EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 22019A1204(01)

Jegyzőkönyv az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény módosításáról

ST/13446/2019/INIT

OJ L 313, 4.12.2019, p. 3–13 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document Date of entry into force unknown (pending notification) or not yet in force.

Related Council decision
Related Council decision

4.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/3


JEGYZŐKÖNYV

az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény módosításáról

Az atlanti tonhalfélék védelméről szóló, 1966. május 14-én Rio de Janeiróban kötött nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) szerződő felei,

EMLÉKEZTETVE az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságnak az ICCAT-egyezmény módosításainak kidolgozásával megbízott munkacsoport létrehozásáról szóló ajánlására (12-10. sz. ajánlás), valamint az ennek eredményeként az e munkacsoport által kidolgozott módosítási javaslatokra,

NYUGTÁZVA az ICCAT halászatot folytató jogalanyok módosított ICCAT-egyezmény szerinti részvételéről szóló állásfoglalását (19-13. sz. állásfoglalás), valamint az ICCAT tonhalfélének és makrahalalkatúnak, illetve óceáni, nyílt vízi és nagy távolságra vándorló porcoshalnak minősülő halakról szóló ajánlását (19-01. sz. ajánlás), amelyek a módosításra irányuló javaslatok elválaszthatatlan részét képezik, és amelyeket a bizottság e jegyzőkönyv véglegesítésével összefüggésben fogadott el,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az egyezmény módosítására irányuló, itt meghatározott javaslatok új kötelezettségeket vonnak maguk után,

HANGSÚLYOZVA annak jelentőségét, hogy a felek elfogadásra irányuló belső eljárásukat mielőbb lezárják annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv valamennyi szerződő fél számára a lehető leghamarabb hatályba lépjen,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Az egyezmény preambuluma a következőképpen módosul:

„A kormányok, amelyeknek megfelelően meghatalmazott képviselői aláírták ezt az egyezményt, tekintettel közös érdekükre az Atlanti-óceánban élő tonhalfélék és makrahalalkatúak, illetve az óceáni, nyílt vízi és nagy távolságra vándorló porcoshalak populációinak tekintetében, illetve azzal az óhajjal, hogy együttműködjenek e populációknak egy olyan szinten történő megőrzésében, amely élelmezési és egyéb célokra hosszú távú védelmüket és fenntartható hasznosításukat lehetővé teszi, elhatározták, hogy ezen erőforrások védelme érdekében egyezményt kötnek, és e célból a következőképpen állapodtak meg:”

2. Cikk

Az egyezmény II. és III. cikke a következőképpen módosul:

„II. Cikk

Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem sérti az államok nemzetközi jog szerinti jogait, joghatóságát és kötelezettségeit. Az egyezményt a nemzetközi joggal összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

III. Cikk

1.   A szerződő felek megállapodnak az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság elnevezésű bizottság (a továbbiakban: »a bizottság«) létrehozásáról és fenntartásáról, amely megvalósítja az ebben az egyezményben meghatározott célkitűzéseket. Minden szerződő fél a bizottság tagja.

2.   A bizottság minden tagját legfeljebb három küldött képviseli a bizottságban. A küldötteket szakértők és tanácsadók segíthetik.

3.   Általános szabályként a bizottság konszenzussal hozza meg határozatait. Ha az egyezmény másként nem rendelkezik, az olyan esetekben, amikor nem alakul ki konszenzus, a határozatokat a bizottság jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó tagjainak kétharmados szavazati többségével kell meghozni. Minden bizottsági tag egy szavazattal rendelkezik. A határozatképességhez az összes bizottsági tag kétharmadának jelenléte szükséges.

4.   Általános szabályként a bizottság kétévente egyszer tart rendes ülést. A bizottsági tagok többségének kérelmére, vagy a VI. cikk szerint létesített tanács döntése alapján bármikor rendkívüli ülést lehet összehívni.

5.   A bizottság az első, majd az azt követő minden rendes ülésén a szerződő felek képviselői közül elnököt, első alelnököt és második alelnököt választ, akik csak egy ciklusra választhatók újra.

6.   Amennyiben a bizottság másképpen nem határoz, a bizottság és segédszerveinek ülései nyilvánosak.

7.   A bizottság hivatalos nyelvei az angol, a francia és a spanyol.

8.   A bizottság hatáskörrel rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges eljárási és pénzügyi szabályzat elfogadására.

9.   A bizottság munkájáról és megállapításairól kétévente jelentést készít a bizottság tagjainak, és bármelyik bizottsági tag kérelmére tájékoztatást nyújt az egyezmény célkitűzéseivel kapcsolatos bármely kérdésről.”

3. Cikk

Az egyezmény a következő új, IV. cikkel egészül ki, amelynek szövege a következő:

„IV. Cikk

A bizottság és tagjai az ezen egyezmény keretében végzett munkájuk során:

a)

a vonatkozó nemzetközileg elfogadott szabványokkal és adott esetben az ajánlott gyakorlatokkal és eljárásokkal összhangban elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmaznak a halászati gazdálkodásra;

b)

figyelembe veszik a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeket;

c)

védik a tengeri környezet biodiverzitását;

d)

biztosítják a méltányosságot és az átláthatóságot a határozathozatali eljárások – ideértve a halászati lehetőségek elosztásával kapcsolatos határozathozatali eljárásokat – és egyéb tevékenységek során; valamint

e)

teljes mértékben elismerik a bizottság fejlődő országokat képviselő tagjainak különleges szükségleteit, ideértve a nemzetközi joggal összhangban történő kapacitásépítés szükségességét annak érdekében, hogy az egyezményből adódó kötelezettségeiket teljesíteni tudják, és halászati ágazatuk fejlődjön.”

4. Cikk

Az egyezmény IV., V., VI., VII. és VIII. cikkének számozása V., VI., VII., VIII. és IX. cikkre változik, az említett cikkek szövege a következőképpen módosul:

„V. Cikk

1.   Ezen egyezményben foglalt célkitűzések végrehajtása érdekében:

a)

A bizottság felelős a tonhalfélék és makrahalalkatúak, illetve az óceáni, nyílt vízi és nagy távolságra vándorló porcoshalak (a továbbiakban: ICCAT-fajok) populációi, valamint az ICCAT-fajok egyezményi területen történő halászata során kifogott egyéb halfajok tanulmányozásáért, figyelembe véve az egyéb releváns nemzetközi halászati szervezetek vagy intézkedések keretében folytatott tevékenységeket. Az ilyen tanulmányok magukban foglalják az említett fajokkal, környezetük oceanográfiájával, továbbá az állománygazdagságra ható természetes emberi tényezők hatásaival kapcsolatosan végzett kutatásokat. A bizottság az ICCAT-fajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve az ICCAT-fajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokat is tanulmányozhatja.

b)

Amennyiben megvalósítható, a bizottság e feladatainak végrehajtása során felhasználja a bizottsági tagok és politikai alrészlegeik hivatalos szerveinek műszaki és tudományos szolgáltatásait, illetve az e szervezetektől származó információkat, valamint szükség szerint igénybe veszi bármely köz- vagy magánintézet, szervezet vagy magánszemély rendelkezésre álló szolgáltatásait és információit, és költségvetésének keretein belül, illetve az érintett bizottsági tagok együttműködésével, független kutatásokra vállalkozhat a kormányok, nemzeti intézetek vagy egyéb nemzetközi szervezetek által folytatott kutatások kiegészítése céljából.

c)

A bizottság feladata biztosítani, hogy az ilyen intézettől, szervezettől vagy személytől származó információk minősége és objektivitása megfeleljen a tudományos szabványoknak.

2.   Az e cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása magában foglalja az alábbiakat:

a)

az egyezményi terület ICCAT-fajainak jelenlegi állapotával és alakulásával kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtését és elemzését;

b)

az egyezményi területen élő ICCAT-fajok populációinak legalább a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten való megőrzését, illetve a fajok e hozamnak megfelelő hatékony kiaknázását biztosító intézkedésekre és módszerekre vonatkozó információk tanulmányozását és kiértékelését;

c)

a bizottság tagjai részére tanulmányok és vizsgálatok ajánlását; valamint

d)

az egyezményi területen az ICCAT-fajokra vonatkozó megállapításokat tartalmazó jelentések, illetve statisztikai, biológiai és egyéb tudományos információk közzétételét és más módon történő terjesztését.

VI. Cikk

1.   A bizottságon belül létrehozásra kerül a tanács, amely a bizottság elnökéből és alelnökeiből, valamint a szerződő felek legalább négy, de legfeljebb nyolc képviselőjéből áll. A tanácsban képviselt szerződő feleket a bizottság minden egyes rendes ülésén választás útján jelöli ki. Amennyiben a szerződő felek száma meghaladja a negyvenet, a bizottság további két szerződő felet választhat a tanácsban való képviseletre. Azon szerződő feleket, amelyeknek az elnök és az alelnök az állampolgára, nem lehet a tanácsba választani. A tanácsi választások során a bizottságnak tekintetbe kell vennie a szerződő felek földrajzi, tonhalhalászati és tonhal-feldolgozási érdekeit, valamint a szerződő feleknek a tanácsbeli képviselethez való egyenlő jogát.

2.   A tanács az egyezményben meghatározott vagy a bizottság által számára kijelölt feladatokat látja el, és a bizottság rendes ülései közötti időszakban legalább egyszer összeül. A bizottság ülései közötti időszakban a tanács meghozza az alkalmazottak által végrehajtandó feladatokra vonatkozó szükséges döntéseket, és kiadja az ügyvezető igazgató számára a megfelelő utasításokat. A tanács a bizottság által megállapítandó szabályoknak megfelelően hozza meg a határozatait.

VII. Cikk

Az egyezményben foglalt célkitűzések végrehajtásához a bizottság fajok, fajcsoportok vagy földrajzi területek alapján szervezett munkacsoportokat hozhat létre. Ez esetben minden munkacsoport:

a)

felelős a hatáskörébe tartozó fajok, fajcsoportok vagy földrajzi területek folyamatos megfigyeléséért és bármely egyéb vonatkozó tudományos információ gyűjtéséért;

b)

a bizottsági tagok együttes fellépésére vonatkozó, tudományos vizsgálatok eredményeivel alátámasztott ajánlásokat terjeszthet a bizottság elé; valamint

c)

javaslatokat tehet a bizottságnak a hatáskörébe tartozó fajokra, fajcsoportokra vagy földrajzi területekre vonatkozó információk megszerzéséhez szükséges tanulmányokra és vizsgálatokra, valamint a bizottsági tagok vizsgálati programjainak összehangolására.

VIII. Cikk

A bizottság ügyvezető igazgatót jelöl ki, aki a bizottság utasítása alapján jár el. Az ügyvezető igazgató a bizottság által meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően hatáskörrel rendelkezik a bizottság alkalmazottainak megválasztására és irányítására. Az ügyvezető igazgató a bizottság utasítására többek között a következő feladatokat látja el:

a)

az egyezmény V. és VII. cikke szerinti vizsgálati programok összehangolása;

b)

a bizottság általi felülvizsgálatra szánt költségvetési tervezet készítése;

c)

a pénzeszközök bizottsági költségvetéssel összhangban történő kifizetésének jóváhagyása;

d)

a bizottság pénzeszközeinek könyvelése;

e)

az egyezmény XIII. cikkében említett szervezetekkel történő együttműködés összehangolása;

f)

az egyezmény céljainak megvalósításához szükséges adatok, különösen az ICCAT-fajok aktuális és maximális fenntartható hozamára vonatkozó adatok gyűjtésének és elemzésének előkészítése; valamint

g)

a bizottság és segédszervei tudományos, ügyviteli és egyéb jelentéseinek bizottság általi jóváhagyásra történő előkészítése.

IX. Cikk

1.

a)

A bizottság tudományos bizonyítékokkal alátámasztott ajánlásokat készíthet, amelyek:

i.

biztosítják az egyezményi területen élő ICCAT-fajok hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását azáltal, hogy e fajok állománygazdagságát legalább a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten tartják, vagy ilyen szintre helyreállítják;

ii.

előmozdítják – amennyiben szükséges – az ICCAT-fajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok védelmét, hogy az ilyen fajok populációi fenntartás vagy helyreállítás révén meghaladják azt a szintet, amely alatt szaporodásuk komoly veszélybe kerülhet.

Az ajánlások az e cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított feltételek szerint lépnek hatályba a bizottság tagjai számára.

b)

A fent említett ajánlásokat:

i.

ha megfelelő munkacsoport létrehozására nem került sor, a bizottság kezdeményezésére kell elkészíteni;

ii.

a bizottság kezdeményezésére a bizottság összes tagjának legalább kétharmada jóváhagyásával kell elkészíteni, ha sor került megfelelő munkacsoport létrehozására, de az nem hagyta jóvá a javaslatot;

iii.

a megfelelő munkacsoport által jóváhagyott javaslat alapján kell elkészíteni; vagy

iv.

a megfelelő munkacsoportok által jóváhagyott javaslat alapján kell elkészíteni, ha a szóban forgó ajánlás egynél több földrajzi területre, fajra vagy fajcsoportra vonatkozik.

2.   Ha a bizottság másként nem határoz az ajánlás elfogadásakor, az e cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített ajánlások valamennyi bizottsági tag tekintetében a bizottság által a bizottság tagjainak küldött értesítés időpontját követő négy hónap elteltével lép hatályba, kivéve az e cikk (3) bekezdésében meghatározott esetben. Az ajánlások semmilyen körülmények között nem léphetnek hatályba három hónapnál rövidebb idő alatt.

3.

a)

Amennyiben a bizottság valamely tagja a fenti (1) bekezdés b) pontjának (i) vagy (ii) alpontja szerinti ajánlás vonatkozásában, vagy a bizottság valamely, az érintett munkacsoportban is tagsággal bíró tagja a fenti (1) bekezdés b) pontjának (iii) vagy (iv) alpontja szerinti ajánlás vonatkozásában a fenti (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a bizottságnál kifogást terjeszt elő az ilyen ajánlás tekintetében, az ajánlás a kifogást emelő bizottsági tagok vonatkozásában nem lép hatályba.

b)

Ha a fenti (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a bizottság tagjainak többsége kifogást terjeszt elő, az ajánlás semelyik bizottsági tagra nézve sem lép hatályba.

c)

A fenti a) albekezdéssel összhangban kifogást előterjesztő bizottsági tag a kifogás előterjesztésével egyidejűleg írásban a bizottság rendelkezésére bocsátja az alábbiakban szereplő egy vagy több indokon alapuló kifogásának alátámasztását:

i.

az ajánlás összeegyeztethetetlen az egyezménnyel vagy a nemzetközi jog egyéb vonatkozó szabályaival;

ii.

az ajánlás formailag vagy ténylegesen indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a bizottság kifogást emelő tagjával szemben;

iii.

a bizottsági tag a gyakorlatban nem tudja betartani az intézkedést, mivel eltérő megközelítést alkalmaz az állományvédelemre és a fenntartható gazdálkodásra, vagy mert nem rendelkezik az ajánlás végrehajtásához szükséges technikai háttérrel; vagy

iv.

a kifogást emelő bizottsági tag biztonsági korlátozások miatt nincs abban a helyzetben, hogy végrehajtsa az intézkedést, vagy annak megfeleljen.

d)

A bizottság valamennyi, e cikk alapján kifogást előterjesztő tagja, amennyire lehetséges, ismerteti a bizottsággal azokat az alternatív állományvédelmi és gazdálkodási intézkedéseket, amelyek legalább olyan hatékonyak, mint a kifogás tárgyát képező intézkedés.

4.   Az ajánlás tekintetében kifogást előterjesztő bármely bizottsági tag bármikor visszavonhatja kifogását, és ekkor e bizottsági tag tekintetében az ajánlás – amennyiben az már hatályban van – azonnal hatályba lép, ellenkező esetben akkor, amikor e cikk előírásai alapján hatályba kell lépnie.

5.   Az ügyvezető igazgató valamennyi bizottsági tagnak megküldi a kifogások ismertetését, valamint az e cikk szerint azokhoz fűzött magyarázatot, a kifogás visszavonása esetén pedig értesíti a bizottság valamennyi tagját az ajánlás hatálybalépésének időpontjáról.”

5. Cikk

Az egyezmény a következő új, X. cikkel egészül ki, amelynek szövege a következő:

„X. Cikk

1.   A bizottságon belül minden erőfeszítést meg kell tenni a viták elkerülése érdekében, a vitában részt vevő felek konzultációt folytatnak, hogy az egyezményt érintő vitákat kölcsönös egyeztetés útján, a lehető leggyorsabban rendezzék.

2.   Ha a vita technikai jellegű, a vitában részt vevő felek közös megegyezéssel a bizottság által megállapítandó eljárásnak megfelelően létrehozandó ad hoc szakértői testülethez fordulhatnak. A testület tanácskozik a vitában részt vevő felekkel és törekszik a vita gyors – kötelező erejű eljárások alkalmazása nélküli – rendezésére.

3.   Ha két vagy több szerződő fél között vita merül fel az egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illetően, minden erőfeszítést meg kell tenni a vita békés úton történő rendezése érdekében.

4.   Ha a vitát nem sikerül a fenti bekezdésekben meghatározott módon rendezni, a vitában részt vevő felek közös kérelme alapján az ügyet választottbíróság elé lehet terjeszteni annak végleges és kötelező erejű rendezése érdekében. Mielőtt a vitában részt vevő felek közösen választottbírósági eljárást kérnek, meg kell állapodniuk a vita tárgyáról. A vitában részt vevő felek megállapodhatnak arról, hogy az egyezmény 1. mellékletével, vagy bármely más, a vitában részt vevő felek által közösen kiválasztott eljárással összhangban választottbíróság alakuljon, és az lefolytassa az eljárást. A választottbíróság az egyezménnyel, a nemzetközi joggal és a vitában részt vevő felek által elismert, az élő tengeri erőforrások védelmével kapcsolatos vonatkozó szabványokkal összhangban hozza meg határozatait.

5.   Az e cikkben meghatározott vitarendezési mechanizmusok kizárólag olyan vitás esetekben alkalmazandók, amelyek az e cikk hatálybalépését követően felmerülő bármely tevékenységre, tényállásra vagy helyzetre vonatkoznak.

6.   E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti a vitában részt vevő felek azon lehetőségét, hogy az e cikkben ismertetett vitarendezés helyett más szerződések vagy nemzetközi megállapodások keretében, az adott szerződés vagy nemzetközi megállapodás követelményeinek megfelelően rendezzék vitáikat.”

6. Cikk

Az egyezmény IX., X. és XI. cikkének számozása XI., XII. és XIII. cikkre változik, az említett cikkek szövege a következőképpen módosul:

„XI. Cikk

1.   A bizottság tagjai megállapodnak abban, hogy megtesznek minden, az egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedést. Minden bizottsági tag kétévente vagy a bizottság által kérelmezett más időközönként eljuttatja a bizottságnak az e célból tett intézkedésekről szóló nyilatkozatát.

2.   A bizottság tagjai megállapodnak, hogy:

a)

a bizottság kérésére minden elérhető statisztikai, biológiai vagy más tudományos információt megadnak, amelyre a bizottságnak az egyezményben foglalt célok megvalósítása érdekében szüksége lehet;

b)

amennyiben hivatalos szerveik nem képesek megszerezni és megadni az említett információt, akkor lehetővé teszik a bizottság számára, hogy azt a bizottság tagjai révén, önkéntes alapon társaságoktól és egyéni halászoktól közvetlenül beszerezze.

3.   A bizottság tagjai vállalják, hogy együttműködnek egymással az egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges hatékony intézkedések elfogadása érdekében.

4.   A bizottság tagjai vállalják, hogy felállítanak egy, az egyezményi területen alkalmazandó nemzetközi végrehajtási rendszert, amelynek hatálya alól adott esetben kivételt képeznek azok a parti tengerek és egyéb felségvizek, amelyeken a halászterületek feletti joghatóságot a nemzetközi jog értelmében valamely állam gyakorolja.

XII. Cikk

1.   A bizottság minden egyes rendes ülését követően kétéves költségvetést fogad el a bizottság közös költségeinek fedezésére.

2.

a)

Minden bizottsági tag évente hozzájárul a bizottság költségvetéséhez, a hozzájárulás összege a bizottság pénzügyi szabályzatában rögzített modellnek megfelelően számítandó ki. A bizottság e modell kidolgozásakor figyelembe veszi többek között a bizottsági tagok bizottsági és munkacsoportbeli tagsági díjának meghatározott alapösszegét, a kifogott atlanti-óceáni tonhalfélék és makrahalalkatúak élősúlyának és az ilyen halból előállított tartósított termékek tiszta súlyának összegét, valamint a bizottsági tagok gazdasági fejlettségének szintjét.

b)

Az évenkénti hozzájárulás meghatározását szolgáló, a pénzügyi szabályzatban rögzített modell kidolgozása vagy módosítása kizárólag a jelen levő és szavazó összes bizottsági tag egyetértésével történhet. Erről a bizottság tagjait kilencven nappal korábban tájékoztatják.

3.   A tanács a bizottság ülései között tartott rendes ülésén felülvizsgálja a kétéves költségvetés második felét, és az aktuális, illetve előre látható fejlemények alapján jóváhagyhatja a teljes bizottsági költségvetés által a második évre előirányzott költségvetési összegek újraelosztását.

4.   A bizottság ügyvezető igazgatója a bizottság minden tagját tájékoztatja az éves hozzájárulás rá vonatkozó mértékéről. A hozzájárulások kifizetése azon év január 1-jén esedékes, amelyre a hozzájárulást megállapították. A következő év január 1-je előtt be nem érkezett hozzájárulások hátraléknak tekintendők.

5.   A kétéves költségvetéshez történő hozzájárulásokat a bizottság által meghatározott pénznemben kell befizetni.

6.   Első ülésén a bizottság a működésének első évére, illetve az azt követő kétéves időszakra vonatkozó egyenlegre költségvetést hagy jóvá. E költségvetések egy-egy másolatát és az első évre megállapított hozzájárulás vonatkozó mértékéről szóló értesítést haladéktalanul eljuttatja a bizottság tagjainak.

7.   A bizottságnak a kétéves időszak kezdete előtti rendes ülését megelőző legalább hatvan napon belül az ügyvezető igazgató a bizottsági tagok mindegyikének eljuttatja a kétéves költségvetés tervezetét és egy kimutatást a hozzájárulások javasolt mértékéről.

8.   A bizottság felfüggesztheti bármely bizottsági tag szavazati jogát, amennyiben a hozzájárulások tekintetében fennálló hátraléka eléri vagy meghaladja a két előző évre esedékes befizetés összegét.

9.   A bizottság az éves hozzájárulások beérkezését megelőző működésének finanszírozására, valamint a bizottság által meghatározott egyéb célokra működőtőke-alapot hoz létre. A bizottság meghatározza az alap szintjét, megállapítja a létrehozatalhoz szükséges előlegeket, és elfogadja az alap használatára vonatkozó szabályokat.

10.   A bizottság intézkedik a bizottság számláinak éves, független könyvvizsgálatáról. Az e könyvvizsgálatokról szóló jelentéseket a bizottság vagy – azokban az években, amikor nincsen rendes bizottsági ülés – a tanács felülvizsgálja és jóváhagyja.

11.   A bizottság feladatainak ellátásához az e cikk (2) bekezdésében meghatározott hozzájárulásoktól eltérő támogatásokat is elfogadhat.

XIII. Cikk

1.   A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a bizottság és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete között munkakapcsolatot kell létrehozni. Ebből a célból a bizottság tárgyalásokat folytat az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével a Szervezet Alapokmányának XIII. cikke szerinti megállapodás megkötése céljából. A megállapodásnak többek között rendelkeznie kell arról, hogy az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója kijelöljön egy képviselőt, aki a bizottság és annak segédszervei valamennyi ülésén szavazati jog nélkül részt vesz.

2.   A bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy a bizottság és más nemzetközi halászati bizottságok és tudományos szervezetek között olyan együttműködést kell létrehozni, amely segítheti a bizottság munkáját. A bizottság megállapodásokat köthet ezekkel a bizottságokkal és szervezetekkel.

3.   A bizottság felkérhet bármely illetékes nemzetközi szervezetet és bármely olyan, a bizottságban tagsággal nem rendelkező kormányt, amely tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete valamely szakosított intézményének, hogy a bizottság és segédszerveinek üléseire megfigyelőket küldjön.”

7. Cikk

Az egyezmény XII. cikkének számozása XIV. cikkre változik. E cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

„2.   Ezen egyezmény hatálybalépésének időpontját követő tíz év elteltével bármely szerződő fél bármely év – beleértve a tizedik évet is – december 31-ével felmondhatja az egyezményt az előző év december 31-én vagy azt megelőzően az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete főigazgatójának küldött, a felmondásról szóló írásbeli értesítéssel.”

8. Cikk

Az egyezmény XIII. cikkének számozása XV. cikkre változik. E cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

„1.

a)

Bármely szerződő fél, vagy maga a bizottság kezdeményezésére a bizottság javasolhatja az egyezmény módosítását. Az ilyen javaslatokat konszenzussal kell megtenni.

b)

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója valamennyi szerződő fél részére továbbítja a javasolt módosítás szövegének hitelesített másolatát.

c)

Az új kötelezettségeket nem tartalmazó módosítások a szerződő felek háromnegyede által történt elfogadást követő harmincadik napon lépnek hatályba valamennyi szerződő fél vonatkozásában.

d)

Az új kötelezettségeket tartalmazó módosítások az azt elfogadó szerződő felek vonatkozásában a szerződő felek háromnegyede által történt elfogadást követő kilencvenedik napon, míg az egyes fennmaradó szerződő felek számára a módosítás általuk történő elfogadásával lép hatályba. Az egy vagy több szerződő fél által új kötelezettséget tartalmazó módosításnak tekintett módosítást új kötelezettséget tartalmazó módosításnak kell tekinteni, és a hatálybalépés ennek megfelelően történik.

e)

Azon kormány vonatkozásában, amelyik azután válik ennek az egyezménynek a szerződő felévé, hogy e cikk rendelkezései alapján egy módosítást elfogadásra előterjesztettek, a módosított egyezmény alkalmazandó, amint az említett módosítás hatályba lép.”

9. Cikk

Az egyezmény a következő új, XVI. cikkel egészül ki, amelynek szövege a következő:

„XVI. Cikk

A mellékletek ezen egyezmény elválaszthatatlan részét képezik, és az egyezményre történő hivatkozás magában foglalja a mellékletekre történő hivatkozást.”

10. Cikk

Az egyezmény XIV., XV. és XVI. cikkének számozása XVII., XVIII. és XIX. cikkre változik, az említett cikkek szövege a következőképpen módosul:

„XVII. Cikk

1.   Ezt az egyezményt bármely olyan kormány aláírhatja, amely tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy az Egyesült Nemzetek bármely szakosított intézményének. Az a kormány, amelyik ezt az egyezményt nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.

2.   Az egyezményt az aláíró országoknak alkotmányuknak megfelelően meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatójánál kell letétbe helyezni.

3.   Az egyezmény hét kormány megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésével lép hatályba, a megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot ezt követően letétbe helyező kormányok tekintetében pedig azok okiratának letétbe helyezésekor lép hatályba.

4.   Ezt az egyezményt bármely, az egyezmény által szabályozott ügyekben hatáskörrel – beleértve ezen ügyek tekintetében a szerződéskötési jogkört – felruházott állam által létrehozott kormányközi gazdasági integrációs szervezet aláírhatja, illetve csatlakozhat hozzá.

5.   A hivatalos megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésével a (4) bekezdésben említett bármely szervezet szerződő féllé válik, amelyet az egyezmény tekintetében ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetnek meg, mint a többi szerződő felet. Az egyezmény szövegében a XI. cikk (4) bekezdésében az »állam« kifejezésre, illetve a preambulumban és a XV. cikk (1) bekezdésében a »kormány« kifejezésre történő hivatkozást ily módon kell értelmezni.

6.   Amennyiben egy, a (4) bekezdésben említett szervezet válik az egyezményt aláíró szerződő féllé, e szervezet tagállamai és az ahhoz a jövőben csatlakozó tagállamok megszűnnek az egyezmény részesei lenni; ezen államok e célból írásban értesítik az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatóját.

XVIII. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója a XVII. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi kormányt és az ugyanezen cikk (4) bekezdésében említett valamennyi szervezetet tájékoztatja a megerősítő, jóváhagyó, hivatalos megerősítő, illetve csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről, az egyezmény hatálybalépéséről, a módosításra irányuló javaslatokról és a módosítások elfogadásáról szóló értesítésekről, illetve a módosítások hatálybalépéséről, valamint a visszavonásra vonatkozó értesítésekről.

XIX. Cikk

Az egyezmény eredeti példányát az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatójánál helyezik letétbe, aki a XVII. cikk (1) bekezdésében említett kormányok, valamint ugyanezen cikk (4) bekezdésében említett szervezetek részére elküldi annak hitelesített másolatát.”

11. Cikk

Az egyezmény két melléklettel egészül ki, amelyek szövege a következő:

„1. MELLÉKLET

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

1.   

A X. cikk (4) bekezdésében említett választottbíróság három választottbíróból áll, akik az alábbiak szerint nevezhetők ki:

a)

A vitában részt vevő egyik fél értesíti a másik felet választottbírója személyéről, majd az értesített fél negyven napon belül a másik fél tudomására hozza a második választottbíró személyét. Ha a vita több mint két bizottsági tag között merül fel, a közös érdekeltséggel rendelkező felek közösen jelölnek ki egy választottbírót. A második választottbíró kijelölését követő hatvan napon belül a vitában részt vevő felek kijelölik a harmadik választottbírót is, aki nem lehet azonos állampolgárságú sem a vitában érintett bizottsági tagokkal, sem a már kijelölt két választottbíróval. A harmadik választottbíró elnököl a választottbíróság felett.

b)

Ha a második választottbírót az előírt határidőn belül nem nevezik ki, vagy ha a felek az előírt határidőn belül nem tudnak megegyezni a harmadik választottbíró személyéről, a szóban forgó választottbírókat a vitában részt vevő felek kérésére a bizottság elnöke jelölheti ki az erre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül.

2.   

A választottbíróság többséggel hozza meg határozatait, tagjai nem tartózkodhatnak a szavazástól.

3.   

A választottbíróság határozata végleges és a vitában részt vevő felekre nézve kötelező. A vitában részt vevő felek késedelem nélkül végrehajtják a határozatot. A választottbíróság a vitában részt vevő bármely fél kérelmére értelmezést fűzhet határozatához.

2. MELLÉKLET

HALÁSZATOT FOLYTATÓ JOGALANYOK

1.   

Az egyezmény 2019. november 18-án elfogadott módosításainak hatálybalépését követően kizárólag azok a halászatot folytató jogalanyok vállalhatnak a bizottság ügyvezető igazgatójához címzett írásbeli nyilatkozat révén határozott elkötelezettséget arra, hogy betartják az ezen egyezményben foglalt feltételeket és eleget tesznek az egyezmény értelmében elfogadott ajánlásoknak, amelyek 2013. július 10-ig a bizottság által megállapított eljárásnak megfelelően együttműködő státuszt kaptak, amint azt az e melléklettel egyidejűleg elfogadott, 19/13. sz. állásfoglalás is tükrözi. Ez a kötelezettségvállalás a nyilatkozat kézhezvételétől számított harmincadik napon lép hatályba. A halászatot folytató jogalanyok az ilyen kötelezettségvállalást a bizottság ügyvezető igazgatójához címzett írásbeli értesítés révén vonhatják vissza. A kötelezettségvállalás visszavonása az értesítés kézhezvételének dátuma után egy évvel lép hatályba, kivéve ha az értesítés ennél későbbi dátumot jelöl meg.

2.   

Abban az esetben, ha az egyezmény a későbbiekben a XV. cikknek megfelelően módosul, az (1) bekezdésben említett, halászatot folytató jogalanyok a bizottság ügyvezető igazgatójához címzett írásbeli nyilatkozat révén határozott elkötelezettséget vállalhatnak arra, hogy betartják a módosított egyezményben foglalt feltételeket és eleget tesznek az egyezmény értelmében elfogadott ajánlásoknak. Az ilyen, halászatot folytató jogalanyok által vállalt kötelezettség a XV. cikkben említett dátumoktól kezdődően, vagy az e bekezdésben említett írásbeli nyilatkozat kézhezvételének napján lép hatályba (a későbbi időpont a mérvadó).

3.   

Az ügyvezető igazgató értesíti a szerződő feleket az ilyen kötelezettségvállalásokról vagy értesítésekről; az ilyen értesítéseket a szerződő felek rendelkezésére bocsátja; megküldi a szerződő felek értesítéseit a halászatot folytató jogalanynak, ideértve a megerősítő, jóváhagyó, csatlakozási, illetve az egyezmény és módosításai hatálybalépésére vonatkozó értesítéseket; és biztonságosan megőriz a halászatot folytató jogalanyok és az ügyvezető igazgató között továbbított minden ilyen dokumentumot.

4.   

Az (1) bekezdésben említett, halászatot folytató azon jogalanyok, amelyek az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott, a bizottság ügyvezető igazgatójához címzett írásbeli nyilatkozat révén határozott kötelezettséget vállaltak arra, hogy betartják az egyezményben foglalt feltételeket és eleget tesznek az egyezmény értelmében elfogadott ajánlásoknak, részt vehetnek a bizottság munkájában – ideértve a döntéshozatalt is –, és értelemszerűen ugyanazok, az egyezmény III., V., VII., IX., XI., XII. és XIII. cikkében rögzített jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a bizottság tagjaira.

5.   

Ha egy felmerülő vitában az (1) bekezdésben említett, az egyezményben foglalt feltételek betartására e mellékletnek megfelelően kötelezettséget vállaló, halászatot folytató jogalany az egyik fél, és a vitát nem lehet kölcsönös egyeztetés útján rendezni, a vitában részt vevő felek kölcsönös egyetértésével a vitás ügyet ad hoc szakértői testület elé lehet utalni, vagy azt követően, hogy a felek megállapodtak a vita tárgyáról, az ügyet választottbíróság elé lehet terjeszteni annak végleges és kötelező érvényű rendezése érdekében.

6.   

Az (1) bekezdésben említett, halászatot folytató jogalanyok részvételére vonatkozóan ebben a mellékletben előírt rendelkezések csak ezen egyezmény alkalmazásában érvényesek.

7.   

Azok a nem szerződő felek, gazdálkodó egységek és halászatot folytató jogalanyok, amelyek 2013. július 10. után szereznek együttműködő státuszt, e melléklet alkalmazásában nem tekintendők halászatot folytató jogalanyoknak, és ebből adódóan nem ugyanazok, az egyezmény III., V., VII., IX., XI., XII. és XIII. cikkében rögzített jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint a bizottság tagjaira.

12. Cikk

A jegyzőkönyv eredeti szövegét, amelynek angol, francia és spanyol nyelvű változata egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatójánál kell letétbe helyezni. A jegyzőkönyvet 2019. november 20-án Palma de Mallorcában, majd ezt követően 2020. november 20-ig Rómában lehet aláírni. Az egyezmény azon szerződő felei, amelyek nem írják alá e jegyzőkönyvet, bármikor letétbe helyezhetik jóváhagyó, megerősítő vagy elfogadó okirataikat. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója az egyezmény valamennyi szerződő fele részére továbbítja a jegyzőkönyv hitelesített másolatát.

13. Cikk

A jegyzőkönyv az azt elfogadó szerződő felek vonatkozásában kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a szerződő felek háromnegyede az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete főigazgatójánál letétbe helyezte jóváhagyó, megerősítő vagy elfogadó okiratát, míg az egyezmény egyes fennmaradó szerződő felei számára a jegyzőkönyv általuk történő jóváhagyásával, megerősítésével vagy elfogadásával lép hatályba. Amennyiben valamely kormány azt követően válik ennek az egyezménynek a szerződő felévé, hogy a fenti 12. cikk alapján a jegyzőkönyvet megnyitják aláírásra, úgy tekintendő, hogy az adott kormány elfogadta a jegyzőkönyvet.

14. Cikk

Miután az egyezmény szerződő feleinek háromnegyede az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete főigazgatójánál letétbe helyezte jóváhagyó, megerősítő vagy elfogadó okiratát, és a jegyzőkönyv hatályba lép, az egyezmény azon szerződő felei, amelyek nem helyezték letétbe jóváhagyó, megerősítő vagy elfogadó okiratukat, továbbra is a bizottság tagjai maradnak. Arra az időszakra, amíg a jegyzőkönyv az egyezmény valamennyi szerződő fele tekintetében hatályba lép, a bizottság intézkedéseket fogad el rendezett működésének biztosítása érdekében. Az egyezmény azon szerződő felei, amelyek vonatkozásában még nem lépett hatályba a jegyzőkönyv, dönthetnek a módosítások ideiglenes végrehajtása mellett, és erről értesíthetik az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatóját.

Kelt Palma de Mallorcában, 2019. november 20-án.


Top