EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02019R0452-20211223

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/452/2021-12-23

02019R0452 — HU — 23.12.2021 — 002.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/452 RENDELETE

(2019. március 19.)

az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

(HL L 079I, 2019.3.21., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

 M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1298 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. július 13.)

  L 304

1

18.9.2020

►M2

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2126 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. szeptember 29.)

  L 432

1

3.12.2021




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/452 RENDELETE

(2019. március 19.)

az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról



1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  
Ez a rendelet létrehozza az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések tagállamok általi, biztonsági és közrendi okokból történő átvilágításának, valamint a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti, a biztonságra vagy a közrendre valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó együttműködési mechanizmus keretét. Biztosítja továbbá annak lehetőségét, hogy a Bizottság az ilyen befektetésekről véleményt bocsásson ki.
(2)  
E rendelet nem érinti az egyes tagállamokat nemzetbiztonságuk fenntartása tekintetében megillető, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kizárólagos feladatkört, sem pedig az egyes tagállamok alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való, az EUMSZ 346. cikkének megfelelő jogát.
(3)  
E rendelet semmilyen módon nem korlátozza azt a minden tagállamot megillető jogot, hogy maga döntsön arról, hogy egy-egy konkrét közvetlen külföldi befektetést át kíván-e világítani e rendelet keretében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„közvetlen külföldi befektetés” : egy külföldi befektető által eszközölt bármely fajta befektetés, amelynek célja, hogy tartós és közvetlen kapcsolatokat hozzon létre vagy tartson fenn a külföldi befektető és azon vállalkozó vagy vállalkozás között, akinek vagy amelynek a rendelkezésére bocsátja a tőkét azzal a céllal, hogy gazdasági tevékenységet folytasson egy tagállamban, az olyan befektetéseket is ideértve, amelyek lehetővé teszik a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvételt;

2.

„külföldi befektető” : az a harmadik országbeli természetes személy vagy vállalkozás, aki vagy amely közvetlen külföldi befektetést tervez vagy hajtott végre;

3.

„átvilágítás” : közvetlen külföldi befektetések értékelését, kivizsgálását, engedélyezését, feltételhez kötését, megtiltását vagy felszámolását lehetővé tevő eljárás;

4.

„átvilágítási mechanizmus” : olyan általánosan alkalmazandó eszköz – például törvény vagy rendelet, valamint ahhoz kapcsolódó adminisztratív előírás, végrehajtási szabály vagy iránymutatás –, amely rögzíti a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő értékelésének, kivizsgálásának, engedélyezésének, feltételhez kötésének, megtiltásának vagy felszámolásának a feltételeit és eljárásait;

5.

„átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetés” : átvilágítási mechanizmus keretében hivatalos értékelés vagy kivizsgálás alatt álló közvetlen külföldi befektetés;

6.

„átvilágítási határozat” : átvilágítási mechanizmus alkalmazása során elfogadott intézkedés;

7.

„harmadik országbeli vállalkozás” : harmadik ország jogszabályai szerint alapított vagy egyéb módon létrehozott vállalkozás.

3. cikk

A tagállamok átvilágítási mechanizmusai

(1)  
E rendelettel összhangban a tagállamok biztonsági vagy közrendi okokból átvilágítási mechanizmusokat tarthatnak fenn, módosíthatnak vagy vezethetnek be a területükre irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozóan.
(2)  
Az átvilágítási mechanizmusokkal kapcsolatos szabályoknak és eljárásoknak – és az azok keretében alkalmazott határidőknek – átláthatóknak kell lenniük, és megkülönböztetésmentesen kell kezelniük a harmadik országokat. A tagállamok meghatározzák különösen az átvilágítás megindítását eredményező körülményeket, az átvilágítás okait és az alkalmazandó részletes eljárási szabályokat.
(3)  
A tagállamok az átvilágítási mechanizmusaik keretében határidőket alkalmaznak. Az átvilágítási mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a tagállamok számára a más tagállamok 6. és 7. cikkben említett észrevételeinek, valamint a Bizottság 6., 7. és 8. cikkben említett véleményeinek a figyelembevételét.
(4)  
Az átvilágítást végző tagállam számára rendelkezésre bocsátott bizalmas információkat – köztük a bizalmas üzleti adatokat – védelemben kell részesíteni.
(5)  
A külföldi befektetőknek és az érintett vállalkozásoknak lehetőségük van jogorvoslatért folyamodni a nemzeti hatóságok átvilágítási határozatai ellen.
(6)  
Azon tagállamok, amelyekben rendelkezésre áll átvilágítási mechanizmus, fenntartják, módosítják vagy elfogadják az átvilágítási mechanizmusok és átvilágítási határozatok kijátszásának észleléséhez és megakadályozásához szükséges intézkedéseket.
(7)  
A tagállamok 2019. május 10-ig bejelentik a Bizottságnak meglévő átvilágítási mechanizmusaikat. A tagállamok az újonnan elfogadott átvilágítási mechanizmusokat legkésőbb az azok hatálybalépését követő 30 napon belül, a meglévő átvilágítási mechanizmusaik bármely módosítását pedig a módosítás hatálybalépését követő 30 napon belül bejelentik a Bizottságnak.
(8)  
A Bizottság legkésőbb a (7) bekezdésben említett bejelentések kézhezvétele időpontjától számított három hónapon belül nyilvánosságra hozza a tagállami átvilágítási mechanizmusok jegyzékét. Az említett jegyzéket a Bizottság naprakészen tartja.

4. cikk

A tagállamok, illetve a Bizottság által figyelembe vehető tényezők

(1)  

Annak megállapítása céljából, hogy egy adott közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság többek között az adott közvetlen külföldi befektetés következőkre gyakorolt esetleges hatásait vizsgálhatják:

a) 

kritikus infrastruktúrák; ide tartozhatnak akár fizikai, akár virtuális infrastruktúrák, ideértve az energetikai, a közlekedési, a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a távközlési, a média-, az adatkezelési vagy -tárolási, az (űr)repülési, a védelmi, a választási vagy a pénzügyi infrastruktúrákat is, továbbá az érzékeny létesítmények, valamint az említett infrastruktúrák használata szempontjából kritikus jelentőségű föld és ingatlan;

b) 

kritikus technológiák és a 428/2009/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kettős felhasználású termékek, ideértve a mesterséges intelligenciát, a robottechnológiát, a félvezetőket, a kiberbiztonságot, az (űr)repülési technológiát, a védelmi technológiát, az energiatárolást, a kvantum- és a nukleáris technológiát, valamint a nanotechnológiát és a biotechnológiákat is;

c) 

kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel – például energiával vagy nyersanyagokkal – való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;

d) 

érzékeny adatokhoz – ideértve a személyes adatokat is – való hozzáférés, vagy az ilyen információk feletti rendelkezés képessége; vagy

e) 

a média szabadsága és pluralizmusa.

(2)  

Annak megállapítása során, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság figyelembe vehetik különösen azt is, hogy:

a) 

a külföldi befektető felett közvetlenül vagy közvetetten irányítást gyakorol-e valamely harmadik ország kormánya – ideértve az ország állami szerveit, illetve a fegyveres erőit is –, például tulajdonosi struktúra vagy jelentős finanszírozás révén;

b) 

a külföldi befektető részt vett-e már korábban olyan tevékenységekben, amelyek valamely tagállamban a biztonságra vagy a közrendre hatást gyakoroltak; vagy

c) 

fennáll-e annak komoly kockázata, hogy a külföldi befektető illegális tevékenységet végez vagy bűncselekményt követ el.

5. cikk

Éves jelentés

(1)  
A tagállamok minden év március 31-éig éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozóan, amely a rendelkezésükre álló adatok alapján összesített adatokat tartalmaz a területükön megvalósult közvetlen külföldi befektetésekről, valamint összesített adatokat tartalmaz a más tagállamoktól a 6. cikk (6) bekezdése és a 7. cikk (5) bekezdése alapján kapott kérésekről is.
(2)  
Az átvilágítási mechanizmust fenntartó tagállamok az (1) bekezdésben említett információkon túl minden jelentéstételi időszakban összesített adatokat szolgáltatnak az átvilágítási mechanizmusuk alkalmazásáról.
(3)  
A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. Az említett jelentést nyilvánosságra kell hozni.
(4)  
Az Európai Parlament meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának egyik ülésére, hogy a Bizottság ismertesse és elmagyarázza az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos rendszerszintű kérdéseket.

6. cikk

Az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó együttműködési mechanizmus

(1)  
A tagállamok bejelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak a területükre irányuló minden olyan közvetlen külföldi befektetésről, amely átvilágítás alatt áll, a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésükre bocsátva az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett információkat. A bejelentésben közölhető azon tagállamok jegyzéke is, amelyek biztonságáról vagy közrendjéről úgy vélik, hogy arra a befektetés valószínűleg hatást gyakorol. A bejelentésben – adott esetben – az átvilágítást végző tagállam törekszik annak jelzésére, hogy megítélése szerint az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetés valószínűleg a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozik-e.
(2)  
Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy egy másik tagállamban átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol saját biztonságára vagy közrendjére, vagy az átvilágítás szempontjából releváns információval rendelkezik, benyújthatja erre vonatkozó észrevételeit az átvilágítást végző tagállamnak. Az észrevételeket benyújtó tagállam egyidejűleg a Bizottságnak is megküldi az említett észrevételeket.

A Bizottság értesíti a többi tagállamot az észrevételek benyújtásáról.

(3)  
Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetés valószínűleg egynél több tagállam biztonságára vagy közrendjére hatást gyakorol, vagy releváns információval rendelkezik az adott közvetlen külföldi befektetésre vonatkozóan, az átvilágítást végző tagállamnak címzetten véleményt bocsáthat ki. A Bizottság véleményt bocsáthat ki akkor is, ha más tagállamok nem tettek észrevételt. A Bizottság más tagállamok észrevételeinek megtételét követően is kibocsáthat véleményt. Ilyen véleményt a Bizottság indokolt esetben, akkor bocsát ki, ha a tagállamok legalább egyharmada úgy ítéli meg, hogy az adott közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a biztonságukra vagy a közrendjükre.

A Bizottság értesíti a többi tagállamot a vélemény kibocsátásáról.

(4)  
Amennyiben egy tagállam megalapozottan úgy ítéli meg, hogy a területére irányuló valamely közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a saját biztonságára vagy közrendjére, felkérheti a Bizottságot, hogy bocsásson ki véleményt, vagy a többi tagállamot, hogy nyújtsanak be észrevételeket.
(5)  
A (2) bekezdésben említett észrevételeket és a (3) bekezdésben említett véleményeket indokolással kell ellátni.
(6)  
A többi tagállam és a Bizottság legkésőbb 15 naptári nappal az (1) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételét követően értesíti az átvilágítást végző tagállamot arról, ha a (2) bekezdés szerint észrevételt kíván benyújtani vagy a (3) bekezdés szerint véleményt kíván kibocsátani. Az értesítésben az (1) bekezdésben említett információkon túl további információ is kérhető.

Minden további információkérést megfelelően meg kell indokolni, a kért információnak a (2) bekezdésben említett észrevételek benyújtásához vagy a (3) bekezdésben említett vélemény kibocsátásához szükséges mértékre kell korlátozódnia, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlanul nagy terhet az átvilágítást végző tagállamra. Az információkérést és a tagállamok válaszait egyidejűleg a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(7)  
A (2) bekezdésben említett észrevételek, illetve a (3) bekezdésben említett vélemények címzettje az átvilágítás végző tagállam, és ezen észrevételeket és véleményeket észszerű határidőn belül – de legkésőbb az (1) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított 35 naptári napon belül – kell megküldeni az átvilágítást végző tagállamnak.

Az első albekezdés ellenére abban az esetben, ha a (6) bekezdéssel összhangban további információkérésre került sor, akkor az ilyen észrevételeket, illetve véleményeket legkésőbb a további információk vagy a 9. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől számított 20 naptári napon belül be kell nyújtani, illetve ki kell bocsátani.

A (6) bekezdés ellenére a Bizottság más tagállamok észrevételeinek megtételét követően is kibocsáthat véleményt, lehetőség szerint az e bekezdésben említett határidőkön belül, de legkésőbb az említett határidők lejártát követő öt naptári napon belül.

(8)  
Azon kivételes esetben, ha az átvilágítást végző tagállam úgy ítéli meg, hogy biztonsága vagy közrendje azonnali intézkedést követel meg, az átvilágítási határozat kiadásával kapcsolatos szándékáról a (7) bekezdésben említett határidőkön belül értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot, megfelelően megindokolva az azonnali intézkedés szükségességét. A többi tagállam és a Bizottság ilyen esetben igyekszik sürgősen benyújtani az észrevételeit, illetve kibocsátani a véleményét.
(9)  
Az átvilágítást végző tagállam megfelelően figyelembe veszi a más tagállamok (2) bekezdésben említett észrevételeit, valamint a Bizottság (3) bekezdésben említett véleményét. A végleges átvilágítási határozatot az átvilágítást végző tagállam hozza meg.
(10)  
Az e cikk szerinti együttműködésre a 11. cikkel összhangban létrehozott kapcsolattartó pontokon keresztül kerül sor.

7. cikk

Az átvilágítás alatt nem álló közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó együttműködési mechanizmus

(1)  
Amennyiben egy tagállam megítélése szerint egy valamely más tagállamban tervezett vagy megvalósult olyan közvetlen külföldi befektetés, amely a másik tagállamban nem áll átvilágítás alatt, valószínűleg hatást gyakorol a saját biztonságára vagy közrendjére, vagy amennyiben releváns információval rendelkezik az adott közvetlen külföldi befektetésre vonatkozóan, benyújthatja észrevételeit az adott másik tagállamnak. Az észrevételeket benyújtó tagállam egyidejűleg a Bizottságnak is megküldi az említett észrevételeket.

A Bizottság értesíti a többi tagállamot az észrevételek benyújtásáról.

(2)  
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy valamely tagállamba irányuló, tervezett vagy megvalósult közvetlen külföldi befektetés, amely az adott tagállamban nem áll átvilágítás alatt, valószínűleg több tagállam biztonságára vagy közrendjére hatást gyakorol, vagy releváns információval rendelkezik az adott közvetlen külföldi befektetésre vonatkozóan, véleményt bocsáthat ki annak a tagállamnak címzetten, amelyben az adott közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy ahol az megvalósult. A Bizottság véleményt bocsáthat ki akkor is, ha más tagállamok nem tettek észrevételeket. A Bizottság más tagállamok észrevételeinek megtételét követően is kibocsáthat véleményt. Ilyen véleményt a Bizottság indokolt esetben, akkor bocsát ki, ha a tagállamok legalább egyharmada úgy ítéli meg, hogy az adott közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a biztonságukra vagy a közrendjükre.

A Bizottság értesíti a többi tagállamot a vélemény kibocsátásáról.

(3)  
Amennyiben egy tagállam megalapozottan úgy ítéli meg, hogy a területére irányuló valamely közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a saját biztonságára vagy közrendjére, felkérheti a Bizottságot, hogy bocsásson ki véleményt vagy a többi tagállamot, hogy nyújtsanak be észrevételeket.
(4)  
Az (1) bekezdésben említett észrevételeket és a (2) bekezdésben említett véleményeket indokolással kell ellátni.
(5)  
Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy átvilágítás alatt nem álló közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a biztonságra vagy a közrendre az (1) vagy a (2) bekezdésben említettek szerint, bekérheti a 9. cikkben említett információkat attól a tagállamtól, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

Minden információkérést megfelelően meg kell indokolni, a kért információnak az (1) bekezdésben említett észrevételek benyújtásához vagy a (2) bekezdésben említett vélemény kibocsátásához szükséges mértékre kell korlátozódnia, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlanul nagy terhet arra a tagállamra, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

Az információkérést és a tagállamok válaszait egyidejűleg a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(6)  
Az (1) bekezdés szerinti észrevételek vagy a (2) bekezdés szerinti vélemények címzettje az a tagállam, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, és e véleményeket és észrevételeket észszerű időn belül – de legkésőbb az (5) bekezdésben említett információk vagy a 9. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől számított 35 naptári napon belül – kell megküldeni az említett tagállamnak. Azokban az esetekben, amikor a Bizottság véleményét más tagállamok észrevételeinek megtételét követően bocsátja ki, a Bizottságnak további 15 naptári nap áll rendelkezésére az említett vélemény kibocsátásához.
(7)  
Az a tagállam, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, megfelelően figyelembe veszi a többi tagállam észrevételeit és a Bizottság véleményét.
(8)  
A tagállamok legkésőbb 15 hónappal a közvetlen külföldi befektetés megvalósítását követően nyújthatnak be az (1) bekezdés szerint észrevételeket és a Bizottság ugyanezen határidőn belül nyilváníthat a (2) bekezdés szerint véleményt.
(9)  
Az e cikk szerinti együttműködésre a 11. cikknek megfelelően létrehozott kapcsolattartó pontokon keresztül kerül sor.
(10)  
Ez a cikk nem alkalmazandó a 2019. április 10. előtt megvalósított közvetlen külföldi befektetésekre.

8. cikk

Uniós érdekű projektekre vagy programokra valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések

(1)  
Amennyiben a Bizottság úgy látja, hogy egy közvetlen külföldi befektetés biztonsági vagy közrendi okokból valószínűleg hatással lesz uniós érdekű projektekre vagy programokra, akkor annak a tagállamnak címzett véleményt bocsáthat ki, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.
(2)  

A 6. és a 7. cikkben foglalt eljárásokat értelemszerűen kell alkalmazni, az alábbi módosításokkal:

a) 

a 6. cikk (1) bekezdésében említett bejelentésben, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében említett észrevételekben egy tagállam jelezheti, hogy véleménye szerint egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatással lesz-e uniós érdekű projektekre és programokra;

b) 

a Bizottság véleményét meg kell küldeni a többi tagállamnak;

c) 

az a tagállam, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a Bizottság véleményét, illetve magyarázattal szolgál a Bizottság felé, ha a Bizottság véleményét figyelmen kívül hagyja.

(3)  
E cikk alkalmazásában uniós érdekűnek minősülnek a jelentős összegű vagy jelentős arányú uniós finanszírozásban részesülő, vagy a kritikus infrastruktúrákról, a kritikus technológiákról vagy a kritikus inputokról szóló uniós jog hatálya alá tartozó, a biztonság és a közrend szempontjából alapvetően fontos projektek vagy programok. Az uniós érdekűnek minősülő projektek vagy programok jegyzékét a melléklet tartalmazza.
(4)  
A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az uniós érdekű projektek vagy programok jegyzékének módosítása érdekében.

9. cikk

Tájékoztatási követelmények

(1)  
A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett, illetve a Bizottság és a többi tagállam által a 6. cikk (6) bekezdése és a 7. cikk (5) bekezdése alapján kért információk indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság és a kérelmező tagállamok rendelkezésére álljanak.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett információknak az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

a) 

a külföldi befektető és azon vállalkozás tulajdonosi szerkezete, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, ideértve a végső befektetőre és a tőkerészesedésre vonatkozó információkat is;

b) 

a közvetlen külföldi befektetés megközelítő értéke;

c) 

a külföldi befektető és azon vállalkozás termékei, szolgáltatásai és üzleti tevékenységei, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították;

d) 

azok a tagállamok, amelyekben a külföldi befektető és azon vállalkozás releváns üzleti tevékenységet folytat, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították;

e) 

a befektetés finanszírozása és forrása, a tagállam rendelkezésére álló legjobb információk alapján;

f) 

a közvetlen külföldi befektetés tervezett vagy tényleges megvalósításának időpontja.

(3)  
A tagállamok törekszenek arra, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett információkon túl indokolatlan késedelem nélkül további rendelkezésre álló információkat is közöljenek a kérelmező tagállammal és a Bizottsággal.
(4)  
Az a tagállam, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, a (2) bekezdésben említett információkat a külföldi befektetőtől vagy attól a vállalkozástól kérheti, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították. A külföldi befektető vagy az érintett vállalkozás köteles indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre bocsátani a kért információkat.
(5)  
A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi érintett tagállamot, amennyiben kivételes körülmények esetén, a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudja megszerezni az (1) bekezdésben említett információkat. Az értesítésben a tagállam kellően megindokolja, hogy miért nem képes rendelkezésre bocsátani az említett információt, és ismerteti, hogy milyen erőfeszítéseket tett a kért információ megszerzése érdekében, ideértve a (4) bekezdés szerinti információkérést is.

Információk közlésének hiányában a többi tagállam, illetve a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján tehet észrevételeket, illetve bocsáthat ki véleményt.

10. cikk

A továbbított információk bizalmas jellege

(1)  
Az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett információk kizárólag az információkérés céljának megfelelően használhatók fel.
(2)  
A tagállamok és a Bizottság az uniós, illetve az adott nemzeti jognak megfelelően biztosítják az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett bizalmas információk védelmét.
(3)  
A tagállamok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre bocsátott vagy kicserélt minősített információt a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül ne minősítsék vissza, illetve annak minősítését ne oldják fel.

11. cikk

Kapcsolattartó pontok

(1)  
Minden egyes tagállam és a Bizottság létrehoz egy kapcsolattartó pontot e rendelet végrehajtása céljából. A tagállamok és a Bizottság az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden kérdésbe bevonják az említett kapcsolattartó pontokat.
(2)  
A Bizottság egy biztonságos és titkosított rendszert hoz létre a kapcsolattartó pontok közötti közvetlen együttműködés és információcsere elősegítésére.

12. cikk

Az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó szakértői csoport

Az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó szakértői csoportnak, amely tanácsadást és szakértelmet biztosít a Bizottság számára, továbbra is foglalkoznia kell a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos kérdésekkel, meg kell osztania a bevált gyakorlatokat és a tapasztalatokat, valamint véleményt kell cserélnie a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos fejleményekről és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A Bizottság fontolóra veszi, hogy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos rendszerszintű kérdésekről is kikérje az említett csoport tanácsát.

Az említett csoporton belüli megbeszélések bizalmasak.

13. cikk

Nemzetközi együttműködés

A tagállamok és a Bizottság együttműködhetnek harmadik országok felelős hatóságaival a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágításával kapcsolatos kérdésekről.

14. cikk

A személyes adatok kezelése

(1)  
A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelését az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni, és az adatkezelésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az a közvetlen külföldi befektetések tagállami átvilágításához vagy az e rendeletben meghatározott együttműködés eredményességének biztosításához szükséges.
(2)  
Az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó személyes adatok csak annyi ideig őrizhetők meg, amennyi az adatgyűjtés céljainak eléréséhez szükséges.

15. cikk

Értékelés

(1)  
A Bizottság 2023. október 12-ig és utána ötévenként értékeli e rendelet működését és hatékonyságát, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamok részt vesznek ebben a munkában, és szükség esetén további információt nyújtanak a Bizottságnak az említett jelentés elkészítéséhez.
(2)  
Amennyiben a jelentés e rendelet módosítását ajánlja, akkor azt megfelelő jogalkotási javaslat kísérheti.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak a 8. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2019. április 10-től kezdődő hatállyal.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
A 8. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. október 11-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

▼M2




MELLÉKLET

A 8. cikk (3) bekezdésében említett uniós érdekű projektek vagy programok jegyzéke

1.    Európai GNSS-programok (Galileo és EGNOS) ( 2 )

Az Európai Parlament és a Tanács 1285/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

2.    Kopernikusz ( 3 )

Az Európai Parlament és a Tanács 377/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 44. o.).

3.    Az új uniós GOVSATCOM-program előkészítésére irányuló előkészítő intézkedés

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet és különösen annak 58. cikke (2) bekezdésének b) pontja (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

4.    Űrprogram

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 69. o.).

5.    A „Horizont 2020” keretprogram, beleértve az EUMSZ 185. cikke szerinti kutatási és fejlesztési programokat, valamint az EUMSZ 187. cikkének értelmében létrehozott közös vállalkozásokat vagy bármely más struktúrát

Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.), beleértve a rendeletben előirányzott intézkedéseket a kulcsfontosságú alaptechnológiák – például a mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők és a kiberbiztonság – terén.

6.    A „Horizont Európa” keretprogram, beleértve az EUMSZ 185. cikke szerinti kutatási és fejlesztési programokat, valamint az EUMSZ 187. cikkének értelmében létrehozott közös vállalkozásokat vagy bármely más struktúrát

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az (EU) 1290/2013 és az (EU) 1291/2013 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

7.    Az Euratom kutatási és képzési programja (2021–2025)

A Tanács (Euratom) 2021/765 rendelete (2021. május 10.) az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról, valamint az (Euratom) 2018/1563 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 167. I., 2021.5.12., 81. o.).

8.    Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T)

Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

9.    Transzeurópai energiahálózat (TEN-E)

Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

10.    Transzeurópai távközlési hálózat ( 4 )

Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

11.    Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1153 rendelete (2021. július 7.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 249., 2021.7.14., 38. o.).

12.    Digitális Európa program

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

13.    Európai védelmi ipari fejlesztési program

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).

14.    A védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet és különösen annak 58. cikke (2) bekezdésének b) pontja (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

15.    Európai Védelmi Alap

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 149. o.).

16.    Állandó strukturált együttműködés (PESCO)

A Tanács (KKBP) 2018/340 határozata (2018. március 6.) a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról (HL L 65., 2018.3.8., 24. o.).

A Tanács (KKPB) 2018/1797 határozata (2018. november 19.) a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról szóló (KKBP) 2018/340 határozat módosításáról és aktualizálásáról (HL L 294., 2018.11.21., 18. o.).

A Tanács (KKBP) 2019/1909 határozata (2019. november 12.) a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról szóló (KKBP) 2018/340 határozat módosításáról és aktualizálásáról (HL L 293., 2019.11.14., 113. o.).

17.    Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás

A Tanács 2007/198/Euratom határozata (2007. március 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).

18.    EU4Health Programme („Az EU az egészségügyért” program)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/522 rendelete (2021. március 24.) a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az „EU az egészségért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 107., 2021.3.26., 1. o.).



( 1 ) A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).

( 2 ) Az (EU) 1285/2013 rendelet e mellékletben marad az (EU) 2021/696 rendelet 110. cikk (1) bekezdésére tekintettel.

( 3 ) Az (EU) 377/2014 rendelet e mellékletben marad az (EU) 2021/696 rendelet 110. cikk (1) bekezdésére tekintettel.

( 4 ) Az (EU) No 283/2014 rendelet e mellékletben marad az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/1153 rendelet 27. cikkének (2) bekezdésére tekintettel.

Top