EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02020R0687-20210714

Consolidated text: A Bizottság (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/687/2021-07-14

02020R0687 — HU — 14.07.2021 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/687 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. december 17.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 174, 2020.6.3., 64. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1140 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. május 5.)

  L 247

50

13.7.2021




▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/687 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. december 17.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)



I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek esetén alkalmazandó, a betegségekkel kapcsolatos tudatosságra, felkészültségre és védekezésre vonatkozó szabályokat egészíti ki.

Ezek a szabályok a következőkre terjednek ki:

a) 

A II. rész a tartott és vadon élő szárazföldi állatokra vonatkozik, ezen belül a következőkre:

i. 

az I. fejezet állapítja meg az (EU) 2016/429 rendelet 53., 54., 55., 58. és 63. cikke szerinti, az A kategóriájú betegség tartott állatokban való előfordulásának gyanúja és hatósági megerősítése esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos kiegészítő szabályokat;

ii. 

a II. fejezet állapítja meg az (EU) 2016/429 rendelet 64. és 67. cikke szerinti, az A kategóriájú betegség tartott állatokban való előfordulásának hatósági megerősítése esetén létrehozandó, korlátozás alatt álló körzetekkel kapcsolatos kiegészítő szabályokat;

iii. 

a III. fejezet állapítja meg az (EU) 2016/429 rendelet 63. és 68. cikke szerinti, a korlátozás alatt álló körzet A kategóriájú betegség hatósági megerősítése esetén tartott állatokkal történő újratelepítésével kapcsolatos kiegészítő szabályokat;

iv. 

a IV. fejezet állapítja meg az (EU) 2016/429 rendelet 70. cikke szerinti, az A kategóriájú betegség vadon élő állatokban való előfordulásának gyanúja és hatósági megerősítése esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos kiegészítő szabályokat;

v. 

az V. fejezet állapítja meg az (EU) 2016/429 rendelet 74. és 77. cikke szerinti, a B és C kategóriájú betegség szárazföldi állatokban való előfordulásának gyanúja és hatósági megerősítése esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos kiegészítő szabályokat;

b) 

A III. rész a tartott és vadon élő víziállatokra vonatkozik, ezen belül a következőkre:

i. 

az I. fejezet állapítja meg az (EU) 2016/429 rendelet 53., 54., 55., 58. és 63. cikke szerinti, az A kategóriájú betegség víziállatokban való előfordulásának gyanúja és hatósági megerősítése esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos kiegészítő szabályokat;

ii. 

a II. fejezet állapítja meg az (EU) 2016/429 rendelet 64. és 67. cikke szerinti, az A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatokban való előfordulásának hatósági megerősítése esetén létrehozandó, korlátozás alatt álló körzetekkel kapcsolatos kiegészítő szabályokat;

iii. 

a III. fejezet állapítja meg az (EU) 2016/429 rendelet 70. cikke szerinti, az A kategóriájú betegség vadon élő víziállatokban való előfordulásának gyanúja és hatósági megerősítése esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos kiegészítő szabályokat;

iv. 

a IV. fejezet állapítja meg az (EU) 2016/429 rendelet 74. és 77. cikke szerinti, a B és C kategóriájú betegség víziállatokban való előfordulásának gyanúja és hatósági megerősítése esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos kiegészítő szabályokat.

c) 

A IV. rész a záró rendelkezéseket tartalmazza.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2018/1882 rendeletben és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) I. mellékletében megállapított meghatározások alkalmazandók, kivéve, ha ezen meghatározások olyan kifejezésekhez kapcsolódnak, amelyek e cikk második bekezdésében vannak meghatározva.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. 

„szállítóeszköz”: közúti, vasúti, vízi vagy légi jármű;

2. 

„naposcsibe”: 72 órásnál fiatalabb baromfi;

3. 

„sperma”: egy vagy több állattól származó ejakulátum módosítás nélküli, előkészített vagy hígított állapotban;

4. 

„petesejtek”: az oogenesis haploid szakaszai, beleértve a másodlagos oocytákat és a petesejteket is;

5. 

„embrió”: egy állat fejlődésének azon kezdeti stádiuma, amikor az még alkalmas egy befogadó anyaállatba történő átültetésre;

6. 

„friss hús”: olyan hús, darált hús vagy előkészített hús, amely a hűtésen, fagyasztáson vagy gyorsfagyasztáson kívül nem ment keresztül más folyamaton, beleértve a vákuumcsomagolt vagy szabályozott nyomás alatt csomagolt húst is;

7. 

„patás állat teste”: a levágott vagy leölt patás állat teljes teste:

— 
levágott állatok esetében a kivéreztetés után;
— 
zsigerelés után;
— 
a végtagoknak az elülső és a hátulsó lábtőízületnél való eltávolítása után;
— 
a farok, a tőgy, a fej és a bőr eltávolítása után (kivéve sertésféléknél).
8. 

„belsőség”: friss hús, amely nem tartozik a 7. pontban meghatározott test fogalmához, még akkor is, ha az természetes kapcsolatban marad a testtel;

9. 

„húskészítmények”: hús feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származó feldolgozott termékek, ideértve a kezelt gyomrot, hólyagot és beleket, a kiolvasztott zsírokat, a húskivonatokat és a vértermékeket, amelyek metszéslapja azt mutatja, hogy a termék már nem rendelkezik a friss hús jellemzőivel;

10. 

„bél”: tisztítás után szövetkaparással, zsírtalanítással és mosással kezelt és sózás után kiszárított hólyagok és belek;

11. 

„kolosztrum”: az állat születése után legfeljebb öt nappal a tartott állatokban az emlőmirigyek által a nyerstej termelődését megelőzően kiválasztott, antitestekben és ásványi anyagokban gazdag folyadék;

12. 

„kolosztrumalapú termékek”: feldolgozott termékek, amelyek a kolosztrum feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak;

13. 

„biztonságos termék”: olyan termék, amely a tagállam vagy a származási körzet adott betegséggel kapcsolatos státuszától függetlenül mozgatható anélkül, hogy az adott, jegyzékbe foglalt betegséggel szemben kockázatcsökkentő intézkedésekre lenne szükség;

14. 

„szállítói lánc”: az illetékes hatóság által az 45. cikk alkalmazásában engedélyezett olyan szakosodott létesítmények együttműködésen alapuló hálózatából álló integrált, a jegyzékbe foglalt betegségek szempontjából egységes egészségi állapot jellemezte termelési lánc, amelyek között az állatokat a termelési ciklus teljesítése céljából mozgatják;

15. 

„fertőzött körzet”: olyan körzet, ahol a betegség vadon élő állatok körében való jelenlétének hatósági megerősítése esetén a tartott és vadon élő állatok mozgatása és mozgása tekintetében korlátozást rendelhetnek el és más járványvédelmi vagy biológiai védelmi intézkedéseket alkalmazhatnak az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzése érdekében.

3. cikk

Klinikai vizsgálatok, mintavételi eljárások és diagnosztikai módszerek

(1)  

Amennyiben e rendeletnek megfelelően állatok klinikai vizsgálatára van szükség valamely A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy:

a) 

az állatokon klinikai vizsgálat céljából végzett mintavétel:

i. 

szárazföldi állatok esetében az I. melléklet A.1. pontjának megfelelően történik; valamint

ii. 

víziállatok esetében a XII. melléklet 1. pontjának megfelelően történik.

b) 

a klinikai vizsgálat keretében sor kerül a következőkre:

i. 

a létesítmény állategészségügyi állapotának kezdeti általános felmérése, amely a létesítményben tartott valamennyi, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatra kiterjed; valamint

ii. 

az a) pont szerinti mintában szereplő állatok egyedi vizsgálata.

(2)  

Amennyiben e rendeletnek megfelelően laboratóriumi vizsgálatokra van szükség valamely A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy:

a) 

az állatokon laboratóriumi vizsgálat céljából végzett mintavétel:

i. 

szárazföldi állatok esetében az I. melléklet A.2. pontjának megfelelően történik; valamint

ii. 

víziállatok esetében a XII. melléklet 1.b), c), d) és e) pontjának megfelelően történik.

b) 

a laboratóriumi vizsgálatokhoz használt diagnosztikai módszerek megfelelnek a következőkben előírt követelményeknek:

i. 

szárazföldi állatok esetében az I. melléklet B. pontjában foglaltaknak; valamint

ii. 

víziállatok esetében a XII. melléklet 2. pontjában foglaltaknak.

c) 

a mintákat:

i. 

haladéktalanul elküldik az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 37. cikkével összhangban kijelölt hatósági laboratóriumba;

ii. 

szárazföldi állatok esetében az I. melléklet C. pontjának megfelelően, víziállatok esetében pedig a XII. melléklet 1. f) pontjának megfelelően küldik el; valamint

iii. 

az illetékes hatóságtól és a laboratóriumtól az A kategóriájú betegség kórokozói terjedésének megelőzését célzó biológiai védelmi és biológiai biztonsági feltételekkel kapcsolatban kapott esetleges további utasításokat követve küldik el;

d) 

tartott állatok esetében:

i. 

leltár készül a létesítményben tartott valamennyi állatról, azok fajáról és kategóriájáról; baromfik és tenyésztett víziállatok esetében elegendő megbecsülni az állatok számát; valamint

ii. 

nyilvántartásba veszik a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó minden egyes, mintavételnek alávetett állat azonosító jelölését, illetve baromfik és tenyésztett víziállatok esetében a tételszámot.

4. cikk

Készenléti tervek

Az illetékes hatóságnak az e rendeletben előírt intézkedéseket az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében előírt készenléti tervnek megfelelően kell végrehajtania.



II. RÉSZ

SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK



I. FEJEZET

Járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegségek esetén tartott szárazföldi állatoknál



1. szakasz

Előzetes járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegség tartott állatokban való jelenlétének gyanúja esetén

5. cikk

A létesítmény felelős személyeinek kötelezettségei A kategóriájú betegségek tartott állatoknál felmerülő gyanúja esetén

Valamely A kategóriájú betegség tartott állatokban való jelenlétének gyanúja esetén a felelős személyek a következő járványvédelmi intézkedéseket hajtják végre annak érdekében, hogy megakadályozzák az A kategóriájú betegségnek a felelősségük alá tartozó fertőzött állatokról és létesítményekről más, nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő átterjedését, amíg az illetékes hatóság ki nem zárja az A kategóriájú betegség jelenlétét:

a) 

elkülönítenek minden olyan állatot, amelynek esetében A kategóriájú betegséggel való fertőzöttség gyanúja merül fel;

b) 

a trágyát – ideértve az almot és a használt almot – és minden olyan terméket vagy anyagot, amely valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel szennyezett vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséget terjeszthet, a technikailag és gyakorlatilag megvalósítható legteljesebb mértékben elkülönítik és védik a rovaroktól és a rágcsálóktól, a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól és a vadon élő állatoktól;

c) 

végrehajtják a megfelelő kiegészítő biológiai védelmi intézkedéseket az A kategóriájú betegség terjedését illető bármely kockázat elkerülése érdekében;

d) 

beszüntetik a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok létesítményből és létesítménybe történő mozgatását;

e) 

megelőzik a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatok, termékek, anyagok, személyek és szállítóeszközök létesítménybe és létesítményből történő nem alapvető fontosságú mozgatását;

f) 

biztosítják a létesítmény termelési, egészségügyi és nyomonkövethetőségi nyilvántartásainak frissítését;

g) 

az illetékes hatóság kérésére az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátanak az A kategóriájú betegséggel kapcsolatos minden releváns információt; valamint

h) 

betartanak minden olyan utasítást, amelyet az illetékes hatóság az A kategóriájú betegséggel szembeni védekezés kapcsán az (EU) 2016/429 rendeletnek és e rendeletnek megfelelően ad.

6. cikk

Az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat egy A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja esetén

(1)  
Amennyiben A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság haladéktalanul vizsgálatot végez a jegyzékbe foglalt, gyaníthatóan felmerült betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett vizsgálat során az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a hatósági állatorvosok legalább az alábbiakat végrehajtják:

a) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, a létesítményben található tartott állatok klinikai vizsgálata; valamint

b) 

laboratóriumi vizsgálatok céljából végzett mintagyűjtés.

7. cikk

Előzetes korlátozó és biológiai védelmi intézkedések A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja esetén

(1)  

Amennyiben felmerül annak a gyanúja, hogy egy létesítményben A kategóriájú betegség van jelen, az illetékes hatóság a létesítményt hatósági felügyelet alá helyezi, és az A kategóriájú betegség fertőzött állatokról és létesítményekről más, nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő átterjedésének megelőzése érdekében haladéktalanul elrendeli az alábbi előzetes korlátozó és biológiai védelmi intézkedéseket:

a) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok adott létesítménybe és létesítményből történő mozgatásának tilalma;

b) 

a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok adott létesítménybe és létesítményből történő mozgatásának tilalma;

c) 

minden olyan termék vagy anyag létesítményből történő mozgatásának tilalma, amely valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel szennyezett, vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséget terjeszthet;

d) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok elkülönítése és védelme a vadon élő állatoktól, a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatoktól és szükség esetén a rovaroktól és a rágcsálóktól;

e) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok leölésének tilalma, kivéve, ha a leölést az illetékes hatóság engedélyezi; valamint

f) 

a termékek, anyagok, személyek és szállítóeszközök létesítményekbe történő nem alapvető fontosságú mozgatásának tilalma.

(2)  

Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti az állatok és a termékeket mozgatását azon létesítményből, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel, amennyiben erre vonatkozóan kockázatértékelést végzetek, és teljesülnek az alábbi feltételek:

a) 

az állatok és termékek mozgatására teljesül minden olyan feltétel és biológiai védelmi intézkedés, amelyre a betegség terjedésének elkerüléséhez szükség van;

b) 

a rendeltetési létesítményben nincsenek más, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok; valamint

c) 

a rendeltetési létesítmény nem vágóhíd.

(3)  
A (2) bekezdésben foglalt eltérések engedélyezése esetén az illetékes hatóság a rendeltetési létesítményben elrendelheti az (1) bekezdésben foglalt járványvédelmi intézkedéseket.
(4)  
Az illetékes hatóság a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően elrendelheti a létesítményben a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok megelőző célú leölését abban az esetben, ha A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel és a járványügyi helyzet ezt megköveteli.
(5)  
Minden állati mellékterméket, amely olyan elhullott állatoktól származik, amelyek olyan létesítményben hullottak el vagy kerültek leölésre, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel, az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően kell feldolgozni vagy ártalmatlanítani a gyaníthatóan felmerült betegséget kiváltó kórokozó inaktiválása, valamint a betegség nem fertőzött állatokra vagy az emberekre történő átterjedésének megelőzése érdekében.

8. cikk

Leltár és nyilvántartás-elemzés A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja esetén

(1)  

Egy A kategóriájú betegség jelenléte gyanújának esetén az illetékes hatóság elrendeli és ellenőrzi, hogy annak a létesítménynek a felelős személyei, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel, haladéktalanul összeállítanak és fenntartanak egy naprakész leltárt az alábbiakról:

a) 

a létesítményben tartott állatok fajai, kategóriái és száma; baromfik esetén elegendő megbecsülni az állatok számát;

b) 

az összes olyan állatfajhoz tartozó állat egyedi azonosító száma, amely fajok esetében az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 3 ) kötelező egyedi azonosítást ír elő;

c) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó azon tartott állatoknak a fajai, kategóriái és száma, amelyek a létesítményben születettek, hullottak el, A kategóriájú betegség klinikai tüneteit mutatták vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel fertőzöttek vagy szennyezettek;

d) 

minden olyan, a létesítményben található termék vagy anyag, amely valószínűsíthetően az adott A kategóriájú betegséggel szennyezett vagy azt valószínűsíthetően terjesztheti; valamint

e) 

adott esetben minden olyan helyszín, amely valószínűsíthetően lehetővé teszi az adott A kategóriájú betegség vektorainak túlélését a létesítményben.

(2)  
Amennyiben a létesítmény több járványügyi egységből áll, az (1) bekezdésben szereplő információt minden egyes járványügyi egység esetében külön kell megadni.
(3)  

Az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett járványügyi nyomozás keretében az illetékes hatóságnak legalább a következőket kell elemeznie azon létesítmény nyilvántartásai közül, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel:

a) 

az (1) bekezdésben említett leltár;

b) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok eredetéről, valamint a létesítménybe történő érkezésük és a létesítményből történő távozásuk dátumáról vezetett nyilvántartások;

c) 

az egyéb releváns szállítási műveletek eredetéről, valamint ezek kapcsán a létesítménybe történő belépés és létesítményből történő kilépés dátumáról vezetett nyilvántartások;

d) 

a termelési kimutatások; valamint

e) 

a létesítményben tett látogatásokról vezetett nyilvántartások, amennyiben rendelkezésre állnak.

(4)  
A nyilvántartások (3) bekezdésben említett elemzése legalább az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben meghatározott nyomonkövetési időszakra terjed ki, amelynek tartamát a gyanú bejelentésének napjától visszafele számítva kell megállapítani.

9. cikk

Ideiglenes korlátozás alatt álló körzetek A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott szárazföldi állatok körében való jelenlétének gyanúja esetén

(1)  

Amennyiben egy létesítményben A kategóriájú betegség tartott állatok körében való jelenlétének gyanúja merül fel, az illetékes hatóság ideiglenes korlátozás alatt álló körzetet hozhat létre az alábbi körülményeket figyelembe véve:

a) 

a létesítmény olyan területen való elhelyezkedése, ahol nagy sűrűségben vannak jelen a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan tartott állatok, amelyek esetében felmerül az A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja;

b) 

olyan állatok vagy személyek mozgatása vagy mozgása, amelyek vagy akik érintkezésbe kerülnek jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan tartott állatokkal, amelyek esetében felmerül az A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja;

c) 

az A kategóriájú betegség 11. cikkben említett megállapításának késedelme;

d) 

elégtelen információ a gyaníthatóan felmerült A kategóriájú betegség lehetséges eredetéről és bejutásának módjairól; valamint

e) 

a betegségleírás, különös tekintettel a betegség átvitelének módjaira és gyorsaságára, valamint a betegségnek az állatpopulációban megmutatkozó perzisztenciájára.

(2)  
Az ideiglenes korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben az illetékes hatóság legalább a 7. cikkben foglalt intézkedéseket végrehajtja.
(3)  
Az illetékes hatóság az ideiglenes korlátozás alatt álló körzetet addig tarthatja fenn, amíg az A kategóriájú betegség jelenlétét ki nem zárják abban a létesítményben, ahol e betegség gyanúja felmerült, vagy amíg a betegség jelenléte megállapítást nem nyer és meg nem történik a korlátozás alatt álló körzet 21. cikk szerinti létrehozása.
(4)  
Az illetékes hatóság a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően elrendelheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok megelőző célú leölését vagy levágását az ideiglenes korlátozás alatt álló körzetben, ha a járványügyi helyzet úgy kívánja.

10. cikk

A valamely A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy egyéb releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének gyanúja esetén alkalmazandó intézkedések

(1)  

Amennyiben A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben és egyéb releváns helyszíneken – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság köteles végrehajtani a következőket:

a) 

az 5–9. cikkben előírt rendelkezések; valamint

b) 

szükség esetén az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedések az A kategóriájú betegségnek a nem fertőzött állatokra vagy az emberekre történő átterjedésének megelőzése érdekében.

(2)  
Az illetékes hatóság az 5–9. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazza az állatok származási létesítményeiben is, vagy azon termékek kapcsán, amelyek az (1) bekezdésben említett, gyaníthatóan fertőzött létesítményekben és helyszíneken találhatók.



2. szakasz

Járványvédelmi intézkedések valamely A kategóriájú betegség tartott állatok körében való jelenlétének hatósági megerősítése esetén

11. cikk

Valamely A kategóriájú betegség tartott szárazföldi állatok körében való jelenlétének hatósági megerősítése

Amennyiben egy eset megállapítást nyer az (EU) 2020/689 rendelet 9. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az illetékes hatóság hatóságilag megállapítja az A kategóriájú betegség tartott szárazföldi állatok körében való kitörését.

12. cikk

Járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tartott állatok körében történt kitörésének hatósági megerősítése esetén

(1)  

Egy A kategóriájú betegség valamely létesítményben történt kitörésének a 11. cikk szerinti hatósági megerősítése után az illetékes hatóság – a 7. cikkben előírt rendelkezéseken túl – elrendeli az alábbi járványvédelmi intézkedések hatósági állatorvosi felügyelet mellett történő haladéktalan alkalmazását:

a) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, a fertőzött létesítményben tartott valamennyi állatot a lehető leghamarabb, a létesítményen belül le kell ölni úgy, hogy az adott A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elkerülhető legyen a leölés során és után;

b) 

minden megfelelő és szükséges biológiai védelmi intézkedést végre kell hajtani az A kategóriájú betegség nem fertőzött tartott vagy vadon élő állatokra, illetve az emberre történő mindennemű lehetséges átterjedésének elkerülése céljából;

c) 

az elhullott vagy e bekezdés a) pontja szerint leölt, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok testét vagy annak részeit az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítani kell;

d) 

a létesítményben található valamennyi potenciálisan szennyezett terméket vagy anyagot el kell különíteni, amíg:

i. 

állati melléktermékek esetében – ideértve a leölés során keletkező termékeket, az állati eredetű termékeket és a szaporítóanyagokat – azok 1069/2009/EK rendelet szerinti ártalmatlanítása vagy feldolgozása meg nem történt;

ii. 

egyéb, tisztításra és fertőtlenítésre alkalmas anyagok esetében a tisztítási és fertőtlenítési intézkedésekre a 15. cikkben foglaltaknak megfelelően sor nem került;

iii. 

takarmányok és egyéb, tisztításra és fertőtlenítésre nem alkalmas anyagok esetében az ártalmatlanításra hatósági állatorvosi felügyelet mellett sor nem került.

(2)  

Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy:

a) 

az (1) bekezdés c) pontjában és az (1) bekezdés d) pontjának i. alpontjában említett állati melléktermékeknek a fertőzött létesítményből történő elszállítása az 1069/2009/EK rendeletben foglalt rendelkezések szerint történik;

b) 

az (1) bekezdés d) pontjának iii. alpontjában említett anyagoknak a fertőzött létesítményből történő elszállítása az A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó terjedésének megelőzését célzó biológiai védelmi és biológiai biztonsági feltételek szerint történik.

(3)  
Az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett járványügyi nyomozás céljából laboratóriumi vizsgálati mintákat gyűjt a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból leölésük vagy elhullásuk előtt vagy után.
(4)  

Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően és egyéb kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazásának lehetőségét figyelembe véve dönthet úgy, hogy:

a) 

elrendeli a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok legközelebbi megfelelő helyszínen, oly módon történő leölését, amellyel elkerülhető az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata a leölés vagy szállítás során; vagy

b) 

elhalasztja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok leölését, amennyiben ezen állatokat az (EU) 2016/429 rendelet 69. cikkében előírt vészhelyzeti vakcinázásnak vetik alá.

13. cikk

Egyedi eltérések a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától

(1)  

Valamely A kategóriájú betegség olyan létesítményekben történő kitörése esetén, ahol a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat kettő vagy több járványügyi egységben tartják, az illetékes hatóság – kockázatértékelés elvégzését követően és szükség esetén a laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredményeinek birtokában – eltérést engedélyezhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától azon járványügyi egységek esetében, amelyekben a betegség jelenlétét nem állapították meg, amennyiben:

a) 

az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikke szerinti járványügyi nyomozás alapján nem merült fel, hogy azok a járványügyi egységek, amelyekben az A kategóriájú betegség jelenlétét megállapították, járványügyi kapcsolatban állnának azokkal a járványügyi egységekkel, amelyekben a betegség jelenlétét nem állapították meg, és ezért nem lehet azt gyanítani, hogy az A kategóriájú betegség az egyik egységről a másikra átterjedt volna; valamint

b) 

az illetékes hatóság megállapította, hogy azok a járványügyi egységek, amelyekben a betegség jelenlétét nem állapították meg, az A kategóriájú betegség megerősítése előtt – legalább az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben meghatározott nyomonkövetési időszakban – teljesen el voltak különítve, és ezeket az egységeket különböző személyzet kezelte.

(2)  

A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóság az állatok alábbi kategóriái esetében engedélyezhet eltérést a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától:

a) 

körülhatárolt létesítményben tartott állatok;

b) 

tudományos célból, vagy védett vagy veszélyeztetett fajok védelme érdekében tartott állatok;

c) 

előzetesen hatóságilag ritka fajtákként nyilvántartásba vett állatok; valamint

d) 

megfelelően indokolt, magas szintű genetikai, kulturális vagy oktatási értéket képviselő állatok.

(3)  

A (2) bekezdésben foglalt eltérés engedélyezésekor az illetékes hatóság megbizonyosodik az alábbi feltételek teljesüléséről:

a) 

az illetékes hatóság értékelte egy ilyen eltérés engedélyezésének hatásait, különös tekintettel az érintett tagállam és a szomszédos országok állategészségügyi állapotára gyakorolt hatásokra, és ennek az értékelésnek az eredménye azt mutatta, hogy az állategészségügyi állapot nincs veszélyeztetve;

b) 

megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket hajtanak végre az A kategóriájú betegség nem fertőzött, tartott vagy vadon élő állatokra vagy az emberre történő átvitele kockázatának megelőzése érdekében, figyelembe véve:

i. 

a betegségleírást; valamint

ii. 

a fertőzött állatok fajait.

c) 

az állatok megfelelően el vannak különítve és laboratóriumi vizsgálatokat is magában foglaló klinikai felügyelet alatt állnak, amíg az illetékes hatóság meg nem győződik afelől, hogy az állatok nem jelentenek kockázatot az A kategóriájú betegség átvitele szempontjából.

(4)  
Az illetékes hatóság egyedi eltéréseket engedélyezhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától az olyan létesítményekben tartott lófélék esetében, amelyekben megerősítést nyert a III. mellékletben említett A kategóriájú betegségek kitörése, az említett mellékletben megállapított feltételek mellett.

14. cikk

Kiegészítő járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegség tartott szárazföldi állatok körében történő kitörése esetén egy létesítményben

(1)  
A 12. cikkben foglalt intézkedések mellett az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikke szerinti járványügyi nyomozás során nyert információk alapján mintavételi eljárásokat írhat elő a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok esetében.
(2)  
Az illetékes hatóság – az adott A kategóriájú betegség továbbterjedésének kockázatát vizsgáló kockázatértékelés elvégzését követően és más kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazásának lehetőségét figyelembe véve – elrendelheti a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és a vadon élő állatok oly módon történő leölését, amellyel elkerülhető az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata a leölés és szállítás során, az elhullott állatok teljes testének vagy annak részeinek ártalmatlanításával bezárólag.

15. cikk

Előzetes tisztítás és fertőtlenítés, valamint rovarok és rágcsálók elleni védekezés a fertőzött létesítményben

(1)  
Közvetlenül a 12. cikkben – és adott esetben a 14. cikkben – előírt intézkedések végrehajtása után az illetékes hatóság az A kategóriájú betegség terjedésének megakadályozása érdekében elrendeli és felügyeli a fertőzött létesítményben az előzetes tisztítást és fertőtlenítést és adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett előzetes tisztítást, fertőtlenítést és védekezést:

a) 

a IV. melléklet A. és B. pontjában előírt eljárásoknak megfelelően, a megfelelő biocid termékek alkalmazása mellett kell elvégezni, ezzel biztosítva az adott A kategóriájú betegség kórokozójának elpusztítását; valamint

b) 

megfelelően dokumentálni kell.

(3)  
Amikor az illetékes hatóság engedélyezi a 13. cikk (2) bekezdésében és (4) bekezdésében előírt eltérések valamelyikét, elrendeli az (1) bekezdésben említett előzetes tisztítást, fertőtlenítést és védekezést és az adott helyzethez igazítja a (2) bekezdés a) pontjában említett eljárásokat anélkül, hogy az hátrányosan befolyásolná az A kategóriájú betegség fertőzött állatokról, létesítményekről és helyszínekről más, nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő terjedésének megfékezését.
(4)  
Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések mellett az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy az állatoknak a fertőzött létesítménybe és létesítményből történő szállítására használt szállítóeszközöket megfelelően tisztítsák ki és fertőtlenítsék, és adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést biztosító intézkedéseket alkalmazzanak azokon.

16. cikk

Az előzetes tisztításhoz és fertőtlenítéshez, valamint a vektorvédelemhez kapcsolódó eltérések és egyedi szabályok

Az illetékes hatóság eltérést engedélyezhet a 15. cikkben előírt, a tisztítással, fertőtlenítéssel, valamint a rovarok és rágcsálók elleni védekezéssel kapcsolatos követelménytől:

a) 

a fertőzött létesítménnyel járványügyi kapcsolatban lévő legelők esetében, amennyiben egyedi eljárások alkalmazásával biztosítják az adott A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó hatásos inaktiválását a betegségleírás, a létesítmény típusa és az éghajlati körülmények figyelembevétele mellett; valamint

b) 

a fertőzött létesítményből származó trágya esetében – ideértve az almot és a használt almot is –, olyan egyedi eljárások mellett, amelyek a tudományos bizonyítékok szerint biztosítják az adott A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó inaktiválását.

17. cikk

Járványügyi kapcsolatban lévő létesítmények és egyéb releváns helyszínek – beleértve a szállítóeszközöket is – azonosítása

(1)  

Az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett járványügyi nyomozás keretében, valamint az összes járványügyi kapcsolatban lévő létesítmény és egyéb releváns helyszín – ideértve a szállítóeszközöket is – azonosítása érdekében nyomon követ valamennyi olyan tartott állatot, amely abban a létesítményben tartózkodik, ahol A kategóriájú betegség kitörését állapították meg, valamint minden olyan terméket, anyagot, szállítóeszközt vagy személyt, amely vagy aki valószínűsíthetően terjeszti az adott A kategóriájú betegséget, ideértve:

a) 

azokat, amelyeket a létesítménybe és a létesítményből adtak fel; valamint

b) 

azokat, amelyek kapcsolatba kerültek a létesítménnyel.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett nyomon követés legalább az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben meghatározott nyomonkövetési időszakra terjed ki, amelynek tartamát a gyanú bejelentésének napjától visszafele számítva kell megállapítani.
(3)  
Kockázatértékelés elvégzését követően az illetékes hatóság kizárhatja az (1) bekezdésben hivatkozott nyomon követés hatálya alól azokat a termékeket, amelyek a VII. melléklet rendelkezései értelmében biztonságos termékeknek minősülnek.

18. cikk

A járványügyi kapcsolatban lévő létesítményekben és egyéb releváns helyszíneken – ideértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések

(1)  

Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésében említett nyomon követés azt mutatja, hogy az említett cikk (2) bekezdése szerinti időszakban jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat adtak fel a fertőzött létesítményből vagy létesítménybe, az illetékes hatóság:

a) 

a 6. cikknek, 7. cikknek és 8. cikknek megfelelően vizsgálatokat folytat, valamint korlátozó és biológiai védelmi intézkedéseket rendel el az adott mozgatás által érintett rendeltetési vagy származási létesítményekben; vagy

b) 

a 12. cikkben foglalt intézkedéseket haladéktalanul kiterjeszti a mozgatás által érintett rendeltetési vagy származási létesítményre, ha járványügyi bizonyítékok azt mutatják, hogy az adott létesítménybe, létesítményből vagy létesítményen keresztül terjedt a betegség.

(2)  
Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett intézkedéseket végrehajtja olyan más releváns létesítményekben és helyszíneken is – ideértve a szállítóeszközöket is –, amelyek a 17. cikkben említett nyomon követés keretében azonosított fertőzött létesítményből származó állatokkal, termékekkel, anyagokkal, személyekkel vagy szállítóeszközökkel való érintkezés következtében – vagy az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett járványügyi nyomozás során gyűjtött bármely más releváns információ alapján – valószínűsíthetően fertőzöttek.

19. cikk

A nyomon követéssel azonosított termékek esetében alkalmazandó intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli a 17. cikkben említett nyomon követés során szennyezettnek talált sperma, petesejtek és embriók 1069/2009/EU rendeletnek megfelelő ártalmatlanítását.
(2)  

Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli a 17. cikkben említett nyomon követés során azonosított termékek kezelését, feldolgozását vagy ártalmatlanítását, legalább az alább meghatározott pontokig:

a) 

állati eredetű termékek esetében az első élelmiszer-feldolgozó létesítményig;

b) 

ki nem kelt keltetőtojások esetén a keltetőig vagy azon létesítményig, ahová a tojásokat keltetés céljából küldték; valamint

c) 

állati melléktermékek esetében – a trágya kivételével – az első feldolgozó létesítményig; vagy

d) 

trágya esetében – ideértve az almot és a használt almot is – a tárolás helyéül szolgáló helyszínig.

(3)  
Az illetékes hatóság hatósági felügyeletet rendel el azon baromfik esetében, amelyek a 17. cikk (2) bekezdésében említett nyomonkövetési időszakban a fertőzött létesítményből származó keltetőtojásokból keltek ki; ezt a felügyeletet a keltetőtojások valamennyi rendeltetési létesítményében el kell rendelni, és a kikelés után 21 napon keresztül fenn kell tartani.
(4)  
Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy az állati melléktermékek létesítményekből történő elszállítsa az 1069/2009/EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően történjen.
(5)  
Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy azon anyagok esetében, amelyek valószínűsíthetően szennyezettek vagy valószínűsíthetően képesek terjeszteni az adott A kategóriájú betegséget, teljesüljenek az általa az A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó terjedésének megelőzése céljából elrendelet biológiai védelmi és biológiai biztonsági feltételeknek.

20. cikk

Valamely A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy egyéb releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való kitörésének hatósági megerősítése esetén alkalmazandó intézkedések

(1)  

A betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy egyéb releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való kitörésének a 11. cikk szerinti hatósági megerősítése esetén az illetékes hatóság a következőket alkalmazza:

a) 

az 12–19. cikkben előírt releváns rendelkezések; valamint

b) 

szükség esetén az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedések az A kategóriájú betegség fertőzött állatokról, létesítményekről és helyszínekről nem fertőzött állatokra vagy az emberekre való átterjedésének megelőzésére.

(2)  
Az illetékes hatóság az 12–19. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazza a fertőzött állatok származási létesítményeiben is, vagy azon termékek kapcsán, amelyek az (1) bekezdésben említett fertőzött létesítményekben és helyszíneken találhatók.



II. FEJEZET

Járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegségek esetén tartott szárazföldi állatoknál a korlátozás alatt álló körzetekben



1. szakasz

Általános járványvédelmi intézkedések a korlátozás alatt álló körzetben

21. cikk

Korlátozás alatt álló körzet létrehozása

(1)  

Ha egy létesítményben, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy egyéb helyszínen – ideértve a szállítóeszközöket is – A kategóriájú betegség tör ki, az illetékes hatóság a fertőzött létesítmény vagy helyszín körül haladéktalanul létrehoz egy korlátozás alatt álló körzetet, amely a következőkből áll:

a) 

egy védőkörzet, amelynek kijelölése az V. mellékletben az adott A kategóriájú betegségre nézve meghatározott, a kitörés helyszínétől számított minimális sugárméret alapján történik;

b) 

egy felügyeleti körzet, amelynek kijelölése az V. mellékletben az adott A kategóriájú betegségre nézve meghatározott, a kitörés helyszínétől számított minimális sugárméret alapján történik; valamint

c) 

ha szükséges, az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint további, korlátozás alatt álló körzetek a védőkörzetek és a felügyeleti körzetek körül vagy azok szomszédságában, amelyekben az illetékes hatóság ugyanazon intézkedéseket alkalmazza, mint amelyeket a felügyeleti körzetre e fejezet 3. szakasza előír.

(2)  
Amennyiben az A kategóriájú betegség újabb kitörése esetén egy vagy több korlátozás alatt álló körzet átfedésbe kerül egymással, az illetékes hatóság módosítja a kezdeti korlátozás alá vont körzet határait, ideértve a védőkörzet, a felügyeleti körzet és a további, korlátozás alá vont körzetek határait.

▼M1

(3)  

Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság – a betegségleírást figyelembe vevő kockázatértékelés elvégzését követően – határozhat úgy, hogy nem hoz létre korlátozás alatt álló körzetet abban az esetben, ha az A kategóriájú betegség az alábbi helyszíneken tör ki:

▼B

a) 

a 13. cikk (2) bekezdésében említett állatokat tartó létesítményekben;

b) 

keltetőkben;

c) 

élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben;

d) 

szállítóeszközökön;

e) 

olyan helyszíneken, ahol állatokat érintő összegyűjtési művelet, ideiglenes kiállítás vagy állatorvosi segítségnyújtás zajlik; valamint

f) 

bármely más, létesítménynek nem minősülő helyszínen.

22. cikk

A korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóság haladéktalanul összeállít és naprakészen tart egy leltárt a korlátozás alatt álló körzetben található valamennyi olyan létesítményről, amely jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tart, feltüntetve az egyes létesítményekben található állatok fajait, kategóriáit és becsült számát is; baromfik esetén elegendő megbecsülni az állatok számát.
(2)  
A betegség terjedésének megelőzése érdekében az illetékes hatóság a járványügyi információk és egyéb bizonyítékok alapján elrendelheti jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknak a 12. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti megelőző célú leölését, vagy azok levágását a korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben.
(3)  

Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy a korlátozás alatt álló körzetből származó, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott vadon élő vagy tartott állatok teljes testének vagy annak részeinek a mozgatása az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelő feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljából és e célokra engedélyezett üzemben történjen:

a) 

a tagállam területén; vagy

b) 

az 1069/2009/EK rendelet 48. cikkének (1) és (3) bekezdése szerint valamely másik tagállamban, ha az elhullott állatok teljes testének vagy annak részeinek feldolgozását vagy ártalmatlanítását nem lehet elvégezni egy, a betegség kitörése szerinti tagállam területén található engedélyezett üzemben.

(4)  

Az illetékes hatóság egyedi feltételeket rendel el az állatok és termékek korlátozás alatt álló körzeten keresztül történő szállításának esetében annak biztosítása érdekében, hogy a szállítás a következő módon történjen:

a) 

a korlátozás alatt álló körzetben történő megállás vagy kirakodás nélkül;

b) 

a fő közúti és vasúti útvonalakat előnyben részesítve; valamint

c) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények szomszédságában található területek elkerülésével.

▼M1

(5)  
A korlátozás alatt álló körzetből származó és onnan kivitt, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokból nyert állati melléktermékeket illetékes hatósági állatorvos által kiállított állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyben szerepel, hogy e melléktermékek az illetékes hatóság által e fejezet szerint megállapított feltételek mellett kivihetők a korlátozás alatt álló körzetből.

▼B

(6)  
Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állati melléktermékek adott tagállamon belüli mozgatásához nem kell kiállítani az (5) bekezdésben említett bizonyítványt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy alternatív rendszer biztosítja e termékek szállítmányainak nyomon követhetőségét és azt, hogy az érintett termékek megfelelnek az ilyen mozgatásra vonatkozó állategészségügyi követelményeknek.
(7)  
Az illetékes hatóság általi engedélyezéshez van kötve minden olyan mintagyűjtés, amely jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó, korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben, az adott A kategóriájú betegségek jelenlétének megállapításától vagy kizárásától eltérő célból zajlik.

23. cikk

Eltérések a korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó intézkedésektől

Az illetékes hatóság a korlátozás alatt álló körzetekben alkalmazandó intézkedések vonatkozásában – a szükséges mértékben és kockázatértékelés elvégzését követően – eltéréseket engedélyezhet az e fejezetben foglalt rendelkezésektől:

a) 

a 21. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett további, korlátozás alatt álló körzetekben;

b) 

ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy korlátozás alatt álló körzetet hoz létre abban az esetben, ha a 21. cikk (3) bekezdésében említett létesítményekben és helyszíneken A kategóriájú betegség tör ki;

c) 

amennyiben a betegség olyan létesítményben tör ki, ahol legfeljebb 50 fogságban tartott madarat tartanak; vagy

d) 

olyan, a 21. cikk (3) bekezdésében említett létesítményekben és helyszíneken, amelyek korlátozás alatt álló körzetben találhatók.

24. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és az azokból származó termékek szállítóeszközeire vonatkozó követelmények

(1)  

Az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és az azokból származó termékek korlátozás alatt álló körzetben, körzetből, körzetbe vagy körzeten keresztül történő mozgatására használt szállítóeszközök(et):

a) 

úgy vannak kialakítva és karbantartva, hogy az állatok, termékek vagy bármely más, állategészségügyi kockázatot jelentő tétel kiszivárgása, illetve kiszabadulása elkerülhető legyen;

b) 

az állatok, termékek vagy bármely más, állategészségügyi kockázatot jelentő tétel minden egyes szállítása után azonnal kitisztítják és fertőtlenítik, szükség esetén később újból fertőtlenítik, és minden esetben megszárítják vagy hagyják megszáradni újabb állatok vagy termékek berakodása előtt; valamint

c) 

adott esetben a szállítás előtt a rovarok és rágcsálók elleni védekezést szolgáló intézkedéseknek vetik alá.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett szállítóeszközök tisztítását és fertőtlenítését a következők szerint kell elvégezni:

a) 

az illetékes hatóság előírásaival vagy eljárásaival összhangban és a megfelelő biocid termékek használatával, az adott A kategóriájú betegség kórokozójának elpusztításának biztosítása érdekében; valamint

b) 

megfelelő dokumentálás mellett.



2. szakasz

Járványvédelmi intézkedések a védőkörzetben

25. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítményekben alkalmazandó intézkedések a védőkörzetben

(1)  

Az illetékes hatóság haladéktalanul elrendeli az alábbi intézkedések végrehajtását a védőkörzetben található olyan létesítményekben, ahol jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartanak, de az A kategóriájú betegség jelenlétét nem állapították meg, az alábbiak céljából:

a) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok elkülönítése a vadon élő állatoktól és a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatoktól;

b) 

további felügyelet alkalmazása annak megállapítása érdekében, hogy az A kategóriájú betegség továbbterjedt-e a létesítményekre, ideértve a megnövekedett morbiditást vagy mortalitást, vagy a termelési adatokban megmutatkozó jelentős csökkenést; az illetékes hatóság haladéktalan tájékoztatása az ilyen növekedésről és csökkenésről;

c) 

adott esetben a rovarok, a rágcsálók és a betegség további vektorai elleni védekezést célzó megfelelő eszközök alkalmazása a létesítményben és környékén;

d) 

megfelelő fertőtlenítőeszközök használata a létesítmény be- és kijáratainál;

e) 

az adott A kategóriájú betegség terjedése kockázatának teljes kizárása érdekében megfelelő biológiai védelmi intézkedések alkalmazása minden olyan személyen, aki érintkezésbe került a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokkal, vagy belépett a létesítménybe, illetve elhagyta azt, valamint a szállítóeszközökön;

f) 

a létesítménybe látogató valamennyi személy nyilvántartása, e nyilvántartások naprakész vezetése a betegségfelügyeletnek és -védelemnek az előmozdítása érdekében, valamint kérésre e nyilvántartások elérhetővé tétele az illetékes hatóság számára;

g) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott vagy leölt tartott állatok teljes testének vagy annak részeinek a 22. cikk (3) bekezdése szerinti ártalmatlanítása.

(2)  
Az (1) bekezdés f) pontjától eltérve nincs szükség a látogatók nyilvántartására a 13. cikk (2) bekezdésében említett állatokat tartó létesítményekben, amennyiben a látogatók nem férnek hozzá az állatok tartására szolgáló területekhez.

26. cikk

Hatósági állatorvosi látogatások a védőkörzetben található létesítményekben

(1)  
Az illetékes hatóság biztosítja, hogy egy A kategóriájú betegség kitörésének hatósági megerősítése után a hatósági állatorvosok a lehető leghamarabb és indokolatlan késedelem nélkül legalább egyszer látogatást tesznek valamennyi, a 25. cikkben említett létesítményben.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett látogatások során a hatósági állatorvosok legalább a következő tevékenységeket végzik el:

a) 

okmányellenőrzések, ideértve a termelési, egészségügyi és nyomonkövethetőségi nyilvántartások elemzését;

b) 

az adott A kategóriájú betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása céljából alkalmazott, a 25. cikk szerinti intézkedések végrehajtásának ellenőrzése;

c) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok klinikai vizsgálata; valamint

d) 

szükség esetén mintavétel az állatokból laboratóriumi vizsgálat céljából, az adott A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához.

(3)  
Az illetékes hatóság a helyzet nyomon követése érdekében a védőkörzetben található létesítményekben további állatorvosi látogatásokat is elrendelhet.
(4)  
Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet az (1), (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységekről és látogatásokról, valamint azok eredményeiről.
(5)  
Az (1) bekezdéstől eltérve azokban az esetekben, amikor a védőkörzet V. mellékletben meghatározott sugara 3 km-nél nagyobb, az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy nem teszi kötelezővé a 25. cikk szerinti összes létesítmény meglátogatását, hanem az I. melléklet A.3 pontjának megfelelően reprezentatív számú ilyen létesítmény meglátogatását írja elő.

27. cikk

Tilalmak bizonyos tevékenységekkel kapcsolatban, ideértve az állatok, termékek és egyéb anyagok védőkörzeten belül, védőkörzetből vagy védőkörzetbe történő mozgatását

(1)  
Az illetékes hatóság a VI. mellékletben található táblázatnak megfelelően megtiltja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokhoz és az azokból származó termékekhez és egyéb anyagokhoz kapcsolódó, védőkörzeten belüli, védőkörzetből kifelé irányuló és védőkörzetbe irányuló tevékenységeket, ideértve a mozgatást is.
(2)  

Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben előírt tilalmakat kiterjesztheti:

a) 

a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatokra és az ilyen állatokból származó termékekre; valamint

b) 

a VI. mellékletben előírt tevékenységektől – ideértve a mozgatást is – eltérő tevékenységekre.

(3)  

Az (1) és (2) bekezdésben előírt tilalmak alól a következő termékek mentesülnek:

a) 

olyan állati eredetű termékek, amelyek az adott betegség vonatkozásában a VII. mellékletnek megfelelően biztonságos termékeknek minősülnek;

b) 

olyan állati eredetű termékek, amelyeket a VII. mellékletnek megfelelő releváns kezelésnek vetettek alá;

c) 

a betegséget valószínűsíthetően terjesztő olyan termékek vagy egyéb anyagok, amelyek gyártása vagy kinyerése az adott betegségre a II. mellékletben meghatározott nyomonkövetési időszak előtt történt, amelynek tartamát a gyanú bejelentésének napjától visszafele számítva kell megállapítani;

d) 

a védőkörzetben előállított olyan termékek, amelyek olyan, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból származnak, amelyeket:

i. 

a védőkörzeten kívül tartottak;

ii. 

a védőkörzeten kívül tartottak és vágtak le; vagy

iii. 

a védőkörzeten kívül tartottak és a védőkörzetben vágtak le.

e) 

a származó termékek.

(4)  

Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalmak a (3) bekezdésben említett termékekre akkor alkalmazandók, ha:

a) 

az előállítási folyamat, a tárolás és a szállítás során a termékek nem voltak világosan elkülönítve azoktól a termékektől, amelyek e rendelet értelmében nem szállíthatók ki a korlátozás alatt álló körzetből; vagy

b) 

az illetékes hatóságnak olyan járványügyi bizonyítékok állnak a rendelkezésére, amelyek a betegség e termékekre, termékekről vagy termékeken keresztül történő terjedését támasztják alá.

28. cikk

A védőkörzetben érvényes tilalmaktól való eltérés engedélyezésének általános feltételei

(1)  
A 27. cikkben előírt tilalmaktól eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti állatoknak és termékeknek a 29–38. cikkben említett esetekben történő mozgását az ugyanezen cikkekben előírt egyedi feltételek és az e cikk (2)–(7) bekezdésében megállapított általános feltételek mellett.

Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezheti ezen mozgatásokat, ha előtte értékelte az engedélyezésből adódó kockázatokat, és az értékelés azt mutatta, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elenyésző.

(2)  

Minden engedélyezett mozgatást:

a) 

kizárólag a kijelölt útvonalakon,

b) 

a fő közúti és vasúti útvonalakat előnyben részesítve;

c) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények szomszédságában található területek elkerülésével; valamint

d) 

a rendeltetési létesítményben történő kirakodásig bezárólag kirakodás vagy megállás nélkül kell végrehajtani.

(3)  
A származási létesítmény szerinti illetékes hatóság kijelöli a védőkörzetből vagy a védőkörzetbe történő mozgatás rendeltetési létesítményét. Ha a származási létesítmény szerinti illetékes hatóság nem azonos a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatósággal, a származási létesítmény szerinti illetékes hatóság értesíti a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatóságot a kijelölésről.
(4)  
A származási létesítmény szerinti illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a rendeltetési létesítmény beleegyezik a kijelölésbe, valamint abba, hogy az állatok vagy termékek minden egyes szállítmányát fogadja.
(5)  

Az illetékes hatóság az állatok védőkörzetből történő mozgatásának engedélyezése esetén a következők alapján győződik meg afelől, hogy e mozgatás az A kategóriájú betegség terjedése szempontjából nem jelent kockázatot:

a) 

a létesítményben tartott állatok – ideértve a mozgatandó állatokat is – kedvező eredményt mutató klinikai vizsgálata;

b) 

szükség esetén a létesítményben tartott állatok – ideértve a mozgatandó állatokat is – kedvező eredményt mutató laboratóriumi vizsgálata; valamint

c) 

a 26. cikkben említett látogatások eredménye.

(6)  

Amennyiben az illetékes hatóság engedélyezi a termékek védőkörzetből kifelé irányuló szállítását, elrendeli és felügyeli, hogy:

a) 

a termékeket a teljes gyártási folyamat és a tárolás során elkülönítsék azoktól a termékektől, amelyek e rendelet szerint nem adhatók fel a korlátozás alatt álló körzeten kívülre; valamint

b) 

a termékeket ne szállítsák olyan termékekkel együtt, amelyek e rendelet szerint nem adhatók fel a korlátozás alatt álló körzeten kívülre.

(7)  
Az (1) bekezdés szerinti engedély megadásakor az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a kiegészítő biológiai védelmi intézkedéseket a berakodástól kezdve valamennyi szállítási művelet során alkalmazzák, egészen addig, amíg a kijelölt rendeltetési létesítményben a kirakodás az illetékes hatóság utasításainak megfelelően meg nem történik.

29. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok védőkörzeten belüli, leölés céljából történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzetben található létesítményekből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknak egy olyan vágóhídra történő mozgatását, amely:

a) 

a védőkörzeten belül a származási létesítményekhez a lehető legközelebb található;

b) 

a felügyeleti körzetben található, amennyiben az állatok leölésére a védőkörzetben nincs lehetőség; vagy

c) 

a felügyeleti körzethez a lehető legközelebb található, amennyiben az állatok leölésére a korlátozás alatt álló körzetben nincs lehetőség.

(2)  

Az illetékes hatóság kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezheti az (1) bekezdésben előírt engedélyek alkalmazását:

a) 

a rakodáskor a feladás szerinti illetékes hatóság plombával lezárja a szállítóeszközt, illetve e lezárás e hatóság felügyelete mellett történik;

b) 

a vágóhídon:

i. 

a vágóhíd felelős személye előzetesen értesíti a vágóhíd szerinti illetékes hatóságot a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok fogadásának szándékáról;

ii. 

a vágóhíd szerinti illetékes hatósága megerősíti, hogy az állatok vágást megelőző és vágás utáni húsvizsgálatai nem mutattak A kategóriájú betegségre utaló jeleket;

iii. 

a vágóhíd szerinti illetékes hatóság felügyeli, hogy a vágóhíd felelős személye hatékony eljárásokat alkalmaz annak biztosítására, hogy a védőkörzetből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokat az ilyen állatoktól elkülönítve tartsák és vágják le, vagy külön időpontban – lehetőleg annak a munkanapnak a végén, amikor az állatok megérkeztek – vágják le.

iv. 

a vágóhíd szerinti illetékes hatóság az állatok származási létesítménye szerinti illetékes hatóság felé megerősíti, hogy az állatok levágásra kerültek;

v. 

a vágóhíd szerinti illetékes hatóság felügyeli, hogy a vágóhíd felelős személye gondoskodjon azoknak a helyiségeknek a megtisztításáról és fertőtlenítéséről, ahol az állatokat tartották és levágták, valamint azt, hogy a tisztítást és fertőtlenítést még az előtt befejezzék, hogy ezekben a helyiségekben jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó újabb állatokat tartanának vagy vágnának le; valamint

vi. 

a vágóhíd szerinti illetékes hatóság felügyeli, hogy az ilyen állatok húsának kinyerése megfeleljen a 33. cikkben előírt feltételeknek.

(3)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, védőkörzeten kívül található létesítményekből származó tartott állatok védőkörzetben található vágóhídra történő mozgatását, ha:

a) 

az állatokat a védőkörzetből származó más állatoktól elkülönítve tartják, és azoktól elkülönítve vagy külön időpontban vágják le;

b) 

a kinyert friss hús darabolása, szállítása és tárolása a védőkörzetből származó állatokból nyert friss húsétól elkülönítve történik; valamint

c) 

a szállítóeszközöket az állatok kirakodása után hatósági felügyelet mellett kitisztítják és fertőtlenítik, a 24. cikknek megfelelően.

(4)  
Amennyiben az állati melléktermékek feldolgozása vagy ártalmatlanítása nem megvalósítható egy, annak a tagállamnak a területén található engedélyezett üzemben, ahol a betegség kitört, az illetékes hatóság az 1069/2009/EK rendelet 9. cikkétől eltérve engedélyezheti, hogy az (1), (2) és (3) bekezdések szerint levágott állatokból nyert állati melléktermékeket egy, a saját területén vagy egy másik tagállamban található, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemben dolgozzák fel 3. kategóriába tartozó anyagként az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően.

Amennyiben az első albekezdésben említett állati melléktermékeket egy más tagállamban található üzembe szállítják át, a rendeltetési tagállamnak és a tranzit tagállamnak engedélyeznie kell a feladást, és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak engedélyeznie kell ezen állati melléktermékek 3. kategóriába tartozó anyagként, az 1069/2009/EK rendelet szerint történő feldolgozását és felhasználását.

30. cikk

A baromfik védőkörzetben található létesítményekből történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti naposcsibék védőkörzeten belüli létesítményből egy ugyanazon tagállamban, de lehetőleg a korlátozás alatt álló körzeten kívül található létesítménybe történő mozgatását az alábbi feltételek mellett:

a) 

a korlátozás alatt álló körzetből származó tojásokból kikelt naposcsibék esetében akkor, ha:

i. 

az illetékes hatóság elvégzi vagy felügyeli a szállítóeszköz plombával való lezárását a rakodáskor;

ii. 

a rendeltetési létesítményt az állatok megérkezése után hatósági állatorvosok által végzett hivatalos felügyelet alá helyezik; valamint

iii. 

a korlátozás alatt álló körzeten kívülre történő mozgatás esetén a baromfik legalább 21 napon keresztül a rendeltetési létesítményben maradnak.

b) 

a korlátozás alatt álló körzeten kívülről származó tojásokból kikelt naposcsibék esetében akkor, ha a feladó keltető biztosítani tudja, hogy ezek a tojások nem kerültek érintkezésbe a korlátozás alatt álló körzetből származó más keltetőtojásokkal vagy naposcsibékkel.

(2)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti fiatal tojóbaromfik védőkörzeten belüli létesítményekből egy ugyanazon tagállamban, de lehetőleg a korlátozás alatt álló körzeten kívül található létesítménybe történő mozgatását, ha:

a) 

a rendeltetési létesítményben nincsenek más, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok;

b) 

az illetékes hatóság elvégzi vagy felügyeli a szállítóeszköz plombával való lezárását a rakodáskor;

c) 

a rendeltetési létesítményt az állatok megérkezése után hatósági állatorvosok által végzett hivatalos felügyelet alá helyezik; valamint

d) 

a korlátozás alatt álló körzeten kívülre történő mozgatás esetén az állatok legalább 21 napon keresztül a rendeltetési létesítményben maradnak.

31. cikk

A keltetőtojások védőkörzetben történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti keltetőtojások mozgatását:

a) 

egy védőkörzetben található létesítményből egy ugyanazon tagállamban található keltetőbe; vagy

b) 

egy ugyanazon tagállamban található létesítményből egy, a védőkörzetben található keltetőbe.

(2)  

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezéshez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

a) 

a szülőállományt, amelytől a keltetőtojások származnak, klinikai vizsgálatnak vetették alá, valamint laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételezésnek, melyek eredménye kedvező lett;

b) 

a keltetőtojást és annak csomagolását feladás előtt fertőtlenítették, és a keltetőtojások visszakövetése biztosítható; valamint

c) 

a keltetőtojásokat az illetékes hatóság által plombával lezárt szállítóeszközökben szállítják.

(3)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a keltetőtojásoknak egy védőkörzetben található létesítményből egy ugyanazon tagállamban található, keltetést végző létesítménybe történő mozgatását, amennyiben:

a) 

a szülőállományt, amelytől a keltetőtojások származnak, klinikai vizsgálatnak vetették alá, valamint laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételezésnek, melyek eredménye kedvező lett;

b) 

a rendeltetési létesítményt a tojások kikelését követő 21 napon keresztül hatósági felügyelet alatt tartják;

c) 

a b) pontban említett időszak során a baromfik a rendeltetési létesítményben maradnak; valamint

d) 

a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett követelmények teljesülnek.

32. cikk

A sperma védőkörzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

Az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben – kivéve keltetőkben – tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó sperma mozgatását a fertőzött létesítmény legkorábbi megfertőződésének becsült időpontja után, az alábbi feltételek mellett:

a) 

a védőkörzetben az A kategóriájú betegséghez kapcsolódó valamennyi járványvédelmi intézkedést megszüntették a 39. cikknek megfelelően;

b) 

a spermagyűjtő központban található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó valamennyi tartott állatot klinikai vizsgálatnak, valamint laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételnek vetették alá az A kategóriájú betegség spermagyűjtő központban való jelenlétének kizárása érdekében; valamint

c) 

a donor állatokat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, amelyhez a mintát az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszak után legkorábban hét nappal gyűjtötték (a sperma gyűjtésének napjától számítva), és a vizsgálat eredménye kedvező volt.

33. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból nyert friss hús és nyerstej védőkörzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzetben található létesítményekben tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó friss hús és nyerstej mozgatását, amennyiben:

a) 

feldolgozó létesítménybe mozgatják őket a VII. mellékletben előírt vonatkozó kockázatcsökkentő kezelések egyikének elvégzése céljából; vagy

b) 

baromfi friss húsa esetében:

i. 

a IX. melléklet (1) bekezdésének megfelelően jelöléssel vannak a vágóhídon történő kinyerésüktől kezdődően; valamint

ii. 

nem egy másik tagállamba szánják őket.

(2)  

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett, feldolgozó létesítményekbe történő mozgatásra teljesüljenek a következő feltételek:

a) 

a vágóhídon a friss húst a vágás utáni húsvizsgálatot követően jelöléssel kell ellátni a IX. melléklet 2. pontjának megfelelően, és a jelölésnek a húson annak kezeléséig meg kell maradnia;

b) 

a friss húsnak és a nyerstejnek a származási létesítményből a feldolgozó létesítménybe történő mozgatását plombával lezárt konténerekben kell végezni; valamint

c) 

a feldolgozó létesítménynek ugyanabban a korlátozás alatt álló körzetben vagy a korlátozás alatt álló körzethez a lehető legközelebb kell lennie, és hatósági állatorvosi felügyelet mellett kell működnie.

34. cikk

Az emberi fogyasztásra szánt tojások védőkörzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

Az illetékes hatóság engedélyezheti az emberi fogyasztásra szánt tojások védőkörzetben található létesítményekből az ugyanazon tagállamon belül található következő rendeltetési helyekre történő mozgatását:

a) 

a legközelebbi csomagolóközpontba, amennyiben a tojások:

i. 

egyszer használatos csomagolásban vannak elhelyezve; vagy

ii. 

olyan csomagolásban vannak elhelyezve, amely az adott A kategóriájú betegség kórokozójának elpusztítását lehetővé tevő módon tisztítható és fertőtleníthető.

b) 

a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezete szerinti, tojásterméket előállító létesítménybe, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) II. melléklete XI. fejezetével összhangban álló kezelés céljából.

35. cikk

A tárgya – ideértve az almot és a használt almot is – védőkörzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

Az illetékes hatóság csak azután engedélyezheti a trágyának – ideértve az almot és a használt almot is – a védőkörzetben elhelyezkedő létesítményekből az ugyanazon tagállamban található kijelölt hulladéklerakóba ártalmatlanítás céljából történő mozgatását, ha a feldolgozás az 1069/2009/EK rendeletet 13. cikkének c) pontja szerint megtörtént.

36. cikk

A növényi eredetű takarmány-alapanyagok és a szalma védőkörzetből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

Az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzetben előállított növényi eredetű takarmány-alapanyagok és szalma mozgatását, amennyiben azokat:

a) 

olyan helyszíneken állították elő, ahol nem tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat;

b) 

olyan takarmányfeldolgozó létesítményben állították elő, ahol nem tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat, és a növényi eredetű nyersanyag:

i. 

az a) pontban említett helyszínekről származik; vagy

ii. 

a védőkörzeten kívülről származik.

c) 

a védőkörzeten belüli felhasználásra szánják; vagy

d) 

legalább egy, a VIII. melléklet szerinti kockázatcsökkentő kezelésnek alávetették.

37. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és termékek állati melléktermékeket feldolgozó üzembe történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok védőkörzetben elhelyezkedő létesítményekből olyan, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemekbe történő mozgatását, ahol:

a) 

a tartott állatokat azonnal leölik; valamint

b) 

az így keletkező állati melléktermékeket az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítják.

(2)  
Az illetékes hatóság engedélyezheti a termékeknek a védőkörzetben található létesítményekből és más helyszínekről állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett olyan üzemekbe történő mozgatását, ahol azokat az 1069/2009/EK rendeletének megfelelően ártalmatlanítják vagy feldolgozzák.

38. cikk

Élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy a védőkörzet egyéb releváns helyszínein – beleértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóság a 25. cikkben és a 27–38. cikkben említett vonatkozó intézkedéseket alkalmazza a védőkörzetben található élelmiszer- és takarmányipari vállalkozások, határállomások, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények és minden más releváns helyszín esetében, ideértve a szállítóeszközöket is.
(2)  
Az (1) bekezdésben említett létesítményekben és helyszíneken az illetékes hatóság az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat az A kategóriájú betegség védőkörzeten belüli, illetve onnan kiinduló terjedésének megakadályozása céljából.

39. cikk

A járványvédelmi intézkedések időtartama a védőkörzetben

(1)  

Az illetékes hatóság csak akkor szüntetheti meg az e fejezet 1. és 2. szakaszában foglalt intézkedéseket, ha a X. mellékletben előírt minimális időtartam letelt, valamint teljesülnek az alábbi feltételek:

a) 

a fertőzött létesítményben elvégezték az előzetes tisztítást és fertőtlenítést és adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést a 15. cikkel összhangban; valamint

b) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat a védőkörzet minden jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítményében klinikai – és szükség esetén laboratóriumi – vizsgálatoknak vetették alá a 26. cikknek megfelelően, és e vizsgálatok kedvező eredményt hoztak.

(2)  

Amennyiben az adott A kategóriájú betegséget az (EU) 2018/1882 rendeletben említett, jegyzékbe foglalt vektor terjeszti, az illetékes hatóság:

a) 

a védőkörzetben eseti alapon és a betegség terjedését befolyásoló valamennyi tényező figyelembevételével megállapítja az intézkedések időtartamát; valamint

b) 

rendelkezik szentinelállatok bevezetéséről.

(3)  
Az (1) bekezdésben említett intézkedések megszüntetése után az e fejezet 3. szakaszában foglalt intézkedéseket a védőkörzetben legalább a X. mellékletben meghatározott kiegészítő időtartamig kell alkalmazni.



3. szakasz

Járványvédelmi intézkedések a felügyeleti körzetben

40. cikk

A felügyeleti körzetben található létesítményekben alkalmazandó intézkedések

Az illetékes hatóság haladéktalanul elrendeli a 25. cikkben foglalt intézkedések alkalmazását a felügyeleti körzetben található valamennyi olyan létesítményben, ahol jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartanak.

41. cikk

Hatósági állatorvosi látogatások a felügyeleti körzetben található létesítményekben

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy 26. cikknek és az I. melléklet A.3. pontjának megfelelően hatósági állatorvosi látogatásokra kerüljön sor a felügyeleti körzetben található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó kiválasztott létesítményekben.

42. cikk

Tilalmak bizonyos tevékenységekkel kapcsolatban, ideértve az állatok, termékek és egyéb anyagok felügyeleti körzeten belüli és felügyeleti körzetből vagy felügyeleti körzetbe történő mozgatását

Az illetékes hatóság a 27. cikknek megfelelően alkalmazza a tilalmakat, a mentességeket és az eltéréseket a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokhoz és az azokból származó termékekhez és az egyéb anyagokhoz kapcsolódó, a felügyeleti körzetből kifelé és a felügyeleti körzetbe irányuló tevékenységekre, ideértve a mozgatást is.

43. cikk

A 42. cikkben foglalt tilalmak alóli mentességek engedélyezésének általános feltételei

(1)  
A 42. cikktől eltérve az illetékes hatóság csak a 44–52. cikkben említett esetekben, valamint az ugyanezen cikkekben előírt egyedi feltételek és az e cikk (2)–(7) bekezdésében megállapított általános feltételek mellett hagyhatja jóvá állatok és termékek mozgatását.

Az engedélyezés előtt az illetékes hatóság értékeli az engedélyezésből adódó kockázatokat. Az értékelésnek azt kell mutatnia, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elenyésző.

(2)  

Minden engedélyezett mozgatást:

a) 

a fő közúti és vasúti útvonalakat előnyben részesítve;

b) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények szomszédságában található területek elkerülésével; valamint

c) 

a rendeltetési létesítményben történő kirakodásig bezárólag kirakodás vagy megállás nélkül kell végrehajtani.

(3)  
A származási létesítmény szerinti illetékes hatóság kijelöli a felügyeleti körzetből vagy a felügyeleti történő mozgatás rendeltetési létesítményét. Ha az illetékes hatóság nem azonos a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatósággal, az illetékes hatóság értesíti a rendeltetési létesítmény szerinti illetékes hatóságot a kijelölésről.
(4)  
A származási létesítmény szerinti illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a rendeltetési létesítmény beleegyezik a kijelölésbe, valamint abba, hogy az állatok vagy termékek minden egyes szállítmányát fogadja.
(5)  

Az illetékes hatóság az állatok felügyeleti körzetből történő mozgatásának engedélyezése esetén a következők alapján győződik meg afelől, hogy e mozgatás az A kategóriájú betegség terjedése szempontjából nem jelent kockázatot:

a) 

a létesítményben tartott állatok – ideértve a mozgatandó állatokat is – kedvező eredményt mutató klinikai vizsgálata;

b) 

szükség esetén a létesítményben tartott állatok – ideértve a mozgatandó állatokat is – kedvező eredményt mutató laboratóriumi vizsgálata; valamint

c) 

az e rendelet 41. cikkében említett látogatások eredménye, ha rendelkezésre áll.

(6)  

Amennyiben az illetékes hatóság engedélyezi a termékek felügyeleti körzetből kifelé irányuló szállítást, meggyőződik arról, hogy:

a) 

a termékeket a teljes gyártási folyamat és a tárolás során elkülönítve voltak azoktól a termékektől, amelyek e rendelet szerint nem adhatók fel a korlátozás alatt álló körzeten kívülre;

b) 

a termékeket nem szállítják olyan termékekkel együtt, amelyek e rendelet szerint nem adhatók fel a korlátozás alatt álló körzeten kívülre.

(7)  
Az (1) bekezdés szerinti eltérések megadásakor az illetékes hatóság biztosítja, hogy a kiegészítő biológiai védelmi intézkedéseket a berakodástól kezdve valamennyi szállítási művelet során alkalmazzák, egészen addig, amíg a kijelölt rendeltetési létesítményben a kirakodás az illetékes hatóság utasításainak megfelelően meg nem történik.

44. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok felügyeleti körzetben, körzetből és körzetbe levágás céljából történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknak egy olyan vágóhídra történő mozgatását, amely:

a) 

a korlátozás alatt álló körzeten belül a származási létesítményekhez a lehető legközelebb található; vagy

b) 

a korlátozás alatt álló körzeten kívül a felügyeleti körzethez a lehető legközelebb található, amennyiben az állatok levágására a korlátozás alatt álló körzetben nincs lehetőség, és amennyiben előzetes kockázatértékelésre sor került.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett állatokból származó húsra a 49. cikkben előírt intézkedések érvényesek.
(3)  
Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzeten kívülről származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoknak a felügyeleti körzetben található vágóhídra történő mozgatását.
(4)  
Amennyiben az állati melléktermékek feldolgozása vagy ártalmatlanítása nem megvalósítható annak a tagállamnak a területén található engedélyezett üzemben, ahol a betegség kitört, az illetékes hatóság engedélyezheti az (1), (2) és (3) bekezdések szerint levágott állatokból nyert állati melléktermékek 3. kategóriába tartozó anyagként történő feldolgozását és felhasználását az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően egy, a saját területén vagy más tagállamban található, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemben.

Amennyiben az első albekezdésben említett állati melléktermékeket egy más tagállamban található üzembe szállítják át, a rendeltetési tagállamnak és a tranzit tagállamnak engedélyeznie kell a feladást, és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak engedélyeznie kell ezen állati melléktermékek 3. kategóriába tartozó anyagként, az 1069/2009/EK rendelet szerint történő feldolgozását és felhasználását.

45. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott patások felügyeleti körzetben található létesítményekből történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott patások mozgatását a felügyeleti körzetben található legelőkre, amennyiben:

a) 

a 15. cikkben említett előzetes tisztítás és fertőtlenítés elvégzését és annak jóváhagyását követően legalább 15 nap eltelt; valamint

b) 

az állatok nem kerülnek érintkezésbe más létesítményekből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokkal.

(2)  
Kockázatértékelés elvégzését követően az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott patásoknak egy a felügyeleti körzetben vagy azon kívül található, ugyanazon ellátási lánc részét képező létesítménybe történő mozgatását, ha az a termelési ciklusnak a levágás előtti lezárása céljából történik. Ha a rendeltetési létesítmény a felügyeleti körzeten kívül található, az illetékes hatóság a létesítményben a 40. cikkben, a 41. cikkben és 42. cikkben foglalt intézkedéseket alkalmazza, amíg a származási felügyeleti körzetben még fenn vannak tartva a járványvédelmi intézkedések az 55. cikkben foglaltaknak megfelelően.

46. cikk

A baromfik felügyeleti körzetben található létesítményekből történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetből származó naposcsibék mozgatását:

a) 

olyan létesítményekbe, amelyek ugyanazon tagállamban találhatók, ahol az állatok a felügyeleti körzetben található létesítményekből származó tojásokból kikeltek, amennyiben:

i. 

a rendeltetési létesítményt az állatok megérkezése után hatósági felügyelet alá helyezik; valamint

ii. 

a korlátozás alatt álló körzeten kívülre történő mozgatás esetén az állatok legalább 21 napon keresztül a rendeltetési létesítményben maradnak.

b) 

olyan létesítményekbe, amelyek ugyanazon tagállamban találhatók, ahol az állatok a korlátozás alatt álló körzeten kívülről származó tojásokból kikeltek, amennyiben a feladó keltető biztosítani tudja, hogy ezek a tojások nem kerültek érintkezésbe a korlátozás alatt álló körzetekben tartott állatoktól származó más keltetőtojásokkal vagy naposcsibékkel.

(2)  

Az illetékes hatóságok engedélyezhetik fiatal tojóbaromfiknak a felügyeleti körzetben elhelyezkedő létesítményekből ugyanazon tagállamban található létesítményekbe történő mozgatását, ha:

a) 

a rendeltetési létesítményben nincsenek más, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok;

b) 

a rendeltetési létesítményt a fiatal tojóbaromfi megérkezése után hatósági felügyelet alá helyezik; valamint

c) 

a baromfik legalább 21 napon keresztül a rendeltetési létesítményben maradnak.

47. cikk

Keltetőtojások felügyeleti körzetben található létesítményekből és létesítményekbe történő bizonyos mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a keltetőtojásoknak egy ugyanazon tagállamban található létesítményből történő mozgatását:

a) 

egy, a felügyeleti körzetben található keltetőbe; vagy

b) 

egy, a felügyeleti körzetben található, keltetést végző létesítménybe.

(2)  
Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezheti keltetőtojásoknak a felügyeleti körzetben található létesítményből egy ugyanazon tagállam területén található keltetőbe vagy egy ugyanazon tagállam területén található, keltetést végző létesítménybe történő mozgatását, ha a keltetőtojásokat és csomagolásukat a feladás előtt fertőtlenítik és a tojások visszakereshetősége biztosítható.

48. cikk

A sperma felügyeleti körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben – kivéve keltetőkben – tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó sperma mozgatását a fertőzött létesítmény legkorábbi megfertőződésének becsült időpontja után, amennyiben:

a) 

a felügyeleti körzetben az adott A kategóriájú betegséghez kapcsolódó valamennyi járványvédelmi intézkedést megszüntettek a 55. cikknek megfelelően;

b) 

a spermagyűjtő központban található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó valamennyi tartott állatot klinikai vizsgálatnak, valamint laboratóriumi vizsgálatok céljából mintavételnek vetettek alá az A kategóriájú betegség spermagyűjtő központban való jelenlétének kizárása érdekében;

c) 

a donor állatokat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, amelyhez olyan mintát használtak, amelyet az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszak után legkorábban hét nappal gyűjtöttek (a sperma gyűjtésének napjától számítva), és e vizsgálat eredménye kedvező volt.

49. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból nyert friss hús és nyerstej felügyeleti körzetben található létesítményekből kifelé történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetben található létesítményekben tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó friss hús és nyerstej mozgatását, amennyiben teljesül az alábbiak egyike:

a) 

a friss húst, illetve nyerstejet feldolgozólétesítménybe mozgatják a VII. mellékletben előírt kockázatcsökkentő kezelések egyikének elvégzése céljából; vagy

b) 

a friss hús baromfitól származik.

(2)  

Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak céljából mozgatott friss húsra és nyerstejre teljesüljenek a következő feltételek:

a) 

a friss húst a vágóhídon történő kinyeréskor jelöléssel látják el a IX. mellékletnek megfelelően, és a jelölés a húson annak kezeléséig megmarad; valamint

b) 

a kezelést olyan létesítményben végzik el, amely ugyanabban a korlátozás alatt álló körzetben vagy a korlátozás alatt álló körzethez a lehető legközelebb található, és hatósági állatorvosi felügyelet mellett működik.

50. cikk

Az emberi fogyasztásra szánt tojások felügyeleti körzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti az emberi fogyasztásra szánt tojásoknak a felügyeleti körzetben található létesítményekből egy ugyanazon tagállamban található csomagolóközpontba történő mozgatását, amennyiben a tojások:

a) 

egyszer használatos csomagolásban vannak elhelyezve; vagy

b) 

olyan csomagolásban vannak elhelyezve, amely az adott A kategóriájú betegség kórokozójának elpusztítását lehetővé tevő módon tisztítható és fertőtleníthető.

(2)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti az emberi fogyasztásra szánt tojásoknak a felügyeleti körzetben található létesítményekből egy ugyanazon tagállamban található, tojásterméket előállító létesítménybe történő mozgatását, amennyiben:

a) 

a tojástermékeket előállító létesítmény megfelel a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltaknak; valamint

b) 

a tojások tojástermékeket előállító létesítménybe történő mozgatásának célja a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban álló kezelés.

51. cikk

A tárgya – ideértve az almot használt almot is – felügyeleti körzetben található létesítményekből történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

Az illetékes hatóság engedélyezheti a trágya – ideértve az almot és a használt almot is – felügyeleti körzetben található létesítményekből történő mozgatását:

a) 

feldolgozás nélkül egy olyan hulladéklerakóba, amelyet az illetékes hatóság korábban e célra engedélyezett és amely ugyanazon felügyeleti körzetben található; vagy

b) 

feldolgozást követően egy olyan hulladéklerakóba, amelyet az illetékes hatóság korábban e célra engedélyezett és amely ugyanazon tagállam területén található.

52. cikk

A felügyeleti körzetből származó növényi eredetű takarmány-alapanyagok és szalma mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

Az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyeleti körzetben előállított növényi eredetű takarmány-alapanyagok és szalma mozgatását, amennyiben a takarmány-alapanyag, illetve a szalma:

a) 

olyan helyszínen került előállításra, ahol nem tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat és amely nem takarmány-feldolgozó létesítmény;

b) 

olyan takarmány-feldolgozó létesítményben került előállításra, ahol nem tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat, és a növényi eredetű nyersanyag:

i. 

az a) pont szerinti helyszínről származik; vagy

ii. 

a felügyeleti körzeten kívülről származik.

c) 

a felügyeleti körzeten belüli felhasználásra van szánva;

d) 

a VIII. mellékletnek megfelelő kockázatcsökkentő kezelések legalább egyikének alá lett vetve.

53. cikk

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok és termékek engedélyezett üzembe történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok felügyeleti körzetben található létesítményekből történő mozgatását olyan, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemekbe, ahol:

a) 

a tartott állatokat azonnal leölik; valamint

b) 

az így keletkező állati melléktermékeket az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítják.

(2)  
Az illetékes hatóság engedélyezheti termékek mozgatását a felügyeleti körzetben elhelyezkedő létesítményekből és más helyszínekről olyan, állati melléktermékek feldolgozásának vagy ártalmatlanításának céljára engedélyezett üzemekbe, ahol ártalmatlanításuk vagy feldolgozásuk az 1069/2009/EK rendeletének megfelelően történik.

54. cikk

Élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy a felügyeleti körzet egyéb releváns helyszínein – beleértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóság a 40. cikkben és a 42–53. cikkben említett vonatkozó intézkedéseket alkalmazza a felügyeleti körzetben található élelmiszer- és takarmányipari vállalkozások, határállomások, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények és minden más releváns helyszín esetében, ideértve a szállítóeszközöket is.
(2)  
Az (1) bekezdésben említett létesítményekben és helyszíneken az illetékes hatóság az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat az A kategóriájú betegség felügyeleti körzeten belüli, illetve onnan kiinduló terjedésének megakadályozása céljából.

55. cikk

A járványvédelmi intézkedések időtartama a felügyeleti körzetben

(1)  

Az illetékes hatóság csak akkor szüntetheti meg a felügyeleti körzetben az e fejezet 1. és 3. szakasza szerint alkalmazott járványvédelmi intézkedéseket, ha a XI. mellékletben előírt időtartam letelt, és teljesülnek az alábbi feltételek:

a) 

a 39. cikkben foglalt követelményeknek eleget tettek a védőkörzetben; valamint

b) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények közül reprezentatív számú létesítményben hatósági állatorvosi látogatásra került sor a 41. cikkel összhangban, és e látogatások eredménye kedvező volt.

(2)  

Amennyiben az adott A kategóriájú betegséget az (EU) 2018/1882 rendeletben említett, jegyzékbe foglalt vektor terjeszti, az illetékes hatóság:

a) 

a felügyeleti körzetben eseti alapon állapíthatja meg az intézkedések időtartamát, figyelembe véve a betegség terjedésének kockázatát befolyásoló tényezőket; valamint

b) 

rendelkezhet szentinelállatok bevezetéséről.



4. szakasz

A korlátozás alatt álló körzetben a betegség újabb kitörései esetén alkalmazható eltérések

56. cikk

Eltérések az állatok korlátozás alatt álló körzetben történő mozgatásának tilalmától korlátozó intézkedések fenntartása esetén

(1)  

Ha az A kategóriájú betegség további kitöréseinek hatósági megerősítése miatt az állatok mozgatásának 27. cikkben és 42.cikkben előírt tilalmát a XI. mellékletben meghatározott időtartamon túl fenntartják, az illetékes hatóság kivételes körülmények között engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményből történő mozgatását, ha az adott esetekre nem vonatkoznak a 27. cikkben és a 42. cikkben foglalt eltérések, amennyiben:

a) 

a felelős személy indokolással ellátott kérelmet nyújtott be az engedélyezés iránt;

b) 

az engedélyezés előtt megtörtént az engedélyezésből adódó kockázatok értékelése, és az értékelés azt mutatja, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elenyésző;

c) 

a hatósági állatorvosok klinikai vizsgálatokat végeztek és laboratóriumi vizsgálatok céljából mintákat vettek a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokból, többek között a mozgatandó állatokból is, és e vizsgálatok eredménye kedvező volt.

(2)  
Az állatok (1) bekezdés szerinti mozgatásának engedélyezése esetén az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy a szállítás megfelel a 24. cikkben megállapított követelményeknek.



III. FEJEZET

Korlátozás alatt álló körzetekben található létesítmények szárazföldi állatokkal történő újratelepítése

57. cikk

A fertőzött létesítmény újratelepítésének engedélyezésére vonatkozó feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság kizárólag akkor engedélyezi a fertőzött létesítmény újratelepítését, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) 

a végső tisztítást és fertőtlenítést, valamint adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést:

i. 

a IV. melléklet A. és C. pontjában előírt eljárásoknak megfelelően, a megfelelő biocid termékek alkalmazása mellett végezték el annak biztosítása érdekében, hogy az adott A kategóriájú betegség kórokozója elpusztuljon; valamint

ii. 

megfelelően dokumentálták.

b) 

eltelt az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszak, amelynek tartamát az a) pontban előírt végső tisztítás és fertőtlenítés elvégzésének a napjától számítva kell meghatározni.

(2)  
Az illetékes hatóság felügyeli, hogy a fertőzött létesítményben a végső tisztítást és fertőtlenítést, valamint adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezést az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek megfelelően végezzék.
(3)  
Az illetékes hatóság nem engedélyezi a belépést a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok legelőjére mindaddig, amíg a legelő szennyezettnek minősül; ezt az időtartamot kockázatértékelés elvégzését követően kell meghatározni.
(4)  

Ha az (1) bekezdésben említett végső tisztítás és fertőtlenítés, valamint adott esetben a rovarok és rágcsálók elleni védekezés kellően megalapozott indokok miatt nem zajlott le maradéktalanul a fertőzött létesítményben, az illetékes hatóság az (1) bekezdéstől eltérve engedélyezheti az újratelepítést, amennyiben:

a) 

legalább 3 hónap eltelt a 15. cikkben említett előzetes tisztítás és fertőtlenítés elvégzése óta; valamint

b) 

az engedélyezés előtt az illetékes hatóság értékelte az adott engedélyezésből adódó kockázatokat, és az értékelés azt mutatja, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elhanyagolható mértékű.

58. cikk

Eltérés az 55. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt követelményektől

Amennyiben hatósági megerősítést nyert, hogy A kategóriájú betegség tört ki élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, gyűjtőállomásokon, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy bármely más releváns helyszínen, ideértve a szállítóeszközöket is, az illetékes hatóság engedélyezheti jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok vágás, összegyűjtési műveletek, vizsgálat vagy szállítás céljából történő ismételt behozatalát 24 órával azután, hogy:

a) 

végrehajtották a 12. cikkben, 14. cikkben, 15. cikkben, 17. cikkben, 18. cikkben és az 57. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedéseket; valamint

b) 

végrehajtottak minden, az illetékes hatóság által a konkrét helyzethez igazított kiegészítő intézkedést.

59. cikk

A fertőzött létesítmények jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokkal történő újratelepítésére vonatkozó követelmények

(1)  
Az illetékes hatóság felügyeli, hogy a fertőzött létesítmény jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokkal történő újratelepítése ezen cikk rendelkezéseinek megfelelően történjen.
(2)  

Az újratelepítés céljára szánt, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok(at):

a) 

nem származhatnak olyan létesítményből, amelyre a III. fejezetben előírt korlátozások vonatkoznak; valamint

b) 

a létesítménybe való behozataluk előtt kötelezően alá kell vetni egy laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavételnek a betegség jelenlétének kizárása érdekében, és e vizsgálatnak kedvező eredményt kell mutatnia.

(3)  

A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a mintákat:

a) 

a létesítménybe behozandó összes állat reprezentatív számú egyedéből kell gyűjteni, amennyiben valamennyi állat behozatala ugyanabban az időpontban történik és az összes állat ugyanabból a származási létesítményből érkezik; vagy

b) 

minden egyes szállítmány reprezentatív számú egyedéből kell gyűjteni, amennyiben valamennyi állat behozatala különböző időpontban történik vagy az állatok különböző származási létesítményekből érkeznek.

Naposcsibék esetében az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem kerül sor a (2) bekezdés b) pontjában említett, laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavételre.

(4)  

Az újratelepítésre szánt, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok létesítményekbe történő bevitele a következőképpen történik:

a) 

a fertőzött létesítmény valamennyi járványügyi egységére és épületére kiterjedően;

b) 

lehetőség szerint ugyanabban az időpontban, vagy az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszakon belül (az első állat behozatalának napjától számítva); vagy

c) 

szabadban való tartást folytató létesítményeknél, vagy abban az esetben, ha az a) pontban előírt követelmény gyakorlati szempontból nem célszerű, olyan szentinelállatok használatával, amelyeket a létesítménybe történő bevitel előtt laboratóriumi vizsgálatok céljából mintavételnek vetettek alá, és e vizsgálatok az adott A kategóriájú betegség vonatkozásában kedvező eredményt mutattak.

(5)  

A hatósági állatorvosok legalább az adott betegség vonatkozásában a II. mellékletben megállapított nyomonkövetési időszak utolsó napján – számítva az első állat bevitelének napjától és mindenféleképpen még az e naptól számított 30 nap eltelte előtt – ellátogatnak a fertőzött létesítménybe és elvégzik legalább a következőket:

a) 

okmányellenőrzések, ideértve a termelési, egészségügyi és nyomonkövethetőségi nyilvántartások elemzését;

b) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok klinikai vizsgálata; valamint

c) 

laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavétel az állatokból az adott A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához.

(6)  
A létesítménybe belépő vagy onnan kilépő személyeknek minden esetben be kell tartaniuk az adott A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére szolgáló megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket.
(7)  
A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok csak abban az esetben hagyhatják el a létesítményt, ha az illetékes hatóság azt engedélyezte, és ha az (5) bekezdés c) pontja szerinti laboratóriumi vizsgálat kedvező eredményt mutatott.
(8)  

Az állatok létesítményben történő elhelyezésének időpontjától az újratelepítés 61. cikk szerinti befejeztéig a felelős személy:

a) 

naprakész nyilvántartást vezet a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok egészségügyi és termelési adatairól; valamint

b) 

haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot a termelési adatokban beállt minden jelentős változásról és minden egyéb rendellenességről.

(9)  
Amennyiben szokatlan mortalitást vagy az adott A kategóriájú betegség klinikai tüneteit jelentik a (8) bekezdésben említett időszakban az illetékes hatóságnak, a hatósági állatorvosok az adott A kategóriájú betegség jelenlétének kizárása céljából haladéktalanul mintákat gyűjtenek laboratóriumi vizsgálat céljából.
(10)  
Az illetékes hatóság a körülhatárolt létesítményeket mentesítheti az (1)–(9) bekezdésben előírt egy vagy több rendelkezés alól azt követően, hogy elvégezte a mentességből fakadó kockázatok értékelését, és az azt mutatja, hogy az A kategóriájú betegség terjedésének kockázata elenyésző.

60. cikk

A fertőzött létesítmény újratelepítésére vonatkozó további követelmények

(1)  
Az illetékes hatóság a fertőzött létesítmény jegyzékbe foglalt tartott fajokhoz tartozó állatoktól eltérő állatokkal történő újratelepítését az adott A kategóriájú betegség terjedésének kockázatát és a vektor perzisztenciájának kockázatát figyelembe véve engedélyezi.
(2)  
A 7. és 9. cikk (4) bekezdésében előírt megelőző célú leölés alkalmazása esetén az illetékes hatóság az 57. és 59. cikkben foglalt rendelkezések bármelyikét vagy mindegyikét kiterjesztheti.

61. cikk

A fertőzött létesítmény újratelepítésének befejezte és a járványvédelmi intézkedések megszüntetése a fertőzött létesítményben

(1)  
A fertőzött létesítmény újratelepítése akkor tekintendő befejezettnek, amikor az 57. és 59. cikkekben – és adott esetben a 60. cikkben – előírt intézkedések sikeresen lezárultak.
(2)  
Ha az újratelepítés az (1) bekezdés szerint befejezettnek minősül, az illetékes hatóság megszünteti a fertőzött létesítményben az e rendelettel összhangban alkalmazott valamennyi járványvédelmi intézkedést.



IV. FEJEZET

JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK JEGYZÉKBE FOGLALT FAJOKHOZ TARTOZÓ VADON ÉLŐ ÁLLATOK ESETÉBEN

62. cikk

Intézkedések A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokban való jelenlétének gyanúja esetén

(1)  
Amennyiben A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében való jelenlétének gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság haladéktalanul vizsgálatot végez a jegyzékbe foglalt, gyaníthatóan felmerült betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.
(2)  
Az (1) bekezdésben említett vizsgálat során az illetékes hatóság az A kategóriájú betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása érdekében megszervezi legalább a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó kilőtt vagy elhullva talált vadon élő állatok kórbonctani vizsgálatát és a laboratóriumi vizsgálat céljából végzett mintagyűjtést.
(3)  

Azon elhullott vadon élő állatok testével kapcsolatban, amelyekben gyaníthatóan jelen van az adott A kategóriájú betegség, az illetékes hatóság– függetlenül attól, hogy az állatokat leölték vagy elhullva találták-e – megbizonyosodik arról, hogy:

a) 

az elhullott vadon élő állatok teljes testének vagy annak részeinek ártalmatlanítását vagy feldolgozását az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően elvégzik; valamint

b) 

amennyiben megvalósítható, minden olyan anyagot, amely érintkezésbe került elhullott vadon élő állatok testével vagy abból származó melléktermékkel, és ezért valószínűsíthetően szennyezett, tisztításnak és fertőtlenítésnek vetnek alá, vagy az utasításoknak megfelelően és hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítanak.

63. cikk

Valamely A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében való kitörése esetén alkalmazandó intézkedések

(1)  

Amennyiben hatósági megerősítést nyer egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében való kitörése az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint, az illetékes hatóság a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében a következők alapján határozhatja meg a fertőzött körzetet:

a) 

a betegségleírás;

b) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok becsült populációja;

c) 

az adott A kategóriájú betegség terjedéséhez hozzájáruló kockázati tényezők, különös tekintettel az A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítményekbe történő behurcolásának kockázatára;

d) 

a mintavétel eredményei; valamint

e) 

egyéb releváns tényezők.

(2)  

Azon vadon élő állatok testével kapcsolatban, amelyekben megállapításra került az adott A kategóriájú betegség jelenléte, az illetékes hatóságnak – függetlenül attól, hogy az állatokat leölték vagy elhullva találták-e – meg kell bizonyosodnia arról, hogy:

a) 

az elhullott vadon élő állatok teljes testének vagy annak részeinek ártalmatlanítása vagy feldolgozása az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően megtörtént; valamint

b) 

amennyiben megvalósítható, minden olyan anyagot, amely érintkezésbe került elhullott vadon élő állatok testével vagy abból származó melléktermékkel, és ezért valószínűsíthetően szennyezett, tisztításnak és fertőtlenítésnek vetnek alá, vagy az utasításoknak megfelelően és hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítanak.

(3)  

Az illetékes hatóság módosíthatja az eredeti fertőzött körzet határait:

a) 

az adott A kategóriájú betegség továbbterjedésének megfékezése érdekében; valamint

b) 

ha megállapítást nyer az A kategóriájú betegség vadon élő állatok körében történő újabb kitörése.

(4)  
Az illetékes hatóságnak haladéktalanul tájékoztatja a betegség kitöréséről és az elfogadott járványvédelmi intézkedésekről a felelős személyeket, a klinikai állatorvosokat, a vadászokat, a többi érintett illetékes hatóságot és minden más érintett természetes vagy jogi személyt.

64. cikk

A fertőzött körzetben alkalmazandó intézkedések

(1)  
A 63. cikknek megfelelően meghatározott fertőzött körzetben az illetékes hatóság megszervezi a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó kilőtt vagy elhullva talált vadon élő állatok kórbonctani vizsgálatát, amely szükség esetén laboratóriumi vizsgálatok céljából végzett mintavételt is magában foglal.
(2)  

A fertőzött körzetben az illetékes hatóság végrehajtja legalább a következőket:

a) 

kockázatcsökkentő és megerősített biológiai védelmi intézkedéseket hajt végre az A kategóriájú betegségnek a fertőzött állatokról és a fertőzött körzetről a nem fertőzött állatokra vagy az emberre történő átterjedésének megakadályozása érdekében;

b) 

megtiltja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok és az azokból származó állati eredetű termékek mozgását és mozgatását az (EU) 2020/688 felhatalamazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 5 ) foglaltak szerint; valamint

c) 

megbizonyosodik arról, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott vadon élő állatok összes testének vagy azok valamennyi részének – függetlenül attól, hogy az állatokat leölték vagy elhullva találták-e – ártalmatlanítása vagy feldolgozása az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően megtörténik.

65. cikk

A fertőzött körzetben alkalmazandó kiegészítő intézkedések

Az A kategóriájú betegség terjedésének megakadályozása érdekében az illetékes hatóság a fertőzött körzetben:

a) 

szabályozhatja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok mozgatását;

b) 

szabályozhatja a vadászati tevékenységeket és a szabadban folytatott egyéb tevékenységeket;

c) 

korlátozhatja a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok etetését; valamint

d) 

mentesítési tervet dolgozhat ki és hajthat végre a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében előforduló A kategóriájú betegség vonatkozásában, ha a járványügyi helyzet ezt megköveteli.

66. cikk

Operatív szakértői csoport

Amennyiben valamely A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok körében történő kitörése hatósági megerősítést nyer, és amennyiben az illetékes hatóság a 63. cikk szerint meghatároz egy fertőzött körzetet, az illetékes hatóság felállít egy, az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikke szerinti operatív szakértői csoportot, amely a következőkben segíti az illetékes hatóságot:

a) 

a járványügyi helyzetnek és annak fejlődésének az értékelése;

b) 

a fertőzött körzet meghatározása;

c) 

a fertőzött körzetben e fejezettel összhangban alkalmazandó megfelelő intézkedések kidolgozása és ezen intézkedések időtartamának megállapítása; valamint

d) 

adott esetben mentesítési terv kidolgozása.

67. cikk

Az intézkedések időtartama a fertőzött körzetben

Az illetékes hatóság mindaddig fenntartja a fertőzött körzetben az e fejezet szerinti intézkedéseket, amíg a járványügyi információk azt nem mutatják, hogy az adott, vadon élő populáció már nem hordozza egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítményekbe történő behurcolásának kockázatát, és az operatív csoport az intézkedések megszüntetését nem javasolja.



V. FEJEZET

JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK B ÉS C KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK ESETÉN SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKNÁL

68. cikk

Előzetes járványvédelmi intézkedések, amelyek abban az esetben alkalmazandók, ha az illetékes hatóság B vagy C kategóriájú betegség jelenlétét gyanítja betegségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamokban vagy körzetekben

Amennyiben B vagy C kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) vagy (4) bekezdésében foglaltak szerint olyan tagállamokban vagy körzetekben, amelyek az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében vagy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 84. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően betegségtől mentes minősítést kaptak, az illetékes hatóság a következő jogszabályokban előírt intézkedéseket alkalmazza:

a) 

Brucella abortus, B. melitensis, B. suis általi fertőzöttség, Mycobacterium tuberculosis komplex általi fertőzöttség, enzootikus szarvasmarha-leukózis, szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze, valamint az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség és szarvasmarha vírusos hasmenése esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 21., 22. és 23. cikke;

b) 

veszettséggel való fertőzöttség esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikke; valamint

c) 

a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 41. cikke.

69. cikk

B vagy C kategóriájú betegségek jelenlétének megállapítása esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések

Amennyiben megállapításra kerül egy B vagy C kategóriájú betegség jelenléte az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) pontjában foglaltak szerint olyan tagállamokban vagy körzetekben, amelyek az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében vagy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 84. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően betegségtől mentes minősítést kaptak, az illetékes hatóság a következő jogszabályokban előírt intézkedéseket alkalmazza:

a) 

Brucella abortus, B. melitensis, B. suisáltali fertőzöttség, Mycobacterium tuberculosis komplex általi fertőzöttség, enzootikus szarvasmarha-leukózis, szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze, valamint az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség és szarvasmarha vírusos hasmenése esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 24–31. cikke;

b) 

veszettséggel való fertőzöttség esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 36. cikke; valamint

c) 

a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttség esetén az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 42. cikke.



III. RÉSZ

VÍZIÁLLATOK



I. FEJEZET

Járványvédelmi intézkedések a kategóriájú betegségek esetén tenyésztett víziállatoknál



1. szakasz

Előzetes járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegség víziállatokban való jelenlétének gyanúja esetén

70. cikk

A létesítmény felelős személyeinek kötelezettségei A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatoknál állatoknál felmerülő gyanúja esetén

Valamely A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok körében való jelenlétének gyanúja esetén a felelős személyeknek a következő járványvédelmi intézkedéseket kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy megakadályozzák az A kategóriájú betegségnek a felelősségük alá tartozó fertőzött állatokról, akvakultúrás létesítményekből és egyéb helyszínekről más, nem fertőzött víziállatokra vagy az emberre történő átterjedését, amíg az illetékes hatóság ki nem zárja az A kategóriájú betegség jelenlétét:

a) 

ahol ez technikailag lehetséges, a létesítményben elkülönítenek minden olyan tenyésztett víziállatot, amelynek esetében A kategóriájú betegséggel való fertőzöttség gyanúja merül fel;

b) 

megelőzik a tenyésztett víziállatok adott létesítménybe és létesítményből történő mozgatását;

c) 

nyilvántartást vezetnek az adott létesítményből és létesítménybe történő valamennyi látogatásról és mozgatásról;

d) 

elkülönítenek és lehetőség szerint vektoroktól és más víziállatoktól védve tartanak minden olyan terméket, felszerelést és anyagot, amely valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel szennyezett vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséget terjeszthet;

e) 

az A kategóriájú betegség terjedésének elkerülése érdekében végrehajtják a megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket;

f) 

az illetékes hatóság kérésére az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátanak az A kategóriájú betegséggel kapcsolatos minden releváns információt; valamint

g) 

betartanak minden olyan utasítást, amelyet az illetékes hatóság az A kategóriájú betegséggel szembeni védekezés kapcsán az (EU) 2016/429 rendeletnek és a jelen rendeletnek megfelelően ad.

71. cikk

Az illetékes hatóság által a létesítményben folytatandó vizsgálat A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való előfordulásának gyanúja esetén

(1)  
Amennyiben A kategóriájú betegség valamely létesítményben, tenyésztett víziállatok körében való előfordulásának gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság haladéktalanul vizsgálatot végez a jegyzékbe foglalt, gyaníthatóan felmerült betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett vizsgálat során az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy a hatósági állatorvosok legalább az alábbiakat végrehajtják:

a) 

a tenyésztett víziállatok klinikai vizsgálata; valamint

b) 

laboratóriumi vizsgálat céljából végzett mintagyűjtés.

72. cikk

Előzetes korlátozó és biológiai védelmi intézkedések A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való jelenlétének gyanúja esetén

(1)  

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy egy létesítményben A kategóriájú betegség van jelen, az illetékes hatóság a létesítményt hatósági felügyelet alá helyezi, és az A kategóriájú betegségnek a fertőzött tenyésztett víziállatokról és létesítményekről a nem fertőzött víziállatokra történő átterjedésének megakadályozása érdekében haladéktalanul elrendeli az alábbi előzetes korlátozó és biológiai védelmi intézkedéseket:

a) 

a tenyésztett víziállatok adott létesítménybe és létesítményből történő mozgatásának tilalma;

b) 

a szállítóeszközök és berendezések létesítményből kifelé irányuló nem alapvető fontosságú mozgatásának tilalma;

c) 

a tenyésztett víziállatok emberi fogyasztás céljából történő leölésének tilalma;

d) 

amennyiben technikailag megvalósítható és szükségesnek ítélt, valamennyi tenyésztett víziállat elkülönítésének elrendelése; valamint

e) 

amennyiben kivitelezhető, a madarak és egyéb ragadozók elleni védekezést célzó megfelelő eszközök és intézkedések alkalmazása.

(2)  
Az illetékes hatóság elrendelheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok megelőző célú leölését abban a fertőzött létesítményben, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel, amennyiben minden szükséges biológiai védelmi intézkedést és egyéb kockázatcsökkentő intézkedést végrehajtottak az A kategóriájú betegség létesítményből történő továbbterjedésének megelőzése érdekében.
(3)  
Az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i) pontjától eltérve és kockázatértékelés elvégzését követően az illetékes hatóság engedélyezi a tenyésztett víziállatoknak egy járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe vagy egy olyan üzembe irányuló, kizárólag leölés céljából történő mozgatását, amely az említett rendeletnek megfelelően engedéllyel rendelkezik 1. vagy a 2. kategóriába tartozó állati melléktermékként történő feldolgozásra vagy ártalmatlanításra. Az engedély csak akkor adható meg, ha meghozták a szükséges biológiai védelmi intézkedéseket és egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére.
(4)  
Az elhullott vagy az e cikk szerint leölt tenyésztett víziállatokból származó minden állati mellékterméket, ideértve a puhatestűek húst tartalmazó héját is – az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i. pontjától eltérve – az említett rendelet szerint, 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagként kell feldolgozni vagy ártalmatlanítani az adott kórokozó inaktiválása céljából és a betegség más víziállatokra történő átvitelének megelőzése érdekében.

73. cikk

Leltár- és nyilvántartás-elemzés A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való jelenlétének gyanúja esetén

(1)  

Egy A kategóriájú betegség jelenléte gyanújának esetén az illetékes hatóság elrendeli és ellenőrzi, hogy annak a létesítménynek a felelős személyei, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel, haladéktalanul összeállítanak és fenntartanak egy naprakész leltárt az alábbiakról:

a) 

a létesítményben tartott valamennyi tenyésztett víziállat faja, kategóriája és mennyisége (száma, volumene vagy tömege);

b) 

minden olyan termék vagy anyag, amely valószínűsíthetően A kategóriájú betegséggel szennyezett vagy valószínűsíthetően A kategóriájú betegséget terjeszthet; valamint

c) 

a mortalitás a létesítmény minden egyes járványügyi egységében, naponta nyilvántartva.

(2)  
Az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikke szerinti járványügyi nyomozás keretében, amelyet azokban a létesítményekben végeznek el, ahol a betegség jelenléte gyanítható, a hatósági állatorvosok elvégzik legalább az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében felsorolt nyilvántartások elemzését.

74. cikk

A járványvédelmi intézkedések kiterjesztése egy A kategóriájú betegség más létesítményekre való átterjedésének gyanúja esetén

Valamely A kategóriájú betegség terjedésének megelőzése érdekében az illetékes hatóság vizsgálatot folytat a 71. cikkben foglaltak szerint, majd kockázatértékelés elvégzése után a 72. és a 73. cikkben előírt releváns intézkedéseket kiterjeszti:

a) 

azokra a létesítményekre, amelyek ugyanazon kompartmentben találhatók, mint az a létesítmény, ahol a betegség jelenléte gyanítható, vagy amelyek a távolság vagy a hidrodinamikai vagy topográfiai körülmények következtében nagyobb mértékben ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy átterjed rájuk a kórokozó abból a létesítményből, ahol a betegség jelenléte gyanítható;

b) 

minden olyan, az a) pontban említettektől eltérő létesítményre, amely közvetlen járványügyi kapcsolatban áll azzal a létesítménnyel, ahol a betegség jelenléte gyanítható.

75. cikk

Ideiglenes korlátozás alatt álló körzetek a létesítmény körül

Az illetékes hatóság ideiglenes korlátozás alatt álló körzetet hozhat létre azon létesítmény körül, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merül fel, és ahol a 72. cikkben és a 73. cikkben említett előzetes járványvédelmi intézkedéseket alkalmazzák, az alábbi körülményeket figyelembe véve:

a) 

a létesítmény helyszínén más olyan létesítmények is találhatók-e, amelyek tartanak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan tenyésztett víziállatokat, amelyek esetében felmerült az A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja;

b) 

az állatokat annak a létesítménynek a közelében mozgatják-e, ahol A kategóriájú betegség jelenlétének gyanúja merült fel;

c) 

az A kategóriájú betegség 77. cikknek megfelelő megállapításának késedelme;

d) 

elégtelen információ a gyaníthatóan felmerült A kategóriájú betegség lehetséges eredetéről és bejutásának módjairól; valamint

e) 

a betegségleírás, különös tekintettel a betegség átvitelének módjaira és gyorsaságára, valamint a betegségnek a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok adott populációjában megmutatkozó perzisztenciájára.

76. cikk

Intézkedések valamely A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy egyéb más releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének gyanúja esetén

(1)  

Amennyiben valamely A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben és egyéb releváns helyszíneken – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének a gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése szerint, az illetékes hatóság végrehajtja a következőket:

a) 

a 71–75. cikkben előírt intézkedések; valamint

b) 

szükség esetén az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedések annak megelőzésére, hogy az A kategóriájú betegség azokról az állatokról, létesítményekről és helyszínekről, amelyek esetében e betegség jelenlétének gyanúja felmerül, átterjedjen a nem fertőzött állatokra vagy az emberekre.

(2)  
Az illetékes hatóság a 71–75. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazza az állatok származási létesítményeiben is, vagy azon termékek kapcsán, amelyek az (1) bekezdésben említett fertőzött létesítményekben és helyszíneken találhatók.



2. szakasz

Járványvédelmi INTÉZKEDÉSEK valamely A kategóriájú betegség TENYÉSZTETT víziállatok körében való jelenlétének hatósági megerősítése esetén

77. cikk

Valamely A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való jelenlétének hatósági megerősítése

Az illetékes hatóság az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén hatóságilag megállapítja az A kategóriájú betegség tenyésztett víziállatok körében való kitörését.

78. cikk

Járványvédelmi intézkedések valamely létesítményben egy A kategóriájú betegség kitörésének hatósági megerősítése esetén

(1)  

Valamely A kategóriájú betegség kitörésének a 77. cikkel összhangban történő hatósági megerősítését követően az illetékes hatóság – a 72. cikkben és a 73. cikkben előírt rendelkezéseken túl – elrendeli az alábbi járványvédelmi intézkedések hatósági állatorvosi felügyelet mellett történő haladéktalan végrehajtását abban a létesítményben, ahol az A kategóriájú betegség kitörésének hatósági megállapítása megtörtént:

a) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó halakat és rákféléket a lehető leghamarabb le kell ölni, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó puhatestűeket pedig a lehető leghamarabb el kell távolítani a vízből;

b) 

az a) pontban említett állatokat az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i. pontjától eltérve az említett rendelet szerint, 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagként kell ártalmatlanítani;

c) 

az a) és b) pontban előírt intézkedéseket végre kell hajtani:

i. 

vagy abban a létesítményben, ahol az A kategóriájú betegség kitörését hatóságilag megerősítették, az adott telepen történő utólagos feldolgozás mellett; vagy

ii. 

egy járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben vagy egy, az 1069/2009/EK rendelettel feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljára engedélyezett üzemben, oly módon, amely kizárja az A kategóriájú betegség terjedésének kockázatát.

d) 

a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat a lehető leghamarabb le kell ölni emberi fogyasztás céljára vagy – a puhatestűek esetében – az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően el kell távolítani a vízből;

e) 

megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni az A kategóriájú betegség bármely olyan vadon élő víziállatról, illetve víziállatra történő lehetséges átterjedésének korlátozása érdekében, amelyek a létesítménnyel esetlegesen járványügyi kapcsolatban állnak;

f) 

valamennyi potenciálisan szennyezett terméket vagy anyagot el kell különíteni mindaddig, amíg:

i. 

állati melléktermékek esetén ártalmatlanításuk az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően meg nem történt;

ii. 

állati eredetű termékek esetén az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i. pontjától eltérve ártalmatlanításuk vagy feldolgozásuk az említett rendelet szerint, 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagként meg nem történt;

iii. 

tisztításra és fertőtlenítésre alkalmas anyagok esetében a tisztítási és fertőtlenítési intézkedésekre a 80. cikkben foglaltak rendelkezéseknek megfelelően sor nem került; valamint

iv. 

takarmányok és egyéb, tisztításra és fertőtlenítésre nem alkalmas anyagok esetében azok létesítményből való eltávolításra és ártalmatlanításra hatósági állatorvosi felügyelet mellett sor nem került.

(2)  

Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy:

a) 

az (1) bekezdés f) pontjának i. alpontjában említett állati melléktermékeknek és az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett állati eredetű termékeknek a fertőzött létesítményből történő elszállítása az 1069/2009/EK rendeletben előírt rendelkezések szerint történjen; valamint

b) 

az (1) bekezdés f) pontjának iv. alpontjában említett anyagoknak a fertőzött létesítményből történő elszállítása az A kategóriájú betegséget kiváltó kórokozó terjedésének megelőzését célzó biológiai védelmi és biológiai biztonsági feltételek szerint történjen.

(3)  
Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően engedélyezheti a halak vagy a rákfélék leölését, illetve a puhatestűek vízből való eltávolítását emberi fogyasztás céljára az adott létesítményben vagy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben, amennyiben megfelelő biológiai védelmi és egyéb szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket hoztak az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére. Az ezen eltérés következtében keletkező minden állati mellékterméket az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i. pontjától eltérve ugyanazon rendelet szerint, az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagként kell feldolgozni vagy ártalmatlanítani.
(4)  
Az (1) bekezdés d) pontjától eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően határozhat úgy, hogy a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat nem kell leölni, levágni vagy a vízből eltávolítani, amennyiben megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmaznak az adott A kategóriájú betegség létesítményből történő továbbterjedésével kapcsolatos kockázatok kizárására.
(5)  
Az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontjától eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően engedélyezheti az állati eredetű termékek 83. cikk szerinti forgalomba hozatalát.

79. cikk

A védelmi intézkedésektől való egyedi eltérések jegyzékbe foglalt fajokat tudományos célból vagy veszélyeztetett fajok megőrzése érdekében tartó létesítményekben

(1)  

Amennyiben hatósági megerősítést nyer, hogy jegyzékbe foglalt fajokat tudományos célból vagy veszélyeztetett fajok megőrzése érdekében tartó létesítményekben A kategóriájú betegség van jelen, az illetékes hatóság eltéréseket engedélyezhet a 78. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt rendelkezésektől, amennyiben:

a) 

az érintett tagállam vagy más tagállamok állategészségügyi állapota nincs veszélyben; valamint

b) 

a 78. cikkben felsorolt valamennyi megfelelő biológiai védelmi intézkedést meghoztak az A kategóriájú betegség kórokozójának terjedéséhez kapcsolódó valamennyi kockázat megelőzése céljából.

(2)  

Valamely eltérés (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy az eltérés hatálya alatt álló, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat:

a) 

olyan helyiségekben tartják, ahol megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket hajtottak végre az adott A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére; valamint

b) 

további felügyeletnek és laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, és nem mozdítják el a létesítményből addig, amíg a laboratóriumi vizsgálatok azt nem mutatják, hogy az állatok nem jelentenek kockázatot az adott A kategóriájú betegség továbbterjedésének szempontjából.

80. cikk

Tisztítás és fertőtlenítés

(1)  

Az illetékes hatóság el kell rendeli, hogy a felelős személyek a 78. cikkben előírt járványvédelmi intézkedések végrehajtását követően azonnal végezzék el a következők tisztítását és fertőtlenítését:

a) 

a létesítmény, amennyiben az illetékes hatóság azt technikailag lehetségesnek ítéli;

b) 

az állattenyészéshez – ideértve többek között a takarmányozást, az osztályozást, a kezelést, a vakcinázást – kapcsolódó valamennyi felszerelés és a munkahajók;

c) 

a termeléshez kapcsolódó valamennyi felszerelés, ideértve többek között a ketreceket, védőhálókat, tenyészpadokat, hálós zsákokat és horogsorokat;

d) 

a felelős személyek és a látogatók által használt védőruházat vagy munkavédelmi felszerelés; valamint

e) 

a fertőzött állatok vagy a fertőzött állatokkal érintkezésbe került személyzet mozgatására használt valamennyi szállítóeszköz, ideértve a medencéket és az egyéb felszereléseket.

(2)  

Az (1) bekezdésben előírt tisztítást és fertőtlenítést:

a) 

az illetékes hatóság és a felelős személy között korábban létrejött megállapodás szerinti protokollnak megfelelően; valamint

b) 

hatósági állatorvosi felügyelet mellett kell elvégezni.

81. cikk

A fertőzött létesítmény pihentetése

Az illetékes hatóság elrendelni, hogy a felelős személyek a 80. cikkben előírt tisztítás és fertőtlenítés elvégzése után hajtsák végre a fertőzött létesítménynek a XIII. mellékletben előírt időtartamig tartó pihentetését.

82. cikk

A járványvédelmi intézkedések kiterjesztése egy A kategóriájú betegség jelenlétének megállapítása esetén

Az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzése érdekében az illetékes hatóság vizsgálatot folytat a 71. cikkben foglaltaknak megfelelően, majd kockázatértékelés elvégzése után a 78., a 80. és a 81. cikkben előírt némely vagy valamennyi intézkedést kiterjeszti:

a) 

azokra a létesítményekre, amelyek ugyanazon kompartmentben találhatók, vagy amelyek a távolság, illetve a hidrodinamikai vagy topográfiai körülmények miatt nagyobb mértékben ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy átterjed rájuk a kórokozó abból a létesítményből, ahol a betegség jelenlétét megállapították;

b) 

minden olyan létesítményre, amelyről az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikkében említett nyomozás megállapítja, hogy közvetlen járványügyi kapcsolatban áll azzal a létesítménnyel, amelyben a betegség jelenlétét megállapították.

83. cikk

Fertőzött létesítményekben előállított, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek forgalomba hozatala

(1)  

Az illetékes hatóság a 78. cikk (5) bekezdése szerinti eltérés megadáskor az állati eredetű termékek forgalomba hozatalát csak akkor engedélyezheti, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) 

feladás előtt a halakat levágják és kizsigerelik;

b) 

a puhatestűek és a rákfélék teljes mértékben nyomonkövethetők, valamint a feladás előtt feldolgozással olyan életképtelen termékké vannak alakítva, amely vízbe való visszakerülés esetén túlélésre képtelen.

Amennyiben a feldolgozás vagy a forgalomba hozatal előtt tisztításra van szükség, azt járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben vagy biológiailag biztonságos tisztító központokban kell elvégezni.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett állati eredetű termékek rendeltetése a következő:

a) 

közvetlenül a végső fogyasztóhoz kerülnek; vagy

b) 

járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményekbe kerülnek további feldolgozás céljából.

84. cikk

Egy A kategóriájú betegség élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon vagy egyéb releváns helyszínen – beleértve a szállítóeszközöket is – való jelenlétének megállapítása esetén alkalmazandó intézkedések

(1)  

Ha az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon vagy bármely más releváns helyszínen – ideértve a szállítóeszközöket is – a 77. cikkel összhangban megállapításra kerül valamely A kategóriájú betegség jelenléte, az illetékes hatóság végrehajtja:

a) 

a 78., 80. és 81. cikkben előírt intézkedéseket; valamint

b) 

szükség esetén az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket az A kategóriájú betegségnek a fertőzött állatokról, létesítményekről vagy helyszínekről a nem fertőzött állatokra történő átterjedésének megelőzése érdekében.

(2)  
Az illetékes hatóság a 78. cikkben, a 80. cikkben és a 81. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazza az állatok származási létesítményeiben is, illetve az (1) bekezdésben említett létesítményekben és helyszíneken található termékekre.



II. FEJEZET

Járványvédelmi intézkedések A kategóriájú betegségek esetén tenyésztett víziállatoknál a korlátozás alatt álló körzetben



1. szakasz

ÁLTALÁNOS JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETBEN

85. cikk

Korlátozás alatt álló körzet létrehozása

(1)  

Ha egy létesítményben, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy egyéb releváns helyszínen – ideértve a szállítóeszközöket is – hatósági megerősítést nyert valamely A kategóriájú betegség kitörése, az illetékes hatóság a fertőzött létesítmény vagy helyszín körül haladéktalanul korlátozás alatt álló körzetet hoz létre, amely a következőkből áll:

a) 

védőkörzet azon létesítmény vagy helyszín körül, ahol az A kategóriájú betegség jelenlétét megállapították;

b) 

felügyeleti körzet a védőkörzet körül; valamint

c) 

ha szükséges, az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerinti további, korlátozás alatt álló körzetek a védőkörzetek és a felügyeleti körzetek körül vagy azok szomszédságában.

(2)  

A körzetek kiterjedését eseti alapon kell meghatározni, figyelembe véve a betegség terjedésének kockázatát befolyásoló tényezőket. Ennek céljából az illetékes hatóság a következő adatokat és kritériumokat mérlegeli:

a) 

az (EU) 2016/429 rendelet 57. cikke szerinti járványügyi nyomozás során nyert adatok;

b) 

a vonatkozó hidrodinamikai adatok;

c) 

az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kritériumok; valamint

d) 

az e rendelet XIV. mellékletében előírt kritériumok.

(3)  
Amennyiben az A kategóriájú betegség újabb kitörése esetén egy vagy több korlátozás alatt álló körzet átfedésbe kerül egymással, az illetékes hatóság módosítja a kezdeti korlátozás alá vont körzet határait, ideértve a védőkörzet, a felügyeleti körzet és a további, korlátozás alá vont körzetek határait.
(4)  

Egyedi földrajzi, hidrodinamikai és járványügyi körülmények miatt és a betegségleírást figyelembe vevő kockázatértékelés elvégzése után az illetékes hatóság az (1) bekezdéstől eltérve:

a) 

határozhat úgy, hogy a fertőzött létesítmény vagy helyszín körül nem hozza létre az (1) bekezdésben említett, korlátozás alatt álló körzetet;

b) 

létrehozhat egy olyan korlátozás alatt álló körzetet, amely egy védőkörzetből áll, és nem foglal magában szomszédos felügyeleti körzetet; valamint

c) 

határozhat úgy, hogy nem hoz létre korlátozás alatt álló körzetet abban az esetben, ha A kategóriájú betegség jelenlétét állapítják meg élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy bármely más releváns helyszínen, ideértve a szállítóeszközöket is.

(5)  

Az illetékes hatóság – a szükséges mértékben, valamint a földrajzi, hidrodinamikai és járványügyi körülményeket és a betegségleírást figyelembe vevő kockázatértékelés elvégzése után – eltérhet az e fejezetben foglalt rendelkezésektől:

a) 

a további, korlátozás alatt álló körzetekben; valamint

b) 

ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy korlátozás alatt álló körzetet hoz létre abban az esetben, ha a (4) bekezdés c) pontjában említett létesítményekben vagy más helyszíneken A kategóriájú betegség van jelen.

86. cikk

A korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóság haladéktalanul összeállít és naprakészen tart egy leltárt a korlátozás alatt álló körzetben található valamennyi létesítménytől, amely jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tart, feltüntetve az egyes létesítményekben található állatok fajait, kategóriáit és becsült számát is.
(2)  
A korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben az illetékes hatóság járványügyi információk vagy más releváns bizonyíték alapján, valamint kockázatértékelés elvégzését követően elrendelheti a 78. cikk (1) bekezdésének a) pontjával és (2) bekezdésével összhangban a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok megelőzési célú leölését vagy emberi fogyasztás céljára történő levágását, illetve puhatestűek esetén azok vízből való eltávolítását.
(3)  
Az illetékes hatóság engedélyéhez van kötve minden olyan mintagyűjtés, amely jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó, a korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekben, az adott A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításától vagy kizárásától eltérő célból zajlik.



2. szakasz

JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A VÉDŐKÖRZETBEN

87. cikk

A tenyésztett víziállatokat tartó létesítményekben alkalmazandó intézkedések a védőkörzetben

(1)  

Az illetékes hatóság elrendeli a védőkörzetben található, bármilyen fajú tenyésztett víziállatot tartó létesítmények – kivéve azt a létesítményt, amelyben az A kategóriájú betegség jelenlétét megállapították – felelős személyei számára, hogy a betegség terjedésének megelőzése és megfékezése érdekében legalább az alábbi intézkedéseket hajtsák végre:

a) 

a 73. cikk (1) bekezdésében előírt leltár nyilvántartásainak azonnali frissítése;

b) 

amennyiben kivitelezhető, megfelelő intézkedések alkalmazása az A kategóriájú betegségnek a létesítménnyel esetlegesen járványügyi kapcsolatban álló vadon élő víziállatokról, illetve víziállatokra történő minden lehetséges átterjedésének korlátozása érdekében;

c) 

annak megelőzése, hogy a tenyésztett víziállatokat a tartásuk helyéül szolgáló létesítményből az illetékes hatóság engedélye nélküli eltávolítsák;

d) 

megfelelő biológiai védelmi intézkedések alkalmazása minden olyan termék, felszerelés vagy anyag esetében, amely valószínűsíthetően terjeszti az adott A kategóriájú betegséget;

e) 

a látogatók számának a létesítmény megfelelő működéséhez feltétlenül szükséges létszámra csökkentése; valamint

f) 

amennyiben kivitelezhető, megfelelő tisztító- és fertőtlenítő módszerek alkalmazása a létesítmény be- és kijáratainál.

(2)  
Az illetékes hatóság elrendeli és felügyeli, hogy a felelős személy elvégezze a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott vagy leölt tenyésztett víziállatokból – ideértve a puhatestűek húst tartalmazó héját is – származó állati melléktermékek adott kategóriába tartozó anyagként történő, a 1069/2009/EK rendelet szerinti feldolgozását és ártalmatlanítását a védőkörzetben található, jegyzékbe foglalt fajokat tartó létesítményekben.
(3)  
Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően dönthet úgy, hogy a 87. és a 88. cikk csak jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok esetében alkalmazandó.

88. cikk

Hatósági állatorvosi látogatások a védőkörzetben található létesítményekben

(1)  
Az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy az A kategóriájú betegség kitörésének hatósági megerősítése után a hatósági állatorvosok a lehető leghamarabb és haladéktalanul legalább egy látogatást tesznek a 87. cikkben említett összes létesítményben, kezdve azon létesítményekkel, amelyek az illetékes hatóság értékelése szerint súlyos kockázatot jelentenek a betegség rájuk történő átterjedése vagy annak terjesztése szempontjából.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett látogatások során a hatósági állatorvosok legalább a következő tevékenységeket végzik el:

a) 

okmányellenőrzések és a nyilvántartások elemzése;

b) 

az adott A kategóriájú betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása céljából a 87. cikknek megfelelően alkalmazott intézkedések végrehajtásának ellenőrzése;

c) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok klinikai vizsgálata; valamint

d) 

szükség esetén laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavétel az adott A kategóriájú betegség jelenlétének megállapításához vagy kizárásához.

(3)  
Az illetékes hatóság a helyzet nyomon követése érdekében elrendelheti, hogy a létesítményekben végezzenek további állatorvosi látogatásokat is.
(4)  
Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet az (1), (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységekről és látogatásokról, valamint azok eredményeiről.

89. cikk

A tenyésztett víziállatok, tenyésztett víziállatokból származó termékek és egyéb anyagok védőkörzeten belül, védőkörzetből vagy védőkörzetbe történő mozgatásával kapcsolatos tilalmak

(1)  

Az illetékes hatóság megtiltja a védőkörzeten belüli következő mozgatásokat:

a) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok védőkörzetbeli létesítmények közötti mozgatása;

b) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok védőkörzetből, illetve védőkörzetbe történő mozgatása;

c) 

bármely olyan szállítóeszköz, felszerelés, termék vagy anyag védőkörzetben található létesítményekből kifele történő mozgatása, amelyről valószínűsíthető, hogy terjesztheti az adott A kategóriájú betegséget;

d) 

tenyésztett víziállatok élőhal-tartályos hajókkal történő átszállítása a védőkörzeten; valamint

e) 

tenyésztett víziállatok bármely fajából származó feldolgozatlan állati melléktermékek feladása a védőkörzetben található létesítményekből.

(2)  
Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően kiterjesztheti az (1) bekezdés a)–d) pontjában előírt tilalmakat a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó állatokra és az azokból származó termékekre.

90. cikk

A víziállatok és azokból származó termékek védőkörzeten belül történő mozgatását és szállítását érintő tilalmaktól való eltérés engedélyezésének általános feltételei

(1)  
A 89. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalmaktól eltérve az illetékes hatóság jóváhagyhatja víziállatok és azokból származó termékek mozgását és szállítását a 91–94. cikkben említett esetekben az említett cikkekben előírt egyedi feltételek és az e cikk (2) bekezdésében megállapított általános feltételek mellett.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett engedélyek megadásakor az illetékes hatóság megbizonyosodik az alábbi feltételek teljesüléséről:

a) 

minden mozgatás kizárólag az illetékes hatóság által elfogadott kijelölt útvonalakon, kirakodás vagy megállás nélkül történik;

b) 

a szállítás alatt a vízcsere és a vízkibocsátás az illetékes hatóság által jóváhagyott területeken, létesítményekben vagy vízcserepontokon történik;

c) 

a szállítóeszközök úgy vannak kialakítva és karbantartva, hogy lehetőség legyen a megfelelő tisztításukra és fertőtlenítésükre;

d) 

a szállítóeszközöket megtisztítják és fertőtlenítik:

i. 

a szállítási műveleteket megelőzően; valamint

ii. 

a szállítási műveleteket követően hatósági állatorvosi felügyelet mellett;

e) 

a szállítási műveletekhez kapcsolódóan az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt bármely más kiegészítő biológiai védelmi intézkedést végrehajtják.

91. cikk

A védőkörzetben található létesítményekből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok leölésére, valamint a leölés vagy a feldolgozás céljából történő mozgatására vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

A jegyzékbe foglalt fajokat tartó, védőkörzetben található létesítményekből származó tenyésztett víziállatok:

a) 

az illetékes hatóság által előírt biológiai védelmi intézkedésekkel összhangban a létesítményben leölhetők; vagy

b) 

átszállíthatók egy járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe emberi fogyasztás céljából történő azonnal leölésre; vagy

c) 

puhatestűek esetében eltávolíthatók a vízből és járványvédelmi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe szállíthatók tisztítás, amennyiben szükséges, és további feldolgozás céljából.

(2)  
Az illetékes hatóság a vonatkozó járványügyi adatokon alapuló kockázatértékelés elvégzését követően az (1) bekezdésben előírt intézkedések alkalmazását olyan létesítményekre korlátozhatja, amelyekben kizárólag az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének harmadik oszlopában felsorolt jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartanak.
(3)  

Amennyiben az illetékes hatóság engedélyezi a tenyésztett víziállatok (1) bekezdés b) pontjában említett mozgatását, a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményért felelős illetékes hatóság:

a) 

tájékoztatást kap arról, hogy a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat szándékoznak küldeni;

b) 

egyetértését adja ezen tenyésztett víziállatok fogadásához;

c) 

felügyeli és megerősíti az állatok leölésének tényét a feladást végző illetékes hatóság felé;

d) 

megbizonyosodik arról, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, védőkörzetből származó tenyésztett víziállatokat a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, védőkörzeten kívülről származó tenyésztett víziállatoktól elkülönítve tartják, ölik le és dolgozzák fel;

e) 

nyomon követi a leölést, illetve a feldolgozást;

f) 

megbizonyosodik arról, hogy a helyiségeket megtisztítják és fertőtlenítik a védőkörzeten kívülről származó tenyésztett víziállatok leölése, illetve feldolgozása előtt;

g) 

megbizonyosodik arról, hogy a tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek megfelelnek a 92. cikkben előírt forgalombahozatali feltételeinek; valamint

h) 

megbizonyosodik arról, hogy a vágásból vagy az (1) bekezdésben említett egyéb folyamatokból származó állati melléktermékek feldolgozása, illetve ártalmatlanítása az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően történik.

92. cikk

A védőkörzetben található nem fertőzött létesítményekben előállított, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek forgalomba hozatalára vonatkozó egyedi feltételek

(1)  

Az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokból a védőkörzetben található nem fertőzött létesítményekben kinyert állati eredetű termékek forgalomba hozatalát, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a) 

feladás előtt a halakat levágják és kizsigerelik; valamint

b) 

a puhatestűek és a rákfélék teljes mértékben nyomonkövethetők, valamint a feladás előtt feldolgozással olyan életképtelen termékké vannak alakítva, amely vízbe való visszakerülés esetén túlélésre képtelen.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett állati eredetű termékek rendeltetése a következő:

a) 

a végső fogyasztók közvetlen ellátása; vagy

b) 

egy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben történő további feldolgozás.

93. cikk

A feldolgozatlan állati melléktermékek védőkörzetben található létesítményekből történő szállításának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok feldolgozatlan állati melléktermékeit a védőkörzetben található létesítményekből valamely üzembe szállítsák az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelő további feldolgozás céljából.

94. cikk

A víziállatokkal kapcsolatos bizonyos tevékenységeket érintő kockázatcsökkentő intézkedések a védőkörzetben

(1)  

Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazhat a következők esetében:

a) 

a védőkörzetben folytatott kereskedelmi és szabadidős horgászati tevékenységek;

b) 

a védőkörzetben folytatott, víziállatokkal kapcsolatos egyéb tevékenységek, amelyek a betegség terjedésének kockázatával járhatnak; valamint

c) 

a karbantartási tevékenységekhez és víziállatok kezeléséhez használt szervizhajók szállítása a védőkörzetben.

(2)  
Az (1) bekezdésben előírt intézkedések keretében az illetékes hatóság adott esetben elrendelheti a védőkörzethez tartozó vizeken használt felszerelések tisztítását és fertőtlenítését.

95. cikk

Élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy a védőkörzet egyéb releváns helyszínein – beleértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóságnak a 87–93. cikkben említett vonatkozó intézkedéseket alkalmaznia kell az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, az állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben és a védőkörzet egyéb releváns helyszínein, beleértve a szállítóeszközöket is.
(2)  
Az (1) bekezdésben említett létesítményekben és helyszíneken az illetékes hatóság az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat az A kategóriájú betegség védőkörzeten belüli, illetve onnan kiinduló terjedésének megakadályozása céljából.

96. cikk

A tenyésztett víziállatok eltávolítása a fertőzött létesítményekből és az azt követő kockázatcsökkentő intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóságnak meg kell határoznia azt az időpontot, ameddig valamennyi fertőzött létesítményből el kell távolítani a tenyésztett víziállatokat.
(2)  
A betegségek lehetséges terjedésének megfékezése és megelőzése érdekében az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzése után határozhat úgy, hogy az (1) bekezdés a védőkörzetben található azon létesítményekre is vonatkozik, amelyekben nem állapították meg az A kategóriájú betegség jelenlétét.
(3)  
A tenyésztett víziállatok (1) bekezdésben előírt eltávolítása után a tisztítást, a fertőtlenítést és a pihentetést a 80. és 81. cikknek megfelelően kell elvégezni.
(4)  
Az illetékes hatóság elrendeli a fertőzött létesítmények és a (2) bekezdésnek megfelelően kiválasztott létesítmények egyidejű pihentetését.
(5)  
A (4) bekezdésben említett egyidejű pihentetés legalább a XIII. mellékletben megállapított ideig tart.

97. cikk

A járványvédelmi intézkedések időtartama a védőkörzetben és a védőkörzethez tartozó létesítmények újratelepítése

(1)  

Az illetékes hatóság az e fejezet 2. szakaszában előírt járványvédelmi intézkedéseket mindaddig fenntartja a védőkörzetben, amíg:

a) 

végre nem hajtották és be nem fejezték a 96. cikkben említett intézkedéseket; valamint

b) 

az illetékes hatóság a 88. cikk szerint elvégzett vizsgálatok eredményei alapján ki nem zárta az adott A kategóriájú betegség bármiféle jelenlétét a védőkörzeten belül található egyéb létesítményekben.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett feltételek teljesülése esetén:

a) 

az illetékes hatóság a védőkörzetben a 101. cikkben meghatározott időtartamig alkalmazza az e fejezet 3. cikkében foglalt intézkedéseket; valamint

b) 

a 96. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdésében említett és korábban a védőkörzethez tartozó létesítmények újratelepíthetők.



3. szakasz

JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A FELÜGYELETI KÖRZETBEN

98. cikk

A felügyeleti körzetben található létesítményekben alkalmazandó intézkedések

(1)  
A felügyeleti körzetben az illetékes hatóság elrendeli, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó létesítmények mindegyikében alkalmazzák a 87. cikkben előírt intézkedéseket.
(2)  
A hatósági állatorvosok ellátogatnak az (1) bekezdésben említett létesítményekbe, és adott esetben elvégzik a 88. cikk (2) bekezdésében előírt tevékenységeket.
(3)  
A felügyeleti körzetben található létesítményekben felügyeletet kell életbe léptetni, amely a XV. melléklet 1. pontjában leírt látogatásokból és mintavételekből áll.
(4)  
A (3) bekezdésben említett felügyeletet az illetékes hatóság végzi.

99. cikk

Tenyésztett víziállatok felügyeleti körzetben, felügyeleti körzetből, illetve felügyeleti körzetbe történő mozgatásával és szállításával kapcsolatos intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóság megtiltja a tenyésztett víziállatok felügyeleti körzetben található létesítményekből kiinduló minden olyan mozgatását, amelyek célja vágás, további tenyésztés vagy a felügyeleti körzeten kívüli természetes vizekbe engedés.
(2)  
Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok felügyeleti körzeten belüli, illetve felügyeleti körzetbe történő szállítása a 90. cikk a)–e) pontjában és a 91. cikkben előírt feltételeknek megfelelően történjen.
(3)  
A betegségek lehetséges terjedésének megfékezése és megelőzése érdekében az illetékes hatóság elrendelheti megfelelő kiegészítő biológiai védelmi intézkedések alkalmazását a szállítási műveleteknél, ideértve a kijelölt rendeltetési létesítményben történő kirakodást is.
(4)  
Az (1) bekezdéstől eltérve és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság egyetértésével az illetékes hatóság engedélyezheti tenyésztett víziállatok mozgatását, amennyiben megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket alkalmaznak az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére.

100. cikk

Élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, tisztító központokban, feladóközpontokban, határállomásokon, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy a felügyeleti körzet egyéb releváns helyszínein – beleértve a szállítóeszközöket is – alkalmazandó intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóság haladéktalanul elrendeli a 98. és a 99. cikkben említett intézkedések alkalmazását az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokban, a tisztító központokban, a feladóközpontokban, a határállomásokon, az állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben és a felügyeleti körzet egyéb releváns helyszínein, beleértve a szállítóeszközöket is.
(2)  
Az (1) bekezdésben említett helyszíneken az illetékes hatóság az adott helyzethez alakított kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat az A kategóriájú betegség felügyeleti körzeten belüli, illetve onnan kiinduló terjedésének megakadályozása céljából.

101. cikk

A járványvédelmi intézkedések időtartama a felügyeleti körzetben

Az illetékes hatóság megszünteti a jelen szakaszban foglalt járványvédelmi intézkedéseket, ha az adott A kategóriájú betegség vonatkozásában a XV. melléklet 2. pontjában meghatározott felügyeleti időszak letelt és kedvező eredményekkel zárult.



III. FEJEZET

JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK VADON ÉLŐ VÍZIÁLLATOK ESETÉBEN

102. cikk

Egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokban való jelenlétének gyanúja esetén alkalmazandó intézkedések

Amennyiben egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokban való előfordulásának gyanúja merül fel az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint, az illetékes hatóság:

a) 

haladéktalanul elvégzi a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok kihalászott, kifogott, begyűjtött vagy elhullva talált egyedeinek vizsgálatát az A kategóriájú betegség jelenlétének a 71. cikk (2) bekezdésének megfelelő megállapítása vagy kizárása céljából;

b) 

megbizonyosodik arról, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő vízállatokból nyert valamennyi, gyaníthatóan fertőzött állati mellékterméket – ideértve a puhatestűek húst tartalmazó héját is – az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően, 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagként feldolgoznak vagy ártalmatlanítanak;

c) 

amennyiben megvalósítható, megbizonyosodik arról, hogy az összes olyan anyagot, amely a gyaníthatóan fertőzött állatok vagy az ilyen állatokból származó állati melléktermékek által valószínűleg szennyezett, megtisztítanak és fertőtlenítenek, vagy az utasításoknak megfelelően és hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítanak; valamint

d) 

ellátja releváns információkkal az adott állatpopuláció kezelésével megbízott felelős személyeket, illetve hatóságokat.

103. cikk

Egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok körében való kitörése esetén alkalmazandó intézkedések

(1)  

Amennyiben hatósági megállapítást nyer, hogy egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokban való jelenlétének megerősített esete áll fenn, az illetékes hatóság kijelöl egy fertőzött körzetet a következők alapján:

a) 

a releváns hidrodinamikai, topográfiai és járványügyi körülmények;

b) 

a betegségleírás és a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok becsült populációja; valamint

c) 

az adott A kategóriájú betegség terjedéséhez hozzájáruló kockázati tényezők, különös tekintettel azokra, amelyek a betegségnek a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatokat tartó létesítményekbe történő behurcolásának kockázatával kapcsolatosak.

(2)  

Az illetékes hatóság módosíthatja az eredeti fertőzött körzet határait:

a) 

az adott A kategóriájú betegség továbbterjedésének megfékezése érdekében; valamint

b) 

ha megállapítást nyer az A kategóriájú betegség vadon élő állatok körében történő újabb kitörése.

(3)  
Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a betegség kitöréséről és az elfogadott járványvédelmi intézkedésekről a felelős személyeket, a többi érintett illetékes hatóságot, az érintett állatorvosokat és minden más érintett természetes vagy jogi személyt.

104. cikk

A fertőzött körzetben alkalmazandó intézkedések

(1)  

A 103. cikk szerint megállapított fertőzött körzetben az illetékes hatóság köteles:

a) 

kockázatcsökkentő intézkedéseket és megerősített biológiai védelmi intézkedéseket alkalmazni az A kategóriájú betegségnek a fertőzött állatokról és a fertőzött körzetről a nem fertőzött állatokra és területekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében;

b) 

megtiltani a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok és az ilyen állatokból nyert állati eredetű termékek fertőzött körzetből kifelé irányuló, emberek által végzett mozgatását;

c) 

az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének i. pontjától eltérve megbizonyosodni arról, hogy a fertőzött körzetben található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokból nyert valamennyi állati melléktermék – ideértve a puhatestűek húst tartalmazó héját is – 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagként az említett rendeletnek megfelelően feldolgozásra vagy ártalmatlanításra kerül;

d) 

lehetőség szerint megbizonyosodni arról, hogy az összes olyan anyagot, amely a fertőzött körzetben található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok által vagy az ilyen állatokból származó állati melléktermékek által valószínűsíthetően szennyezett, megtisztítanak és fertőtlenítenek, vagy az utasításoknak megfelelően és hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítanak; valamint

e) 

megtiltani, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó, a fertőzött körzeten belül vagy kívül található létesítményekbe vagy a fertőzött területen kívül eső vízgyűjtő területekre vagy part menti területekre a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan állatok részeit vigyenek, amelyeket a fertőzött körzetben halásztak ki, fogtak ki, gyűjtöttek be vagy találtak elhullva, valamint bármely olyan terméket vagy anyagot, amelyről valószínűsíthető, hogy a fertőzött körzetben A kategóriájú betegséggel szennyeződött.

(2)  
Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, valamint egy értékes genetikai anyag megőrzése céljából az illetékes hatóság engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok fertőzött körzetből az illetékes hatóság által e célra engedélyezett létesítménybe történő mozgatását, amennyiben megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket alkalmaznak az A kategóriájú betegség terjedésének megelőzésére. A 108. cikk alkalmazásában a rendeltetési létesítményt fertőzött körzetben található létesítménynek kell tekinteni.

105. cikk

A fertőzött körzetben alkalmazandó kiegészítő intézkedések

(1)  
Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően meghatározza az adott A kategóriájú betegséggel szembeni védekezéshez és a betegség felszámolásához szükséges kiegészítő intézkedéseket.
(2)  

Az adott A kategóriájú betegséggel szembeni védekezés vagy e betegség felszámolása céljából az illetékes hatóság:

a) 

felfüggesztheti az újratelepítéshez, a halászathoz, a begyűjtéshez és a kifogáshoz kapcsolódó tevékenységeket;

b) 

elrendelheti a halászati felszerelések és a hajók, valamint az egyéb, valószínűleg szennyezett felszerelések kötelező tisztítását és fertőtlenítését; valamint

c) 

fokozhatja a halászathoz, a begyűjtéshez és a kifogáshoz kapcsolódó tevékenységeket, vagy a betegség felszámolását célzó egyéb releváns intézkedéseket hajthat végre.

(3)  
Az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket a 107. cikkben említett operatív szakértői csoporttal, valamint a többi hatósággal és érintett féllel folytatott egyeztetés nyomán és együttműködés keretében kell végrehajtani.

106. cikk

Az intézkedések kiterjesztése

Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a 102–105. cikkben előírt releváns intézkedések a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó víziállatok esetében is alkalmazandók.

107. cikk

Operatív szakértői csoport

(1)  
Amennyiben hatósági megállapítást nyer, hogy egy A kategóriájú betegség jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatokban való jelenlétének megerősített esete áll fenn, az illetékes hatóság felállít egy, az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikke (2) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában említette operatív szakértői csoportot.
(2)  

Az operatív szakértői csoport a következő területeken segíti az illetékes hatóságot:

a) 

a járványügyi helyzetnek és annak fejlődésének az értékelése;

b) 

a fertőzött körzet meghatározása; valamint

c) 

a fertőzött körzetben alkalmazandó megfelelő intézkedések kidolgozása és ezen intézkedések időtartamának megállapítása.

108. cikk

A fertőzött körzetben található létesítményekben végrehajtandó intézkedések

(1)  
A fertőzött körzetben található, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó létesítményekben az illetékes hatóság a 87. cikkben előírt intézkedéseket alkalmazza.
(2)  

A 87. cikkben foglalt intézkedések mellett az illetékes hatóság megtiltja a fertőzött körzetben található létesítményekben tartott tenyésztett víziállatok:

a) 

fertőzött körzetből kifelé irányuló mozgatását; vagy

b) 

fertőzött körzetben található egyéb létesítményekbe irányuló mozgatását.

(3)  
Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően határozhat úgy, hogy a (2) bekezdésben említett tilalmat a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokra korlátozza.
(4)  
A (2) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság egyetértésével engedélyezheti a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok fertőzött területről kifelé vagy a fertőzött körzetben található egyéb létesítményekbe történő mozgatását.

109. cikk

Az intézkedések időtartama a fertőzött körzetben

Az illetékes hatóság mindaddig fenntartja az e fejezet szerinti intézkedéseket, amíg a járványügyi információk azt nem mutatják, hogy az adott, vadon élő populáció már nem jelent kockázatot a betegség terjedése szempontjából, és amíg az operatív csoport az intézkedések megszüntetését nem javasolja.



IV. FEJEZET

JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK VÍZIÁLLATOKNÁL B ÉS C KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK ESETÉN

110. cikk

Előzetes járványvédelmi intézkedések, amelyek abban az esetben alkalmazandók, ha az illetékes hatóság B vagy C kategóriájú betegség jelenlétét gyanítja betegségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamokban, körzetekben vagy kompartmentekben

Az illetékes hatóság az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkében, 56. cikkében és 57. cikkében foglalt intézkedéseket alkalmazza, ha az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1), (3) vagy (4) bekezdése szerint B vagy C kategóriájú betegség gyanúja merül fel olyan tagállamokban, körzetekben vagy kompartmentekben, amelyek betegségtől mentes minősítést kaptak az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében vagy 37. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vagy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 83. cikkében, 84. cikke (1) bekezdésének h)–m) pontjában vagy 84. cikke (2) bekezdésének b–g) pontjában foglaltak szerint.

111. cikk

B vagy C kategóriájú betegségek jelenlétének megállapítása esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések

Az illetékes hatóság az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 58–65. cikkében foglalt intézkedéseket alkalmazza, ha egy B vagy C kategóriájú betegség jelenléte kerül megállapításra az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint olyan tagállamokban, körzetekben vagy kompartmentekben, amelyek betegségtől mentes minősítést kaptak az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében vagy 37. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vagy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 83. cikkében, 84. cikke (1) bekezdésének h)–m) pontjában vagy 84. cikke (2) bekezdésének b–g) pontjában foglaltak szerint.



IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

▼M1

112. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  
A 92/66/EGK, a 2001/89/EK, a 2003/85/EK és a 2005/94/EK irányelv, valamint az ezen irányelvek alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazandóságának hatálya 2021. április 21-én lejár.
(2)  
A 2000/75/EK és a 2002/60/EK irányelv, valamint az ezen irányelvek alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazandóságának hatálya 2021. július 14-én lejár.

▼B

113. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. április 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

AZ A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KLINIKAI VIZSGÁLATOK, MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK ÉS DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK, VALAMINT A MINTÁK SZÁLLÍTÁSA

(az e rendelet 3. cikkében foglaltak szerint)

A.    Mintavételi eljárások

A.1.   ÁLLATOKON KLINIKAI VIZSGÁLATOK CÉLJÁBÓL VÉGZETT MINTAVÉTEL

1. A klinikai vizsgálatoknak lehetőség szerint az alábbiakra kell kiterjedniük:

a) 

az A kategóriájú betegségek klinikai tüneteit mutató állatok;

b) 

azok az állatok, amelyek valószínűleg a gyaníthatóan felmerült/megerősített betegségben hullottak el a közelmúltban;

c) 

azok az állatok, amelyek járványügyi kapcsolatban állnak egy gyanús vagy megerősített esettel; valamint

d) 

azok az állatok, amelyek esetében a korábbi laboratóriumi vizsgálatok pozitív eredménnyel vagy nem egyértelmű eredménnyel jártak.

2. Amennyiben nincsenek A kategóriájú betegségekre utaló egyértelmű jelek vagy kórbonctani vizsgálattal felismert károsodások, a megvizsgálandó állatokat véletlenszerűen kell kiválasztani úgy, hogy számuk elegendő legyen az esetlegesen jelen lévő betegség kimutatásához.

3. A megvizsgálandó állatokat és a mintavételi módszert az illetékes hatóság utasításainak, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében foglalt releváns készenléti tervnek megfelelően kell kiválasztani. A megvizsgálandó állatok és a mintavételi módszer kiválasztásakor a betegségleírás mellett figyelembe kell venni az alábbiakat is:

a) 

a mintavétel célja;

b) 

a létesítményben tartott, jegyzékbe foglalt fajok;

c) 

a létesítményben tartott, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok száma;

d) 

a tartott állatok kategóriája;

e) 

a tartott állatokra vonatkozó hozzáférhető, a vizsgálat szempontjából releváns termelési, egészségügyi és nyomonkövethetőségi nyilvántartások;

f) 

a létesítmény típusa és az állattenyésztési gyakorlatok;

g) 

a kitettségi kockázat szintje:

i. 

a kórokozónak vagy a vektornak való valószínűsíthető kitettség;

ii. 

az állatok immunizációjának hiánya vakcinázás vagy anyai immunitás miatt; valamint

iii. 

a létesítményben való tartózkodás előzményei;

h) 

egyéb releváns járványügyi tényezők.

4. A megvizsgálandó állatok minimális számának összhangban kell állnia az illetékes hatóság utasításaival, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervvel. A megvizsgálandó állatok minimális számának meghatározásakor figyelembe kell venni a betegségleírást és különösen az alábbiakat:

a) 

a létesítményben várható prevalencia;

b) 

a felmérés eredményeinek kívánatos megbízhatósági szintje, amely semmi esetre sem lehet alacsonyabb 95 %-nál; valamint

c) 

nemzetközi szabványok és a hozzáférhető tudományos bizonyítékok.

A.2.   ÁLLATOKON LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK CÉLJÁBÓL VÉGZETT MINTAVÉTEL

1. A laboratóriumi vizsgálatok céljából végzett mintavétel során figyelembe kell venni az A.1. pontban említett klinikai vizsgálatok eredményeit, és a mintavételnek lehetőség szerint ki kell terjedni az A.1. pont 1. alpontjában említett állatokra.

2. Amennyiben nincsenek A kategóriájú betegségekre utaló egyértelmű jelek vagy kórbonctani vizsgálattal felismert károsodások, a mintagyűjtést véletlenszerűen kell elvégezni a létesítmény valamennyi járványügyi egységében, és a mintáknak lehetővé kell tenniük az esetlegesen jelen lévő betegség kimutatását.

3. A mintavételnek alávetendő állatokat, a begyűjtendő minták jellegét és a mintavételi módszert az illetékes hatóság utasításainak, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervnek megfelelően kell kiválasztani. A mintavételnek alávetendő állatoknak, a begyűjtendő minták jellegének és a mintavételi módszernek a meghatározásakor figyelembe kell venni a betegségleírást és az A.1. pont 3. alpontjában meghatározott kritériumokat.

4. A mintavételnek alávetendő állatok minimális számának összhangban kell állnia az illetékes hatóság utasításaival, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervvel. A mintavételnek alávetendő állatok minimális számának meghatározásakor figyelembe kell venni az A.1. pont 4. alpontjában előírt kritériumokat és az alkalmazott vizsgálatok teljesítményét.

5. Vadon élő állatok esetében a mintákat kilőtt, elhullva talált vagy e célból elfogott állatokból, vagy nem invazív eljárások (például nyalósó, rágókötél vagy csalétek) alkalmazásával kell gyűjteni. A minták minimális számának és jellegének meghatározásakor figyelembe kell venni a vadon élő állomány becsült méretét, valamint az A.1. pont 3. és 4. alpontjában előírt releváns kritériumokat.

A.3.   A MEGLÁTOGATANDÓ LÉTESÍTMÉNYEK KIVÁLASZTÁSA

1. A mintavételnek alávetendő létesítményeket és a mintavételi módszert az illetékes hatóság utasításainak, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervnek megfelelően kell kiválasztani. A mintavételnek alávetendő létesítményeknek és a mintavételi módszernek a kiválasztásakor figyelembe kell venni a betegségleírást és az A1. pont 3. alpontjában előírt kritériumokat.

2. A meglátogatandó létesítmények minimális számának összhangban kell állnia az illetékes hatóság utasításaival, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 43. cikkében említett releváns készenléti tervvel.

B.    Diagnosztikai módszerek

A technikáknak, a referenciaanyagoknak és ezek szabványosításának, valamint az A kategóriájú betegségek esetén használt releváns diagnosztikai módszerekkel elvégzett vizsgálatok eredményeit elemző értelmezésnek meg kell felelnie az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete III. része 6. cikkének.

A diagnosztikai módszernek a felügyelet érzékenységének maximalizálására kell irányulnia. Bizonyos körülmények között e felügyeletnek a betegségnek való korábbi kitettség értékelése érdekében magában kell foglalnia laboratóriumi vizsgálatok alkalmazását is.

C.    A minták szállítása

1. Az A kategóriájú betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából vett mintákat megfelelő címkézéssel és azonosítással hatósági laboratóriumba kell küldeni, amelyet előzetesen értesíteni kell e minták érkezéséről. E mintákhoz csatolni kell a megfelelő formanyomtatványokat az illetékes hatóság és a mintákat fogadó laboratórium által meghatározott követelményeknek megfelelően. A formanyomtatványoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) 

a mintavételnek alávetett állatok származási létesítménye;

b) 

a mintavételnek alávetett állatok fajára, korára és kategóriájára vonatkozó információk;

c) 

az állatok klinikai kórtörténete, amennyiben rendelkezésre áll és releváns;

d) 

a klinikai tünetek és a post-mortem megállapítások; valamint

e) 

bármely egyéb releváns információ.

2. Minden mintát:

a) 

vízzáró és törésálló konténerben és csomagolásban, a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell tárolni;

b) 

a szállítás során a legmegfelelőbb hőmérsékleten és a legmegfelelőbb körülmények között kell tartani, figyelembe véve azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek a minta minőségére.

3. A csomag külső részét az átvevő laboratórium címét tartalmazó címkével kell ellátni, és azon a következő üzenetet kell jól láthatóan feltüntetni:

Állati kórbonctani anyag; romlandó; törékeny; a rendeltetési laboratóriumon kívül kinyitni tilos!

4. A mintákat fogadó hatósági laboratóriumban dolgozó felelős személyt kellő időben tájékoztatni kell a minták érkezéséről.




II. MELLÉKLET

NYOMONKÖVETÉSI IDŐSZAK

(az e rendelet 8., 17. 27., 32., 48., 57. és 59. cikkében foglaltak szerint)



A kategóriájú betegségek

Nyomonkövetési időszak

Ragadós száj- és körömfájás (FMD)

21 nap

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség (RP)

21 nap

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség (RVFV)

30 nap

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség (LSD)

28 nap

Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC (szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, CBPP) általi fertőzöttség

45 nap

Juhhimlő és kecskehimlő (SPGP)

21 nap

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség (PPR)

21 nap

Kecskék fertőző tüdő- és mellhártya-gyulladása (CCPP)

45 nap

Afrikai lópestis (AHS)

14 nap

Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór)

6 hónap

Klasszikus sertéspestis (CSF)

15 nap

Afrikai sertéspestis (ASF)

15 nap

Magas patogenitású madárinfluenza (HPAI)

21 nap

Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség (NDC)

21 nap




III. MELLÉKLET

A 12. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁTÓL VALÓ BIZONYOS ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK LÓFÉLÉK ESETÉBEN

(a 13. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint)

1. Afrikai lópestis kitörése esetén az illetékes hatóság eltérhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától a fertőzött, illetve a nem fertőzött állatok tekintetében, amennyiben:

a) 

az eltérés hatálya alá tartozó fertőzött állatokat kórokozó-átvivőktől védett helyiségekben elkülönítik, ezáltal elkerülve a betegség kórokozójának az állatokról a releváns vektorokra történő átvitelét mindaddig, amíg le nem telt az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének vonatkozó fejezetében megállapított fertőzési idő, azaz az állatok kórokozó-átvivőktől védett helyiségekbe történő beléptetésétől számított 40 nap; valamint

b) 

a felügyelet – beleértve az illetékes hatóság által szükség esetén elvégzett laboratóriumi vizsgálatokat is – azt mutatja, hogy a kórokozó-átvivőktől védett helyiségekben lévő állatok egyike sem hordozza a vírus átvitelének kockázatát.

2.  Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór) kitörése esetén az illetékes hatóság eltérhet a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjától a nem fertőzött állatok tekintetében, amennyiben az eltérés tárgyát képező állatokat karanténba helyezik mindaddig, amíg:

a) 

nem történt meg a fertőzött állatok leölése vagy megsemmisítése;

b) 

a leölést követően meg nem történt a létesítmény 15. cikkben előírt tisztítása és fertőtlenítése; valamint

c) 

a fennmaradó állatokat nem vetették alá komplementkötési próbának 1: 5 arányú szérumhígítás mellett a b) pont szerinti tisztítást és fertőtlenítést követő legalább 6 hónap elteltével vett mintákon, és a vizsgálat negatív eredményt nem adott.




IV. MELLÉKLET

A TISZTÍTÁS, FERTŐTLENÍTÉS ÉS SZÜKSÉG ESETÉN A ROVAROK ÉS RÁGCSÁLÓK ELLENI VÉDEKEZÉS SORÁN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSOK

(az e rendelet 12., 15., 16., 39., 45. és 57. cikkében foglaltak szerint)

A.    Általános követelmények

1. A biocid termékek, valamint a tisztítási és fertőtlenítési műveletek során használt eljárások kiválasztása során a következőket kell figyelembe venni:

a) 

a fertőzésért felelős kórokozó;

b) 

a kezelendő létesítmények, járművek, tárgyak és anyagok jellege; valamint

c) 

az alkalmazandó jogszabályok.

2. A biocid termékeket olyan körülmények között kell alkalmazni, amelyek garantálják, hogy hatékonyságuk nem csökken. Különösen a gyártó által megadott műszaki paramétereket, például a nyomást, a hőmérsékletet, a szükséges behatási időt és a tárolási paramétereket kell betartani. A fertőtlenítőszer hatékonyságát nem szabad más anyagokkal való kölcsönhatás révén veszélyeztetni.

3. A korábban tisztított részek újraszennyeződését el kell kerülni, különösen abban az esetben, ha a mosást nyomás alatt álló folyadékkal végzik.

4. A tisztítási műveletekhez felhasznált vizet el kell szigetelni és ártalmatlanítani oly módon, hogy az A kategóriájú betegség kórokozóinak terjedésével kapcsolatos valamennyi kockázat kizárt legyen.

5. A biocid termékek használatakor a lehető legkisebb mértékűre kell szorítani a használatukból fakadó esetleges káros környezeti és közegészségügyi hatásokat.

B.    Előzetes tisztítás és fertőtlenítés

A 15. cikk szerinti előzetes tisztítás és fertőtlenítés céljából és az A kategóriájú betegségek terjedésének megelőzése érdekében:

a) 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott tartott állatok teljes testét vagy annak részeit fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni, és zárt, szivárgásmentes járművekben vagy konténerekben el kell távolítani a létesítményből feldolgozás, illetve ártalmatlanítás céljából;

b) 

a leölés vagy a kórbonctani vizsgálat során szétszóródott összes szövetet és vért gondosan össze kell gyűjteni és ártalmatlanítani kell;

c) 

miután a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó elhullott tartott állatok teljes teste vagy annak részei feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljából eltávolításra kerültek, fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni a létesítmény azon részeit, ahol ezeket az állatokat tartották, valamint a többi olyan épület, felület vagy felszerelés minden olyan részét, amely a leölés vagy a kórbonctani vizsgálat során szennyeződött;

d) 

a trágyát – ideértve az almot és a használt almot is – alaposan át kell itatni fertőtlenítőszerrel;

e) 

a fertőtlenítőszert legalább 24 órán át a kezelt felületen kell hagyni;

f) 

a mosás és a fertőtlenítés után valószínűsíthetően szennyezett felszereléseket, konténereket, fogyasztással kapcsolatos berendezéseket vagy anyagot meg kell semmisíteni.

C.    Végső tisztítás és fertőtlenítés:

Az 57. cikk alkalmazásában a végső tisztítás és fertőtlenítés céljából:

1. 

A trágyát – ideértve az almot és a használt almot is – el kell távolítani és az alábbiak szerint kell kezelni:

a) 

a szilárd fázisú trágyát, ideértve az almot és a használt almot:

i. 

legalább 70 °C hőmérsékleten gőzkezelésnek kell alávetni; vagy

ii. 

elégetéssel kell megsemmisíteni; vagy

iii. 

olyan mélységben kell elásni, amely meggátolja az állatok hozzáférését; vagy

iv. 

hőkezelés céljára kazalba kell rakni, fertőtlenítőszerrel le kell permetezni és legalább 42 napon át állni kell hagyni, ezen idő alatt a kazlat le kell fedni vagy meg kell forgatni, hogy biztosítani lehessen valamennyi réteg hőkezelését;

b) 

a hígtrágyát a fertőzött anyag utolsó hozzáadása után legalább 42 napig – magas patogenitású madárinfluenza esetén 60 napig – kell tárolni.

2. 

Az épületeket, felületeket és felszereléseket alaposan le kell mosni és meg kell tisztítani, a maradék zsírt és szennyeződést eltávolítva, és fertőtlenítőszerrel le kell permetezni.

3. 

A létesítmények tisztítását és fertőtlenítését 7 nap elteltével ismét el kell végezni.




V. MELLÉKLET

A VÉDŐKÖRZETEK ÉS A FELÜGYELETI KÖRZETEK MINIMÁLIS SUGARA

(az e rendelet 21. cikkében foglaltak szerint)

A létesítmény köré vont kör sugara szerint meghatározva



A kategóriájú betegségek

Védőkörzet

Felügyeleti körzet

Ragadós száj- és körömfájás

3 km

10 km

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

3 km

10 km

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

20 km

50 km

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

20 km

50 km

Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC (szarvasmarhák ragadós tüdőlobja) általi fertőzöttség

Létesítmény

3 km

Juhhimlő és kecskehimlő

3 km

10 km

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

3 km

10 km

Kecskék fertőző tüdő- és mellhártya-gyulladása

Létesítmény

3 km

Afrikai lópestis

100 km

150 km

Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór)

Létesítmény

Létesítmény

Klasszikus sertéspestis

3 km

10 km

Afrikai sertéspestis

3 km

10 km

Magas patogenitású madárinfluenza

3 km

10 km

Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség

3 km

10 km




VI. MELLÉKLET

TILALMAK A KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETBEN

(az e rendelet 27. cikkében foglaltak szerint)

Táblázat: A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokkal és az ilyen állatokból származó termékekkel kapcsolatos tevékenységek tilalma

▼M1



AZ ÁLLATOKKAL ÉS A TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK TILALMA „A” KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGGEL KAPCSOLATBAN (1)

FMD

RP

RVFV

LSD

CBPP

SPGP

PPR

CCPP

CSF

ASF

AHS

GLAND

HPAI

NCD

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekbe történő mozgatása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadak újratelepítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok vásárra, piacra, bemutatóra vagy más rendezvényekre vitele, ideértve e fajok egyedeinek összegyűjtését és szétoszlását is

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól gyűjtött sperma, petesejt és embrió korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

(2)

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

Sperma, petesejt és embrió gyűjtése a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NP

NA

NA

NA

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok mozgó mesterséges megtermékenyítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok mozgó természetes fedeztetése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

Keltetőtojások korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott és vadon élő állatokból származó friss hús – kivéve a belsőségeket – korlátozás alatt álló körzetben található vágóhidakból vagy vadfeldolgozó létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

NP

NP

X

X

NP

X

X

NP

NA

X

X

AZ ÁLLATOKKAL ÉS A TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK TILALMA „A” KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGGEL KAPCSOLATBAN (1) (folyt.)

FMD

RP

RVFV

LSD

CBPP

SPGP

PPR

CCPP

CSF

ASF

AHS

GLAND

HPAI

NCD

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott és vadon élő állatokból származó belsőségek korlátozás alatt álló körzetben található vágóhidakból vagy vadfeldolgozó létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NP

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó friss húsból előállított húskészítmények korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

NP

NP

NP

X

NP

X

X

NP

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól származó nyerstej és kolosztrum korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

X

NP

X

X

NP

NA

NA

NP

NA

NA

NA

Tejtermékek és kolosztrumalapú termékek korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

X

NP

X

X

NP

NA

NA

NP

NA

NA

NA

Emberi fogyasztásra szánt tojások korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

X

Jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból származó állati melléktermékeknek korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása, az elhullott állatok teljes testének vagy testrészeinek kivételével

Trágya, beleértve az almot és a használt almot is

X

X

X

X

NP

X

X

NP

X

X

NP

NA

X

X

Nyersbőr, irha, gyapjú, sörte és toll

X

X

X

X

NP

X

X

NP

X

X

NP

NA

X

X

Állati melléktermékek, a trágya – beleértve az almot és a használt almot is –, valamint a nyersbőr, irha, gyapjú, sörte és toll kivételével

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

AZ ÁLLATOKKAL ÉS A TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK TILALMA „A” KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGGEL KAPCSOLATBAN (1) (folyt.)

FMD

RP

RVFV

LSD

CBPP

SPGP

PPR

CCPP

CSF

ASF

AHS

GLAND

HPAI

NCD

A védőkörzetben kinyert növényi eredetű takarmányok és szalma mozgatása

X

X

NP

NP

NP

NP

NP

NP

NP

NP

NP

NA

NP

NP

(1)   

Az A kategóriájú betegségek rövidítései a II. melléklet szerint

(2)   

Csak petesejtek és embriók

NA = nem alkalmazandó

X = tiltva

NP = nincs tiltva

▼B




VII. MELLÉKLET

KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK A KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETBŐL SZÁRMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK ESETÉBEN

(az e rendelet 27., 33.és 49. cikkében foglaltak szerint)



Kezelés

FMD (8)

RP

RVFV

LSD

CBPP

SPGP

PPR

CCPP

CSF

ASF

AHS

HPAI

NCD

HÚS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hőkezelés légmentesen zárt tartályban legalább 3-as F0 (7) érték elérése céljából.

x

 

 

 

 

 

X

 

X

X

 

X

X

Hőkezelés 80 °C-os maghőmérséklet elérése céljából

X

 

 

 

 

 

X

 

X

X

 

X

X

Hőkezelés 70 °C-os maghőmérséklet elérése céljából

X

 

 

 

 

 

X

 

X

 

 

X

X

Előzőleg kicsontozott és zsírtalanított hús hőkezelése 70 °C-os maghőmérséklet elérése céljából, legalább 30 percen keresztül

X

 

 

 

 

 

X

 

X

 

 

 

 

Hermetikusan zárt konténerben 60 °C hőmérsékleten, legalább 4 órán keresztül

X

 

 

 

 

 

X

 

X

X

 

 

 

73,9  °C-os maghőmérséklet legalább 0,51  másodpercen keresztül (6)

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

X

70,0  °C-os maghőmérséklet legalább 3,5  másodpercen keresztül (6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

X

65,0  °C-os maghőmérséklet legalább 42 másodpercen keresztül (6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

X

60 °C-os maghőmérséklet legalább 507 másodpercen keresztül (6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

X

Hőkezelés legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hőkezelés 65 °C-os maghőmérséklet elérése céljából, a legalább 40-es pasztörizálási érték eléréséhez szükséges időn keresztül

 

 

 

 

 

 

X

 

 

 

 

 

 

Csontos hús természetes erjesztése és érlelése: legalább 9 hónap, legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából

X

 

 

 

 

 

 

 

X

 

 

 

 

Kicsontozott hús természetes erjesztése és érlelése: legalább 9 hónap, legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából

X

 

 

 

 

 

 

 

X

X

 

 

 

Karaj természetes erjesztése: legalább 140 nap, legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából (5)

 

 

 

 

 

 

 

 

X

X

 

 

 

Sonka természetes erjesztése: legalább 190 nap, legfeljebb 0,93 -as Aw-érték és legfeljebb 6-os pH-érték elérése céljából (5)

 

 

 

 

 

 

 

 

X

X

 

 

 

Olasz típusú csontos sonka sózás utáni szárítása: legalább 313 nap (5)

 

 

 

 

 

 

 

 

X

 

 

 

 

Spanyol típusú csontos sonka és karaj sózás utáni szárítása (5):

— Ibériai sonka: legalább 252 nap

— Ibériai lapocka: legalább 140 nap

— Ibériai karaj: legalább 126 nap

— Serrano sonka: legalább 140 nap

X

 

 

 

 

 

 

 

X

X

 

 

 

Hasított test érlelése legalább 2 °C hőmérsékleten a vágás után legalább 24 órán keresztül

 

 

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Belsőségek eltávolítása

 

 

 

X

X

 

 

X

 

 

 

 

 

BÉL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nátrium-kloriddal (NaCl) szárazon vagy telített sós páclével történő sózás (Aw < 0,80 ) 30 napon keresztül vagy ennél hosszabb ideig folyamatosan, 20 °C-os vagy e feletti hőmérsékleten

X

 

 

SC (4)

 

 

X

 

X

X

 

 

 

Foszfátot tartalmazó sóval (86,5 % NaCl, 10,7 % Na2HPO4 és 2,8 % Na3PO4) szárazon vagy telített sós páclével történő sózás (Aw < 0,80 ) 30 napon keresztül vagy ennél hosszabb ideig folyamatosan, 20 °C-os vagy e feletti környezeti hőmérsékleten

X

 

 

 

 

X

 

X

X

 

 

 

Nátrium-kloriddal (NaCl) történő sózás legalább 30 napon keresztül (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fehérítés (2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szárítás (2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TEJ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hőkezelés (sterilezési folyamat) 3-as F0 érték elérése céljából

X

 

 

 

SC (1)

 

 

SC (1)

 

 

 

 

 

UHT-hőkezelés (ultramagas hőmérsékleten): Legalább 132 °C-os hőmérsékleten legalább 1 másodpercen keresztül

X

 

 

 

 

X

 

 

 

 

 

UHT-hőkezelés (ultramagas hőmérsékleten): Legalább 135 °C-os hőmérsékleten megfelelő hőntartási idő mellett

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HTST-hőkezelés (magas hőmérsékleten gyors pasztőrözés) legalább 72 °C hőmérsékleten legalább 15 másodpercen keresztül, amennyiben a tej pH-értéke nem éri el a 7-et

X

 

 

 

 

X

 

 

 

 

 

HTST-hőkezelés (magas hőmérsékleten gyors pasztőrözés) legalább 72 °C hőmérsékleten legalább 15 másodpercen keresztül, amennyiben a tej pH-értéke 7 vagy ezen érték felett van, kétszer alkalmazva

X

 

 

 

 

X

 

 

 

 

 

HTST-hőkezelés (magas hőmérsékleten gyors pasztőrözés) fizikai kezeléssel kombinálva, 6 alatti pH-érték legalább 1 órán keresztül történő elérése céljából vagy legalább 72 °C-os hőmérséklet elérése céljából, szárítással kombinálva

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyszeri hőkezelésből álló pasztőrözés, amelynek hatása legalább a 72 °C-os hőmérséklet 15 másodpercen keresztül történő alkalmazásának hatásával egyenértékű

X

 

X

X

 

 

 

 

 

 

 

(1)   

Biztonságos termék.

(2)   

Nem alkalmazandó szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék bele esetén

(3)   

Nem alkalmazandó szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék bele esetén

(4)   

Biztonságos termék.

(5)   

Kizárólag sertésfélék esetében

(6)   

Kizárólag baromfihús esetében

(7)   

Az F0 a baktériumspórákra gyakorolt kiszámított pusztító hatás. A 3-as F0 érték azt jelenti, hogy a termék leghidegebb pontját kellő mértékben felmelegítették ahhoz, hogy ugyanolyan pusztító hatást érjenek el, mint a 121 °C (250 °F) hőmérsékleten három percig végzett pillanathevítéssel és hűtéssel

(8)   

A betegségre vonatkozó rövidítések a II. melléklet szerint



Kezelés

HPAI

NCD

TOJÁS

 

 

Hőkezelés:

— Egész tojás:

— 

— 60,0  °C – 188 másodperc

— teljesen megfőtt

— Egész tojáskeverék:

— 

— 60 °C – 188 másodperc

— teljesen megfőtt

— 61,1  °C – 94 másodperc

— Folyékony tojásfehérje:

— 

— 55,6  °C – 870 másodperc

— 56,7  °C – 232 másodperc

— Nem átalakított vagy tiszta tojássárgája:

— 

— 60 °C – 288 másodperc

— 10 %-os sózott tojássárgája:

— 

— 62,2  °C – 138 másodperc

— Szárított tojásfehérje:

— 

— 67 °C – 20 óra

— 54,4  °C – 50,4 óra

— 51,7  °C – 73,2 óra

X

 

Hőkezelés:

— Egész tojás:

— 

— 55 °C – 2 521  másodperc

— 57 °C – 1 596  másodperc

— 59 °C – 674 másodperc

— teljesen megfőtt

— Folyékony tojásfehérje:

— 

— 55 °C – 2 278  másodperc

— 57 °C – 986 másodperc

— 59 °C – 301 másodperc

— 10 %-os sózott tojássárgája:

— 

— 55 °C – 176 másodperc

— Szárított tojásfehérje:

— 

— 57 °C – 54,0 óra

 

X




VIII. MELLÉKLET

KOCKÁZATCSÖKKENTŐ KEZELÉSEK A VÉDŐKÖRZETBŐL SZÁRMAZÓ NEM ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK ESETÉBEN

(az e rendelet 36. és 52. cikkében foglaltak szerint)



Kezelés

FMD (1)

RP

Hőkezelés legalább 80 °C hőmérsékleten és legalább 10 percen keresztül (gőzzel való kezelés zárt kamrában)

X

X

Csomagolásban vagy bálákban történő tárolás a legközelebb lévő kitöréstől legalább 2 km-re elhelyezkedő fedett helyszínen és onnan legkorábban a 15. cikk szerinti tisztítás és fertőtlenítés elvégzése után három hónappal kiengedve.

X

X

(1)   

A betegségre vonatkozó rövidítések a II. melléklet szerint




IX. MELLÉKLET

A VÉDŐKÖRZETBŐL SZÁRMAZÓ FRISS HÚS JELÖLÉSE

(az e rendelet 33. és 49. cikkében foglaltak szerint)

1. A védőkörzetből származó, nem másik tagállamba szánt friss baromfihúson a 33. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint alkalmazandó jelölésnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) 

alak és tartalom:

Ahol az „XY” a 853/2004/EK rendelet II. melléklete I. szakasza B. részének 6. pontjában előírt releváns országkódot jelenti, az „1234” pedig a létesítménynek a 853/2004/EK rendelet II. melléklete I. szakasza B. részének 7. pontja szerinti engedélyszámát.

b) 

méretek:

— 
az „XY” szélessége 8 mm
— 
az „1234” szélessége 11 mm
— 
a külső átmérő szélessége legalább 30 mm
— 
a négyzet vonalvastagsága 3 mm

2. A feldolgozólétesítményben végrehajtandó kezelésre szánt friss húson a 33. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint alkalmazandó jelölésnek a következőkből kell állnia:

a) 

vagy a 853/2004/EK rendeletben előírt azonosító jelölés, kiegészítve a bélyegző közepén egymást keresztező két egyenes vonalból álló és az azon lévő információ olvashatóságát lehetővé tévő átlós kereszttel; vagy

b) 

egy 6,5 cm széles és 4,5 cm magas ovális bélyegző, amelyen a következő információknak kell megjelenniük tökéletesen olvasható írásjelekkel:

— 
a felső részen a tagállam teljes neve vagy ISO-kódja nagybetűkkel,
— 
középen a vágóhíd engedélyszáma,
— 
az alsó részen a következők rövidítések valamelyike: CE, EC, EF, EG, EK, EY, EO, ES, EU, EB, WE vagy EZ,
— 
két, egymást a bélyegző közepén keresztező, az információt el nem takaró egyenes vonal,
— 
a betűknek legalább 0,8 cm magasnak, a számoknak pedig legalább 1 cm magasnak kell lenniük.




X. MELLÉKLET

AZ INTÉZKEDÉSEK IDŐTARTAMA A VÉDŐKÖRZETBEN

(az e rendelet 39. cikkében foglaltak szerint)



A kategóriájú betegségek

Az intézkedések minimális időtartama a védőkörzetben (39. cikk (1) bekezdése)

A felügyeleti intézkedések kiegészítő időtartama a védőkörzetben (39. cikk (3) bekezdése)

Ragadós száj- és körömfájás

15 nap

15 nap

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

21 nap

9 nap

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

30 nap

15 nap

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

28 nap

17 nap

Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC (szarvasmarhák ragadós tüdőlobja) általi fertőzöttség

45 nap

Nem alkalmazandó

Juhhimlő és kecskehimlő

21 nap

9 nap

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

21 nap

9 nap

Kecskék fertőző tüdő- és mellhártya-gyulladása

45 nap

Nem alkalmazandó

Afrikai lópestis

12 hónap

Nem alkalmazandó

Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór)

6 hónap

Nem alkalmazandó

Klasszikus sertéspestis

15 nap

15 nap

Afrikai sertéspestis

15 nap

15 nap

Magas patogenitású madárinfluenza

21 nap

9 nap

Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség

21 nap

9 nap




XI. MELLÉKLET

AZ INTÉZKEDÉSEK IDŐTARTAMA A FELÜGYELETI KÖRZETBEN

(az e rendelet 55. és 56. cikkében foglaltak szerint)



A kategóriájú betegségek

Az intézkedések minimális időtartama a felügyeleti körzetben

Ragadós száj- és körömfájás

30 nap

Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

30 nap

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

45 nap

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

45 nap

Mycoplasma mycoides subsp. mycoides SC (szarvasmarhák ragadós tüdőlobja) általi fertőzöttség

45 nap

Juhhimlő és kecskehimlő

30 nap

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

30 nap

Kecskék fertőző tüdő- és mellhártya-gyulladása

45 nap

Afrikai lópestis

12 hónap

Burkholderia mallei általi fertőzöttség (takonykór)

Nem alkalmazandó

Klasszikus sertéspestis

30 nap

Afrikai sertéspestis

30 nap

Magas patogenitású madárinfluenza

30 nap

Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség

30 nap




XII. MELLÉKLET

MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK ÉS DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK A VÍZIÁLLATOKBAN ELŐFORDULÓ A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK ESETÉN

1. A következő eljárásokat kell alkalmazni a minták klinikai vizsgálata és a mintavétel során:

a) 

a klinikai vizsgálatnak és a laboratóriumi vizsgálatok céljából történő mintavételnek a következőkre kell kiterjednie:

i. 

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, A kategóriájú betegségek klinikai tüneteit mutató tenyésztett víziállatok; valamint

ii. 

azok a tenyésztett víziállatok, amelyek valószínűleg a gyaníthatóan felmerült/megerősített A kategóriájú betegségben hullottak el a közelmúltban; valamint

iii. 

azok a tenyésztett víziállatok, amelyek járványügyi kapcsolatban állnak egy A kategóriájú betegség gyanús vagy megerősített esetével.

b) 

a begyűjtendő minták minimális száma:



 

Forgatókönyv

Állatfajta

Fokozott mortalitásra vonatkozó jelentés

Fertőzött állatok bevezetése

Megfigyelt kórbonctani vagy klinikai tünetek

Egyéb körülményeken alapuló gyanú

Puhatestűek (egész állat)

30

30

150

Rákfélék

10

 

10

150

Halak

10

30

c) 

a puhatestűekből történő mintavételre a következő további kritériumok alkalmazandók:

i. 

a mintavétel céljára olyan állatokat kell kiválasztani, amelyeknél felmerül a fertőzöttség gyanúja. Amennyiben a gyaníthatóan fertőzött állatpopulációkban jelen vannak jegyzékbe foglalt fajok, a mintavétel céljára azokat kell kiválasztani;

ii. 

ha előfordulnak legyengült, nyitott vagy frissen elhullott, de bomlásnak még nem indult puhatestűek, elsőként ezeket az egyedeket kell kiválasztani. Ha ilyen puhatestűek nem fordulnak elő, a kiválasztott puhatestűek között szerepelniük kell a legidősebb egészséges puhatestűeknek;

iii. 

ha a létesítmény a puhatestűek tenyésztéséhez egynél több vízforrást használ, a puhatestűek mintavételezését minden vízforrásra kiterjedőnek kell végezni, biztosítva, hogy azok arányosan képviseljék a létesítmény valamennyi részét a mintában;

iv. 

a láthatólag azonos járványügyi állapotú puhatestű-tenyésztési létesítmények csoportján végzett mintavétel során a mintába reprezentatív számú mintavételi pontról származó puhatestűnek kell bekerülnie.

E mintavételi pontok kiválasztásakor a figyelembe veendő fő tényezők a következők: az állománysűrűség, a vízáramlatok, a jegyzékbe foglalt fajok jelenléte, a fogékony és a vektorfajok jelenléte, a batimetria és a gazdálkodási gyakorlatok. A mintavételnek ki kell terjednie a puhatestű-tenyésztési létesítményen vagy létesítményeken belül és az annak vagy azoknak a közelében található természetes begyűjtési helyekre is.

d) 

a rákfélékből történő mintavételre a következő további kritériumok alkalmazandók:

i. 

ha a termelési egységekben előfordulnak a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó legyengült vagy elhullásközeli állapotban lévő rákfélék, elsőként ezeket az egyedeket kell kiválasztani. Ha ilyen állatok nem fordulnak elő, a mintába különböző évek osztályaiba tartozó és az egyes csoportokat arányosan képviselő számú rákféle egyedet kell kiválasztani;

ii. 

ha a létesítmény a rákfélék tenyésztéséhez egynél több vízforrást használ, a jegyzékbe foglal fajokhoz tartozó rákfélék mintavételezését minden vízforrásra kiterjedőnek kell végezni, biztosítva, hogy azok arányosan képviseljék a létesítmény valamennyi részét a mintában;

iii. 

amennyiben a jegyzékbe foglalt fajok vadon élő populációinak e rendelet 102. cikkének a) pontja szerinti mintavételezésére van szükség, a mintavételi pontok számát és földrajzi eloszlását úgy kell meghatározni, hogy az megfelelő mértékben lefedje a gyaníthatóan fertőzött területet.

A mintavételi pontoknak azon – tengeri, torkolatvidéki, folyami és tavi – ökoszisztémák szempontjából is reprezentatívnak kell lenniük, amelyekben a fogékony fajok vadon élő populációi találhatók.

e) 

a halakból történő mintavételre a következő további kritériumok alkalmazandók:

i. 

ha legyengült, rendellenesen viselkedő vagy frissen elhullott (bomlásnak még nem indult) halak is előfordulnak, akkor azokat kell kiválasztani. Ha ilyen állatok nem fordulnak elő, a mintába különböző évek osztályaiba tartozó és az egyes csoportokat arányosan képviselő számú halat kell kiválasztani a jegyzékbe foglalt fajokból;

ii. 

ha a létesítmény a halak tenyésztéséhez egynél több vízforrást használ, a jegyzékbe foglal fajokhoz tartozó halak mintavételezését minden vízforrásra kiterjedőnek kell végezni, biztosítva, hogy azok arányosan képviseljék a létesítmény valamennyi részét a mintában;

iii. 

ha a halak között van szivárványos pisztráng (Onchorynchus mykiss) vagy sügér (Perca fluviatilis), akkor mintavétel céljára kizárólag azokat lehet kiválasztani. Ha sem szivárványos pisztráng, sem sügér nem fordul elő, a mintának az előforduló összes többi jegyzékbe foglalt faj tekintetében kell reprezentatívnak lennie az a)–d) pontokban szereplő kritériumoknak megfelelően;

iv. 

amennyiben a jegyzékbe foglalt fajok vadon élő populációinak e rendelet 102. cikkének a) pontja szerinti mintavételezésére van szükség, a mintavételi pontok számát és földrajzi eloszlását úgy kell meghatározni, hogy az megfelelő mértékben lefedje a gyaníthatóan fertőzött területet.

A mintavételi pontoknak azon – tengeri, torkolatvidéki, folyami és tavi – ökoszisztémák szempontjából is reprezentatívnak kell lenniük, amelyekben a fogékony fajok vadon élő populációi találhatók.

f) 

a mintavételhez használt szervek kiválasztását, valamint a minták előkészítését, tárolását és laboratóriumba szállítását az Európai Unió adott betegséggel foglalkozó referencialaboratóriumának ajánlásai szerint kell végrehajtani.

2. A laboratóriumban a mintákat az Európai Unió adott betegséggel foglalkozó referencialaboratóriuma által jóváhagyott diagnosztikai módszerekkel és eljárásokkal kell megvizsgálni.




XIII. MELLÉKET

A FERTŐZÖTT LÉTESÍTMÉNY PIHENTETÉSÉNEK MINIMÁLIS IDŐTARTAMA



Az e rendelet 81. cikke szerinti pihentetésre és az e rendelet 96. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti egyidejű pihentetésre vonatkozó időszakok

A kategóriájú betegség

A fertőzött létesítmény pihentetésének minimális időtartama

Az ugyanazon védőkörzetben található fertőzött létesítmények összehangolt pihentetésének minimális időtartama

Kiegészítő követelmények

Mikrocytos mackini általi fertőzöttség

6 hónap

4 hét

Magában kell foglalnia az év leghidegebb időszakát

Perkinsus marinus általi fertőzöttség

6 hónap

4 hét

Magában kell foglalnia az év legmelegebb időszakát

A Taura-szindróma vírusával való fertőzöttség

6 hét

4 hét

Magában kell foglalnia az év legmelegebb időszakát

A yellowhead-vírussal való fertőzöttség

6 hét

3 hét

Magában kell foglalnia az év legmelegebb időszakát

Járványos vérképzőszervi elhalás

8 hét

4 hét

Magában kell foglalnia az év legmelegebb időszakát




XIV. MELLÉKLET

A KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEKNEK A VÍZIÁLLATOK KÖRÉBEN ELŐFORDULÓ A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK KAPCSÁN TÖRTÉNŐ LÉTREHOZÁSÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

1. A 85. cikkben említett, korlátozás alatt álló körzeteket eseti alapon kell meghatározni, legalább a következő tényezők figyelembevételével:

a) 

az elhullott puhatestűek/rákfélék/halak összesített száma, összesített aránya és az elhullások eloszlása az A kategóriájú betegséggel fertőzött létesítményben vagy gazdálkodó létesítmények csoportjában;

b) 

a fertőzött létesítmény(ek)be és a fertőzött létesítmény(ek)ből történő mozgatásokra vonatkozó releváns információk;

c) 

a szomszédos létesítmények távolsága és sűrűsége;

d) 

vadon élő víziállatok jelenléte;

e) 

a vadon élő víziállatok körében tapasztalható, az adott A kategóriájú betegséggel kapcsolatban álló vagy esetlegesen kapcsolatban álló elhullásokra, gyanús esetekre vagy kitörésekre vonatkozó ismeretek;

f) 

a feldolgozólétesítmények közelsége és az ezen létesítményekben jelen lévő fajok, különös tekintettel a jegyzékbe foglalt fajokra;

g) 

a fertőzött és a szomszédos létesítményekben alkalmazott gazdálkodási gyakorlatok;

h) 

a hidrodinamikai feltételek és más, járványügyi jelentőséggel bíró azonosított tényezők.

2. A puhatestűeket és rákféléket érintő A kategóriájú betegségekhez kapcsolódó védő- és felügyeleti körzetek földrajzi körülhatárolására a következő minimumkövetelmények vonatkoznak:

a) 

a védőkörzetet annak a létesítménynek vagy gazdálkodási létesítmények azon csoportjának a közvetlen közelében kell létrehozni, ahol hatósági megerősítést nyert egy A kategóriájú betegséggel való fertőzöttség és a védőkörzetet a megfelelő hidrodinamikai, illetve járványügyi adatok függvényében meghatározott területnek kell képeznie;

b) 

a felügyeleti körzetet a védőkörzet területén kívül kell létrehozni és azt a megfelelő hidrodinamikai, illetve járványügyi adatok függvényében meghatározott, a védőkörzetet körülvevő területnek kell képeznie.

3. A halakat érintő A kategóriájú betegségekhez kapcsolódó védő- és felügyeleti körzetek földrajzi körülhatárolására a következő minimumkövetelmények vonatkoznak:

a) 

a védőkörzetet azon létesítmény körül kell kialakítani, ahol a járványos vérképzőszervi elhalást megerősítették. E körzetet:

i. 

a part menti területeken: egy legalább egy árapályterület szélességének megfelelő sugarú vagy legalább 5 km sugarú kör területének kell képeznie (attól függően, hogy melyik a nagyobb), középpontjában azzal a létesítménnyel, ahol hatóságilag megerősítették a járványos vérképzőszervi elhalás jelenlétét, vagy e körzetet egy a vonatkozó hidrodinamikai vagy járványügyi adatok alapján meghatározott területnek kell alkotnia;

ii. 

a belvízi területeken: azon létesítmény teljes vízgyűjtő területének kell alkotnia, ahol a járványos vérképzőszervi elhalás jelenlétét hatóságilag megerősítették. Az illetékes hatóság a körzet kiterjedését a vízgyűjtő terület egyes részeire vagy a létesítmény területére korlátozhatja, amennyiben ez nem veszélyezteti a betegség terjedésének megelőzését;

b) 

a felügyeleti körzetet az illetékes hatóságnak a védőkörzet területén kívül kell létrehoznia, és a felügyeleti körzetet:

i. 

a part menti területeken: egy, a védőkörzetet körülvevő, egymást átfedő árapályterületekből álló területnek kell alkotnia; vagy egy, a védőkörzetet körülvevő, a védőkörzet középpontjától számított 10 km sugarú kör területének; vagy egy ezzel egyenértékű, a vonatkozó hidrodinamikai vagy járványügyi adatok alapján meghatározott területnek;

ii. 

a belvízi területeken: a létrehozott védőkörzeten kívül eső, kiterjesztett területnek kell képeznie.




XV. MELLÉKLET

FELÜGYELETI RENDSZER ÉS A VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK IDŐTARTAMA A FELÜGYELETI KÖRZETBEN A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉG TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK KÖRÉBEN TÖRTÉNŐ JELENLÉTE ESETÉN

(az e rendelet 98. és 101. cikkében foglaltak szerint)

1.    Felügyeleti rendszer

Az adott A kategóriájú betegséggel való fertőzöttség ellenőrzése céljából a felügyeleti körzetben jegyzékbe foglalt fajokat tartó létesítményeket és az ilyen akvakultúrás létesítmények csoportját a 98. cikkben előírt felügyeletnek kell alávetni. A felügyeletnek állatorvosi látogatásokat is magában kell foglalnia, ideértve a termelési egységekből történő mintavételt is. E látogatásokat az illetékes hatóságnak kell végeznie az 1. és 2. táblázatnak megfelelően.

A mintavételre a XII. melléklet 1. pontjában fajonkénti bontásban megadott kritériumok vonatkoznak.



1. táblázat

Az állatorvosi látogatásokból és mintavételekből álló felügyeleti rendszer a létesítményekben és létesítmények csoportjaiban a víziállatok körében előforduló A kategóriájú betegségek esetében, a járványos vérképzőszervi elhalás vírusával való fertőzöttség kivételével

A kategóriájú betegség

Az állatorvosi látogatások évenkénti száma

A laboratóriumi vizsgálatok évenkénti száma

A mintában található állatok száma

Az év mintavételre alkalmas időszaka

A mintavételnek alávetett állatok adott létesítményben való minimum tartózkodási ideje

Mikrocytos mackini általi fertőzöttség

1

1

150

Amikor a fertőzöttség prevalenciája az ismeretek szerint a legmagasabb, vagy április-májusban, 3–4 hónapos időszak után, amikor a tengervíz hőmérséklete nem éri el a 10 °C-ot

4 hónap

Perkinsus marinus általi fertőzöttség

1

1

150

Amikor a fertőzöttség prevalenciája az ismeretek szerint a legmagasabb, vagy szeptemberben, októberben vagy novemberben

4 hónap

A Taura-szindróma vírusával való fertőzöttség

2

2

150

Az évnek abban az időszakában, amikor a vízhőmérséklet valószínűsíthetően eléri az éves maximumát

2 hónap

A yellowhead-vírussal való fertőzöttség

2

2

150

Az évnek abban az időszakában, amikor a vízhőmérséklet valószínűsíthetően eléri az éves maximumát

2 hónap



2. táblázat

A létesítmények állatorvosi látogatásokból és mintavételekből álló egyedi felügyeleti rendszere víziállatok járványos vérképzőszervi elhalással való fertőzöttsége esetén (1)

A létesítmény típusa

Az egészségügyi ellenőrzések évenkénti (kétévenkénti) száma

A mintavételek évenkénti (kétévenkénti) száma

A mintában található halak száma

A növendék halak száma

A tenyészhal állomány egyedeinek száma (2)

a)  Tenyészállománnyal rendelkező létesítmények

2

2

150 (első és második ellenőrzés)

150 (első vagy második ellenőrzés)

b)  Csak tenyészállománnyal rendelkező létesítmények

2

1

0

150 (2) (első vagy második ellenőrzés)

c)  Tenyészállománnyal nem rendelkező létesítmények

2

2

150 (első és második ellenőrzés)

0

A halak összevont mintánkénti maximális száma: 10

(1)   

A halak laboratóriumi vizsgálat céljára szolgáló mintavételét az évnek abban az időszakában kell elvégezni, amikor a vízhőmérséklet 11 és 20 °C között van. A vízhőmérsékletre vonatkozó követelmény az egészségügyi ellenőrzésekre is érvényes. Azokban a létesítményekben, ahol a vízhőmérséklet az év során nem éri el a 11 °C-ot, a mintavételt és az állatorvosi látogatásokat akkor kell elvégezni, amikor a vízhőmérséklet a legmagasabb.

(2)   

A tenyészállományból vett minták nem tartalmazhatnak ivarmirigy-folyadékot, haltejet és petesejteket, mivel nincs bizonyíték arra, hogy a járványos vérképzőszervi elhalás a genitális traktus fertőzöttségéhez vezethet.

2.    A védelmi intézkedések időtartama a felügyeleti körzetben



A kategóriájú betegség

A felügyelet minimális időtartama

Mikrocytos mackini általi fertőzöttség

3 év

Perkinsus marinus általi fertőzöttség

3 év

A Taura-szindróma vírusával való fertőzöttség

2 év

A yellowhead-vírussal való fertőzöttség

2 év

Járványos vérképzőszervi elhalás

2 év

A felügyeleti időszak letelte után, amennyiben nem mutatnak ki az adott A kategóriájú betegséggel való újbóli fertőzöttséget, a felügyeleti körzetben az e rendelet 101. cikkének megfelelően meg kell szüntetni az intézkedéseket.



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

( 3 ) A Bizottság (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2019.12.5., 115. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

( 5 ) A Bizottság (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belül történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 140. oldalát).

Top