EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02016O0034-20211231
Guideline (EU) 2016/2249 of the European Central Bank of 3 November 2016 on the legal framework for accounting and financial reporting in the European System of Central Banks (ECB/2016/34) (recast)
Consolidated text: Az Európai Központi Bank (EU) 2016/2249 iránymutatása (2016. november 3.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2016/34) (átdolgozás)
Az Európai Központi Bank (EU) 2016/2249 iránymutatása (2016. november 3.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2016/34) (átdolgozás)
ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2016/2249/2021-12-31
02016O0034 — HU — 31.12.2021 — 002.002
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/2249 IRÁNYMUTATÁSA (2016. november 3.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2016/34) (HL L 347, 2016.12.20., 37. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/2217IRÁNYMUTATÁSA (2019. november 28.) |
L 332 |
184 |
23.12.2019 |
|
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/2041 IRÁNYMUTATÁSA (2021. november 11.) |
L 419 |
14 |
24.11.2021 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/2249 IRÁNYMUTATÁSA
(2016. november 3.)
a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2016/34)
(átdolgozás)
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen iránymutatás alkalmazásában:
|
a) |
„NKB” : olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro; |
|
b) |
„az eurorendszer számviteli és pénzügyi beszámolási céljai” : azon célok, amelyeket követve az EKB a KBER Alapokmányának 15. és 26. cikkével összhangban elkészíti az I. mellékletben felsorolt pénzügyi kimutatásokat; |
|
c) |
„jelentést készítő jogi személy” : az EKB vagy egy NKB; |
|
d) |
„negyedévi átértékelés napja” : a negyedév utolsó naptári napja; |
|
e) |
„a készpénzcsere éve” : az attól a naptól számított 12 hónapos időszak, amelytől kezdve az eurobankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközzé válnak egy olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro; |
|
f) |
„bankjegyelosztási kulcs” : az EKB összes eurobankjegy-kibocsátásból való részesedésének figyelembevételéből és a tőkejegyzési kulcsnak az NKB-k ilyen összkibocsátásban fennálló részesedésére történő alkalmazásából eredő százalékarány, az EKB/2010/29 európai központi banki határozat ( 1 ) szerint; |
|
g) |
„összevonás (konszolidáció)” : az a számviteli folyamat, amelynek során több különálló jogi személy pénzügyi adatait olyan módon összesítik, mintha egyetlen jogi személyről lenne szó; |
|
h) |
„hitelintézet” : a) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóság felügyelete alatt áll; vagy b) a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett más olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóságok általi felügyelethez hasonló szintű ellenőrzés alatt áll. |
2. cikk
Hatály
3. cikk
Minőségi jellemzők
A következő minőségi jellemzők alkalmazandók:
gazdasági valódiság és átláthatóság: a számviteli módszereknek és a pénzügyi beszámolásnak a valós gazdasági helyzetet kell tükrözniük, átláthatónak kell lenniük, és meg kell felelniük az érthetőség, a relevancia, a megbízhatóság és az összehasonlíthatóság minőségi jellemzőinek. Az egyes ügyleteket azok tartalmának és a gazdasági valóságnak megfelelően kell elszámolni, és nem csupán jogi formájuk szem előtt tartásával;
prudens működés: az eszközök és források értékelését, valamint a bevételek elszámolását prudens módon kell elvégezni. Ezen iránymutatás alkalmazásában ez azt jelenti, hogy a nem realizált nyereség nem számolható el bevételként az eredménykimutatásban, hanem közvetlenül egy átértékelési számlán kell nyilvántartani, és a nem realizált veszteséget év végén át kell vezetni az eredménykimutatásba, ha meghaladja a megfelelő átértékelési számlán előzőleg feltüntetett átértékelési nyereséget. Rejtett tartalékok vagy a tételek szándékosan téves beállítása a mérlegben és az eredménykimutatásban a prudens működés elvével összeegyeztethetetlen;
lényegesség: a számviteli szabályoktól való eltérések, az egyes NKB-k és az EKB eredménykimutatására kiható eltéréseket is beleértve, csak abban az esetben engedhetők meg, ha azok általános összefüggésben és a jelentést készítő jogi személy pénzügyi elszámolásának kellő mérlegelése alapján nem minősülnek lényegesnek;
következetesség és összehasonlíthatóság: a mérleg értékelésére és a bevételek elszámolására vonatkozó követelményeket következetesen, az egységesség és a folytonosság elvének megfelelően kell alkalmazni az eurorendszeren belül annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások adatai összehasonlíthatóak legyenek.
4. cikk
Számviteli alapelvek
Az alkalmazandó számviteli alapelvek a következők:
a vállalkozás folyamatosságának elve: az elszámolásokat a vállalkozás folyamatosságának elve alapján kell végezni;
az időbeli elhatárolás elve: a bevételeket és a kiadásokat abban a számviteli időszakban kell elszámolni, amelynek során azokra szert tettek, illetve azok felmerültek, és nem a kézhezvétel vagy a kifizetés időpontja szerint;
mérlegfordulónapot követő események: az eszközöket és forrásokat korrigálni kell az éves mérleg fordulónapja és a pénzügyi kimutatások megfelelő testületek általi jóváhagyásának napja között bekövetkező gazdasági események hatásaival, amennyiben azok kihatnak az eszközök és források mérlegfordulónap szerinti állapotára. Nem szükséges az eszközök és források kiigazítása, ha a mérleg fordulónapja után bekövetkező események nem hatnak ki az eszközök és források mérlegfordulónap szerinti állapotára, azonban közölni kell minden olyan lényeges eseményt, amelynek nem közlése befolyásolhatná a pénzügyi kimutatások felhasználóit a megfelelő értékelésben és döntéshozatalban.
5. cikk
A közgazdasági szempontú és az elszámolásközpontú megközelítés
A közgazdasági szempontú megközelítést kell követni a devizaügyletek, a devizában denominált pénzügyi instrumentumok és a kapcsolt időbeli elhatárolások nyilvántartásához. E megközelítés két különböző technikával követhető:
„hagyományos megközelítés” a III. és IV. fejezetben, valamint a III. mellékletben megállapítottak szerint; és
„alternatív megközelítés” a III. mellékletben megállapítottak szerint.
6. cikk
Az eszközök és források kimutatása
A jelentést készítő jogi személy mérlegében csak abban az esetben kell kimutatni valamely pénzügyi vagy egyéb eszközt, illetve forrást, amennyiben valamennyi következő feltétel teljesül:
valószínű, hogy az eszközhöz vagy forráshoz kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszon befolyik a jelentést készítő jogi személyhez, illetve kiadásra kerül onnan;
lényegében az eszközhöz vagy forráshoz kapcsolódó összes kockázat és előny a jelentést készítő jogi személyt illeti;
az eszköz költsége vagy a jelentést készítő jogi személy számára képviselt értéke, illetve a kötelezettség mértéke megbízhatóan mérhető.
II. FEJEZET
A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI
7. cikk
A mérleg tartalma
Az EKB és az NKB-k által az eurorendszer pénzügyi beszámolási céljaira készített mérleg összetétele a IV. mellékletben közölt struktúrára épül.
8. cikk
A pénzügyi kockázatra vonatkozó céltartalék
Az NKB-k tevékenységei jellegének megfelelő figyelembevételével az NKB-k a mérlegükben céltartalékot képezhetnek a pénzügyi kockázatra. Az NKB a kockázati kitettségére vonatkozó indokolt becslés alapján határoz a céltartalék nagyságáról és felhasználásáról.
9. cikk
A mérlegtételek értékelésének szabályai
A lejáratig tartottként besorolt értékpapírokat elkülönített állományként kell kezelni, és azokat amortizált bekerülési értéken (az értékvesztésre tekintettel) kell értékelni. Ugyanígy kell kezelni a nem forgalomképes értékpapírokat. A lejáratig tartottként besorolt értékpapírok lejáratuk előtt értékesíthetők az alábbiak bármelyikének bekövetkezése esetén:
amennyiben az értékesített mennyiség nem jelentős a lejáratig tartott értékpapírok portfóliójának teljes nagyságához képest;
amennyiben az értékpapírokat a lejárati időpont előtti egy hónap alatt értékesítik;
különleges körülmények esetén, mint például a kibocsátó hitelképességének jelentős romlása.
10. cikk
Penziós ügyletek
Értékpapírkölcsön-ügylet esetén az értékpapír az átadó fél mérlegében marad. Az olyan értékpapírkölcsön-ügyleteket, amelyek esetén a fedezetet készpénz formájában nyújtják, a visszavásárlási műveletek esetében előírtakkal azonos módon kell elszámolni. Az olyan értékpapírkölcsön-ügyleteket, amelyek esetén a fedezetet értékpapírok formájában nyújtják, csak akkor kell a mérlegben rögzíteni, amennyiben:
az elszámolási folyamat részeként készpénz cseréjére kerül sor; és
a készpénz a kölcsönadó vagy a kölcsönvevő fél egy számláján marad.
Az átvevő félnek az értékpapírt a források között mint értékpapír-visszavásárlási kötelezettséget kell szerepeltetnie a mérlegben, amennyiben azt időközben eladta.
11. cikk
Forgalomképes törzsrészvények
11a. cikk
Forgalomképes befektetési alapok
Ez a cikk a következő kritériumoknak megfelelő, forgalomképes befektetési alapokra vonatkozik:
azokat kizárólag befektetési célokra szerzik meg, a mindennapi vételi és eladási döntésekre való befolyás nélkül;
az alap befektetési stratégiáját és megbízatását előre meghatározták, és minden feltételt szerződésben rögzítettek;
a befektetés teljesítményét egyetlen befektetésként fogják értékelni, az alap befektetési stratégiájával összhangban;
az alap külön jogalany, jogi formájától függetlenül, és azt függetlenül kezelik, a napi befektetési döntéseket is ideértve.
Az a)–d) pontban szerinti kritériumok fenntartásával e cikk alkalmazható lehet a hosszú távú munkavállalói juttatási alapokra is, kivéve, ha más számviteli szabályozást kell alkalmazni.
Az a)–c) pontban szerinti kritériumok fenntartásával és a 3. cikk (1) bekezdésében rögzített minőségi jellemzőkkel összhangban e cikk alkalmazható lehet azon részvényportfóliókra is, amelyek nem külön jogalanyok, amelyek azonban külső kezelésben vannak és szigorúan leképezik valamely indexhez kötött alap teljesítményét. E cikk alkalmazásában az ilyen részvényportfóliók forgalomképes befektetési alapoknak minősülnek.
12. cikk
Értékpapírok kamatlábkockázatának származékos eszközökkel való fedezése
A 3. cikk (2) bekezdésétől, a 9. cikk (4) bekezdésétől, a 15. cikk (1) és (2) bekezdésétől, a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjától és (2) bekezdésének b) pontjától, valamint a 17. cikk (2) bekezdésétől eltérve a fedezett értékpapír és a fedezetként használt származékos eszköz értékelése ehelyett a következőképpen is elvégezhető:
Minden negyedév évén el kell végezni az értékpapír és a származékos eszköz értékelését egyaránt, és azokat a mérlegben piaci értéken kell kimutatni. A fedezett és a fedezetként használt instrumentumok nem realizált árfolyamnyereségének/-veszteségének nettó összege tekintetében a következő aszimmetrikus értékelési megközelítést kell alkalmazni:
a nem realizált nettó árfolyamveszteséget év végén az eredménykimutatásban ki kell mutatni, és ajánlott annak a fedezett instrumentum hátralévő futamideje alatti amortizációja; és
a nem realizált nettó árfolyamnyereséget az átértékelési számlán kell nyilvántartani és azt a következő átértékelési napon vissza kell vezetni.
A már tulajdonként megszerzett értékpapírra vonatkozó fedezeti művelet: ha a fedezett értékpapír átlagköltsége a fedezeti művelet létrehozásakor eltér az értékpapír piaci árától, a következőképpen kell azt kimutatni:
az értékpapír e napon fennálló nem realizált árfolyamnyereségét átértékelési számlán kell kimutatni, míg a nem realizált árfolyamveszteséget az eredménykimutatásba kell átvezetni; és
az a) pont rendelkezéseit kell alkalmazni a piaci árfolyamnak a fedezeti viszony létrehozását követő változásaira.
Ajánlott, hogy a nem amortizált ázsió és diszázsió fedezet művelet létrehozásakor fennálló egyenlege a fedezett értékpapír hátralévő futamidejére amortizálásra kerüljön.
A (3) bekezdésben meghatározott alternatív módszer csak a következő feltételek fennállása esetén alkalmazható:
A fedezeti művelet létrehozásakor hivatalosan dokumentált a fedezeti viszony, valamint a fedezeti művelet végzéséhez kapcsolódó kockázatkezelési célkitűzés és stratégia. A dokumentációnak az alábbiakra kell kiterjednie: i. a fedezeti instrumentumként használt származékos termék azonosítása; ii. a kapcsolódó fedezett értékpapír azonosítása; és iii. a származékos termék eredményességének értékelése az értékpapír valós értékében bekövetkező, a kamatlábváltozásoknak betudható változások miatti kitettség ellensúlyozása tekintetében.
Elvárt a fedezeti művelet magas eredményessége és az, hogy a fedezeti művelet eredményességét megbízhatóan mérni lehessen. A várható és a múltbeli eredményességet egyaránt értékelni kell. Az értékelés ajánlott módszere:
a várható eredményesség mérésére a fedezett eszköz és a fedezeti instrumentum valós értéke múltbeli változásainak összevetése vagy a fedezett eszköz és a fedezeti instrumentum valós értéke közötti erős statisztikai korreláció bizonyítása; és
a múltbeli eredményesség igazolt, ha a fedezett eszköz és a fedezeti instrumentum tényleges árfolyamveszteség/-nyereség aránya a 80–125 % tartományba esik.
Értékpapírok csoportjára vonatkozó fedezeti műveletekre a következők érvényesülnek: hasonlóan kamatozó értékpapírok a fedezeti művelet tekintetében csak az alábbi összes feltétel teljesülése esetén vonhatóak össze és kezelhetőek csoportként:
az értékpapírok futamideje hasonló;
az értékpapírok csoportja a múltban megfelelt és várhatóan meg fog felelni az eredményességi követelménynek;
a csoport egyes értékpapírjai tekintetében a fedezettel lefedett kockázatnak betudható valósérték-változás várhatóan közelítőleg arányos lesz az értékpapírcsoport fedezettel lefedett kockázatnak betudható valósérték-változásával.
13. cikk
Szintetikus instrumentumok
A 3. cikk (2) bekezdésétől, a 9. cikk (4) bekezdésétől, a 15. cikk (1) bekezdésétől és a 17. cikk (2) bekezdésétől eltérve a szintetikus instrumentumok értékelésére a következő alternatív módszer alkalmazható:
a szintetikus instrumentumok kialakítása céljából egyesített eszközök nem realizált nyereségét és veszteségét év végén nettósítani kell. Ebben az esetben a nettó nem realizált nyereséget az átértékelési számlán kell kimutatni. A nettó nem realizált veszteséget az eredménykimutatásba kell átvezetni, amennyiben az meghaladja a korábban a megfelelő átértékelési számlán kimutatott nettó átértékelési nyereséget;
a szintetikus instrumentumok részeként tartott értékpapírok nem képezik részét ezen értékpapírok teljes állományának, hanem külön állomány részei;
az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteségeket és a megfelelő nem realizált nyereséget a későbbi években külön kell leírni.
A (2) bekezdésben meghatározott alternatív módszer csak a következő feltételek fennállása esetén alkalmazható:
az egyedi eszközöket egyesített eszközként kezelik és teljesítményüket úgy értékelik, kockázatkezelési vagy befektetési stratégia alapján;
az induló elszámoláskor az egyedi eszközök szintetikus instrumentumokként kerülnek kialakításra és kijelölésre;
az alternatív kezelés alkalmazása megszünteti vagy jelentősen csökkenti azokat az értékelési következetlenségeket (értékelési eltérés), amelyek az ebben az iránymutatásban meghatározott általános szabályoknak az egyedi eszközök szintjén történő alkalmazásából erednének;
a rendelkezésre álló hivatalos dokumentáció lehetővé teszi az a), b) és c) pontban megállapított feltételek teljesülésének ellenőrzését.
14. cikk
Bankjegyek
A KBER Alapokmánya 49. cikkének végrehajtása céljából az egyéb olyan tagállamok, amelyeknek pénzneme az euro, valamely NKB által tartott bankjegyeit nem a forgalomban lévő bankjegyek között, hanem eurorendszerbeli egyenlegként kell elszámolni. Az egyéb olyan tagállamok, amelyeknek pénzneme az euro, bankjegyeinek kezelésére vonatkozó eljárás a következő:
a más NKB által kibocsátott nemzeti euroövezeti pénznemben denominált bankjegyeket átvevő NKB naponta értesíti a kibocsátó NKB-t az átváltás céljából befizetett bankjegyek értékéről, kivéve, ha alacsony mértékű az adott napi mennyiség. A kibocsátó NKB a TARGET2 útján az átvevő NKB részére megfelelő fizetést bocsát ki; és
a „forgalomban lévő bankjegyek” tétel kiigazítását a kibocsátó NKB könyveli el az említett értesítés átvételét követően.
Az NKB-k mérlegében szereplő „forgalomban lévő bankjegyek” tétel összege a következő három összetevő eredménye:
a forgalomban lévő eurobankjegyek kiigazítás nélküli értéke, beleértve az eurót bevezető NKB részére a készpénzcsere éve során nemzeti euroövezeti pénznemben denominált bankjegyeket, amelyet a következő két módszer egyikével kell kiszámítani:
ahol:
|
B |
a „forgalomban lévő bankjegyek” kiigazítás nélküli értéke; |
|
P |
az előállított vagy a nyomdától vagy más NKB-tól kapott bankjegyek értéke; |
|
D |
a megsemmisített bankjegyek értéke; |
|
N |
a kibocsátó NKB más NKB-knál levő nemzeti bankjegyeinek értéke (amelyekről értesítést küldtek, de amelyeket még nem repatriáltak); |
|
I |
a forgalomba hozott bankjegyek értéke; |
|
R |
a visszaérkezett bankjegyek értéke; |
|
S |
a raktáron levő/trezorban őrzött bankjegyek értéke; |
csökkentve a kiterjesztett letéti leltár (Extended Custodial Inventory, ECI) programhoz kapcsolt ECI-bankkal szemben kifizetetlen követelések összegével, az ECI-programhoz kapcsolt bankjegyek tulajdonjogának átruházása esetén;
növelve vagy csökkentve a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásából eredő kiigazítások összegével.
III. FEJEZET
BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSA
15. cikk
Bevételek elszámolása
A bevételeket a következő szabályok szerint kell elszámolni:
a realizált nyereséget és a realizált veszteséget az eredménykimutatásban kell elszámolni;
a nem realizált nyereség nem számolható el bevételként, hanem közvetlenül egy átértékelési számlán kell nyilvántartani;
év végén a nem realizált veszteséget át kell vezetni az eredménykimutatásba, ha meghaladja a megfelelő átértékelési számlán előzőleg feltüntetett átértékelési nyereséget;
az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség a következő években nem vezethető vissza új nem realizált nyereséggel szemben;
az értékpapírok, pénznemek vagy aranyállományok nem realizált vesztesége nem számolható el nettó módszerrel más értékpapírok, pénznemek vagy aranyállományok nem realizált nyereségével szemben;
az év végi értékvesztés miatti veszteséget az eredménykimutatásban kell átvezetni, és az a következő években nem vezethető vissza, kivéve, ha az értékvesztés csökken, és a csökkenés egy olyan megfigyelhető eseményhez kötődik, amely az értékvesztés első feltüntetését követően történt.
16. cikk
Ügyletek költsége
Az ügyletek költségét a következő általános szabályok szerint kell meghatározni:
arany, devizaeszközök és értékpapír esetében az átlagköltség módszerét naponta kell használni az eladott tételek akvizíciós költségének kiszámításához, tekintetbe véve a devizaárfolyam és/vagy az áringadozások hatását;
az eszköz vagy forrás átlagköltségét csökkenteni, illetve növelni kell az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteséggel;
kamatszelvényes értékpapír bekerülésekor a megvásárolt vételárban megfizetett kamatösszeget önálló tételként kell kezelni. Devizában denominált értékpapír esetén a vételárban megfizetett kamat az adott devizaállomány részét képezi, de nem hat ki az értékpapír vagy az érintett deviza átlagárára.
Az értékpapírra a következő különös szabályokat kell alkalmazni:
az egyes ügyleteket ügyleti áron kell nyilvántartani, és nettó áron kell elkönyvelni a számviteli nyilvántartásokban;
a letéti és kezelési díj, a folyószámla-vezetési díj és az egyéb közvetett költségek nem tekinthetők ügyleti költségnek, és azokat az eredménykimutatásban kell elszámolni. Azok nem kezelhetők egy adott eszköz átlagköltségének részeként;
a bevételeket bruttó összegben kell nyilvántartani, és a visszatérítendő forrásadót és egyéb adókat külön kell elszámolni;
az értékpapír átlagos beszerzési költségének kiszámítása érdekében vagy i. minden aznap kötött vételi ügylet beszerzési költségét hozzá kell adni az előző napi állományhoz és új súlyozott átlagköltséget kell kiszámítani az aznapi eladások figyelembevétele előtt; vagy pedig ii. az egyes értékpapírvételeket és -eladásokat kell figyelembe venni aznapi előfordulásuk sorrendjében, a módosított átlagköltség kiszámítása céljából.
Az aranyra és devizára a következő különös szabályokat kell alkalmazni:
azokat a devizaügyleteket, amelyek nem idéznek elő változást az adott devizanem állományában, a kötés vagy az elszámolás napján érvényes devizaárfolyam szerint kell átváltani euróra, és az ilyen ügyletek nem hatnak ki az adott állomány akvizíciós költségére;
azokat a devizaügyleteket, amelyek változást idéznek elő az adott devizanem állományában, a kötés napján érvényes devizaárfolyam szerint kell átváltani euróra;
a devizában vagy aranyban denominált értékpapírokkal kapcsolatos penziós ügyletből származó tőkeösszeg elszámolását úgy kell tekinteni, mint amely az adott deviza- vagy aranyállományban nem idéz elő változást;
a tényleges készpénzbevételeket és -kiadásokat az elszámolás napján érvényes árfolyamon kell átváltani;
hosszú pozíció fennállása esetén az aznapi nettó deviza- és aranyvásárlásokat a megfelelő devizanemek, illetve az arany aznapi átlagos árfolyamán hozzá kell adni az előző napi állományhoz, hogy ki lehessen számítani az új súlyozott átlagköltséget. Nettó kiáramlás esetén a realizált nyereség vagy veszteség az adott deviza- vagy aranyállomány előző napi átlagköltségén alapul, és így az átlagköltség változatlan marad. A napi beáramlás és kiáramlás közötti átlagos devizaárfolyam-, illetve aranyár-különbözet szintén realizált nyereséget vagy veszteséget eredményez. Amikor egy deviza- vagy aranypozíció tekintetében kötelezettség áll fenn, a fent említett módszer fordítottját kell alkalmazni. Így a nettó kiáramlás a kötelezettség pozíció átlagköltségére hat ki, míg a nettó beáramlás csökkenti a pozíciót a deviza, illetve az arany érvényes súlyozott átlagköltségének megfelelően, és realizált nyereséget vagy veszteséget eredményez;
a devizaügyletek költségét és az egyéb általános költségeket az eredménykimutatásban kell elszámolni.
IV. FEJEZET
A MÉRLEGEN KÍVÜLI INSTRUMENTUMOKRA VONATKOZÓ SZÁMVITELI SZABÁLYOK
17. cikk
Általános szabályok
18. cikk
Határidős devizaügyletek
19. cikk
Devizaswapok
20. cikk
Határidős ügyletek
21. cikk
Kamatswapügyletek
Központi szerződő félen keresztül elszámolt kamatlábswapok esetében:
az alapletétet készpénzletét esetén külön eszközként kell nyilvántartani. Értékpapírletét esetén az alapletét változatlan marad a mérlegben;
a változó letét napi változásait az eredménykimutatásban kell nyilvántartani, és azok a devizapozícióra szintén kihatnak;
a felhalmozódott kamat összetevőt el kell különíteni a realizált eredménytől, és azt bruttó alapon az eredménykimutatásban kell nyilvántartani.
22. cikk
Határidős kamatláb-megállapodások
23. cikk
Határidős értékpapírügyletek
A határidős értékpapírügyleteket a következő két módszer egyikével összhangban kell elszámolni:
A. módszer:
a határidős értékpapírügyletet az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani, a határidős ügylet határidős árán;
az ügylet nem hat ki az adott értékpapír állományának átlagköltségére az elszámolásig; a határidős ügyletek nyereségre és veszteségre gyakorolt hatását az elszámolás napjával kell kiszámítani;
az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételt vissza kell vezetni, és az átértékelési számla egyenlegét – ha van ilyen – az eredménykimutatásban kell jóváírni. A megvásárolt értékpapírt a lejárat napján érvényes azonnali árfolyamon (tényleges piaci ár) kell elszámolni, míg az eredeti határidős árfolyamhoz képest mutatkozó különbözetet realizált nyereségként vagy veszteségként kell elszámolni;
devizában denominált értékpapír esetén az ügylet nem hat ki a nettó devizapozíció átlagköltségére, ha a jelentést készítő jogi személy már rendelkezik pozícióval az adott devizanemben. Amennyiben a határidős ügylet keretében vásárolt kötvény olyan devizanemre szól, amelyben a jelentést készítő jogi személy nem rendelkezik pozícióval, és ezért meg kell vennie a szükséges devizát, a devizavétel szabályairól szóló 16. cikk (3) bekezdésének e) pontját kell alkalmazni;
a határidős pozíciókat elkülönítve kell értékelni az ügylet hátralévő futamidejére vonatkozó határidős piaci árhoz viszonyítva. Az év végi átértékelési veszteséget az eredménykimutatás terhére kell elszámolni, az átértékelési nyereséget pedig az átértékelési számlán kell jóváírni. Az év végén az eredménykimutatásban kimutatott nem realizált veszteség nem vezethető vissza a következő évek nem realizált nyereségeivel szemben, kivéve, ha az ügyletet lezárják vagy megszüntetik.
B. módszer:
a határidős értékpapírügyletet az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani a határidős ügylet határidős árfolyamán. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni;
a negyedév végén az értékpapírt azon nettó pozíció alapján kell átértékelni, amely az értékpapír mérlegbeni egyenlege és ugyanazon értékpapír mérlegen kívüli tételként nyilvántartott eladásának eredményeképp jön létre. Az átértékelés összege megegyezik e nettó pozíció átértékelési árfolyamon számított értékének és ugyanezen pozíciónak a mérlegpozíció átlagköltsége szerint számított értékének a különbözetével. A negyedév végén a határidős vásárlásokat a 9. cikkben leírt átértékelési folyamatnak kell alávetni. Az átértékelés eredménye megegyezik a vásárlási kötelezettségvállalások azonnali ára és átlagköltsége közötti különbözettel;
a határidős eladás eredményét abban a pénzügyi évben kell nyilvántartani, amelyben a kötelezettségvállalás történt. Ennek az eredménynek meg kell egyeznie a kezdő határidős ár és a mérlegpozíció átlagköltsége (vagy amennyiben a mérlegpozíció nem elegendő, a mérlegen kívüli vételi kötelezettségvállalások átlagköltsége) között az eladás napján fennálló különbözettel.
24. cikk
Opciós ügyletek
V. FEJEZET
BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
25. cikk
A beszámoló formátuma
A különféle közzétett pénzügyi kimutatások formátumának valamennyi következő melléklettel meg kell egyeznie:
V. melléklet: az eurorendszer szerinti közzétett összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás a negyedév végét követően;
VI. melléklet: az eurorendszer szerinti közzétett összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás a negyedév folyamán;
VII. melléklet: az eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) éves mérleg.
VI. FEJEZET
KÖZZÉTETT ÉVES MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS
26. cikk
Közzétett mérleg és eredménykimutatás
Az NKB-k részére ajánlott, hogy a közzétett éves mérlegüket és eredménykimutatásukat a VIII. és a IX. mellékletnek megfelelően igazítsák ki.
VII. FEJEZET
AZ ÖSSZEVONÁS (KONSZOLIDÁCIÓ) SZABÁLYAI
27. cikk
Az összevonás (konszolidáció) általános szabályai
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. cikk
A szabályok továbbfejlesztése, alkalmazása és értelmezése
29. cikk
Átmeneti szabályok
30. cikk
Hatályon kívül helyezés
31. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
32. cikk
Címzettek
Ez az iránymutatás valamennyi eurorendszerbeli központi bankra alkalmazandó.
I. MELLÉKLET
EURORENDSZER SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
|
A beszámoló típusa |
Belső/közzétett |
A jogi követelmény forrása |
A beszámoló célja |
|
1. Eurorendszer szerinti napi pénzügyi kimutatás |
Belső |
Nincs |
Főként likviditáskezelés céljából, a KBER Alapokmánya 12.1. cikkének végrehajtására, A napi pénzügyi kimutatás adatainak egy része a monetáris jövedelem kiszámításához szükséges |
|
2. Összetevőire bontott heti pénzügyi kimutatás |
Belső |
Nincs |
Az eurorendszer szerinti összevont heti pénzügyi kimutatás elkészítésének alapja |
|
3. Eurorendszer szerinti összevont heti pénzügyi kimutatás |
Közzétett |
A KBER Alapokmányának 15.2. cikke |
Összevont pénzügyi kimutatás monetáris és gazdasági elemzési célokra. Az eurorendszer szerinti összevont heti pénzügyi kimutatás a jelentés napján érvényes napi pénzügyi kimutatás alapján készül |
|
4. Az eurorendszer szerinti összetevőire bontott havi pénzügyi kimutatás |
Közzétett |
Nincs |
Az eurorendszer elszámoltathatóságának és átláthatóságának erősítése az egyes eurorendszerbeli központi bankok eszközeire és forrásaira vonatkozó információkhoz való könnyű hozzáférés lehetővé tétele útján. Összehangolt módon történő információszolgáltatás az EKB egységes monetáris politikájának decentralizált végrehajtásáról, valamint az eurorendszerbeli központi bankok nem monetáris politikai pénzügyi tevékenységeiről. |
|
5. Eurorendszer szerinti havi és negyedévi pénzügyi információk |
Közzétett és belső (1) |
Statisztikai rendeletek, amelyek alapján az MPI-knek adatokat kell szolgáltatniuk |
Statisztikai elemzés |
|
6. Eurorendszer szerinti összevont éves mérleg |
Közzétett |
A KBER Alapokmányának 26.3. cikke |
Összevont mérleg, elemzési és működtetési célokra |
|
(1)
A havi adatok részét képezik az EU-n belüli monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által szolgáltatandó, közzétett (összesített) statisztikai adatoknak. Ezenkívül a központi bankoknak, az MPI-khez hasonlóan, negyedévenként a havi adatok körében előírtaknál részletesebb információkat is szolgáltatniuk kell. |
|||
II. MELLÉKLET
FOGALOMTÁR
|
— |
Amortizáció : az ázsió vagy diszázsió számlaegyenlegének vagy az eszközök értékének adott időszak alatti szisztematikus csökkentése. |
|
— |
Automatizált értékpapír-kölcsönzési program (ASPL) : valamely szakosodott intézmény, például a program résztvevői közötti értékpapír-kölcsönzést megszervező és kezelő bank által kínált program, repo- kombinált repo- és fordított repoügyletek vagy értékpapír-kölcsönzési ügyletek formájában. Ügynök kizárásával végrehajtott program esetében a programot kínáló szakosodott intézmény minősül a műveletben részt vevő végső ügyfélnek, míg ügynökalapú program esetében a programot kínáló szakosodott intézmény kizárólag ügynökként jár el, és a művelet végső ügyfele az a szervezet, amellyel az értékpapír-kölcsönzést valójában elvégzik. |
|
— |
Azonnali árfolyam : az az árfolyam, amelyen az ügylet teljesítésére az azonnali elszámolás napján sor kerül. A határidős devizaügyletek esetében az azonnali árfolyam a határidő lejárati napján érvényes árfolyam, a határidős árfolyam kiszámításának lehetővé tétele érdekében. |
|
— |
Azonnali elszámolás napja : az a nap, amelyen egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó azonnali ügylet elszámolásra kerül az e pénzügyi instrumentumra vonatkozóan érvényes piaci szokásokkal összhangban. |
|
— |
Általánosan elfogadott számviteli alapelvek (GAAP) : számviteli alapelvek, standardok és eljárások közös készlete, amelyeket a jogi személyek a pénzügyi kimutatásaik elkészítéséhez használnak. A GAAP (szakpolitikai testületek által meghatározott) irányadó szabványok, valamint a számviteli információk rögzítésének és jelentésének általánosan elfogadott módjainak együttese. |
|
— |
Átértékelési számlák : olyan mérlegszámlák, amelyek egy eszköz vagy forrás kiigazított bekerülési költsége és egy meghatározott időszak végén fennálló piaci árfolyamának értékelése közötti különbözet nyilvántartására szolgálnak, amikor eszköz esetében az utóbbi magasabb, mint az előbbi, illetve forrás esetében az utóbbi alacsonyabb, mint az előbbi. Az átértékelési számlák tartalmazzák az árfolyamjegyzések és/vagy a piaci árfolyamok különbözeteit is. |
|
— |
Átlagköltség : a súlyozott átlagolási módszer, amelynek során minden egyes vétel költségét hozzá kell adni a meglévő könyv szerinti értékhez valamely devizapozíció, arany, követelés vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum új súlyozott átlagköltsége kiszámítása céljából. |
|
— |
Ázsió : az értékpapír névértéke és árfolyama közötti különbözet, amikor az árfolyam magasabb a névértéknél. |
|
— |
Belső megtérülési ráta : azt a leszámítolási rátát jelenti, amelyen az értékpapír számviteli értéke megegyezik a jövőbeni cash flow jelenértékével. |
|
— |
Céltartalék : olyan összeg, amely a nyereség vagy veszteség összegének megállapítása előtt elkülönítésre kerül egyes olyan ismert vagy előre látható kötelezettségekre, illetve kockázatokra, amelyek költsége nem határozható meg pontosan (lásd: Tartalék). A jövőbeni kötelezettségekre és ráfordításokra képzett céltartalék nem használható fel eszközérték kiigazítására. |
|
— |
Devizaállomány : egy adott pénznemben fennálló nettó pozíció. E meghatározás alkalmazásában a különleges lehívási jog (SDR) külön pénznemnek tekintendő; a nettó SDR-pozíciók változását eredményező tranzakciók SDR-ben vagy olyan devizában denominált tranzakciók, amelyek devizakosara az SDR-kosár összetételével megegyező (az adott kosár meghatározása és súlyozása szerint). |
|
— |
Devizaárfolyam : egy adott deviza értéke másik devizára történő átváltás céljából. |
|
— |
Devizaswapügylet : azonnali vételi/eladási ügylet kötése egy pénznemre egy másik pénznem ellenében (rövid oldal), és egyidejűleg határidős eladási/vételi ügylet kötése azonos összegben ugyanarra a pénznemre a másik pénznem ellenében (hosszú oldal). |
|
— |
Diszkont : az értékpapír névértéke és árfolyama közötti különbözet, amikor az árfolyam alacsonyabb a névértéknél. |
|
— |
Diszkont értékpapír : olyan eszköz, amelyhez nem kamatozik, és amelynek megtérülése a tőke felértékelődéséből származik, mivel az eszköz kibocsátására, illetve megvásárlására annak nominálértéke/névértéke alatt kerül sor. |
|
— |
Előirányzott portfólió : a mérleg eszközoldalán ellentételként nyilvántartott, előirányzott befektetés, amely állhat hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból, törzsrészvényekből, befektetési alapokból, lekötött betétekből és folyószámlákból, részesedésekből, leányvállalatokba történő befektetésekből. Megegyezik a mérleg forrásoldalán valamely azonosítható tétellel, függetlenül a jogi, alapszabályon alapuló vagy egyéb korlátozásoktól. |
|
— |
Elszámolás : olyan eljárás, amely során két vagy több fél között fennálló, pénzeszközök vagy egyéb eszközök átadására vonatkozó kötelezettségek teljesítésére kerül sor. Az eurorendszeren belüli ügyletek esetében az elszámolás az eurorendszerbeli ügyletek során keletkező nettó egyenleg felszámolását jelenti, és eszközátadást tesz szükségessé. |
|
— |
Elszámolásközpontú megközelítés : olyan számviteli megközelítés, amelynek keretében az egyes számviteli események nyilvántartásba vételére az elszámolás napjával kerül sor. |
|
— |
Elszámolás napja : az a nap, amelyen az érték végső és visszavonhatatlan átadása elszámolásra kerül az elszámolást végző adott intézmény könyveiben. Időpontját tekintve az elszámolásra sor kerülhet azonnal (valós idejű elszámolás), aznap (nap végi elszámolás) vagy a kötelezettségvállalás napját követő, megállapodás szerinti napon. |
|
— |
Eszköz : a jelentést készítő jogi személy által ellenőrzött, múltbeli eseményekből származó vagyon, amelytől a jelentést készítő jogi személy jövőbeni gazdasági haszon elérését várja. |
|
— |
Értékvesztés : a visszanyerhető összegnek a nettó érték alá való csökkenése. |
|
— |
Pénzügyi kockázat : piaci, likviditási és hitelkockázat. |
|
— |
Érvényesítés : értékpapírok, kölcsönök vagy egyéb olyan eszközök tulajdonjogának megszerzése, amelyet a jelentést készítő jogi személy biztosítékként kapott az eredeti követelés végrehajtásának eszközeként. |
|
— |
Fedezés : az árak, kamatlábak vagy devizaárfolyamok kedvezőtlen változásai általános következményeinek mérséklése céljából a pénzügyi vagy egyéb eszközökhöz vagy kötelezettségekhez kapcsolódó kockázatok egymással való ellensúlyozásának folyamata. |
|
— |
Fordított repomegállapodás (passzív repo) : olyan szerződés, amelynek értelmében a készpénz birtokosa megállapodik valamely eszköz vételéről, és egyidejűleg megállapodik arról is, hogy felhívásra megállapodás szerinti áron, meghatározott idő múlva vagy rendkívüli, előre nem látott kiadás felmerülésekor újra eladja azt. A repoügylet során esetenként harmadik fél útján kerül sor a megállapodása (háromszereplős (triparty) repo). |
|
— |
Határidős devizaügylet : olyan szerződés, amelynek során a felek egy devizanemben kifejezett összegnek egy másik pénznem, általában hazai pénznem ellenében történő eladásáról állapodnak meg egy adott napon, és az összeget egy meghatározott későbbi, a szerződés napját követő két munkanapon túli napon kell rendelkezésre bocsátani, meghatározott áron. Ez a határidős devizaárfolyam az érvényes azonnali árfolyamot, plusz/mínusz a megállapodás szerinti ázsiót/diszázsiót tartalmazza. |
|
— |
Határidős értékpapírügyletek : olyan, tőzsdén kívüli szerződés, amelyben a felek a szerződés napján megállapodnak egy kamatozó pénzügyi instrumentum (általában kötvény vagy kötelezvény) meghatározott jövőbeni napon, meghatározott áron történő vételéről vagy eladásáról. |
|
— |
Határidős kamatláb-megállapodás : olyan szerződés, amelynek során két fél megállapodik egy kamatlábban, mely alapján egy meghatározott lejáratú eszmei betét után egy meghatározott jövőbeni napon kamatot kell fizetni. Az elszámolás napján az egyik fél kompenzációt fizet a másiknak a szerződés szerinti kamatláb és az elszámolás napján érvényes piaci kamatláb különbözetétől függően. |
|
— |
Határidős tőzsdei opciós ügylet : tőzsdei határidővel jegyzett opciós ügylet, amelynek esetében a változó letét naponta kerül kifizetésre vagy átadásra. |
|
— |
Határidős tőzsdei ügylet : tőzsdén jegyzett határidős ügylet. E szerződésben a felek a kötés napján megállapodnak egy mögöttes instrumentum jövőbeni napon, meghatározott áron történő vételéről, illetve eladásáról. Általában nem kerül sor az értékpapír tényleges leszállítására, mivel a szerződés általában a megállapodás szerinti lejárat előtt lezárásra kerül. |
|
— |
Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek : rendszeres nyíltpiaci műveletek, amelyeket az eurorendszer penziós ügyletek formájában végez, amelyek célja a pénzügyi szektor számára az irányadó refinanszírozási műveletek lejáratánál hosszabb lejáratú likviditás biztosítása. |
|
— |
Irányadó refinanszírozási művelet (MRO) : rendszeres nyíltpiaci művelet, amelyet az eurorendszer penziós ügylet formájában végez. Az irányadó refinanszírozási műveleteket heti standard tenderek útján végzik, és azok általában egy hetes futamidővel rendelkeznek. |
|
— |
Kamatswapügylet : szerződéses megállapodás arról, hogy a felek időszakos kamatfizetéseknek megfelelő pénzforgalmi csereügyletet bonyolítanak egymással, egyetlen vagy (keresztdevizás ügylet esetén) két különböző devizanemben. |
|
— |
Kiterjesztett letéti leltár program : az euroövezeten kívül egy kereskedelmi bank által kezelt letétet létrehozó program, amely bankban az eurorendszer számára eurobankjegyeket tartanak letétben az eurobankjegy-kínálat és -átvétel biztosítása érdekében. |
|
— |
Kompenzációs összeg : a monetáris jövedelem kiszámításának kiigazítása az (EU) 2016/2248 európai központi banki határozattal (EKB/2016/36) ( 3 ) összhangban. |
|
— |
Kötelezettség : a vállalkozás múltbeli eseményekből származó jelenlegi kötelezettségei, amelyek teljesítése várhatóan gazdasági hasznot megtestesítő vagyon kiáramlását eredményezi a vállalkozásnál. |
|
— |
Kötési árfolyam : opciós szerződésre vonatkozó meghatározott árfolyam, amelyen az opció gyakorolható. |
|
— |
Kötési nap (vagy ügylet napja) : az a nap, amikor az ügyletet megkötik. |
|
— |
Közgazdasági szempontú megközelítés : olyan számviteli szemlélet, amely szerint az ügyletet a kötés napjával vagy az ügylet napjával kell nyilvántartásba venni. |
|
— |
Központi szerződő fél : olyan jogi személy, amely az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett szerződő felek között közvetít, azaz vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben, illetve eladóként valamennyi vevővel szemben. |
|
— |
Lejárat napja : az a nap, amelyen a névérték/tőkeérték teljes összegében esedékes, és azt a tulajdonos részére ki kell fizetni. |
|
— |
Lejáratig tartott értékpapírok : rögzített vagy meghatározható kifizetésekkel és rögzített lejárattal rendelkező értékpapírok, amelyeket a jelentést készítő jogi személy a lejáratig szándékozik megtartani. |
|
— |
Lineáris módszer : egy adott időszak értékcsökkenésének időarányos meghatározása, amelynek során az eszköz becsült maradványértékkel csökkentett értéke elosztásra kerül az eszköz becsült hasznos élettartamával. |
|
— |
Második árfolyam-mechanizmus (ERM II) : az árfolyam-mechanizmus eljárásai a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában. |
|
— |
Monetáris jövedelem : az NKB-knál a KBER monetáris politikai feladatának ellátása folytán felhalmozódó jövedelem. A monetáris jövedelmet összevonják, és az minden pénzügyi év végén felosztásra kerül az NKB-k között. |
|
— |
Nem realizált nyereség/veszteség : az eszközök kiigazított bekerülési költségéhez képest történő átértékeléséből eredő nyereség/veszteség. |
|
— |
Nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) : a hatáskörrel rendelkező kibocsátó hatóság által kibocsátott szám. |
|
— |
Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok : az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, nemzetközi számviteli standardok, valamint a kapcsolódó értelmezések, például az Értelmezési Állandó Bizottság és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság általiak. |
|
— |
Nettó ár : az árengedmény és felhalmozódott kamat nélkül számított ügyleti ár, amely ugyanakkor magában foglalja az ár részét képező ügyleti költségeket. |
|
— |
Opció : olyan szerződés, amely a jogosult számára egy adott részvény, áru, pénznem, index vagy követelés meghatározott áron, meghatározott időtartam alatt vagy a lejárat napján történő vételét vagy eladását biztosítja. |
|
— |
Penziós ügylet : olyan ügylet, amikor a jelentést készítő jogi személy visszavásárlási megállapodás alapján eszközt vesz (fordított repo), elad (repo), vagy biztosíték ellenében hitelműveletet hajt végre. |
|
— |
Pénzügyi eszköz : olyan eszköz, amely lehet: a) készpénz; vagy b) szerződéses jog más vállalkozás által szolgáltatott készpénzre vagy egyéb pénzügyi instrumentumra; vagy c) szerződéses jog pénzügyi instrumentumok más vállalkozással potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére; vagy d) egy másik vállalkozás által kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. |
|
— |
Pénzügyi kötelezettség : jogi kötelezettség készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum más vállalkozás részére történő szolgáltatására vagy pénzügyi instrumentumok más vállalkozással történő cseréjére potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett. |
|
— |
Piaci ár : arany, devizaeszköz vagy értékpapír szervezett piacon, például tőzsdén, vagy nem szervezett piacon, például tőzsdén kívül jegyzett árfolyama, általában felhalmozott kamat vagy kamatengedmény nélkül. |
|
— |
Piaci középár : az értékpapír vételi és eladási árfolyamának középértéke, amely elismert piacvezetőknek vagy tőzsdéknek a szokásos piaci nagyságrendnek megfelelő ügyletekre vonatkozó jegyzésein alapul, és amelyet a negyedévi átértékelési eljárásnál használnak fel. |
|
— |
Piaci középárfolyam : irányadó euro devizaárfolyam, amely általában a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) szerinti és azon kívüli központi bankok közötti rendszeres összehangolási eljáráson alapul, amelyre rendes körülmények között közép-európai idő szerint 14 óra 15 perckor kerül sor, és amelyet a negyedévi átértékelési eljárásnál használnak fel. |
|
— |
Realizált nyereség/veszteség : valamely mérlegtétel eladási ára és kiigazított beszerzési ára közötti különbözetből eredő nyereség/veszteség. |
|
— |
Repomegállapodás (repo) : a pénzkölcsönzés gazdasági céljára irányuló olyan megállapodás, amelynek keretében egy eszközt, általában rögzített kamatozású értékpapírt a tulajdonjog eladó részéről történő bármely fenntartása nélkül értékesítenek a vevőnek, míg az eladó egyidejűleg jogot szerez és kötelezettséget vállal arra, hogy adott áron, egy későbbi időpontban vagy kérésre egyenértékű eszközt vásároljon vissza. |
|
— |
Sürgősségi likviditási támogatás : Átmeneti likviditási problémákkal küzdő, fizetőképes pénzügyi intézménynek vagy fizetőképes pénzügyi intézmények csoportjának nyújtott támogatás. A sürgősségi likviditási támogatást az NKB-k nyújtják, kivéve, ha a Kormányzótanács megállapítja, hogy a sürgősségi likviditási támogatás nyújtása a KBER Alapokmányának 14.4. cikke értelmében a KBER céljaival és feladataival ellentétes. |
|
— |
Szintetikus instrumentum : olyan mesterségesen létrehozott pénzügyi instrumentum, amelyet kettő vagy annál több instrumentum kombinációjából állítanak össze azzal a céllal, hogy lemásolják egy másik pénzügyi instrumentum pénzáramlását és értékelési szerkezetét. Előállítása alapesetben pénzügyi közvetítők által történik. |
|
— |
TARGET2 : a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer, az EKB/2012/27 iránymutatásban ( 4 ) meghatározottak szerint. |
|
— |
Tartalék : a felosztható nyereségből elkülönített olyan összeg, amelyet nem a fordulónapon ismert konkrét kötelezettség, előre nem látott kiadás vagy előre látható eszközérték-csökkenés fedezetére szánnak. |
|
— |
Tőkejegyzési kulcs : az egyes nemzeti központi bankoknak (NKB-k) az Európai Központi Bankban való százalékos részesedése. |
|
— |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok : osztalékjogosult értékpapírok, vagyis társasági részesedések és befektetési alapba történő befektetést tanúsító értékpapírok. |
|
— |
Ügyleti ár : az az ár, amelyben a felek a szerződéskötéskor megállapodnak. |
|
— |
Ügyleti költség : olyan költségek, amelyekről megállapítható, hogy az adott ügylethez kapcsolódnak. |
III. MELLÉKLET
A KÖZGAZDASÁGI SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS LEÍRÁSA
(ideértve az 5. cikkben említett „hagyományos” és „alternatív” megközelítést)
1. Az üzletkötés napjával történő elszámolás
1.1. Az üzletkötés napjával történő elszámolás a „hagyományos megközelítés” vagy az „alternatív megközelítés” alkalmazásával végezhető.
1.2. Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja a „hagyományos megközelítésre” utal.
Az egyes ügyleteket az üzletkötés napjával mérlegen kívüli számlán kell nyilvántartásba venni.
Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli könyvelési tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket mérlegszámlán kell elkönyvelni.
Az ügylet az üzletkötés napján hat ki a devizapozíciókra.
Ennek következtében a nettó eladásból származó realizált nyereséget és veszteséget szintén a kötés napjával kell kiszámítani. A nettó devizavásárlások az adott devizaállomány átlagköltségére az üzletkötés napján hatnak ki.
1.3. Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja az „alternatív megközelítésre” utal.
Ellentétben a „hagyományos megközelítéssel”, a megkötött, de később teljesített ügyletek mérlegen kívüli tételként való könyvelése nem naponta történik. A realizált bevételek kimutatására és az új átlagköltség kiszámítására az elszámolás napján kerül sor ( 5 ).
Egy adott évben megkötött olyan ügyletnél, amely csak egy azt követő évben jár le, a bevételek kimutatása a „hagyományos megközelítés” szerint történik. Ez azt jelenti, hogy az eladások realizált hatásai az eredménykimutatásra abban az évben hatnak ki, amelyben az ügyletről szóló megállapodást kötötték, és a vásárlások abban az évben módosítják az állomány átlagköltségét, amelyben az ügyletről szóló megállapodást kötötték.
1.4. A következő táblázat az egyes devizaeszközökre és értékpapírokra vonatkozóan kidolgozott két módszer fő jellemzőit mutatja be.
|
AZ ÜZLETKÖTÉS NAPJÁVAL TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS |
|
|
„Hagyományos megközelítés” |
„Alternatív megközelítés” |
|
Azonnali devizaügyletek – kezelésük az év során |
|
|
A devizavásárlást az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól hat ki a devizapozíció átlagköltségére. Az eladásból származó nyereséget és veszteséget a kötés vagy az ügylet napjával kell realizáltnak tekinteni. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az ügyletet fel kell venni a mérlegbe. |
A devizavásárlást az elszámolás napjával mérlegtételként kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól hat ki a devizapozíció átlagköltségére. Az eladásból származó nyereséget és veszteséget az elszámolás napjával kell realizáltnak tekinteni. Az üzletkötés napjával nem kerül sor mérlegtétel felvételére. |
|
Határidős devizaügyletek – kezelésük az év során |
|
|
Ezeket az ügyleteket szintén az azonnali ügyletekkel kapcsolatban fentebb leírt módon kell kezelni, azaz nyilvántartásuk az ügylet azonnali árfolyamán történik. |
A devizavásárlást az azonnali elszámolás napjával, mérlegen kívül kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól, az ügylet azonnali elszámolási árfolyamán hat ki a devizapozíció átlagköltségére. A devizaeladást az azonnali elszámolás napjával, mérlegen kívül kell elkönyvelni. A nyereségeket és veszteségeket az azonnali elszámolás napjával kell realizáltnak tekinteni. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az ügyletet fel kell venni a mérlegbe. Az ügyletek időszak végi kezelését lásd alább. |
|
Azonnali és határidős devizaügyletek, amelyek az egyik évben (első év) kezdődnek, míg az azonnali szállítás időpontja a következő évre (következő év) esik |
|
|
Nincs szükség különleges szabályokra, mivel az ügyleteket az üzletkötés napjával kell elkönyvelni, továbbá a nyereségeket és veszteségeket is ugyanezzel a nappal kell elszámolni. |
A „hagyományos módszer” szerint kezelendők (*1): — A devizaeladást az első évben mérlegen kívül kell elkönyvelni annak érdekében, hogy abban a pénzügyi évben lehessen beszámolni a devizaügylet eredményeként realizált nyereségről/veszteségről, amelyben az ügyletről szóló megállapodást kötötték. — A devizavételt az első évben mérlegen kívül kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól hat ki a devizapozíció átlagköltségére. — Az egyes devizaállományok év végi átértékelése során figyelembe kell venni azokat a nettó vételeket/eladásokat, amelyek azonnali elszámolási napja a következő pénzügyi évre esik. |
|
Értékpapírügyletek – kezelésük az év során |
|
|
A vásárlásokat és eladásokat az üzletkötés napjával kell elszámolni mérlegen kívül. A nyereségeket és veszteségeket is ugyanezzel a nappal kell elszámolni. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az ügyletet fel kell venni a mérlegbe, vagyis az ilyen ügyleteket az azonnali devizaügyletekhez hasonlóan kell kezelni. |
Minden egyes ügyletet az elszámolás napjával kell nyilvántartásba venni; azonban lásd az alábbi, az időszak végére vonatkozó kezelési módot. Ennek következtében az ügyletnek vétel esetén az átlagköltségre, illetve eladás esetén a nyereségre/veszteségre gyakorolt hatását az elszámolás napjával kell elszámolni. |
|
Értékpapírügyletek, amelyek az egyik évben (első év) kezdődnek, míg az azonnali szállítás időpontja a következő évre (következő év) esik |
|
|
Nincs szükség különleges kezelési módra, mivel az ügyletet és következményeit az üzletkötés napjával már elkönyvelték. |
A realizált nyereséget és veszteséget az első évben, a pénzügyi év végén kell megállapítani (azaz ugyanúgy, mint az azonnali devizaügyletnél), és a vételt számításba kell venni az év végi átértékelés során (*1). |
|
(*1)
A lényegesség elve alkalmazható, ha az ilyen ügyletek nem hatnak ki lényegesen a devizapozícióra és/vagy az eredménykimutatásra. |
|
2. A felhalmozódott kamat napi könyvelése, beleértve az ázsiót vagy diszázsiót is
2.1. A devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatosan felhalmozódott kamat, ázsió vagy diszázsió naponta kerül kiszámításra és elkönyvelésre, függetlenül a tényleges pénzforgalomtól. Ez azt jelenti, hogy a devizapozícióra akkor hat ki, ha a felhalmozódott kamat elkönyvelésre került, ellentétben azzal a gyakorlattal, amikor csak a kamat kifizetésekor ( 6 ).
2.2. A kamatszelvényenkénti időbeli elhatárolások és az ázsió vagy diszázsió amortizációja az értékpapír-vásárlás elszámolási napjától az eladás elszámolási napjáig, vagy a szerződés szerinti lejárat napjáig kerül kiszámításra és elkönyvelésre.
2.3. Az alábbi táblázat az időbeli elhatárolások – például fizetendő kamat és az értékcsökkentéssel csökkentett ázsió/diszázsió – devizaállományra gyakorolt hatásának napi könyvelési módját vázolja fel:
A felhalmozódott kamat napi könyvelése a közgazdasági szempontú megközelítés részeként
A devizában denominált instrumentumokkal kapcsolatos időbeli elhatárolás kiszámítására és elkönyvelésére naponta kerül sor, a nyilvántartásba vétel napján érvényes devizaárfolyamon.
A devizaállományra gyakorolt hatás
Az időbeli elhatárolások könyvelésük időpontjában hatnak ki a devizapozícióra, és visszavezetésükre később sem kerül sor. Az időbeli elhatárolást akkor kell törölni, amikor a készpénz ténylegesen befolyik, illetve kifizetésre kerül. Ezért az elszámolás napján a devizapozíció nem változik, mivel az időbeli elhatárolás már be van számítva az időszakosan átértékelt devizapozícióba.
IV. MELLÉKLET
A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI (2)
ESZKÖZÖK
|
A mérlegtételek tartalmának osztályozása |
Az értékelés elve |
Hatály (3) |
|||
|
1 |
1 |
Arany és aranykövetelések |
Fizikailag létező arany (például rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy „leszállítás alatt”. Aranykövetelések, mint például a látra szóló aranyszámlák, lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: a) felértékelési és leértékelési ügyletek; valamint b) az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swapügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el |
Piaci értéken |
Kötelező |
|
2 |
2 |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések |
Euroövezeten kívül rezidens szerződő felekkel szembeni, devizában denominált követelések, beleértve az euroövezeten kívüli központi bankokat |
|
|
|
2.1 |
2.1 |
Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben |
(a) A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó) A nemzeti kvóta, csökkentve az IMF rendelkezésére álló euroegyenleggel. Az IMF 2. számú számlája (euroszámla az igazgatási költségekre) beszámítható ebbe a tételbe vagy az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek” közé |
(a) A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó) Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|
(b) Különleges lehívási jogok (SDR) SDR-ek állományai (bruttó) |
(b) SDR-ek Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|||
|
(c) Egyéb követelések Általános hitelmegállapodások, különleges kölcsönnyújtási megállapodás alapján felvett kölcsönök, betétek az IMF kezelésében lévő alapoknak |
(c) Egyéb követelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|||
|
2.2 |
2.2 |
Bankokkal szembeni egyenlegek és értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök |
(a) Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, fordított repoügyletek |
(a) Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló számlakövetelések Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|
(b) Az euroövezeten kívüli, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések A devizatartalék részeként tartott, euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott minden kötelezvény, kötvény, váltó, kamatszelvény nélküli kötvény, pénzpiaci papír, törzsrészvény és befektetési alap |
(b)
|
|
|||
|
i. Forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a lejáratig tartottak kivételével Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
ii. Lejáratig tartottként besorolt, forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
iii. Nem forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
iv. Forgalomképes törzsrészvények Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva |
Kötelező |
||||
|
v. Forgalomképes befektetési alapok Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva |
Kötelező |
||||
|
(c) Az euroövezeten kívüli, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben fel nem tüntetett külső hitelek (betétek) |
(c) Külső hitelek Betétek névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|||
|
(d) Egyéb külső eszközök Euroövezeten kívüli bankjegyek és érmék |
(d) Egyéb külső eszközök Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|||
|
3 |
3 |
Euroövezeti rezidensekkel szembeni devizában denominált követelések |
(a) Az euroövezeten belüli, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett értékpapír-befektetések A devizatartalék részeként tartott, euroövezeti rezidensek által kibocsátott minden kötelezvény, kötvény, váltó, kamatszelvény nélküli kötvény, pénzpiaci papír, törzsrészvény és befektetési alap |
(a)
|
|
|
i. Forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a lejáratig tartottak kivételével Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
ii. Lejáratig tartottként besorolt, forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
iii. Nem forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az értékvesztésre tekintettel és devizapiaci árfolyamon számítva Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
iv. Forgalomképes törzsrészvények Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva |
Kötelező |
||||
|
v. Forgalomképes befektetési alapok Piaci áron és devizapiaci árfolyamon számítva |
Kötelező |
||||
|
(b) Az euroövezeti rezidensekkel szemben fennálló, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben fel nem tüntetett egyéb követelések Hitelek, betétek, fordított repoügyletek, vegyes kölcsönnyújtás |
(b) Egyéb követelések Betétek és vegyes kölcsönnyújtás névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|||
|
4 |
4 |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések |
|
|
|
|
4.1 |
4.1 |
Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek |
(a) Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek. Az euróban denominált értékpapírok kezelésével kapcsolatos fordított repoügyletek |
(a) Az euroövezeten kívüli bankokkal szemben fennálló számlakövetelések Névértéken |
Kötelező |
|
(b) Az euroövezeten kívüli felek által kibocsátott, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök”, vagy a 7.1. „Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok” eszköztételben fel nem tüntetett értékpapírok Euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott minden törzsrészvény, befektetési alap, kötelezvény, kötvény, váltó, kamatszelvény nélküli kötvény, pénzpiaci papír |
(b)
|
|
|||
|
i. Forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a lejáratig tartottak kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
ii. Lejáratig tartottként besorolt, forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
iii. Nem forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
iv. Forgalomképes törzsrészvények Piaci áron |
Kötelező |
||||
|
v. Forgalomképes befektetési alapok Piaci áron |
Kötelező |
||||
|
(c) Az euroövezeten kívüli, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” tételben fel nem tüntetett hitelek |
(c) Euroövezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek Betétek névértéken |
Kötelező |
|||
|
4.2 |
4.2 |
A második árfolyam-mechanizmus (ERM II) alapján nyújtott hitelből származó követelések |
Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás |
Névértéken |
Kötelező |
|
5 |
5 |
Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezeti hitelintézetek részére |
Az 5.1-től 5.5-ig felsorolt tételek: az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatásában (EKB/2014/60) (4) meghatározott, megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek |
|
|
|
5.1 |
5.1 |
Irányadó refinanszírozási műveletek |
Rendszeres likviditásbővítő penziós ügyletek, heti gyakorisággal és általában egyheti lejárattal |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
|
5.2 |
5.2 |
Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek |
Rendszeres likviditásbővítő penziós ügyletek, általában heti gyakorisággal és az irányadó refinanszírozási műveletekénél hosszabb lejárattal |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
|
5.3 |
5.3 |
Finomhangoló penziós műveletek |
Eseti alapon finomhangolás céljából végrehajtott penziós ügyletek |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
|
5.4 |
5.4 |
Strukturális penziós műveletek |
Az eurorendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott penziós ügyletek |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
|
5.5 |
5.5 |
Aktív oldali rendelkezésre állás |
Egynapos likviditási lehetőség előre meghatározott kamatlábbal, elfogadható eszközök ellenében (jegybanki rendelkezésre állás) |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
|
5.6 |
5.6 |
Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos hitelek |
Hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered |
Névértéken vagy bekerülési értéken |
Kötelező |
|
6 |
6 |
Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések |
Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, a 7. „Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai” eszköztételben szereplő értékpapír-állományok kezelésével kapcsolatos fordított repoügyletek, beleértve az euroövezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket és egyéb követeléseket. Euroövezeti, nem hazai hitelintézeteknél vezetett levelezőbanki számlák. Az eurorendszer monetáris politikai műveletein kívül eső egyéb követelések és műveletek, beleértve a fedezett hitelek formájában nyújtott rendkívüli likviditási segítségnyújtást. Az NKB által az eurorendszerhez történő csatlakozás előtt megkezdett monetáris politikai műveletekből származó követelések |
Névértéken vagy bekerülési értéken |
Kötelező |
|
7 |
7 |
Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai |
|
|
|
|
7.1 |
7.1 |
Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok |
Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok (beleértve a nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek, vagy multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott, monetáris politikai célokból tartott értékpapírokat, függetlenül a szervezet földrajzi helyétől). Finomhangolás céljából vásárolt európai központi banki (EKB) kötvények |
(a) Forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Monetáris politikai megfontolásoktól függően az alábbiak szerint elszámolva: i. Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell ii. Értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken (bekerülési értéken, amikor az értékvesztést a céltartalék fedezi a 13. b) „Céltartalékok” tételben a forrásoldalon) Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
|
(b) Nem forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
7.2 |
7.2 |
Egyéb értékpapírok |
A 7.1. „Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok” és a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben fel nem tüntetett értékpapírok; euróban denominált kötelezvények, kötvények, váltók, kamatszelvény nélküli kötvények, közvetlenül tartott pénzpiaci papírok, beleértve a gazdasági és monetáris unió (GMU) előtti időszakból származó állampapírokat. Törzsrészvények és befektetési alapok |
(a) Forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a lejáratig tartottak kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
|
(b) Lejáratig tartottként besorolt, forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
(c) Nem forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
||||
|
(d) Forgalomképes törzsrészvények Piaci áron |
Kötelező |
||||
|
e) Forgalomképes befektetési alapok Piaci áron |
Kötelező |
||||
|
8 |
8 |
Euróban denominált államháztartási adósság |
A GMU előtti időszakból származó, állammal szembeni követelések (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek) |
Betétek/hitelek névértéken, a nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken |
Kötelező |
|
- |
9 |
Eurorendszeren belüli követelések |
|
|
|
|
- |
9.1 |
Részesedés az EKB-ban |
Csak NKB-mérlegtétel Az egyes NKB-k részesedései az EKB-ban a Szerződés és a megfelelő tőkejegyzési kulcs szerint, valamint a KBER Alapokmánya 48.2. cikkének megfelelő hozzájárulások mértékében |
Bekerülési értéken |
Kötelező |
|
- |
9.2 |
A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő követelések |
Csak NKB-mérlegtétel Euróban denominált követelés az EKB-val szemben, a devizatartalékoknak a KBER Alapokmányának 30. cikke szerinti kezdeti (és kiegészítő) átadásából eredően |
Névértéken |
Kötelező |
|
- |
9.3 |
EKB-kötvények kibocsátásával kapcsolatos követelések |
Csak EKB-mérlegtétel Az EKB kötvényeinek kibocsátásából eredő, az NKB-kkal szemben fennálló eurorendszeren belüli követelések |
Bekerülési értéken |
Kötelező |
|
- |
9.4 |
Az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos nettó követelések (+) (*1) |
Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó követelés (beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos eurorendszerbeli egyenleget), a kompenzációs összeg és az annak ellentételeként szolgáló könyvelési tétel, az (EU) 2016/2248 európai központi banki határozatban (EKB/2016/36) (5) meghatározottak szerint Az EKB esetében: az EKB bankjegykibocsátásához kapcsolódó követelések, az EKB/2010/29 határozatnak megfelelően |
Névértéken |
Kötelező |
|
- |
9.5 |
Az eurorendszeren belüli egyéb követelések (nettó) |
Az alábbi altételek nettó pozíciója: |
|
|
|
(a) az NKB-k TARGET2-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó követelések, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege – lásd még a 10.4. „Az eurorendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó)” tételt a forrásoldalon |
(a) Névértéken |
Kötelező |
|||
|
(b) az összevonásra és az újrafelosztásra kerülő monetáris jövedelem közötti különbözetből eredő követelések. Kizárólag a monetáris jövedelmek év végi elkönyvelése és a minden év januárjának utolsó munkanapján esedékes elszámolása közötti időszakra vonatkozik |
(b) Névértéken |
Kötelező |
|||
|
(c) egyéb, esetlegesen felmerülő, eurorendszeren belüli követelések, beleértve az EKB bevételének NKB-k számára való év közbeni felosztását (*1) |
(c) Névértéken |
Kötelező |
|||
|
9 |
10 |
Elszámolás alatti tételek |
Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást |
Névértéken |
Kötelező |
|
9 |
11 |
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
9 |
11.1 |
Euroövezetbeli érmék |
Euroérmék, ha nem NKB a törvényes kibocsátó |
Névértéken |
Kötelező |
|
9 |
11.2 |
Tárgyi eszközök és immateriális eszközök |
Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver |
Értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken |
Ajánlott |
|
|
Az értékcsökkenési leírás kulcsa: — számítógépek és az azokhoz tartozó hardver/szoftver, továbbá gépjárművek: 4 év — berendezések, bútorok és üzemi felszerelések az épületen belül: 10 év — épület és tőkésített főbb felújítási költségek: 25 év A kiadások tőkésítése: értékhatár alapján (héa nélkül számított 10 000 euro alatti összeg esetén: nincs tőkésítés) |
|
|||
|
9 |
11.3 |
Egyéb pénzügyi eszközök |
— Részesedések és leányvállalatokba történő befektetések; stratégiai/politikai célokból tartott törzsrészvények és befektetési alapok — Az előirányzott portfólió részeként tartott értékpapírok, beleértve a törzsrészvényeket és befektetési alapokat és más pénzügyi eszközöket, valamint számlaegyenlegeket (például lekötött betétek és folyószámlák) — Fordított repoügyletek pénzügyi intézményekkel az ebben az eszköztételben szereplő értékpapír-portfóliók kezelésére — Euróban denominált fordított repoügyletek hitelintézettől eltérő euroövezeti pénzügyi intézményekkel az ebben az eszköztételben szereplőektől eltérő értékpapír-portfóliók kezelésére |
(a) Forgalomképes törzsrészvények Piaci áron |
Ajánlott |
|
(b) Forgalomképes befektetési alapok Piaci áron |
Ajánlott |
||||
|
(c) Részesedések és nem forgalomképes törzsrészvények, és minden más, tartós befektetésként tartott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum Értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken |
Ajánlott |
||||
|
(d) Befektetések leányvállalatokba vagy jelentős érdekeltségek Nettó eszközértéken |
Ajánlott |
||||
|
(e) Forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a lejáratig tartottak kivételével Piaci áron Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Ajánlott |
||||
|
(f) Lejáratig tartottként besorolt, vagy tartós befektetésként tartott forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Ajánlott |
||||
|
(g) Nem forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen Az ázsiót/diszázsiót amortizálni kell |
Ajánlott |
||||
|
(h) Bankokkal szembeni egyenlegek és hitelek Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva, ha az egyenleg vagy betét külföldi fizetőeszközben denominált |
Ajánlott |
||||
|
9 |
11.4 |
Mérlegen kívüli instrumentumok átértékelési különbözetei |
Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatlábswapügyletek (kivéve, ha azokhoz napi változó letét kapcsolódik), határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei a kötési nap és az elszámolási nap között |
A határidős és az azonnali ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon |
Kötelező |
|
9 |
11.5 |
Aktív időbeli elhatárolások és előre fizetett költségek |
Bevétel, amely nem a tárgyidőszakban esedékes, de arra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolások és kifizetett felhalmozódott kamatok, azaz az értékpapírral megvásárolt, felhalmozott kamat |
Névértéken; a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani |
Kötelező |
|
9 |
11.6 |
Vegyes tételek |
(a) Előlegek, kölcsönök, egyéb kisebb tételek Hitelek kezelése megbízásos alapon Nemzeti euroövezeti valutaegységekben denominált érmék. Folyó kiadások (nettó felhalmozott veszteség), az előző évi veszteség elhatárolás előtt. |
(a) Névértéken vagy bekerülési értéken |
Ajánlott |
|
(b) Függő átértékelési számlák (csak év közben mérlegtétel: év közben történő átértékelések napjával elszámolt nem realizált veszteségek, amelyeket nem fedeznek a megfelelő újraértékelési számlák az „Átértékelési számlák” tételben a forrásoldalon). |
(b) Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani |
Kötelező |
|||
|
(c) Ügyfelek aranybetéteivel kapcsolatos befektetések |
(c) Piaci értéken |
Kötelező |
|||
|
(d) Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó követelések |
(d) A 28. cikk (2) bekezdésének megfelelően |
Ajánlott |
|||
|
(e) Az eurorendszer monetáris politikai műveleteivel összefüggésben az elfogadható szerződő felek vagy kibocsátók nemteljesítéséből származó, fennálló követelések és értékpapírok |
(e) Névértéken/megtérítési értéken (a veszteségek elszámolása előtt/után) |
Kötelező |
|||
|
(f) Az eurorendszer nemteljesítő szerződő felei által biztosított fedezet végrehajtásával összefüggésben érvényesített és/vagy megszerzett eszközök vagy követelések (harmadik felekkel szemben) |
(f) Bekerülési értéken (devizapiaci árfolyamon átszámítva a megszerzés időpontjában, amennyiben a pénzügyi eszközök külföldi fizetőeszközben denomináltak) |
Kötelező |
|||
|
- |
12 |
Mérleg szerinti tárgyévi veszteség |
|
Névértéken |
Kötelező |
|
(*1)
Összehangolandó tételek.
(1)
A forgalomban levő eurobankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztásból származó, eurorendszeren belüli nettó követelések/kötelezettségek ellentételezését és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben össze kell hangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletben csillaggal kerültek megjelölésre.
(2)
Az első oszlop számozása az V., VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik (eurorendszer heti pénzügyi kimutatása és összevont éves mérlege). A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A „+)” jellel jelölt tételeket az eurorendszer heti pénzügyi jelentése összevontan kezeli.
(3)
Az e mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési alapelvek kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k eurorendszer céljaira szolgáló elszámolásaiban kimutatott összes (az eurorendszer működése szempontjából) lényeges eszköz és forrás tekintetében.
(4)
Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).
(5)
Az Európai Központi Bank (EU) 2016/2248 határozata (2016. november 3.) azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (EKB/2016/36) (HL L 347., 2016.12.20., 26. o.).
(6)
A 7.1. eszköztétel kivételével az egyenlegeknek a rezidensségre és/vagy a gazdasági ágazatra vonatkozó mérlegtételekhez való hozzárendelése a statisztikai célú osztályozáson alapul. |
|||||
FORRÁSOK
|
A mérlegtételek tartalmának osztályozása |
Az értékelés elve |
Hatály (2) |
|||
|
1 |
1 |
Forgalomban lévő bankjegyek (*1) |
(a) Eurobankjegyek, növelve/csökkentve a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos kiigazításokkal, összhangban az (EU) 2016/2248 határozattal (EKB/2016/36) és az EKB/2010/29 határozattal |
(a) Névértéken |
Kötelező |
|
(b) Nemzeti euroövezeti pénzegységekben denominált bankjegyek a készpénzcsere évében |
(b) Névértéken |
Kötelező |
|||
|
2 |
2 |
Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezeti hitelintézetekkel szemben |
A 2.1., 2.2., 2.3. és 2.5. tételek: eurobetétek az (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60) leírtaknak megfelelően |
|
|
|
2.1 |
2.1 |
Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot) |
Olyan hitelintézetek euroszámlái, amelyek szerepelnek a KBER Alapokmányával összhangban tartalékképzésre kötelezett pénzügyi intézmények felsorolásában, kivéve a tartalékképzési kötelezettség alól mentesülő hitelintézetek. Ez a tétel elsősorban a kötelező tartalékok könyvelésére szolgáló számlákat tartalmazza, és nem tartalmazza a hitelintézetek nem szabadon elidegeníthető pénzeszközeit. |
Névértéken |
Kötelező |
|
2.2 |
2.2 |
Betéti rendelkezésre állás |
Egynapos, látra szóló betétek, előre meghatározott kamatlábbal (jegybanki rendelkezésre állás) |
Névértéken |
Kötelező |
|
2.3 |
2.3 |
Lekötött betétek |
Betétgyűjtés a finomhangoló műveletekkel összefüggő likviditásszűkítés céljából |
Névértéken |
Kötelező |
|
2.4 |
2.4 |
Finomhangoló penziós műveletek |
Monetáris politikával kapcsolatos ügyletek likviditásszűkítés céljából |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
|
2.5 |
2.5 |
Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos betétek |
Hitelintézetek betétei, amelyek az ugyanezen hitelintézeteknek nyújtott hitelekkel kapcsolatos fedezeti eszközök értékének csökkenéséből erednek |
Névértéken |
Kötelező |
|
3 |
3 |
Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek |
Repoügyletek hitelintézetekkel a 7. „Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai” eszköztétel alatt szereplő értékpapír-portfóliók kezelésére. Az eurorendszer monetáris politikai műveletein kívül eső egyéb műveletek. Hitelintézetek nem szabadon elidegeníthető pénzeszközei és a tartalékképzési kötelezettség alól mentesülő hitelintézetek számlái A központi bank által az eurorendszerhez történő csatlakozását megelőzően kezdeményezett monetáris politikai műveletekből eredő kötelezettségek/betétek |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
|
4 |
4 |
Kibocsátott kötvények |
Csak EKB-mérlegtétel – az NKB-k esetében átmeneti mérlegtétel. Az (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60) leírtaknak megfelelő kötvények. Likviditásszűkítés céljából kibocsátott diszkont értékpapírok |
Bekerülési értéken A diszázsiót amortizálni kell |
Kötelező |
|
5 |
5 |
Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek |
|
|
|
|
5.1 |
5.1 |
Államháztartás |
Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek |
Névértéken |
Kötelező |
|
5.2 |
5.2 |
Egyéb kötelezettségek |
Alkalmazottak, vállalatok és ügyfelek folyószámlái, beleértve azokat a pénzügyi intézményeket, amelyek mentesek a tartalékképzési kötelezettség alól (lásd a 2.1. „Folyószámlák” tételt a forrásoldalon); repoügyletek a hitelintézettől eltérő pénzügyi intézményekkel, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztétel alatt szereplőektől eltérő értékpapírok kezelésére; lekötött betétek, látra szóló betétek |
Névértéken |
Kötelező |
|
6 |
6 |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euroban denominált kötelezettségek |
Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek (beleértve a fizetés céljából fenntartott számlákat és a tartalékkezelés céljából fenntartott számlákat). Repoügyletek az euróban denominált értékpapírok kezelése céljából. Az eurót be nem vezetett tagállamok központi bankjai TARGET2 számláinak egyenlege |
Névértéken vagy repo bekerülési értéken |
Kötelező |
|
7 |
7 |
Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek |
Folyószámlák, repoügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek |
Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|
8 |
8 |
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek |
|
|
|
|
8.1 |
8.1 |
Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek |
Folyószámlák. Repoügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek |
Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|
8.2 |
8.2 |
Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek |
Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelfelvétel |
Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|
9 |
9 |
Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése |
SDR-ben denominált tétel, amely az adott ország/NKB részére eredetileg kiosztott SDR-ek összegét mutatja |
Névértéken, piaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
|
- |
10 |
Eurorendszeren belüli kötelezettségek |
|
|
|
|
- |
10.1 |
A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek |
Csak EKB-mérlegtétel, euróban denominálva |
Névértéken |
Kötelező |
|
- |
10.2 |
EKB-kötvények kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségek |
Csak NKB-mérlegtétel Az EKB kötvényeinek kibocsátásából eredő, az EKB-val szemben fennálló eurorendszerbeli kötelezettségek |
Bekerülési értéken |
Kötelező |
|
- |
10.3 |
Az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos nettó kötelezettségek (+) (*1) |
Csak NKB-mérlegtétel. Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó kötelezettség, azaz beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos eurorendszeren belüli egyenlegeket, a kompenzációs összeget és az annak ellentételezéseként szolgáló könyvelési tételt, az (EU) 2016/2248 határozatban (EKB/2016/36) meghatározottak szerint |
Névértéken |
Kötelező |
|
- |
10.4 |
Az eurorendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó) |
Az alábbi altételek nettó pozíciója: |
|
|
|
(a) az NKB-k TARGET2-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó kötelezettségek, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege – lásd még a 9.5. „Az eurorendszeren belüli egyéb követelések (nettó)” eszköztételt |
(a) Névértéken |
Kötelező |
|||
|
(b) az összevonásra és az újrafelosztásra kerülő monetáris jövedelem közötti különbözetből eredő kötelezettségek. Kizárólag a monetáris jövedelmek év végi elkönyvelése és a minden év januárjának utolsó munkanapján esedékes elszámolása közötti időszakra vonatkozik |
(b) Névértéken |
Kötelező |
|||
|
(c) Egyéb esetlegesen felmerülő, eurorendszeren belüli, euróban denominált kötelezettségek, beleértve az EKB bevételének év közben történő felosztását az NKB-k között (*1) |
(c) Névértéken |
Kötelező |
|||
|
10 |
11 |
Elszámolás alatt álló tételek |
Elszámolási számlaegyenlegek (kötelezettségek), beleértve a folyamatban levő zsíróátutalásokat |
Névértéken |
Kötelező |
|
10 |
12 |
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
10 |
12.1 |
Mérlegen kívüli instrumentumok átértékelési különbözetei |
Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatlábswapügyletek (kivéve, ha azokhoz napi változó letét kapcsolódik), határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei a kötési nap és az elszámolási nap között |
A határidős és az azonnali ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon |
Kötelező |
|
10 |
12.2 |
Passzív időbeli elhatárolások |
Jövőbeni időszakban esedékes költség, amely a tárgyidőszakra vonatkozik. A tárgyidőszakban kapott bevétel, amely jövőbeni időszakra vonatkozik |
Névértéken; a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani |
Kötelező |
|
10 |
12.3 |
Vegyes tételek |
(a) Adószámlák (függőszámlák). Devizahitellel vagy garanciával fedezett számlák. Repoügyletek pénzügyi intézményekkel, a 11.3. „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztétel alatt szereplő értékpapír-portfóliók kezelésére. Kötelező betétek a tartalékok kivételével. Egyéb kisebb tételek. Jelenlegi bevétel (nettó felhalmozott nyereség), az előző évi nyereség (felosztás előtt). Források kezelése megbízásos alapon. Forgalomban lévő érmék, ha NKB a törvényes kibocsátó. Nemzeti euroövezeti pénznemekben denominált forgalomban levő bankjegyek, amelyek már nem minősülnek törvényes fizetőeszköznek, de a készpénzcsere évét követően még forgalomban vannak, feltéve, hogy nem a „Céltartalékok” tétel alatt szerepelnek a forrásoldalon. |
(a) Névértéken vagy (repo) bekerülési értéken |
Ajánlott |
|
(b) Ügyfelek aranybetétei: |
(b) Piaci értéken |
Kötelező |
|||
|
(c) Nyugdíjpénztárak nettó kötelezettségei |
(c) A 28. cikk (2) bekezdésének megfelelően |
Ajánlott |
|||
|
10 |
13 |
Céltartalékok |
(a) Nyugdíjakra, pénzügyi kockázatra, illetve egyéb célokra (például várható jövőbeni kiadások), valamint olyan nemzeti (euroövezeti) pénznemekre képzett céltartalékok, amely már nem minősül törvényes fizetőeszköznek, de a készpénzcsere évét követően még forgalomban vannak, feltéve, hogy az érintett bankjegyek nem a 12.3. „Egyéb kötelezettségek/vegyes tételek” tétel alatt szerepelnek a forrásoldalon. Az egyes NKB-k általi, a KBER Alapokmánya 48.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulást össze kell vonni a 9.1. „Részesedés az EKB-ban” eszköztételben szereplő megfelelő összegekkel |
(a) Bekerülési költségen/névértéken/diszkontált értéken |
Ajánlott |
|
(b) Monetáris politikai műveletekből származó partner- vagy hitelkockázatokra |
(b) Névértéken |
Kötelező |
|||
|
11 |
14 |
Átértékelési számlák |
Árfolyammozgásokhoz kapcsolódó átértékelési számlák aranyra, mindenfajta, euróban denominált értékpapírra, mindenfajta, külföldi pénznemben denominált értékpapírra, opciókra; kamatkockázati származékos ügyletekhez kapcsolódó piaci értékelési különbözetek; a deviza-árfolyammozgásokhoz kapcsolódó átértékelési számlák (mindenfajta nettó deviza pozíció, ideértve a devizaswapügyleteket, határidős devizaügyleteket és a különleges lehívási jogokat) Az egyes NKB-k általi, a KBER Alapokmánya 48.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulást össze kell vonni a 9.1. „Részesedés az EKB-ban” eszköztételben szereplő megfelelő összegekkel |
Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, a devizát a piaci árfolyamon kell átszámítani |
Kötelező |
|
12 |
15 |
Tőke és tartalékok |
|
|
|
|
12 |
15,1 |
Tőke |
Befizetett tőke – az EKB tőkéjét össze kell vonni a részt vevő NKB-k tőkerészesedéseivel |
Névértéken |
Kötelező |
|
12 |
15.2 |
Tartalékok |
Jogszabály által előírt és egyéb tartalékok. Eredménytartalék Az egyes NKB-k általi, a KBER Alapokmánya 48.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulást össze kell vonni a 9.1. „Részesedés az EKB-ban” eszköztételben szereplő megfelelő összegekkel |
Névértéken |
Kötelező |
|
10 |
16 |
Tárgyévi nyereség |
|
Névértéken |
Kötelező |
|
(*1)
Összehangolandó tételek. Lásd az (5) preambulumbekezdést.
(1)
Az első oszlop számozása az V., VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik (eurorendszer heti pénzügyi kimutatása és összevont éves mérlege). A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A „+)” jellel jelölt tételeket az eurorendszer heti pénzügyi jelentése összevontan kezeli.
(2)
Az e mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési alapelvek kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k eurorendszer céljaira szolgáló elszámolásaiban kimutatott összes (az eurorendszer működése szempontjából) lényeges eszköz és forrás tekintetében.
(3)
Az egyenlegeknek a rezidensségre és/vagy a gazdasági ágazatra vonatkozó mérlegtételekhez való hozzárendelése a statisztikai célú osztályozáson alapul. |
|||||
V. MELLÉKLET
Eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév végi kimutatás közzétételéhez használandó formátum
|
(millió EUR) |
|||||||
|
Eszközök (1) |
Egyenleg (… -i állapot) … |
Különbség az előző héthez képest az alábbiak eredményeképpen: |
Források |
Egyenleg (… -i állapot) … |
Különbség az előző héthez képest az alábbiak eredményeképpen: |
||
|
ügyletek |
negyedéves kiigazítások |
ügyletek |
negyedéves kiigazítások |
||||
|
1. Arany és aranykövetelések 2. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések 2.1. Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben 2.2. Bankokkal szembeni egyenlegek és értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök 3. Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések 4. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések 4.1. Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek 4.2. Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések 5. Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezeti hitelintézetek részére 5.1. Irányadó refinanszírozási műveletek 5.2. Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek 5.3. Finomhangoló penziós műveletek 5.4. Strukturális penziós műveletek 5.5. Aktív oldali rendelkezésre állás 5.6. Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos hitelek 6. Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések 7. Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai 7.1. Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok 7.2. Egyéb értékpapírok 8. Euróban denominált államháztartási adósság 9. Egyéb eszközök |
|
|
|
1. Forgalomban lévő bankjegyek 2. Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezeti hitelintézetekkel szemben 2.1. Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot) 2.2. Betéti rendelkezésre állás 2.3. Lekötött betétek 2.4. Finomhangoló penziós műveletek 2.5. Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos betétek 3. Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek 4. Kibocsátott kötvények 5. Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek 5.1. Államháztartás 5.2. Egyéb kötelezettségek 6. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek 7. Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek 8. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek 8.1. Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek 8.2. Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek 9. Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése 10. Egyéb kötelezettségek 11. Átértékelési számlák 12. Tőke és tartalékok |
|
|
|
|
Eszközök összesen |
|
|
|
Források összesen |
|
|
|
|
(1)
Az eszközökre vonatkozó táblázat a forrásokra vonatkozó táblázat felett is közzétehető. Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek. |
|||||||
VI. MELLÉKLET
Eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév folyamán készített kimutatás közzétételéhez használandó formátum
|
(millió EUR) |
|||||
|
Eszközök (1) |
Egyenleg (… -i állapot) |
Különbség az előző héthez képest az alábbi ügyletek eredményeképpen |
Források |
Egyenleg (… -i állapot) … |
Különbség az előző héthez képest az alábbi ügyletek eredményeképpen |
|
1. Arany és aranykövetelések 2. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések 2.1. Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben 2.2. Bankokkal szembeni egyenlegek és értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök 3. Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések 4. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések 4.1. Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek 4.2. Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések 5. Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezeti hitelintézetek részére 5.1. Irányadó refinanszírozási műveletek 5.2. Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek 5.3. Finomhangoló penziós műveletek 5.4. Strukturális penziós műveletek 5.5. Aktív oldali rendelkezésre állás 5.6. Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos hitelek 6. Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések 7. Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai 7.1. Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok 7.2. Egyéb értékpapírok 8. Euróban denominált államháztartási adósság 9. Egyéb eszközök |
|
|
1. Forgalomban lévő bankjegyek 2. Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezeti hitelintézetekkel szemben 2.1. Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot) 2.2. Betéti rendelkezésre állás 2.3. Lekötött betétek 2.4. Finomhangoló penziós műveletek 2.5. Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos betétek 3. Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek 4. Kibocsátott kötvények 5. Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek 5.1. Államháztartás 5.2. Egyéb kötelezettségek 6. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek 7. Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek 8. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek 8.1. Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek 8.2. Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek 9. Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése 10. Egyéb kötelezettségek 11. Átértékelési számlák 12. Tőke és tartalékok |
|
|
|
Eszközök összesen |
|
|
Források összesen |
|
|
|
(1)
Az eszközökre vonatkozó táblázat a forrásokra vonatkozó táblázat felett is közzétehető. Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek. |
|||||
VII. MELLÉKLET
Eurorendszer szerinti összevont (konszolidált) éves mérleg
|
(millió EUR) |
|||||
|
Eszközök (1) |
Tárgyév |
Előző év |
Források |
Tárgyév |
Előző év |
|
1. Arany és aranykövetelések 2. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések 2.1. Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben 2.2. Bankokkal szembeni egyenlegek és értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök 3. Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések 4. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések 4.1. Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek 4.2. Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések 5. Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezeti hitelintézetek részére 5.1. Irányadó refinanszírozási műveletek 5.2. Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek 5.3. Finomhangoló penziós műveletek 5.4. Strukturális penziós műveletek 5.5. Aktív oldali rendelkezésre állás 5.6. Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos hitelek 6. Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések 7. Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai 7.1. Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok 7.2. Egyéb értékpapírok 8. Euróban denominált államháztartási adósság 9. Egyéb eszközök |
|
|
1. Forgalomban lévő bankjegyek 2. Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezeti hitelintézetekkel szemben 2.1. Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot) 2.2. Betéti rendelkezésre állás 2.3. Lekötött betétek 2.4. Finomhangoló penziós műveletek 2.5. Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos betétek 3. Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek 4. Kibocsátott kötvények 5. Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek 5.1. Államháztartás 5.2. Egyéb kötelezettségek 6. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek 7. Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek 8. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek 8.1. Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek 8.2. Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek 9. Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése 10. Egyéb kötelezettségek 11. Átértékelési számlák 12. Tőke és tartalékok |
|
|
|
Eszközök összesen |
|
|
Források összesen |
|
|
|
(1)
Az eszközökre vonatkozó táblázat a forrásokra vonatkozó táblázat felett is közzétehető. Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek. |
|||||
VIII. MELLÉKLET
A központi bankok éves mérlege (1)
|
(millió EUR) (2) |
|||||
|
Eszközök (3) |
Tárgyév |
Előző év |
Források |
Tárgyév |
Előző év |
|
1. Arany és aranykövetelések 2. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések 2.1. Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben 2.2. Bankokkal szembeni egyenlegek és értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök 3. Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések 4. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált követelések 4.1. Bankokkal szembeni egyenlegek, értékpapír-befektetések és hitelek 4.2. Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések 5. Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euroövezeti hitelintézetek részére 5.1. Irányadó refinanszírozási műveletek 5.2. Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek 5.3. Finomhangoló penziós műveletek 5.4. Strukturális penziós műveletek 5.5. Aktív oldali rendelkezésre állás 5.6. Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos hitelek 6. Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések 7. Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai 7.1. Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok 7.2. Egyéb értékpapírok 8. Euróban denominált államháztartási adósság 9. Eurorendszerbeli követelések 9.1. Részesedés az EKB-ban 9.2. A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő követelések 9.3. EKB-kötvények kibocsátásával kapcsolatos követelések 9.4. Az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos nettó követelések (*1) 9.5. Az eurorendszeren belüli egyéb követelések (nettó) (*1) 10. Elszámolás alatti tételek 11. Egyéb eszközök 11.1. Euroövezetbeli érmék 11.2. Tárgyi eszközök és immateriális eszközök 11.3. Egyéb pénzügyi eszközök 11.4. Mérlegen kívüli instrumentumok átértékelési különbözetei 11.5. Aktív időbeli elhatárolások és előre fizetett költségek (*1) 11.6. Vegyes tételek 12. Mérleg szerinti tárgyévi veszteség |
|
|
1. Forgalomban lévő bankjegyek (*1) 2. Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezeti hitelintézetekkel szemben 2.1. Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot) 2.2. Betéti rendelkezésre állás 2.3. Lekötött betétek 2.4. Finomhangoló penziós műveletek 2.5. Fedezetkiegészítési felhívással kapcsolatos betétek 3. Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek 4. Kibocsátott kötvények 5. Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek 5.1. Államháztartás 5.2. Egyéb kötelezettségek 6. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek 7. Euroövezeti rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek 8. Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek 8.1. Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek 8.2. Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek 9. Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése 10. Eurorendszerbeli kötelezettségek 10.1. A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek 10.2. EKB-kötvények kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségek 10.3. Az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztással kapcsolatos nettó kötelezettségek (*1) 10.4. Az eurorendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó) (*1) 11. Elszámolás alatti tételek 12. Egyéb kötelezettségek 12.1. Mérlegen kívüli instrumentumok átértékelési különbözetei 12.2. Passzív időbeli elhatárolások (*1) 12.3. Vegyes tételek 13. Céltartalékok 14. Átértékelési számlák 15. Tőke és tartalékok 15.1. Tőke 15.2. Tartalékok 16. Mérleg szerinti tárgyévi nyereség |
|
|
|
Eszközök összesen |
|
|
Források összesen |
|
|
|
(*1)
Összehangolandó tételek. Lásd az (5) preambulumbekezdést.
(1)
A forgalomban levő eurobankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztásból származó, eurorendszeren belüli nettó követelések/kötelezettségek ellentételezését és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben össze kell hangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletben csillaggal kerültek megjelölésre.
(2)
A központi bankok euróban kifejezett pontos összegeket vagy más módon kerekített számokat egyaránt közzétehetnek.
(3)
Az eszközökre vonatkozó táblázat a forrásokra vonatkozó táblázat felett is közzétehető. Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek. |
|||||
IX. MELLÉKLET
A KÖZPONTI BANK KÖZZÉTETT EREDMÉNYKIMUTATÁSA (1) (2)
|
(millió EUR (3)) |
||
|
... december 31-i eredménykimutatás |
Tárgy év |
Előző év |
|
1.1. Kamatbevétel (*1) |
|
|
|
1.2. Kamatráfordítás (*1) |
|
|
|
1 Nettó kamatbevétel |
|
|
|
2.1. Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség |
|
|
|
2.2. Értékvesztés pénzügyi eszközök és pozíciók miatt |
|
|
|
2.3. A pénzügyi kockázatra céltartalék képzése és felhasználása |
|
|
|
2 Pénzügyi műveletek, értékvesztések és kockázati céltartalékképzés nettó eredménye |
|
|
|
3.1. Díj- és jutalékbevétel |
|
|
|
3.2. Díj- és jutalékráfordítás |
|
|
|
3 Díjak és jutalékok nettó bevétele |
|
|
|
4 Törzsrészvényekből és részesedésekből származó bevétel (*1) |
|
|
|
5 A monetáris jövedelem összevonásából származó nettó eredmény (*1) |
|
|
|
6 Egyéb bevételek |
|
|
|
Összes nettó bevétel |
|
|
|
7 Munkaerő költsége (4) |
|
|
|
8 Igazgatási költségek (4) |
|
|
|
9 Tárgyi eszközök és immateriális eszközök értékcsökkenése |
|
|
|
10 Bankjegy-előállítási szolgáltatások (5) |
|
|
|
11 Egyéb ráfordítások |
|
|
|
12 Társasági nyereségadó és más, eredményt terhelő adók |
|
|
|
Mérleg szerinti tárgyévi eredmény |
|
|
|
(*1)
Összehangolandó tételek. Lásd az (5) preambulumbekezdést.
(1)
Az EKB eredménykimutatásának formátuma némileg más. Lásd az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, 2016. november 3-i (EU) 2016/2247 határozat (EKB/2016/35) III. mellékletét (HL L 347., 2016.12.20., 1. o.).
(2)
A forgalomban levő eurobankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztásból származó, eurorendszeren belüli nettó követelések/kötelezettségek ellentételezését és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben össze kell hangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletben csillaggal kerültek megjelölésre.
(3)
A központi bankok euróban kifejezett pontos összegeket vagy más módon kerekített számokat egyaránt közzétehetnek.
(4)
Az igazgatási költségekre képzett céltartalékokat is beleértve.
(5)
Ezt a tételt akkor kell használni, ha a bankjegyek előállítását külső vállalkozó végzi (a külső vállalatok által a központi bankok részére végzett bankjegy-előállítási szolgáltatások költségeinek elszámolására). Mind a nemzeti bankjegyek, mind az eurobankjegyek kibocsátásával kapcsolatosan felmerülő költségeket ajánlott a számlázásuk vagy egyéb módon történő felmerülésük időpontjában átvezetni az eredménykimutatásba. |
||
X. MELLÉKLET
A hatályon kívül helyezett iránymutatás és annak módosításai
|
ECB/2010/20 iránymutatás |
HL L 35., 2011.2.9., 31. o. |
|
ECB/2011/27 iránymutatás |
HL L 19., 2012.1.24., 37. o. |
|
ECB/2012/29 iránymutatás |
HL L 356., 2012.12.22., 94. o. |
|
ECB/2014/54 iránymutatás |
HL L 68., 2015.3.13., 69. o. |
|
ECB/2015/24 iránymutatás |
HL L 193., 2015.7.21., 147. o. |
XI. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
EKB/2010/20 iránymutatás |
Ez az iránymutatás |
|
3. cikk |
4. cikk |
|
4. cikk |
6. cikk |
|
6. cikk |
7. cikk |
|
— |
8. cikk |
|
7. cikk |
9. cikk |
|
8. cikk |
10. cikk |
|
9. cikk |
11. cikk |
|
10. cikk |
12. cikk |
|
11. cikk |
13. cikk |
|
12. cikk |
14. cikk |
|
13. cikk |
15. cikk |
|
14. cikk |
16. cikk |
|
15. cikk |
17. cikk |
|
16. cikk |
18. cikk |
|
17. cikk |
19. cikk |
|
18. cikk |
20. cikk |
|
19. cikk |
21. cikk |
|
20. cikk |
22. cikk |
|
21. cikk |
23. cikk |
|
22. cikk |
24. cikk |
|
23. cikk |
25. cikk |
|
24. cikk |
26. cikk |
|
25. cikk |
27. cikk |
|
26. cikk |
28. cikk |
|
27. cikk |
29. cikk |
|
28. cikk |
30. cikk |
|
29. cikk |
31. cikk |
|
30. cikk |
32. cikk |
( 1 ) Az Európai Központi Bank EKB/2010/29 határozata (2010. december 13.) az eurobankjegyek kibocsátásáról (HL L 35., 2011.2.9., 26. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
( 3 ) Az (EU) 2016/2248 határozat (2016. november 3.) azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (EKB/2016/36) (lásd e Hivatalos Lap 26. oldalát).
( 4 ) Az EKB/2012/27 iránymutatás (2012. december 5.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).
( 5 ) Határidős devizaügylet során a devizaállomány az azonnali elszámolás napján változik, azaz általában 2 nappal az üzletkötés napját követően.
( 6 ) 2 Az időbeli elhatárolások elszámolására vonatkozóan két lehetséges megközelítés került meghatározásra. Az első megközelítés a „naptári nap szerinti megközelítés”, amely szerint az időbeli elhatárolások minden egyes naptári napon nyilvántartásba vételre kerülnek, függetlenül attól, hogy az adott nap hétvégére esik, bankszüneti nap vagy munkanap. A második megközelítés a „munkanap szerinti megközelítés”, amely alapján az időbeli elhatárolások kizárólag munkanapokon kerülnek elkönyvelésre. Egyik megközelítés sem élvez elsőbbséget. Ha azonban az év utolsó napja nem munkanap, az időbeli elhatárolás kiszámításakor mindkét megközelítés szerint figyelembe kell venni.