02019R0631 — HU — 21.01.2020 — 001.002

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/631 RENDELETE (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 111, 2019.4.25., 13. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2020/22 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. október 31.)	L 8	2	14.1.2020

Helyesbítette:

C1	Helyesbítés, HL L 012, 16.1.2020, o 36  (22/2020)

---

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/631 RENDELETE

(2019. április 17.)

az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy és célkitűzések

(1)  Ez a rendelet szén-dioxid-kibocsátási követelményeket állapít meg az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan annak érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon az Unió által az üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése tekintetében az (EU) 2018/842 rendeletben megállapított célérték teljesítéséhez és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, valamint hogy biztosítsa a belső piac megfelelő működését.

(2)  Ez a rendelet 2020. január 1-jétől az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértéket 95 g szén-dioxid/km-ben, az Unióban nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében pedig a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértéket 147 g szén-dioxid/km-ben állapítja meg, 2020. december 31-ig a 692/2008/EK rendeletnek, valamint az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendeletnek megfelelően, 2021. január 1-jétől pedig az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően mérve.

(3)  Ez a rendelet 2024. december 31-ig a Bizottság 2007. február 7-i, „A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégia felülvizsgálatának eredményeiről” című közleményében említett uniós integrált megközelítés keretében további intézkedésekkel fog kiegészülni, amelyek további 10 g/km mértékű szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést irányoznak elő.

(4)  2025. január 1-jétől a következő teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket kell alkalmazni:

(5)  2030. január 1-jétől a következő teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket kell alkalmazni:

(6)  2025. január 1-jétől a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek tekintetében az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek állományai 15 %-os arányának megfelelő referenciaértéket kell alkalmazni az I. melléklet A. és B. részének 6.3.pontjával összhangban.

(7)  2030. január 1-jétől a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek tekintetében a következő referenciaértéket kell alkalmazni az I. melléklet A. és B. részének 6.3. pontjával összhangban:

2. cikk

Hatály

(1)  E rendelet a következő gépjárművekre alkalmazandó:

(2)  Nem vehető figyelembe az Unión kívüli korábbi nyilvántartásba vétel, ha arra az Unióban való nyilvántartásba vételt kevesebb mint három hónappal megelőzően került sor.

(3)  Ez a rendelet nem alkalmazandó a 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részének 5. pontjában meghatározott különleges rendeltetésű járművekre.

(4)  A 4. cikk, a 7. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontja, a 8. cikk, valamint a 9. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja nem alkalmazandó arra a gyártóra, aki vagy amely valamennyi kapcsolt vállalkozásával együtt az előző naptári évben kevesebb mint 1 000 új, az Unióban nyilvántartásba vett személygépkocsiért vagy kevesebb mint 1 000 új, az Unióban nyilvántartásba vett könnyű haszongépjárműért volt felelős, kivéve, ha az említett gyártó a 10. cikkel összhangban eltérést kérelmez, és azt számára engedélyezik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában:

a)	„átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás” : egy gyártó vonatkozásában az általa gyártott összes új személygépkocsi vagy összes új könnyű haszongépjármű fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga;

b)	„megfelelőségi nyilatkozat” : a 2007/46/EK irányelv 18. cikke szerinti megfelelőségi nyilatkozat;

c)	„befejezett jármű” : az a könnyű haszongépjármű, amely a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás befejezését követően típusjóváhagyást kapott a 2007/46/EK irányelvnek megfelelően;

d)	„teljes jármű” : minden olyan könnyű haszongépjármű, amelyet nem kell befejezni a 2007/46/EK irányelv vonatkozó műszaki követelményeinek való megfelelés érdekében;

e)	„alapjármű” : minden olyan könnyű haszongépjármű, amelyet egy többlépcsős típusjóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak;

f)	„gyártó” : az a személy vagy szerv, aki vagy amely a jóváhagyó hatóságnak felelős a 2007/46/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért;

g)	„menetkész tömeg” vagy „M” : a menetkész állapotú, teljesen felszerelt személygépkocsinak vagy könnyű haszongépjárműnek a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett és a 2007/46/EK irányelv I. mellékletének 2.6. pontja szerint meghatározott tömege;

h)

„fajlagos szén-dioxid-kibocsátás” : a személygépkocsinak vagy a könnyű haszongépjárműnek a 715/2007/EK rendelettel és annak végrehajtási rendeleteivel összhangban mért és a jármű megfelelőségi nyilatkozatában „CO2-kibocsátás (vegyes)” megjelöléssel feltüntetett szén-dioxid-kibocsátása. A 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik vagy könnyű haszongépjárművek esetében a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 2020. december 31-ig a 692/2008/EK rendeletben, 2021. január 1-jétől pedig az (EU) 2017/1151 rendeletben megállapított mérési eljárásnak vagy a Bizottság által az ilyen járművek szén-dioxid-kibocsátásának megállapítása céljára elfogadott eljárásoknak megfelelően mért szén-dioxid-kibocsátás;

i)	„alapterület” : az átlagos nyomtáv szorozva a tengelytávval, a megfelelőségi nyilatkozatban foglaltak és a 2007/46/EK irányelv I. mellékletének 2.1. és 2.3. pontjában meghatározottak szerint;

j)	„fajlagos kibocsátási célérték” : egy gyártó vonatkozásában az I. melléklet szerint megállapított éves célérték, illetve ha a gyártó számára a 10. cikk szerint eltérést engedélyeznek, az adott eltéréssel összhangban meghatározott fajlagos kibocsátási célérték;

k)	„a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték” : valamennyi új személygépkocsi vagy valamennyi új könnyű haszongépjármű által egy adott időszakban elérendő szén-dioxid-kibocsátások átlaga;

l)	„vizsgálati tömeg” vagy „T” : a személygépkocsinak vagy a könnyű haszongépjárműnek a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett és az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 3.2.25. pontjában meghatározottak szerinti vizsgálati tömege;

m)	„kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású jármű” : olyan személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű, amelynek az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott kipufogógáz-kibocsátása a nullától az 50 g CO2/km értékig terjed;

n)	„hasznos terhelés” : a 2007/46/EK irányelv II. melléklete értelmében műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg és a jármű tömege közötti különbség.

(2)  E rendelet alkalmazásában a „kapcsolt gyártók csoportja” a gyártót és kapcsolt vállalkozásait jelenti. A gyártók tekintetében „kapcsolt vállalkozások”:

4. cikk

Fajlagos kibocsátási célértékek

(1)  A gyártó köteles biztosítani, hogy járműveinek átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása ne lépje túl a következő fajlagos kibocsátási célértékeket:

(2)  Amennyiben könnyű haszongépjárművek esetében a befejezett jármű fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának értéke nem áll rendelkezésre, az alapjármű gyártója az alapjármű fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának értéke alapján határozza meg annak átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását.

(3)  Az egyes gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának meghatározásához az adott évben az egyes gyártók nyilvántartásba vett új személygépkocsijai következő százalékos arányait kell figyelembe venni:

5. cikk

Extra kibocsátási egységek

Az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámításakor minden egyes, 50 g CO2/km-nél alacsonyabb fajlagos szén-dioxid-kibocsátású új személygépkocsi:

a 2020 és 2022 közötti időszakban a jármű nyilvántartásba vételének éve tekintetében, gyártónként – a teljes időszakra vonatkozóan – 7,5 g CO2/km szén-dioxid-kibocsátási felső határérték mellett, az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet 5. cikkének megfelelően kiszámított módon.

6. cikk

Csoportosulás

(1)  A 10. cikk szerinti eltéréssel nem rendelkező gyártók csoportosulást hozhatnak létre a 4. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából.

(2)  A csoportosulást létrehozó megállapodás egy vagy több naptári évre vonatkozhat, feltéve, hogy az egyes megállapodások teljes időtartama nem haladja meg az öt naptári évet, és a megállapodást legkésőbb a kibocsátások tervezett csoportosítása szerinti első naptári év december 31-éig meg kell kötni. A csoportosulást létrehozó gyártók a következőkről tájékoztatják a Bizottságot:

(3)  Ha a csoportosulás javasolt vezetője nem tesz eleget a csoportosulásra a 8. cikk értelmében kivetett többletkibocsátási díj befizetésére vonatkozó kötelezettségének, a Bizottság erről értesíti a gyártókat.

(4)  A csoportosulásban részt vevő gyártók együttesen értesítik a Bizottságot mind a csoportosulás vezetőjével vagy annak pénzügyi helyzetével kapcsolatos változásokról – amennyiben ezek befolyásolják a csoportosulás vezetőjének azt a képességét, hogy eleget tegyen a csoportosulásra a 8. cikk értelmében kivetett többletkibocsátási díj befizetésére vonatkozó kötelezettségének –, mind pedig a csoportosulás tagságában bekövetkező változásokról, illetve a csoportosulás feloszlásáról.

(5)  A gyártók csoportosulásról szóló megállapodásokat köthetnek, ha ezek összhangban vannak az EUMSZ 101. és 102. cikkével, és ha gazdaságilag észszerű feltételek mellett, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes részvételt biztosítanak bármely, a csoportosulásba felvételét kérő gyártónak. Az uniós versenyszabályok e csoportosulásokra való általános alkalmazhatóságának sérelme nélkül a csoportosulás valamennyi tagja biztosítja különösen azt, hogy a csoportosulási megállapodás keretében ne kerülhessen sor adatok megosztására vagy információcserére, a következő információk kivételével:

(6)  Az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha a csoportosulásban részt vevő valamennyi gyártó a kapcsolt gyártók ugyanazon csoportjának a tagja.

(7)  Az e cikk (3) bekezdésében említett értesítés esetét kivéve az azon csoportosulásban részt vevő gyártók, amelyről a Bizottsághoz tájékoztatás érkezik, a 4. cikk szerint kötelezettségeiknek való megfelelés alkalmazásában egyetlen gyártónak minősülnek. Az egyes gyártókra és csoportosulásokra vonatkozó nyomonkövetési és bejelentési információkat majd rögzítik, jelentést készítenek róluk, és hozzáférhetővé teszik őket a 7. cikk (4) bekezdésében említett központi nyilvántartásban.

(8)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja az e cikk (5) bekezdése értelmében létrehozott csoportosulásról szóló megállapodásokra vonatkozó részletes feltételeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Az átlagos kibocsátás nyomon követése és bejelentése

(1)  Minden naptári évre vonatkozóan a tagállamok nyilvántartást vezetnek a területükön nyilvántartásba vett összes új személygépkocsi és összes új könnyű haszongépjármű adatairól e rendelet II. és III. mellékletének A. részével összhangban. Ezeket az adatokat a gyártók, illetve az egyes tagállamokban a gyártók által kijelölt importőrök vagy képviseletek rendelkezésére bocsátják. A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek annak biztosítására, hogy a nyilvántartó szervek működése átlátható legyen. Minden tagállam biztosítja, hogy megmérjék a 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik fajlagos szén-dioxid-kibocsátását, és azt rögzítsék a megfelelőségi nyilatkozatban.

(2)  A tagállamok legkésőbb minden év február 28-áig meghatározzák és a Bizottságnak továbbítják a II. és a III. melléklet A. részében felsorolt adatokat az előző naptári év vonatkozásában. Az adatokat a II. melléklet B. részében és a III. melléklet C. részében meghatározott formátumban kell továbbítani.

(3)  A Bizottság kérésére a tagállamoknak az (1) bekezdés értelmében összegyűjtött teljes adathalmazt is át kell adniuk.

(4)  A Bizottság központi nyilvántartást vezet a tagállamok által e cikk alapján bejelentett adatokról, és minden év június 30-ig gyártónként előzetes számítással meghatározza a következőket:

A Bizottság minden gyártót értesít a rá vonatkozó előzetes számításról. Az értesítésben fel kell tüntetni a nyilvántartásba vett új személygépkocsik és új könnyű haszongépjárművek darabszámára és fajlagos szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó adatokat tagállamonkénti bontásban.

A nyilvántartásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.

(5)  A gyártók a (4) bekezdés szerinti előzetes számításról kapott értesítéstől számított három hónapon belül értesíthetik a Bizottságot az adatok esetleges hibáiról, megjelölve a tagállamot, amelyben a hiba – megítélésük szerint – felmerült.

A Bizottság megvizsgálja a gyártóktól kapott összes értesítést és október 31-ig megerősíti vagy módosítja a (4) bekezdés szerinti előzetes számításokat.

(6)  A tagállamok kijelölik a nyomonkövetési adatok e rendelettel összhangban történő összegyűjtéséért és továbbításáért felelős illetékes hatóságot, és értesítik a Bizottságot a kijelölt illetékes hatóságról.

A kijelölt illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a Bizottsághoz eljuttatott adatok pontosak és hiánytalanok legyenek, továbbá kijelölnek egy kapcsolattartó pontot, amelynek elérhetőnek kell lennie, hogy rövid időn belül választ adjon az eljuttatott adathalmazokat érintő hibák és hiányosságok orvoslására a Bizottságtól érkező kérésekre.

(7)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el az e cikk (1)–(6) bekezdésében meghatározott adatok nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó eljárásokat, valamint a II. és a III. melléklet alkalmazását illetően. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. és a III. mellékletben előírt adatszolgáltatási követelmények és adatparaméterek módosítása érdekében.

(9)  A típusjóváhagyó hatóságok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, ha a 13. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzések során eltéréseket tapasztalnak az üzemelő járművek szén-dioxid-kibocsátása és a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett fajlagos szén-dioxid-kibocsátás között.

A Bizottság a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiszámítása céljából az említett eltéréseket figyelembe veszi.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el az ilyen eltérések bejelentésére szolgáló eljárásokra és az eltéréseknek az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámítása során való figyelembevételére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10)  A Bizottság legkésőbb 2023-ig értékeli az uniós piacon forgalomba hozott személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásának értékelésére, valamint az arra vonatkozó következetes adatszolgáltatásra irányuló közös uniós módszertan kidolgozásának lehetőségét. A Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értékelést, beleértve adott esetben a nyomonkövetési intézkedésekre, például a jogalkotási javaslatokra vonatkozó javaslatokat is.

(11)  A tagállamok továbbá e cikkel összhangban adatokat gyűjtenek és jelentést készítenek a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározott, 2 610  kg referenciatömeget meg nem haladó M2 és N2 kategóriájú járművek nyilvántartásba vételére, továbbá azon járművekre vonatkozóan, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint kiterjesztették.

8. cikk

Többletkibocsátási díj

(1)  A Bizottság minden naptári év vonatkozásában többletkibocsátási díj megfizetésére kötelezi értelemszerűen a gyártót vagy a csoportosulás vezetőjét, ha a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a fajlagos kibocsátási célértékét.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti többletkibocsátási díjat a következő képlettel kell kiszámítani:

E cikk alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

—

„többletkibocsátás” : g/km-ben kifejezett, harmadik tizedesjegyre kerekített pozitív számként megadott azon többlet, amellyel a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása – figyelembe véve a 11. cikk szerint jóváhagyott innovatív technológiákból eredő széndioxidkibocsátás-csökkenést – meghaladja fajlagos kibocsátási célértékét abban a naptári évben vagy tört naptári évben, amelyre a 4. cikk szerinti kötelezettség vonatkozik, és

—

„újonnan nyilvántartásba vett járművek száma” : a szóban forgó gyártó által gyártott és az adott időszakban a 4. cikk (3) bekezdésében előírt fokozatos bevezetési kritériumok szerint nyilvántartásba vett új személygépkocsik vagy új könnyű haszongépjárművek száma, az említett két csoportba tartozó járműveket külön-külön számolva.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az e cikk (1) bekezdésében előírt többletkibocsátási díj beszedésére alkalmazandó eszközöket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)  A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni.

9. cikk

A gyártók eredményeinek közzététele

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén minden év október 31-ig listát tesz közzé, amelyben a következők szerepelnek:

(2)  Az e cikk (1) bekezdése értelmében közzétett listán azt is fel kell tüntetni, hogy az adott gyártó az előző naptári év vonatkozásában teljesítette-e a 4. cikkben előírt követelményeket.

(3)  Az e cikk (1) bekezdésében említett listán a 2022. október 31-ig történő közzététel céljából a következőknek is kell szerepelniük:

10. cikk

Eltérés egyes gyártók esetében

(1)  Az I. melléklet szerint számított fajlagos kibocsátási célértéktől való eltérésre irányuló kérelmet nyújthat be az a gyártó, aki vagy amely naptári évenként kevesebb mint 10 000 olyan új személygépkocsit vagy kevesebb mint 22 000  olyan új könnyű haszongépjárművet állít elő, amelyet az Unióban vesznek nyilvántartásba, továbbá amely gyártó:

(2)  Az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérés legfeljebb öt naptári évre engedélyezhető, amely időtartam megújítható. A kérelmet a Bizottság részére kell benyújtani a következő információkkal:

(3)  Ha a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a gyártó jogosult az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérésre, és a gyártó által javasolt fajlagos kibocsátási célérték összhangban áll kibocsátáscsökkentési potenciáljával – többek között a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás gazdasági és technológiai csökkentési potenciáljával –, a Bizottság a gyártott személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű típusa piacának jellegzetességeit is figyelembe véve eltérést engedélyez a gyártónak.

Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb azon első év október 31-éig kell benyújtani, amelytől az eltérést alkalmazni kell.

(4)  Az I. melléklet A. részének 1–4. és 6.3. pontja szerint számított fajlagos kibocsátási célértéktől való eltérésre irányuló kérelmet nyújthat be az a gyártó, aki vagy amely az összes kapcsolt vállalkozásával együttesen naptári évenként 10 000  és 300 000 közötti, az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsit állít elő.

Ilyen kérelmet a gyártó benyújthat saját magára vonatkozóan vagy együttesen saját magára és bármely kapcsolt vállalkozására vonatkozóan. A kérelmet a Bizottság részére kell benyújtani a következő adatokkal:

Ha a 2007-es évre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásáról, akkor a Bizottság határoz meg egy egyenértékű csökkentési célértéket a hasonló tömegű személygépkocsikban alkalmazott lehető legjobb szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési technológiák alapján, valamint figyelembe véve a gyártott gépkocsi piacának jellegzetességeit. A kérelmezőnek ezt a célértéket kell használnia a második albekezdés b) pontjának alkalmazásában.

A Bizottság eltérést engedélyez a gyártónak, ha bebizonyosodik, hogy az eltérésre való jogosultság e bekezdésben említett feltételei teljesültek.

(5)  Az e cikkel összhangban eltérésre jogosult gyártó köteles azonnal értesíteni a Bizottságot minden olyan változásról, amely kihat vagy kihathat az eltérésre való jogosultságára.

(6)  Ha Bizottság – az (5) bekezdés szerinti értesítés alapján vagy más úton – arra a megállapításra jut, hogy megszűnt a gyártó eltérésre való jogosultsága, a következő naptári év január 1-jei hatállyal visszavonja az eltérést, és erről értesíti a gyártót.

(7)  Ha a gyártó nem éri el a fajlagos kibocsátási célértékét, a Bizottság a gyártóra a 8. cikkben előírtak szerint többletkibocsátási díjat róhat ki.

(8)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el olyan szabályok megállapítása érdekében, amelyek az eltérésre való jogosultság feltételeinek, a kérelmek tartalmának, valamint a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló programok tartalmának és értékelésének értelmezése tekintetében kiegészítik e cikk (1)–(7) bekezdését.

A Bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e cikk (4) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett eltérési célértékek számítási képleteinek meghatározása céljából módosítsa az I. melléklet A. részét.

(9)  Az eltérésre irányuló kérelmeket, ideértve az azokat alátámasztó adatokat is, az (5) bekezdés szerinti értesítéseket, az eltérések (6) bekezdés szerinti visszavonásait, a többletkibocsátási díj (7) bekezdés szerinti kirovását és a (8) bekezdés értelmében elfogadott intézkedéseket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) figyelemmel.

11. cikk

Ökoinnováció

(1)  A beszállító vagy a gyártó kérésére figyelembe kell venni az innovatív technológiáknak vagy az innovatív technológiák kombinációjának (a továbbiakban: innovatív technológiai csomagok) az alkalmazása révén elért szén-dioxid-csökkentéseket.

E technológiákat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az értékelés során alkalmazott módszertan ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményekkel szolgál.

E technológiák egy gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékének legfeljebb 7 g CO2/km-rel való csökkentéséhez járulhatnak hozzá.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében, hogy az e bekezdés harmadik albekezdésében említett felső határértéket 2025-től kezdődő hatállyal a technológiai fejlemények figyelembevétele céljából kiigazítsa, ugyanakkor biztosítva e felső határérték szintjének a gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásához viszonyított kiegyensúlyozott arányát.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes rendelkezéseket fogad el a cikk (1) bekezdésében említett innovatív technológiák vagy innovatív technológiai csomagok jóváhagyására szolgáló eljárásról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E részletes szabályok a következő innovatív technológiákra vonatkozó kritériumokon alapulnak:

2025. január 1-jétől kezdődő hatállyal az első albekezdés d) pontjának i. alpontjában említett kritérium nem alkalmazandó a légkondicionáló rendszerek hatékonyságának javítására.

(3)  Annak a beszállítónak vagy gyártónak, aki vagy amely valamilyen intézkedést innovatív technológiaként vagy innovatív technológiai csomagként kíván jóváhagyatni, jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amely tartalmaz egy független és tanúsított szervezet által készített ellenőrzési jelentést is. Ha bármilyen esetleges kapcsolat áll fenn az intézkedés és egy már korábban jóváhagyott innovatív technológia vagy innovatív technológiai csomag között, akkor erről a jelentésnek említést kell tennie, az ellenőrzési jelentésnek pedig értékelnie kell, hogy e kapcsolat milyen mértékben módosítja az egyes intézkedések révén elért csökkentéseket.

(4)  A Bizottság jóváhagyja az elért csökkentést a (2) bekezdésben előírt kritériumok alapján.

12. cikk

Valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátások és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztás

(1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli, hogy a 715/2007/EK rendelet értelmében meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e valós vezetési feltételek mellett.

Továbbá a Bizottság rendszeresen megbízható adatokat gyűjt a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztást fedélzeti eszközökkel figyelő személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátásaira és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztására vonatkozóan, a 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsikkal és új könnyű haszongépjárművekkel kezdve.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon arról, hogy a valós vezetési feltételek melletti reprezentativitás az idő előrehaladtával miként változik.

(2)  Az (1) bekezdésben említett célból 2021. január 1-jétől kezdődően a Bizottság gondoskodik arról, hogy a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátására és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztására vonatkozóan a következő paraméterek rendszeres időközönként rendelkezésre álljanak adott esetben a gyártók, a nemzeti hatóságok részéről vagy közvetlen adatátvitel útján a járművekből:

A Bizottság az első albekezdés szerint kapott adatokat kezeli, hogy az (1) albekezdés céljára anonimizált és összesített – többek között gyártónkénti – adatkészletet hozzon létre. A jármű-azonosító számok csak az említett adatkezelés céljából használhatók fel, és legfeljebb az ahhoz szükséges ideig őrizhetők meg.

(3)  A kibocsátás valós vezetési feltételek mellett mért értékei közötti különbség növekedésének megelőzése érdekében a Bizottság legkésőbb 2023. június 1-jéig értékeli, hogy a tüzelőanyag- és energiafogyasztásra vonatkozó adatokat hogyan lehet annak biztosítására felhasználni, hogy a járműveknek a 715/2007/EK rendelet értelmében meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztási értékei az egyes gyártók esetében továbbra is reprezentatívak maradjanak a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás tekintetében.

A Bizottság évente nyomon követi és beszámol az első albekezdésben említett különbségnek a 2021 és 2026 közötti időszak során történő alakulásáról, valamint az adott különbség növekedésének megelőzése érdekében 2027-ben értékeli egy olyan mechanizmus megvalósíthatóságát, amely 2030-tól kiigazítja a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásait, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be egy ilyen mechanizmus bevezetésére.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e cikk (2) bekezdésében említett adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó részletes eljárást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Az üzemelő járművek szén-dioxid-kibocsátásának ellenőrzése

(1)  A gyártók biztosítják, hogy a megfelelőségi nyilatkozatokban rögzített szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfeleljenek az üzemelő járművek (EU) 2017/1151 rendelettel összhangban meghatározott szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának.

(2)  A (4) bekezdés első albekezdésében említett eljárások hatálybalépését követően a típusjóváhagyó hatóságok – azon járműcsaládok tekintetében, amelyek típusjóváhagyásáért felelősek – megfelelő és reprezentatív járműminták alapján ellenőrzik, hogy a megfelelőségi nyilatkozatokban rögzített szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfelelnek-e az üzemelő járművek (EU) 2017/1151 rendelet szerint meghatározott szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának, figyelembe véve többek között a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás fedélzeti eszközökkel történő figyeléséből származó, rendelkezésre álló adatokat.

A típusjóváhagyó hatóságok ellenőrzik továbbá a fedélzeten található vagy a mintában szereplő járművekhez kapcsolódó bármely olyan stratégia jelenlétét, amely a típusjóváhagyás céljából elvégzett vizsgálatok során mesterségesen javítja a jármű teljesítményét, többek között a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás fedélzeti eszközökkel történő figyeléséből származó adatok felhasználásával.

(3)  Amennyiben a (2) bekezdés értelmében elvégzett ellenőrzések eredményeként fény derül a szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfelelőségének hiányára vagy bármely olyan stratégiára, amely mesterségesen javítja a jármű teljesítményét, a felelős típusjóváhagyó hatóság – az (EU) 2018/858 rendelet XI. fejezetében előírt szükséges intézkedések megtételén felül – biztosítja a megfelelőségi nyilatkozatok helyesbítését.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az e cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzések elvégzésére vonatkozó eljárást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, meghatározva az e bekezdés első albekezdésében említett eljárások meghatározására vonatkozó irányadó elveket és kritériumokat.

14. cikk

Az M0 és a TM0 értékek kiigazítása

(1)  Az I. melléklet A. és B. részében említett M0 és TM0 értékeket a következők szerint kell kiigazítani:

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

15. cikk

Felülvizsgálat és jelentés

(1)  A Bizottság 2023-ban alaposan felülvizsgálja e rendelet hatékonyságát, és jelentést nyújt be a felülvizsgálat eredményéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)  Az első bekezdésben említett jelentésben a Bizottság többek között megvizsgálja, hogy a 715/2007/EK rendelet értelmében meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e a valós vezetési feltételek mellett; a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek – különösen a könnyű haszongépjárművek – elterjedését az uniós piacon; a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) szerint bejelentett elektromos és tüzelőanyag töltő infrastruktúra kiépítését, beleértve azok finanszírozását is; a megújuló energiával előállított szintetikus és fejlett alternatív tüzelőanyagok használatának a kibocsátáscsökkentéshez történő potenciális hozzájárulását; a jelenlegi járműállomány szintjén ténylegesen megfigyelt széndioxidkibocsátás-csökkenést; a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó ösztönző mechanizmus működését; az I. melléklet A. részének 6.3. pontjában előírt átmeneti intézkedés lehetséges hatásait; e rendelet fogyasztókra, különösen az alacsony és közepes jövedelmű fogyasztókra gyakorolt hatását; továbbá a tiszta, versenyképes és megfizethető mobilitás felé történő, gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos átmenet további elősegítésének szempontjait az Unióban.

A Bizottságnak az említett jelentésben egyértelműen azonosítania kell azt az utat, amelyet követve 2030 után tovább csökkenthető a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátása annak érdekében, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú cél eléréséhez.

(3)  A (2) bekezdésben említett jelentéshez adott esetben mellékelni kell egy e rendelet módosítására irányuló javaslatot, különösen a 2030-ra kitűzött teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeknek a (2) bekezdésben felsorolt szempontok alapján történő felülvizsgálata, valamint a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre 2035-től és 2040-től kezdődően alkalmazandó kötelező kibocsátáscsökkentési célértékek lehetséges bevezetése tekintetében, hogy biztosítva legyen a közlekedési ágazatnak a Párizsi Megállapodásban szereplő célkitűzésekkel összhangban, a nulla nettó kibocsátás elérése érdekében történő átalakítása.

(4)  Az e cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálat keretében a Bizottság értékeli a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás vizsgálatára irányuló eljárások hordozható kibocsátásmérő rendszerekkel (a továbbiakban: PEMS) történő kidolgozásának megvalósíthatóságát. A Bizottság figyelembe veszi ezt az értékelést, valamint az e rendelet 12. cikke értelmében elvégzett értékeléseket, és adott esetben felülvizsgálhatja a 715/2007/EK rendeletben a szén-dioxid-kibocsátások mérésére vonatkozóan előírt eljárásokat. A Bizottság különösen megfelelő javaslatokat tesz ezen eljárások kiigazítására vonatkozóan, hogy azok megfelelően tükrözzék a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátását.

(5)  Az e cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálat keretében a Bizottság értékeli annak lehetőségét, hogy a többletkibocsátási díjakból származó bevételt egy meghatározott alaphoz vagy egy megfelelő programhoz rendelje, azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítsa a Párizsi Megállapodás 4.1. cikkében említett klímasemleges gazdaság felé történő igazságos átmenetet, különösen az átképzés, a továbbképzés és az egyéb készségekre vonatkozó képzés, valamint a dolgozók gépjárműipari ágazaton belüli újraelosztásának támogatása érdekében az összes érintett tagállamban, különösen az átmenet által leginkább érintett régiókban és közösségekben. A Bizottság erről adott esetben legkésőbb 2027-ig jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

(6)  A Bizottság 2020. december 31-ig felülvizsgálja az 1999/94/EK irányelvet annak érdekében, hogy a fogyasztókat pontos, megbízható és összehasonlítható információkkal lássa el a forgalomba hozott új személygépkocsik tüzelőanyag-fogyasztásáról, szén-dioxid-kibocsátásáról és légszennyezőanyag-kibocsátásáról, továbbá, hogy az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan értékelje a tüzelőanyag-gazdaságosság és a szén-dioxid-kibocsátási címke bevezetésének lehetőségeit. A felülvizsgálathoz a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot is mellékel.

(7)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az ahhoz szükséges korrelációs paramétereket, hogy a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás mérésére szolgáló, a 715/2007/EK és a 692/2008/EK, valamint adott esetben az (EU) 2017/1151 rendeletben említett szabályozási vizsgálati eljárásban bekövetkező változásokat tükrözzék. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében, hogy az e cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott módszertan alkalmazásával kiigazítsa az I. mellékletben szereplő képleteket, ugyanakkor biztosítva azt, hogy a régi és az új vizsgálati eljárás hasonlóan szigorú kibocsátáscsökkentési követelményeket támasszon a gyártókkal és a különböző rendeltetésű járművekkel szemben.

16. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 44. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 7. cikk (8) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 13. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hatéves időtartamra szól 2019. május 15-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hatéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (8) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 13. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 7. cikk (8) bekezdése, a 10. cikk (8) bekezdése, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése, a 13. cikk (4) bekezdése, a 14. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet 2020. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet V. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

---

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

SZEMÉLYGÉPKOCSIKRA VONATKOZÓ FAJLAGOS KIBOCSÁTÁSI CÉLÉRTÉKEK

1.

A 2020-as naptári évben az egyes új személygépkocsik fajlagos szén-dioxid-kibocsátását a az e pont és a 2. pont szerinti számítások céljából a következő képlettel kell kiszámítani: fajlagos szén-dioxid-kibocsátás = 95 + a · (M – M0), ahol: M = a jármű kilogrammban (kg) megadott menetkész tömege M0 = 1 379,88 a = 0,0333

2.	A gyártónak a 2020-ra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéke azon, az adott naptári évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik 1. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga, amelyeket az adott gyártó gyárt.

3.

A gyártóra 2021-ben vonatkozó fajlagos kibocsátási referencia-célértéket a következőképpen kell kiszámítani: ahol: WLTPCO2 az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletével összhangban meghatározott és az e rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második franciabekezdésével összhangban kiszámított, 2020. évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, az e rendelet 5. és 11. cikkének alkalmazásából eredő szén-dioxid-csökkentések nélkül; NEDCCO2 az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelettel összhangban meghatározott és az e rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második franciabekezdésével összhangban kiszámított, 2020. évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, az e rendelet 5. és 11. cikkének alkalmazásából eredő szén-dioxid-csökkentések nélkül; NEDC2020target az 1. és 2. pont szerint kiszámított, 2020. évi fajlagos kibocsátási célérték.

4.

A 2021–2024. naptári évben a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani: Fajlagos kibocsátási célérték = WLTPreferencia-célérték + a [(Mø – M0) – (Mø2020 – M0,2020)] ahol: WLTPreference target a 3. pont szerint kiszámított, 2021. évi, WLTP szerinti fajlagos kibocsátási referencia-célérték; a 0,0333; Mø a gyártó megfelelő célévben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai menetkész tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg); M0 2021-ben 1 379,88 , a 2022-es, a 2023-as és a 2024-es években a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti érték; Mø2020 a gyártó 2020-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai menetkész tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg); M0,2020 1 379,88 .

5.

Olyan gyártó esetében, aki vagy amely számára 2021-ben eltérést engedélyeznek egy, az új európai menetcikluson alapuló fajlagos kibocsátási célérték tekintetében, a WLTP-n alapuló eltérési célértéket a következőképpen kell kiszámítani: ahol: WLTPCO2 a 3. pont szerinti WLTPCO2; NEDCCO2 a 3. pont szerinti NEDCCO2; NEDC2021célérték a Bizottság által a 10. cikk értelmében 2021-re engedélyezett eltérési célérték.

6.

2025. január 1-jétől a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket és a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani: 6.0.   A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 minden egyes olyan gyártó tekintetében meghatározott, referencia célérték2021-nek a 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsik számával súlyozott átlaga, amely esetében a 4. pont szerinti fajlagos kibocsátási célérték alkalmazandó. A referencia célérték2021-et minden gyártó esetében a következők szerint kell megállapítani: ahol: WLTP CO2, mért a 2020-ban nyilvántartásba vett minden új személygépkocsi esetében az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet 7a. cikkével összhangban megállapított és bejelentett mért vegyes szén-dioxid-kibocsátásnak az egyes gyártók vonatkozásában vett átlaga; NEDC2020,járműállomány célérték 95 g/km; NEDCCO2 a 3. pont szerinti érték; Mø2021 a gyártó 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai menetkész tömegének az átlaga kilogrammban (kg); M0,2021 azon gyártók 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai menetkész tömegének átlaga kilogrammban (kg), amelyekre a 4. pont szerint fajlagos kibocsátási célérték vonatkozik; a a 4. pont szerinti érték; 6.1.   2025-ben és 2030-ban a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek 6.1.1.   A 2025–2029-es időszakban a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 · (1 – csökkentési tényező2025) ahol: teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 a 6.0 pont szerinti érték; csökkentési tényező2025 az 1. cikk (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott csökkentés 6.1.2.   2030-tól a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 · (1 – csökkentési tényező2030) ahol: teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 a 6.0. pont szerinti érték; csökkentési tényező2030 az 1. cikk (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott csökkentés 6.2.   A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek 6.2.1.   A 2025 és 2029 közötti időszakban alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 + a2025 · (TM – TM0) ahol: teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 a 6.1.1. ponttal összhangban meghatározott érték; a2025 = ahol a2021 a legkisebb négyzetek lineáris illesztési módszerének a 2021-ben nyilvántartásba vett egyes új személygépkocsik vizsgálati tömegére (független változó) és fajlagos szén-dioxid-kibocsátására (függő változó) történő alkalmazásával nyert, legjobban illeszkedő egyenes meredeksége; átlagos kibocsátás2021 azon gyártók 2021-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga, amelyek tekintetében a 4. pontnak megfelelően fajlagos kibocsátási célérték került kiszámításra; TM a gyártó megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai vizsgálati tömegének átlaga kilogrammban (kg); TM0 a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban kilogrammban (kg) meghatározott érték. 6.2.2.   2030-tól alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékekek Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 + a2030 · (TM – TM0) ahol: teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 a 6.1.2. ponttal összhangban meghatározott érték; a2030 = ahol: a2021 a 6.2.1. pont szerinti érték; átlagos kibocsátások2021 a 6.2.1. pont szerinti érték; TM a 6.2.1. pont szerinti érték; TM0 a 6.2.1. pont szerinti érték. 6.3.   A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek Fajlagos kibocsátási célérték = fajlagos kibocsátási referencia-célérték · ZLEV-tényező ahol: fajlagos kibocsátási referencia-célérték a 2025 és 2029 közötti időszakra a 6.2.1. pont, a 2030-tól kezdődő időszakra pedig a 6.2.2. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátási referencia-célérték; ZLEV-tényező (1 + y – x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni; ahol: y a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek aránya a gyártó új személygépkocsijain belül, amelynek kiszámításához az új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – amelyek mindegyikét a következő képlet szerint ZLEVfajlagos-tényezőként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik teljes számával: Az olyan tagállamokban nyilvántartásba vett új személygépkocsik esetében, amelyek járműállományában a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek aránya 2017-ben ( 4 ) az uniós átlag 60 %-a alatt volt, és amelyekben 2017-ben 1 000 -nél kevesebb volt a nyilvántartásba vett új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek száma, a ZLEVfajlagos-tényezőt 2030-ig bezárólag a következő képlet szerint kell kiszámítani: Amennyiben a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járműveknek egy tagállamban egy év során a 2025 és 2030 közötti időszakban nyilvántartásba vett új személygépkocsikból álló járműállományban való aránya meghaladja az 5 %-ot, az a tagállam a következő években nem jogosult az 1,85-ös szorzó alkalmazására; x a 2025 és 2029 közötti időszakban 15 %, 2030-tól pedig 35 %.

B. RÉSZ

KÖNNYŰ HASZONGÉPJÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ FAJLAGOS KIBOCSÁTÁSI CÉLÉRTÉKEK

1.

2020-as naptári évben az egyes új könnyű haszongépjárművek fajlagos szén-dioxid-kibocsátását az e pont és a 2. pont szerinti számítások céljából a következő képlettel kell kiszámítani: fajlagos szén-dioxid-kibocsátás = 147 + a · (M – M0), ahol: M = a jármű kilogrammban (kg) megadott menetkész tömege M0 = 1 766,4 a = 0,096

2.	A gyártónak a 2020-ra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéke azon, az adott naptári évben nyilvántartásba vett egyes új könnyű haszongépjárművek 1. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga, amelyeket az adott gyártó gyárt.

3.

A gyártóra 2021-ben vonatkozó fajlagos kibocsátási referencia-célértékeket a következőképpen kell kiszámítani: ahol: WLTPCO2 az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletével összhangban meghatározott, 2020. évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, az e rendelet 11. cikkének alkalmazásából eredő szén-dioxid-csökkentések nélkül; NEDCCO2 az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelettel összhangban meghatározott, 2020. évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, az e rendelet 11. cikkének alkalmazásából eredő szén-dioxid-csökkentések nélkül; NEDC2020célérték az 1. és 2. pont szerint kiszámított, 2020. évi fajlagos kibocsátási célérték.

4.

A 2021–2024. naptári évben a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani: Fajlagos kibocsátási célérték = WLTPreferencia-célérték + a [(Mø – M0) – (Mø2020 – M0,2020)] ahol: WLTPreferencia-célérték a 3. pont szerint kiszámított, 2021. évi, WLTP szerinti fajlagos kibocsátási referencia-célértékek; a 0,096; ▼M1 Mø a gyártó megfelelő célévben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművei tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg), ahol: —  teljes jármű esetében M az adott jármű menetkész tömege, —  befejezett jármű alapjául szolgáló teljes alapjármű esetében M az adott alapjármű menetkész tömege, —  befejezett jármű alapjául szolgáló nem teljes alapjármű esetében M az adott alapjármű ellenőrző tömege (Mmon), amelyet a következő képlet szerint kell meghatározni: Mmon = MRObase × B0 ahol: MRObase az adott alapjármű menetkész tömege; B0 a III. melléklet A. része 1.2.4. pont a) alpontjában meghatározott érték; ▼B M0 2020-ban 1 766,4 , a 2021-es, a 2022-es és a 2023-as években az 510/2011/EU rendelet 13. cikkének (5) bekezdése értelmében elfogadott érték, 2024-ben pedig az e rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében elfogadott érték; Mø2020 a gyártó 2020-ban nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművei menetkész tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg); M0,2020 1 766,4 .

5.

Olyan gyártó esetében, aki vagy amely számára 2021-ben eltérést engedélyeznek egy, az új európai menetcikluson alapuló fajlagos kibocsátási célérték tekintetében, a WLTP-n alapuló eltérési célértéket a következőképpen kell kiszámítani: ahol: WLTPCO2 a 3. pontban meghatározott WLTPCO2; NEDCCO2 a 3. pontban meghatározott NEDCCO2; NEDC2021 célérték a Bizottság által a 10. cikk értelmében 2021-re engedélyezett eltérési célérték.

6.

2025. január 1-jétől a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékeket és a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani: 6.0.   A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 minden egyes olyan gyártó tekintetében meghatározott, referencia célérték2021-nek a 2021-ben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek számával súlyozott átlaga, amely esetében a 4. pont szerinti fajlagos kibocsátási célérték alkalmazandó. A referenciaérték2021-et minden gyártó esetében a következők szerint kell megállapítani: ahol: WLTPCO2, mért a 2020-ban nyilvántartásba vett minden új könnyű haszongépjármű esetében az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelet 7a. cikkének megfelelően megállapított és bejelentett mért vegyes szén-dioxid-kibocsátásnak az egyes gyártók vonatkozásában vett átlaga; NEDC2020,járműállomány célérték 147 g/km; NEDCCO2 a 3. pont szerinti érték; Mø2021 a gyártó 2021-ben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművei menetkész tömegének átlaga kilogrammban (kg); M0,2021 azon gyártók 2021-ben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművei menetkész tömegének átlaga kilogrammban (kg), amelyekre a 4. pont szerint fajlagos kibocsátási célérték vonatkozik; a a 4. pont szerinti érték. 6.1.   2025-ben és 2030-ban a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek 6.1.1.   A 2025 és 2029 közötti időszakban a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 · (1 – csökkentési tényező2025) ahol: teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 a 6.0. pont szerinti érték; csökkentési tényező2025 az 1. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott csökkentés. 6.1.2.   2030-tól a teljes uniós járműállományra alkalmazandó célérték teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 · (1 – csökkentési tényező2030) ahol: teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 a 6.0. pont szerinti érték; csökkentési tényező2030 az 1. cikk (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott csökkentés. 6.2.   A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek 6.2.1.   A 2025 és 2029 közötti időszakban alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 + α · (TM – TM0) ahol: teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025 a 6.1.1. ponttal összhangban meghatározott érték; α a2025, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege nem haladja meg a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott TM0 értékét, illetve a2021, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege meghaladja a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott TM0 értékét; ahol: a2025 = a2021 a legkisebb négyzetek lineáris illesztési módszerének a 2021-ben nyilvántartásba vett egyes új könnyű haszongépjárművek vizsgálati tömegére (magyarázó változó) és fajlagos szén-dioxid-kibocsátására (függő változó) történő alkalmazásával nyert, legjobban illeszkedő egyenes meredeksége; átlagos kibocsátás2021 azon gyártók 2021-ben nyilvántartásba vett összes új könnyű haszongépjárműve fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga, amelyek tekintetében a 4. pontnak megfelelően fajlagos kibocsátási célérték került kiszámításra; TM a gyártó megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett összes új könnyű haszongépjárműve vizsgálati tömegének átlaga kilogrammban (kg); TM0 a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban kilogrammban (kg) meghatározott érték. 6.2.2.   2030-tól alkalmazandó fajlagos kibocsátási referencia-célértékek Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 + α · (TM – TM0) ahol: teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 a 6.1.2. ponttal összhangban meghatározott érték α a2030, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege nem haladja meg a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott TM0 értékét, illetve a2021, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege meghaladja a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott TM0 értékét; ahol: a2030 = a2021 a 6.2 pont szerinti érték; átlagos kibocsátás2021 a 6.2 pont szerinti érték; TM a 6.2 pont szerinti érték; TM0 a 6.2 pont szerinti érték. 6.3.   A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek 6.3.1.   A 2025 és 2029 közötti időszakban alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek Fajlagos kibocsátási célérték = (fajlagos kibocsátási referencia-célérték – (øcélértékek – teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2025)) · ZLEV-tényező ahol: fajlagos kibocsátási referencia-célérték a gyártó tekintetében a 6.2.1. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célérték øcélértékek a 6.2.1. ponttal összhangban meghatározott valamennyi fajlagos kibocsátási célértéknek az egyes gyártók új könnyű haszongépjárműveinek számával súlyozott átlaga; ZLEV-tényező (1 + y – x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni; ahol: y a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a gyártó új könnyű haszongépjárműveihez viszonyított aránya, amelynek kiszámításához az új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – amelyek mindegyikét a következő képlet szerint ZLEVfajlagos-tényezőként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek teljes számával: x 15 %. 6.3.2.   2030-tól alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek Fajlagos kibocsátási célérték = (fajlagos kibocsátási referencia-célérték – (øcélértékek – teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030)) · ZLEV-tényező ahol: fajlagos kibocsátási referencia-célérték a gyártó tekintetében a 6.2.2. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célérték øcélértékek a 6.2.2. ponttal összhangban meghatározott valamennyi fajlagos kibocsátási célértéknek az egyes gyártók új könnyű haszongépjárműveinek számával súlyozott átlaga; ZLEV-tényező (1 + y – x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni; ahol: y a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek aránya a gyártó új könnyű haszongépjárművein belül, amelynek kiszámításához a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – amelyek mindegyikét a következő képlet szerint ZLEVfajlagos-tényezőként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek teljes számával: x 30 %.

---

II. MELLÉKLET

AZ ÚJ SZEMÉLYGÉPKOCSIK KIBOCSÁTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ÉS BEJELENTÉSE

A. RÉSZ

Adatgyűjtés az új személygépkocsikról és a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követése szempontjából lényeges adatok körének meghatározása

(1)

A tagállamok minden egyes naptári év vonatkozásában tételesen rögzítik a következő adatokat minden, a területükön M1-es kategóriájúként nyilvántartásba vett új személygépkocsi vonatkozásában: a)  a gyártó; b)  a típus-jóváhagyási szám és kiterjesztése; c)  a jármű típusa, változata és kivitele (adott esetben); d)  a márka és a kereskedelmi név; e)  a típusjóváhagyással rendelkező jármű kategóriája; f)  az új nyilvántartásba vételek összes száma; g)  a jármű menetkész tömege; h)  a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás (NEDC és WLTP); i)  az alapterület: a tengelytáv, a kormányzott tengelyek nyomtávja és az egyéb tengelyek nyomtávja; j)  a tüzelőanyag típusa és az tüzelőanyag-ellátás elve; k)  a motortérfogat; l)  a villamosenergia-fogyasztás; m)  az alkalmazott innovatív technológia vagy innovatív technológiacsoport, valamint az ilyen technológiákból eredő széndioxidkibocsátás-csökkentés kódja (NEDC és WLTP); n)  a legnagyobb hasznos teljesítmény; o)  a jármű-azonosító szám; p)  WLTP-vizsgálati tömeg; q)  az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet I. mellékletének 3.2.8. pontjában említett eltérési és ellenőrzési tényezők; r)  a nyilvántartásba vett jármű kategóriája; s)  a járműcsalád-azonosító szám; t)  adott esetben az elektromos hatósugár. A tagállamok kötelesek a 7. cikknek megfelelően a Bizottság rendelkezésére bocsátani az e pontban felsorolt valamennyi adatot a B. rész 2. szakaszában meghatározott formátumban.

(2)

Az 1. pontban említett adatoknak az adott személygépkocsihoz tartozó megfelelőségi nyilatkozatból kell származniuk. Azon kettős üzemű (benzin-/gázüzemű) járművek esetében, amelyek megfelelőségi nyilatkozata mindkét tüzelőanyag-típusra feltünteti a fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékeket, a tagállamoknak csak a gáz üzemmódban mért értéket kell alkalmazniuk.

(3)

A tagállamok minden naptári év vonatkozásában kötelesek meghatározni a következőket: a)  az EK-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen; b)  az egyedileg jóváhagyott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen; c)  a nemzeti típusjóváhagyás hatálya alá tartozó, kis sorozatban gyártott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen.

B. RÉSZ

Adattovábbítási formátum

A tagállamok az A. rész 1. és 3. pontjában meghatározott adatokat a következő formátum szerint kötelesek évente bejelenteni:

1. SZAKASZ

ÖSSZESÍTETT NYOMONKÖVETÉSI ADATOK

2. SZAKASZ

RÉSZLETES NYOMONKÖVETÉSI ADATOK – EGY JÁRMŰRE VONATKOZÓAN

---

III. MELLÉKLET

AZ ÚJ KÖNNYŰ HASZONGÉPJÁRMŰVEK KIBOCSÁTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ÉS BEJELENTÉSE

A.   Adatgyűjtés az új könnyű haszongépjárművekről és a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követése szempontjából lényeges adatok körének meghatározása

1.   Részletes adatok

1.1.   N1-es kategóriájúként nyilvántartásba vett teljes járművek

Az EK típusjóváhagyással rendelkező, N1-es kategóriájúként nyilvántartásba vett teljes járművek esetében a tagállamok minden naptári évben nyilvántartják a következő adatokat a területükön először nyilvántartásba vett minden új könnyű haszongépjármű vonatkozásában:

A tagállamok kötelesek a 7. cikknek megfelelően a Bizottság rendelkezésére bocsátani az e pontban felsorolt valamennyi adatot az e melléklet C. részének 2. szakaszában meghatározott formátumban.

▼M1

1.2.   N1 kategóriájúként nyilvántartásba vett befejezett járművek

1.2.1.   A tagállamok általi jelentéstétel

A befejezett N1 kategóriájú járművekkel kapcsolatos adatokat a C. rész 2. szakaszában meghatározott formátumban kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

Az 1.1. pont o) alpontjában említett jármű-azonosító szám nem hozható nyilvánosságra.

1.2.1.1.   A 692/2008/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással rendelkező befejezett járművek

A tagállamoknak a 2020-as naptári évben a következőkre vonatkozóan kell részletes adatokat rögzíteniük:

Amennyiben az első albekezdés a) és b) alpontjában meghatározott adatok nem állnak rendelkezésre az alapjárműre vonatkozóan, akkor a tagállamok ezek helyett a befejezett járműre vonatkozó adatokat közlik.

1.2.1.2.   Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete szerinti típusjóváhagyással rendelkező N1 kategóriájú befejezett járművek

A 2020-ban vagy az azt követő naptári években nyilvántartásba vett összes új befejezett járművet illetően a tagállamok legalább az 1.1. pont a), f), g), h), o), p) és r) alpontjában meghatározott részletes adatokat közlik.

1.2.2.   A gyártók általi jelentéstétel

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete szerinti típusjóváhagyással rendelkező N1 kategóriájú, 2020-ban vagy az azt követő naptári években nyilvántartásba vett összes új befejezett járművet illetően a megfelelő alapjármű gyártója 2021-től kezdődően minden év február 28-ig jelentést tesz a Bizottságnak az alapjárműre vonatkozó következő adatokról:

1.2.3.   Az átlagos fajlagos CO2-kibocsátás és a fajlagos kibocsátási célérték kiszámítása

Az alapjármű gyártója által az 1.2.2. pontban foglaltaknak megfelelően jelentett értékeket a Bizottság az alapjármű gyártójának arra a naptári évre vonatkozó átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának és fajlagos kibocsátási célértékének kiszámításához használja, amelynek során a megfelelő befejezett járművet nyilvántartásba vették, kivéve, ha az 1.2.5. pontban ismertetett körülmények fennállnak, mely esetben a befejezett járművekre vonatkozó adatokat kell használni.

Ha az alapjármű gyártója az 1.2.2. pontban említett, alapjárművel kapcsolatos adatokról nem tesz jelentést, a megfelelő befejezett jármű tekintetében a tagállam által az 1.2.1. pontnak megfelelően jelentett fajlagos CO2-kibocsátást kell használni a szóban forgó gyártó átlagos fajlagos CO2-kibocsátása és fajlagos kibocsátási célértéke kiszámításához.

1.2.4.   Az ellenőrző CO2-kibocsátási érték kiszámítása nem teljes alapjárművek esetében

A 2020-as naptári évtől kezdődően a gyártónak az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 3.2.3.2. és 3.2.4. pontjában említett interpolációs eljárás szerint kell kiszámítania minden egyes nem teljes alapjárművének ellenőrző CO2-kibocsátási értékét, az alapjármű kibocsátás tekintetében való EK-típusjóváhagyásához használt módszerrel megegyező módszer alkalmazásával, az említett pontok meghatározásai szerint, az alábbi kivételekkel:

1.2.5.   Az ellenőrző CO2-kibocsátási érték reprezentativitása

A Bizottság minden évben felméri, hogy mennyire reprezentatív az alapjármű gyártója által jelentett ellenőrző CO2-kibocsátási értékek átlaga az adott naptári évben nyilvántartásba vett megfelelő befejezett járművek fajlagos CO2-kibocsátásának átlagához viszonyítva. A Bizottság tájékoztatja az alapjármű gyártóját a két érték között feltárt eltérésről.

Amennyiben két egymást követő naptári évben a Bizottság 4 %-os vagy annál nagyobb eltérést tapasztal, akkor a következő naptári évben a befejezett járművek fajlagos CO2-kibocsátási átlagát használja az alapjármű gyártója vagy gyártói csoportja adott évre vonatkozó fajlagos CO2-kibocsátási átlagának kiszámításához.

2.

Az 1. pontban említett adatoknak vagy az adott könnyű haszongépjármű gyártója által kiadott megfelelőségi nyilatkozatból kell származniuk, vagy összhangban kell lenniük azzal. A megfelelőségi nyilatkozatban nem szereplő adatoknak a típusjóváhagyási dokumentációból vagy az alapjármű gyártója által az 1.2.3. pont értelmében tett jelentésből kell származniuk. A tagállamok kötelesek az ellenőrzési eljárás megfelelő pontosságát biztosító intézkedéseket hatályba léptetni. Ha a megfelelőségi nyilatkozatban a könnyű haszongépjármű legkisebb és legnagyobb tömege egyaránt szerepel, a tagállamok e rendelet alkalmazásában csak a legnagyobb tömegre vonatkozó adatot használják. Azon kettős üzemű (benzin-/gázüzemű) járművek esetében, amelyek megfelelőségi nyilatkozata mindkét tüzelőanyag-típusra feltünteti a fajlagos CO2-kibocsátást, a tagállamok csak a gázüzemmódban mért értéket alkalmazzák.

▼B

3.

A tagállamok minden naptári év vonatkozásában kötelesek meghatározni a következőket: a)  az EK-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen; b)  a többlépcsős típusjóváhagyás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen, amennyiben rendelkezésre áll; c)  az egyedileg jóváhagyott új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen; d)  a nemzeti típusjóváhagyás hatálya alá tartozó, kis sorozatban gyártott új könnyű haszongépjárművek új nyilvántartásba vételének száma összesen.

B.   Az új könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának nyomon követésére szolgáló adatok meghatározási módszere

A tagállamok által az A. rész 1. és 3. pontjával összhangban meghatározandó nyomonkövetési adatok körét az ebben a részben ismertetett módszerrel kell meghatározni.

1.   Nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek száma

A tagállamoknak meg kell határozniuk a vonatkozó nyomonkövetési évben a területükön nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek számát az EK-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó járművek, az egyedileg jóváhagyott és a kis sorozatban gyártott, nemzeti szinten jóváhagyott járművek, valamint adott esetben a többlépcsős típusjóváhagyás hatálya alá tartozó járművek szerinti bontásban.

2.   Befejezett járművek

A többlépcsős előállítású járművek esetében a befejezett jármű fajlagos szén-dioxid-kibocsátását az alapjármű gyártójához kell hozzárendelni.

Annak biztosítása érdekében, hogy a befejezett járművek szén-dioxid-kibocsátási, tüzelőanyag-hatékonysági és tömegre vonatkozó értékei reprezentatívak legyenek, és anélkül, hogy az alapgépjárművek gyártóira túlzott terhet róna, a Bizottság külön nyomonkövetési eljárásra tesz javaslatot és szükség szerint módosítja a típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályokat.

Függetlenül attól, hogy a 2020. évi célértéknek az I. melléklet B. része 2. pontja szerinti kiszámításához az e melléklet C. része szerinti átlagos terhelést kell alapul venni, amennyiben ez a tömegérték nem határozható meg, a befejezett jármű menetkész tömege is felhasználható a 7. cikk (4) bekezdésében említett fajlagos kibocsátási célérték előzetes kiszámításához.

Amennyiben az alapjármű teljes jármű, akkor ennek a járműnek a menetkész tömegét kell felhasználni a fajlagos kibocsátási célérték kiszámításához. Amennyiben azonban az említett tömegérték nem határozható meg, akkor a befejezett jármű menetkész tömege használható fel a fajlagos kibocsátási célérték kiszámításához.

C.   Adattovábbítási formátum

A tagállamok az A. rész 1. és 3. pontjában meghatározott adatokat a következő formátum szerint kötelesek évente bejelenteni:

---

IV. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELETEK ÉS AZOK KÉSŐBBI MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA

---

V. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

---

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

( 4 ) Egy tagállam új személygépkocsi állományában 2017-ben a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek aránya így számítandó: a 2017-ben nyilvántartásba vett új kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes száma osztva az ugyanabban az évben nyilvántartásba vett új személygépkocsik teljes számával.