EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02017O0009-20220331
Guideline (EU) 2017/697 of the European Central Bank of 4 April 2017 on the exercise of options and discretions available in Union law by national competent authorities in relation to less significant institutions (ECB/2017/9)
Consolidated text: Az Európai Központi Bank (EU) 2017/697 iránymutatása (2017. április 4.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról (EKB/2017/9)
Az Európai Központi Bank (EU) 2017/697 iránymutatása (2017. április 4.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról (EKB/2017/9)
ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2017/697/2022-03-31
02017O0009 — HU — 31.03.2022 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/697 IRÁNYMUTATÁSA (2017. április 4.) (HL L 101, 2017.4.13., 156. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2022/508 IRÁNYMUTATÁSA (2022. március 25.) |
L 102 |
34 |
30.3.2022 |
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/697 IRÁNYMUTATÁSA
(2017. április 4.)
az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról (EKB/2017/9)
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez az iránymutatás az uniós jogszabályokban az illetékes hatóságok számára biztosított bizonyos általános alkalmazású választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket határoz meg, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében a vonatkozó választási lehetőségeknek és mérlegelési jogköröknek az EKB által az (EU) 2016/445 rendeletben (EKB/2016/4) történt gyakorlásával teljes mértékben összhangban álló módon kell gyakorolniuk.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen iránymutatás alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkében, a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkében és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
II. FEJEZET
A JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE ALKALMAZANDÓ JOGGAL VALÓ TELJES ÖSSZEHANGOLÁST IGÉNYLŐ VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS MÉRLEGELÉSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA A KEVÉSBÉ JELENTŐSNEK MINŐSÜLŐ INTÉZMÉNYEK TEKINTETÉBEN
I. SZAKASZ
Szavatolótőke
3. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése: pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések kockázati súlyozása és tiltása
Az 575/2013/EU rendelet 90. cikkének sérelme nélkül és a tőkekövetelmények 575/2013/EU rendelet harmadik részének megfelelően történő kiszámítása céljára az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik, hogy a kevésbé jelentős intézmények 1 250 %-os kockázati súlyt alkalmazzanak a következők közül a nagyobbra:
az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében említett, a hitelintézet figyelembe vehető tőkéjének 15 %-át meghaladó befolyásoló részesedések összege; és
az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (2) bekezdésben említett befolyásoló részesedések teljes összege, amennyiben az meghaladja a hitelintézet figyelembe vehető tőkéjének 60 %-át.
II. SZAKASZ
Tőkekövetelmények
4. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdésének b) pontja: az ügyfél nemteljesítése
Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt kitettségi kategóriák esetében a „90 napon túl késedelmes” szabályt alkalmazzák.
▼M1 —————
III. SZAKASZ
Nagykockázat-vállalás
6. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdése: mentességek
Az illetékes nemzeti hatóságok a mentességekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésében biztosított választási lehetőséget a kevésbé jelentős intézmények tekintetében e cikkel és a mellékletekkel összhangban gyakorolják.
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt kitettségek a fedezett kötvények névértékének 80 %-áig mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt kitettségek a kitettségértékük 80 %-áig mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt, a hitelintézetek által az ott említett vállalkozásokkal szemben vállalt kitettségek mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, amennyiben e vállalkozások az Unióban letelepedettek, valamint feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott és ezen iránymutatás I. mellékletében tovább részletezett feltételek, és amennyiben e vállalkozásokra az 575/2013/EU rendeletnek, a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 1 ) vagy harmadik országban hatályos egyenértékű normáknak megfelelő, ezen iránymutatás I. mellékletében tovább részletezett, ugyanolyan összevont alapú felügyelet vonatkozik.
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt kitettségek mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott és ezen iránymutatás II. mellékletében tovább részletezett feltételek teljesülnek.
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének e)–l) pontjában felsorolt kitettségek teljes mértékben, illetve a 400. cikk (2) bekezdésének i) pontja esetében a megengedett maximális összeg erejéig mentesülnek az említett rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.
Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy értékeljék az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésében, valamint az ezen iránymutatás mellékletében meghatározott, az adott kitettségre alkalmazandó feltételek teljesülését. Az illetékes nemzeti hatóság bármikor ellenőrizheti ezt az értékelést, és ebből a célból kérheti a hitelintézetektől a vonatkozó mellékletben említett dokumentáció benyújtását.
Ez a cikk csak akkor alkalmazandó, ha az érintett tagállam nem gyakorolta az 575/2013/EU rendelet 493. cikkének (3) bekezdése szerinti, az adott kitettség részleges vagy teljes mentesítésére vonatkozó választási lehetőséget.
IV. SZAKASZ
Likviditás
▼M1 —————
7a. cikk
Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja: likviditásfedezeti ráta – valamely tagállam vagy harmadik ország jelentős tőzsdeindexeinek azonosítása
Az illetékes nemzeti hatóságok a következő indexeket az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 2 ) 12. cikke (1) bekezdése c) pontja alapján 2B. szintű eszköznek minősíthető részvények körének meghatározása céljára jelentős tőzsdeindexeknek tekintik:
az (EU) 2016/1646 bizottsági végrehajtási rendelet ( 3 ) I. mellékletében felsorolt indexek;
valamely tagállam vagy harmadik ország i. pont alá nem tartozó bármely jelentős tőzsdeindexe, amelyet e pont alkalmazása céljából ekként elismer az adott tagállam illetékes hatósága vagy adott harmadik ország állami hatósága;
az érintett joghatóság vezető vállalataiból összeállított, az i. vagy a ii. pont alá nem tartozó bármely jelentős tőzsdeindex.
7b. cikk
Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdése: likviditásfedezeti ráta – 2B. szintű eszközök
7c. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 428p. cikkének (10) bekezdése: NSFR – a mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozó előírt stabil forrásellátottsági tényezők
Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság az 575/2013/EU rendelet 428p. cikkének (10) bekezdése hatálya alá tartozó, mérlegen kívüli kitettségekre eltérő előírt stabil forrásellátottsági tényezőket nem határoz meg, az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 4. fejezetében nem említett mérlegen kívüli kitettségekre olyan előírt stabil forrásellátottsági tényezőket alkalmazzak, amelyek megfelelnek a likviditásfedezeti követelmény keretében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkével összefüggésben a kapcsolódó termékekre és szolgáltatásokra alkalmazott kiáramlási arányoknak.
7d. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 428q. cikkének (2) bekezdése: NSFR – az elkülönített eszközök megterhelési idejének meghatározása
Amennyiben a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően eszközöket különítettek el, és az intézmények ezen eszközöket nem képesek szabadon elidegeníteni, az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy ezen eszközöket olyan időtartamra tekintsék megterheltnek, amely megfelel az intézmények azon ügyfeleik felé fennálló kötelezettségei időtartamának, amely ügyfelekre az említett elkülönítési követelmények vonatkoznak.
7e. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 428aq. cikkének (10) bekezdése: NSFR – a mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozó előírt stabil forrásellátottsági tényezők
Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik azon kevésbé jelentős intézményektől, amelyek részére engedélyezték az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 5. fejezetében említett, egyszerűsített nettó stabil forrásellátottsági követelmény alkalmazását, hogy a 7c. cikkben rögzített megközelítést kövessék.
7f. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 428ar. cikkének (2) bekezdése: NSFR – az elkülönített eszközök megterhelési idejének meghatározása
Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik azon kevésbé jelentős intézményektől, amelyek részére engedélyezték az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 5. fejezetében említett, egyszerűsített nettó stabil forrásellátottsági ráta kiszámítását, hogy a 7d. cikkben rögzített megközelítést kövessék.
V. SZAKASZ
Az 575/2013/EU rendelet átmeneti rendelkezései
▼M1 —————
9. cikk
Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja: a pénzügyi ágazatbeli szervezetben lévő jelentős befektetéseknek és a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adóköveteléseknek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása során alkalmazandó százalékos arányok
Az illetékes nemzeti hatóságok a pénzügyi ágazatbeli szervezetben lévő jelentős befektetéseknek és a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adóköveteléseknek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása során alkalmazandó százalékos arányokra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában biztosított választási lehetőséget a következők szerint gyakorolják:
Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az említett rendelet 469. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában az alkalmazandó százalékos arány 2018. január 1-jétől 100 %.
Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az alkalmazandó százalékos arány 2018. január 1-jétől 100 %.
A b) ponttól eltérően abban az esetben, ha a nemzeti jog az 575/2013/EU rendelet 478. cikkének (2) bekezdése szerint a nemzeti jog 10 éves átmeneti időszakról rendelkezik, az alkalmazandó százalékos arány:
80 % a 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszak alatt; és
100 % 2019. január 1-jétől.
Az illetékes nemzeti hatóságok nem alkalmazzák a b) és a c) pontot azokra a kevésbé jelentős intézményekre, amelyekre ezen iránymutatás hatálybalépésének időpontjában a Bizottság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv vonatkozik.
Amennyiben a d) pont hatálya alá tartozó hitelintézetben a szerkezetátalakítási terv időtartama alatt a halasztott adókövetelések prudenciális kezelését érintő módosítás nélkül más hitelintézet részesedést szerez vagy azzal egyesül, az illetékes nemzeti hatóságok a d) pont szerinti mentességet a részesedésszerző hitelintézetre, az egyesülés eredményeként létrejövő új hitelintézetre vagy arra a hitelintézetre, amelybe az eredeti hitelintézet beolvadt, ugyanolyan mértékben alkalmazzák, mint amennyiben az a megszerzett, összeolvadt vagy beolvadt hitelintézetre alkalmazták.
A b) és a c) pontban megjelölt levonások hatásának előre nem látott, olyan növekedése esetén, amely az illetékes nemzeti hatóság megítélése szerint lényeges, a kevésbé jelentős intézmények nem alkalmazhatják a b) vagy a c) pontot.
Amennyiben a b) és a c) pont nem alkalmazandó, az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől a nemzeti jogszabályok alkalmazását.
Ez a cikk nem érinti az ezen iránymutatás hatálybalépésének időpontja előtt fennálló nemzeti jogot, amennyiben e nemzeti jog az a)–c) pontban meghatározottaknál magasabb százalékos arányokat állapít meg.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
11. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak a címzettjei a részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai.
I. MELLÉKLET
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontja, valamint az ezen iránymutatás 6. cikkének c) pontja szerinti, a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesítés értékelésére vonatkozó feltételek
1. Ez a melléklet a jelen iránymutatás 6. cikkének c) pontja szerinti, a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentességek vonatkozásában alkalmazandó. A 6. cikk c) pontja alkalmazásában a 2014/908/EU bizottsági végrehajtási határozat ( 5 ) I. mellékletében felsorolt harmadik országok egyenértékűnek minősülnek.
2. Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy a következő kritériumokat vegyék figyelembe annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett valamely kitettség az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség feltételeinek megfelel-e.
Annak értékelésekor, hogy a kitettség, a partner vagy a hitelintézet és a partner közötti kapcsolat sajátos jellege az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint csökkenti vagy teljesen kiküszöböli-e a kitettség kockázatát, a kevésbé jelentős intézményeknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:
az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének b), c) és e) pontjában előírt feltételek teljesülnek-e, és különösen, hogy a partnerre ugyanazon kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak-e, mint a hitelintézetre, és a számítástechnikai rendszerek integráltak vagy legalább teljes mértékben összehangoltak-e. Ezen túlmenően figyelembe kell venniük, hogy van-e olyan – jelenlegi vagy a jövőben várhatóan – jelentős gyakorlati vagy jogi akadály, amely gátolná, hogy a partner a kitettségét időben visszafizesse a hitelintézetnek, az olyan helyreállítási és szanálási helyzeten kívül, amikor a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) szerinti korlátozásokat kell végrehajtani;
a csoporton belüli kitettségeket a csoport finanszírozási struktúrája és stratégiája indokolja-e;
a csoporton belüli partnernek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat egyedi és adott esetben összevont szinten hasonló-e a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;
a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi-e annak folyamatos ellenőrzését és biztosítását, hogy a csoportba tartozó vállalkozások felé fennálló nagykockázatok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten igazodjanak a hitelintézet kockázatkezelési stratégiájához.
Annak értékeléséhez, hogy az esetleges fennmaradó koncentrációs kockázat más módon is azonos hatékonysággal kezelhető-e, például a 2013/36/EU irányelv 81. cikkében említett rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint, a kevésbé jelentős intézményeknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:
a hitelintézet egyedi és adott esetben összevont szinten rendelkezik-e megbízható folyamatokkal, eljárásokkal és kontrollokkal annak biztosítására, hogy a mentesség alkalmazása ne okozzon olyan koncentrációs kockázatot, amely kívül esik kockázatkezelési stratégiáján és a csoporton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveibe ütközik;
a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként hivatalosan megvizsgálta-e a csoporton belüli kitettségekből eredő kockázatot;
a hitelintézet a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten rendelkezik-e olyan hitelkockázat-ellenőrzési kerettel, amely megfelelően figyelemmel kíséri a javasolt kitettségeket;
a felmerülő koncentrációs kockázatot a hitelintézetnek a tőkemegfelelés belső értékelésére vonatkozó eljárása (ICAAP) megfelelően azonosítja vagy azonosítani fogja-e, és azt aktívan kezeli-e. A koncentrációs kockázat kezelésére szolgáló rendszerek, eljárások és mechanizmusok értékelése a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás keretében történik;
bizonyíték van-e arra, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a csoport helyreállítási tervével.
3. Az illetékes nemzeti hatóságok az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából kérhetik, hogy a kevésbé jelentős intézmények nyújtsák be a következő dokumentációt:
A hitelintézet jogi képviselője által a vezető testület jóváhagyásával aláírt levél arról, hogy a hitelintézet megfelel a mentesség 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének c) pontjában és 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított valamennyi feltételének.
Egy független külső harmadik fél vagy a belső jogi részleg által kiadott és a vezető testület által jóváhagyott jogi vélemény, amely igazolja, hogy nincsenek a vonatkozó szabályozásból – az adóügyi szabályozást is ideértve – vagy kötelező megállapodásokból eredő akadályok, amelyek gátolnák, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse.
A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat az alábbiakról:
nincsenek olyan gyakorlati akadályok, amelyek gátolnák, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse;
a csoporton belüli kitettségeket a csoport finanszírozási struktúrája és stratégiája indokolja;
a csoporton belüli partnernek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten hasonló a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;
a csoporton belüli kitettségekből eredő koncentrációs kockázat a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként megvizsgálásra került.
A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott, azt tanúsító dokumentáció, hogy a hitelintézet hitelezési kockázat értékelésére, mérésére és kontrolljára szolgáló eljárásai megegyeznek a partnerével, valamint a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi a vezető testület számára a fennálló nagykockázatok szintjének és annak a folyamatos figyelemmel kísérését, hogy azok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten annak kockázatkezelési stratégiájához, valamint a csoporton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveihez igazodnak.
Azt igazoló dokumentáció, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása egyértelműen azonosítja a csoporton belüli nagykockázatokból eredő koncentrációs kockázatot, valamint hogy ezt a kockázatot aktívan kezelik.
Azt igazoló dokumentáció, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a csoport helyreállítási tervével.
II. MELLÉKLET
Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontja, valamint az ezen iránymutatás 6. cikkének d) pontja szerinti, a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesítés értékelésére vonatkozó feltételek
1. Az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy a következő kritériumokat vegyék figyelembe annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett valamely kitettség az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség feltételeinek megfelel-e.
Annak értékelésekor, hogy a kitettség, a regionális vagy központi szerv vagy a hitelintézet és a regionális vagy központi szerv közötti kapcsolat sajátos jellege az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint csökkenti vagy teljesen kiküszöböli-e a kitettség kockázatát, a kevésbé jelentős intézményeknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:
van-e olyan – jelenlegi vagy a jövőben várhatóan – jelentős gyakorlati vagy jogi akadály, amely gátolná, hogy a partner a kitettségét időben visszafizesse a hitelintézetnek, az olyan helyreállítási és szanálási helyzeten kívül, amikor a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti korlátozásokat kell végrehajtani;
a javasolt kitettségek összhangban állnak-e a hitelintézet szokásos üzletmenetével és üzleti modelljével, vagy azt a hálózat finanszírozási struktúrája indokolja-e;
a hitelintézet központi szervének való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat egyedi és adott esetben összevont szinten hasonló-e a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;
a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi-e annak folyamatos ellenőrzését és biztosítását, hogy a központi vagy regionális szervek felé fennálló kitettségek igazodjanak kockázatkezelési stratégiájához;
annak értékeléséhez, hogy az esetleges fennmaradó koncentrációs kockázat más módon is azonos hatékonysággal kezelhető-e, például a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 81. cikkében említett rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint, a kevésbé jelentős intézményeknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:
a hitelintézet rendelkezik-e megbízható folyamatokkal, eljárásokkal és kontrollokkal annak biztosítására, hogy a mentesség alkalmazása ne okozzon olyan koncentrációs kockázatot, amely kívül esik kockázatkezelési stratégiáján;
a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként hivatalosan megvizsgálta-e a központi vagy regionális szerve felé fennálló kitettségekből eredő kockázatot;
a hitelintézet rendelkezik-e hitelkockázat-ellenőrzési kerettel, amely megfelelően figyelemmel kíséri a javasolt kitettségeket;
a felmerülő koncentrációs kockázatot a hitelintézetnek a tőkemegfelelés belső értékelésére vonatkozó eljárása (ICAAP) megfelelően azonosítja vagy azonosítani fogja-e, és azt aktívan kezeli-e. A koncentrációs kockázat kezelésére szolgáló rendszerek, eljárások és mechanizmusok értékelése a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás keretében történik.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentős intézményektől, hogy annak értékeléséhez, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint a hitelintézettel hálózati kapcsolatban álló regionális vagy központi szerv felelős-e a készpénz-elszámolási műveletekért, figyelembe vegyék azt, hogy a regionális vagy központi szerv belső szabályzata vagy társasági szerződése tartalmaz-e kifejezetten ilyen felelősségeket, többek között az alábbiakat:
a teljes hálózat piaci finanszírozása;
a hálózaton belüli likviditáselszámolás az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének alkalmazási körén belül;
a kapcsolt hitelintézeteknek történő likviditásnyújtás;
a kapcsolt hitelintézetek likviditásfeleslegének lekötése.
3. Az illetékes nemzeti hatóságok az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából kérhetik, hogy a kevésbé jelentős intézmények nyújtsák be a következő dokumentációt.
a hitelintézet jogi képviselője által a vezető testület jóváhagyásával aláírt levél arról, hogy a hitelintézet megfelel a mentesség megadása 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában és 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított valamennyi feltételének;
egy független külső harmadik fél vagy a belső jogi részleg által kiadott és a vezető testület által jóváhagyott jogi vélemény, amely igazolja, hogy nincsenek a vonatkozó szabályozásból – az adóügyi szabályozást is ideértve – vagy kötelező megállapodásokból eredő akadályok, amelyek gátolnák, hogy a regionális vagy központi szerv a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse;
a jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat az alábbiakról:
nincsenek gyakorlati akadályai a regionális vagy központi szerv hitelintézettel szemben fennálló kitettségének időben történő visszafizetésének;
a regionális vagy központi szervvel szembeni kitettségeket a hálózat finanszírozási struktúrája indokolja;
a regionális vagy központi szervnek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten hasonló a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;
a regionális vagy központi szerv felé fennálló kitettségekből eredő koncentrációs kockázat a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként megvizsgálásra került;
a jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott, azt tanúsító dokumentáció, hogy a hitelintézet hitelezési kockázat értékelésére, mérésére és kontrolljára szolgáló eljárásai megegyeznek a regionális vagy központi szervével, valamint a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi a vezető testület számára a fennálló nagykockázatok szintjének és annak a folyamatos figyelemmel kísérését, hogy azok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten annak kockázatkezelési stratégiájához, valamint a hálózaton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveihez igazodnak;
azt igazoló dokumentáció, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása egyértelműen azonosítja a regionális vagy központi szerv felé fennálló nagykockázatokból eredő koncentrációs kockázatot, valamint hogy ezt a kockázatot aktívan kezelik;
azt igazoló dokumentáció, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a hálózat helyreállítási tervével.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).
( 2 ) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).
( 3 ) A Bizottság (EU) 2016/1646 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 13.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a fő indexekkel és az elismert tőzsdékkel kapcsolatos végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 245., 2016.9.14., 5. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
( 5 ) A Bizottság 2014/908/EU végrehajtási határozata (2014. december 12.) a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről (HL L 359., 2014.12.16., 155. o.).
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).