EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02014R0906-20140904

Consolidated text: A Bizottság 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2014. március 11. ) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2014/906/2014-09-04

2014R0906 — HU — 04.09.2014 — 000.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A BIZOTTSÁG 906/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 11.)

az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről

(HL L 255, 28.8.2014, p.1)


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 291, 7.10.2014, o 19  (906/2014)




▼B

A BIZOTTSÁG 906/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 11.)

az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről



AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 20. cikke (2) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a mezőgazdasági piacokat szabályozó intervenciós intézkedéseket az Unió az ágazati mezőgazdasági jogszabályok szabályainak megfelelően finanszírozza. Ami az állami intervenciós intézkedéseket illeti, az Unió által finanszírozandó összeget a kifizető ügynökségek által elkészített éves elszámolások határozzák meg.

(2)

Az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások nagy eltéréseket mutathatnak. Következésképp a műveletek kategóriái szerint pontosítani kell, hogy mely kiadások finanszírozhatók uniós forrásokból és különösen azt, hogy ezek a kiadások milyen feltételek mellett fedezhetők. E célból meg kell határozni a jogosultság feltételeit és az elszámolható kiadások kiszámításának módját. Meg kell határozni továbbá, hogy ezeket a kiadásokat mely esetekben kell a kifizető ügynökségek által ténylegesen nyilvántartott elemek alapján vagy a Bizottság által meghatározott átalányösszegek alapján könyvelni.

(3)

Annak érdekében, hogy azok a tagállamok, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemükben és euróban is összehangolt módon konszolidálhassák kiadásaikat és költségeiket, elő kell írni, hogy elszámolásaikban milyen feltételek szerint tüntessék fel a közraktározáshoz kapcsolódó műveleteket, valamint hogy milyen átváltási árfolyamot alkalmazzanak.

(4)

A közraktározással kapcsolatos műveletek értékelése a műveletek jellegétől és a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályoktól is függ. Ezért indokolt általános szabályként megállapítani, hogy a felvásárlások és az eladások értéke azonos a fizikai műveletekhez tartozó, teljesített vagy várható kifizetések, illetve bevételezések összegével, és emellett meghatározni azokat az egyedi szabályokat és különleges eseteket, amelyekre tekintettel kell lenni.

(5)

E rendelet intézkedései felváltják a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel ( 2 ) hatályon kívül helyezett 884/2006/EK bizottsági rendeletben ( 3 ) szereplő vonatkozó rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a közraktározással összefüggő intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kiadások Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozására alkalmazandó feltételeket és szabályokat.

2. cikk

Közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések között szerepelhet a készleteknek a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályokban és ebben a rendeletben meghatározott feltételek mellett történő felvásárlása, raktározása, szállítása és átadása, valamint mezőgazdasági termékek ilyen eladása és egyéb átruházása.

3. cikk

A közraktározási műveletekkel összefüggésben felmerült intervenciós kiadások finanszírozása

(1)  A 2. cikkben említett közraktározási műveletekkel összefüggésben az EMGA a következő kiadásokat finanszírozza intervenció címén, amennyiben a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályokban nem rögzítették más módon a kapcsolódó kiadásokat:

a) a tagállamok által a termékek felvásárlása érdekében mozgósított tőke finanszírozási költségei, az I. mellékletben meghatározott számítási módszereknek megfelelően;

b) a II. mellékletben említett, a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy egyéb módon történő átruházásához (a termékek közraktározás céljából történő betárolásához, tárolásához és kitárolásához) kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadások, a III. mellékletben meghatározott módszerek alapján kiszámított, az Unióban egységes átalányösszegek alapján;

c) a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy egyéb módon történő átruházásához nem feltétlenül kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadások, a Bizottság által az érintett termékekre vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok szerint megállapított rendelkezések szerinti átalányösszegek vagy nem átalányalapon megállapított összegek, illetve a IV. melléklet alapján;

d) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 229. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint jóváhagyandó, a tagállam területén belüli vagy kívüli szállításból vagy az exportálásból eredő kiadások átalányösszegek vagy nem átalányalapon megállapított összegek alapján;

e) a raktározott termékek értékcsökkenése, az V. mellékletben meghatározott számítási módszerek alapján;

f) a termékek könyv szerinti értéke és eladási ára közötti, vagy más tényezőkkel magyarázható különbségek (nyereségek és veszteségek).

(2)  Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euró, az e rendelet mellékleteiben vagy a mezőgazdasági szabályozásban előírt egyedi szabályok és meghatározó ügyleti tények sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, euróban rögzített összegek alapján kiszámított kiadásokat, valamint az e rendeletnek megfelelően nemzeti pénznemben folyósított kiadásokat vagy bevételeket adott esetben nemzeti pénznemre vagy euróra kell váltani azon utolsó átváltási árfolyam szerint, amelyet az Európai Központi Bank a műveleteknek a kifizető ügynökség számviteli nyilvántartásában történő rögzítésének pénzügyi éve előtt megállapított.

E rendelet alkalmazásában a pénzügyi év a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett időszakot jelenti.

4. cikk

A közraktározási műveletek értékelése

(1)  A felvásárlások és eladások értéke megegyezik a fizikai műveletekhez tartozó, teljesített vagy várható kifizetéseknek és bevételezéseknek az összegével, az e cikkben említett különleges rendelkezések esetét kivéve, és azokra a rendelkezésekre is figyelemmel, amelyeket:

a) a VI. melléklet ír elő a hiányzó mennyiségekre;

b) a VII. melléklet ír elő a romlott minőségű vagy megsemmisült termékekre;

c) a VIII. melléklet ír elő az olyan betárolt termékekre, amelyeknek az átvételét elutasították.

(2)  A felvásárlások értékének meghatározása a betárolt mennyiségek esetében az állami intervenciós ár alapján történik, figyelembe véve azokat az emeléseket, juttatásokat, engedményeket, százalékos arányokat és együtthatókat, amelyeket a termék felvásárlásakor az állami intervenciós árra kell alkalmazni az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott kritériumoknak megfelelően.

A VI. mellékletben és a VII. melléklet 2. pontjának a) és c) alpontjában említett esetekben és helyzetekben azonban nem vehetők figyelembe az emelések, juttatások, engedmények, százalékos arányok és együtthatók.

Azon termékek értékét, amelyek – az e melléklet VII. mellékletének 2. pontjában említettek szerint – akár természeti katasztrófa, akár túl hosszú ideig tartó raktározás miatt romlott minőségűek vagy megsemmisültek, bizottsági végrehajtási aktus határozza meg. Ez az aktus az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kerül meghozatalra.

(3)  A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében rendelkezésre bocsátott és finanszírozott termékek értéke – az V. melléklet sérelme nélkül – az adott év október 1-jén alkalmazandó állami intervenciós ár. Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euró, az intervenciós termékek könyv szerinti értékét az adott év október 1-jén alkalmazandó árfolyamon kell átszámítani nemzeti pénznemre.

Intervenciós termékeknek egyik tagállamból a másikba történő átszállítása esetén a szállító tagállam a könyvelésében nullás tételként könyveli el a leszállított terméket, a rendeltetési hely szerinti tagállam pedig a termék feladásának hónapjában jelentkező bevételként könyveli el az árut, az első albekezdés szerint kiszámított ár alkalmazásával.

(4)  A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett fizikai műveletek esetében a termékek felvásárlásakor fizetett vagy beszedett költségeket az uniós szabályoknak megfelelően a felvásárlási ártól elkülönítve, a technikai költségekhez kapcsolódó kiadásként vagy bevételként kell könyvelni.

(5)  A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi elszámolásokban a pénzügyi év végén raktáron lévő mennyiségeket, amelyeket át kell vinni a következő pénzügyi évre, a pénzügyi év utolsó hónapjának havi elszámolásában meghatározott átlagos könyv szerinti értékükön (átviteli értéken) kell könyvelni.

(6)  Az olyan betárolt mennyiségeket, amelyekről kiderül, hogy nem felelnek meg a raktározási feltételeknek, kitároláskor a beszerzési árukon értékesített mennyiségekként kell könyvelni.

Ha azonban egy termék fizikai kitárolásakor adottak a feltételek a VI. melléklet b) pontjának alkalmazásához, a termék kitárolásáról előzetesen konzultálni kell a Bizottsággal.

(7)  Ha egy számla pozitív egyenleget mutat, azt a folyó pénzügyi év kiadásaiból le kell vonni.

(8)  Ha az átalányösszegekben, fizetési határidőkben, kamatlábakban vagy más számítási tényezőkben valamelyik hónap első napját követően változás következik be, az új tényezőket a következő hónaptól kezdve kell alkalmazni a fizikai műveletekre.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK VISSZATÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KAMATLÁBAK KISZÁMÍTÁSA

(a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja)

I.   ALKALMAZANDÓ KAMATLÁBAK

1. A tagállam által a termékek felvásárlása céljából mozgósított tőke kapcsán az EMGA-t terhelő finanszírozási költségek kiszámításához a Bizottság az 1306/2013/EU rendelet 20. cikke (4) bekezdésének megfelelően minden pénzügyi év elején az Unió egészében egységes kamatlábat állapít meg. Ez az egységes kamatláb a három hónapos és a tizenkét hónapos határidős EURIBOR kamatlábak Bizottság által meghatározandó hat hónapos referencia-időszakban megállapított értékeinek egyharmaddal, illetve kétharmaddal súlyozott átlagaként számítandó ki.

2. Az egy adott pénzügyi évben alkalmazandó kamatlábak meghatározásához a tagállamok értesítik a Bizottságot – annak kérésére és a kérésben szereplő határidőn belül – az 1. pontban említett referencia-időszak során általuk ténylegesen fizetett átlagos kamatlábról. Az értesítés megtételéhez a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott formanyomtatványt kell használni.

Amennyiben valamely tagállamtól az első albekezdésben említett formában és határidőn belül nem érkezik értesítés, a Bizottság az adott tagállam esetében 0 %-osnak tekinti a fizetett kamatlábat.

Abban az esetben, ha egy tagállam úgy nyilatkozik, hogy nem merültek fel nála kamatköltségek, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, a Bizottság az e pont első bekezdésében említett referencia-időszakban érvényesülő átlagos referencia-kamatlábak alapján határozza meg a kamatlábat, egy százalékpont hozzáadásával. A referencia-kamatlábak a következők:

a) azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euro, az európai bankközi kamatláb (EURIBOR), három hónapra;

b) azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euro, az egyes tagállamokban alkalmazandó bankközi kínálati kamatláb (IBOR), három hónapra.

Ha ►C1  az 1. pontban említett ◄ referencia-kamatlábak vagy EURIBOR kamatlábak közül nem mindegyik áll rendelkezésre a referencia-időszak teljes időtartamára vonatkozóan, akkor az adott időszakra vonatkozó, rendelkezésre álló kamatlábakat kell használni.

3.  ►C1  A 2. pont rendelkezései ◄ alapján meghatározott kamatlábat minden érintett tagállam esetében össze kell vetni ►C1  az 1. pont rendelkezései ◄ alapján meghatározott egységes kamatlábbal. Az egyes tagállamokra alkalmazandó kamatláb a két kamatláb közül az alacsonyabb.

Az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan az 1306/2013/EU rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott kamatlábakat egy tizedesjegyre kell kerekíteni.

II.   A FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSA

1. A finanszírozási költségek kiszámítása a Bizottság által az I. résznek megfelelően megállapított kamatlábak érvényességi ideje alapján oszlik meg.

2. A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett finanszírozási költségeket a tagállami kamatlábnak a felvásárolt termék tonnánkénti átlagértékére történő alkalmazása, majd az így kapott eredménynek a pénzügyi év éves átlagkészletével történő megszorzása útján kell kiszámítani.

A termékek tonnánkénti átlagértékének kiszámításához a pénzügyi év első napján készleten lévő termékek és az év során felvásárolt termékek értékének összegét el kell osztani a pénzügyi év első napján készleten lévő termékek és a pénzügyi év során felvásárolt termékek mennyiségének összegével.

A pénzügyi év átlagkészletének kiszámításához az egyes hónapok elején és az egyes hónapok végén meglévő készletek összegét el kell osztani a pénzügyi évben lévő hónapok számának kétszeresével.

3. Azon termékek esetében, amelyekre vonatkozóan az V. melléklet 1. pontjának megfelelően értékcsökkenési együtthatót állapítottak meg, a pénzügyi év során felvásárolt termékek értékének kiszámításához a felvásárlási árból ki kell vonni az említett együttható alkalmazásával kapott értékcsökkenés összegét.

4. Azon termékek esetében, amelyekre vonatkozóan az V. melléklet 3. pontja második albekezdésének megfelelően második értékcsökkenést állapítottak meg, az átlagkészletet az átlagérték kiszámításánál figyelembe vett egyes értékcsökkenések tényleges időpontja előtt kell kiszámítani.

5. Amennyiben a közös piacszervezésre irányadó szabályok előírják, hogy a kifizető ügynökség által felvásárolt termék vételárának megfizetésére csak az átvételt követő legalább egy hónapos időszak lejárta után kerülhet sor, a kiszámított átlagkészletet a következő számítás eredményével kell csökkenteni:

image

ahol

Q

=

a pénzügyi év során felvásárolt mennyiségek,

N

=

a kifizetést megelőző minimális időszak hónapjainak száma.

E számításhoz a szabályokban meghatározott minimális időtartamot kell fizetési határidőnek tekinteni. Egy hónapot 30 naposnak kell tekinteni. Az egy hónapon belüli, 15 napnál hosszabb időszakokat teljes hónapnak kell tekinteni; egy hónapon belüli, 15 napos vagy annál rövidebb időszakok ehhez a számításhoz nem vehetők figyelembe.

Amennyiben az első albekezdésben említett csökkentés végrehajtását követően az átlagkészlet kiszámításakor a pénzügyi év végén negatív eredmény keletkezik, az így kapott összeget le kell vonni a következő pénzügyi évre kiszámított átlagkészletből.

III.   A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK FELELŐSSÉGI KÖRÉBE TARTOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

1. Amennyiben a termékek kifizető ügynökségek általi értékesítésére vonatkozóan a közös piacszervezésre irányadó szabályok vagy az ilyen értékesítésekre kiírt pályázati felhívások lehetővé teszik, hogy a felvásárló a vételár megfizetése után csak bizonyos idő elteltével szállítsa el a termékeket, és amennyiben az erre rendelkezésre álló időszak meghaladja a 30 napot, a II. rész rendelkezéseinek megfelelően kiszámított finanszírozási költségeket a kifizető ügynökségek elszámolásaiban a következő számítás eredményeként kapott összeggel kell csökkenteni:

image

ahol

V

=

a felvásárló által fizetett összeg,

J

=

a kifizetés kézhezvétele és a termék kitárolása között eltelő napok száma, kivonva abból 30 napot,

i

=

a pénzügyi évben alkalmazandó kamatláb.

2. Amennyiben a mezőgazdasági termékek kifizető ügynökségek általi, konkrét uniós rendeletek alapján történő értékesítése esetében az ilyen termékek kitárolását követő tényleges fizetési határidő meghaladja a 30 napot, a kifizető ügynökségek elszámolásaiban a II. rész rendelkezéseinek megfelelően kiszámított finanszírozási költségekhez hozzá kell adni a következő számítás eredményeként kapott összeget:

image

ahol

M

=

a felvásárló által fizetendő összeg,

D

=

a termék kitárolása és a kifizetés kézhezvétele között eltelt napok száma, kivonva abból 30 napot,

i

=

a pénzügyi évben alkalmazandó kamatláb.

3. Az 1. és a 2. bekezdésben említett finanszírozási költségeket minden pénzügyi év végén az adott időpontig figyelembe veendő napokra vonatkozóan az adott mezőgazdasági pénzügyi évre kell könyvelni, a fennmaradó részt pedig a következő pénzügyi évre.




II. MELLÉKLET

AZ ÁTALÁNYÖSSZEGEKKEL FEDEZETT FIZIKAI MŰVELETEK

(a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja)

Gabona- és rizságazat

I.   ÁTVÉTEL ÉS BETÁROLÁS

a) A gabonafélék beérkezéskori fizikai átmozgatása a szállítóeszközről a tárolóhelyiségbe (silóba vagy raktárhelyiségbe) – első átrakodás;

b) lemérés;

c) mintavételezés/elemzés/a minőség meghatározása.

II.   TÁROLÁS

a) A helyiségek bérleti díja szerződéses áron;

b) biztosítási költségek (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

c) a kártevők elleni, a tárolt termék eredeti minőségét biztosító védekezés költségei (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

d) éves leltár (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja);

e) esetleges szellőztetés (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja).

III.   KITÁROLÁS

a) A gabonafélék lemérése;

b) mintavételezés/elemzés (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata);

c) a gabonafélék fizikai kitárolása és az első szállítóeszközre rakodása.

Marha- és borjúhúságazat

I.   ÁTVÉTEL, KICSONTOZÁS ÉS BETÁROLÁS (KICSONTOZOTT HÚS)

a) A csontos hús minőségellenőrzése;

b) a csontos hús lemérése;

c) mozgatás;

d) a kicsontozás szerződéses költsége, amely a következőket foglalja magában:

i. első lehűtés;

ii. az intervenciós raktározási helyszínről a darabolóüzembe történő szállítás (kivéve, ha az eladó a darabolóüzembe szállítja le az árut);

iii. kicsontozás, nyesés, lemérés, csomagolás és gyorsfagyasztás;

iv. a feldarabolt részek ideiglenes tárolása; berakodás, elszállítás és újra beraktározás az intervenciós raktározási helyszín hűtőkamrájában;

v. a csomagolóanyagok költsége: polietilén zsákok, kartondobozok, pamutzsákok;

vi. a darabolóüzemben hagyott csontok, hájdarabok és egyéb nyesedékek értéke (a bevételek levonandók a költségekből).

II.   TÁROLÁS

a) A helyiségek bérleti díja szerződéses áron;

b) biztosítási költségek (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

c) a hőmérséklet szabályozása (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja);

d) éves leltár (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja).

III.   KITÁROLÁS

a) Lemérés;

b) minőség-ellenőrzés (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata);

c) a hús átmozgatása a hűtőraktárból a raktár rakodórámpájára.

Vaj

I.   ÁTVÉTEL ÉS BETÁROLÁS

a) A vaj beérkezéskori átmozgatása a szállítóeszközről a tárolóhelyiségbe;

b) a csomagok lemérése és azonosítása;

c) mintavételezés/minőség-ellenőrzés;

d) a hűtőraktárba történő betárolás és fagyasztás;

e) második mintavételezés/minőség-ellenőrzés a próbaidőszak végén.

II.   TÁROLÁS

a) A helyiségek bérleti díja szerződéses áron;

b) biztosítási költségek (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

c) a hőmérséklet szabályozása (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja);

d) éves leltár (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja).

III.   KITÁROLÁS

a) A csomagok lemérése és azonosítása;

b) a vaj átmozgatása a hűtőkamrából a raktár rakodórámpájára, ha az alkalmazott szállítóeszköz konténer, illetve a vaj berakodása a raktár rakodórámpáján, ha az alkalmazott szállítóeszköz teherautó vagy vasúti vagon.

IV.   KÜLÖNLEGES CÍMKÉZÉS VAGY JELÖLÉS

Ha egy, a termékek értékesítésére vonatkozó uniós jogszabály alapján kötelező az ilyen címkézés.

Sovány tejpor

I.   ÁTVÉTEL ÉS BETÁROLÁS

a) A sovány tejpor átmozgatása a szállítóeszközről a raktárhelyiségbe;

b) lemérés;

c) mintavételezés/minőség-ellenőrzés;

d) a jelölés és csomagolás ellenőrzése.

II.   TÁROLÁS

a) A helyiségek bérleti díja szerződéses áron;

b) biztosítási költségek (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

c) a hőmérséklet szabályozása (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja);

d) éves leltár (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja).

III.   KITÁROLÁS

a) Lemérés;

b) mintavételezés/az áruk ellenőrzése (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata);

c) a sovány tejpor átmozgatása a raktár rakodórámpájára, majd a szállítóeszközbe rakodása (kivéve a rakomány elrendezését), ha a szállítóeszköz teherautó vagy vasúti vagon; a sovány tejpor átmozgatása a raktár rakodórámpájára, ha más szállítóeszközt, például konténert alkalmaznak.

IV.   KÜLÖNLEGES CÍMKÉZÉS VAGY JELÖLÉS

Ha egy, a termékek értékesítésére vonatkozó uniós jogszabály alapján kötelező az ilyen címkézés.




III. MELLÉKLET

AZ UNIÓRA VONATKOZÓ ÁTALÁNYÖSSZEGEK

(a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja)

I.   ALKALMAZANDÓ ÁTALÁNYÖSSZEGEK

1. Az Unióban alkalmazandó egységes átalányösszegeket termékenként kell meghatározni, az n. év október 1-jén kezdődő és a következő év április 30-án befejeződő referencia-időszakban megállapított legalacsonyabb költségek alapján.

2. A „megállapított költségek” a II. mellékletben említett, a referencia-időszakban végrehajtott fizikai műveletek költségei, a műveletek egyedi számlái vagy a műveletekre vonatkozó aláírt szerződés alapján. Ha egy adott terméket a referencia-időszakban készleten tartanak, de a termék esetében nem került sor betárolásra vagy kitárolásra, a termékre vonatkozó raktározási szerződésekben szereplő referenciaköltségeket is fel lehet használni.

Az átvétel és betárolás (I.), valamint a kitárolás (III.) költségeit a II. mellékletben meghatározott egyes cselekményekkel (a), b), c)…) érintett termék tonnáira vonatkozóan kell bejelenteni. A tárolás (II.) költségeit havi alapon kell bejelenteni, a II. mellékletben meghatározott egyes cselekmények (a), b), c)…) kapcsán tárolt tonnánként.

3. A tagállamok legkésőbb május 10-ig értesítik a Bizottságot a 2. pontban említett, a II. mellékletben szereplő műveletekhez kapcsolódó, a referencia-időszak során viselt költségekről. Az 1. pontban említett átalányösszegeket euróban kell meghatározni az ilyen költségeknek a referencia-időszakban legalább négy olyan tagállamban megállapított súlyozott átlaga alapján, amelyekben egy adott fizikai művelet költségei a legalacsonyabbak, ha a tagállamok kiteszik a szóban forgó termék referencia-időszak során raktározott teljes átlagos mennyiségének legalább 33 %-át. Ellenkező esetben más tagállamok költségeit is figyelembe kell venni a súlyozásnál, a raktározott mennyiség 33 %-ának eléréséig.

4. Ha egy adott termék esetében négynél kevesebb tagállam alkalmaz közraktározást, az e termékre vonatkozó átalányösszegeket az érintett tagállamokban megállapított költségek alapján kell meghatározni. Az adott termékre vonatkozó végleges átalányösszeg azonban legfeljebb 2 %-kal térhet el az előző évre meghatározott összegtől.

5. Ha egy raktározott termék esetében az egyik tagállam által bejelentett és a 3. és 4. pontban említett számításnál figyelembe vett költségek meghaladják a többi tagállam által e számítás céljára bejelentett költségek számtani középértékének kétszeresét, akkor ezeket a költségeket ennek a középértéknek a szintjére kell csökkenteni.

6. A 3. és a 4. pontban említett számításnál figyelembe vett költségeket a számításnál figyelembe vett tagállamok által raktározott mennyiségek alapján kell súlyozni.

7. Az azon tagállamok által bejelentett költségeket, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznem 1. pontban említett referencia-időszakbeli átlagos átváltási árfolyama alapján kell euróra váltani.

II.   KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. A kitárolás átalányköltsége megnövelhető egy, a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 20. cikkének (4) bekezdésének megfelelően kiszámítandó összeggel, amennyiben a tagállam a teljes pénzügyi évre és a szóban forgó termék összes készletére vonatkozóan nyilatkozik arról, hogy lemond a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett tűréshatárok alkalmazásáról, és garantálni fogja a mennyiséget.

Ezt a nyilatkozatot a Bizottságnak kell címezni, és még azelőtt el kell hozzá juttatni, mielőtt a Bizottság kézhez vette volna az érintett pénzügyi évre vonatkozó első havi nyilatkozatot, vagy – amennyiben a szóban forgó termék nem áll intervenciós raktározás alatt az adott pénzügyi év elején – legkésőbb a termék első betárolásának hónapját követő hónapban.

Az első albekezdésben előírt növelést az érintett termékre vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett referencia-küszöbértéknek az adott termékre vonatkozóan a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletében meghatározott tűréshatárral való megszorzásával kell kiszámítani.

2. A raktárhelyiségekbe történő betárolás és onnan történő kitárolás költségére megállapított átalányösszegeket a marhahús és a borjúhús kivételével valamennyi raktározott termék esetében csökkenteni kell a következő együtthatókkal, ha az érintett mennyiségeket fizikailag nem mozgatják.



Termék

Betárolás

Kitárolás

Gabonafélék

36,50 %

22,80 %

Rizs

17,50 %

20,30 %

Vaj

25,90 %

22,20 %

Sovány tejpor

21,00 %

35,10 %

3. A Bizottság tovább alkalmazhatja a valamely termékre vonatkozóan korábban rögzített átalányösszegeket, ha a termék a folyó pénzügyi évben nem állt közraktározás alatt vagy nem fog közraktározás alatt állni.




IV. MELLÉKLET

A MARHAHÚSHOZ ÉS BORJÚHÚSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK ESETÉBEN FIGYELEMBE VEENDŐ SAJÁTOS TÉNYEZŐK

(a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja)

A VI. melléklet, valamint a VII. melléklet 2. pontjának a) és c) alpontja alkalmazásában a kicsontozott marhahús esetében figyelembe veendő alapár az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett és 1,47-es együtthatóval megszorzott referencia-küszöbérték.




V. MELLÉKLET

A RAKTÁRON TARTOTT TERMÉKEK ÉRTÉKCSÖKKENÉSE

(a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja)

1. Ha egy adott termék esetében az intervenciós raktározás alatt álló termék becsült eladási ára alacsonyabb a termék felvásárlási áránál, a termék felvásárlásakor értékcsökkenési százalékot, úgynevezett „k együtthatót” kell alkalmazni. Az egyes termékekre vonatkozó együtthatót az 1306/2013/EU rendelet 20. cikke (4) bekezdésének megfelelően minden pénzügyi év elején meg kell állapítani.

2. Az értékcsökkenési százalék nem haladhatja meg az érintett termék felvásárlási ára és becsült eladási ára közötti különbséget.

3. A felvásárláskor a Bizottság az értékcsökkenés mértékét a 2. pontnak megfelelően kiszámított százalék bizonyos hányadára korlátozhatja. Ez a hányad nem lehet kevesebb, mint az 1. pont rendelkezéseinek megfelelően meghatározott értékcsökkenés 70 %-a.

Ilyen esetben a Bizottság minden pénzügyi év végén – az 5. pontban ismertetett módszer szerint – egy második értékcsökkentést hajt végre.

4. A 3. pont második albekezdésében említett értékcsökkenések esetében a Bizottság a következő pénzügyi év kezdete előtt termékenként és tagállamonként teljes értékcsökkenési összegeket állapít meg.

E célból a raktározott termékek becsült eladási árát a termékenként és tagállamonként becsült átviteli értékhez kell viszonyítani. A termékenkénti és érintett tagállamonkénti értékcsökkenés teljes összegét a becsült átviteli értékek és a várható eladási árak közötti különbségeknek a pénzügyi év végén raktáron lévő becsült mennyiségekkel való szorzata adja meg.

5. A közraktározás alatt álló mennyiségekre és a termékenkénti és tagállamonkénti átviteli értékre vonatkozó becslés alapja a tagállamok által legkésőbb az n+1. év szeptember 7-ig a Bizottságnak megküldött, az ugyanezen év szeptember 30-i állapot szerint raktáron lévő termékekre vonatkozó értesítés, amely a következő adatokat tartalmazza:

 az n. év október 1-jétől az n+1. év augusztus 31-ig tartó időszakban felvásárolt mennyiségek,

 az n+1. év augusztus 31-én raktáron lévő mennyiségek,

 az n+1. év augusztus 31-én raktáron lévő termékek euróban kifejezett értéke,

 az n+1. év szeptember 30-án raktáron lévő mennyiségekre vonatkozó becslés,

 az n+1. év szeptember 1-je és 30-a között felvásárolt mennyiségekre vonatkozó becslés,

 az n+1. év szeptember 1-je és 30-a közötti felvásárlások euróban kifejezett becsült értéke.

6. Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euro, a tagállamok által az értékcsökkenés pénzügyi év végén történő kiszámításához nemzeti pénznemben közölt értékeket át kell váltani euróra, az adott pénzügyi év végi teljes értékcsökkenési összegek kiszámításának idején alkalmazandó árfolyamok használatával.

7. A Bizottság minden érintett tagállamot értesít a termékenkénti teljes értékcsökkenési összegekről annak érdekében, hogy azok a kérdéses pénzügyi évre vonatkozóan az EMGA-nak eljuttatott utolsó havi kiadási nyilatkozatukba belefoglalhassák ezeket az összegeket.




VI. MELLÉKLET

A HIÁNYZÓ MENNYISÉGEK ÉRTÉKELÉSE

(a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja)

A hiányzó mennyiségek értékét – a IV. mellékletben foglalt különös szabályokra is figyelemmel – a következőképpen kell kiszámítani:

a) a termékek raktározására vagy feldolgozására vonatkozó, a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett tűréshatárok túllépése esetén vagy olyan esetben, amikor lopás vagy más azonosítható okok miatt hiányzó mennyiségeket állapítanak meg, a hiányzó mennyiségek értékének kiszámításához ezeket a mennyiségeket meg kell szorozni az egyes termékekre a tűréshatárok túllépésének vagy a hiányzó mennyiségek megállapításának pénzügyi éve első napján érvényes, az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett, standard minőségre vonatkozó, 5 %-kal megnövelt referencia-küszöbértékkel.

b) Ha azon a napon, amikor észlelik a hiányzó mennyiségeket, a standard minőségre vonatkozó piaci átlagár a raktározás tagállamában meghaladja az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett alapvető referencia-küszöbérték 105 %-át, akkor a szerződő felek kötelesek az intervenciós hivatalnak visszatéríteni a tagállam által megállapított piaci ár 5 %-kal növelt összegét.

A piaci átlagárat a tagállam határozza meg a Bizottságnak szóló bejelentéseiben rendszeresen megküldött információk alapján.

A piaci ár alkalmazása mellett beszedett összegek és az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett referencia-küszöbérték alkalmazásával az EMGA számláira könyvelt összegek különbözetét a többi jóváírással együtt a pénzügyi év végén jóvá kell írni az EMGA számláin.

c) Abban az esetben, ha a hiányzó mennyiségeket az intervenciós raktározási helyszínről vagy a kifizető ügynökség által kijelölt raktározási helyszínről más helyszínre történő továbbítás vagy elszállítás után észlelik, és ha vonatkozó uniós jogszabályok nem rögzítenek konkrét értéket, e hiányzó mennyiségek értékét az a) pontnak megfelelően kell meghatározni.




VII. MELLÉKLET

A ROMLOTT MINŐSÉGŰ VAGY MEGSEMMISÜLT TERMÉKEK ÉRTÉKELÉSE

(a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja)

1. Amennyiben az uniós szabályok másképp nem rendelkeznek, egy termék akkor tekintendő romlott minőségűnek, ha már nem felel meg a felvásárlásakor alkalmazott minőségi követelményeknek.

2. A romlott minőségű vagy megsemmisült termékek értékét a kiváltó ok típusától függően a következőképpen kell kiszámítani:

a) baleset esetén, amennyiben a IV. mellékletben foglalt különös rendelkezések mást nem írnak elő, a termékek értékének kiszámításához az érintett mennyiségeket meg kell szorozni a folyó pénzügyi év első napján érvényes, az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett, standard minőségre vonatkozó, 5 %-kal csökkentett alapvető referencia-küszöbértékkel;

b) természeti katasztrófa esetén az érintett mennyiségeket egy – a 4. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően elfogadott – bizottsági végrehajtási aktusnak kell meghatároznia;

c) a nem megfelelő tárolási módszerek miatti helytelen tartósítási körülmények esetén a termék értékét a VI. melléklet a) és b) pontjának megfelelően kell könyvelni;

d) túl hosszú ideig tartó raktározás esetén a termék könyv szerinti értékét a termék értékesítésekori eladási ár alapján egy – a 4. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően elfogadott – bizottsági végrehajtási aktusnak kell meghatároznia.

A termék értékesítésére vonatkozó határozatot az érintett termékre vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokkal összhangban kell meghozni. Az értékesítésből származó bevételeket a termék kitárolásának hónapjában kell könyvelni.




VIII. MELLÉKLET

AZON BETÁROLT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ SZÁMVITELI SZABÁLYOK, AMELYEKNEK AZ ÁTVÉTELÉT ELUTASÍTOTTÁK

(a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontja)

1. Amennyiben külön uniós szabályok másképp nem rendelkeznek, az egyes elutasított mennyiségek esetében már lekönyvelt betárolási, kitárolási, tárolási és finanszírozási költségeket külön-külön kell levonni és könyvelni a következők szerint:

a) a levonandó betárolási és kitárolási költségek kiszámításához az elutasított mennyiségeket meg kell szorozni a kitárolás hónapjában érvényes megfelelő átalányösszegek összegével;

b) a levonandó tárolási költségek kiszámításához az elutasított mennyiségeket meg kell szorozni a betárolás és a kitárolás között eltelt hónapok számával és a kitárolás hónapjában érvényes átalányösszeggel;

c) a levonandó finanszírozási költségek kiszámításához az elutasított mennyiségeket meg kell szorozni a betárolás és a kitárolás között eltelt hónapoknak a betároláskori fizetési késedelem hónapjai számával csökkentett számával, a kitárolás hónapjában érvényes, tizenkettővel elosztott finanszírozási aránnyal, valamint az átvitt készletek pénzügyi év elején érvényes könyv szerinti átlagos értékével, vagy ennek hiányában a készletek első bevallási hónapban érvényes átlagos könyv szerinti értékével.

2. Az 1. pontban említett költségeket a kitárolás hónapjában a fizikai műveletek címszó alatt kell elkönyvelni.



( 1 ) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

( 2 ) A Bizottság 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euró használata tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 18. oldalát).

( 3 ) A Bizottság 2006. június 21-i 884/2006/EK rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról (HL L 171., 2006.6.23., 35. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

Top