Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 22007A0206(01)

Megállapodás Japán kormánya és az Európai atomenergia-Közösség között az atomenergia békés felhasználása terén való együttműködésről

OJ L 32, 6.2.2007, p. 65–75 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
OJ L 219M , 24.8.2007, p. 100–110 (MT)
Special edition in Bulgarian: Chapter 11 Volume 052 P. 174 - 184
Special edition in Romanian: Chapter 11 Volume 052 P. 174 - 184
Special edition in Croatian: Chapter 11 Volume 121 P. 197 - 207

In force

6.2.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/65


MEGÁLLAPODÁS

Japán kormánya és az Európai Atomenergia-Közösség között az atomenergia békés felhasználása terén való együttműködésről

JAPÁN KORMÁNYA ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG (A TOVÁBBIAKBAN: „A KÖZÖSSÉG”),

azzal az óhajjal, hogy folytassák és továbbfejlesszék a hosszú távú, tartós együttműködést, amely Japánnak, a Közösségnek és harmadik feleknek hasznára válik az atomenergia békés és nem robbantási célú felhasználása terén a kölcsönös előnyök és a viszonosság alapján;

felismerve azt, hogy Japán valamint a Közösség és annak tagállamai közel azonos fejlettségi szintet értek el az atomenergia békés felhasználása terén, továbbá az egészség, a biztonság, az atomenergia békés felhasználása és a környezetvédelem terén a vonatkozó törvényeik és rendelkezéseik által nyújtott biztonság tekintetében;

azzal az óhajjal, hogy az atomenergia békés és nem robbantási célú felhasználása terén egyben olyan előrelátható és gyakorlati módon jussanak hosszú távú együttműködési megállapodásokra, amely figyelembe veszi atomenergia-programjaikat és előmozdítja a Japán és a Közösség közötti kereskedelmi, kutatási és fejlesztési, valamint egyéb együttműködési tevékenységeket;

megerősítve Japán kormányának valamint a Közösség és tagállamai kormányainak szilárd elkötelezettségét az atomsorompó iránt, beleértve azoknak a kapcsolódó biztosítéki és exportellenőrzési rendszereknek az erősítését és hatékony alkalmazását is, amelyek szerint a Japán és a Közösség közötti együttműködésnek az atomenergia békés felhasználása terén meg kell valósulnia;

megerősítve Japán kormányának valamint a Közösség és tagállamai kormányainak támogatását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (a továbbiakban: „az Ügynökség”) céljait és biztosítéki rendszerét illetően és azon óhajukat, hogy előmozdítsák az 1968. július elsején megkötött, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (a továbbiakban „az atomsorompó-szerződés”) egész világon történő betartását;

megállapítva, hogy az 1957. március 25-én megkötött, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: „az Euratom-szerződés”) értelmében a Közösség valamennyi tagállamában alkalmazzák a nukleáris biztosítékokat;

elismerve a nukleáris anyagok, berendezések és nem nukleáris anyagok Közösségen belüli szabad mozgásának az Euratom-szerződésben szereplő elvét; továbbá

felismerve a nagy fokú átláthatóság fontosságát is a plutóniummal való gazdálkodás terén, amivel csökkenteni lehet a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyét, és biztosítani lehet a munkások, a lakosság és a környezet védelmét,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)

a „Felek” a japán kormányt és a Közösséget jelenti. A „Fél” kifejezés a fenti „Felek” egyikét jelenti.

b)

„a Közösség”:

i.

az Euratom-szerződés által létrehozott jogi személy, egyrészt; továbbá

ii.

azok a területek, amelyek az Euratom-szerződés hatálya alá tartoznak, másrészt.

c)

„személyek”: bármely olyan természetes személy, vállalat vagy más szervezet, melyre a Felek területi fennhatósága alatt hatályos törvények és rendelkezések vonatkoznak, de nem értendők bele a Felek maguk.

d)

„megfelelő hatóság”: a japán kormány esetében, a Japán kormánya által kijelölt kormányhivatal, a Közösség esetében pedig az Európai Bizottság vagy más hatóság, amelyről az Európai Bizottság bármikor írásban értesítheti a japán kormányt.

e)

„nem minősített adatok” olyan információ, amely nincs ellátva a Felek bármelyike vagy a Közösség bármely tagállama általi titkos minősítéssel.

f)

„nukleáris anyagok”:

i.

„alapanyagok”, nevezetesen, természetben előforduló izotópok keverékét tartalmazó urán; 235-ös izotópban szegényített urán; tórium; az előzők bármelyike fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában; bármely olyan anyag, amely az előzőkből egyet vagy többet az Ügynökség kormányzótanácsa által az Ügynökség 1956. október 26-i Alapokmányának (a továbbiakban: „az Alapokmány”) XX. cikke alapján meghatározott koncentrációban tartalmaz, és amelyről – elfogadás céljából – a két Fél megfelelő hatóságai írásban tájékoztatják egymást; továbbá olyan az Ügynökség kormányzótanácsa által meghatározott egyéb anyag, amelyről – elfogadás céljából – a két Fél megfelelő hatóságai írásban tájékoztatják egymást.

ii.

„különleges hasadóanyagok”, nevezetesen plutónium; urán-233; 233-as vagy 235-ös izotópban dúsított urán; bármely olyan az Ügynökség kormányzótanácsa által meghatározott egyéb anyag, amelyről – elfogadás céljából – a két Fél megfelelő hatóságai írásban tájékoztatják egymást. A „különleges hasadóanyag” kifejezésbe az „alapanyag” nem tartozik bele.

g)

„kényes nukleáris anyagok”: leválasztott plutónium (beleértve a kevert oxidos fűtőanyagban lévő plutóniumot is) vagy 235-ös és/vagy 233-as izotópban 20 %-nál nagyobb mértékben dúsított urán.

h)

„berendezések”: speciálisan nukleáris tevékenységeknél történő felhasználásra szánt vagy gyártott olyan üzem, gép vagy műszer avagy ezek része, mely e megállapodás A. mellékletének A. részében fel van sorolva.

i)

„nem nukleáris anyagok”: nehézvíz vagy egyéb olyan – e megállapodás A. mellékletének B. részében felsorolt – anyag, mely alkalmas arra, hogy atomreaktorban felhasználva lelassítsa a nagysebességű neutronokat és növelje a további maghasadás valószínűségét.

j)

„melléktermékként kinyert vagy termelt nukleáris anyagok”: az e megállapodás szerint szállított nukleáris anyagokból nyert, illetve az e megállapodás szerint szállított atomreaktorok használatával egy vagy több folyamat révén nyert különleges hasadóanyagok, továbbá bármely egyéb – az e megállapodás A. mellékletének A. részében felsorolt – olyan berendezés, amelyet e megállapodás szerint kívánnak szállítani, ha a japán kormány és az Európai Bizottság – az Európai Bizottság és a Közösség érintett tagállamának kormánya között folytatott konzultációkat követően – írásban megállapodott annak szállításáról.

2. cikk

Az együttműködés területe

1.   A Felek e megállapodás alapján együttműködnek a Japánban és a Közösségben illetve a köztük zajló nukleáris kereskedelmi, kutatási és fejlesztési és egyéb tevékenységek területén a nukleáris energia békés és nem robbantási felhasználásnak elősegítése és megkönnyítése céljából, a termelők, a nukleáris fűtőanyagciklus ipara, a közüzemek, a kutatási és fejlesztési intézetek kölcsönös érdekében, ugyanakkor tartva magukat az atomsorompó-elvekhez.

2.   A Felek az alábbi módokon működnek együtt:

a)

Bármelyik Fél vagy engedéllyel rendelkező személy szállíthat vagy fogadhat a másik félnek/féltől vagy engedéllyel rendelkező személyeknek/személyektől nukleáris anyagot, berendezést és nem nukleáris anyagot, a szállító és a fogadó között megállapodott feltételek mellett.

b)

Bármelyik Fél vagy engedéllyel rendelkező személy teljesíthet e megállapodás körébe tartozó, nukleáris fűtőanyagciklussal összefüggő szolgáltatásokat vagy egyéb szolgáltatásokat a másik Fél vagy engedéllyel rendelkező személyek részére, illetve fogadhat ilyeneket a másik Féltől vagy engedéllyel rendelkező személyektől, a szolgáltató és az igénybe vevő között megállapodott feltételek mellett.

c)

A Felek szakértők cseréjével ösztönzik az egymás és a személyek közötti együttműködést. Amikor a megállapodás szerinti együttműködés ilyen szakértőcserét tesz szükségessé, a Felek megkönnyítik a szakértők Japánba és a Közösségbe történő belépését és ott-tartózkodását.

d)

A Felek megkönnyítik nem minősített ismeretek szolgáltatását és cseréjét a közöttük, a személyek között vagy bármelyik Fél és személyek között létrejött megegyezéseknek megfelelően.

e)

A Felek együttműködhetnek és ösztönözhetik az egymás közötti és személyek közötti együttműködést a Felek által helyesnek ítélt bármely egyéb módon.

3.   A fenti (1) és (2) bekezdésekben szereplő együttműködés ennek a megállapodásnak, továbbá a vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak, és a Japánban és a Közösségben hatályban lévő törvényeknek és rendelkezéseknek a hatálya alá tartozik.

3. cikk

A megállapodás hatálya alá tartozó tételek

1.   A Japán és a Közösség között – akár közvetlenül, akár harmadik országon keresztül – szállított nukleáris anyagok a fogadó Fél területi fennhatóságába belépéskor csak akkor válnak a megállapodás hatálya alá tartozóvá, ha a szállító Fél a fogadó Felet írásban értesítette a tervezett szállításról, a fogadó Fél pedig írásban visszaigazolta, hogy az adott tételt e megállapodás alá tartózóként fogják kezelni, s hogy a tervezett átvevő, ha az nem maga a fogadó Fél, a fogadó Fél területi fennhatósága alá tartozó engedéllyel rendelkező személy lesz.

2.   A Japán és a Közösség között – akár közvetlenül, akár harmadik országon keresztül – szállított berendezések és nem nukleáris anyagok a fogadó Fél területi fennhatóságába belépésükkor csak akkor válnak megállapodás hatálya alá tartozóvá, ha:

a)

Japánból a Közösségbe történő szállítás esetén a japán kormány, illetve a Közösségből Japánba történő szállítás esetén a Közösség érintett tagállamának kormánya vagy adott esetben az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az ilyen tételek szállítása ennek a megállapodásnak a hatálya alatt történjék; és

b)

a szállító Fél írásban értesítette a fogadó Felet a tervezett szállításról, a fogadó Fél pedig írásban visszaigazolta, hogy az adott tételt e megállapodás alá tartózóként fogják kezelni, s hogy a tervezett átvevő, ha az a fogadó Félen kívüli személy, a fogadó Fél területi fennhatósága alá tartozó engedéllyel rendelkező személy lesz.

3.   A fenti (1) és (2) bekezdésekben előírt írásbeli értesítéseket és visszaigazolásokat e megállapodás 14. cikkében említett eljárásokkal összhangban kell elkészíteni.

4.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó nukleáris anyagok, berendezések és nem nukleáris anyag mindaddig e megállapodás hatálya alá tartoznak, amíg:

a)

az ilyen tételeket át nem szállították a fogadó Fél területi fennhatóságán kívülre e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

b)

a Felek meg nem állapodnak abban, hogy a tételek kikerüljenek e megállapodás hatály alól; vagy

c)

nukleáris anyagok esetében, az ennek a megállapodásnak a 8. cikke (1) bekezdésében említett megállapodások biztosítéki intézkedéseinek megszüntetéséről szóló rendelkezéseinek megfelelően megállapítást nem nyert, hogy a nukleáris anyag felhasználódott, vagy olyan mértékben felhígult, hogy a biztosítéki intézkedések szempontjából már nem használható fel semmilyen nukleáris tevékenységhez, vagy gyakorlatilag visszanyerhetetlenné vált.

4. cikk

Együttműködés a nukleáris kutatás és fejlesztés terén

1.   E megállapodás 2. cikkében foglaltaknak megfelelően a Felek együttműködést alakítanak ki a nukleáris energia békés és nem robbantási felhasználására irányuló kutatás és fejlesztés területén egymás között és szerveik között, továbbá – a Közösség tekintetében – annak egyedi programjai által lefedett területeken. A Felek és adott esetben szerveik engedélyezhetik az ilyen együttműködésben való részvételt az összes kutatási ágazat – köztük egyetemek, laboratóriumok és a magánszektor – kutatóinak és szervezeteinek számára. A Felek elősegítik a személyek közötti együttműködést is ezen a területen.

2.   A Felek az ennek a cikknek a hatálya alá tartozó tevékenységek továbbfejlesztése és megkönnyítése céljából egy külön megállapodást kötnek.

5. cikk

A megállapodás végrehajtása

1.   E megállapodás rendelkezéseit jóhiszeműen és oly módon kell végrehajtani, hogy elkerülhető legyen a Japánban és a Közösségben folyó nukleáris tevékenységek akadályozása, késleltetése vagy zavarása, továbbá úgy, hogy megfeleljen a nukleáris tevékenységeik gazdaságos és biztonságos végzéséhez szükséges körültekintő irányítási módszereknek.

2.   E megállapodás rendelkezéseit nem szabad a következő célokra felhasználni: kereskedelmi vagy ipari előnyök megszerzése, bármelyik Fél, illetve a Közösség tagállamainak kormányai belföldi illetve nemzetközi kereskedelmi vagy ipari érdekeinek megsértése, a nukleáris energia békés és nem robbantásos felhasználása előmozdításának akadályozása, olyan tételek a Felek területi fennhatóságán belüli avagy Japán és a Közösség közötti mozgásának akadályozása, amelyek e megállapodás hatálya alá tartoznak vagy az erre irányuló szándék bejelentésre került.

3.   A megállapodás hatálya alá tartozó nukleáris anyagokat a helyettesíthetőségi és arányossági elv alapján lehet kezelni, amikor olyan keverési folyamatokban kerülnek felhasználásra, ahol azonosságukat elvesztik, vagy el kell veszítsék, továbbá az átalakítási, fűtőelem-gyártási, dúsítási illetve újrafeldolgozási folyamatban.

4.   E megállapodás végrehajtása során Japán, a Közösség és annak tagállamai a nukleáris biztonságról szóló 1996. október 24-én hatályba lépett egyezmény rendelkezéseivel összhangban jár el.

6. cikk

Szellemi tulajdon

A megállapodás szerinti együttműködés alapján létrehozott szellemi tulajdon és átvitt technológia megfelelő és hatékony védelmét a Felek a Japánban és az Európai Közösségekben illetve azok tagállamaiban hatályos vonatkozó nemzetközi törvények és rendelkezéseknek megfelelően biztosítják.

7. cikk

Békés felhasználás

1.   Az e megállapodás szerinti együttműködést kizárólag békés és nem robbantási célokra szabad végezni.

2.   Az e megállapodás szerint szállított nukleáris anyagokat, berendezéseket és nem nukleáris anyagokat, továbbá a melléktermékként kinyert vagy termelt nukleáris anyagokat kizárólag békés célokra szabad felhasználni, és tilos bármilyen nukleáris robbanóeszközhöz, valamint ilyen eszköz kutatásához és fejlesztéséhez felhasználni.

8. cikk

Ügynökségi és Euratom-biztosítéki intézkedések

1.   Az e megállapodás szerinti együttműködés esetenként az Euratom-szerződésből eredő közösségi biztosítéki intézkedések alkalmazását, esetenként pedig az alábbi biztosítéki megállapodásokból eredő ügynökségi biztosítéki intézkedések alkalmazását követeli meg:

a)

Japán kormánya és az Ügynökség között 1977. március 4-én készült és az 1998. december 4-i kiegészítő jegyzőkönyvvel kiegészített, az atomsorompó-szerződés III. cikke (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban „a Japánra vonatkozó biztosítéki megállapodás”);

b)

a Belga Királyság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Görög Királyság, a Holland Királyság, Írország, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság, a Közösség és az Ügynökség között 1973. április 5-én készült és az 1998. szeptember 22-i, utólag módosított kiegészítő jegyzőkönyvvel kiegészített, az atomsorompó-szerződés III. cikke (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és a Francia Köztársaság kivételével a Közösség tagállamaira vonatkozó biztosítéki megállapodás”);

c)

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Közösség és az Ügynökség között 1976. szeptember 6-án készült és az 1998. szeptember 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel kiegészített, az atomsorompó-szerződéssel kapcsolatos biztosítéki intézkedések Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában való alkalmazásáról szóló megállapodás (a továbbiakban „az Egyesült Királyságra vonatkozó biztosítéki megállapodás”); és

d)

a Franciaország, a Közösség és az Ügynökség között 1978. július 27-én készült és az 1998. szeptember 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel kiegészített, a biztosítéki intézkedések Franciaországban való alkalmazásáról szóló megállapodás (a továbbiakban „a Franciaországra vonatkozó biztosítéki megállapodás”).

2.   Az e megállapodás szerint szállított nukleáris anyagok és a melléktermékként kinyert vagy termelt nukleáris anyagok:

a)

amíg Japánban találhatók, a Japánra vonatkozó biztosítéki megállapodás szerinti ügynökségi biztosítéki intézkedések hatálya alá tartoznak; továbbá

b)

amíg a Közösségben találhatók, a Közösség által az Euratom-szerződés értelmében alkalmazott biztosítéki intézkedések, továbbá adott esetben Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és a Francia Köztársaság kivételével a Közösség tagállamaira vonatkozó biztosítéki megállapodás, az Egyesült Királyságra vonatkozó biztosítéki megállapodás illetve a Franciaországra vonatkozó biztosítéki megállapodás rendelkezései szerinti ügynökségi biztosítéki intézkedések hatálya alá tartoznak.

3.   Abban az esetben, ha az Ügynökség bármely okból nem alkalmazza a fenti (2) bekezdésben előírt biztosítéki intézkedéseket, a Felek haladéktalanul megvitatják korrekciós intézkedések meghozatalát, és – ilyen korrekciós intézkedések hiányában – azonnal olyan szabályozásokat hoznak, amelyek megfelelnek az Ügynökség biztosítéki elveivel és eljárásaival és az Ügynökség fenti (2) bekezdésben szereplő biztosítéki intézkedéseivel egyenértékű hatékonyságot és lefedettséget biztosítanak.

9. cikk

Továbbszállítások

1.   Az e megállapodás szerinti nukleáris anyagokat, berendezéseket és nem nukleáris anyagokat és a melléktermékként kinyert vagy termelt nukleáris anyagokat nem szabad a fogadó Fél területi fennhatóságán kívülre – a szállító Fél felségterületének kivételével – továbbszállítani, kivéve, ha a fogadó Fél birtokába jutott az e megállapodás B. mellékletében szereplő feltételek megfelelő teljesüléséről szóló garanciáknak, vagy pedig megkapta a szállító Fél előzetes írásbeli hozzájárulását.

2.   A fenti (1) bekezdés rendelkezéseinek kielégítésén túlmenően, az alábbi, e megállapodás szerint szállított tételeket a fogadó Fél területi fennhatóságán kívülre – a szállító Fél felségterületének kivételével – csak a szállító Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad továbbszállítani:

a)

kényes nukleáris anyagokat; és

b)

nehézvíz dúsítására, újrafeldolgozására vagy termelésére szolgáló berendezéseket

kivéve, ha a Japánból a Közösségbe szállított tételek esetében azok a japán kormány és a fogadó harmadik ország kormánya között a nukleáris energia békés felhasználásáról szóló megfelelő kétoldalú megállapodás hatálya alá kerülnek, a Közösségből Japánba szállított tételek esetében pedig akkor, ha a fogadó harmadik ország szerepel a Közösség által összeállítandó jegyzéken és a fogadó Fél értesítette az ilyen továbbszállításokról a szállító Felet.

10. cikk

Átláthatóság

A Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást az e megállapodás szerint szállított nukleáris anyagok, berendezések és nem nukleáris anyagok biztonságos és hatékony kezelésére vonatkozó adatokról.

11. cikk

Fizikai védelem

1.   Az e megállapodás szerint szállított nukleáris anyagok és a melléktermékként kinyert vagy termelt nukleáris anyagok tekintetében Japán kormánya a Közösség tagállamainak kormányai, és adott esetben az Európai Bizottság, olyan fizikai védelmi intézkedéseket foganatosítanak, amelyek megfelelnek az egyedileg elfogadott kritériumoknak és legalább az e megállapodás C. mellékletében foglaltaknak megfelelő szintű védelmet biztosítanak.

2.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó nukleáris anyagok nemzetközi szállítását illetően Japán, a Közösség tagállamai, és adott esetben a Bizottság, a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló 1987 február 8-án hatályba lépett egyezmény rendelkezéseinek megfelelően járnak el, melynek részes felei.

12. cikk

Fennálló megállapodások

1.   E megállapodás rendelkezései kiegészítik a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormánya és Japán kormánya között 1998. február 25-én létrejött, a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodás rendelkezéseit, valamint Japán kormánya és a Francia Köztársaság kormánya közötti, 1972. február 26-án megkötött és ugyanezen Felek közötti 1990 április 9-i jegyzőkönyvvel módosított, a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodás rendelkezéseit, illetve – adott esetben – elsőbbséget élveznek az említett kétoldalú megállapodások rendelkezéseihez képest.

2.   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kétoldalú megállapodások az ebben a megállapodásban foglaltakon túlmenő kötelezettségeket vagy jogokat biztosítanak Japán kormányának, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányának vagy Franciaország kormányának, úgy ezek a jogok és kötelezettségek továbbra is az említett kétoldalú megállapodások szerint alkalmazandók.

3.   E megállapodás 3. cikke (1) bekezdésnek rendelkezéseitől eltérve, e megállapodás rendelkezései alkalmazandók az olyan nukleáris anyagok, amelyek Japán és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, valamint Japán és a Francia Köztársaság közötti szállítására e megállapodás hatályba lépését megelőzően került sor, a fenti (1) bekezdésben említett kétoldalú megállapodások alapján.

4.   E megállapodás 3. cikke (1) bekezdésnek rendelkezéseitől eltérően, e megállapodás rendelkezései alkalmazandók az olyan nukleáris anyagokra, amelyek Japán és a Közösséghez tartozó – Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságán valamint a Francia Köztársaságon kívüli – tagállamok közötti szállítására e megállapodás hatályba lépését megelőzően került sor, ha a Felek megállapodnak, hogy ezen nukleáris anyagokat e megállapodás hatálya alá vonják.

13. cikk

Felfüggesztés és felbontás

1.   Amennyiben a Közösség vagy bármely tagállama, avagy Japán e megállapodás hatályba lépését követően bármikor:

a)

megsérti e megállapodás 7., 8., 9. vagy 11. cikke rendelkezéseit, avagy a megállapodás 15. cikkében említett választottbíróság határozatait; vagy

b)

felbontja vagy lényegesen megszegi a megállapodás 8. cikke (1) bekezdésében említett, a biztosítéki intézkedésekről az Ügynökséggel kötött bármely megállapodását,

úgy Japán kormányának illetve a Közösségnek jogában áll, hogy részben vagy teljesen megszüntesse a megállapodás alapján történő együttműködést, vagy hogy felbontsa ezt a megállapodást és követelje a megállapodás szerint szállított nukleáris anyagok visszaszolgáltatását.

2.   Ha a Közösség vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságán valamint a Francia Köztársaságon kívüli bármely tagállama nukleáris robbanóeszközt robbant, akkor Japán kormányát megilleti a fenti (1) bekezdésben szereplő jog.

3.   Ha Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága vagy a Francia Köztársaság e megállapodás szerint szállított nukleáris anyag felhasználásával nukleáris robbanóeszközt robbant, akkor Japán kormányát megilleti a fenti (1) bekezdésben szereplő jog.

4.   Ha Japán nukleáris robbanóeszközt robbant, akkor a Közösséget megilleti a fenti (1) bekezdésben szereplő jog.

5.   Mielőtt bármelyik Fél lépéseket tenne a megállapodás szerinti együttműködés teljes vagy részleges megszüntetésére, vagy e megállapodás felbontására, vagy ilyen visszaszolgáltatás követelésére, a Felek konzultálnak korrekciós intézkedések meghozatala céljából és adott esetben gondosan megfontolják az alábbiakat, esetleges más megfelelő intézkedések megtételének szükségességét is figyelembe véve:

a)

az ilyen lépések megtételének kihatásai; továbbá

b)

hogy az ilyen lépések fontolóra vételét előidéző tények szándékosak voltak-e.

6.   Az e cikk szerinti jogokkal csak akkor szabad élni, ha a másik Fél elmulasztja a korrekciós intézkedések méltányos határidőn belüli megtételét a konzultációkat követően.

7.   Amennyiben bármelyik fél él az e cikk szerinti azon jogával, hogy visszaköveteli a megállapodás szerint szállított nukleáris anyagokat, úgy meg kell térítenie azok méltányos piaci értékét a másik Fél vagy az érintett személyek részére.

14. cikk

Operatív eljárások

E megállapodás rendelkezéseinek hatékony végrehajtása céljából a Felek megfelelő hatóságai kialakítják és szükség esetén módosítják az operatív eljárásokat.

15. cikk

Konzultáció és választottbírósági eljárás

1.   A megállapodás szerinti együttműködés érdekében a Felek bármelyikük kérésére diplomáciai csatornákon vagy más konzultatív fórumokon keresztül konzultációkat kezdenek egymással.

2.   Ha a megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatosan bármilyen kérdés merül fel, a Felek bármelyikük kérésére konzultációkat kezdenek egymással.

3.   Ha a megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatosan felmerült kérdést nem sikerült tárgyalással, közvetítéssel, egyeztetéssel vagy hasonló eljárással rendezni, a Felek megállapodhatnak abban, hogy választottbíróság elé bocsátják a vitát, mely e bekezdésben foglaltak szerint kijelölt három választottbíróból áll. Mindegyik fél egy-egy bírót jelöl ki, aki lehet Japán vagy a Közösség valamely tagállamának állampolgára, és az így kijelölt két bíró választ egy harmadikat, aki nem lehet Japán vagy valamely közösségi tagállam állampolgára, és ő lesz az elnök. Amennyiben a döntőbíráskodás iránti kérelmet követő harminc napon belül bármelyik Fél elmulasztja a választottbíró kijelölését, bármelyik Fél a Nemzetközi Bíróság elnökéhez fordulhat, hogy jelöljön ki egy választottbírót. Ugyanez az eljárás érvényes akkor, ha a második bíró kijelölésétől számított harminc napon belül nem választják meg a harmadik bírót, azzal, hogy az így kijelölt bíró nem lehet sem Japán sem a Közösség valamely tagállamának állampolgára. A választottbíróság tagjainak többsége biztosítja a határozatképességet, és minden határozathoz két választottbíró egyetértése szükséges. A választottbírósági eljárást a bíróság határozza meg. A bíróság határozatai a Felekre kötelezőek.

16. cikk

A mellékletek jogállása

E megállapodás mellékletei a megállapodás elválaszthatatlan részét képezik. A mellékletek a japán kormány és az Európai Bizottság írásbeli egyetértésével a megállapodás módosítása nélkül módosíthatók.

17. cikk

Hatálybalépés és időtartam

1.   Ez a megállapodás azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a Felek diplomáciai jegyzékek cseréjével értesítik egymást a megállapodás hatályba lépéséhez szükséges saját eljárásaik befejezéséről; a megállapodás harminc évig marad hatályban (1).

Ez a megállapodás ezt követően öt éves időszakokra automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik Fél a lejáratot hat hónappal megelőzően írásban felmondja a másik Félnek a megállapodást.

2.   A megállapodás szerinti együttműködés teljes vagy részleges felfüggesztése vagy a megállapodás felbontása ellenére, a megállapodás 7., 8., 9. és 11. cikkének rendelkezései továbbra is hatályban maradnak.

Ez a megállapodás és mellékletei két-két eredeti példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, japán, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült. Eltérés esetén az angol és a japán változat a mérvadó a más nyelvű változatokkal szemben.

A FENTIEK HITELÉÜL az alulírottak, kellő felhatalmazással rendelkezvén erre Japán kormányától illetve az Európai Atomenergia-közösségtől, aláírták ezt a megállapodást.

Készült Brüsszelben -ban/-ben , 2006. február 24-án/-én.

Japán kormánya részéről:

T. KAWAMURA

az Európai Atomenergia-közösség részéről:

A. PIEBALGS


(1)  A diplomáciai jegyzékváltásra 2006. november 20-án került sor. A megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a hatálybalépés időpontja: 2006. december 20.


A. MELLÉKLET

A.Rész

1.

Teljes nukleáris reaktorok:

Szabályozott önfenntartó maghasadásos láncreakcióval történő üzemelésre képes atomreaktorok, a zérus energiájú reaktorok kizárásával, mely utóbbiak olyan reaktorok, amelyeknek tervezett maximális plutóniumtermelése nem haladja meg az évi 100 grammot.

2.

Nukleáris reaktortartályok:

Olyan fémtartályok, vagy ezek főbb, műhelyben gyártott részei, amelyeket speciálisan arra terveztek és készítettek, hogy a fenti (1) bekezdés szerinti reaktorok magját, valamint a lenti (8) bekezdés szerinti belső reaktorelemeket tartsák bennük.

3.

Üzemanyag-átrakógépek:

A fenti (1) bekezdés szerinti nukleáris reaktorok fűtőelemeinek berakására és kiszedésére szolgáló, külön e célra tervezett és készített kezelő berendezések.

4.

Atomreaktor szabályozó rudai és berendezései:

A fenti (1) bekezdés szerinti nukleáris reaktorokban zajló hasadási folyamat szabályozására szolgáló, külön e célra tervezett ill. készített rudak, azok tartó vagy függesztő szerkezetei, rúdmozgató mechanizmusok illetve rúdvezető csövek.

5.

Nyomástartó reaktorcsövek:

A fenti (1) bekezdés szerinti nukleáris reaktorokban a fűtőelemek és az elsődleges hűtőközeg 50 atmoszféra feletti üzemi nyomáson történő befogadására szolgáló, külön erre a célra tervezett vagy készített csövek.

6.

Cirkóniumcsövek:

A fenti (1) bekezdés szerinti nukleáris reaktorokban történő felhasználásra tervezett vagy készített cirkóniumfémből vagy -ötvözetekből álló csövek vagy csőkötegek – amennyiben mennyiségük bármely 12 hónapos időszak alatt meghaladja az 500 kg-ot –, és amelyeknél a hafnium cirkóniumhoz viszonyított aránya 1:500 tömegrésznél kisebb.

7.

Primerköri hűtőközeg-szivattyúk:

A fenti (1) bekezdés szerinti nukleáris reaktorok primerköri hűtőközegének keringetésére szolgáló külön e célra tervezett vagy készített szivattyúk.

8.

Belső reaktorelemek:

A fenti (1) bekezdés szerinti nukleáris reaktorokban történő felhasználásra tervezett vagy készített belső reaktorelemek, beleértve a magot tartó oszlopokat, fűtőanyagcsatornákat, hőpajzsokat, terelőlemezeket, magrácslapokat és diffúzorlapokat.

9.

Hőcserélők:

A fenti (1) bekezdés szerinti nukleáris reaktorok elsődleges hűtőkörében történő felhasználásra tervezett vagy készített hőcserélők (gőzfejlesztők).

10.

Neutrondetektorok és -mérőműszerek:

A fenti (1) bekezdés szerinti nukleáris reaktorok magján belüli neutronfluxus-szintek észlelésére és meghatározására szolgáló külön e célra tervezett vagy készített neutrondetektorok és -mérőműszerek.

11.

Kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozó üzemek és külön e célra tervezett vagy készített berendezések.

12.

Atomreaktorokban használt fűtőelemeket gyártó üzemek és külön e célra tervezett vagy készített berendezések.

13.

Uránizotópok szétválasztására szolgáló üzemek és külön e célra tervezett vagy készített berendezések, kivéve analitikai műszerek.

14.

Nehézvíz, deutérium és deutérium-vegyületek előállítására és töményítésére szolgáló üzemek és külön e célra tervezett vagy készített berendezések.

15.

Urán- és plutóniumátalakító üzemek, amelyek a fenti 12. bekezdés szerinti fűtőelemgyártásban történő felhasználásra, valamint a fenti 13. bekezdés szerinti uránizotópok szétválasztására szolgálnak és külön e célra tervezett vagy készített berendezések.

B.Rész

1.

Deutérium és nehézvíz:

Deutérium, nehézvíz (deutérium oxid) és bármely egyéb olyan deutérium-vegyület, amelyben a deutériumnak a hidrogén-atomokhoz viszonyított aránya 1:5 000 felett van, a fenti A. rész 1. bekezdése szerinti atomreaktorokban történő használatra, amennyiben a mennyiség bármely 12 hónapos időszak alatt meghaladja a 200 kg deutérium-atomot.

2.

Nukleáris minőségű grafit:

5 ppm bór-egyenértéknél jobb tisztasági szintű és 1,50 g/cm3-nél nagyobb sűrűségű grafit, a fenti A. rész 1. bekezdése szerinti atomreaktorokban történő használatra, amennyiben a mennyiség bármely 12 hónapos időszak alatt meghaladja a 30 tonnát.


B. MELLÉKLET

(i)

A továbbszállított tételeket a fogadó harmadik országban kizárólag békés és nem robbantási célokra fogják felhasználni.

(ii)

Ha a fogadó harmadik ország nukleáris fegyverrel nem rendelkező állam, az összes nukleáris anyagra az országban az ügynökségi biztosítéki intézkedések vonatkoznak.

(iii)

Nukleáris anyag továbbszállítása esetén az ügynökségi biztosítéki intézkedéseket fogják alkalmazni a fogadó harmadik országban a nukleáris anyagokra.

(iv)

Nukleáris anyag továbbszállítása esetén a nukleáris anyag fizikai védelmére megfelelő intézkedéseket fognak foganatosítani, amelyek legalább a C. mellékletben szereplő szintet fogják biztosítani.

(v)

A továbbszállított tételeket nem fogják a fogadó harmadik országból egy másik országba még tovább szállítani, kivéve, ha ez utóbbi ország legalább a B. mellékletben foglaltakkal egyenértékű garanciákat nyújt.


C. MELLÉKLET

Fizikai védelmi szintek

A mellékelt táblázatban kategóriákba sorolt nukleáris anyagok használata, tárolás és szállítása során a japán kormány, a Közösség tagállamainak kormányai és – adott esetben – az Európai Bizottság által biztosítandó megegyezés szerinti fizikai védelem szintek legalább az alábbi védelmi jellemzőkkel kell rendelkezzenek:

III. KATEGÓRIA

Használat és tárolás olyan területeken belül, amelyekbe a bejutás ellenőrzés alatt áll.

Különleges óvintézkedések mellett történő szállítás, beleértve a feladó, a fogadó és a fuvarozó közötti előzetes egyeztetéseket, nemzetközi szállítás esetében pedig a küldő illetve fogadó állam joghatósága és rendelkezései alá tartozó szervezetek közötti előzetes megállapodást, megadva annak időpontját, helyét és a szállítási felelősség átszállására vonatkozó eljárásokat.

II. KATEGÓRIA

Használat és tárolás olyan területeken belül, amelyekbe a bejutás ellenőrzés alatt áll, azaz olyan, őrség és elektronikus eszközök állandó ellenőrzése alatt tartott terület, mely fizikailag kerítéssel van körülvéve, amelyen korlátozott számú és megfelelően ellenőrzött belépési pont található, illetve bármely, ezzel egyenértékű szintű fizikai védelemmel rendelkező terület.

Különleges óvintézkedések mellett történő szállítás, beleértve a feladó, a fogadó és a fuvarozó közötti előzetes egyeztetéseket, nemzetközi szállítás esetében pedig a küldő illetve fogadó állam joghatósága és rendelkezései alá tartozó szervezetek közötti előzetes megállapodást, megadva annak időpontját, helyét és a szállítási felelősség átszállására vonatkozó eljárásokat.

I. KATEGÓRIA

Az ebbe a kategóriába tartozó nukleáris anyagokat az illetéktelen használat ellen igen megbízható rendszerekkel kell védeni az alábbiak szerint:

Használat és tárolás erősen védett területeken belül, azaz a fenti II. kategória szerint védettségű terület azzal kiegészítve, hogy a belépés olyan személyekre van korlátozva, akiknek a megbízhatóságát meghatározták, és amely olyan őrök felügyelete alatt áll, akik szoros kapcsolatban állnak a megfelelő készenléti hatóságokkal. Az ezzel összefüggésben tett intézkedések célja bármilyen támadás, illetéktelen behatolás és az érintett nukleáris anyagok illetéktelen eltávolításának észlelése és megakadályozása.

A fenti II. és III. kategóriájú nukleáris anyagok szállításánál megadott különleges óvintézkedések mellett történő szállítás, kiegészítve kísérő osztagok állandó felügyeletével és olyan körülmények között, amelyek biztosítják a megfelelő készenléti hatóságokkal való szoros kapcsolattartást.

TÁBLÁZAT:

NUKLEÁRIS ANYAGOK OSZTÁLYBA SOROLÁSA

Nukleáris anyag

Forma

I.kategória

II.kategória

III.kategória

1.

Plutónium (1)

Nem besugárzott (2)

2 kg vagy több

2 kg-nál kevesebb de 500 g-nál több

500 g vagy kevesebb (3)

2.

Urán – 235

Nem besugárzott (2)

 

 

 

235U-ban 20 % vagy nagyobb mértékben dúsított urán

5 kg vagy több

5 kg-nál kevesebb de 1 kg-nál több

1 kg vagy kevesebb (3)

235U-ban 10-20 %-kal dúsított urán

 

10 kg vagy több

Kevesebb, mint 10 kg (3)

235U-ban 10 %-nál kisebb mértékben dúsított urán (4)

 

 

10 kg vagy több

3.

Urán – 233

Nem besugárzott (2)

2 kg vagy több

2 kg-nál kevesebb de 500 g-nál több

500 g vagy kevesebb (3)

4.

Kiégett fűtőanyag

 

 

Kimerült vagy természetes urán, tórium, vagy alacsony dúsítású fűtőanyag (>10 % hasadóanyag-tartalom) (5)  (6)

 


(1)  A 238-as izotópból 80 %-nál többet tartalmazó – plutónium nem tartozik ide.

(2)  Olyan nukleáris anyag, amelyet nem sugároztak be reaktorban, vagy amelyet besugároztak reaktorban, de sugárzási szintje maximum 1 Gy/h (100 rad/h) egy méter távolságban, árnyékolás nélkül.

(3)  A radiológiailag jelentős mennyiségnél kisebb mennyiségre nem vonatkozik, de azt körültekintő módon kell kezelni.

(4)  A III. kategóriába nem tartozó természetes uránt, kimerült uránt, tóriumot, és 10 %-nál kisebb mértékben dúsított urán-mennyiségeket a körültekintő kezelési módnak megfelelően kell védeni.

(5)  Bár ez a védelmi szint a javasolt, a japán kormány, a Közösség tagállamainak kormányai és – adott esetben – az Európai Bizottság az egyedi körülmények kiértékelése után szabadon besorolhatja egy más fizikai védelmi kategóriába.

(6)  Egyéb fűtőanyag, mely eredeti hasadóanyag-tartalmánál fogva besugárzás előtt I. vagy II. kategóriásnak minősült, egy kategóriával alacsonyabbra sorolható be, ha a fűtőanyagból származó sugárzási szint egy méter távolságban árnyékolás nélkül meghaladja az 1 Gy/h (100 rad/hr) szintet.


Top