1. A személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozó, a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozásoknak konkrét és korlátozott közérdeken – nevezetesen a közegészség védelmén – kell alapulniuk. Az ilyen korlátozásokat az uniós jog általános elveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az arányosságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó elvekre. A meghozott intézkedések tehát nem terjedhetnek túl a közegészség védelméhez feltétlenül szükséges mértéken.

2. Minden bevezetett korlátozást fel kell oldani, amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi.

3. A tagállamoknak azonos bánásmódot kell tanúsítaniuk minden tagállammal szemben, például nem alkalmazhatnak nagyvonalúbb szabályokat a valamely szomszédos tagállamba/tagállamból történő utazások tekintetében, mint amilyeneket az azonos járványügyi helyzetben lévő többi tagállamba/tagállamból történő utazások esetében alkalmaznak.

4. A korlátozások nem alapulhatnak az érintett személy állampolgárságán, hanem azok alkalmazásakor azt kell figyelembe venni, hogy az adott személy hol tartózkodott az érkezését megelőző 14 napban.

5. A tagállamoknak minden esetben lehetővé kell tenniük saját állampolgáraik hazatérését, valamint a területükön lakóhellyel rendelkező uniós polgárok és családtagjaik visszatérését az országba, és meg kell könnyíteniük a területükön való gyors átutazást.

6. A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a határrégiók, a legkülső régiók, az exklávék és a földrajzilag elszigetelt területek sajátosságaira, valamint a helyi és regionális szintű együttműködés szükségességére.

7. A tagállamoknak rendszeresen információt kell cserélniük az ezen ajánlás hatálya alá tartozó valamennyi kérdésről.

8. A Covid19-világjárvány megfékezését célzó, a szabad mozgás korlátozásával járó intézkedések bevezetésének mérlegelése során a tagállamoknak az alábbi fő kritériumokat kell figyelembe venniük:

9. Annak biztosítása érdekében, hogy átfogó és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, a tagállamoknak a 8. pontban említett kritériumokra vonatkozó, rendelkezésre álló adatokat hetente meg kell küldeniük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak.

10. A tagállamok által szolgáltatott adatok alapján az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak régiók szerinti bontásban közzé kell tennie az uniós tagállamok térképét a tagállami döntéshozatal támogatása érdekében. Ennek a térképnek magában kell foglalnia az Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára, és – amint a feltételek lehetővé teszik ( 1 ) – a Svájci Államszövetségre vonatkozó adatokat is. A térképen a területeket a következő színekkel kell jelölni:

11. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak hetente közzé kell tennie a térképek frissített változatát és az azok alapjául szolgáló adatokat.

12. A tagállamok nem korlátozhatják más tagállamoknak a 10. pont szerinti „zöld” besorolású területeire beutazó vagy onnan kiutazó személyek szabad mozgását.

13. Annak mérlegelésekor, hogy a 10. pont szerinti „zöldtől” eltérő besorolású területeken alkalmazzanak-e korlátozásokat,

14. Azoknak a tagállamoknak, amelyek saját döntéshozatali eljárásaik alapján korlátozásokat kívánnak alkalmazni a 10. pont szerinti „zöldtől” eltérő besorolású területre beutazó vagy onnan kiutazó személyekre, erről a szándékukról elsőként az érintett tagállamot kell tájékoztatniuk, a hatálybalépés előtt. Különös figyelmet kell fordítani a határokon átnyúló együttműködésre, a legkülső régiókra, az exklávékra és a földrajzilag elszigetelt területekre. A hatálybalépés előtt a többi tagállamot és a Bizottságot is tájékoztatni kell erről a szándékról. Lehetőség szerint a tájékoztatást 48 órával korábban kell nyújtani.

15. A tagállamoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a többi tagállamot és a Bizottságot a korábban bevezetett korlátozó intézkedések megszüntetéséről vagy enyhítéséről, amelynek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

16. A tagállamoknak legkésőbb 7 nappal ezen ajánlás elfogadását követően fokozatosan meg kell szüntetniük a 10. pont szerinti „zöld” besorolású területekre ezen ajánlás hatálybalépése előtt alkalmazott korlátozásokat.

16a. A tagállamoknak erőteljesen szorgalmazniuk kell minden, „sötétpiros” besorolású területre irányuló és onnan kiinduló, nem alapvetően szükséges utazás elhalasztását, és szorgalmazniuk kell minden, a 10. pont szerinti „piros” besorolású területre irányuló és onnan kiinduló, nem alapvetően szükséges utazás elhalasztását.

17. A tagállamok alapvetően nem tagadhatják meg a más tagállamokból érkező személyek beutazását.

17a. A tagállamoknak a 10. pont ca) alpontja szerinti „sötétpiros” besorolású területről utazó személyeket az érkezésüket megelőzően a Covid19-fertőződés kimutatását célzó teszt elvégeztetésére kell kötelezniük és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság ajánlásának megfelelően karantén/önkéntes karantén alá kell helyezniük. Hasonló intézkedések vezethetők be azon területek tekintetében is, ahol magas az aggodalomra okot adó variánsok prevalenciája.

17b. A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a területükön lakóhellyel rendelkező személyek számára, hogy a 17. pont b) alpontjában és a 17a. pontban említett, az érkezést megelőzően végzendő tesztet az érkezést követően végzett Covid19-teszttel helyettesítsék az esetlegesen irányadó, karanténra/önkéntes karanténra vonatkozó követelményeken felül.

18. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a más tagállamokban tanúsított egészségügyi szervek által végzett Covid19-tesztek eredményeit. A tagállamoknak fokozniuk kell együttműködésüket a tesztelés különböző vonatkozásait – például a tesztek tanúsítványának ellenőrzését – illetően, figyelembe véve a kutatási eredményeket, a járványügyi szakértők tanácsát, valamint a legjobb gyakorlatokat.

19. Az alapvető feladatot ellátó és az olyan utazók, akiknek az utazása elengedhetetlen, nem kötelezhetők karanténra, ameddig az említett alapvető feladatot látják el. Ezek közé tartoznak különösen a következők:

19a. pont értelmében a „sötétpiros” besorolású területről érkező, alapvető feladatot ellátó és az olyan utazók, akiknek az utazása elengedhetetlen, kötelezhetők a tesztelésre és karantén/önkéntes karantén alá helyezhetők, feltéve, hogy ez nincs aránytalan hatással feladatuk ellátására vagy a szükséglet kielégítésére.

19b. A 19a. pontban foglalt mentességeken túlmenően a tagállamok nem kötelezhetik a határrégiókban élő és munkavégzés, üzleti tevékenység, oktatásban való részvétel, családi látogatás, orvosi ellátás igénybevétele vagy más személy gondozása céljából a határt naponta vagy gyakran átlépő személyeket arra, hogy tesztet végeztessenek vagy karanténba/önkéntes karanténba vonuljanak, különös tekintettel az alapvető feladatot ellátó vagy a kritikus infrastruktúra szempontjából nélkülözhetetlen személyekre. Amennyiben ezekben a régiókban tesztelési követelményt vezetnek be a határátlépéssel járó utazások vonatkozásában, a tesztelés gyakoriságának az ilyen személyek esetében arányosnak kell lennie. Amennyiben a határ mindkét oldalán hasonló az epidemiológiai helyzet, utazáshoz kötött tesztelési kötelezettség nem írható elő. Azok a személyek, akik arra hivatkoznak, hogy helyzetük e pont hatálya alá tartozik, kötelezhetők lehetnek igazoló dokumentum bemutatására vagy erre vonatkozó nyilatkozat tételére.

20. A tagállamok megkövetelhetik a területükre beutazó személyektől, hogy az adatvédelmi követelményekkel összhangban nyújtsanak be közegészségügyi utasazonosító űrlapot. Közös európai közegészségügyi utasazonosító űrlapot kell kidolgozni a tagállamok általi lehetséges használat céljára. Amennyiben lehetséges, az eljárás egyszerűsítése érdekében az utasazonosítási adatok megadására digitális opciót kell alkalmazni, ugyanakkor egyenlő hozzáférést kell biztosítani valamennyi polgár számára.

21. A 10. pont szerinti „sötétpiros”, „piros”, „narancssárga” vagy „szürke” besorolású területről érkező személyek esetében alkalmazott intézkedések nem lehetnek diszkriminatívak, azaz az érintett tagállam hazatérő állampolgáraira is ugyanazokat az intézkedéseket kell alkalmazni.

22. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgárokra és a vállalkozásokra vonatkozóan előírt hivatalos követelmények konkrét előnyökkel járjanak a világjárvány leküzdésére irányuló népegészségügyi erőfeszítések szempontjából, és ne jelentsenek indokolatlan és szükségtelen adminisztratív terheket.

23. Ha egy személynek az úti céljához való megérkezésekor tünetei jelentkeznek, az érintettet a helyi gyakorlatnak megfelelően tesztelésnek kell alávetni, fel kell állítani a diagnózist, el kell különíteni és kontaktkutatást kell végezni, de a beléptetését nem szabad megtagadni. Az érkezéskor észlelt esetekre vonatkozó információkat kontaktkutatás céljából haladéktalanul meg kell osztani a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül azon országok népegészségügyi hatóságaival, amelyekben az érintett személy az előző 14 napban tartózkodott.

24. A korlátozások nem történhetnek bizonyos szállítási szolgáltatások betiltásának formájában.

25. A tagállamoknak az új intézkedések hatálybalépése előtt a lehető leghamarabb egyértelmű, átfogó és időben történő tájékoztatást kell nyújtaniuk az érdekelt feleknek és a nyilvánosságnak a szabad mozgás korlátozásával járó intézkedésekről, a kapcsolódó követelményekről (például negatív Covid19-teszteredmény vagy közegészségügyi utasazonosító űrlap), valamint a kockázatos területekről érkező utasok esetében alkalmazott intézkedésekről. A tájékoztatást főszabályként az intézkedések hatálybalépése előtt 24 órával kell közzétenni, figyelembe véve, hogy a járványügyi veszélyhelyzetek esetén némi rugalmasságra van szükség.

26. Ezt az ajánlást a Bizottságnak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával rendszeresen felül kell vizsgálnia. A Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie a Tanácsnak.