This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02016R0429-20210421
Regulation (EU) 2016/429 of the European Parliament and of the Council of 9 March 2016 on transmissible animal diseases and amending and repealing certain acts in the area of animal health (Animal Health Law) (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Állategészségügyi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Állategészségügyi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
02016R0429 — HU — 21.04.2021 — 002.003
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/429 RENDELETE (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 084, 2016.3.31., 1. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/625 RENDELETE (2017. március 15.) |
L 95 |
1 |
7.4.2017 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1629 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018. július 25.) |
L 272 |
11 |
31.10.2018 |
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/429 RENDELETE
(2016. március 9.)
a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”)
(EGT-vonatkozású szöveg)
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. FEJEZET
Tárgy, cél, hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy és cél
E szabályok a következő területeket érintik:
az uniós szinten problémát jelentő betegségek fontossági sorrendjének és kategóriáinak, valamint az állategészségüggyel kapcsolatos kötelezettségeknek a meghatározása (I. rész, 1–17. cikk);
a betegségek korai felismerése és bejelentése, a velük kapcsolatos jelentéstétel, felügyelet, mentesítési programok és a „betegségtől mentes” minősítés (II. rész, 18–42. cikk);
a betegségekkel kapcsolatos tudatosság, felkészültség és védekezés (III. rész, 43–83. cikk);
a létesítmények és szállítók nyilvántartásba vétele és engedélyezése, valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek mozgatása és nyomonkövethetősége az Unión belül (IV. rész, 84–228. cikk és VI. rész, 244–248. valamint 252–256. cikk);
az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek beléptetése az Unió területére, és az ilyen szállítmányok kivitele az Unióból (V. rész, 229–243. cikk és Va. rész, 244–246. valamint 252–256. cikk);
a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú, valamely tagállamból egy másikba, illetve valamely harmadik országból vagy területről valamely tagállamba történő mozgatása (VI. rész, 244–256. cikk);
betegséggel kapcsolatos vészhelyzet esetén meghozandó vészhelyzeti intézkedések (VII. rész, 257–262. cikk).
Az (1) bekezdésben említett szabályok
célja a következők biztosítása:
az Unió mezőgazdasági termelésének és akvakultúrájának fenntarthatóságát elősegítő jobb állategészségügyi helyzet;
a belső piac hatékony működése;
az alábbi tényezők állategészségügyre, közegészségügyre és a környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése:
figyelembe veszik:
az állategészségügy és
a járványvédelmi és -megelőzési intézkedések végrehajtásának gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti hatásait;
a vonatkozó nemzetközi előírásokat.
2. cikk
Hatály
Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:
tartott és vadon élő állatok;
szaporítóanyagok;
állati eredetű termékek;
állati melléktermékek és a belőlük származó termékek, az 1069/2009/EK rendeletben megállapított szabályok sérelme nélkül;
berendezések és építmények, szállítóeszközök, felszerelések és minden olyan egyéb fertőzési mód és anyag, amely a fertőző állatbetegségek terjesztésében ténylegesen vagy potenciálisan szerepet játszik.
Ez a rendelet a fertőző betegségekre és azokon belül a zoonózisokra alkalmazandó, a következő jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül:
az 1082/2013/EU határozat;
a 999/2001/EK rendelet;
a 2003/99/EK irányelv;
a 2160/2003/EK rendelet.
3. cikk
A IV., V. és VI. részek hatálya
A IV. rész I. címe (84–171. cikk) a következőkre alkalmazandó:
szárazföldi állatok és azoktól eltérő olyan állatok, amelyek szárazföldi állatokat veszélyeztető betegségeket terjeszthetnek;
szárazföldi állatoktól származó szaporítóanyagok;
szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek.
A IV. rész II. címe (172–226. cikk) a következőkre alkalmazandó:
víziállatok és azoktól eltérő olyan állatok, amelyek víziállatokat veszélyeztető betegségeket terjeszthetnek;
víziállatoktól származó állati eredetű termékek.
A IV. rész III. címe (227. és 228. cikk) a következőkre alkalmazandó:
egyéb állatok;
az a) pontban említett egyéb állatoktól származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek.
A Bizottság a 264. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azokról a kiigazításokról, amelyek a IV. és V. rész rendelkezéseinek a kedvtelésből tartott állatok tekintetében történő helyes alkalmazása biztosításához szükségesek, mindenekelőtt annak figyelembe vétele érdekében, hogy a kedvtelésből tartott állatok olyan állatok, melyeket tartóik a háztartásukban tartják.
4. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„állat” : gerinces, illetve gerinctelen állatok; |
2. |
„szárazföldi állat” : madarak, szárazföldi emlősök, méhek és poszméhek; |
3. |
„víziállat” : a következő rendszertani csoportokba tartozó, bármely életszakaszban lévő állatok, beleértve az ikrákat, a spermákat és az ivarsejteket:
a)
az Agnatha főosztályba és a Chondrichthyes, a Sarcopterygii és az Actinopterygii osztályba tartozó halak;
b)
a Mollusca törzsbe tartozó vízi puhatestűek;
c)
a Crustacea altörzsbe tartozó vízi rákok; |
4. |
„egyéb állat” : a szárazföldi és víziállatoktól eltérő fajhoz tartozó állatok; |
5. |
„tartott állat” : az ember által tartott állatok, illetve víziállatok esetében a tenyésztett víziállatok; |
6. |
„akvakultúra” : víziállatok olyan tartása, amelynek során az állatok a nevelési vagy tenyésztési szakaszokban egy vagy több természetes vagy jogi személy tulajdonában maradnak, egészen a begyűjtésig és azt is beleértve, kivéve azon vadon élő víziállatok emberi fogyasztás céljából történő begyűjtését vagy kifogását, amelyeket azt követően leölésükig átmenetileg etetés nélkül tartanak; |
7 |
.„tenyésztett víziállat” : bármely, akvakultúrában tartott víziállat; |
8. |
„vadon élő állat” : a tartott állatoktól eltérő állatok; |
9. |
„baromfi” : a következő célokra nevelt vagy fogságban tartott madár:
a)
az alábbiak előállítása:
i.
hús;
ii.
étkezési tojás;
iii.
más termékek;
b)
szárnyasvad-állomány utánpótlása;
c)
az a) és b) pontban említett típusú termelés céljából nevelt madarak tenyésztése; |
10 |
„fogságban tartott madár” : bármely olyan madár, amely nem baromfi, és a 9. pontban leírtaktól eltérő okból tartják fogságban, beleértve a bemutatók, kiállítások, gyorsasági és egyéb versenyek, tenyésztés vagy eladás céljából tartott madarakat; |
11. |
„kedvtelésből tartott állat” : az I. mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó olyan tartott állat, amelyet magán-, nem pedig kereskedelmi célból tartanak; |
12. |
„kedvtelésből tartott állat tartója” : kedvtelésből tartott állatot tartó természetes személy, aki az állat tulajdonosa is lehet; |
13. |
„kedvtelésből tartott állat tulajdonosa” : a 247. cikk c) pontjában, a 248e. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 249. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 250. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett azonosító okmányban az állat tulajdonosaként megjelölt természetes személy; |
14. |
„nem kereskedelmi célú mozgatás” : kedvtelésből tartott állatok tulajdonosuk mozgását kísérő mozgatása, amely
a)
nem irányul sem a kedvtelésből tartott állat eladására, sem pedig az a feletti tulajdonjog egyéb formában történő átruházására; továbbá
b)
a kedvtelésből tartott állat tulajdonosának mozgásával összefüggésben valósul meg
i.
vagy a kedvtelésből tartott állat tulajdonosának közvetlen felelőssége mellett; vagy
ii.
valamely erre meghatalmazott személy felelőssége mellett, amennyiben a kedvtelésből tartott állat fizikailag különválik tulajdonosától; |
15. |
„meghatalmazott személy” : olyan természetes személy, akinek a kedvtelésből tartott állat tulajdonosa írásban meghatalmazást ad arra, hogy megbízásából elvégezze a kedvtelésből tartott állat nem kereskedelmi célú mozgatását; |
16. |
„betegség” : egy vagy több kórokozó által okozott, klinikai tünetekkel vagy kórbonctanielváltozással járó vagy nem járó, állatban előforduló fertőzés; |
17. |
„kórokozó” : állatra vagy emberre átvihető, és állatokban betegség okozására képes patogén; |
18. |
„jegyzékbe foglalt betegség” : az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt betegség; |
19. |
„betegségleírás” : egy adott betegségre vonatkozó, a 7. cikk a) pontjában említett kritériumok; |
20. |
„jegyzékbe foglalt faj” : a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt állatfajok vagy -fajcsoportok, vagy pedig – új betegség esetén – azon állatfajok vagy -fajcsoportok, amelyek megfelelnek a jegyzékbe foglalt fajokra vonatkozó, a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak; |
21. |
„veszély” : állatban vagy termékben előforduló olyan kórokozó, illetve valamely állat vagy termék olyan állapota, amely az emberi vagy állati egészségre káros hatással lehet; |
22. |
„kockázat” : annak valószínűsége, hogy az állatok egészségére vagy a közegészségre gyakorolt káros hatás biológiai, illetve gazdasági következményekkel jár, és e következmények várható mértéke; |
23. |
„ ►C1biológiai védelem ◄” : azon irányítási és fizikai intézkedések összessége, amelyek célja a bejutás, kialakulás és terjedés kockázatának csökkentése:
a)
az egy állatpopuláción belül kialakuló, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében; vagy
b)
az egy létesítményen, körzeten, kompartmenten, szállítási eszközön vagy bármilyen más egyéb létesítményen, épületen vagy helyen belül, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében; |
24. |
„felelős személy” : bármely, állatért vagy termékért akár korlátozott ideig felelős természetes vagy jogi személy, a kedvtelésből tartott állatok tartói és az állatorvosok kivételével; |
25. |
„szállító” : olyan felelős személy, aki saját felelősségére vagy egy harmadik fél megbízásából állatokat szállít; |
26. |
„állatokkal foglalkozó szakember” : szakmája gyakorlása során állatokkal vagy termékekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személy, kivéve a felelős személyeket és az állatorvosokat; |
27. |
„létesítmény” : olyan helyszín, építmény, vagy – szabadban való tartás esetén – bármely olyan környezet vagy hely, ahol ideiglenesen vagy állandó jelleggel állatokat vagy szaporítóanyagot tartanak, a következők kivételével:
a)
olyan háztartások, ahol kedvtelésből tartott állatokat tartanak;
b)
állatorvosi praxisok vagy klinikák; |
28. |
„szaporítóanyag” :
a)
mesterséges szaporításra szánt, sperma, petesejt és embrió;
b)
keltetőtojás; |
29. |
„állati eredetű termék” :
a)
állati eredetű élelmiszer, beleértve a mézet és a vért;
b)
emberi fogyasztásra szánt élő kagylók, élő tüskésbőrűek, élő zsákállatok és élő tengeri csigák; valamint
c)
a b) pontban említettektől eltérő egyéb állatok, amelyeket azzal a szándékkal készítenek elő, hogy azokat élve szállítsák a végső fogyasztóhoz; |
30. |
„állati melléktermék” : állat teljes teste vagy testrésze, állati eredetű termék vagy olyan más, állatból nyert termék, amelyet nem emberi fogyasztásra szántak, a szaporítóanyagok kivételével; |
31. |
„állati melléktermékből származó termék” : állati melléktermék egy- vagy többlépéses kezelésével, átalakításával vagy feldolgozásával kapott termék; |
32. |
„termék” :
a)
szaporítóanyag;
b)
állati eredetű termék;
c)
állati melléktermék és abból származó termék; |
33. |
„hatósági ellenőrzés” : az ►C2 (EU) 2017/625 ◄ európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 1 ) megfelelően végzett bármilyen típusú ellenőrzés; |
34. |
„egészségi állapot” : egy konkrét, jegyzékbe foglalt fajhoz kapcsolódóan jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében értelmezett állapot, a következők vonatkozásában:
a)
egy állat;
b)
a következőkön belül élő állatok:
i.
egy járványügyi egység;
ii.
egy létesítmény;
iii.
egy körzet;
iv.
egy kompartment;
v.
egy tagállam;
vi.
egy harmadik ország vagy terület; |
35. |
„körzet” :
a)
szárazföldi állatok esetében egy tagállam, illetve egy harmadik ország vagy terület földrajzilag pontosan elhatárolt része, amelyen megfelelő felügyeleti, járványvédelmi és ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ tárgyát képező konkrét betegség(ek) tekintetében meghatározott egészségi állapotú állati szubpopuláció él;
b)
víziállatok esetében egy, konkrét betegség(ek) tekintetében meghatározott egészségügyi állapotú összefüggő hidrológiai rendszer, amely az alábbi pontok egyikében említett területre terjed ki:
i.
folyóvíznek a forrástól a torkolatig vagy egy tóig terjedő teljes vízgyűjtő területe;
ii.
több vízgyűjtő terület;
iii.
valamely vízgyűjtő terület azon része, amely a folyóvíz forrásától egy olyan akadályig terjed, amely meggátolja egy konkrét betegség vagy konkrét betegségek bejutását;
iv.
part menti terület földrajzilag pontosan elhatárolt része;
v.
földrajzilag pontosan elhatárolt torkolati terület; |
36. |
„vízgyűjtő terület” : domborzati elemekkel, például dombokkal vagy hegyekkel övezett terület vagy medence, amelybe a területről lefolyó valamennyi víz belefolyik; |
37. |
„kompartment” : egy vagy több létesítményen belül, illetve víziállatok esetében egy vagy több akvakultúrás létesítményen belül élő állati szubpopuláció, amely a megfelelő felügyeleti, járványvédelmi és biológiai védelmi intézkedések tárgyát képező konkrét betegség(ek) tekintetében meghatározott egészségi állapotú és közös biológiai védelmi irányítási rendszerbe tartozik; |
38. |
„karantén” : állatoknak az adott járványügyi egységen kívüli állatokkal való közvetlen vagy közvetett érintkezést kizáró elkülönítésben tartása, megakadályozva egy vagy több meghatározott betegség terjedését, miközben az elkülönítve tartott állatok egy meghatározott időszak alatt felügyelet alatt állnak, és adott esetben vizsgálaton és kezelésen esnek át; |
39. |
„járványügyi egység” : azon állatok csoportja, amelyek esetében az adott kórokozónak való kitettség valószínűsége megegyezik; |
40. |
„kitörés” : annak hatóságilag megállapított ténye, hogy egy jegyzékbe foglalt betegség vagy egy új betegség legalább egy állatban megjelent valamely létesítményben vagy egyéb olyan helyen, ahol állatokat tartanak vagy azok előfordulnak; |
41. |
„korlátozás alatt álló körzet” : olyan körzet, amelyben bizonyos állatok vagy termékek mozgatása tekintetében korlátozást rendeltek el és más járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák egy konkrét betegség átterjedését olyan területekre, amelyeken nem alkalmaznak korlátozásokat; a korlátozás alatt álló körzet adott esetben magában foglalhat egy védő-, illetve felügyeleti körzetet is; |
42. |
„védőkörzet” : egy betegség kitörésének helyszínén vagy a körül létrehozott körzet, amelyben járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegségnek az említett körzetből való továbbterjedését; |
43. |
„felügyeleti körzet” : a védőkörzet körül létrehozott olyan körzet, amelyben járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegségnek a védőkörzetből való továbbterjedését; |
44. |
„keltetőtojás” : baromfi vagy fogságban tartott madár által tojt, keltetésre szánt tojás; |
45. |
„patások” : a III. mellékletben felsorolt állatok; |
46. |
„szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény” :
a)
spermával összefüggésben olyan létesítmény, ahol a spermát gyűjtik, előállítják, feldolgozzák, illetve tárolják;
b)
petesejtekkel és embriókkal összefüggésben szakemberek egy olyan csoportja vagy olyan struktúra, amelyet a csoport állatorvosa felügyel, és amely el tudja végezni petesejtek és embriók gyűjtését, előállítását, feldolgozását és tárolását;
c)
keltetőtojásokkal összefüggésben keltető; |
47. |
„keltető” : olyan létesítmény, amelyben a tojások begyűjtését és tárolását, valamint a keltetést és a bújtatást végzik a következőkkel való ellátás céljára:
a)
keltetőtojások;
b)
naposcsibék vagy más fajú frissen kikelt fiókák; |
48. |
„körülhatárolt létesítmény” : minden olyan állandó, földrajzilag behatárolt, önkéntes alapon létrehozott és mozgatás céljára engedélyezett létesítmény, amelyben az állatokat:
a)
a fajok védelmére, illetve kiállítási, oktatási vagy kutatási célból tartják vagy tenyésztik;
b)
elkerítik és elválasztják környezetüktől; és
c)
állat-egészségügyi felügyeleti és ►C1 biológiai védelmi intézkedéseknek ◄ vetik alá; |
49. |
„összegyűjtés” : tartott szárazföldi állatok több létesítményből történő összegyűjtése az adott állatfajra vonatkozóan előírt minimum tartózkodási időnél rövidebb időszakra; |
50. |
„minimum tartózkodási idő” : az a legrövidebb idő, amely alatt biztosítani lehet, hogy az adott létesítménybe bekerült állatok egészségi állapota ne legyen rosszabb, mint az említett létesítményben tartott állatok egészségi állapota; |
51. |
„TRACES” : a hatósági ellenőrzéseknek az ►C2 (EU) 2017/625 ◄ rendelet 131–136. cikkében említett információkezelési rendszerébe integrált rendszerelem; |
52. |
„járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmény” : bármely olyan élelmiszeripari vállalkozás, amelyet a 179. cikknek megfelelően engedélyeztek; |
53. |
„hatósági állatorvos” : az ►C2 (EU) 2017/625 ◄ rendelet 3. cikkének 32. pontjában meghatározott hatósági állatorvos; |
54. |
„harmadik országban vagy területen tevékenykedő hatósági állatorvos” : az 53. pontban említett hatósági állatorvosnak megfelelő, tevékenységét harmadik országban vagy területen végző állatorvos; |
55. |
„illetékes hatóság” : a hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek e rendeletnek és az ►C2 (EU) 2017/625 ◄ rendeletnek megfelelő megszervezéséért felelős tagállami központi állategészségügyi hatóság, vagy bármely egyéb hatóság, amelyre ezt a feladatot átruházták; |
56. |
„harmadik ország vagy terület illetékes hatósága” : valamely harmadik ország vagy terület illetékes hatósága, amely megfelel az 55. pontban említett illetékes hatóságoknak. |
2. FEJEZET
Jegyzékbe foglalt betegségek, új betegségek és jegyzékbe foglalt fajok
5. cikk
Betegségek jegyzékbe foglalása
A betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó, e rendeletben megállapított betegségspecifikus szabályok az alábbiakra alkalmazandók:
a következő, jegyzékbe foglalt betegségek:
ragadós száj- és körömfájás;
klasszikus sertéspestis;
afrikai sertéspestis;
magas patogenitású madárinfluenza;
afrikai lópestis; továbbá
az II. mellékletben szereplő jegyzékbe foglalt betegségek.
Egy adott betegséget akkor kell az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jegyzékbe foglalni, ha a 7. cikk szerinti értékelése megtörtént és:
valamennyi alábbi kritériumnak megfelel:
tudományosan bizonyított, hogy az adott betegség fertőző;
az Unióban élnek olyan állatfajok, amelyek fogékonyak az adott betegségre, illetve megtalálhatók annak vektorai és hordozói;
az adott betegség káros hatással van az állategészségügyre; vagy zoonotikus jellege miatt közegészségügyi kockázatot jelent;
az adott betegség tekintetében rendelkezésre állnak diagnosztikai eszközök;
a kockázatcsökkentő intézkedések és adott esetben a betegség felügyelete hatásosak, és arányban állnak a betegség által az Unióban jelentett kockázatokkal, és
az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelel:
az adott betegség jelentős káros hatással van vagy lehet az Unióban az állategészségügyre; vagy zoonotikus jellege miatt jelentős közegészségügyi kockázatot jelent vagy jelenthet;
a kórokozó a kezelésekkel szemben rezisztenciát alakított ki, és jelentős veszélyt jelent a közegészségre és/vagy az állatok egészségére az Unióban;
a betegség jelentős negatív gazdasági hatással jár vagy járhat, amely az uniós mezőgazdasági vagy akvakultúrás termelést érinti;
a betegség jellegéből adódóan válsághelyzetet okozhat, vagy a kórokozója bevethető bioterrorizmus céljára;
a betegség jelentős negatív hatást gyakorol vagy gyakorolhat az Unióban a környezetre, ideértve a biológiai sokféleséget is.
6. cikk
Új betegségek
Valamely, a jegyzékben nem szereplő betegség új betegségnek minősül („új betegség”), amennyiben potenciálisan megfelel a betegségek jegyzékbe foglalására vonatkozóan az 5. cikk (3) bekezdésében megállapított kritériumoknak, valamint
egy meglévő kórokozó továbbfejlődése vagy módosulása eredményeként jött létre;
ismert betegség átterjedése egy új földrajzi területre, fajra vagy populációra;
első alkalommal diagnosztizálták az Unióban; vagy
egy fel nem ismert, vagy korábban fel nem ismert kórokozó okozza.
7. cikk
A betegségek jegyzékbe foglalásához használandó értékelési paraméterek
A Bizottság a következő értékelési paramétereket használja annak megállapításához, hogy egy betegség az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően teljesíti-e a jegyzékbe foglalás feltételeit:
a betegségleírás, amely a következő adatokat kell, hogy magában foglalja:
a betegség által érintett állatfaj;
az állatpopulációknak az adott betegséggel összefüggő morbiditása és mortalitása;
a betegség zoonotikus jellege;
kezeléssel szembeni rezisztencia, ideértve az antimikrobiális rezisztenciát is;
a betegség perzisztenciája valamely állatpopulációban vagy a környezetben;
a betegség állatok, illetve adott esetben állatok és emberek közötti átvitelének módjai és gyorsasága;
a betegség jelenléte vagy hiánya, valamint elterjedése az Unióban, továbbá a betegség Unióba való bejutásának kockázata, amennyiben nem fordul elő az Unióban;
diagnosztikai és járványvédelmi eszközök megléte;
a betegség hatása a következőkre:
mezőgazdasági termelés és akvakultúra, valamint más gazdasági ágazatok, azon belül a következőkre:
emberi egészség, azon belül a következőkre:
állatjólét;
a biológiai sokféleség és a környezet;
képes-e válsághelyzetet okozni, valamint bevethető-e bioterrorizmus céljára;
a következő járványvédelmi és -megelőzési intézkedések megvalósíthatósága, elérhetősége és hatékonysága:
diagnosztikai eszközök és kapacitások;
vakcinázás;
gyógykezelések;
►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ ;
állatok és termékek mozgatására vonatkozó korlátozások;
állatok leölése;
állati hullák és egyéb releváns, állati eredetű melléktermékek ártalmatlanítása;
a járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatása a következőkre:
az érintett ágazatokra és a gazdaság egészére háruló közvetlen és közvetett költségek;
az intézkedések társadalmi elfogadottsága;
a tartott és vadon élő állatok érintett szubpopulációinak jóléte;
környezet és biológiai sokféleség.
8. cikk
Fajok jegyzékbe foglalása
A jegyzék azon állatfajokat vagy az állatfajok azon csoportjait tartalmazza, amelyek konkrét, jegyzékbe foglalt betegségek terjesztése tekintetében az alábbi kritériumok alapján jelentős kockázatot jelentenek:
a veszélyeztetett állatpopuláció fogékonysága;
a lappangási idő és a fertőzőképesség ideje az érintett állatok esetében;
az említett állatok azon képessége, hogy az adott betegségeket hordozzák.
Fel kell venni az említett jegyzékbe valamely állatfajt vagy állatfajok valamely csoportját, ha érinti őket egy adott, jegyzékbe foglalt betegség, vagy kockázatot jelentenek valamely jegyzékbe foglalt betegség terjedése szempontjából, mivel:
fogékonyak valamely konkrét, jegyzékbe foglalt betegségre, vagy a tudományos adatok alapján valószínű az arra való fogékonyságuk; vagy
az adott betegség vektorfajai vagy hordozói, vagy a tudományos adatok alapján valószínű, hogy ilyen szerepet töltenek be.
A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok révén – abban az esetben törölheti a jegyzékből valamely állatfajt vagy állatfajok valamely csoportját, amennyiben:
azt a jegyzékbe foglalt betegséget, amellyel összefüggésben az adott állatfajt vagy állatfaj valamely csoportját jegyzékbe foglalták, törölték a betegségek jegyzékéből; vagy
tudományosan bizonyított, hogy az adott faj vagy fajcsoport már nem felel meg a (3) bekezdésben megállapított kritériumoknak.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
9. cikk
A különböző kategóriákba tartozó, jegyzékbe foglalt betegségekre alkalmazandó járványvédelmi és -megelőzési szabályok
A járványvédelmi és -megelőzési szabályok a jegyzékbe foglalt betegségekre a következők szerint alkalmazandók:
Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek általában nem fordulnak elő az Unió területén és amelyek kimutatásakor azonnal mentesítési intézkedéseket kell tenni, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:
a betegségekkel kapcsolatos tudatosságra és felkészültségre vonatkozó, a III. rész I. címében megállapított szabályok (43–52. cikk);
a III. rész II. címének 1. fejezete szerinti járványvédelmi intézkedések (53–71. cikk); valamint
a kompartmentalizációra vonatkozó, a 37. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályok.
Az ilyen, jegyzékbe foglalt betegségekre adott esetben a b), d) és e) pontban megállapított intézkedéseket is értelemszerűen alkalmazni kell.
Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyekre vonatkozóan valamennyi tagállamban járványvédelmi intézkedéseket kell hozni az Unió-szerte történő felszámolásuk érdekében, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:
a kötelező mentesítési programokra vonatkozó, a 31. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályok;
a betegségtől mentes tagállamokra és körzetekre vonatkozó, a 36. cikkben megállapított szabályok;
a kompartmentalizációra vonatkozó, a 37. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályok; valamint
a 72–75., a 77–79., valamint a 81. és 83. cikkben megállapított járványvédelmi intézkedések.
Az ilyen, jegyzékbe foglalt betegségekre a d) és e) pontban megállapított intézkedéseket is értelemszerűen alkalmazni kell.
Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek egyes tagállamokat érintenek és amelyek esetében intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megakadályozható legyen átterjedésük az Unió hivatalosan betegségtől mentesnek minősülő vagy olyan területeire, amelyek rendelkeznek mentesítési programokkal az adott, jegyzékbe foglalt betegségre vonatkozóan, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:
az önkéntes mentesítésre vonatkozó, a 31. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályok;
a betegségtől mentes tagállamokra és körzetekre vonatkozó, a 36. cikkben megállapított szabályok;
a kompartmentalizációra vonatkozó, a 37. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályok; valamint
a járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó, a 76., a 77., a 78., a 80., a 82. és a 83. cikkben megállapított szabályok.
Az ilyen, jegyzékbe foglalt betegségekre a d) és e) pontban megállapított intézkedéseket is értelemszerűen alkalmazni kell.
Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek esetében azért van szükség intézkedésre, hogy megakadályozzák az Unió területére való bejutásuk vagy a tagállamok közötti mozgatás következményeként való elterjedésüket, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:
az Unión belüli mozgatásra vonatkozó, a IV. rész I. címének 3-6. fejezetében (124–169. cikk), II. címének 2. és 3. fejezetében (191–225. cikk) és a IV. rész 2. és 3. fejezetében (247–251. cikk) megállapított szabályok; valamint
az Unióba való beléptetésre és az Unióból való kivitelre vonatkozó, az V. részben (229–243. cikk) megállapított szabályok.
Az a), b) és c) pontban említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyúttal az e pont szerinti, jegyzékbe foglalt betegségeknek, illetve – amennyiben az adott betegség által jelentett kockázat eredményesen és arányosan mérsékelhető az állatok és termékek mozgatására vonatkozó intézkedések révén – az e) pont szerinti, jegyzékbe foglalt betegségeknek is minősülnek.
Azoknak a jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek esetében Unión belüli felügyeletre van szükség, a következő szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni:
a bejelentésre és a jelentéstételre vonatkozó, a II. rész 1. fejezetében (18–23. cikk) megállapított szabályok;valamint
a felügyeletre vonatkozó, a II. rész 2. fejezetében (24–30. cikk) megállapított szabályok.
Az a), b) és c) pontban említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyúttal az e pont szerinti jegyzékbe foglalt betegségeknek is minősülnek.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
3. FEJEZET
Az állatok egészségével kapcsolatos kötelezettségek
10. cikk
Az állatok egészségével kapcsolatos kötelezettségek és ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄
A felelős személyek:
a felelősségi körükbe tartozó tartott állatok és termékek tekintetében felelősek a következőkért:
a tartott állatok egészsége;
az állatgyógyászati készítmények körültekintő és felelős használata, az állatorvosok szerepének és felelősségi körének sérelme nélkül;
a betegségek elterjedéséhez kapcsolódó kockázat minimálisra csökkentése;
jó állattenyésztési gyakorlatok alkalmazása.
adott esetben kötelesek megfelelő ►C1 biológiai védelmi intézkedéseket ◄ hozni a felelősségi körükbe tartozó tartott állatokkal és termékekkel kapcsolatban, a következők figyelembevételével:
a tartott állatok és a termékek fajai és kategóriái;
a termelés típusa;
a kapcsolódó kockázatok, tekintettel a következőkre:
adott esetben kötelesek vadon élő állatok tekintetében ►C1 biológiai védelmi intézkedéseket ◄ tenni.
Az (1) bekezdés b) pontjában említett ►C1 biológiai védelmi intézkedéseket ◄ adott esetben a következők révén kell megvalósítani:
fizikai védelmi intézkedések, köztük esetleg a következők:
körülkerítés, kerítés építése, tető lefedése, háló elhelyezése (értelemszerűen);
tisztítás, fertőtlenítés, valamint rovarok és rágcsálók elleni védekezés;
víziállatok esetében értelemszerűen:
gazdálkodási intézkedések, köztük esetleg a következők:
állatoknak, termékeknek, járműveknek és személyeknek a létesítménybe való beléptetésére és onnan való kilépésére alkalmazott eljárások;
a felszerelések használatára vonatkozó eljárások;
feltételek megállapítása a mozgatás tekintetében, a kapcsolódó kockázatokat figyelembe véve;
feltételek megállapítása állatoknak, illetve termékeknek a létesítménybe való bejuttatása tekintetében;
az újonnan bejuttatott vagy beteg állatok karanténja, elkülönítése vagy elválasztása;
rendszer létrehozása az elhullott állatok és egyéb állati melléktermékek biztonságos ártalmatlanítására.
A végrehajtási jogi aktusoknak tükrözniük kell az (1) bekezdés b) pontjában említett kritériumokat.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
11. cikk
Állat-egészségügyi ismeretek
A felelős személyeknek és az állatokkal foglalkozó szakembereknek megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük a következőkről:
állatbetegségek, beleértve az állatról emberre átvihető betegségeket;
biológiai védelmi elvek;
az állatok egészsége, jóléte és az emberi egészség közötti kölcsönhatások;
jó állattenyésztési gyakorlatok azoknak az állatfajoknak a tekintetében, amelyeknek gondját viselik;
kezeléssel szembeni rezisztencia, ideértve az antimikrobiális rezisztenciát is, és annak következményei.
Az (1) bekezdésnek megfelelően szükséges ismeretek tartalma és mélysége a következőktől függ:
a felelősségi körükbe tartozó tartott állatok vagy termékek fajai és kategóriái, valamint az érintett felelős személyeknek és az állatokkal foglalkozó szakembereknek a szakmájuk gyakorlása során az ilyen állatokkal vagy termékekkel való kapcsolatának jellege;
a termelés típusa;
a feladatkörük.
Az (1) bekezdés szerinti ismeretek az alábbi módok egyikén szerzendők meg:
szakmai tapasztalat vagy képzés;
a mezőgazdaság vagy az akvakultúra ágazataiban kínált, állat-egészségügyi szempontból releváns programok;
formális oktatás;
egyéb tapasztalat vagy képzés, amely az a), b) vagy c) pontban felsoroltakkal azonos mélységű ismeretek megszerzését eredményezi.
12. cikk
Az állatorvosok és víziállat-egészségügyi szakemberek kötelezettségei
Az állatorvosoknak az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeik gyakorlása során
meg kell tenniük minden megfelelő intézkedést a betegségek bejutásának, kialakulásának és terjedésének megakadályozására;
olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyekkel biztosítják a betegségek korai felismerését, és ennek érdekében pontos diagnózist és differenciáldiagnózist kell felállítaniuk, hogy az adott betegség kizárható vagy megállapítható legyen;
tevékenyen részt kell venniük a következőkben:
az állat-egészségügyi tudatosság, valamint az állatok egészsége és jóléte, illetve az emberi egészség közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos tudatosság növelése;
betegségmegelőzés;
a betegségek korai felismerése és az azokra való gyors reagálás.
a kezeléssel szembeni rezisztenciával, ideértve az antimikrobiális rezisztenciát is, és annak következményeivel kapcsolatos tudatosság növelése;
együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal, a felelős személyekkel, az állatokkal foglalkozó szakemberekkel és a kedvtelésből tartott állatok tartóival az e rendeletben előírt járványvédelmi és -megelőzési intézkedések végrehajtásában.
13. cikk
A tagállamok kötelezettségei
Annak érdekében, hogy az illetékes állat-egészségügyi hatóság meghozhassa az e rendeletben előírt szükséges és megfelelő intézkedéseket, és végrehajthassa az e rendeletben előírt tevékenységeket, a tagállamok – a közigazgatás megfelelő szintjén – biztosítják, hogy az illetékes hatóság:
szakképzett személyzettel, létesítményekkel, felszereléssel és pénzügyi forrásokkal, továbbá a tagállam egész területére kiterjedő hatékony szervezeti struktúrával rendelkezzen;
rendelkezzen hozzáféréssel szakképzett személyzettel, eszközökkel, felszereléssel és pénzügyi forrásokkal rendelkező laboratóriumokhoz, hogy biztosítsa a jegyzékbe foglalt és új betegségek gyors és pontos diagnózisát, illetve differenciáldiagnózisát;
rendelkezzen megfelelően képzett állatorvosokkal, akik a 12. cikkben említett tevékenységeket végzik.
14. cikk
Az illetékes hatóság hivatalos tevékenységeinek átruházása
Az illetékes hatóság megbízhat a hatósági állatorvosoktól eltérő állatorvosokat az alábbi tevékenységek közül eggyel vagy többel:
a mentesítési programok keretében hozott, a 32. cikkben előírt intézkedések gyakorlati alkalmazása;
támogatás nyújtása az illetékes hatóságnak a 26. cikkben előírt felügyelet végrehajtásában, vagy a 28. cikk szerinti felügyeleti programokkal kapcsolatban;
a következőkkel kapcsolatos tevékenységek:
a betegségekkel kapcsolatos tudatosság, felkészültség és védekezés a III. rész szerint, a következő területeken:
nyilvántartásba vétel, jóváhagyás, nyomonkövethetőség és mozgatás a IV. rész szerint;
kedvtelésből tartott állatoknak a 247. cikk c) pontja, a 248. cikk (2) bekezdésének c) pontja, a 249. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 250. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti azonosító okmányai kiállítása és kitöltése;
a 252. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett azonosító eszközök alkalmazása és használata.
A szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása során a Bizottság figyelembe veszi az említett tevékenységek jellegét, valamint a vonatkozó nemzetközi szabványokat.
15. cikk
A nyilvánosság tájékoztatása
Amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy egyes – az Unión belülről származó vagy az Unió területén kívülről érkező – állatok vagy termékek kockázatot jelenthetnek, az illetékes hatóság megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kockázat természetéről és a meghozott vagy meghozandó kockázatmegelőzési vagy -kezelési intézkedésekről tájékoztassa a nyilvánosságot, figyelembe véve a szóban forgó kockázat jellegét, súlyosságát és mértékét, valamint a tájékoztatáshoz fűződő közérdeket.
16. cikk
A kórokozókat, vakcinákat és egyéb biológiai készítményeket kezelő laboratóriumok, létesítmények és más személyek kötelezettségei
Azok a laboratóriumok, létesítmények és más természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek kutatási, oktatási vagy diagnosztikai célból, illetve vakcinák és más biológiai készítmények előállítása céljából kórokozókat kezelnek, a releváns nemzetközi szabványok betartása mellett kötelesek:
meghozni a megfelelő biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési intézkedéseket, hogy ◄ megakadályozzák a kórokozók elszabadulását és azt követő érintkezésüket a laboratóriumon vagy más, a kórokozókat kutatási célból kezelő egységen kívül élő állatokkal;
biztosítani, hogy a kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények laboratóriumok és más létesítmények közötti mozgatása ne járjon jegyzékbe foglalt, illetve új betegségek terjedésének kockázatával.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kórokozókat, vakcinákat és egyéb biológiai készítményeket kezelő laboratóriumok, létesítmények és más természetes vagy jogi személyek által betartandó, a jegyzékbe foglalt és új betegségek megelőzésének és az ezekkel kapcsolatos járványvédelmi intézkedéseknek a célját szolgáló, a következőkkel kapcsolatos biztonsági intézkedésekre vonatkozóan:
biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési intézkedések;
a kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények mozgatására vonatkozó követelmények.
17. cikk
Állat-egészségügyi laboratóriumok
Amennyiben valamely tagállamban a hatósági laboratórium egy másik tagállamból származó állati mintákon végez diagnosztikai elemzéseket, az említett laboratórium köteles bejelentést tenni a minta eredete szerinti tagállam illetékes hatósága felé:
azonnal, minden olyan eredményről, amely valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség gyanújára vagy kimutatott előfordulására utal;
indokolatlan késedelem nélkül, minden olyan eredményről, amely valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említetteken kívüli, jegyzékbe foglalt betegség gyanújára vagy kimutatott előfordulására utal.
II. RÉSZ
A BETEGSÉGEK BEJELENTÉSE ÉS AZ AZOKKAL KAPCSOLATOS JELENTÉSTÉTEL, FELÜGYELET, MENTESÍTÉSI PROGRAMOK ÉS „BETEGSÉGTŐL MENTES” MINŐSÍTÉS
1. FEJEZET
A betegségek bejelentése és az azokkal kapcsolatos jelentéstétel
18. cikk
Tagállamokon belüli bejelentés
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felelős személyek és más vonatkozó természetes vagy jogi személyek
haladéktalanul bejelentsék az illetékes hatóságnak, amennyiben bármilyen okból fennáll valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség állatokban való előfordulásának gyanúja, vagy a betegséget állatok körében kimutatták;
a lehető leghamarabb bejelentsék az illetékes hatóságnak, amennyiben bármilyen okból fennáll valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, azonban a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaktól eltérő, jegyzékbe foglalt betegség állatokban való előfordulásának gyanúja, vagy a betegséget állatok körében kimutatták;
bejelentsék egy állatorvosnak a szokatlan arányú mortalitást vagy más, súlyos betegségre utaló jeleket, illetve a termelési mutatók ismeretlen okú jelentős csökkenését a további vizsgálat érdekében, beleértve a laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavételt, amennyiben ez indokolt.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
kritériumok annak meghatározására, hogy fennállnak-e az (1) bekezdés c) pontjában említett, bejelentést szükségessé tevő körülmények;
az (1) bekezdés c) pontjában előírt további vizsgálatra vonatkozó részletes szabályok.
19. cikk
Uniós szintű bejelentés
Az (1) bekezdésben előírt bejelentésnek az alábbi, a betegség kitörésével kapcsolatos információkat kell tartalmaznia:
a kórokozó és adott esetben annak altípusa;
a vonatkozó időpontok, különösen a gyanú felmerülésének időpontja, illetve az az időpont, amikor a betegség kitörése megállapítást nyert;
a betegség kitörésének típusa és helyszíne;
bármilyen kapcsolódó betegségkitörés;
azok az állatok, amelyekhez a betegség kitörése köthető;
a kitöréssel kapcsolatban hozott bármely járványvédelmi intézkedés;
a jegyzékbe foglalt betegség lehetséges vagy ismert eredete;
az alkalmazott diagnosztikai módszerek.
20. cikk
Uniós szintű jelentéstétel
A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségekről, amelyek esetében:
nincs szükség a kitörés azonnali, a 19. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentésére;
szükség van a kitörés azonnali, a 19. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentésére, de kiegészítő információkat kell benyújtani a Bizottságnak és a többi tagállamnak a következőkre vonatkozóan:
a 30. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított szabályoknak megfelelő felügyelet;
a 35. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított szabályoknak megfelelő mentesítési program.
Az (1) bekezdésben előírt jelentéseknek a következőkre vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk:
az (1) bekezdésben említett, jegyzékbe foglalt betegségek kimutatása;
a felügyelet eredménye, amennyiben ez a 29. cikk c) pontjának ii. alpontja vagy a 30. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően szükséges;
a felügyeleti programok eredménye, amennyiben ez a 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően és a 29. cikk c) pontjának ii. alpontja vagy a 30. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően szükséges;
mentesítési programok, amennyiben ez a 34. cikknek megfelelően és a 35. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított szabályoknak megfelelően szükséges.
21. cikk
Bejelentési és jelentéstételi régiók
A 19. és 20. cikkben előírt bejelentés és jelentéstétel céljából a tagállamok bejelentési és jelentéstételi régiókat határoznak meg.
22. cikk
Az uniós szintű bejelentést és az uniós szintű jelentéstételt szolgáló számítógépes információs rendszer
A 19., 20. és 21. cikkben előírt bejelentésre és jelentéstételre vonatkozó követelmények teljesítésével kapcsolatos mechanizmusok és eszközök kezelése céljából a Bizottság számítógépes információs rendszert hoz létre és működtet.
23. cikk
Az uniós szintű bejelentésre, az uniós szintű jelentéstételre és a számítógépes információs rendszerre vonatkozó végrehajtási hatáskörök
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 19–22. cikkben előírt bejelentésre, jelentéstételre és számítógépes információs rendszerre vonatkozó szabályokat a következők tekintetében:
a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, azon jegyzékbe vett betegségek, amelyeket a tagállamoknak haladéktalanul be kell jelenteniük, valamint a bejelentéshez kapcsolódó, szükséges intézkedések, a 19. cikk szerint;
a tagállamok által a 20. cikkben előírt jelentéstétel során szolgáltatandó információk;
a 22. cikkben előírt számítógépes információs rendszer létrehozására és alkalmazására irányuló eljárások, valamint a meglévő rendszerekben tárolt adatoknak és információknak az új rendszerbe történő migrációjára és a rendszer teljes körű üzembe helyezésére vonatkozó átmeneti intézkedések;
a 22. cikkben előírt számítógépes információs rendszerbe betáplálandó adatok formátuma és struktúrája;
a 19. és 20. cikkben előírt bejelentésre és jelentéstételre vonatkozó határidők, valamint a bejelentés és a jelentéstétel gyakorisága; a bejelentést és a jelentéstételt olyan időpontokban, illetve olyan gyakorisággal kell megtenni, hogy biztosítható legyen az átláthatóság és a szükséges kockázatkezelési intézkedések időben történő alkalmazása, a betegségleírás és a kitörés típusa alapján;
a 21. cikkben előírt bejelentési és jelentéstételi régiók jegyzékbe foglalása.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
2. FEJEZET
Felügyelet
24. cikk
A felelős személyek felügyeleti kötelezettsége
A jegyzékbe foglalt és új betegségek jelenlétének kimutatása céljából a felelős személyek:
figyelemmel kell, hogy kísérjék a felelősségi körükbe tartozó állatok egészségi állapotát és viselkedését;
fel kell, hogy figyeljenek a felelősségi körükbe tartozó létesítmények, állatok vagy szaporítóanyagok szokásos termelési paramétereiben végbemenő bármely olyan változásra, amelynek alapján felmerülhet a gyanú, hogy azt egy jegyzékbe foglalt vagy új betegség okozza;
fel kell, hogy figyeljenek a felelősségi körükbe tartozó állatok szokatlan arányú mortalitására vagy az említett állatokon tapasztalható más, súlyos betegségre utaló jelekre.
25. cikk
Állatorvosi látogatás
A felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a felelősségi körükbe tartozó létesítményben állatorvos látogatást tegyen, amennyiben ezt a létesítmény jelentette kockázatok szükségessé teszik, figyelembe véve a következőket:
a létesítmény típusa;
a létesítményben tartott állatok fajai és kategóriái;
az adott körzetben vagy régióban azon jegyzékbe foglalt és új betegségek tekintetében tapasztalható járványügyi helyzet, amelyekre a létesítményben tartott állatok fogékonyak;
minden olyan más, vonatkozó felügyeleti intézkedés vagy hatósági ellenőrzés, amely a tartott állatokra és a létesítmény típusára irányul.
Az említett állatorvosi látogatásoknak a létesítmény jelentette kockázatokkal arányos gyakorisággal kell történniük.
E látogatásokat más célt szolgáló állatorvosi látogatással is össze lehet kötni.
Az (1) bekezdésben előírt állatorvosi látogatásoknak a járványvédelem célját kell szolgálniuk, mégpedig a következők révén:
biológiai védelemmel és más állat-egészségügyi kérdéssel kapcsolatos tanácsadás a felelős személy számára, ◄ a létesítmény típusának, valamint a létesítményben tartott állatok fajainak és kategóriáinak megfelelően.
jegyzékbe foglalt vagy új betegségek megjelenésére utaló jelek észlelése és azok bejelentése;
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
26. cikk
Az illetékes hatóság felügyeleti kötelezettsége
27. cikk
A felügyelet módszertana, gyakorisága és intenzitása
A 26. cikkben előírt felügyelet megszervezésének, eszközeinek, diagnosztikai módszereinek, gyakoriságának, intenzitásának és mintavételi módszereinek, valamint a felügyelet tárgyát képező állatpopulációnak megfelelőnek és a felügyelet céljaival arányosnak kell lenniük, figyelembe véve a következőket:
a betegségleírás;
a kapcsolódó kockázati tényezők;
az alábbiak egészségügyi helyzete:
azon tagállam, illetve annak azon körzete vagy kompartmentje, amelyben a felügyeletet végzik;
azon tagállamok, harmadik országok vagy területek, amelyek az említett tagállammal, illetve annak körzetével vagy kompartmentjével határosak, vagy pedig amelyekből állatokat és termékeket léptetnek be az említett tagállamba, illetve annak körzetébe vagy kompartmentjébe;
a felelős személyek által a 24. cikknek megfelelően végzett – többek között a 25. cikkben említett állatorvosi látogatások formájában megnyilvánuló –, illetve más hatóságok által végzett felügyeleti tevékenység.
28. cikk
Uniós felügyeleti programok
29. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
a 27. cikkben előírt felügyelet megszervezése, eszközei, diagnosztikai módszerei, gyakorisága, intenzitása és mintavételi módszerei, valamint a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció;
a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és adott esetben az új betegségek hatósági megállapításának és esetdefinícióinak kritériumai;
a 30. cikk (1) bekezdése a) pontjának értelmében az Unió számára jelentőséggel bíró felügyeleti programok hatálya alá vonandó betegségek relevanciájának megállapítására vonatkozó kritériumok, figyelembe véve a betegségleírást és a kapcsolódó kockázati tényezőket;
a 28. cikk (1) bekezdésében előírt felügyeleti programokra vonatkozó követelmények a következők tekintetében:
a felügyeleti programok tartalma;
a 28. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott felügyeleti programokban és a 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott rendszeres jelentésekben feltüntetendő információ;
a felügyeleti programok alkalmazási ideje.
30. cikk
Végrehajtási hatáskör
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 26. és 28. cikkben előírt felügyeletre és felügyeleti programokra vonatkozó követelményeket, valamint a 29. cikk alapján a következőkre vonatkozóan elfogadott szabályokat:
annak megállapítása, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyekre vonatkozzanak felügyeleti programok a 28. cikknek megfelelően, beleértve e programok földrajzi hatályát;
az alábbiakra vonatkozó formai és eljárási követelmények:
az említett felügyeleti programoknak a Bizottság és a többi tagállam részére tájékoztatás céljából történő benyújtása;
a Bizottságnak a felügyelet eredményeiről történő jelentéstétel.
3. FEJEZET
Mentesítési programok
31. cikk
Kötelező és önkéntes mentesítési programok
Azok a tagállamok, amelyek területének egésze, illetve amelyek körzetei vagy kompartmentjei nem mentesek a 9. cikk (1) bekezdésnek b) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegségtől, illetve melyek esetében ezt a mentességet nem igazolták
az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítés céljából, illetve az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesség igazolása céljából programot hoznak létre, amelyet az említett betegség által fertőzött állatpopuláción belül kell végrehajtani, és amely területük érintett részeire vagy a területükhöz tartozó körzetekre vagy kompartmentekre terjed ki (a továbbiakban: kötelező mentesítési program); ezeket a programokat addig kell alkalmazni, amíg nem teljesülnek az adott tagállam területére vagy adott körzetére vonatkozóan a 36. cikk (1) bekezdésében rögzített, illetve annak adott kompartmentjére vonatkozóan a 37. cikk (2) bekezdésében rögzített, a „betegségtől mentes” minősítés kérelmezéséhez szükséges feltételek;
a kötelező mentesítési program tervezetét jóváhagyás céljából benyújtják a Bizottságnak.
Az önkéntes mentesítési programokat addig kell alkalmazni, amíg:
nem teljesülnek az adott tagállam területére vagy adott körzetére vonatkozóan a 36. cikk (1) bekezdésében rögzített, illetve annak adott kompartmentjére vonatkozóan a 37. cikk (2) bekezdésében rögzített, a „betegségtől mentes” minősítés kérelmezéséhez szükséges feltételek; vagy
egyértelművé nem válik, hogy lehetetlen teljesíteni a „betegségtől mentes” minősítés kérelmezéséhez szükséges feltételeket és a program ily módon már nem tölti be célját; vagy
a tagállam meg nem szünteti a programot.
A Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a következőket:
a Bizottságnak az (1) bekezdésnek megfelelően jóváhagyás céljából benyújtott kötelező mentesítési programtervezetek;
a Bizottságnak a (2) bekezdésnek megfelelően jóváhagyás céljából benyújtott önkéntes mentesítési programtervezetek,
amennyiben az ebben a fejeztben meghatározott feltételek teljesülnek.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A Bizottság kellően indokolt esetekben végrehajtási jogi aktusok révén jóváhagyhatja az e cikk (3) bekezdésének a), illetve a b) pontjának megfelelően jóváhagyott mentesítési programnak a tagállam által javasolt módosítását, vagy visszavonhatja a program jóváhagyását. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
a mentesítési programokban meghatározott járványvédelmi stratégiák, a különböző betegségek tekintetében megfogalmazott időközi és végső célkitűzések, valamint a programok alkalmazásának időszaka;
eltérések a mentesítési programok jóváhagyás céljából történő benyújtásának az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében előírt követelményétől azokban az esetekben, amelyekben a 32. cikk (2) bekezdésének és a 35. cikknek megfelelően elfogadott, az említett programokra vonatkozó szabályok alapján nincs szükség ezek jóváhagyására;
a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak benyújtandó azon információk, amelyek az említett mentesítési programok jóváhagyásának követelményétől való, az e bekezdés b) pontjában foglalt eltérésekkel kapcsolatosak.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés b) pontja alapján elfogadott szabályok módosítása vagy megszüntetése céljából.
32. cikk
A kötelező és önkéntes mentesítési programok keretében hozott intézkedések
A mentesítési programoknak legalább a következő intézkedéseket kell tartalmazniuk:
járványvédelmi intézkedések, amelyek célja azon létesítmények, kompartmentek és körzetek kórokozótól való mentesítése, amelyekben a betegség megjelent, továbbá az újrafertőződés megelőzése;
a 26–30. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően végzett felügyelet a következők igazolására:
az a) pontban előírt járványvédelmi intézkedések hatékonysága;
a jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesség;
a valamely betegséget kimutató felügyeleti eredmények esetén hozandó járványvédelmi intézkedések.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkkel kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítható legyen a mentesítési programok eredményessége:
az (1) bekezdés a) pontjában előírt járványvédelmi intézkedések;
járványvédelmi intézkedések, amelyek célja a létesítményekben, körzetekben és kompartmentekben megakadályozni a felügyelet tárgyát képező állatpopulációnak a szóban forgó betegséggel való újrafertőződését;
a felügyelet megszervezése, eszközei, diagnosztikai módszerei, gyakorisága, intenzitása és mintavételi módszerei, valamint a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció;
a jegyzékbe foglalt betegséget kimutató felügyeleti eredmények esetén az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően hozandó járványvédelmi intézkedések;
a szóban forgó betegség vagy állatfaj tekintetében adott esetben megfelelő vakcinázás kritériumai.
33. cikk
A Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott kötelező és önkéntes mentesítési programok
A tagállamok által a 31. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak benyújtott, a kötelező és önkéntes mentesítési programok jóváhagyására irányuló kérelmekben a következő információkat kell megadni:
a kötelező vagy önkéntes mentesítési program hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatos járványügyi helyzet leírása;
a mentesítési program hatálya alá tartozó földrajzi és igazgatási terület vagy kompartment leírása és körülhatárolása;
a mentesítési program azon járványvédelmi intézkedéseinek leírása, amelyeket a 32. cikk (1) bekezdése és a 32. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok előírnak;
a mentesítési programban részt vevő felek szervezetének, felügyeletének és feladatainak a leírása;
a mentesítési program várható időtartama;
a mentesítési program végrehajtásának időközi célkitűzései és járványvédelmi stratégiái.
34. cikk
Jelentéstétel
A mentesítési programot végrehajtó tagállam a következőket nyújtja be a Bizottságnak:
a folyamatban lévő mentesítési programoknak a 33. cikk f) pontjában említett időközi célkitűzései megvalósulásának Bizottság általi nyomon követését lehetővé tevő jelentések;
zárójelentés az adott mentesítésiprogram lezárultát követően.
35. cikk
Végrehajtási hatáskör
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 31–34. cikkben előírt, az információkra vonatkozó, valamint a formai és eljárási követelményeket a következőkre vonatkozóan:
a kötelező és önkéntes mentesítési programok tervezeteinek jóváhagyás céljából történő benyújtása;
teljesítménymutatók;
a Bizottság és a többi tagállam számára történő jelentéstétel a kötelező vagy önkéntes mentesítési programok végrehajtásának eredményeiről.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
4. FEJEZET
„Betegségtől mentes” minősítés
36. cikk
Betegségtől mentes tagállamok és körzetek
Egy tagállam a teljes területére vagy annak egy vagy több körzetére vonatkozóan a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegség és egy vagy több érintett állatfaj tekintetében kérheti a Bizottságtól a „betegségtől mentes” minősítés jóváhagyását, amennyiben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:
a „betegségtől mentes” minősítésre irányuló kérelem tárgyát képező betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajok egyike sem fordul elő a tagállam teljes területén vagy a kérelem tárgyát képező érintett körzet(ek)ben;
a kórokozó tudvalevőleg nem képes életben maradni a tagállam teljes területén vagy a kérelem tárgyát képező érintett körzet(ek)ben, a 39. cikk a) pontjának ii. alpontjában említett kritériumok szerint;
a kizárólag vektorok által terjesztett, jegyzékbe foglalt betegségek esetében a vektorok egyike sincs jelen vagy tudvalevőleg nem képes életben maradni a tagállam teljes területén vagy a kérelem tárgyát képező érintett körzet(ek)ben, a 39. cikk a) pontjának ii. alpontjában említett kritériumok szerint;
a jegyzékbe foglalt betegségtől való mentességet a következők révén igazolták:
a 32. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályoknak és az említett cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelő mentesítési program; vagy
korábbi adatok és felügyeleti adatok.
Egy tagállam a teljes területére vagy annak egy vagy több körzetére vonatkozóan, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében kérheti a Bizottságtól – bizonyos meghatározott esetekben – a „betegségtől mentes” minősítés jóváhagyását, valamint a „nem vakcinázó” minősítés jóváhagyását, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:
a jegyzékbe foglalt betegségtől való mentességet a következők révén igazolták:
a 32. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályoknak és az említett cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelő mentesítési program; vagy
korábbi adatok és felügyeleti adatok;
bizonyították, hogy az adott betegség elleni vakcinázás magasabb költségekkel járna, mint a betegségtől való mentesség vakcinázás nélkül történő megőrzése.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
37. cikk
Kompartmentek
Egy tagállam kérheti a Bizottságtól kompartmentjei „betegségtől mentes” minősítésének elismerését a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében, valamint az adott kompartment „betegségtől mentes” minősítésének védelmét, ha területén az említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egy vagy több kitör, amennyiben:
az említett kérelem tárgyát képező, jegyzékbe foglalt betegség(ek) bejutása a kompartment szintjén hatékonyan megelőzhető, figyelembe véve a betegségleírást;
a kérelem tárgyát képező kompartment egyetlen közös biológiai védelmi irányítási rendszer alá tartozik, amely biztosítja a hozzá tartozó valamennyi létesítmény „betegségtől mentes” minősítését;
az illetékes hatóság a kérelem tárgyát képező kompartment számára az alábbi cikkeknek megfelelően engedélyezte az állatok és az azokból származó termékek mozgatását:
99. és 100. cikk a szárazföldi állatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló kompartmentekre vonatkozóan;
183. és 184. cikk a tenyésztett víziállatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló kompartmentekre vonatkozóan.
Egy tagállam kérheti a Bizottságtól kompartmentjei „betegségtől mentes” minősítésének elismerését a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében, amennyiben:
az említett kérelem tárgyát képező, jegyzékbe foglalt betegség(ek) bejutása a kompartment szintjén hatékonyan megelőzhető, figyelembe véve a betegségleírást;
az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:
a 36. cikk (1) bekezdésében előírt feltételek;
a kompartmenthez tartozó létesítmények megkezdik vagy újrakezdik tevékenységüket, és közös biológiai védelmi irányítási rendszert hoztak létre, amely biztosítja a kompartment betegségtől való mentességét;
a kérelem tárgyát képező kompartment egyetlen közös biológiai védelmi irányítási rendszerbe tartozik, amely biztosítja a hozzá tartozó valamennyi létesítmény „betegségtől mentes” minősítését; és
az illetékes hatóság a kérelem tárgyát képező kompartment számára az alábbi cikkeknek megfelelően engedélyezte az állatok és az azokból származó termékek mozgatását:
99. és 100. cikk a szárazföldi állatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló kompartmentekre vonatkozóan;
183. és 184. cikk a tenyésztett víziállatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló kompartmentekre vonatkozóan.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:
az (1) bekezdésben vagy a (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülése esetén – szükség szerint módosítást követően – elismeri a kompartmentek „betegségtől mentes” minősítését;
meghatározza, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyek esetében hozhatók létre betegségtől mentesnek minősülő kompartmentek.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikkben megállapított rendelkezéseket kiegészítő rendelkezésekkel kapcsolatban, a következők tekintetében:
a kompartmentek „betegségtől mentes” minősítésének elismerésére vonatkozó, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti követelmények, mégpedig a 9. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek leírása alapján, legalább a következők tekintetében:
felügyelet és a betegségtől való mentesség alátámasztását szolgáló egyéb bizonyítékok;
►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ ;
a kompartmentek „betegségtől mentes” minősítésének illetékes hatóság általi, az (1) és (2) bekezdésben előírt jóváhagyására vonatkozó részletes szabályok; és
a több tagállam területén található kompartmentekre vonatkozó szabályok.
38. cikk
A betegségtől mentes tagállamok, körzetek vagy kompartmentek jegyzékei
Minden egyes tagállam naprakész jegyzéket készít és vezet a 36. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti, „betegségtől mentes” minősítésű területeiről vagy körzeteiről, valamint adott esetben a 37. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, „betegségtől mentes” minősítésű kompartmentjeiről.
Ezeket a jegyzékeket a tagállamok a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak a jegyzékekben foglalt információ nyilvánosan hozzáférhetővé tételében azáltal, hogy internetes honlapján elhelyezi a tagállamok internetes tájékoztató oldalaira mutató linkeket.
39. cikk
Felhatalmazás a tagállamok és körzetek „betegségtől mentes” minősítése tekintetében
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
a tagállamok és körzeteik „betegségtől mentes” minősítésének részletes szabályai a különböző betegségleírások alapján, a következők tekintetében:
azon kritériumok, amelyek alapján a tagállamok alátámaszthatják azon állításaikat, miszerint területükön nincsenek jelen vagy nem képesek életben maradni jegyzékbe foglalt fajok, valamint az ilyen állítások alátámasztását szolgáló bizonyítékok, a 36. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően;
azon kritériumok és azon bizonyítékok, amelyek alapján alátámasztható az az állítás, hogy egy kórokozó vagy vektor nem képes életben maradni, a 36. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően;
a betegségtől való mentesség megállapításának kritériumai és alkalmazandó feltételei, a 36. cikk (1) bekezdése d) pontjának megfelelően;
felügyelet és a betegségtől való mentesség alátámasztását szolgáló egyéb bizonyítékok;
►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ ;
a betegségtől mentes tagállamokban és azok körzeteiben érvényes vakcinázási korlátozások és feltételek;
a betegségtől mentes körzeteket vagy a mentesítési program hatálya alá tartozó körzeteket a korlátozás alatt álló körzetektől elválasztó körzetek („pufferzónák”) létrehozása;
a több tagállam területére kiterjedő körzetek;
eltérések a „betegségtől mentes” minősítésnek a 9. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében való, a 36. cikk (1) bekezdésének megfelelő bizottsági jóváhagyására vonatkozó követelménytől azokban az esetekben, amelyekben az e cikk a) pontja alapján elfogadott szabályokban a betegségtől való mentesség feltételeire vonatkozóan megállapított részletes szabályok miatt nincs szükség ilyen jóváhagyásra;
a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak a betegségtől való mentességről szóló nyilatkozatok alátámasztása céljából benyújtandó információk, anélkül hogy a 36. cikk (4) bekezdésének megfelelő végrehajtási jogi aktus elfogadására lenne szükség az e cikk a b) pontjának megfelelően.
40. cikk
Végrehajtási hatáskör
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a területek, körzetek és kompartmentek betegségtől való mentességéről szóló nyilatkozatok alátámasztása céljából a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak benyújtandó információkra vonatkozó részletes követelményeket a 36–39. cikk tekintetében, valamint a következőket illető formai és eljárási követelményeket:
a tagállam teljes területére vagy annak körzeteire és kompartmentjeire vonatkozó, „betegségtől mentes” minősítés iránti kérelmek;
a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere a betegségtől mentes tagállamokra vagy azok körzeteire és kompartmentjeire vonatkozóan.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
41. cikk
A „betegségtől mentes” minősítés fenntartása
A tagállamok csak addig tarthatják fenn területüknek vagy annak körzeteinek vagy kompartmentjeinek „betegségtől mentes” minősítését, amíg:
teljesülnek a 36. cikk (1) bekezdésében, a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az e cikk (3) bekezdése és a 39. cikk alapján elfogadott szabályokban megállapított, a „betegségtől mentes” minősítésre vonatkozó feltételek;
a 27. cikkben előírt követelmények figyelembevételével felügyeleti tevékenységet végeznek annak ellenőrzésére, hogy az adott terület, körzet vagy kompartment mentes-e azon, jegyzékbe foglalt betegségtől, amelynek tekintetében jóváhagyták vagy elismerték a „betegségtől mentes” minősítést;
az e rendelet IV. és V. részében megállapított szabályoknak megfelelően korlátozásokat alkalmaznak azon állatfajoknak és adott esetben a belőlük származó termékeknek az adott területre, körzetre vagy kompartmentre irányuló mozgatására, amelyeket a jóváhagyott vagy elismert „betegségtől mentes” minősítés hatálya alá tartozó betegség tekintetében jegyzékbe foglaltak;
egyéb ►C1 biológiai védelmi intézkedéseket ◄ alkalmaznak azon, jegyzékbe foglalt betegség bejutásának megakadályozására, amelynek tekintetében a „betegségtől mentes” minősítést jóváhagyták vagy elismerték.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a „betegségtől mentes” minősítés fenntartásának alábbi feltételeire vonatkozóan:
az (1) bekezdés b) pontjában előírt felügyelet;
az (1) bekezdés d) pontjában előírt ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ .
42. cikk
A „betegségtől mentes” minősítés felfüggesztése, visszavonása és visszaállítása
Amennyiben egy tagállam tudomására jut vagy okkal feltételezi, hogy „betegségtől mentes” minősítése fenntartásának, illetve valamely hozzá tartozó körzet vagy kompartment „betegségtől mentes” minősítése fenntartásának bármely feltétele már nem teljesül, a tagállam haladéktalanul:
a kockázatok függvényében adott esetben felfüggeszti vagy korlátozza azon jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatban jegyzékbe foglalt fajoknak az említett betegség tekintetében jobb egészségügyi állapotú más tagállamba, körzetbe vagy kompartmentbe irányuló mozgatását, amelynek tekintetében a „betegségtől mentes” minősítést jóváhagyták vagy elismerték;
végrehajtja a III. rész II. címében előírt járványvédelmi intézkedéseket, amennyiben ez segíti azon, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megelőzését, amelynek tekintetében a „betegségtől mentes” minősítést jóváhagyták vagy elismerték.
Az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket meg kell szüntetni, amennyiben további vizsgálatok során megállapítást nyer, hogy:
a feltételek gyanított megsértésére nem került sor; vagy
a feltételek gyanított megsértése nem járt jelentős hatással, és a tagállam biztosítékokkal tud szolgálni, hogy „betegségtől mentes” minősítése fenntartásának feltételei újra teljesülnek.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
III. RÉSZ
A BETEGSÉGEKKEL KAPCSOLATOS TUDATOSSÁG, FELKÉSZÜLTSÉG ÉS VÉDEKEZÉS
I. CÍM
A BETEGSÉGEKKEL KAPCSOLATOS TUDATOSSÁG ÉS FELKÉSZÜLTSÉG
1. FEJEZET
Készenléti tervek és szimulációs gyakorlatok
43. cikk
Készenléti tervek
A készenléti terveknek és adott esetben a részletes útmutatóknak ki kell terjedniük legalább a következőkre:
az illetékes hatóságon belül, illetve más hatóságokkal közösen alkalmazandó döntéshozatali lánc létrehozása, a gyors és eredményes tagállami, regionális és helyi szintű döntéshozatali eljárás biztosítására;
az illetékes hatóság és a többi érintett hatóság, illetve az érdekelt felek közötti együttműködés keretei, melyek célja annak biztosítása, hogy az intézkedéseket következetesen és összehangolt módon hajtsák végre;
a következőkhöz történő hozzáférés:
létesítmények;
laboratóriumok;
eszközök;
személyzet;
sürgősségi pénzeszközök;
minden olyan más megfelelő anyag és erőforrás, amely a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, illetve az új betegségek gyors és hatékony felszámolásához szükséges;
az illetékes hatóságnak a szükséges szakértői támogatást nyújtó alábbi központok és csoportok megléte:
központi szintű működőképes járványvédelmi központ;
regionális és helyi járványvédelmi központok, a tagállamok közigazgatási és földrajzi helyzetének megfelelően;
operatív szakértői csoportok;
a II. cím 1. fejezetében előírt járványvédelmi intézkedések végrehajtása a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az új betegségek tekintetében;
adott esetben a vészhelyzeti vakcinázásra vonatkozó rendelkezések;
az illetékes hatóság által a 64. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott, korlátozás alatt álló körzetek földrajzi határainak megállapítását szabályozó elvek;
a szomszédos tagállamokkal és adott esetben a szomszédos harmadik országokkal és területekkel folytatott koordináció.
44. cikk
A készenléti tervekre vonatkozó végrehajtási hatáskör
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervek tagállamokban történő végrehajtására vonatkozó szükséges intézkedéseket.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
45. cikk
Szimulációs gyakorlatok
Az illetékes hatóságnak biztosítania kell a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervekhez kapcsolódó szimulációs gyakorlatok rendszeres vagy megfelelő időközönként történő elvégzését a következők érdekében:
a betegségekkel kapcsolatos magas szintű tudatosság, felkészültség és a gyors reagálási képesség biztosítása a tagállamban;
az említett készenléti tervek működőképességének ellenőrzése.
Amennyiben indokolt és szükséges, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a szimulációs gyakorlatoknak a tagállamokban történő gyakorlati végrehajtására vonatkozó szabályokat, a következők tekintetében:
a szimulációs gyakorlatok gyakorisága;
a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül több betegségre kiterjedő szimulációs gyakorlatok.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
2. FEJEZET
Állatgyógyászati készítmények járványvédelmi és -megelőzési célból történő alkalmazása
46. cikk
Állatgyógyászati készítmények járványvédelmi és -megelőzési célból történő alkalmazása
Az említett intézkedések a következőkre terjedhetnek ki:
állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó tilalmak és korlátozások;
állatgyógyászati készítmények kötelező alkalmazása.
Annak eldöntése során, hogy egy konkrét, jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatos járványvédelmi és -megelőzési intézkedések keretében alkalmazzanak-e állatgyógyászati készítményeket, és ha igen, milyen módon, a tagállamok a következő kritériumokat veszik figyelembe:
a betegségleírás;
a jegyzékbe foglalt betegség eloszlása
a tagállamban;
az Unióban;
adott esetben a szomszédos harmadik országokban vagy területeken;
azon harmadik országokban vagy területeken, amelyekből vagy amelyekről állatokat és termékeket hoznak be az Unióba;
az állatgyógyászati készítmények hozzáférhetősége, hatásossága és az általuk képviselt kockázatok;
olyan diagnosztikai vizsgálatok rendelkezésre állása, amelyekkel kimutathatók az állatgyógyászati készítményekkel kezelt állatokban előforduló fertőzések;
az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának gazdasági, társadalmi, állatjóléti és környezeti hatásai az egyéb megvalósítható járványvédelmi és -megelőzési stratégiák hatásaihoz képest.
47. cikk
Felhatalmazás állatgyógyászati készítmények alkalmazására
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 46. cikkben megállapított, megfelelőnek és szükségesnek tekinthető intézkedésekkel kapcsolatban, a következők tekintetében:
állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó tilalmak és korlátozások;
az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának sajátos feltételei egy konkrét, jegyzékbe foglalt betegség esetében;
kockázatcsökkentő intézkedések a jegyzékbe foglalt betegségek állatgyógyászati készítményekkel kezelt állatok vagy ilyen állatokból származó termékek útján történő terjedésének megakadályozására;
vakcinák és más állatgyógyászati készítmények alkalmazását követően konkrét, jegyzékbe foglalt betegségek kimutatását célzó felügyelet.
3. FEJEZET
Antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok
48. cikk
Uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok létrehozása
A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon jegyzékbe foglalt betegségek esetében, amelyek ellen a vakcinázást nem tiltja a 47. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus, a Bizottság uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokat hozhat létre és működtethet az alábbi biológiai készítmények egyike vagy több ilyen készítmény készleteinek tárolására és pótlására:
antigének;
vakcinák;
oltócsíra-törzsanyagok;
diagnosztikai reagensek.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bank
az adott, jegyzékbe foglalt betegség elleni megfelelő típusú vakcinák, antigének, oltócsíra-törzsanyagok és diagnosztikai reagensek kielégítő mennyiségű készleteivel rendelkezzen, figyelembe véve a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervek keretében felbecsült tagállami szükségleteket;
antigén-, vakcina-, oltócsíratörzsanyag- és diagnosztikaireagens-készleteit rendszeresen feltöltse és kellő időben pótolja;
kezelése és mozgatása a 16. cikk (1) bekezdésében előírt megfelelő biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési előírásoknak és ◄ a 16. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően történjen.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteinek kezelése, tárolása és pótlása;
az említett bankok működtetésére vonatkozó biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési követelmények, tiszteletben tartva ◄ a 16. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeket, valamint figyelembe véve a 16. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezéseit.
49. cikk
Hozzáférés az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokhoz
A Bizottság gondoskodik arról, hogy az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok – amennyiben rendelkeznek a megfelelő készletekkel – kérésre el tudják látni a 48. cikk (1) bekezdésében említett biológiai készítményekkel
elsősorban a tagállamokat; és
harmadik országokat vagy területeket, amennyiben az ellátás elsődleges célja megakadályozni valamely betegségnek az Unióba történő bejutását.
Korlátozott készletek esetén a Bizottság az (1) bekezdésben előírt hozzáférés tekintetében prioritási sorrendet állapít meg az (1) bekezdésben említett készletekkel való ellátás tekintetében a következők alapján:
a betegséggel kapcsolatos körülmények, amelyekre való tekintettel a kérelmet benyújtják;
nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bank megléte a kérelmező tagállamban vagy harmadik országban vagy területen;
a kötelező vakcinázásra vonatkozó, a 47. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott uniós intézkedések megléte.
50. cikk
Az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokra vonatkozó végrehajtási hatáskör
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokra vonatkozóan, melyekben a 48. cikk (1) bekezdésében említett biológiai készítmények tekintetében meghatározza a következőket:
az említett biológiai készítmények közül melyeket kell felvenni az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteibe, és a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyek tekintetében;
az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteibe felveendő biológiai készítmények típusai és mennyisége a bank által lefedett konkrét, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek szerint;
az említett biológiai készítményekkel való ellátásra, azok tárolására és pótlására vonatkozó követelmények;
az említett biológiai készítményeknek az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokból a tagállamokba, valamint harmadik országokba és területekre történő szállítása;
az említett biológiai készítményeknek az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteibe történő felvételére és az igénybevételük kérelmezésére vonatkozó eljárási és technikai követelmények.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
51. cikk
Az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokkal kapcsolatos információk bizalmas jellege
A 48. cikk (1) bekezdésében említett, az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokban tárolt biológiai készítmények mennyiségére és altípusaira vonatkozó információkat a Bizottság bizalmas információkként kezeli és nem teszi közzé őket.
52. cikk
Nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok
A tagállamok naprakész információkat szolgáltatnak a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:
az (1) bekezdésben említett nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok megléte vagy létrehozása;
az említett bankokban tárolt antigének, vakcinák, oltócsíra-törzsanyagok és diagnosztikai reagensek típusai és mennyiségei;
az e bankok működésében bekövetkező bármilyen változás.
A Bizottság ezeket az információkat bizalmas információkként kezeli és nem teszi közzé őket.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
II. CÍM
JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK
1. FEJEZET
A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó járványvédelmi intézkedések
53. cikk
A felelős személyekre és más vonatkozó érintett természetes és jogi személyekre vonatkozó kötelezettségek
54. cikk
Jegyzékbe foglalt betegség előfordulásának gyanúja esetén az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat
Az (1) bekezdésben előírt vizsgálat céljából az illetékes hatóságnak adott esetben biztosítania kell, hogy:
a hatósági állatorvosok klinikai vizsgálatot végezzenek az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok reprezentatív mintáján;
a hatósági állatorvosok a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, említett tartott állatok köréből megfelelő mintákat, valamint egyéb mintákat vegyenek az illetékes hatóság által e célra kijelölt laboratóriumokban végzendő laboratóriumi vizsgálatokhoz;
az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítását vagy kizárását célzó laboratóriumi vizsgálatokra ilyen kijelölt laboratóriumokban kerüljön sor.
55. cikk
Az illetékes hatóság által végrehajtandó előzetes járványvédelmi intézkedések
Az illetékes hatóság a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén – a magáningatlanba való bejutásra vonatkozó nemzeti előírásoknak, az 54. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat eredményeinek és a 61. cikk (1) bekezdésének megfelelő járványvédelmi intézkedések végrehajtásának a függvényében – köteles meghozni az alábbi előzetes járványvédelmi intézkedéseket:
hatósági felügyelet alá helyezi a létesítményt,, az élelmiszer- és a takarmányipari vállalkozást vagy az állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményt vagy bármely olyan más helyszínt, ahol a betegség gyanúja felmerül, ideértve a gyaníthatóan felmerült betegség kialakulásának lehetséges eredeti helyszíneit;
leltárt készít az alábbiakról:
a létesítményben, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy bármely más helyszínen található tartott állatok;
amennyiben az adott, jegyzékbe foglalt betegség terjedése szempontjából fontos, a létesítményben, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy bármely más helyszínen található termékek;
biztosítja megfelelő ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ alkalmazását annak megakadályozására, hogy az adott, jegyzékbe foglalt betegség kórokozója átterjedjen más állatokra vagy az emberre;
amennyiben a betegség kórokozója továbbterjedésének megakadályozásához szükséges, biztosítja az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt állatfajokhoz tartozó, tartott állatok elkülönítésben tartását és vadon élő állatokkal való érintkezésük megakadályozását;
a jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben korlátozza azon tartott állatok, termékek és adott esetben emberek, járművek és bármely olyan anyag vagy más eszköz mozgását vagy mozgatását, amely révén a betegség kórokozója továbbterjedhetett azon létesítményekről, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokról, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekről és bármely más helyszínről, valamint azon létesítményekre, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokra, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre és bármely más helyszínre, ahol az adott, jegyzékbe foglalt betegség gyanúja felmerült;
az e fejezet 4. szakaszában foglalt járványvédelmi intézkedések figyelembevételével meghoz bármely más szükséges, az alábbiakat érintő járványvédelmi intézkedést:
az illetékes hatóság által végrehajtandó, az 54. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat és az e bekezdés a)–d) pontjában meghatározott járványvédelmi intézkedések más létesítményekre, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokra vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre, illetve bármely egyéb helyszínre való alkalmazása;
a betegségleírást figyelembe véve megfelelő, ideiglenes korlátozás alatt álló körzetek létrehozása;
az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás indítása.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben előírt szabályok kiegészítésére irányuló részletes szabályokról a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségtől függően meghozandó konkrét és részletes járványvédelmi intézkedések tekintetében, az alábbiakban felsoroltakkal kapcsolatban felmerülő kockázatok alapján:
az állatfaj vagy állatkategória;
a termelés típusa.
56. cikk
Az előzetes járványvédelmi intézkedések felülvizsgálata és kiterjesztése
Az 55. cikk (1) bekezdésében előírt járványvédelmi intézkedéseket:
az illetékes hatóságnak az alábbiak révén nyert megállapítások fényében adott esetben felül kell vizsgálnia:
az 54. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat;
az 57. cikk (1) bekezdésében foglalt járványügyi nyomozás;
szükség esetén ki kell terjeszteni az 55. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerinti más helyszínekre.
57. cikk
Járványügyi nyomozás
Az (1) bekezdésben előírt járványügyi nyomozásnak a következő célokat kell szolgálnia:
a jegyzékbe foglalt betegség valószínű eredetének és terjedési módjának azonosítása;
annak kiszámítása, hogy a jegyzékbe foglalt betegség valószínűleg mennyi ideje van jelen;
azoknak a létesítményeknek – és azok járványügyi egységeinek –, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásoknak vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményeknek vagy más olyan helyszínnek az azonosítása, ahol a gyaníthatóan felmerülő, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokba tartozó állatok megfertőződhettek;
információszerzés a tartott állatok, személyek, termékek, járművek, bármely anyag és más eszköz mozgásáról vagy mozgatásáról, amely révén a betegség kórokozója továbbterjedhetett a jegyzékbe foglalt betegség előfordulásának gyanújáról vagy megállapításáról szóló bejelentést megelőző, releváns időszakban;
információszerzés a jegyzékbe foglalt betegségnek a környező területen való valószínű elterjedéséről, ideértve a betegségvektorok jelenlétét és eloszlását.
58. cikk
A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének az illetékes hatóság általi hatósági megállapítása
Az illetékes hatóságnak a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétének hatósági megállapítását az alábbi információkra kell alapoznia:
az 54. cikk (2) bekezdésében előírt klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;
az 57. cikk (1) bekezdésében előírt járványügyi nyomozás előzetes vagy végleges eredményei;
egyéb rendelkezésre álló járványügyi adatok.
59. cikk
Az előzetes járványvédelmi intézkedések megszüntetése a jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének kizárása esetén
Az illetékes hatóságnak mindaddig alkalmaznia kell az 55. cikk (1) bekezdésében és az 56. cikkben előírt előzetes járványvédelmi intézkedéseket, amíg a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétét az 58. cikk (1) bekezdésében említett információk vagy az 58. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szabályok alapján ki nem zárják.
60. cikk
Az illetékes hatóság által hozandó azonnali járványvédelmi intézkedések
Amennyiben az 58. cikk (1) bekezdésének megfelelően hatósági megállapítást nyer a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyikének tartott állatok körében való kitörése, az illetékes hatóságnak haladéktalanul meg kell tennie az alábbiakat:
az adott, jegyzékbe foglalt betegség által hivatalosan fertőzöttnek nyilvánítja a fertőzött létesítményt, élelmiszer- vagy takarmányipari létesítményt, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményt vagy más helyszínt;
az adott, jegyzékbe foglalt betegségnek megfelelő, korlátozás alatt álló körzetet hoz létre;
végrehajtja a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervet a járványvédelmi intézkedések teljes körű összehangolásának biztosítása érdekében.
61. cikk
Fertőzött létesítmények és más helyszínek
A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek valamelyikének tartott állatok körében való kitörése esetén az illetékes hatóságnak az említett, jegyzékbe foglalt betegség továbbterjedésének megakadályozása céljából a 60. cikk a) pontjában említett valamely létesítményben, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásnál, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy más helyszínen – a magáningatlanba való bejutásra vonatkozó nemzeti előírások függvényében – haladéktalanul meg kell hoznia egy vagy több járványvédelmi intézkedést az alábbiak közül:
a jegyzékbe foglalt betegség által esetlegesen fertőzött vagy annak terjedéséhez esetlegesen hozzájáruló személyek, állatok, termékek, járművek vagy bármely más anyag mozgásának vagy mozgatásának a korlátozása;
a jegyzékbe foglalt betegség által esetlegesen fertőzött vagy annak terjedéséhez esetlegesen hozzájáruló állatok leölése és hulláik ártalmatlanítása, illetve az említett állatok levágása;
az esetlegesen fertőzött termékek, takarmány vagy bármely más anyagok megsemmisítése, feldolgozása, átalakítása vagy kezelése, vagy az esetlegesen fertőzött felszerelés, szállítóeszközök, növények, növényi termékek vagy víz kezelése oly módon, hogy a betegség minden kórokozója vagy annak vektora biztosan elpusztuljon;
a tartott állatok vakcinázása vagy más állatgyógyászati készítményekkel való kezelése a 46. cikk (1) bekezdésének és a 69. cikknek, valamint a 47. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően;
a valószínűleg fertőzött, a jegyzékbe foglalt betegség terjedéséhez hozzájáruló állatok és termékek elkülönítése, karanténja vagy kezelése;
takarítás, tisztítás, fertőtlenítés, valamint rovarok és rágcsálók elleni védekezés vagy más szükséges ►C1 biológiai védelmi intézkedés ◄ végrehajtása a fertőzött létesítményben, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásnál, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy más helyszínen a jegyzékbe foglalt betegség terjedési kockázatának minimalizálására;
az 57. cikk (1) bekezdésében előírt járványügyi nyomozás végrehajtásához szükséges, elegendő számú megfelelő minta vételezése;
a minták laboratóriumi vizsgálata;
egyéb megfelelő intézkedések.
Az illetékes hatóságnak az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie annak meghatározásához, hogy az (1) bekezdés szerinti járványvédelmi intézkedések közül melyiket kell alkalmazni:
a betegségleírás;
a termelés típusa és a fertőzött létesítményen, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozáson, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményen vagy más helyszínen belüli járványügyi egységek;
Az illetékes hatóság kizárólag akkor engedélyezheti a létesítményben vagy bármely más helyszínen az újratelepítést, ha:
az (1) bekezdésben foglalt minden megfelelő járványvédelmi intézkedést és laboratóriumi vizsgálatot sikeresen végrehajtottak;
elegendő idő telt el annak megakadályozásához, hogy a fertőzött létesítmény, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozás, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmény és más helyszín az (1) bekezdésben említett kitörést okozó, jegyzékbe foglalt betegséggel újrafertőződjön.
62. cikk
Járványügyi kapcsolatban lévő létesítmények és helyszínek
63. cikk
Felhatalmazás a fertőzött és járványügyi kapcsolatban álló létesítményekben és más helyszíneken végrehajtandó járványvédelmi intézkedések tekintetében
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azon járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat illetően, amelyeket a 61. és 62. cikknek megfelelően az illetékes hatóságnak meg kell hoznia a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt bármely betegség esetében a fertőzött és járványügyi kapcsolatban álló létesítményekre, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásokra vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre és helyszínekre vonatkozóan, beleértve az arra vonatkozó szabályokat is, hogy a jegyzékbe foglalt egyes betegségek esetén a 61. cikk (1) bekezdésében foglalt mely járványvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni.
Az említett részletes szabályok az alábbiakra terjednek ki:
a 61. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontja szerinti járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó feltételek és követelmények;
a 61. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésre vagy más szükséges ►C1 biológiai védelmi intézkedésre ◄ vonatkozó eljárások, adott esetben a biocid termékek e célokra való használatának meghatározásával;
a 61. cikk (1) bekezdésének g)–h) pontja szerinti mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra vonatkozó feltételek és követelmények;
a 61. cikk (3) bekezdése szerinti újratelepítésre vonatkozó részletes feltételek és követelmények;
a 62. cikkben foglalt, a járványügyi kapcsolatban álló létesítményekre, más helyszínekre és szállítóeszközökre vonatkozóan végrehajtandó, szükséges járványvédelmi intézkedések.
64. cikk
Korlátozás alatt álló körzetek illetékes hatóság általi létrehozása
Az illetékes hatóságnak a 60. cikk b) pontjában említett, korlátozás alatt álló körzetet kell létrehoznia azon fertőzött létesítmény, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozás, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmény vagy más helyszín körül, ahol a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség kitört a tartott állatok körében, adott esetben figyelembe véve az alábbiakat:
a betegségleírás;
a korlátozás alatt álló körzetek földrajzi elhelyezkedése;
a korlátozás alatt álló körzeteket jellemző ökológiai és hidrológiai tényezők;
a meteorológiai feltételek;
a vektorok jelenléte, eloszlása és típusa a korlátozás alatt álló körzetekben;
az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás és más elvégzett tanulmányok eredményei, valamint járványügyi adatok;
a laboratóriumi vizsgálatok eredményei;
az alkalmazott járványvédelmi intézkedések;
egyéb releváns járványügyi tényezők.
A korlátozás alatt álló körzetnek adott esetben magában kell foglalnia egy meghatározott méretű és felépítésű védő- és felügyeleti körzetet.
Az illetékes hatóságnak folyamatosan értékelnie és vizsgálnia kell a helyzetet, és szükség esetén a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozása érdekében meg kell tennie a következő intézkedéseket:
kiigazítja a korlátozás alatt álló körzet határait;
további korlátozás alatt álló körzeteket hoz létre.
65. cikk
Korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó járványvédelmi intézkedések
Az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a korlátozás alatt álló körzetben – a magáningatlanba való bejutásra vonatkozó nemzeti előírások függvényében – bevezessenek az alábbiak közül egy vagy több járványvédelmi intézkedést a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség továbbterjedésének megakadályozására:
azon létesítmények, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozások, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények vagy más helyszínek azonosítása, ahol a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, tartott állatok találhatók;
azon létesítményekben, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásokban, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy más helyszíneken tett látogatások, ahol az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok találhatók, valamint szükség esetén vizsgálatok, mintavétel és a minták laboratóriumi vizsgálata;
azon követelmények, amelyek az adott, jegyzékbe foglalt betegség által esetlegesen fertőzött vagy annak terjedéséhez esetlegesen hozzájáruló személyek, állatok, termékek, takarmány, járművek és bármely más anyag korlátozás alatt álló körzetekből történő vagy azokon belüli mozgására, mozgatására, valamint korlátozás alatt álló körzeteken keresztül történő szállításra vonatkoznak;
tartott állatoknak a 46. cikk (1) bekezdésének és a 47. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően történő vakcinázása vagy más állatgyógyászati készítményekkel való kezelése;
takarítás, tisztítás, fertőtlenítés, valamint a rovarok és rágcsálók elleni védekezés vagy egyéb szükséges ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ ;
élelmiszeripari létesítmény kijelölése vagy adott esetben engedélyezése a korlátozás alatt álló körzetekből származó állatok levágására vagy az ilyen állatokból származó termékek kezelésére;
az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó azonosítási és nyomon követhetőségi követelmények;
más szükséges biológiai védelmi és kockázatcsökkentő intézkedések ◄ az adott, jegyzékbe foglalt betegség terjedési kockázatának minimalizálására.
Az illetékes hatóság köteles:
meghozni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a korlátozás alatt álló körzetekben lévő személyek teljes körű tájékoztatást kapjanak az érvényben lévő korlátozásokról és a járványvédelmi intézkedések jellegéről;
a felelős személyek számára előírni a jegyzékbe foglalt betegség továbbterjedésének megakadályozásához szükséges kötelezettségeket.
Az illetékes hatóságnak az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie annak meghatározásához, hogy az (1) bekezdésben foglalt járványvédelmi intézkedések melyikét kell végrehajtani:
a betegségleírás;
a termelés típusai;
a szóban forgó járványvédelmi intézkedések megvalósíthatósága, megléte és hatékonysága.
66. cikk
A felelős személyek kötelezettségei a korlátozás alatt álló körzetekben történő mozgatással kapcsolatban
67. cikk
Felhatalmazás a korlátozás alatt álló körzetekben alkalmazandó járványvédelmi intézkedések tekintetében
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a korlátozás alatt álló körzetekben a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egyes betegségek tekintetében a 65. cikk (1) bekezdése értelmében meghozandó járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat illetően, beleértve az arra vonatkozó szabályokat is, hogy a jegyzékbe foglalt egyes betegségek esetén a 65. cikk (1) bekezdésében foglalt mely járványvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni.
Az említett részletes szabályoknak az alábbiakra kell kiterjedniük:
a 65. cikk (1) bekezdésének a), c), d), e), g), h) és i) pontja szerinti járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó feltételek és követelmények;
a 65. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésre vagy más szükséges ►C1 biológiai védelmi intézkedésre ◄ vonatkozó eljárások, adott esetben a biocid termékek e célokra való használatának meghatározásával;
a 65. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti járványvédelmi intézkedések és laboratóriumi vizsgálatok végrehajtása után folytatandó szükséges felügyeleti tevékenység;
egyéb konkrét járványvédelmi intézkedések a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett konkrét, jegyzékbe foglalt betegségek terjedésének megfékezésére.
68. cikk
Járványvédelmi intézkedések fenntartása korlátozás alatt álló körzetekben; felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Az illetékes hatóságnak addig kell folytatnia az e szakaszban foglalt járványvédelmi intézkedések alkalmazását, amíg nem teljesülnek a következő feltételek:
a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségnek megfelelő járványvédelmi intézkedések végrehajtása, amelynek tekintetében a korlátozásokat alkalmazták;
az alábbiaknak megfelelő végső takarítás, tisztítás, fertőtlenítés, rovarok és rágcsálók elleni védekezés vagy más szükséges ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ végrehajtása:
a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegség, amelynek tekintetében a járványvédelmi intézkedéseket alkalmazták;
a fertőzött tartott állatok faja;
a termelés típusa;
a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségnek megfelelő felügyelet végrehajtása, amely tekintetében a járványvédelmi intézkedéseket alkalmazták, illetve a létesítmény vagy a helyszín típusának megfelelő felügyelet végrehajtása a korlátozás alatt álló körzetben az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítés igazolására.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek az alábbiakat érintően részletes szabályokat írnak elő az (1) bekezdésben foglalt, az illetékes hatóság által meghozandó járványvédelmi intézkedésekre vonatkozóan:
a takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésre vagy más szükséges ►C1 biológiai védelmi intézkedésekre ◄ vonatkozó végleges eljárások, és adott esetben biocid termékek e célokra való használata;
a „betegségtől mentes” minősítésnek a betegség kitörését követő visszaszerzése érdekében végzett felügyeleti tevékenység megszervezése, eszközei, módszerei, gyakorisága, intenzitása, a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció és a mintavételi módszerek;
a korlátozás alatt álló körzeteknek az e cikk (1) bekezdésében foglalt járványvédelmi intézkedések végrehajtása utáni újratelepítése, figyelembe véve az újratelepítésre vonatkozóan a 61. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeket;
69. cikk
Vészhelyzeti vakcinázás
Amennyiben ez szükséges a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegség elleni hatékony védekezéshez, amely tekintetében a betegség kitörése miatt a járványvédelmi intézkedéseket alkalmazták, az illetékes hatóság:
vakcinázási tervet dolgozhat ki;
vakcinázási körzeteket hozhat létre.
Az illetékes hatóságnak az (1) bekezdés szerinti vakcinázási tervet és a vakcinázási körzetek létrehozását érintő döntések meghozatalakor az alábbiakat kell figyelembe vennie:
a 43. cikkben előírt készenléti tervekben meghatározott vészhelyzeti vakcinázásra vonatkozó követelmények;
a 46. cikk (1) bekezdésében és bármely, a 47. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt, a vakcinák használatára vonatkozó követelmények.
70. cikk
Vadon élő állatok
Amennyiben az érintett tagállam illetékes hatósága gyanítja vagy hatóságilag megállapítja valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség vadon élő állatok körében való jelenlétét, köteles:
a vadon élő állatpopulációra vonatkozóan felügyeleti tevékenységet végezni, amennyiben az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében ez indokolt;
meghozni a szükséges járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek bármelyike jelenlétének hatósági megállapítása esetén az e cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében végzett felügyeletre vonatkozó kritériumok és eljárások, a 27. cikkben foglaltaknak megfelelően;
a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek bármelyike jelenlétének hatósági megállapítása esetén az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket kiegészítő részletes szabályok.
Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a betegségleírást és az e cikk (1) bekezdésében említett, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokat.
71. cikk
Kiegészítő járványvédelmi intézkedések, az intézkedések koordinációja és az 1–5. szakaszra (53–70. cikk) vonatkozó ideiglenes különleges járványvédelmi szabályok
A tagállamok hozhatnak olyan kiegészítő járványvédelmi intézkedéseket, amelyek az 55. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésében, a 62. cikkben, a 65. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 68. cikk (1) bekezdésében előírt, valamint a 63. cikk, a 67. cikk és a 68. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt járványvédelmi intézkedéseket egészítik ki, amennyiben az ilyen intézkedések tiszteletben tartják az e rendeletben meghatározott szabályokat, és a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megfékezése tekintetében szükségesek és arányosak, figyelembe véve az alábbiakat:
az adott járványügyi körülmények;
a létesítmények, más helyszínek és a termelés típusa;
az érintett állatok fajai és kategóriái;
gazdasági vagy társadalmi feltételek.
A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az alábbiakról:
az illetékes hatóság által hozott, az 58., 59., 61., 62., 64. és 65. cikkben, a 68. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikkben és a 70. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 63. és 67. cikk, a 68. cikk (2) bekezdése és a 70. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt járványvédelmi intézkedések;
bármely, az (1) bekezdésben foglaltak szerint általuk hozott kiegészítő járványvédelmi intézkedés.
A Bizottság felülvizsgálja a betegséggel kapcsolatos helyzetet és az illetékes hatóság által e fejezetnek megfelelően hozott járványvédelmi intézkedéseket, valamint a tagállam által e fejezetnek megfelelően bevezetett valamennyi kiegészítő járványvédelmi intézkedést, és végrehajtási jogi aktusok útján korlátozott időtartamra, a járványügyi helyzetnek megfelelő feltételek mellett különleges járványvédelmi intézkedéseket hozhat, amennyiben:
a járványügyi helyzet fényében az említett járványvédelmi intézkedések nem bizonyultak megfelelőnek;
a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az e fejezetnek megfelelően hozott járványvédelmi intézkedések ellenére terjed.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
2. FEJEZET
A 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó járványvédelmi intézkedések
72. cikk
A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségekkel kapcsolatban a felelős személyekre és más vonatkozó érintett természetes és jogi személyekre vonatkozó kötelezettségek
73. cikk
A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek előfordulásának gyanúja esetén az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat
Az (1) bekezdésben előírt vizsgálat céljából az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy:
a hatósági állatorvosok klinikai vizsgálatot végezzenek az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok reprezentatív mintáján;
a hatósági állatorvosok a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, tartott állatok köréből megfelelő mintákat, valamint egyéb mintákat vegyenek az illetékes hatóság által e célra kijelölt laboratóriumokban végzendő laboratóriumi vizsgálatokhoz;
az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítását vagy kizárását célzó laboratóriumi vizsgálatokra ilyen kijelölt laboratóriumokban kerüljön sor.
74. cikk
Az illetékes hatóság által a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében végrehajtandó előzetes járványvédelmi intézkedések
Az illetékes hatóságnak a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén – a magáningatlanba való bejutásra vonatkozó nemzeti előírásoknak, a 73. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat eredményeinek és a 79. cikknek megfelelő járványvédelmi intézkedések végrehajtásának a függvényében – végre kell hajtania az alábbi előzetes járványvédelmi intézkedéseket:
járványvédelmi intézkedések alkalmazása az adott, jegyzékbe foglalt betegségnek a fertőzött területről, létesítményből, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásból, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményből vagy más helyszínről való elterjedésének megfékezésére;
szükség esetén járványügyi nyomozás indítása, figyelembe véve az ilyen nyomozásra vonatkozóan az 57. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályokat.
Az (1) és (2) bekezdésben foglalt előzetes járványvédelmi intézkedéseknek a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelentette kockázatot tekintve megfelelőknek és arányosaknak kell lenniük, figyelembe véve az alábbiakat:
a betegségleírás;
a fertőzött tartott állatok;
azon tagállam, körzet, kompartment vagy létesítmény egészségügyi állapota, ahol felmerült az adott, jegyzékbe foglalt betegség gyanúja;
az 55. cikk (1) bekezdésében és az 56. cikkben, valamint az 55. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt előzetes járványvédelmi intézkedések.
A Bizottság a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vonatkozásában a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el – figyelembe véve az e cikk (3) bekezdésben említett szempontokat – az e cikk (1) bekezdésben foglalt szabályokat kiegészítő szabályokról, az alábbiak tekintetében:
a jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozása érdekében meghozandó, az (1) bekezdés a) pontjában előírt előzetes járványvédelmi intézkedések;
az (1) bekezdés a) pontjában előírt előzetes járványvédelmi intézkedések alkalmazása más létesítményekre, azok járványügyi egységeire, élelmiszer vagy takarmányipari vállalkozásokra és állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre vagy más helyszínekre;
a betegségleírásnak megfelelő, ideiglenes korlátozás alá vont körzetek létrehozása.
75. cikk
A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó előzetes járványvédelmi intézkedések felülvizsgálata és kiterjesztése
A 74. cikk (1) bekezdésében előírt járványvédelmi intézkedéseket:
az illetékes hatóságnak adott esetben – a 73. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat és amennyiben releváns, a 74. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt járványügyi nyomozás megállapításai alapján – felül kell vizsgálnia;
szükség esetén ki kell terjeszteni a 74. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti más helyszínekre.
76. cikk
A felelős személyek és más vonatkozó természetes és jogi személyek kötelezettségei és az illetékes hatóság által végrehajtandó intézkedések a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek előfordulásának gyanúja esetén
Azoknak a tagállamoknak az illetékes hatósága, amelyek úgy határoztak, hogy végrehajtják valamely, az (1) bekezdésben említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítést, a szóban forgó betegség tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén köteles:
haladéktalanul vizsgálatot folytatni az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából, a 73. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően;
a (2) bekezdésben előírt vizsgálat eredményeinek és a 80. cikk (1) bekezdésének megfelelő járványvédelmi intézkedések végrehajtásának a függvényében végrehajtani a 74. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt előzetes járványvédelmi intézkedéseket.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokat kiegészítő részletes szabályokról:
az (1) bekezdésben előírt járványvédelmi intézkedések;
a (2) bekezdés a) pontjában előírt vizsgálat;
a jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozása érdekében meghozandó, a (2) bekezdés b) pontjában előírt előzetes járványvédelmi intézkedések.
77. cikk
Betegség jelenlétének az illetékes hatóság általi hatósági megállapítása
Az illetékes hatóságnak a 9. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétének hatósági megállapítását az alábbi információkra kell alapoznia:
a 73. cikk (2) bekezdésében előírt klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;
adott esetben a 74. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt járványügyi nyomozás;
egyéb rendelkezésre álló járványügyi adatok.
78. cikk
Az előzetes járványvédelmi intézkedések megszüntetése a betegség jelenlétének kizárása esetén
Az illetékes hatóságnak mindaddig alkalmaznia kell a 74. cikk (1) bekezdésében, a 75. cikkben és a 76. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt előzetes járványvédelmi intézkedéseket, amíg a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétét a 77. cikk (1) bekezdésének és a 77. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően ki nem zárják.
79. cikk
Az illetékes hatóság által a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében végrehajtandó járványvédelmi intézkedések
Amennyiben a 77. cikk (1) bekezdésének megfelelően hatósági megállapítást nyer a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek valamelyikének tartott állatok körében való kitörése, az illetékes hatóság a betegség kitörése által érintett tagállamban, körzetben vagy kompartmentben köteles:
alkalmazni a jegyzékbe foglalt adott betegségre vonatkozó, a 31. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelező mentesítési programban meghatározott járványvédelmi intézkedéseket; vagy
ha a tagállam, a körzet vagy kompartment a 36. cikknek, illetve a 37. cikknek megfelelően „betegségtől mentes” minősítést kapott:
meghozni egy vagy több intézkedést az 53–69. cikkben meghatározottak közül, mégpedig oly módon, hogy az arányos legyen a jegyzékbe foglalt szóban forgó betegség által jelentett kockázatokkal, valamint
szükség esetén bevezetni a jegyzékbe foglalt adott betegségre vonatkozó kötelező mentesítési programot.
80. cikk
Az illetékes hatóság által a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében végrehajtandó járványvédelmi intézkedések
Az illetékes hatóság hozhat az (1) bekezdésben említett intézkedéseket kiegészítő járványvédelmi intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatnak az 53–69. cikkben meghatározottak közül egy vagy több intézkedést; ezeknek az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a szóban forgó, a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelentette kockázattal, továbbá figyelembe kell venniük az alábbiakat:
a betegségleírás;
a fertőzött tartott állatok;
gazdasági és társadalmi hatások.
A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt valamely betegség tartott állatok körében, olyan tagállamban, körzetben vagy kompartmentben való kitörésének a 77. cikk (1) bekezdésének megfelelő hatósági megállapítása esetén, amely a 36. cikknek, illetve a 37. cikknek megfelelően „betegségtől mentes” minősítést kapott, e minősítés megőrzése céljából az illetékes hatóság az 53–69. cikkben meghatározottak közül meghozhat egy vagy több intézkedést. Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a jegyzékbe foglalt adott betegség jelentette kockázattal, és figyelembe kell venniük az alábbiakat:
a betegségleírás;
a fertőzött tartott állatok;
gazdasági és társadalmi hatások.
81. cikk
A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vadon élő állatok körében való jelenlétének esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések
Amennyiben az érintett tagállam illetékes hatósága gyanítja vagy hatóságilag megállapítja valamely, a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségnek vadon élő állatok körében való kitörését, a betegség kitörése által érintett tagállam, terület vagy körzet teljes területén köteles:
alkalmazni a jegyzékbe foglalt adott betegségre vonatkozó, a 31. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelező mentesítési programban meghatározott járványvédelmi intézkedéseket; vagy
kötelező mentesítési programot bevezetni, amennyiben a jegyzékbe foglalt adott betegségre vonatkozó, a 30. cikk (1) bekezdésében foglalt mentesítési program még nem került alkalmazásra a betegségtől való korábbi mentesség miatt, vagy mivel az adott betegség korábban nem volt jelen, illetve ha az adott betegség terjedésének megfékezéséhez és megelőzéséhez szükség van a vadon élő állatokra vonatkozó intézkedések alkalmazására.
82. cikk
A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vadon élő állatok körében való jelenlétének esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések
Az illetékes hatóság hozhat az (1) bekezdésben említett intézkedéseket kiegészítő járványvédelmi intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatnak az 53–69. cikkben meghatározottak közül egy vagy több intézkedést; ezeknek az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a szóban forgó, a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelentette kockázattal, továbbá figyelembe kell venniük az alábbiakat:
a betegségleírás;
a fertőzött, vadon élő állatok, valamint a betegségek állatra vagy emberre való átvitelének kockázata; valamint
gazdasági, társadalmi és környezeti hatások.
A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt valamely betegség vadon élő állatok körében, olyan tagállamban, körzetben vagy kompartmentben való kitörésének hatósági megállapítása esetén, amely a 36. cikknek, illetve a 37. cikknek megfelelően „betegségtől mentes” minősítést kapott, e minősítés megőrzése céljából az illetékes hatóság meghozhat az 53–69. cikkben meghatározottak közül egy vagy több intézkedést. Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt adott betegség jelentette kockázattal, és figyelembe kell venniük az alábbiakat:
a betegségleírás;
a fertőzött, vadon élő állatok, valamint a betegségek tartott állatra vagy emberre való átvitelének kockázata;
a betegség vadon élő állatok körében való jelenlétének jelentősége az állatok egészségi állapotának szempontjából; valamint
gazdasági, társadalmi és környezeti hatások.
83. cikk
Az 1–4. szakasz szerinti intézkedések Bizottság általi koordinációja, valamint az említett szakaszokra vonatkozó ideiglenes különleges szabályok
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:
az illetékes hatóság általa 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a 8. cikk, a 77. cikk (1) bekezdésének, a 78., 79. és 81. cikknek, illetve a 77. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően hozott járványvédelmi intézkedések;
az illetékes hatóság által a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a 77. cikk (1) bekezdésének, a 78. cikknek, a 80. cikk (1) bekezdésének és a 82. cikknek, illetve a 77. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően hozott járványvédelmi intézkedések.
A Bizottság felülvizsgálja a betegséggel kapcsolatos helyzetet és az illetékes hatóság által e fejezetnek megfelelően hozott járványvédelmi intézkedéseket, és végrehajtási jogi aktusok útján – a járványügyi helyzetnek megfelelő feltételek mellett, a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében korlátozott időtartamra – járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó különleges szabályokat állapíthat meg, amennyiben:
az illetékes hatóság által hozott, említett járványvédelmi intézkedések a járványügyi helyzet fényében nem bizonyultak megfelelőnek;
ajegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az adott esetben e fejezetnek megfelelően meghozott járványvédelmi intézkedések ellenére terjed.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
IV. RÉSZ
NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, ENGEDÉLYEZÉS, NYOMON KÖVETHETŐSÉG ÉS MOZGATÁS
I. CÍM
SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK, SZAPORÍTÓANYAGOK ÉS SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKTÓL SZÁRMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK
1. FEJEZET
Nyilvántartásba vétel, engedélyezés, nyilvántartás-vezetés és nyilvántartások
84. cikk
A felelős személyeknek a létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettsége
Azon felelős személyeknek, amelyek létesítményei szárazföldi állatokat tartanak vagy szaporítóanyagokat gyűjtenek, állítanak elő, dolgoznak fel vagy tárolnak, az ilyen tevékenységek megkezdése előtt meg kell tenniük az alábbiakat a létesítményeiknek a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vétele érdekében:
az illetékes hatóság tájékoztatása a felelősségük alá tartozó bármely ilyen létesítményről;
információszolgáltatás az illetékes hatóság számára az alábbiakról:
a felelős személy neve és címe;
a létesítmény helye és az építmények és felszerelések ismertetése;
a létesítményben tartani tervezett szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok kategóriái, fajai és száma vagy mennyisége, valamint a létesítmény kapacitása;
a létesítmény típusa; és
a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.
A létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyeinek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakról:
a létesítményben bekövetkezett bármely olyan változás, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat érinti;
a felelős személy tevékenységének vagy a létesítmény működésének a beszüntetése.
85. cikk
Eltérés a felelős személyeknek a létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségétől
A 84. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 86. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól bizonyos olyan kategóriákba tartozó létesítményeket, amelyek jelentéktelen kockázatot képviselnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen mentességekről.
86. cikk
Végrehajtási hatáskör a felelős személyeknek a létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettsége tekintetében
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg azon létesítménytípusok tekintetében, amelyeket a tagállamok az alábbiak alapján a 85. cikknek megfelelően mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól:
a létesítményben tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok fajai, kategóriái és száma, valamint a létesítmény kapacitása;
a létesítmény típusa; és
tartott szárazföldi állatoknak vagy szaporítóanyagoknak a létesítménybe történő bevitele és a létesítményből történő kivitele.
87. cikk
A tartott patások szállítóinak nyilvántartásba vételi kötelezettségei és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
A tartott patásokat tagállamok között, illetve egy tagállam és egy harmadik ország között szállító szállítóknak az ilyen tevékenység megkezdése előtt meg kell tenniük az alábbiakat a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételük érdekében:
az illetékes hatóság tájékoztatása az általuk végzett tevékenységről;
információszolgáltatás az illetékes hatóság számára az alábbiakról:
a szállító neve és címe;
a szállítani tervezett tartott patások kategóriái, fajai és száma;
a szállítás típusa;
a szállítóeszközök.
Az (1) bekezdésben említett szállítóknak tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakról:
bármely olyan változás, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat érinti;
a szállítási tevékenység beszüntetése.
88. cikk
Eltérés a tartott patások szállítóinak nyilvántartásba vételi kötelezettségétől
A 87. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 89. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól bizonyos olyan kategóriákba tartozó szállítókat, amelyek szállítási tevékenysége jelentéktelen kockázatot képviselnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen mentességekről.
89. cikk
Végrehajtási hatáskör a szállítók nyilvántartásba vételi kötelezettsége tekintetében
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a szállítók azon típusai tekintetében, amelyeket a tagállamok az alábbiak alapján a 86. cikknek megfelelően mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól:
a távolságok, amelyeken az adott patásokat szállítják; és
az általuk szállított patások kategóriái, fajai és száma.
90. cikk
Az összegyűjtési műveletet végző, létesítménytől független felelős személyek nyilvántartásba vételi kötelezettsége
A tartott patásokat és baromfit összegyűjtő, létesítménytől független felelős személyeknek – azokat is beleértve, akik állatokat vesznek és értékesítenek – a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételük érdekében az ilyen tevékenységek megkezdése előtt információt kell nyújtaniuk az illetékes hatóság számára az alábbiakról:
a felelős személy neve és címe;
a tevékenységük hatálya alá tartozó tartott patások és baromfi fajai és kategóriái.
Az (1) bekezdésben említett felelős személyeknek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakról:
bármely olyan változás, amely az (1) bekezdésben említett információkat érinti;
a felelős személy tevékenységének beszüntetése.
91. cikk
Eltérés az összegyűjtési műveletet végző felelős személyek nyilvántartásba vételi kötelezettségétől
A 90. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 92. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint mentesíthetik a nyilvántartásba vételi követelmény alól az összegyűjtési műveletet végző felelős személyek bizonyos olyan kategóriáit, amelyek jelentéktelen kockázatot képviselnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen mentességekről.
92. cikk
Végrehajtási hatáskör az összegyűjtési műveletet végző felelős személyek nyilvántartásba vételi kötelezettsége tekintetében
93. cikk
Az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vételre irányuló kötelezettsége
Az illetékes hatóság köteles:
a létesítményeket felvenni a 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba, amennyiben a felelős személy a 84. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat;
a szállítókat felvenni a 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba, amennyiben a szállító a 87. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat;
az összegyűjtési műveletet végző, létesítménytől független felelős személyeket felvenni a 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba, amennyiben a felelős személy a 90. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat.
Az illetékes hatóság köteles az első bekezdés a)–c) pontjában említett minden egyes létesítményt, szállítót és felelős személyt egyedi nyilvántartási számmal ellátni.
94. cikk
Bizonyos létesítmények engedélyezése és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Az alábbi létesítménytípusok felelős személyeinek a 96. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránti kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatósághoz, és addig nem kezdhetik meg tevékenységüket, amíg létesítményüket a 97. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem engedélyezték:
patások és szárnyasok összegyűjtését végző létesítmények, amelyekből az említett állatokat más tagállamba mozgatják, illetve amelyek más tagállamból érkező állatokat fogadnak;
szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó létesítmények, amelyekből az említett állatok szaporítóanyagát más tagállamba mozgatják;
keltetők, melyekből a keltetőtojásokat vagy szárnyasokat más tagállamba mozgatják;
szárnyasokat tartó létesítmények, amelyekből a nem vágási célra szánt szárnyasokat vagy a keltetőtojásokat más tagállamba mozgatják;
bármely más típusú, tartott szárazföldi állatokkal foglalkozó olyan létesítmény, amely jelentős kockázatot képvisel, és amelyet a (3) bekezdés b) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt szabályoknak megfelelően engedélyeztetni kell.
A felelős személyeknek be kell szüntetniük az (1) bekezdésben említett létesítményekben folytatott tevékenységüket, amennyiben:
az illetékes hatóság a 100. cikk (2) bekezdésének megfelelően visszavonja vagy felfüggeszti az általa kiadott engedélyt; vagy
a 99. cikk (3) bekezdésének megfelelően megadott, feltételhez kötött engedélyezés esetén, ha a létesítmény nem felel meg a 97. cikk (3) bekezdésében említett kiemelt követelményeknek, és nem kapja meg a 92. cikk (1) bekezdésének megfelelő végső engedélyt.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
eltérések az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett létesítménytípusok felelős személyeire vonatkozó azon követelménytől, hogy az illetékes hatósághoz kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóság által történő engedélyezés iránt, amennyiben az említett létesítmények által képviselt kockázat jelentéktelen;
azon létesítménytípusok, amelyeket az (1) bekezdés e) pontjának megfelelően engedélyeztetni kell;
az (1) bekezdés b) pontjában említett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények esetében a tevékenységek beszüntetésével kapcsolatos különleges szabályok.
A (3) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság e jogi aktusokat a következő kritériumokra alapozza:
az egy létesítményben található, tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok fajai és kategóriái;
az egy létesítményben tartott fajok száma, valamint az ott tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok száma;
létesítménytípus és termeléstípus; és
a tartott szárazföldi állatoknak vagy szaporítóanyagoknak az említett létesítménytípusokba történő bevitele vagy az onnan történő kivitele.
95. cikk
A „körülhatárolt létesítmény” minősítés engedélyezése
A „körülhatárolt létesítmény” minősítést elnyerni kívánó létesítmények felelős személyei:
a 96. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránti kérelmet kell, hogy benyújtsanak az illetékes hatósághoz;
csak azt követően vihetnek be tartott állatokat a 137. cikk (1) bekezdésében és a 137. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt követelményeknek megfelelő létesítményeikbe, illetve csak azt követően vihetik azokat ki a létesítményeikből, hogy az illetékes hatóság a 97. és 99. cikknek megfelelően engedélyezte a létesítményük számára az említett minősítést.
96. cikk
A felelős személyeknek az engedélyezéshez teljesítendő tájékoztatási kötelezettsége és végrehajtási jogi aktusok
A felelős személyeknek a létesítményeik engedélyezésének a 94. cikk (1) bekezdése és a 95. cikk a) pontja szerinti kérelmezése céljából az alábbi információkat kell benyújtaniuk az illetékes hatóság számára:
a felelős személy neve és címe;
a létesítmény helye, valamint a berendezések és építmények leírása;
a létesítményben található, az engedélyezés szempontjából releváns tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok kategóriái, fajai és száma;
a létesítmény típusa;
a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.
A létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyeinek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakról:
a létesítményekben bekövetkezett bármely olyan változás, amely az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett információkat érinti;
a felelős személy tevékenységének vagy a létesítmény működésének a beszüntetése.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
97. cikk
Létesítmények engedélyezése és az engedélyezés feltételei, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezhet a 94. cikk (1) bekezdése és a 95. cikk a) pontja szerint egy létesítményt, amennyiben az:
adott esetben megfelel az alábbiakat érintő követelményeknek:
karantén, elkülönítés és más ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 10. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt követelmények figyelembevételével;
a 24. cikkben és – amennyiben a létesítménytípus és a felmerülő kockázat szempontjából releváns – a 25. cikkben meghatározott felügyeleti követelmények;
a 102. és 103. cikkben előírt, valamint a 106. és 107. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt nyilvántartás-vezetés;
olyan berendezésekkel, építményekkel és felszerelésekkel rendelkezik, amelyek:
alkalmasak arra, hogy a betegségek bejutásának és terjedésének kockázatát elfogadható szintre csökkentsék, figyelembe véve a létesítmény típusát;
a tartott szárazföldi állatok száma vagy a szaporítóanyag mennyisége szempontjából megfelelő kapacitással rendelkeznek;
a betegségek terjedése tekintetében nem képvisel elfogadhatatlan kockázatot, figyelembe véve az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedéseket;
a létesítmény tevékenységéhez megfelelően képzett személyzettel rendelkezik;
rendelkezik olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi a felelős személy számára, hogy az illetékes hatóság előtt igazolja az a)–d) pontoknak való megfelelést.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett karantén, elkülönítés és egyéb ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ ;
az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett felügyelet;
az (1) bekezdés b) pontjában említett berendezések, építmények és felszerelések;
az (1) bekezdés d) pontja szerinti személyzetnek és állatorvosoknak a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmények, valamint a patások és szárnyasok összegyűjtését végző létesítmények tevékenységéhez szükséges kötelezettségei, kompetenciája és szakképzése;
a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményeknek és a patások és szárnyasok összegyűjtését végző létesítményeknek az illetékes hatóság által végzett szükséges felügyelete.
A (2) bekezdés szerint elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:
az egyes létesítménytípusok által képviselt kockázat;
a tartott szárazföldi állatoknak az engedélyezés szempontjából releváns fajai és kategóriái;
a termelés típusa;
a létesítménytípusra, valamint az említett létesítményekben tartott állatfajokra és -kategóriákra jellemző, tipikus mozgatási minták.
98. cikk
A létesítmények engedélyének hatálya
Az illetékes hatóságnak a 94. cikk (1) bekezdésének vagy a 95. cikk a) pontjának megfelelően benyújtott kérelem alapján egy létesítményre a 97. cikk (1) bekezdése szerint megadott engedélyben egyértelműen meg kell határoznia, hogy:
az engedély a 94. cikk (1) bekezdésében, a 95. cikkben és a 94. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályokban említett mely létesítménytípusokra alkalmazandó;
az engedély a tartott szárazföldi állatok mely fajaira és kategóriáira vagy az említett fajok mely szaporítóanyagaira alkalmazandó.
99. cikk
Az illetékes hatóság általi engedélyezésre vonatkozó eljárások
Az illetékes hatóság meghosszabbíthatja a feltételhez kötött engedélyt, ha a helyszíni látogatás vagy az első albekezdésben említett dokumentáció tanúsága szerint a létesítményben egyértelmű előrelépés történt, viszont még mindig nem felel meg valamennyi említett követelménynek. A feltételhez kötött engedély érvényességének teljes időtartama ugyanakkor nem haladhatja meg a hat hónapot.
100. cikk
Az engedélyek illetékes hatóság általi felülvizsgálata, felfüggesztése és visszavonása
Az illetékes hatóság ugyanakkor dönthet a létesítmény engedélyének visszavonása helyett csak a felfüggesztése mellett, amennyiben annak felelős személye garantálni tudja, hogy ésszerű időn belül orvosolni fogja a hiányosságokat.
101. cikk
Az illetékes hatóság nyilvántartása
Az illetékes hatóságnak létre kell hoznia és folyamatosan frissítenie kell az alábbiakat magában foglaló nyilvántartást:
a 93. cikk szerint nyilvántartásba vett minden létesítmény és felelős személy;
a 97. és 99. cikknek megfelelően engedélyezett valamennyi létesítmény.
Az illetékes hatóságnak az első albekezdés a) és b) pontjában említett nyilvántartást hozzáférhetővé kell tennie a Bizottság és más tagállamok illetékes hatóságai számára, amennyiben ezek az információk lényegesek a tartott szárazföldi állatoknak és azok szaporítóanyagainak a tagállamok között történő mozgatása szempontjából.
Az illetékes hatóságnak az első albekezdés b) pontban említett engedélyezett létesítmények nyilvántartását hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára, amennyiben ezek az információk lényegesek a tartott szárazföldi állatoknak és azok szaporítóanyagainak a tagállamok között történő mozgatása szempontjából.
102. cikk
A szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményektől eltérő létesítmények felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége
Az olyan létesítmények felelős személyeinek, amelyekre vonatkozóan a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételi vagy a 97. cikk (1) bekezdésének megfelelő engedélyezési kötelezettség áll fenn, legalább az alábbi információkról kell nyilvántartást vezetniük:
a létesítményükben található, tartott szárazföldi állatok fajai, kategóriái, száma és adott esetben azonosító adatai;
a tartott szárazföldi állatok létesítménybe történő bevitele és a létesítményből történő kivitele, adott esetben megadva az alábbiakat:
származási vagy rendeltetési helyük;
az ilyen mozgatás időpontja;
a 112. cikk b) pontjának, a 113. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 114. cikk (1) bekezdése c) pontjának, a 115. cikk b) pontjának, a 117. cikk b) pontjának, a 143. cikk (1) és (2) bekezdésének és a 164. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint a 118. és 120. cikk, továbbá a 144. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt, a létesítményükbe érkező vagy azt elhagyó tartott szárazföldi állatokat kísérő dokumentumok;
a létesítményükben található, tartott szárazföldi állatok mortalitása;
►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ , felügyelet, kezelések, vizsgálati eredmények és adott esetben az alábbiakat érintő más vonatkozó információk:
a létesítményben található, tartott szárazföldi állatok fajai és kategóriái;
a termelés típusa;
a létesítmény típusa és mérete;
a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban előírt állatorvosi látogatások eredményei.
A nyilvántartást papíralapon vagy elektronikus formában kell vezetni és naprakészen tartani.
Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokat a létesítmény felelős személyének a létesítmény helyszínén kell vezetnie, és:
kérésre haladéktalanul hozzáférhetővé kell tennie azokat az illetékes hatóság számára;
az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb ideig meg kell őriznie azokat.
A (3) bekezdéstől eltérve, a felelős személyeket az (1) bekezdésben felsorolt információk egy része vagy egésze tekintetében mentesíteni lehet a nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól, amennyiben a felelős személy:
hozzáféréssel rendelkezik a 109. cikkben említett, az érintett fajra vonatkozó számítógépes adatbázishoz, és az adatbázis már tartalmazza a nyilvántartásban rögzítendő információkat; és
a naprakész információkat közvetlenül a számítógépes adatbázisba vitte be.
103. cikk
Nyilvántartás-vezetési kötelezettség szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmények esetében
A szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmények felelős személyeinek legalább az alábbi információkról kell nyilvántartást vezetniük:
a szaporítóanyagok előállításához használt donorállatok fajtája, kora, azonosító adatai és egészségi állapota;
az összegyűjtött, előállított vagy feldolgozott szaporítóanyagok begyűjtésének, feldolgozásának és tárolásának ideje és helye;
a szaporítóanyagok azonosító adatai és – amennyiben ismertek – a rendeltetési helyükre vonatkozó részletek;
a 162. cikknek és a 164. cikk (2) bekezdésének, valamint a 162. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt, a létesítménybe érkező vagy azt elhagyó szaporítóanyagokat kísérő dokumentumok;
adott esetben a klinikai vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;
az alkalmazott laboratóriumi technikák.
Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokat a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmény felelős személyének a létesítmény helyszínén kell vezetnie, és:
kérésre haladéktalanul hozzáférhetővé kell tennie azokat az illetékes hatóság számára;
az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb ideig meg kell őriznie azokat.
104. cikk
A szállítók nyilvántartás-vezetési kötlezettsége
A szállítóknak legalább az alábbi információkról kell nyilvántartást vezetniük:
az általuk meglátogatott létesítmények;
az általuk szállított, tartott szárazföldi állatok kategóriái, fajai és száma;
a szállítóeszközök takarítása, tisztítása, fertőtlenítése és kártevő-mentesítése;
az adott állatok kísérő dokumentumainak pontos adatai, beleértve azok dokumentumszámát is.
A nyilvántartást papíralapon vagy elektronikus formában kell vezetni és naprakészen tartani.
A szállítóknak az (1) és (2) bekezdésben előírt nyilvántartásokat meg kell őrizniük:
oly módon, hogy kérésre haladéktalanul az illetékes hatóság rendelkezésére tudják bocsátani őket;
az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb ideig.
105. cikk
Az összegyűjtési műveletet végző felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége
Az olyan, összegyűjtési műveletet végző felelős személyeknek, amelyekre vonatkozóan a 93. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételi kötelezettség áll fenn, legalább az alábbi információkról kell nyilvántartást vezetniük:
a felelősségi körükbe tartozó, tartott szárazföldi állatok fajai, kategóriái, száma és azonosító adatai;
a felelősségi körükbe tartozó, tartott szárazföldi állatok mozgatása, adott esetben megadva az alábbiakat:
származási vagy rendeltetési helyük;
az ilyen mozgatás időpontja;
a 112. cikk b) pontjának, a 113. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 114. cikk (1) bekezdése c) pontjának, a 115. cikk b) pontjának, a 117. cikk b) pontjának, a 143. cikk (1) és (2) bekezdésének és a 164. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint a 118. és 120. cikk, továbbá a 144. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt, a felelősségi körükbe tartozó, mozgatott tartott szárazföldi állatokat kísérő dokumentumok;
a felelősségi körükbe tartozó, tartott szárazföldi állatok mortalitása; és
►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ , felügyelet, kezelések, vizsgálati eredmények és adott esetben a felelősségi körükbe tartozó, tartott szárazföldi állatok faját és kategóriáját érintő más vonatkozó információk.
A nyilvántartást papíralapon vagy elektronikus formában kell vezetni és naprakészen tartani.
A felelős személyeknek:
az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk;
az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat meg kell őrizniük az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb ideig.
106. cikk
Nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan szabályokra vonatkozóan, amelyek az alábbiak tekintetében kiegészítik a 102., a 103., a 104. és a 105. cikk szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket:
a 102. cikk (1) bekezdése, a 103. cikk (1) bekezdése, a 104. cikk (1) bekezdése és a 105. cikk (1) bekezdése szerinti információkon felül feljegyzendő információk;
a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményekben összegyűjtött, előállított vagy feldolgozott szaporítóanyagokra azt követően vonatkozó további nyilvántartás-vezetési kötelezettségek, hogy e létesítmények beszüntették a tevékenységüket.
Az (1) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban maghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:
a létesítmények, illetve a tevékenységek egyes típusai által képviselt kockázat;
a létesítményben található vagy az oda vagy onnan szállított tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok fajai és kategóriái;
a létesítményen belül zajló termelés típusa vagy a tevékenység típusa;
az érintett állatok tipikus mozgatási mintái és kategóriája;
a felelős személy felelősségi körébe tartozó tartott szárazföldi állatoknak vagy szaporítóanyagoknak a száma, illetve mennyisége.
107. cikk
A nyilvántartás-vezetési kötelezettségek alóli mentességre vonatkozó végrehajtási hatáskörök
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a létesítmények és felelős személyek azon típusaira vonatkozóan, amelyeket a tagállamok mentesíthetnek a 102., 103., 104. és 105. cikkben előírt nyilvántartás-vezetési kötelezettségek alól az alábbiak tekintetében:
kis számú tartott szárazföldi állatot, illetve kis mennyiségű vagy kis számú szaporítóanyagot tartó létesítmények, vagy ilyeneket kezelő vagy szállító felelős személyek;
a tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok fajai vagy kategóriái.
A Bizottság e végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a 106. cikk (2) bekezdésében előírt kritériumokat veszi alapul.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
2. FEJEZET
A tartott szárazföldi állatokra és szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények
108. cikk
A tagállamoknak a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartásba vételére szolgáló rendszer létrehozására vonatkozó kötelezettsége
Az (1) bekezdésben említett rendszer létrehozásakor a tagállamok figyelembe veszik az alábbiakat:
a tartott szárazföldi állatok faja vagy kategóriája;
a faj vagy kategória által képviselt kockázat.
Az (1) bekezdésben előírt rendszernek az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
a tartott szárazföldi állatok egyedi vagy csoportos azonosításának módjai;
a 110. cikkben említett azonosító okmányok, szállítólevelek és a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyomon követésére szolgáló más dokumentumok;
a létesítményekben készített, a 102. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti naprakész nyilvántartások;
a tartott szárazföldi állatokra vonatkozó, a 109. cikk (1) bekezdésében meghatározott számítógépes adatbázis.
Az (1) bekezdés szerinti rendszert úgy kell kialakítani, hogy az:
biztosítsa az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazását;
elősegítse a tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetőségét, valamint az említett állatok tagállamokon belüli és tagállamok közötti mozgatásának, valamint az Unió területére való beléptetésének a nyomonkövethetőségét;
biztosítsa a rendszer elemeinek hatékony interoperabilitását, integrációját és kompatibilitását;
biztosítsa, hogy a rendszer a megfelelő mértékben illeszkedjen az alábbiakhoz:
az uniós szintű bejelentést és az uniós szintű jelentéstételt szolgáló, 22. cikk szerinti számítógépes információs rendszer;
TRACES;
biztosítson egységes megközelítést a rendszer hatálya alá tartozó különböző állatfajok esetében.
A tagállamok adott esetben:
használhatják az (1) bekezdés szerinti rendszer egészét vagy annak egy részét a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett céloktól eltérő célokra;
összevonhatják a 110. cikkben említett azonosító okmányokat, szállítóleveleket és más dokumentumokat a 143. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 151. cikk (1) bekezdésében, valamint a 144. cikk b) és c) pontja és a 151. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítványokkal vagy nyilatkozatokkal;
kijelölhetnek másik hatóságot, vagy engedélyt adhatnak egy másik szervnek vagy természetes személynek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszer gyakorlati alkalmazására, beleértve a 110. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglaltaknak megfelelően az azonosító okmányok kiállítását és a minták elkészítését.
109. cikk
A tagállamoknak a tartott szárazföldi állatok számítógépes adatbázisának létrehozására és fenntartására vonatkozó kötelezettsége
A tagállamok létrehoznak és fenntartanak egy olyan számítógépes adatbázist, amely legalább az alábbiak nyilvántartására szolgál:
a szarvasmarhafélékhez tartozó tartott állatokat érintő alábbi információk:
az állatoknak a 112. cikk a) pontja szerinti egyedi azonosító adatai;
az állatokat tartó létesítmények;
az állatok létesítményekbe történő bevitele és létesítményekből történő kivitele;
a juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatokat érintő alábbi információk:
az azonosításukhoz szükséges, a 113. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt információk, valamint a létesítményben található állatok száma;
az állatokat tartó létesítmények;
az állatok létesítményekbe történő bevitele és létesítményekből történő kivitele;
a sertésfélékhez tartozó tartott állatokat és az azokat tartó létesítményeket érintő információk:
az azonosításukhoz szükséges, a 115. cikkben előírt információk, valamint a létesítményben található állatok száma;
az állatokat tartó létesítmények;
az állatok létesítményekbe történő bevitele és létesítményekből történő kivitele;
a lófélékhez tartozó tartott állatokat érintő alábbi információk:
az állatok 114. cikk szerinti egyedi kódja;
adott esetben az említett állatot és a iii. alpontban említett azonosító okmányt összekapcsoló, a 114. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt azonosítási mód;
a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti azonosító okmányban szereplő, vonatkozó részletes azonosító adatok, a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályokban meghatározottaknak megfelelően;
a létesítmények, ahol az említett állatokat szokás szerint tartják;
információk az e bekezdés a), b), c) és d) pontjában említettektől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatokkal kapcsolatban, amennyiben azt a (2) bekezdés alapján elfogadott szabályok előírják.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában említettektől eltérő állatfajokat érintő információknak az említett bekezdés szerinti számítógépes adatbázisban való nyilvántartását illetően, – az említett fajok által képviselt, meghatározott és jelentős kockázatok miatt –, annak érdekében, hogy:
biztosítsa az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazását;
elősegítse a tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetőségét, valamint az említett állatok tagállamok közötti mozgatásának és az Unió területére való bevitelének a nyomonkövethetőségét.
110. cikk
Az illetékes hatóságnak az azonosító okmányokkal, a szállítólevelekkel és a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyomon követésére szolgáló más dokumentumokkal kapcsolatos kötelezettsége
Az illetékes hatóság köteles:
kiállítani a tartott szárazföldi állatokra vonatkozó azonosító okmányokat, amennyiben azokat a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 117. cikk b) pontja, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok előírják;
kiállítani a szarvasmarhafélékre vonatkozó, a 112. cikk b) pontjában előírt azonosító okmányokat, kivéve abban az esetben, ha a tagállamok elektronikus adatcsere-rendszer keretében elektronikus adatcserét folytatnak más tagállamokkal azt követően, hogy a Bizottság elismerte a rendszer teljes körű működőképességét;
elkészíteni a szállítólevelek és a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyomon követésére szolgáló más dokumentumok mintáját, amennyiben a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 115. cikk b) pontja és a 117. cikk b) pontja, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok ezt előírják.
111. cikk
Nyilvános hozzáférés az azonosító eszközökkel kapcsolatos információkhoz
Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot és nyilvánosan hozzáférhető információkat kell rendelkezésre bocsátania az alábbiakról:
a tagállamok által a 109. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott számítógépes adatbázisokkal foglalkozó kapcsolattartó pontok;
a 110. cikknek megfelelően – és a 108. cikk (5) bekezdése c) pontjának figyelembevételével – az azonosító okmányok, szállítólevelek és más dokumentumok kiállításáért felelős hatóságok vagy szervek;
a tartott szárazföldi állatok valamennyi fajára és kategóriájára alkalmazandó azonosító eszközök a 112. cikk a) pontjának, a 113. cikk (1) bekezdése a) pontjának, a 114. cikk (1) bekezdésének, a 115. cikk a) pontjának, valamint a 117. cikk a) pontjának, továbbá a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően;
a 110. cikkben említett azonosító okmányok és más dokumentumok kiállítása tekintetében előírt formátum.
112. cikk
A felelős személyeknek a szarvasmarhafélékhez tartozó tartott állatok azonosításával kapcsolatos kötelezettségei
A szarvasmarhafélékhez tartozó állatokat tartó felelős személyeknek:
biztosítaniuk kell az említett tartott állatok fizikai azonosító eszközzel történő egyedi azonosítását;
biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok közötti mozgatásukkor az említett tartott állatokat az illetékes hatóság vagy a kijelölt hatóság vagy az engedéllyel rendelkező, származás szerinti szerv által kiállított azonosító okmány kísérje, kivéve abban az esetben, ha teljesülnek a 110. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek;
biztosítaniuk kell, hogy:
a felelős személy megőrizze, szabályosan kitöltse és frissítse az azonosító okmányt; és
az említett tartott szárazföldi állatokat a mozgatásukkor azonosító okmány kísérje, amennyiben a b) pont értelmében ilyen dokumentum szükséges;
az említett tartott állatok létesítményből történő kivitelére és létesítménybe történő bevitelére, valamint a létesítményben történt valamennyi születésre és elhullásra vonatkozó információkat továbbítaniuk kell a 109. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisba.
113. cikk
A felelős személyeknek a juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatok azonosításával kapcsolatos kötelezettségei
A juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyeknek:
biztosítaniuk kell valamennyi említett tartott állat fizikai azonosító eszközzel történő azonosítását;
biztosítaniuk kell, hogy az említett tartott állatokat az azokat tartó létesítményből az adott tagállamon belül más helyre történő mozgatásukkor szabályosan kitöltött, az illetékes hatóság által a 110. cikknek megfelelően készített mintán alapuló szállítólevél kísérje;
az említett tartott állatok létesítményből történő kivitelére és létesítménybe történő bevitelére vonatkozó információkat továbbítaniuk kell a 103. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisba.
A tagállamok mentesíthetik a felelős személyeket az annak biztosítására vonatkozó követelmény alól, hogy a juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatokat szállítólevél kísérje a területükön belüli mozgatás során, feltéve, hogy:
a 109. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázis tartalmazza a szállítólevélen szereplő információkat;
a juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere a szállítólevelekkel megegyező szintű nyomonkövethetőséget biztosít.
114. cikk
A felelős személyeknek a lófélékhez tartozó tartott állatok azonosításával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségei
A lófélékhez tartozó tartott szárazföldi állatokat tartó felelős személyeknek biztosítaniuk kell az említett állatoknak az alábbiak révén történő egyedi azonosítását:
a 109. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisban nyilvántartásba vett egyedi kód;
olyan fizikai azonosító eszköz vagy más módszer, amely egyértelmű kapcsolatot teremt a tartott állat és az e bekezdés c) pontja szerinti, a 110. cikknek megfelelően az illetékes hatóság által kiállított azonosító okmány között;
szabályosan kitöltött, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány.
115. cikk
A felelős személyek kötelezettségei a sertésfélékhez tartozó tartott állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele tekintetében
A sertésfélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyeknek:
biztosítaniuk kell valamennyi említett tartott állat fizikai azonosító eszközzel történő azonosítását;
biztosítaniuk kell, hogy az említett tartott állatokat az azokat tartó létesítményből a tagállamon belül más helyre történő mozgatásukkor szabályosan kitöltött, az illetékes hatóság által a 110. cikk (1) bekezdése (b) pontjának megfelelően készített mintán alapuló szállítólevél kísérje;
az említett állatokat tartó létesítménnyel kapcsolatos információkat továbbítaniuk kell a 109. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisba.
116. cikk
Eltérések a sertésfélékhez tartozó tartott állatok mozgatása tekintetében
A 115. cikk b) pontjától eltérve a tagállamok mentesíthetik a felelős személyeket azon kötelezettség alól, mely szerint biztosítaniuk kell, hogy a sertésfélékhez tartozó tartott állatokat a tagállamokon belüli mozgatás során az illetékes hatóság által készített mintán alapuló, szabályosan kitöltött szállítólevek kísérjék, feltéve, hogy:
a tagállam által a 109. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott számítógépes adatbázis tartalmazza a szállítólevélen szereplő információkat;
a sertésfélékhez tartozó tartott szárazföldi állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere a szállítólevelekkel megegyező szintű nyomonkövethetőséget biztosít.
117. cikk
A felelős személyeknek a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől eltérő tartott szárazföldi állatok azonosításával kapcsolatos kötelezettségei
A felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatok – amennyiben azt a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok előírják – megfeleljenek az alábbi követelményeknek:
egyedi vagy csoportos azonosítás;
azokat szabályosan kitöltött és frissített, az érintett állatfajnak megfelelő azonosító okmányok, szállítólevelek vagy más, az állatok azonosítását vagy nyomon követését szolgáló dokumentumok kísérik.
118. cikk
Azonosítással és nyilvántartásba vétellel kapcsolatos felhatalmazás
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
a tartott szárazföldi állatok azonosítására szolgáló, a 112. cikk a) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésében, a 115. cikk a) pontjában és a 117. cikk a) pontjában foglalt eszközökre és módszerekre vonatkozó részletes követelmények, azok alkalmazását és használatát is beleértve;
az alábbiakban feltüntetendő információkra vonatkozó szabályok:
a 109. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti számítógépes adatbázisok;
a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 115. cikk b) pontjában foglalt azonosító okmányok és szállítólevelek;
az elektronikus adatoknak a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti, a 110. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett cseréjére vonatkozó szabályok.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
az azonosításra szolgáló, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említetteken kívüli alternatív eszközökre és módszerekre vonatkozó részletes követelmények, valamint a bizonyos kategóriájú állatokra vagy körülményekre vonatkozó mentességek és különös rendelkezések, továbbá e mentességek feltételei;
a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 115. cikk b) pontjában és a 117. cikk b) pontjában foglalt, az állatokat mozgatásukkor kísérő azonosító okmányokra vagy szállítólevelekre vonatkozó különös rendelkezések;
szükség esetén, az általuk képviselt kockázat figyelembevétele mellett a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatokra vonatkozó, az alábbi célokat szolgáló részletes azonosítási és nyilvántartásba vételi követelmények:
az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazásának biztosítása;
a tartott szárazföldi állatok és azok tagállamokon belüli és tagállamok közötti mozgatása, valamint Unióba való beléptetése nyomonkövethetőségének elősegítése;
az alábbiakban feltüntetendő információkra vonatkozó szabályok:
a 109. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti számítógépes adatbázisok;
a 117. cikk b) pontjában foglalt azonosító okmányok és szállítólevelek;
a tartott szárazföldi állatoknak az Unióba történő bevitelüket követő, a 112–117. cikkben említett azonosítására és nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok.
119. cikk
Felhatalmazás a nyomonkövethetőségi követelményektől való eltérések tekintetében
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 112., 113., 114. és 115. cikk szerinti azonosítási és nyilvántartási követelményektől való eltéréseknek a felelős személyek számára való engedélyezése tekintetében:
azokban az esetekben, amikor a 108. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt követelményeknek való megfeleléshez nincs szükség a 108. cikk (3) bekezdésében felsoroltak közül egy vagy több elemre; és
amikor a tagállamokban érvényben lévő más nyomonkövethetőségi intézkedések garantálják, hogy a szóban forgó állatok nyomonkövethetősége azonos szintű marad,
valamint arra, hogy elfogadja az ezen eltérések gyakorlati alkalmazásához szükséges átmeneti intézkedéseket.
Az (1) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban maghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:
a tartott szárazföldi állatok fajai és kategóriái;
az említett tartott szárazföldi állatok által képviselt kockázat;
az állatok száma a létesítményben;
az említett tartott szárazföldi állatokat tartó létesítményekben zajló termelés típusa;
a tartott szárazföldi állatok fajainak és kategóriáinak mozgatási mintái;
a tartott szárazföldi állatok fajainak védelmét és megőrzését érintő megfontolások;
a 108. cikk (3) bekezdésében említett, a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer más nyomonkövethetőségi elemeinek hatékonysága.
120. cikk
A tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetőségét érintő végrehajtási hatáskör
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határoz meg a következők vonatkozásában:
a számítógépes adatbázisokban foglalt adatokhoz való hozzáférés egységes alkalmazása, valamint a 109. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett számítógépes adatbázisokra vonatkozó műszaki előírások és üzemeltetési szabályok;
az elektronikus adatoknak a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti cseréjére vonatkozó technikai feltételek és módszerek, továbbá a 110. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatcsere-rendszerek teljes körű működőképességének az elismerése.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határozhat meg a következők vonatkozásában:
a 108. cikk (1) bekezdésében meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszer egységes alkalmazása a különböző fajú, illetve különböző kategóriába tartozó tartott szárazföldi állatok tekintetében, biztosítandó a rendszer hatékony működését;
a 108. cikk (5) bekezdésének a felhatalmazott szervekről és természetes személyekről szóló c) pontjának a 108. cikk (5) bekezdésének megfelelő egységes alkalmazása és a kijelölésük feltételei;
az azonosításra szolgáló eszközök és módszerek technikai jellemzői, valamint a vonatkozó eljárások, formai és tervezési követelmények, továbbá alkalmazási szabályok, beleértve a következőket:
az azonosításra szolgáló eszközök és módszerek alkalmazásának időtartama;
az azonosításra szolgáló eszközök és módszerek eltávolítása, módosítása vagy cseréje és az e műveletek elvégzésére vonatkozó határidők; valamint
az azonosító kód konfigurációja;
a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 115. cikk b) pontjában és a 117. cikk b) pontjában foglalt azonosító okmányok és szállítólevelek technikai jellemzői, valamint a vonatkozó formai követelmények és alkalmazási szabályok;
a számítógépes adatbázisokban foglalt adatokhoz való hozzáférés egységes alkalmazása, valamint a 109. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett számítógépes adatbázisokra vonatkozó műszaki előírások és üzemeltetési szabályok;
az információknak a felelős személyek vagy más természetes vagy jogi személyek által történő továbbítására, illetve a tartott szárazföldi állatoknak a számítógépes adatbázisban való nyilvántartásba vételére vonatkozó határidők, kötelezettségek és eljárások;
adott esetben az állatok elektronikus azonosítására vonatkozó iránymutatások és eljárások;
a 119. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt, az azonosítási és nyilvántartásba vételi követelmények alóli mentességek gyakorlati alkalmazása.
121. cikk
A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények
A szaporítóanyagokat előállító, feldolgozó vagy tároló felelős személyeknek oly módon kell megjelölniük a szarvasmarha-, kecske-, juh-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagait, hogy azokat egyértelműen vissza lehessen vezetni:
a donorállatokig;
a begyűjtés időpontjáig; és
a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekig, ahol a szaporítóanyagokat begyűjtötték, előállították, feldolgozták és tárolták.
Az (1) bekezdés szerinti jelölést úgy kell kialakítani, hogy az:
biztosítsa az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazását;
elősegítse az említett szaporítóanyagoknak, azok tagállamokon belüli és tagállamok közötti szállításának, valamint az Unió területére való bevitelének nyomonkövethetőségét.
122. cikk
Felhatalmazás a szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények tekintetében
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szarvasmarha-, kecske-, juh-, sertés- és lóféléktől eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményekre vonatkozóan, amennyiben ez az alábbi célokból szükséges:
az e rendeletben meghatározott járványvédelmi és -megelőzési intézkedések hatékony alkalmazása;
az említett szaporítóanyagok, azok tagállamokon belüli és tagállamok közötti mozgatása, valamint az Unió területére való bevitele nyomonkövethetőségének biztosítása.
Az (1) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság a következő szempontokat veszi alapul:
a tartott szárazföldi állatok fajai, amelyektől a szaporítóanyagok származnak;
a donorállatok egészségi állapota;
az ilyen szaporítóanyagokkal járó kockázat;
a szaporítóanyagok típusa;
a szaporítóanyagok gyűjtése, előállítása, feldolgozása vagy tárolásának típusa;
a tartott szárazföldi állatok fajaira és kategóriáira és azok szaporítóanyagaira vonatkozó mozgatási vagy szállítási minták;
a tartott szárazföldi állatok fajainak védelmét és megőrzését érintő megfontolások;
további elemek, amelyek hozzájárulhatnak a szaporítóanyagok nyomonkövethetőségéhez.
123. cikk
A szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket érintő végrehajtási hatáskör
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határoz meg az alábbiak tekintetében:
a 121. cikk (1) bekezdése szerinti jelölésre vonatkozó technikai követelmények és részletes előírások;
a 122. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt nyomonkövethetőségre vonatkozó operatív előírások.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
3. FEJEZET
Tartott szárazföldi állatok Unión belüli mozgatása
124. cikk
A tartott szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó általános követelmények
A felelős személyeknek megfelelő megelőző intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a tartott szárazföldi állatok mozgatása az alábbiak tekintetében nem veszélyezteti a rendeltetési hely egészségügyi állapotát:
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek;
új betegségek.
A felelős személyek tartott szárazföldi állatokat csak akkor vihetnek ki a létesítményeikből, és csak akkor fogadhatnak ilyen állatokat, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:
olyan létesítményekből érkeznek, amelyek esetében teljesül az egyik alábbi feltétel:
az illetékes hatóság a 93. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette azokat; vagy
az illetékes hatóság a 97. cikk (1) bekezdésének és a 98. cikknek megfelelően engedélyezte azokat, amennyiben azt a 94. cikk (1) bekezdése vagy a 95. cikk előírja; vagy
mentesültek a 84. cikk szerinti nyilvántartásba vételi követelmény alól;
megfelelnek a 112., 113., 114., 115. és 117. cikkben foglalt azonosítási és nyilvántartásba vételi követelményeknek, valamint a 118. cikk és a 120. cikk alapján elfogadott szabályoknak.
125. cikk
Szállítással kapcsolatos járványmegelőzési intézkedések
A felelős személyeknek megfelelő és szükséges megelőző intézkedéseket kell hozniuk az alábbiak biztosítására:
a tartott szárazföldi állatok egészségi állapotát nem fenyegeti veszély a szállítás folyamán;
a tartott szárazföldi állatokat érintő szállítási műveletek nem okozzák a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek emberekre és állatokra történő esetleges átterjedését;
a felszerelés és a szállítási eszközök tekintetében – a szállítási művelet jelentette kockázatnak megfelelően – takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre és rovarok és rágcsálók elleni védekezésre, valamint egyéb megfelelő ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ végrehajtására kerül sor.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
a felszerelés és a szállítási eszközök tekintetében végzett takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre és rovarok és rágcsálók elleni védekezésre, valamint biocid termékek e célokból történő használatára vonatkozó feltételek és követelmények;
az e cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelő egyéb megfelelő ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ .
126. cikk
A tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatására vonatkozó általános követelmények
Felelős személyek tartott szárazföldi állatokat csak abban az esetben mozgathatnak másik tagállamba, ha az állatok megfelelnek az alábbi feltételeknek:
nem mutatják betegség tüneteit;
olyan nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítményekből érkeznek:
amelyekben nincs ismeretlen okú, szokatlan arányú mortalitás;
amelyek nem képezik tárgyát az 55. cikk (1) bekezdésében, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésében és a 79. cikkben foglalt szabályoknak, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése, és a 83. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott szabályoknak megfelelő, a mozgatandó fajokra vonatkozó forgalmi korlátozásoknak vagy a 257. és 258. cikkben, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedéseknek, kivéve, ha az említett szabályoknak megfelelően eltérések engedélyezésére került sor a forgalmi korlátozások tekintetében;
amelyek nem – az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában, a 64. és 65. cikkben, a 74. cikk (1) bekezdésében, a 79. cikkben foglalt szabályoknak és a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak vagy a 257. és 258. cikkben, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedéseknek megfelelő – korlátozás alatt álló körzetben találhatók, kivéve, ha az említett szabályoknak megfelelően eltérések engedélyezésére került sor;
a másik tagállamba irányuló tervezett mozgatás időpontját megelőzően megfelelő időtartamon keresztül nem álltak kapcsolatban az a) pont ii. és iii. alpontjában említett forgalmi korlátozások hatálya alá tartozó tartott szárazföldi állatokkal, vagy rosszabb egészségi állapotú, jegyzékbe foglalt fajhoz tartozó tartott szárazföldi állatokkal, ezáltal minimalizálva a betegség terjesztésének lehetőségét, az alábbi szempontokat figyelembe véve:
a jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek lappangási ideje és átviteli útjai;
a létesítmény típusa;
a mozgatás tárgyát képező tartott szárazföldi állatok faja és kategóriája;
egyéb járványügyi tényezők;
megfelelnek a 3–8. szakaszban (130–154. cikk) foglalt, vonatkozó követelményeknek.
127. cikk
A felelős személyek kötelezettségei a rendeltetési helyen
Azon létesítmények és vágóhidak felelős személyeinek, amelyek más tagállamból érkező tartott szárazföldi állatokat fogadnak:
ellenőrizniük kell:
a 111. cikk a) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésében, a 115. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 117. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt, azonosításra szolgáló eszközök vagy módszerek meglétét;
a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 117. cikk b) pontjában, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt azonosító okmányok meglétét és azt, hogy szabályosan töltötték-e ki azokat;
ellenőrizniük kell a 143. cikkben és a 144. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítványok vagy a 151. cikkben és a 151. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt nyilatkozatok meglétét;
a fogadott tartott szárazföldi állatok ellenőrzését követően tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot az alábbiakat érintő minden szabálytalanságról:
a fogadott tartott szárazföldi állatok;
az a) pont i. alpontjában említett, azonosításra szolgáló eszközök vagy módszerek;
az a) pont ii. alpontjában és a b) pontban említett dokumentumok.
128. cikk
A tartott szárazföldi állatoknak betegségtől való mentesítés céljából a tagállamon kívülre történő mozgatására vonatkozó tilalom
A felelős személyek nem mozgathatnak a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdésében foglalt mentesítési program részeként betegségtől való mentesítési célú vágásra szánt tartott szárazföldi állatokat egy másik tagállamba, kivéve ha a rendeltetési tagállam és adott esetben a tranzit tagállam a mozgatás előtt arra kifejezett engedélyt ad.
129. cikk
A felelős személyekre vonatkozó általános követelmények a tagállamokon áthaladó, az Unióból harmadik országokba vagy területekre irányuló kivitelre szánt, tartott szárazföldi állatok mozgatása tekintetében
A felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országba vagy területre irányuló exportra szánt és útközben egy másik tagállam területén áthaladó tartott szárazföldi állatok megfeleljenek a 124., a 125., a 126. és a 128. cikkben foglalt követelményeknek.
130. cikk
Tartott patások és baromfi más tagállamokba történő mozgatása
A felelős személyek csak abban az esetben mozgathatnak tartott patásokat vagy baromfit az egyik tagállamban található létesítményből egy másik tagállamba, ha az állatok a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében megfelelnek az alábbi feltételeknek:
a mozgatás idején nem mutatják a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy jeleit;
betartották esetükben az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek megfelelő minimum tartózkodási időt, figyelemmel a mozgatandó, tartott szárazföldi patások és baromfi fajára és kategóriájára;
az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek, valamint a mozgatandó patások vagy baromfi fajának és kategóriájának megfelelő időtartam során nem hoztak be tartott patást vagy baromfit a származási létesítménybe, amennyiben ezt a 131. vagy a 135. cikknek megfelelően elfogadott szabályok ilyen követelményt írnak elő;
feltehetően nem képviselnek jelentős kockázatot az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen való terjedése tekintetében a következők miatt:
a mozgatott tartott patások és baromfi fajait vagy kategóriáit érintő releváns betegségekkel kapcsolatos egészségi állapot, figyelembe véve a rendeltetési helyen tapasztalható egészségügyi állapotot;
a mozgatás tekintetében előírt egészségi állapotra vonatkozó biztosítékok nyújtásához szükséges laboratóriumi vagy más vizsgálatok eredménye;
vakcinázás vagy más betegségmegelőző vagy kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása, amelyek célja az adott betegség terjedésének korlátozása a tranzit vagy rendeltetési helyeken.
131. cikk
Felhatalmazás tartott patások és baromfi más tagállamokba történő mozgatása tekintetében
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
a 130. cikk b) pontjában foglalt minimum tartózkodási idő;
az az időtartam, melynek során szükséges a tartott patások vagy baromfi létesítményekbe való behozatalának a mozgatást megelőzően történő korlátozása, a 130. cikk c) pontjának megfelelően;
kiegészítő követelmények annak biztosítására, hogy a tartott patások és baromfi – a 130. cikk d) pontjában foglaltak szerint – a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett betegségek terjedése szempontjából nem képviselnek jelentős kockázatot;
a 130. cikkben foglalt követelményeket kiegészítő egyéb szükséges kockázatcsökkentő intézkedések.
Az (1) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban maghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a mozgatandó tartott patások vagy baromfi jegyzékbe foglalt faja vagy kategóriája szempontjából releváns, jegyzékbe foglalt betegségek;
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében fennálló egészségügyi állapot a származási és rendeltetési létesítményekben, kompartmentekben, körzetekben vagy tagállamokban;
a létesítmény és a termelés típusa a származási és a rendeltetési helyen;
a mozgatás típusa;
a mozgatandó tartott patások vagy baromfi fajai és kategóriái;
a mozgatandó tartott patások vagy baromfi kora;
egyéb járványügyi tényezők.
132. cikk
Másik tagállamba mozgatott, vágásra szánt tartott patások és baromfi
133. cikk
Összegyűjtési műveleteket érintő eltérés
A származási tagállam ugyanakkor saját területén engedélyezhet olyan összegyűjtési műveletet, amelyet szállítási eszközön végeznek el, és amelynek során a tartott patásokat vagy baromfit közvetlenül a származási létesítményeikből gyűjtik össze, feltéve, hogy az ilyen művelet során az érintett állatokat nem rakodják ki újból:
a rendeltetési létesítménybe vagy a végleges rendeltetési helyre való megérkezésük előtt; vagy
a 97. cikk (1) bekezdésével és a 99. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően e célra engedélyezett létesítményben végzett utólagos összegyűjtési művelet előtt.
134. cikk
Az összegyűjtési műveletre vonatkozó betegségmegelőzési követelmények
Az összegyűjtési műveletet lefolytató felelős személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy:
az összegyűjtött tartott patások és baromfi azonos egészségi állapotban legyenek, amennyiben pedig egészségi állapotuk eltérő, azt, hogy minden ilyen összegyűjtött állatra a rosszabb egészségi állapot vonatkozzon;
a tartott patások és baromfi összegyűjtésére és másik tagállambeli, végleges rendeltetési helyükre történő mozgatására a származási létesítmény elhagyását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 135. cikk c) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapítandó határidőn belül sor kerüljön;
sor kerüljön az ahhoz szükséges ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ meghozatalára, hogy az összegyűjtött, tartott patások és baromfi:
ne érintkezzenek rosszabb egészségi állapotú tartott patásokkal vagy baromfival;
ne képviseljenek jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek az összegyűjtési művelet helyszínén a tartott patásokra vagy baromfira történő átterjedése tekintetében.
a tartott patások és baromfi azonossága – amennyiben ez a rendelet előírja – igazolt, és az állatokat az alábbi dokumentumok kísérik:
azonosító okmányok és szállítólevelek a 112. cikk b) pontjában, a 113. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 115. cikk b) pontjában és a 117. cikk b) pontjában előírt, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok által előírt módon, kivéve, ha a 113. cikk (2) bekezdésének és a 119. cikknek megfelelően eltérések engedélyezésére kerül sor;
állat-egészségügyi bizonyítványok a 143. cikk és a 144. cikk (1) bekezdésének c) pontja által előírt módon, kivéve, ha a 144. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályok eltérések engedélyezését írják elő;
nyilatkozat a 151. cikkben előírt módon.
135. cikk
Összegyűjtési művelettel kapcsolatos felhatalmazás
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
összegyűjtési műveletekre vonatkozó különleges szabályok abban az esetben, amikor a 134. cikk b) és c) pontjában foglaltakat kiegészítő, egyéb kockázatcsökkentő intézkedések vannak érvényben;
azon kritériumok, amelyek alapján a származási tagállamok engedélyezhetnek a 133. cikk (2) bekezdése szerinti, szállítási eszközön végzett összegyűjtési műveleteket;
a tartott patások vagy baromfi származási létesítményből történő indulásának időpontja és az összegyűjtési művelet helyszínéről a másik tagállambeli végleges rendeltetési helyre történő indulásának időpontja közötti, a 134. cikk b) pontjában említett időtartam;
a 134. cikk c) pontja szerinti ►C1 biológiai védelmi intézkedésekre ◄ vonatkozó részletes szabályok.
136. cikk
A tartott patásoktól és baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok más tagállamokba való mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
A (2) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban maghatározandó részletes szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett azon jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek a mozgatandó tartott szárazföldi állatok jegyzékbe foglalt faja vagy kategóriája szempontjából lényegesek;
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében megállapított egészségi állapot a származási létesítményekben, kompartmentekben, körzetekben és tagállamokban, valamint a rendeltetési helyen;
a létesítmény és a termelés típusai a származási és a rendeltetési helyen;
a mozgatás típusai az állatok rendeltetési helyen történő végfelhasználása szempontjából;
a mozgatandó tartott szárazföldi állatok fajai és kategóriái;
a mozgatandó tartott szárazföldi állatok kora;
egyéb járványügyi tényezők.
137. cikk
Körülhatárolt létesítményekbe szánt, tartott szárazföldi állatok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
A felelős személyek csak akkor mozgathatnak tartott szárazföldi állatokat körülhatárolt létesítménybe, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:
egy másik körülhatárolt létesítményből származnak;
nem képviselnek jelentős kockázatot a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a körülhatárolt rendeltetési létesítményben található, jegyzékbe foglalt állatfajokra vagy állatkategóriákra történő átterjedése szempontjából, kivéve, ha az ilyen mozgatást tudományos célokból engedélyezték.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
a tartott szárazföldi állatok körülhatárolt létesítményekbe történő mozgatására vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésében előírtakon felüli részletes szabályok;
a tartott szárazföldi állatok körülhatárolt létesítményekbe történő mozgatásának azokra az esetekre vonatkozó különleges szabályai, amikor az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedések garantálják, hogy az ilyen mozgatás nem jár jelentős kockázattal az említett körülhatárolt létesítményen és a környező létesítményeken belül található tartott szárazföldi állatok egészségére nézve.
138. cikk
A tartott szárazföldi állatok tudományos célú mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezheti az (1) bekezdésben előírt eltérések alkalmazását:
a rendeltetési hely és a származási hely szerinti illetékes hatóságok:
megállapodtak az ilyen mozgatások feltételeiben;
biztosítják, hogy érvényben vannak az ahhoz szükséges kockázatcsökkentő intézkedések, hogy az említett állatok mozgatása ne veszélyeztesse az útközben érintett helyek és a rendeltetési hely egészségügyi állapotát a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében; és
adott esetben az engedélyezett eltérésről és az engedély megadásának feltételeiről értesítették a tranzit tagállamok illetékes hatóságait; és
a szóban forgó állatok említett mozgatása a származási hely és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságoknak, valamint adott esetben a tranzit tagállam illetékes hatóságának a felügyelete mellett történik.
139. cikk
Eltérések szabadidős célokra történő igénybevétel, sport- és kulturális események, határokhoz közeli munka és legeltetés tekintetében
A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a tartott szárazföldi állatok Unión belüli, tagállamok közötti mozgatása tekintetében engedélyezheti – a 126. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, valamint a 127. és 128. cikk kivételével – a 2–5. szakaszban (126–136. cikk) foglalt követelményektől való eltérést, amennyiben az ilyen mozgatás célja:
szabadidős célokra történő, határokhoz közeli igénybevétel;
határok közelében szervezett kiállítás, sport-, kulturális és hasonló események;
tartott szárazföldi állatok több tagállamhoz tartozó legeltetési területen történő legeltetése; vagy
tagállamok határaihoz közeli munkavégzés tartott szárazföldi állatokkal.
140. cikk
Felhatalmazás a cirkuszok, kiállítások, sportesemények és szabadidős célokra történő igénybevétel, állatkertek, állatkereskedések, állatmenhelyek és nagykereskedések tekintetében
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
a 2–5. szakaszban (126–136. cikk) foglalt szabályokat kiegészítő különleges követelmények a tartott szárazföldi állatok alábbiak céljára történő mozgatása tekintetében:
cirkuszok, állatkertek, állatkereskedések, állatmenhelyek és nagykereskedések;
kiállítások, valamint sport-, kulturális és hasonló események;
a tartott szárazföldi állatok az e cikk a) pontjában említett mozgatása tekintetében – a 126. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, valamint a 127. és 128. cikk kivételével – a 2–5. szakasztól (126–136. cikk) való eltérések.
141. cikk
A tartott szárazföldi állatok meghatározott fajai vagy kategóriái mozgatásának átmeneti szabályaira vonatkozó végrehajtási hatáskör
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján átmeneti szabályokat állapíthat meg a tartott szárazföldi állatok meghatározott fajainak vagy kategóriáinak mozgatására vonatkozóan e fejezetben meghatározott kiegészítő vagy alternatív átmeneti szabályok elfogadásával a következő esetekben:
a 130. cikkben, a 132. cikk (1) bekezdésében, a 133. cikkben, a 134. cikkben, a 136. cikk (1) bekezdésében, a 137. cikk (1) bekezdésében, a 138. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 139. cikkben foglalt, valamint a 131. cikk (1) bekezdése és a 132. cikk (2) bekezdése, a 135. cikk, a 136. cikk (2) bekezdése, a 137. cikk (2) bekezdése, a 138. cikk (3) bekezdése, a 139. cikk (4) bekezdése és a 140. cikk alapján elfogadott szabályokban megállapított, mozgatásra vonatkozó követelmények nem csökkentik hatékonyan az ilyen állatok mozgatásával járó kockázatot; vagy
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az 1–6. szakasznak (124–142. cikk) megfelelően meghatározott, mozgatásra vonatkozó követelmények ellenére terjed.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
142. cikk
Az e szakaszban előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veendő szempontok
A 137. cikk (2) bekezdése, a 138. cikk (3) bekezdése, a 139. cikk (4) bekezdése, a 140. és a 141. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbi szempontokat veszi alapul:
a fenti rendelkezésekben említett mozgatásokkal járó kockázatok;
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a származási, a tranzit és a rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapot;
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt állatfajok;
a származási és rendeltetési helyen, valamint útközben érvényben lévő ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ ;
a létesítményekben a tartott szárazföldi állatok tartását jellemző bármely sajátos körülmény;
a létesítménytípust, valamint az érintett tartott szárazföldi állatok faját és kategóriáját jellemző sajátos mozgatási minták;
egyéb járványügyi tényezők.
143. cikk
A felelős személyek kötelezettsége annak biztosítására, hogy az állatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje
A felelős személyek a tartott szárazföldi állatok alábbi fajait és kategóriáit kizárólag akkor mozgathatják másik tagállamba, ha az állatokat a származási tagállam illetékes hatósága által a 149. cikk (1) bekezdésének megfelelően kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:
patások;
baromfi;
patásoktól és baromfitól eltérő, körülhatárolt létesítménybe szánt, tartott szárazföldi állatok;
az e bekezdés a), b) és c) pontjában említettektől eltérő tartott szárazföldi állatok, amennyiben a 144. cikk c) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírják az állat-egészségügyi bizonyítvány szükségességét.
Valamely tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy a tartott szárazföldi állatok tagállamon belüli mozgatása esetére nem kell ilyen bizonyítványt kiállítani, amennyiben úgy ítéli meg, hogy valamely alternatív rendszer biztosítja ezen állatok szállítmányainak nyomon követhetőségét és azt, hogy az érintett állatok megfelelnek a mozgatás tekintetében előírt állat-egészségügyi követelményeknek.
144. cikk
Felhatalmazás a felelős személyek annak biztosítására irányuló kötelezettsége tekintetében, hogy az állatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó, a 143. cikk (1) bekezdése szerinti követelményektől való eltérés olyan tartott szárazföldi állatok mozgatása tekintetében, amelyek az alábbiak miatt nem jelentenek jelentős kockázatot a betegségek terjedése szempontjából:
a mozgatás tárgyát képező, tartott szárazföldi állatok fajai és kategóriái, valamint a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek tekintetében az említett fajokat jegyzékbe foglalták;
az említett fajú, illetve említett kategóriába tartozó tartott szárazföldi állatokra vonatkozó tartási módszerek és termelési típus;
a tartott szárazföldi állatok tervezett felhasználása; vagy
a tartott szárazföldi állatok rendeltetési helye, ideértve azokat az eseteket is, amikor a rendeltetési hely és a származási hely ugyanazon tagállamban van, de a két hely között a rendeltetési hely elérése érdekében az állatok egy másik tagállam területén haladnak át;
a 143. cikk (1) bekezdése szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó különleges szabályok abban az esetben, amikor – az e cikk (2) bekezdése szerinti szempontokra figyelemmel – felügyeletet vagy biológiai védelmet érintő konkrét kockázatcsökkentő intézkedések kerülnek bevezetésre az alábbiak biztosítására:
a mozgatás tárgyát képező tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége;
a mozgatás tárgyát képező, tartott szárazföldi állatok megfelelése az 1–6. szakasz ban (124–142. cikk) a mozgatás tekintetében előírt állat-egészségügyi követelményeknek;
állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelmény a 143. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említettektől eltérő tartott szárazföldi állatfajok és -kategóriák mozgatása esetében, amikor az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az adott mozgatás megfeleljen az 1–6. szakaszban (124–142. cikk) foglalt, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek.
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti különleges szabályok megállapítása során a Bizottság az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt, valamint a 10. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott szabályok szerinti, felelős személyek által kialakított biológiai védelemnek az illetékes hatóság általi értékelése;
az illetékes hatóságnak a 13. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti képessége az e rendelet által előírt szükséges és megfelelő intézkedések és lépések megtételére;
a 11. cikkben foglaltak szerinti állat-egészségügyi ismeretek alapvető szintje és az ezen ismeretek bővítésének a 13. cikk (2) bekezdése szerinti ösztönzése;
a 25. cikkben előírtak szerinti állatorvosi látogatások, vagy más vonatkozó felügyeleti tevékenység vagy hatósági ellenőrzés elvégzése;
az illetékes hatóságnak a 19–22. cikk szerinti, valamint a 20. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti uniós szintű bejelentési és jelentéstételi rendszer alapján fennálló kötelezettségeinek teljesítése;
a 26. cikk szerinti felügyelet, és a 28. cikkben, valamint a 29. és a 30. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt felügyeleti programok alkalmazása.
145. cikk
Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma
A 143. cikkben említett állat-egészségügyi bizonyítványnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a származási létesítmény vagy hely, a rendeltetési létesítmény vagy hely, és adott esetben azon létesítmények, ahol a tartott szárazföldi állatok összegyűjtési művelete vagy pihentetése történik;
a szállítóeszköz és a szállító;
a tartott szárazföldi állatok leírása;
a tartott szárazföldi állatok száma;
a tartott szárazföldi állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele, ha azt a 112., 113., 114., 115. és 117. cikk, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok előírják, kivéve, ha a 119. cikk eltéréseket engedélyez; valamint
az annak igazolásához szükséges információk, hogy a tartott szárazföldi állatok megfelelnek az 1–6. szakaszban (124–142. cikk) a mozgatás tekintetében előírt, vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek.
146. cikk
Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalmát érintő felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
az állat-egészségügyi bizonyítványok 145. cikk (1) bekezdése szerinti tartalmát érintő, a tartott szárazföldi állatok különböző fajaira és kategóriáira, valamint a 147. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt sajátos mozgatási típusokra vonatkozó részletes szabályok;
az állat-egészségügyi bizonyítványban a 145. cikk (1) bekezdése szerint megadandó információkon felüli, további információk.
147. cikk
Felhatalmazás a tartott szárazföldi állatok meghatározott mozgatási típusai tekintetében
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan különleges intézkedésekről, amelyek eltérést tesznek lehetővé azon kötelezettség alól, illetve kiegészítik azon kötelezettséget, miszerint a felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a tartott szárazföldi állatok alábbi mozgatási típusai esetében az állatokat a 143. cikkben, valamint a 144. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje:
tartott patások és baromfi mozgatása, melynek során útközben, a végleges rendeltetési hely elérése előtt a 133. cikk szerinti összegyűjtési műveletekre kerül sor;
olyan tartott szárazföldi állatok mozgatása, amelyek az alábbi okok közül egy vagy több miatt vissza kell vinni származási helyükre, vagy más rendeltetési helyre kell vinni:
tervezett útjuk állatjóléti okok miatt váratlanul megszakadt;
az úton előre nem látott balesetek vagy események történtek;
a tartott szárazföldi állatokat a tagállami rendeltetési helyen vagy az Unió külső határán visszautasították;
a tartott szárazföldi állatokat az összegyűjtési művelet helyszínén vagy a pihenőhelyen visszautasították;
a tartott szárazföldi állatokat egy harmadik országban vagy területen visszautasították;
a kiállításokra, sport-, kulturális és hasonló eseményekre szánt tartott szárazföldi állatok mozgatása és származási helyükre való ezt követő visszatérésük.
148. cikk
A felelős személyekaz illetékes hatóságokkal való együttműködési kötelezettsége, állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása céljából
A felelős személyek kötelesek:
a tervezett mozgatást megelőzően az illetékes hatósághoz eljuttatni a 143. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 146. cikk (1) bekezdése vagy a 147. cikk alapján elfogadott szabályok által előírt, az állat-egészségügyi bizonyítvány kitöltéséhez szükséges minden információt;
szükség esetén biztosítani, hogy a tartott szárazföldi állatokat a 149. cikk (3) bekezdése szerinti okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzésnek vessék alá.
149. cikk
Az illetékes hatóság kötelezettsége az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása tekintetében
Az illetékes hatóság a felelős személy kérésére köteles állat-egészségügyi bizonyítványt kibocsátani a tartott szárazföldi állatok mozgatására vonatkozóan, amennyiben azt a 140. cikk vagy pedig a 144. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírják, feltéve, hogy a mozgatásra vonatkozó alábbi követelmények teljesülnek:
a 124. cikk, a 125. cikk (1) bekezdése, a 126., 128., 129., 130., a 133. és a 134. cikk (1) bekezdése, a 137. cikk (1) bekezdése, a 138. cikk és a 139. cikk szerinti követelmények;
a 125. cikk (2) bekezdése, a 131. cikk (1) bekezdése, a 135. cikk, a 136. cikk (2) bekezdése, a 137. cikk (2) bekezdése, a 138. cikk (3) bekezdése, a 139. cikk (4) bekezdése és a 140. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti követelmények;
a 141. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelmények.
Az állat-egészségügyi bizonyítványoknak:
a hatósági állatorvos általi ellenőrzés tárgyát kell képezniük, akinek a bizonyítványt el kell látnia bélyegzőlenyomattal és az aláírásával;
a (4) bekezdés c) pontja alapján elfogadott szabályokban előírt időtartamra kell szólniuk, amely időszak alatt a tárgyát képező tartott szárazföldi állatoknak végig meg kell felelniük a bizonyítványban foglalt állat-egészségügyi biztosítékoknak.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az alábbiakat érintő szabályok megállapítására:
a különféle fajú, illetve különféle kategóriába tartozó tartott szárazföldi állatokra irányuló okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések és vizsgálatok típusai, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően a hatósági állatorvosnak el kell végeznie az e fejezetben előírt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében;
azok a határidők, amelyeken belül a tartott szárazföldi állatok szállítmányainak mozgatását megelőzően a hatósági állatorvosnak el kell végeznie az okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzéseket és vizsgálatokat és ki kell állítania az állat-egészségügyi bizonyítványokat;
az állat-egészségügyi bizonyítványok érvényességének időtartama.
150. cikk
Elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok
A 149. cikk (1) bekezdésében előírt, az állatokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványokat helyettesíthetik a TRACES útján készített, kezelt és továbbított elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok, amennyiben:
tartalmazzák mindazt az információt, amelyet az állat-egészségügyi bizonyítványmintának a 145. cikkel és a 146. cikk alapján elfogadott szabályokkal összhangban tartalmaznia kell;
biztosított a tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége, valamint az említett állatok és az elektronikus állat-egészségügyi bizonyítvány közötti kapcsolat;
a származási, a tranzit és a rendeltetési tagállamok illetékes hatóságai számára az elektronikus dokumentumok a szállítás időtartama alatt folyamatosan hozzáférhetőek.
151. cikk
Felelős személyek által készítendő, más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó nyilatkozat
Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatnak a tartott szárazföldi állatokra vonatkozóan az alábbi információkat kell tartalmaznia:
az állatok származási helye, rendeltetési helye, és adott esetben bármely gyűjtő- és pihenőhely;
a szállítóeszköz és a szállító;
a tartott szárazföldi állatoknak, valamint azok fajának, kategóriájának és mennyiségének meghatározása;
azonosítás és nyilvántartásba vétel, amennyiben azt a 112., 113., 114. és 115. cikk, a 117. cikk a) pontja, valamint a 118. és 120. cikk alapján elfogadott szabályok előírják;
az annak igazolásához szükséges információk, hogy a tartott szárazföldi állatok megfelelnek az 1–6. szakaszban (124–142. cikk) a mozgatásra vonatkozóan előírt állat-egészségügyi követelményeknek.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
a különféle állatfajokra és -kategóriákra vonatkozóan az e cikk (2) bekezdésében előírt nyilatkozat tartalmának részletes szabályai;
a nyilatkozatban az e cikk (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően megadandó további információk.
152. cikk
A tartott szárazföldi állatok más tagállamokba történő mozgatásának bejelentése tekintetében a felelős személyekre háruló kötelezettség
A felelős személyek – a szállítók kivételével – kötelesek a származási tagállamuk szerinti illetékes hatóságnak előzetesen bejelenteni a tartott szárazföldi állatoknak az említett tagállamból egy másikba történő tervezett mozgatását, amennyiben:
a tartott szárazföldi állatokat a 149. és a 150. cikknek vagy a 149. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően a származási tagállam szerinti illetékes hatóság által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;
az állatokat – amennyiben korlátozás alatt álló körzetből viszik ki őket, és a 143. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően járványvédelmi intézkedések vonatkoznak rájuk – tartott szárazföldi állatok számára kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;
az állatok vonatkozásában eltérés engedélyezett a 144. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása alól, vagy az állatok a 144. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt különleges szabályok tárgyát képezik;
a 154. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok bejelentési kötelezettséget írnak elő.
Az e cikk első bekezdésének alkalmazásában a felelős személyek kötelesek a származási tagállamuk illetékes hatósága számára minden olyan információt megadni, amely szükséges ahhoz, hogy a tartott szárazföldi állatok mozgatását a 153. cikk (1) bekezdésének megfelelően be lehessen jelenteni a rendeltetési tagállam illetékes hatósága számára.
153. cikk
Az illetékes hatóságra háruló kötelezettsége a más tagállamokba történő mozgatásról szóló bejelentés tekintetében
154. cikk
A mozgatás felelős személyek és illetékes hatóság általi bejelentését érintő felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
azon követelmény, miszerint a felelős személyeknek a 149. cikknek megfelelően előzetesen be kell jelenteniük az említett cikk a) és b) pontjában említettektől eltérő állatkategóriákhoz vagy -fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatását, ha az említett fajok vagy kategóriák ilyen mozgatásának vagy szállításának nyomonkövethetősége szükséges annak érdekében, hogy biztosított legyen az 1–6. szakaszban (124–142. cikk) meghatározott, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés;
a tartott szárazföldi állatok mozgatásának a 152. és a 153. cikk szerinti bejelentéséhez szükséges információk;
áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén a tartott szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó bejelentést érintő vészhelyzeti eljárások;
a mozgatásra vonatkozó bejelentések kezelésére hivatott régióknak a tagállamok általi, a 153. cikk (3) bekezdése szerinti kijelölésére vonatkozó követelmények.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:
a tartott szárazföldi állatok mozgatásának bejelentésére vonatkozó részletek az alábbi esetekben:
a felelős személy a 152. cikknek megfelelően bejelentést tesz a származási tagállama illetékes hatóságának;
a származási tagállam illetékes hatósága a 153. cikknek megfelelően bejelentést tesz a rendeltetési tagállamnak;
az alábbiakra vonatkozó határidők:
ameddig a felelős személy benyújthatja a származási tagállam illetékes hatóságának a 152. cikkben említett szükséges információkat;
ameddig a származási tagállam illetékes hatósága a 153. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentheti a tartott szárazföldi állatok mozgatását.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
4. FEJEZET
Vadon élő szárazföldi állatok mozgatása
155. cikk
Vadon élő szárazföldi állatok
A felelős személyek vadon élő állatokat kizárólag akkor mozgathatnak egy tagállamban található élőhelyről egy másik tagállamban lévő élőhelyre vagy létesítménybe, amennyiben:
a vadon élő állatok élőhelyükről történő kivitele oly módon történik, hogy az állatok nem képviselnek jelentős kockázatot útközben vagy a rendeltetési helyen a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegségek terjedése tekintetében;
a vadon élő állatok nem olyan, korlátozás alatt álló körzethez tartozó élőhelyről érkeznek, amely a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyikének vagy új betegségnek az előfordulása miatt a 70. cikk (2) bekezdésében, valamint a 70. cikk (3) bekezdésének b) pontja, a 71. cikk (3) bekezdése, és a 83. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt, az adott állatfajra vonatkozó forgalmi korlátozás tárgyát képezi, vagy amelyre a 257. és 258. cikkben, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések vonatkoznak, kivéve, ha az említett szabályoknak megfelelően eltérések engedélyezésére került sor;
a vadon élő állatokat állat-egészségügyi bizonyítvány vagy más dokumentum kíséri, amennyiben állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása szükséges az e bekezdés a) és b) pontja, valamint a 156. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján elfogadott szabályok szerinti, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés biztosításához;
a mozgatást a származási tagállam illetékes hatósága bejelenti a rendeltetési tagállam illetékes hatóságának, amennyiben a 156. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott szabályok állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását írják elő; és
a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága és a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága hozzájárultak a mozgatáshoz.
156. cikk
A vadon élő szárazföldi állatok mozgatását érintő felhatalmazások
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:
a vadon élő szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó, a 155. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti állat-egészségügyi követelmények;
a vadon élő szárazföldi állatok élőhelyükről létesítményekbe való mozgatására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények;
a vadon élő szárazföldi állatok azon mozgatási típusai vagy azon helyzetek, amelyek esetében kötelező az ilyen mozgatást állat-egészségügyi bizonyítványnak vagy más dokumentumnak kísérnie, valamint az ilyen bizonyítványok vagy dokumentumok tartalmát érintő követelmények;
a származási tagállam illetékes hatósága által a rendeltetési tagállam illetékes hatósága számára tett bejelentés vadon élő szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatásának esetében, valamint az ilyen bejelentésben szereplő információk.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a 155. cikkben és az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények alábbiak tekintetében történő pontosítására:
vadon élő szárazföldi állatok mozgatását kísérő állat-egészségügyi bizonyítványok és más dokumentumok formanyomtatvány-mintái, amennyiben azokat az e cikk (1) bekezdése c) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírják;
a származási tagállam illetékes hatósága általi bejelentésre vonatkozó részletek és határidők, amennyiben az ilyen bejelentést az e cikk (1) bekezdése d) pontja alapján elfogadott szabályok előírják.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
5. FEJEZET
Szaporítóanyagok Unión belüli szállítása
157. cikk
A szaporítóanyagok mozgatására vonatkozó általános követelmények
A felelős személyek kötelesek megfelelő megelőző intézkedéseket hozni annak biztosítására, hogy a szaporítóanyagok mozgatása az alábbiak tekintetében ne veszélyeztesse a rendeltetési helyen a tartott szárazföldi állatok egészségi állapotát:
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek;
új betegségek.
A felelős személyek szaporítóanyagot csak akkor vihetnek ki létesítményeikből, és csak akkor fogadhatnak ilyen szaporítóanyagokat, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:
olyan létesítményekből érkeznek, amelyeket:
az illetékes hatóság a 93. cikk első bekezdése a) pontjának megfelelően felvett a létesítmények nyilvántartásába, és amelyek számára a származási tagállam nem engedélyezett a 85. cikknek megfelelően eltérést;
az illetékes hatóság a 97. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett, amennyiben az engedélyezést a 94. cikk (1) bekezdése vagy a 95. cikk előírja;
megfelelnek a 121. cikk (1) bekezdésében és a 122. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott szabályokban szereplő nyomonkövethetőségi követelményeknek.
158. cikk
A felelős személyek kötelezettségei a rendeltetési helyen
Azon felelős személyek, akik a rendeltetési helyen található létesítményükben egy másik tagállam létesítményéből fogadnak szaporítóanyagokat, kötelesek:
ellenőrizni az alábbiak meglétét:
a 121. cikknek és a 122. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelő azonosító jelek;
a 161. cikk szerinti állat-egészségügyi bizonyítványok.
a fogadott tartott szárazföldi állatok ellenőrzését követően tájékoztatni a rendeltetési helyen az illetékes hatóságot az alábbiakat érintő minden szabálytalanságról:
a létesítménybe érkezett szaporítóanyagok;
az a) pont i. alpontjában említett azonosító jelek;
az a) pont ii. alpontjában említett állat-egészségügyi bizonyítványok.
159. cikk
A felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatása tekintetében
A felelős személyek kizárólag akkor végezhetik szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak egy másik tagállamba történő mozgatását, ha az említett szaporítóanyagok megfelelnek az alábbi feltételeknek:
gyűjtésük, előállításuk, feldolgozásuk és tárolásuk a 97. cikk (1) bekezdésének és a 99. cikknek megfelelően e célra engedélyezett, szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményekben történt;
a gyűjtés olyan donorállatoktól történt, amelyek megfelelnek az ahhoz szükséges állat-egészségügyi követelményeknek, hogy a szaporítóanyagok ne terjesszenek jegyzékbe foglalt betegségeket;
gyűjtésük, előállításuk, feldolgozásuk, tárolásuk és szállításuk oly módon történt, amely biztosítja, hogy a szaporítóanyagok nem terjesztenek a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeket.
A felelős személyek nem vihetik ki szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagait, valamint baromfi szaporítóanyagait szaporítóanyaggal foglalkozó olyan létesítményből, amelyre a jegyzékbe foglalt fajok tekintetében az alábbiaknak megfelelő forgalmi korlátozások vonatkoznak:
az 55. cikk (1) bekezdésének a), c) és e) pontja, az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontja, az 56. cikk, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 62. cikk (1) bekezdése, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontja, a 74. cikk (1) bekezdése, valamint a 79. és 80. cikk;
az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése, és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok; valamint
a 257. és 258. cikkben, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt vészhelyzeti intézkedések, kivéve, ha a 258. cikk alapján elfogadott szabályok eltéréseket írnak elő.
Az e bekezdésben előírt korlátozások nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor a szaporítóanyagot a betegség kitörése előtt gyűjtötték be, és azokat az egyéb szaporítóanyagoktól elkülönítve tárolták.
160. cikk
Felhatalmazás a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatása tekintetében
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó, a 159. cikk szerinti állat-egészségügyi követelmények tekintetében, az alábbiak meghatározására:
a 159. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, engedélyezett létesítményekben lévő, említett tartott állatok szaporítóanyagainak gyűjtésére, előállítására, feldolgozására és tárolására vonatkozó szabályok;
a 159. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt állat-egészségügyi követelmények azon tartott donorállatok vonatkozásában, amelyektől szaporítóanyagokat gyűjtöttek, valamint elkülönítés vagy karantén az említett állatok esetében;
a tartott donorállatokon és szaporítóanyagokon végzett laboratóriumi és más vizsgálatok;
a 159. cikk (1) bekezdése szerinti, gyűjtésre, előállításra, feldolgozásra, tárolásra vagy más eljárásokra és szállításra vonatkozó állat-egészségügyi követelmények.
161. cikk
A felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak mozgatását érintő állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítása tekintetében és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Amennyiben a tartott állatok szaporítóanyagai elhagyhatják
az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontja, az 56., 64. és 65. cikk, a 74. cikk (1) bekezdése és a 79. cikk szerinti, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok szerinti járványvédelmi intézkedések vagy
a 257. és 258. cikk szerinti, valamint a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező, korlátozás alatt álló körzetet,
és a tartott állatok szaporítóanyagai az említett járványvédelmi vagy vészhelyzeti intézkedések hatálya alá eső fajokhoz tartoznak, a felelős személyek kizárólag akkor végezhetik az ilyen szaporítóanyagoknak egy tagállamon belül vagy egyik tagállamból egy másik tagállamba történő mozgatását, ha azokat a 149. cikk (1) bekezdésével összhangban a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, kivéve, ha az ezen albekezdésben említett szabályokkal összhangban eltéréseket engedélyeztek az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelménytől.
Valamely tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy a szaporítóanyagok tagállamon belüli mozgatása esetére nem kell ilyen bizonyítványt kiállítani, amennyiben úgy ítéli meg, hogy valamely alternatív rendszer biztosítja ezen szaporítóanyagok szállítmányainak nyomon követhetőségét és azt, hogy az érintett szaporítóanyagok megfelelnek a mozgatás tekintetében előírt állat-egészségügyi követelményeknek.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében foglalt, állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelményektől való eltérések tekintetében olyan, a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint baromfi szaporítóanyagainak mozgatását illetően, amelyek az alábbi okokból nem járnak a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésének jelentős kockázatával:
a szaporítóanyagok jellege vagy azon állat faja, amelytől az említett szaporítóanyagok származnak;
a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményben alkalmazott termelési és feldolgozási módszerek;
a szaporítóanyagok tervezett felhasználása;
a szaporítóanyagok és a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény típusa és kategóriája tekintetében érvényben lévő alternatív kockázatcsökkentő intézkedések;
a szaporítóanyagok rendeltetési helye, ideértve azokat az eseteket is, amikor a rendeltetési hely és a származási hely ugyanazon tagállamban van, de a két hely között a szaporítóanyagokat egy másik tagállam területén szállítják át, a rendeltetési hely elérése érdekében.
162. cikk
Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma
A 161. cikk szerinti, szaporítóanyagokra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a szaporítóanyaggal foglalkozó származási létesítmény és a rendeltetési létesítmény vagy hely;
a szaporítóanyagok típusa és a tartott donorállatok faja;
a szaporítóanyagok mennyisége vagy száma;
a szaporítóanyagok jelölése, amennyiben azt a 121. cikk (1) bekezdése és a 122. cikk (1) bekezdésének alapján elfogadott szabályok előírják;
az annak igazolásához szükséges információk, hogy a szaporítóanyagok megfelelnek a 157. és 159. cikkben, valamint a 160. cikk alapján elfogadott szabályokban az érintett fajra előírt mozgatási követelményeknek.
163. cikk
A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint a baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó bejelentés
A felelős személyek kötelesek:
előzetesen tájékoztatni a származási tagállam illetékes hatóságát a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagainak, valamint a baromfi szaporítóanyagainak másik tagállamba történő tervezett mozgatásáról, ha:
a szaporítóanyagokat a 161. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;
az e cikk (5) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően a szaporítóanyagok mozgatását be kell jelenteni, figyelemmel e cikk (3) bekezdésére;
rendelkezésre bocsátani minden olyan szükséges információt, amely a származási tagállam illetékes hatósága számára lehetővé teszi, hogy a szaporítóanyagok mozgatását a (2) bekezdésnek megfelelően a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál bejelentse.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
azon követelmény, miszerint a felelős személyeknek az e cikk (1) bekezdésének a) pontja ii. alpontjának megfelelően előzetesen be kell jelenteniük a szaporítóanyagok tagállamok közötti mozgatását, ha az említett szaporítóanyagok mozgatásának nyomonkövethetősége szükséges annak érdekében, hogy biztosított legyen az 1. és 2. szakaszban (157–160. cikk) meghatározott, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés;
a szaporítóanyagok mozgatásának az e cikk (1) bekezdése szerinti bejelentéséhez szükséges információk;
áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozó bejelentést érintő vészhelyzeti eljárások.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:
a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozóan az (1) bekezdésnek megfelelően a felelős személy által a származási tagállam illetékes hatóságának nyújtandó tájékoztatás;
a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozóan a származási tagállam illetékes hatósága által a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága felé a (2) bekezdésnek megfelelően teendő bejelentés;
az alábbiakra vonatkozó határidők:
ameddig a felelős személy köteles benyújtani a származási tagállam illetékes hatóságának az (1) bekezdésben említett szükséges információkat;
ameddig a származási tagállam illetékes hatósága a (2) bekezdésnek megfelelően köteles a mozgatásokat bejelenteni a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága felé.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
164. cikk
A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagai
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint a baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagának mozgatására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények, állat-egészségügyi bizonyítványok és bejelentési követelmények tekintetében, az alábbi szempontok figyelembevételével:
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek a jegyzékbe foglalt fajok tekintetében;
azon állatok faja, amelyektől a szaporítóanyagot gyűjtötték, valamint a szaporítóanyag típusa;
a származási és rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapot;
a gyűjtés, előállítás, feldolgozás vagy tárolás típusa;
egyéb járványügyi tényezők.
Abban az esetben, ha a (2) bekezdésnek megfelelően kötelező az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása és a szaporítóanyagok mozgatásának bejelentése:
az ilyen bizonyítványkiállításra alkalmazandók a 161. cikk (1)-(5) bekezdése és a 162. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti szabályok, valamint a 161. cikk (6) bekezdésének és a 162. cikk (3)-(5) bekezdésének alapján elfogadott szabályok;
a mozgatás bejelentésére alkalmazandók a 163. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében foglalt, valamint a 163. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott szabályok.
165. cikk
Tudományos célra szánt szaporítóanyagok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Az illetékes hatóság kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezheti az (1) bekezdésben előírt eltérések alkalmazását:
a rendeltetési hely és a származási hely szerinti illetékes hatóságok:
megállapodtak a tervezett mozgatások feltételeiben;
gondoskodnak az ahhoz szükséges kockázatcsökkentő intézkedések meglétéről, hogy az említett szaporítóanyagok mozgatása ne veszélyeztesse az útközben érintett helyek és a rendeltetési hely egészségügyi állapotát a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében;
adott esetben az engedélyezett eltérésről és az engedély megadásának feltételeiről értesítették a tranzit tagállamok illetékes hatóságait;
a szóban forgó mozgatás a származási hely és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságok, valamint adott esetben a tranzit tagállam szerinti illetékes hatóság felügyelete mellett történik.
6. FEJEZET
Állati eredetű termékek Unión belüli előállítása, feldolgozása és forgalmazása
166. cikk
A felelős személyek általános állat-egészségügyi kötelezettségei és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
A felelős személyek kötelesek megfelelő megelőző intézkedéseket hozni annak biztosítása céljából, hogy az állati eredetű termékek az Unióban történő előállításuk, feldolgozásuk és forgalmazásuk egyik szakaszában se okozzák az alábbiak terjedését:
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, figyelembe véve az előállítás és feldolgozás helyszínén vagy a rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapotot;
új betegségek.
A felelős személyek kötelesek biztosítani, hogy az állati eredetű termékek nem olyan létesítményekből vagy élelmiszeripari vállalkozásoktól érkeznek, vagy nem olyan létesítményekből érkező állatoktól származnak, amelyek az alábbiak tárgyát képezik:
a 257. és a 258. cikkben, vagy a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt vészhelyzeti intézkedések, kivéve, ha a 259. cikk alapján elfogadott szabályok az e cikk (1) bekezdésben foglalt követelménytől való eltéréseket írnak elő;
a 32. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, az 55. cikk (1) bekezdésének e) pontjában, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 70. cikk (1) belekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 76. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében, a 79. cikkben, a 81. cikkben és a 82. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63., a 67. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikke, a 76. cikk (5) bekezdése és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt, a tartott szárazföldi állatokra és állati eredetű termékekre alkalmazandó forgalmi korlátozás, kivéve, ha az említett szabályok e forgalmi korlátozásra vonatkozóan eltéréseket írnak elő.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azokról a részletes követelményekről, amelyek kiegészítik:
az e cikk (1) bekezdésében a megelőző intézkedések tekintetében foglaltakat, ideértve a kockázatcsökkentő intézkedéseket is, és
az e cikk (2) bekezdésében foglalt, az állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó korlátozásokat;
A (3) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság a következőket veszi alapul:
a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az általuk érintett fajok; és
a felmerülő kockázatok.
167. cikk
A felelős személyek kötelezettségei az állat-egészségügyi bizonyítványok tekintetében és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
A felelős személyek csak abban az esetben szállíthatják egy tagállamon belül vagy vihetik át egy másik tagállamba az alábbi állati eredetű termékeket, ha azokat a származási tagállam illetékes hatósága által a (3) bekezdésnek megfelelően kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:
olyan állati eredetű termékek, amelyek:
kivihetők a 259. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező, korlátozás alatt álló körzet területéről;
az említett vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartozó állatoktól származnak;
olyan állati eredetű termékek, amelyek:
kivihetők olyan korlátozás alatt álló körzetből, amely a 32. cikk (1) bekezdésében, az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 64. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 70. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 79. és cikkben foglaltak szerint, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (4) bekezdése, és a 83. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően járványvédelmi intézkedések tárgyát képezi;
az említett járványvédelmi intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartozó állatoktól származnak.
Valamely tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy az állati eredetű termékek tagállamon belüli mozgatása esetére nem kell ilyen bizonyítványt kiállítani, amennyiben úgy ítéli meg, hogy valamely alternatív rendszer biztosítja e termékek szállítmányainak nyomon követhetőségét és azt, hogy az érintett termékek megfelelnek a mozgatás tekintetében előírt állat-egészségügyi követelményeknek.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében előírt, állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelményektől való eltérések és azok feltételei tekintetében az olyan állati eredetű termékek mozgatását illetően, amelyek az alábbiak miatt nem járnak a betegségek terjedésének jelentős kockázatával:
az állati eredetű termékek típusai;
az állati eredetű termékekre alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések, ezáltal csökkentve a betegségek terjedésének kockázatát;
az állati eredetű termékek tervezett felhasználása;
az állati eredetű termékek rendeltetési helye.
168. cikk
Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok
Az állati eredetű termékekre vonatkozóan a 167. cikk (1) bekezdésében előírt állat-egészségügyi bizonyítványnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a származási létesítmény vagy hely és a rendeltetési létesítmény vagy hely;
az állati eredetű termékek leírása;
az állati eredetű termékek mennyisége;
az állati eredetű termékek azonosítása, amennyiben azt a 65. cikk (1) bekezdésének h) pontja vagy a 67. cikk második bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályok előírják;
az annak igazolásához szükséges információk, hogy az állati eredetű termékek megfelelnek a 166. cikk (2) bekezdésében és a 166. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályokban a forgalmi korlátozásra vonatkozóan előírt követelményeknek.
169. cikk
Az állati eredetű termékek más tagállamokba történő mozgatásának bejelentése
A felelős személyek kötelesek:
előzetesen tájékoztatni a származási tagállamuk illetékes hatóságát az állati eredetű termékek tervezett mozgatásáról, ha a szállítmányt a 167. cikk (1) bekezdésének megfelelően állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;
rendelkezésre bocsátani minden olyan szükséges információt, amely a származási tagállam illetékes hatósága számára lehetővé teszi, hogy az adott mozgatást a (2) bekezdésnek megfelelően a rendeltetési tagállam illetékes hatósága felé bejelentse.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
az állati eredetű termékek mozgatásának az e cikk (1) bekezdése szerinti bejelentéséhez szükséges információk;
áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén az állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó bejelentést érintő vészhelyzeti eljárások.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:
a felelős személy által az állati eredetű termékek mozgatására vonatkozóan a származási tagállam illetékes hatósága részére az (1) bekezdésnek megfelelően nyújtandó tájékoztatás;
a származási tagállam illetékes hatósága által az állati eredetű termékek mozgatására vonatkozóan a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága felé a (2) bekezdésnek megfelelően teendő bejelentés;
az alábbiakra vonatkozó határidők:
ameddig a felelős személy köteles benyújtani a származási tagállam illetékes hatóságának az (1) bekezdésben említett szükséges információkat;
ameddig a származási tagállam illetékes hatósága a (2) bekezdésnek megfelelően köteles az állati eredetű termékek mozgatását bejelenteni a rendeltetés szerinti tagállam illetékes hatósága felé.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
7. FEJEZET
Nemzeti intézkedések hatálya
170. cikk
Járványvédelmi, valamint az állatok és szaporítóanyagok mozgatását érintő nemzeti intézkedések
Az említett nemzeti intézkedések:
figyelembe kell, hogy vegyék az állatok és a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozóan a 3. fejezetben (124–154. cikk), az 4. fejezetben (155 és 156. cikk) és a 5. fejezetben (157–165. cikk) foglalt szabályokat, és nem lehetnek ellentétesek azokkal;
nem akadályozhatják az állatok és a szaporítóanyagok tagállamok közti mozgatását;
nem léphetik túl a 9. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek adott tagállam területére való bejutásának és terjedésének megakadályozásához szükséges és megfelelő mértéket.
171. cikk
A jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek hatásának enyhítését célzó nemzeti intézkedések
Amennyiben egy tagállamban a jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő valamely betegség jelentős kockázatot képvisel a tartott szárazföldi állatok egészségügyi helyzetére nézve, az érintett tagállam nemzeti intézkedéseket hozhat az adott betegség elleni védekezés érdekében, és forgalmi korlátozásokat vezethet be a tartott szárazföldi állatok és a szaporítóanyagok tekintetében, amennyiben az említett intézkedések:
nem akadályozzák az állatok és szaporítóanyagok tagállamok közti mozgatását;
nem lépik túl az adott betegség elleni védekezéshez megfelelő és szükséges mértéket.
II. CÍM
VÍZIÁLLATOK ÉS VÍZIÁLLATOKTÓL SZÁRMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK
1. FEJEZET
Nyilvántartásba vétel, engedélyezés, nyilvántartás-vezetés és nyilvántartások
172. cikk
Felelős személyek akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettsége
Az akvakultúrás létesítmények felelős személyei az akvakultúrás tevékenység megkezdése előtt – a létesítményeik 173. cikknek megfelelő nyilvántartásba vétele érdekében – kötelesek elvégezni az alábbiakat:
tájékoztatják az illetékes hatóságot a felelősségi körükbe tartozó minden akvakultúrás létesítményről;
információt nyújtanak az illetékes hatóság számára az alábbiakról:
a felelős személy neve és címe;
a létesítmény helye, valamint a berendezések és építmények leírása;
az akvakultúrás létesítményben tartani kívánt tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege), valamint az akvakultúrás létesítmény kapacitása;
az akvakultúrás létesítmény típusa; és
a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.
Az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyei kötelesek előzetesen tájékoztatni az illetékes hatóságot az alábbiakról:
az akvakultúrás létesítményeken belül bekövetkezett bármely olyan jelentős változás, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat érinti;
a felelős személy tevékenységének vagy az akvakultúrás létesítmény működésének a beszüntetése.
A felelős személyek akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozóan is kérelmezhetik az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt, amennyiben a szóban forgó létesítmények megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:
járványügyi kapcsolatban lévő területen találhatók, és az említett területen minden felelős személy közös biológiai védelmi rendszer keretében tevékenykedik;
ugyanazon felelős személy felelőssége alá tartoznak, és közös biológiai védelmi rendszer alapján működnek, valamint a létesítményben tartott tenyésztett víziállatok ugyanabba a járványügyi egységbe tartoznak.
Amennyiben a nyilvántartásba vétel iránti kérelem létesítménycsoportra vonatkozik, az egyes akvakultúrás létesítményekre irányadó, az e cikk (1)–(3) bekezdésében és a 173. cikk első bekezdésének b) pontjában foglalt, valamint a 175. cikk alapján elfogadott szabályok az akvakultúrás létesítmények teljes csoportjára alkalmazandók.
173. cikk
Az illetékes hatóságnak az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételét illető kötelezettségei
Az illetékes hatóság:
az akvakultúrás létesítményeket felveszi az akvakultúrás létesítmények 185. cikk (1) bekezdésében foglalt nyilvántartásába, amennyiben a felelős személy a 172. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat;
az akvakultúrás létesítmények csoportjait felveszi a nyilvántartásba, amennyiben a 172. cikk (4) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülnek.
Az illetékes hatóság minden egyes létesítményt vagy a létesítmények e cikkben említett csoportját egyedi nyilvántartási számmal látja el.
174. cikk
Eltérések a felelős személyeknek az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségétől
A 172. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 175. cikknek megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól bizonyos olyan akvakultúrás létesítményeket, amelyek jelentéktelen kockázatot képviselnek.
175. cikk
Az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételének kötelezettségétől való eltérésekre vonatkozó végrehajtási hatáskörök
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg azon akvakultúrás létesítménytípusok tekintetében, amelyeket a tagállamok az alábbiak alapján a 174. cikknek megfelelően mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól:
az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege), valamint az akvakultúrás létesítmény kapacitása;
a tenyésztett víziállatok akvakultúrás létesítménybe történő bevitele és akvakultúrás létesítményből történő kivitele.
176. cikk
Bizonyos akvakultúrás létesítmények engedélyezése és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Az akvakultúrás létesítmények alábbi típusainak felelős személyei kötelesek a 180. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránt folyamodni az illetékes hatósághoz:
olyan akvakultúrás létesítmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékekként való kivitel céljából tartják;
egyéb akvakultúrás létesítmények, amelyek az alábbiak miatt jelentős kockázatot képviselnek:
az akvakultúrás létesítményekben tartott tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és száma;
az akvakultúrás létesítmény típusa;
a tenyésztett víziállatok akvakultúrás létesítménybe történő bevitele és akvakultúrás létesítményből történő kivitele.
A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve mentesíthetik az akvakultúrás létesítmények alábbi típusainak felelős személyeit az engedélyezés kérelmezésének kötelezettsége alól:
akvakultúrás létesítmények, amelyek kis mennyiségű tenyésztett víziállatot juttatnak el emberi fogyasztás céljából:
közvetlenül a végső fogyasztóhoz; vagy
a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekhez;
tavak és egyéb olyan létesítmények, amelyek állomány-utánpótlással biztosított víziállat-populációja kizárólag hobbihorgászati célokat szolgál, és amelyekben e víziállatok körül vannak kerítve, menekülési lehetőség nélkül;
víziállatokat zárt helyen, díszállatként tartó létesítmények,
feltéve hogy az adott létesítmények nem képviselnek jelentős kockázatot.
Az e cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett eltérés kivételével a felelős személyek csak akkor kezdhetik meg tevékenységüket az e cikk (1) bekezdésében említett akvakultúrás létesítményben, ha az adott létesítményt a 181. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezték, és kötelesek beszüntetni az (1) bekezdésben említett akvakultúrás létesítményben folytatott tevékenységüket, amennyiben:
az illetékes hatóság a 184. cikk (2) bekezdésének megfelelően visszavonja vagy felfüggeszti az általa kiadott engedélyt; vagy
az akvakultúrás létesítmény a 183. cikk (4) bekezdésének megfelelően megkapta a feltételhez kötött engedélyt, azonban nem teljesíti a 183. cikk (3) bekezdésében említett még fennálló követelményeket és nem kapja meg a 183. cikk (3) bekezdésének megfelelően a végső engedélyt.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
az (1a) bekezdés a) pontjának i és ii. alpontjában meghatározottaktól eltérő, és jelentős kockázatot nem képviselő létesítménytípusokat érintő eltérések azon követelménytől, miszerint a felelős személyeknek kérelmezniük kell az illetékes hatóságnál az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdés a) pontjában említett típusainak engedélyezését;
az akvakultúrás létesítményeknek az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően engedélyezési kötelezettség hatálya alá tartozó típusai.
A (4) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság e jogi aktusokat a következő kritériumokra alapozza:
az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok fajai és kategóriái;
az akvakultúrás létesítmény típusa és a termelés típusa; és
az akvakultúrás létesítmény típusára és a tenyésztett víziállatok érintett fajára vagy kategóriájára jellemző tipikus mozgatási minták.
177. cikk
Akvakultúrás létesítmények csoportjának az illetékes hatóság általi engedélyezése
Az illetékes hatóság a 181. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiadhat engedélyt akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozóan, amennyiben a szóban forgó akvakultúrás létesítmények megfelelnek az a) vagy b) pontban foglalt feltételeknek:
járványügyi kapcsolatban lévő területen találhatók, és minden felelős személy közös biológiai védelmi rendszer keretében tevékenykedik; ugyanakkor ◄ az emberi fogyasztásra szánt élő kagylók fogadására, feljavítására, mosására, tisztítására, osztályozására, egyedi csomagolására és gyűjtőcsomagolására szolgáló szárazföldi vagy tengeri létesítmények (az ún. „feladóközpontok”), a tiszta tengervízzel táplált tartályokkal rendelkező olyan létesítmények, amelyben az élő kagylókat a szennyezettség csökkentéséhez szükséges időre elhelyezik, hogy azokat emberi fogyasztásra alkalmassá tegyék (az ún. „tisztító központok”), valamint az ilyen járványügyi kapcsolatban lévő területen belüli hasonló létesítmények engedélyeztetése egyenként történik;
Amennyiben akvakultúrás létesítmények csoportjára egyetlen engedélyt adnak ki, az említett csoportra az egyes akvakultúrás létesítményekre alkalmazandó, a 178. cikkben és a 180–184. cikkben foglalt szabályok, valamint a 180. cikk (2) bekezdése és a 181. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok alkalmazandók.
178. cikk
A „körülhatárolt akvakultúrás létesítmény” minősítés engedélyezése
A „körülhatárolt akvakultúrás létesítmény” minősítést megszerezni kívánó akvakultúrás létesítmények felelős személyei:
a 180. cikk (1) bekezdésének megfelelően kötelesek engedélyezés iránti kérelmet benyújtani az illetékes hatósághoz;
csak azt követően vihetnek be tenyésztett víziállatokat a 203. cikk (1) bekezdésének és a 203. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt követelményeknek megfelelően a létesítményeikbe, illetve csak azt követően vihetik azokat ki a létesítményeikből, hogy az illetékes hatóság a 181. vagy 183. cikknek megfelelően engedélyezte a létesítményük számára az említett minősítést.
179. cikk
A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények engedélyezése
A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei kötelesek:
gondoskodni arról, hogy a létesítmény a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 4. cikke szerinti szükséges engedélyezés birtokában legyen; és
a 180. cikk (1) bekezdésével összhangban kérelmezni az illetékes hatóság engedélyét a víziállatoknak a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 62. cikk, a 68. cikk (1) bekezdése, a 79. és 80. cikkkel, valamint a 63. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése és a 71. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályokkal összhangban járványvédelmi célokból történő leöléséhez vagy feldolgozásához.
180. cikk
A felelős személyeknek az engedély megszerzéséhez szükséges információk megadására vonatkozó kötelezettsége
A felelős személyek a 176. cikk (1) bekezdésében, a 177. cikkben, a 178. cikk a) bekezdésében és a 179. cikkben meghatározott létesítményeik engedélyezése iránti kérelmük tekintetében az illetékes hatóságot az alábbi információkkal látják el:
a felelős személy neve és címe;
a létesítmény helye, valamint a berendezések és az építmények leírása;
a létesítményben az engedélyezés szempontjából releváns tenyésztett víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege);
az akvakultúrás létesítmény típusa;
akvakultúrás létesítmények csoportos engedélyezésének esetében az engedélyezésre vonatkozó azon részletek, amelyek annak igazolásához szükségesek, hogy a csoport megfelel a 177. cikkben foglalt feltételeknek;
az akvakultúrás létesítmény működési módjának egyéb, a létesítmény jelentette kockázat meghatározását illetően releváns jellegzetességei;
a létesítmény vízellátása és vízelvezetése;
a létesítmény ►C1 biológiai védelmi intézkedései ◄ .
Az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyei kötelesek előzetesen tájékoztatni az illetékes hatóságot az alábbiakról:
a létesítményekben bekövetkezett bármely olyan változás, amely az (1) bekezdésben említett információkat érinti;
a felelős személy tevékenységének vagy a létesítmény működésének a beszüntetése.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 266. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
181. cikk
Engedélyezés és engedélyezési feltételek, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Az illetékes hatóság kizárólag abban az esetben engedélyezi a 176. cikk (1) bekezdésében és a 178. cikk a) pontjában említett akvakultúrás létesítményeket, az akvakultúrás létesítmények 177. cikkben említett csoportját és a 179. cikkben említett, járványügyi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményeket, ha az ilyen létesítmények:
adott esetben megfelelnek az alábbi követelményeknek:
karantén, elkülönítés és más ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 10. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt követelmények figyelembevételével;
a 24. cikkben és – amennyiben a létesítménytípus és a felmerülő kockázat szempontjából releváns – a 25. cikkben meghatározott felügyeleti követelmények;
a 186–188. cikk szerinti, valamint a 189. és 190. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti nyilvántartás-vezetés;
olyan berendezésekkel, építményekkel és felszerelésekkel rendelkezik, amelyek:
alkalmasak arra, hogy a betegségek bejutásának és terjedésének kockázatát elfogadható szintre csökkentsék, figyelembe véve a létesítmény típusát;
megfelelő kapacitással rendelkeznek a víziállatok fajai, kategóriái és mennyisége (száma, volumene vagy tömege) szempontjából;
a betegség terjedése tekintetében nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot, figyelembe véve az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedéseket;
olyan rendszert működtetnek, amely lehetővé teszi a felelős személy számára, hogy igazolja az illetékes hatóság előtt az a), b) és c) pontban foglalt követelmények teljesülését.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett karantén, elkülönítés és egyéb ►C1 biológiai védelmi intézkedések ◄ ;
az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett felügyelet;
az (1) bekezdés b) pontjában említett berendezések, építmények és felszerelések.
A (2) bekezdés szerint elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság az alábbiakat veszi alapul:
az egyes létesítménytípusok által képviselt kockázat;
a tenyésztett víziállatok, illetve a víziállatok engedélyezés szempontjából releváns fajai és kategóriái;
a termelés típusa;
az akvakultúrás létesítmény típusára, valamint az említett létesítményekben tartott állatfajokra és -kategóriákra jellemző, tipikus mozgatási minták.
182. cikk
A létesítmények engedélyének hatálya
Az illetékes hatóság a 176. cikknek, a 177. cikknek, a 178. cikk a) pontjának vagy a 179. cikknek megfelelően benyújtott kérelem alapján az akvakultúrás létesítményre vagy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményre a 181. cikk (1) bekezdése szerint megadott engedélyben köteles egyértelműen meghatározni, hogy:
az engedély a 176. cikk (1) bekezdésében és a 178. cikk a) pontjában említett akvakultúrás létesítmények, az akvakultúrás létesítmények 177. cikkben említett csoportja és a 179. cikkben említett, járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények, illetve a 176. cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályokban említett akvakultúrás létesítmények közül mely típusokra alkalmazandó;
az engedély a tenyésztett víziállatok mely fajaira és kategóriáira alkalmazandó.
183. cikk
Az illetékes hatóság általi engedélyezésre vonatkozó eljárások
Az illetékes hatóság a feltételhez kötött engedélyt meghosszabbíthatja, ha a helyszíni látogatás vagy az első albekezdésben említett dokumentáció tanúsága szerint a létesítményben egyértelmű előrelépés történt, viszont még mindig nem felel meg valamennyi említett követelménynek. A feltételhez kötött engedély érvényességének teljes időtartama ugyanakkor nem haladhatja meg a hat hónapot.
184. cikk
Az engedélyek illetékes hatóság általi felülvizsgálata, felfüggesztése és visszavonása
Az illetékes hatóság ugyanakkor dönthet a létesítmény engedélyének visszavonása helyett pusztán annak felfüggesztése mellett, amennyiben annak felelős személye garantálni tudja, hogy ésszerű időn belül kiküszöböli a hiányosságokat.
185. cikk
Akvakultúrás létesítmények és járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények nyilvántartása
Az illetékes hatóságnak létre kell hoznia és folyamatosan frissítenie kell az alábbiakat magában foglaló nyilvántartást:
a 173. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett valamennyi akvakultúrás létesítmény;
a 181. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett valamennyi akvakultúrás létesítmény;
valamennyi, a 181. cikk (1) bekezdése szerint engedélyezett, járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmény.
Az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásának az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a felelős személy neve, címe és a létesítmény nyilvántartási száma;
az akvakultúrás létesítmény vagy adott esetben létesítménycsoport helye;
a létesítményen belül zajló termelés típusa;
adott esetben a létesítmény vízellátása és vízelvezetése;
a létesítményben tartott tenyésztett víziállatok faja;
a nyilvántartásba vett akvakultúrás létesítmény vagy adott esetben létesítménycsoport egészségügyi állapotára vonatkozó naprakész információ a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében.
A Bizottság a 264. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:
az akvakultúrás létesítmények e cikk (1) bekezdése szerinti nyilvántartásában feltüntetendő részletes és releváns információk;