regionális támogatás;

kkv-knak nyújtott beruházási támogatás, működési támogatás és a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás;

környezetvédelmi támogatás;

kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás;

képzési támogatás;

hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételéhez és foglalkoztatásához nyújtott támogatás;

természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás;

távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás;

széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás;

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás;

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás;

helyi infrastruktúrára irányuló támogatás;

regionális repülőterekre irányuló támogatás; valamint

kikötőkre irányuló támogatás.

az e rendelet III. fejezetének 1. szakasza (a 15. cikk kivételével), 2., 3., 4., 7. szakasza (a 44. cikk kivételével) és 10. szakasza szerinti azon támogatási programok, amelyek esetében az átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő hat hónaptól. A Bizottság – miután a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálta a tagállam által benyújtott vonatkozó értékelési tervet – határozhat úgy, hogy e rendelet hosszabb időszakra továbbra is alkalmazandó az említett támogatási programok bármelyikére. Amennyiben a Bizottság már a kezdeti hat hónapon túl is meghosszabbította e rendelet alkalmazását az ilyen programok tekintetében, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó programokat e rendelet alkalmazási időszakának végéig meghosszabbítják, feltéve, hogy az érintett tagállam a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervvel összhangban értékelő jelentést nyújtott be. Ettől eltérve, az e rendelet alapján nyújtott regionális támogatás azonban a vonatkozó regionális támogatási térképek érvényességi időszakának végéig meghosszabbítható;

az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett támogatási programok módosításai, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát;

a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás.

az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, kivéve a képzési támogatást, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatást, a kutatás-fejlesztés területén nyújtott támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást, a legkülső régiókban biztosított regionális beruházási támogatást és a regionális működési támogatási programokat;

az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban biztosított regionális beruházási támogatást, a regionális működési támogatási programokat, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást;

a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott támogatás, a következő esetekben:

a 2010/787/EU ( 2 ) tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás;

a regionális támogatás 13. cikkben említett kategóriái. ◄

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás olyan vállalkozás javára történő kifizetését, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely, ugyanazon tagállam által nyújtott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével;

az a) pontban említett vállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatás;

a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kivéve az egyes természeti katasztrófák okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programokat, az induló vállalkozásoknak biztosított támogatási programokat, valamint a regionális működési támogatási programokat, feltéve, hogy a szóban forgó programok az egyéb vállalkozásokkal szemben nem biztosítanak kedvezőbb elbánást a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára. Mindazonáltal ez a rendelet eltérés alapján alkalmazandó azokra a vállalkozásokra, amelyek 2019. december 31-én nem voltak nehéz helyzetben, de a 2020. január 1. és 2021. június 30. közötti időszakban nehéz helyzetbe kerültek.

olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett székhelye az adott tagállamban legyen vagy a kedvezményezett elsődlegesen abban a tagállamban végezze üzleti tevékenységét. Megengedett azonban az a követelmény, hogy a kedvezményezett a támogatás kifizetésének időpontjában telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezzen a támogatást nyújtó tagállamban;

olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe.

olyan támogatási intézkedések, amelyek korlátozzák a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsák.

regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás „kiigazított támogatási összege”, amelyet egy 100 millió EUR elszámolható költségű beruházás esetében a 2. cikk 20. pontjában meghatározott mechanizmusnak megfelelően számítanak ki;

regionális városfejlesztési támogatás esetében: 20 millió EUR a 16. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint;

kkv-knak nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR;

kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 2 millió EUR;

az európai területi együttműködési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült együttműködési költségekhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR;

kockázatfinanszírozási támogatás esetében: támogatható vállalkozásonként 15 millió EUR a 21. cikk (9) bekezdésében foglaltak szerint;

induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerinti összeg;

kutatás-fejlesztési támogatás esetében:

kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 20 millió EUR;

innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetében: klaszterenként 7,5 millió EUR;

kkv-knak nyújtott innovációs támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 5 millió EUR;

eljárási és szervezési innováció támogatása esetében: vállalkozásonként és projektenként 7,5 millió EUR;

képzési támogatás esetében: képzési projektenként 2 millió EUR;

hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5 millió EUR;

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 10 millió EUR;

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 10 millió EUR;

hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5 millió EUR;

környezetvédelmi beruházási támogatás esetében, kivéve a szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatást, valamint az energiahatékony távfűtési és távhűtési létesítmény elosztó hálózati részéhez nyújtott támogatást: vállalkozásonként és beruházási projektenként 15 millió EUR;

energiahatékonysági projektekhez nyújtott beruházási támogatás esetében: 10 millió EUR a 39. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint;

szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 20 millió EUR;

a megújuló villamosenergia-termelésre irányuló működési támogatás és kisméretű létesítmények megújulóenergia-termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 15 millió EUR. Amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtják a 42. cikk szerint: a 42. cikk alá tartozó valamennyi támogatási program összesített költségvetését figyelembe véve évente 150 millió EUR;

távfűtési és távhűtési elosztó hálózatra irányuló beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 20 millió EUR;

energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 50 millió EUR;

széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás esetében: projektenként 70 millió EUR összköltség;

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében: projektenként 150 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 75 millió EUR;

audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok esetében: támogatási programonként évente 50 millió EUR;

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében: projektenként 30 millió EUR vagy 100 millió EUR-t meghaladó összköltség; sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetében: létesítményenként évente 2 millió EUR;

helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: egyazon infrastruktúra esetében 10 millió EUR vagy 20 millió EUR-t meghaladó összköltség;

regionális repülőterekre irányuló támogatás esetében: az 56a. cikkben előírt támogatási intenzitás és támogatási összeg;

tengeri kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 130 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 20 ) 47. cikkében említett törzshálózati folyosóra vonatkozó munkatervben szereplő tengeri kikötőre irányuló projektenként 150 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a „projekt” az egy naptári éven belül végrehajtott valamennyi kotrási tevékenység összessége;

belvízi kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 40 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében említett törzshálózati folyosóra vonatkozó munkatervben szereplő belvízi kikötőre irányuló projektenként 50 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a „projekt” az egy naptári éven belül végrehajtott valamennyi kotrási tevékenység összessége.

vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatás formájában nyújtott támogatás;

kölcsön formájában nyújtott támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján történik;

kezességvállalás formájában nyújtott támogatás:

adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső korlátot határoz meg, amely biztosítja, hogy ne lépjék túl az alkalmazandó határértéket;

regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 16. cikkben meghatározott feltételek;

kockázatfinanszírozási célú intézkedések formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. cikkben meghatározott feltételek;

induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 22. cikkben meghatározott feltételek;

energiahatékonysági projektekhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 39. cikkben meghatározott feltételek;

a piaci áron felüli felár formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 42. cikkben meghatározott feltételek;

visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó határértéket, illetve amennyiben az intézkedés végrehajtását megelőzően a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant – annak bejelentését követően – a Bizottság elfogadta;

tárgyi eszközök piaci ár alatti értékesítése vagy bérbeadása formájában nyújtott támogatás, amennyiben az értéket az ügylet előtt független szakértői értékelés állapította meg, vagy ha azt nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen frissített és általánosan elfogadott referenciaérték alapján határozták meg.

a vállalkozás neve és mérete;

a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

a projekt helyszíne;

az elszámolható költségek jegyzéke;

a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg, tőkeinjekció vagy egyéb) és a projekthez szükséges állami finanszírozás összege.

regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt végrehajtására az érintett térségben vagy a projekt nem lett volna kellően nyereséges a kedvezményezett számára az érintett térségben;

minden más esetben:

az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

az intézkedést azelőtt fogadták el és léptették hatályba, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna, kivéve az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programok vonatkoztak.

regionális működési támogatás és regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 15. és 16. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;

a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. és a 22. cikkben meghatározott feltételek;

a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 32. és a 33. cikkben meghatározott feltételek;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalóknak való segítségnyújtás többletköltségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. és 35. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;

a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az e rendelet 44. cikkében meghatározott feltételek;

a természeti katasztrófa okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az 50. cikkben meghatározott feltételek;

távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, amennyiben teljesülnek az 51. cikkben meghatározott feltételek;

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, amennyiben teljesülnek az 53. cikkben meghatározott feltételek.

bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

bármely egyéb állami támogatás, amely részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódik, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem vezet az e rendelet értelmében az érintett támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

a 11. cikkben említett összefoglaló adatok a II. mellékletben rögzített szabványos formában, vagy egy ahhoz vezető internetes link;

a 11. cikkben említettek szerint minden egyes támogatási intézkedés teljes szövege, vagy a teljes szöveghez vezető internetes link;

minden egyes, 500 000  EUR-t meghaladó egyedi támogatásra vonatkozó, a III. mellékletben említett információk.

az e cikk (1) bekezdésében említett állami támogatási honlapok linkjeit;

a 11. cikkben említett összefoglaló adatokat.

az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozó összefoglaló adatok a II. mellékletben meghatározott szabványos formában, valamint a támogatási intézkedés teljes – a módosításokat is tartalmazó – szövegéhez vezető link a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerén keresztül, a támogatási intézkedés hatálybalépését követő 20 munkanapon belül;

a 794/2004/EK bizottsági rendelet ( 24 ) szerinti éves jelentés e rendelet alkalmazásáról – elektronikus formában –, amely tartalmazza a 794/2004/EK rendeletben megjelölt információkat, e rendelet alkalmazásának minden egyes teljes, illetve tört naptári évére vonatkozóan.

a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek;

az induló beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége; vagy

az a) és a b) pont kombinációja, az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat nem meghaladó mértékben.

földterület, illetve épület esetében a bérleti viszonynak a beruházási projekt várható befejezési időpontját követően nagyvállalkozások esetében legalább öt, illetve kkv-k esetében három évig fenn kell állnia;

üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

amortizálhatónak kell lenniük;

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni; valamint

legalább öt évig, illetve kkv-k esetében három évig a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották.

a beruházási projektnek az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie, ami azt jelenti, hogy a megszüntetett álláshelyek számát le kell vonni az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából;

minden egyes álláshelyet a munkálatok befejezésétől számított három éven belül be kell tölteni; valamint

a beruházás által létrehozott valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább öt évig, illetve a kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen.

támogatás csak olyan területeken nyújtható, ahol nincs azonos kategóriájú hálózat (széles sávú alaphálózat vagy NGA), és ahol nem is valószínű, hogy a támogatás odaítéléséről szóló határozattól számított három éven belül piaci feltételek mellett kiépülne ilyen hálózat; valamint

a támogatott hálózatüzemeltetőnek méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosítania, beleértve az NGA-hálózatok esetében a hálózatok fizikai átengedését; valamint

a támogatást versenyeztetéses kiválasztási eljárás keretében kell odaítélni.

a támogatás előzetesen objektíven számszerűsíthető egy fix összeg vagy tonna/kilométer arány vagy egyéb releváns egység alapján;

a kiegészítő szállítási költségeket a kedvezményezettek számára a legalacsonyabb költséget eredményező szállítási mód figyelembevételével, az áru által az érintett tagállam határain belül megtett út alapján számítják ki.

a kedvezményezett az érintett területen végzi gazdasági tevékenységét;

az egy kedvezményezettnek valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnél az érintett területen felmerülő éves munkaerőköltségek 20 %-át.

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték 35 %-a;

a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerülő éves munkaerőköltségek 40 %-a;

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom 30 %-a.

a projekteket városfejlesztési alap igénybevételével hajtják végre támogatott területeken;

a projekteket az európai strukturális és beruházási alapokból társfinanszírozzák;

a projektek egy integrált fenntartható városfejlesztési stratégia végrehajtását támogatják.

a városfejlesztésialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A városfejlesztésialap-kezelők között különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam alapján. A városfejlesztésialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók;

a független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania;

amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

a városfejlesztési projektek keretében magánbefektetőknek nyújtott kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni;

a befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet;

a városfejlesztési alapot az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni. A tagállamok átvilágítási folyamatról rendelkeznek annak érdekében, hogy a városfejlesztési támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása.

a városfejlesztésialap-kezelőket törvény vagy szerződés kötelezi arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

a városfejlesztésialap-kezelők javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

a városfejlesztésialap-kezelők teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektetők érdekeivel;

a városfejlesztésialap-kezelők meghatározzák a városfejlesztési projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és a városfejlesztésre gyakorolt várható hatását;

minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

kölcsön esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során a kölcsön névértékét kell figyelembe venni;

kezességvállalás esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során az alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni.

a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek;

a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége.

tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló olyan beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának további, új termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik; vagy

egy létesítmény eszközeinek megvásárlása, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

értékcsökkenési leírás alá eső eszközöknek kell minősülniük;

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni;

legalább három évig a vállalkozás eszközei között kell azokat feltüntetni.

a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni;

az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie;

a létrehozott munkahelyeket az álláshely első betöltésétől számított legalább három évig fenn kell tartani.

kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20 %-a;

középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10 %-a.

a szervezeti együttműködés költségei, ideértve a személyzeti és irodaköltségeket, amennyiben azok az együttműködési projekthez kapcsolódnak;

külső tanácsadók és szolgáltatók által biztosított, az együttműködéshez kapcsolódó tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei;

a projekthez közvetlenül kapcsolódó útiköltség, a berendezések költségei és beruházási kiadások, valamint a projekt céljaira közvetlenül használt eszközök és berendezések értékcsökkenése.

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetetten kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító tőkebefektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás;

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetve kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító kölcsön;

a támogatható vállalkozásoknak közvetve vagy közvetlenül biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

semmilyen piacon nem működtek még;

az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint 7 éve működnek bármely piacon;

olyan első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényelnek, amely – új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át.

a támogatás nem haladja meg a kockázatfinanszírozás (9) bekezdésben említett teljes összegét;

az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét;

a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás az I. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének értelmében nem kapcsolódik az intézkedés keretében kockázatfinanszírozást nyújtó pénzügyi közvetítőtől vagy a független magánbefektetőtől eltérő másik vállalkozáshoz, kivéve, ha az új entitás vonatkozásában teljesülnek a kkv-fogalommeghatározás feltételei.

azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek valamely piacon még nem hajtották végre első kereskedelmi értékesítésüket, a biztosított kockázatfinanszírozás 10 %-a;

az e cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozás 40 %-a;

az (5) bekezdés c) pontjában említett támogatható vállalkozásoknak nyújtott befektetés esetében és az (5) bekezdés b) pontjában említett hétéves időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetés esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60 %-a.

egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani, kivéve a magánbefektetőknek a támogatható vállalkozásokban történő közvetlen befektetéseik tekintetében nyújtott adóösztönzők vonatkozásában;

a pénzügyi közvetítőket, a befektetőket és az alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása;

amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

a (2) bekezdés c) pontja szerinti kezességvállalások esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió legfeljebb 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

a pénzügyi közvetítőket az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni;

a tagállam vagy az intézkedés végrehajtásával megbízott jogalany átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából – a hatékonyság elérése;

a támogatható vállalkozásoknak biztosított kockázatfinanszírozást olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét;

minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. E követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az alapkezelőt vagy a pénzügyi közvetítőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás útján választják ki;

teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

meghatározzák a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését;

a befektetők számára lehetővé kell tenni a befektetési alap irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

az intézkedés eredményeképpen a pénzügyi közvetítő olyan befektetéseket valósít meg, amelyek a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósultak volna meg. A pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a végső kedvezményezettek a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből;

kölcsön és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés esetében a (9) bekezdés alkalmazásában a maximális befektetési összeg nagyságának megállapítása során az eszköz névértékét kell figyelembe venni;

kezességvállalás esetében a (9) bekezdés alkalmazásában a maximális befektetési összeg nagyságának megállapítása során az alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át.

a kkv-k szintjén a támogatás teljesíti az 1407/2013/EU rendeletben foglalt feltételeket; valamint

az e cikk (5), (6), (9), (10) és (11) bekezdésében foglalt feltételek kivételével az e cikkben foglalt valamennyi feltétel teljesül; valamint

a támogatható vállalkozásoknak tőkebefektetést, kvázisajáttőke-befektetést vagy hitelbefektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében az intézkedésnek a pénzügyi közvetítők vagy a kkv-k szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60 %-át.

nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át;

még nem osztott nyereséget;

nem összefonódás útján jött létre.

nem piaci kamatozású, tízéves futamidőre nyújtott kölcsön, amelynek névértéke nem haladja meg az 1 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kölcsönök esetében a maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kölcsön tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kölcsönök esetében a maximális összeg megegyezik az ötéves kölcsönökre vonatkozó maximális összeggel;

nem piaci díj ellenében, tízéves futamidőre nyújtott kezességvállalás, amelynél a kezességvállalással biztosított összeg nem haladja meg az 1,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,25 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 3 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg megegyezik az ötéves kezességvállalásra vonatkozó maximális összeggel. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át;

vissza nem térítendő támogatás – beleértve a tőkebefektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés és garanciadíj-csökkentés, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,4 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,6 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,8 millió EUR-t.

alapkutatás;

alkalmazott kutatás;

kísérleti fejlesztés;

megvalósíthatósági tanulmány.

személyi jellegű ráfordítások: kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig;

az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek;

az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére. Az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 %-a;

ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50 %-a;

kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25 %-a;

megvalósíthatósági tanulmánynál az elszámolható költségek 50 %-a.

középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;

15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

az együttműködés és információmegosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés;

az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység;

a klaszter létesítményeinek kezelése; az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése.

szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költségei;

olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költségei, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeken, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott munkakörben dolgozik, és nem a személyzet más tagjait helyettesíti;

innovációs tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei.

személyi jellegű ráfordítások;

az eszközök, berendezések, épületek és földterületek költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére;

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei;

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

a támogatott projekt megvalósításának ténye;

a támogatott projekt céljai;

a támogatott projekt várható eredményei közzétételének hozzávetőleges időpontja és az interneten való közzététel helye;

utalás arra, hogy a támogatott projekt eredményei térítésmentesen rendelkezésre állnak majd az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

az oktatók személyi jellegű ráfordításai azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen;

az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig;

a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei;

a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen.

megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak biztosított képzés esetében 10 százalékponttal;

középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal.

a képzés résztvevői nem a legénység aktív tagjai, hanem létszám fölötti személyként tartózkodnak a fedélzeten; valamint

a képzés az uniós lajstromban szereplő hajók fedélzetén folyik.

a helyiségek átalakításának költségei;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyek foglalkoztatásához kizárólag a segítés ideje alatt kapcsolódó, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzéséhez kapcsolódó költségek;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, illetve szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is –, amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatna;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre való szállításához és munkával kapcsolatos tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

a megváltozott munkaképességű munkavállaló által rehabilitációra fordított órákra vonatkozó bérköltségek;

amennyiben a kedvezményezett védett foglalkoztatást biztosít, az érintett vállalkozás termelőegységei létrehozásának, üzembe helyezésének vagy korszerűsítésének költségei, továbbá minden adminisztrációs és szállítási költség, feltéve, hogy közvetlenül a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásából erednek.

a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb tizenkét hónapos időszak vagy a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb huszonnégy hónapos időszak alatt a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személyzetnek kizárólag a segítés ideje alatti foglalkoztatása;

a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzése.

az uniós szabványok túlteljesítése révén lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül attól, vannak-e az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok;

uniós szabványok hiányában lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését.

az elfogadott uniós szabványoknak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi és tengeri járművek beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés az említett szabványok hatálybalépése előtt történik, és az említett szabványok kötelezővé válásukkor nem válnak alkalmazandóvá a hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre;

meglévő közúti, vasúti, belvízi és tengeri járművek felújítása, feltéve, hogy az uniós szabványok a járművek üzembe helyezésekor még nem voltak hatályban, és kötelezővé válásukkor nem válnak visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járművekre.

amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek e környezetvédelemhez kapcsolódó költségek;

minden más esetben a környezetvédelmi beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. A környezetvédelemhez kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek e környezetvédelemhez kapcsolódó költségek;

minden más esetben a környezetvédelmi beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. A környezetvédelemhez kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

ha a beruházás végrehajtása és befejezése több mint három évvel az új uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 20 %-a, középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15 %-a, nagyvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 10 %-a;

ha a beruházás végrehajtása és befejezése egy–három évvel az új uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15 %-a, középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 10 %-a, nagyvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 5 %-a.

amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek ezen energiahatékonysághoz kapcsolódó költségek;

minden más esetben az energiahatékonysági beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

A pénzügyi közvetítő kezelőit, valamint az energiahatékonyságialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani. Különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítőkkel és az energiahatékonyságialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

A független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.

Amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni.

Kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

A befektetők számára lehetővé kell tenni az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályok szerint kell létrehozni, és a tagállam átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy az energiahatékonysági támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása.

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

meghatározzák az energiahatékonysági projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását;

az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásokra vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie, lehetővé téve, hogy az energiahatékonysági projekteket a piac finanszírozza, amennyiben erre készen áll.

amennyiben a beruházás összköltségén belül a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, például egy már meglévő létesítmény könnyen azonosítható kiegészítő alkotórészeként, az elszámolható költségek e megújuló energiához kapcsolódó költségek;

amennyiben a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna, a megújuló energiához kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek;

bizonyos kisméretű létesítmények esetében, ahol azért nem lehet megvalósítani kevésbé környezetbarát beruházást, mert nem léteznek korlátozott méretű létesítmények, az elszámolható költség a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez kapcsolódó beruházás teljes költsége.

az elszámolható költségek 45 %-a, amennyiben az elszámolható költségek nagyságát a (6) bekezdés a) vagy b) pontja alapján állapítják meg;

az elszámolható költségek 30 %-a, amennyiben az elszámolható költségek nagyságát a (6) bekezdés c) pontja alapján állapítják meg.

új és innovatív technológia által hosszú távon kínált lehetőségek; vagy

a diverzifikáció szükségessége; vagy

hálózati korlátok és hálózati stabilitás; vagy

a rendszer (integrációs) költségei; vagy

a biomassza támogatása miatt a nyersanyagpiacokon kialakuló torzulások elkerülésének szükségessége.

a tagállam illetékes hatóságai az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítették; valamint

a természeti katasztrófa és az érintett vállalkozás által elszenvedett károk között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

passzív széles sávú infrastruktúra kiépítésének beruházási költségei;

a széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó mélyépítési munkák beruházási költségei;

széles sávú alaphálózat kiépítésének beruházási költségei; valamint

nagy sebességű újgenerációs hozzáférési (NGA-) hálózat kiépítésének beruházási költségei.

múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény;

tárgyi örökség, beleértve valamennyi ingó vagy ingatlan kulturális örökségi formát, a régészeti lelőhelyeket, emlékműveket, történelmi emlékhelyeket és épületeket; a kulturális örökséghez kapcsolódó vagy a tagállam illetékes hatóságai által hivatalosan kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított természeti örökség;

a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, beleértve a folklórhagyományokat és a kézművességet;

művészeti vagy kulturális esemény és előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység;

kulturális és művészeti oktatási tevékenységek, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítése, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

zenei és a fordításokat is magában foglaló irodalmi írói, szerkesztői, gyártói, forgalmazói, digitalizálói és kiadói tevékenység.

beruházási támogatás, beleértve a kulturális infrastruktúra létrehozására vagy modernizálására nyújtott támogatást;

működési támogatás.

infrastruktúra-építés, -modernizálás, -vásárlás, -megőrzés és -fejlesztés költségei, amennyiben az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80 %-ban kulturális célokra használják;

kulturális örökség megszerzésének költségei, ideértve a bérletet, tulajdonátruházást és a kulturális örökség áthelyezését is;

a tárgyi és szellemi kulturális örökség megtartásának, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költségei, beleértve a megfelelő körülmények között való tárolás, a speciális eszközök, anyagok okozta többletköltségeket, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költségeket is;

a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek (például fogyatékosrámpák és -liftek, múzeumokban Braille-írásos feliratok, megérinthető kiállítási tárgyak) javításával és – a prezentációk, programok és látogatók tekintetében – a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költségeket is;

kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint támogatások költségei, beleértve a kiválasztási eljárással és a promócióval kapcsolatos, illetve a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket.

kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységeihez – kiállítások, előadások, események, hasonló kulturális tevékenység – kapcsolódó, a szokásos üzletmenet részeként felmerülő költségek;

a kulturális és művészeti oktatási tevékenységek költségei, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítésével kapcsolatos költségek, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

a kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való nyilvános hozzáférés javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és új technológiák használatával, valamint a fogyatékos személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költségeket is;

közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, például a kulturális projekthez vagy tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ingatlanok és kulturális helyszínek bérlése vagy lízingje, utazási, anyag- és felszerelési költség, kiállítások és színpadi díszletek építészeti elemei, eszközök, szoftverek és felszerelések kölcsönzése, bérlése és -amortizációja, szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemitulajdon-jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költségek, promóciós költség és a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség; az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek csak abban az esetben számolhatók el, ha azokat nem beruházási támogatásból fedezték;

kulturális intézet vagy örökségi helyszín, illetve projekt személyi jellegű ráfordításai;

külső tanácsadók és szolgáltatók által biztosított, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő tanácsadási és támogató szolgáltatási költségek.

audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott támogatás;

gyártás-előkészítési támogatás; valamint

terjesztési célú támogatás.

előírhatják, hogy az adott audiovizuális alkotás gyártásához nyújtott támogatás legfeljebb 160 %-át a támogatást nyújtó tagállam területén kell felhasználni; vagy

az adott audiovizuális alkotás gyártására nyújtott támogatás nagyságát meghatározhatják a támogatást nyújtó tagállamban filmkészítési tevékenységre fordított kiadás százalékában, jellemzően abban az esetben, ha adóösztönzők formájában megvalósuló támogatási programról van szó.

gyártási támogatás esetében: az audiovizuális alkotások gyártásának teljes költsége, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítéssel kapcsolatos költségeket;

gyártás-előkészítési támogatás esetében: a forgatókönyvírással és az audiovizuális alkotások fejlesztésével kapcsolatos költségek;

terjesztési célú támogatás esetében: az audiovizuális alkotások terjesztésével és promóciójával kapcsolatos költségek.

az egynél több tagállamban készülő, több tagállambeli producerrel dolgozó produkciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60 %-ára;

nehezen megvalósítható audiovizuális alkotások, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján feltüntetett országokat érintő koprodukciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-ára.

beruházási támogatás, beleértve a sportlétesítmények és multifunkcionális szabadidős létesítmények létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtott támogatást;

sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás.

az elszámolható költségek 50 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;

az elszámolható költségek 75 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.

kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

kotrás.

az elszámolható költségek 100 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége nem haladja meg a 20 millió EUR-t;

az elszámolható költségek 80 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja a 20 millió EUR-t, de nem haladja meg az 50 millió EUR-t;

az elszámolható költségek 60 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja az 50 millió EUR-t, de nem haladja meg a 4. cikk (1) bekezdésének ee) pontjában megállapított összeget.

kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

kotrás.

a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban,

a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét,

a vállalkozás valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően,

a vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.