EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02019R0833-20210819

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/833 rendelete (2019. május 20.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról, az (EU) 2016/1627 rendelet módosításáról, valamint a 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/833/2021-08-19

02019R0833 — HU — 19.08.2021 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/833 RENDELETE

(2019. május 20.)

az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról, az (EU) 2016/1627 rendelet módosításáról, valamint a 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(HL L 141, 2019.5.28., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1231 RENDELETE (2021. július 14.)

  L 274

32

30.7.2021




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/833 RENDELETE

(2019. május 20.)

az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról, az (EU) 2016/1627 rendelet módosításáról, valamint a 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről



I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)  
Ez a rendelet eltérő rendelkezés hiányában a NAFO az egyezmény I. mellékletében meghatározott szabályozási területén található halászati erőforrások tekintetében végzett kereskedelmi halászati tevékenységhez használt vagy használni szándékozott uniós halászhajókra, valamint harmadik országok hajói által az egyezmény alapján uniós vizeken vagy területen végzett tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
Ezt a rendeletet a halászati ágazatban hatályban lévő rendeletekben meghatározott kötelezettségek, különösen az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ), valamint az 1005/2008/EK ( 2 ) és az 1224/2009/EK ( 3 ) tanácsi rendelet sérelme nélkül kell alkalmazni.
(3)  
Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az uniós kutatóhajókra nem vonatkoznak a halak kifogására, különösen a hálószembőségre, a méretbeli korlátozásokra, a lezárt területekre és az idényekre vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések korlátozásai.

2. cikk

Tárgy

(1)  
Ez a rendelet a védelmi és végrehajtási intézkedések Unión belüli egységes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében megállapítja az ezen intézkedések Unió általi alkalmazására vonatkozó szabályokat.
(2)  
E rendelet továbbá módosítja az (EU) 2016/1627 rendelet bizonyos rendelkezéseit.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„egyezmény” : az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó együttműködésről szóló, 1979-ben megkötött és időről időre módosított egyezmény;

2.

„az egyezmény hatálya alá tartozó terület” : az egyezmény IV. cikkének (1) bekezdése szerinti terület, amelyen az egyezményt alkalmazni kell. Az egyezmény hatálya alá tartozó terület az egyezmény I. mellékletében felsorolt tudományos és statisztikai alterületekre, körzetekre és alkörzetekre oszlik;

3.

„szabályozási terület” : az egyezmény hatálya alá tartozó területnek a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken túli része;

4.

„halászati erőforrások” :

az egyezmény hatálya alá tartozó területen található valamennyi hal, puhatestű és rákféle, kivéve:

a) 

a nem vándorló fajokat, amelyek felett a parti államok szuverén jogokat gyakorolhatnak az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének 77. cikkével összhangban; valamint

b) 

az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének I. mellékletében felsorolt anadrom és katadrom halállományokat, valamint a nagy távolságra vándorló fajokat, amennyiben a velük való gazdálkodás egyéb nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik;

5.

„halászati tevékenység” :

halászati erőforrások begyűjtése vagy feldolgozása, halászati erőforrások vagy halászati erőforrásokból származó termékek kirakodása vagy átrakodása, vagy a halászati erőforrások begyűjtésére vonatkozó előkészület, vagy a begyűjtés támogatása, illetve az azzal kapcsolatos egyéb tevékenység a szabályozási területen, ideértve a következőket:

a) 

a halászati erőforrások tényleges vagy megkísérelt felkutatása vagy kifogása;

b) 

bármely olyan tevékenység, amelynek észszerűen elvárható eredménye a halászati erőforrások bármely célból történő felkutatása, kifogása vagy begyűjtése lehet; és

c) 

minden olyan, tengeren végzett tevékenység, amely támogatja vagy előkészíti az e fogalommeghatározásban megjelölt tevékenységeket; nem tartoznak azonban ide a legénység egészségével és biztonságával vagy a hajó biztonságával kapcsolatos vészhelyzetekben végzett tevékenységek;

▼M1

6.

„halászhajó”: : bármely olyan uniós hajó, amelyet halászati tevékenységek végzésére szereltek fel vagy szánnak, illetve amely ilyen tevékenységeket végez, ideértve a halfeldolgozást, az átrakodást, illetve bármely más, halászati tevékenységet előkészítő vagy halászati tevékenységgel kapcsolatos tevékenységet, többek között a kísérleti vagy felderítő halászati tevékenységet is;

▼B

7.

„kutatóhajó” : állandó jelleggel kutatási tevékenységre használt hajó, vagy olyan, rendesen halászati tevékenységeket vagy halászati támogató tevékenységet végző hajó, amelyet ideiglenesen halászati kutatásra alkalmaznak;

8.

„védelmi és végrehajtási intézkedések” : a NAFO-bizottság által elfogadott, hatályos védelmi és végrehajtási intézkedések;

9.

„halászati lehetőségek” : egy tagállam részére a szabályozási terület tekintetében hatályos uniós jogi aktus által kiosztott halászati kvóta;

10.

„EFCA” : az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 4 ) létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatal;

11.

„halászati nap” : bármely olyan naptári nap vagy töredék naptári nap, amely során a halászhajó a szabályozási terület bármely körzetében jelen van;

12.

„kikötő” : többek között a tengeri terminálok, valamint a kirakodásra, átrakodásra, csomagolásra, feldolgozásra, üzemanyag-feltöltésre vagy készletfeltöltésre szolgáló egyéb létesítmények;

13.

„nem szerződő fél hajója” : bármely hajó, amely olyan állam lobogója alatt közlekedik, amelyik a NAFO-egyezménynek nem szerződő fele vagy nem tagállam, vagy olyan hajó, amelyről gyanítható, hogy nem rendelkezik honossággal;

14.

„átrakodás” : a halászati erőforrások vagy termékek egyik hajóról a másikra, a hajó oldalánál történő áthelyezése;

15.

„vízközi vonóháló” : olyan vonóháló, amelyet nyíltvízi fajok halászatára terveztek, és amelynek semmilyen részét nem szánták a tengerfenékkel érintkezve való használatra, illetve nem használják ténylegesen így. Az alínra nem szerelhető tárcsa, orsó vagy görgő, valamint a tengerfenékkel való érintkezésre szánt egyéb tartozék, de lehet rajta kopásvédő eszköz;

16.

„veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák” : az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (a továbbiakban: a FAO) a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi iránymutatásának 42. és 43. bekezdésében említett veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák;

17.

„lábnyom”, más néven „meglévő fenékhalászati területek” : a szabályozási terület azon része, ahol a fenékhalászat hagyományosan jelen van, és amelyet a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 1. és 2. pontjában említett – 4. táblázatában megadott és 2. ábráján bemutatott koordináták határoznak meg;

18.

„fenékhalászati tevékenységek” : olyan tevékenységek, amelyek esetében a halászeszköz a halászati műveletek szokásos végzése során érintkezésbe lép vagy várhatóan érintkezésbe lép a tengerfenékkel;

19.

„feldolgozott hal” : bármely olyan tengeri élőlény, amelyet a fogás óta fizikailag megváltoztattak, beleértve a filézett, kibelezett, csomagolt, tartósított, fagyasztott, füstölt, sózott, főzött, pácolt, szárított vagy értékesítésre más módon előkészített halakat is;

20.

„felderítő fenékhalászati tevékenység” : a lábnyomon kívül, vagy a lábnyomon belül, de a halászat során alkalmazott módszer vagy technológia jelentős módosításával végzett fenékhalászati tevékenységek;

21.

„veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajai” : a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulását jelző, a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének – e rendelet mellékletének 3. pontjában említett – VI. részében meghatározott fajok;

22.

„IMO-szám” : a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet felügyelete alatt a hajónak kiosztott hétjegyű szám;

23.

„ellenőr” : eltérő meghatározás hiányában a NAFO-egyezmény szerződő felei halászati ellenőrző szolgálatainak a VII. fejezetben említett közös ellenőrzési és felügyeleti rendszerében kijelölt ellenőre;

24.

„IUU-halászat” : a FAO által elfogadott, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzéséről, megakadályozásáról és felszámolásáról szóló nemzetközi cselekvési tervben ismertetett tevékenységek;

25.

„halászati út” : a halászhajónak a szabályozási területre való megérkezésétől annak elhagyásáig eltöltött ideje a fedélzeten lévő, a szabályozási területről származó teljes fogás ki- vagy átrakodásáig;

26.

„FMC” : a lobogó szerinti tagállam szárazföldön működő halászati felügyelő központja;

27.

„IUU-hajók listája” : a védelmi és végrehajtási intézkedések 52. és 53. cikkével összhangban összeállított lista;

28.

„jelentős káros hatások” : a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatások 17–20. bekezdése szerinti jelentős káros hatások;

29.

„veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorelemei” : topográfiai, hidrofizikai vagy geológiai jellemzőkben meghatározott, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak esetlegesen otthont adó, a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének – e rendelet mellékletének 4. pontjában említett – VII. részében meghatározott elemek;

30.

„megfigyelő” : olyan személy, akit valamely tagállam vagy szerződő fél felhatalmazott arra, hogy halászhajók fedélzetén megfigyelést, monitorozást vagy információgyűjtést folytasson, és akinek valamely tagállam vagy szerződő fél igazolást adott arról, hogy felsorolt tevékenységek végzésére felhatalmazással rendelkezik;

▼M1

31.

„megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldal”: : a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldala, amely a tengeren és a kikötőkben végzett ellenőrzések szempontjából releváns információkat tartalmazza.

▼B



II. FEJEZET

ÁLLOMÁNYVÉDELMI ÉS -GAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSEK

4. cikk

Kutatóhajók

(1)  

A kutatóhajók nem:

a) 

folytathatnak kutatási tervükkel ellentétes halászati tevékenységet; vagy

b) 

foghatnak a 3L körzetben a hajó lobogó szerinti tagállamának keretét meghaladó mennyiségben norvég garnélát.

(2)  

Legalább tíz nappal a halászati kutatási időszak kezdete előtt a lobogó szerinti tagállam:

a) 

elektronikus úton, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 5. pontjában említett – formátumban értesítést küld a Bizottságnak a lobogója alatt közlekedő minden olyan kutatóhajóról, amelynek engedélyt adott arra, hogy a szabályozási területen kutatási tevékenységet végezzen; és

b) 

a Bizottság rendelkezésére bocsátja a lobogója alatt közlekedő kutatási tevékenységre engedéllyel rendelkező minden hajó kutatási tervét, megjelölve a kutatás célját és helyszínét, valamint – a kutatásban ideiglenesen részt vevő hajók tekintetében – a hajó kutatóhajóként történő használatának időpontjait.

(3)  
A lobogó szerinti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, ha bármelyik, kutatásban ideiglenesen részt vevő hajó felhagy a kutatási tevékenységgel.
(4)  
A lobogó szerinti tagállam legalább tíz nappal a módosítások hatálybalépése előtt értesíti a Bizottságot a kutatási terv minden módosításáról. A kutatóhajó nyilvántartást vezet a bekövetkezett változásokról.
(5)  
A kutatásban részt vevő hajók fedélzetén a kutatási terv egy példányának angol nyelven mindig elérhetőnek kell lennie.
(6)  
A Bizottság legalább hét nappal a halászati időszak kezdete előtt, vagy – a kutatási terv módosítása esetén – hét nappal a kutatási terv módosításának hatálybalépése előtt továbbítja a lobogó szerinti tagállam által a (3), a (4) és az (5) bekezdéssel összhangban megadott információkat a NAFO ügyvezető titkárának.

5. cikk

A fogási és halászati erőkifejtési korlátozások

(1)  
Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a hatályos halászati lehetőségek szerint azonosított halállományokra alkalmazzák az összes fogási és/vagy halászati erőkifejtési korlátozást, és – eltérő rendelkezés hiányában – minden kvótát élősúlyban, metrikus tonnában fejeznek ki.

▼M1

(2)  
A tagállamok csak akkor engedélyezhetik a lobogójuk alatt közlekedő hajóknak olyan halállomány halászatát, amelyből a hatályos halászati lehetőségek szerint az Unió nem részesült kvótában (a továbbiakban: „egyéb” kvóta), amennyiben létezik ilyen kvóta, és a NAFO ügyvezető titkára nem küldött értesítést halászati tilalomról.

▼B

(3)  

A lobogó szerinti tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajóval a szabályozási területen fogott, a hatályos halászati lehetőségek szerint azonosított halállományok tekintetében:

a) 

biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók által kifogott halmennyiséget a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt halállományok minden faja esetében beleszámítsák az adott tagállam számára meghatározott kvótába, ideértve a járulékos fogásként a 3M körzetben kifogott álsügérmennyiséget a 3M körzetben az álsügér teljes kifogható mennyisége (a továbbiakban: a TAC) 50 %-a elérésének becsült időpontja és július 1-je között;

b) 

biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók a 3M körzetben az álsügér TAC-ja 100 %-a elérésének becsült időpontja után ne tároljanak a 3M körzetben fogott álsügért, a 3M körzetben a halászati tilalom előtt fogott álsügér kivételével;

▼M1

c) 

a területre való minden egyes belépés előtt legalább 48 órával, és a szabályozási terület elhagyását követő legalább 48 óra elteltével közlik a Bizottsággal és az EFCA-val azoknak az uniós hajóknak a nevét, amelyek az „egyéb” kvóta keretében szándékoznak halászni. Ezen értesítéshez lehetőség szerint mellékelni kell a várható fogásra vonatkozó becslést. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a védelmi és végrehajtási intézkedésekben megállapított vonatkozó feltételek teljesülnek, erről értesíti a NAFO ügyvezető titkárát.

▼B

(4)  
Bármely fogás tekintetében az a faj tekintendő az adott halállományt illetően a célzott fajnak, amely a teljes fogás legnagyobb tömegszázalékát alkotja.

6. cikk

Halászati tilalom

(1)  

Minden egyes tagállam:

a) 

abban az időpontban lezárja a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt halállományokra irányulóan a szabályozási területen végzett halászatot, amikor a rendelkezésre álló adatok szerint az adott halállomány tekintetében eléri az e tagállam számára meghatározott teljes kvótát, beleértve a halászati tilalom bevezetése előtt fogott becsült mennyiséget, a visszadobott halmennyiséget és az e tagállam lobogója alatt közlekedő hajók használatára jogosult összes hajó által kifogott, nem bejelentett becsült mennyiséget;

b) 

biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók haladéktalanul felhagyjanak az esetlegesen fogást eredményező halászati tevékenységekkel, amikor a Bizottságtól a (3) bekezdéssel összhangban értesítést kap arra vonatkozóan, hogy az e tagállam számára meghatározott kvótát kimerítették. Ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy a (2) bekezdéssel összhangban még nem merítette ki az adott halállományra vonatkozó kvótát, akkor az adott tagállam hajói folytathatják az említett állományra irányuló halászatot;

c) 

lezárja a norvég garnéla halászatát a 3M körzetben, amikor elérik az e tagállam számára meghatározott halászati napok számát. Az egyes hajókra vonatkozó halászati napok számát a VMS 3M körzeten belüli pozícióadatai alapján határozzák meg, ahol teljes napnak tekintenek minden megkezdett napot;

▼M1

d) 

lezárja az álsügér célzott halászatát a 3M körzetben a (3) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt azon nap 24:00-tól (UTC) július 1-jéig, amikor a bejelentett összesített fogás becsült mennyisége eléri a 3M körzetben az álsügér TAC-jának 50 %-át;

e) 

lezárja az álsügér célzott halászatát a 3M körzetben a (3) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt azon nap 24:00-tól (UTC), amikor a bejelentett összesített fogás becsült mennyisége eléri a 3M körzetben az álsügér TAC-jának 100 %-át;

▼B

f) 

haladéktalanul értesíti a Bizottságot az a)–e) pontban foglalt halászati tilalom időpontjáról;

g) 

megtiltja a lobogója alatt közlekedő hajóknak az „egyéb” kvóta terhére a szabályozási területen egy adott halállomány tekintetében végzett célzott halászat folytatását több mint 5 nappal a NAFO ügyvezető titkára által kiadott és a Bizottság által a (3) bekezdés szerint továbbított arról szóló értesítést követően, hogy becslések szerint az adott „egyéb” kvótát az kimerítették;

h) 

biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók ne kezdjenek célzott halászatba az „egyéb” kvóta terhére a szabályozási területen egy adott halállomány tekintetében a NAFO ügyvezető titkára által a (3) bekezdés szerint kiadott arról szóló értesítést követően, hogy becslések szerint az adott kvótát kimerítették;

i) 

az e bekezdés szerinti halászati tilalom bevezetése után biztosítja, hogy –, kivéve, ha azt e rendelet egyébként engedélyezi – a lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén ne maradjon hal az érintett állományból.

(2)  

Az (1) bekezdés értelmében lezárt halászatot a NAFO ügyvezető titkárával folytatott egyeztetést követően, a Bizottság értesítésétől számított 15 napon belül újra meg lehet nyitni:

a) 

ha a NAFO ügyvezető titkára megerősíti, hogy a Bizottság bizonyította, hogy az eredeti keretéből még rendelkezésre áll fennmaradó kvóta; vagy

b) 

ha a NAFO egy másik szerződő fele által a halászati lehetőségekkel összhangban átruházott kvóta további keretet biztosít a halászati tilalom hatálya alá tartozó állományt illetően.

(3)  
A Bizottság haladéktalanul értesíti a tagállamokat az (1) bekezdésben említett halászati tilalom időpontjáról.

7. cikk

A fedélzeten tárolt járulékos fogások

(1)  
A hajó – beleértve a 23. cikknek megfelelően bérelt hajókat is – parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a szabályozási területen üzemelő hajó minimálisra csökkentse a hatályos halászati lehetőségei kapcsán azonosított fajok állományaiból származó járulékos fogás mennyiségét.
(2)  

A hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt fajok akkor minősülnek járulékos fogásnak, ha azokat olyan körzetben fogják, ahol az alábbi helyzetek valamelyike fennáll:

▼M1

a) 

az Unió a hatályos halászati lehetőségek értelmében nem rendelkezik kvótával az említett állományra az adott körzetben;

b) 

az adott állományra halászati tilalom (moratórium) van érvényben; vagy

▼B

c) 

az adott állományra vonatkozó „egyéb” kvótát a Bizottság által a 6. cikkel összhangban küldött értesítést követően teljes mértékben kimerítették.

(3)  

A hajó – beleértve a 23. cikknek megfelelően bérelt hajókat is – parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a hajó az alábbi maximális szintekre korlátozza a járulékos fogásnak minősülő fajok fedélzeten szállított mennyiségét:

a) 

tőkehal a 3M körzetben, álsügér a 3LN körzetben, vörös lepényhal a 3NO körzetben: 1 250  kg vagy 5 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

b) 

tőkehal a 3NO körzetben: 1 000  kg vagy 4 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

c) 

a halászati lehetőségek kapcsán felsorolt minden egyéb halállomány, amelyre az adott tagállam nem rendelkezik kvótával: 2 500  kg vagy 10 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

d) 

ahol halászati tilalom (moratórium) van érvényben, vagy ha az adott állományra vonatkozó „egyéb” kvótát teljes mértékben kimerítették: 1 250  kg vagy 5 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

e) 

az álsügér 3M körzetben végzett célzott halászatának a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti lezárását követően: 1 250  kg vagy 5 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;

f) 

a sárgafarkú lepényhal 3LNO körzetben végzett célzott halászatakor: 15 % érdes laposhal; egyéb esetekben a járulékos fogásokra vonatkozóan a d) pontban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)  
A (3) bekezdésben említett határértékeket és százalékos értékeket körzetenként, a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt halállományokból az ellenőrzés időpontjában a fedélzeten tárolt teljes fogásban található valamennyi faj tömegének százalékában, a halászati napló adatai alapján számítják ki.
(5)  
A tengerfenéken élő halfajok (3) bekezdés szerinti járulékos fogásainak kiszámításakor nem kell figyelembe venni a norvéggarnéla-fogásokat a fedélzeten lévő teljes fogás mennyiségében.

8. cikk

A járulékos fogásra vonatkozó határértékek túllépése bármely fogási pozícióban

(1)  

A hajó parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a hajó:

a) 

ne folytasson célzott halászatot a 7. cikk (2) bekezdésében említett fajok tekintetében;

b) 

megfeleljen az alábbi követelményeknek, amennyiben bármely, járulékos fogási korlátozás hatálya alá eső faj tömege – a norvég garnéla célzott halászatának kivételével – meghaladja a 7. cikk (3) bekezdésében bármely fogási pozícióra meghatározott határértékek közül a nagyobbat:

i. 

haladéktalanul legalább 10 tengeri mérfölddel eltávolodik az előző hálóvontatás/horogsor-kihelyezés helyétől a következő hálóvontatás/horogsor-kihelyezés helyéig;

ii. 

elhagyja a körzetet, és legalább 60 óráig nem tér oda vissza, amennyiben az első hálóvontatás/horogsor-kihelyezés helyétől az i. alpont szerinti eltávolodás után a következő fogás is meghaladja a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott járulékos fogási korlátozásokat;

iii. 

azt követően, hogy legalább 60 órán át elkerülte az adott körzetet, legfeljebb 3 órán át próbahalászatot hajt végre az új halászat elkezdése előtt. Ha a fogásban járulékos fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok alkotják a teljes fogás legnagyobb tömegszázalékát, ez nem tekintendő az adott fajra irányuló célzott halászatnak, és a hajónak haladéktalanul pozíciót kell váltania az i. és az ii. alpontokkal összhangban; és

iv. 

azonosít a b) ponttal összhangban végrehajtott minden próbahalászatot, és a halászati naplóban rögzíti a lefolytatott próbahalászat kezdő- és végpontjára vonatkozó koordinátákat.

(2)  
Norvég garnéla célzott halászatakor az (1) bekezdés b) pontjának i. és ii. alpontjában említett eltávolodás akkor alkalmazandó, ha a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt, tengerfenéken élő halfajok teljes kifogott mennyisége bármely fogási pozícióban meghaladja az 5 %-ot a 3M körzetben vagy a 2,5 %-ot a 3L körzetben.
(3)  
Ha az adott halászat tekintetében szabályszerű szemméretű hálóval rájára célzott halászatot folytató hajó esetében első alkalommal fordul elő, hogy egy fogásban a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott járulékos fogási korlátozás hatálya alá tartozó faj alkotja a teljes fogás legnagyobb tömegszázalékát, az ilyen fogás nem tekintendő szándékosnak, de a hajónak haladéktalanul el kell távolodnia az e cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint.
(4)  
A bármely fogási pozícióban fogott járulékos fogások százalékarányát az adott fogási pozícióban halászott teljes fogásban található valamennyi, a hatályos halászati lehetőségek kapcsán felsorolt állomány tömegének százalékában kell kiszámítani.

9. cikk

Norvég garnéla

(1)  
E cikk alkalmazásában a 3M körzetbe beletartozik a 3L körzetnek a védelmi és végrehajtási intézkedések 1. táblázatában megadott pontokat összekötő vonalak által határolt és 1(1) ábráján bemutatott része az e rendelet mellékletének 6. pontjában említettek szerint.
(2)  
Az ugyanazon a halászati úton norvég garnélára és más fajokra halászó hajó jelentést küld a Bizottságnak, hogy jelezze a halászat megváltoztatását. A halászati napok számát ennek megfelelően kell kiszámítani.
(3)  
Az e cikkben rögzített halászati napok nem ruházhatók át a NAFO szerződő felei között. A NAFO egyik szerződő felének lobogója alatt közlekedő hajó csak a 23. cikkel összhangban használhatja fel a NAFO egy másik szerződő felének halászati napjait.
(4)  
A 3M körzetben a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 7. pontjában említett – 2. táblázatában megadott és 1(2) ábráján bemutatott területen nem halászhat norvég garnélára egyetlen hajó sem június 1-jén 00:01 (UTC) és december 31-én 24:00 (UTC) között.
(5)  
A 3L körzetben a norvég garnélarák halászata 200 m-nél nagyobb mélységben történik. A szabályozási területen folytatott halászatot a védelmi és végrehajtási intézkedések 3. táblázatában megadott koordináták által határolt vonaltól keletre található, az intézkedésekhez tartozó 1(3) ábrán bemutatott területre kell korlátozni az e rendelet mellékletének 8. pontjában említettek szerint.
(6)  
Minden olyan hajó, amely a 3L körzetben norvég garnélára halászott, vagy annak nevében eljáró képviselői, legalább 24 órával korábban értesítést küldenek az illetékes kikötőhatóságnak a becsült érkezési időre és a norvég garnéla fedélzeten lévő becsült mennyiségére vonatkozóan, körzetenkénti bontásban.

▼M1

9a. cikk

Közönséges tőkehal a 3M körzetben

(1)  

A 3M körzetből származó, több mint 1 250  kg közönségestőkehal-fogást a fedélzeten tartó hajókra a következő ellenőrzési intézkedések vonatkoznak:

a) 

a hajók a 3M körzetből származó közönségestőkehal-fogásaikat csak a 39. cikkel összhangban kijelölt kikötőkben rakodhatják ki vagy rakhatják át;

b) 

minden hajó vagy az annak nevében eljáró képviselő a kikötőbe érkezés becsült időpontja előtt legalább 48 órával értesítést küld az illetékes kikötői hatóságnak a becsült érkezési időre, a 3M körzetből származó közönségestőkehal-fogás fedélzeten lévő becsült mennyiségére és a fedélzeten lévő más közönségestőkehal-fogások fogási körzetére vagy körzeteire vonatkozóan;

c) 

minden tagállam ellenőrzi a 3M körzetből származó közönségestőkehal-fogások minden, az adott tagállam kikötőjében végrehajtott kirakodását vagy átrakodását, és elkészíti az ellenőrzési jelentést a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 9. pontjában említett – formátumban, és e jelentést az ellenőrzés befejezésének időpontjától számított 12 munkanapon belül elküldi a NAFO ügyvezető titkárának, egy-egy másolatot pedig eljuttat a Bizottságnak és az EFCA-nak. Az említett jelentésben rögzíteni és részletezni kell a kikötői ellenőrzés során az e rendelet előírásait illetően észlelt jogsértéseket. Az említett jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzött halászhajó aktuális útja során a tengeren észlelt jogsértésekre vonatkozó összes releváns információt.

(2)  
Minden tagállam – kockázatkezelési alapon – ellenőrzi a 3M körzetből származó, 1 250  kg-nál kevesebb közönségestőkehal-fogást a fedélzetükön tartó hajókat.
(3)  
A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán történő közzététel céljából haladéktalanul továbbítsa a NAFO ügyvezető titkárának.

▼B

10. cikk

Grönlandi laposhal

(1)  

A következő intézkedések a grönlandi laposhal halászatával a 2 alterületen és a 3KLMNO körzetben foglalkozó, 24 méteres vagy nagyobb teljes hosszúságú hajókra vonatkoznak:

a) 

minden egyes tagállam szétosztja a grönlandi laposhalra vonatkozó kvótáját az engedélyezett hajói között;

b) 

az engedélyezett hajók csak a NAFO valamely szerződő felének kijelölt kikötőiben rakodhatják ki a grönlandi laposhalat. Ebből a célból valamennyi tagállam kijelöl a területén egy vagy több olyan kikötőt, ahol az engedélyezett hajók grönlandi laposhalat rakodhatnak ki;

▼M1

c) 

az így kijelölt valamennyi kikötő nevét minden tagállam megküldi a Bizottságnak, amely azt továbbítja a NAFO ügyvezető titkárának. A lista minden későbbi módosítását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 20 nappal el kell küldeni annak felváltása érdekében;

▼B

d) 

minden engedélyezett hajó vagy az annak nevében eljáró képviselő a megérkezés becsült időpontja előtt legalább 48 órával értesítést küld a kikötő illetékes halászati ellenőrző hatóságának a becsült érkezési időre, a grönlandi laposhal fedélzeten lévő teljes becsült mennyiségére és azon körzetre vagy körzetekre vonatkozóan, ahol a fogás történt;

▼M1

e) 

minden tagállam ellenőrzi a grönlandi laposhal minden, az adott tagállam kikötőjében végrehajtott kirakodását, és elkészíti az ellenőrzési jelentést a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 9. pontjában említett – formátumban, e jelentést az ellenőrzés befejezésének időpontjától számított 14 munkanapon belül elküldi a NAFO ügyvezető titkárának, egy-egy másolatot pedig eljuttat a Bizottságnak és az EFCA-nak. A jelentésben rögzíteni és részletezni kell a kikötői ellenőrzés során az e rendelet előírásait illetően észlelt jogsértéseket. A jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzött halászhajó aktuális útja során a tengeren észlelt jogsértésekre vonatkozó összes releváns információt.

▼B

(2)  

A fedélzetükön 50 tonna élőtömeget meghaladó, a szabályozási területen kívül fogott teljes fogást szállító, a területre grönlandi laposhal halászatának céljával belépő, engedélyezett hajókra a következő eljárások vonatkoznak:

a) 

a hajó parancsnoka köteles legalább 72 órával a hajónak a szabályozási területre történő belépését megelőzően e-mailben vagy faxon értesíteni a NAFO ügyvezető titkárát a fedélzeten lévő fogás mennyiségéről, azon földrajzi helyről (szélesség/hosszúság), ahol a hajó parancsnoka a halászat megkezdését tervezi, a megjelölt pontra való megérkezés becsült idejéről, valamint a halászhajó elérhetőségi adatairól (például rádióhívójel, műholdas telefon vagy e-mail-cím);

b) 

ha egy ellenőrhajó a grönlandi laposhalra irányuló halászat megkezdése előtt ellenőrizni kíván egy halászhajót, az adott halászhajóval és a NAFO ügyvezető titkárával közölnie kell az ellenőrzésre kijelölt hely koordinátáit; az ellenőrzés helyszíne nem lehet 60 tengeri mérfölddel távolabb attól a ponttól, ahol a hajó a hajó parancsnokának becslése szerint megkezdi a halászatot; az ellenőrhajó köteles a szabályozási területen esetleg üzemelő többi ellenőrhajót is ennek megfelelően értesíteni.

c) 

a b) ponttal összhangban értesített halászhajó köteles:

i. 

a kijelölt ellenőrzési helyszínre hajózni; és

ii. 

gondoskodni arról, hogy a szabályozási területre történő belépéskor a fedélzeten lévő fogásra vonatkozó tárolási terv megfeleljen a 25. cikk (5) bekezdésében foglalt előírásoknak, valamint hogy a tervet kérésre az ellenőrök rendelkezésére bocsássák;

d) 

a halászhajó az e cikk értelmében végzett ellenőrzés előtt csak akkor kezdheti meg a halászatot, ha

▼M1

i. 

az a) ponttal összhangban továbbított értesítés elküldésétől számított 72 órán belül nem kap megerősítést; vagy

▼B

ii. 

az ellenőrhajó nem kezdte meg a halászhajó ellenőrzését 3 órával ez utóbbinak az ellenőrzési helyszínre történő megérkezése után.

(3)  
Tilos grönlandi laposhalat olyan nem szerződő fél hajójából kirakodni, amely a szabályozási területen halászati tevékenységet végzett.

11. cikk

Tintahal

Tilos a tintahal halászata a 3. és a 4. alterületen január 1-jén 00:01 (UTC) és június 30-án 24:00 (UTC) között.

12. cikk

A cápák védelme és az azokkal való gazdálkodás

(1)  
A tagállamok a 25. cikkben foglalt, a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó jelentéstételi eljárásnak megfelelően jelentést tesznek a cápafogásokról, beleértve a rendelkezésre álló múltbeli adatokat is.
(2)  
Valamennyi, grönlandi cápát is magában foglaló megfigyelt fogás esetében a megfigyelőknek fogásonként vagy hálónként rögzíteniük kell a grönlandi cápák számát, becsült tömegét és mért hosszát (becsült hosszát, ha a hossz mérésére nincs lehetőség), valamint minden egyes grönlandi cápa nemét, továbbá állapotát a kifogáskor (élő, elpusztult vagy ismeretlen).
(3)  

Tilos:

a) 

a cápauszonyok hajófedélzeten történő leválasztása;

b) 

a cápatestről teljesen leválasztott uszonyok hajófedélzeten történő tartása, valamint át- és kirakodása.

(4)  
Az (1) bekezdés sérelme nélkül a fedélzeti tárolás megkönnyítése érdekében a cápauszonyok részben átmetszhetők és a testre ráhajlíthatók.
(5)  
Egyetlen halászhajó sem végezheti az e cikk megsértésével begyűjtött uszonyok hajófedélzeten történő szállítását, át- és kirakodását.
(6)  
Nem cápákat célzó halászat esetén minden tagállam arra ösztönzi a lobogója alatt közlekedő hajókat, hogy az élelmiszerként vagy megélhetés céljára felhasználni nem kívánt cápákat, különösen a fiatal egyedeket élve engedje el.
(7)  

A tagállamok, amennyiben lehetséges, kötelesek:

a) 

a cápák védelme érdekében szelektívebb halászeszközök azonosítására irányuló kutatást végezni;

b) 

kutatást végezni a legfontosabb cápafajok főbb biológiai és ökológiai paramétereiről, életszakaszairól, viselkedési jellemzőiről és vándorlási mintáiról, valamint az esetleges feltérképezési, ellési és ivadéknevelő területek azonosításáról.

(8)  
A tagállamok a NAFO ügyvezető titkárához való továbbítás céljából a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ilyen kutatás eredményeit.

▼M1

(9)  
A szabályozási területen tilos a grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) célzott halászata.
(10)  
A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajóknak minden észszerű erőfeszítést meg kell tenniük azért, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a járulékos fogásokat és a mortalitást, és, ha életben vannak, a grönlandi cápákat a lehető legkíméletesebb módon engedjék vissza.

▼B

13. cikk

Hálószembőség

▼M1

(1)  
E cikk alkalmazásában a hálószembőséget a védelmi és végrehajtási intézkedéseknek az e rendelet mellékletének 10. pontjában említett III.A mellékletében foglaltak szerint kell mérni.

▼B

(2)  

A hajók nem használhatnak az alább az egyes fajokra megállapítottnál kisebb szembőségű hálókat:

▼M1

a) 

40 mm a garnélák esetében, beleértve a norvég garnélát (PRA) is;

▼B

b) 

60 mm a sebeskalmár (SQI) halászata esetében;

c) 

280 mm a zsákvégen és 220 mm a vonóháló összes többi részén a rája (SKA) halászata esetében;

d) 

130 mm minden egyéb, a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 11. pontjában említett – I.C mellékletében felsorolt tengerfenéken élő halfaj halászata esetében;

e) 

100 mm a Sebastes mentella (mélyvízi vörös álsügér, REB) 2. alterületen és az 1F és 3K körzetben folytatott halászata esetében; és

f) 

90 mm az álsügér (RED) 3O, 3M és 3LN körzetben vízközi vonóhálóval folytatott halászata esetében.

(3)  
Az e cikk (2) bekezdésében említett fajok tekintetében célzott halászatot folytató, fedélzetükön az említett bekezdésben megállapítottnál kisebb szembőségű hálókat szállító hajóknak az ilyen hálókat biztonságosan fel kell tekerniük és el kell rakniuk, és biztosítaniuk kell, hogy ilyen halászat során azok közvetlen használatra ne álljanak rendelkezésre.
(4)  
Az e cikk (2) bekezdésében említett fajoktól eltérő fajok tekintetében célzott halászatot folytató hajók számára engedélyezett a szabályozott fajoknak az említett bekezdésben meghatározottnál kisebb szembőségű hálókkal végzett halászata, feltéve, hogy teljesülnek a járulékos fogásra vonatkozóan a 7. cikk (3) bekezdésében megállapított követelmények.

14. cikk

Tartozékok használata és a halászfelszerelés jelölése

(1)  
Merevítő kötél, osztó brágakötél vagy zsákvég abban az esetben használható a vonóhálókon, ha ezek a tartozékok semmilyen módon nem korlátozzák az engedélyezett hálószembőséget vagy szűkítik a hálószemek nyílásait.
(2)  
A halászhajók nem használhatnak olyan módszert vagy eszközt, amely akadályt képez a háló szemeiben vagy csökkenti azok méretét. A zsákvég felső oldalához ugyanakkor kapcsolhatók olyan, a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 12. pontjában említett – III.B mellékletében (Engedélyezett felső kopásvédők, garnélahalászatra szolgáló vonóhálók kampós láncai) ismertetett eszközök, amelyek nem képeznek akadályt a zsákvég szemeiben, beleértve a toldásokat is. A zsákvég rongálódásának megakadályozása vagy minimalizálása érdekében a zsákvég alsó oldalához vászon, hálódarab vagy más anyag rögzíthető.
(3)  
A 3L vagy a 3M körzetben norvég garnélára halászó hajók csak olyan szelektáló ablakot vagy rácsot használhatnak, ahol a rácsok közötti távolság legfeljebb 22 mm. A 3L körzetben norvég garnélára halászó hajókat legalább 72 cm-es hosszúságú kampós lánccal is fel kell szerelni, amelynek hosszát a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 12. pontjában említett – III.B mellékletében foglaltak szerint határozzák meg.

▼M1

(3a)  
A 3M körzetben célzott vonóhálós tőkehalhalászatot folytató halászhajóknak legalább 55 mm rúdtávolságú szelektáló rácsot kell használniuk a kisebb tőkehalegyedek kifogásának csökkentésére. A szelektáló rácsot a zsákvéget megelőzően, a vonóháló felső részén kell elhelyezni.

▼B

(4)  
A 18. cikk (1) bekezdésében említett területek halászatakor csak vízközi vonóháló használható.
(5)  

Egyetlen halászhajó sem:

a) 

használhat olyan halászeszközöket, amelyeket nem jelöltek meg az általánosan elfogadott nemzetközi normáknak, különösen az észak-atlanti halászati tevékenységekről szóló, 1967. évi egyezménynek megfelelően; vagy

b) 

vehet igénybe jelölőbóját vagy a felszínen lebegő hasonló eszközt a rögzített halászfelszerelés helyzetének jelzésére, ha a hajó nyilvántartási száma azon nincs feltüntetve.

15. cikk

Elveszített vagy hátrahagyott halászeszközök, és a halászeszközök összegyűjtése

(1)  

A szabályozási területen halászatot folytató hajó parancsnoka:

a) 

köteles a halászhajó fedélzetén tartani olyan felszerelést, amely az elveszített halászeszközök kiemelésére szolgál;

b) 

amennyiben elveszik a halászeszköz vagy annak egy része, köteles a lehető leghamarabb kísérletet tenni annak kiemelésére; és

c) 

kizárólag biztonsági okokból hagyhat szándékosan hátra halászeszközt.

(2)  

Ha az elveszített eszközt nem lehet kiemelni, a hajó parancsnoka 24 órán belül köteles értesíteni a lobogó szerinti tagállamot a következőkről:

a) 

a hajó neve és hívójele;

b) 

az elveszített eszköz típusa;

c) 

az elveszített eszköz mennyisége;

d) 

az eszköz elveszítésének időpontja;

e) 

az eszköz elveszítésének helye; és

f) 

az elveszített eszköz kiemelése érdekében a hajón végrehajtott intézkedések.

(3)  

Elveszített eszköz kiemelése után a hajó parancsnoka 24 órán belül köteles értesíteni a lobogó szerinti tagállamot a következőkről:

a) 

az eszközt kiemelő hajó neve és hívójele;

b) 

az eszközt elveszítő hajó neve és hívójele (amennyiben ismert);

c) 

a kiemelt eszköz típusa;

d) 

a kiemelt eszköz mennyisége;

e) 

az eszköz kiemelésének időpontja; és

f) 

az eszköz kiemelésének helye.

(4)  
A tagállam a NAFO ügyvezető titkárához való továbbítás céljából haladéktalanul értesíti a Bizottságot a (2) és a (3) bekezdés szerinti információkról.

16. cikk

A legkisebb kifogható halméretre vonatkozó követelmények

(1)  
Egyetlen hajó sem tarthat a fedélzetén a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 13. pontjában említett – I.D mellékletének értelmében meghatározott minimális méretnél kisebb halat; az ilyen halat azonnal vissza kell engedni a tengerbe.
(2)  
Minden olyan feldolgozott halat, amely nem éri el a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 13. pontjában említett – I.D mellékletében az adott fajra megállapított megfelelő hosszúságot, az e fajra meghatározott legkisebb kifogható méret alatti halból származónak kell tekinteni.
(3)  
Ha a méreten aluli halak mennyisége egy fogási pozícióban meghaladja a fogás egyedek számában kifejezett teljes mennyiségének 10 %-át, a hajónak a következő pozíció elfoglalása előtt legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodnia az előző fogási pozíciótól.



III. FEJEZET

A SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEN TALÁLHATÓ VESZÉLYEZTETETT TENGERI ÖKOSZISZTÉMÁK FENÉKHALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKKEL SZEMBENI VÉDELME

17. cikk

Lábnyomtérkép (meglévő fenékhalászati területek)

A szabályozási területen meglévő, a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 2. pontjában említett – 2. ábráján bemutatott térkép szerinti fenékhalászati területeket nyugatról a kanadai kizárólagos gazdasági övezet, keletről a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 1. pontjában említett – 4. táblázatában megadott koordináták határolják.

▼M1

18. cikk

A fenékhalászati tevékenységek területi korlátozásai

(1)  
2021. december 31-ig egyetlen hajó sem folytathat fenékhalászati tevékenységet a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 14. pontjában említett – 3. ábráján bemutatott és a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 15. pontjában említett – 5. táblázatában megadott koordináták számozási sorrendben történő összekötésével, majd az 1. koordinátához való visszatéréssel meghatározott területeken.
(2)  
2021. december 31-ig egyetlen hajó sem folytathat fenékhalászati tevékenységet a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 16. pontjában említett – 4. ábráján bemutatott és a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 17. pontjában említett – 6. táblázatában megadott koordináták számozási sorrendben történő összekötésével, majd az 1. koordinátához való visszatéréssel meghatározott 3O körzet területén.
(3)  
2021. december 31-ig egyetlen hajó sem folytathat fenékhalászati tevékenységet a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 18. pontjában említett – 5. ábráján bemutatott és a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 19. pontjában említett – 7. táblázatában megadott koordináták számozási sorrendben történő összekötésével, majd az 1. koordinátához való visszatéréssel meghatározott 1–13. területen.

▼B

19. cikk

Felderítő fenékhalászati tevékenységek

(1)  
A felderítő fenékhalászati tevékenységeket a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 20. pontjában említett – felderítési szabályzattal összhangban végrehajtott előzetes felderítésnek kell megelőznie.
(2)  

Azok a tagállamok, amelyek hajói felderítő fenékhalászati tevékenységben kívánnak részt venni, értékelés céljából kötelesek:

a) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, felderítő fenékhalászat megvalósítására vonatkozó – e rendelet mellékletének 21. pontjában említett – szándéknyilatkozatot a 20. cikk (1) bekezdésében előírt értékeléssel együtt eljuttatni a Bizottsághoz;

b) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, a felderítő fenékhalászati útra vonatkozó – e rendelet mellékletének 22. pontjában említett – jelentést a felderítő fenékhalászati tevékenység befejezését követő két hónapon belül a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

(3)  

A hajó parancsnoka:

a) 

csak azután kezdheti meg a felderítő fenékhalászati tevékenységet, hogy a NAFO-bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedésekkel összhangban arra engedélyt kapott, megelőzve ezáltal a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra a felderítő fenékhalászati tevékenységek által gyakorolt jelentős káros hatásokat;

b) 

köteles tudományos megfigyelőt biztosítani a fedélzeten a felderítő fenékhalászati tevékenység időtartama alatt.

20. cikk

A tervezett felderítő fenékhalászati tevékenységek előzetes értékelése

(1)  
Az a tagállam, amely felderítő fenékhalászati tevékenységben tervez részt venni, az erre vonatkozó indítvány alátámasztásául előzetes értékelést nyújt be a lobogója alatt közlekedő hajók által a fenékhalászati tevékenység során a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra kifejtett ismert és vélelmezett hatásokról.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett előzetes értékelést:

a) 

a NAFO Tudományos Tanácsa júniusi ülésének megnyitása előtt legalább egy héttel el kell küldeni a Bizottságnak;

b) 

a tervezett felderítő fenékhalászati tevékenységek értékelése céljából a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletében foglalt – e rendelet mellékletének 23. pontjában említett – tartalmi elemek szerint kell összeállítani.

21. cikk

Veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak felfedezése

(1)  
A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak felfedezése azt jelenti, hogy a fogás hálónként (például vonóháló-kivetésenként, illetve horogsor- vagy kopoltyúháló-kihelyezésenként) meghaladja a 7 kg tengeri tollkorall és/vagy 60 kg egyéb élő korall és/vagy 300 kg szivacs küszöbértéket.
(2)  
A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő és a szabályozási területen fenékhalászati tevékenységeket folytató hajók parancsnokaitól megkövetelik, hogy határozzák meg a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak kifogott mennyiségét, amennyiben a halászati műveletek során a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének VI. része szerinti veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák – e rendelet mellékletének 3. pontjában említett – indikátorfajainak bizonyítékára bukkannak.
(3)  

Amennyiben a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak a (2) bekezdés szerinti halászati művelet során (például vonóháló-kivetésenként, illetve horogsor- vagy kopoltyúháló-kihelyezésenként) fogott mennyisége meghaladja az (1) bekezdésben megadott küszöbértéket, a hajóparancsnok köteles:

a) 

késedelem nélkül jelenteni a felfedezést a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának, közölve a hajó által megadott helyet, amely vagy a hálóvontatás/horogsor-kihelyezés végpontja, vagy más olyan hely, amely a felfedezés helyéhez a legközelebb található, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák felfedezett indikátorfajait, továbbá azok mennyiségét kilogrammban kifejezve; és

b) 

beszüntetni a halászatot, és legalább két tengeri mérföldre eltávolodni a hálóvontatás/horogsor-kihelyezés végpontjától abba az irányba, amelyben a legkisebb annak a valószínűsége, hogy ismét veszélyeztetett tengeri ökoszisztémával találkoznak. A hajó parancsnokának az összes rendelkezésre álló információforrás alapján a legjobb belátása szerint kell döntenie.

(4)  

A tagállamok megkövetelik, hogy a lábnyomon kívüli területen a 19. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban kiküldött, megfelelő tudományos szakértelemmel rendelkező megfigyelőt alkalmazzanak, aki:

a) 

azonosítja a korallokat, a szivacsokat és más szervezeteket a lehető legalacsonyabb rendszertani szintig, és ehhez a védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti – e rendelet mellékletének 24. pontjában említett – felderítő halászati adatgyűjtési formanyomtatványt alkalmazza; és

b) 

az ilyen azonosítás eredményeit a hajóparancsnoknak átadja az e cikk (2) bekezdésében foglalt mennyiségi meghatározás elősegítése érdekében.

(5)  

Minden egyes tagállam:

a) 

haladéktalanul továbbítja a hajó parancsnoka által közölt felfedezési információkat a Bizottság részére, amennyiben a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak a halászati művelet során (például vonóháló-kivetésenként, illetve horogsor- vagy kopoltyúháló-kihelyezésenként) fogott mennyisége meghaladja az (1) bekezdésben megadott küszöbértéket;

b) 

azonnal figyelmeztetést küld a felfedezésről a lobogója alatt közlekedő minden halászhajó részére; valamint

c) 

lehetőség szerint két mérföldes sugárban ideiglenesen lezárja a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák lábnyomon kívüli jelentett helyét a Bizottság által tett bejelentést követően.

A Bizottság a NAFO által küldött értesítést követően újra megnyithatja az ideiglenesen lezárt területeket.



IV. FEJEZET

A HAJÓKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK ÉS A HAJÓBÉRLÉS

22. cikk

A hajókkal kapcsolatos követelmények

(1)  

A tagállamok elektronikus úton közlik a Bizottsággal:

a) 

a lobogójuk alatt közlekedő minden olyan hajót tartalmazó, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C1 mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 25. pontjában említett – formátumban összeállított listát, amelynek engedélyt adhatnak arra, hogy a szabályozási területen halászati tevékenységet végezzen (a továbbiakban: az értesítésben szereplő hajók);

b) 

késedelem nélkül, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C2 mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 26. pontjában említett – formátumban az értesítésben szereplő hajók listájáról törölt hajókat.

(2)  

Halászhajó csak akkor folytathat halászati tevékenységet a szabályozási területen, ha:

a) 

szerepel az értesítésben szereplő hajók listáján;

b) 

rendelkezik IMO-számmal; és

c) 

a lobogó szerinti tagállam engedélyt bocsátott ki részére ilyen halászati tevékenységek végzésére (a továbbiakban: engedélyezett hajó).

(3)  
Egyetlen tagállam sem engedélyezheti a lobogója alatt közlekedő halászhajóknak halászati tevékenység végzését a szabályozási területen, ha nem képes eredményesen teljesíteni a lobogó szerinti államra vonatkozó kötelezettségeit az ilyen hajók tekintetében.
(4)  
Valamennyi tagállam oly módon kezeli az engedélyezett hajók számát és azok halászati erőkifejtését, hogy kellőképpen figyelembe vegye a szabályozási területen az említett tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségeket.
(5)  

A tagállamok elektronikus formában továbbítják a Bizottsághoz a következőket:

a) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C3 mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 27. pontjában említett – formátumban, és a naptári év halászati tevékenységeinek megkezdése előtt legalább 40 nappal az értesítésben szereplő hajók listáján lévő minden olyan hajó külön engedélyét, amelynek engedélyt adtak a szabályozási területen folytatott halászati tevékenység végzésére;

Minden engedély tartalmazza különösen az érvényesség kezdetének és végének időpontját, valamint azon fajokat, amelyek célzott halászata megengedett, kivéve, ha a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 27. pontjában említett – II.C3 melléklete értelmében mentesítést élveznek. Amennyiben a hajó a hatályos halászati lehetőségek kapcsán említett szabályozott fajok halászatát kívánja végezni, az azonosítás arra az állományra vonatkozik, ahol a szabályozott faj az érintett területhez tartozik;

b) 

az engedély visszavonása vagy tartalmának bármely módosítása esetén – amennyiben a visszavonás vagy a módosítás az érvényességi idő alatt történik – az engedély felfüggesztéséről szóló értesítést haladéktalanul, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.C4 mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 28. pontjában említett – formátumban;

c) 

a felfüggesztett engedély visszaállításáról szóló értesítést, amelyet az a) pontban meghatározott eljárás szerint továbbítanak.

(6)  
Minden tagállam biztosítja, hogy az engedély érvényességének időtartama megegyezzen a (10) és a (11) bekezdésben említett kapacitási terv tanúsításával kapcsolatos tanúsítási időszakkal.
(7)  
Valamennyi halászhajót nemzetközileg elismert normák, például a FAO által a halászhajók megjelölése és azonosítása tekintetében jóváhagyott alapvető előírások szerinti, könnyen azonosítható jelölésekkel kell ellátni.
(8)  

Halászhajó csak akkor üzemelhet a szabályozási területen, ha a fedélzetén rendelkezésre állnak a lobogó szerinti tagállam illetékes hatósága által kiadott aktuális, érvényes okmányok, amelyek a hajóra vonatkozó adatok közül legalább az alábbiakat tartalmazzák:

a) 

a hajó neve, ha alkalmazható;

b) 

annak a kikötőnek vagy körzetnek a betűi, ahol a hajót lajstromba vették, ha alkalmazható;

c) 

a hajó lajstromszáma;

d) 

az IMO-szám;

e) 

a hajó nemzetközi rádióhívójele, ha alkalmazható;

f) 

a tulajdonos(ok) neve és címe, és amennyiben van(nak), a hajóbérlő(k);

g) 

a hajó teljes hossza;

h) 

a hajómotor teljesítménye;

i) 

a (10) bekezdésben említett kapacitási terv; és

j) 

a becsült fagyasztókapacitás vagy a hűtési rendszer tanúsítása.

(9)  
Halászhajó csak akkor üzemelhet a szabályozási területen, ha a fedélzetén rendelkezésre áll az illetékes hatóság által igazolt vagy a lobogó szerinti tagállam által jóváhagyott pontos, naprakész kapacitási terv.
(10)  

A kapacitási tervnek:

a) 

a haltároló hely rajzát vagy leírását kell magában foglalnia, beleértve az egyes haltároló helyek köbméterben kifejezett tárolási kapacitását, a rajzon pedig a hajó hosszirányú metszetét kell ábrázolni, beleértve minden olyan fedélzet tervét, amelyen haltároló hely található, valamint a fagyasztók helyét;

b) 

mutatnia kell különösen az ajtók, a nyílások és a haltároló helyekbe való belépési pontok helyét, a válaszfalak jelölésével;

c) 

jeleznie kell a haltároló tartályok (hűtött tengervíztartályok) fő méreteit, és 10 centiméteres osztásközökkel kell jeleznie minden tartály köbméterben kifejezett kalibrálását; és

d) 

a rajzon egyértelműen fel kell tüntetnie a valós méretarányt.

(11)  
Minden tagállam biztosítja, hogy engedélyezett hajói kapacitási terveinek megfelelőségét az illetékes hatóság kétévente igazolja.

▼M1

23. cikk

Bérleti megállapodások

(1)  
E cikk alkalmazásában a „bérbe vevő szerződő fél” kifejezés a védelmi és végrehajtási intézkedések I.A és I.B mellékletében jelzett kerettel rendelkező szerződő félre, vagy a halászati lehetőségekre meghatározott kerettel rendelkező tagállamra utal, a „lobogó szerinti szerződő állam” kifejezés pedig azt a szerződő felet vagy tagállamot jelenti, amelyben a bérelt hajót lajstromozták.
(2)  

A bérbe vevő szerződő fél halászati keretének egészét vagy egy részét akkor lehet egy másik szerződő fél lobogója alatt közlekedő, engedélyezett bérelt hajóval (a továbbiakban: a bérelt hajó) lehalászni, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) 

a lobogó szerinti szerződő állam írásban hozzájárult a bérleti megállapodáshoz;

b) 

a bérleti megállapodás bármely naptári évben lobogó szerinti szerződő államonként egy halászhajóra korlátozódik;

c) 

a bérleti megállapodás szerinti halászati műveletek összesített időtartama az adott naptári évben nem haladja meg a hat hónapot; és

d) 

a bérelt hajót nem azonosították korábban IUU-halászatot folytató hajóként.

(3)  
A bérleti megállapodás értelmében bérelt hajó által zsákmányolt valamennyi fogást és járulékos fogást a bérbe vevő szerződő félnek kell tulajdonítani.
(4)  
A lobogó szerinti szerződő állam a bérleti megállapodás szerinti halászati műveletek végrehajtása során nem engedélyezi a bérelt hajó számára a lobogó szerinti szerződő állam keretének terhére vagy másik bérléssel egyidejűleg történő halászatot.
(5)  
Nem végezhető tengeri átrakodás a bérbe vevő szerződő fél olyan előzetes engedélye nélkül, amely biztosítja, hogy az átrakodást a fedélzeten tartózkodó megfigyelő felügyelete mellett hajtsák végre.
(6)  
A lobogó szerinti szerződő állam a bérleti megállapodás kezdete előtt írásban értesíti a NAFO ügyvezető titkárát a bérleti megállapodáshoz való hozzájárulásáról, és átadja a bérelt hajónak a NAFO ügyvezető titkára által kiadott értesítés másolatát a bérleti megállapodás részleteivel együtt.
(6a)  
Amennyiben a bérelt hajó uniós halászhajó, a lobogó szerinti tagállam a bérleti megállapodás kezdete előtt írásban értesíti a Bizottságot. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a védelmi és végrehajtási intézkedésekben megállapított vonatkozó feltételek teljesülnek, értesíti a NAFO ügyvezető titkárát arról, hogy hozzájárult a bérleti megállapodáshoz.
(6b)  

A bérbe vevő szerződő fél a bérleti megállapodás hatálybalépésének napja előtt írásban közli a NAFO ügyvezető titkárával és a bérelt hajóval a következő információkat, amelyek egy másolatát a bérelt hajó mindenkor köteles a fedélzetén tartani:

a) 

a hajó neve, a lobogó szerinti állambeli lajstromszám, az IMO-szám és a lobogó szerinti állam;

b) 

a hajó előző neve(i) és lobogó szerinti állama(i), ha vannak;

c) 

a tulajdonos(ok) és üzemeltető(k) neve és címe;

d) 

a bérleti megállapodás, valamint a bérbe vevő szerződő fél által a bérelt hajó számára kiállított bármilyen halászati meghatalmazás vagy engedély egy példánya; és

e) 

a hajó részére meghatározott keret.

(6c)  
Amennyiben a bérbe vevő szerződő fél az Unió, a bérbe vevő tagállam a bérleti megállapodás hatálybalépése előtt közli a Bizottsággal a (6b) bekezdésben említett információkat. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a védelmi és végrehajtási intézkedésekben megállapított vonatkozó feltételek teljesülnek, továbbítja az információkat a NAFO ügyvezető titkárának.
(7)  

Amennyiben a bérelt hajó uniós halászhajó, a lobogó szerinti tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot a következő események bármelyikének bekövetkezésekor:

a) 

a bérleti megállapodás értelmében folytatott halászati műveletek megkezdése;

b) 

a bérleti megállapodás értelmében folytatott halászati műveletek felfüggesztése;

c) 

a bérleti megállapodás értelmében folytatott, majd felfüggesztett halászati műveletek újrakezdése;

d) 

a bérleti megállapodás értelmében folytatott halászati műveletek befejezése.

(8)  
A lobogó szerinti szerződő állam külön nyilvántartást vezet a lobogója alatt közlekedő hajók minden egyes bérbeadásából származó fogási és járulékos fogási adatokról, és azokról jelentést küld a Bizottságnak, amely azt továbbítja a bérbe vevő szerződő félnek és a NAFO ügyvezető titkárának.

▼B



V. FEJEZET

A HALÁSZAT NYOMON KÖVETÉSE

24. cikk

Termékcímkézési követelmények

(1)  

A szabályozási területen fogott minden fajt oly módon kell címkézni feldolgozáskor, hogy minden egyes faj és termékkategória azonosítható legyen. Minden faj címkéjén fel kell tüntetni a rá vonatkozó alábbi adatokat:

a) 

a halászhajó neve;

b) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések I.C mellékletében felsorolt – e rendelet mellékletének 11. pontjában említett – fajok esetében a hárombetűs kód;

c) 

norvég garnéla esetében a fogás időpontja;

d) 

a szabályozási terület és a körzet, ahol a halászatot végezték; és

e) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.K mellékletében felsorolt – e rendelet mellékletének 29. pontjában említett – termékkiszerelési kód.

(2)  
A címkét biztonságos módon kell a csomagoláson rögzíteni, bélyegezni vagy feltüntetni a tároláskor, és a címke méretének lehetővé kell tennie, hogy az ellenőrök azt a szokásos munkamenetük során is el tudják olvasni.
(3)  
A címkén lévő tintajelölésnek a háttérfelülettől elütő színűnek kell lennie.
(4)  

Minden csomagolási egységen csak egy adat szerepelhet az alábbiak tekintetében:

a) 

termékkiszerelési kategória;

b) 

fogási körzet;

c) 

a fogás időpontja (norvég garnéla esetében); és

d) 

halfaj.

25. cikk

A fogás nyomon követése

(1)  
A fogás nyomon követésének céljából minden halászhajónak halászati naplóval, termelési naplóval és tárolási tervvel kell rendelkeznie a szabályozási területen végzett halászati tevékenységek nyilvántartására.
(2)  

Minden halászhajónak halászati naplót kell vezetnie, amelyet legalább 12 hónapig és a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 30. pontjában említett – II.A mellékletével összhangban a fedélzeten tartanak, és amelyben:

▼M1

a) 

körzetenként pontosan nyilvántartják az egyes hálóvontatások/horogsor-kihelyezések alkalmával zsákmányolt fogást;

▼B

b) 

jelzik az egyes hálóvontatások/horogsor-kihelyezések során zsákmányolt fogás kezelési formáit, beleértve az aktuális halászati út során a fedélzeten tartott, visszaengedett, kirakodott vagy átrakodott egyes készletek élőtömeg-kilogrammban kifejezett mennyiségét.

(3)  

Minden halászhajónak termelési naplót kell vezetnie, amelyet legalább 12 hónapig a fedélzeten tartanak, és amelyben:

a) 

minden fajra és minden terméktípusra vonatkozóan külön feljegyezik a kilogrammban kifejezett előző napi, 00:01-től (UTC) 24:00-ig (UTC) számított összesített termelésüket;

▼M1

b) 

körzetenként nyilvántartják az egyes fajok és terméktípusok termelését;

▼B

c) 

felsorolják az egyes terméktípusok termelési tömegének élőtömegre történő átszámításához a halászati napló kitöltése során használt átváltási tényezőket;

▼M1

d) 

minden egyes bejegyzést rögzítenek a 24. cikkel összhangban; és

▼M1

e) 

amennyiben a termelés az ellenőrzés napján történt, kérésre az ellenőr rendelkezésére bocsátják az adott napon feldolgozott fogásokra vonatkozó információkat.

▼B

(4)  
Minden halászhajó a hajó parancsnokának biztonsági és navigációs felelősségét is figyelembe véve elkülönítetten tárolja a szabályozási területen belüli fogást az e területen kívül ejtett fogásoktól, és az ilyen fogásokat jól látható módon elkülöníti, például műanyag fólia, rétegelt lemez vagy háló segítségével.
(5)  

Minden halászhajónak tárolási tervet kell vezetnie, amely:

a) 

egyértelműen bemutatja:

i. 

minden halfaj helyét az egyes halraktárakban és azok terméktömeg-kilogrammban kifejezett mennyiségét;

ii. 

a 3L körzetben és a 3M körzetben fogott garnélarák elhelyezkedését a tárolóterekben, ideértve a garnélarák mennyiségét körzetenként, kilogrammban kifejezve;

iii. 

az egyes halraktárakban tárolt termékeket felülnézetben;

b) 

naponta aktualizálásra kerül az előző – 00:01-től (UTC) 24:00-ig (UTC) számított – nap adataival; és

c) 

minden fogásnak a hajóból történő teljes kirakodásáig a fedélzeten marad.

(6)  

Minden halászhajónak elektronikus úton továbbítania kell az alábbiakra vonatkozó jelentéseket az FMC-je részére, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.D és II.F mellékletében az egyes jelentéstípusokra meghatározott – e rendelet mellékletének 31., illetve 32. pontjában említett – formátumban és tartalommal:

a) 

fogás belépéskor (COE): a fogás fajonkénti mennyisége a fedélzeten a szabályozási területre történő belépéskor, legalább hat órával a hajó belépését megelőzően továbbítva;

b) 

fogás kilépéskor (COX): a fogás fajonkénti mennyisége a fedélzeten a szabályozási terület elhagyásakor, legalább hat órával a hajó kilépését megelőzően továbbítva;

▼M1

c) 

fogási jelentés (CAT): a hajón tartott fogás mennyisége és a visszaengedett mennyiség fajonként és körzetenként a jelentéstétel napját megelőző napra vonatkozóan, a nulla mennyiségeket is jelentve, naponta 12:00 (UTC) előtt továbbítva, kivéve, ha ezeket az adatokat COX-jelentésben adják meg; a nulla mennyiséget a kifogott és visszaengedett fajokra vonatkozóan az MZZ (meg nem határozott tengeri hal) hárombetűs kód használatával és a mennyiség rovatban a „0” beírásával kell jelenteni az alábbi példa szerint: (//CA/MZZ 0/és//RJ/MZZ 0/);

▼B

d) 

„fedélzeten tartott fogás” jelentés (COB): a 3L körzetben a norvég garnélára halászó hajók esetében a 3L körzetbe való belépés vagy onnan való kilépés előtt, egy órával a 3L körzet határának átlépése előtt továbbítva;

e) 

átrakodás (TRA):

i. 

a rakodó hajó által legalább huszonnégy órával az átrakodás előtt továbbítva; és

ii. 

a fogadó hajó által legkésőbb egy órával az átrakodás után továbbítva;

f) 

„kirakodási kikötői” jelentés (POR): a fogadó hajó által legalább huszonnégy órával a kirakodás előtt továbbítva.

▼M1

A fogást fajok szerinti bontásban, a védelmi és végrehajtási intézkedések I.C mellékletében megadott, e rendelet mellékletének 11. pontjában említett, vonatkozó hárombetűs kódoknak megfelelően kell bejelenteni, vagy, ha a védelmi és végrehajtási intézkedések I.C mellékletében nem szerepel megfelelő kód, akkor a FAO Vízügyi Tudományok és Halászati Információs Rendszerének a fajok halászati statisztikai célokra vonatkozó listájában szereplő kódokat kell használni. Az egyes hálókivetések vagy horogsor-kihelyezések alkalmával kifogott minden egyes cápa becsült tömegét is rögzíteni kell.

▼B

(7)  
A (6) bekezdésben említett jelentések a védelmi és végrehajtási intézkedések II.F mellékletének 8. pontjában meghatározott – e rendelet mellékletének 32. pontjában említett – formátumú visszavonási jelentés révén visszavonhatók. Amennyiben a jelentések bármelyike korrekciót igényel, a visszavonási jelentés után haladéktalanul, az e cikkben megadott határidőn belül új jelentést kell küldeni.

A lobogó szerinti állam FMC-je késedelem nélkül közli a Bizottsággal a lobogója alatt közlekedő hajó általi jelentés-visszavonás elfogadását.

(8)  
Minden tagállam gondoskodik arról, hogy az FMC-je a (6) bekezdés szerinti jelentéseket az érkezést követően azonnal elektronikusan továbbítsa a NAFO ügyvezető titkárának a védelmi és végrehajtási intézkedések II.D mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 31. pontjában említett – formátumban, és arról egy másolatot továbbítson a Bizottságnak és az EFCA-nak.
(9)  

Minden egyes tagállam:

a) 

előzetes jelentést tesz havi fogásairól fajonként és állományterületenként, valamint a 3M körzetben folytatott norvéggarnéla-halászat havi halászati napjairól, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e kvótával vagy a halászati erőkifejtésre vonatkozó kerettel az érintett állományokra; e jelentéseket a fogás naptári hónapjának végét követő 20 napon belül továbbítja a Bizottság részére;

b) 

gondoskodik arról, hogy a halászati út befejezését követő 60 napon belül, XML nyelven (bővíthető jelölőnyelven) vagy Microsoft Excel formátumban továbbítsák a Bizottság részére a naplóadatokat, amelyek a vonatkozó adatok közül legalább a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 33. pontjában említett – II.N mellékletében meghatározott információkat tartalmazzák.

▼M1

E bekezdés első albekezdésének a) pontja nem alkalmazandó, ha minden fogást a (6) bekezdésnek megfelelően bejelentettek.

▼B

26. cikk

Hajómegfigyelési rendszer (VMS)

(1)  

A szabályozási területen üzemelő valamennyi halászhajót fel kell szerelni egy olyan műholdas megfigyelő eszközzel, amely képes a következő VMS-adatokat tartalmazó pozícióadatokat legalább óránként egyszer folyamatosan és automatikusan továbbítani a szárazföldön működő FMC részére:

a) 

a hajó azonosító jele;

b) 

a hajó legutóbbi helyzete, szélességi és hosszúsági fok szerint, legfeljebb 500 méter hibahatárral és 99 %-os megbízhatósági intervallummal;

c) 

a pozíció rögzítésének napja és ideje (UTC); és

d) 

a hajó útvonala/haladási iránya és sebessége.

(2)  

Minden tagállam biztosítja, hogy az FMC-je:

a) 

megkapja az (1) bekezdésben említett pozícióadatokat, és azokat a következő hárombetűs kóddal rögzítse:

i. 

„ENT”: a szabályozási területre való belépést követően továbbított első VMS-helyzetmeghatározás;

ii. 

„POS”: a szabályozási területen tartózkodó hajó által ezt követően továbbított minden VMS-helyzetmeghatározás; és

iii. 

„EXI”: a szabályozási területet elhagyó hajóról érkező első VMS-helyzetmeghatározás;

b) 

fel legyen szerelve az automatikus adatfeldolgozáshoz és az elektronikus adatátvitelhez szükséges számítógépes hardverrel és szoftverrel, valamint biztonsági mentési és adat-visszaállítási eljárásokat alkalmazzon, és számítógép által olvasható formátumban nyilvántartsa a halászhajóktól kapott adatokat, amelyeket legalább három évig megőriz; és

c) 

haladéktalanul közölje a Bizottsággal és az EFCA-val az FMC nevét, címét, telefonszámát, telexszámát, e-mail-címét vagy telefaxszámát, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat.

(3)  
Minden tagállam fedezi a VMS-ével kapcsolatos valamennyi költséget.
(4)  
Amennyiben egy ellenőr olyan halászhajót figyel meg a szabályozási területen, amely vonatkozásában nem kapta meg az (1), a (2) vagy a (8) bekezdés szerinti adatokat, erről értesítenie kell a hajóparancsnokot és a Bizottságot.
(5)  
A tagállam biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő hajó parancsnoka vagy halászhajó tulajdonosa vagy annak képviselője tájékoztatást kapjon arról, ha a hajó műholdas nyomkövető eszköze hibásnak vagy működésképtelennek tűnik.
(6)  
Ha a műholdas nyomkövető eszköz meghibásodik, a hajó parancsnokának az ilyen meghibásodást követő egy hónapon belül gondoskodnia kell annak megjavításáról vagy kicseréléséről, vagy ha a halászati út egy hónapnál hosszabb ideig tart, arról, hogy a javítást vagy a cserét a hajó következő kikötőbe történő belépése után elvégezzék.
(7)  
A halászhajó nem indulhat halászati útra, ha hibás a műholdas nyomkövető eszköze.
(8)  
A hibás műholdas nyomkövető eszközzel üzemelő halászhajónak legalább 4 óránként továbbítania kell a VMS-pozícióadatokat a lobogó szerinti tagállam halászati FMC-jének egyéb rendelkezésre álló kommunikációs eszköz, különösen műholdas eszköz, e-mail, rádióüzenet, telefax vagy telex útján.
(9)  

A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy:

a) 

az FMC-je a lehető leghamarabb, de legkésőbb a beérkezésüktől számított 24 órán belül továbbítsa a VMS-pozícióadatokat a NAFO ügyvezető titkárának, és arról egy másolatot továbbítson a Bizottságnak és az EFCA-nak, továbbá engedélyezheti a lobogója alatt közlekedő halászhajóknak, hogy a VMS-pozícióadatokat műholdas eszköz, e-mail, rádióüzenet, telefax vagy telex útján közvetlenül a NAFO ügyvezető titkárának küldjék; és

b) 

a NAFO ügyvezető titkárának küldött VMS-pozícióadatok összhangban legyenek a védelmi és végrehajtási intézkedések II.E mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 34. pontjában említett – adatcsere-formátummal, amelyet a védelmi és végrehajtási intézkedések e rendelet mellékletének 31. pontjában említett II.D melléklete tovább pontosít.

(10)  
A NAFO VMS-adatait a tagállamok felhasználhatják kutatási-mentési műveletekhez vagy tengeri biztonsági célokból.



VI. FEJEZET

MEGFIGYELŐI PROGRAM

27. cikk

Megfigyelői program

(1)  
A megfigyelőknek függetleneknek és pártatlanoknak kell lenniük, továbbá rendelkezniük kell az e cikkben meghatározott feladataik és követelmények teljesítéséhez szükséges képzéssel, ismeretekkel, készségekkel és képességekkel. A megfigyelőknek a feladataikat részrehajlás nélkül, állampolgárságtól és hajólobogótól függetlenül kell ellátniuk, és a szabályozási területen halászatot folytató hajók halászati tevékenységéhez kapcsolódóan nem érheti őket illetéktelen befolyás és nem részesülhetnek indokolatlan előnyökben.
(2)  
A (3) bekezdésben meghatározott kivétel sérelme nélkül a szabályozási területen halászati tevékenységet végző valamennyi hajót mindenkor legalább egy megfigyelőnek kell kísérnie a megfigyelői programra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban. A halászhajók csak akkor kezdhetik meg a halászati tevékenységet, ha a megfigyelő már a hajó fedélzetén van. Ha olyan esetben, amikor az kötelező, a hajó nem visz magával megfigyelőt, ez súlyos jogsértésnek minősül.
(3)  

A (2) bekezdéstől eltérve, és amennyiben a NAFO nem kért nagyobb megfigyelői lefedettséget, a tagállam lehetővé teheti a lobogója alatt közlekedő halászhajók számára, hogy a szabályozási területen évente végrehajtott halászati utaknak, illetve az általuk a szabályozási területen töltött napoknak kevesebb mint 100 %-a, de legalább 25 %-a esetében legyen megfigyelő a fedélzeten, feltéve, hogy a lobogó szerinti tagállam a megfigyelő nélküli hajók esetében:

a) 

biztosítja, hogy az érintett hajók olyan területeken folytassanak bizonyos fajokra vonatkozó célzott halászatot, amelyeken várhatóan elhanyagolhatók lesznek a járulékos fogások;

b) 

biztosítja, hogy az érintett hajók eleget tegyenek a valós idejű jelentéstételre vonatkozó összes követelménynek;

c) 

a nemzeti megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti eljárásoknak megfelelően, kockázatértékelést követően fizikailag ellenőrzi vagy egyéb megfelelő módon értékeli az érintett hajók által a tagállam kikötőiben kirakodott összes fogást. Ha megállapításra és megerősítésre kerül e rendelet megsértése, a lobogó szerinti tagállam ellenőrzési jelentést készít a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C mellékletében meghatározott, e rendelet mellékletének 9. pontjában említett nyomtatvány használatával, és azt a jogsértés megerősítését követően a lehető leghamarabb továbbítja a Bizottságnak;

d) 

a halászati út előtt a lehető legkorábban továbbítja a Bizottságnak a következő információkat:

i. 

a hajó nevét, IMO-számát és nemzetközi rádióhívójelét;

ii. 

a 100 %-os lefedettségtől való eltérésről szóló döntést indokoló tényezőket;

e) 

minden év február 15-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozóan, amelyben az összes releváns halászati tevékenységet illetően összehasonlítja a megfigyelő jelenlétében végrehajtott halászati utak és a megfigyelő nélkül végrehajtott halászati utak eredményeit. A Bizottság ezeket az információkat minden év március 1-jéig továbbítja a NAFO ügyvezető titkárának.

(4)  
Azokban az esetekben, amikor egy ellenőr jogsértésről szóló értesítést küld egy olyan halászhajónak, amelyen az értesítés időpontjában nem tartózkodik megfigyelő –, kivéve, ha a (3) bekezdéssel összhangban nem tartózkodik képviselő a fedélzeten –, a jogsértést a 35. cikk (1) bekezdése alkalmazásában súlyos jogsértésnek kell tekinteni, és a lobogó szerinti tagállamnak – amennyiben nem kötelezi a 35. cikk (3) bekezdésével összhangban a halászhajót arra, hogy haladéktalanul fusson be kikötőbe – késedelem nélkül megfigyelőt kell küldenie a halászhajóra.
(5)  

Az egyes tagállamok:

a) 

minden évben, mielőtt a lobogójuk alatt közlekedő hajók megkezdenék a halászatot a szabályozási területen, megküldik a Bizottságnak azon megfigyelők aktualizált (a neveket és adott esetben az azonosító számokat tartalmazó) jegyzékét, akiket a tagállam lobogója alatt közlekedő, a szabályozási területen működő hajókra kívánnak kiküldeni;

b) 

kötelezik a lobogójuk alatt közlekedő hajókat arra, hogy a megfigyelői programmal összhangban magukkal vigyenek egy olyan megfigyelőt, aki szerepel az a) pontban említett jegyzékben;

c) 

amennyire lehetséges, biztosítják, hogy egy adott megfigyelő ne kerüljön két egymást követő halászati út alkalmával ugyanarra a hajóra;

d) 

biztosítják, hogy a megfigyelőknél önálló kétirányú kommunikációra alkalmas kommunikációs eszköz legyen, amikor a tengeren tartózkodnak;

e) 

megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy lobogójuk alatt közlekedő hajókon a vonatkozó nemzetközi normákkal és iránymutatásokkal összhangban biztonságosak legyenek a munkakörülmények, és a megfigyelői feladatok ellátása során biztosítva legyen a megfigyelők védelme, biztonsága és jólléte;

f) 

biztosítják, hogy a megfigyelők a halászati út során a halászati tevékenységre vonatkozóan gyűjtött összes adatot és információt – többek között a fényképeket és a videókat – az alkalmazandó titoktartási követelményekkel összhangban kezeljék;

▼M1

g) 

a (11) bekezdés e) pontjában említett napi megfigyelői jelentést annak kézhezvételét követően haladéktalanul továbbítják a NAFO ügyvezető titkárának elektronikus formában.

▼B

(6)  

Ha egy megfigyelő megfigyelői jelentést küld egy tagállamnak a lobogója alatt közlekedő valamely hajót illetően a védelmi és végrehajtási intézkedések megsértéséről vagy egy incidensről, ideértve az akadályozás, a megfélemlítés és az illetéktelen befolyásolás esetét, illetve azt is, amikor a megfigyelőt más módon akadályozzák feladatainak ellátásában, a tagállam:

a) 

az alkalmazandó titoktartási követelményeknek megfelelően maximális érzékenységgel és diszkrécióval kezeli a jelentést;

b) 

értékeli a megfigyelői jelentésben megállapított megfelelési hiányosságokat és megtesz minden, általa megfelelőnek vélt utókövetési intézkedést;

c) 

jelentést készít az utókövetési intézkedésekről, és azt megküldi a Bizottságnak.

▼M1

(7)  

Az egyes tagállamok megküldik:

a) 

legalább 24 órával a megfigyelőnek a halászhajóra való beszállása előtt a halászhajó nevét és nemzetközi rádióhívójelét, az érintett megfigyelő nevével és (adott esetben) azonosító számával együtt;

b) 

a teljes halászati útra vonatkozó, a (11) bekezdésben említett megfigyelői úti jelentést a hajónak a kikötőbe való beérkezését követő 20 napon belül;

c) 

az előző naptári évre vonatkozó, az e cikkben meghatározott kötelezettségeknek a tagállam általi teljesítéséről szóló jelentést minden év február 15-ig.

▼B

(8)  
Ha egy halászhajó egy másik tagállamnak vagy a NAFO más szerződő felének megfigyelőjét viszi magával, e megfigyelőnek a hajó lobogója szerinti tagállamnak kell jelentést tennie.
(9)  
Egy olyan halászhajó esetében, amelynek kötelező lenne megfigyelőt magával vinnie, de ezt nem teszi meg, a lobogó szerinti tagállam lehetővé teheti bármely egyéb részes fél számára, hogy megfigyelőt küldjön a hajóra.
(10)  
Ha egy megfigyelői küldetés során megállapításra kerül, hogy a megfigyelőt súlyos kockázat fenyegeti, a lobogó szerinti tagállam lépéseket tesz annak biztosítására, hogy a megfigyelő elhagyja a hajót, kivéve, ha a kockázat megszűnt, illetve addig, amíg a kockázat meg nem szűnik.
(11)  

A hajókra kiküldött megfigyelők legalább a következő feladatokat látják el:

a) 

minden egyes fogásra/hálóra vonatkozóan rögzítik a védelmi és végrehajtási intézkedések II.M mellékletében szereplő, e rendelet mellékletének 35. pontjában említett formátumban (megfigyelői úti jelentés) a következőket:

i. 

az összes fogás fajonkénti mennyisége, beleértve a visszadobott halmennyiséget és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vonatkozó, a védelmi és végrehajtási intézkedéseknek az e rendelet melléklete 3. pontjában hivatkozott I.E. mellékletének VI. részében említett indikátorfajokat is:

— 
ahogyan az a hajó halászati és termelési naplóiban rögzítésre került;
— 
ahogyan azt a megfigyelő függetlenül megbecsülte.
Az olyan fogások esetében, amelyekre vonatkozóan nem lehetséges független megfigyelői becslést adni, a vonatkozó adatmezőket üresen kell hagyni, és ezt a „megjegyzések” mezőben fel kell tüntetni;
ii. 

a különböző forrásokból származó fogási adatok között esetlegesen azonosított eltérések;

iii. 

a halászeszköz típusa, szembősége és tartozékai;

iv. 

a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatok;

v. 

a földrajzi koordináták, a halászeszköz merítésének mélysége;

vi. 

vonóhálós halászat esetén a háló kivetésének befejeződése és a háló kiemelésének megkezdése között eltelt idő. Minden egyéb esetben a hálókivetés kezdetének időpontja és a hálókiemelés befejeződésének időpontja;

b) 

monitorozzák a hajóra vonatkozó, a 25. cikkben említett tárolási terv betartását, és rögzítik a megfigyelői jelentésben a tervtől való esetleges eltéréseket;

c) 

rögzítik a VMS működésének általuk észlelt esetleges megszakadását, illetve e rendszer esetleges illetéktelen befolyásolását;

d) 

a hajó berendezésein kizárólag a hajó parancsnokának hozzájárulásával végezhetnek beállításokat;

e) 

függetlenül attól, hogy a hajó éppen halászatot folytat-e vagy sem, naponta 12:00 (UTC) előtt, körzetenkénti bontásban továbbítják a megfigyelői jelentést a lobogó szerinti tagállam FMC-jének, összhangban a védelmi és végrehajtási intézkedéseknek az e rendelet mellékletének 36. pontjában említett II.G mellékletével;

f) 

ellátják a NAFO által számukra előirányzott – többek között tudományos célokat szolgáló – feladatokat;

g) 

a megfigyelői jelentést számítógép által olvasható formában, lehetőség szerint az általuk készített kapcsolódó képeket mellékletként csatolva nyújtják be:

i. 

a szabályozási terület elhagyását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a hajónak a lobogó szerinti tagállam kikötőjébe való beérkezésekor;

ii. 

közvetlenül a kikötőbe érkezést követően, a helyi kikötői ellenőrző hatóság részére, amennyiben kikötői ellenőrzésre kerül sor;

h) 

az ellenőrök rendelkezésére állnak a tengeren vagy a hajó beérkezését követően végrehajtott olyan ellenőrzések során, amelyek célja a hajó halászati tevékenységének ellenőrzése;

i) 

az e rendeletnek való meg nem felelés eseteit illetően:

i. 

az önálló kétirányú kommunikációra alkalmas kommunikációs eszközön keresztül haladéktalanul jelentik a hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságának e rendelet megsértésének eseteit, ideértve többek között az akadályozás, a megfélemlítés és az illetéktelen befolyásolás esetét, illetve azt is, amikor a megfigyelőt más módon akadályozzák feladatainak ellátásában; valamint

ii. 

részletes – többek között releváns képeket és videofelvételeket is tartalmazó – fájlokat készítenek és őriznek meg a rendelet megsértésének eseteihez kapcsolódó körülményekről és információkról, és azokat az első adandó alkalommal, de legkésőbb a hajónak a kikötőbe való beérkezésekor továbbítják a lobogó szerinti tagállam FMC-jének.

(12)  

A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajó parancsnokának:

a) 

együtt kell működnie a megfigyelővel, és minden szükséges segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy a megfigyelő elláthassa feladatait. Ezen együttműködésnek magában kell foglalnia azt is, hogy a megfigyelő szükség esetén hozzáférhessen a fedélzeten tartott fogásokhoz, ideértve az olyan fogásokat is, amelyeket a hajóról esetleg vissza kívánnak dobni a tengerbe;

b) 

legalább olyan színvonalú étkezést és elszállásolást kell biztosítania a megfigyelő számára, mint amilyenben a hajó tisztjei részesülnek. Ha a tiszti szintű elszállásolás nem lehetséges, a megfigyelő részére a tiszti szintű elszállásolás színvonalához a lehető legközelebb álló, de legalább a legénységnek járó elszállásolás színvonalával azonos színvonalú elszállásolást kell biztosítani;

c) 

biztosítania kell a megfigyelő bejutását a hajó összes olyan üzemi területére, amelyhez feladatai ellátásához a megfigyelőnek hozzá kell férnie, beleértve a hajó rakterét/raktereit, parancsnoki hídját, hulladékfeldolgozó berendezéseit, valamint navigációs és kommunikációs berendezéseit;

d) 

a megfigyelőt feladatai teljesítése közben tilos akadályoznia, fenyegetnie, zavarnia, befolyásolnia, megvesztegetnie vagy megvesztegetését megkísérelnie;

e) 

a fedélzeten végzett valamennyi vészhelyzeti gyakorlatba be kell vonnia a megfigyelőt; valamint

f) 

értesítenie kell a megfigyelőt, amennyiben egy ellenőrző fél jelezte, hogy fel kíván szállni a hajóra.

(13)  
Ha a NAFO más szerződő felével vagy egyéb, lobogó szerinti tagállammal kötött megállapodás másképpen nem rendelkezik, minden tagállam maga fedezi az általa megbízott megfigyelő javadalmazásának költségeit. A lobogó szerinti tagállam a (14) bekezdés sérelme nélkül lehetővé teheti a halászati vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak a megfigyelők javadalmazásának költségeihez.
(14)  
A megfigyelőknek egyetlen, a szabályozási területen halászatot folytató hajóban sem lehetnek pénzügyi vagy más érdekeltségeik, és javadalmazásukat úgy kell biztosítani, hogy az tanúsítsa a megfigyelőknek a szabályozási területen halászatot folytató hajóktól való függetlenségét.

▼M1

(15)  
A tagállamok által a (3) bekezdés c) és d) pontjával, az (5) bekezdés a) pontjával, a (6) bekezdés c) pontjával és a (7) bekezdéssel összhangban szolgáltatandó információkat másolatban meg kell küldeni az EFCA-nak és a Bizottságnak. Az EFCA gondoskodik arról, hogy ezeket az információkat a megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalon történő közzététel céljából haladéktalanul továbbítsa a NAFO ügyvezető titkárának.

▼B



VII. FEJEZET

KÖZÖS ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI RENDSZER

28. cikk

Általános rendelkezések

(1)  
Az EFCA koordinálja az Unió ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeit. E célból az érintett tagállamokkal együttműködve közös operatív ellenőrzési és felügyeleti programokat (a továbbiakban: a rendszer) hozhat létre. A szabályozási területen halászó hajókkal rendelkező tagállamok elfogadják a rendszer végrehajtásának megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azon időszakok és övezetek vonatkozásában, amelyekben e forrásokat használni kívánják.

▼M1

(2)  
Az ellenőrzést és a felügyeletet a tagállamok, az EFCA és a Bizottság által kijelölt ellenőrök hajtják végre. A tagállamok és a Bizottság a rendszeren keresztül bejelentik az ellenőröket az EFCA-nak.

▼B

(3)  
A tagállamok a Bizottsággal és az EFCA-val együttműködve közös megegyezés alapján olyan ellenőröket és EFCA-koordinátorokat is alkalmazhatnak, akiket az EFCA a NAFO más szerződő felének ellenőrhajójához jelölt ki a rendszerben.
(4)  

Amennyiben bármely időpontban több mint 15 tagállami halászhajó van jelen a szabályozási területen, az EFCA és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ez idő alatt:

a) 

ellenőr vagy más illetékes hatóság legyen jelen a szabályozási területen; vagy

b) 

illetékes hatóság legyen jelen az egyezmény hatálya alá tartozó területtel szomszédos, a NAFO szerződő feléhez tartozó területen;

c) 

a tagállamok késedelem nélkül reagáljanak a szabályozási területen tartózkodó, lobogójuk alatt közlekedő halászhajók által küldött minden jogsértési értesítésre.

(5)  
A rendszerben részt vevő tagállamok a szabályozási területre való belépéskor minden ellenőrhajónak megadják az előző tíznapos időszakban tett megfigyelések és a fedélzetre beszállók jegyzékét, beleértve az időpontot, a földrajzi koordinátákat és minden egyéb vonatkozó információt.
(6)  
A rendszerben részt vevő minden tagállam a Bizottsággal és az EFCA-val együttműködve gondoskodik arról, hogy a lobogója alatt közlekedő, a szabályozási területen tevékenykedő minden ellenőrhajó a tevékenységük koordinálásához szükséges információk átadása érdekében biztonságos, lehetőség szerint napi kapcsolatot tartson fenn a szabályozási területen tevékenykedő többi ellenőrhajóval.

▼M1

(7)  
A kutatóhajót látogató ellenőröknek fel kell jegyezniük a hajó állapotát, és az ellenőrzési eljárást az arról való megbizonyosodásra kell korlátozniuk, hogy a hajó a kutatási tervnek megfelelő tevékenységet végez. Ha az ellenőrök alapos okkal feltételezik, hogy a hajó a kutatási tervének nem megfelelő tevékenységeket folytat, haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és az EFCA-t, a védelmi és végrehajtási intézkedések pedig teljeskörűen alkalmazandóvá válnak.

▼B

(8)  
A tagállamok biztosítják, hogy ellenőreik a szabályozási területen halászó hajókat méltányosan és egyenlő módon kezeljék, és ennek érdekében a NAFO egyik szerződő felének lobogója alatt közlekedő hajón sem végeznek aránytalanul nagy számú ellenőrzést. Az ellenőreik által a NAFO más szerződő felének lobogója alatt közlekedő hajókon lefolytatott ellenőrzések számának bármely negyedéves időszakot tekintve – amennyire csak lehetséges – tükröznie kell, hogy az adott hajó milyen arányban részesül a szabályozási terület teljes halászati tevékenységéből, többek között a fogások és halászati napok számát tekintve. Az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásakor az ellenőrök figyelembe vehetik bármely halászhajó halászati gyakorlatát és az előírásoknak való megfelelőség terén addig tanúsított teljesítményt.
(9)  

Azt az esetet kivéve, amikor a tagállam a lobogója alatt közlekedő halászhajót ellenőriz nemzeti jogszabályai értelmében, a tagállam a rendszerben való részvétel során biztosítja, hogy a rendszerhez rendelt ellenőrök és ellenőrgyakornokok:

a) 

továbbra is operatív ellenőrzése alatt álljanak;

b) 

végrehajtsák a rendszerre vonatkozó rendelkezéseket;

c) 

a fedélzetre ne vigyenek fegyvert;

d) 

tartózkodjanak az uniós vizekre vonatkozó jogszabályok és előírások érvényesítésétől;

e) 

betartsák az ellenőrzött hajó és annak legénysége biztonságára vonatkozó, általánosan elfogadott nemzetközi előírásokat, eljárásokat és gyakorlatot;

f) 

ne zavarják a halászati tevékenységeket és a halászati termékek tárolását, és – amennyire lehetséges – tartózkodjanak a fedélzeten szállított fogás minőségét veszélyeztető cselekményektől; és

g) 

a szállítótartályokat olyan módon nyissák fel, amely megkönnyíti a gyors újbóli lezárást, újracsomagolást és végső tárolást.

(10)  
Az e fejezetben említett összes ellenőrzési, felügyeleti és vizsgálati jelentést, valamint a kapcsolódó képeket és bizonyítékokat a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 37. pontjában említett – II.B mellékletének megfelelően bizalmasan kell kezelni.

29. cikk

Az értesítésre vonatkozó követelmények

(1)  

A tagállamok az alábbi információkat minden évben legkésőbb november 1-jéig megküldik az EFCA-nak (és másolatban a Bizottságnak), amely közzéteszi az információkat a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán:

a) 

annak az illetékes hatóságnak az elérhetőségi adatai, amelyet a szabályozási területen észlelt jogsértés azonnali bejelentésekor értesíteni kell, és az ezen információkban esetlegesen bekövetkező, legalább 15 nappal a változás hatálybalépése előtt jelentendő változások;

b) 

a rendszerhez kijelölt ellenőrök és ellenőrgyakornokok neve, valamint az ellenőrhajók neve, rádióhívójele és kommunikációs elérhetőségi adatai. Az így közölt adatok változásairól – amennyire lehetséges – a tagállam legalább 60 nappal korábban értesítést küld.

(2)  
A tagállam a rendszerben való részvétel során biztosítja, hogy az EFCA előzetes értesítést kapjon az így kijelölt ellenőrhajó által végzett minden járőrözés dátumáról, valamint kezdő és záró időpontjáról.

30. cikk

Felügyeleti eljárás

(1)  

Amennyiben az ellenőr a szabályozási területen a NAFO valamely szerződő felének lobogója alatt közlekedő olyan halászhajót észlel, amelyről okkal gyanítja, hogy megsérti e rendelet előírásait, de az azonnali vizsgálat nem megoldható, az ellenőr köteles:

a) 

kitölteni a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.A melléklete szerinti felügyeleti jelentési formanyomtatványt, amelyet e rendelet mellékletének 38. pontja említ. Ha az ellenőr végzett becslést a fogás térfogatára vagy összetételére vonatkozóan, a felügyeleti jelentésnek tartalmaznia kell a fogás összetételére vonatkozó összes lényeges információt, és meg kell neveznie a térfogatbecslésre alkalmazott módszert;

b) 

fényképeket készíteni a hajóról, továbbá rögzíteni a fényképek készítésének helyét, dátumát és időpontját; és

c) 

elektronikus úton haladéktalanul továbbítani a felügyeleti jelentést és a fényképeket az illetékes hatóságnak.

(2)  

A tagállam illetékes hatósága az ilyen felügyeleti jelentés kézhezvételekor köteles késedelem nélkül:

▼M1

a) 

továbbítani a felügyeleti jelentést az EFCA-nak, amely azt haladéktalanul továbbküldi a NAFO ügyvezető titkárának a hajó lobogója szerinti szerződő állam felé való továbbítás céljából;

▼B

b) 

továbbítani a fényképek másolatát az EFCA-nak, amely továbbítja azokat a hajó lobogója szerinti szerződő félnek vagy a lobogó szerinti tagállamnak, ha az nem egyezik meg az ellenőrző tagállammal;

c) 

biztosítani a bizonyítékok biztonságát és későbbi ellenőrzések érdekében történő megőrzését.

(3)  
A tagállam illetékes hatóságának a tagállam lobogója alatt közlekedő hajóra vonatkozó felügyeleti jelentés kézhezvételekor el kell végeznie a megfelelő utókövetési intézkedések meghatározásához esetlegesen szükséges ilyen ellenőrzéseket.

▼M1

(4)  
A vizsgálati jelentést a tagállamok elküldik az EFCA-nak, amely azt megküldi a NAFO ügyvezető titkárának és a Bizottságnak.

▼B

31. cikk

Fedélzetre lépési és ellenőrzési eljárások szerződő felek számára

A rendszer keretében végzett ellenőrzések során a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ellenőreik:

a) 

a hajó fedélzetére lépés előtt nemzetközi jelkódex használatával rádión értesítsék a halászhajót az ellenőrhajó nevéről;

b) 

az ellenőrhajókra és az ellenőröket a halászhajókra átszállító hajókra kitűzzék a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.E mellékletében meghatározott jelzőlobogót, amelyet e rendelet mellékletének 39. pontja említ;

c) 

gondoskodjanak arról, hogy az ellenőrhajó a halászhajótól biztonságos távolságban manőverezik a fedélzetre lépés során;

d) 

ne szólítsák fel a halászhajót megállásra vagy irányváltoztatásra a halászeszközök húzásakor, kivetésekor vagy behúzásakor;

e) 

az ellenőrzést végző csoportok létszámát maximum négy főre korlátozzák, beleértve a csapatot csak tanulás céljából kísérő ellenőrzési gyakornokokat. Amennyiben az ellenőrt ellenőrzési gyakornok kíséri, az ellenőr a fedélzetre lépéskor a gyakornok személyazonosságát közli a hajó parancsnokával. A gyakornok tevékenységei az engedéllyel rendelkező ellenőrök által végzett ellenőrzés megfigyelésére korlátozódnak, és semmilyen módon nem zavarhatják a halászhajó tevékenységeit;

f) 

fedélzetre lépéskor bemutassák a hajó parancsnokénak a NAFO ügyvezető titkára által a védelmi és végrehajtási intézkedések 32 cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint kiállított NAFO személyazonossági okmányokat;

g) 

biztosítsák, hogy az ellenőrzés ne haladja meg a négy órát vagy azt az időszakot, amíg a hálót és a fogást bevonják és megvizsgálják, attól függően, hogy melyik a hosszabb, kivéve

i. 

jogsértés esetében; vagy

ii. 

amikor az ellenőr becslése szerint a fedélzeten szállított fogás mennyisége eltér a halászati naplóban feljegyezett fogás mennyiségétől, amely esetben az ellenőr további egy órára korlátozza az ellenőrzést a számítások és eljárások ellenőrzése, valamint a szabályozási területen fogott fogás kiszámításához használt vonatkozó dokumentumok és a hajó fedélzetén lévő fogások újbóli megvizsgálása érdekében;

h) 

összegyűjtsék a megfigyelő által rendelkezésre bocsátott, a rendeletnek való megfelelés megállapításához használt releváns információkat.

32. cikk

A hajó parancsnokának kötelezettségei az ellenőrzés során

A hajó parancsnoka megteszi az ellenőrzés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket, amelynek érdekében:

a) 

biztosítja, hogy ha egy ellenőrhajó jelezte, hogy ellenőrzést kíván indítani, a behúzásra váró bármely hálót az ellenőrhajó jelzése után legalább 30 percig ne vegyék fel a fedélzetre;

b) 

ellenőrhajó kérésére és a rendes tengerészgyakorlat mértékéig megkönnyíti az ellenőrök fedélzetre szállását;

c) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.G mellékletében foglaltaknak megfelelően hajólétrát biztosít az e rendelet mellékletének 40. pontjában említettek szerint;

d) 

olyan révkalauz-felvonót biztosít, amely alkalmas a biztonságos használatra, ideértve a fedélzet és a felvonó közötti biztonságos megközelíthetőséget;

e) 

az ellenőrök számára hozzáférhetővé tesz minden olyan lényeges területet, fedélzetet és helyiséget, feldolgozott és feldolgozatlan fogásokat, hálókat és más eszközöket, berendezéseket, valamint bármely olyan releváns dokumentumot, amelyet az ellenőrök az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséhez szükségesnek tartanak;

f) 

feljegyzi és kérésre az ellenőr rendelkezésére bocsátja a 8. cikk (1) bekezdése b) pontja iii. alpontjával összhangban végrehajtott minden próbahalászat kezdő- és végpontjára vonatkozó koordinátákat;

g) 

az ellenőr kérésére hozzáférést biztosít a lajstromozási dokumentumokhoz, a halak tárolására szolgáló helyiségek tervrajzaihoz vagy leírásaihoz, a termelési naplókhoz és tárolási tervekhez, valamint minden észszerű segítséget megad ahhoz, hogy az ellenőrök megbizonyosodhassanak arról, hogy a tárolás megfelel a tárolási terveknek;

h) 

tartózkodik attól, hogy az ellenőrök és a megfigyelő kommunikációjába beavatkozzon, amibe az ellenőrök és a megfigyelők feladatainak elvégzéséhez szükséges titoktartás tiszteletben tartása is beletartozik;

i) 

megkönnyíti a feldolgozott halból történő, ellenőrök általi, a faj DNS-elemzés útján történő beazonosítására irányuló mintavételt;

j) 

megteszi az ellenőr által felhelyezett plombák és a fedélzeten maradó bizonyítékok épségének megőrzéséhez szükséges intézkedéseket, amennyiben a lobogó szerinti állam nem rendelkezik ettől eltérően;

k) 

a bizonyítékok tartósságának biztosítása érdekében, plombák elhelyezése és/vagy bizonyítékok rögzítése esetén, aláírja az ellenőrzési jelentés plombák elhelyezésének tudomásulvételéről szóló rovatát;

l) 

beszünteti a halászatot, amennyiben az ellenőr a 35. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint erre felszólítja;

m) 

kérésre lehetővé teszi a hajó kommunikációs berendezésének használatát és biztosítja a kezelőt az ellenőr üzeneteinek kiküldéséhez és fogadásához;

n) 

az ellenőr kérésére eltávolítja a halászati eszközök e rendelet alapján nem engedélyezettnek tűnő bármely részét;

o) 

ha az ellenőr bejegyzést írt a hajónaplókba, az ellenőr rendelkezésére bocsát egy másolatot minden olyan oldalról, ahol ilyen bejegyzés megjelenik, és az ellenőrök kérésére minden egyes oldalt ellát aláírásával, ezzel igazolva annak hitelességét; és

p) 

amennyiben a halászat beszüntetésére szólították fel, a halászatot nem kezdi újra addig, amíg:

i. 

az ellenőr be nem fejezte az ellenőrzést és nem rögzítette a bizonyítékokat; és

ii. 

a hajó parancsnoka a k) pontban említett ellenőrzési jelentés megfelelő rovatát alá nem írta.

33. cikk

Ellenőrzési jelentés és nyomon követés

(1)  
Minden tagállam gondoskodik arról, hogy ellenőrei minden egyes ellenőrzésre vonatkozóan elkészítsék az e rendelet mellékletének 41. pontjában említett ellenőrzési jelentést (a továbbiakban: az ellenőrzési jelentés) a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.B mellékletében meghatározott formában.
(2)  

Az ellenőrzési jelentés céljából:

a) 

a halászati út akkor tekintendő aktuális halászati útnak, ha az ellenőrzött hajó fedélzetén az út során a szabályozási területen zsákmányolt fogás található;

b) 

a termelési naplóban és a halászati naplóban lévő bejegyzések összehasonlításakor az ellenőröknek a termelési tömeget a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 5 ) XIII., XIV. és XV. mellékletében meghatározott átváltási tényezőknek megfelelően élőtömegre kell átváltaniuk; az uniós halászhajók esetében azon fajok és kiszerelések tekintetében, amelyek nem tartoznak az említett mellékletek hatálya alá, a hajó parancsnoka által egyéb esetekben használt átváltási tényezőket kell alkalmazni;

c) 

az ellenőrök kötelesek:

i. 

az aktuális halászati útra vonatkozóan a hajónapló bejegyzéseiből fajonként és körzetenként összegezni a hajó szabályozási területen zsákmányolt fogásait;

▼M1

ii. 

feljegyezni az összegzéseket, valamint az ellenőrzési jelentés megfelelő szakaszában feljegyezni a bejegyzett fogások és a fedélzeten lévő fogással kapcsolatos becsléseik közötti eltérést;

▼B

iii. 

az ellenőrzés befejezése után aláírni az ellenőrzési jelentést és bemutatni azt a hajó parancsnokának aláírás és észrevételek tétele érdekében, és minden olyan tanúnak, aki nyilatkozatot szeretne tenni;

iv. 

haladéktalanul értesíteni illetékes hatóságukat, és 24 órán belül vagy a lehető legrövidebb időn belül továbbítani az információkat és fényképeket; valamint

v. 

a jelentés egy példányát átadni a hajó parancsnokának, és az ellenőrzési jelentés megfelelő rovatában megfelelően feljegyezni, ha a hajó parancsnoka visszautasította a kézhezvétel elismerését.

(3)  

Az ellenőrzést végző tagállam:

▼M1

a) 

a tengeri ellenőrzési jelentést lehetőség szerint az ellenőrzést követő 20 napon belül elküldi az EFCA-nak, amely azt benyújtja a NAFO ügyvezető titkárának;

▼B

b) 

ha az ellenőr jogsértésről szóló értesítést küld, végrehajtja a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást.

(4)  
Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a NAFO-ellenőrök által készített ellenőrzési és felügyeleti jelentéseket ugyanolyan bizonyítéknak tekintsék a tények meghatározásakor, mint a saját ellenőreik által készített ellenőrzési és felügyeleti jelentéseket.
(5)  
A tagállamok együttműködnek a rendszer alapján a NAFO-ellenőr által benyújtott jelentés folytatásaként kezdeményezett bírósági vagy egyéb eljárások elősegítése érdekében.

34. cikk

Jogsértési eljárások

(1)  

Az ellenőrzést végző tagállam gondoskodik arról, hogy ellenőrei e rendelet megsértésének észlelésekor:

a) 

az ellenőrzési jelentésben feljegyezzék a jogsértést;

b) 

az ellenőrzött hajó halászati naplójában vagy más megfelelő dokumentumban bejegyezzék és aláírják a megállapítást, a bejegyzés tartalmazza az időpontot, a földrajzi koordinátákat és a megállapított jogsértés jellegét, és felkérjék a hajó parancsnokát, hogy minden ilyen oldal aláírásával tanúsítsa annak valódiságát;

c) 

fényképet készítsenek minden olyan felszerelésről, fogásról vagy egyéb bizonyítékról, amelyet az ellenőr lényegesnek tart a jogsértéssel kapcsolatban;

d) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.F mellékletében meghatározottak szerinti – e rendelet mellékletének 42. pontjában említett – NAFO ellenőrzési plombát helyezzenek fel, és ezt a tényt, valamint a plombák sorszámát feljegyezzék az ellenőrzési jelentésben;

e) 

felkérjék a hajó parancsnokát, hogy:

i. 

a bizonyítékok tartósságának biztosítása érdekében írja alá az ellenőrzési jelentés plombák elhelyezésének tudomásulvételéről szóló rovatát; és

ii. 

írásban nyilatkozzon az ellenőrzési jelentés megfelelő rovatában;

f) 

felkérjék a hajó parancsnokát, hogy távolítsa el a halászati eszközök e rendelet alapján nem engedélyezettnek tűnő részeit; valamint

▼M1

g) 

értesítsék a fedélzeten tartózkodó bármely megfigyelőt a jogsértésről.

▼B

(2)  

Az ellenőrzést végző tagállam:

▼M1

a) 

a jogsértés észlelésétől számított 24 órán belül továbbítja az ellenőrei által jelentett jogsértésről szóló írásos értesítést a Bizottságnak és az EFCA-nak, amely továbbítja azt a lobogó szerinti szerződő állam vagy tagállam illetékes hatóságának, ha az nem egyezik meg az ellenőrzést végző tagállammal, valamint a NAFO ügyvezető titkárának. Az írásos értesítésnek tartalmaznia kell a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.B melléklete szerinti – e rendelet mellékletének 41. pontjában említett – ellenőrzési jelentés jogsértésekre vonatkozó részében rögzített információkat; hivatkoznia kell a vonatkozó intézkedésekre és részletesen ismertetnie kell azokat az indokokat, amelyeken a jogsértés vádja alapul, valamint az azt alátámasztó bizonyítékokat; és amennyiben lehetséges, mellékletként tartalmaznia kell a felszerelésről, fogásról vagy egyéb bizonyítékról az e cikk (1) bekezdésében említett jogsértéssel kapcsolatosan készített fényképeket;

▼B

b) 

az ellenőrhajó kikötőbe történő visszatérését követő öt napon belül továbbítja az ellenőrzési jelentést a Bizottságnak és az EFCA-nak;

▼M1

Az EFCA benyújtja az ellenőrzési jelentést a NAFO ügyvezető titkárának.

▼B

(3)  
A lobogó szerinti tagállam a 36. cikk rendelkezéseivel összhangban hajtja végre a jogsértés nyomon követését.

35. cikk

További eljárások súlyos jogsértés esetén

(1)  

Az alábbi jogsértések mindegyike az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének értelmében vett súlyos jogsértésnek minősül:

▼M1

a) 

az „egyéb” kvóta terhére végzett halászat a Bizottság és az EFCA előzetes értesítése nélkül, az 5. cikket megsértve;

▼B

b) 

az „egyéb” kvóta terhére végzett halászat több mint öt munkanappal a halászat lezárását követően, az 5. cikket megsértve;

c) 

moratórium vagy más halászati tilalom hatálya alá eső állomány célzott halászata, a 6. cikket megsértve;

d) 

azon időpontot követően egy adott állományra vagy fajra irányulóan végzett halászat, amikor a lobogó szerinti tagállam értesítette a Bizottságot a halászat lezárásáról, a 6. cikket megsértve;

▼M1

e) 

lezárt területen folytatott halászat, a 9. cikk (5) bekezdését vagy a 18. cikket megsértve;

▼B

f) 

fenékhalászati eszközzel fenékhalászati tevékenységek elől elzárt területen folytatott halászat, a III. fejezetet megsértve;

▼M1

g) 

nem engedélyezett szembőségű háló vagy rácsméretű rács használata, a 13. vagy 14. cikket megsértve;

▼B

h) 

érvényes engedély nélküli halászat;

i) 

eltérő fogási adatok feljegyzése, a 25. cikket megsértve;

j) 

a műholdas nyomkövető rendszer szállításának elmulasztása vagy működésének zavarása, a 26. cikket megsértve;

▼M1

k) 

a fogásra vonatkozó üzenetek továbbításának elmulasztása, a 12. cikk (1) bekezdését vagy a 25. cikket megsértve;

▼B

l) 

az ellenőr vagy megfigyelő akadályozása, megfélemlítése, zavarása vagy feladataik teljesítésének egyéb módon történő megakadályozása, vagy bármilyen egyéb típusú közvetett nyomásgyakorlás;

m) 

jogsértés elkövetése megfigyelőt nem alkalmazó hajón;

n) 

a vizsgálathoz tartozó bizonyíték elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése, beleértve a plombák feltörését vagy meghamisítását vagy a plombált területekre történő belépést;

o) 

olyan hamisított dokumentumok bemutatása vagy hamis információ szolgáltatása az ellenőrnek, amely megakadályozná a súlyos jogsértés észlelését;

p) 

kirakodás, átrakodás vagy más kikötői szolgáltatások igénybevétele:

i. 

nem a 39. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kijelölt kikötőben; vagy

ii. 

a kikötő szerinti államnak a 39. cikk (6) bekezdésében említett engedélye nélkül;

q) 

a 41. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések be nem tartása;

r) 

ha olyan esetben, amikor az kötelező, a hajó nem visz magával megfigyelőt.

(2)  

Amennyiben megállapítják, hogy egy hajó súlyos jogsértést követte el, az ellenőrök kötelesek:

a) 

minden szükséges lépést megtenni a bizonyítékok biztonsága és megőrzése érdekében, beleértve adott esetben a hajó rakterének és/vagy halászeszközének a következő ellenőrzésig történő leplombálását;

b) 

felszólítani a hajó parancsnokát minden olyan halászati tevékenység beszüntetésére, amely súlyos jogsértésnek bizonyul; valamint

c) 

haladéktalanul értesíteni illetékes hatóságukat, és 24 órán belül továbbítani részére az információkat és adott esetben a fényképeket. Az említett információkat fogadó illetékes hatóságnak a 34. cikkel összhangban értesítenie kell a lobogó szerinti állam szerződő felet vagy tagállamot, ha az nem egyezik meg az ellenőrzést végző tagállammal.

(3)  

A lobogó szerinti tagállam, amennyiben a lobogója alatt közlekedő valamely hajó súlyos jogsértést követ el:

a) 

késedelem nélküli visszaigazolja a kapcsolódó információk és képek kézhezvételét;

b) 

biztosítja, hogy az ellenőrzött hajó további értesítésig ne kezdje újra a halászatot;

c) 

a rendelkezésre álló információk és anyagok alapján áttekinti az esetet és 72 órán belül felszólítja a halászhajót, hogy a felügyelete alatt végrehajtandó teljes ellenőrzés elvégzése céljából azonnal fusson be valamelyik kikötőbe, amennyiben az alábbi súlyos jogsértések valamelyike nyilvánvalóvá vált:

i. 

moratórium hatálya alá eső állomány célzott halászata,

ii. 

a 6. cikk értelmében halászati tilalom hatálya alá eső állomány célzott halászata,

iii. 

eltérő fogási adatok feljegyzése, a 25. cikket megsértve; vagy

iv. 

ugyanazon súlyos jogsértés megismétlődése 6 hónapon belül.

(4)  
Amennyiben a súlyos jogsértés eltérő fogási adatok feljegyzését foglalja magában, el kell végezni a fedélzeten tárolt teljes fogás fajonkénti és körzetenkénti fizikai ellenőrzését és számbavételét.

▼M1

(5)  
A (3) és a (4) bekezdés alkalmazásában a „valóstól eltérő fogási adatok feljegyzése” alatt azt kell érteni, ha a fedélzeten tárolt feldolgozott fogásnak az ellenőr által becsült fajonkénti vagy teljes mennyisége és a termelési naplóba bejegyzett adatok közötti eltérés legalább 10 tonna vagy a termelési naplóban szereplő adatok százalékában számítva 20 %, amelyik érték a nagyobb.
(6)  
A lobogó szerinti tagállam és – ha eltérő – a kikötő szerinti szerződő állam hozzájárulásával más szerződő fél vagy tagállam ellenőrei részt vehetnek a fogás teljes ellenőrzésében és számbavételében.

▼B

(7)  

Amennyiben a (3) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, a lobogó szerinti tagállam vagy:

a) 

megengedi a hajónak a halászat újrakezdését. Ilyen esetekben a lobogó szerinti tagállam a jogsértési értesítéstől számított legkésőbb két napon belül írásos igazolást állít ki a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a hajót miért nem irányították kikötőbe. A Bizottság ezt az igazolást továbbítja a NAFO ügyvezető titkárának; vagy

b) 

felszólítja a hajót, hogy a felügyelete alatt végrehajtandó teljes fizikai ellenőrzés elvégzése céljából azonnal fusson be valamelyik kikötőbe.

(8)  
Amennyiben a lobogó szerinti tagállam kikötőbe irányítja az ellenőrzött hajót, ellenőrök szállhatnak fel vagy azok a fedélzeten maradhatnak a kikötő felé vezető úton, feltéve, hogy a lobogó szerinti tagállam nem szólítja fel az ellenőröket a hajó elhagyására.

36. cikk

Jogsértések nyomon követése

(1)  

Amennyiben a lobogója alatt közlekedő valamely hajó jogsértést követ el, a tagállam:

a) 

a lehető legrövidebb időn belül teljesen, szükség szerint fizikailag is ellenőrzi a halászhajót;

b) 

együttműködik az ellenőrzést végző NAFO szerződő féllel vagy az ellenőrzést végző tagállammal, ha az nem egyezik meg a lobogó szerinti tagállammal, hogy olyan formában őrizzék meg a bizonyítékokat és a visszakövetési rendszert, amely elősegíti a jogszabályai szerinti eljárást;

c) 

nemzeti jogi szabályozásával összhangban haladéktalanul elindítja a bírósági vagy közigazgatási eljárást a hajóért felelős személyekkel szemben; és

d) 

gondoskodik arról, hogy a jogsértésre kiszabható szankciók elegendő súlyúak legyenek az előírások betartásának biztosítására, a további jogsértésektől vagy a jogsértések ismétlésétől való visszatartásra, és megfosszák a jogsértőket a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől.

(2)  

Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett bírósági és közigazgatási intézkedések és szankciók – a cselekmény súlyosságától függően és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően – nem kizárólagosan a következőket foglalják magukban:

a) 

pénzbírság;

b) 

a hajó, tiltott halászeszköz és fogás lefoglalása;

c) 

a halászati engedély felfüggesztése vagy visszavonása; és

d) 

a halászati kvóta csökkentése vagy visszavonása.

(3)  
A lobogó szerinti tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogsértési értesítéseket úgy kezeljék, mintha azokat a saját ellenőreik küldték volna.
(4)  

A lobogó szerinti tagállam és a kikötő szerinti tagállam haladéktalanul megküldi a Bizottságnak:

a) 

az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett bírósági és közigazgatási intézkedésekről és szankciókról szóló tájékoztatást;

b) 

a lehető leghamarabb, de minden esetben a súlyos jogsértés bekövetkezésétől számított négy hónapon belül jelentést a vizsgálat előrehaladásáról, amelyben minden, a jogsértéssel kapcsolatban elfogadott vagy kezdeményezett intézkedést ismertet; és

c) 

a vizsgálat lezárását követően a vizsgálat eredményeiről szóló újabb jelentést.

37. cikk

Tagállami jelentések az ellenőrzéssel, felügyelettel és jogsértésekkel kapcsolatosan

(1)  

Az egyes tagállamok minden év február 1-jéig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és az EFCA-nak, amely a rendszerrel összhangban az alábbi információkat tartalmazza:

a) 

az előző naptári évben az adott tagállam vagy más NAFO szerződő fél lobogója alatt közlekedő halászhajókon általa végzett ellenőrzések száma;

b) 

azoknak a halászhajóknak a neve, amelyekkel kapcsolatosan az adott tagállam ellenőrei jogsértési értesítést állítottak ki, beleértve az ellenőrzés időpontját, helyét és a jogsértés jellegét;

c) 

az őrjáraton lévő felügyelő légi járművek által repült órák száma, az ilyen légi járművek által tett megfigyelések száma, valamint az általuk továbbított felügyeleti jelentések száma, beleértve a megfigyelés dátumát, időpontját és helyét;

d) 

az előző évben az adott tagállam által megtett intézkedések, beleértve a végrehajtott bírósági és közigazgatási intézkedések vagy kiszabott szankciók vonatkozó feltételeinek leírását (például a pénzbírság mértékét, az elkobzott halak és/vagy eszköz értékét, az írásbeli figyelmeztetéseket) az alábbiak vonatkozásában:

i. 

az adott tagállam lobogója alatt közlekedő hajókkal kapcsolatosan ellenőr által feltárt minden jogsértés; és

ii. 

az adott tagállam által kapott minden felügyeleti jelentés.

Minden év március 1-jéig a Bizottság továbbítja az első albekezdésben említett információkat a NAFO ügyvezető titkárának.

(2)  
Az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jelentések ismertetik az ügy aktuális állását. A tagállam mindaddig felsorolja az ilyen jogsértéseket későbbi jelentéseiben, amíg a jogsértés végeredményéről be nem tud számolni.
(3)  
A tagállam kellően részletes magyarázatot ad minden olyan jogsértésről, amelynek ügyében semmilyen intézkedést nem tett, vagy amelyre nem szabtak ki büntetést.



VIII. FEJEZET

MÁS SZERZŐDŐ FÉL LOBOGÓJA ALATT KÖZLEKEDŐ HAJÓKNAK A KIKÖTŐ SZERINTI ÁLLAM ÁLTALI ELLENŐRZÉSE

38. cikk

Hatály

E fejezet a más NAFO szerződő fél lobogója alatt közlekedő, a szabályozási területen halászati tevékenységeket végző halászhajók által tagállamok kikötőjében végzett kirakodásra, átrakodásra vagy az általuk történő kikötőhasználatra alkalmazandó. Ez a fejezet a szabályozási területen belül olyan fogásokat vagy ilyen fogásokból származó olyan halászati termékeket szállító hajókra alkalmazandó, amelyeket kikötőben korábban még nem rakodtak ki vagy át.

39. cikk

A kikötő szerinti tagállam feladatai

▼M1

(1)  
A kikötő szerinti tagállam eljuttatja a Bizottsághoz azon kijelölt kikötők listáját, amelyekbe a halászhajók behajózhatnak kirakodás, átrakodás és/vagy kikötői szolgáltatások céljából, és a lehető legnagyobb mértékben biztosítja, hogy minden egyes kijelölt kikötőnek elegendő kapacitása legyen az e fejezet szerinti ellenőrzések elvégzéséhez. A Bizottság értesíti a NAFO ügyvezető titkárát a kijelölt kikötők listájáról. A lista minden későbbi módosítását a változás hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal közzé kell tenni annak felváltása érdekében.
(2)  
A kikötő szerinti tagállam meghatározza a kérelem benyújtásának legkésőbbi határidejét. A kérelem benyújtásának határideje az érkezés becsült ideje előtti három munkanap. A kikötő szerinti tagállam a Bizottsággal egyetértésben más határidőt is megszabhat a kérelem benyújtására, tekintettel többek között a fogásból készített termék típusára vagy a halászati terület és a kikötői közötti távolságra. A kikötő szerinti tagállam a kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó információt eljuttatja a Bizottsághoz, amely erről értesíti a NAFO ügyvezető titkárát.
(3)  
A kikötő szerinti tagállam kijelöli az illetékes hatóságot, amely kapcsolattartó pontként működik a 41. cikk szerinti kérelmek fogadására, a 40. cikk (2) bekezdése szerinti visszaigazolások fogadására és az e cikk (6) bekezdése szerinti engedélyek kiadására. A kikötő szerinti tagállam az illetékes hatóság nevét és elérhetőségét eljuttatja a Bizottsághoz, amely erről értesíti a NAFO ügyvezető titkárát.

▼B

(4)  
Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelmények nem vonatkoznak arra az esetre, amikor az Unió nem engedélyezi más NAFO szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajónak a kirakodást, átrakodást vagy a kikötő használatát.
(5)  
A kikötő szerinti tagállam haladéktalanul továbbítja a 41. cikk (1) és (2) bekezdésében említett formanyomtatvány egy példányát a hajó lobogója szerinti NAFO szerződő fél számára, illetve átrakodási műveletben részt vett hajó esetében az átadó hajók lobogója szerinti NAFO szerződő fél számára.
(6)  
A halászhajó csak a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságának előzetes engedélyével hajózhat be a kikötőbe. A ki- vagy átrakodást, vagy egyéb kikötői szolgáltatások igénybevételét csak akkor engedélyezik, ha a 40 cikk (2) bekezdésében említett visszaigazolás megérkezik a lobogó szerinti NAFO szerződő féltől.
(7)  

A (6) bekezdéstől eltérve a kikötő szerinti tagállam az e bekezdés szerinti visszaigazolás hiányában is engedélyt adhat a teljes vagy részleges kirakodásra, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) 

az érintett halfogást az illetékes hatóság felügyelete alatt álló raktárban tárolják;

b) 

az ilyen halakat csak a (6) bekezdésben említett visszaigazolás kézhezvétele után lehet értékesíteni, átrakodni, feldolgozni vagy elszállítani;

c) 

amennyiben a kirakodási műveletek befejezésének időpontjától számított 14 napon belül nem érkezik meg a visszaigazolás, a kikötő szerinti tagállam a nemzeti szabályoknak megfelelően a halat lefoglalhatja és rendelkezhet vele.

▼M1

(8)  
A kikötő szerinti tagállam késedelem nélkül értesíti a hajó parancsnokát arról, hogy engedélyezi-e a kikötőbe való behajózást, vagy ha a hajó már a kikötőben van, a ki- vagy átrakodást vagy a kikötő használatát. Ha a hajó engedélyt kap a behajózásra, a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló – e rendelet mellékletének 43. pontjában említett – nyomtatvány egy példányát, a C részt megfelelően kitöltve visszaküldi a hajóparancsnoknak. Ezt a példányt a NAFO ügyvezető titkárának is meg kell küldeni, másolatba téve a Bizottságot és az EFCA-t. Az engedély megtagadása esetén a kikötő szerinti tagállam a lobogó szerinti NAFO szerződő felet is értesíti.
(9)  
A 41. cikk (2) bekezdésében említett előzetes kérelem visszavonása esetén a kikötő szerinti tagállam a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló visszavont nyomtatvány egy példányát megküldi a NAFO ügyvezető titkárának, másolatba téve a Bizottságot és az EFCA-t.

▼B

(10)  

Amennyiben a helyreállítási terv eltérően nem rendelkezik, a kikötő szerinti tagállam minden beszámolási évben az összes kirakodás vagy átrakodás legalább 15 %-át ellenőrzi. Az ellenőrzés tárgyát képező hajók kiválasztásakor a kikötő szerinti tagállam előnyben részesíti:

a) 

azokat a hajókat, amelyek esetében az e fejezettel vagy e rendelet más rendelkezésével összhangban már megtagadták a kikötőbe való behajózást vagy annak használatát; valamint

b) 

más NAFO szerződő felek, államok vagy regionális halászati gazdálkodási szervezetek meghatározott hajók ellenőrzésére vonatkozó kérelmeit.

(11)  
Az ellenőrzéseket a kikötő szerinti tagállam felhatalmazott ellenőrei végzik a védelmi és végrehajtási intézkedések – e rendelet mellékletének 44. pontjában említett – IV.H melléklete szerint, akik a személyazonossági okmányokat az ellenőrzés előtt bemutatják a hajóparancsnoknak.
(12)  
A kikötő szerinti tagállam beleegyezésével a Bizottság más NAFO szerződő fél ellenőreit is meghívhatja saját ellenőreik kísérésére és az ellenőrzés megfigyelésére.
(13)  

A kikötői ellenőrzés során a halászati erőforrások ki- vagy átrakodásának teljes folyamatát nyomon kell követni. Az ilyen ellenőrzések során a kikötő szerinti tagállam ellenőre legalább:

a) 

keresztellenőrzést végez, melyben a fajonként ténylegesen ki- vagy átrakodott mennyiségeket összehasonlítja:

i. 

a naplóban fajonként rögzített mennyiségekkel;

ii. 

a fogási és tevékenységi jelentésekkel; és

iii. 

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló – e rendelet mellékletének 43. pontjában említett – nyomtatványban a fogásra vonatkozóan közölt minden információval;

b) 

ellenőrzi és feljegyzi a kirakodás vagy átrakodás után a fogásból a hajó fedélzetén maradó mennyiséget, fajonkénti bontásban;

c) 

ellenőrzi a VII. fejezet rendelkezései alapján elvégzett ellenőrzésekből származó információkat;

d) 

ellenőrzi a fedélzeten lévő hálókat, és feljegyzi azok szembőségének méretét;

e) 

ellenőrzi, hogy a halak mérete megfelel-e a minimális méretre vonatkozó követelményeknek;

f) 

adott esetben ellenőrzi, hogy a fajok pontosan vannak-e feltüntetve a fogási nyilatkozatban.

(14)  
A kikötő szerinti tagállam, amennyiben lehetséges, kommunikál a hajó parancsnokával vagy magas beosztású tisztjeivel, valamint a megfigyelővel, és ahol lehetséges és szükséges, biztosítja, hogy az ellenőrt tolmács kísérje.
(15)  
A kikötő szerinti tagállam lehetőség szerint mindent megtesz a halászhajók indokolatlan feltartóztatásának elkerülése érdekében, illetve annak biztosítására, hogy a halászhajók a lehető legkisebb akadályoztatást és kényelmetlenséget szenvedjék el, valamint, hogy a fogott hal minősége szükségtelenül ne romoljon.
(16)  

Minden egyes ellenőrzést dokumentálni kell a kikötő szerinti állam általi ellenőrzéshez alkalmazandó, a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C mellékletében meghatározott és e rendelet mellékletének 9. pontjában említett nyomtatvány (PSC 3) kitöltésével. A kikötő szerinti állam általi ellenőrzésről szóló jelentés véglegesítésére és kezelésére irányuló folyamat a következőket foglalja magában:

a) 

az ellenőrök azonosítják és részletezik az e rendelet előírásait illetően a kikötői ellenőrzés során észlelt jogsértéseket. Részletesen meghatározzák az ellenőrzött halászhajó aktuális útja során a tengeren észlelt jogsértésekre vonatkozó összes releváns információt;

b) 

az ellenőrök feltüntethetik a lényegesnek ítélt észrevételeket;

c) 

a hajó parancsnoka számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy észrevételt, illetve ellenvetést fűzzön a jelentéshez, valamint adott esetben felvegye a kapcsolatot a lobogó szerinti állam érintett hatóságaival, különösen akkor, ha a hajó parancsnoka számára komoly nehézségeket okoz a jelentés tartalmának értelmezése;

d) 

az ellenőrök aláírják a jelentést és felkérik a hajó parancsnokát a jelentés aláírására. A hajó parancsnokának a jelentésen szereplő aláírása csak annak elismeréséül szolgál, hogy a jelentés másolatát kézhez kapta;

e) 

a hajó parancsnoka másolatot kap a jelentésből, amely tartalmazza az ellenőrzés eredményét, beleértve a további lehetséges intézkedéseket is.

▼M1

(17)  
A kikötő szerinti tagállam késedelem nélkül megküldi a kikötő szerinti állam általi ellenőrzésről szóló minden jelentés egy példányát a NAFO ügyvezető titkárának, másolatba téve a Bizottságot és az EFCA-t.

▼B

40. cikk

A lobogó szerinti tagállam feladatai

(1)  
A tagállam biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő hajó parancsnoka teljesítse a rá vonatkozóan a 41. cikkben meghatározott kötelezettségeket.
(2)  

A ki- vagy átrakodni, illetve egyéb kikötői szolgáltatásokat igénybe venni szándékozó vagy a kikötőn kívül átrakodásban részt vevő hajó tagállama a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott, a 39. cikk (5) bekezdése szerint továbbított, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló – e rendelet mellékletének 43. pontjában említett – nyomtatvány egy példányának – a megfelelően kitöltött B résszel együtt – történő visszaküldésével visszaigazolja, hogy:

a) 

a halfogást bejelentő halászhajó elegendő kvótával rendelkezett a bejelentett fajok halászatára;

b) 

a fedélzeten tárolt hal mennyiségét a szabályoknak megfelelően fajonkénti bontásban bejelentették, és azt figyelembe vették az adott esetben alkalmazandó fogási vagy erőkifejtési korlátozás kiszámításakor;

c) 

a halfogást bejelentő halászhajó a bejelentett területre vonatkozóan rendelkezett halászati engedéllyel; és

d) 

VMS-adatok alapján ellenőrizték, hogy a hajó a bejelentett fogás származási helyeként megadott területen tartózkodott.

(3)  
A tagállam megküldi a Bizottságnak a kijelölt illetékes hatóság elérhetőségi adatait, amely kapcsolattartó pontként működik a 39. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmek fogadása és a 39. cikk (6) bekezdése szerinti visszaigazolások kiadása tekintetében. A Bizottság ezt az információt PDF-formátumban közzéteszi a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalán.

41. cikk

A hajó parancsnokának kötelezettségei

(1)  

A kikötőbe behajózni szándékozó bármely halászhajó parancsnokának vagy képviselőjének a 39. cikk (2) bekezdésében említett kérelmezési határidőt betartva be kell nyújtania a behajózási kérelmet a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságainak. A kérelemhez csatolni kell a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló – e rendelet mellékletének 43. pontjában említett – nyomtatványt az alábbiak szerint megfelelően kitöltve:

a) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L.A mellékletében foglalt, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló PSC 1 nyomtatványt kell kitölteni, ha a hajó saját fogásának szállítását, kirakodását vagy átrakodását végzi; és

b) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L.B mellékletében foglalt, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló PSC 2 nyomtatványt kell kitölteni, ha a hajó átrakodási műveletben vett részt. Minden egyes átadó hajó tekintetében külön formanyomtatványt kell kitölteni;

c) 

a PSC 1 és a PSC 2 nyomtatványt egyaránt ki kell tölteni azokban az esetekben, amikor a hajó saját fogásának szállítását, kirakodását, átrakodását végzi vagy fogás átrakodásában fogadó hajóként vett részt.

(2)  
A hajó parancsnoka vagy a képviselő a használni kívánt kikötő illetékes hatóságának értesítésével visszavonhatja az előzetes kérelmet. A kérelemhez csatolni kell a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L mellékletében meghatározott, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló – e rendelet mellékletének 43. pontjában említett – eredeti nyomtatvány másolatát, amelyen keresztben fel kell tüntetni az „érvénytelen” szót.
(3)  
A hajó parancsnoka nem kezdheti meg a ki- vagy átrakodási műveletet, illetve nem vehet igénybe egyéb kikötői szolgáltatásokat, amíg egy tagállam illetékes hatóságától erre nem kapott engedélyt, illetve a PSC 1 vagy a PSC 2 nyomtatványon feltüntetett becsült érkezési idő előtt. A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságának külön engedélyével azonban a ki- vagy átrakodási művelet, valamint az egyéb kikötői szolgáltatások igénybevétele a becsült érkezési idő előtt is megkezdhető.
(4)  

A hajó parancsnoka köteles:

a) 

együttműködni és segítséget nyújtani a halászhajó ezen eljárásoknak megfelelően végzett ellenőrzésében, és a kikötő szerinti állam ellenőreit feladataik ellátása közben nem akadályozhatja, nem félemlítheti meg és nem zavarhatja;

b) 

hozzáférést biztosítani minden területhez, fedélzethez, helyiséghez, fogáshoz, hálóhoz vagy egyéb halászeszközhöz és felszereléshez, és megadni a kikötő szerinti állam ellenőrei által kért minden információt, ideértve a vonatkozó dokumentumok másolatát is.

42. cikk

A kikötői ellenőrzés során észlelt jogsértések

Azokban az esetekben, amikor a hajó kikötői ellenőrzése során jogsértést észlelnek, a 34–37. cikk vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

43. cikk

Titoktartás

Az e fejezetben említett összes ellenőrzési és vizsgálati jelentést, valamint a kapcsolódó képeket vagy bizonyítékokat, valamint formanyomtatványokat a védelmi és végrehajtási intézkedések e rendelet mellékletének 37. pontjában említett II.B mellékletében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályokkal összhangban a tagállamok, az illetékes hatóságok, az ágazati szereplők, a hajók parancsnokai és a legénység tagjai bizalmasan kezelik.



IX. FEJEZET

A NEM SZERZŐDŐ FÉL

44. cikk

IUU-halászat vélelme

A nem szerződő fél hajójával kapcsolatban vélelmezni kell, hogy az e rendelet hatékonyságát aláásva IUU-halászatot végez, amennyiben:

a) 

azt a szabályozási területen halászati tevékenységek végzése közben észlelték vagy más módon azonosították;

b) 

az a szabályozási területen halászati tevékenységek végzése közben észlelt vagy azonosított más, nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajóval átrakodási műveletben vett részt; és/vagy

c) 

szerepel az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság ( 6 ) (a továbbiakban: a NEAFC) IUU-listáján.

▼M1

45. cikk

Nem szerződő fél hajójának észlelése és ellenőrzése a szabályozási területen

Amennyiben a közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer értelmében felhatalmazott, a szabályozási területen ellenőrzési és/vagy felügyeleti tevékenységet végző tagállamok bármelyike vagy – adott esetben – az EFCA a szabályozási területen halászati tevékenységet végző, nem egy szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajót észlel vagy azonosít:

a) 

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.A mellékletében meghatározott – e rendelet mellékletének 38. pontjában említett – felügyeleti jelentési formanyomtatványt használva haladéktalanul továbbítja az információt a Bizottságnak;

b) 

megkísérli tájékoztatni a hajó parancsnokát arról, hogy a hajó feltételezhetően IUU-halászatban vesz részt, valamint hogy ezt az információt továbbítani fogják minden szerződő félnek, a megfelelő regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek és a hajó lobogó szerinti államának;

c) 

adott esetben engedélyt kér a hajó parancsnokától arra, hogy ellenőrzés céljából a hajó fedélzetére lépjen; és

d) 

abban az esetben, ha a hajó parancsnoka beleegyezik az ellenőrzésbe:

i. 

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.B melléklete szerinti – e rendelet mellékletének 41. pontjában említett – ellenőrzési jelentés formanyomtatványát használva haladéktalanul továbbítja az ellenőr megállapításait a Bizottságnak; és

ii. 

az ellenőrzési jelentés egy példányát átadja a hajó parancsnokának.

▼B

46. cikk

A nem szerződő felek hajóinak kikötőbe való befutása és ellenőrzése

(1)  
A nem szerződő felek hajóinak parancsnokai a 41. cikk rendelkezéseivel összhangban engedélyt kérnek a kikötőbe való behajózásra a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságától.
(2)  

A kikötő szerinti tagállam:

a) 

haladéktalanul továbbítja a 41. cikk szerint fogadott információkat a hajó lobogója szerinti államnak és a Bizottságnak;

b) 

visszautasítja a nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajó kikötőbe való befutását, amennyiben:

i. 

a hajó parancsnoka nem teljesítette a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket; vagy

ii. 

a lobogó szerinti állam nem igazolta vissza a hajó halászati tevékenységeit a 40. cikk (2) bekezdésével összhangban;

c) 

tájékoztatja a hajó parancsnokát vagy a képviselőt, a hajó lobogó szerinti államát és a Bizottságot a nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajó kikötőbe való befutásának, az átrakodott fogás kirakodásának vagy egyéb kikötőhasználatának a megtagadásáról;

d) 

csak akkor vonja vissza a kikötőbe befutás megtagadását, ha a kikötő szerinti állam megállapítja, hogy elengedő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a befutás megtagadása alaptalan vagy téves volt, vagy annak indoka már nem áll fenn;

e) 

tájékoztatja a hajó parancsnokát vagy a képviselőt, a hajó lobogó szerinti államát és a Bizottságot, hogy visszavonta az adott, nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajó kikötőbe való befutásának, az átrakodott fogás kirakodásának vagy egyéb kikötőhasználatának a megtagadását;

f) 

azokban az esetekben, amikor engedélyezi a befutást, gondoskodik arról, hogy a hajót megfelelően felhatalmazott, e rendelet előírásait ismerő tisztviselők ellenőrizzék, és az ellenőrzés a 39. cikk (11)–(17) bekezdésével összhangban történjen; és

g) 

haladéktalanul megküldi a Bizottságnak az ellenőrzési jelentést és a megtett további intézkedések ismertetését.

(3)  
Minden tagállam gondoskodik arról, hogy nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajó csak akkor vehessen részt kirakodásban, átrakodásban vagy más kikötőhasználatban, ha azt megfelelően felhatalmazott, e rendelet előírásait ismerő tisztviselői ellenőrizték, és a hajó parancsnoka kijelenti, hogy a fedélzeten lévő, az egyezmény hatálya alá tartozó halfajokat a szabályozási területen kívül vagy a rendeletnek megfelelően gyűjtötték be.

47. cikk

Az ideiglenes IUU-hajólista

(1)  
A tagállamok által a 42. és a 44. cikkel összhangban benyújtott információkon túl, a tagállamok késedelem nélkül továbbíthatnak a Bizottságnak bármely olyan információt, amely segítheti a szabályozási területen esetlegesen IUU-halászatot végző, nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajók azonosítását.
(2)  
Amennyiben valamely szerződő fél kifogásolja a NEAFC IUU-listáján szereplő valamely hajónak a NAFO IUU-hajólistájára történő felvételét vagy onnan való törlését, az ilyen hajót a NAFO ügyvezető titkára felveszi az ideiglenes IUU-hajólistára.

48. cikk

Az IUU-hajók listáján szereplő hajókkal szembeni intézkedések

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az IUU-halászat megakadályozására, megelőzésére és felszámolására az IUU-hajók listáján szerelő bármely hajót illetően, amelynek keretében:

a) 

megtiltják a lobogójuk alatt közlekedő minden hajónak, hogy – a vis maior esetét kivéve – ilyen hajóval halászati tevékenységben vegyen részt, beleértve többek között a közös halászati műveleteket;

b) 

megtiltják az ilyen hajó részére áru, üzemanyag biztosítását vagy más szolgáltatás nyújtását;

c) 

megtiltják az ilyen hajónak a kikötőbe befutást, vagy ha a hajó már a kikötőben van, a vis maior vagy vészhelyzet esetét kivéve a kikötő ellenőrzés vagy megfelelő érvényesítési intézkedések megtétele céljából való használatát;

d) 

megtiltják a legénység összetételének megváltoztatását, kivéve vis maior esetén;

e) 

nem engedélyezik az ilyen hajóknak a nemzeti joghatóságuk alá tartozó vizekben történő halászatot;

f) 

megtiltják az ilyen hajók bérbe adását;

g) 

nem jogosítják fel az ilyen hajókat lobogójuk használatára;

h) 

megtiltják az ilyen hajók fedélzetéről származó vagy ilyen hajókhoz visszavezethető halfogás kirakodását vagy importálását;

i) 

arra ösztönzik az importőröket, fuvarozókat és más érintett ágazatok szereplőit, hogy ilyen hajókkal ne folytassanak tárgyalásokat átrakodásról; valamint

j) 

az ilyen hajóra vonatkozó információkat összegyűjtik és kicserélik más szerződő felekkel, nem szerződő felekkel és egyéb regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel az ilyen hajókról származó halakra vagy halászati termékekre vonatkozó hamis import- vagy exportbizonyítványok használatának kimutatása, megakadályozása és megelőzése céljából.



X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Titoktartás

Az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében meghatározott kötelezettségek mellett a tagállamok biztosítják a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 4. cikk (6) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontja, a 10. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (4) bekezdése, a 22. cikk (1), (5) és (6) bekezdése, a 23. cikk (6) bekezdése, a 25. cikk (8) bekezdése, a 26. cikk (9) bekezdése, a 27. cikk (3), (5), (6), (7) és (15) bekezdése, a 29. cikk (1) és (2) bekezdése, a 34. cikk (2) bekezdése, a 36. cikk (4) bekezdése, a 37. cikk (1) bekezdése és a 39. cikk (8) bekezdése értelmében a NAFO-tól kapott vagy annak megküldött elektronikus jelentések és üzenetek bizalmas kezelését.

50. cikk

Módosítási eljárás

(1)  
A Bizottság 2019. december 18-ig, az 51. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely a védelmi és végrehajtási intézkedések e rendelet mellékletében említett rendelkezéseivel és mellékleteivel egészíti ki ezt a rendeletet. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus későbbi módosítása céljából.
(2)  

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a NAFO által elfogadott, az Unióra és tagállamaira nézve kötelező intézkedésekkel való összhang megteremtése érdekében a következők tekintetében módosítsa ezt a rendeletet:

a) 

a kutatóhajók 4. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységeinek felsorolása;

b) 

a norvég garnéla halászati területeivel kapcsolatosan a 9. cikkben megállapított intézkedések; a vonatkozó jelentéstétel, a halászati tevékenységek megváltoztatása, a halászati mélységek, valamint a halászati korlátozás hatálya alá tartozó vagy halászat elől elzárt területekre történő hivatkozások;

c) 

a fedélzetükön 50 tonna élőtömeget meghaladó teljes fogást szállító, a szabályozási területre grönlandi laposhal halászatának céljával belépő hajókra vonatkozó eljárások az értesítések tartalmára vonatkozóan a 10. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában megállapítottak, és a halászat megkezdésének feltételeire vonatkozóan a 10. cikk (2) bekezdésének d) pontjában megállapítottak tekintetében;

d) 

az elektronikus úton történő továbbítás 22. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerinti tartalma, a 22. cikk (8) bekezdésével összhangban a hajón szállítandó érvényes okmányok listája, és a kapacitási terv 22. cikk (10) bekezdése szerinti tartalma;

e) 

a bérelt hajón szállítandó dokumentáció a 23. cikk (9) bekezdésének megfelelően;

f) 

a 26. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint folyamatos és automatikus adattovábbítás révén továbbítandó VMS-adatok, valamint az FMC a 26. cikk (2) és (9) bekezdése szerinti feladatai;

g) 

a megfigyelői lefedettség 27. cikk (3) bekezdése szerinti százalékos aránya, a tagállamok 27. cikk (7) bekezdése szerinti jelentéstétele, a megfigyelő 27. cikk (11) bekezdése szerinti feladatai, és a hajó parancsnokának a 27. cikk (12) bekezdése szerinti feladatai;

h) 

a hajó parancsnokának a 32. cikk szerinti kötelezettségei az ellenőrzés során;

▼M1

i) 

a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott szembőségek;

j) 

a norvég garnéla halászatában használt szelektáló rácsokra, rácsokra és kampós láncokra vonatkozó, a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott műszaki előírások, valamint a szelektáló rácsokra vagy csatolmányokra vonatkozó, a 14. cikk (3) vagy (3a) bekezdésében meghatározott műszaki előírások;

k) 

a 18. cikkben meghatározott, a fenékhalászati tevékenységekre vonatkozó területi vagy időbeli korlátozások.

▼B

(3)  
Az (1) bekezdéssel összhangban álló módosításokat szigorúan a védelmi és végrehajtási intézkedések módosításainak uniós jogba történő átültetésére kell korlátozni.

51. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak az 50. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. június 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 50. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
Az 50. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

52. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK rendelet hatályát veszti.

53. cikk

Az (EU) 2016/1627 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/1627 rendelet a következőképpen módosul:

1. 

A 3. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„27.

»nagy méretű nyílt vízi horogsoros hajó« : 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajó;

28.

»erszényes kerítőháló« : olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását.”

2. 

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Éves halászati kapacitásgazdálkodási tervek

(1)  
Minden tagállam éves halászati kapacitásgazdálkodási tervet készít a halászhajók számának kiigazítása céljából, mégpedig annak bizonyítása érdekében, hogy a halászati kapacitás arányos a hajók részére az érintett időszakban kiosztott halászati lehetőségekkel.
(2)  
A tagállamok az SCRS által javasolt és az ICCAT által 2009-ben elfogadott paraméterek felhasználásával kiigazítják a halászati kapacitást.

A tagállamok ágazati kvótákat oszthatnak ki a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező kis méretű part menti hajók számára, és ezt feltüntetik halászati terveikben. Emellett az említett flotta kvótafelhasználásának szoros monitorozására szolgáló további intézkedéseket is felveszik nyomonkövetési, ellenőrzési és vizsgálati terveikbe. A tagállamok az (1) bekezdésben említett paramétereket alkalmazva eltérő számú hajót is engedélyezhetnek halászati lehetőségeik teljes kimerítése céljából.

(3)  
Portugália és Spanyolország ágazati kvótákat oszthat ki az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek körüli vizekben csalival halászó hajók számára. Az idevágó éves terveikben egyértelműen meg kell határozni az ágazati kvótákat, valamint a felhasználásuk monitorozására szolgáló további intézkedéseket.
(4)  
Amikor a tagállamok a (2) vagy a (3) bekezdéssel összhangban ágazati kvótákat osztanak ki, nem alkalmazandó az SCRS által 2009-ben meghatározott, 5 tonnás minimumkvóta-követelmény.
(5)  
Az erszényes kerítőhálós hajókra vonatkozó halászati kapacitás kiigazításának mértéke nem haladhatja meg a 2018. évi halászatikapacitás-referenciaérték legfeljebb 20 %-os növekedését.
(6)  
A tagállamok a 2019–2020-as időszakban olyan számú, kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdát engedélyezhetnek, amely lehetővé teszi halászati lehetőségeik teljes kimerítését.”
3. 

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Éves tenyésztésszervezési tervek

(1)  
A kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállamok minden év január 31-ig eljuttatják a Bizottsághoz az e cikk szerinti éves tenyésztésszervezési tervet.
(2)  
A Bizottság összegyűjti a terveket, és belefoglalja őket az uniós tervbe. A Bizottság az adott tervet minden év február 15-ig az ICCAT általi megvitatás és jóváhagyás céljából megküldi az ICCAT titkárságának.
(3)  
Az éves tenyésztésszervezési tervben minden tagállam bizonyítja, hogy a teljes bemeneti kapacitás és a teljes tenyésztési kapacitás arányos a tenyésztési célra rendelkezésre álló kékúszójú tonhal becsült mennyiségével.
(4)  
A tagállamok a tonhaltenyésztési kapacitásukat azon tenyésztési összkapacitásra korlátozzák, amelyet 2018-ban bejelentettek az ICCAT »kékúszójútonhal-tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartásában«, illetve amelyeket 2018-ban engedélyeztek és bejelentettek az ICCAT-nak.
(5)  
A valamely tagállam halgazdaságaiba telepíthető, kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak maximális száma az adott tagállam halgazdaságaiba az ICCAT »kékúszójútonhal-tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartása« szerint a 2005., 2006., 2007. vagy 2008. évben telepített egyedek számára korlátozódik.
(6)  
Ha egy adott tagállamnak növelnie kell az egy vagy több halgazdaságába telepíthető, kifogott vadon élő tonhal maximális számát, ennek a növekedésnek arányosnak kell lennie az adott tagállam részére kiosztott halászati lehetőségekkel, az élő kékúszójú tonhalak importját is beleértve.
(7)  
A halgazdaság szerinti tagállamok biztosítják, hogy a hízlalási időszak alatti növekedési ráták megállapítására irányuló próbahalászattal az SCRS által megbízott tudósok az SCRS által a felismerhető halegyedek monitorozására kidolgozott szabványos protokollal összhangban részt vehessenek próbahalászaton és – a protokollban előírtak szerint – segítséget kapjanak a próbahalászat elvégzéséhez.”
4. 

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Halászati idények

(1)  
Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a május 26. és július 1. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata.
(2)  
Az (1) bekezdéstől eltérve, a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata az Adriai-tengeren az Adriai-tengerben (a FAO 37.2.1 halászati területen) tenyésztett hal esetében július 15-ig folytatódhat.
(3)  
Az (1) bekezdéstől eltérve, ha egy adott tagállam bizonyítani tudja, hogy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhalra halászó erszényes kerítőhálós fogóhajóinak egy része a Beaufort-skála szerinti 5-ös vagy annál nagyobb fokozatú szélerősség következtében az év során nem tudta kihasználni rendes halászati napjait, az adott tagállam az érintett hajók esetében legfeljebb 10 elveszített napot átvihet az adott év július 11-ig.
(4)  
Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a január 1. és május 31. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal nagy méretű nyílt vízi horogsoros fogóhajókkal történő halászata.
(5)  
A tagállamok az erszényes kerítőhálós hajóktól és a nagy méretű nyílt vízi horogsoros hajóktól eltérő hajókat tartalmazó flottáik részére az éves halászati terveikben határozzák meg a halászati idényt.”
5. 

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Járulékos fogások

(1)  
Kvótái keretében valamennyi tagállam rendelkezik a kékúszójú tonhal járulékos fogásairól, és erről éves halászati tervének benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot.
(2)  
Az egyes halászati utak végén a kékúszójú tonhal járulékos fogásainak szintje nem haladhatja meg a fedélzeten található teljes fogásmennyiség 20 %-át. Az éves halászati tervben egyértelműen meg kell határozni az említett járulékos fogásoknak a fedélzeten található teljes fogásmennyiséghez viszonyított szintjének a kiszámításához használt módszertant. A járulékos fogások szintje tömegben vagy egyedszámban számítható ki. Az egyedszámalapú kiszámítás kizárólag az ICCAT által szabályozott tonhalakra és tonhalfélékre alkalmazandó. A kis méretű part menti hajókból álló flotta esetében a járulékos fogások engedélyezett szintje éves alapon is kiszámítható.
(3)  
Az elpusztult kékúszójú tonhalak fedélzeten tartott vagy visszadobott járulékos fogásainak teljes mennyiségét le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából, valamint fel kell jegyezni és be kell jelenteni a Bizottságnak.
(4)  
A kékúszójútonhal-kvótával nem rendelkező tagállamok esetében az érintett járulékos fogásokat a kékúszójú tonhal járulékos fogásaira – az EUMSZ-szel és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban – létrehozott uniós külön kvótából kell levonni.
(5)  
Ha a halászhajót vagy csapdát üzemeltető érintett tagállam számára kiosztott kvótát már kimerítették, a kékúszójú tonhal fogása nem engedélyezett, és a tagállamok meghozzák a kékúszójú tonhal egyedei visszaengedésének biztosításához szükséges intézkedéseket. Tilos az elpusztult kékúszójú tonhal feldolgozása és kereskedelmi hasznosítása, és minden fogást nyilvántartásba kell venni. A tagállamok az ilyen fogásokra vonatkozó információkat évente megküldik a Bizottságnak, amely ezeket az információkat továbbítja az ICCAT titkárságának.
(6)  
Az aktív kékúszójútonhal-halászatot nem folytató hajóknak a kékúszójú tonhal fedélzeten tartott bármilyen mennyiségét egyértelműen el kell különíteniük a többi fajtól, hogy az ellenőrző hatóságok ellenőrizni tudják az e cikknek való megfelelést. Az adott járulékos fogások értékesíthetők, amennyiben azokat elektronikus BCD kíséri.”

54. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 53. cikket 2019. június 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




MELLÉKLET

1. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 4. táblázata, amelyet a 3. cikk 17. pontja és a 17. cikk említ;

2. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 2. ábrája, amelyet a 3. cikk 17. pontja és a 17. cikk említ;

3. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének VI. része, amelyet a 3. cikk 21. pontja, a 21. cikk (2) bekezdése és a 27. cikk (11) bekezdése a) pontjának i. alpontja említ;

4. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E mellékletének VII. része, amelyet a 3. cikk 29. pontja említ;

5. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C melléklete szerinti formátum, amelyet a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja említ;

6. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 1. táblázata és 1(1) ábrája, amelyeket a 9. cikk (1) bekezdése említ;

7. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 2. táblázata és 1(2) ábrája, amelyeket a 9. cikk (4) bekezdése említ;

8. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 3. táblázata és 1(3) ábrája, amelyeket a 9. cikk (5) bekezdése említ;

9. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C melléklete szerinti formátum, amelyet a 10. cikk (1) bekezdésének e) pontja, a 27. cikk (3) bekezdésének c) pontja és a 39. cikk (16) bekezdése említ;

10. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések III.A melléklete, amelyet a 13. cikk (1) bekezdése említ;

11. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.C melléklete, amelyet a 13. cikk (2) bekezdésének d) pontja, a 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 25. cikk (6) bekezdésének második albekezdése említ;

12. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések III.B melléklete, amelyet a 14. cikk (2) és (3) bekezdése említ;

13. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.D melléklete, amelyet a 16. cikk (1) és (2) bekezdése említ;

14. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 3. ábrája, amelyet a 18. cikk (1) bekezdése említ;

15. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 5. táblázata, amelyet a 18. cikk (1) bekezdése említ;

16. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 4. ábrája, amelyet a 18. cikk (2) bekezdése említ;

17. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 6. táblázata, amelyet a 18. cikk (2) bekezdése említ;

18. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 5. ábrája, amelyet a 18. cikk (3) és (4) bekezdése említ;

19. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések 7. táblázata, amelyet a 18. cikk (3) és (4) bekezdése említ;

20. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti felderítési szabályzat, amelyet a 19. cikk (1) bekezdése említ;

21. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, felderítő fenékhalászat megvalósítására vonatkozó szándéknyilatkozat, amelyet a 19. cikk (2) bekezdésének a) pontja említ;

22. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, a felderítő fenékhalászati útra vonatkozó jelentés, amelyet a 19. cikk (2) bekezdésének b) pontja említ;

23. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti, a tervezett felderítő fenékhalászati tevékenységek értékelésének elemei, amelyeket a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontja említ;

24. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések I.E melléklete szerinti felderítő halászati adatgyűjtési formanyomtatvány, amelyet a 21. cikk (4) bekezdésének a) pontja említ;

25. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C1 melléklete szerinti hajólista-formátum, amelyet a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja említ;

26. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C2 melléklete szerinti, a hajólistáról történő törlésre szolgáló formátum, amelyet a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontja említ;

27. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C3 melléklete szerinti, az egyes hajók külön engedélyezésére szolgáló formátum, amelyet a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontja említ;

28. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.C4 melléklete szerinti, engedély felfüggesztésére szolgáló formátum, amelyet a 22. cikk (5) bekezdésének b) pontja említ;

29. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.K melléklete szerinti termékkiszerelési kódok jegyzéke, amelyet a 24. cikk (1) bekezdésének e) pontja említ;

30. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.A melléklete szerinti halászatinapló-minta, amelyet a 25. cikk (2) bekezdése említ;

31. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.D melléklete szerinti, fogási jelentéshez alkalmazandó formátum, amelyet a 25. cikk (6) és (8) bekezdése, valamint a 26. cikk (9) bekezdésének b) pontja említ;

32. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.F melléklete szerinti, fogási jelentés visszavonásához alkalmazandó formátum, amelyet a 25. cikk (6) és (7) bekezdése említ;

33. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.N melléklete, amelyet a 25. cikk (9) bekezdésének b) pontja említ;

34. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.E melléklete szerinti adatcsere-formátum, amelyet a 26. cikk (9) bekezdésének b) pontja említ;

35. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.M melléklete szerinti megfigyelői jelentés, amelyet a 27. cikk (11) bekezdésének a) pontja említ;

36. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.G melléklete szerinti, a megfigyelő által naponta elküldött jelentés, amelyet a 27. cikk (11) bekezdésének e) pontja említ;

37. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések II.B melléklete szerinti titoktartási szabályok, amelyeket a 28. cikk (10) bekezdése és a 43. cikk említ;

38. 

A védelmi és végrehajtási intézkedések IV.A melléklete szerinti felügyeleti jelentési formanyomtatvány, amelyet a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a 45. cikk a) pontja említ;

39. 

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.E melléklete szerinti jelzőlobogókép, amelyet a 31. cikk b) pontja említ;

40. 

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.G melléklete szerinti, hajólétra biztosítására vonatkozó szabályok, amelyeket a 32. cikk c) pontja említ;

41. 

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.B melléklete szerinti ellenőrzési jelentés, amelyet a 33. cikk (1) bekezdése, a 34. cikk (2) bekezdésének a) pontja és a 45. cikk d) pontja említ;

42. 

a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.F melléklete szerinti NAFO ellenőrzési plomba, amelyet a 34. cikk (1) bekezdésének d) pontja említ;

43. 

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.L melléklete szerinti, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés előzetes kérelmezésére szolgáló nyomtatvány, amelyet a 39. cikk (8) bekezdése és a 39. cikk (13) bekezdése a) pontjának iii. alpontja, a 40. cikk (2) bekezdése, valamint a 41. cikk (1) és (2) bekezdése említ;

▼M1

44. 

a védelmi és végrehajtási intézkedéseknek a 39. cikk (11) bekezdésében említett, ellenőrzésekről szóló IV.H melléklete;

▼M1

45. 

a védelmi és végrehajtási intézkedések II.H melléklete a szerződő felek alkalmazásában álló személyek számára a megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalhoz való hozzáférés megadására vonatkozó eljárásról.



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

( 2 ) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

( 3 ) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/473 rendelete (2019. március 19.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (HL L 83., 2019.3.25., 18. o.).

( 5 ) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

( 6 ) Az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményt 1980. november 18-án Londonban írták alá, és az 1982. március 17-én lépett hatályba. Az Európai Közösség 1981. július 13-án csatlakozott az egyezményhez (HL L 227., 1981.8.12., 22. o.).

Top