jogi személyek részére történő kiosztása. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1.2.1. mutató: Az ICF erdőgazdálkodási szerződéseket köt nemzeti területeken, rövid, közép és hosszú távú erdőgazdálkodási tevékenységek végzése céljából. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei (vagy-vagy):
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1.2.2. mutató: A települési önkormányzat erdőgazdálkodási szerződéseket köt a települési erdőterületeken (ejido), rövid, közép és hosszú távú erdőgazdálkodási tevékenységek végzése céljából. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. ALAPELV: HONDURAS ÁLLAM TISZTELETBEN TARTJA AZ ERDŐTERÜLETEKEN ÉLŐ ŐSLAKOS ÉS AFRIKAI SZÁRMAZÁSÚ NÉPEK JOGAIT. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2.1. kritérium: Honduras állam betartja az ILO 169. sz. egyezményét a hagyományosan a Honduras őslakos és afrikai származású népeinek birtokában lévő területekre vonatkozó tulajdonjogok és konzultációhoz való jog („szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló hozzájárulás”, FPIC) elismerésével kapcsolatban. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2.1.1. mutató: Az állam az illetékes intézményeken – az IP, a Nemzeti Agrárintézet (INA) és az ICF – keresztül teljes tulajdoni lapokat bocsát ki, az IP továbbá a kereskedelmi fakitermelés engedélyezéséhez nyilvántartásba veszi a hagyományosan Honduras őslakos és afrikai származású népeinek (PIAH) birtokában lévő erdőterületeket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A 2. eszköz esetében:
A 3. eszköz esetében:
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2.1.2. mutató: Az ICF tiszteletben tartja a Honduras őslakos és afrikai származású népeinek területein a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló jóváhagyáshoz való jogot, ahol olyan kereskedelmi fakitermelést terveznek megvalósítani, amely e népeket közvetlenül érinti. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
Megjegyzés: Az ICF konzultációs beszámolója tartalmazza az ILO őslakos és törzsi népekről szóló 169. sz. egyezményének és a hatályos nemzeti jogszabályoknak megfelelően lefolytatott konzultáció eredményét (azaz a szükséges megállapodást vagy a kereskedelmi fakitermelés elvégzésére javasolt intézkedések jóváhagyását). |
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3. ALAPELV: AZ ERDÉSZETI ÁGAZATI PIACI SZEREPLŐK BETARTJÁK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSRA, A FATERMÉKEK KITERMELÉSÉRE, SZÁLLÍTÁSÁRA, FELDOLGOZÁSÁRA ÉS KERESKEDELMÉRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYEKET ÉS SZABÁLYOKAT. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.1. kritérium: Az erdőgazdálkodási szerződéssel rendelkező erdőtulajdonosok és haszonélvezők olyan erdőgazdálkodási tervekkel vagy agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó különleges tervekkel rendelkeznek, amelyek megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.1.1. mutató: A magántulajdonú és a települési (ejido) erdőterületek kitermelési tevékenységet végző tulajdonosai jóváhagyott és érvényes erdőgazdálkodási tervvel rendelkeznek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.1.2. mutató: Az ICF-nél bejegyzett, nemzeti köztulajdonú erdőterületek fakitermelési tevékenységet folytató haszonélvezői (közösségek, agrárerdészeti szervezetek és természetes vagy jogi személyek) rendelkeznek jóváhagyott és érvényes erdőgazdálkodási tervvel. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.1.3. mutató: A magántulajdonú és az önkormányzati tulajdonban lévő (ejido) agrárerdészeti rendszerekkel rendelkező területek fakitermelési tevékenységet végző tulajdonosai agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó különleges, jóváhagyott és érvényes tervvel rendelkeznek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény: Az érintett ICF regionális erdészeti hivatal. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.1.4. mutató: jóváhagyott és érvényes erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterületek tulajdonosai és haszonélvezői éves működési tervvel, az agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó különleges tervvel rendelkező tulajdonosok pedig éves fakivágási tervvel rendelkeznek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.2. kritérium: Az erdészeti tevékenységek elvégzésével megbízott piaci szereplők, amelyeket e tevékenységek elvégzésére éves működési tervek, éves fakitermelési tervek, erdőültetvények, mentési tervek és helyreállítási tervek keretében fakitermelési engedély alapján jelölnek ki e tevékenységek elvégzésére, olyan természetes vagy jogi személyek, amelyek teljesítik az erdészeti ágazatban való működés feltételeit. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.2.1. mutató: A képesített erdészeti technikusokat, akiket éves működési tervek, éves fakitermelési tervek, erdőültetvények, mentési tervek és helyreállítási tervek keretében fakitermelési engedély alapján bíznak meg erdészeti tevékenységek elvégzésével, az ICF veszi nyilvántartásba, és a megfelelő fakitermelési engedélyek nyilvántartásában is szerepelnek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.2.2. mutató: Az éves működési tervek, éves fakitermelési tervek, erdőültetvények, mentési tervek és helyreállítási tervek keretében fakitermelési engedély alapján fakitermelési tevékenységek elvégzésére szerződtetett jogi vagy természetes személyeket az ICF veszi nyilvántartásba, és a megfelelő fakitermelési engedélyek nyilvántartásában is szerepelnek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.2.3. mutató: A független erdészeti technikusok felelnek az erdészeti tevékenységnek az éves fakitermelési tervek, erdőültetvények, mentési tervek és helyreállítási tervek keretében fakitermelési engedély alapján történő elvégzéséért. A független erdészeti technikusok szakmai szervezet tagjai, fizetőképesek, és a megfelelő fakitermelési engedélyek nyilvántartásában is szerepelnek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.3. kritérium: A gazdálkodási tervek és fakitermelési engedélyek birtokosai és haszonélvezői a jogi követelményeknek megfelelően termelik ki a faanyagot és egyéb, nem faanyag erdészeti termékeket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.3.1. mutató: Az éves működési tervekben és egyéb fakitermelési engedélyekben felsorolt tevékenységek végzésekor a gazdálkodási tervek és egyéb fakitermelési engedélyek birtokosai megfelelnek a fakitermelés műszaki szabványainak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.3.2. mutató: Az erdőterületek fakitermelési tevékenységeket folytató tulajdonosai vagy haszonélvezői jóváhagyott és érvényes mentési tervekkel rendelkeznek a természeti csapások, betegségek vagy kártevőfertőzések, köz- és/vagy magán építési projektek és mezőgazdasági hasznosítású földterületen a növényzet megváltozása által érintett erdőkre vonatkozóan. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.3.3. mutató: Az erdőültetvények tulajdonosai jóváhagyott és érvényes erdőültetvény-tanúsítvánnyal, valamint az elfoglalt, erdősített vagy újraerdősített magántulajdonú, települési (ejido) és nemzeti területeken folytatott gazdálkodásból származó termékek kitermelésére és értékesítésére vonatkozó fakitermelési engedéllyel rendelkeznek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.4. kritérium: A fakitermelési engedélyek birtokosai és haszonélvezői a jogi követelményeknek megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket alkalmaznak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.4.1. mutató: A nemzeti, települési (ejido) és a magántulajdonú erdőterületekre vonatkozó erdőgazdálkodási terveken megnevezett tulajdonosok megfelelnek a tűz, kártevőfertőzés, erdőbetegségek elleni védelmet, a vízkészletek, növény- és állatvilág védelmét szolgáló programoknak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.4.2. mutató: Az erdőgazdálkodási terven megnevezett tulajdonosok megfelelnek az erdészeti tevékenységekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati programnak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.5. kritérium: A faanyag szállítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.5.1. mutató: Az erdőből a gyűjtőközpontba szállított faanyagok, az elsődleges és másodlagos erdészeti termékkel foglalkozó vállalatok és a fatelepek rendelkeznek szállítási engedéllyel. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
Figyelem! Az ICF háromféle szállítási engedélyt állít ki: gömbfára (1), termékekre és melléktermékekre (2) és fűrészárura (3) vonatkozó engedélyt. |
Jogi hivatkozás:
A lomblevelű erdők esetében:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.5.2. mutató: Az elsődleges és másodlagos erdészeti termékkel foglalkozó vállalatok vagy fatelepek által értékesített feldolgozott faanyag bármilyen célállomásra történő szállításához engedélyezett számlákat kell használni. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.5.3. mutató: A faanyag bármely rendeltetési helyre történő szállítása során érvényes fuvarleveleket kell használni. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.6. kritérium: Azon természetes és jogi személyek, amelyeknek tulajdonában állnak vállalatok és fatelepek, megfelelnek az elsődleges és másodlagos erdészeti termékkel foglalkozó vállalatok és fatelepek alapításakor hatályos jogszabályoknak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.6.1. mutató: A települési önkormányzat és az ICF nyilvántartásba veszi azokat a természetes vagy jogi személyeket, amelyek elsődleges és másodlagos erdészeti terméket előállító vállalatok és fatelepek tulajdonosai. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.6.2. mutató: Azon természetes vagy jogi személyek, amelyeknek tulajdonában állnak elsődleges és másodlagos erdészeti termékkel foglalkozó vállalatok és fatelepek, megfelelnek a környezetvédelmi monitoring intézkedéseknek a környezeti hatás-kategóriákkal összhangban. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás: MiAmbiente:
Környezetvédelmi engedélyezési hatáskörrel rendelkező önkormányzatok:
Jogi autonómiával rendelkező önkormányzatok: Az önkormányzatokról szóló törvény (134-90. sz. rendelet) 12. és 12-A cikke. |
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.7. kritérium: Az erdészeti termelési láncban működő piaci szereplők betartják a fatermékek belföldi kereskedelmére vonatkozó hatályos szabályokat. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3.7.1. mutató: Az erdészeti termelési láncban működő piaci szereplők betartják az ezen jogszerűségi mátrixokban felsorolt, a fatermékek belföldi piacára vonatkozó szabályokat. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4. ALAPELV: AZ ERDÉSZETI ÁGAZATBAN A MUNKÁLTATÓK MEGFELELNEK A MUNKAÜGYI KÖTELEZETTSÉGEKNEK, VALAMINT A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKNEK. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4.1. kritérium: Az erdészeti ágazatban a munkáltatók megfelelnek az erdészeti ágazatban dolgozó munkavállalók felvételére és bérére vonatkozó jogszabályoknak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4.1.1. mutató: Az erdészeti ágazatban a munkáltatók szabályosan alkalmazzák (állandó vagy ideiglenes) munkavállalóikat. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4.1.2. mutató: Az erdészeti termelési láncban a munkáltatók legalább minimálbért fizetnek (állandó vagy ideiglenes) munkavállalóiknak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4.2. kritérium: Az erdészeti termelési láncban a munkáltatók betartják a munkavállalókra vonatkozó munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabályokat. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4.2.1. mutató: Az erdészeti ellátási láncban a munkáltatók gondoskodnak munkavállalóik munkahelyi egészségvédelméről és biztonságáról. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4.3. kritérium: Az erdészeti ágazatban a munkáltatók betartják a munkavállalók szociális ellátására vonatkozó szabályokat. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4.3.1. mutató: Az erdészeti termelési láncban a munkáltatók munkavállalóikat bejelentik a Hondurasi Társadalombiztosítási Intézethez (IHSS). |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. ALAPELV: AZ ERDÉSZETI ÁGAZATBAN MŰKÖDŐ PIACI SZEREPLŐK BETARTJÁK A FATERMÉKEK NEMZETKÖZI KERESKEDELMÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5.1. kritérium: A fatermékek exportőrei és importőrei jogszerűen, a szükséges engedélyek birtokában működnek, és teljesítik adó- és vámügyi kötelezettségeiket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5.1.1. mutató: Az importőrök és exportőrök a Vámeljárásnak megfelelően teljesítik vámügyi kötelezettségeiket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5.1.2. mutató: Az importőrök teljesítik a fatermékek behozatalára alkalmazandó kellő gondossági követelményeket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5.1.3. mutató: A CITES-egyezmény hatálya alá tartozó fajokból származó fatermékek exportőrei megfelelnek a CITES-egyezménynek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6. ALAPELV: AZ ERDÉSZETI ÁGAZATBAN MŰKÖDŐ PIACI SZEREPLŐK TELJESÍTIK VÁM- ÉS ADÓÜGYI KÖTELEZETTSÉGEIKET. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6.1. kritérium: Az erdészeti ágazatban működő piaci szereplők jogszerűen folytatják tevékenységüket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6.1.1. mutató: Az erdészeti ágazatban működő piaci szereplők szerepelnek az Adóhatóság nyilvántartásában. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6.2. kritérium: Az erdészeti ágazatban működő piaci szereplők teljesítik a központi kormány és az önkormányzat felé fennálló adóügyi kötelezettségeiket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6.2.1. mutató: A fakitermelési engedély birtokosai befizetik a természeti erőforrások kitermelésére vagy hasznosítására vonatkozó engedélyért az engedélyezési adót az önkormányzatokról szóló törvény végrehajtási rendeletével összhangban, valamint a hatályos önkormányzati adóztatási tervben megállapított illetékeket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6.2.2. mutató: Az erdészeti ágazatban működő piaci szereplők jövedelemadót, szolidaritási hozzájárulást és a nettó eszközállományra kivetett adót fizetnek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6.2.3. mutató: Az erdészeti ágazatban működő piaci szereplők a faértékesítésre és a fűrésztelepek szolgáltatásainak értékesítésére vonatkozó számlázási rendszert használják. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6.3. kritérium: Az erdészeti ágazatban működő piaci szereplők teljesítik a központi kormány felé fennálló vámügyi kötelezettségeiket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6.3.1. mutató: Az erdészeti ágazatban működő piaci szereplők teljesítik vámügyi kötelezettségeiket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az igazolás eszközei:
|
Jogi hivatkozás:
|
Illetékes intézmény:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Függelékek
1.
Az erdészeti ágazatban működő piaci szereplők fogalmának az e megállapodás dokumentumai szerinti meghatározásaE megállapodás összefüggésében az „erdészeti ágazatban működő piaci szereplő” olyan természetes vagy jogi személy, amely az erdészeti termelési láncban folytat tevékenységeket. Az erdészeti ágazatban működő piaci szereplők kötelesek megfelelni az e mellékletben ismertetett, az erdészeti termelési lánc különböző szakaszaiban betöltött szerepükre vonatkozó mutatóknak és igazolási eszközöknek.
|
Vállalkozó |
Meghatározás/Fogalom |
Mutató/Az igazolás eszközei |
||
|
Az erdészeti termelési láncban tevékenységeket folytató természetes vagy jogi személyek. E tevékenységek közé tartozik többek között az erdőgazdálkodás, a faanyag és a fatermékek kitermelése, feldolgozása, szállítása, értékesítése, behozatala és kivitele, valamint az erdőterület hasznosításának módosulása. Az ilyen tevékenységek végzésére megbízott alvállalkozók e meghatározás alá esnek; ide tartoznak például a láncfűrész-üzemeltetők, ellenőrzők vagy diszpécserek, kereskedelmi képviselők, szállítók és a fatermékek címzettjei. |
A táblázat különböző rovataiban. |
||
|
Természetes személyek vidéki környezetben (falvakban vagy törpefalvakban), erdőterületeken vagy az ilyen területek peremén található csoportja és szervezetei, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek az erdőgazdálkodáshoz és egyéb agrárerdészeti erőforrásokhoz. |
1.1.1/1 - 1.2.1/2 - 1.2.2/1 - 2.1.2/1 - 3.1.2/1 - 3.3.2/1 |
||
|
Jogi személyiséggel rendelkező közösségi szervezet, beleértve az agrárerdészeti szervezeteket, etnikai csoportokat, vidéki erdészeti vállalkozásokat és nemzeti erdőterületen található szervezett közösségeket, amelynek célja az erdőgazdálkodás, fakitermelés, feldolgozás, valamint az erdőkkel kapcsolatos termékek és szolgáltatások értékesítése. |
1.1.1/1 - 1.2.1/2 - 1.2.2/1 - 2.1.1/1 - 2.1.1/2 - 2.1.1/3 - 2.1.2/1 - 3.1.2/1 - 3.3.2/1 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amelynek tulajdonában erdővel borított ingatlan található, amely lehet többek között magántulajdonú, települési (ejido), nemzeti, közösségi vagy őslakos népek közös tulajdonában lévő terület. |
1.1.1/1 - 1.1.2/1 - 1.1.2/2 - 1.2.1/1 - 1.2.1/2 - 1.2.2/1 - 2.1.1/1 - 2.1.1/2 - 2.1.1/3 - 2.1.2/1 - 3.1.1/1 - 3.1.2/1 - 3.1.3/1 - 3.3.2/1 - 3.3.3/1 - 3.3.3/2 |
||
|
Az erdővel borított ingatlan teljes tulajdonjogával rendelkező természetes vagy jogi személy. |
1.1.1/1 - 2.1.1/1 - 2.1.1/2 - 2.1.2/1 - 3.1.1/1 - 3.1.3/1 - 3.3.2/1 - 3.3.3/1 - 3.3.3/2 |
||
|
Olyan település, amelynek erdővel borított terület áll a tulajdonában. |
1.1.1/1 - 1.2.2/1 - 2.1.1/1 - 2.1.1/2 - 2.1.2/1 - 3.1.1/1 - 3.1.3/1 - 3.3.2/1 - 3.3.3/1 - 3.3.3/2 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amely egy nemzeti erdőre vonatkozó jóváhagyott erdőgazdálkodási terv kedvezményezettje. |
2.1.2/1 - 3.1.2/1 - 3.1.4/1 - 3.2.1/1 - 3.2.1/2 - 3.2.2/1 - 3.2.2/2 - 3.2.3/1 - 3.2.3/2 - 3.3.1/1 - 3.3.1/2 - 3.3.2/1 - 3.4.1/1 - 3.4.1/2 - 3.4.2/1 - 3.4.2/2 - 3.5.1/1 - 3.5.2/1 - 3.5.3/1 - 6.2.1/1 - 6.2.1/2 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amely egy települési (ejido) erdőre vonatkozó jóváhagyott erdőgazdálkodási terv kedvezményezettje. |
2.1.2/1 - 3.1.1/1 - 3.1.4/1 - 3.2.1/1 - 3.2.1/2 - 3.2.2/1 - 3.2.2/2 - 3.2.3/1 - 3.2.3/2 - 3.3.1/1 - 3.3.1/2 - 3.3.2/1 - 3.4.1/1 - 3.4.1/2 - 3.4.2/1 - 3.4.2/2 - 3.5.1/1 - 3.5.2/1 - 3.5.3/1 - 6.2.1/1 - 6.2.1/2 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amely egy magánerdőre vonatkozó jóváhagyott erdőgazdálkodási terv kedvezményezettje. |
2.1.2/1 - 3.1.1/1 - 3.1.4/1 - 3.2.1/1 - 3.2.1/2 - 3.2.2/1 - 3.2.2/2 - 3.2.3/1 - 3.2.3/2 - 3.3.1/1 - 3.3.1/2 - 3.3.2/1 - 3.4.1/1 - 3.4.1/2 - 3.4.2/1 - 3.4.2/2 - 3.5.1/1 - 3.5.2/1 - 3.5.3/1 - 6.2.1/1 - 6.2.1/2 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amelynek mezőgazdasági és erdészeti termékeket kombináló termelési rendszerrel rendelkező ingatlan áll a tulajdonában. |
1.1.1/1 - 2.1.1/1 - 2.1.1/2 - 2.1.2/1 - 3.1.3/1 - 3.1.4/2 - 3.2.1/1 - 3.2.1/2 - 3.2.2/1 - 3.2.3/1 - 3.2.3/2 - 3.3.1/1 - 3.3.2/1 - 3.5.1/1 - 3.5.2/1 - 3.5.3/1 - 6.2.1/1 - 6.2.1/2 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amely az erdőültetvénnyel rendelkező ingatlan teljes jogú vagy tényleges tulajdonosa. |
1.1.1/1 - 2.1.1/1 - 2.1.1/2 - 2.1.2/1 - 3.2.1/1 - 3.2.1/2 - 3.2.2/1 - 3.2.3/1 - 3.2.3/2 - 3.3.1/1 - 3.3.2/1 - 3.3.3/1 - 3.3.3/2 - 3.5.1/1 - 3.5.2/1 - 3.5.3/1 - 6.2.1/1 - 6.2.1/2 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amely nemzeti vagy települési (ejido) terület birtokában van, vagy használja azt, a földhöz fűződő tulajdonjogot megtestesítő tulajdoni lap nélkül. Ez a piaci szereplő jogszabályban előírt eljárások alapján haszonbérleti szerződést köthet, amely lehetővé teszi számára többek között az erdőgazdálkodási tevékenységek végzését. |
1.2.1/1 - 2.1.2/1 - 3.1.2/1 - 3.3.2/1 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amelyet az állami erdészeti igazgatás vagy az önkormányzat jelölt ki egy köztulajdonban lévő (nemzeti vagy települési/ejido) erdő saját javára történő fenntartható kezelésére. |
1.2.1/1 - 2.1.2/1 - 3.1.2/1 - 3.3.2/1 |
||
|
Olyan, a jóváhagyott és érvényes erdőgazdálkodási terven megnevezett tulajdonos által kijelölt természetes vagy jogi személy, amely fakitermelési tevékenységeket folytat természetes és/vagy telepített fenyő- és lomblevelű erdőkben. |
3.2.2/1 - 3.2.2/2 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy az erdészeti ágazatban, amelynek tevékenysége a fatermékek fuvarozása vagy szállítása. |
3.5.1/1 - 3.5.2/1 - 3.5.3/1 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
||
|
Erdészeti vagy hasonló szakember, aki köz- vagy magántulajdonú erdőkben gazdálkodási tervek vagy jóváhagyott működési tervek segítségével biztosítja az erdők kezelését és fenntartható fejlődését, és aki szakmai feladatkörével összhangban tanúsító tisztviselő is. |
3.2.1/1 - 3.2.1/2 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
||
|
Szabadúszó erdészeti szakember, aki az erdészeti ágazatban folytat tevékenységet, a működési tervek végrehajtásának kivételével. |
3.2.3/1 - 3.2.3/2 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
||
|
Az ország területén kívül fatermékekkel kereskedő természetes vagy jogi személy. |
5.1.1/1 - 5.1.3/1 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amely külföldről szerez be fatermékeket, hogy azokat az ország területén belül vagy azon kívül forgalmazza, értékesítse és/vagy feldolgozza. |
5.1.1/1 - 5.1.2/1 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amely olyan erdészeti termékekkel foglalkozó vállalat tulajdonosa vagy jogi képviselője, amely gömbfa (természetes állapotában) vagy bármely más faanyag vagy nem fából származó, az erdőben található nyersanyag első feldolgozását végzi. |
3.6.1/1 - 3.6.1/2 - 3.6.2/1 - 3.6.2/2 - 3.7.1/1 - 3.7.1/2 - 3.7.1/3 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amely olyan erdészeti termékekkel foglalkozó vállalat tulajdonosa vagy jogi képviselője, amely elsődleges erdészeti termékekkel foglalkozó vállalattól származó termékek vagy bármely más faanyag vagy nem fából származó, az erdőben található nyersanyag feldolgozását végzi. |
3.6.1/1 - 3.6.1/2 - 3.6.2/1 - 3.6.2/2 - 3.7.1/1 - 3.7.1/2 - 3.7.1/3 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
||
|
Olyan természetes vagy jogi személy, amely olyan telek, telep vagy raktárterület tulajdonosa vagy törvényes képviselője, ahol faanyag országos szinten/hazai piacon történő adásvételére kerül sor. |
3.6.1/1 - 3.6.1/2 - 3.6.2/1 - 3.6.2/2 - 3.7.1/1 - 3.7.1/2 - 3.7.1/3 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
||
|
Olyan, akár magánjogi, akár közjogi értelemben vett természetes vagy jogi személy, amely munkaszerződés vagy munkaviszony keretében egy vagy több munkavállaló szolgálatait veszi igénybe. Ez a fogalommeghatározás valamennyi szintre vonatkozik. |
4.1.1/1 - 4.1.2/1 - 4.2.1/1 - 4.3.1/1 - 4.3.1/2 - 4.3.1/3 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
2.
A jogszerűségi mátrixokkal kapcsolatos állami intézmények|
Érintett intézmény |
Az igazolás eszközei |
|
Erdővédelem és -fejlesztés, Védett Területek, Vadon Élő Állatok és Növények Nemzeti Intézete (ICF) |
1.1.2/2 - 1.2.1/1 - 1.2.1/2 - 1.2.2/1 - 2.1.1/3 - 2.1.2/1 - 3.1.1/1 - 3.1.2/1 - 3.1.3/1 - 3.1.4/1 - 3.1.4/2 - 3.2.1/1 - 3.2.1/2 - 3.2.2/1 - 3.2.2/2 - 3.2.3/1 - 3.2.3/2 - 3.3.1/1 - 3.3.1/2 - 3.3.2/1 - 3.3.3/1 - 3.3.3/2 - 3.4.1/1 - 3.4.1/2 - 3.4.2/1 - 3.4.2/2 - 3.5.1/1 - 3.5.2/1 - 3.6.1/2 - 3.7.1/1 - 3.7.1/2 - 3.7.1/3 - 5.1.2/1 |
|
Települési önkormányzatok |
1.2.2/1 - 3.6.1/1 - 3.6.2/1 - 3.6.2/2 - 6.2.1/1 - 6.2.1/2 |
|
Adóhivatal (SAR) |
3.5.2/1 - 3.5.3/1 - 6.1.1/1 - 6.2.2/1 - 6.2.3/1 - 6.3.1/1 |
|
Tulajdonjogi Hivatal (IP) |
1.1.1/1 - 1.1.2/1 - 2.1.1/1 |
|
Foglalkoztatási és Társadalombiztosítási Minisztérium (STSS) |
4.1.1/1 - 4.1.2/1 - 4.2.1/1 |
|
Energiaügyi, Természeti Erőforrások, Környezetvédelmi és Bányászati Minisztérium (MiAmbiente) |
3.6.2/1 - 3.6.2/2 |
|
Nemzeti Agrárintézet (INA) |
2.1.1/2 |
|
Földművelésügyi és Állattenyésztési Minisztérium (SAG) |
5.1.3/1 |
|
Vámbevételi Aligazgatóság (DARA) |
5.1.1/1 |
|
Hondurasi Társadalombiztosítási Intézet (IHSS) |
4.3.1/1 |
3.
A jogszerűségi mátrixokban szereplő jogi eszközök listájaA listát a jogszerűségi mátrixokban szereplő jogi hivatkozások sorrendjének figyelembevételével állították össze, kezdve az 1. alapelvvel.
|
1. |
A tulajdonjogról szóló törvény (082-2004. sz. rendelet). |
|
2. |
Az erdészetről, védett területekről, valamint a vadon élő állatokról és növényekről szóló törvény (98-2007. sz. rendelet). |
|
3. |
A települési (ejido) területeknek a közösségi erdészet összefüggésében értelmezett erdőgazdálkodásáról szóló 027-2015. sz. ICF megállapodás. |
|
4. |
A 169. sz. ILO-egyezmény ratifikálása (026-94. sz. rendelet). |
|
5. |
A tulajdonjogról szóló törvény végrehajtási rendelete (003-2010. sz. megállapodás). |
|
6. |
Az agrárreformról szóló, a mezőgazdasági ágazat korszerűsítéséről és fejlesztéséről szóló 31-92. sz. rendelet által módosított 170. sz. törvényerejű rendelet. |
|
7. |
61-2013. sz. rendelet, amely felhatalmazza az ICF-et, hogy válaszoljon a Honduras őslakos és afrikai származású népeinek szervezetei által benyújtott, a közösségi és közösségek közötti területekre vonatkozó tulajdoni lapok kiadására irányuló kérelmekre. |
|
8. |
031-2012. sz.ICF megállapodás azon eljárásról, amelynek keretében Hondurasnak a Rio Plátano Bioszféra területén élő, őslakos és afrikai származású népeinek ősi földjeire vonatkozó tulajdoni lapokat kiadják. |
|
9. |
Az agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó különleges tervekkel (PESA) kapcsolatos műszaki szabványok 100 hektárnál kisebb birtokokon történő alkalmazására vonatkozó utasítások (010-2015. sz. ICF megállapodás). |
|
10. |
Az erdészetről, védett területekről, valamint a vadon élő állatokról és növényekről szóló törvény általános végrehajtási rendelete (031-2010. sz. megállapodás). |
|
11. |
Az elsődleges és másodlagos erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok és fatelepek által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló, 045 A-2013. sz. megállapodás alkalmazására vonatkozó utasítások. |
|
12. |
Közigazgatási útmutató fenyőerdők fakitermelési terveihez (DE-ICF-001-2013. sz. ICF-körlevél). |
|
13. |
A kötelező szakmai szervezeti tagságról szóló törvény (073. sz. rendelet). |
|
14. |
A lomblevelű erdőkkel kapcsolatos erdőgazdálkodási tervek és működési tervek kidolgozására vonatkozó műszaki szabványokról és iránymutatásokról szóló 050-2012. sz. ICF megállapodás. |
|
15. |
Mentési tervek jóváhagyása (030-2013. sz. ICF megállapodás). |
|
16. |
Erdőtelepítési tanúsítványok kiállítására vonatkozó szabályok kézikönyve (DE-MP-071-2010. sz. ICF-határozat,). |
|
17. |
Útmutató és szabványok a jobb erdőgazdálkodásért (DE-MP-285-2010. sz. ICF határozat). |
|
18. |
A számlázási rendszerhez és annak módosításaihoz kapcsolódó végrehajtási rendelet (189-2014. sz. megállapodás). |
|
19. |
Az önkormányzatokról szóló törvény általános végrehajtási rendelete (018-93. sz. megállapodás). |
|
20. |
A környezetvédelemről szóló általános törvény (104-93. sz. rendelet). |
|
21. |
A Nemzeti Környezeti Hatásvizsgálati Rendszerre vonatkozó végrehajtási rendelet (008-2015. sz. végrehajtási megállapodás). |
|
22. |
A környezetvédelemről szóló általános törvény módosításai (181-2007. sz. rendelet). |
|
23. |
Az önkormányzatokról szóló törvény (134-90. sz. rendelet). |
|
24. |
Munka törvénykönyve (189-1959. sz. rendelet). |
|
25. |
A munkafelügyeletről szóló törvény (178-2016. sz. rendelet). |
|
26. |
A minimálbérről szóló, 1971. június 3-án jóváhagyott törvény (103. sz. rendelet) és annak módosításai. |
|
27. |
A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére irányuló intézkedésekről szóló általános végrehajtási rendelet (053-04. sz. megállapodás). |
|
28. |
A társadalombiztosítási törvény (140-1959. sz. rendelet) és a módosításait tartalmazó, 2001. június 1-jei 080-2001. sz. rendelet. |
|
29. |
A Közép-Amerikai Egységes Vámkódexre (RECAUCA) vonatkozó végrehajtási rendelet(224-2008. sz. határozat (COMIECO-XLIX)). |
|
30. |
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) végrehajtásának eljárási szabályzata (936-13. sz. SAG-megállapodás). |
|
31. |
A nemzeti adónyilvántartásról szóló törvény (102-1974. sz. törvényerejű rendelet). |
|
32. |
A tisztességes adózásról szóló törvény (051-2003. sz. rendelet). |
|
33. |
A jövedelemadóról szóló törvény (25-1963. sz. rendelet). |
|
34. |
Az adóbevételek erősítéséről, a társadalmi egyenlőségről és az közkiadások racionalizálásáról szóló törvény (017-2010. sz. rendelet). |
III. MELLÉKLET
A HONDURASBÓL KIVITT ÉS FLEGT-ENGEDÉLY HATÁLYA ALATT ÁLLÓ FATERMÉKEKNEK AZ UNIÓBAN TÖRTÉNŐ SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁSÁT SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK
KERETRENDSZER
Az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (1) és annak végrehajtási rendelete (2) szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján a FLEGT-engedély hatálya alatt álló, Hondurasból származó faanyag és fatermékek beléphetnek az uniós piacra.
Ezen rendeletek előírják az azokban megállapított eljárásoknak nemzeti feltételekhez, és különösen annak lehetőségéhez történő adaptálását, hogy az uniós piacra történő belépéskor a FLEGT-engedélyek elfogadásáért felelős illetékes hatóságok akár a vámhatóságok, akár más nemzeti igazgatási szervek is lehessenek. Ezért a folyamat leírása az igazolást két lépésre osztja fel: (1) az engedélyekkel kapcsolatos dokumentumalapú ellenőrzések és (2) a tényleges szállítmány FLEGT-engedélynek való megfelelését biztosító fizikai ellenőrzések.
Ezen eljárás célja a Honduras által bevezetett ellenőrzések kiegészítése és annak igazolása, hogy az Unióba történő belépéskor bemutatott FLEGT-engedélyek valóban azok, amelyeket a hondurasi FLEGT engedélyező hatóság szabályszerűen adott ki és tart nyilván, és hogy ezen engedélyek ténylegesen azokra a szállítmányokra vonatkoznak, amelyekre azokat a hondurasi hatóságok az előírásoknak megfelelően kiadták. Az illetékes hatóságok a hondurasi FLEGT-engedélyek jogszerűségét és érvényességét biztosító rendszerrel kapcsolatos kérdéseiket e megállapodás 9., 11., 19. és 24. cikkével összhangban a végrehajtási vegyes bizottsághoz intézhetik, az e melléklet 3. cikkében megállapított, az illetékes hatóságokra vonatkozó információkérési eljárásnak megfelelően.
1. CIKK
A FLEGT-engedélyek feldolgozása
1. Az engedélyt azon tagállam illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, amelyben a FLEGT-engedéllyel rendelkező szállítmányt szabad forgalomba bocsáthatónak nyilvánították (3). Ez történhet elektronikus formában vagy más hasonlóan gyors eljárás útján.
2. Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti eljárásoknak megfelelően a FLEGT-engedély elfogadása esetén azonnal értesítik a vámhatóságokat.
2. CIKK
A FLEGT-engedéllyel kapcsolatos dokumentáció érvényességének ellenőrzése
1. A papíralapú FLEGT-engedélyek a IV. mellékletben bemutatott engedélymintának felelnek meg. Érvénytelen az a FLEGT-engedély, amely nem felel meg a IV. mellékletben meghatározott követelményeknek és előírásoknak.
2. Érvénytelen az a FLEGT-engedély, amelyet a rajta feltüntetett lejárati napot követően továbbítanak.
3. A FLEGT-engedélyben foglalt adatok törlése vagy módosítása csak akkor fogadható el, ha az engedélyező hatóság érvényesítette ezen törléseket vagy módosításokat.
4. A FLEGT-engedély érvényességének meghosszabbítása csak akkor fogadható el, ha az engedélyező hatóság érvényesítette ezen hosszabbítást.
5. A FLEGT-engedély másodpéldánya vagy cserepéldánya csak akkor fogadható el, ha azt az engedélyező hatóság bocsátotta ki és érvényesítette.
3. CIKK
Kiegészítő tájékoztatás kérése
1. Amennyiben kétség merülne fel a FLEGT-engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét vagy valódiságát illetően, az illetékes hatóságok kiegészítő tájékoztatást kérhetnek az engedélyező hatóságtól.
2. A szóban forgó FLEGT-engedély, másodpéldány vagy cserepéldány másolata továbbítható a kérelemmel együtt.
3. Ha a FLEGT engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja a FLEGT-engedélyt és javított példányt ad ki, amelyet a „Duplicado” (Másodpéldány) pecséttel hitelesít, és továbbítja azt az illetékes hatósághoz.
4. CIKK
A FLEGT-engedély és a szállítmány közötti megfelelés igazolása
1. Ha a szállítmányra vonatkozó további ellenőrzés szükséges azt megelőzően, hogy az illetékes hatóságok eldönthetnék, hogy a FLEGT-engedély elfogadható-e, ellenőrzést lehet végezni annak megállapítása érdekében, hogy a kérdéses szállítmány megfelel-e a FLEGT-engedélyben foglalt információknak, valamint az adott engedélyre vonatkozó, az engedélyező hatóság által nyilvántartott adatoknak.
2. Ha a szabad forgalomba bocsátásra bemutatott szállítmányban található fatermékek térfogata vagy tömege nem tér el 10 %-kal nagyobb mértékben a vonatkozó FLEGT-engedélyben feltüntetett térfogattól vagy tömegtől, úgy kell tekinteni, hogy a szállítmány megfelel a FLEGT-engedélyben megadott, térfogatra vagy tömegre vonatkozó információknak.
3. Ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a szállítmány megfelel-e a FLEGT-engedélynek, az illetékes hatóság további pontosítást kérhet az engedélyező hatóságtól.
4. Az engedélyező hatóság kérheti az illetékes hatóságtól a szóban forgó FLEGT-engedély vagy cserepéldány egy példányának elküldését.
5. Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja a FLEGT-engedélyt és javított példányt ad ki, amelyet a „Duplicado” (Másodpéldány) pecséttel hitelesít, és továbbítja azt az illetékes hatósághoz.
6. Ha az illetékes hatóság 21 munkanapon belül nem kap választ az e megállapodás 9. cikke szerinti, további pontosításra irányuló kérésére, az illetékes hatóság elutasítja a FLEGT-engedélyt, és a vonatkozó jogszabályokkal és eljárásokkal összhangban jár el.
7. A FLEGT-engedély nem fogadható el, ha – az e melléklet 3. cikke szerinti kiegészítő tájékoztatás nyújtását vagy az ezen cikk szerinti további ellenőrzést követően – megállapítást nyert, hogy a FLEGT-engedély nem felel meg a szállítmánynak.
5. CIKK
A szállítmány érkezését megelőző ellenőrzés
1. A FLEGT-engedélyt a hatálya alá tartozó szállítmány érkezése előtt is be lehet nyújtani.
2. A FLEGT-engedély akkor fogadható el, ha megfelel a IV. mellékletben meghatározott valamennyi követelménynek, és ha az e melléklet 2., 3. és 4. cikkének megfelelően nincs szükség további igazolásra.
6. CIKK
Egyéb kérdések
1. Az Unió érintett tagállama vonatkozó jogszabályai és eljárásai eltérő rendelkezéseinek hiányában az igazolás elvégzése során felmerült költségeket az importőrnek kell állnia.
2. Amennyiben a FLEGT-engedélyek igazolása során tartós nézeteltérések vagy nehézségek merülnek fel, az ügy a végrehajtási vegyes bizottság elé utalható.
7. CIKK
Szabad forgalomba bocsátás
1. A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot tartalmazó egységes vámokmány 44. rovatában hivatkozni kell a nyilatkozat hatálya alá tartozó fatermékekre vonatkozó engedély számára.
2. Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot elektronikus úton teszik meg, a fenti hivatkozást az erre rendelt rovatban kell feltüntetni.
3. A faanyag és a fatermékek csak akkor bocsáthatók szabad forgalomba, amikor lezárultak az e mellékletben bemutatott eljárások.
(1) EU HL L 347., 2005.12.30., 1. o.
(2) A Bizottság 1024/2008/EK rendelete (2008. október 17.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (EU HL L 277., 2008.10.18., 23. o.).
(3) A szabad forgalomba bocsátás uniós vámeljárás. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 201. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében a szabad forgalomba bocsátás a következőket foglalja magában: a) az esedékes behozatali vámok beszedése; b) adott esetben egyéb terhek beszedése, ahogyan azt az egyéb terhek beszedésére vonatkozó hatályban lévő vonatkozó rendelkezések előírják; c) kereskedelempolitikai intézkedések, valamint tilalmak és korlátozások alkalmazása, amennyiben azokat egy korábbi szakaszban még nem alkalmazták (ebben a konkrét esetben igazolni kell a FLEGT-engedély meglétét); és d) az áruk behozatala tekintetében megállapított egyéb alakiságok elvégzése. A szabad forgalomba bocsátással a nem uniós áru uniós vámjogi státust szerez.
IV. MELLÉKLET
A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIBOCSÁTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
1. CIKK
A FLEGT-engedélyekre vonatkozó általános követelmények
1. A Hondurasból származó, az I. mellékletben felsorolt fatermékeknek az Unióba történő belépéshez FLEGT-engedéllyel kell rendelkezniük.
2. A FLEGT-engedélyt az Instituto de Conservación y Desarrollo Forestal, Áreas Protegidas y Vida Silvestre (ICF) állítja ki, és megerősíti, hogy az Unióba történő kivitelre szánt fatermék-szállítmányt jogszerűen állították elő, és azt az e megállapodásban meghatározott kritériumokkal és eljárásokkal összhangban igazolták.
3. A FLEGT-engedélyeket papír alapon vagy elektronikus formában állítják ki.
4. Minden egyes exportőr minden egyes szállítmányához FLEGT-engedély kiállítása szükséges az Unióba történő első belépési ponton.
5. A papíralapú és az elektronikus FLEGT-engedélyek tartalmazzák az 1. függelékben meghatározott információkat, amelyeket a 2. függelékben foglalt utasításokkal összhangban kell kitölteni.
6. Vámkezelés előtt a kérelmező az Unióba történő kivitelhez a FLEGT-engedélyt, más célországokba történő kivitelhez pedig a H-Legal engedélyt nyújtja be a vámhatóságnak, és csatolja az egyéb szükséges dokumentumokat. A FLEGT-engedély vagy a H-Legal engedély kiadására irányuló eljárásokat és annak az egységes vám-árunyilatkozathoz fűződő viszonyát az e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kell kidolgozni.
7. A FLEGT-engedély a lejártát követően érvénytelennek minősül.
8. Amennyiben az eltérő fajtájú fatermékekből álló szállítmányok esetében nem megoldható az 1. függelék 1. szakaszában meghatározott formanyomtatványban előírt összes információ megadása, a FLEGT-engedélyhez engedélyezett melléklet csatolható, amely tartalmazza az 1. függelék 2. szakaszában előírt mennyiségi és minőségi információkat.
9. A 8. bekezdéssel összhangban engedélyezett melléklet tartalmazza a szállítmány leírására vonatkozó olyan információ, amely nem fér bele az 1. függelék 1. szakaszában meghatározott formanyomtatvány releváns rovataiba.
10. Ha a minőségi információkat mellékletben (pótlapokon) adják meg, a FLEGT-engedély vonatkozó rovatai nem a szállítmányra vonatkozó információkat tartalmazzák, hanem erre a mellékletre (pótlapokra) való hivatkozást.
11. A FLEGT-engedélyek érvényességének meghosszabbításához, valamint visszavonásának, cseréjének és kezelésének meghatározásához kapcsolódó követelményeket és eljárásokat az e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kell kidolgozni. A FLEGT-engedélyek kiadására irányuló eljárásokat nyilvánosságra kell hozni.
12. Honduras kormánya az Unió rendelkezésére bocsátja a FLEGT-engedély hitelesített mintáját, az engedélyező hatóság bélyegzőinek mintáit és a felhatalmazott munkatársak aláíráspéldányát.
13. A FLEGT-engedély eredeti példánya, másodpéldánya és cserepéldánya nem minősül érvényesnek, és nem fogadható el, ha az engedélyek kiállításának e mellékletben meghatározott módját megváltoztatták vagy módosították.
14. A jóváhagyott FLEGT-engedélyek esetében az exportőr részére e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell kiállítani az engedély eredeti és összes egyéb példányait.
2. CIKK
A FLEGT engedélyező hatóság felelőssége
1. A hondurasi engedélyező hatóság – a FLEGT Engedélyező Osztály révén – az ICF. Az ICF Jogszerűség-igazolási Osztálya felel a jogszabályi megfelelés igazolásáért.
2. Az engedélyező hatóság felel a Honduras és az uniós tagállamok illetékes hatóságai, valamint a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdésekért felelős egyéb hondurasi hatóságok közötti információcseréért.
3. Az engedélyező hatóság az exportőr kérésére az érvényességi időt (csak egyetlen alkalommal) legfeljebb három (3) hónappal hosszabbíthatja meg. A FLEGT-engedély meghosszabbítása esetén az engedélyező hatóság feltünteti és érvényesítiaz új lejárati dátumot.
4. Az engedélyező hatóság hamisíthatatlan módszerrel biztosítja a FLEGT-engedélyek valódiságát, amellyel elkerülhetők az esetleges törlések vagy változtatások.
5. Az engedélyező hatóság rendszereket hoz létre az engedélyek papíralapú és elektronikus nyilvántartásához, hogy az exportőr földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve válaszolhasson annak kérelmére. A FLEGT engedélyezési rendszert fokozatosan összekapcsolják a Hondurasi Egyablakos Külkereskedelmi Rendszerrel (Sistema de Ventanilla Única de Comercio Exterior de Honduras, VUCEH), amennyiben azt a körülmények lehetővé teszik.
6. Az engedélyező hatóság minden esetben értesíti a releváns uniós tagállam illetékes hatóságát, ha valamely FLEGT-engedély érvényességét meghosszabbítják, vagy ha az engedélyt visszavonják vagy lecserélik.
7. Az engedélyező hatóság kezeli a beérkezett kérelmeket, a kiadott FLEGT-engedélyeket és az elutasított kérelmeket tartalmazó adatbázist.
3. CIKK
A FLEGT-engedélyek kibocsátására irányuló eljárás
1. A termékek jogszerűségének biztosítására irányuló eljárást az V. melléklettel összhangban még a FLEGT-engedély kiadása előtt le kell folytatni. A FLEGT-engedélyek kezelésének lépéseit az alábbiak ismertetik (lásd az 1. ábrát).
|
a) |
A FLEGT-engedély megszerzéséhez az exportőrnek a következő dokumentumokat kell benyújtania:
|
|
b) |
A kérelem kézhezvételekor a FLEGT Engedélyezési Osztály:
|
|
c) |
A jogszerűségi mátrixok valamennyi vonatkozó mutatójának és az ellátási láncra vonatkozó követelményeknek való megfelelésről gyűjtött információk alapján a Jogszerűség-igazolási Osztály megállapítja, hogy teljesültek-e a jogszerűség követelményei, és a FLEGT Engedélyezési Osztály rendelkezésére bocsátja a következőket:
|
|
d) |
A kérelem, az alátámasztó dokumentumok és a Jogszerűség-igazolási Osztály jogszabályi megfelelésre vonatkozó döntése alapján a FLEGT Engedélyezési Osztály kiállítja vagy elutasítja a FLEGT-engedélyt. |
|
e) |
A FLEGT-engedély megadásával kapcsolatos valamennyi információt egy külön adatbázisban kell vezetni. |
2. Az Unióba történő kivitel esetén az I. mellékletben említett valamennyi faterméknek – a mintákat és a bemutató termékeket is beleértve – FLEGT-engedéllyel kell rendelkeznie.
4. CIKK
A papíralapú FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírások
1. A papíralapú FLEGT-engedélyeknek meg kell felelniük az 1. függelékben meghatározott formátumnak.
2. A papír A4-es méretű. A papír a bélyegző mellett különböző logókat ábrázoló vízjeleket is tartalmaz, a hondurasi címert vagy emblémát is beleértve.
3. A FLEGT-engedélyeket írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni. Szükség esetén kézzel is kitölthetők.
4. Az engedélyező hatóság lehetőleg acélból készült fémbélyegzőt használ. Az engedélyező hatóság azonban perforált betűk és számok kombinációját tartalmazó szárazbélyegzőt is használhat.
5. Az engedélyező hatóság az odaítélt mennyiség számmal és betűvel történő rögzítésére bármilyen hamisíthatatlan módszert igénybe vehet, ami lehetetlenné teszi további számok vagy hivatkozások utólagos beírását.
6. A FLEGT-engedély nyomtatványa nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezen törléseket vagy betoldásokat az engedélyező hatóság pecsétjével és aláírásával hitelesítik.
7. A FLEGT-engedélyt spanyol nyelven kell kitölteni és nyomtatni.
5. CIKK
A FLEGT-engedélyek kiállításának formátuma
1. A FLEGT-engedélyeket a fatermékekre vonatkozó hondurasi jogszerűség-igazolási rendszeren belül működő számítógépes rendszer segítségével állítják ki.
2. A számítógépes rendszerhez nem kapcsolódó uniós tagállamok számára papíralapú FLEGT-engedélyt bocsátanak rendelkezésre.
6. CIKK
A FLEGT-engedély példányai
1. A FLEGT-engedély egy eredeti dokumentumból és öt másolatból áll.
2. Az eredeti példánnyal a FLEGT-engedélyes rendelkezik.
3. Az öt számozott másolatot a következőképpen kell felhasználni:
|
a) |
1. másolat: a FLEGT engedélyező hatóság kapja meg további igazolások céljából; |
|
b) |
2. másolat: kíséri a szállítmányt. A FLEGT-engedélyes kapja meg, hogy elküldje azt a szállítmánnyal együtt a termék vevőjének, aki benyújtja azt azon tagállam vámhatóságához, amelyben az engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátás céljából érkezik; |
|
c) |
3. másolat: a FLEGT-engedélyes kapja meg, hogy elküldje azt a vevőnek, aki az engedély másolatát benyújtja azon tagállamnak a FLEGT-engedélyekért felelős hatóságához, amelyben az engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátás céljából érkezik; |
|
d) |
4. másolat: a hondurasi vámhatóságoké, kivitelellenőrzési célokra; |
|
e) |
5. másolat: a FLEGT-engedélyesé, nyilvántartás céljából. |
7. CIKK
A FLEGT-engedély érvényessége, visszavonása és cseréje
1. A FLEGT-engedély érvényessége és meghosszabbítása
A FLEGT-engedély a kiállításának napján lép érvénybe, és a kiállításának napjától számított hat (6) hónapig érvényes. A FLEGT-engedélyben meg kell jelölni annak lejárati idejét.
2. A FLEGT-engedély visszavonása
|
2.1 |
A FLEGT-engedély érvényessége megszűnik, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz, ha az engedély hatálya alá tartozó fatermékek az Unióba érkezést megelőzően szállítás közben elvesznek vagy megsemmisülnek. |
|
2.2 |
A FLEGT-engedélyt az alábbi körülmények között vissza kell vonni:
|
|
2.3 |
Az exportőr önként is visszaadhatja az engedélyt, ha úgy dönt, hogy nem használja fel azt. |
3. A FLEGT-engedély cseréje
|
3.1 |
Ha az engedély uniós illetékes hatóságoknak szánt eredeti példánya és/vagy másolatai elvesznek, megsemmisülnek vagy ellopják azokat, a FLEGT-engedélyes vagy meghatalmazott képviselője az engedélyező hatósághoz fordulhat, és az eredeti példány és/vagy a másolatok elvesztésének, ellopásának vagy megsemmisülésének igazolása ellenében kérelmezheti az engedély pótlását. |
|
3.2 |
Az engedélyező hatóság az engedélyes kérésére és a kérés mérlegelését követően kiállítja a FLEGT-engedély cserepéldányát. |
|
3.3 |
Honduras kormánya az Unió rendelkezésére bocsátja a FLEGT-engedély hitelesített mintáját, az engedélyező hatóság bélyegzőinek mintáit és a felhatalmazott munkatársak aláíráspéldányát. |
|
3.4 |
A FLEGT-engedély cserepéldánya tartalmazza az eredeti FLEGT-engedélyben foglalt információkat és bejegyzéseket, beleértve az engedély számát is. A FLEGT-engedély cserepéldányán fel kell tüntetni a „licencia de sustitución” (csereengedély) megjelölést. |
|
3.5 |
Amennyiben egy elveszett vagy ellopott FLEGT-engedély előkerül, akkor az előkerült engedély nem használható fel, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz. |
8. CIKK
A FLEGT-engedélyek kiadásával kapcsolatos szabálysértések kezelése
A fatermékekkel kapcsolatos szabálysértés vagy hamis információ, a FLEGT-engedélyen szereplő információk hamisítása, megváltoztatása vagy módosítása vagy a FLEGT engedélyezési rendszerre vonatkozó szabályok megszegése esetén a szabálysértés mértékének megfelelő és a hondurasi jogszabályokkal összhangban álló közigazgatási vagy jogi intézkedések meghozatalára kerül sor.
9. CIKK
A FLEGT-engedély érvényességét és valódiságát illető kétségek
1. Ha kétség merül fel a FLEGT-engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét vagy valódiságát illetően, az illetékes hatóság ellenőrizheti azt a rendszerben, vagy további tájékoztatást kérhet a FLEGT engedélyező hatóságtól. Csak a FLEGT engedélyező hatóság felelősségi és hatáskörébe tartozik az engedély érvényességére vagy valódiságára vonatkozó tájékoztatás nyújtása.
2. Az engedélyező hatóság szükség esetén kérheti az illetékes hatóságoktól a szóban forgó FLEGT-engedély vagy cserepéldány egy példányának elküldését.
3. Ha a FLEGT engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és kibocsát egy javított példányt, amely tartalmazza a „Duplicado” (Másodpéldány) pecséttel történő hitelesítést, és továbbítja azt az illetékes hatósághoz.
4. Ha megerősítést nyer a FLEGT-engedély érvényessége, az engedélyező hatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot. A visszaküldött másolatokat a FLEGT engedélyező hatóság megfelelő módon hitelesíti.
5. Amennyiben a szóban forgó FLEGT-engedély nem érvényes, az engedélyező hatóság erről lehetőség szerint elektronikus úton értesíti az illetékes hatóságot.
6. Amennyiben kétség merül fel a FLEGT-engedély érvényességét vagy valódiságát illetően, az engedélyező hatóság köteles válaszolni az illetékes hatóságok és egyéb hondurasi hatóságok kérdéseire, valamint kérésre kiegészítő tájékoztatást és pontosításokat nyújtani.
1. függelék
1.
A FLEGT-engedély formanyomtatványa
2.
A szállítmányokra vonatkozó kiegészítő tájékoztatásA következő tájékoztatás a FLEGT-engedélyre vonatkozik.
|
Tételszám |
A faanyag vagy a fatermékek kereskedelmi megnevezése |
HR-kód |
Közismert és tudományos név |
Kitermelési ország |
A kitermelési ország ISO-kódja |
Mennyiség (m3) |
Tömeg (kg) |
Egységek száma |
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
Kiállítás helye |
Dátum (nap/hónap/év) |
A FLEGT engedélyező hatóság aláírása és bélyegzője |
|
|
|
|||
2. függelék
UTASÍTÁSOK A FORMANYOMTATVÁNY KITÖLTÉSÉHEZ
Általános
|
— |
Kérjük, nyomtatott nagybetűkkel töltse ki. |
|
— |
Az országok ISO-kódja a két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzéseknek felel meg.
|
V. MELLÉKLET
A FATERMÉKEKRE VONATKOZÓ HONDURASI JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER (LAS)
Tartalomjegyzék
|
1. |
BEVEZETÉS |
|
1.1 |
Háttér-információk |
|
1.2 |
A fatermékekre vonatkozó hondurasi jogszerűség-igazolási rendszer célja |
|
1.3 |
Az erdőgazdálkodás fejlesztésére irányuló új eszközök és elemek |
|
2. |
A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZERRE VONATKOZÓ HONDURASI JOGI KERET |
|
2.1 |
Nemzetközi egyezmények és szerződések |
|
2.2 |
Regionális egyezmények és szerződések |
|
2.3 |
A természeti erőforrások fenntartható kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályok |
|
2.4 |
A munkaerőpiacra vonatkozó nemzeti jogszabályok |
|
2.5 |
A fatermékek kivitele után fizetendő állami és önkormányzati adók megfizetésére vonatkozó nemzeti jogszabályok |
|
2.6 |
Közigazgatási eljárásokra, átláthatósági mechanizmusokra és a lakosság bevonására vonatkozó nemzeti jogszabályok |
|
2.7 |
Bírósági végrehajtók által alkalmazott nemzeti jogszabályok |
|
3. |
A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER ELEMEI |
|
3.1 |
A jogszerűség fogalmának meghatározása |
|
3.2 |
A jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés igazolása |
|
3.3 |
Az ellátási lánc ellenőrzései |
|
3.4 |
A FLEGT és a H-Legal engedélyezési folyamat |
|
3.5 |
Független ellenőrzés |
|
4. |
A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYI KERETE ÉS A RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ SZEREPLŐK SZEREPE |
|
4.1 |
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában részt vevő szereplők szerepe |
|
4.2 |
Állami intézmények |
|
4.2.1 |
Erdővédelem és -fejlesztés, Védett Területek, Vadon Élő Állatok és Növények Nemzeti Intézete (ICF) |
|
4.2.2 |
Adóhivatal (SAR) |
|
4.2.3 |
Települési önkormányzatok |
|
4.2.4 |
Tulajdonjogi Hivatal (IP) |
|
4.2.5 |
Foglalkoztatási és Társadalombiztosítási Minisztérium (STSS) |
|
4.2.6 |
Hondurasi Társadalombiztosítási Intézet (IHSS) |
|
4.2.7 |
Energiaügyi, Természeti Erőforrások, Környezetvédelmi és Bányászati Minisztérium (MiAmbiente) |
|
4.2.8 |
Nemzeti Agrárintézet (INA) |
|
4.2.9 |
Földművelésügyi és Állattenyésztési Minisztérium (SAG) |
|
4.2.10 |
Vámbevételi Aligazgatóság (DARA) |
|
4.2.11 |
Közvetetten érintett kormányzati intézmények |
|
4.3 |
Erdészeti magánszektor |
|
4.4 |
Civil társadalmi szervezetek |
|
4.4.1 |
Helyi szervezetek |
|
4.4.2 |
Nem kormányzati fejlesztési szervezetek |
|
4.5 |
Honduras őslakos és afrikai származású népei (PIAH) |
|
4.6 |
Kapacitásépítés |
|
5. |
A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER HATÁLYA |
|
5.1 |
A jogszerűség-igazolási rendszer alá tartozó fatermékek |
|
5.2 |
A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó piacok |
|
5.3 |
A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá faanyag-források |
|
5.3.1 |
Hondurasban kitermelt faanyag |
|
5.3.2 |
Behozott fa |
|
5.3.3 |
E megállapodás hatálya alá nem tartozó faanyag |
|
5.4 |
A jogszerűség-igazolási rendszer alá tartozó piaci szereplők köre |
|
6. |
A JOGSZERŰSÉG FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁNAK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA |
|
6.1 |
A jogszerűség-igazolás alapelvei |
|
6.1.1 |
A jogszerűség-igazolásban részt vevő intézmények |
|
6.1.2 |
A jogszerűségi mátrixokon alapuló igazolási eljárások |
|
6.1.3 |
A jogszerűség-igazolási eszközök tárolása |
|
6.1.4 |
Informatikai rendszerek és igazolási funkciók |
|
6.1.5 |
Kockázatkezelési elv |
|
6.1.6 |
Jogszabályi megfelelési tanúsítvány kiállítását eredményező jogszerűség-ellenőrzés |
|
6.2 |
A piaci szereplők jogszerűség-igazolással kapcsolatos kötelezettségei |
|
7. |
A FAANYAG ÉS A FATERMÉKEK ELLÁTÁSI LÁNCÁNAK IGAZOLÁSA |
|
7.1 |
Az ellátási lánc igazolásának alapelvei |
|
7.2 |
A fatermékek azonosítása |
|
7.3 |
Az ellátási láncra vonatkozó információk piaci szereplők általi bejelentése |
|
7.4 |
Behozott fatermékek igazolása |
|
7.5 |
Tranzit-fatermékek igazolása |
|
7.6 |
Lefoglalt fatermékek igazolása |
|
7.7 |
A használati cél megváltoztatása által érintett földterületről származó fatermékek igazolása |
|
8. |
MAGÁN TANÚSÍTÁS ELISMERÉSE |
|
9. |
A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZERNEK VALÓ MEG NEM FELELÉS KEZELÉSE |
|
10. |
PANASZKEZELÉSI MECHANIZMUSOK |
|
10.1 |
Bevezetés |
|
10.2 |
Célkitűzések |
|
10.3 |
Panaszkezelési mechanizmusok típusai |
|
10.4 |
A panaszkezelési mechanizmusok létrehozása és az irányadó alapelvek |
|
11. |
A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ KONZULTÁCIÓS, RÉSZVÉTELI ÉS KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUSOK |
|
11.1 |
A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság (végrehajtási vegyes bizottság) |
|
11.2 |
Technikai Bizottság |
|
11.3 |
A FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának intézményközi titkársága (SIIAVA) |
|
11.4 |
Az illegális fakitermelésnek és az erdészeti termékek szállításának ellenőrzésére irányuló nemzeti stratégia és annak e megállapodással fennálló kapcsolatai |
|
12. |
AZ ÁGAZAT KÜLÖNFÉLE SZEREPLŐINEK A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBA TÖRTÉNŐ BEVONÁSÁT CÉLZÓ ÖSZTÖNZŐ, NÉPSZERŰSÍTŐ, VÉD- ÉS KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK |
|
1. |
függelék: Az ellátási lánc elemei (fenyőerdő) |
|
2. |
függelék: Az ellátási lánc elemei (lomblevelű erdő) |
1. BEVEZETÉS
1.1 Általános kontextus
A világon a legnagyobb mértékű erdőirtás Latin-Amerikában figyelhető meg, és a régióban Honduras azon országok egyike, amelyek a legmagasabb éves erdőpusztulási rátával rendelkeznek. Az erdőirtásnak és az erdőpusztulásnak számos oka van, főként a külterjes szarvasmarha-tenyésztés és a monokultúrák (például az olajpálma) elterjedése, az erdőirtás formájában megvalósított illegális fakivágás, az erdőtüzek és a nem fenntartható fakitermelés.
Az illegális fakitermelés és az esőerdők mezőgazdasági földterületté történő átalakítása által okozott erdőpusztítás és erdőpusztulás kedvezőtlen hatásai közé tartozik a csökkent biológiai sokféleség, valamint az erdei ökoszisztémák természetes ellenálló képességének korlátozódása vagy megsemmisülése. Az elmaradt illetékekből és az adókijátszásból eredő pénzügyi veszteség is jelentős.
1.2 A fatermékekre vonatkozó hondurasi jogszerűség-igazolási rendszer (LAS) célja
A jogszerűség-igazolási rendszer célja az ország erdészeti ágazata irányításának az erdészeti ellátási lánc összes szereplője általi szigorú jogszabályi megfelelés biztosítása révén történő javítása.
E cél kiterjed a következőkre: az erdőhasználati jogok kiosztása, nyersanyag-kitermelés, faanyag-szállítás, elsődleges feldolgozás, másodlagos feldolgozás és a fatermékek kereskedelme a belföldi és a nemzetközi piacokon egyaránt, a hatályos jogszabály alkalmazása és végrehajtása, valamint a meglévő kormányzati ellenőrző rendszerek javítása alapján.
1.3 Az erdőgazdálkodás fejlesztésére irányuló új eszközök és elemek.
Bár az önkéntes partnerségi megállapodás tárgyalási és végrehajtási folyamatának kiemelt célja a jogszerű faanyag FLEGT engedélyezése, nem ez a folyamat egyetlen várható kimenetele. Ezen engedélyek kiadása, valamint a Hondurasnak és az EU-nak az erdészeti irányítás javításával és a jogszerű faanyag kereskedelmének elősegítésével kapcsolatos elvárásainak teljesítése érdekében a jogszerűség-igazolás megerősítéséhez új eszközöket kell kidolgozni. Ezen okból a megállapodás számos új és innovatív elemre tesz javaslatot, amelyek várhatóan kedvezően hatnak az erdészeti ágazat irányítására. Egyes elemeket már bevezettek, más elemek még kidolgozásra várnak, és ezek együttesen alkotják a fatermékekre vonatkozó hondurasi jogszerűség-igazolási rendszert. Ezen elemek – szervezeti és intézményi szinten egyaránt – különösen a következőket foglalják magukban:
A jogszerű faanyag fogalma
|
a) |
A jogszerűségi mátrixokban foglalt jogi követelmények meghatározása a belföldi piacot ellátó és a bármely rendeltetési országba irányuló kivitelre szánt valamennyi faanyag-forrás esetében, a behozott fát is beleértve. |
Az ellátási lánc ellenőrzései
|
b) |
E megállapodás végrehajtási mérföldköve: Faanyag-visszakövethetőségi informatikai rendszer (SIRMA) kialakítása és végrehajtása: a teljes ellátási láncban a famennyiségek jobb ellenőrzése és kontrollja, a többi informatikai rendszerrel (mind a belső ICF rendszerrel és az egyéb intézményeknél működő rendszerekkel) való összeköttetésnek és a többi országgal való információcserének köszönhetően (középtávon). |
|
c) |
Információcsere-rendszer és kereszthivatkozások a SIRMA és Honduras Automatizált Vámbevételi Rendszere (SARAH) között (középtávon). |
|
d) |
E megállapodás végrehajtási mérföldköve: A kellő gondosság bevezetése valamennyi piaci szereplő számára. A jogi keretben egy olyan kötelezettség megjelenítése, amely minimálisra csökkenti a piaci szereplők meg nem felelésének kockázatát, függetlenül attól, hogy a termék helyi forrásból vagy a tengerentúlról származik (középtávon). |
Igazolási eljárások
|
e) |
A jogszerűségi mátrixokban foglalt valamennyi jogszabály szigorúbb alkalmazása (hosszú távon). |
|
f) |
Mentési és helyreállítási tervek alá tartozó erdőterületeken a fakitermelés fokozott ellenőrzése, különösen ott, ahol a monitoring a teljes ellátási láncban nagyobb erőfeszítéseket igényel (hosszú távon). |
|
g) |
A Nemzeti Erdészeti Információs Rendszer (SNIF), megerősítése, hogy hatékony és megfelelő összeköttetés alakuljon más kapcsolódó intézményekkel, továbbá hogy lehetővé tegye a felhasználók számára az őket érdeklő információkhoz való hozzáférést (középtávon). |
|
h) |
E megállapodás végrehajtási mérföldköve: A piaci szereplőknek a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek való meg nem felelésének mértékét tartalmazó adatbázis létrehozása és kezelése (középtávon). |
|
i) |
E megállapodás végrehajtási mérföldköve: Kockázatalapú jogszerűség-ellenőrzés végrehajtása annak ellenőrzésére, hogy az összes piaci szereplő megfelel-e a jogszerűség-igazolási rendszer mutatóinak és követelményeinek (középtávon). |
|
j) |
E megállapodás végrehajtási mérföldköve: (A jogszerűség-ellenőrzés eredményeként) jogszabályi megfelelési tanúsítvány kiállítása, amely igazolja a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek való megfelelést (középtávon). |
|
k) |
A jogszerűségi mátrixokban foglalt egyenértékűségtől függően a saját önkéntes tanúsítványok elismerése. Szem előtt tartva a 8. szakaszban meghatározott eljárásokat, az akkreditált tanúsító szervek által kiállított, jogszerűségi, erdőgazdálkodási és/vagy felügyeletilánc-tanúsítványok a jogszerűségi mutatóknak való részleges vagy teljes megfelelés bizonyítékaként is szolgálhatnak, hogy így elkerülhető legyen a párhuzamos munkavégzés és egyszerűbbé váljon az igazolás (középtávon). |
FLEGT engedélyezési eljárások
|
l) |
FLEGT-engedélyek kiadása, amelyek biztosítják, hogy valamennyi EU-ba szánt faanyag-szállítmány megfeleljen a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek. A H-Legal engedély kiadására vonatkozó követelményeknek is meg kell felelni a más országokba történő kivitelre szánt fa esetében (középtávon). |
Független ellenőrzés
|
m) |
A rendszer független ellenőrzése, amely biztosítja a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi elemének hitelességét, és az esetleges hiányosságok orvoslása céljából kiigazításokat javasol (középtávon). |
|
n) |
E megállapodás végrehajtási mérföldköve: A FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásáért felelős intézményközi titkárság (SIIAVA) létrehozása, amely koordinálja a jogszerűség-igazolási rendszer kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő különféle kormányzati intézmények tevékenységét és hozzájárulását. Ez a szerv lesz a párbeszéd és a koordináció tere, amely más szervekkel, például a Technikai Bizottsággal együtt biztosítja e megállapodás sikeres, interaktív és tárgyaláson alapuló végrehajtását, hogy valamennyi érdekelt fél részt vehessen az erdészeti irányításban, tisztában legyen azzal és elkötelezett legyen iránta (rövid távon). |
|
o) |
E megállapodás végrehajtási mérföldköve: A szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló konzultáció (FPIC) végrehajtása az erdészeti ágazatban, hatálybalépését követően a vonatkozó törvény rendelkezései értelmében (középtávon). |
|
p) |
A tulajdoni jogcím nélküli erdőterületek állami kézbe helyezésére irányuló erőfeszítések fokozása, amelynek középpontjában a nem állami tulajdonban lévő földterületek és az ICF által kiállított közösségi erdőgazdálkodási szerződések alá tartozó földterületek jogi helyzetének tisztázása („regularización” és „saneamiento jurídico”) áll (hosszú távon). |
|
q) |
Honduras őslakos és afrikai származású népei (PIAH) számára a hagyományosan birtokukban lévő földterületekhez fűződő tulajdonjog legalizálására irányuló erőfeszítések fokozása (hosszú távon). |
|
r) |
Az intézményi kapacitás megerősítése a Foglalkoztatási és Társadalombiztosítási Minisztériumban (STSS) és a Hondurasi Társadalombiztosítási Intézetben (IHSS), biztosítva számukra a jogszerűségi mátrixokban foglalt mutatók és igazolási eszközök hatékony elősegítéséhez és felügyeletéhez szükséges erőforrásokat (hosszú távon). |
|
s) |
A jogszabályi megfeleléssel kapcsolatos kapacitásépítés az ágazatban működő kézműves piaci szereplők számára (hosszú távon). |
2. A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZERRE VONATKOZÓ HONDURASI JOGI KERET
A fatermékekkel kapcsolatos jogi keret Hondurasban sokféle elemből áll: nemzetközi egyezményekből és (regionális és régión kívüli) szerződésekből, a köztársaság alkotmányából, másodlagos törvényekből, rendeletekből és egyéb szabályokból, amelyeket a különböző kormányzati intézmények illetékességi körüktől függően konkrétan alkalmaznak. A jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő intézmények a hondurasi fatermékek jogszerűségének igazolása céljából kapcsolatban állnak egymással.
A II. mellékletben és az alábbiakban meghatározott jogszerűségi mátrixok a jogszerűség és a jogszerűség-igazolási rendszer különböző elemeihez kapcsolódó legfontosabb jogi eszközöket ismertetik, amelyeket minden egyes FLEGT-engedély kiadása előtt ellenőrizni kell.
2.1 Nemzetközi egyezmények és szerződések
|
— |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. sz. egyezménye az őslakos és törzsi népekről a független országokban. |
|
— |
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény. |
|
— |
Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája. |
|
— |
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, különös tekintettel a 2015. évi Párizsi Megállapodásra, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem legfontosabb nemzetközi okmánya lett. |
2.2 Regionális egyezmények és szerződések
|
— |
Egyezmény a biológiai sokféleségről és az érintetlen természeti területek védelméről Közép-Amerikában. Ezen egyezmény célja a közép-amerikai térségben a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség lehető legnagyobb mértékű védelmének biztosítása. Az egyezményt 1992-ben a nicaraguai Managuában írta alá Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama elnöke. |
|
— |
A Fenntartható Fejlődés Közép-Amerikai Szövetsége (ALIDES). Ez a regionális stratégia az érdekek, fejlesztési kezdeményezések, felelősségi körök összehangolását és összeegyeztetését, valamint a jogharmonizációt szolgálja, amelyet 1994-ben írt alá Belize, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama elnöke és képviselői. |
|
— |
A nemzeti erdei ökoszisztémák kezeléséről és védelméről, valamint az erdőültetvények fejlesztéséről szóló regionális egyezmény. Ezen egyezmény célja olyan nemzeti és regionális mechanizmusok előmozdítása, amelyek célja az erdőgazdálkodási potenciállal rendelkező földterületen található, erdővel borított területek használatában beálló változások elkerülése és az erdőirtással érintett területek helyreállítása. Az egyezményt 1993-ben a guatemalai Guatemala Cityben írta alá Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama külügyminisztere. |
2.3 A természeti erőforrások fenntartható kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályok
|
— |
A Hondurasi Köztársaság alkotmánya (131-1982. sz. rendelet). |
|
— |
Általános vízügyi törvény (181-2009. sz. rendelet). |
2.4 Nemzeti munkaügyi jogszabályok
|
— |
A társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtási rendelete (101-JD-71. sz. megállapodás). |
2.5 A fatermékek exportja után fizetendő állami és önkormányzati adók megfizetésére vonatkozó nemzeti jogszabályok
|
— |
Adótörvénykönyv (170-2016. sz. rendelet). |
|
— |
A pénzügyi egyensúlyról és a szociális védelemről szóló törvény (194-2002. sz. rendelet). |
|
— |
A Közép-Amerikai Egységes Vámkódexről (CAUCA) szóló 223-2008. sz. határozat. |
|
— |
aA kivitelből származó devizabevételekről szóló törvény végrehajtási rendelete (0630. sz. pénzügyminisztériumi megállapodás). |
2.6 Közigazgatási eljárásokra, átláthatósági mechanizmusokra és a lakosság bevonására vonatkozó nemzeti jogszabályok
|
— |
Az átláthatóságról és a közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény (170-2006. sz. rendelet). |
|
— |
A közigazgatási eljárásokról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete (152-1987. sz. rendelet). |
2.7 Bírósági végrehajtók által alkalmazott nemzeti jogszabályok
|
— |
Honduras büntető törvénykönyve (144-1983. sz. rendelet). |
3. A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER (LAS) ELEMEI
A jogszerűség-igazolási rendszer a következőket foglalja magában:
|
(1) |
A jogszerű faanyag fogalma, amely egyértelműen megállapítja a jogszabályok azon szempontjait, amelyek esetében a termékek rendeltetési piacától függetlenül a fatermékekre vonatkozó hondurasi jogszerűség-igazolási rendszer szisztematikusan keresi a megfelelés bizonyítékát. |
|
(2) |
Az ellátási lánc ellenőrzése a fának az erdészeti műveletektől vagy a behozatali ponttól az ellátási lánc utolsó eleméig történő visszakövetése érdekében. |
|
(3) |
Igazolási eljárások a jogszerűség meghatározásában foglalt minden elemnek való megfelelés biztosítása és dokumentálása érdekében és az ellátási lánc ellenőrzése; |
|
(4) |
Az Unióba szánt fatermékekre vonatkozó FLEGT-engedélyek kiadására irányuló eljárások. |
|
(5) |
Független ellenőrzések annak biztosítására, hogy a rendszer olyan eredményes és hatékony legyen, mint amilyennek lennie kell a Felek megállapodása szerint. |
3.1 A jogszerűség fogalmának meghatározása
A faanyagok jogszerűségének e megállapodás szerinti fogalmát a II. melléklet tartalmazza. E melléklet Honduras fatermékekre vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerének részeként szorosan kapcsolódik a többi melléklethez. Tartalmazza az önkéntes partnerségi megállapodás értelmében alkalmazandó jogi követelmények meghatározását, amelyek az ágazati szereplők által nemzeti szintű párbeszéd során azonosított erdészeti irányítási kihívásokhoz kapcsolódnak.
A jogszerűség fogalmának a jogszerűség mátrixokban található részletes meghatározása szolgáltat alapot annak ellenőrzéséhez, hogy az ellátási lánc különböző szereplői megfelelnek-e a mutatóknak, igazolási eszközöknek és visszakövethetőségi követelményeknek, valamint a releváns intézmények által végzett monitoring- és ellenőrzési tevékenységekhez. Független ellenőrzések annak biztosítására, hogy a rendszer olyan eredményes és hatékony legyen, mint amilyennek lennie kell.
3.2 A jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés igazolása
A jogszerűség-igazolás:
|
— |
biztosítja a fatermékek jogszerűségét. Ez annak ellenőrzését jelenti, hogy a piaci szereplők az erdészeti ágazatban betöltött hatáskörükben a jogszerűségi mátrixokban szereplő valamennyi mutatót betartják-e, |
|
— |
biztosítja a meg nem felelés eseteinek kezelését és a korrekciós vagy megelőző intézkedések alkalmazását, |
|
— |
egyértelmű bizonyítékot követel meg arra vonatkozóan, hogy a fatermékek és a kapcsolódó tevékenységek megfelelnek-e a jogszerűség fogalommeghatározásában megállapított követelményeknek, |
|
— |
fizikai ellenőrzés és dokumentumellenőrzés, valamint a rendszeresen gyűjtött adatok ellenőrzése és az ellátási lánc különböző pontjain igazolt adatok alapján igazolja a megfelelést, |
|
— |
dokumentálja az eljárásokat, és iktatja azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik az engedélyező hatóság számára a szállítmány jogszerűségének a FLEGT-engedély vagy a H-Legal engedély kiállítása előtt történő felmérését, valamint |
|
— |
egyértelműen meghatározza és dokumentálja az igazolási folyamatban részt vevő valamennyi intézmény feladatait és felelősségi köreit. |
Honduras állam – szakintézményei és a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság (végrehajtási vegyes bizottság) által jóváhagyott igazolási kézikönyv segítségével – olyan módszerektanokat és eszközöket vezet be, amelyek révén ellenőrizheti, hogy az ágazat különféle szereplői megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. Ezen igazolási módszertanok és eszközök bemutatása a 6.1.4. szakaszban található.
A rendszer lehetőséget nyújt a mulasztások és a meg nem felelések feltárására, adott esetben a büntetések kiszabására, adott esetben javaslatot tesz a szükséges korrekciós intézkedésekre, és biztosítja, hogy meghozzák az említett mulasztások kijavítását célzó intézkedéseket.
A jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő intézmények rendelkeznek olyan informatikai eszközökkel és protokollokkal, amelyek révén igazolható a jogszerűségi mátrixokban foglalt azon mutatóknak való megfelelés, amelyek részletesebb leírását a 4. szakasz tartalmazza.
A jogszerűség-igazolás olyan helyszíni fellépéseket is magában foglal, mint például a felügyeleti ellenőrzések és a műszaki ellenőrzés, valamint a műszaki és igazgatási szabályoknak való megfelelés igazolására szolgáló rutingszerű ellenőrzések, amelyeket az érintett hatóságok a szóban forgó mutató jellegétől függően végeznek el.
Közúti és ellenőrző állomásokon történő ellenőrzéseket is végeznek a bírósági végrehajtók (1) támogatásával és a bűnüldöző hatóságok – a hondurasi fegyveres erők (FFAA), a nemzeti bűnmegelőző rendőrség, az Ügyészség (MP), a Főügyészség (PGR) – együttműködésével, amelyek célja a fatermékek szállítása során a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése. Az ellenőrzések eredményeiről minden esetben be kell számolni az illetékes hatóságoknak, hogy meghozhassák a szükséges intézkedéseket.
A civil társadalmi szervezetek, azaz az erdészettel, a védett területekkel, valamint a vadon élő állatokkal és növényekkel foglalkozó tanácsadó testületek (a továbbiakban: az erdészeti tanácsadó testütletek) (2) közösen társadalmi ellenőrzést végeznek, hogy így biztosítsák a gazdálkodási tervek, működési tervek és egyéb fakitermelési engedélyek végrehajtására vonatkozó műszaki és közigazgatási szabályoknak való megfelelést. Az erdészeti tanácsadó testületek megállapításaikról és ajánlásaikról beszámolhatnak a SIIAVA-nak, a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásáért felelős vegyes bizottságnak vagy technikai szerveinek, az e megállapodás független ellenőrzését végző osztálynak és a nyilvánosságnak.
Az igazolás gyakoriságát kockázatalapú megközelítés segítségével kell meghatározni, aminek során figyelembe kell venni az ellátási láncban részt vevő közjogi intézmények hatásköreit és felelősségi köreit, valamint a jogszerűség hiányára utaló közigazgatási nyilvántartásokat (bírságok, panaszok és egyebek). Ezeket a kockázatokat az erdészeti piaci szereplők, valamint maguk a szolgáltatók szempontjából is figyelembe vették. A különböző közjogi intézmények által végzett igazolások gyakoriságát a jogszerűség-igazolási kézikönyv tartalmazza, amelyet a 6.1. szakasz ismertet.
A jogszerűség igazolásáért felelős intézmények megőrzik az igazolási eszközök aktáit, amelyek digitális dokumentumokat és nyomtatott dokumentumokat (dokumentumok beszkennelt változata, földrajzi információk stb.) egyaránt tartalmaznak. Ezek az akták a dokumentált tényeket időrendi sorrendben tartalmazzák. Biztonsági okokból a kormányzati intézmények biztonsági mentésként ezen aktákból egy digitális másolatot is megőriznek. A IX. melléklettel összhangban mindezek az akták nyilvános dokumentumoknak minősülnek, amennyiben az átláthatóságról és a közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény azokat közérdekű információnak tekinti.
A jogszabályi megfelelés ellenőrzése a fatermékek kivitelének kulcsfontosságú szakaszát képezi, a FLEGT- és H-Legal engedélyek kiállítását is beleértve, mivel ez bizonyítja a megfelelést.
3.3 Az ellátási lánc ellenőrzései
A hondurasi jogi kerettel összhangban a faanyag visszakövethetősége a jogszerűség-igazolási rendszer egyik követelménye. Az ICF olyan, az ellátási lánc nyomon követését szolgáló eszközökkel rendelkezik, mint például a SNIF és a SIRMA. Mindkét rendszer működik, de az e megállapodás értelmében megállapított követelményekkel összhangban új modulokat is terveznek. Ezért ezek a rendszerek kiépítés alatt állónak minősülnek, és egyes funkciók kidolgozása a VIII. mellékletben szereplő kiegészítő intézkedések között is megtalálható.
Az ellátási lánc monitoringjának kiindulópontja a Hondurasban kivágott fára vonatkozó fakitermelési engedély, valamint a Hondurasba behozott fára vonatkozó egységes vám-árunyilatkozat (DUA).
Fakitermelési engedélyek, szállítási engedélyek és fuvarlevelek, termelési jelentések, input-output- és teljesítési jelentések a SAR által engedélyezett számlákhoz, valamint az egységes vám-árunyilatkozatok (DUA) a fatermékek jogszerűség-igazolási rendszer keretében történő nyomon követésének legfontosabb dokumentumai. E dokumentumokat a SNIF-ben és a SIRMA-ban is rögzíteni kell, amint e rendszereket teljesen kiépítették, és lehetővé kell tenni az ellátási lánc minden egyes szakaszában forgalomban lévő famennyiség kiszámítását, amint azt a 7.1. szakaszt ismerteti.
A hatóságok kétféle módon ellenőrzik az adatokat: validálással és adategyeztetéssel. A validálás során a piaci szereplő által generált adatokat összehasonlítják és összevetik a kormányzati képviselők által gyűjtött adatokkal, amint azt az 1. és 2. függelék 3.1. oszlopa bemutatja.
Az adategyeztetés az ellátási lánc valamely és az utána következő szakasza között továbbított adatok összevetését és elemzését foglalja magában, és célja az ellenőrizetlen vagy nem nem jogszerű faanyag jelenlétére utaló különbségek feltárása. Az adategyeztetést az 1. és 2. függelék 3.2. oszlopa ismerteti.
Az ellátási lánc minden egyes szakaszában a megfelelő felügyelet és az egyértelműen meghatározott validálási és egyeztetési eljárások alkalmazása döntő szerepet játszik annak biztosításában, hogy az egyik pontból a másikba érkező faanyag jogszerű legyen, elkerülve ezáltal, hogy ellenőrizetlen vagy nem jogszerű forrásból származó faanyag keveredjen jogszerűen forgalmazott faanyag közé.
3.4 A FLEGT és a H-Legal engedélyezési folyamat
A FLEGT- és a H-Legal engedélyek kiadására azt követően kerül sor, hogy elvégezték a jogszerűség fogalmával és a fatermékek ellátási láncának monitoringjával kapcsolatos valamennyi követelménynek való megfelelés pozitív és meggyőző igazolását.
A FLEGT-engedély a végső kötelezően teljesítendő követelmény a Felek által közösen elfogadott, az e megállapodás I. mellékletében szereplő terméklistán található, Hondurasból bármely uniós tagországba kivinni kívánt fatermékek esetében. Az Unión kívüli országokba irányuló kivitelre ugyanez a jogszerűség-igazolás vonatkozik. A különbség az, hogy ebben az esetben nem FLEGT-engedélyre, hanem H-Legal engedélyre van szükség.
A FLEGT-engedélyek kiadására irányuló eljárást a IV. melléklet ismerteti. Az exportőr az Unióba történő kivitel esetén a FLEGT-engedélyt vagy a nem uniós piacokra történő kivitel esetén a H-Legal engedélyt nyújtja be vámkezelésre, a vámhatóság által előírt összes többi dokumentummal együtt.
3.5 Független ellenőrzés
A független ellenőrzés a jogszerűség-igazolási rendszer elengedhetetlenül fontos eleme, hiszen ez járul hozzá a rendszer hitelességének fenntartásához. A független ellenőrzés azt vizsgálja, hogy működnek-e a jogszerűség-igazolási rendszeren belül a fatermékek ellátási láncának valamennyi szakaszában (beleértve a fakitermelést, szállítást, elsődleges és másodlagos feldolgozást, valamint a kereskedelmet is) a jogszerűség bizonyítása céljából végrehajtott mechanizmusok, és teljes mértékben megfelelnek-e az ellátási lánccal kapcsolatos valamennyi követelménynek, valamint a FLEGT és a H-Legal engedélyező hatóság által megállapított rendelkezéseknek.
A független ellenőrzés a jogszerűség-igazolási rendszer része, ezért azt a FLEGT engedélyezési folyamat megkezdése előtt kell elvégezni. Az ellenőrzési eljárásokat és azok végrehajtását e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kell részletesebben meghatározni.
Az ellenőrzések hatályát és alapelveit a VI. mellékletben található, a független ellenőrzésekre vonatkozó feladatmeghatározás tartalmazza.
4. A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYI KERETE ÉS A RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐK SZEREPE
Ez a szakasz ismerteti a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában részt vevők szerepét. Bemutatja, hogy saját felelősségi körüknek megfelelően e résztvevők hogyan támogatják vagy hajtják végre a gyakorlatban e megállapodás követelményeit, vagy végzik el a szükséges igazolást, hogy ezáltal biztosítsák az említett követelményeknek való megfelelést, és hogyan kommunikálnak egymással és egészítik ki egymást a fatermékek jogszerűségének biztosítása terén.
E megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában az intézményeknek, a magán szektorbeli piaci szereplőknek és a civil társadalomnak – az agrárerdészeti csoportokat, valamint Honduras őslakos és afrikai származású népeinek (PIAH) képviselőit is beleértve – a jogszerűség-igazolási és megfelelési feladatköreik ismeretében kell elvégezniük kapacitásaik kritikus felülvizsgálatát. A VIII. melléklet foglalkozik az ebben a szakaszban említett technikai és intézményi kapacitások megerősítésének valamennyi szempontjával.
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásához szükséges tudás és a teljes folyamat megfelelő lebonyolítása, a részvétellel kapcsolatos intézményi célok és a bevált gyakorlat, az egyes érintett szereplők felelőssége és a megfelelő intézményközi koordináció mind magas szintű képzést és kapacitásépítést igényel. Ezért a VIII. melléklet olyan kiegészítő intézkedéseket tartalmaz, amelyek az e megállapodás végrehajtásában részt vevő szereplők kapacitásának bővítését szolgálják.
A 11. szakasz nevezi meg azokat a koordinációs szerveket, mint például a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásáért felelős intézményközi titkárság, amelyeket a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása érdekében kell létrehozni vagy fenntartani. Az e megállapodás végrehajtásáról szóló intézményi megállapodások újbóli megerősítése érdekében a közszektor intézményei között egy vagy több egyetértési megállapodást kell kötni, amelyben legalább a következő intézmények részt vesznek: az Erdővédelem és -fejlesztés, Védett Területek, Vadon Élő Állatok és Növények Nemzeti Intézete (ICF); az Adóhivatal (SAR); a Hondurasi Önkormányzatok Szövetsége (AMHON); a Tulajdonjogi Hivatal (IP); a Nemzeti Agrárintézet (INA); a Foglalkoztatási és Társadalombiztosítási Minisztérium (STSS); a Hondurasi Társadalombiztosítási Intézet (IHSS); az Energiaügyi, Természeti Erőforrások, Környezetvédelmi és Bányászati Minisztérium (MiAmbiente); a Földművelésügyi és Állattenyésztési Minisztérium (SAG); a Vámbevételi Aligazgatóság (DARA); a nemzeti bűnmegelőző rendőrség, amely a Biztonsági Minisztérium (SSN) felé tartozik beszámolási kötelezettséggel; az Ügyészség (MP); a Főügyészség (PGR); a Legfelsőbb Bíróság (CSJ); a hondurasi fegyveres erők, amelyek a Nemzetvédelmi Minisztérium (SEDENA) felé tartoznak beszámolási kötelezettséggel; Honduras őslakos és afrikai származású népeinek nemzeti igazgatósága (DINAFROH); a Közérdekű Információkhoz Való Hozzáférés Hivatala (IAIP); valamint az Emberi Jogok Nemzeti Bizottsága (CONADEH).
Együttműködési megállapodásokat is létre kell hozni, amelyek biztosítják ezen intézmények között a megfelelő koordinációt, olyan jelenlegi megállapodások alapján és ezek példáját követve, mint például a földtulajdon legalizálásáról szóló intézményközi megállapodás, amelyet az INA, az IP és az ICF írt alá 2015 októberében.
Mivel a meghatározott tulajdonjog hiánya az erdészeti ágazatban tapasztalt, nagy mértékben elterjedt gyenge irányítás egyik fő oka, e megállapodásnak a földtulajdon legalizálásával kapcsolatos kérdéseivel foglalkozik mind a jogszerűségi mátrixokról szóló, e témában konkrét mutatókat is felsoroló II. melléklet, mind a kiegészítő és támogató intézkedésekről szóló VIII. melléklet, amely szerint a Felek közötti megállapodás értelmében az e megállapodásban meghatározott prioritások szerinti legalizálás gyorsítása érdekében a földbirtoklás legalizálására irányuló külön tervet hoznak létre.
A földbirtoklás legalizálására irányuló külön terv a nemzeti erdőterületek és védett területek tulajdoni viszonyaira összpontosít. Az utóbbi esetben csak olyan pufferzónákkal foglalkozik, amelyeken megengedett az állam részére történő fakitermelés, aminek célja a szükséges jogbiztonság biztosítása, valamint a szóban forgó területeken letelepedett közösségekkel aláírt vagy aláírandó közösségi erdőgazdálkodási szerződések alapjának biztosítása. A szóban forgó földterület használói vagy birtokosai esetében haszonbérleti szerződések megkötéséről is rendelkezik. A haszonbérleti szerződés olyan jogi eszköz, amely bár fenntartja az állam tulajdonjogát, a birtokosok részére jogbiztonságot nyújt, és célja pénzügyi, környezetvédelmi és társadalmi előnyök biztosítása, amelyek javítják az életminőséget és a természeti erőforrások racionális, a hatályos jogszabályoknak megfelelő felhasználását. E tevékenységek célja a erdészeti irányítás és a területhasználat-tervezés megerősítése.
A földbirtoklás és a legalizációs folyamat kérdését, valamint az említett három intézmény – az INA, az IP és az ICF – vezető szerepét illetően hangsúlyozni kell a közöttük és a Hondurasi Kávéhivatal (IHCAFE) között fennálló koordinációt, amelynek célja a hondurasi kávétermesztők által termelt társadalmi-gazdasági megtérülésnek a kávétermesztési lánc versenyképességének javítása révén történő növelése.
Az e négy intézmény közötti koordináció során a nemzeti erdőterületeken dolgozó kávétermesztők számára tulajdoni lapok kiadási folyamatával kapcsolatos egyetértés elérése, amely folyamat során tiszteletben tartják az erdőterületeket, védett területeket és vízgyűjtőket, és megakadályozzák olyan új tulajdoni lapok kiadását, amelyek az erdő és a környezet további pusztulásához és állapotromlásához vezetnek.
4.1 A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában részt vevők szerepe
A jogszerűség-igazolási rendszerben közvetlenül részt vevő kormányzati intézmények közül fontossági sorrendben az első az ICF, amely a folyamatot vezeti. Ez az erdészeti felügyelő szerv, amely az erdők, védett területek és a vadon élő fajok védelmére és fejlesztésére irányuló nemzeti politika végrehajtója. Az ICF tevékenysége az erdészeti erőforrások, a védett területek és a vadon élő fajok igazgatására és kezelésére összpontosul, beleértve azok védelmét, helyreállítását, kitermelését, megóvását és támogatását, hogy elősegítse az ország társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és kulturális érdekeinek megfelelő fenntartható fejlődését.
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában közvetlenül részt vevő egyéb intézmények felsorolását a 4.2. szakasz tartalmazza. Sorrendjüket azon mutatók és igazolási eszközök száma határozza meg, amelyekért a jogszerűségi mátrixok értelmében felelősek, többek között az adók nyilvántartása és ellenőrzése, tulajdonjogok, szociális biztonság és a környezet tekintetében. A jogszerűségi mátrixokban foglalt mutatók leírását, amelyekért az egyes intézmények felelnek, valamint a szükséges erőforrásaikat a végrehajtási vegyes bizottság által jóváhagyott igazolási kézikönyv ismerteti, a II. mellékletben megállapítottak szerint.
A következő intézmények és szereplők szintén részt vesznek a jogszerűség-igazolási rendszerben:
A bírósági végrehajtók és a bűnüldöző hatóságok (nemzeti bűnmegelőző rendőrség, a hondurasi fegyveres erők, a Főügyészség és az Ügyészség) felelnek a megelőzésér, ellenőrzésért és a bűnüldözésért. Az IAIP foglalkozik a közérdekű információkkal és az átláthatósággal kapcsolatos témákkal.
A Honduras őslakos és afrikai származású népeinek nemzeti igazgatósága (DINAFROH) a Társadalmi befogadás Minisztériumának (SEDIS) számol be, és a Honduras őslakos és afrikai származású népessége életminőségének termelékeny gazdasági, kulturális, politikai és társadalmi fejlesztés révén történő javítására törekedik.
A magánerdészeti piaci szereplők a faanyag-ellátási lánc egészében tevékenységeket folytató piaci szereplők, amelyek megfelelnek a jogszerűségi mátrixokban foglalt mutatóknak, és benyújtották a szükséges igazoló dokumentumokat. Lefolytatják a szükséges és megfelelő ellenőrzéseket, hogy biztosítsák az általuk feldolgozott faanyag jogszerűségét, és a különböző állami intézmények által a hatásköreiktől függően végrehajtott jogszerűség-ellenőrzési mechanizmusok hatálya alá tartoznak. A piaci szereplők e csoportja magában foglalja az erdőtulajdonos természetes és jogi személyeket; erdészeti mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokat; ipari fakitermelőket; magán tanúsító szerveket; közösségi csoportokat stb. E piaci szereplőknek a civil társadalmi szervezetek által az erdészeti tanácsadó testületeken keresztül, az állami intézményekkel együttműködve végzett társadalmi ellenőrzésbe is bele kell egyezniük.
E megállapodás alkalmazásában a civil társadalmi szervezetek közé tartoznak a közösségi, települési, regionális és nemzeti szinten működő erdészeti tanácsadó testületek, nem kormányzati fejlesztési szervezetek és egyéb szervezetek, amelyek aktívan részt vesznek az erdészeti erőforrások és lakosságra gyakorolt hatásuk felügyeletében, és amelyek a hatóságok és a piaci szereplők tevékenységeit egyaránt felügyelik. Ehhez a 10.3. szakaszában ismertetett panaszkezelési eljárásokat és protokollokat használják.
Irányító testületeiken és szervezeteiken keresztül Honduras őslakos és afrikai származású népei (PIAH) részt vesznek a társadalmi ellenőrzésben és a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló konzultációra vonatkozó mechanizmusok és eljárások végrehajtásában. A speciális kormányzati intézmények által működtetett erdőterületekre vonatkozó legalizációs folyamatok kedvezményezettjei, amelyek célja a földre tartott ősi igényük elismerése. Amennyiben Honduras őslakos és afrikai származású népei (PIAH) piaci szereplőként vesznek részt a kereskedelmi erdészeti tevékenységekben, rájuk is vonatkoznak a jogszerűség-igazolási rendszer eljárásai.
4.2 Állami intézmények
Tíz kormányzati intézmény vesz részt közvetlenül e megállapodás jogszerűségi mátrixaiban. A jogszabályi megfelelési tanúsítványoknak a jogszerűségi mátrixokban foglalt mutatókat és a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeit teljesítő valamennyi piaci szereplő részére történő kiadásának megkönnyítése érdekében az e megállapodásban érintett valamennyi intézmény információt szolgáltat az ICF Jogszerűség-igazolási Osztályának a felelősségi körébe tartozó mutatóknak való megfelelésről. Ez a kötelezettség az ICF különféle szerveire is vonatkozik.
A következőkben bemutatásra kerülnek a jogszerűségi mátrixokban részt vevő intézmények, a hatáskörükbe tartozó mutatók és igazolási eszközök száma szerinti lebontásban.
4.2.1 Erdővédelem és -fejlesztés, Védett Területek, Vadon Élő Állatok és Növények Nemzeti Intézete (ICF)
Az ICF az erdészeti ágazat felügyeletét végző intézmény; amely az erdők, védett területek és a vadon élő fajok védelmére és fejlesztésére irányuló nemzeti politika végrehajtója, és kellő felhatalmazással rendelkezik programok, projektek és tervek kidolgozásához, valamint az erdészetről, védett területekről, valamint a vadon élő állatokról és növényekről szóló törvény (LFAPVS; erdészeti törvény) céljainak teljesítéséhez szükséges technikai és operatív igazgatási egységek létrehozásához. Egyéb törvények – így például a tulajdonjogi törvény, az általános vízügyi törvény és az általános környezetvédelmi törvény – végrehajtásával kapcsolatos feladatokat is ellát.
Az ICF tevékenysége az erdészeti erőforrások, a védett területek és a vadon élő fajok igazgatására és kezelésére összpontosul, beleértve azok védelmét, helyreállítását, termelékeny felhasználását, megóvását és támogatását, hogy ily módon elősegítse az ország társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és kulturális érdekeinek megfelelő fenntartható fejlődését.
4.2.2 Adóhivatal (SAR)
Az adók nyilvántartása és ellenőrzése érdekében az Adóhivatal (SAR) az ICF-fel központosított koordinációban dolgozik annak biztosítása érdekében, hogy az erdészeti termelési lánc szereplői eleget tegyenek adózási kötelezettségeiknek.
A jogszerűségi mátrixok szerint az Adóigazgatóság (DEI) helyébe lépett SAR fő feladata a nemzeti és nemzetközi adószabályoknak való megfelelés és e szabályok érvényesítése, valamint a különböző törvények alapján megállapított díjak és illetékek beszedésének irányítása tartozik.
4.2.3 Települési önkormányzatok
Az adott település irányítási és igazgatási szervei a települési önkormányzatok, amelyek célja a helyi lakosok jólétének biztosítása, a szerves fejlődés elősegítése és a környezet védelme.
A települési önkormányzatoknak a jogszerűség-igazolási rendszerben kettős szerepük van: először is a települési erdőterület tulajdonosaként a jogszerűségi mátrixokban meghatározott kötelezettségeik teljesítése, másodsorban helyi önkormányzati hatóságként az önkormányzati adóztatás kidolgozása és végrehajtása. A települési önkormányzatok rendelkezésére áll az Adó- és Pénzügyi Igazgatási Rendszer (SAFT), amely eszköz a belső ellenőrzési folyamat elősegítésén túl a település pénzügyeiről is teljes körű tájékoztatást nyújt.
4.2.4 Tulajdonjogi Hivatal (IP)
Az IP egy decentralizált kormányzati intézmény, amelynek hatáskörébe a tulajdon és a tulajdonosok országszerte történő nyilvántartásba vétele és azonosítása tartozik; mint ilyen, vezeti a tulajdon és a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos valamennyi okmányt és okiratot, a tulajdonjogok listázását, elismerését, továbbítását, átruházását, módosítását, megadóztatását és törlését is beleértve.
4.2.5 Foglalkoztatási és Társadalombiztosítási Minisztérium (STSS)
Az STSS általános felelősséggel rendelkezik a foglalkoztáspolitikai és szociális védelmi rendszerek terén, amelyek célja a munkavállalók és munkaadók jóléte és szociális biztonsága.
4.2.6 Hondurasi Társadalombiztosítási Intézet (IHSS)
A Hondurasi Társadalombiztosítási Intézet önálló szervezet, saját jogi személyiséggel és vagyonnal, amely a nemzeti adóhatóságtól független. Létrehozása óta felel a hondurasi aktív népességnek nyújtott társadalombiztosítási szolgáltatások irányításáért és igazgatásáért. A köztársaság alkotmányának értelmében a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók kötelesek hozzájárulni a társadalombiztosítási rendszer finanszírozásához, fejlesztéséhez és bővítéséhez.
A hondurasi munkásosztály szociális biztonsága elsősorban az IHSS által nyújtott biztosítástól függ, ezért az intézménynek komoly befolyása van az egészségügyi és szociális biztonsági kormányzásra. Az ország legnagyobb városain (Tegucigalpa, San Pedro Sula, Ceiba és Puerto Cortés) kívül, ahol a legnagyobb erdészeti piaci szereplők találhatók, az IHSS nem rendelkezik képviselettel az ország egyéb települési központjaiban, és még kevésbé a vidéki területeken, ahol az erdészeti piaci szereplők nagy része működik.
4.2.7 Energiaügyi, Természeti Erőforrások, Környezetvédelmi és Bányászati Minisztérium (MiAmbiente)
A MiAmbiente felel a környezettel, ökoszisztémákkal, a vízkészletek védelmével, koordinációval, a növény- és állatvilág védelmével, valamint az elsődleges és másodlagos erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatoknál végzett környezeti hatásvizsgálatnak való megfeleléssel kapcsolatos politikák kidolgozásáért, koordinációjáért, végrehajtásáért és értékeléséért.
4.2.8 Nemzeti Agrárintézet (INA)
Mivel az INA jelenleg intézményi szerkezetátalakításon megy keresztül, egyelőre nem világos, hogy pontosan hol lesz, és jelenlegi feladatkörei is változhatnak. Amennyiben a jelenleg az INA által végzett, a jogszerűség-igazolási rendszer szempontjából fontos funkciókat a jövőben más intézményekhez utalnak, ezenz új intézményeket e megállapodás alkalmazásában az INA utódjaiként hivatalosan is be kell jegyezni.
Az INA egy kvázi önálló szerv, amely az ország agrárpolitikájának végrehajtásáért, az agrárerdészeti földterületekre vonatkozó tulajdoni lapok kiadásáért, valamint a vidéki érdekelt felek és Honduras őslakos és afrikai származású közösségei részére nyújtott technikai segítségért felel, bevonva ezáltal a vidéki lakosságot az ország szerves fejlődésébe. Az INA feladata a mezőgazdasági földterületre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése, amelynek során egyeztet az ICF-fel és az IP-vel a földtulajdoni viszonyok legalizálási folyamatainak keretében. A nemzeti erdőterületre vonatkozó tulajdonjog iránti kérelmek esetében az INA az ICF-fel együttműködve jár el, hogy megőrizze az ilyen földterületek erdészeti célú felhasználását; nem feladata az erdőterületekre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése. Az erdőterületekre vonatkozó tulajdonjog odaítéléséhez mindig szükség van az ICF kedvező technikai véleményére.
4.2.9 Földművelésügyi és Állattenyésztési Minisztérium (SAG)
A Földművelésügyi és Állattenyésztési Minisztérium koordinálja az állami mezőgazdasági ágazatot alkotó intézmények által végrehajtott ágazati politikákhoz kapcsolódó szempontokat, különös tekintettel a földbirtoklással, vidéki finanszírozással, kereskedelemmel, erdőgazdálkodással, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, valamint vidékfejlesztéssel és erdőfejlesztéssel kapcsolatos szempontokra.
Az SAG felel a vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelmének a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény alkalmazása révén történő szabályozásáért. E megállapodás összefüggésében ez a CITES hatálya alá tartozó fajokból kinyert fatermékekre vonatkozik.
4.2.10 Vámbevételi Aligazgatóság (DARA)
A PCM-083-2016. sz. végrehajtási rendelet hozza létre a vámrendszer és a kereskedelmi szervezetek átfogó reformjáért felelős elnöki bizottságot (COPRISAO). Jelenleg a vámrendszer és a kereskedelmi szervezetek átfogó reformfolyamata során a bizottság közvetlen felügyeletet gyakorol a Vámbevételi Aligazgatóság (DARA) felett.
A jogszerűség-igazolási rendszer keretében a Vámbevételi Aligazgatóság vesz részt a kivitt és behozott, valamint a tranzit-fatermékek ellenőrzésében és igazolásában. A kivitellel kapcsolatos, az igazolási módszertant esetlegesen befolyásoló vámeljárások alapos felülvizsgálatát kell elvégezni e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában, a lehetséges hiányosságok és egyéb gyengeségek azonosítása érdekében.
4.2.11 Közvetetten érintett kormányzati intézmények
Az alábbiakban olvasható a jogszerűség-igazolási rendszer által közvetetten érintett kormányzati intézmények, azaz olyan intézmények leírása, amelyek nem rendelkeznek a jogszerűségi mátrixokban foglalt mutatók igazolásával kapcsolatban teljes vagy közvetlen felelősséggel, sem pedig társfelelősséggel, ugyanakkor kormányzati ellenőrző szervekként játszanak szerepet, és olyan feladatokat látnak el, amelyek fontosak a központi kormányzati intézmények és az önkormányzati hatóságok jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos hatékony teljesítményéhez.
A különleges egységek, mint például a fegyveres erőkhöz (FFAA) tartozó nemzeti intézményközi biztonsági erő (FUSINA) és a környezet elleni bűncselekményekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport (FTIA) a környezettel kapcsolatos jogsértéseknek az illegális fakitermelésnek és az erdészeti termékek szállításának ellenőrzésére irányuló nemzeti stratégia (a továbbiakban: az ENCTI) keretében történő üldözéséért felelős operatív szervek. E szerveket a kormány ideiglenes jelleggel hozta létre, és azok elősegítették a tiltott cselekmények megfékezésére és a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtására irányuló intézményközi koordinációt. Az FTIA különösen az ICF-ből, a MiAmbientéből, a bírósági végrehajtókból és a bűnüldöző hatóságokból (MP, PGR, nemzeti bűnmegelőző rendőrség és a fegyveres erők (FFAA)) áll. Vezetője az ICF, és intézményközi koordinációs mechanizmusként működik, amely vizsgálatokkal, szankciókkal és monitoringgal foglalkozik, különösen a jelentős környezeti hatást kiváltó bűncselekmények vonatkozásában. Az ezekkel a szervekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatok egy állandó, hosszú távú mechanizmus kidolgozása esetén mintaként szolgálhatnak. A FUSINA vezetését időközben az FFAA látja el, és bírósági határozatok alapján működik.
4.2.11.1 Nemzeti bűnmegelőző rendőrség (PNP)
A nemzeti bűnmegelőző rendőrség feladata – az élet védelméről, a természeti szépség védelméről és a környezet védelméről szóló törvények és rendeletek városi és vidéki környezetben történő betartatása révén – annak biztosítása, hogy Honduras területén a lakosok szabadon élhessenek jogaikkal és szabadságjogaikkal.
A jogszerűség-igazolási rendszer értelmében a PNP az ICF-fel, a bírósági végrehajtókkal és más bűnüldöző hatóságokkal közösen segíti a fatermék-szállítmányokkal kapcsolatos ellenőrzéseket. Például a PNP az ICF-fel és az SAR-rel együtt az árutovábbítási ellenőrző pontokon (zöld ellenőrzőpontokon) van jelen.
4.2.11.2 Ügyészség (MP)
Az Ügyészség képviseli a társadalmat, és az állam nevében kezdeményezhet eljárást a bíróságon; egyik feladata a környezetkárosító bűncselekményeknek a Hondurasban az ilyen bűncselekménynek minősülő környezetellenes cselekményeket büntető hatályos jogi eszközökkel, valamint nemzetközi szerződésekkel összhangban történő kivizsgálása.
Az erdészeti ágazatban az Ügyészség a Különleges Környezetvédelmi Ügyészi Szolgálat (FEMA) segítségével jár el. A hondurasi társadalom képviselőjeként fő feladata a nyomozás, dokumentálás és vádemelés a hondurasi bíróságokon olyan büntetőügyekben, amelyek a környezetet, ökoszisztémákat, természeti erőforrásokat és közegészséget károsító cselekményekből erednek.
4.2.11.3 Főügyészség (PGR)
A Főügyészség felel az állam jogainak előmozdításáért, képviseletéért és védelméért minden olyan bírósági eljárásban, amelynek az állam részes fele; az állam általános képviselőjeként jár el.
4.2.11.4 Legfelsőbb Bíróság (CSJ)
Az ítéletek kihirdetésének és végrehajtásának kizárólagos jogköre a köztársaság bíróságait illeti meg. Az igazságszolgáltatást független bírák biztosítják.
4.2.11.5 Hondurasi fegyveres erők (FFAA)
A fegyveres erők az a nemzeti intézmény, amelynek elsődleges feladata Honduras területi integritásának és szuverenitásának védelme, a béke és a közrend fenntartása, valamint az alkotmány védelme.
2006 óta a fegyveres erők feladatai közé tartozik az ország erdeinek és ökoszisztémáinak védelméért végzett munka támogatása; ezt a Dirección de Apoyo al Manejo de Ecosistemas y Ambiente (Ökoszisztémák kezeléséhez és környezetgazdálkodáshoz nyújtott támogatás igazgatósága) (C-9) szervezeten keresztül végzik, amelyen keresztül segítik az illetékes bűnüldöző hatóságokat.
4.2.11.6 Honduras őslakos és afrikai származású népeinek nemzeti igazgatósága (DINAFROH)
A Társadalmi Befogadás Minisztériumának (SEDIS) az az osztálya, amelynek célja a Honduras őslakos és afrikai származású népessége életminőségének termelékeny gazdasági, kulturális, politikai és társadalmi fejlesztés révén történő javítása. A Foglalkoztatási és Társadalombiztosítási Minisztérium (STSS) koordinálásával és a DINAFROH támogatásával a hondurasi kormány jelenleg egy konzultációs folyamatban vesz részt Honduras mind a kilenc őslakos és afrikai származású népének szervezeteivel, amely alapot fog szolgáltatni a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló jóváhagyásról szóló törvény kidolgozásához és elfogadásához, a UNDP és az ENSZ őslakos népek jogaival foglalkozó különleges előadójának támogatásával.
4.2.11.7 a Közérdekű Információkhoz Való Hozzáférés Hivatala (IAIP)
Az IAIP egy olyan decentralizált kormányzati szerv, amelynek az a feladata, hogy támogassa és elősegítse a polgárok közérdekű információkhoz való hozzáférését, valamint hogy szabályozza és felügyelje a közérdekű információk védelmére, osztályozására és kezelésére vonatkozó intézményi eljárásokat.
A jogszerűség-igazolási rendszer értelmében az IAIP feladatai közé tartozik annak biztosítása, hogy a polgárok gyakorolhassák a közügyekben való részvételhez fűződő jogukat, és hogy átláthatóság uralkodjon a közfeladatok ellátásában, valamint az állam és a magánszemélyek közötti kapcsolatokban. Az erdészeti ágazatot érintő információkat a IAIP egységes átláthatósági portálján és az ICF portálján is közzéteszik, valamint az egyes intézmények portálján részletesen leírják. Ezen túlmenően a VIII. melléklet tartalmaz egy, a nyilvánosságnak szánt információkra vonatkozó irányítási rendszer létrehozásáról szóló kiegészítő intézkedést.
4.2.11.8 Az Emberi Jogok Nemzeti Bizottsága (CONADEH)
A CONADEH követi nyomon a köztársaság alkotmányában, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint a Honduras által ratifikált egyéb szerződésekben és egyezményekben megállapított jogoknak és biztosítékoknak való megfelelést.
4.2.11.9 Erdők, Védett Területek és a Vadon Élő Állatok és Növények Nemzeti Kutatórendszere (SINFOR)
A SINFOR egy köz- magán intézményközi platform, amelyet az erdészeti törvény hozott létre, és amely az erdészeti ágazattal, védett területekkel, vadon élő állatokkal, növényekkel és hasonlókkal foglalkozó tudományos kutatásokat szervezi, elősegíti és támogatja, továbbá ösztönzi a tudás és a technológia átadását Hondurasban.
Feladatai közé tartozik az is, hogy naprakész információkat nyújtson a szakpolitikák, szabályok és rendeletek kidolgozásához, amelyek biztosítják az ágazat fenntarthatóságát és irányítását. Az erdőkkel, védett területekkel, vadon élő állatokkal, növényekkel foglalkozó kutatások tervezésére és támogatására irányuló munkája során a SINFOR kiemelt célja, hogy olyan kutatási lehetőségeket tárjon fel, amelyek a nemzeti tervekben és stratégiákban is beazonosíthatók, mint például az ENCTI, valamint az egyes tagintézményekre vonatkozó stratégiai tervek és az ágazathoz tartozó egyéb kezdeményezések.
4.3 Erdészeti magánszektor
A jogszerűség-igazolási rendszer értelmében az erdészeti magánszektor szereplői közé tartoznak azok, akik nyereségszerzés céljából kezelik vagy előállítják a nyersanyagot, kitermelik azt az erdőből, szállítják, feldolgozzák és forgalomba hozzák, valamint részt vesznek annak kivitelében és behozatalában.
Az érintett szervezetek sokféleségét és kereskedelmi tevékenységeik körét tekintve számos besorolás alakult ki. Az adótörvénykönyv a következő besorolásokat alkalmazza: i. természetes személyek; ii. jogi személyek, ide tartoznak a munkaközösségek és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek és társult vállalkozások, és általánosságban azok az egyesületek vagy szervezetek, amelyek a közjog vagy a magánjog szerint jogi személyiséggel rendelkeznek; valamint iii. szervezetek, közösségek (Honduras őslakos és afrikai származású népei, közösségi csoportok) vagy jogi ügyletek, amelyek egy funkcionális vagy vagyoni egységet alkotnak még akkor is, ha nem rendelkeznek jogi személyiséggel.
A következő kategória az egyes vállalkozásoknál dolgozó személyek számából ered: faipari mikrovállalkozások, általában családi vállalkozások, legfeljebb négy személyt foglalkoztatnak; faipari kisvállalkozások, 5–10 főt foglalkoztatnak; közepes faipari vállalkozások, 11–100 főt foglalkoztatnak; és több mint 100 főt foglalkoztató faipari nagyvállalatok.
Az erdészeti törvény három kategóriába sorolja a vállalkozásokat: az elsődleges erdészeti termékekkel foglalkozó vállalat, amely a gömbfa vagy egyéb faanyag vagy az erdőből kinyert nem fa nyersanyag első feldolgozását végzi; a másodlagos erdészeti termékekkel foglalkozó vállalat vagy feldolgozóvállalat, amely az elsődleges erdészeti termékekkel foglalkozó vállalat termékeit dolgozza fel; végül, a fatelepek vagy fatermék-telepek, amelyek forgalomba hozzák a különféle fatermékeket.
Megjegyzendő, hogy a fenti leírás kizárólag a fenyőfa-iparra vonatkozik; lomblevelű fából származó faanyag esetében az e megállapodás hatálybalépésének napján Hondurasban nincs bejegyzett vagy működő elsődleges erdészeti termékekkel foglalkozó vállalat. Ezenkívül az erdőben kitermelt faanyag általában durván négyszögletes alakúra formázott fa, nem pedig gömbfa, mivel a formázást még az erdőben elvégzik, és onnan vontatják gyűjtőpontokra, hogy gépjárművel elszállítsák a másodlagos erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatokhoz vagy értékesítés céljából a fatelepre. A lerakatok vagy gyűjtőközpontok értelemszerűen olyan helyek, ahol a fatermékeket tulajdonosváltás nélkül, későbbi továbbszállítás céljából felhalmozzák. Ezzel ellentétben a fatelepek olyan helyszínek, ahol a fatelep tulajdonosa a beszállítóktól felvásárolja a fatermékeket, és saját vevői részére értékesíti azokat.
Az ICF a rutinszerű ellenőrzései során, az erdészeti tanácsadó testületek rendszeres ellenőrző jelentéseinek köszönhetően rendszeresen monitorozza az erdészeti termelési láncban bekövetkezett bármely változást, beleértve a fenyő- és a lomblevelű erdőket, az erdőültetvényeket vagy az erdőkön kívül, elszórtan található fákat, hogy megakadályozza a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá nem tartozó erdészeti tevékenységek előfordulását. Ha a jövőben a vonatkozó jogi keret felülvizsgálatának eredményeként változás következik be az erdészeti ágazat szervezésében, a jogszerűség-igazolási rendszert is módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi faforrásra kiterjedjen.
Éppen e piaci szereplők azok, amelyek a termelési folyamatokat végrehajtják, ezért nekik kell megfelelniük a saját hatáskörükbe tartozó mutatóknak és igazolási eszközöknek. Ehhez megfelelő és releváns belső ellenőrzéseket alkalmaznak a kitermelési és termelési engedélyek tekintetében, hogy megfeleljenek a foglalkoztatással, környezetvédelemmel, (nemzeti és önkormányzati) adózással, szállítással, kereskedelemmel kapcsolatos, valamint a különböző mutatóknál meghatározott kötelezettségeiknek. Ezen kívül kötelesek megfelelő nyilvántartást vezetni a szükséges igazoló dokumentumokról és az előírt igazolási eszközökről.
Ugyanakkor a magánerdészeti szervezetekre olyan, a jogszabályi megfelelés igazolását szolgáló mechanizmusok vonatkoznak, amelyeket hatásköreiknek megfelelően az állam intézményei hajtanak végre.
4.4 Civil társadalmi szervezetek
A hondurasi jogi keret az ország polgáraira ruházza azt a jogot és kötelességet, hogy részt vegyenek a hatóságok által hozott intézkedések feletti társadalmi ellenőrzésben, és éljenek annak lehetőségével. Az erdészeti ágazatban számos civil társadalmi szervezet működik, amely a jog érvényesítésében érdekelt, és az igazolási eszközök terén igen aktív és hatékony szerepet tölt be. Ezek a szervezetek az alábbiak:
4.4.1 Helyi szervezetek
Az erdészeti törvény létrehozza a lakossági részvétel, konzultáció és az ICF-nek nyújtandó támogatás szerveit, mint például az erdészeti tanácsadó testületek, amelyek helyi vagy közösségi, települési, regionális és központi szinten szerveződnek és működnek. Az ENCTI is jelzi az említett, társadalmi kontrollt különösen települési és közösségi szinten gyakorló szervezetek fontosságát, amelyek támogatják a gazdálkodási tervek, éves működési tervek és egyéb jellegű engedélyek ellenőrzését, valamint előmozdítják a jogszerű faanyag fogyasztását. Ezt az állam intézményeivel és különösen az ICF-fel együttműködve éri el.
4.4.2 Nem kormányzati fejlesztési szervezetek
Különféle hazai és nemzetközi nem kormányzati fejlesztési szervezetek (3) támogatják az erdészeti ágazat terén megvalósuló fellépéseket, intézményi és területi szinten egyaránt. Tevékenységük többek között a szervezésre, a települési és közösségi szintű lakossági részvételi szervek kapacitásépítésére, politikai hatásgyakorlásra, társadalmi ellenőrzésre, technikai támogatásra és emberi jogi védelemre terjed ki.
E megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában a nem kormányzati fejlesztési szervezetek saját módszertant dolgoznak ki a társadalmi ellenőrzési intézkedések elvégzéséhez. A megfelelő fellépés érdekében a társadalmi ellenőrzésről szóló jelentéseket a végrehajtási vegyes bizottsághoz és más szervekhez kell benyújtani. Ez olyan részvételi rendszert hoz létre, amely hozzájárul az e megállapodás szerint meghatározott irányítási eljárások folyamatos fejlesztéséhez.
Egy panaszkezelési rendszert is ki kell dolgozni, amely támogatja ennek a társadalmi ellenőrzési feladatkörnek a működését, amelyet e melléklet 10. és 11. szakasza ismertet.
4.5 Honduras őslakos és afrikai származású népei
Hondurasban kilenc őslakos és afrikai származású népcsoport él. E népcsoportok nagy része kiterjed erdőterületeken él, amelyeken védett területek és termékeny erdők is találhatók. E népcsoportok a következők: a pech, a tawahka, a lenca, a maya, a chortí, a tolupan, a miskitu, a nahua, a garífuna és az afrikai származású, angol nyelvű népcsoport, amelyek saját képviseleti szervezetekkel rendelkeznek, mint például az országos szintű, Honduras Őslakos Népeinek Konföderációja (CONPAH).
Ezen népcsoportok a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásának szereplői, többek között a jogszerűségi mátrixok 2. alapelvével kapcsolatban: „Honduras tiszteletben tartja az erdőterületeken élő őslakos és afrikai származású népek jogait”.
Az erdészeti ágazatban Honduras őslakos és afrikai származású népei:
|
— |
a legalizálási folyamatok és a hagyományosan birtokukban lévő területek tiszteletben tartásának kedvezményezettjei; |
|
— |
részt vesznek a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló jóváhagyásra vonatkozó mechanizmusok és eljárások végrehajtásában, amelyeket az önrendelkezés és az autonómia tiszteletben tartása érdekében, a 169. sz. ILO-egyezménynek és az őslakos népek jogairól szóló ENSZ egyezménynek megfelelően hoztak létre; valamint |
|
— |
részt vesznek a termelékeny erdőterületeken folytatott kereskedelmi tevékenységekben, a jogszerűségi mátrixoknak és a jogszerűség-igazolási rendszer vonatkozó követelményeinek megfelelően. |
4.6 Kapacitásépítés
A rendszer hatékony működésének és a fatermékek jogszerűségének biztosítását szolgáló kapacitásépítés leírását a VIII. melléklet tartalmazza. Az egyes rendelkezések kidolgozásához felül kell vizsgálni a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplő számára szükséges kapacitást.
5. A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER HATÁLYA
A Hondurasból származó, a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó összes fát és faterméket magántulajdonban lévő, települési vagy nemzeti (természetes vagy telepített) erdőből kell kitermelni, amelyet a maximális teljesítmény, többféle használati cél és társadalmi egyenlőség igazgatási és technikai kritériumai alapján kezelnek, hogy így biztosítható legyen az ökoszisztémák fenntarthatósága és termelő, védő és környezeti kapacitásuk.
A jogszerűség-igazolási rendszer más országokból származó faanyagra is vonatkozik, amennyiben annak importőrei bizonyítani tudják, hogy a faanyag jogszerű forrásból származik, és azt a származási ország és Honduras törvényeinek megfelelően hozták be. Minden piaci szereplő a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozik, azokat is beleértve, amelyek saját erdőgazdálkodási és felügyeletilánc-tanúsítvánnyal rendelkeznek, valamint amelyek kereskedelmi hasznosítású faültetvények tulajdonosai.
5.1 A jogszerűség-igazolási rendszer alá tartozó fatermékek.
A jogszerűség-igazolási rendszer az e megállapodás I. mellékletében felsorolt valamennyi termékre vonatkozik. Az erdészeti törvény 102. cikke tiltja egyes fatermékek kivitelét, és kimondja, hogy a természetes erdőkben található lomblevelű fajokból származó faanyagot csak feldolgozott faanyagként lehet kivinni. Az e fajokból készült gömbfa vagy durván négyszögletes alakúra formázott fa kivitele ezért nem megengedett.
Bár az e fajokból készült gömbfa vagy durván négyszögletes alakúra formázott fa nem vihető ki, vonatkozik rá a jogszerűség-igazolási rendszer, függetlenül a feldolgozottság mértékétől.
Az e megállapodás I. mellékletében fel nem sorolt fatermékekre az Unióba történő kivitelkor nem kell FLEGT-engedélyt kiváltani. Ebben az esetben az ezen termékeket Hondurasból behozó uniós importőröknek a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban kellő gondossággal kell eljárniuk, hogy bizonyítsák azok jogszerűségét.
5.2 A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó piacok
A jogszerűség-igazolási rendszer minden piacon forgalmazott fatermékekre vonatkozik, az kiviteli piacokat és a nemzeti piacokat is beleértve. A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtására irányuló erőfeszítéseket azonban az egyes piacok megkülönböztetése alapján kell rangsorolni:
|
— |
Az uniós piac: Az uniós piacra kivitt termékek jogszerűségének igazolását az e megállapodásban foglaltak szerint kell alkalmazni, amely előfeltételnek tekinti a FLEGT-engedélyt, amint megerősítést nyert, hogy a rendszer a VII. mellékletben megállapított eljárást követve készen áll FLEGT-engedélyek kiadására. |
|
— |
Egyéb nemzetközi piacok: A kivitt termékek jogszerűségének igazolását az e megállapodásban foglaltak szerint kell elvégezni, függetlenül a kivitel rendeltetési országától, és e termékek jogszerűségét H-Legal engedéllyel kell bizonyítani. |
|
— |
Belföldi piac: A belföldi piacon forgalomba hozott termékek jogszerűségének igazolása az e megállapodásban foglaltak szerint alkalmazandó, és azon piaci szereplőknek a jogszerűségét, amelyek e termékek tulajdonosai, jogszabályi megfelelési tanúsítványokkal kell bizonyítani. |
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásának valamennyi említett szakaszában olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek révén megakadályozható, hogy az erdészeti ellátási láncba ismeretlen vagy illegális eredetű faanyag kerüljön be. A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtására irányuló képességet a VIII. mellékletben foglalt intézkedések alkalmazásával lehet fokozni.
5.3 A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó faanyag-források
A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó faanyag-források a következő kategóriákba sorolhatók:
5.3.1 A nemzeti területen kitermelt fa
A nemzeti területen kitermelt faanyag a következő forrásokból származhat:
|
1. |
Természetes vagy telepített erdők. |
|
2. |
Olyan területek, amelyeken agrárerdészeti rendszerek létesültek, azaz más fajokkal, például kávéval, kakaóval vagy egyéb mezőgazdasági terményekkel összefüggő természetes vagy ültetett fák. |
|
3. |
Erdőkön kívül található tűlevelű vagy lomblevelű fák. |
A kitermelés lomblevelű vagy tűlevelű erdőkben is elvégezhető, a földbirtoklástól függetlenül. A kitermelést az alábbi módszerek valamelyikével lehet engedélyezni:
|
— |
Erdőgazdálkodási terv és annak éves működési tervei alapján, amelyeket az ICF hagyott jóvá a következők számára:
|
|
— |
Agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó különleges terv és annak éves fakitermelési terve alapján a magántulajdonú és települési (ejido) földterületeken működő agrárerdészeti rendszerek tulajdonosai esetében. |
|
— |
Természeti csapások, betegségek vagy kártevőfertőzések, köz- és/vagy magán építési projektek és mezőgazdasági hasznosítású földterületen a növényzet megváltozása által érintett erdők kitermelésére vonatkozó mentési tervek alapján. Az olyan területekre vonatkozó mentési tervek esetében, amelyeken köz- vagy magán építési projektek zajlanak vagy amelyeket érint a mezőgazdasági földterületen található növényzet megváltozása, környezeti hatásvizsgálatot kell elvégezni, mielőtt a MiAmbiente kiadja a környezetvédelmi engedélyezési tanúsítványt. A növényzetnek az időszakos és állandó növénykultúrák miatt bekövetkezett módosulásához fűződő mentési tervek csak a mezőgazdasági földterületekre vonatkoznak. Az erdészeti törvény 93. cikke kimondja, hogy az erdőterületek természetes felhasználását a földhasználat-tervezéssel kapcsolatos politikáknak és jogi rendelkezéseknek megfelelően meg kell őrizni és tiszteletben kell tartani. Hasonlóképpen, az erdészeti törvény rendeletének 294. cikke megtiltja a gazdálkodási tervekkel rendelkező termékeny erdőkben és a jelentős erdészeti potenciállal rendelkező földterületeken a növényzet módosítását. E melléklet 7.7. szakasza részletesebben ismerteti az olyan fatermékek igazolását, amelyeket megváltozott hasznosítási célú földterületen termeltek ki. |
|
— |
Korábbi engedély alá tartozó erdészeti melléktermékek kitermelésére vonatkozó helyreállítási terv értelmében (AOP, AFP, tanúsított ültetvényre vonatkozó fakitermelési engedélyek és mentési tervek). |
|
— |
Az ICF által tanúsított erdőültetvényekből származó faanyag kitermelésére szolgáló, tanúsított ültetvényekre vonatkozó fakitermelési engedélyek (APC). |
Az erdőkön kívül, elszórtan elhelyezkedő fák, amelyek elsősorban lakóövezetekben és állattenyésztő területeken találhatók, hagyományosan az asztalosműhelyek fő faanyag-forrásának számítanak. Hondurasnak azonban még nincs olyan jogszabálya, amely e fák kereskedelmi célú kitermelését szabályozná, ezért került be a VIII. mellékletbe egy ezzel kapcsolatos kiegészítő intézkedés. Ha e jogszabály hatályba lép, a II. melléklet 4. szakaszában ismertetett eljárást követően bekerül a jogszerűségi mátrixok vonatkozó mutatójába.
A jogszerűségi mátrixok frissítése előtt ennek a faanyag-forrásnak már szerepelnie kell a jogszerűség-igazolási rendszerben, és az e faanyag-forrás kitermelését végző erdészeti ágazati piaci szereplőknek a jogszerűség-igazolási rendszerben foglalt összes többi követelményt teljesíteniük kell.
5.3.2 Behozott fa
A fát behozó természetes és jogi személyeknek egyaránt a kellő gondosságra irányuló eljárásokat kell alkalmazniuk annak bizonyítására, hogy a behozott faanyag esetében az illegális magatartás kockázata elenyésző, és hogy a kitermelés szerinti ország exportőrei betartják a törvényt. A kellő gondosságra irányuló eljárás hatályát e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kell meghatározni; a VIII. melléklet a Hondurasban alkalmazandó, kellő gondosságra irányuló eljárások végrehajtását illetően tartalmaz egy kiegészítő intézkedést.
5.3.3 A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá nem tartozó faanyag
A következő két faanyag-típus nem tartozik a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá, és nem vonatkozik rá a FLEGT engedélyezési rendszer:
|
— |
Tranzit-faanyag A tranzit-faanyag harmadik országokból származó faanyag vagy olyan faanyag, amely Honduras területére ideiglenesen, egységes árutovábbítási árunyilatkozat alapján érkezett, és amelynek végső rendeltetési helye egy másik országban található. A faanyagot azonosítani kell, és a Hondurasban előállított vagy ide behozott faanyag ellátási láncától elkülönítve kell kezelni. A tranzit-faanyag nem kerül be a jogszerűség-igazolási rendszerbe, ezért kivitel céljából nem lehet arra FLEGT- vagy H-Legal engedélyt kiállítani. A 7.5. szakasz ismerteti, hogy az e termékek áthaladásának ellenőrzését célzó mechanizmusok hogyan biztosítják azt, hogy e termékek ne kerüljenek bele a nemzeti piaci ellátási láncba. |
|
— |
Lefoglalt faanyag A hondurasi jogszabályok megsértése miatt vagy a behozott faanyag esetében a kellő gondosságra irányuló kötelezettségek elmulasztása miatt elkobozott fatermékek nem tartoznak a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá. Az ICF-nek és a biztonsági erőknek jogukban áll lefolytatni a szükséges vizsgálatokat ahhoz, hogy az ügy vádemelés céljából az Ügyészséghez kerüljön. A 7.6. szakasz ismerteti, hogy mi történik a lefoglalt vagy elkobzott faanyaggal. |
5.4 A jogszerűség-igazolási rendszer alá tartozó piaci szereplők köre
E megállapodás értelmében a „piaci szereplő” olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az erdészeti termelési láncban folytat tevékenységeket. A jogszerűség-igazolási rendszer alá tartozó piaci szereplők tevékenységi körét az 1. táblázat mutatja be.
1. táblázat.
Az erdészeti ágazati piaci szereplők tevékenységi köre.
|
Vállalkozó |
A jogszerűség-igazolási rendszer szerinti fellépések köre |
||
|
Kérelmezi vagy benyújtja a földbirtoklásra vonatkozó bizonyítékot. A fakitermelési tevékenységek megkezdése előtt az ICF-hez folyamodik az erdőgazdálkodási terv és a kapcsolódó éves működési tervek, mentési terv vagy helyreállítási terv jóváhagyása céljából. A kitermelt faanyag elszállításához szállítási engedélyért folyamodik az ICF-hez, és beszámol a felhasznált szállítási engedélyekről, amelyek bekerülnek a SIRMA adatbázisba. Adott esetben bizonyítékot szolgáltat arra, hogy betartotta a FPIC elveit. |
||
|
Az agrárerdészeti rendszer részeként történő fakitermeléshez kérelmezi a PESA és az AFP jóváhagyását. A kitermelt faanyag elszállításához szállítási engedélyért folyamodik az ICF-hez, és beszámol a felhasznált szállítási engedélyekről, amelyek bekerülnek a SIRMA adatbázisba. |
||
|
Az ICF-nél kérelmezi az erdőültetvény tanúsítását és a tanúsított ültetvényen folytatandó fakitermelést. A kitermelt faanyag elszállításához szállítási engedélyért folyamodik az ICF-hez, és beszámol a felhasznált szállítási engedélyekről, amelyek bekerülnek a SIRMA adatbázisba. |
||
|
A földlegalizálási eljárások eredményeként haszonbérleti szerződésben részesül, amely lehetővé teszi a használó/bérlő számára az erdőgazdálkodási tevékenységek lefolytatását. A nemzeti erdőterületek legalizálásának magánszektorbeli kedvezményezettjei által teljesítendő követelményeket az erdészeti törvény állapítja meg. Kérelmezi az ICF-től az ingatlan újraerdősítésének vagy egyéb erdészeti/környezetvédelmi tevékenységeknek az engedélyezését. Kérelmezi az ültetvény tanúsítását, majd az azon folytatott kitermelés engedélyezését. |
||
|
Erdőgazdálkodási tevékenységek folytatásához erdőgazdálkodási szerződés aláírását kérelmezi; az erdőterületen folytatandó fakitermeléshez pedig az ICF-hez folyamodik az erdőgazdálkodási terv, mentési terv vagy helyreállítási terv jóváhagyása céljából. |
||
|
Az erdőtulajdonos bízza meg abban az esetben, ha közvetlenül nem ő maga termeli ki a fát saját erőforrásaival. Kitermeli, elvontatja, majd elszállítja a faanyagot az erdőből az elsődleges erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatokhoz vagy fatelepekhez, és értékesítheti is azt. A regionális erdészeti hivatalhoz bejelenti a regisztráció tényét, és felsorolja a fakitermelési és szállítására műveleteknél használt berendezéseket és főbb munkatársakat. Az ICF által jóváhagyott szállítási engedélyért és a SAR által engedélyezett fuvarlevélért felelős. A fakitermelési engedély alvállalkozót megbízó kedvezményezettje vagy birtokosa felel a vonatkozó előírásoknak való megfelelés biztosításáért. |
||
|
Áruszállítási, ebben az esetben faanyag-szállítási szolgáltatásokat nyújt, legyen az a gömbfa szállítása a kitermelés helyéről az erdészeti termékekkel foglalkozó vállalathoz vagy fatelepre, vagy feldolgozott fatermékek szállítása az erdészeti termékekkel foglalkozó vállalattól a végső rendeltetési helyre. Általában ezt a szolgáltatást az erdőtulajdonos, a vállalkozó vagy az erdészeti termékekkel foglalkozó vállalat veszi igénybe. Lomblevelű erdők esetében e megállapodás hatálybalépésének napján a fuvarozó attól a pillanattól vesz részt a folyamatban, hogy az erdőből származó durván négyszögletes alakúra formázott fát egy, az erdőn kívül található gyűjtőponton felhalmozták, és azt járművek segítségével szállítják el a faipari vállalkozásokhoz vagy fatelepekre. Benyújtja a hatóságokhoz azokat a dokumentumokat, amelyek a szállított termékek jogszerűségét bizonyítják (szállítási engedély, a SAR által engedélyezett számla és fuvarlevél vagy adott esetben számla). |
||
|
Erdőgazdálkodási terveket, agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó különleges terveket, valamint kapcsolódó mentési és helyreállítási terveket készít az erdőtulajdonos nevében. (Egyedül felel az erdőgazdálkodási tervek éves működési tervei végrehajtásának lebonyolításáért. E célból az erdőtulajdonos nevében benyújtja az ICF-hez a kinevezési megállapodást és annak elfogadását, ezáltal az éves működési terv intézőjévé válik.) Felelős azért, hogy az általa kezelt valamennyi fakitermelési módnál betartsák az arra vonatkozó műszaki szabványokat. Felelős továbbá azért, hogy benyújtsa az erdőben felhasznált szállítási engedélyekre vonatkozó havi előrehaladási jelentéseket, és részletes tájékoztatást adjon a kitermelt faanyagról, amit a felhasznált engedélyek másolataival támaszt alá. |
||
|
Erdőgazdálkodási terveket, agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó különleges terveket, valamint kapcsolódó mentési és helyreállítási terveket készít. Felelős azért, hogy az általa kezelt valamennyi fakitermelési módnál betartsák az arra vonatkozó műszaki szabványokat. Felelős továbbá azért, hogy benyújtsa az erdőben felhasznált szállítási engedélyekre vonatkozó havi előrehaladási jelentéseket, és részletes tájékoztatást adjon a kitermelt faanyagról, amit a felhasznált engedélyek másolataival támaszt alá. |
||
|
Az ICF-re vonatkozik a FLEGT-engedély (az Unió esetében) vagy a H-Legal engedély (egyéb célországok esetében) kiállításával kapcsolatban, attól függően, hogy hova küldik az adott szállítmányt. Kiviteli engedélyért folyamodik a vámhatósághoz, beleértve a kereskedelmi behozatali számlát, az egységes vám-árunyilatkozatot (DUA) és egyéb olyan dokumentumokat, amelyek bizonyítják a kivitelre szánt termék jogszerűségét, mind a közegészségügyi korlátozások, mind pedig a vámjellegű és nem vámjellegű szabályok tekintetében, beleértve adott esetben a CITES tanúsítványokat. |
||
|
Behozatali engedélyért folyamodik a vámhatósághoz, beleértve a kereskedelmi behozatali számlát, az egységes vám-árunyilatkozatot (DUA) és egyéb olyan dokumentumokat, amelyek bizonyítják a behozni kívánt termék jogszerűségét, mind a közegészségügyi korlátozások, mind pedig a vámjellegű és nem vámjellegű szabályok tekintetében, beleértve adott esetben a CITES tanúsítványokat. A megvásárolni kívánt fatermék jogszerűségének igazolása céljából a kellő gondosságra irányuló mechanizmusokat alkalmaz. |
||
|
Naprakész nyilvántartást vezet az inputokról és outputokról, és havi termelési jelentést nyújt be az ICF-hez, amelyhez csatolja az engedélyezett értékesítési számlákat. Számlák kiállítását igényli, és havi és éves értékesítési jelentést nyújt be a SAR-nak, amelyhez csatolja a vonatkozó engedélyezett eladási számlákat és fuvarleveleket. A megvásárolni kívánt termékek jogszerűségének igazolása céljából a kellő gondosságra irányuló mechanizmusokat alkalmaz. Lomblevelű erdők esetében jelenleg nincsenek elsődleges erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok, mivel a faanyagot még az erdőben durván négyszögletes alakúra formázzák, és másodlagos erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatokon vagy fatelepeken keresztül értékesítik. |
||
|
Naprakész nyilvántartást vezet az inputokról és outputokról, és havi termelési jelentést nyújt be az ICF-hez, amelyhez csatolja az engedélyezett értékesítési számlákat. Számlák kiállítását igényli, és havi és éves értékesítési jelentést nyújt be a SAR-nak, amelyhez csatolja a vonatkozó engedélyezett eladási számlákat és fuvarleveleket. A megvásárolni kívánt termékek jogszerűségének igazolása céljából a kellő gondosságra irányuló mechanizmusokat alkalmaz. |
||
|
Naprakész nyilvántartást vezet az inputokról és outputokról, és havi termelési jelentést nyújt be az ICF-hez, amelyhez csatolja az engedélyezett értékesítési számlákat. Számlák kiállítását igényli, és havi és éves értékesítési jelentést nyújt be a SAR-nak, amelyhez csatolja a vonatkozó engedélyezett eladási számlákat és fuvarleveleket. A megvásárolni kívánt termékek jogszerűségének igazolása céljából a kellő gondosságra irányuló mechanizmusokat alkalmaz. |
||
|
Bejelenti a munkavállalókat a Hondurasi Társadalombiztosítási Intézethez, és betartja a munkaügyi jogszabályokat. |
6. A JOGSZERŰSÉG FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁNAK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
A hondurasi fatermékek a II. mellékletben ismertetett fogalommeghatározás alapján tekinthetők jogszerűnek.
Az igazolást kormányzati szervek végzik (adott esetben az elismert magán tanúsítási mechanizmusok által biztosított, a 8. szakaszban előírt adatok alapján), mely igazolás a fatermékek jogszerűségének biztosítását célzó megfelelő ellenőrzések elvégzését foglalja magában.
Az igazolásnak kellően megbízhatónak és hatékonynak kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a II. mellékletben meghatározott jogszerűségi mátrixokban megállapított követelményeknek való meg-nem-felelés beazonosítását a nemzeti piacon az ellátási lánc különböző szakaszaiban. A behozott és a nemzeti ellátási láncba bekerülő faanyag jogszerűségét is igazolni kell.
6.1 A jogszerűség-igazolás alapelvei
E megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában a végrehajtási vegyes bizottság révén a Felek frissítik és jóváhagyják azt az igazolási kézikönyvet, amely annak az igazolási módszertannak a leírását tartalmazza, amelyek a jogszabályi megfelelésnek a jogszerűség mátrixok megállapításához kulcsfontosságúnak minősített minden egyes mutató és igazolási eszköz vonatkozásában történő ellenőrzését szolgálják. Minden egyes mutató meghatározza azt a szervet vagy részleget az egyes intézményeknél, amely az igazolásért felel, valamint az igazolás tárgyát képező dokumentumokat. Ezen kívül a mutató ellenőrzésének gyakoriságát is meg kell határozni, valamint az információkat és a (papíralapú és digitális) dokumentumokat tartalmazó nyilvántartások helyét, amelyeket a különböző intézményeknél tárolnak saját felelősségi körüknek megfelelően.
6.1.1 A jogszerűség-igazolásban részt vevő intézmények
Az igazolást egyértelműen beazonosított intézmények végzik, amelyek megfelelő erőforrásokkal, irányítási rendszerekkel és képzett személyzettel, valamint az összeférhetetlenségek ellenőrzésére irányuló megbízható és hatékony mechanizmusokkal rendelkeznek. Az egyes intézmények igazolással foglalkozó munkatársai rendelkeznek a munkájukhoz szükséges készségekkel és tapasztalattal, és megfelelő munkájukat megfelelő módon felügyelik.
Az ICF és a jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő egyéb intézmények rendelkeznek olyan szervezeti és működési struktúrával, amellyel igazolni tudják, hogy az összes piaci szereplő betartja-e a jogszerűségi mutatókat. A piaci szereplők egyes intézmények által végzett igazolása során keletkezett információ mennyiségéből adódóan, valamint ezen információ rögzítésének és naprakészen tartásának szükségessége miatt az igazolási eredményeket egy, az ICF Jogszerűség-igazolási Osztályának rendelkezésre álló adatbázisban kell rögzíteni. Ez folyamatosan biztosítja a Jogszerűség-igazolási Osztály számára a piaci szereplők jogszabályi megfelelési tanúsítványainak kiállításához és érvényességük felülvizsgálatához szükséges valamennyi információt. Az adatok ily módon történő összegyűjtéséhez és frissítéséhez a 11. szakaszban ismertetett intézmények koordinációjára van szükség.
Az alábbi ábra szemlélteti a jogszerűség-igazolási rendszer különböző szereplői között, a jogszabályi megfelelés igazolása során zajló adatáramlást:
A 2. táblázat ismerteti a jogszabályi megfelelés igazolására szolgáló, az előző ábrán bemutatott mechanizmusokat.
2. táblázat.
A jogszabályi megfelelés igazolására szolgáló mechanizmusok ismertetése
|
Szám |
Árumegnevezés |
|
1 |
Erdészeti ágazati piaci szereplő: A fatermékek szállítási láncában tevékenységeket folytató természetes vagy jogi személy. |
|
2 |
Az igazolási eszköz alkalmazása (II. melléklet) |
|
3 |
Az igazolási eszközök létrehozásának módszertana intézményenként. Egyes igazolási eszközöket csak egyszer, míg másokat rendszeres időközönként kell kialakítani. |
|
4 |
Fizikai és/vagy elektronikus igazolási eszközök kialakítása (II. melléklet). |
|
5 |
Igazolási módszertan. Meg nem felelés megállapításakor minden intézmény eljárásokat hajt végre, amelyek célja a dokumentálás, feldolgozás, nyomon követés, valamint a Jogszerűség-igazolási Osztály adatbázisának értesítése. |
|
6 |
Igazgatási vagy hivatalból történő intézkedésből eredő jogszabályi meg nem feleléssel kapcsolatos korrekciós vagy büntető intézkedés (V. melléklet 9. része). |
|
7 |
Az összes érintett intézménytől származó közös jogszabályi megfelelés-igazolási adatok összegyűjtése a SIRMA, a SNIF és az ICF Geoportal, valamint a szóban forgó intézmények egyéb eszközeinek használatával (V. melléklet, 6. és 7. szakasz) |
|
8 |
A piaci szereplő jogszerűségét igazoló jogszabályi megfelelési tanúsítvány iránti kérelem benyújtása a Jogszerűség-igazolási Osztályhoz (V. melléklet, 6. és 7. szakasz). |
|
9 |
A Jogszerűség-igazolási Osztály birtokában lévő adatok összegyűjtése annak értékelése érdekében, hogy a piaci szereplő megfelel-e a jogszerűség mátrixoknak és az ellátási lánc ellenőrzésének. Kedvező elbírálás esetén a Jogszerűség-igazolási Osztály jogszabályi megfelelési tanúsítványt állít ki, amely bizonyítja a hazai piacon a vevők felé, hogy a piaci szereplő megfelel a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek (V. melléklet, 6. és 7. szakasz). |
|
10 |
A FLEGT Engedélyezési Osztályhoz benyújtott, FLEGT- vagy H-Legal engedély kiállítására irányuló kérelem, amely igazolja a piaci szereplő tevékenységeinek jogszerűségét, hogy a piaci szereplő termékeit bármely piacra kivihesse (IV. melléklet). |
|
11 |
A FLEGT Engedélyezési Osztály határozata a piaci szereplő jogszabályi megfelelésére vonatkozóan. Ha a Jogszerűség-igazolási Osztály véleménye kedvező (azaz a piaci szereplő a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi követelményét teljesíti), FLEGT-engedélyt (uniós piac esetén) vagy H-Legal engedélyt (más piac esetén) állítanak ki részére, amely igazolja a nemzetközi piacon a vevők felé, hogy a piaci szereplő megfelel a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek. Kedvezőtlen döntés esetén a FLEGT Engedélyezési Osztály értesíti a kérelmezőt (piaci szereplőt) (IV. melléklet). |
|
12 |
A jogszerűség-igazolási rendszer független ellenőreinek megállapításait tartalmazó jelentés elkészítése, amely tartalmazza a végrehajtási vegyes bizottságnak szóló következtetéseket és ajánlásokat; a végrehajtási vegyes bizottság felel ezen ellenőrzési jelentések rendszeres közzétételéért (VI. melléklet). |
|
13 |
A civil társadalmi szervezetek által elkészített, a fakitermelési engedélyekre és általánosságban az erdészeti ágazatra vonatkozó igazolási jelentések, amelyeket a végrehajtási vegyes bizottság rendelkezésére bocsátanak (V. melléklet, 4.4.2. szakasz). |
6.1.2 A jogszerűségi mátrixokon alapuló igazolási eljárások
A Felek által a végrehajtási vegyes bizottságon keresztül elfogadott kézikönyv írja le az érintett intézmények által alkalmazott módszertant, amely feladata felelőssége az adott mutató egy részének vagy egészének igazolása. A kézikönyv azonosítja az igazolásért felelős szervet vagy hivatalt és az e feladat elvégzéséhez szükséges intézkedést. A kézikönyv utal továbbá az igazolás gyakoriságára, és jelzi, hogy mikor kell igazolni az igazolási eszközöket; tartalmazza továbbá azt a szervet és hivatalt, ahol ennek az információnak a papíralapú és digitális változatát tárolják.
6.1.3 A jogszerűség-igazolási eszközök tárolása
Az egyes igazolási eszközökhöz tartozó dokumentumok papíralapú és digitális változatait a kapcsolódó eszközök létrehozásáért felelős intézményeknél tárolják. Az átláthatóságról és a közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény (LTAIP) előírásainak megfelelően ezeket az „intézményi” nyilvántartásokat legalább 10 évig kell megőrizni. A törvény az információ feldolgozására irányuló eljárást is megállapítja (30., 31. és 32. cikk), valamint meghatározza a „közérdekű információ” jelentését (3. cikk), és hogy mit kell bizalmas személyes adatnak (7. cikk) vagy minősített információnak tekinteni (8. cikk).
Az igazolási eszközök jogszerűségének és valódiságának fontosságára figyelemmel a felelős intézmények biztosítják, hogy minden egyes igazolási eszköz esetében fizikai és a digitális nyilvántartást is vezessenek. Az információkezelés átláthatósága és eredményessége érdekében az igazolási eszközök által érintett intézmények kötelesek gondoskodni arról, hogy a nyilvántartásukban foglalt információkat más szervezetek rendelkezésére bocsássák – a Jogszerűség-igazolási Osztályt is beleértve – időben és hatékonyan, továbbá igény szerinti módon és időpontban. Hasonlóképpen a jogszerűség-igazoláshoz kapcsolódó minden egyes intézménynek alkalmaznia kell a saját hatáskörén belül érvényes törvényeket, rendeleteket és eljárásokat, hogy a piaci szereplőktől megszerezze a szükséges információkat, és azokat rögzítse saját nyilvántartásában.
6.1.4 Informatikai rendszerek és igazolási funkciók
A már meglévő és a még kiépítésre váró, a jogszerűségi mátrixokban foglalt mutatóknak való megfelelés igazolását célzó számítógépes rendszerek, eszközök és protokollok lehetővé teszik az iratellenőrzések és helyszíni ellenőrzések eredményeinek összegyűjtését, és az adatoknak a teljes ellátási láncban történő egyeztetését. A 3.2. szakasz tartalmazza a jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő intézmények főbb számítógépes eszközeit és protokolljait. A következő bekezdések rövid leírást adnak a jelenleg működő informatikai rendszerekről, amelyek feladataik elvégzésében támogatják az intézményeket.
Az ICF-nél:
|
— |
Nemzeti Erdészeti Információs Rendszer (SNIF) E számítógépes eszközt a magántulajdonú, nemzeti és települési erdők, valamint erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok és fatelepek tulajdonosi viszonyait igazoló nyilvántartásokból készült dinamikus adatbázisok fenntartására lehet használni. A rendszer valamennyi fakitermelési engedélyre vonatkozó információkat tartalmaz, a gazdálkodási terveket, működési terveket, mentési terveket, helyreállítási terveket, agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó különleges terveket és az ICF által tanúsított ültetvények kitermelését is beleértve. A SNIF lehetővé teszi az ellátási láncon keresztül a fakitermelést végző piaci szereplők között mozgó faanyag nyomon követését. |
|
— |
Faanyag-visszakövethetőségi informatikai rendszer (SIRMA) E számítógépes eszköz lehetővé teszi az egyes fakitermelési engedélyekhez használt szállítási engedélyek nyilvántartása alapján a fakitermelés és a szállítási forgalom nyomon követését. A rendszer a SNIF-ből származó információkat a szállítási engedélyek nyilvántartásához használja fel. A rendszer az erdőből az erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatokhoz történő szállításra kiadott engedélyekre vonatkozó információkat és a lánc minden egyes elemének inputjaira és outputjaira vonatkozó, az egyes piaci szereplők által benyújtott havi jelentésekből származó információkat egyezteti össze. A nyilvántartott információk lehetővé teszik a termelés, forgalmazás vagy értékesítés és a készletek nyomon követését. |
|
— |
Geoportal Honduras erdeinek térképét tartalmazó virtuális platform, amely megmutatja a védett területek, gazdálkodási szerződések alá tartozó területek, bejelentett mikro-vízgyűjtő területek, útinfrastruktúra, erdőgazdálkodási tervek földrajzi elhelyezkedését és területét, valamint a referenciatérképeket. A Geoportal a SNIF-fel van összekapcsolva. Ez az információ a faanyag által megtett útvonalak ábrázolására szolgál, és megkönnyíti az igazolási célú ellenőrző pontoknak az autópályák mentén és az úthálózat érzékeny pontjain történő felállításának tervezését. Amint létrehozzák az új SNIF modulokat, bekötik azokat a Geoportalhoz: többek között agrárerdészeti rendszerekre, tanúsított erdőültetvényekre és erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatokra vonatkozó mentési tervek és különleges tervek nyilvántartása. |
A SAR-nál:
|
— |
Elektronikus Belső Jövedelmi Rendszer (E-adó) Az adófizetők ezen az oldalon találják meg az adóbevalláshoz használható nyomtatványokat. Ez a rendszer lehetővé teszi például az adófizetők által benyújtott havi bevallásokban, azaz a jövedelemadó-bevallásokban és a piaci szereplők által az ICF-hez benyújtott havi beszámolókban foglalt információk közötti ellenőrzéseket. |
|
— |
Adó- és Pénzügyi Igazgatási Rendszer (SAFT) Ez a rendszer az ország jogszabályain alapuló igazgatási és pénzügyi eljárások automatizált és integrált kezelése révén fokozza a települési pénzügyi igazgatás hatékonyságát, eredményességét, időszerűségét és átláthatóságát. A rendszer megkönnyíti a belső ellenőrzések elvégzését, integrált módon kezeli a települési pénzügyi információkat, továbbá statisztikák és digitális térképek összeállítása céljából egyéb programokkal is összeköthető. |
|
— |
Nemzeti Adónyilvántartás (RTN) A természetes és jogi személyeknek, valamint azoknak a szervezeteknek vagy entitásoknak, amelyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, de adóköteles tevékenységet folytatnak, a vonatkozó jogszabályokban megállapítottak szerint be kell jelentkezniük az adóhatóságok által vezetett Nemzeti Adónyilvántartásba (RTN). Természetes személyek esetében a nemzeti adónyilvántartási (RTN) számuk ugyanaz, mint a nemzeti személynyilvántartási (RNP) számuk, plusz egy számjegy, amely egész életük során változatlan. A jogi személyeket bejegyzéskor vagy alakuláskor kell bejegyezni a Nemzeti Adónyilvántartásba (RTN). |
Az IP-nél:
|
— |
Hondurasi Nemzeti Tulajdonjog-nyilvántartási Rendszer (SINAP) Ez a tulajdonjogokkal kapcsolatos információk kezelésére használt hivatalos hondurasi kormányzati platformként szolgáló informatikai rendszer. A SINAP különböző alrendszereket tartalmaz, beleértve a Hondurasi Egységes Nyilvántartási Rendszert:
|
Az IHSS-nél:
|
— |
Hondurasi Társadalombiztosítási Rendszer Az IHSS működteti a Tagok Információs Rendszerét (SICA), amely a bejelentkezett vállalkozások munkáltatóinak és munkaadóinak nyilvántartása. Az IHSS földrajzi hatálya országos, az ország valamennyi nagyobb városában rendelkezik képviselettel és irodával. |
A MiAmbienténél:
|
— |
Egyszerűsített Környezetvédelmi Engedélyezési Rendszer (SLAS) Ennek az eszköznek az a célja, hogy rugalmas mechanizmust biztosítson a vállalkozások számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy azonnal elindítsanak egy adott projektet, mivel gyors elemzést nyújt azokról a jogi szempontokról, amelyek az országban bárhol megtiltják vagy kizárják a projektek végrehajtását, alaposan tanulmányozza bármilyen jellegű projekt esetében a környezeti hatás hányadosának leírását, és automatikusan megállapítja a szóban forgó projekthez szükséges enyhítési intézkedéseket a projekt helyszíneként megadott földrajzi koordináták alapján. |
Az INA-nál:
|
— |
Nemzeti Agrárnyilvántartás (RAN) A Nemzeti Agrárnyilvántartáshoz az INA rendelkezik egy írásos nyilvántartással és földrajzi adatbázisokkal, amelyek lehetővé teszik számára a tulajdoni lappal rendelkező területek nyomon követését. Jelenleg nem rendelkezik informatikai rendszerrel vagy relációs adatbázis-architektúrával, amely lehetővé teszi a többi rendszerrel való együttműködést. |
A DARA-nál:
|
— |
Honduras Automatizált Vámbevételi Rendszere (SARAH) Ez a rendszer nyitott szabványokon alapuló élvonalbeli technológiákat alkalmaz, amelyek egy szokványos böngészővel és webes szolgáltatásokkal könnyen hozzáférhető online vámrendszert alkotnak. Rendelkezik kiegészítő alkalmazásokkal, amelyek a vámkezelést támogatják, és lehetővé teszik az ellenőrzések elvégzését, ugyanakkor a nemzetközi kereskedelmet is megkönnyítik. |
|
— |
Hondurasi Elektronikus Külkereskedelmi Rendszer (SECEH) és az online kiviteli árunyilatkozat engedélyezési modulja A SECEH azzal támogatja a kiviteli ágazatot, hogy lehetővé teszi az áruk vámkezeléséhez szükséges kiviteli okmányok online beszerzését. |
|
— |
Nemzetközi Árutovábbítási Rendszer (TIM) Ez az informatikai rendszer megkönnyíti a közép-amerikai határokon a szabványosított vámeljárásokat, hogy egy egységes dokumentum segítségével optimalizálja a migrációs, vám- és karanténnel kapcsolatos alakiságokat: ez a Egységes Nemzetközi Árutovábbítási Okmány (DUT). |
|
— |
Integrált Külkereskedelmi Rendszer (SICE) Ez a rendszer a Hondurasi Központi Bank (BCH) felhasználói számára biztosít külkereskedelmi statisztikákat, és a Közép-Amerikai Vámtarifa-rendszerrel (SAC) összhangban jeleníti meg az információkat, mindezt megbízhatóan teszi, mivel az információkat először számos információforrás segítségével ellenőrzik. E megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában a következő informatikai eszközöket kell kidolgozni: |
|
— |
Az ICF-nél dokumentált információk irányítási rendszerének létrehozása E virtuális könyvtár lehetővé teszi az ICF számára az erdészeti ágazathoz kapcsolódó dokumentált információk – mint például törvények, állami stratégiák és szakpolitikai dokumentumok, tanulmányok, megállapodások, lekérdezések, jelentések, egyezmények és műszaki dokumentumok biztonsági másolatai stb. – szervezését, nyomon követését és karbantartását. Ezt a rendszert úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen egy olyan online tér fenntartására irányuló célnak, ahol a döntéshozatal megkönnyítése érdekében kérdéseket lehet feltenni, és a piaci szereplők hozzáférhetnek az írásbeli információkhoz. A rendszer létrehozása megkönnyíti az ICF által végzett igazolási eljárásokat, amelyek a jogszerűség-igazolási rendszer egyik kulcsfontosságú elemét képezik. A cél ezért az, hogy az eszközöket rövid távon e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában dolgozzák ki. |
|
— |
Adatbázis létrehozása a Jogszerűség-igazolási Osztály részére Ahhoz, hogy a Jogszerűség-igazolási Osztály igazolni tudja a piaci szereplőknek a jogszerűségi mátrixokban foglalt mutatóknak és a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek való megfelelését, az információk fogadására és naprakésszé tételére alkalmas eszközre van szüksége, amely a jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő szereplők számára a jogszerűség-igazolási rendszer érvényesítésében részt vevő intézmények informatikai rendszereinek adatbázisai közötti összeköttetések révén biztosít hozzáférést. Az adatbázis létrehozása megkönnyíti az eljárási lánc igazolási és ellenőrzési eljárásait, amelyek a jogszerűség-igazolási rendszer egyik kulcsfontosságú elemét képezik. A cél ezért az, hogy az eszközöket középtávon e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában dolgozzák ki. |
|
— |
Az Erdészeti Nyilvántartási, Közigazgatási és Ellenőrzési Informatikai Rendszer (SIRACOF) létrehozása Ez a rendszer az ENCTI (illegális fakitermelés elleni nemzeti stratégia) eredményei között is megtalálható; olyan számítógépes rendszer, amelynek célja, hogy növelje az alakiságok feldolgozásának hatékonyságát, a közigazgatási eljárások átláthatóságát és a nyilvántartásokban szereplő információk minőségét, valamint hogy támogassa az erdei értéklánc ellenőrzési mechanizmusait, az erdőtől a feldolgozó központokig és a termékek forgalomba hozataláig. Jelentős előrelépés történt a SIRACOF fejlesztése során, amikor létrehozták és folyamatosan fejlesztették az annak alapjául szolgáló rendszereket, mivel azok a SNIF-hez, a SIRMA-hoz és a Geoportalhoz hasonlóan az alapvető információkat kezelik, dolgozzák fel és rendezik. |
|
— |
Nyilvántartási rendszer létrehozása az STSS-nél Az STSS-nek olyan rendszerre van szüksége, amely lehetővé teszi számára annak igazolását, hogy a piaci szereplők megfelelnek a felelősségi köreihez tartozó mutatóknak. E megállapodás előkészítő és szervezési szakasza lehetőséget nyújt egyéb modulok vagy információs rendszerek azonosítására, amellyel továbbra is elő lehet segíteni a jogszabályi megfelelés igazolására vonatkozó információk keletkezését, továbbítását, összekapcsolását és adminisztrálását oly módon, hogy az összhangban álljon a rendelkezésre álló pénzügyi, technikai és emberi kapacitással. A követelményeket és a kapacitást részletesebben is elemezni kell annak meghatározásához, hogy az egyes esetekben milyen mértékű számítógépesítés felel meg leginkább a rendszer igényeinek. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályi megfelelés igazolására szolgáló információs rendszerek listája folyamatosan változik. |
6.1.5 Kockázatkezelési elv a jogszerűség-igazolási rendszernek való meg nem felelés esetében
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában a jogellenes gyakorlatok számának csökkentése jelenti a legfőbb kihívást. Ehhez átfogó kockázatkezelési mechanizmust kell végrehajtani a teljes ellátási láncban. Azokban az esetekben, amikor a hatóságok nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy valamennyi területen biztosítsák az azonos intenzitással és gyakorisággal végzett hatékony igazolást, a kockázatalapú jogszerűség-igazolás lehetőséget adhat e hiányosság leküzdésére.
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása során a kockázatkezelés azt jelenti, hogy értékelik az egyes kockázatok előfordulásának valószínűségét, valamint azt, hogy az említett kockázatok hogyan befolyásolják a faanyag jogszerűségét. Az értékelés figyelembe veszi a piaci szereplők megfelelési szintjére vonatkozó alaptanulmány eredményeit, amelyet a VIII. melléklet tartalmaz. A kockázat jellege attól függően változik, hogy hol és mikor merül fel. Ezért a döntéshozatal az ICF és a többi kormányhivatal által alkalmazott objektív és integrált módszertanon alapul, és a kockázat osztályozásával, valamint a körülményeknek megfelelő döntéshozatali kritériumok megállapításával kezdődik.
A végrehajtási vegyes bizottság hatáskörébe tartozó igazolási kézikönyv tartalmazza a kockázat osztályozásának alapelveit, amely a jogszerűség-ellenőrzéssel kapcsolatos megközelítés kiválasztásának alapjául szolgál; ekkor születik meg a jogellenes gyakorlatoknak a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása során esetlegesen felmerülő kockázatának elemzése.
A kockázatkezelési eljárások során a teljes ellátási láncban a következő jogellenes gyakorlatokat kell figyelembe venni:
|
— |
a lánc bármely pontján bekerülő, ismeretlen forrásból származó faanyag és jogszerű fakitermelési üzemeltetési jogok nélkül kitermelt faanyag; |
|
— |
olyan esetek, amikor a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező termék mennyisége meghaladja az eredeti termék arányát vagy az azonos tulajdonságokkal rendelkező, jogszerű forrásból származó nyersanyag mennyiségének arányát, amelyet a szóban forgó terméktípusnak az előállítási vagy értékesítési folyamata során használnak. |
Ezzel párhuzamosan a kockázatkezelési eljárások figyelembe veszik a piaci szereplők és a hozzájuk tartozó faanyag jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat, mint például a 8. szakaszban meghatározott, jóváhagyott magán tanúsítási rendszerek által kiállított elismert tanúsítványokat.
A jogszabályi megfelelés ellenőrzése és igazolása érdekében hozott intézkedések e kockázati kategóriákon alapulnak. Közös intézményközi fellépéseket kell meghatározni, hogy növeljék a helyszíni irányítás hatékonyságát az ország már meglévő informatikai rendszereivel való interakció révén.
A kockázatkezelés tehát megkönnyíti a nemzeti stratégiai célkitűzések és célok megfogalmazását, azon kihívások kezelése érdekében, amelyek az erdészeti irányítás területén különös figyelmet igényelnek. Segít továbbá annak értékelésében, hogy a faanyag ellátási láncában a jogszerűség-igazolásért felelős intézmények rendelkeznek-e megfelelő erőforrásokkal, vagy másként terveznek fellépni a gyengeségek leküzdése érdekében.
Ami a behozatallal kapcsolatos kockázatkezelést illeti, a vámvizsgálatot a kockázati szintnek megfelelően el lehet végezni határátkelőhelyeken vagy a vámeljárás után elvégzett vizsgálati eljárások segítségével. A vámeljárást követő vámvizsgálat olyan behozatali szállítmányokra vonatkozik, amelyek faanyagot tartalmaznak. A vámjogszabályokkal összhangban a vámhatóság kockázatkezelési módszereket alkalmaz, hogy dönteni tudjon a behozott szállítmányok vámeljárást követő vizsgálatának köréről, tartalmáról és módszeréről.
A vámakták és a forgalomba bocsátott áruk vámkezelést követő vizsgálatát a vám-árunyilatkozat bejegyzésének napjától számított legfeljebb öt éven belül el kell végezni. A vámhatóság és az ICF között szoros együttműködés valósul meg a faanyag-behozatal nyomon követése és ellenőrzése terén, beleértve a rendszeres és szisztematikus határ- és vámellenőrzéseket, valamint feltételezett kockázat esetén.
A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása során a kockázatkezelés a magánpiaci szereplők, különösen az importőrök kellő gondosságra irányuló rendszereire is vonatkozik, aminek célja a nem jogszerű faanyag vagy fatermékek nemzeti piacon történő forgalomba hozatalával járó kockázat minimalizálása.
A 6.2. szakaszban meghatározottak szerint a kellő gondosságra irányuló rendszerek második kulcseleme az, hogy a faanyag-szállítókról gyűjtött információk alapján és figyelembe véve az e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kidolgozandó eljárások keretében megállapított kritériumokat, minden egyes piaci szereplőnek értékelnie kell a nem jogszerű faanyag saját ellátási láncában való jelenlétének kockázatát.
A kellő gondosság magánpiaci szereplők általi alkalmazása és a közjogi intézmények kockázaton alapuló ellenőrzési eljárásai egyaránt szerepelnek a VIII. mellékletben foglalt kiegészítő intézkedések között. Az ezek végrehajtásához szükséges eljárásokat a végrehajtási vegyes bizottság még az első FLEGT-engedély kiadása előtt kidolgozza, alkalmazza és érvényesíti.
6.1.6 Jogszabályi megfelelési tanúsítvány kiállítását eredményező jogszerűség-ellenőrzés
Az ICF a Jogszerűség-igazolási Osztályon keresztül minden egyes piaci szereplő esetében igazolja a jogszabályi megfelelést a II. mellékletben megállapított jogszerűségi mutatók és az e mellékletben meghatározott, az ellátási lánccal kapcsolatos, minden egyes piaci szereplőre vonatkozó követelmények vonatkozásában olyan eljárások segítségével, amelyek az erdészeti ágazat minden egyes piaci szereplője esetében lehetővé teszik a jogszabályi megfelelési tanúsítvány kiadását.
A jogszerűség-ellenőrzési eljárások és a jogszabályi megfelelési tanúsítványok kiállítása során bizonyítani kell, hogy:
|
— |
A fatermékeket a jogszerűség fogalommeghatározásához tartozó valamennyi követelménynek megfelelő módon állították elő. Meg kell felelni az e fogalommeghatározásban foglalt mutatóknak és igazolási eszközöknek a törvénnyel összhangban, és ezeknek tanúsítaniuk kell a piaci szereplő jogszerűségét; nem állhat fenn bizonyíték folyamatban lévő szabálysértésre vonatkozóan. |
|
— |
Az érintett intézmények által végzett ellenőrzések nyújtanak biztosítékot arról, hogy a termékek kizárólag jogszerű műveletekből származó fát tartalmaznak. |
|
— |
A jogszerűség-ellenőrzést az érintett intézmények a piaci szereplőknél tartott helyszíni szemlék segítségével végzik, amely okmányellenőrzést és a rendelkezésre álló adatbázisok vizsgálatát is magában foglalja. |
|
— |
Az igazolási és érvényesítési eljárásról készült írásbeli jelentést az e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában meghatározott eljárásokkal összhangban kell iktatni. |
Ezen igazolási folyamat eredményeként egy jogszabályi megfelelési tanúsítványt állítanak ki, amelyet a kézbesítenek a kérelmező részére, és amely a következő lépésekből áll:
Létrehozási módszertan:
|
1. |
A piaci szereplő jogszabályi megfelelési tanúsítványt kérelmez az ICF Jogszerűség-igazolási Osztályától. |
|
2. |
A SIIAVA éves jogszerűség-ellenőrzési menetrendje alapján minden intézmény a felelősségi körébe tartozó, vonatkozó rendelkezésekkel összhangban igazolja a piaci szereplő jogszabályoknak való megfelelését, az eredményről pedig értesíti az ICF Jogszerűség-igazolási Osztályát. |
|
3. |
Az ICF Jogszerűség-igazolási Osztálya elemzi a rendelkezésére álló igazolási eszközöket, valamint az érintett intézményektől érkező igazolási jelentéseket. |
|
4. |
A Jogszerűség-igazolási Osztály értékeli, hogy a piaci szereplő megfelel-e a jogszerűségi mátrixokban foglalt mutatóknak és a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek. |
|
5. |
Ha a piaci szereplő az összes felsorolt követelménynek megfelel, a Jogszerűség-igazolási Osztály a jogszabályi megfelelési tanúsítvány kiállításával lezárja a piaci szereplő jogszerűség-ellenőrzését. |
Igazolási módszertan:
Az ICF vagy bármely más érdekelt intézmény kérésére a Jogszerűség-igazolási Osztály ellenőrzi a SIRMA-t, a SNIF-et vagy egyéb információs rendszereket, amelyeket e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kell meghatározni, hogy kiderüljön, rendelkezik-e a piaci szereplő érvényes jogszabályi megfelelési tanúsítvánnyal. Ugyanígy minden egyes alkalommal ellenőrizni kell az érvényes tanúsítvány meglétét, amikor a piaci szereplő a jogszabályi megfelelési tanúsítványának megújításáért folyamodik a Jogszerűség-igazolási Osztályhoz.
Mielőtt lejár a jogszabályi megfelelési tanúsítvány, a piaci szereplőnek kérelmeznie kell a megújítást vagy adott esetben a meghosszabbítást. Az érvényességi idő meghosszabbításának kérelmezése esetén a kérelmezőnek a meghosszabbítás szükségességét alátámasztó igazoló dokumentumokat is be kell nyújtania (pl. ha valamelyik intézménytől vár egy igazolási eszközt), amennyiben kérelmét időben és a Felek által a végrehajtási vegyes bizottság révén jóváhagyott kézikönyvben meghatározott létrehozási módszerektanokkal összhangban nyújtotta be. A Jogszerűség-igazolási Osztály elemzi az alátámasztó dokumentumokat, és meghatározza, hogy érdemes-e új megfelelési tanúsítványt kiállítani, vagy a jelenlegi tanúsítványt megújítani vagy meghosszabbítani.
A 8. szakaszban meghatározottak szerint a jogszabályi megfelelési tanúsítványok kiállítására irányuló eljárás során figyelembe kell venni az állam által jóváhagyott magán tanúsítási rendszerek által kibocsátott, az e megállapodás összefüggésében elismert tanúsítványokat. Ez valójában csökkentheti a jogszabályi megfelelési tanúsítványra való jogosultság megállapításához szükséges ellenőrzés időtartamát.
A jogszabályi megfelelési tanúsítvány kiadására, megújítására és érvényességi idejének meghosszabbítására irányuló eljárásokat – beleértve az adminisztratív dosszié összetevőinek meghatározását, a különböző érintett intézményektől származó adatok egyeztetését szolgáló rendszer működését és a jogszabályi megfelelési tanúsítvány megújítására irányuló eljárást is – egy külön ICF szabályozási rendelkezésben kell meghatározni e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában, és azt jóváhagyás céljából be kell nyújtani a végrehajtási vegyes bizottsághoz.
6.2 A piaci szereplők jogszerűség-igazolással kapcsolatos kötelezettségei
Az erdészeti piaci szereplők az ellátási lánc minden pontján felelősek igazolni azon termékek jogszerűségét, amelyeket kellő gondosság alkalmazásával vásárolnak meg, a 7.4 szakaszban meghatározottak szerint.
Kellő gondossággal kell eljárni a megvásárolt faanyag esetében, a nemzeti piacon és a behozott termékek esetében egyaránt. Bár a jogszerűség-igazolás minden egyes piaci szereplőre vonatkozik, az igazolás során azt is bizonyítani kell, hogy minden egyes faanyag-szállító az általa vásárolt faanyag jogszabályi megfelelését is igazolja és dokumentálja. Azon bizalmasnak minősített információkat – így például a számviteli vagy egyéb adatokat – ki lehet zárni a kellő gondosság gyakorlása alól, amelyeket a kellő gondosságra irányuló eljárások tekintetében kell meghatározni e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában.
A piaci szereplők által az ellátási lánc minden egyes pontján minden egyes faanyag-vásárlás esetében végzett ellenőrzések annak érvényességét, valódiságát és az adott szállítóra vonatkozó mutatóknak való megfelelését igazolják, beleértve a faanyag fizikai tulajdonságainak (mint például a fajta vagy a méret) korrelációját, így biztosítva, hogy a faanyag jogszerű eredetű. Ha felmerül annak kockázata, hogy a faanyag nem jogszerű, a piaci szereplőknek a fatermékek megvásárlása előtt kockázatcsökkentő intézkedéseket kell elfogadniuk, a 7.1. szakaszban meghatározottak szerint.
Ha a szállító rendelkezik az ICF Jogszerűség-igazolási Osztálya által kiállított érvényes jogszabályi megfelelési tanúsítvánnyal, a kellő gondosság elvének gyakorlása a tanúsítvány másolatának igénylésére is szorítkozhat. A piaci szereplő azonban köteles ellenőrizni a jogszabályi megfelelési tanúsítvány érvényességét és valódiságát a Jogszerűség-igazolási Osztály egyedi eszközének segítségével, amelyet e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kell kidolgozni.
Amint összegyűjtötték a szállítóik jogszabályi megfelelésére vonatkozó információkat, a piaci szereplők felelősek ezen információk naprakész vezetéséért.
Az erdészeti ágazati piaci szereplők által a kellő gondosságra irányuló eljárással végzett megfelelési igazolás során bizonyítani kell a következőket:
|
— |
A termékeket a jogszerűség fogalommeghatározásához tartozó valamennyi követelménynek megfelelő módon állították elő; valamint, hogy |
|
— |
megfelelő ellenőrzéseket vezettek be annak biztosítására, hogy a termékek csak a jogszerű műveletekből származó faanyagot tartalmazzanak. |
7. A FAANYAG ÉS A FATERMÉKEK ELLÁTÁSI LÁNCÁNAK IGAZOLÁSA
Az e megállapodás hatálya alá tartozó faanyag és fatermékek ellátási láncának igazolása az ICF feladatkörébe tartozik, amely a SIIAVA-n keresztül koordinál a jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő egyéb intézményekkel.
Az az ellátási lánc, amely a fenyő és a lomblevelű fajok esetében egyaránt kiterjed a faanyag és a fatermékek kezelésére, előállítására és mozgására, a következő kritikus pontokat tartalmazza, amelyek részletes ismertetése e melléklet 1. és 2. függelékében található:
|
— |
Fatermékek behozatala |
|
— |
Fatermékek továbbítása |
|
— |
Erdőkataszter |
|
— |
Fakitermelés, gömbfa vagy fűrészáru előállítása, és az erdőben vagy a gyűjtőközpontokban történő felhalmozása |
|
— |
Fenyőerdők esetében:
|
|
— |
A lomblevelű erdők esetében:
|
|
— |
Elsődleges erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok |
|
— |
Feldolgozott fatermékek szállítása. |
|
— |
Másodlagos erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok |
|
— |
Fatelepek |
|
— |
A FLEGT és a H-Legal engedélyezés |
|
— |
Fatermékek kivitele |
|
— |
Fatermékek lefoglalása |
E megállapodás hatálybalépésének napján a lomblevelű erdők értéklánca nagyrészt megegyezik a fenyőerdők értékláncával. A fennálló különbségeket e melléklet 1. és 2. függeléke ismerteti.
7.1 Az ellátási lánc igazolásának alapelvei
Az ellátási lánc ellenőrzése az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi termékre kiterjed, függetlenül attól, hogy a terméket belföldi vagy nemzetközi fogyasztásra szánták-e, kiterjed továbbá az ellátási lánc valamennyi elemére, az erdőkatasztertől és gazdálkodási tervtől kezdve egészen a faanyag kitermelésén, szállításán, feldolgozásán, behozatalán át a mind a belföldi, mind pedig külföldi piacon való forgalmazásáig, az uniós piacot is beleértve.
Az ellátási lánc ellenőrzésének végrehajtásához az ICF és az egyéb érintett intézmények számos automatizált információs rendszert bocsátanak rendelkezésre – amelyek közül néhány már létezik, míg más rendszerek még kiépítésre várnak –, amelyek lehetővé teszik az információk gyűjtését, rendezését, megőrzését és továbbítását mind az erdészeti igazgatáson belül, mind pedig valamennyi más érintett intézménnyel és szereplővel.
Ezen információs rendszerek az információk validálását és egyeztetését szolgáló eszközökből állnak, amelyekhez valamennyi érintett intézmény hozzáférhet, és a faanyag jogszerűségének az ellátási lánc minden egyes szakaszában történő igazolásához használhat fel.
Az ellátási láncnak a jogszerűség-igazolási rendszer keretében történő igazolása a következő két tevékenységen alapul:
|
a) |
A magánpiaci szereplők által vásárolt faanyag jogszabályi megfelelésének ellenőrzése A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása során a magánszektor jelentős szerepet játszik a jogellenes gyakorlatok kockázatának csökkentésében. A magánszektor kötelezettségvállalása egy kellő gondosságra irányuló mechanizmus elfogadásán alapul, amelynek célja az által vásárolt termékek jogszerűségének bizonyítása. A jogszerűség-igazolási rendszer keretében a kellő gondosság a magánpiaci szereplők esetében egy szabályozott igazolási kötelezettségként jelenik meg, amelynek célja az általuk vásárolt faanyag forrásának jogszabályi megfelelésére vonatkozó információk megszerzése, függetlenül attól, hogy a termék belföldi vagy nemzetközi származású, valamint a lehetséges kockázatok elemzése, és az azonosított kockázatoknak megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása. A faanyag jogszabályi megfelelésére vonatkozó információk a behozott faanyag és a Hondurasban vásárolt faanyag jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat is jelentheti, mint például a Honduras által (a 8. szakaszban leírt eljárást követve) elismert magán tanúsítási rendszerek által kiállított tanúsítványok a belföldi faanyag esetében, vagy a behozott faanyag esetében a származási ország által kiállított FLEGT-engedélyek. Az ilyen tanúsítványok és engedélyek hatálya alatt álló faanyagot automatikusan úgy kell tekinteni, mint amely nem hordozza magában a jogellenes magatartás lehetséges kockázatát. Az ICF jogszerűség-ellenőrzések révén igazolja, hogy a piaci szereplők megfelelnek-e a kellő gondossági követelményeknek, aminek eredményeként – amennyiben a szóban forgó piaci szereplő megfelel a jogszabályoknak – kiállítják a jogszabályi megfelelési tanúsítványt. E tekintetben a VIII. mellékletben meghatározott kiegészítő intézkedések a kellő gondosságra irányuló mechanizmus végrehajtását szolgáló eljárások és jogi eszközök létrehozását is magukban foglalják, a belföldi és a behozatali piac esetében egyaránt. |
|
b) |
Adatvalidálás és -egyeztetés az ellátási lánc ICF által végzett ellenőrzése céljából Az ellátási lánc hatékony ellenőrzésének végrehajtásához az ICF (SNIF, SIRMA és Geoportal) és a SAR (RTN és SARAH) meglévő, egymást kiegészítő, a 6.1.4. szakaszban bemutatott számítógépes rendszereiből származó információkat integrált módon kell felhasználni. Az említett rendszerek egyesített funkcióinak lehetővé kell tenniük az elemzést a minőségi és mennyiségi adatok egyeztetése és validálása révén, az alábbiaknak megfelelően:
Ezen adategyeztetési és -validálási funkciókat az ellátási lánc minden egyes szakaszában, a már érvényben lévő eljárásokkal összhangban kell elvégezni, vagy az első FLEGT-engedély kiadása előtt kell felülvizsgálni vagy kidolgozni. Ezen információs rendszerek mindegyikében az információk egyeztetése lehetővé teszi az esetleges szabálytalanságok azonosítását, és a szabálytalanságokban érintett erdők, erdészeti termékekkel foglalkozó vállalatok és fatelepek ellenőrzésének elvégzését. Ezekben az esetekben az ICF kivizsgálás és adott esetben közigazgatási szankció céljából megnyit egy ügyet, és ha bizonyítható a büntetőjogi felelősség, az ügyet az Ügyészségnél is jelentheti. |
7.2 A fatermékek azonosítása
A fatermékek azonosítása megkönnyíti nyomon követésüket, ahogy az ellátási láncban előrehaladnak. Eltérő azonosítási megközelítést alkalmaznak a fenyőerdőkből származó termékek és a lomblevelű erdőkből származó termékek esetében. Fizikai jellemzőik miatt a fenyő fűrészrönkök azonosítása főként dokumentumok alapján, a fakitermelési engedélyek és szállítási engedélyek segítségével történik. Ezzel szemben az éves működési tervek hatálya alá tartozó lomblevelű fajokból származó fűrészrönköket az egyes eredeti, egyedileg kinyert farönkök és fűrészrönkök számozásával és leírásával azonosítanak. E melléklet 1. és 2 függeléke részletesen ismerteti az ellátási lánc során végzendő azonosítás típusát.
7.3 Az ellátási láncra vonatkozó információk piaci szereplők általi bejelentése
A faanyag ellátási láncában több olyan piaci szereplő van, amely felelős a szükséges, az ellátási lánc valamennyi eleme jogszabályi megfelelésének bizonyítását szolgáló információk illetékes hatósághoz történő benyújtásáért. Az egyes piaci szereplők által iktatandó információkat az 5.4. szakaszban található 1. táblázat foglalja össze, és ennek részletei az 1. és 2. függelékben találhatók.
7.4 Behozott fatermékek igazolása
A behozott fatermékek jogszerű származásának a kitermelés szerinti országtól kiinduló igazolása kiemelten fontos az ellátási lánc jogszerűség-igazolási rendszere integritásának biztosításához. A Hondurasba behozott fatermékek jogszerűségének ellenőrzése a kellő gondosság gyakorlásán alapul, és a következőket foglalja magában:
|
a) |
A nem jogszerű faanyag Hondurasba történő behozatalának tilalma, a származási ország vagy országok nemzeti jogi kerete alapján. |
|
b) |
Az importőrnek a behozott fatermékek jogszerűségének a következő lépésekkel történő biztosítására irányuló felelőssége:
|
|
c) |
A vámhatóság feladata a behozott faanyag jogszerűségének ellenőrzése a termékek határbelépési pontján vagy szükség esetén utólagos igazolásként, amikor a behozott termékek már Hondurasban vannak. |
Az első FLEGT-engedély kiadása előtt külön a behozott fatermékek igazolására vonatkozó jogszabály kerül kidolgozásra, a kellő gondosság magánpiaci szereplők által a fatermék-behozatal esetébentörténő gyakorlására irányuló részletes eljárásokkal együtt.
7.5 Tranzit-fatermékek igazolása
A Honduras területén áthaladó tranzit-fatermékeket azonosítani kell, leltárba kell venni és el kell különíteni a Hondurasban előállított vagy ide behozott faanyag ellátási láncától, továbbá a szokásos vámellenőrzési eljárásoknak is alá kell vetni. A tranzit-fatermékek nem képezik a jogszerűség-igazolási rendszer részét, ezért a Hondurasból történő kivitelhez nem részesülhetnek FLEGT-engedélyben.
A tranzit-fatermékeket a hondurasi vámhatóság ellenőrzi, miközben a SARAH-hoz tartozó „nemzetközi árutovábbítás” besorolás alatt az ország területén tartózkodnak. A származási országot, tehát azt az országot, amelyben a fát kivágták és kitermelték, egyértelműen fel kell tüntetni a fuvarlevélen és egyéb fuvarokmányokon.
A nemzetközi árutovábbításban részt vevő fatermékekhez csatolni kell a rájuk vonatkozó egységes vámáru-nyilatkozatot, és az árutovábbítás során érintett valamennyi vámhatóságnál visszakövethetőségi nyilvántartással kell rendelkezniük. Mindkét dokumentumnak tartalmaznia kell a Hondurasba való belépést és a rendeltetési ország felé történő kilépést.
E megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában Honduras meghatározza azokat a jogi iratokat és egyéb egyedi vámellenőrzéseket, amelyeket a tranzit-fatermékekre kell alkalmazni. Az első FLEGT-engedély kiadása előtt arra vonatkozó részletes eljárásokat kell kidolgozni, hogy hogyan kell kezelni az ilyen fát.
7.6 Lefoglalt fatermékek igazolása
Az erdészeti törvény értelmében a lefoglalt fatermékeket a jogszerűség-igazolási rendszerben nyilvántartásba kell venni, de nem kerülhetnek be újra az ellátási láncba, kivéve, ha kizárólag szociális célokra, különösen iskolabútorok gyártására használják fel.
A módosított erdészeti törvény 106. cikke értelmében az ICF és más illetékes hatóságok (az Ügyészség, a nemzeti bűnmegelőző rendőrség és a fegyveres erők) jogosultak olyan fatermékek vagy melléktermékek elkobzására, amelyeket a vonatkozó jogi rendelkezéseket sértő módon termeltek ki vagy szállítottak.
Az Ügyészség által kiadott szakvélemény és termékkibocsátási dokumentum alapján az ICF a lefoglalt fatermékeket vagy melléktermékeket az ország börtöneibe vagy megyei szakiskolákba szállíttatja, amelyek a fát kizárólag iskolai bútor készítésére használhatják fel, amelyet később eljuttatnak az Oktatási Minisztériumhoz.
Az ICF a jogszerűség-igazolási rendszerben nyilvántartást vezet minden egyes lefoglalásról, amelynek során megadja a lefoglalás helyét, a faanyag származási helyét, a jogsértés elkövetőjének nevét, a lefoglalt faanyag típusa szerinti mennyiséget és a szállítmány címzettjét. Ezzel kapcsolatban a VIII. mellékletbe új specifikus SIRMA modulok kidolgozására irányuló kiegészítő intézkedést foglaltak.
7.7 A használati cél megváltoztatása által érintett földterületről származó fatermékek igazolása
A használati cél megfelelően engedélyezett megváltoztatása által érintett földterületről származó fatermékek bekerülhetnek az ellátási láncba. Egy adott területen az összes fa kivágására a következő esetekben adható engedély:
|
a) |
Természeti csapások, betegségek vagy kártevőfertőzések által érintett erdők. A mentési tervet csak akkor engedélyezhetik, ha ezeket a fákat természetes okból döntötték ki, vagy ha súlyosan érinti vagy akár ki is pusztította a kártevőfertőzés. |
|
b) |
Köz- vagy magán infrastruktúra építése. Az olyan fák kivágása vagy kidöntése esetén, amelyeket elektromos vezetékek, vízvezetékek vagy egyéb köz- vagy magán, közérdekű művek építése miatt kell eltávolítani, a MiAmbiente először környezetvédelmi hatásvizsgálatot végez, mielőtt az ICF engedélyezné a fák kivágását. |
|
c) |
Olyan mezőgazdasági földterületen található fák, amelynél a tulajdonos kérvényezi a növényzet módosítását, a fák kivágását és kitermelését, hogy a területet állattenyésztésre, vagy időszakos vagy állandó növénykultúrák termesztésére használja fel. Ehhez a MiAmbiente először környezetvédelmi hatásvizsgálatot végez, mielőtt az ICF engedélyezné a fák kivágását. A növényzetnek az időszakos és állandó növénykultúrák termesztése miatt bekövetkezett módosításához fűződő fakivágási engedélyek csak a mezőgazdasági földterületekre vonatkoznak. Az erdészeti törvény 93. cikke kimondja, hogy az erdőterületek természetes felhasználását a földhasználat-tervezéssel kapcsolatos politikáknak és jogi rendelkezéseknek megfelelően meg kell őrizni és tiszteletben kell tartani. Továbbá, az erdészeti törvény általános végrehajtási rendeletének 294. cikke megtiltja a jelentős erdészeti potenciállal rendelkező földterületeken a növényzet módosítását. |
A regionális erdészeti hivatalok ellenőrzik, hogy a használati cél módosítására irányuló kérelem nem olyan területeket érint-e, amelyeken az erdészeti törvény általános végrehajtási rendeletének 157. cikke értelmében tilos a fakitermelés. Ha a használati cél módosítására irányuló kérelem nem ilyen területre vonatkozik, az ICF „mentési terv”-nek nevezett kitermelési engedély kibocsátásával engedélyezi a fák kivágását és kitermelését, amely a jogszerűségi mátrixokban 3.3.2. mutatóként szerepel. Az erdészeti ágazati piaci szereplőknek még a fakitermelés megkezdése előtt meg kell kapniuk ezt a mentési tervet az ICF-től, függetlenül attól, hogy a tulajdonos a fát kereskedelmi célokra kívánja-e kitermelni.
A fák mentési terv keretében lezajlott kitermelését követően a megmaradt fák eltávolítására helyreállítási terv engedélyezhető. Általában az ilyen helyreállítási tervekből olyan melléktermékek nyerhetők ki, mint a tűzifa és a faszén. Ritkán apró fűrészáru is kinyerhető. E fatermékek az ellátási láncba is bekerülhetnek.
A törvény értelmében az ICF nem ad ki fakitermelési engedélyt a tarvágásos területekről származó fára, ez alól az egyetlen kivétel a károsítók által érintett fára vonatkozó mentési tervek esete. Ha olyan tarvágásos területet találnak, amely nem rendelkezik engedélyezett mentési tervvel, és kártevőfertőzésről sincs szó, az ügyben erdészeti bűncselekmény miatt feljelentést tesznek az Ügyészségen. Ebben az esetben a faanyag nem kerülhet be az ellátási láncba.
8. MAGÁN TANÚSÍTVÁNY ELISMERÉSE
Hondurasban léteznek a lomblevelű és a fenyőerdők kezelésére vonatkozó magán tanúsítási rendszerek, valamint a felügyeleti lánc ellenőrzését szolgáló rendszerek. Ha e megállapodás értelmében megszerzik a kormány elismerését és jóváhagyását, helyénvaló, hogy az erdőgazdálkodás, felügyeleti lánc tanúsítására irányuló rendszereket és egyéb hasonló – nemzeti vagy nemzetközi – független akkreditált szervezetek által kiállított tanúsítvánnyal tanúsított rendszereket is elfogadják a tanúsított piaci szereplők jogszabályi megfelelésének bizonyítékaként, hogy ezáltal elkerülhető legyen az igazolási tevékenységek közötti átfedés, és felgyorsítsák a jogszabályi megfelelési tanúsítványok e piaci szereplők részére történő kiállításának folyamatát.
Ahhoz, hogy a kormány ezt az elismerést megadja, garantálni kell, hogy a magán tanúsítási rendszerek által használt mechanizmusok az e megállapodás jogszerűségi mátrixaiban foglalt valamennyi követelményt, valamint a jogszerűség-igazolási rendszerben megállapított felügyeletilánc-követelményeket is tartalmazzák. Ha a magán tanúsítási rendszerek által használt mechanizmusok az e megállapodás jogszerűségi mátrixaiban meghatározott mutatóknak és igazolási eszközöknek csupán egy részhalmazát tartalmazzák, a kormány által megadott elismerés és jóváhagyás a mutatóknak és igazolási eszközöknek csak arra a részhalmazára lesz érvényes. Jogszabályi megfelelésük biztosítása érdekében a magán tanúsítási rendszer által végzett felügyeletilánc-ellenőrzéseknek kellően összhangban kell állniuk a jogszerűség-igazolási rendszer rendelkezéseivel.
Az elismerés eljárását és típusát e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kell meghatározni, és azt végrehajtás előtt a végrehajtási vegyes bizottságnak kell érvényesítenie, függetlenül attól, hogy az az összes jogszerűségi mátrixra vonatkozik vagy csupán egy részükre, és/vagy a felügyeleti lánc jogszerűség-igazolási rendszerben előírt ellenőrzésének rendszerére vagy ezek bármely más lehetséges kombinációjára.
A legfontosabb alkalmazandó iránymutatásokat a következőképpen lehet összefoglalni:
|
1. |
Magán tanúsítási szabványok értékelése Honduras kormánya az ICF segítségével elismeri a jogszerűségre, fenntartható erdőgazdálkodásra és felügyeleti láncra vonatkozó magán tanúsítványokat, miután megvizsgálta a független magán tanúsítási szervezetek által használt iránymutatásokat és kritériumokat, valamint az általuk végrehajtott eljárásokat, amelyeket maguk a magán tanúsítási rendszerek akkreditáltak, így biztosítva, hogy a jogszerűségi mátrixokban és az jogszerűség-igazolási rendszerben megállapított valamennyi követelményt tartalmazzák. Ha azt a magán tanúsítási rendszer kéri, az ICF értékeli a rendszer által alkalmazott iránymutatásokat, kritériumokat és eljárásokat annak meghatározására, hogy megfelelnek-e a jogszerűségi mátrixoknak és a jogszerűség-igazolási rendszernek. Az értékelés egyebek mellett azt is vizsgálja, hogy képesek-e az egyes tanúsítási rendszerek a független akkreditált szervezeteken keresztül rendszeresen ellenőrizni a piaci szereplőket, továbbá a rendszer minőségének általánosabb jellemzőivel is foglalkozik, mint például az információk és adatok szolgáltatása során tanúsított átláthatóság, az ellenőrzési következtetések nyilvános hozzáférhetősége, valamint a magán tanúsítványok birtokosait tartalmazó naprakész adatbázis rendelkezésre állása. Ezen értékelést követően jelentés készül, amelyet közzétesznek, és amely hozzáférhető lesz a nyilvánosság számára. |
|
2. |
A magán tanúsítási rendszerek állam általi jóváhagyása Ha az 1. bekezdésben ismertetett értékelés eredménye kedvező, az ICF ügyvezető igazgatója Honduras állam nevében kihirdeti, hogy a magán tanúsítási rendszert jóváhagyták, és szükség esetén meghatározza az elismerés tárgyát képező mutatók és igazolási eszközök részhalmazát. |
|
3. |
A tanúsított piaci szereplők állam általi elismerése A jóváhagyott magán tanúsítási rendszer által kiállított tanúsítvánnyal rendelkező piaci szereplők a tanúsítványban foglalt tevékenységekre megkapják az állam általi elismerést. A tanúsítványban nem szereplő egyéb tevékenységek esetében minden egyes piaci szereplő köteles megfelelni a jogszerűségi mátrixokban és a jogszerűség-igazolási rendszerben megállapított egyéb kötelezettségeknek. Ez az elismerés a magán tanúsítási rendszer azon, jogszerűséggel, erdőgazdálkodással vagy felügyeleti lánccal kapcsolatos elemeire vonatkozik, amelyeket a II. melléklet és e melléklet rendelkezéseinek megfelelőnek minősítettek, e szakasz 1. és 2. bekezdésében leírtaknak megfelelően. Az elismerés a magán tanúsítványt kiállító szervezetnek a kérelmező piaci szereplővel kapcsolatos rendszeres ellenőrzési jelentései eredményének elemzésétől is függ. |
|
4. |
Jogszabályi megfelelési tanúsítvány kiállítása elismert magán tanúsítvánnyal rendelkező piaci szereplők részére Azok a piaci szereplők, amelyek elismert magán tanúsítványa az összes tevékenységükre, valamint a jogszerűségi mátrixokban foglalt valamennyi mutatóra is kiterjed, automatikusan megkapják az ICF Jogszerűség-igazolási Osztálya által kiállított jogszabályi megfelelési tanúsítványt. A jogszabályi megfelelési tanúsítványt a hamarosan lejáró érvényes jogszabályi megfelelési tanúsítvány érvényességének vizsgálatát követően (olyan piaci szereplők esetében, amelyek már rendelkeznek ilyen tanúsítvánnyal), valamint az elismert magán tanúsítvány érvényességének és valódiságának vizsgálatát, továbbá a piaci szereplő jogszabályi megfelelését tanúsító, elismert magán tanúsítványt kiállító szervezet rendszeres ellenőrzési jelentéseinek vizsgálatát követően állítják ki. Ha a piaci szereplő magán tanúsítványát olyan elismert magán tanúsítási mechanizmus állította ki, amely nem terjed ki a jogszerűségi mátrixok valamennyi követelményére, a jogszabályi megfelelési tanúsítvány csak akkor adható ki, ha a következő két feltétel egyidejűleg teljesül:
Ha egy elismert magán tanúsítvánnyal rendelkező piaci szereplő a tanúsítvány hatályán kívül eső, de az e megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a jogszabályi megfelelési tanúsítvány csak akkor állítható ki, ha a jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő intézmények igazolják a piaci szereplő nem tanúsított tevékenységeinek jogszabályi megfelelését. Ily módon a jogszabályi megfelelési tanúsítványok olyan piaci szereplők esetében is kiállíthatók külön igazolási tevékenység szükségessége nélkül, amelyek jóváhagyott magán tanúsítási rendszer által kiállított tanúsítvánnyal rendelkeznek, a piaci szereplő jogszerűsége kettős igazolásának elkerülése vagy részleges elismerés esetén minimalizálása érdekében. |
|
5. |
A magán tanúsítási rendszer ellenőrzési jelentéseinek benyújtása Az elismert magán tanúsítvánnyal rendelkező piaci szereplőknek be kell nyújtaniuk az ICF Jogszerűség-igazolási Osztályához a magán tanúsítási rendszer által készített jelentéseket, beleértve a tanúsítványaik érvényességében vagy hatályában bekövetkezett változásokat és különösen a tanúsítványok felfüggesztésének vagy megszüntetésének eseteit. Ez lehetővé teszi annak biztosítását, hogy e piaci szereplők jogszabályi megfelelését nyomon kövessék, ami pedig lehetővé teszi az érintett piaci szereplők jogszabályi megfelelési tanúsítványának jövőbeli megújítását. Másfelől az elismert magán tanúsító szervezetek a SNIF-be feltöltik az általuk tanúsított piaci szereplőkre vonatkozó valamennyi ellenőrzési jelentést. E jelentéseket a Jogszerűség-igazolási Osztály adategyeztetési célokra használja fel. A magán tanúsítási rendszerek és az általuk tanúsított piaci szereplők értékelésére, jóváhagyására és elismerésére vonatkozó eljárásokat és iránymutatásokat e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kell kidolgozni. A Jogszerűség-igazolási Osztály általi elismerés nyomon követésének eljárásait – beleértve a tanúsítványok érvényességének nyomon követését és a tanúsítási rendszerek által javasolt korrekciós intézkedések kezelését – szintén e megállapodás említett szakaszában kell kidolgozni. Mindezen dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. |
9. A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZERNEK VALÓ MEG NEM FELELÉS KEZELÉSE
A jogszerűség-igazolási rendszer külön intézkedéseket határoz meg azon esetek azonosítására, nyilvántartásba vételére és kezelésére, amikor az erdészeti ágazat piaci szereplői nem felelnek meg a rendszer rendelkezéseinek. A meg nem felelés olyan esetekre vonatkozik, amikor az ellátási lánc szereplői nem felelnek meg a jogszerűségi mátrixoknak és a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek, valamint olyan esetekre, amikor a jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő hatóságok nem felelnek meg a létesítési és igazolási eljárásoknak.
Amennyiben az intézmény okmányellenőrzés vagy helyszíni ellenőrzés során megállapítja, hogy a piaci szereplő nem felel meg a jogszerűség-igazolási rendszernek, értékelést végez annak megállapítására, hogy a meg nem felelés szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül. Adott esetben az elkövetett jogellenes cselekménnyel kapcsolatban úgy jár el, hogy az információt továbbítja a megfelelő illetékes intézménynek, hogy az kiszabhassa a megfelelő büntetést. Ugyanakkor az illetékes intézmény értesíti az ICF Jogszerűség-igazolási Osztályát, hogy az a jogszabályi megfelelési tanúsítvány érvényességét adott esetben felfüggeszthesse vagy visszaállíthassa.
A jogszabályoknak való nem megfelelés valamennyi esetét rögzíteni kell a Jogszerűség-igazolási Osztály adatbázisában, amely központosított archívumként szolgál, és tárolja a piaci szereplők jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek való megfelelésének hiányára vonatkozó információkat és nyilvántartásokat, valamint a meg nem felelés eseteinek rendezéséhez kötődő korrekciós intézkedéseket vagy büntetéseket. Ehhez az adatbázishoz és annak naprakészen tartásához a jogszerűség-igazolási rendszer követelményei által érintett valamennyi intézmény saját felelősségi és illetékességi körének megfelelően hozzájárul.
Amennyiben a meg nem felelés bűncselekménynek minősül, a piaci szereplő és a fatermékek érintett szállítmánya nem kap jogszabályi megfelelési tanúsítványt, FLEGT-engedélyt vagy H-Legal engedélyt, és az esetet vádemelés céljából az Ügyészségre utalják. Szabálysértés esetén a felelős intézmények közigazgatási szankciókat (az engedélyek átmeneti felfüggesztését, pénzbüntetést vagy kártérítés fizetését) alkalmaznak, amelyek szintén megakadályozhatják a jogszabályi megfelelési tanúsítvány, a FLEGT- vagy H-Legal engedély kiállítását, legalább addig, amíg a szabálysértést korrekciós intézkedések útján meg nem oldják. Az egy adott szállítmányhoz fűződő valamennyi meg nem felelést meg kell oldani a meg nem felelés korrigálásával és a kapcsolódó bírság megfizetésével, még a kivitelre szánt szállítmány engedélyezése előtt, függetlenül annak rendeltetési helyétől.
E megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában és az első FLEGT-engedély kiállítása előtt a jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő valamennyi intézmény meghatározza a jogszerűség-igazolási rendszernek való meg nem felelés különféle kategóriáit és a jogszabályi megfelelési tanúsítvány vagy a FLEGT- vagy H-Legal engedély kiállítására és érvényességére gyakorolt hatásukat. Alkalmazása előtt ezt az osztályozást a végrehajtási vegyes bizottságnak kell érvényesítenie. Azok az intézmények továbbá, amelyek egyelőre nem rendelkeznek a jogszerűség-igazolási rendszernek való meg nem felelés eseteinek kezelésére irányuló mechanizmusokkal, megállapítják az azok kezeléséhez szükséges részletes iránymutatást, az esetlegesen kiszabható büntetéseket is beleértve.
A különböző intézményeknél elérhető, a meg nem felelés eseteire vonatkozó információk összehangolásának biztosítása érdekében létre kell hozni a Jogszerűség-igazolási Osztály adatbázisát, amely az ilyen esetekkel kapcsolatos információkat tárolja. Meg kell határozni, hogy az ezen adatbázisban tárolt információk közül, melyeket fogják a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, és hogyan.
10. PANASZKEZELÉSI MECHANIZMUSOK
10.1 Bevezetés
A panaszkezelési mechanizmusoknak átláthatónak, hatékonynak, elérhetőnek kell lenniük, és azokat olyan szerveknek kell végrehajtaniuk, amelyek elkülönülnek a jogszerűség mátrixokban és a jogszerűség-igazolási rendszerben meghatározott létrehozási és igazolási eljárásokat végrehajtó szervektől. A már létező vagy az e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kialakítandó mechanizmusok lehetővé teszik annak biztosítását, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásával és működésével, valamint az abban részt vevő szervezetekkel kapcsolatos panaszokat a 10.4. szakaszban meghatározott elvekkel összhangban kezeljék.
E mechanizmusok keretében a „panasz” kifejezés a következőket foglalja magában: panasz, vita, nézeteltérés, konfliktus vagy ezek bármely szinonimája, a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában közvetlenül részt vevő szereplők, valamint mindazon piaci szereplők részéről, amelyeket az e megállapodás értelmében hozott intézkedések vagy döntések közvetlenül érintenek.
10.2 Célkitűzések
A panaszkezelési mechanizmusok céljai a következők:
|
— |
az érdekelt felek által benyújtott valamennyi panasz dokumentálása, vizsgálata, valamint hatékony és az előre megállapított és közzétett módszertanokkal összhangban történő rendezése; |
|
— |
eszközöket biztosítani a sértett felek számára, hogy felkérjék az érintett intézményeket a hiba vagy mulasztás orvoslására; |
|
— |
a közigazgatási eljárások hatékonyságához való hozzájárulás és annak erősítése; |
|
— |
növelni a piaci szereplők és a lakosság körében a jogszerűség-igazolási rendszer működésének hitelességét és megbízhatóságát. |
E mechanizmusok hatályát e megállapodás előkészítő és szervezési szakaszában kell kidolgozni. A panaszok befogadására, iktatására és kezelésére irányuló eljárások a 10.4. szakaszban felsorolt elveken alapulnak, és azokat a jelen megállapodás előkészítő és szervezési szakasza során kell kidolgozni.
10.3 Panaszkezelési mechanizmusok típusai
E megállapodás legalább négyféle panaszkezelési mechanizmust határoz meg, amelyek az érintett piaci szereplőktől és területektől függően változhatnak.
|
1. |
A jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő intézmények panaszkezelési mechanizmusai A jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő minden egyes intézmény – a már létező vagy a kifejleszteni tervezett panaszkezelési mechanizmusok révén – megkapja a piaci szereplők magatartására vagy az egyes intézményeken belüli osztályok, szolgálatok vagy részlegek magatartására vonatkozó panaszokat a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásának szempontjaival kapcsolatban. Az egyes intézmények mechanizmusainak különösen az ezen intézmények által ellátott feladatokra és meghozott döntésekre vonatkozó panaszokat kell kezelniük. Ha az említett mechanizmuson keresztül beérkezett panaszt az előre megállapított határidőn belül nem rendezik, vagy a panasz rendezése nem felel meg a panaszos elvárásainak, a panaszos fellebbezést nyújthat be a SIIAVA-hoz. |
|
2. |
A FLEGT Engedélyezési Osztály panaszkezelési mechanizmusa Az ICF az 1. bekezdésben említett panaszkezelési mechanizmus mellett a FLEGT Engedélyezési Osztályon belül egy második panaszkezelési mechanizmust is létrehoz. E mechanizmus a jellemzően a FLEGT- és H-Legal engedélyekkel kapcsolatos panaszok kezelését végzi, amelyek gyors választ igényelnek, mint például a megtámadott döntések, indokolatlan késedelem és egyebek. Ha az említett mechanizmuson keresztül beérkezett panaszt az előre megállapított határidőn belül nem rendezik, vagy a panasz rendezése nem felel meg a panaszos elvárásainak, a panaszos fellebbezést nyújthat be a SIIAVA-hoz. |
|
3. |
A független ellenőrzésekre vonatkozó panaszkezelési mechanizmus A független ellenőrzés tartalmaz egy, a tevékenységeivel és megállapításaival, valamint a jogszerűség-igazolási rendszer működésével (igazolási módszertan, engedélyezési rendszer stb.) kapcsolatos panaszok fogadására és kezelésére irányuló mechanizmust. Ha az említett mechanizmuson keresztül beérkezett panaszt az előre megállapított határidőn belül nem rendezik, vagy a panasz rendezése nem felel meg a panaszos elvárásainak, a panaszos fellebbezést nyújthat be a végrehajtási vegyes bizottsághoz. Az ellenőrzéssel vagy a jogszerűség-igazolási rendszer működésével kapcsolatos valamennyi panaszt a végrehajtási vegyes bizottsághoz kell benyújtani elismerés, vizsgálat és nyilvántartásba vétel céljából, valamint azért, hogy meghatározza a megfelelő panaszrendezési intézkedéseket. |
|
4. |
A végrehajtási vegyes bizottság panaszkezelési mechanizmusa A végrehajtási vegyes bizottság olyan panaszkezelési mechanizmust vezet be, amely az érdekelt felek által azonosított problémákkal foglalkozik, különös tekintettel e megállapodás általános kötelezettségvállalásaira, mint például az átláthatóság, a közérdekű információkhoz való hozzáférés, az irányítás javítása és e megállapodásnak az erdészeti ágazatra gyakorolt hatása. A végrehajtási vegyes bizottság panaszkezelési mechanizmusa szintén foglalkozik a jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő intézmények magatartásával, a FLEGT Engedélyezési Osztállyal és a független ellenőrzéssel kapcsolatban benyújtott panaszokkal, amennyiben azokat nem sikerült a megfelelő szinten rendezni. |
|
5. |
Civil társadalmi részvétel panaszkezelési mechanizmusokban Az erdészeti tanácsadó testületek és a civil társadalmi szervezetek végzik a jogszerűség-igazolási rendszernek és általánosságban e megállapodás működésének társadalmi ellenőrzését. Ugyanakkor a különböző szereplők által a jogszerűség-igazolási rendszer működésével kapcsolatban benyújtott hivatalos és egyéb panaszokat is fogadják és benyújtják. Ebből a célból hozzáférnek a megfelelő vizsgálatok lefolytatásához szükséges információkhoz, ugyanakkor az adott információval kapcsolatban tiszteletben tartják azok bizalmas jellegét és a szakmai titoktartás elvét. A megfelelő koordináció biztosítása érdekében együttműködési megállapodásokat kötnek az ICF-fel. A társadalmi ellenőrzés megállapításait és ajánlásait, valamint a hivatalos és egyéb panaszokat a megfelelő szinten kell elismerni és kezelni, majd végül elismerés és rendezés céljából a végrehajtási vegyes bizottsághoz kell benyújtani. |
|
6. |
A CONADEH részvétele a jogszerűség-igazolási rendszerben A Nemzeti Emberi Jogi Bizottságról (CONADEH) szóló sarkalatos törvény értelmében valamennyi hatóság és egyéb kormányzati intézmény sürgősségi és kiemelt jelleggel köteles támogatni a CONADEH által végzett vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket. Ennek megfelelően a CONADEH kaphat az e megállapodás működésével kapcsolatos panaszokat, és hozzáférhet a jogszerűség-igazolási rendszerben és általában az e megállapodásban részt vevő intézmények által végrehajtott panaszkezelési mechanizmusokhoz. |
10.4 A panaszkezelési mechanizmusok létrehozása és az irányadó alapelvek
Az alábbi alapelveket be kell tartani, és azokat a feladatmeghatározásban is fel kell tüntetni annak érdekében, hogy a panaszkezelési mechanizmusok eljárásai és végrehajtása megállapításra kerüljön a panaszt fogadó szervezeteknél és a végrehajtási vegyes bizottságnál:
|
1. |
Erdészeti ágazati piaci szereplőként vagy érdekelt félként minden személynek és szervezetnek vagy törvényes képviselőjének jogában áll panaszt benyújtani. |
|
2. |
A panasz benyújtására irányuló eljárásnak egyértelműnek, könnyen érthetőnek és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie. |
|
3. |