This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02020R1201-20241017
Commission Implementing Regulation (EU) 2020/1201 of 14 August 2020 as regards measures to prevent the introduction into and the spread within the Union of Xylella fastidiosa (Wells et al.)
Consolidated text: A Bizottság (EU) 2020/1201 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 14.) a Xylella fastidiosa (Wells et al.) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről
A Bizottság (EU) 2020/1201 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 14.) a Xylella fastidiosa (Wells et al.) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/1201/2024-10-17
02020R1201 — HU — 17.10.2024 — 005.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1201 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. augusztus 14.) (HL L 269, 2020.8.17., 2. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1688 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2021. szeptember 20.) |
L 332 |
6 |
21.9.2021 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2130 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2021. december 2.) |
L 432 |
19 |
3.12.2021 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1706 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2023. szeptember 7.) |
L 221 |
14 |
8.9.2023 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/1320 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2024. május 15.) |
L 1320 |
1 |
16.5.2024 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/2507 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2024. szeptember 26.) |
L 2507 |
1 |
27.9.2024 |
|
Helyesbítette:
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1201 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2020. augusztus 14.)
a Xylella fastidiosa (Wells et al.) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről
I. FEJEZET
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
„meghatározott károsító”: a Xylella fastidiosa (Wells et al.) és annak bármely alfaja;
„gazdanövények”: minden olyan, ültetésre szánt növény, a vetőmagok kivételével, amely az I. mellékletben felsorolt nemzetségek vagy fajok valamelyikébe tartozik;
„meghatározott növények”: minden olyan, ültetésre szánt növény, a vetőmagok kivételével, amely a II. mellékletben felsorolt nemzetségek vagy fajok valamelyikébe tartozik és ismerten fogékony a meghatározott károsító egyes alfajaira;
„vektor”: a Cicadomorpha alrendágba tartozó azon rovarok, amelyekről ismert, hogy a meghatározott károsítót növényekre átviszik, vagy bármely más olyan rovar, amely feltételezhetően átviszi növényekre a meghatározott károsítót.
II. FEJEZET
A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓ JELENLÉTÉRE VONATKOZÓ ÉVES FELDERÍTÉSEK ÉS A KÉSZENLÉTI TERVEK
2. cikk
A meghatározott károsítóra irányuló felderítések a tagállamok területén
Azon tagállamokban, ahol a meghatározott károsító az ökológiai-éghajlati viszonyok miatt nem képes szabadtéren megtelepedni, a felderítéseket csak olyan, nem szabadtéri helyszíneken kell elvégezni, ahol a gazdanövényeket termesztik, és ahol azok valószínűsíthetően kockázatot jelentenek a meghatározott károsítónak az Unió területére való átterjedése szempontjából.
3. cikk
Készenléti tervek
Minden tagállam készenléti tervet alakít ki. E készenléti terv rögzíti a tagállam területén a következőkkel kapcsolatban végzendő intézkedéseket:
a meghatározott károsító felszámolása, a 7–11. cikkben foglaltak szerint;
a meghatározott növények Unión belüli szállítása, a 19–26. cikkben foglaltak szerint;
a meghatározott növények Unión belüli szállításához és a gazdanövények Unióba történő behozatalához kapcsolódó hatósági ellenőrzések, a 32. és 33. cikkben foglaltak szerint.
Minden tagállam minden év december 31-ig megfelelően frissíti a készenléti tervét. Az (EU) 2015/789 végrehajtási határozat alapján kialakított készenléti terveket 2020. december 31-ig kell frissíteni.
Az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett elemeken kívül a készenléti tervnek valamennyi következő elemet is tartalmaznia kell:
a rendelkezésre bocsátandó minimális erőforrások és a további erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárások a meghatározott károsító megerősített vagy gyanított jelenléte esetén;
az eltávolítandó növények tulajdonosainak azonosítására, az eltávolítás rendjéről történő értesítésre és a magántulajdonba való belépésre vonatkozó eljárások részletes szabályai.
III. FEJEZET
KÖRÜLHATÁROLT TERÜLETEK
4. cikk
A körülhatárolt területek kialakítása
Amennyiben a meghatározott károsító esetében csak egy vagy több konkrét alfajának jelenlétét erősítik meg, az érintett tagállam csak ezen alfajok tekintetében határol el egy területet.
Amennyiben még folyamatban van egy alfaj jelenlétének megerősítése, az érintett tagállam elhatárolja az adott területet a meghatározott károsító és annak valamennyi lehetséges alfaja tekintetében.
A fertőzött terület a meghatározott károsítóval fertőzött növény legalább 50 m-es sugarú körzetéből áll.
A pufferzóna szélessége a következő:
a 7–11. cikkben említett felszámolási intézkedések végrehajtása céljából kialakított fertőzött terület esetén legalább 2,5 km;
a 12–17. cikkben említett, a károsító visszaszorítására irányuló intézkedések végrehajtása céljából kialakított fertőzött terület esetén legalább 5 km.
5. cikk
A körülhatárolt területek kialakításával kapcsolatos eltérések
A 4. cikktől eltérve, a felszámolás céljából kialakított fertőzött terület körüli pufferzóna szélessége nem kevesebb mint 1 km-re csökkenthető, ha nagy bizonyossággal megállapítható, hogy a meghatározott károsító az első észlelése óta nem terjedt tovább, és valamennyi következő feltétel teljesül:
a fertőzött területen – egészségi állapottól függetlenül – az összes meghatározott növényt azonnal mintavételezték és eltávolították;
a fertőzött területen a felszámolási intézkedések elvégzése óta nem találtak a meghatározott károsítóval fertőzött egyéb növényt a hatósági vizsgálatok során, amelyeket az év folyamán legalább egy alkalommal és a Xylella fastidiosára vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlap figyelembevételével végeztek;
a meghatározott károsító azonosítását követő első évben legalább egyszer végeztek felderítést a fertőzött terület körüli legalább 2,5 km szélességű sávban, amely azt mutatja, hogy a meghatározott károsító nem található meg e sávban. Az érintett tagállam mintavételezi és megvizsgálja az e területen található gazdanövényeket. E célból, valamint tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseiről szóló iránymutatásaira, fontos, hogy a felderítési terv és a mintavételi módszer a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét legalább 90 %-os megbízhatósággal képes legyen kimutatni, figyelembe véve azt, hogy a fertőzött növényeket körülhatároló első 400 m a terület egyéb részéhez képest magasabb szintű kockázatot hordoz;
a vektor rajzási időszakában két alkalommal, a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően végzett vizsgálatok során a felszámolási intézkedések elvégzése óta nem találtak a meghatározott károsítót hordozó vektort a fertőzött területen és annak közvetlen környezetében. A vizsgálatoknak arra a következtetésre kell vezetniük, hogy a meghatározott károsító természetes terjedése kizárt.
A (4) cikktől eltérve, az érintett tagállam határozhat úgy, hogy nem alakít ki azonnal körülhatárolt területet, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:
bizonyítékok támasztják alá, hogy a meghatározott károsítót a közelmúltban hurcolták be a területre azon növényekkel, amelyeken kimutatták őket, vagy bizonyított, hogy a meghatározott károsítót annak vektoraitól fizikailag védett területen mutatták ki;
a vizsgálati tevékenységek eredményei azt mutatják, hogy e növények már az érintett területre való behurcolásuk előtt megfertőződtek;
az e növények környezetében elvégzett vizsgálatok során nem voltak kimutathatók a meghatározott károsítót hordozó vektorok.
A (3) bekezdésben említett esetben az érintett tagállamok:
azon a területen, ahol a meghatározott károsító jelenléte először került megerősítésre, éves felderítést végeznek legalább egy évig annak megállapítására, hogy más növények megfertőződtek-e és szükség van-e további intézkedések foganatosítására;
tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy mely indokok alapján nem alakítanak ki körülhatárolt területet, valamint az a) pontban említett felderítés eredményeiről, amint azok hozzáférhetővé válnak.
Az első albekezdés a) pontjában említett felderítésnek a IV. mellékletben felsorolt molekuláris vizsgálatok valamelyike céljából történő mintavételből kell állnia. A felderítési tervnek és a mintavételi módszernek lehetővé kell tennie a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 90 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
6. cikk
A területek körülhatárolásának feloldása
Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az érintett tagállam az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem kevesebb mint 1 km szélességűre csökkentette a pufferzónát, a tagállam a zóna első létrehozásától számított 12 hónap után feloldhatja a terület körülhatárolását a következő két feltétel teljesülése esetén:
az 5. cikk (1) bekezdése szerint végzett intézkedések eredményeként nagy bizonyossággal megállapítható, hogy a meghatározott károsító első észlelése egy elszigetelt eset volt, és az nem terjedt tovább a körülhatárolt területen;
a körülhatárolás feloldásához lehető legközelebbi időpontban hatósági vizsgálatokat végeztek a körülhatárolt területen a Xylella fastidiosára vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlap figyelembevételével. E célból, valamint tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseiről szóló iránymutatásaira, fontos, hogy a felderítési terv és a mintavételi módszer a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét legalább 95 %-os megbízhatósággal képes legyen kimutatni.
IV. FEJEZET
FELSZÁMOLÁSI INTÉZKEDÉSEK
7. cikk
A növények eltávolítása
Az érintett tagállam haladéktalanul eltávolítja a fertőzött területről:
azokat a növényeket, amelyekről ismert, hogy a meghatározott károsítóval fertőzöttek;
azon növényeket, amelyek az adott károsító általi lehetséges fertőzés tüneteit mutatják, vagy az adott károsító által gyaníthatóan fertőzöttek;
a fertőzött növény fajával megegyező fajú növényeket, azok egészségi állapotától függetlenül;
a fertőzött növény fajától eltérő fajú, a körülhatárolt terület egyéb részein található olyan növényeket, amelyekről kimutatták, hogy fertőzöttek;
a c) és d) pontban meghatározottaktól eltérő olyan növényeket, amelyeken nem végeztek azonnal mintavételezést és molekuláris vizsgálatot.
Nem kell eltávolítani az első albekezdés e) pontjában említett azon meghatározott növényeket, amelyek esetében a meghatározott károsító jelenlétének kimutatására irányuló vizsgálat negatív eredménnyel zárult.
Az e) ponttól eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem végeznek azonnali mintavételt és vizsgálatot azon meghatározott növények esetében, amelyeket az e) ponttal összhangban elvégzett mintavétel és vizsgálat, valamint a 10. cikk szerinti felderítések eredményei alapján az elmúlt 2 évben nem találtak a meghatározott károsítóval fertőzöttnek az említett körülhatárolt területen. Ezeket a növényeket azonban a 10. cikkel összhangban végzett éves felderítéseknek kell alávetni.
►M5 Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjától eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem távolítanak el egyes, hivatalosan történelmi értékűvé nyilvánított, meghatározott növényeket, vagy különleges társadalmi, kulturális vagy környezeti értékkel bíró fákat, amelyek kivágása elfogadhatatlan hatással járna, vagy amelyek védelmére külön nemzeti vagy uniós szabályok vonatkoznak, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül: ◄
az érintett meghatározott növényeket éves ellenőrzésnek, mintavételnek és a IV. mellékletben felsorolt molekuláris vizsgálatok egyikének vetik alá, és megerősítést nyert, hogy nincsenek megfertőzve a meghatározott károsító által;
az egyes meghatározott növényeket vagy az érintett területet megfelelő növényegészségügyi kezeléseknek vetik alá a meghatározott károsító vektorpopulációval szemben, annak összes fejlődési szakaszában. E kezelések a helyi viszonyokat figyelembe vevő kémiai, biológiai vagy mechanikai kezeléseket tartalmazhatnak.
8. cikk
A meghatározott károsító vektoraival szembeni intézkedések
Az érintett tagállam a következőket alkalmazza:
a mezőgazdasági területeken, a fertőzött területen és a pufferzónában a meghatározott károsító vektorpopulációja összes fejlődési szakaszának megfékezésére irányuló mezőgazdasági gyakorlatok az év legmegfelelőbb időpontjában, az érintett növények eltávolításától függetlenül;
a nem mezőgazdasági területeken, legalább a fertőzött területeken a meghatározott károsító vektorpopulációja összes fejlődési szakaszának megfékezésére irányuló intézkedések az év legmegfelelőbb időpontjában, az érintett növények eltávolításától függetlenül.
Az első albekezdés a) pontjában említett mezőgazdasági gyakorlatoknak és az első albekezdés b) pontjában említett intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a vektorok elleni hatékony kémiai, biológiai vagy mechanikai kezeléseket, adott esetben figyelembe véve a helyi viszonyokat.
9. cikk
A növények megsemmisítése
10. cikk
A körülhatárolt terület éves megfigyelése
Az érintett tagállam a legmegfelelőbb időszakokban a teljes körülhatárolt területen éves felderítések útján nyomon követi a meghatározott károsítót a 2. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban, figyelembe véve a Xylella fastidiosára vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon említett információkat.
A fertőzött területeken az érintett tagállam mintavételezi és megvizsgálja a gazdanövényeket, beleértve a 7. cikk (1) bekezdése szerint el nem távolított meghatározott növényeket is. E célból, valamint tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseiről szóló iránymutatásaira, fontos, hogy a felderítési terv és a mintavételi módszer a fertőzött növények 0,5 %-os arányú jelenlétét legalább 90 %-os megbízhatósággal képes legyen kimutatni.
A pufferzónákban az érintett tagállam mintavételezi és megvizsgálja a gazdanövényeket, valamint azon egyéb növényeket, amelyek az adott károsító általi lehetséges fertőzés tüneteit mutatják, vagy az adott károsító által gyaníthatóan fertőzöttek. E célból, valamint tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseiről szóló iránymutatásaira, fontos, hogy a felderítési terv és a mintavételi módszer a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét legalább 90 %-os megbízhatósággal képes legyen kimutatni, figyelembe véve azt, hogy a fertőzött területek körüli első 400 m magasabb kockázatot hordoz.
Az érintett tagállam továbbá nyomon követi a meghatározott károsító jelenlétét a körülhatárolt területen található vektorokban, és ennek megfelelően meghatározza a vektorok továbbterjedésének kockázatát, valamint kiértékeli a 8. cikkel összhangban végzett növényegészségügyi ellenőrzési intézkedések hatékonyságát.
11. cikk
Egyéb releváns intézkedések a meghatározott károsító felszámolására
V. FEJEZET
A KÁROSÍTÓ VISSZASZORÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK
12. cikk
Általános rendelkezések
Az érintett tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy a III. mellékletben felsorolt fertőzött területen a felszámolási intézkedések helyett a károsító visszaszorítására irányuló, 13–17. cikk szerinti intézkedéseket alkalmazza.
13. cikk
Növények eltávolítása a III. mellékletben felsorolt fertőzött területen
Az eltávolítást a meghatározott károsító jelenlétének hatósági azonosítását követően azonnal, vagy ha a meghatározott károsítót a vektor rajzási időszakán kívül észlelik, a vektor következő rajzási időszaka előtt kell elvégezni. Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a meghatározott károsító és vektorai terjedésének az eltávolítás alatti és utáni megelőzése érdekében.
14. cikk
A meghatározott károsítóval szembeni intézkedések a III. mellékletben felsorolt fertőzött területeken
15. cikk
A III. mellékletben felsorolt fertőzött területek éves megfigyelése
Azon növények 50 m-es körzetén belül, amelyekről megállapították, hogy a meghatározott károsítóval fertőzöttek, az érintett tagállam haladéktalanul elvégzi – legalább a fertőzött terület (2) bekezdésben említett részein – a következő növények mintavételezését és vizsgálatát:
az egyazon körülhatárolt területen fertőzöttnek talált meghatározott növények fajaihoz tartozó összes meghatározott növény; és
minden olyan egyéb növény, amely az adott károsító általi lehetséges fertőzés tüneteit mutatja, vagy gyaníthatóan az adott károsítóval fertőzött.
Az érintett tagállam a legmegfelelőbb időszakokban éves felderítések útján nyomon követi a meghatározott károsító jelenlétét, figyelembe véve a Xylella fastidiosára vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon említett információkat. E nyomon követés a III. mellékletben felsorolt fertőzött területnek legalább a következő részeire terjed ki:
a fertőzött terület és a pufferzóna határától mért legalább 2 km-es területen belül;
a különös kulturális és tudományos értékkel rendelkező növények a) pontban említett területen kívüli és a tagállam által ennek megfelelően megjelölt termőhelyei közelében.
A fertőzött terület e részeiben az érintett tagállam a 2. cikk (6) bekezdésének megfelelően elvégzi a körülhatárolt területen talált fertőzött gazdanövények fajtáinak mintavételezését és vizsgálatát. E célból, tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseiről szóló iránymutatásaira, fontos, hogy a felderítési terv és a mintavételi módszer a fertőzött növények 0,7 %-os arányú jelenlétét legalább 90 %-os megbízhatósággal képes legyen kimutatni. A tagállam elvégzi ezenfelül a vektorpopulációnak a meghatározott károsító jelenlétére irányuló mintavételezését és vizsgálatát is.
16. cikk
A növények megsemmisítése
17. cikk
Egyéb releváns intézkedések a meghatározott károsító visszaszorítására
Az érintett tagállam intézkedéseket hoz minden olyan sajátos helyzet vagy komplikáció kezelésére, amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy meggátolnák, megnehezítenék vagy késleltetnék a károsító visszaszorítását, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény megfelelő megsemmisítésére vagy a növények előfordulási helyének megközelíthetőségére, azok köz- vagy magántulajdonban levőségére, valamint az értük felelős személyre vagy szervre vonatkozóan.
VI. FEJEZET
A MEGHATÁROZOTT NÖVÉNYEK FERTŐZÖTT TERÜLETEKEN VALÓ ÜLTETÉSE
18. cikk
A meghatározott növények fertőzött területeken való ültetésének engedélyezése
A meghatározott növények fertőzött területeken való ültetését csak az érintett tagállam engedélyezheti a következő esetek valamelyikének fennállásakor:
a meghatározott növények termesztése rovaroktól mentes olyan termőhelyen történik, amely mentes a meghatározott károsítótól és annak vektoraitól;
a meghatározott növényeket a III. mellékletben felsorolt fertőzött területeken belül, de a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett területen kívül ültetik vagy oltják, és azok lehetőség szerint a meghatározott károsítóval szemben toleránsnak vagy ellenállónak bizonyult fajtákhoz tartoznak, vagy ugyanazon növényfajokhoz tartoznak, mint a fertőzött területen legalább az elmúlt két évben végzett felderítések alapján megvizsgált és a meghatározott károsítótól mentesnek talált növények;
a meghatározott növények ugyanazon növényfajokhoz tartoznak, mint azok a növények, amelyeket a 10. cikknek megfelelően legalább az elmúlt két évben végzett felderítési tevékenységek alapján megvizsgáltak és a meghatározott károsítótól mentesnek találtak, és a felszámolási céllal kialakított fertőzött területeken kerülnek újraültetésre;
a b) pontban említettektől eltérő meghatározott növények tudományos célból ültethetők, feltéve, hogy azokat a 15. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett területeken kívül ültetik.
VII. FEJEZET
A MEGHATÁROZOTT NÖVÉNYEK SZÁLLÍTÁSA AZ UNIÓN BELÜL
19. cikk
A körülhatárolt terület engedélyezett termőhelyein termesztett meghatározott növények e körülhatárolt területről való kiszállítása és az adott fertőzött területekről a pufferzónákba való beszállítása
A körülhatárolt terület valamely termőhelyén termesztett meghatározott növényeknek e körülhatárolt területről való kiszállítása és az adott fertőzött területekről a pufferzónákba való beszállítása csak a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén engedélyezhető:
a meghatározott növényeket a teljes termesztési ciklusuk alatt egy, a 24. cikknek megfelelően engedélyezett helyen termesztették, vagy a növények legalább egy évig ilyen helyen voltak;
a meghatározott növények termesztésének teljes ideje alatt sem a meghatározott károsító, sem annak vektorai nem fordultak elő a helyen;
a meghatározott károsító vektoraitól való mentesség fenntartása céljából a meghatározott növényeken az év megfelelő időszakaiban növényegészségügyi kezeléseket alkalmaznak a vektorpopulációval szemben, annak összes fejlődési szakaszában. E kezelések esettől függően a helyi viszonyokat figyelembe vevő hatékony kémiai, biológiai vagy mechanikai módszereket tartalmazhatnak;
a meghatározott növényeket olyan zárt tartályokban vagy csomagolásban szállítják, amelyekkel elkerülhető a meghatározott károsító vagy annak vektorai általi fertőzés;
a szállításhoz lehető legközelebb eső időpontban a meghatározott károsító jelenlétének kimutatására a IV. mellékletben felsorolt vizsgálat alapján molekuláris vizsgálatnak vetik alá a meghatározott növényeket olyan mintavételi módszert alkalmazva, amely legalább 80 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét.
20. cikk
A körülhatárolt területen fertőzést soha nem mutató meghatározott növényeknek a körülhatárolt területről való kiszállítása és az adott fertőzött területekről a pufferzónákba való beszállítása
A körülhatárolt területen fertőzést soha nem mutató meghatározott növényeknek a körülhatárolt területről való kiszállítása és az adott fertőzött területekről a pufferzónákba való beszállítása csak akkor engedélyezhető, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
a meghatározott növényeket olyan helyen termesztették, amely az (EU) 2016/2031 rendelet 65. cikkének megfelelően nyilvántartásba vett vállalkozóhoz tartozik;
a meghatározott növények olyan növényfajokhoz tartoznak, amelyeket legalább életciklusuk egy részében egy körülhatárolt területen termesztettek és – a körülhatárolt terület kialakítását követő három évig – a 10. és 15. cikkben említett felderítési tevékenységeknek vetettek alá és soha nem találtak a meghatározott károsítóval fertőzöttnek;
a b) pontban említett meghatározott növények fajai szerepelnek azon gazdanövények bizottsági adatbázisában, amelyeknek az adott körülhatárolt területen való fertőzöttsége eddig nem ismert;
a meghatározott károsító vektoraitól való mentesség fenntartása céljából a meghatározott növényeken az év megfelelő időszakaiban növényegészségügyi kezeléseket alkalmaznak a vektorpopulációval szemben, annak összes fejlődési szakaszában. E kezelések esettől függően a helyi viszonyokhoz igazodó hatékony kémiai, biológiai vagy mechanikai módszereket tartalmaznak;
a meghatározott növények tételein a szállításhoz lehető legközelebb eső időpontban az illetékes hatóság ellenőrzést és molekuláris vizsgálatot végzett olyan mintavételi módszert alkalmazva, amely legalább 95 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét;
a meghatározott növények tételein a szállításhoz lehető legközelebb eső időpontban a meghatározott károsító összes vektora ellen növényegészségügyi kezeléseket végeztek.
21. cikk
A körülhatárolt területen egész életciklusukon át in vitro módon termesztett meghatározott növényeknek a körülhatárolt területről való kiszállítása és az adott fertőzött területekről a pufferzónákba való beszállítása
A körülhatárolt területen egész életciklusukon át in vitro módon termesztett meghatározott növényeknek a körülhatárolt területről való kiszállítása és az adott fertőzött területekről a pufferzónákba való beszállítása csak akkor engedélyezhető, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
a meghatározott növényeket teljes termesztési ciklusuk alatt a 24. cikknek megfelelően engedélyezett helyen termesztették;
a meghatározott növényeket átlátszó tartályokban, steril körülmények között termesztették, és megfelelnek a következő feltételek egyikének:
magról termesztették őket;
steril körülmények között olyan anyanövényekből szaporították őket, amelyek teljes életciklusukban az Uniónak egy, a meghatározott károsítótól mentes területén voltak, és amelyeket megvizsgáltak és a meghatározott károsítótól mentesnek találtak;
steril körülmények között olyan anyanövényekből szaporították őket, amelyeket a 19. cikk szerinti feltételeknek megfelelő helyen termesztettek, és amelyeket megvizsgáltak és a meghatározott károsítótól mentesnek találtak egy olyan mintavételi módszert alkalmazva, amely legalább 95 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét;
a meghatározott növényeket steril körülmények között szállítják a körülhatárolt területen keresztül vagy belül egy olyan tartályban, amely kizárja a meghatározott károsítóval – annak vektorain keresztül – való fertőzés lehetőségét.
22. cikk
Az életciklusuk egy részében a körülhatárolt területen termesztett nyugalmi állapotú Vitis növényeknek a körülhatárolt területről való kiszállítása és az adott fertőzött területekről a pufferzónákba való beszállítása
Az életciklusuk egy részében a körülhatárolt területen termesztett és a körülhatárolt területhez jegyzékbe vett nyugalmi állapotú, ültetésre szánt, vetőmagtól eltérő Vitis növényeknek a körülhatárolt területről való kiszállítása és az adott fertőzött területekről a pufferzónákba való beszállítása csak akkor engedélyezhető, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
a növényeket olyan helyen termesztették, amely az (EU) 2016/2031 rendelet 65. cikkének megfelelően nyilvántartásba vett vállalkozóhoz tartozik;
a növények az illetékes hatóság által külön e célból engedélyezett és felügyelt kezelőüzemben a szállítás idejéhez lehető legközelebb eső időpontban megfelelő hőkezelésen estek át, amelynek során a nyugalmi állapotban lévő növényeket 50 °C-ra felmelegített vízben áztatják 45 percig.
23. cikk
Az életciklusuk egy részében körülhatárolt területen termesztett meghatározott növények fertőzött területeken és pufferzónákon belüli, valamint a pufferzónákból azok adott fertőzött területeire történő szállítása
Az életciklusuk egy részében körülhatárolt területen termesztett meghatározott növények fertőzött területeken és pufferzónákon belüli, valamint a pufferzónákból azok adott fertőzött területeire történő szállítása csak akkor engedélyezhető, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
a meghatározott növényeket olyan helyen termesztették, amely az (EU) 2016/2031 rendelet 65. cikkének megfelelően nyilvántartásba vett vállalkozóhoz tartozik, és fertőzött terület esetében a hely megfelel a 18. cikkben foglalt követelményeknek;
a hely a meghatározott károsító jelenlétének kimutatására irányuló, az illetékes hatóság által elvégzendő éves mintavételezés és vizsgálat tárgyát képezi, amely a Xylella fastidiosára vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon szereplő információk figyelembevételével történik;
az éves ellenőrzés és egy reprezentatív minta vizsgálati eredményei megerősítik, hogy a meghatározott károsító nincs jelen;
a meghatározott károsító vektoraitól való mentesség fenntartása céljából a meghatározott növényeken az év megfelelő időszakaiban növényegészségügyi kezeléseket alkalmaznak a vektorpopulációval szemben, annak összes fejlődési szakaszában. E kezelések esettől függően a helyi viszonyokat figyelembe vevő hatékony kémiai, biológiai vagy mechanikai módszereket tartalmazhatnak;
a vállalkozók felkérik a növényeket fogadó személyeket egy nyilatkozat aláírására, miszerint a növények nem kerülnek majd kiszállításra az adott területekről.
24. cikk
A termőhelyek engedélyezése
Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezhet egy termőhelyet a 19–21. cikkek szerinti célokból, ha az megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:
az (EU) 2016/2031 rendelet 65. cikkének megfelelően nyilvántartásba vették;
a meghatározott károsítóval és annak vektoraival szemben fizikailag védett terület;
az illetékes hatóság évente legalább két ellenőrzésnek vetette alá a legmegfelelőbb időpontban, amelyek közül a legutóbbi keretében a szállítás idejéhez a lehető legközelebb eső időpontban mintavételt és vizsgálatot végeztek.
A tagállamok a létrehozás vagy frissítés után haladéktalanul továbbítják a jegyzéket a Bizottságnak és a többi tagállamnak.
25. cikk
Körülhatárolt területen soha nem termesztett meghatározott növények Unión belüli szállítása
Körülhatárolt területen soha nem termesztett meghatározott növények Unión belüli szállítása csak akkor lehetséges, ha azokat olyan helyen termesztették, amely megfelel a következő feltételeknek:
az (EU) 2016/2031 rendelet 65. cikkének megfelelően nyilvántartásba vett vállalkozóhoz tartozik és az illetékes hatóság évente ellenőrzi;
a kockázati szintnek megfelelően a meghatározott károsító jelenlétét kimutató mintavételezés és vizsgálat tárgyát képezi, amelynél egy, a IV. mellékletben felsorolt vizsgálatot alkalmaznak és figyelembe veszik a Xylella fastidiosára vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon szereplő információkat.
Az (1) bekezdéstől eltérve, az ültetésre szánt, vetőmagtól eltérő Coffea, Lavandula dentata L., Nerium oleander L., Olea europaea L., Polygala myrtifolia L. és Prunus dulcis (Mill.) D.A. Webb növények csak a következő feltételek teljesülése esetén szállíthatók első alkalommal az Unión belül:
a növényeket az illetékes hatóság éves ellenőrzésének hatálya alá tartozó helyen termesztették;
a hely a meghatározott károsító jelenlétének kimutatására irányuló mintavételezés és vizsgálat tárgyát képezi, amely a Xylella fastidiosára vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon szereplő információk figyelembevételével történik, és olyan mintavételi módszer alkalmazásával, amely legalább 80 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét.
26. cikk
A körülhatárolt területen kívül termesztett prebázis anyanövények vagy prebázis szaporítóanyag Unión belüli szállítása
A 2014/98/EU bizottsági végrehajtási irányelv ( 3 ) 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott prebázis anyanövények vagy a 2008/90/EK tanácsi irányelv ( 4 ) 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott prebázis szaporítóanyag, amelyek a Juglans regia L., Olea europaea L., Prunus amygdalus Batsch, P. amygdalus x P. persica, P. armeniaca L., P. avium (L.) L., P. cerasus L., P. domestica L., P. domestica x P. salicina, P. dulcis (Mill.) D.A. Webb, P. persica (L.) Batsch és P. salicina Lindley fajokhoz tartoznak és amelyek termesztése a körülhatárolt területen kívül történt és életciklusuk legalább egy részében rovarmentes létesítményeken kívül voltak, csak növényútlevél kíséretében és a következő feltételek teljesülése esetén szállíthatók az Unión belül:
tanúsításuk az (EU) 2017/925 bizottsági végrehajtási határozat ( 5 ) 1. cikkének megfelelően történt;
a szállítást megelőző lehető legközelebbi időpontban vizuális vizsgálatnak, mintavételezésnek és a meghatározott károsító kimutatására alkalmas molekuláris vizsgálatnak vetették alá a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően.
27. cikk
Növényútlevelek
A 19–26. cikk szerinti növények csak növényútlevél kíséretében szállíthatók az Unión belül, az (EU) 2016/2031 rendelet 78–95. cikkében foglalt követelményeik szerint.
A 23. cikkben említett növények esetében a következő kiegészítő feltételek alkalmazandók:
ha kizárólag a fertőzött területeken belül szállítják őket, fel kell tüntetni a „Fertőzött terület – XYLEFA” feliratot az (EU) 2016/2031 rendelet VII. melléklete A. része 1. pontjának e) alpontjában említett nyomonkövetési kód közelében;
ha szállításuk a pufferzónán belül, vagy a pufferzónából a fertőzött zónába történik, a „Pufferzóna – XYLEFA” feliratot kell feltüntetni az (EU) 2016/2031 rendelet VII. melléklete A. része 1. e) pontjában említett nyomonkövetési kód közelében.
VIII. FEJEZET
GAZDANÖVÉNYEK BEHOZATALA AZ UNIÓBA
28. cikk
Olyan harmadik országból származó gazdanövények behozatala az Unióba, ahol a meghatározott károsító tudvalevőleg nincs jelen
Az olyan harmadik országból származó gazdanövények, amelyben a meghatározott károsító tudvalevőleg nincs jelen, csak a következő feltételek teljesülése esetén hozhatók be az Unióba:
az érintett harmadik ország nemzeti növényvédelmi szervezete írásban közölte a Bizottsággal, hogy az illetékes hatóság által végzett, a IV. mellékletben felsorolt vizsgálatok egyikét alkalmazó és az ISPM 4 ( 6 ). számú szabványnak megfelelő ellenőrzések, mintavételezés és molekuláris vizsgálat tanúsága szerint a meghatározott károsító tudvalevőleg nincs jelen az országban, továbbá – tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseiről szóló iránymutatásaira – az alkalmazott felderítési terv és mintavételi módszer kellő megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények alacsony szintű jelenlétét;
a gazdanövényeket növényegészségügyi bizonyítvány kíséri, amelynek „Kiegészítő nyilatkozat” rovatában fel van tüntetve, hogy a meghatározott károsító nincs jelen az országban;
a gazdanövényeket olyan területen nevelték, amely az illetékes hatóság éves ellenőrzésének hatálya alatt áll, és azokat – a kockázati szintnek megfelelően – a IV. mellékletben felsorolt, az adott növényeken a meghatározott károsító kimutatásához a megfelelő időben elvégzett mintavételnek és vizsgálatnak vetették alá;
az ültetésre szánt, vetőmagtól eltérő Coffea, Lavandula dentata L., Nerium oleander L., Olea europaea L., Polygala myrtifolia L., és Prunus dulcis (Mill.) D.A. Webb növényeket olyan területen nevelték, amely az illetékes hatóság általi éves ellenőrzés hatálya alá tartozik, és azokat a IV. mellékletben felsorolt, az adott növényeken a meghatározott károsító kimutatásához a megfelelő időben elvégzett mintavételezésnek és vizsgálatnak vetették alá olyan mintavételi módszert alkalmazva, amely legalább 80 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét;
az Unióba történő belépéskor az illetékes hatóság a 33. cikknek megfelelően ellenőrizte a gazdanövényeket és megállapította, hogy azokban a meghatározott károsító nincs jelen.
29. cikk
Egy fertőzött ország károsítótól mentes területéről származó gazdanövények Unióba való behozatala
Az olyan harmadik országból származó gazdanövények, amelyben a meghatározott károsító jelenléte ismert, csak az alábbi összes feltétel teljesülése esetén hozhatók be az Unióba:
a gazdanövények olyan területről származnak, amelyet az érintett nemzeti növényvédelmi szervezet a meghatározott károsítótól mentesnek nyilvánított az ISPM 4. számú szabványnak megfelelően és a mintavételre és vizsgálatra alapozott hatósági felderítések alapján, amelyhez egy, a IV. mellékletben felsorolt vizsgálatot alkalmaztak, továbbá – tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a Xylella fastidiosa statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéseiről szóló iránymutatásaira – az alkalmazott felderítési terv és mintavételi módszer kellő megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények alacsony szintű jelenlétét;
az érintett harmadik ország nemzeti növényvédelmi szervezete írásban közölte a Bizottsággal a szóban forgó terület nevét;
a gazdanövényeket növényegészségügyi bizonyítvány kíséri, amelyen fel van tüntetve, hogy az érintett gazdanövények teljes életciklusukat az a) pontban említett területen töltötték, külön feltüntetve a szóban forgó terület nevét;
a gazdanövényeket olyan területen nevelték, amely az illetékes hatóság éves ellenőrzésének hatálya alatt áll, és azokat – a kockázati szintnek megfelelően – a IV. mellékletben felsorolt, az adott növényeken a meghatározott károsító kimutatásához a megfelelő időben elvégzett mintavételnek és vizsgálatnak vetették alá;
az ültetésre szánt, vetőmagtól eltérő Coffea, Lavandula dentata L., Nerium oleander L., Olea europaea L., Polygala myrtifolia L., és Prunus dulcis (Mill.) D.A. Webb növényeket olyan területen nevelték, amely az illetékes hatóság általi éves ellenőrzés hatálya alá tartozik, és azokat a IV. mellékletben felsorolt, az adott növényeken a meghatározott károsító kimutatásához a megfelelő időben elvégzett mintavételezésnek és vizsgálatnak vetették alá olyan mintavételi módszert alkalmazva, amely legalább 80 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét;
az Unióba történő belépéskor az illetékes hatóság a 33. cikknek megfelelően ellenőrizte a gazdanövényeket és megállapította, hogy azokban a meghatározott károsító nincs jelen.
30. cikk
Egy fertőzött ország károsítótól mentes termőhelyéről származó gazdanövények Unióba történő behozatala
Az olyan harmadik országból származó gazdanövények, amelyben a meghatározott károsító tudvalevőleg jelen van, kizárólag akkor hozhatók be az Unióba, ha teljesülnek a következő feltételek:
a gazdanövények olyan termőhelyről származnak, amelyet a nemzeti növényvédelmi szervezet károsítómentesként engedélyezett a 31. cikknek megfelelően;
az érintett harmadik ország nemzeti növényvédelmi szervezete írásban közölte a Bizottsággal a károsítómentes termőhelyek jegyzékét, beleértve azok országon belüli elhelyezkedését is;
a gazdanövényeket növényegészségügyi bizonyítvány kíséri, amelyben szerepelnek a következők:
a „kiegészítő nyilatkozat” rovatban szerepel, hogy a gazdanövényeket teljes életciklusukban olyan helyen vagy helyeken termesztették, amelye(ke)t a nemzeti növényvédelmi szervezet károsítómentesként engedélyezett a 31. cikknek megfelelően, és hogy a gazdanövényeket olyan zárt tartályokban vagy csomagolásban szállítják, amelyekkel biztosítható, hogy nem kerül sor a meghatározott károsító vektorai általi fertőzésre;
a károsítómentes termőhely(ek) neve és kódja;
az Unióba történő belépéskor az illetékes hatóság a 33. cikknek megfelelően ellenőrizte a gazdanövényeket és megállapította, hogy azokban a meghatározott károsító nincs jelen.
Az olyan harmadik országból származó gazdanövények, amelyben a meghatározott károsító tudvalevőleg jelen van, és amelyeket teljes életciklusuk során in vitro körülmények között termesztettek, kizárólag akkor hozhatók be az Unióba, ha teljesülnek a következő feltételek:
a gazdanövények megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:
magról termesztették őket;
steril körülmények között olyan anyanövényből szaporították őket, amelyek teljes életciklusukban a meghatározott károsítótól mentes területen voltak, és amelyeket megvizsgáltak és a meghatározott károsítótól mentesnek találtak;
steril körülmények között olyan anyanövényekből szaporították őket, amelyeket a 31. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő helyen termeszttetek, és amelyeket megvizsgáltak és a meghatározott károsítótól mentesnek találtak;
a gazdanövényeket olyan termőhelyen termesztették, amelyet a nemzeti növényvédelmi szervezet károsítómentesként engedélyezett a 31. cikknek megfelelően;
az érintett harmadik ország nemzeti növényvédelmi szervezete írásban közölte a Bizottsággal a károsítómentes termőhelyek jegyzékét, beleértve azok országon belüli elhelyezkedését is;
a gazdanövényeket növényegészségügyi bizonyítvány kíséri, amelyben szerepelnek a következők:
a „kiegészítő nyilatkozat” rovatban az szerepel, hogy a gazdanövényeket in vitro körülmények között teljes életciklusukban olyan helyen vagy helyeken termesztették, amelye(ke)t a nemzeti növényvédelmi szervezet károsítómentesként engedélyezett a 31. cikknek megfelelően, és hogy a gazdanövényeket olyan zárt tartályokban vagy csomagolásban szállítják, amelyekkel biztosítható, hogy nem kerül sor a meghatározott károsító vagy annak bármely ismert vektora általi fertőzésre;
a károsítómentes termőhely(ek) neve és kódja.
31. cikk
A termőhelyek károsítómentesként való engedélyezése
A termőhelyek akkor engedélyezhetők károsítómentesként, ha valamennyi következő feltétel teljesül:
a termőhelyet a nemzeti növényvédelmi szervezet a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően olyan, rovaroktól mentes helynek nyilvánította, amely mentes a meghatározott károsítótól és annak vektoraitól;
a termőhelyen a meghatározott károsító vektoraitól való mentesség fenntartása céljából az év megfelelő időszakaiban növényegészségügyi kezeléseket alkalmaznak a vektorpopulációval szemben, annak összes fejlődési szakaszában. E kezelések a helyi viszonyokhoz igazodó hatékony kémiai, biológiai vagy mechanikai módszereket tartalmaznak;
a termőhelyet évente legalább kétszer az illetékes hatósági általi ellenőrzésnek vetették alá az arra legmegfelelőbb időben.
a szállításhoz lehető legközelebb eső időpontban a meghatározott károsító jelenlétének kimutatására egy, a IV. mellékletben felsorolt vizsgálat alapján molekuláris vizsgálatnak vetik alá a termőhelyről származó gazdanövényeket egy olyan mintavételi módszert alkalmazva, amely legalább 90 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétét.
Amennyiben az illetékes hatóság az éves ellenőrzések során a meghatározott károsító jelenlétét észleli, vagy a károsítómentes termőhely rovaroktól mentes állapotát veszélyeztető kártételt fedez fel, haladéktalanul visszavonja a termőhely engedélyét és átmenetileg felfüggeszti a gazdanövények szállítását. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
IX. FEJEZET
A MEGHATÁROZOTT NÖVÉNYEK UNIÓN BELÜLI SZÁLLÍTÁSÁHOZ ÉS A GAZDANÖVÉNYEK UNIÓBA TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK
32. cikk
A meghatározott növények Unión belüli szállításához kapcsolódó hatósági ellenőrzések
33. cikk
Hatósági ellenőrzések az Unióba történő behozatalkor
X. FEJEZET
KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK
34. cikk
Figyelemfelhívó kampányok
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. cikk
Az intézkedésekre vonatkozó tagállami jelentéstétel
A körülhatárolt területeken a 10. és a 15. cikk alapján végzett felderítések eredményeit az V. mellékletben szerepelő táblákat használva kell megküldeni a Bizottságnak.
▼M5 —————
36. cikk
Megfelelés
Amennyiben az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges, a tagállamok hatályon kívül helyezik vagy módosítják az általuk azzal a céllal hozott intézkedéseket, hogy védjék magukat a meghatározott kártevő behurcolásával és elterjedésével szemben. Az ilyen intézkedések hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
37. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az (EU) 2015/789 végrehajtási határozat hatályát veszti.
38. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
A 2. cikk (4) bekezdésének második mondata, 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának harmadik mondata, a 28. cikk a) pontjának második mondata és a 29. cikk a) pontjának második mondata azonban 2023. január 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
A meghatározott károsító alfajára vagy alfajaira ismerten fogékony növények (»gazdanövények«) jegyzéke
II. MELLÉKLET
A meghatározott károsító meghatározott alfajaira ismerten fogékony növények (»meghatározott növények«) jegyzéke
A Xylella fastidiosa faj fastidiosa alfajára fogékony meghatározott növények
A Xylella fastidiosa faj multiplex alfajára fogékony meghatározott növények
▼M5 —————
A Xylella fastidiosa faj pauca alfajára fogékony meghatározott növények
III. MELLÉKLET
A 4. cikk (2) bekezdése szerinti fertőzött körzetek, ahol a károsító visszaszorítására irányuló, 13–17. cikk szerinti intézkedéseket alkalmazzák
A. RÉSZ
Fertőzött körzet Olaszországban
Olaszország fertőzött körzete a következőket foglalja magában:
Lecce megye
Brindisi megye
Bari megyében található települések:
B. RÉSZ
Fertőzött körzet Franciaországban
Franciaország fertőzött körzete a következőket foglalja magában:
Korzika régió
C. RÉSZ
Fertőzött körzet Spanyolországban
Spanyolország fertőzött körzete a következőket foglalja magában:
Baleár-szigetek autonóm közösség
D. RÉSZ
Fertőzött körzet Portugáliában
Portugália fertőzött körzete a következőket foglalja magában:
Espinho körzet alábbi településeinek részei:
Gondomar körzet alábbi települései:
Gondomar körzet alábbi településeinek egyes részei:
Maia körzet alábbi településeinek egyes részei:
Matosinhos körzet alábbi településeinek egyes részei:
Porto körzet alábbi települései:
Porto körzet alábbi településeinek egyes részei:
Santa Maria da Feira körzet alábbi települései:
Santa Maria da Feira körzet alábbi településeinek egyes részei:
Vila Nova de Gaia körzet:
IV. MELLÉKLET
A Xylella fastidiosa és alfajai azonosítására szolgáló vizsgálatok
A. A Xylella fastidiosa jelenlétének szűrésére és azonosítására szolgáló vizsgálatok
Valós idejű PCR a következő alapján: Harper et al., 2010 (és 2013. évi helyesbítés) ( 7 );
Primereken alapuló hurokközvetített izotermikus amplifikáció (LAMP) a következő alapján: Harper et al., 2010 (és 2013. évi helyesbítés) ( 8 );
Valós idejű PCR a következő alapján: Ouyang et al., 2013 ( 9 );
Hagyományos PRC a következő alapján: Minsavage et al., 1994 ( 10 ).
B. Molekuláris vizsgálatok a Xylella fastidiosa alfajainak azonosítására
Multilókusz szekvenciatipizálás (MLST) valamennyi alfaj meghatározására a következő alapján: Yuan et al., 2010 ( 11 );
PCR a fastidiosa, multiplex és sandyi alfajok meghatározására a következő alapján: Hernandez-Martinez et al., 2006 ( 12 );
PCR a pauca alfaj meghatározására a következő alapján: Pooler & Hartung, 1995 ( 13 );
Valós idejű PCR valamennyi alfaj meghatározására a következő alapján: Dupas et al. 2019 ( 14 );
Valós idejű PCR valamennyi alfaj meghatározására a következő alapján: Hodgetts et al. 2021 ( 15 ).
V. MELLÉKLET
A körülhatárolt területeken végzett, 10. és 15. cikk szerinti felderítések eredményeinek jelentéséhez használatos táblák
A. RÉSZ
A statisztikai adatokon alapuló éves felderítések eredményeinek jelentéséhez használatos tábla
|
1. A körülhatárolt terület (KT) földrajzi elhelyezkedése |
2. A KT eredeti mérete (ha) |
3. A KT aktualizált mérete (ha) |
4. Megközelítés (F/V) |
5. Terület/zóna (pl. BS/FK) |
6. A felderítés helyszínei |
7. Időkeret |
A. A felderítés meghatározása (a RiBESS+ bemeneti paraméterei) |
B. A mintavétel köre |
C. A felderítés eredménye |
23. Megjegyzések |
||||||||||||||||||||||||
|
8. Célpopuláció |
9. Epidemiológiai egységek |
10. Kimutatási módszer |
11. intavételi hatékonyság |
12. A módszer érzékenysége |
13. Kockázati tényezők (tevékenységek, helyszínek és területek) |
14. Az ellenőrzött epidemiológiai egységek száma |
15. Vizsgálatok száma |
16. Minták száma |
17. Tesztek száma |
18. Egyéb intézkedések száma |
19. Eredmények |
20. Adott esetben az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet szerint jelentett fertőzési esetek értesítési száma |
21. lért megbízhatósági szint |
22. Feltételezett prevalencia |
||||||||||||||||||||
|
Gazdanövényfajok |
Terület (ha vagy más relevánsabb egység) |
Vizsgált egységek |
Leírás |
Egységek |
Vizuális vizsgálatok |
Vizsgálat |
Egyéb módszerek |
Kockázati tényező |
Kockázati szintek |
Helyszínek száma |
Relatív kockázatok |
A gazdapopuláció aránya |
|
|
Pozitív |
Negatív |
Meghatározatlan |
Szám |
Dátum |
|||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Útmutató a tábla kitöltéséhez
Fejtse ki, hogy a felderítési terv mely alapfeltevéseken nyugszik. Összegezze és indokolja a következőket:
Adja meg a földrajzi terület nevét, a járványkitörés számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi az érintett körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.
Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti és valamennyi releváns aktualizált méretét.
Tüntesse fel a megközelítést: felszámolás (F), visszaszorítás (V). Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a KT száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.
Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: Fertőzött körzet (FK) vagy biztonsági sáv (BS), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a FK mely részét érintette (pl. a BS-sel szomszédos utolsó 5 km, a faiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.
Adja meg a felderítés helyszíneit, szükség esetén több sorban feltüntetve. Kérjük, a faiskolákban végzett felderítéseket mindig külön sorban tüntesse fel. Az »Egyéb« lehetőség használata esetén adja meg annak típusát:
Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. faiskola; 1.4. erdő;
Szabadban lévő helyszín (egyebek): 2.1. magánkertek; 2.nyilvános területek; 2.3. természetvédelmi terület; 2.4. vadon élő növények természetvédelmi területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott helyek megadásával (pl. kertészeti központ stb.);
Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott hely megadásával (pl. kertészeti központ).
Adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.
Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat és az érintett területet. célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja az alapfeltevéseken nyugvó választását a 23. oszlopban (»Megjegyzések«). Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. »Vizsgált egység«: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.
Adja meg a felderítés tárgyát képező epidemiológiai egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. »Epidemiológiai egység«: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. Az epidemiológiai egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben az epidemiológiai egység alatt egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek NUTS-régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. választást az alapfeltevéseknél indokolni kell.
Tüntesse fel a felderítésnél alkalmazott módszereket, és minden esetnél adja meg a tevékenységek számát. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, tüntesse fel az »N/A« szöveget.
Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. mintavétel hatékonysága a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonysága alatt a felderítési területen jelenlévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.
»módszer érzékenysége«: annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. módszer érzékenységét úgy határozzák meg, mint annak valószínűségét, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység szorzata (az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálattal és/vagy laboratóriumi vizsgálattal jellemezve).
Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.
Ismertesse a felderítés részleteit. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem releváns, tüntesse fel az »N/A« szöveget. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban (»Kimutatási módszer«) szereplő információkra vonatkoznak.
Tüntesse fel a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. »Meghatározatlan« mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb. minta).
Adja meg a felderítés évére vonatkozó járványkitörés-értesítéseket. járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 21. oszlopban (»Megjegyzések«) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.
Adja meg a felderítés érzékenységét az ISPM 31. számú szabványban meghatározottak szerint. károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.
Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz.
B. RÉSZ
A Xylella fastidiosa rovarvektoraihoz kapcsolódóan végzett felderítések eredményeinek jelentéséhez használatos tábla
|
1. A KT leírása |
2. egközelítés |
3. erület/zóna |
4. ektorfajok |
5. izuális vizsgálatok |
6. A csapdák (vagy az egyéb vektorbefogási módszerek, pl. háló stb.) típusa |
7. csapdák (vagy az egyéb befogási módszerek) száma |
8. csapdák (vagy adott esetben az egyéb módszerek) ellenőrzésének gyakorisága |
9. A csapdák (vagy adott esetben az egyébmódszerek) ellenőrzésének időpontja |
10. A begyűjtött vektorminták száma |
11. A befogott vektorok száma |
12. A megvizsgált vektorok száma |
13. A megvizsgált vektorminták száma |
14. Pozitív vektorminták száma |
15. Negatív vektorminták száma |
16. Meghatározatlan vektorminták száma |
17. Megjegyzések |
||
|
Név |
A létrehozásdátuma |
Időkeret |
Szám |
|||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Útmutató a tábla kitöltéséhez
Adja meg a terület nevét, a járványkitörés számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg létrehozásának időpontját.
Tüntesse fel a következőket: felszámolás (F), visszaszorítás (V). Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a KT száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.
Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette: Fertőzött körzet (FK) vagy biztonsági sáv (BS), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés az FK mely részét érintette (pl. az 5 km, a faiskolák körüli területek stb.).
Sorolja fel a károsító vektorfajait az első oszlopban feltüntetettek szerint, vektoronként külön sorban.
Adja meg, amennyiben releváns.
Adja meg a vektorbefogási módszer típusát. Ha ugyanazon vektor vizsgálata egynél több módszerrel történik, az adatokat külön sorokban kell megadni.
Adja meg a csapdák vagy más befogási módszerek számát, módszerenként külön sorban.
Adja meg, hogy a csapdákat vagy a befogási módszert milyen időnként ellenőrizték (pl. hetente egyszer, havonta egyszer, évente négyszer stb.).
Adja meg, hogy a csapdákat az év mely hónapjaiban ellenőrizték.
Adja meg a begyűjtött minták számát (egy minta több vektort is tartalmazhat).
Adja meg a befogott vektorok teljes számát. Kérjük, csak a releváns vektor számát adja meg, a járulékos fogásét ne.
Adja meg a károsító tekintetében elemzett vektorminták számát, amennyiben a minta egynél több vektorból áll.
A meghatározatlan minták száma, nevezetesen azon elemzett minták száma, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. a kimutatási szint alatti stb. minta).”
( 1 ) Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Közzétéve 2011. december 15-én.
( 2 ) Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Közzétéve 2014. január 8-án.
( 3 ) A Bizottság 2014/98/EU végrehajtási irányelve (2014. október 15.) a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek az ugyanazon irányelv I. mellékletében említett gyümölcstermő növénynemzetségekre és növényfajokra vonatkozó különleges követelmények, a szállítók által teljesítendő különleges követelmények és a hivatalos vizsgálatokra vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő végrehajtásáról, HL L 298., 2014.10.16., 22. o.
( 4 ) A Tanács 2008/90/EK irányelve (2008. szeptember 29.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról, HL L 267., 2008.10.8., 8. o.
( 5 ) A Bizottság (EU) 2017/925 végrehajtási határozata (2017. május 29.) az egyes gyümölcstermő növényfajokhoz tartozó, nem rovarmentes környezetben, szabadföldön előállított prebázis szaporítóanyagok tanúsításának egyes tagállamok számára történő ideiglenes engedélyezéséről és az (EU) 2017/167 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 140., 2017.5.31., 7. o.
( 6 ) ISPM 4: „A károsítómentes területek megállapítására vonatkozó követelmények”.
( 7 ) DOI: 10.1094/PHYTO-06-10-0168
( 8 ) DOI: 10.1094/PHYTO-06-10-0168
( 9 ) DOI: 10.1371/journal.pone.0081647
( 10 ) DOI:10.1094/Phyto-84-456
( 11 ) DOI: 10.1094/PHYTO-100-6-0601
( 12 ) DOI: 10.1094/PD-90-1382
( 13 ) DOI: 10.1007/BF00294703
( 14 ) DOI: 10.3389/fpls.2019.01732.
( 15 ) DOI: 10.1111/jam.14903.