This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02018R2067-20210101
Commission Implementing Regulation (EU) 2018/2067 of 19 December 2018 on the verification of data and on the accreditation of verifiers pursuant to Directive 2003/87/EC of the European Parliament and of the Council (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2018/2067/2021-01-01
02018R2067 — HU — 01.01.2021 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2067 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról (HL L 334, 2018.12.31., 94. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2084 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. december 14.) |
L 423 |
23 |
15.12.2020 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2067 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. december 19.)
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet a 2003/87/EK irányelv alapján benyújtott jelentések hitelesítésére, valamint a hitelesítők akkreditálására és felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket állapít meg.
E rendelet ezenkívül a 765/2008/EK rendelet sérelme nélkül rendelkezéseket állapít meg a hitelesítők kölcsönös elismerésére és a nemzeti akkreditáló testületek szakértői értékelésére vonatkozóan, összhangban a 2003/87/EK irányelv 15. cikkével.
2. cikk
Hatály
Ez a rendelet a 2003/87/EK irányelv 14. cikke alapján bejelentett, 2019. január 1. utáni üvegházhatásúgáz-kibocsátás és tonnakilométer-adatok hitelesítésére, valamint az előzetes referenciaértékek naprakésszé tétele szempontjából releváns adatok és a kibocsátási egységek létesítmények számára történő ingyenes kiosztásának az említett irányelv 10a. cikke szerint történő meghatározásához szükséges adatok hitelesítésére vonatkozik.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a 2003/87/EK irányelv 3. cikkében és az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 3. cikkében foglalt fogalommeghatározásokon túlmenően az alábbi fogalommeghatározások érvényesek:
1. |
„észlelési kockázat” : annak kockázata, hogy a hitelesítő nem vesz észre lényeges valótlanságot; |
2. |
„akkreditáció” : egy akkreditáló testület igazolása arról, hogy a hitelesítő megfelel a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 9. pontjának értelmében vett harmonizált szabványokban meghatározott követelményeknek, valamint az üzemeltetők vagy légijármű-üzembentartók jelentéseinek az e rendelet szerinti hitelesítéséhez szükséges, e rendeletben meghatározott követelményeknek; |
3. |
„hitelesítő” : olyan jogi személy, amely e rendeletnek megfelelően hitelesítési tevékenységeket végez, és amelyet valamely nemzeti akkreditáló testület a 765/2008/EK rendeletnek és e rendeletnek megfelelően akkreditált, illetve – az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül – a hitelesítői jelentés kiadásának idején más módon felhatalmazott természetes személy; |
4. |
„hitelesítés” : a hitelesítő által a hitelesítői jelentés kibocsátása érdekében e rendeletnek megfelelően végzett tevékenységek; |
5. |
„valótlanság” : kihagyás, tévesen közölt információ vagy hiba az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésében foglalt adatokban, nem ideértve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint megengedett bizonytalanságot; |
6. |
„lényeges valótlanság” : olyan valótlanság, amely a hitelesítő véleménye szerint önmagában vagy más valótlanságokkal együttesen meghaladja a lényegességi szintet, vagy befolyásolhatja az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének illetékes hatóság általi kezelését; |
6a. |
„tevékenységi szintről szóló éves jelentés” : egy üzemeltető által az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet ( 1 ) 3. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott jelentés; |
7. |
„üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentése” : az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó által a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése értelmében benyújtandó éves kibocsátási jelentés, a légijármű-üzembentartó által az említett irányelv 3e. és 3f. cikke szerint a kibocsátási egységek kiosztására való jelentkezés céljából benyújtott tonnakilométer-jelentés, az üzemeltető által az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott alapadat-jelentés, az üzemeltető által az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott, új belépői adatokat tartalmazó jelentés vagy a tevékenységi szintről szóló éves jelentés; |
8. |
„az akkreditáció hatóköre” : az I. mellékletben említett azon tevékenységek, amelyek akkreditálását kérték, vagy már megadták; |
9. |
„szakértelem” : egy tevékenység végrehajtásához szükséges ismeretek és készségek alkalmazásának képessége; |
10. |
„lényegességi szint” : számszerű küszöbérték vagy határpont, amely fölött a valótlanságokat, önmagukban vagy más valótlansággal összesítve a hitelesítő lényegesnek minősít; |
11. |
„ellenőrzési rendszer” : az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó kockázatértékelése és ellenőrzési tevékenységeinek összessége, ideértve ezek folyamatos irányítását, amelyet egy üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó hoz létre, dokumentál, hajt végre és tart fenn az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 59. cikke vagy – adott esetben – az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke alapján; |
12. |
„ellenőrzési tevékenységek” : bármely, az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó által az eredendő kockázatok csökkentése érdekében végrehajtott tevékenység vagy intézkedés; |
13. |
„eltérés” : az alábbiak egyikét jelenti:
a)
egy üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítése vonatkozásában az üzemeltető olyan cselekedete vagy mulasztása, amely ellentétes az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedéllyel és az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeivel;
b)
egy légijármű-üzembentartó kibocsátási vagy tonnakilométer-jelentésének hitelesítése vonatkozásában a légijármű-üzembentartó olyan cselekedete vagy mulasztása, amely ellentétes az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeivel;
c)
az üzemeltető által az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint benyújtott alapadat-jelentés, az üzemeltető által az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott, új belépői adatokat tartalmazó jelentés vagy a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése vonatkozásában az üzemeltető olyan cselekedete vagy mulasztása, amely ellentétes a nyomonkövetési módszertani terv követelményeivel;
d)
a IV. fejezet szerinti akkreditáció vonatkozásában a hitelesítő olyan cselekedete vagy mulasztása, amely ellentétes e rendelet követelményeivel; |
14. |
„telephely” : egy légijármű-üzembentartó kibocsátási vagy tonnakilométer-jelentésének hitelesítése vonatkozásában olyan helyszínek, ahol meghatározzák és irányítják a nyomonkövetési folyamatot, ideértve azokat a helyszíneket, ahol lényeges adatokat és információkat ellenőriznek és tárolnak; |
15. |
„ellenőrzési környezet” : az a környezet, amelyben a belső ellenőrzési rendszer működik, illetve az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó vezetősége által a belső ellenőrzési rendszer ismeretének biztosítására meghozott általános intézkedések; |
16. |
„eredendő kockázat” : az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésében szereplő valamely paraméter érzékenysége olyan valótlanságokra, amelyek a kapcsolódó ellenőrzési tevékenységek hatásának figyelembevétele előtt önmagukban vagy más valótlanságokkal összesítve lényeges valótlanságok lehetnek; |
17. |
„ellenőrzési kockázat” : az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésében szereplő valamely paraméter érzékenysége olyan valótlanságokra, amelyek önmagukban vagy más valótlanságokkal együttesen lényeges valótlanságok lehetnek, és amelyeket az ellenőrzési rendszer nem tud időben megakadályozni, észlelni vagy korrigálni; |
18. |
„hitelesítési kockázat” : annak kockázata – az eredendő kockázat, az ellenőrzési kockázat és az észlelési kockázat függvényében –, hogy a hitelesítő nem megfelelő hitelesítő szakvéleményt ad olyan esetben, amikor az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentése lényeges valótlanságokat tartalmaz; |
19. |
„elvárható bizonyosság” : nagy fokú, de nem teljes bizonyosság – amely kifejezetten szerepel a hitelesítő szakvéleményben – a tekintetben, hogy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó hitelesítés tárgyát képező jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságot; |
20. |
„analitikai eljárások” : az adatok ingadozásainak és tendenciáinak elemzése, ideértve az olyan összefüggések vizsgálatát, amelyek nincsenek összhangban más lényeges információkkal, vagy eltérnek az előre jelzett mennyiségektől; |
21. |
„belső hitelesítő dokumentáció” : minden olyan belső dokumentáció, amelyet egy hitelesítő összegyűjtött az üzemeltetői vagy légijármű-üzembentartói jelentés hitelesítése céljából végrehajtott tevékenységeket igazoló dokumentumok és indokolások nyilvántartására; |
22. |
„EU ETS vezető hitelesítő” : a hitelesítést végző csoport irányításáért és felügyeletéért felelős EU ETS hitelesítő, aki felelős az üzemeltetők vagy légijármű-üzembentartók jelentésének hitelesítéséért és a hitelesítésre vonatkozó jelentés elkészítéséért; |
23. |
„EU ETS hitelesítő” : az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítéséért felelős, hitelesítést végző csoportnak az EU ETS vezető hitelesítőn kívüli tagja |
24. |
„külső szakértő” : olyan személy, aki egy konkrét területen a III. fejezet szerinti hitelesítési tevékenységek, valamint az V. fejezet szerinti akkreditálási tevékenységek elvégzéséhez szükséges részletes ismeretekkel és szakértelemmel rendelkezik; |
25. |
„bizonyossági szint” : annak mértéke, hogy a hitelesítési kötelezettségvállalás körülményeitől függően a hitelesítő – a hitelesítési kockázat csökkentésére vonatkozó cél figyelembevételével – mekkora bizonyosságot nyújt a hitelesítői jelentéssel kapcsolatban; |
26. |
„minősítő” : a nemzeti akkreditáló testület által arra kijelölt személy, hogy e rendelet értelmében egyénileg vagy az értékelést végző csoport tagjaként értékelést készítsen egy hitelesítőről; |
27. |
„vezető minősítő” : olyan minősítő, aki e rendelet értelmében átfogó felelősséggel rendelkezik a hitelesítők értékelését illetően; |
28. |
„alapadat-jelentés” : egy üzemeltető által az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott jelentés; |
29. |
„új belépői adatokat tartalmazó jelentés” : egy üzemeltető által az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott jelentés; |
30. |
„tevékenységi szintre vonatkozó jelentési időszak” : az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti tevékenységi szintről szóló éves jelentés benyújtását megelőző megfelelő időszak. |
4. cikk
A megfelelőség vélelmezése
Amennyiben egy hitelesítő bizonyítja az olyan vonatkozó, a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 9. pontja szerinti harmonizált szabványokban meghatározott kritériumoknak vagy a kritériumok egy részének való megfelelőségét, amelyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, e rendelet 7. cikkének (1) bekezdését, 7. cikkének (4) bekezdését, 22. cikkét, 27. cikkének (1) bekezdését, 28., 31. és 32. cikkét kivéve feltételezni kell, hogy megfelel az e rendelet II. és III. fejezetében meghatározott követelményeknek, amennyiben a vonatkozó harmonizált szabványok kiterjednek azokra a követelményekre.
5. cikk
Az akkreditáció általános kerete
Amennyiben e rendelet nem állapít meg konkrét rendelkezéseket a nemzeti akkreditáló testületek összetételével vagy az akkreditációhoz kapcsolódó tevékenységekkel és követelményekkel kapcsolatban, a 765/2008/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. FEJEZET
HITELESÍTÉS
6. cikk
A hitelesítés megbízhatósága
A hitelesített kibocsátási jelentésnek, tonnakilométer-jelentésnek, alapadat-jelentésnek, új belépői adatokat tartalmazó jelentéseknek vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésnek megbízhatónak kell lennie a felhasználók számára. Hitelesen kell képviselnie azt, amit jellegéből adódóan képvisel, vagy amit észszerűen várható, hogy képviselni fog.
Az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítésére vonatkozó eljárásnak a minőségbiztosítási és minőségirányítási eljárások alátámasztására szolgáló hatékony és megbízható eszköznek kell lennie, és olyan információkat kell nyújtania, amelyek alapján az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó intézkedhet a kibocsátás, illetve az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok nyomon követésében és bejelentésében elért teljesítmény javítása érdekében.
7. cikk
A hitelesítő általános kötelezettségei
A hitelesítő a hitelesítés során az alábbiakat értékeli:
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentése teljes-e és megfelel-e az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet X. mellékletében, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletében, vagy – adott esetben – az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély és az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeinek megfelelően cselekedett-e, amennyiben ez érinti az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítését, valamint az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeinek megfelelően cselekedett-e, amennyiben ez érinti a légijármű-üzembentartó kibocsátási vagy tonnakilométer-jelentésének hitelesítését;
a valamely üzemeltető által benyújtott alapadat-jelentés, új belépői adatokat tartalmazó jelentés vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése tekintetében az üzemeltető az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési módszertani tervnek az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkében meghatározott követelményei szerint cselekedett-e;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésében szereplő adatok nem tartalmaznak-e lényeges valótlanságokat;
lehet-e tájékoztatást nyújtani az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó adatkezelési tevékenységeiről, ellenőrzési rendszeréről és kapcsolódó eljárásairól annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen nyomon követésük és jelentésük.
A c) ponttól eltérve a hitelesítő értékeli, hogy az üzemeltető nyomonkövetési módszertani terve megfelel-e az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott követelményeknek, amennyiben a nyomonkövetési módszertani terv esetében az alapadat-jelentés benyújtása előtt nem kötelező megszerezni az illetékes hatóság jóváhagyását. Ha a hitelesítő megállapítja, hogy a nyomonkövetési módszertani terv nem felel meg az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendeletnek, akkor az üzemeltető köteles módosítani a nyomonkövetési módszertani tervet oly módon, hogy az megfeleljen az említett rendeletnek.
E bekezdés d) pontjának alkalmazásában a hitelesítő egyértelmű és objektív bizonyítékokat szerez az üzemeltetőtől vagy légijármű-üzembentartótól a jelentésben szereplő összesített kibocsátás, tonnakilométer vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok igazolása érdekében, figyelembe véve minden más, az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésében szereplő információt.
Ha a nyomonkövetési módszertani terv esetében az alapadat-jelentés benyújtása előtt az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének (4) bekezdése értelmében kötelező megszerezni az illetékes hatóság jóváhagyását, és a hatóság nem hagyta jóvá a nyomonkövetési módszertani tervet vagy az említett terv hiányos, vagy ha a jelentési időszakban az említett rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében említett olyan, jelentős változások történtek, amelyeket az illetékes hatóság nem hagyott jóvá, a hitelesítő köteles javasolni az üzemeltetőnek, hogy szerezze be a szükséges jóváhagyást az illetékes hatóságtól.
Miután az illetékes hatóság megadta a jóváhagyást, a hitelesítő értelemszerűen folytatja, megismétli vagy módosítja a hitelesítési tevékenységeket.
Amennyiben a hitelesítői jelentés kibocsátásáig nem kerül sor jóváhagyás megszerzésére, a hitelesítő ezt jelzi hitelesítői jelentésben.
8. cikk
A szerződéskötést megelőző kötelezettségek
A hitelesítőnek, mielőtt elfogadja a hitelesítési kötelezettségvállalást, teljeskörűen meg kell ismernie az üzemeltetőt vagy légijármű-üzembentartót, és meg kell állapítania, hogy el tudja-e végezni a hitelesítést. Ennek érdekében a hitelesítő legalább a következő tevékenységeket végzi el:
e rendelet értelmében értékeli az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítésében rejlő kockázatokat;
a hitelesítés hatókörének meghatározása érdekében áttekinti az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó által benyújtott információkat;
értékeli, hogy a kötelezettségvállalás beletartozik-e akkreditációjának hatókörébe;
értékeli, hogy rendelkezik-e a szükséges szakértelemmel, alkalmazottakkal és erőforrásokkal egy olyan hitelesítést végző csoport összeállításához, amely képes megbirkózni a létesítménnyel vagy a légijármű-üzembentartó tevékenységeivel és flottájával összefüggő bonyolult feladatokkal, valamint képes-e a hitelesítési tevékenységeket határidőn belül végrehajtani;
felméri, hogy tudja-e biztosítani, hogy a rendelkezésére álló, a hitelesítést potenciálisan végző csoport rendelkezzen az adott üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó számára végzendő hitelesítési tevékenységek végrehajtásához szükséges szakértelemmel és tagokkal;
minden kért hitelesítési kötelezettségvállalás esetében meghatározza a hitelesítés megfelelő elvégzéséhez szükséges időbeosztást.
9. cikk
Időbeosztás
A hitelesítési kötelezettségvállalásra vonatkozó, a 8. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett időbeosztás meghatározásakor a hitelesítő figyelembe veszi legalább az alábbiakat:
a létesítmény vagy a légijármű-üzembentartó tevékenységeinek és flottájának összetettsége;
az információ szintje és az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv vagy – adott esetben – a nyomonkövetési módszertani terv összetettsége;
a szükséges lényegességi szint;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó adatkezelési tevékenységeinek és ellenőrzési rendszerének összetettsége és teljessége;
az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos információk és adatok, a tonnakilométer-adatok, illetve az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok tárolásának helye.
A hitelesítő gondoskodik arról, hogy a hitelesítési szerződés a szerződésben meghatározott időtartamon felül további idő elszámolására is lehetőséget nyújtson, amennyiben kiderül, hogy a stratégiai elemzéshez, a kockázatelemzéshez vagy más hitelesítési tevékenységekhez további időre lesz szükség. Azon helyzetek körébe, amelyekben további időre lehet szükség, beletartoznak legalább az alábbiak:
a hitelesítés során, amennyiben az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó adatkezelési tevékenységei, ellenőrzési tevékenységei vagy logisztikája összetettebbnek tűnik, mint azt eredetileg várták;
amennyiben a hitelesítő a hitelesítés során valótlanságokat, eltéréseket, elégtelen adatokat vagy hibás adatsorokat talál.
10. cikk
Az üzemeltetőtől vagy légijármű-üzembentartótól származó információk
Az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó a stratégiai elemzés előtt és a hitelesítés során más időpontokban az alábbiak mindegyikével köteles ellátni a hitelesítőt:
az üzemeltető üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedélye, amennyiben az érinti az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítését;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó nyomonkövetési tervének friss változata, továbbá a nyomonkövetési terv bármilyen egyéb vonatkozó, az illetékes hatóság által jóváhagyott változata, ideértve a jóváhagyást igazoló dokumentumokat;
az üzemeltető nyomonkövetési tervének friss változata, valamint a nyomonkövetési módszerre vonatkozó terv bármilyen egyéb vonatkozó változata, adott esetben ideértve a jóváhagyást igazoló dokumentumokat;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó adatkezelési tevékenységeinek leírása;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó által végzett, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 59. cikke (2) bekezdésének a) pontjában, illetve – adott esetben – az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett kockázatértékelés, valamint a teljes ellenőrzési rendszer áttekintése;
adott esetben az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerűsített bizonytalansági értékelés;
az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben vagy a nyomonkövetési módszertani tervben említett eljárásokkal, többek között az adatkezelési tevékenységekre és az ellenőrzési tevékenységekre vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos információk;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó éves kibocsátási jelentése, tonnakilométer-jelentése, alapadat-jelentése, új belépői adatokat tartalmazó jelentése vagy – adott esetben – tevékenységi szintről szóló éves jelentése;
a korábbi kiosztási szakaszok előző kiosztási időszakaira vonatkozó alapadat-jelentés és a korábbi években az éves tevékenységi szintre vonatkozóan készített jelentések, amelyeket adott esetben a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (21) bekezdésének alkalmazásában benyújtottak az illetékes hatóságnak;
adott esetben az üzemeltetőnek az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 33. cikkében említett, az illetékes hatóság által jóváhagyott mintavételi terve;
amennyiben a nyomonkövetési terv módosult a jelentési időszak alatt, valamennyi módosítás nyilvántartása az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 16. cikkének (3) bekezdésével összhangban;
amennyiben a nyomonkövetési módszertani terv módosult, valamennyi módosítás nyilvántartása az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkével összhangban;
adott esetben az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 69. cikkének (1) és (4) bekezdése szerinti jelentések;
adott esetben információk arról, hogy az üzemeltető hogyan javította ki az eltéréseket, vagy hogyan kezelte azokat a javításokra vonatkozó ajánlásokat, amelyek egy az előző évi tevékenységi szintről szóló éves jelentéssel vagy egy vonatkozó alapadat-jelentéssel kapcsolatos hitelesítői jelentésben szerepeltek;
az előző évi vagy – adott esetben – az előző alapidőszakra vonatkozó hitelesítői jelentés, amennyiben az előző évben vagy – adott esetben – az előző alapidőszakban nem a hitelesítő végezte az adott üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó hitelesítését;
az illetékes hatósággal folytatott minden vonatkozó levelezés, különösen a nyomonkövetési terv vagy nyomonkövetési módszertani terv módosításairól szóló értesítéssel vagy – adott esetben – a jelentésben foglalt adatok javításaival kapcsolatos információk;
a nyomonkövetési és jelentési célokra használt adatbázisokról és adatforrásokról szóló információk, ideértve a Eurocontroltól vagy más releváns szervezettől származó információkat is;
amennyiben a hitelesítés az üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolását végző létesítmény kibocsátási jelentését érinti, az irányelvben előírt nyomonkövetési terv és azok a hivatkozott irányelv 14. cikkében előírt jelentések, amelyek legalább a hitelesítés tárgyát képező kibocsátási jelentés jelentési időszakára vonatkoznak;
adott esetben a létesítmények helyszíni szemléjének elhagyására vonatkozóan az illetékes hatóság által a 31. cikk (1) bekezdése szerint adott jóváhagyás;
az üzemeltető által szolgáltatott bizonyíték, amely alátámasztja, hogy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó megfelel a nyomonkövetési tervben a meghatározási szintekre vonatkozóan megállapított bizonytalansági küszöbértékeknek;
minden más lényeges információ, amely a hitelesítés megtervezéséhez és elvégzéséhez szükséges.
11. cikk
Stratégiai elemzés
A létesítmény vagy a légijármű-üzembentartó által végzett tevékenységek megismerésének céljából a hitelesítő összegyűjti és áttekinti azokat az információkat, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a hitelesítést végző csoport elegendő szakértelemmel rendelkezik-e a hitelesítés elvégzéséhez, annak meghatározásához, hogy a szerződésben feltüntetett időbeosztás helyes-e, valamint annak biztosításához, hogy a hitelesítő el tudja végezni a szükséges kockázatelemzést. Ezen információknak legalább a következőket kell magukban foglalniuk:
a 10. cikk (1) bekezdésében említett információk;
a szükséges lényegességi szint;
a korábbi években a hitelesítés során szerzett információk, amennyiben a hitelesítő ugyanazon üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó hitelesítését végzi.
A (2) bekezdésben említett információk áttekintése során a hitelesítő legalább az alábbiakat értékeli:
az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítése tekintetében a létesítménynek az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 19. cikkében említett kategóriája és az adott létesítményben folytatott tevékenységek;
a légijármű-üzembentartó kibocsátási vagy tonnakilométer-jelentésének hitelesítése tekintetében a légijármű-üzembentartó mérete és jellege, az információk különböző helyszíneken való terjesztése, valamint a járatok száma és típusa;
az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv vagy – adott esetben – a nyomonkövetési módszertani terv, valamint a nyomonkövetési tervben vagy – adott esetben – a nyomonkövetési módszertani tervben meghatározott nyomonkövetési módszer jellemzői;
a kibocsátó források és forrásanyagok jellege, mérete és összetettsége, továbbá a kibocsátást, tonnakilométer-adatokat vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatokat eredményező felszerelések és eljárások, ideértve a nyomonkövetési tervben vagy – adott esetben – nyomonkövetési módszertani tervben leírt mérőműszereket, valamint a számítási tényezők és más elsődleges adatforrások eredetét és alkalmazását;
az adatkezelési tevékenységek, az ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési környezet.
A stratégiai elemzés elvégzésekor a hitelesítő az alábbiakat ellenőrzi:
a számára benyújtott nyomonkövetési terv vagy – adott esetben – nyomonkövetési módszertani terv a legfrissebb változat-e, valamint – amennyiben ez követelmény – az illetékes hatóság jóváhagyta-e;
a jelentési időszakban érintették-e módosítások a nyomonkövetési tervet;
az alapidőszakban vagy – adott esetben – a tevékenységi szintre vonatkozó jelentési időszakban érintették-e módosítások a nyomonkövetési módszertani tervet;
adott esetben azt, hogy a b) pont szerinti módosításokról az illetékes hatóságot értesítették-e az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdése vagy 23. cikke értelmében, vagy hogy e módosításokat az illetékes hatóság jóváhagyta-e az említett végrehajtási rendelet 15. cikke (2) bekezdésével összhangban;
adott esetben azt, hogy a ba) pont szerinti módosításokról értesítették-e az illetékes hatóságot az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (3) bekezdése értelmében, vagy hogy az illetékes hatóság jóváhagyta-e ezeket az említett rendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében.
12. cikk
Kockázatelemzés
A hitelesítő a következő elemeket határozza meg és elemzi a hatékony hitelesítés kidolgozása, megtervezése és végrehajtása érdekében:
eredendő kockázatok;
ellenőrzési tevékenységek;
amennyiben végrehajtották a b) pont szerinti ellenőrzési tevékenységeket, az ellenőrzési tevékenységek hatékonyságát érintő ellenőrzési kockázatok.
Az (1) bekezdésben említett elemek meghatározása és elemzése során a hitelesítő figyelembe veszi legalább a következőket:
a 11. cikk (1) bekezdése szerinti stratégiai elemzés megállapításai;
a 10. cikk (1) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett információk;
a 11. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti lényegességi szint.
13. cikk
Hitelesítési terv
A hitelesítő felvázolja a hitelesítési tervet, amelynek összhangban kell lennie a stratégiai elemzés és a kockázatelemzés során megszerzett információkkal és megállapított kockázatokkal, valamint tartalmaznia kell legalább a következőket:
hitelesítési program, amely leírja a hitelesítési tevékenységek jellegét és körét, valamint a szóban forgó tevékenységek elvégzésének idejét és módját;
vizsgálati terv, amely meghatározza az ellenőrzési tevékenységek vizsgálatának körét és módszereit, valamint az ellenőrzési tevékenységek eljárásait;
mintavételi terv, amely meghatározza az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésében foglalt összesített kibocsátás alapjául szolgáló adatpontokkal, a légijármű-üzembentartó tonnakilométer-jelentésében foglalt összesített tonnakilométer-adatokkal, illetve az üzemeltető alapadat-jelentésében, új belépői adatokat tartalmazó jelentésében vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésében foglalt, az ingyenes kiosztás szempontjából releváns összesített adatokkal kapcsolatos adatgyűjtés körét és módszereit.
Az ellenőrzési tevékenységek vizsgálata során alkalmazott mintaméret és mintavételi tevékenységek meghatározásakor a hitelesítő az alábbiakat veszi figyelembe:
eredendő kockázatok;
ellenőrzési környezet;
lényeges ellenőrzési tevékenységek;
az elvárható bizonyosságot nyújtó hitelesítési vélemény készítésének követelménye.
Az (1) bekezdés c) pontjában említett adatok mintavétele során alkalmazott mintaméret és mintavételi tevékenységek meghatározásakor a hitelesítő az alábbiakat veszi figyelembe:
eredendő kockázatok és ellenőrzési kockázatok;
az analitikai eljárások eredményei;
az elvárható bizonyosságot nyújtó hitelesítési vélemény készítésének követelménye;
lényegességi szint;
egy adatelem teljes adatsorhoz való hozzájárulásának lényegessége.
14. cikk
Hitelesítési tevékenységek
A hitelesítő végrehajtja a hitelesítési tervet, és a kockázatelemzés alapján ellenőrzi az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv vagy adott esetben a nyomonkövetési módszertani terv végrehajtását.
E célból a hitelesítő átfogó vizsgálatot végez, amely legalább analitikai eljárásokból, adathitelesítésből és a nyomonkövetési módszer ellenőrzéséből áll, és ellenőrzi az alábbiakat:
az adatkezelési tevékenységek és az adatkezelés során használt rendszerek, ideértve az informatikai rendszereket;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó ellenőrzési tevékenységeit megfelelően dokumentálják-e, hajtják-e végre, tartják-e fenn, és hogy az ellenőrzési tevékenységek hatékonyan csökkentik-e az eredendő kockázatokat;
a nyomonkövetési tervben vagy adott esetben a nyomonkövetési módszertani tervben felsorolt eljárások hatékonyan csökkentik-e az eredendő kockázatokat és az ellenőrzési kockázatokat, és hogy az eljárásokat végrehajtják-e, megfelelően dokumentálják-e és fenntartják-e.
A második bekezdés a) pontjának alkalmazásában a hitelesítő figyelemmel kíséri az adatkezelést olyan módon, hogy nyomon követi az adatkezelési tevékenységek sorrendjét és kölcsönhatását az elsődleges forrásadatoktól az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének összeállításáig.
15. cikk
Analitikai eljárások
Az (1) bekezdésben említett analitikai eljárások végrehajtása során a hitelesítő értékeli a jelentésekben foglalt adatokat a potenciális kockázati területek meghatározása, valamint a tervezett hitelesítési tevékenységek későbbi hitelesítése és testreszabása érdekében. A hitelesítő legalább:
értékeli az idő múlásával vagy az összehasonlítható adatok között tapasztalható ingadozások és tendenciák hitelességét;
meghatározza a kiugróan eltérő, váratlan és hiányos adatokat.
Az (1) bekezdésben említett analitikai eljárások alkalmazása során a hitelesítő a következő eljárásokat végzi el:
előzetes analitikai eljárásokat végez az összesített adatokon a 14. cikkben említett tevékenységek végrehajtása előtt azért, hogy megértse a jelentésben szereplő adatok jellegét, összetettségét és jelentőségét;
átfogó analitikai eljárásokat végez az összesített adatokon és az ezen adatok alapját képező adatpontokon annak érdekében, hogy meghatározza a potenciális szerkezeti hibákat és a kiugróan eltérő adatokat;
végleges analitikai eljárásokat végez az összesített adatokon annak biztosítása érdekében, hogy az összes, a hitelesítési eljárás során felismert hibát megfelelően kijavítsák.
A benyújtott magyarázatok és további bizonyítékok alapján a hitelesítő értékeli a hitelesítési tervre és az elvégzendő hitelesítési tevékenységekre gyakorolt hatást.
16. cikk
Adathitelesítés
Az (1) bekezdés szerinti adathitelesítés részeként és a jóváhagyott nyomonkövetési terv vagy – adott esetben – a nyomonkövetési módszertani terv figyelembevételével, ideértve a tervben foglalt eljárásokat is, a hitelesítő ellenőrzi:
az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítése esetén a létesítmény határait;
az üzemeltető alapadat-jelentésének, új belépői adatokat tartalmazó jelentésének vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésének hitelesítése vonatkozásában a létesítmény és a létesítmény részeinek határait;
az üzemeltető kibocsátási jelentésének, alapadat-jelentésének, új belépői adatokat tartalmazó jelentésének vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésének hitelesítése vonatkozásában az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben vagy – adott esetben – a nyomonkövetési módszertani tervben leírt forrásanyagok és kibocsátó források teljességét;
a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének és tonnakilométer-jelentésének hitelesítése esetén a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt repülési tevékenységek valamelyikét végző összes olyan járat teljességét, amelyekért a légijármű-üzembentartó a felelős, valamint az összes kibocsátási adat és tonnakilométer-adat teljességét;
a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének és tonnakilométer-jelentésének hitelesítése esetén a jelentésben foglalt adatok és a tömeg- és súlypontszámítási dokumentáció közötti összhangot;
a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése esetén az összesített tüzelőanyag-fogyasztás és a beszerzett vagy a repülési tevékenységet végző légi jármű részére más módon szolgáltatott tüzelőanyagra vonatkozó adatok közötti összhangot;
a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése céljából az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (5) bekezdésében, 19., 20., 21. vagy 22. cikkében felsorolt paraméterek pontosságát, valamint az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet 6. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésben előírt adatokat;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésében foglalt összesített adatok és az elsődleges forrásadatok közötti összhangot;
amennyiben az üzemeltető valamely, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében említett, mérésen alapuló módszert alkalmaz, a hivatkozott végrehajtási rendelet 46. cikkével összhangban az üzemeltető által végzett számítások eredményei alapján mért értékeket;
az adatok megbízhatóságát és pontosságát.
17. cikk
A nyomonkövetési módszer helyes alkalmazásának hitelesítése
►M1 Az üzemeltető alapadat-jelentésének, új belépői adatokat tartalmazó jelentésének vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésének hitelesítése esetén a hitelesítő ellenőrzi, hogy a nyomonkövetési módszertani tervben meghatározott adatok gyűjtésére és nyomon követésére vonatkozó módszert helyesen alkalmazzák-e, beleértve a következőket: ◄
a kibocsátásokkal, bemenő és kimenő anyag- és energiaáramokkal kapcsolatos valamennyi adatot az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében említett rendszerhatároknak megfelelően rendelték-e a létesítményrészekhez;
az adatok teljesek-e, illetve felmerül-e adathiány vagy történt-e kétszeres beszámítás;
a termék-referenciaértékekhez kapcsolódó tevékenységi szintek az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében felsorolt termékmeghatározások helyes alkalmazásán alapulnak-e;
a hő-referenciaérték szerinti létesítményrészekre, a távfűtés létesítményrészre, a tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészekre és a technológiai kibocsátások szerinti létesítményrészekre vonatkozó tevékenységi szintek megállapítása az előállított termékeknek megfelelően és a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban történt-e;
adott esetben az energiafogyasztást megfelelően rendelték-e az egyes létesítményrészekhez;
az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (5) bekezdésében, 19., 20., 21. vagy 22. cikkében felsorolt paraméterek értéke az említett rendelet helyes alkalmazásán alapul-e;
a tevékenységi szintről szóló éves jelentés és az új belépői adatokat tartalmazó jelentés hitelesítése esetén az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett üzemszerű működés megkezdésének időpontját;
a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése esetén, hogy az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletének 2.3–2.7. pontjában felsorolt, a létesítménynek megfelelő paramétereket helyesen, a monitoring módszertani tervnek megfelelően követték-e nyomon és jelentették-e.
Amennyiben a két létesítményben mért értékek közötti különbségek nem magyarázhatók a mérőrendszerek bizonytalanságával, a hitelesítő ellenőrzi, hogy végeztek-e módosításokat a mért értékek közötti különbségek kiigazítására, ezek a módosítások mérsékeltek voltak-e, és az illetékes hatóság jóváhagyta-e ezeket a módosításokat.
▼M1 —————
18. cikk
Az adathiány esetén alkalmazott módszerek hitelesítése
Ha az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó megszerezte az illetékes hatóság jóváhagyását ahhoz, hogy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 66. cikkének első albekezdésében említett módszerektől eltérő módszereket használhasson, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a jóváhagyott megközelítést megfelelően alkalmazták és dokumentálták-e.
Amennyiben az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó nem tud időben ilyen jóváhagyást szerezni, a hitelesítő ellenőrzi, hogy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó által a hiányzó adatok pótlására használt megközelítés biztosítja-e, hogy a kibocsátás mértékét nem becsülik alá, és hogy ez a megközelítés nem vezet-e lényeges valótlanságokhoz.
Amennyiben a nyomonkövetési módszertani terv nem állapít meg az adathiány kezelésére alkalmazandó módszert, a hitelesítő ellenőrzi, hogy az üzemeltető által a hiányzó adatok pótlására alkalmazott megközelítés észszerű bizonyítékokon alapul-e, és gondoskodik arról, hogy az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. melléklete vagy az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelete 3. cikkének (2) bekezdése által előírt adatok esetében ne forduljon elő alulbecslés vagy túlbecslés.
19. cikk
A bizonytalanság meghatározása
Amennyiben az üzemeltető az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 22. cikkében említett, nem meghatározási szinteken alapuló nyomonkövetési módszert alkalmaz, a hitelesítő az alábbiakat ellenőrzi:
az üzemeltető úgy végezte-e el a bizonytalanság meghatározását és számszerűsítését, hogy igazolja az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 22. cikkének c) pontjában az üvegházhatású gázok éves kibocsátására vonatkozóan előírt bizonytalansági küszöbérték betartását;
a bizonytalanság megállapításához és számszerűsítéséhez használt információk hitelesek-e;
a bizonytalanság megállapításához és számszerűsítéséhez használt átfogó megközelítés összhangban van-e az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 22. cikkének b) pontjával;
rendelkezésre áll-e adat arról, hogy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 22. cikkének a) pontjában említett nyomonkövetési módszer alkalmazásának feltételeit betartották.
20. cikk
Mintavétel
21. cikk
Helyszíni szemlék
22. cikk
A valótlanságok, eltérések és meg nem felelések kezelése
Az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó minden közölt valótlanságot és eltérést korrigál.
Amennyiben az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek vagy az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelésre derül fény, az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot és adott esetben orvosolja a meg nem felelést.
A hitelesítő megállapítja, hogy a kijavítatlan valótlanságoknak – egyesével vagy más valótlanságokkal összesítve – van-e lényeges hatása a bejelentett összes kibocsátásra, tonnakilométer-adatra vagy az ingyenes kiosztásra vonatkozó adatokra. A valótlanságok lényegességének megállapítása során a hitelesítő figyelembe veszi a valótlanság mértékét és jellegét, valamint előfordulásának pontos körülményeit.
A hitelesítő értékeli, hogy a kijavítatlan eltéréseknek – egyesével vagy más eltérésekkel együtt – van-e hatása a bejelentett adatokra, és hogy ez lényeges valótlansághoz vezet-e.
Ha az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó nem korrigálja az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek vagy az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek való meg nem feleléseket az (1) bekezdésnek megfelelően mielőtt a hitelesítő kibocsátja a hitelesítői jelentést, a hitelesítő értékeli, hogy a nem orvosolt meg nem felelés hatással van-e a bejelentett adatokra, és hogy ez nem vezet-e lényeges valótlansághoz.
A valótlanságok mértéke és jellege, valamint előfordulásuk pontos körülményei alapján a hitelesítő lényegesnek minősítheti a valótlanságokat, még akkor is, ha ezek a valótlanságok – egyesével vagy más valótlanságokkal összesítve – nem érik el a 23. cikkben meghatározott lényegességi szintet.
23. cikk
Lényegességi szint
A kibocsátási jelentések ellenőrzése céljából a lényegességi szint a bejelentett összes kibocsátás 5 %-a a hitelesítés tárgyát képező jelentési időszakban, az alábbiak bármelyike vonatkozásában:
az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti A. kategóriájú létesítmények és az említett végrehajtási rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti B. kategóriájú létesítmények;
az 500 vagy kevesebb kilotonna fosszilis CO2/év kibocsátású légijármű-üzembentartók.
A kibocsátási jelentések ellenőrzése céljából a lényegességi szint a bejelentett összes kibocsátás 2 %-a a hitelesítés tárgyát képező jelentési időszakban, az alábbiak bármelyike vonatkozásában:
az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett C. kategóriájú létesítmények;
a több mint 500 kilotonna fosszilis CO2/év kibocsátású légijármű-üzembentartók.
►M1 Az alapadat-jelentés, az új belépői adatokat tartalmazó jelentés vagy a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése vonatkozásában a lényegességi szint az alábbiak teljes bejelentett értékének 5 %-a: ◄
a létesítmény teljes kibocsátása, amennyiben az adatok a kibocsátásra vonatkoznak;
az importált és az előállított mérhető hő nettó mennyiségének összege, adott esetben, amennyiben az adatok a mérhető hővel kapcsolatos adatokra vonatkoznak;
az importált és a létesítményben előállított hulladékgázok mennyiségének összege, adott esetben;
az egyes releváns termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek tevékenységi szintje.
24. cikk
A hitelesítés eredményeire vonatkozó következtetés levonása
A hitelesítés elvégzése és a hitelesítés során szerzett információk figyelembevétele során a hitelesítő:
ellenőrzi az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó által benyújtott végső adatokat, ideértve a hitelesítés során szerzett információk alapján módosított adatokat is;
áttekinti az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó által a végső adatok és a korábban benyújtott adatok közötti különbségekre adott magyarázatokat;
áttekinti az értékelés eredményét, hogy megállapítsa, az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervet vagy adott esetben a nyomonkövetési módszertani tervet – ideértve a tervben leírt eljárásokat is – helyesen hajtották-e végre;
értékeli, hogy a hitelesítési kockázat elfogadhatóan alacsony szintű-e az elvárható bizonyossági szint eléréséhez;
biztosítja, hogy elegendő bizonyíték gyűljön össze ahhoz, hogy olyan hitelesítési véleményt adhasson, amely elvárható bizonyosságot nyújt arra vonatkozóan, hogy a jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat;
biztosítja, hogy a hitelesítési eljárás teljes dokumentációja a belső hitelesítő dokumentáció részét képezze, és hogy a hitelesítői jelentésben végleges ítéletet lehessen hozni.
25. cikk
Független felülvizsgálat
A független bíráló úgy végzi el a felülvizsgálatot, hogy azzal biztosítja, hogy a hitelesítési eljárást e rendelettel összhangban hajtsák végre, hogy a 41. cikkben említett hitelesítési tevékenységek eljárásait helyesen, továbbá megfelelő szakmai gondossággal és megítéléssel végezzék el.
A független bíráló azt is értékeli, hogy elegendő bizonyítékot gyűjtöttek-e össze ahhoz, hogy a hitelesítő elvárható bizonyossággal bocsáthassa ki hitelesítői jelentését.
26. cikk
Belső hitelesítő dokumentáció
A hitelesítő előkészíti és összeállítja a belső hitelesítő dokumentációt, amely legalább a következőket tartalmazza:
az elvégzett hitelesítési tevékenységek eredményei;
a stratégiai elemzés, a kockázatelemzés és a hitelesítési terv;
elegendő információ a hitelesítő szakvélemény alátámasztásához, ideértve az arra vonatkozó vélemények igazolását, hogy a megállapított valótlanságok lényeges hatással vannak-e vagy sem a bejelentett kibocsátásra, tonnakilométer-adatokra vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatokra.
A hitelesítői jelentés 25. cikk (5) bekezdésének megfelelő jóváhagyása után a hitelesítő a belső hitelesítő dokumentációba foglalja a független felülvizsgálat eredményeit.
27. cikk
Hitelesítői jelentés
►M1 A hitelesítő a hitelesítés során gyűjtött információk alapján hitelesítői jelentést bocsát ki az üzemeltetőnek vagy légijármű-üzembentartónak minden, hitelesítés tárgyát képező kibocsátási jelentésről, tonnakilométer-jelentésről, alapadat-jelentésről, új belépői adatokat tartalmazó jelentésről vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésről. ◄
a jelentés kielégítőnek tekinthető;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentése olyan lényeges valótlanságokat tartalmaz, amelyeket nem korrigáltak a hitelesítői jelentés kiadásáig;
a hitelesítés hatóköre a 28. cikk értelmében túl szűk, és a hitelesítő nem tudott elegendő bizonyítékot gyűjteni ahhoz, hogy elvárható bizonyossággal bocsásson ki hitelesítő szakvéleményt arról, hogy a jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat;
az eltérések miatt – azokat egyesével vagy más eltérésekkel együtt véve figyelembe – nem elég egyértelmű a helyzet, és a hitelesítő nem tudja elvárható bizonyossággal kijelenteni, hogy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat;
amennyiben a nyomonkövetési módszertani terv esetében nem kötelező megszerezni az illetékes hatóság jóváhagyását, az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet be nem tartása miatt nem elég egyértelmű a helyzet, és a hitelesítő nem tudja elvárható bizonyossággal kijelenteni, hogy az alapadat-jelentés vagy az új belépői adatokat tartalmazó jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.
Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése kizárólag akkor tekinthető kielégítőnek, ha az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.
A hitelesítői jelentésnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a hitelesítés tárgyát képező üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó neve;
a hitelesítés célkitűzései;
a hitelesítés hatóköre;
hivatkozás az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó hitelesített jelentésére;
azok a kritériumok, amelyeket az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítésére használtak, adott esetben ideértve az engedélyt, továbbá az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv vagy adott esetben a nyomonkövetési módszertani terv változatai, valamint az egyes tervek érvényességi időszakai;
a 2021-től 2025-ig tartó időszakra vonatkozó, a kiosztáshoz szükséges alapjelentés hitelesítése vonatkozásában és amennyiben az illetékes hatóság nem írta elő a nyomonkövetési módszer jóváhagyását, annak megerősítése, hogy a hitelesítő ellenőrizte a nyomonkövetési módszertani tervet, és hogy ez a terv összhangban van-e az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelettel;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése esetén az összesített kibocsátás vagy tonnakilométer a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében említett tevékenységek szerint és létesítményenként vagy légijármű-üzembentartónként;
az alapadat-jelentés vagy az új belépői adatokat tartalmazó jelentés hitelesítése esetén az egyes létesítményrészek éves tevékenységi szintje és az adott létesítményrésznek tulajdonított kibocsátás tekintetében az alapidőszak minden egyes évére vonatkozóan összesített éves ellenőrzött adatok;
a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése esetén az egyes létesítményrészek éves tevékenységi szintje tekintetében a tevékenységi szintre vonatkozó jelentési időszak minden egyes évére vonatkozóan összesített éves ellenőrzött adatok;
a hitelesítés tárgyát képező jelentési időszak, alapidőszak vagy tevékenységi szintre vonatkozó jelentési időszak;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó, az illetékes hatóság és a hitelesítő kötelezettségei;
a hitelesítő szakvélemény;
minden olyan megállapított valótlanság vagy eltérés leírása, amelyet nem korrigáltak a hitelesítői jelentés kibocsátása előtt;
azok a dátumok, amikor a helyszíni szemléket végezték, és a helyszíni szemléket végzők neve;
információ arról, hogy elhagytak-e helyszíni szemléket, valamint e helyszíni szemlék elhagyásának okai;
minden, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelettől, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelettől vagy az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelettől való olyan eltérés, amely a hitelesítés során derült ki;
amennyiben az illetékes hatóság jóváhagyását nem lehet időben megszerezni a hiányzó adatoknak a 18. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdése szerinti pótlásához alkalmazott módszer esetében, annak megerősítése, hogy az alkalmazott módszer konzervatív-e, és hogy nem vezet-e lényeges valótlanságokhoz;
egy nyilatkozat, ha az adathiánynak az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke szerinti megszüntetésére alkalmazott módszer lényeges valótlanságokat eredményez;
▼M1 —————
amennyiben a hitelesítő az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (5) bekezdésében, 19., 20., 21. vagy 22. cikkében felsorolt paraméterekben bekövetkezett lényeges változásokat, illetve az energiahatékonyságban a 2019/1842 végrehajtási rendelet 6. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerinti változásokat állapít meg, e változások leírása és a kapcsolódó megjegyzések;
adott esetben annak megerősítése, hogy az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett üzemszerű működés megkezdésének időpontját ellenőrizték;
adott esetben a javításra vonatkozó javaslatok;
az EU ETS vezető hitelesítőjének, a független bírálónak és adott esetben az EU ETS hitelesítőjének és külső szakértőjének a neve, akik az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítésében részt vettek;
a dátum és a hitelesítő által feljogosított személy aláírása, ideértve a nevét is.
►M1 A hitelesítő a hitelesítői jelentésben ismerteti a valótlanságokat, eltéréseket, valamint az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek vagy az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek való meg nem feleléseket annak érdekében, hogy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó, valamint az illetékes hatóság tájékoztatást kapjon az alábbiakról: ◄
a valótlanság, az eltérés, illetve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek vagy az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelés mértéke és jellege;
miért van vagy miért nincs a valótlanságnak lényeges hatása;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének mely elemére vonatkozik a valótlanság, vagy a nyomonkövetési terv vagy a nyomonkövetési módszertani terv mely elemére vonatkozik az eltérés;
a meg nem felelés az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet vagy az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet mely cikkét érinti.
28. cikk
A hatókör korlátozása
A hitelesítő az alábbi helyzetek bármelyikében dönthet úgy, hogy a 27. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hitelesítési hatókör túlságosan korlátozott:
hiányosak az adatok, és ez megakadályozza a hitelesítőt abban, hogy megszerezze a szükséges bizonyítékokat a hitelesítési kockázat olyan mértékű csökkentéséhez, hogy elvárható szintű bizonyosságot érjen el;
a nyomonkövetési tervet nem hagyta jóvá az illetékes hatóság;
a nyomonkövetési terv vagy – adott esetben – a nyomonkövetési módszerre vonatkozó terv nem biztosít elegendő hatókört vagy nem eléggé érthető a hitelesítés befejezéséhez;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó nem biztosított elegendő információt ahhoz, hogy a hitelesítő elvégezze a hitelesítést.
amennyiben az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet vagy a tagállam előírásai szerint a nyomonkövetési módszertani terv esetében az alapadat-jelentés benyújtása előtt kötelező megszerezni az illetékes hatóság jóváhagyását, és a szóban forgó tervet az ellenőrzés megkezdése előtt az illetékes hatóság nem hagyta jóvá.
29. cikk
Kiemelkedő, nem lényegi eltérések kezelése
Ha az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó nem javította ki ezeket az eltéréseket az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 69. cikke (4) bekezdésének megfelelően, a hitelesítő mérlegeli, hogy ez a mulasztás növeli vagy növelheti-e a valótlanságok kockázatát.
A hitelesítő a hitelesítői jelentésben jelzi, hogy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó korrigálta-e ezeket az eltéréseket.
Ha az üzemeltető nem javította ki ezeket az eltéréseket, a hitelesítő mérlegeli, hogy ez a mulasztás növeli vagy növelheti-e a valótlanságok kockázatát.
A hitelesítő a hitelesítői jelentésben jelzi, hogy az üzemeltető korrigálta-e ezeket az eltéréseket.
30. cikk
A nyomonkövetési és a jelentési eljárás javítása
Amennyiben a hitelesítő meghatározza az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó e bekezdés a)–e) pontjához kapcsolódó teljesítményének javításra javasolt területeit, javaslatokat fogalmaz meg a hitelesítői jelentésben az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó teljesítményének javítására e pontok tekintetében:
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó kockázatértékelése;
az adatkezelési tevékenységek és ellenőrzési tevékenységek fejlesztése, dokumentálása, végrehajtása és fenntartása, valamint az ellenőrzési rendszer értékelése;
az adatkezelési tevékenységek és ellenőrzési tevékenységek eljárásai, valamint más olyan eljárások fejlesztése, dokumentálása, végrehajtása és fenntartása, amelyeket az üzemeltetőnek vagy légijármű-üzembentartónak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet vagy az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében kell kidolgoznia;
a kibocsátás vagy tonnakilométerek nyomon követése és jelentése, ideértve a legmagasabb meghatározási szintek elérését, a kockázatok csökkentését, valamint a nyomon követés és jelentés hatékonyságának fokozását;
az adatok nyomon követése és jelentése az alapadat-jelentések, új belépői adatokat tartalmazó jelentések vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentések elkészítéséhez.
Amennyiben az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó nem hajtotta végre ezeket a javaslatokat, vagy nem megfelelően hajtotta végre azokat, a hitelesítő értékeli, hogy ez miként befolyásolja a valótlanságok és eltérések kockázatát.
31. cikk
A létesítmények egyszerűsített hitelesítése
Az üzemeltető kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, amelyben azt kéri az illetékes hatóságtól, hogy hagyja jóvá a hitelesítőnek a helyszíni szemle elhagyására vonatkozó döntését.
Az illetékes hatóság az érintett üzemeltető kérelmére határoz arról, hogy jóváhagyja-e a hitelesítőnek a helyszíni szemle elhagyására vonatkozó döntését, figyelembe véve az alábbi elemek mindegyikét:
a hitelesítő által a kockázatelemzés eredményével kapcsolatban benyújtott információk;
az arra vonatkozó információk, hogy a lényeges adatok távolról is hozzáférhetők;
az arra vonatkozó bizonyíték, hogy a (3) bekezdésben meghatározott követelmények nem vonatkoznak a létesítményre;
bizonyíték arra, hogy a helyszíni szemlék elhagyásával kapcsolatban állított feltételek teljesülnek.
A hitelesítő az alábbi helyzetekben minden esetben helyszíni szemlét végez:
amennyiben a hitelesítő első alkalommal hitelesíti az üzemeltető kibocsátási jelentését vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentését;
az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítése esetén, amennyiben a hitelesítő nem végzett helyszíni szemlét a jelenlegi jelentési időszakot közvetlenül megelőző két jelentési időszakban;
az üzemeltető tevékenységi szintről szóló éves jelentésének hitelesítése esetén, amennyiben a hitelesítő a tevékenységi szintről szóló éves jelentés vagy az alapadat-jelentés hitelesítése során nem végzett helyszíni szemlét a tevékenységi szintre vonatkozó jelenlegi jelentési időszakot közvetlenül megelőző, a tevékenységi szintre vonatkozó két jelentési időszakban;
amennyiben a nyomonkövetési terv jelentősen módosult a jelentési időszak alatt, beleértve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerinti módosításokat is;
ha a tevékenységi szintre vonatkozó jelentési időszak alatt olyan jelentős változások történtek a létesítményben vagy a létesítményrészekben, amelyek a nyomonkövetési módszertani terv jelentős módosításait teszik szükségessé, ideértve az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében említett változtatásokat is;
ha az üzemeltető alapadat-jelentése vagy új belépői adatokat tartalmazó jelentése már hitelesítés tárgyát képezte.
32. cikk
A helyszíni szemlék elhagyásának feltételei
A helyszíni szemléknek a 31. cikk (1) bekezdése szerinti elhagyására az alábbi feltételekkel kerülhet sor:
►M1 az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítése az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti A. kategóriájú létesítményt vagy az említett végrehajtási rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti B. kategóriájú létesítményt érint, ahol: ◄
a létesítmény csak egy, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti forrásanyaggal rendelkezik, nevezetesen földgázzal, vagy egy vagy több olyan csekély jelentőségű forrásanyaggal rendelkezik, amelyek összesítve nem haladják meg a csekély jelentőségű forrásanyagokra vonatkozóan az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 19. cikkében megállapított küszöbértéket;
a földgázt olyan átadási mérés segítségével ellenőrzik, amely az átadási mérők ellenőrzésére irányadó megfelelő jogi szabályozás hatálya alá tartozik, és amely megfelel az alkalmazandó meghatározási szinthez kapcsolódó szükséges bizonytalansági szinteknek;
csak a földgázra vonatkozó számítási tényezők alapértelmezett értékei alkalmazhatók;
►M1 az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítése az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti A. kategóriájú létesítményt vagy az említett végrehajtási rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti B. kategóriájú létesítményt érint, ahol: ◄
a létesítmény csak egy forrásanyaggal rendelkezik, nevezetesen technológiai kibocsátás nélküli tüzelőanyaggal, amely vagy a létesítményben ideiglenes tárolás nélkül közvetlenül elégetett szilárd tüzelőanyag, vagy folyékony, illetve gáz halmazállapotú tüzelőanyag, amelynél előfordulhat ideiglenes tárolás;
a forrásanyaghoz kapcsolódó tevékenységre vonatkozó adatok nyomon követése az alábbi módszerek valamelyikének alkalmazásával történik:
olyan átadási mérési módszer, amely az átadási mérők ellenőrzésére irányadó megfelelő jogi szabályozás hatálya alá tartozik, és megfelel az alkalmazandó meghatározási szinthez kapcsolódó szükséges bizonytalansági szinteknek;
kizárólag a számlaadatokon alapuló módszer, amely adott esetben figyelembe veszi a készletváltozásokat;
csak a számítási tényezők alapértelmezett értékei alkalmazhatók;
az illetékes hatóság az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 13. cikkével összhangban engedélyezte a létesítmény részére egyszerűsített nyomonkövetési terv használatát;
az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítése az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 47. cikkének (2) bekezdése szerinti kis kibocsátású létesítményt érint, valamint alkalmazandó a 2. pont a)–c) alpontja;
az üzemeltető tevékenységi szintről szóló éves jelentésének hitelesítése az 1., 2. vagy 3. pont szerinti létesítményt érint, ahol:
az adott létesítménynek nincs más létesítményrésze, mint az a létesítményrész, amelyre az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének 2. bekezdése szerinti termék-referenciaérték alkalmazandó; valamint
a termék-referenciaérték szempontjából releváns tevékenységi adatokat pénzügyi elszámolás céljából egy audit részeként értékelték, és az üzemeltető erről bizonyítékot szolgáltat;
az üzemeltető tevékenységi szintről szóló éves jelentésének hitelesítése az 1., 2. vagy 3. pont szerinti létesítményt érint, ahol:
a létesítmény legfeljebb kettő létesítményrésszel rendelkezik;
a második létesítményrész legfeljebb 5 %-kal járul hozzá a létesítmény teljes végleges kibocsátásiegység-kiosztásához; valamint
adott esetben a hitelesítőnek elegendő adat áll rendelkezésre a létesítményrészek felosztásának értékeléséhez;
az üzemeltető tevékenységi szintről szóló éves jelentésének hitelesítése az 1., 2. vagy 3. pont szerinti létesítményt érint, ahol:
a létesítmény kizárólag hő-referenciaérték szerinti vagy távfűtés-létesítményrészekkel rendelkezik; valamint
adott esetben a hitelesítőnek elegendő adat áll rendelkezésre a létesítményrészek felosztásának értékeléséhez;
►M1 az üzemeltető kibocsátási jelentésének vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésének hitelesítése egy személyzet nélküli telephelyen található létesítményt érint, ahol: ◄
a személyzet nélküli telephelyről származó adatokat közvetlenül egy másik helyszínre küldik, ahol az összes adat feldolgozása, kezelése és tárolása történik;
ugyanaz a személy felelős a telephelyre vonatkozó valamennyi adat kezeléséért és rögzítéséért;
az üzemeltető vagy egy laboratórium az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 60. cikkének vagy az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének megfelelően már ellenőrizte a mérőműszereket a telephelyen, és az üzemeltető által készített, aláírt dokumentum vagy időbélyegzővel ellátott fényképes bizonyíték igazolja, hogy az ellenőrzés óta a létesítményben nem történt a mérést vagy az üzemeltetést érintő változás.
►M1 az üzemeltető kibocsátási jelentésének vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésének hitelesítése egy távoli vagy megközelíthetetlen helyen lévő létesítményt, különösen tengeri létesítményt érint, ahol: ◄
az adott telephelyről gyűjtött adatok esetében nagy fokú központosítás jellemző: az adatokat közvetlenül egy másik helyszínre továbbítják, ahol az összes adat feldolgozása, kezelése és tárolása jó minőségbiztosítás mellett történik;
az üzemeltető vagy egy laboratórium az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 60. cikkének vagy az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének megfelelően már ellenőrizte a mérőműszereket a telephelyen, és az üzemeltető által készített, aláírt dokumentum vagy időbélyegzővel ellátott fényképes bizonyíték igazolja, hogy az ellenőrzés óta a létesítményben nem történt a mérést vagy az üzemeltetést érintő változás.
A 2. pont akkor is alkalmazható, ha az említett pont a) alpontjában említett forrásanyagokon kívül a létesítmény használ egy vagy több olyan, csekély jelentőségű forrásanyagot is, amelyek összesítve nem haladják meg a csekély jelentőségű forrásanyagokra vonatkozóan az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 19. cikkében meghatározott küszöbértéket.
A 3a. bekezdés b) pontja akkor alkalmazandó, ha a létesítmény a 3b. bekezdés b) pontjában említett teljes végleges kibocsátásiegység-kiosztásához legalább 95 %-kal hozzájáruló létesítményrész olyan létesítményrész, amelyre az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének 2. bekezdése szerinti termék-referenciaérték alkalmazandó.
33. cikk
A légijármű-üzembentartók egyszerűsített hitelesítése
34. cikk
Egyszerűsített hitelesítési tervek
Amennyiben a hitelesítő egyszerűsített hitelesítési tervet használ, a hitelesítő a belső hitelesítési dokumentációban nyilvántartja e tervek használatának indokait, köztük az arra vonatkozó bizonyítékokat is, hogy teljesültek az egyszerűsített hitelesítési tervek használatának feltételei.
34a. cikk
Virtuális helyszíni szemlék
A hitelesítő intézkedéseket tesz a hitelesítési kockázat elfogadható szintre csökkentése érdekében, hogy elvárható bizonyosság legyen elérhető azzal kapcsolatban, hogy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat. Haladéktalanul el kell végezni a létesítmény üzemeltetője vagy a légijármű-üzembentartója telephelyének fizikai szemléjét.
A hitelesítő a virtuális helyszíni szemlére vonatkozó döntést a kockázatelemzés eredménye alapján hozza meg, miután megállapította, hogy teljesülnek a virtuális helyszíni szemle feltételei. A hitelesítő erről késedelem nélkül értesíti az üzemeltetőt vagy légijármű-üzembentartót.
Az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, amelyben azt kéri az illetékes hatóságtól, hogy hagyja jóvá a hitelesítőnek a virtuális helyszíni szemle végzésére vonatkozó döntését. A kérelemnek a következő elemeket kell tartalmaznia:
annak bizonyítéka, hogy az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó irányításán kívül eső komoly, rendkívüli és előre nem látható körülmények miatt nem lehetséges a fizikai helyszíni szemle elvégzése;
információ a virtuális helyszíni szemle elvégzésének módjáról;
információ a hitelesítő által végzett kockázatelemzés eredményével kapcsolatban;
bizonyíték a hitelesítő által a hitelesítési kockázat elfogadható szintre csökkentése érdekében tett intézkedésekről, hogy elvárható bizonyosság legyen elérhető azzal kapcsolatban, hogy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.
A (3) bekezdéstől eltérve, ha nagyszámú létesítményt vagy légijármű-üzembentartót érintenek az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó irányításán kívül eső komoly, rendkívüli és előre nem látható körülmények, és jogszabályban rögzített nemzeti egészségügyi okokból azonnali intézkedésre van szükség, az illetékes hatóság felhatalmazhatja a hitelesítőket virtuális helyszíni szemlék elvégzésére a (3) bekezdésben említett egyedi jóváhagyás nélkül, feltéve, hogy:
az illetékes hatóság megállapította, hogy az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó irányításán kívül eső komoly, rendkívüli és előre nem látható körülmények fennállnak, és jogszabályban rögzített nemzeti egészségügyi okokból azonnali intézkedésre van szükség;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó tájékoztatja az illetékes hatóságot a hitelesítőnek a virtuális helyszíni szemle végzésére vonatkozó döntéséről, beleértve a (2) bekezdésben meghatározott elemeket.
Az illetékes hatóság az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének értékelése során felülvizsgálja az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó által a b) ponttal összhangban nyújtott információkat, és tájékoztatja a nemzeti akkreditáló testületet az értékelés eredményéről.
III. FEJEZET
A HITELESÍTŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
35. cikk
Az akkreditáció ágazati hatálya
A hitelesítő csak olyan üzemeltetőnek vagy légijármű-üzembentartónak állít ki hitelesítői jelentést, amely az I. melléklet szerinti azon tevékenységi körbe tartozó tevékenységet végez, amelyre a hitelesítő a 765/2008/EK rendelet és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően megkapta az akkreditációt.
36. cikk
Folyamatos alkalmassági eljárás
Az (1) bekezdésben említett alkalmassági eljárás részeként a hitelesítő legalább a következőket határozza meg, dokumentálja, hajtja végre és tartja fenn:
a hitelesítési tevékenységet folytató személyzetre vonatkozó, szakértelemmel kapcsolatos általános kritériumok;
a hitelesítési tevékenységet folytató hitelesítő által végzett egyes funkciókra vonatkozó speciális szakértelemmel kapcsolatos kritériumok, különösen az EU ETS hitelesítőre, az EU ETS vezető hitelesítőre, a független bírálóra és a külső szakértőre vonatkozóan;
egy olyan módszer, amely folyamatosan biztosítja a hitelesítési tevékenységeket folytató teljes személyzet szakértelmét és teljesítményének rendszeres értékelését;
eljárás a hitelesítési tevékenységeket folytató személyzet folyamatos képzésének biztosítására;
eljárás annak megállapítására, hogy a hitelesítési kötelezettségvállalás a hitelesítő akkreditációjának hatókörébe tartozik-e, és hogy a hitelesítő rendelkezik-e a megfelelő szakértelemmel, személyzettel és erőforrásokkal a hitelesítést végző csoport összeállításához és a hitelesítési tevékenységek határidőn belül történő elvégzéséhez.
Az első albekezdés b) pontjában említett, szakértelemmel kapcsolatos kritériumok az akkreditáció minden olyan hatóköre esetében egyediek, amelyben ezek a személyek hitelesítési tevékenységeket folytatnak.
A személyzet szakértelmének az első albekezdés c) pontja alapján történő értékelése során a hitelesítő az a) és a b) pontban említett, szakértelemre vonatkozó kritériumok alapján értékeli a szakértelmet.
Az első albekezdés e) pontjában említett eljárás részét képezi továbbá egy annak értékelésére szolgáló eljárás, hogy a hitelesítést végző csoport rendelkezik-e az adott üzemeltetőhöz vagy légijármű-üzembentartóhoz kapcsolódó hitelesítési tevékenységek elvégzéséhez szükséges szakértelemmel és személyzettel.
A hitelesítő a 37. cikk (4) bekezdésében és a 38., a 39. és a 40. cikkben meghatározott kritériumokkal összhangban lévő, szakértelemmel kapcsolatos, általános és konkrét kritériumokat alakít ki.
A hitelesítő rendszeresen áttekinti az (1) bekezdés szerinti alkalmassági eljárást az alábbiak biztosítása érdekében:
a (2) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett, szakértelemmel kapcsolatos kritériumok az e rendeletben meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelően kerüljenek kialakításra;
kezeljék a (2) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontja szerinti, szakértelemmel kapcsolatos általános és konkrét kritériumok meghatározásával kapcsolatban felmerülő problémákat;
az alkalmassági eljárás minden követelményét megfelelően naprakésszé tegyék és fenntartsák.
A szakértő értékelő nyomon követi e hitelesítők tevékenységét az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítése során a létesítményben vagy a légijármű-üzembentartó telephelyén annak érdekében, hogy megállapítsa, megfelelnek-e a szakértelemmel kapcsolatos kritériumoknak.
37. cikk
Hitelesítést végző csoportok
A csoport minden tagjának:
pontosan kell ismernie saját egyéni szerepét a hitelesítési eljárásban;
hatékonyan kell tudnia kommunikálni a feladatainak elvégzéséhez szükséges nyelven.
Amennyiben a hitelesítő alapadat-jelentések, új belépői adatokat tartalmazó jelentések és tevékenységi szintről szóló éves jelentések hitelesítését végzi, a hitelesítést végző csoportnak ki kell egészülnie legalább egy olyan személlyel is, aki rendelkezik az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok gyűjtéséhez, nyomon követéséhez és jelentéséhez kapcsolódó különleges műszaki aspektusok értékeléséhez szükséges műszaki szakértelemmel és tudással.
38. cikk
Az EU ETS hitelesítőkre és az EU ETS vezető hitelesítőkre vonatkozó, szakértelemmel kapcsolatos követelmények
Az EU ETS hitelesítőnek rendelkeznie kell a hitelesítés elvégzéséhez szükséges szakértelemmel. Ennek érdekében az EU ETS hitelesítőnek rendelkeznie kell legalább a következőkkel:
a 2003/87/EK irányelv, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet, az alapadat-jelentés, az új belépői adatokat tartalmazó jelentés vagy a tevékenységi szintről szóló éves jelentés hitelesítése vonatkozásában az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet, e rendelet, a vonatkozó szabványok, más vonatkozó jogszabályok és az alkalmazandó iránymutatások, valamint az azon tagállam által kibocsátott vonatkozó iránymutatások és jogszabályok ismerete, amelyben a hitelesítő a hitelesítést végzi;
az adatok és információk ellenőrzésének ismerete és az e területen szerzett tapasztalat, ideértve az alábbiakat:
adat- és információ-ellenőrzési módszerek, ideértve a lényegességi szint alkalmazását és a valótlanságok lényegességének megállapítását;
az eredendő kockázatok és ellenőrzési kockázatok elemzése;
az adatgyűjtéssel és az ellenőrzési tevékenységek ellenőrzésével kapcsolatos mintavételi technikák;
az adat- és információs rendszerek, az informatikai rendszerek, az adatkezelési tevékenységek, az ellenőrzési tevékenységek, az ellenőrzési rendszerek és az ellenőrzési tevékenységek eljárásainak értékelése;
egy üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítéséhez kapcsolódó tevékenységek II. fejezetben előírt végrehajtásának képessége;
az ágazatspecifikus műszaki nyomonkövetési és jelentési aspektusok ismerete és az e területen szerzett tapasztalat, amelyek fontosak az I. mellékletben említett tevékenységek köre szempontjából, amelyben az EU ETS hitelesítő a hitelesítést végzi.
39. cikk
A független bírálókra vonatkozó, szakértelemmel kapcsolatos követelmények
40. cikk
Külső szakértők alkalmazása
41. cikk
Hitelesítési tevékenységekre vonatkozó eljárások
A hitelesítő irányítási rendszert tervez, dokumentál, hajt végre és tart fenn az (1) bekezdésben említett eljárások és folyamatok következetes kialakításának, végrehajtásának, javításának és felülvizsgálatának a II. mellékletben említett harmonizált szabványnak megfelelő biztosítása érdekében. Az irányítási rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:
politikák és kötelezettségek;
vezetőségi felülvizsgálat;
belső ellenőrzések;
korrekciós intézkedés;
a kockázatok és a lehetőségek kezelését, valamint a megelőző intézkedések megtételét célzó fellépés;
a dokumentált információk ellenőrzése.
42. cikk
Nyilvántartás és kommunikáció
43. cikk
Pártatlanság és függetlenség
A pártatlanság és függetlenség biztosítása érdekében a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része nem lehet üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó, üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó tulajdonosa, vagy ezek tulajdona, és a hitelesítő nem állhat olyan kapcsolatban az üzemeltetővel vagy a légijármű-üzembentartóval, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát. A hitelesítő továbbá független a 2003/87/EK irányelv 19. cikkének megfelelően létrehozott, üvegházhatású gázok kibocsátási egységei kereskedelmi rendszere keretében kibocsátási egységekkel kereskedő szervezetektől.
Az első albekezdés első mondatában említett, pártatlanságot veszélyeztető elfogadhatatlan kockázat vagy összeférhetetlenség különösen az alábbi esetekben merül fel:
amennyiben a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része tanácsadó szolgáltatásokat nyújt az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben vagy adott esetben a nyomonkövetési módszertani tervben meghatározott nyomonkövetési és jelentési eljárás kialakításában, ideértve a nyomonkövetési módszer kidolgozását, az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének és a nyomonkövetési tervnek vagy a nyomonkövetési módszertani tervnek az elkészítését;
amennyiben a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része műszaki segítséget nyújt a kibocsátás, a tonnakilométer-adatok vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok nyomon követésére és bejelentésére létrehozott rendszer kifejlesztéséhez vagy fenntartásához.
A hitelesítő és az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó közötti kapcsolatokban összeférhetetlenség különösen az alábbi esetekben merül fel:
amennyiben a hitelesítő és az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó kapcsolata közös tulajdonoson, közös igazgatáson, közös irányításon vagy személyzeten, közös erőforrásokon, közös pénzügyeken és közös szerződéseken vagy forgalmazáson alapul;
amennyiben az üzemeltetőt vagy légijármű-üzembentartót a (3) bekezdés a) pontjában említett tanácsadásban vagy az ugyanazon bekezdés b) pontjában említett műszaki segítségben részesíti egy olyan tanácsadó testület, műszaki segítséget nyújtó testület vagy más szervezet, amely kapcsolatban áll a hitelesítővel, és veszélyezteti a hitelesítő pártatlanságát.
Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a hitelesítő pártatlansága akkor válik kétségessé, ha a hitelesítő és a tanácsadó testület, a műszaki segítséget nyújtó testület vagy más szervezet közötti kapcsolatok közös tulajdonoson, közös igazgatáson, közös irányításon vagy személyzeten, közös erőforrásokon, közös pénzügyeken, közös szerződéseken vagy forgalmazáson és közös forgalmi jutalékon vagy az új ügyfelek szerzésének más indítékain alapulnak.
Egyének hitelesítési tevékenységek elvégzésére történő szerződtetése nem minősül azonban az első albekezdés alkalmazásában alvállalkozó bevonásának, amennyiben a hitelesítő ilyen egyének szerződtetése esetén teljes felelősséget vállal a szerződéses személyzet által végzett hitelesítési tevékenységekért. Amikor a hitelesítő hitelesítési tevékenységek végzésére szerződtet egyéneket, a hitelesítő kötelezi őket arra, hogy írásbeli megállapodást írjanak alá arról, hogy betartják a hitelesítő eljárásait, és hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség az ellenőrzési tevékenységek kapcsán.
IV. FEJEZET
AKKREDITÁCIÓ
44. cikk
Akkreditáció
Az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó számára hitelesítői jelentést kibocsátó hitelesítőt az I. mellékletben említett azon tevékenységek körére kell akkreditálni, amelyeket a hitelesítő egy üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítéséhez végez.
Az alapadat-jelentések, új belépői adatokat tartalmazó jelentések vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentések hitelesítése vonatkozásában az üzemeltető részére hitelesítői jelentést kibocsátó hitelesítőnek az I. mellékletben említett 98. tevékenységi csoport tekintetében is rendelkeznie kell akkreditációval.
45. cikk
Az akkreditáció céljai
Az akkreditálási eljárás és az akkreditált hitelesítők ellenőrzése során minden nemzeti akkreditáló testület értékeli, hogy a hitelesítési tevékenységeket végző hitelesítő és személyzete:
rendelkezik-e az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének e rendelet értelmében történő hitelesítéséhez szükséges szakértelemmel;
e rendeletnek megfelelően végzi-e az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítését;
megfelel-e a III. fejezetben említett követelményeknek.
46. cikk
Akkreditáció iránti kérelem
A kérelemnek a III. mellékletben említett harmonizált szabvány alapján előírt információkat kell tartalmaznia.
Az e cikk (1) bekezdésében említett információkon túlmenően a kérelmezőnek a 45. cikknek megfelelő értékelés megkezdése előtt a nemzeti akkreditáló testület rendelkezésére kell bocsátania az alábbiakat:
a nemzeti akkreditáló testület által kért összes információ;
a 41. cikk (1) bekezdésében említett folyamatokra vonatkozó eljárások és információk, valamint a 41. cikk (2) bekezdésében említett minőségirányítási rendszerre vonatkozó információk;
a 36. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett, szakértelemmel kapcsolatos kritériumok, a 36. cikkben említett alkalmassági eljárás eredményei, valamint a hitelesítési tevékenységekben részt vevő személyzet szakértelméről szóló egyéb lényeges dokumentáció;
a 43. cikk (6) bekezdésében említett, a folyamatos pártatlanságot és függetlenséget biztosító folyamatra vonatkozó információk, ideértve a kérelmező és személyzete pártatlanságára és függetlenségére vonatkozó feljegyzéseket;
az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentéseinek hitelesítésében részt vevő külső szakértőkre és a kulcspozíciókat betöltő alkalmazottakra vonatkozó információk;
a megfelelő belső hitelesítő dokumentációt biztosító rendszer és eljárás;
a 42. cikk (1) bekezdésében említett egyéb vonatkozó feljegyzések.
47. cikk
Felkészülés az értékelésre
48. cikk
Értékelés
Az 58. cikk szerinti értékelést végző csoport a 45. cikkben említett értékelés céljából köteles végrehajtani legalább a következő tevékenységeket:
a 46. cikkben említett összes vonatkozó dokumentum és feljegyzés áttekintése;
a kérelmező telephelyén tett helyszíni szemle a belső hitelesítő dokumentáció reprezentatív mintájának áttekintése és a kérelmező minőségirányítási rendszere, valamint a 41. cikkben említett eljárások vagy folyamatok megvalósításának értékelése céljából;
az akkreditálási kérelem tárgyát képező hatókör reprezentatív mintájának, a kérelmező személyzetén belül az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítésével foglalkozó, reprezentatív számú személy teljesítményének és szakértelmének vizsgálatára irányuló megfigyelő szemle annak biztosítására, hogy a személyzet e rendeletnek megfelelően végezze munkáját.
E tevékenységek végzése során az értékelést végző csoportnak meg kell felelnie a III. mellékletben említett harmonizált szabványban meghatározott követelményeknek.
Amennyiben a nemzeti akkreditáló testület úgy ítéli meg, hogy a kérelmező válasza nem megfelelő vagy nem hatékony, további információkat vagy intézkedéseket kér a kérelmezőtől. A nemzeti akkreditáló testület továbbá bizonyítékokat kérhet az intézkedések hatékony végrehajtására vonatkozóan, vagy nyomon követő értékelést végezhet a korrekciós intézkedések hatékony végrehajtásának értékelése érdekében.
49. cikk
Akkreditálásra vonatkozó döntés, akkreditálási okirat
Az akkreditálási okiratnak legalább a III. mellékletben említett harmonizált szabványok alapján előírt információkat kell tartalmaznia.
Az akkreditálási okirat a nemzeti akkreditáló testület általi kibocsátásának időpontjától számítva legfeljebb öt évig érvényes.
50. cikk
Felülvizsgálat
A felülvizsgálatnak legalább az alábbiakból kell állnia:
a hitelesítő telephelyének szemléje a 48. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek elvégzése érdekében;
a hitelesítő személyzetéből kiválasztott reprezentatív számú személy teljesítményének és szakértelmének vizsgálatára irányuló megfigyelő szemle a 48. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően.
51. cikk
Újraértékelés
52. cikk
Rendkívüli értékelés
53. cikk
A hatókör kiterjesztése
A nemzeti akkreditáló testület, válaszul a megadott akkreditáció hatókörének kiterjesztésére vonatkozó, hitelesítő által benyújtott kérelemre, megteszi a szükséges lépéseket annak megállapítása érdekében, hogy a hitelesítő megfelel-e a 45. cikkben meghatározott, az akkreditáció hatókörének kért kiterjesztésére vonatkozó követelményeknek.
54. cikk
Igazgatási intézkedések
A nemzeti akkreditáló testület a hitelesítő kérésére felfüggeszti, visszavonja vagy szűkíti a hitelesítő akkreditációját.
A nemzeti akkreditáló testület létrehozza, dokumentálja, végrehajtja és fenntartja az akkreditáció felfüggesztésére, visszavonására és szűkítésére irányuló eljárást.
A nemzeti akkreditáló testület az alábbi esetek bármelyikében felfüggeszti az akkreditációt vagy szűkíti az akkreditáció hatókörét:
a hitelesítő súlyosan megsértette e rendelet követelményeit;
a hitelesítő folyamatosan és ismételten nem tartotta be e rendelet követelményeit;
a hitelesítő megsértette nemzeti akkreditáló testület egyéb külön kikötéseit és feltételeit.
A nemzeti akkreditáló testület visszavonja az akkreditációt az alábbi esetekben:
a hitelesítő nem orvosolta az akkreditálási okirat felfüggesztésére vonatkozó döntés alapjául szolgáló okokat;
a hitelesítő felső vezetésének egy tagját vagy a hitelesítő személyzetének az e rendelet szerinti hitelesítési tevékenységekben részt vevő valamely tagját csalás bűntettében bűnösnek találták;
a hitelesítő szándékosan hamis információkat nyújtott be vagy eltitkolt információkat.
A tagállamok eljárásokat hoznak létre e fellebbezések kezelésére.
A nemzeti akkreditáló testület megszünteti az akkreditálási okirat felfüggesztését, amennyiben kielégítő tájékoztatást kapott arról, és biztos abban, hogy a hitelesítő megfelel e rendelet követelményeinek.
V. FEJEZET
AZ ETS HITELESÍTŐK AKKREDITÁLÁSÁT VÉGZŐ AKKREDITÁLÓ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
55. cikk
Nemzeti akkreditáló testület
56. cikk
Határokon átnyúló akkreditálás
Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy gazdasági szempontból nem fontos vagy nem fenntartható nemzeti akkreditáló testületet kijelölni vagy akkreditációs szolgáltatásokat nyújtani a 2003/87/EK irányelv 15. cikke értelmében, a tagállam igénybe veheti egy másik tagállam akkreditáló testületének szolgáltatásait.
Az érintett tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
57. cikk
Függetlenség és pártatlanság
A nemzeti akkreditáló testület azonban a III. mellékletben említett harmonizált szabványban meghatározott követelményekre is figyelemmel bevonhat alvállalkozókat bizonyos tevékenységek végzésébe.
58. cikk
Az értékelést végző csoport
Az értékelést végző csoport munkájában részt kell vennie legalább egy olyan személynek, aki ismeri az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet szerinti nyomon követésére és jelentésére vonatkozó, az akkreditáció adott hatóköre szempontjából releváns nyomonkövetési és jelentési aspektusokat, és megfelelő szakértelemmel és tudással rendelkezik a létesítmény vagy légijármű-üzembentartó hitelesítéséhez kapcsolódó tevékenységeknek az adott hatókör tekintetében történő értékeléséhez, továbbá a csoportnak ki kell egészülnie legalább egy olyan személlyel, aki ismeri a vonatkozó nemzeti jogszabályokat és iránymutatásokat.
Amennyiben a nemzeti akkreditáló testület az e rendelet I. mellékletében említett 98-as tevékenységcsoport tekintetében értékeli a hitelesítő szakértelmét és teljesítményét, az értékelést végző csoportnak tartalmaznia kell legalább egy olyan személyt is, aki ismeretekkel rendelkezik az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatoknak az (EU) ►M1 2019/331 ◄ felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti gyűjtéséről, nyomon követéséről és jelentéséről, valamint rendelkezik az e területre vonatkozó hitelesítési tevékenységek értékeléséhez szükséges szakértelemmel és ismeretekkel.
59. cikk
A minősítőkre vonatkozó, szakértelemmel kapcsolatos követelmények
A minősítőnek rendelkeznie kell a megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy a hitelesítő értékelése során elvégezze a IV. fejezetben előírt tevékenységeket. Ennek érdekében a minősítőnek:
meg kell felelnie a III. mellékletben hivatkozott 765/2008/EK rendelet szerinti harmonizált szabványban meghatározott követelményeknek;
ismeretekkel kell rendelkeznie a 2003/87/EK irányelvről, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletről, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletről és az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletről – amennyiben a minősítő az e rendelet I. mellékletében említett 98-as tevékenységcsoport tekintetében értékeli a hitelesítő felkészültségét és teljesítményét –, e rendeletről, a vonatkozó szabványokról, más vonatkozó jogszabályokról és az alkalmazandó iránymutatásokról;
ismeretekkel kell rendelkeznie az e rendelet 38. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett adat- és információ-ellenőrzésről, amelyeket képzés vagy olyan személyhez való hozzáférés révén szerzett, aki ismeri az említett adat- és információ-ellenőrzést, és e téren tapasztalatokkal rendelkezik.
60. cikk
Külső szakértők
A külső szakértőnek rendelkeznie kell a vezető minősítő és a minősítő támogatásához szükséges ismeretekkel és szakértelemmel abban a kérdésben, amely kapcsán a tudására és a szakértelmére szükség van. A külső szakértőnek ezenkívül:
ismeretekkel kell rendelkeznie a 2003/87/EK irányelvről, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletről, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletről és az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletről – amennyiben a külső szakértő az e rendelet I. mellékletében említett 98-as tevékenységcsoport tekintetében értékeli a hitelesítő felkészültségét és teljesítményét –, e rendeletről, a vonatkozó szabványokról, más vonatkozó jogszabályokról és az alkalmazandó iránymutatásokról;
kellő ismeretekkel kell rendelkeznie a hitelesítési tevékenységekről.
61. cikk
Eljárások
A nemzeti akkreditáló testületnek meg kell felelnie a 765/2008/EK rendelet 8. cikke szerint megállapított követelményeknek.
62. cikk
Panaszok
Amennyiben a nemzeti akkreditáló testülethez a hitelesítővel szembeni panasz érkezik az illetékes hatóságtól, az üzemeltetőtől vagy a légijármű-üzembentartótól, vagy más érdekelt féltől, a nemzeti akkreditáló testület észszerű határidőn belül, de legkésőbb három hónappal a panaszt tartalmazó tájékoztatás beérkezése után:
döntést hoz a panasz megalapozottságáról;
biztosítja, hogy az érintett hitelesítőnek lehetősége legyen észrevételei benyújtására;
megfelelő lépéseket tesz a panasz kezelésére;
rögzíti a panaszt és a megtett intézkedéseket; és
válaszol a panaszosnak.
63. cikk
Nyilvántartások és dokumentáció
64. cikk
Az információhoz való hozzáférés, bizalmasság
65. cikk
Szakértői értékelés
A szakértői értékelést a 765/2008/EK rendelet 14. cikke alapján elismert testület szervezi meg.
A 765/2008/EK rendelet 14. cikke alapján elismert testület megfelelő szakértői értékelési kritériumokat és hatékony és független szakértői értékelési eljárást alkalmaz az alábbiak értékelésére:
a szakértői értékelés tárgyát képező nemzeti akkreditáló testület a IV. fejezetnek megfelelően végezte-e akkreditálási tevékenységeit;
a szakértői értékelés tárgyát képező nemzeti akkreditáló testület megfelel-e az e fejezetben meghatározott követelményeknek.
A kritériumok közé tartoznak a szakértői értékelést végző személyekre és csoportokra vonatkozó, szakértelemmel kapcsolatos kritériumok, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott kereskedelmi rendszerére vonatkoznak.
E célból az érintett nemzeti akkreditáló testület benyújtja a kérelmet és a szükséges dokumentációt a 765/2008/EK rendelet 14. cikke alapján elismert testületnek.
A 765/2008/EK rendelet 14. cikke alapján elismert testület dönt arról, hogy teljesülnek-e a mentesítés megadásának feltételei.
A mentesítés a nemzeti akkreditáló testület döntésről történő értesítése szerinti időponttól számított legfeljebb három évig érvényes.
E célból az érintett tagállam közvetlenül azután, hogy engedélyezi a nemzeti hatóságnak a minősítés elvégzését, a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó igazoló dokumentumot. E rendelet értelmében a nemzeti hatóságok addig nem minősíthetnek hitelesítőket, amíg az érintett tagállam be nem nyújtja az említett igazoló dokumentumokat.
Az érintett tagállam rendszeresen áttekinti a nemzeti hatóság működését annak érdekében, hogy a hatóság továbbra is elérje a fentiekben említett hitelességi szintet, és erről tájékoztatja a Bizottságot.
66. cikk
Korrekciós intézkedés
67. cikk
A hitelesítők kölcsönös elismerése
68. cikk
A nyújtott szolgáltatások ellenőrzése
Amennyiben a tagállam a 2006/123/EK irányelv 31. cikke (4) bekezdésének megfelelően végzett ellenőrzés során megállapítja, hogy a hitelesítő nem felel meg e rendeletnek, a tagállam illetékes hatósága vagy nemzeti akkreditáló testülete haladéktalanul értesíti a hitelesítőt akkreditáló nemzeti akkreditáló testületet.
A hitelesítőt akkreditáló nemzeti akkreditáló testület az említett információ közlését a 62. cikk értelmében vett panasznak tekinti, a 73. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően meghozza a megfelelő intézkedést, valamint válaszol az illetékes hatóságnak vagy a nemzeti akkreditáló testületnek.
69. cikk
Elektronikus adatcsere és az automatizált rendszerek használata
VI. FEJEZET
INFORMÁCIÓCSERE
70. cikk
Információcsere és kapcsolattartó pontok
71. cikk
Akkreditálási munkaprogram és vezetői jelentés
A nemzeti akkreditáló testület minden év december 31. napjáig egy akkreditálási munkaprogramot bocsát valamennyi tagállam illetékes hatóságának a rendelkezésére; e munkaprogramnak tartalmaznia kell az adott nemzeti akkreditáló testület által akkreditált hitelesítők, illetve azon hitelesítők listáját, amelyek a 77. cikk értelmében arról tájékoztatták, hogy hitelesítést kívánnak végezni az említett tagállamokban. Az akkreditálási munkaprogramnak minden hitelesítő esetében tartalmaznia kell legalább a következő információkat:
a hitelesítés várható időpontja és helyszíne;
a nemzeti akkreditáló testület által az adott hitelesítő tekintetében tervezett tevékenységekre, különösen a felülvizsgálati és újraértékelési tevékenységekre vonatkozó információk;
a nemzeti akkreditáló testület által a hitelesítő értékelése érdekében végzendő, tervezett megfigyelő szemlék időpontjai, ideértve a megfigyelő szemlék keretében meglátogatott üzemeltetők vagy légijármű-üzembentartók címét és elérhetőségét;
arra vonatkozó információk, hogy a nemzeti akkreditáló testület felkérte-e a hitelesítő által végzett hitelesítés helyszínéül szolgáló tagállam nemzeti akkreditáló testületét arra, hogy felülvizsgálatot végezzen.
Az első albekezdésben említett információk megváltozása esetén a nemzeti akkreditáló testület minden év január 31. napjáig aktualizált munkaprogramot nyújt be az illetékes hatóságnak.
A nemzeti akkreditáló testület minden év június 1. napjáig az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a vezetői jelentést. A vezetői jelentésnek minden, az adott nemzeti akkreditáló testület által akkreditált hitelesítő esetében tartalmaznia kell legalább a következő információkat:
az adott nemzeti akkreditáló testület által újonnan akkreditált hitelesítők akkreditálásának részletei, ideértve e hitelesítők akkreditációjának hatókörét;
az említett hitelesítők akkreditációjának hatókörét érintő változások;
a nemzeti akkreditáló testület által végzett felülvizsgálat és újraértékelés eredményeinek összefoglalása;
az elvégzett rendkívüli értékelések eredményeinek összefoglalása, ideértve a rendkívüli értékelések kezdeményezésének okait;
a hitelesítő ellen az utolsó vezetői jelentés óta benyújtott panaszok és a nemzeti akkreditáló testület által hozott intézkedések;
az illetékes hatóság által közölt információkra válaszul a nemzeti akkreditáló testület által hozott intézkedések részletei, kivéve, ha a nemzeti akkreditáló testület a 62. cikk értelmében vett panasznak tekintette az információkat.
72. cikk
Információcsere az igazgatási intézkedésekről
Amennyiben a nemzeti akkreditáló testület az 54. cikk szerinti igazgatási intézkedéseket vezet be a hitelesítővel szemben, vagy amennyiben az akkreditáció felfüggesztése megszűnik, vagy a fellebbezési eljárásban hozott ítélet érvénytelenítette a nemzeti akkreditáló testület arra vonatkozó döntését, hogy az 54. cikk szerinti igazgatási intézkedéseket vezessen be, a nemzeti akkreditáló testület az alábbi feleket értesíti:
azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a hitelesítőt akkreditálták;
azon tagállamok illetékes hatósága és nemzeti akkreditáló testülete, amelyekben a hitelesítő hitelesítést végez.
73. cikk
Az illetékes hatóság információcseréje
Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a hitelesítő hitelesítést végez, legalább a következőkről tájékoztatja évente a hitelesítőt akkreditáló nemzeti akkreditáló testületet:
az üzemeltető és légijármű-üzembentartó jelentésének és a hitelesítői jelentések ellenőrzésének lényeges eredményei és különösen az adott hitelesítő e rendeletnek való bárminemű meg nem felelése;
az üzemeltető és légijármű-üzembentartó ellenőrzésének eredményei, amennyiben ezen eredmények a hitelesítő akkreditálásával és felülvizsgálatával kapcsolatban lényegesek a nemzeti akkreditáló testület számára, vagy ha az eredmények szerint a hitelesítő nem felel meg e rendeletnek;
az adott hitelesítő belső hitelesítő dokumentációjára vonatkozó értékelés eredményei, amennyiben az illetékes hatóság a 26. cikk (3) bekezdése értelmében értékelte a belső hitelesítő dokumentációt;
az illetékes hatósághoz az adott hitelesítővel kapcsolatban beérkező panaszok.
A nemzeti akkreditáló testület meghozza a megfelelő intézkedéseket ezen információk kezelésére, és észszerű határidőn belül, de legkésőbb három hónappal a tájékoztatás beérkezése után válaszol az illetékes hatóságnak. A nemzeti akkreditáló testület válaszában tájékoztatja az illetékes hatóságot az általa hozott intézkedésről és adott esetben a hitelesítővel kapcsolatban bevezetett igazgatási intézkedésekről.
74. cikk
Információcsere a felülvizsgálatról
Amennyiben az (1) bekezdésben említett megállapítások bizonyítják, hogy a hitelesítő nem felel meg e rendeletnek, a hitelesítőt akkreditáló nemzeti akkreditáló testület megfelelő lépéseket tesz e rendelet értelmében, és az alábbiakról tájékoztatja a felülvizsgálatot végző nemzeti akkreditáló testületet:
arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a hitelesítőt akkreditáló nemzeti akkreditáló testület;
adott esetben arról, hogy a hitelesítő miként kezelte a megállapításokat;
adott esetben arról, hogy milyen igazgatási intézkedéseket hoztak a hitelesítővel szemben.
75. cikk
Információcsere a hitelesítő székhelye szerinti tagállammal
Amennyiben a hitelesítőt a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállam nemzeti akkreditáló testülete akkreditálta, az akkreditálási munkaprogramot, a 71. cikk szerinti vezetői jelentést és a 72. cikkben említett információkat a hitelesítő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához is be kell nyújtani.
76. cikk
Az akkreditált hitelesítők adatbázisai
A 765/2008/EK rendelet 14. cikke alapján elismert testület elősegíti és összehangolja az adatbázisok hozzáférhetőségét annak érdekében, hogy elősegítse a nemzeti akkreditáló testületek, nemzeti hatóságok, hitelesítők, üzemeltetők, légijármű-üzembentartók és illetékes hatóságok közötti eredményes és költséghatékony kommunikációt; az említett testület továbbá egységes és központosított adatbázisba is összevonhatja a szóban forgó adatbázisokat.
Az (1) bekezdésben említett adatbázisnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
az adott nemzeti akkreditáló testület által akkreditált valamennyi hitelesítő neve és címe;
azon tagállamok felsorolása, amelyekben a hitelesítő hitelesítést végez;
minden egyes hitelesítő akkreditációjának hatóköre;
az akkreditáció megadásának és lejártának dátuma;
a hitelesítőkkel szemben foganatosított igazgatási intézkedésekkel kapcsolatos bármilyen információ.
Ezen információknak nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük.
77. cikk
A hitelesítők általi értesítés
Az akkreditálási munkaprogram és a 71. cikk szerinti vezetői jelentés tervezetének a nemzeti akkreditáló testület általi elkészítésének elősegítése érdekében a hitelesítő minden év november 15. napjáig az alábbiakról értesíti a hitelesítőt akkreditáló nemzeti akkreditáló testületet:
a hitelesítő által elvégzendő hitelesítések tervezett időpontja és helye;
azon üzemeltetők vagy légijármű-üzembentartók címe és elérhetőségi adatai, amelyek kibocsátási jelentése, tonnakilométer-jelentése, alapadat-jelentése, új belépői adatokat tartalmazó jelentése vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentése a hitelesítés tárgyát képezi;
a hitelesítést végző csoport tagjainak neve és az akkreditáció hatóköre, amelybe az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó tevékenysége tartozik.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78. cikk
A 600/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezése és átmeneti rendelkezések
A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.
79. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet azEurópai Unió Hivatalos Lapjábanvaló kihirdetését követő napon lép hatályba.
2019. január 1-jétőlvagy e rendelet hatálybalépésétől alkalmazandó, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A hitelesítők akkreditációjának hatóköre
A hitelesítők akkreditációjának hatókörét fel kell tüntetni az akkreditálási okiratban a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének megfelelő alábbi tevékenységcsoportok és a 2003/87/EK irányelv 10a. és 24. cikkének megfelelő egyéb tevékenységek használatával. Az említett rendelkezések a nemzeti hatóságok által e rendelet 55. cikkének (2) bekezdése értelmében minősített hitelesítőkre is vonatkoznak.
Tevékenységcsoport száma |
Az akkreditáció hatóköre |
1a |
Tüzelőanyagok elégetése olyan létesítményekben, ahol csak a(z) [Kiadóhivatal: az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott, kereskedelemben forgalmazott szabványos tüzelőanyagokat használnak, vagy olyan A. vagy B. kategóriájú létesítményekben, ahol földgázt használnak. |
1b |
Tüzelőanyagok létesítményekben történő elégetése, korlátozások nélkül |
2 |
Ásványolaj finomítása |
3 |
— Koksz előállítása — Fémérc (beleértve a szulfidércet is) pörkölése vagy szinterelése, ideértve a pelletezést is — Nyersvas vagy acél gyártása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is |
4 |
— Vasfémek előállítása és feldolgozása (beleértve a vasötvözeteket is) — Másodlagos alumínium előállítása — Nemvasfémek előállítása és feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását is |
5 |
Elsődleges alumínium előállítása (CO2- és PFC-kibocsátás) |
6 |
— Cementklinker előállítása — Mész előállítása, valamint dolomit és magnezit kalcinálása — Üveg gyártása, beleértve az üvegszálgyártást is — Kerámiatermékek égetéses előállítása — Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása — Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása |
7 |
— Faanyagból származó pép vagy egyéb szálas anyagok gyártása — Papír vagy karton gyártása |
8 |
— Ipari korom előállítása — Ammónia előállítása — Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárásokkal — Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással — Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása |
9 |
— Salétromsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás) — Adipinsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás) — Glioxál és glioxilsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás) |
10 |
— Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítése a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítményekben — Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való, csővezetékeken keresztüli szállítása |
11 |
Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása |
12 |
Légiközlekedési tevékenységek (kibocsátás és tonnakilométer-adatok) |
98 |
A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke szerinti egyéb tevékenységek |
99 |
Egyéb, egy tagállam által a 2003/87/EK irányelv 24. cikkének megfelelően felvett tevékenységek, amelyeket az akkreditálási okiratban kell részletesen meghatározni |
II. MELLÉKLET
A hitelesítőkre vonatkozó követelmények
A hitelesítőkre vonatkozó követelmények tekintetében a 765/2008/EK rendeletnek megfelelő, az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos validálást és hitelesítést végző testületek számára az akkreditálás és az elismerés más formái vonatkozásában való felhasználásra meghatározott előírásokra vonatkozó harmonizált szabványt kell alkalmazni. Ezenkívül a 41. cikk (1) bekezdésében említett alábbi eljárásokat, folyamatokat és intézkedéseket kell alkalmazni:
az üzemeltetővel vagy légijármű-üzembentartóval és egyéb érdekelt felekkel való kommunikációval kapcsolatos eljárás és politika;
a megszerzett információk bizalmasságának megóvásához szükséges megfelelő eljárások;
a fellebbezések kezelésére vonatkozó eljárás;
a panaszok kezelésére vonatkozó eljárás (ideértve az előzetes ütemtervet is);
felülvizsgált hitelesítői jelentés kiadására vonatkozó eljárás arra az esetre, ha a hitelesítői jelentésben vagy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésében azután találnak hibát, hogy a hitelesítő az üzemeltetőnek vagy légijármű-üzembentartónak már elküldte a hitelesítői jelentést az illetékes hatósághoz való továbbítás céljából;
a hitelesítési tevékenységek más szervezeteknek való kiszervezésére vonatkozó folyamat vagy eljárás;
eljárás vagy folyamat annak biztosítására, hogy a hitelesítő teljes felelősséget vállal a szerződött személyek által végzett hitelesítési tevékenységekért;
a 41. cikk (2) bekezdésében említett irányítási rendszer megfelelő működését biztosító folyamatok, ideértve:
az irányítási rendszer legalább évente egyszer történő felülvizsgálatára irányuló folyamatok, a vezetőségi felülvizsgálatok között legfeljebb 15 hónappal;
belső auditok legalább évente egyszer történő elvégzésére irányuló folyamatok, a belső auditok között legfeljebb 15 hónappal;
a hitelesítő tevékenységeiben előforduló eltérések azonosítására és kezelésére, valamint az eltérések kezelését célzó korrekciós intézkedések meghozatalára irányuló folyamatok;
a hitelesítő tevékenységében rejlő kockázatok és lehetőségek azonosítására és az e kockázatok csökkentését célzó megelőző intézkedések megtételére irányuló folyamatok;
a dokumentált információk ellenőrzésére irányuló folyamatok.
III. MELLÉKLET
Az akkreditálási eljárás minimumkövetelményei és az akkreditáló testületekre vonatkozó követelmények
Az akkreditációra vonatkozó minimumkövetelmények és az akkreditáló testületekre vonatkozó követelmények tekintetében a 765/2008/EK rendeletnek megfelelő, a megfelelőségértékelő szervezeteket akkreditáló testületekre vonatkozó általános követelményekkel kapcsolatos harmonizált szabványt kell alkalmazni.
IV. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
600/2012/EU bizottsági rendelet |
E rendelet |
1–31. cikk |
1–31. cikk |
— |
32. cikk |
32–78. cikk |
33–79. cikk |
I–III. melléklet |
I–III. melléklet |
— |
IV. melléklet |
( 1 ) A Bizottság (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelete (2019. október 31.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 282., 2019.11.4., 20. o.).