This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02023R2405-20231031
Regulation (EU) 2023/2405 of the European Parliament and of the Council of 18 October 2023 on ensuring a level playing field for sustainable air transport (ReFuelEU Aviation) (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2405 rendelete (2023. október 18.) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról (ReFuelEU Aviation) (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2405 rendelete (2023. október 18.) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról (ReFuelEU Aviation) (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
02023R2405 — HU — 31.10.2023 — 000.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2405 RENDELETE (2023. október 18 .) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról (ReFuelEU Aviation) (HL L 2405, 2023.10.31., 1. o) |
Helyesbítette:
Helyesbítés, HL L 90126, 26.2.2024, o 1 ((EU) 2023/24052023/2405.) |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2405 RENDELETE
(2023. október 18 .)
a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról (ReFuelEU Aviation)
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet harmonizált szabályokat állapít meg a fenntartható légijármű-üzemanyagok (SAF) elterjedésére és kínálatának biztosítására vonatkozóan.
2. cikk
Hatály
A (3) bekezdés sérelme nélkül ezt a rendeletet csak a kereskedelmi légi szállítási műveletekre kell alkalmazni.
A 3. cikk 1. pontjának hatálya alá nem tartozó, valamely tagállam területén található repülőtér irányító szervezete kérelmezheti, hogy az adott repülőteret e rendelet alkalmazásában uniós repülőtérnek tekintsék, feltéve, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában teljesülnek a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények. Az említett repülőtér-irányító szervezetnek a kérelemről értesítenie kell azt a tagállamot, amelynek hatósága vagy hatóságai a 11. cikk (6) bekezdése értelmében felelősek a repülőtérért. Az értesítéshez csatolni kell annak megerősítését, hogy a repülőtér megfelel a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
Az érintett tagállam az e bekezdés első albekezdésében említett döntésről – legalább hat hónappal azon jelentéstételi időszak kezdete előtt, amelytől kezdve a döntés alkalmazandó – értesíti a Bizottságot és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség). A tagállam döntéséhez indokolással ellátott véleményt kell mellékelni, amely igazolja, hogy a döntést arányos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, a verseny szempontjából hasonló jellemzőkkel rendelkező repülőterekre figyelemmel hozták meg.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
„uniós repülőtér”: a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott olyan repülőtér, ahol az előző jelentéstételi időszakban az utasforgalom meghaladta a 800 000 utast, vagy az áruforgalom meghaladta a 100 000 tonnát, és amely nem az EUMSZ 349. cikkében felsorolt legkülső régiókban található;
„uniós repülőtér irányító szervezete”: egy uniós repülőtér tekintetében a 2009/12/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott repülőtér-irányító szervezet, vagy amennyiben az érintett tagállam a 96/67/EK tanácsi irányelv ( 2 ) 8. cikkének (1) bekezdése alapján az üzemanyag-elosztó rendszerek központi infrastruktúrájának irányítását egy másik szerv számára tartotta fenn, akkor ez a másik szerv;
„légijármű-üzembentartó”: az a személy, aki az előző jelentéstételi időszakban legalább 500, uniós repülőtérről induló személyszállítási kereskedelmi légi szállítási műveletet vagy 52, kizárólag árufuvarozási célú kereskedelmi légi szállítási műveletet bonyolított le, vagy ha ez a személy nem azonosítható, a légi jármű tulajdonosa;
„kereskedelmi légi szállítási művelet”: utasok, áruk vagy postai küldemények díjazás vagy ellenszolgáltatás fejében történő szállítása céljából végzett repülés, ideértve a kereskedelmi célból végzett üzleti repülést;
„útvonal”: légi járattal teljesített szállítás útvonala, figyelembe véve a légi járat indulási és érkezési helyét;
„légijármű-üzemanyag”: a légi járművek általi közvetlen felhasználásra gyártott helyettesítő üzemanyag;
„fenntartható légijármű-üzemanyagok” (SAF): olyan légijármű-üzemanyagok, amelyek vagy:
szintetikus légijármű-üzemanyagok;
légijármű-bioüzemanyagok; vagy
széntartalom újrahasznosításával nyert légijármű-üzemanyagok;
„légijármű-bioüzemanyagok”: olyan légijármű-üzemanyagok, amelyek vagy:
az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének második bekezdése 34. pontjában meghatározott „fejlett bioüzemanyagok”;
az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének második bekezdése 33. pontjában meghatározott, az említett irányelv IX. mellékletének B. részében felsorolt alapanyagokból előállított „bioüzemanyagok”; vagy
az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének második bekezdése 33. pontjában meghatározott olyan „bioüzemanyagok”, az említett irányelv 2. cikke második bekezdésének 40. pontjában meghatározott „élelmiszer- és takarmánynövényekből” előállított bioüzemanyagok kivételével, amelyek megfelelnek az említett irányelv 29. cikkében meghatározott fenntarthatósági és teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, és amelyeket az említett irányelv 30. cikkének megfelelően tanúsítottak;
„ a széntartalom újrahasznosításával nyert légijármű-üzemanyagok”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 35. pontjában meghatározott, „a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok”, amelyek megfelelnek az említett irányelv 29a. cikkének (2) bekezdésében említett, a teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásmegtakarítási küszöbértéknek, és amelyeket az említett irányelv 30. cikkének megfelelően tanúsítottak;
„tétel”: a fenntartható légijármű-üzemanyagok egy adott mennyisége, amely számmal azonosítható és nyomon követhető;
„teljes életciklusra számított kibocsátás”: a fenntartható légijármű-üzemanyagok szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátása, amely figyelembe veszi az energiatermelés, -szállítás, -elosztás és az energia fedélzeti felhasználása szén-dioxid-egyenértékben kifejezett, az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdése vagy 31. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott módszertannak vagy az egyéb vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően kiszámított kibocsátását, beleértve az égés közbeni kibocsátást is;
„szintetikus légijármű-üzemanyagok”: olyan légijármű-üzemanyagok, amelyek az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 36. pontjában meghatározott olyan, „nem biológiai eredetű, megújuló erőforrásokból származó üzemanyagok”, amelyek megfelelnek az említett irányelv 29a. cikkének (2) bekezdésében említett, a teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásmegtakarítási küszöbértéknek, és amelyeket az említett irányelv 30. cikkének megfelelően tanúsítottak;
„alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus légijármű-üzemanyagok”: nem biológiai eredetű légijármű-üzemanyagok, amelyek energiatartalma nem fosszilis, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénből származik, és amelyek elérik a teljes életciklusra számított 70 %-os kibocsátásmegtakarítási küszöbértéket, továbbá amelyek tekintetében az említett, teljes életciklusra számított kibocsátásmegtakarítást a vonatkozó uniós jog szerinti módszertannak megfelelően számítják ki;
„hagyományos légijármű-üzemanyagok”: fosszilis, nem megújuló szénhidrogénüzemanyag-forrásokból előállított légijármű-üzemanyagok;
„légiközlekedési célú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén”: légi járművekben való felhasználásra szánt hidrogén, amelynek energiatartalma nem fosszilis, nem megújuló forrásokból származik, és amely eléri a teljes életciklusra számított 70 %-os kibocsátásmegtakarítási küszöbértéket, továbbá amely tekintetében az említett, teljes életciklusra számított kibocsátásmegtakarítást a vonatkozó uniós jog szerinti módszertannak megfelelően számítják ki;
„légiközlekedési célú megújuló hidrogén”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 36. pontjában meghatározott „nem biológiai eredetű, megújuló erőforrásokból származó üzemanyagnak” minősülő, a légi járművekben való felhasználásra szánt hidrogén, amely megfelel az említett irányelv 29a. cikkének (2) bekezdésében említett, a teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásmegtakarítási küszöbértéknek, és amelyet az említett irányelv 30. cikkének megfelelően tanúsítottak;
„légiközlekedési célú hidrogén”: légiközlekedési célú megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén;
„alacsony szén-dioxid-kibocsátású légijármű-üzemanyagok”: alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus légijármű-üzemanyagok vagy légiközlekedési célú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén;
„légijárműüzemanyag-forgalmazó”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 38. pontjában meghatározott „üzemanyag-forgalmazó”, amely egy uniós repülőtéren légijármű-üzemanyagot vagy légiközlekedési célú hidrogént biztosít;
„üzemanyag-kiszolgáló”: olyan földi kiszolgáló, amely a 96/67/EK irányelv mellékletében említettek szerint az uniós repülőtereken légijármű-üzembentartók részére üzemanyag-feltöltési és -leeresztési műveleteket szervez és hajt végre, beleértve az üzemanyag tárolását, valamint az üzemanyag-szállítások minőségének és mennyiségének ellenőrzését is;
„üzleti tevékenység fő helye”: a légijárműüzemanyag-forgalmazó központi irodája vagy bejegyzett székhelye abban a tagállamban, ahol a légijárműüzemanyag-forgalmazó elsődleges pénzügyi és operatív irányítása megvalósul;
„jelentéstételi év”: január 1-jétől december 31-ig tartó egyéves időszak, amelynek során a 8. és 10. cikkben említett jelentéseket be kell nyújtani;
„jelentéstételi időszak”: a jelentéstételi évet megelőző év január 1-jétől december 31-ig tartó időszak;
„éves légijárműüzemanyag-szükséglet”: egy légijármű-üzembentartó által üzemeltetett, egy adott uniós repülőtérről induló, e rendelet hatálya alá tartozó összes repüléshez a jelentéstételi időszakban szükséges, a 965/2012/EU bizottsági rendelet ( 3 ) IV. mellékletében „útvonalrepüléshez szükséges tüzelőanyag”-ként és „guruláshoz szükséges tüzelőanyag”-ként említett légijármű-üzemanyag mennyisége;
„éves fel nem használt mennyiség”: az éves légijárműüzemanyag-szükséglet és a légijármű-üzembentartó által egy adott uniós repülőtérről induló, e rendelet hatálya alá tartozó repüléseket megelőzően ténylegesen felvett üzemanyag mennyisége közötti különbség a jelentéstételi időszakban;
„teljes éves fel nem használt mennyiség”: a légijármű-üzembentartó által az összes uniós repülőtéren a jelentéstételi időszakban éves szinten fel nem használt mennyiségek összege;
„üvegházhatásúgáz-szabályozó rendszer”: olyan rendszer, amely a légijármű-üzembentartók számára kedvezményt biztosít a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatáért.
4. cikk
Az uniós repülőtereken rendelkezésre álló fenntartható légijármű-üzemanyag részaránya
Ezt a kötelezettséget akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha az első albekezdésben említett minimális részarányokat a következők felhasználásával érik el:
légiközlekedési célú megújuló hidrogén;
alacsony szén-dioxid-kibocsátású légijármű-üzemanyag.
Az I. mellékletben meghatározott minimális részarányok kiszámítása céljából, amennyiben az uniós repülőtéren légiközlekedési célú hidrogént bocsátanak a légijármű-üzembentartók rendelkezésére:
az összes releváns üzemanyag energiatartalmára vonatkozó értékek az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikke (2) bekezdésének g) és h) pontjában és III. mellékletében említett értékeket, vagy az említett mellékletben nem szereplő üzemanyagok tekintetében a nemzetközi légi közlekedési szabványokat jelentik; és
a légi közlekedés számára szolgáltatott hidrogén energiatartalmát mind a számlálóban, mind a nevezőben figyelembe kell venni.
Az említett kizárás nem alkalmazandó azonban az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében szereplő alapanyagokra, az említett mellékletben meghatározott feltételek mellett.
5. cikk
A légijármű-üzembentartók üzemanyag-feltöltési kötelezettsége
Az ilyen kérelmeket legalább három hónappal a mentesség alkalmazásának tervezett kezdőnapja előtt kell benyújtani, és azokhoz részletes és megfelelő indokolást kell csatolni. Az ilyen mentességnek a következő helyzetekre kell korlátozódnia:
az adott uniós repülőtéren súlyos és ismétlődő működési nehézségekbe ütközik a légi járművek üzemanyaggal való feltöltése, ami megakadályozza a légijármű-üzembentartókat abban, hogy észszerű időn belül fordulójáratokat hajtsanak végre; vagy
az adott uniós repülőtér földrajzi jellemzőiből eredően strukturális légijárműüzemanyag-ellátási nehézségek állnak fenn, amelyek az üzemanyag-szállítási korlátok vagy az adott repülőtéren az üzemanyagok korlátozott rendelkezésre állása miatt jelentősen magasabb üzemanyagárakhoz vezetnek a más uniós repülőtereken a hasonló típusú üzemanyagokra alkalmazott átlagárakhoz képest, és az érintett légijármű-üzembentartót komoly versenyhátrányba hozzák a hasonló versenyjellemzőkkel rendelkező más uniós repülőtereken fennálló piaci feltételekhez képest.
A megadott mentesség korlátozott időtartamra, legfeljebb egy évre érvényes, amelyet követően a mentességet a légijármű-üzembentartó kérésére felülvizsgálják.
6. cikk
Az uniós repülőteret irányító szervezetre a fenntartható légijármű-üzemanyagokhoz való hozzáférés megkönnyítése tekintetében háruló kötelezettségek
7. cikk
A hidrogén- és villamosenergia-ellátás előmozdítása az uniós repülőtereken
8. cikk
A légijármű-üzembentartók jelentéstételi kötelezettségei
A légijármű-üzembentartók kötelesek minden jelentéstételi évben március 31-ig, és első alkalommal 2025-ben jelenteni az illetékes hatóságoknak és az Ügynökségnek a következő, egy adott jelentéstételi időszakra vonatkozó információkat:
az egyes uniós repülőtereken felvett légijármű-üzemanyag teljes mennyisége tonnában kifejezve;
az éves légijárműüzemanyag-szükséglet, uniós repülőterenként, tonnában kifejezve;
a fel nem használt éves mennyiség uniós repülőterenként, amelyet 0-ként (nulla) kell jelenteni, ha az éves fel nem használt mennyiség negatív, vagy ha kevesebb, mint az éves légijárműüzemanyag-szükséglet 10 %-a, illetve azzal egyenlő;
az 5. cikk (2) bekezdése szerinti, alkalmazandó üzemanyag-biztonsági szabályoknak való megfelelés miatt tankolt éves mennyiség uniós repülőterenként, tonnában kifejezve;
az uniós repülőterekről induló, e rendelet hatálya alá tartozó repülések keretében történő felhasználásra a légijárműüzemanyag-forgalmazóktól vásárolt fenntartható légijármű-üzemanyagok összesített, tonnában kifejezett mennyisége;
a fenntartható légijármű-üzemanyag beszerzése során minden egyes esetben: a légijárműüzemanyag-forgalmazó neve, a vásárolt mennyiség tonnában kifejezve, az átalakítási folyamat, az előállításhoz felhasznált alapanyag jellemzői és eredete, valamint a fenntartható légijármű-üzemanyag teljes életciklusra számított kibocsátása, továbbá az említett információk a fenntartható légijármű-üzemanyagok minden egyes típusára vonatkozóan, amennyiben egy beszerzés különböző típusú, eltérő jellemzőkkel rendelkező fenntartható légijármű-üzemanyagokat tartalmaz;
az e rendelet hatálya alá tartozó, uniós repülőterekről induló összes repülés, a repülések számában és repülési órában kifejezve.
9. cikk
A fenntartható légijármű-üzemanyagok használatát elszámoló légijármű-üzembentartó
A 8. cikkben említett jelentéssel együtt a légijármű-üzembentartóknak az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátaniuk a következőket:
nyilatkozat azokról az üvegházhatásúgáz-szabályozó rendszerekről, amelyekben részt vesznek, és amelyekben lehetséges számukra a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatának bejelentése;
nyilatkozat arról, hogy nem jelentették be egynél több üvegházhatásúgáz-szabályozó rendszer keretében a fenntartható légijármű-üzemanyagok ugyanazon tételeit; valamint
információk az olyan uniós, nemzeti vagy regionális pénzügyi támogatási rendszerekben való részvételről, amelyek kompenzációt tesznek lehetővé a légijármű-üzembentartók számára a megvásárolt fenntartható légijármű-üzemanyagok költségei után, továbbá információk arról, hogy egynél több pénzügyi támogatási rendszer keretében is részesül-e támogatásban a fenntartható légijármű-üzemanyag ugyanazon tétele.
10. cikk
A légijárműüzemanyag-forgalmazók jelentéstételi kötelezettségei
A légijárműüzemanyag-forgalmazóknak minden jelentéstételi év február 14-ig, elsőként pedig 2025-ben be kell jelenteniük az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikkében említett uniós adatbázisban a jelentéstételi időszakra vonatkozó következő információkat:
az egyes uniós repülőtereken forgalmazott légijármű-üzemanyag mennyisége tonnában kifejezve;
az egyes uniós repülőtereken forgalmazott fenntartható légijármű-üzemanyagok mennyisége tonnában kifejezve, a fenntartható légijármű-üzemanyagok egyes típusai tekintetében is, a c) pontban részletezettek szerint;
az uniós repülőtereken forgalmazott fenntartható légijármű-üzemanyagok mindegyik típusának az előállításához használt alapanyagok átalakítási folyamata, jellemzői és eredete, valamint a teljes életciklusra számított kibocsátása;
a forgalmazott légijármű-üzemanyag aromásanyag- és naftalintartalma térfogatszázalékban, valamint kéntartalma tömegszázalékban tételenként, uniós repülőterenként és uniós szinten, megadva minden egyes tétel vonatkozásában a teljes mennyiséget és tömeget, továbbá az egyes anyagtartalmak tételszintű mérésére alkalmazott vizsgálati módszert;
az egyes uniós repülőtereken forgalmazott légijármű-üzemanyag és fenntartható légijármű-üzemanyag energiatartalma az egyes üzemanyagtípusok szerint.
A tagállamoknak nemzeti szinten rendelkezniük kell az ahhoz szükséges jogi és közigazgatási kerettel, hogy meg tudjanak bizonyosodni arról, hogy a légijárműüzemanyag-forgalmazók által az említett uniós adatbázisba bevitt információk pontosak, és hogy azokat az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikkének megfelelően ellenőrizték és auditálták.
Az Ügynökségnek és az illetékes hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az említett uniós adatbázishoz. Az Ügynökség felhasználja az említett uniós adatbázisban szereplő információkat, miután az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikke szerint azok tagállami szintű ellenőrzése megtörtént.
11. cikk
Illetékes hatóság
Az ilyen légijárműüzemanyag-forgalmazók indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be az illetékes hatóságukhoz, kérve egy másik tagállamhoz való hozzárendelésüket, amennyiben a kérelem benyújtását megelőző két évben ebben a másik tagállamban forgalmazták a légijármű-üzemanyag legnagyobb hányadát. A másik tagállamhoz rendelésről szóló határozatot a kérelemnek a légijárműüzemanyag-forgalmazó általi benyújtását követő hat hónapon belül kell meghozni, azzal egyet kell értenie azon tagállam illetékes hatóságainak, amelyhez a légijárműüzemanyag-forgalmazó a hozzárendelését kérte, és azt indokolatlan késedelem nélkül továbbítani kell az Ügynökségnek és a Bizottságnak. A határozat az elfogadásának időpontját követő jelentéstételi időszak kezdetével lép hatályba.
12. cikk
Végrehajtás
Az első albekezdéstől eltérve a 2030. január 1-jétől 2031. december 31-ig és a 2032. január 1-jétől 2034. december 31-ig tartó időszakban a szintetikus légijármű-üzemanyagokra a következő szabályok alkalmazandók:
azoknak a légijárműüzemanyag-forgalmazóknak, amelyek a 2030. január 1-jétől 2031. december 31-ig tartó időszakban hiányt halmoztak fel a szintetikus légijármű-üzemanyagok átlagos részarányaira vonatkozó, a 4. cikkben foglalt kötelezettség tekintetében, a 2032. január 1-jétől 2034. december 31-ig tartó időszak vége előtt a hiánynak megfelelő mennyiségű szintetikus légijármű-üzemanyagot kell forgalmazniuk a piacon az ez utóbbi időszakra vonatkozó kötelezettségükön felül; és
azoknak a légijárműüzemanyag-forgalmazóknak, amelyek a 2032. január 1-jétől 2034. december 31-ig tartó időszakban hiányt halmoztak fel a szintetikus légijármű-üzemanyagok átlagos részarányaira vonatkozó, a 4. cikkben foglalt kötelezettség tekintetében, a következő jelentéstételi időszakban a hiánynak megfelelő mennyiségű szintetikus légijármű-üzemanyagot kell forgalmazniuk a piacon a jelentéstételi időszakra vonatkozó kötelezettségükön felül.
Az e bekezdés első és második albekezdésében említett kötelezettség teljesítése nem mentesíti a légijárműüzemanyag-forgalmazót a (4) és (5) bekezdésében meghatározott pénzbírságok megfizetésére vonatkozó kötelezettség alól.
Amennyiben egy tagállam az általános költségvetésébe állítja be ezeket a bevételeket, ez esetben akkor tekintendő az első albekezdésben foglalt rendelkezés teljesítettnek az adott tagállam által, ha olyan, a pénzbírságokból befolyt bevételek mértékével megegyező vagy annál magasabb értékű pénzügyi támogatási szakpolitikákat hajt végre, amelyek célja a fenntartható légijármű-üzemanyagok területére irányuló kutatási és innovációs projektek támogatása vagy fenntartható légijármű-üzemanyagok előállítása, illetve a fenntartható légijármű-üzemanyagok és a hagyományos légijármű-üzemanyagok ára közötti különbség áthidalását lehetővé tevő mechanizmusok támogatása.
A tagállamok 2026. szeptember 25. előtt, majd azt követően ötévente jelentést tesznek közzé a pénzbírságokból befolyt összesített bevételek felhasználásáról, valamint a fenntartható légijármű-üzemanyagok területére irányuló kutatási és innovációs projektekre, a fenntartható légijármű-üzemanyagok előállítására, illetve a fenntartható légijármű-üzemanyagok és a hagyományos légijármű-üzemanyagok ára közötti különbség áthidalását lehetővé tevő mechanizmusok támogatását célzó szakpolitikákra fordított kiadások szintjéről.
13. cikk
Adatgyűjtés és közzététel
Az Ügynökségnek a 7., a 8. és a 10. cikkben említett jelentések alapján minden évben technikai jelentést kell közzétennie, és azt meg kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a légijármű-üzembentartók által az uniós repülőterekről induló, e rendelet hatálya alá tartozó repülések során történő felhasználásra uniós szinten vásárolt fenntartható légijármű-üzemanyagok összesített mennyisége és uniós repülőterek szerinti bontásban;
az uniós szinten forgalmazott fenntartható légijármű-üzemanyagok és szintetikus légijármű-üzemanyagok összesített mennyisége, tagállamok és uniós repülőterek szerinti bontásban. A jelentésnek ismertetnie kell a felhasznált alapanyagok mennyiségét és típusát uniós szintre vetítve, valamint tagállamok és uniós repülőterek szerinti bontásban, továbbá elemzést kell nyújtania arról, hogy a légijárműüzemanyag-forgalmazók mennyire képesek teljesíteni az I. mellékletben meghatározott minimális részarányokat;
amennyiben lehetséges, az olyan harmadik országokban forgalmazott fenntartható légijármű-üzemanyagok mennyisége, amelyekkel az Unió, illetve az Unió és tagállamai a légiközlekedési szolgáltatásokat szabályozó megállapodást kötöttek, valamint az olyan egyéb harmadik országokban forgalmazott fenntartható légijármű-üzemanyagok mennyisége, amelyekben ez az információ nyilvánosan elérhető;
a piac helyzete, beleértve az árakra vonatkozó információkat és a fenntartható légijárműüzemanyag-előállítás és -felhasználás tendenciáit az Unióban és tagállamonként, valamint – amennyiben lehetséges – az olyan harmadik országokban, amelyekkel az Unió, illetve az Unió és tagállamai a légiközlekedési szolgáltatásokat szabályozó megállapodást kötöttek, továbbá egyéb harmadik országokban, kitérve a fenntartható légijármű-üzemanyagok és a hagyományos légijármű-üzemanyagok közötti árkülönbség alakulására vonatkozó információkra is;
az uniós repülőtereket irányító szervezetek általi, a 6. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés helyzete repülőterenkénti bontásban;
az e rendelet értelmében a jelentéstételi időszakban kötelezettséggel rendelkező egyes légijármű-üzembentartók és légijárműüzemanyag-forgalmazók általi megfelelés helyzete;
a légijármű-üzembentartók által az uniós repülőterekről induló, e rendelet hatálya alá tartozó repülések során történő felhasználásra vásárolt összes fenntartható légijármű-üzemanyag eredete és jellemzői, valamint az így vásárolt légi közlekedési célú hidrogén fenntarthatósági jellemzői;
a forgalmazott légijármű-üzemanyagok átlagos teljes aromásanyag- és naftalintartalma térfogatszázalékban, valamint kéntartalma tömegszázalékban uniós repülőterek szerinti bontásban és uniós szinten;
a 7. cikk (3) bekezdésében említett kezdeményezéseket megvalósító, uniós repülőtereken folytatott projektek előrehaladásának állapota.
14. cikk
Környezeti címkézési rendszer
A légijármű-üzembentartók az uniós repülőterekre érkező, e rendelet hatálya alá tartozó repüléseikre vonatkozóan is kérhetik e cikk alapján címkék kiadását. Amennyiben egy légijármű-üzembentartó ezen albekezdés alapján kéri címke kiadását, ilyen címkét az uniós repülőterekre érkező összes repülésére vonatkozóan kérnie kell.
Az e cikk alapján kiadott címkéknek a következő információkat kell tartalmazniuk:
a címke érvényességi ideje alatt a várható utasonkénti szénlábnyom metrikus mértékegységben, például „kilogramm CO2 utasonként” módon kifejezve;
a címke érvényességi ideje alatt a várható kilométerenkénti szén-dioxid-hatékonyság metrikus mértékegységben, például „gramm CO2 utasonként és kilométerenként” módon kifejezve.
Egy adott repülésnek a várható utasonkénti szénlábnyomát és a várható kilométerenkénti szén-dioxid-hatékonyságát az Ügynökségnek szabványosított és tudományos alapú módszertan, valamint a légijármű-üzembentartó által a következő tényezők mindegyikéről vagy azok közül valamelyekről megadott információk alapján kell meghatároznia:
a légi járművek típusai, az utasok és a rakományok átlagos száma, szükség esetén kiegészítve az említett tényezőknek, így például az adott útvonal adott időszakra vonatkozó átlagos kihasználtságának a becslésével; és
a légijármű-üzembentartó által végzett repülésekhez használt üzemanyag teljesítménye az üzemanyag igénybevétele alapján és olyan mérőszámok alkalmazásával, mint például a felvett fenntartható légijármű-üzemanyagok teljes mennyisége, az igénybe vett üzemanyagok teljes mennyiségén belüli százalékos arány, a minőség és a származás, az összetétel, valamint az üzemanyag-felhasználásból származó, a teljes életciklusra számított kibocsátások az adott repülésre számítva.
Az Ügynökség a légijármű-üzembentartótól bekérhet további olyan információkat, amelyek a címke kiadásához szükségesek.
Amennyiben a légijármű-üzembentartó nem nyújtja be az Ügynökséghez az igényelt címke kiadásához szükséges összes információt, az Ügynökség elutasítja a kérelmet.
Az Ügynökség által e cikk e bekezdése, valamint (7) és (8) bekezdése alapján hozott határozatok ellen a légijármű-üzembentartó fellebbezhet. A fellebbezést a határozatról szóló értesítéstől számított 10 napon belül, az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 105. cikkében említett fellebbezési tanácshoz kell benyújtani. Az (EU) 2018/1139 rendelet 106. és 107. cikke, 108. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 111., 112., 113. és 114. cikke alkalmazandó. Az Ügynökségnek indokolatlan késedelem nélkül meg kell hoznia az e bekezdés szerinti határozatokat.
A légijármű-üzembentartónak ennek megfelelően, haladéktalanul ki kell igazítania a címke megjelenítését.
Az e cikkben meghatározott szabályok egységes végrehajtása és az azoknak való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottság 2025. január 1-jéig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletesen rendelkezik a következőkről:
a (4) bekezdésben említett szabványosított és tudományosan megalapozott módszertan, amely a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokon alapszik, különösen az Ügynökség által szolgáltatott adatokon, és magában foglalja a (4) bekezdés a) pontjában említett becslésekhez használt módszertant is;
az az eljárás, amelynek keretében a légijármű-üzembentartóknak az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátaniuk a címke kiadásához szükséges információkat, valamint az Ügynökség által a címke kiadása céljából követendő eljárás, beleértve azt a határidőt is, ameddig az Ügynökségnek meg kell hoznia a (6) bekezdés szerinti határozatot;
az e cikk alapján kiadott címkék érvényességi ideje, amely nem haladhatja meg az egy évet;
azok a feltételek, amelyek mellett az Ügynökségnek el kell végeznie a (7) bekezdésben említett felülvizsgálatot;
a (7) bekezdésben említett azon eljárás, amelynek keretében az Ügynökség visszavonhatja a meglévő címkéket, vagy új címkét adhat ki;
az e cikk alapján kiadott címkék megjelenítésére szolgáló sablonok;
annak biztosítása, hogy az összes kiadott címke könnyen hozzáférhető legyen géppel olvasható formátumban;
az arra vonatkozó lehetőség és feltételek, hogy a légijármű-üzembentartók az uniós repülőterekről induló repülések tekintetében az e cikk szerinti címke használata nélkül is feltüntethessenek olyan, a környezeti teljesítményre vonatkozó információkat, amelyek hasonlóak a (3) bekezdésben említettekhez.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
15. cikk
Rugalmassági mechanizmusok
Egy ilyen lehetséges rendszer, amely magában foglalná egy úgynevezett „book and claim” rendszer elemeit, lehetővé tenné a légijármű-üzembentartók vagy az üzemanyag-forgalmazók vagy mindkettő számára, hogy a légijárműüzemanyag-forgalmazókkal kötött szerződéses megállapodások révén vásároljanak fenntartható légijármű-üzemanyagokat, és elszámolják a fenntartható légijármű-üzemanyagok felhasználását az uniós repülőtereken.
A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben ismerteti az e bekezdés alapján elvégzett értékelés főbb megállapításait, és adott esetben jogalkotási javaslatot csatol ahhoz.
16. cikk
A bizottsági eljárás
17. cikk
Jelentések és felülvizsgálat
A jelentésnek lehetőség szerint információkat kell tartalmaznia a releváns harmadik országokban – többek között az Unióval vagy az Unióval és tagállamaival kötött többoldalú és kétoldalú megállapodásaikkal összefüggésben – zajló szakpolitikai fejleményekről, valamint a fenntartható légijármű-üzemanyagok kínálatára és felvételére vonatkozó, ICAO-szintű lehetséges szakpolitikai keret kidolgozásáról.
A jelentésben értékelni kell az uniós légi fuvarozók és csomópontként üzemeltetett repülőterek versenyképességét a releváns harmadik országbeli versenytársaikkal szemben, valamint a lehetséges útvonalmódosítást, különösen a forgalomnak a kibocsátásáthelyezést eredményező, harmadik országbeli, csomópontként üzemeltetett repülőterek felé történő áthelyezése révén. Így különösen, mivel nincs nemzetközi szinten kötelező, az e rendeletben meghatározott követelményekhez hasonló ambíciószintű rendszer a fenntartható légijármű-üzemanyagok nemzetközi járatokon történő használatára vonatkozóan, továbbá nincsenek olyan nemzetközi szinten kidolgozott mechanizmusok sem, amelyek lehetővé teszik a kibocsátásáthelyezés és a nemzetközi légi közlekedésen belüli versenytorzulás kockázatának elkerülését, a Bizottság 2026. december 31-ig adott esetben fontolóra vesz olyan célzott mechanizmusokat, amelyek e hatások megelőzésére irányulnak, többek között adott esetben az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) létrehozott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusnak a nemzetközi légi közlekedésre való kiterjesztését, valamint olyan más típusú intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik azt, amikor a repülés végső célállomása az Unió területén kívül található.
Az első jelentésben vagy még korábban, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó különálló jelentésben a Bizottság megvizsgálja a légijármű-üzemanyagok üzemanyag-tartalmának optimalizálására irányuló lehetséges intézkedéseket.
18. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 4., az 5., a 6., a 8. és a 10. cikket azonban 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A fenntartható légijármű-üzemanyagok 4. cikkben említett részaránya
2025. január 1-jétől a fenntartható légijármű-üzemanyagok részaránya minden évben legalább 2 %;
2030. január 1-jétől a fenntartható légijármű-üzemanyagok részaránya minden évben legalább 6 %, amelyből:
a 2030. január 1-jétől 2031. december 31-ig tartó időszakban a szintetikus légijármű-üzemanyagok átlagos részaránya a teljes időszak alatt 1,2 %, és minden évben legalább 0,7 %;
a 2032. január 1-jétől 2034. december 31-ig tartó időszakban a szintetikus légijármű-üzemanyagok átlagos részaránya a teljes időszak alatt 2,0 %, és 2032. január 1-jétől 2033. december 31-ig minden évben legalább 1,2 %, 2034. január 1-jétől 2034. december 31-ig pedig legalább 2,0 %;
2035. január 1-jétől a fenntartható légijármű-üzemanyagok részaránya minden évben legalább 20 %, amelyből legalább 5 % szintetikus légijármű-üzemanyag;
2040. január 1-jétől a fenntartható légijármű-üzemanyagok részaránya minden évben legalább 34 %, amelyből legalább 10 % szintetikus légijármű-üzemanyag;
2045. január 1-jétől a fenntartható légijármű-üzemanyagok részaránya minden évben legalább 42 %, amelyből legalább 15 % szintetikus légijármű-üzemanyag;
2050. január 1-jétől a fenntartható légijármű-üzemanyagok részaránya minden évben legalább 70 %, amelyből legalább 35 % szintetikus légijármű-üzemanyag.
II. MELLÉKLET
Sablon a légijármű-üzembentartók által elkészítendő jelentéshez
Sablon a légijármű-üzembentartók által a légijármű-üzemanyagok felvételéről elkészítendő jelentéshez
Uniós repülőtér |
Az uniós repülőtér ICAO-kódja |
Éves légijárműüzemanyag-szükséglet (tonna) |
Ténylegesen felvett légijármű-üzemanyag (tonna) |
Éves fel nem használt mennyiség (tonna) |
Teljes éves fel nem használt mennyiség (tonna) |
Az üzemanyag-biztonsági szabályok alapján felhasznált éves mennyiség |
|
|
|
|
|
|
|
Sablon a légijármű-üzembentartók által a fenntartható légijármű-üzemanyagok vásárlásáról elkészítendő jelentéshez
Az üzemeltetett légi járatok teljes száma |
Repülési órák teljes száma |
Üzem-anyag-forgalma-zó |
Vásárolt mennyiség (tonna) |
Átalakítási folyamat |
Jellem-zők |
Az alapanyag eredete |
Teljes életciklusra számított kibocsátások |
|
|
|
|
|
|
|
|
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/12/EK irányelve (2009. március 11.) a repülőtéri díjakról (HL L 70., 2009.3.14., 11. o.).
( 2 ) A Tanács 96/67/EK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról (HL L 272., 1996.10.25., 36. o.).
( 3 ) A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).
( 4 ) A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól (HL L 14., 1993.1.22., 1. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1804 rendelete (2023. szeptember 13.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 234., 2023.9.22., 1. o.).
( 6 ) A Bizottság 748/2009/EK rendelete (2009. augusztus 5.) a 2006. január 1-jén vagy azt követően a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének jegyzéke értelmében légiközlekedési tevékenységet végző légijármű-üzemeltetők listájáról és az egyes légijármű-üzemeltetőkhöz igazgatási célból rendelt tagállamok megállapításáról (HL L 219., 2009.8.22., 1. o.).
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/956 rendelete (2023. május 10.) az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról (HL L 130., 2023.5.16., 52. o.).