EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02014R0165-20200820

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/165/2020-08-20

02014R0165 — HU — 20.08.2020 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 165/2014/EU RENDELETE

(2014. február 4.)

a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 060, 2014.2.28., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/1054 RENDELETE (2020. július 15.)

  L 249

1

31.7.2020


Helyesbítette:

 C1

Helyesbítés, HL L 252, 4.8.2020, o 57  (1054/2020)

 C2

Helyesbítés, HL L 269, 17.8.2020, o 43  (1054/2020)

►C3

Helyesbítés, HL L 269, 17.8.2020, o 44  (1054/2020)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 165/2014/EU RENDELETE

(2014. február 4.)

a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)



I. FEJEZET

ALAPELVEK, HATÁLY ÉS KÖVETELMÉNYEK

1. cikk

Tárgy és elvek

▼M1

(1)  Ez a rendelet meghatározza a közúti közlekedésben használt menetíró készülékek kialakítására, beépítésére, használatára, tesztelésére és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeket és követelményeket az 561/2006/EK rendeletnek, az 1071/2009/EK ( 1 ), az 1072/2009/EK ( 2 ) és az 1073/2009/EK ( 3 ) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, a 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 4 ) és a 92/6/EGK ( 5 ) és a 92/106/EGK tanácsi irányelvnek ( 6 ), valamint – a közúti szállításban dolgozó munkavállalók kiküldetése tekintetében – a 96/71/EK ( 7 ), a 2014/67/EU ( 8 ), valamint az (EU) 2020/1057 ( 9 ) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés ellenőrzése céljából.

▼B

A menetíró készülékeknek a kialakításuk, beépítésük, használatuk és tesztelésük tekintetében meg kell felelniük e rendelet követelményeinek.

(2)  Ez a rendelet meghatározza azokat a feltételeket és követelményeket, amelyek szerint a menetíró készülékek által rögzített, feldolgozott vagy tárolt információk és – személyes adatoktól eltérő – adatok felhasználhatók az (1) bekezdésben említett jogi aktusoknak való megfelelés ellenőrzésétől eltérő célra is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában az 561/2006/EK rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2)  Az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokon kívül e rendelet alkalmazásában:

a) 

„menetíró készülék” vagy „adatrögzítő készülék”: közúti járműbe történő beépítésre szánt készülék, amely a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően automatikusan vagy félautomatikusan megjeleníti, rögzíti, kinyomtatja, tárolja és kiadja e járművek mozgásának – többek között azok sebességének – és vezetőik bizonyos munkaszakaszainak adatait;

b) 

„járműegység”: a menetíró készülék, ide nem értve a mozgásérzékelőt és a mozgásérzékelőhöz tartozó csatlakozó kábeleket. A járműegység egyetlen vagy több, a járműben különböző helyeken elhelyezett egységből állhat, amennyiben megfelel e rendelet biztonsági követelményeinek; a járműegység többek között feldolgozó egységből, adatmemóriából, időmérő funkcióból, két intelligenskártya-interfész készülékből (járművezető és járműkísérő), nyomtatóból, kijelző berendezésből, csatlakozóból, és a felhasználói inputok bevitelére szolgáló készülékekből áll;

c) 

„mozgásérzékelő”: a menetíró készülék azon része, amely jelzi a jármű sebességét és/vagy a megtett távolságot;

d) 

„tachográf-kártya”: a menetíró készülékkel történő használatra szánt intelligens kártya, amely lehetővé teszi a kártyatulajdonos menetíró készülék általi azonosítását, valamint az adatátvitelt és -tárolást;

e) 

„adatrögzítő lap”: a rögzített adatok befogadására és megőrzésére szolgáló lap, amelyet analóg menetíró készülékbe kell helyezni, és amelyre az analóg menetíró készülék jelölőeszközei folyamatosan ráírják a rögzítendő adatokat;

f) 

„járművezetői kártya”: egy tagállam hatóságai által egy adott járművezető részére kiállított tachográf-kártya, amely azonosítja a járművezetőt, és lehetővé teszi a járművezető tevékenységére vonatkozó adatok tárolását;

g) 

„analóg menetíró készülék”: olyan menetíró készülék, amely ezzel a rendelettel összhangban adatrögzítő lapot használ;

h) 

„digitális menetíró készülék”: olyan menetíró készülék, amely ezzel a rendelettel összhangban tachográf-kártyát használ;

i) 

„ellenőrzőkártya”: egy tagállam hatóságai által az illetékes nemzeti ellenőrző hatóság részére kiállított tachográf-kártya, amely azonosítja az ellenőrző szervet és opcionálisan az ellenőrző tisztviselőt, valamint lehetővé teszi az adatmemóriában vagy a járművezetői kártyán és opcionálisan a műhelykártyán tárolt adatokhoz való hozzáférést leolvasás, nyomtatás és/vagy letöltés céljából;

j) 

„vállalkozáskártya”: egy tagállam hatóságai által olyan szállítási vállalkozások részére kiállított tachográf-kártya, amelyek menetíró készülékkel felszerelt járműveket kötelesek üzemeltetni; e kártya azonosítja a szállítási vállalkozást, és lehetővé teszi a menetíró készülékben tárolt, az adott szállítási vállalkozás által lezárt adatok megjelenítését, letöltését és kinyomtatását;

k) 

„műhelykártya”: valamely tagállamtól kapott engedéllyel rendelkező menetírókészülék-gyártó, illetve -szerelő, járműgyártó vagy műhely kijelölt személyzete részére az adott tagállam hatóságai által kiadott tachográf-kártya, amely azonosítja a kártyatulajdonost és lehetővé teszi a menetíró készülék tesztelését, kalibrálását, aktiválását és/vagy az arról való letöltést;

l) 

„aktiválás”: az a szakasz, amelyben a menetíró készülék a műhelykártya használata révén teljes mértékben üzemképessé válik, és valamennyi funkcióját üzembe helyezi, beleértve a biztonsági funkciókat is;

m) 

a digitális menetíró készülék „kalibrálása”: a jármű adatmemóriában tárolandó paramétereinek, többek között a jármű azonosító adatainak és jellemzőinek frissítése vagy megerősítése a műhelykártya használatával;

n) 

„letöltés” a digitális menetíró készülékből: a jármű adatmemóriájában vagy a tachográf-kártya memóriájában tárolt teljes adatkészletnek vagy annak egy részének a digitális aláírással együtt történő lemásolása azzal a feltétellel, hogy a tárolt adatok nem módosulnak és nem vesznek el;

o) 

„esemény”: a digitális menetíró készülék által felderített olyan rendellenes művelet, amely csalási kísérletből eredhet;

p) 

„hiba”: a digitális menetíró készülék által felderített olyan rendellenes művelet, amely egy berendezés hibás működéséből vagy meghibásodásából eredhet;

q) 

„beépítés”: a menetíró készülék beszerelése a járműbe;

r) 

„nem érvényes kártya”: olyan kártya, amely hibásnak bizonyul, vagy amelynek a kezdeti hitelesítése nem sikerült, vagy amely nem érte még el érvényességi idejének kezdetét, illetve amelynek már lejárt az érvényességi ideje;

s) 

„időszakos vizsgálat”: annak ellenőrzésére végzett műveletek sorozata, hogy a menetíró készülék megfelelően működik, beállításai megfelelnek a jármű paramétereinek, és nem csatlakozik hozzá manipulálást lehetővé tévő eszköz;

t) 

„javítás”: egy mozgásérzékelő vagy egy járműegység bármely olyan javítása, amelyhez az áramellátás kiiktatása, a menetíró készülék más alkatrészektől történő elválasztása, vagy a mozgásérzékelő vagy járműegység felnyitása szükséges;

u) 

„típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy tagállam e rendelet 13. cikkével összhangban igazolja, hogy a piacon forgalomba hozandó menetíró készülék, annak alkatrészei vagy a tachográf-kártya teljesíti e rendelet követelményeit;

v) 

„interoperabilitás”: a rendszereknek és az alapjukat képező üzleti folyamatoknak az adatcserére és az információk megosztására való képessége;

w) 

„interfész”: a rendszerek közötti felület, amely biztosítja az összekapcsolódást és interakciót lehetővé tévő közvetítő eszközt;

x) 

„időmérés”: az egyezményes koordinált világidő folyamatos, digitális rögzítése;

y) 

„időbeállítás”: a mért idő automatikus, rendszeres időközönkénti, legfeljebb egy perccel való kiigazítása, illetve kalibrálás közben végzett beállítás;

z) 

„nyílt szabvány”: olyan szabvány, amelynek leírása szerepel egy díjmentesen vagy névleges díj ellenében hozzáférhető dokumentumban, amelynek sokszorosítása, terjesztése vagy felhasználása díjmentesen vagy névleges díj ellenében engedélyezett.

3. cikk

Hatály

(1)  Az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó, valamely tagállamban nyilvántartott, közúti áru- vagy személyszállításra használt járművekbe menetíró készüléket kell szerelni, és ezeket használni kell.

(2)  A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az 561/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett járműveket.

(3)  A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az olyan szállítási tevékenységekre használt járműveket, amelyekre az 561/2006/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban kivételt állapítottak meg.

A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az olyan szállítási tevékenységekre használt járműveket, amelyekre az 561/2006/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban kivételt állapítottak meg; erről azonnal értesíteniük kell a Bizottságot.

▼M1

(4)  Legkésőbb három évvel a 11. cikk második bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépése évének végét követően a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett következő járműkategóriákat fel kell szerelni az e rendelet 8., 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelő intelligens menetíró készülékkel:

a) 

analóg menetíró készülékkel felszerelt járművek;

b) 

a 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletében foglalt, 2011. szeptember 30-ig alkalmazandó műszaki előírásoknak megfelelő digitális menetíró készülékkel felszerelt járművek;

c) 

a 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletében foglalt, 2011. október 1-től alkalmazandó műszaki előírásoknak megfelelő digitális menetíró készülékkel felszerelt járművek; és

d) 

a 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletében foglalt, 2012. október 1-től alkalmazandó műszaki előírásoknak megfelelő digitális menetíró készülékkel felszerelt járművek.

(4a)   ►C3  Legkésőbb négy évvel a 11. cikk második bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett, ◄ az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet ( 10 ) I.C. mellékletében foglaltaknak megfelelő intelligens menetíró készülékkel felszerelt járműveket fel kell szerelni az e rendelet 8., 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelő intelligens menetíró készülékkel.

▼B

(5)  A tagállamok belföldi szállítás esetén előírhatják az e rendeletnek megfelelő menetíró készülékek beépítését és használatát minden olyan jármű esetében, amelyek tekintetében az (1) bekezdés egyébként nem írja elő menetíró készülék beépítését és használatát.

4. cikk

Követelmények és rögzítendő adatok

(1)  E rendelet megfelelő végrehajtásához a menetíró készüléknek, ideértve annak külső alkatrészeit is, a tachográf-kártyának és az adatrögzítő lapnak szigorú műszaki és egyéb követelményeket kell teljesíteniük.

(2)  A menetíró készüléknek és a tachográf-kártyának a következő követelményeknek kell megfelelnie:

— 
pontos és megbízható adatokat kell rögzítenie a járművezető, a járművezető tevékenysége és a jármű vonatkozásában,
— 
biztonságosnak kell lennie, mindenekelőtt azáltal, hogy garantálja a járműegységekben és mozgásérzékelőkben rögzített és azokból kinyert adatok forrásának integritását és eredetét,
— 
lehetővé kell tennie a járműegységek és tachográf-kártyák különböző generációi közötti átjárhatóságot,
— 
lehetővé kell tennie az e rendeletnek és más alkalmazandó jogi aktusnak való megfelelés hatékony ellenőrzését,

▼M1

— 
elegendő memóriával kell rendelkeznie az e rendelet szerint előírt valamennyi adat tárolásához,

▼B

— 
felhasználóbarátnak kell lennie.

(3)  A digitális menetíró készüléknek a következő adatokat kell rögzítenie:

a) 

a megtett távolság és a jármű sebessége;

b) 

időmérés;

c) 

a 8. cikk (1) bekezdésében említett, a jármű helyzetét meghatározó pontok;

d) 

a járművezető személyazonossága;

e) 

a járművezető tevékenysége;

f) 

ellenőrzési, kalibrálási és a menetíró készülék javításával kapcsolatos adatok, beleértve a műhelyt azonosító adatokat;

g) 

események és hibák.

(4)  Az analóg menetíró készüléknek legalább a (3) bekezdés a), b) és e) pontjában említett adatokat kell rögzítenie.

(5)  A menetíró készülékben és a tachográf-kártyán tárolt adatokhoz a következők bármikor hozzáférhetnek:

a) 

az illetékes ellenőrző hatóságok;

b) 

az adott szállítási vállalkozás a jogi – különösen a 32. és 33. cikkben meghatározott – kötelezettségei teljesítése céljából.

(6)  Az adatok letöltését úgy kell elvégezni, hogy az a lehető legkisebb késedelmet okozza a szállítási vállalkozás vagy a járművezető számára.

(7)  A menetíró készülékbe vagy készülékből vezeték nélküli vagy elektronikus úton továbbított adatokat a nyílt szabványban meghatározott, nyilvánosan hozzáférhető protokollok formájában kell rögzíteni.

(8)  Abból a célból, hogy a menetíró készülék és a tachográf-kártya megfeleljen az e rendeletben és különösen e cikkben meghatározott elveknek és követelményeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket, amelyek mindenekelőtt előírják, hogy az említett követelmények milyen műszaki eszközök révén teljesíthetők. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)  A (8) bekezdésben említett részletes rendelkezéseknek adott esetben szabványokon kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a járműegységek és tachográf-kártyák különböző generációi közötti átjárhatóságot és kompatibilitást.

5. cikk

A digitális menetíró készülék funkciói

A digitális menetíró készülék a következő funkciókat látja el:

— 
sebesség- és távolságmérés,
— 
a járművezető tevékenységének és vezetésének nyomon követése,
— 
a tachográf-kártya behelyezésének és kivételének nyomon követése,
— 
a járművezetők által manuálisan bevitt adatok rögzítése,
— 
kalibrálás,
— 
a jármű helyzetét meghatározó, a 8. cikk (1) bekezdésében említett pontok automatikus rögzítése,
— 
az ellenőrzési tevékenység nyomon követése,
— 
események és hibák észlelése és rögzítése,
— 
az adatmemória leolvasása, az adatok rögzítése és tárolása a memóriában,
— 
a tachográf-kártya leolvasása és az adatok rögzítése és tárolása a tachográf-kártyákon,
— 
az adatok megjelenítése, nyomtatása és letöltése, valamint a figyelmeztetés jelzése külső eszközökön,
— 
időbeállítás és időmérés,
— 
távoli kommunikáció,
— 
vállalkozás általi lezárás kezelése,
— 
beépített és önellenőrző tesztek.

6. cikk

Megjelenítés és figyelmeztetés

(1)  A digitális menetíró készülékben és a tachográf-kártyán szereplő, a jármű tevékenységére, a járművezetőre és a járműkísérőre vonatkozó adatokat világos, egyértelmű és ergonomikus módon kell megjeleníteni.

(2)  A következő információkat kell megjeleníteni:

a) 

idő;

b) 

üzemeltetési mód;

c) 

a járművezető tevékenysége:

— 
amennyiben az aktuális tevékenység járművezetés, úgy a járművezető folyamatban lévő, megszakítás nélküli járművezetési ideje és a tényleges halmozott pihenőidő,
— 
amennyiben az aktuális tevékenység rendelkezésre állás, egyéb munka, pihenés vagy megszakítás, úgy a folyamatban lévő tevékenység időtartama (a kiválasztás óta), és a tényleges halmozott pihenőidő;
d) 

figyelmeztetésre vonatkozó adatok;

e) 

a menü elérésére vonatkozó adatok.

A menetíró készülék kijelezhet kiegészítő információkat is, feltéve, hogy azok világosan megkülönböztethetők az e bekezdésben előírt információktól.

(3)  A digitális menetíró készülék bármely esemény és/vagy hiba észlelése esetén, illetve a megengedett maximális járművezetési idő letelte előtt és ezen idő túllépése pillanatában figyelmezteti a járművezetőt a vonatkozó jogszabályok betartásának elősegítése céljából.

(4)  A figyelmeztető jelzésnek vizuálisan kell megjelennie, és hallható figyelmeztetések is alkalmazhatók. A figyelmeztetés legalább harminc másodpercen keresztül tart, kivéve, ha a felhasználó – a menetíró készülék valamely gombjának a lenyomásával – ennél korábban visszaigazolja, hogy tudomásul vette azt. A figyelmeztetés oka kijelzésre kerül a menetíró készüléken, és látható marad, amíg a felhasználó a menetíró készülék egy meghatározott gombjának vagy parancsának alkalmazásával vissza nem igazolja, hogy tudomásul vette azt.

(5)  Abból a célból, hogy a menetíró készülék megfeleljen az e cikkben a megjelenítésre és figyelmeztetésre vonatkozóan meghatározott követelményeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼M1

7. cikk

Adatvédelem

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatok e rendelettel összefüggésben történő kezelése kizárólag az e rendeletnek és az 561/2006/EK, az 1071/2009/EK, az 1072/2009/EK és az 1073/2009/EK rendeletnek, a 2002/15/EK, a 92/6/EGK és a 92/106/EGK irányelvnek, valamint – a közúti szállításban dolgozó munkavállalók kiküldetése tekintetében – a 96/71/EK, a 2014/67/EU és az (EU) 2020/1057 irányelvnek való megfelelés ellenőrzése céljából történjen.

(2)  A tagállamok gondoskodnak különösen a személyes adatok védelméről a tekintetben, hogy azokat kizárólag az (1) bekezdésben említett uniós jogi aktusokhoz szorosan kapcsolódó célokra és az alábbiak vonatkozásában lehessen felhasználni:

a) 

globális navigációs műholdrendszer (GNSS) használata helymeghatározási adatok rögzítésére a 8. cikkben említett módon;

b) 

távoli kommunikáció használata ellenőrzés céljából a 9. cikkben említett módon, interfésszel rendelkező menetíró készülék használata a 10. cikkben említett módon, a járművezetői kártyára vonatkozó információk elektronikus cseréje a 31. cikkben említett módon, különös tekintettel az ilyen adatok harmadik országokkal való, határokon átnyúló cseréjére; valamint

c) 

a szállítási vállalkozások általi nyilvántartás a 33. cikkben említett módon.

(3)  A digitális menetíró készüléket úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a magánélet tiszteletben tartása. Kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból szükséges adatok kezelhetők.

(4)  A járművek tulajdonosainak, a szállítási vállalkozásoknak és minden más érintett szervezetnek adott esetben meg kell felelniük a személyes adatok védelmére vonatkozó releváns rendelkezéseknek.

▼B



II. FEJEZET

AZ INTELLIGENS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK

8. cikk

A jármű helyzetének rögzítése bizonyos pontokon a napi munkaidő során

▼M1

(1)  A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a jármű helyzetét automatikusan rögzíteni kell a következő pontokon, vagy az azokhoz legközelebb eső olyan helyen, ahol fogható műholdas jel:

— 
a napi munkaidő kezdetének helyén,
— 
minden alkalommal, amikor a jármű átlépi valamely tagállam határát,
— 
minden alkalommal, amikor a jármű be- vagy kirakodási műveletet végez,
— 
a halmozott vezetési idő minden harmadik órájában, és
— 
a napi munkaidő végének helyén.

Az ellenőrző hatóságok által végzett megfelelőség-ellenőrzés megkönnyítése érdekében az intelligens menetíró készüléknek az 561/2006/EK rendeletben előírtak szerint azt is rögzítenie kell, hogy a járművet áru- vagy személyszállításra használják-e.

Az említett célokból az első alkalommal 36 hónappal a 11. cikk első bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően nyilvántartásba vett járműveket fel kell szerelni egy műholdas navigációs rendszeren alapuló helymeghatározási szolgáltatáshoz kapcsolt menetíró készülékkel.

A határátlépésnek és a további tevékenységeknek az első albekezdés második és harmadik franciabekezdésében, valamint a második albekezdésben említett rögzítése azonban – a bizonyos járművek készülékkel való utólagos felszerelésére vonatkozó, a 3. cikk (4) bekezdése szerinti kötelezettség sérelme nélkül – azokra a járművekre alkalmazandó, amelyeket a 11. cikk második bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépését követő két év után vettek első alkalommal nyilvántartásba egy tagállamban.

▼B

(2)  Ami a menetíró készüléknek az (1) bekezdésben említettek szerint egy műholdas navigációs rendszeren alapuló helymeghatározási szolgáltatáshoz történő csatlakoztatását illeti, kizárólag ingyenes helymeghatározási szolgáltatást biztosító kapcsolatot lehet létesíteni. Az (1) bekezdésben említett pontok meghatározására a menetíró készülékben nem tárolható tartósan más helymeghatározási adat, csak amely – ha ez lehetséges – földrajzi koordinátákban van megadva. Az (1) bekezdésben említett pontok automatikus rögzítése vagy a mozgásérzékelő megerősítése céljából ideiglenesen tárolandó, a pozíciókra vonatkozó adatokhoz a felhasználók nem férhetnek hozzá, és azokat automatikusan törölni kell, amint az említett célra már nem szükségesek.

9. cikk

Az esetleges manipulációk és visszaélések korai távészlelése

(1)  Az illetékes ellenőrző hatóságok általi célzott közúti ellenőrzések elősegítése érdekében az első alkalommal 36 hónappal a 11. cikkben említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően nyilvántartásba vett járművekbe szerelt menetíró készüléknek a jármű mozgása során képesnek kell lennie az e hatóságokkal való kommunikációra.

▼M1

(2)  Három évvel a 11. cikk második bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően a tagállamok a megfelelő mértékben ellátják ellenőrző hatóságaikat az e cikkben említett adatkommunikáció lehetővé tételéhez szükséges, korai távészlelést biztosító berendezésekkel, figyelembe véve a konkrét végrehajtási követelményeiket és stratégiáikat. Az említett időpontig a tagállamok maguk határozhatnak arról, hogy ellátják-e ellenőrzési hatóságaikat ilyen korai távészlelést biztosító berendezéssel

(3)  Az (1) bekezdésben említett kommunikáció csak akkor jön létre a menetíró készülékkel, ha az ellenőrző hatóságok berendezései erre irányuló kérést küldenek. Az adatok integritásának, valamint az adatrögzítő és ellenőrző készülékek hitelesítésének érdekében e kommunikációnak biztonságosnak kell lennie. A továbbított adatokhoz csak a 7. cikk (1) bekezdésében említett uniós jogi aktusok és az e rendelet megsértésének ellenőrzésére felhatalmazott ellenőrző hatóságok, valamint a műhelyek férhetnek hozzá, de utóbbiak csak annyiban, amennyiben az a menetíró készülék helyes működésének ellenőrzéséhez szükséges.

▼B

(4)  A kommunikáció során közölt adatokat az esetlegesen manipulált vagy nem megfelelően alkalmazott menetíró készülékkel rendelkező járművek célzott közúti ellenőrzéséhez szükséges adatokra kell korlátozni. Ezeknek az adatoknak a következő eseményekhez vagy a menetíró készülék által rögzített alábbi adatokhoz kell kapcsolódniuk:

— 
a biztonsági rendszer megsértésére irányuló legutóbbi kísérlet,
— 
az áramellátás leghosszabb megszakadása,
— 
érzékelőhiba,
— 
a mozgásra vonatkozó adatok hibája,
— 
a jármű mozgásával kapcsolatos ellentmondás,
— 
érvényes kártya nélküli járművezetés,
— 
kártyabehelyezés menet közben,
— 
időbeállítási adatok,
— 
kalibrálási adatok, beleértve a két legutóbbi kalibrálás időpontját,
— 
a jármű hatósági rendszáma,
— 
a menetíró készülék által rögzített sebesség,

▼M1

— 
a maximális vezetési idő túllépése.

▼B

(5)  A közölt adatokat kizárólag az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzésére lehet használni. Azok a vezető- és pihenőidők ellenőrzését végző hatóságokon, illetve – folyamatban lévő igazságügyi eljárások keretében – az igazságügyi szerveken kívül nem adhatók át más szerveknek.

(6)  Az adatokat az ellenőrző hatóságok csak a közúti ellenőrzés idejére tárolhatják, és azokat az adatkommunikációt követő három órán belül törölni kell, kivéve, ha az adatok a menetíró készülék esetleges manipulációjára vagy a használatával való visszaélésre engednek következtetni. Ha a közúti ellenőrzés következő szakasza nem erősíti meg a manipuláció vagy a visszaélés tényét, az átadott adatokat törölni kell.

(7)  A járművet üzemben tartó szállítási vállalkozás felelőssége tájékoztatni a járművezetőt arról, hogy a menetíró készülék esetleges manipulációjának vagy használatával való visszaélésnek a korai észlelése céljából lehetőség van a távolból történő kommunikációra.

(8)  Az e cikkben ismertetett típusú, korai távészleléssel történő kommunikáció semmilyen esetben nem vezethet automatikus pénzbírsághoz vagy szankciókhoz a járművezető, illetve a szállítási vállalkozás tekintetében. Az illetékes ellenőrző hatóság a közölt adatok alapján dönthet a jármű és a menetíró készülék ellenőrzéséről. A távoli adatközlés eredménye nem akadályozhatja meg, hogy az ellenőrző hatóság véletlenszerű közúti ellenőrzéseket hajtson végre a 2006/22/EK irányelv 9. cikkében bevezetett kockázatértékelő rendszer alapján.

10. cikk

A menetíró készülékeket és az intelligens közlekedési rendszereket összekapcsoló interfész

Az első alkalommal 36 hónappal a 11. cikkben említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően nyilvántartásba vett járművekbe szerelt menetíró készülékeket el lehet látni olyan szabványosított interfészekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a menetíró készülék által rögzített vagy előállított adatokat egy külső eszköz működési üzemmódban felhasználja, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a) 

az interfész nem befolyásolja a menetíró készülék adatainak hitelességét és integritását;

b) 

az interfész megfelel a 11. cikkben szereplő részletes rendelkezéseknek;

c) 

az interfészhez csatlakozó külső eszköz csak akkor fér hozzá a földrajzi helymeghatározási adatokat is magukban foglaló személyes adatokhoz, ha a járművezető, akire az adatok vonatkoznak, ehhez igazolhatóan a hozzájárulását adta.

▼M1

Azon járművek menetíró készülékeit, amelyeket a 11. cikk második bekezdésében említettrészletes rendelkezések hatálybalépését követő két év után vettek első alkalommal nyilvántartásba egy tagállamban, el kell látni az (1) bekezdésben említett interfésszel.

▼B

11. cikk

Az intelligens menetíró készülékre vonatkozó részletes rendelkezések

▼M1

Annak biztosítása céljából, hogy az intelligens menetíró készülék megfeleljen az e rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a 8., 9. és 10. cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket, kivéve az olyan rendelkezéseket, amelyek további adatoknak a menetíró készülék általi rögzítését írnák elő.

A Bizottság 2021. augusztus 21-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a 8. cikk (1) bekezdése első albekezdésének második és harmadik franciabekezdésében, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a jármű határátlépéseivel és tevékenységeivel kapcsolatos adatok rögzítésére és tárolására vonatkozó kötelezettség egységes alkalmazására vonatkozó részletes rendelkezéseket.

A Bizottság 2022. február 21-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az 561/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének aa) pontjában említett járművek menetíró készülékeinek adatkövetelményeire és -funkcióira – ideértve a 8., 9. és 10. cikkben foglaltakat – valamint a beszerelésükre irányadó szabályok egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első, második és harmadik bekezdésben említett részletes rendelkezések:

▼B

a) 

az intelligens menetíró készülék e fejezetben említett funkcióinak teljesítése vonatkozásában meghatározzák azokat a követelményeket, amelyek garantálják a 8. és 9. cikkben említett műholdas helymeghatározó szolgáltatás és távkommunikációs technológia révén a menetíró készülékbe betáplált adatok biztonságát, pontosságát és megbízhatóságát;

b) 

meghatározzák a 8. és 9. cikkben említett, a menetíró készüléken kívüli vagy abba beépített műholdas helymeghatározó szolgáltatásra és távkommunikációs technológiára vonatkozó különböző feltételeket és követelményeket, továbbá a készüléken kívüli szolgáltatás és technológia esetében meghatározzák a műholdas helymeghatározó jelnek mint másodlagos mozgásérzékelőnek az alkalmazására vonatkozó feltételeket is;

c) 

meghatározzák a 10. cikkben említett interfész vonatkozásában szükséges szabványokat. Az ilyen szabványok magukban foglalhatnak egy a járművezető, a műhely és a szállítási vállalkozás adathozzáférési jogáról szóló rendelkezést, valamint a menetíró készülék által rögzített adatok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, amely ellenőrzési szabályok olyan hitelesítési/engedélyezési mechanizmuson – például a hozzáférési szintekre vonatkozó tanúsítványon – alapulnak, amelyet műszaki megvalósíthatóságának függvényében az interfész tekintetében állapítanak meg.



III. FEJEZET

TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

12. cikk

Kérelmek

(1)  A gyártóknak vagy meghatalmazottjaiknak az erre a célra az egyes tagállamok által kijelölt típusjóváhagyó hatóságokhoz kérelmet kell benyújtaniuk az adott típusú járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítőlap-minta vagy tachográf-kártya jóváhagyása iránt.

(2)  A tagállamok legkésőbb 2015. március 2-ig közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett kijelölt hatóságok megnevezését és elérhetőségét, és szükség esetén az ezekben bekövetkező későbbi változásokat is. A Bizottság a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja a típusjóváhagyásra kijelölt hatóságok jegyzékét.

(3)  A típusjóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell mind a megfelelő leírásokat, a plombákra vonatkozó szükséges információkat is beleértve, mind pedig a biztonsági, működési és átjárhatósági tanúsítványokat. A biztonsági tanúsítványt a Bizottság által kijelölt elismert tanúsító szerv állítja ki.

A működési tanúsítványt a típusjóváhagyó hatóság állítja ki a gyártó számára.

Az átjárhatósági tanúsítványt egyetlen, a Bizottság alá tartozó és annak felelős laboratórium állítja ki.

(4)  A menetíró készülék, annak releváns alkatrészei, illetve a tachográf-kártya vonatkozásában:

a) 

a biztonsági tanúsítvány a járműegység, a tachográf-kártya, a mozgásérzékelő, és a járműegységbe nem beépített globális navigációs műholdrendszer (GNSS) esetében a GNSS-vevőhöz való csatlakozás vonatkozásában a következőket tanúsítja:

i. 

a biztonsági céloknak való megfelelés;

ii. 

az alábbi biztonsági funkciók teljesítése: a szolgáltatás azonosítása és hitelesítése, engedélyezése, bizalmassága, elszámoltathatósága, integritása, auditálása, pontossága és megbízhatósága;

b) 

a működési tanúsítvány tanúsítja, hogy a tesztelt egység a végrehajtott funkciók, a környezetvédelmi jellemzők és az elektromágneses összeférhetőségi jellemzők tekintetében teljesíti a megfelelő követelményeket, és megfelel mind a fizikai követelményeknek, mind pedig az egyéb alkalmazandó szabványoknak;

c) 

az átjárhatósági tanúsítvány tanúsítja, hogy a tesztelt egység és a szükséges menetíró készülék vagy tachográf-kártya között teljes az átjárhatóság.

(5)  A menetíró készülék szoftverében, hardverében és a gyártásához felhasznált anyagok természetében végzett minden módosítást még az alkalmazás előtt be kell jelenteni azon hatóságnak, amely a berendezés részére a típusjóváhagyást megadta. E hatóság megerősíti a gyártó felé a típusjóváhagyás meghosszabbítását, vagy kérheti a vonatkozó működési, biztonsági, illetve átjárhatósági tanúsítványok frissítését vagy megerősítését.

(6)  Egyazon típusú járműegységre, mozgásérzékelőre, adatrögzítőlap-mintára vagy tachográf-kártyára vonatkozóan csak egy tagállamhoz nyújtható be kérelem.

(7)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

A típusjóváhagyás megadása

A tagállamok minden olyan típusú járműegységre, mozgásérzékelőre, adatrögzítőlap-mintára vagy tachográf-kártyára megadják a típusjóváhagyást, amely megfelel a 4. és 11. cikkben foglalt követelményeknek, feltéve, hogy az adott tagállamnak módjában áll ellenőrizni, hogy a legyártott modellek megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak.

Bármely jóváhagyott modell módosításához vagy kiegészítéséhez annak a tagállamnak a kiegészítő típusjóváhagyása szükséges, amelyik az eredeti típusjóváhagyást megadta.

14. cikk

Típus-jóváhagyási jel

A tagállamok a kérelmező számára egy előzetesen meghatározott modellnek megfelelő típus-jóváhagyási jelet adnak ki az általuk a 13. cikk és a II. melléklet szerint jóváhagyott minden egyes járműegységre, mozgásérzékelőre, adatrögzítőlap-mintára vagy tachográf-kártyára. A Bizottság az említett modelleket – végrehajtási jogi aktusok útján – a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.

15. cikk

Jóváhagyás vagy elutasítás

A tagállam illetékes hatósága, amelyhez a típusjóváhagyás iránti kérelmet benyújtották, az egyes jóváhagyott járműegységek, mozgásérzékelők, adatrögzítőlap-minták vagy tachográf-kártyák tekintetében egy hónapon belül megküldi a típusbizonyítvány egy példányát és a – plombákra is vonatkozó – műszaki leírások egy példányát a többi tagállam hatóságainak. Amennyiben az illetékes hatóságok nem hagyják jóvá a típusjóváhagyás iránti kérelmet, a jóváhagyás megtagadásáról értesítik a többi tagállam hatóságait, és közlik döntésük okait is.

16. cikk

A készülék típusjóváhagyásnak való megfelelése

(1)  Amennyiben az a tagállam, amelyik a 13. cikk szerint megadta a típusjóváhagyást, azt állapítja meg, hogy az általa kiadott típus-jóváhagyási jelet viselő járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítő lap vagy tachográf-kártya nem felel meg a jóváhagyott típusnak, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a legyártott modellek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. A meghozott intézkedések szükség esetén magukban foglalhatják a típusjóváhagyás visszavonását is.

(2)  A típusjóváhagyást megadó tagállam visszavonja a jóváhagyást, ha a jóváhagyott járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítő lap vagy tachográf-kártya nincs összhangban e rendelettel, vagy a használata során olyan általános jellegű hiba jelentkezik, amely alkalmatlanná teszi a tervezett felhasználásra.

(3)  Amennyiben egy típusjóváhagyást megadó tagállam értesítést kap egy másik tagállamtól az (1) és (2) bekezdésben említett valamelyik esetről, az értesítést küldő tagállammal folytatott konzultációt követően megteszi az említett bekezdésekben megállapított lépéseket, az (5) bekezdésre is figyelemmel.

(4)  Az a tagállam, amelyik meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdésben említett esetek valamelyike fennáll, további értesítésig megtilthatja az érintett járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítő lap vagy tachográf-kártya forgalomba hozatalát és üzembe helyezését. Ugyanez alkalmazandó az (1) bekezdésben említett esetekre az EU-elsőhitelesítés alól mentesített járműegységek, mozgásérzékelők, adatrögzítő lapok vagy tachográf-kártyák tekintetében, amennyiben a gyártó a megfelelő figyelmeztetést követően sem biztosítja a készülék megfelelőségét a jóváhagyott modellel vagy e rendelet követelményeivel.

A tagállamok illetékes hatóságai minden esetben egy hónapon belül értesítik egymást és a Bizottságot bármely típusjóváhagyás visszavonásáról, illetve az (1), a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban tett egyéb intézkedéseikről, és részletesen meghatározzák e lépés okait.

(5)  Amennyiben egy típusjóváhagyást megadó tagállam vitatja a tudomására hozott – az (1), illetőleg a (2) bekezdés szerinti – esetek bármelyikének fennállását, az érintett tagállamok igyekeznek a vitát rendezni, és folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot.

Ha a tagállamok közötti megbeszélések a (3) bekezdés szerinti értesítést követő négy hónapon belül nem vezetnek megállapodáshoz, a Bizottság valamennyi tagállam szakértőinek meghallgatása és valamennyi releváns – például gazdasági és műszaki – tényező megvizsgálása után az említett négyhónapos időszak elteltétől számított hat hónapon belül határozatot fogad el, amelyről az érintett tagállamokat és egyidejűleg a többi tagállamot is értesíti. A Bizottság minden esetben határidőt szab határozatának végrehajtására.

17. cikk

Az adatrögzítő lapok jóváhagyása

(1)  Az adatrögzítőlap-minta típusjóváhagyása iránti kérelmében a kérelmező meghatározza azoknak az analóg menetíró készülékeknek a típusát vagy típusait, amelyekhez a kérdéses adatrögzítő lapot tervezték, és az adatrögzítő lap tesztelésére alkalmas ilyen típusú készüléket bocsát rendelkezésre.

(2)  Valamennyi tagállam illetékes hatósága jelzi az adatrögzítőlap-minta típusbizonyítványán azoknak az analóg menetíró készülékeknek a típusát vagy típusait, amelyekkel az adatrögzítőlap-mintát használni lehet.

18. cikk

Az elutasító határozat indokolása

Az e rendelet szerint hozott minden olyan határozatban, amellyel egy járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítőlap-minta vagy tachográf-kártya típusjóváhagyását elutasítják vagy visszavonják, részletesen meg kell adni a határozat indokait. A határozatot közölni kell az érintett féllel, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a vonatkozó tagállam jogszabályai szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és azok érvényesítésének határidejéről.

19. cikk

A típusjóváhagyással rendelkező menetíró készülékek elismerése

A tagállamok nem utasíthatják el a menetíró készülékekkel felszerelt járművek nyilvántartásba vételét, és nem tilthatják meg az ilyen járművek üzembe helyezését vagy használatát semmilyen, az adott járműnek ilyen készülékkel való felszereltségével összefüggő indokkal, amennyiben a készülék el van látva a 14. cikkben említett típus-jóváhagyási jellel és a 22. cikk (4) bekezdésében említett illesztési címkével.

20. cikk

Biztonság

(1)  A gyártóknak úgy kell a gyártásra kerülő járműegységeket, mozgásérzékelőket és tachográf-kártyákat kialakítaniuk, tesztelniük és ellenőrizniük, hogy észleljék a termék életciklusának minden fázisában felmerülő sebezhetőségeket, és meg kell előzniük, illetve korlátozniuk kell az ezekkel való lehetséges visszaéléseket. A tesztek gyakoriságát az a tagállam állapítja meg, amely a típusbizonyítványt kiadta, a tesztek között eltelt idő azonban nem haladhatja meg a két évet.

(2)  Ebből a célból a gyártók benyújtják a 12. cikk (3) bekezdésében említett tanúsító szervnek a sebezhetőség elemzéséhez szükséges dokumentációt.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a 12. cikk (3) bekezdésében említett tanúsító szerv teszteli a járműegységeket, mozgásérzékelőket és tachográf-kártyákat annak megerősítésére, hogy a nyilvánosan elérhető információk birtokában levő személyek nem tudnak visszaélni az ismert sebezhetőségekkel.

(4)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett tesztek a rendszer elemeinek (a járműegységeknek, a mozgásérzékelőknek és a tachográf-kártyáknak) a sebezhetőségét fedik fel, ezeket az elemeket nem lehet forgalomba hozni. Amennyiben a (3) bekezdésben említett tesztek a már piaci forgalomba helyezett elemek sebezhetőségét fedik fel, a gyártó vagy a tanúsító szerv erről értesíti a típusjóváhagyást megadó tagállam illetékes hatóságait. Ezek az illetékes hatóságok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a probléma – mindenekelőtt a gyártó általi – kezeléséhez szükségesek, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a feltárt sebezhetőségekről és a tervezett vagy meghozott intézkedésekről, ideértve adott esetben a típusjóváhagyásnak a 16. cikk (2) bekezdése szerinti visszavonását is.

21. cikk

Üzemi tesztek

(1)  A tagállamok engedélyezhetik a típusjóváhagyással még nem rendelkező menetíró készülékek üzemi tesztjét. A tagállamok kölcsönösen elismerik az üzemi tesztekre vonatkozó ilyen engedélyeket.

(2)  Az üzemi tesztben részt vevő járművezetőknek és szállítási vállalkozásoknak meg kell felelniük az 561/2006/EK rendelet követelményeinek. A megfelelés igazolására a járművezetőknek az e rendelet 35. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárást kell követniük.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az üzemi tesztek elvégzése során követendő eljárások meghatározására és az ezen üzemi tesztek ellenőrzéséhez használt formanyomtatványokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.



IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉS ÉS VIZSGÁLAT

22. cikk

Beépítés és javítás

(1)  A menetíró készülék beépítését és javítását csak olyan szerelők, műhelyek vagy járműgyártók végezhetik, akik, illetőleg amelyek erre a tagállamok illetékes hatóságai által a 24. cikknek megfelelően adott engedéllyel rendelkeznek.

(2)  Az engedéllyel rendelkező szerelők, műhelyek vagy járműgyártók, miután meggyőződtek a menetíró készülék megfelelő működéséről, a 15. cikkben említett típusbizonyítványban szereplő műszaki leírásokkal összhangban oly módon leplombálják azt, hogy a rögzített adatokat ne lehessen manipuláló eszközzel meghamisítani vagy megváltoztatni.

(3)  Az engedéllyel rendelkező szerelő, műhely vagy járműgyártó az általa felhelyezett plombán egy speciális jelet helyez el, ezenkívül a digitális menetíró készülékek esetében betáplálja a hitelesítő ellenőrzések végrehajtásához kapcsolódó elektronikus biztonsági adatokat. Az egyes tagállamok illetékes hatóságai megküldik a Bizottságnak az alkalmazott jelek és elektronikus biztonsági adatok nyilvántartását, valamint az utóbbiakra vonatkozó szükséges információkat. A Bizottság ezt az információt kérésre hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára.

(4)  Annak igazolására, hogy a menetíró készülék beépítése e rendelet követelményeinek megfelelően történt, a készüléken illesztési címkét kell elhelyezni oly módon, hogy az jól látható és könnyen olvasható legyen.

(5)  A menetíró készülék alkatrészeit a típusbizonyítványban meghatározottak szerint plombával kell ellátni. A menetíró készülékhez kapcsolt minden olyan csatlakozást plombával kell ellátni, amelynek esetében fennáll a hamisítás veszélye, ideértve a mozgásérzékelő és a sebességváltómű közötti csatlakozást, valamint adott esetben az illesztési címkét is.

A plomba csak a következő feltételekkel távolítható el vagy törhető fel:

— 
az illetékes hatóságok által a 24. cikk alapján adott engedéllyel rendelkező szerelők vagy műhelyek által a menetíró készülék javítása, karbantartása vagy újrakalibrálása céljából, vagy megfelelően képzett, szükség esetén felhatalmazott ellenőrző tisztviselők általi ellenőrzés céljából,
— 
a járműnek a plombát is érintő javítása vagy átalakítása céljából. Ebben az esetben a járműben el kell helyezni és meg kell őrizni egy írásbeli nyilatkozatot, amelyben szerepel a plomba eltávolításának vagy feltörésének időpontja és oka. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az írásbeli nyilatkozat szabványosított formáját.

▼M1

Az eltávolított vagy feltört plombát egy engedéllyel rendelkező szerelőnek vagy műhelynek indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb az eltávolítást vagy feltörést követő hét napon belül pótolnia kell. Amennyiben a plomba eltávolítására vagy feltörésére ellenőrzés céljából került sor, akkor azt az ellenőrző tisztviselő egy plombáló berendezést és egy egyedi speciális jelet alkalmazva indokolatlan késedelem nélkül újraplombálhatja.

Amennyiben az ellenőrző tisztviselő eltávolítja a plombát, az ellenőrzőkártyát be kell helyeznie a menetíró készülékbe az eltávolítás pillanatában, és annak az ellenőrzés befejezéséig behelyezve kell maradnia, akkor is, ha új plombát helyez fel. Az ellenőrző tisztviselőnek írásbeli nyilatkozatban kell rögzítenie legalább a következő adatokat:

— 
jármű-azonosító szám,
— 
tisztviselő neve,
— 
ellenőrző hatóság és tagállam,
— 
ellenőrzőkártya száma,
— 
eltávolított plomba száma,
— 
a plomba eltávolításának dátuma és időpontja,
— 
az új plomba száma, amennyiben az ellenőrző tisztviselő új plombát helyezett el.

Az új plomba felhelyezése előtt egy engedéllyel rendelkező műhelynek el kell végeznie a menetíró készülék ellenőrzését és kalibrálását, kivéve, ha a plomba eltávolítására vagy feltörésére ellenőrzés céljából került sor, és azt az ellenőrző tisztviselő lecserélte.

▼B

23. cikk

A menetíró készülékek vizsgálata

(1)  A menetíró készülékeket az engedéllyel rendelkező műhelyekkel rendszeresen meg kell vizsgáltatni. A rendszeres vizsgálatokat legalább kétévente el kell végezni.

(2)  Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok során a következőket kell ellenőrizni:

— 
a menetíró készülék megfelelően van-e felszerelve, és megfelelő-e az adott jármű vonatkozásában,
— 
a menetíró készülék rendeltetésszerűen működik-e,
— 
a menetíró készüléken fel van-e tüntetve a típus-jóváhagyási jel,
— 
elhelyezték-e az illesztési címkét,
— 
valamennyi plomba sértetlen és valódi-e,
— 
a menetíró készülékhez nincsenek manipuláló eszközök csatlakoztatva, és nincs nyoma ilyen eszközök használatának,
— 
a gumiabroncsok mérete és tényleges kerülete.

(3)  A műhelyeknek vizsgálati jelentést kell készíteniük azokban az esetekben, amikor akár az időszakos vizsgálat, akár az illetékes nemzeti hatóság külön kérésére végzett vizsgálat következtében a menetíró készülék működésében tapasztalt rendellenességeket javítani kellett. A műhelyeknek jegyzéket kell vezetniük az összes vizsgálati jelentésről.

(4)  A vizsgálati jelentéseket az elkészítésüktől számított legalább két éven keresztül meg kell őrizni. A tagállamok maguk határoznak arról, hogy a vizsgálati jelentéseket ez alatt az idő alatt meg kell-e őrizni vagy továbbítani kell-e az illetékes hatóság számára. Amennyiben a vizsgálati jelentéseket a műhely őrzi meg, az illetékes hatóság kérésére a műhelynek rendelkezésre kell bocsátania az adott időszakban elvégzett kalibrálásokról és vizsgálatokról készített jelentéseket.

24. cikk

Szerelők, műhelyek és járműgyártók engedélyezése

(1)  A tagállamok engedéllyel látják el, rendszeresen ellenőrizik és tanúsítják azokat a szerelőket, műhelyeket és járműgyártókat, amelyek elvégezhetik a menetíró készülékek beépítését, ellenőrzését, vizsgálatát és javítását.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerelők, műhelyek és járműgyártók szakértelemmel bírnak és megbízhatóak. Ebből a célból egyértelmű nemzeti eljárásokat állapítanak meg és tesznek közzé, és gondoskodnak arról, hogy a következő minimumkritériumok teljesüljenek:

a) 

a személyzet megfelelően képzett;

b) 

a releváns tesztek és feladatok elvégzéséhez szükséges készülékek rendelkezésre állnak;

c) 

a szerelők, műhelyek és járműgyártók jó hírnévvel rendelkeznek.

(3)  Az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozó auditot az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) 

az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozóan legalább kétévente auditot kell elvégezni a menetíró készülék kezeléséhez alkalmazott eljárásaik tekintetében. Az auditnak mindenekelőtt az alkalmazott biztonsági intézkedésekre és a műhelykártyák kezelésére kell összpontosítania. A tagállamok ezeket az auditokat helyszíni vizsgálat nélkül is elvégezhetik.

b) 

Ezen túlmenően sor kerülhet az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozóan bejelentés nélküli műszaki auditra is, az elvégzett kalibrálások, vizsgálatok és beépítések ellenőrzése céljából. Ezeket az auditokat minden évben az engedéllyel rendelkező szerelők és műhelyek legalább tíz százalékánál el kell végezni.

(4)  A tagállamok és illetékes hatóságaik megfelelő intézkedéseket hoznak a szerelők, illetve műhelyek és a szállítási vállalkozások közötti összeférhetetlenség megelőzése érdekében. Összeférhetetlenség komoly kockázata esetén olyan további egyedi intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják, hogy a szerelő vagy műhely megfeleljen e rendeletnek.

(5)  A tagállamok illetékes hatóságai – lehetőség szerint elektronikus úton – évente megküldik a Bizottságnak az engedéllyel rendelkező szerelők és műhelyek, valamint a számukra kiadott kártyák jegyzékét. A Bizottság e jegyzékeket közzéteszi a honlapján.

(6)  A tagállamok illetékes hatóságai ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatják az engedélyt azoktól a szerelőktől, műhelyektől és járműgyártóktól, amelyek nem tesznek eleget az e rendeletben előírt kötelezettségeiknek.

25. cikk

Műhelykártyák

(1)  A műhelykártyák érvényességi ideje nem haladhatja meg az egy évet. A műhelykártya megújítása esetén az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a szerelő, a műhely vagy a járműgyártó megfelel a 24. cikk (2) bekezdésében felsorolt kritériumoknak.

(2)  Az illetékes hatóság a műhelykártyát a megújítás iránti érvényes kérelem és valamennyi szükséges dokumentáció kézhezvételének időpontjától számított 15 munkanapon belül megújítja. Ha a műhelykártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy azt eltulajdonították, az illetékes hatóság az erre irányuló részletes kérelem kézhezvételének időpontjától számított öt munkanapon belül cserekártyát biztosít. Az illetékes hatóságok az elvesztett, eltulajdonított, illetve meghibásodott kártyákról nyilvántartást vezetnek.

(3)  Ha egy tagállam visszavonja egy szerelő, műhely vagy járműgyártó 24. cikk szerinti engedélyét, akkor vissza kell vonnia az annak kiadott műhelykártyákat is.

(4)  A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az engedéllyel rendelkező szerelők, műhelyek és járműgyártók részére kiállított műhelykártyák hamisítását.



V. FEJEZET

JÁRMŰVEZETŐI KÁRTYÁK

26. cikk

A járművezetői kártyák kiállítása

(1)  A járművezetői kártyát a járművezető kérésére annak a tagállamnak az illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a járművezető szokásos tartózkodási helye található. Az illetékes hatóság a kártyát a kérelem és valamennyi szükséges dokumentáció kézhezvételének időpontjától számított egy hónapon belül kiállítja.

(2)  E cikk alkalmazásában a „szokásos tartózkodási hely” az a hely, ahol az adott személy életvitelszerűen lakik, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt, személyes és foglalkozásával összefüggő kötelékei miatt, illetőleg – foglalkozási kötelékekkel nem rendelkező személy esetében – olyan személyes kötelékei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol él.

Olyan személy esetében azonban, akinek foglalkozásával összefüggő kötelékei más helyen vannak, mint személyes kötelékei, és aki ezért felváltva két vagy több tagállam különböző helyein él, szokásos tartózkodási helyként a személyes kötelékek helyét kell tekinteni, feltéve, hogy a szóban forgó személy oda rendszeresen visszatér. E feltételnek nem kell teljesülnie, ha az érintett személy azért él valamely tagállamban, hogy ott határozott idejű megbízásnak tegyen eleget.

(3)  A járművezető bármilyen arra alkalmas eszközzel, például személyazonosító igazolvánnyal vagy más érvényes okmánnyal igazolhatja szokásos tartózkodási helyét. A járművezetői kártyát kiállító tagállam illetékes hatóságai a szokásos tartózkodási helyről tett nyilatkozat érvényességével kapcsolatos kétségük esetén vagy meghatározott külön ellenőrzések céljára további információt vagy bizonyítékot kérhetnek.

(4)  A tagállamok kellően indokolt és kivételes esetben legfeljebb 185 napig érvényes, ideiglenes és nem megújítható járművezetői kártyát állíthatnak ki olyan járművezető számára, akinek szokásos tartózkodási helye nem valamely tagállamban és nem egy olyan államban található, amely az AETR-megállapodás szerződő fele, feltéve, hogy e járművezető valamely, a kiállító tagállamban letelepedett szállítási vállalkozással munkajogi viszonyban áll, és – amennyiben az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) alkalmazandó – az utóbbi rendeletben említett járművezetői igazolvánnyal rendelkezik.

A Bizottság a tagállamoktól kapott adatok alapján szorosan nyomon követi e bekezdés alkalmazását. Megállapításairól kétévente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára, és mindenekelőtt megvizsgálja, hogy az ideiglenes járművezetői kártyák nem befolyásolják-e hátrányosan a munkaerő-piaci helyzetet, valamint hogy egy és ugyanazon járművezető számára nem állítottak-e ki egynél több alkalommal is ideiglenes járművezetői kártyát. A Bizottság e bekezdés felülvizsgálatára megfelelő jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.

(5)  A kiállító tagállam illetékes hatóságai megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kérelmező még nem rendelkezik érvényes járművezetői kártyával, és a járművezető személyes adataival látják el a járművezetői kártyát, gondoskodva ezen adatok láthatóságáról és biztonságáról.

(6)  A járművezetői kártya érvényességi ideje nem haladhatja meg az öt évet.

(7)  A járművezetői kártya az érvényességi ideje alatt csak akkor vonható vissza, illetve érvényessége csak akkor függeszthető fel, ha valamely tagállam illetékes hatósága arra a megállapításra jut, hogy a kártyát meghamisították vagy a járművezető olyan kártyát használ, amelynek nem ő a tulajdonosa, vagy a kártyát a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatok, illetve hamis okmányok alapján szerezte meg. Ha az ilyen felfüggesztésről vagy visszavonásról a kártyát kiállító tagállamtól eltérő tagállam rendelkezik, akkor a lehető legrövidebb időn belül visszaküldi a kártyát a kiállító tagállam hatóságaihoz, és megadja a visszavonás vagy felfüggesztés indokait. Amennyiben a kártya visszaküldése várhatóan két hétnél több időt vesz igénybe, a felfüggesztésről vagy visszavonásról rendelkező tagállam ezen a két héten belül tájékoztatja a kiállító tagállamot a felfüggesztés vagy visszavonás indokairól.

▼M1

(7a)  A kibocsátó tagállam illetékes hatósága előírhatja a járművezetők számára, hogy a járművezetői kártyájukat cseréljék le újra, amennyiben ez a vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés miatt szükséges.

▼B

(8)  A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozzák a járművezetői kártyák hamisítását.

(9)  Ez a cikk nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy járművezetői kártyát adjanak ki olyan járművezetők részére, akiknek szokásos tartózkodási helye az érintett tagállam területének azon részén található, amelyre az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem alkalmazandó, azzal a feltétellel, hogy ez esetben e rendelet vonatkozó rendelkezései az alkalmazandók.

27. cikk

A járművezetői kártyák használata

(1)  A járművezetői kártya személyre szól.

(2)  A járművezető nem rendelkezhet egynél több érvényes járművezetői kártyával, és csak saját, személyre szóló járművezetői kártyájának használatára jogosult. A járművezető nem használhat meghibásodott vagy lejárt járművezetői kártyát.

28. cikk

A járművezetői kártyák megújítása

(1)  Amennyiben egy járművezető meg kívánja újítani járművezetői kártyáját, ezt legkésőbb 15 munkanappal a kártya lejáratának napja előtt kérelmeznie kell a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságánál.

(2)  Amennyiben megújítás esetén a járművezető szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam nem azonos azon tagállammal, amely a járművezető jelenlegi kártyáját kiállította, és amennyiben a járművezető a járművezetői kártya megújítását a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságaitól kéri, e hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kártya megújításának indokairól azokat a hatóságokat, amelyek a régi kártyát kiállították.

(3)  A rövidesen lejáró kártya megújítása iránti kérelem esetén az illetékes hatóság a lejárat időpontja előtt új kártyát biztosít, amennyiben a kérelmet az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtották.

29. cikk

Eltulajdonított, elveszett vagy meghibásodott járművezetői kártyák

(1)  A kiállító hatóság legalább a kártyák érvényességi idejének megfelelő ideig nyilvántartást vezet a kiadott, eltulajdonított, elveszett vagy meghibásodott járművezetői kártyákról.

(2)  Ha a járművezetői kártya megsérül vagy hibásan működik, a járművezető köteles azt visszajuttatni a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságához. A járművezetői kártya eltulajdonításáról hivatalos bejelentést kell tenni azon állam illetékes hatóságainál, amelynek területén a lopás történt.

(3)  A járművezetői kártya elvesztéséről hivatalos nyilatkozatot kell tenni a kártyát kiállító tagállam illetékes hatóságainál, valamint – amennyiben különböző tagállamról van szó – a járművezető szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságainál is.

(4)  Amennyiben a járművezetői kártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy azt eltulajdonították, a járművezetőnek hét naptári napon belül kérelmeznie kell a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságainál a kártya cseréjét vagy pótlását. E hatóságok az erre irányuló részletes kérelem kézhezvételének időpontjától számított nyolc munkanapon belül cserekártyát biztosítanak.

(5)  A (4) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása esetén a járművezető legfeljebb tizenöt naptári napig vezethet járművezetői kártya nélkül, illetőleg ennél hosszabb ideig abban az esetben, ha ez a járműnek a telephelyére való visszajuttatásához szükséges, feltéve, hogy a járművezető bizonyítani tudja, hogy a kártya bemutatása vagy használata ezen időszak alatt lehetetlen.

30. cikk

A járművezetői kártyák kölcsönös elismerése és cseréje

(1)  A tagállamok a járművezetői kártyákat kölcsönösen elismerik.

(2)  Amennyiben az egyik tagállamban kiállított érvényes járművezetői kártya tulajdonosa a szokásos tartózkodási helyét egy másik tagállamba helyezi át, az addigi kártyája helyett azzal egyenértékű új járművezetői kártyát igényelhet. A kártyacserét végrehajtó tagállam feladata annak ellenőrzése, hogy a bemutatott kártya még érvényes-e.

(3)  A kártyacserét végrehajtó tagállam visszaküldi a régi kártyát a kiállító tagállam hatóságainak, és megadja a visszaküldés indokait.

(4)  Amennyiben egy tagállam pótol vagy másikra cserél egy járművezetői kártyát, az ilyen pótlást vagy cserét – és minden további pótlást vagy cserét – nyilvántartásba kell venni az adott tagállamban.

31. cikk

A járművezetői kártyákra vonatkozó elektronikus információcsere

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmező még nem rendelkezik a 26. cikkben előírtak szerint érvényes járművezetői kártyával, a tagállamok legalább a járművezetői kártyák érvényességi idejének megfelelő ideig e kártyákról – ideértve a 26. cikk (4) bekezdésében említett kártyákat is – a következő információkat tartalmazó nemzeti elektronikus nyilvántartásokat vezetnek:

— 
a járművezető családi neve és utóneve,
— 
a járművezető születési ideje és – amennyiben az adat rendelkezésre áll – születési helye,
— 
az érvényes vezetői engedély száma és (adott esetben) a vezetői engedélyt kibocsátó ország,
— 
a járművezetői kártya státusza,
— 
a járművezetői kártya száma.

(2)  A Bizottság és a tagállamok – a 2010/19/EU ajánlásban említett TACHOnet üzenetküldő rendszer vagy egy kompatibilis rendszer felhasználásával – megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus nyilvántartások kapcsolódjanak egymáshoz és az egész Unió területéről elérhetők legyenek. Kompatibilis rendszer használata esetén az elektronikus adatok többi tagállammal való cseréjére a TACHOnet üzenetküldő rendszeren keresztül nyílik lehetőség.

(3)  Járművezetői kártya kiállításakor, pótlásakor és szükség esetén megújításakor a tagállamok elektronikus adatcsere révén ellenőrzik, hogy a járművezető nem rendelkezik-e már egy másik érvényes járművezetői kártyával. Az adatcsere az ellenőrzés céljához szükséges adatokra korlátozódik.

(4)  Az ellenőrző tisztviselők hozzáférhetnek az elektronikus nyilvántartáshoz annak érdekében, hogy ellenőrizzék a járművezetői kártyák státuszát.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (2) bekezdésben említett összekapcsolódáshoz szükséges – a kicserélt adatok formátumát, a nemzeti elektronikus nyilvántartásokba elektronikus úton történő betekintésre vonatkozó műszaki eljárásokat, a hozzáférési eljárásokat és a biztonsági mechanizmusokat is magukban foglaló – közös eljárások és műszaki előírások megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.



VI. FEJEZET

A KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA

32. cikk

A menetíró készülékek helyes használata

(1)  A szállítási vállalkozásoknak és a járművezetőknek gondoskodniuk kell a digitális menetíró készülék és a járművezetői kártya megfelelő működéséről és helyes használatáról. Analóg menetíró készüléket használó szállítási vállalkozásoknak és járművezetőknek gondoskodniuk kell az analóg menetíró készülék megfelelő működéséről és az adatrögzítő lap helyes használatáról.

(2)  A digitális menetíró készülék nem állítható be úgy, hogy a jármű motorjának leállításakor vagy a gyújtás kikapcsolásakor automatikusan egy meghatározott tevékenységkategóriára kapcsoljon, kivéve, ha a járművezető manuálisan ki tudja választani a megfelelő tevékenységkategóriát.

(3)  Tilos az adatrögzítő lapon rögzített vagy a menetíró készülékben vagy a járművezetői kártyán tárolt adatokat, illetve a menetíró készülék kinyomtatott adatait meghamisítani, eltitkolni, kitörölni vagy megsemmisíteni. Ugyanúgy tilos a menetíró készülékkel, az adatrögzítő lappal vagy a járművezetői kártyával kapcsolatos bármely olyan manipuláció, amely az adatok, illetve a kinyomtatott információk meghamisítását, törlését vagy megsemmisítését eredményezheti. Nem tartható a járművön olyan eszköz, amely ilyen célra felhasználható lehet.

(4)  A járművek nem lehetnek egynél több menetíró készülékkel felszerelve, kivéve a 21. cikkben meghatározott üzemi tesztek céljából.

(5)  A tagállamok megtiltják a menetíró készülék manipulálására készített és/vagy szánt eszközök gyártását, forgalmazását, reklámozását és/vagy értékesítését.

33. cikk

A szállítási vállalkozás felelőssége

(1)  A szállítási vállalkozás felelőssége gondoskodni arról, hogy járművezetői megfelelő képzést és utasítást kapjanak a menetíró készülék – legyen az digitális vagy analóg – helyes működésével kapcsolatban, továbbá rendszeresen ellenőrzi, hogy járművezetői helyesen használják-e a készüléket, és nem adhat nekik olyan, közvetlen, vagy közvetett ösztönzőt, amely a menetíró készülékkel való visszaélésre sarkallhat.

A szállítási vállalkozás megfelelő számú adatrögzítő lapot ad ki azoknak a járművezetőknek, akik analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezetnek, amely mennyiségnél számításba kell venni az adatrögzítő lapok személyes jellegét, a szolgálati idő tartamát és annak a lehetőségét, hogy a sérült, vagy a felhatalmazott, ellenőrző tisztviselő által lefoglalt adatrögzítő lapokat pótolni kell. A szállítási vállalkozás a járművezetőknek csak olyan adatrögzítő lapokat adhat ki, amelyek a jóváhagyott mintának megfelelnek és a járműbe beépített készülékhez használhatók.

Amennyiben a jármű digitális menetíró készülékkel van felszerelve, a szállítási vállalkozás és a járművezető gondoskodik arról, hogy a szolgálati idő hosszát szem előtt tartva az adatoknak a menetíró készülékből való, az ellenőrző tisztviselő kérésére történő kinyomtatása vizsgálat esetén helyesen történjen.

(2)  A szállítási vállalkozásnak időrendi sorrendben és olvasható formában, használatukat követően legalább egy évig meg kell őriznie az adatrögzítő lapokat és – amennyiben a 35. cikknek való megfelelés érdekében készültek ilyenek – a kinyomtatott lapokat, és az érintett járművezetőnek – kérésére – ezekről másolatokat kell adnia. A szállítási vállalkozásnak ezen túlmenően át kell adnia az érintett járművezetőnek – annak kérésére – a járművezetői kártyákról letöltött adatok másolatát és e másolatok kinyomtatott változatát is. Az adatrögzítő lapokat, kinyomtatott lapokat és a letöltött adatokat a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell mutatni vagy át kell adni.

(3)  A szállítási vállalkozás felel azért, ha saját járművezetői vagy a rendelkezésére álló járművezetők megsértik az e rendeletben előírtakat. A tagállamok azonban ezt a felelősséget attól tehetik függővé, hogy a szállítási vállalkozás megsértette-e az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében, valamint az 561/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat.

34. cikk

A járművezetői kártyák és az adatrögzítő lapok használata

▼M1

(1)  A járművezetőnek – attól az időponttól kezdve, amikor a járművet átveszik – minden nap használniuk kell az adatrögzítő lapot vagy a járművezetői kártyát, amikor járművet vezetnek. Az adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyát nem szabad eltávolítani a napi munkaidő vége előtt, kivéve, ha az eltávolítás egyébként megengedett vagy a határátlépést követően az ország betűjele beírásához szükséges. Egyetlen adatrögzítő lap vagy járművezetői kártya sem használható azon az időtartamon túl, amelyre szól.

▼B

(2)  A járművezetők megfelelő módon védik az adatrögzítő lapokat vagy járművezetői kártyákat, és nem használhatnak elszennyeződött vagy sérült adatrögzítő lapokat vagy járművezetői kártyákat.

(3)  Ha a jármű elhagyásának következtében a járművezető nem tudja használni a járműbe szerelt menetíró készüléket, az (5) bekezdés b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett időszakokat be kell jegyezni:

a) 

amennyiben a járművet analóg menetíró készülékkel látták el: az adatrögzítő lapra kézzel, automata feljegyzéssel vagy egyéb módon, olvashatóan, az adatrögzítő lap beszennyezése nélkül; vagy

b) 

amennyiben a járművet digitális menetíró készülékkel látták el: a járművezetői kártyára a menetíró készülék kézi adatbeviteli eszközeivel.

A tagállamok nem írhatják elő a járművezetők számára annak követelményét, hogy dokumentálják a jármű elhagyása során végzett tevékenységeiket.

(4)  Amennyiben a digitális menetíró készülékkel felszerelt járművön egynél több járművezető tartózkodik, minden egyes járművezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy járművezetői kártyája a menetíró készülék megfelelő kártyaolvasó egységébe legyen beillesztve.

Amennyiben az analóg menetíró készülékkel felszerelt járművön egynél több járművezető tartózkodik, a járművezetők a szükséges változtatásokat az adatrögzítő lapokon úgy hajtják végre, hogy a vonatkozó információkat a járművet ténylegesen vezető járművezető adatrögzítő lapjára jegyzik fel.

(5)  A járművezetők:

a) 

gondoskodnak arról, hogy az adatrögzítő lapon feljegyzett idő annak az országnak a hivatalos idejével egyezzék meg, amelyikben a járművet nyilvántartásba vették;

b) 

úgy működtetik a kapcsolóberendezéseket, hogy lehetőség legyen az alábbi időtartamok elkülönített és pontos rögzítésére:

i. 

aimage jel alatt: vezetési idő;

ii. 

aimage jel alatt: „egyéb munka”: a 2002/15/EK irányelv 3. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti, vezetésen kívüli más tevékenység, valamint bármely, a szállítási ágazaton belül vagy kívül eső, ugyanazon vagy egyik másik munkaadó részére végzett munka;

iii. 

aimage jel alatt: „készenléti idő” a 2002/15/EK irányelv 3. cikkének b) pontjában meghatározottak alapján;

▼M1

iv. 

a image jel alatt: szünet, pihenőidő, éves szabadság vagy betegszabadság;

▼M1

v. 

a „komp/vonat” jel alatt: A image jelen túlmenően: a kompon vagy vonaton töltött pihenőidő az 561/2006/EK rendelet 9. cikkében előírtak szerint.

▼B

(6)  Az a járművezető, aki analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, bejegyzi az adatrögzítő lapjára a következő adatokat:

a) 

az adatrögzítő lap használatba vételének kezdetekor: a családi és utónevét;

b) 

a dátumot és helyet, ahol az adatrögzítő lap használatba vétele megkezdődött, és a dátumot és helyet, ahol az ilyen használat véget ért;

c) 

minden egyes jármű rendszámát, amelyre beosztották, mind az adatrögzítő lapon rögzített első menet kezdetekor, mind az azt követő, az adatrögzítő lap használata alatt bekövetkező járműcsere esetén;

d) 

a kilométer-számláló állását:

i. 

az adatrögzítő lapon rögzített első út kezdetén;

ii. 

az adatrögzítő lapon rögzített utolsó út végén;

iii. 

a munkanap folyamán bekövetkező járműcsere esetén az első járművön, amelyre beosztották, és azon a járművön, amelyre azután következőleg osztották be;

e) 

az esetleges járműcsere időpontját;

▼M1

f) 

azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a napi munkaidejét megkezdi és befejezi. A járművezetőnek ezen túlmenően az adott tagállamban való első megállása megkezdésekor be kell írnia annak az országnak a betűjelét, amelybe a tagállami határ átlépését követően belép. Ezt az első megállást a határnál lévő vagy a határon való átlépést követő lehető legközelebbi megállóhelyen kell megtenni. Amennyiben valamely tagállami határ átlépése komppal vagy vonattal történik, a járművezetőnek az érkezési kikötő vagy vasútállomás szerinti ország betűjelét kell beírnia.

▼M1

(7)  A járművezetőnek be kell írnia a digitális menetíró készülékbe azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a napi munkaidejét megkezdi és befejezi.

2022. február 2-től kezdve a járművezetőnek annak az országnak a betűjelét is be kell írnia, amelybe tagállami határ átlépését követően lép be, mégpedig az adott tagállamban való első leállása megkezdésekor. Ezt az első leállást a határnál lévő vagy a határon való átlépést követő lehető legközelebbi megállóhelyen kell megtenni. Amennyiben valamely tagállami határ átlépése komppal vagy vonattal történik, a járművezetőnek az érkezési kikötő vagy vasútállomás szerinti ország betűjelét kell beírnia.

A tagállamok előírhatják, hogy az adott tagállam területén belüli szállításokat végző járművezetők az ország betűjele mellett részletesebb földrajzi leírásokat is megadjanak, feltéve, hogy az adott tagállam e részletes földrajzi leírásokról még 1998. április 1. előtt értesítette a Bizottságot.

A járművezetőknek nem szükséges megadniuk az első albekezdésben említett információt, ha a menetíró készülék a 8. cikknek megfelelően automatikusan rögzíti a helymeghatározási adatokat.

▼B

35. cikk

Sérült járművezetői kártyák és adatrögzítő lapok

(1)  Amennyiben a bejegyzéseket tartalmazó adatrögzítő lap vagy a járművezetői kártya megsérült, a járművezető a sérült adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyát a pótláshoz használt tartalék adatrögzítő laphoz köteles csatolni.

(2)  Ha egy járművezetői kártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy eltulajdonították, a járművezető:

a) 

az út megkezdése előtt kinyomtatja az általa vezetett járműre vonatkozó adatokat, és erre a kinyomtatott lapra ráírja:

i. 

azokat az adatokat, amelyek a járművezető azonosításához szükségesek (név, a járművezetői kártya vagy a vezetői engedély száma), aláírással ellátva;

ii. 

a 34. cikk (5) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett időtartamokat;

b) 

az út végén kinyomtatja a menetíró készülék által rögzített időtartamokkal kapcsolatos információt, bejegyzi az induláskor készített nyomtatás óta egyéb munkával töltött időt, készenléti időt és pihenőket, amelyeket a menetíró készülék nem jegyzett fel, valamint megjelöli a dokumentumon azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a járművezető azonosítását (név, a járművezetői kártya vagy a vezetői engedély száma), beleértve a járművezető aláírását is.

36. cikk

A járművezető által magánál tartandó dokumentumok

(1)  Ha a járművezető analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell tudnia mutatni a következőket:

i. 

az adott napon és az azt megelőző 28 napon a járművezető által használt adatrögzítő lapok;

ii. 

járművezetői kártya, ha van ilyen a birtokában; és

iii. 

bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően.

(2)  Ha a járművezető digitális menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell tudnia mutatnia a következőket:

i. 

saját járművezetői kártyája;

ii. 

bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően;

iii. 

az adatrögzítő lapok a ii. alpontban meghatározott olyan időszakra vonatkozóan, amelyek alatt analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezetett.

(3)  A felhatalmazott ellenőrző tisztviselő az adatrögzítő lapok, illetve a menetíró készülék vagy a járművezetői kártya által rögzített, kijelzett vagy kinyomtatott adatok, illetve ha ezen adatok nem állnak rendelkezésre, bármely más olyan dokumentum elemzésével ellenőrizheti az 561/2006/EK rendeletnek való megfelelést, amely bizonyos rendelkezések – például e rendelet 29. cikke (2) bekezdésének és 37. cikke (2) bekezdésének – be nem tartását bizonyítja.

37. cikk

Eljárások hibásan működő készülék esetében

(1)  A menetíró készülék üzemzavara vagy hibás működése esetén a szállítási vállalkozó, mihelyt a körülmények megengedik, megjavíttatja a készüléket egy engedéllyel rendelkező szerelővel vagy műhellyel.

Amennyiben a jármű nem tud visszatérni a szállítási vállalkozás telephelyére az üzemzavar vagy a hibás működés megállapításának napjától számított egy héten belül, a javítást útközben kell elvégezni.

A tagállamok által a 41. cikk szerint hozott intézkedések – amennyiben ez összeegyeztethető az érintett tagállam nemzeti jogszabályaival – felhatalmazzák az illetékes hatóságokat a jármű használatának a megtiltására, amennyiben az üzemzavart vagy a hibás működést nem orvosolták az e bekezdés első és második albekezdésének megfelelően.

(2)  Amennyiben a menetíró készülék üzemképtelen vagy hibásan működik, a járművezető az alábbiakon rögzíti az azonosítását lehetővé tevő adatokat (név, a járművezetői kártya és/vagy a vezetői engedély száma) – saját kezű aláírásával együtt –, valamint a különböző időtartamokra vonatkozó mindazon információkat, amelyeket a menetíró készülék már nem helyesen rögzített vagy nyomtatott ki:

a) 

az adatrögzítő lapon vagy lapokon; vagy

b) 

az adatrögzítő laphoz csatolandó vagy a járművezetői kártyával együtt tartandó ideiglenes lapon.



VII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS ÉS SZANKCIÓK

38. cikk

Ellenőrző tisztviselők

(1)  E rendelet betartásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében az ellenőrző tisztviselőknek kellő mennyiségű felszereléssel és megfelelő hatáskörrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elláthassák e rendelet szerinti feladataikat. Ez a felszerelés különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) 

ellenőrzőkártyák, amelyek lehetővé teszik a menetíró készülékben és a tachográf-kártyákon – és adott esetben a műhelykártyán – rögzített adatokhoz való hozzáférést;

b) 

olyan eszközök, amelyek az adatállományok járműegységekből és tachográf-kártyákból történő letöltéséhez, valamint a digitális menetíró készülékek ilyen adatállományainak és nyomtatott jelentéseinek az analóg menetíró készülékek adatrögzítő lapjaival vagy ábráival együttesen történő elemzéséhez szükségesek.

(2)  Ha az ellenőrző tisztviselő az ellenőrzés végeztével elegendő bizonyítékot talál a csalás alapos gyanújára, felhatalmazással rendelkezik arra, hogy további tesztek elvégzése céljából egy engedéllyel rendelkező műhelybe küldje a járművet, különösen annak ellenőrzése érdekében, hogy a menetíró készülék:

a) 

megfelelően működik-e;

b) 

az adatokat helyesen rögzíti és tárolja-e, valamint a kalibrálási paraméterek helyesek-e.

(3)  Az ellenőrző tisztviselők felhatalmazással rendelkeznek az engedéllyel rendelkező műhelyek arra való utasítására, hogy végezzék el a (2) bekezdésben említett teszteket és a manipulációs eszközök jelenlétének felderítésére szolgáló külön teszteket. Ha manipulációs eszközöket mutatnak ki, a készüléket, beleértve magát az eszközt, a járműegységet vagy annak alkatrészeit és a járművezetői kártyát ki lehet szerelni a járműből, és bizonyítékként fel lehet használni, az ilyen bizonyítékok kezelésére vonatkozó nemzeti eljárási szabályoknak megfelelően.

(4)  Az ellenőrző tisztviselőknek a vállalkozások telephelyének ellenőrzésekor adott esetben ki kell használniuk a lehetőséget az ott található menetíró készülékek és járművezetői kártyák ellenőrzésére.

39. cikk

Az ellenőrző tisztviselők képzése

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ellenőrző tisztviselők megfelelően képzettek legyenek a rögzített adatok elemzéséhez és a menetíró készülék ellenőrzéséhez, és ezáltal biztosított legyen a hatékony és összehangolt ellenőrzés és végrehajtás.

(2)  A tagállamok legkésőbb 2016. szeptember 2-ig tájékoztatják a Bizottságot az ellenőrző tisztviselőikre vonatkozó képzési követelményekről.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket hoz az ellenőrző tisztviselők képzésének és továbbképzésének tartalmára vonatkozóan, beleértve az ellenőrzések irányítására és a manipulációs eszközök és csalás észlelésére vonatkozó technikákkal kapcsolatos képzést is. Ezek az intézkedések az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek és az 561/2006/EK rendeletnek a végrehajtását segítő iránymutatásokat is magukban foglalnak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)  A tagállamok az ellenőrző tisztviselők képzési programjába beépítik a Bizottság által meghatározott tartalmat.

40. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

A tagállamok segítik egymást e rendelet alkalmazásában és az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzésében.

E kölcsönös segítségnyújtás keretén belül a tagállamok illetékes hatóságai rendszeresen megküldik egymásnak az e rendelet szerelők vagy műhelyek általi megsértésével, a manipulálás gyakorlatainak típusaival, valamint az ilyen jogsértésekért kiszabott szankciókkal kapcsolatos összes rendelkezésre álló információt.

41. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok a nemzeti alkotmányos szabályokkal összhangban megállapítják az e rendelet megsértése esetén kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok foganatosítása érdekében. Az említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak, visszatartó erejűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és meg kell felelniük a 2006/22/EK irányelvben meghatározott jogsértési kategóriáknak.

(2)  A tagállamok 2016. március 2-ig értesítik a Bizottságot ezekről az intézkedésekről és a szankciókra vonatkozó szabályokról. Az említett intézkedések bármilyen későbbi módosításáról szintén tájékoztatják a Bizottságot.



VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság írásbeli eljárás útján alakítja ki véleményét, az írásbeli eljárás eredmény nélkül lezárásra kerül abban az esetben, ha a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy ha a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

43. cikk

Menetíró készülékekkel foglalkozó fórum

(1)  Létrejön a menetíró készülékekkel foglalkozó fórum, amely támogatja a tagállamok szakértői, a 42. cikkben említett bizottság tagjai, és – az AETR-megállapodás alapján menetíró készüléket használó – harmadik országok szakértői között a menetíró készülékre vonatkozó műszaki kérdésekről zajló párbeszédet.

(2)  A tagállamok szakértőként delegálják a menetíró készülékekkel foglalkozó fórumba a 42. cikkben említett bizottságban részt vevő szakértőket.

(3)  A menetíró készülékekkel foglalkozó fórumnak nyitottnak kell lennie az olyan érdeklődő harmadik országok szakértőinek részvétele előtt, amelyek az AETR-megállapodás szerződő felei.

(4)  A menetíró készülékekkel foglalkozó fórumba meghívást kell kapniuk az érdekelt feleknek, a járműgyártók és a menetírókészülék-gyártók képviselőinek, a szociális partnereknek és az európai adatvédelmi biztosnak.

(5)  A menetíró készülékekkel foglalkozó fórum elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(6)  A menetíró készülékekkel foglalkozó fórum évente legalább egyszer ülésezik.

44. cikk

A nemzeti intézkedések közlése

A tagállamok legkésőbb 30 nappal az elfogadás időpontját követően és először 2015. március 2-ig tájékoztatják a Bizottságot nemzeti joguknak azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiről, amelyeket az e rendelet által szabályozott területen fogadnak el.

45. cikk

Az 561/2006/EK rendelet módosítása

Az 561/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. 

A 3. cikk a következő ponttal egészül ki az a) pont után:

„aa) 

az olyan legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek, amelyeket olyan anyagok, felszerelések vagy gépek szállítására használnak, amelyekre a járművezetőnek munkája során szüksége van, illetve amelyeket kizárólag a szállítási vállalkozás telephelyétől számított 100 km-es sugarú körben használnak, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége.”

2. 

A 13. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) 

a d), f) és p) pontban szereplő „50 km” szövegrész helyébe a „100 km” szövegrész lép;

b) 

a d) pont első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„d) 

olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és amelyeket a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *1 ) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításra használnak.

46. cikk

Átmeneti intézkedések

Amennyiben az e rendeletben említett végrehajtási jogi aktusok nem kerültek úgy elfogadásra, hogy azok az e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjában alkalmazhatóak legyenek, a 3821/85/EGK rendeletben és annak I.B. mellékletében foglalt rendelkezések – átmeneti alapon – az e rendeletben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdő időpontjáig továbbra is alkalmazandók maradnak.

47. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3821/85/EGK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

48. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet – a 46. cikkben szereplő átmeneti rendelkezésekre figyelemmel – 2016. március 2-től alkalmazandó. A 24., 34. és 45. cikk azonban 2015. március 2-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

AZ ANALÓG MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK KIALAKÍTÁSÁRA, TESZTELÉSÉRE, BEÉPÍTÉSÉRE ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ebben a mellékletben:

a)

„adatrögzítő készülék” vagy „analóg menetíró készülék” : a közúti járműbe történő beépítésre szánt készülék, amely automatikusan vagy félautomatikusan feltünteti és rögzíti e járművek mozgásának és vezetőik bizonyos munkaszakaszainak adatait;

b)

„a menetíró készülék állandója” : az 1 kilométernyi megtett távolság kijelzéséhez és rögzítéséhez szükséges bemenő jel értékét megadó jellemző számérték; ezt az állandót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (k =… ford/km) vagy kilométerenkénti impulzusszámban (k =… imp/km) kell kifejezni;

c)

„a jellemző együttható” : a jármű és a menetíró készülék közötti kapcsolatot biztosító alkatrész (sebességváltó kimenőtengelye vagy a keréktengely) által – mialatt a jármű normál vizsgálati feltételek mellett egy mért kilométernyi távolságot tesz meg – kibocsátott kimenő jel értékét megadó jellemző számérték (lásd e melléklet VI. részének 4. pontját). A jellemző együtthatót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (w = ford/km) vagy kilométerenkénti impulzusszámban (w =… imp/km) kell kifejezni;

d)

„a gumiabroncsok tényleges kerülete” : azoknak a távolságoknak az átlaga, amelyeket a járművet mozgató egyes kerekek (hajtókerekek) egy teljes fordulat során megtesznek. E távolságok mérését normál tesztelési körülmények között (lásd e melléklet VI. részének 4. pontját) kell elvégezni, és 1 =… mm-ben kell kifejezni.

II.   A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS FUNKCIÓI

A készüléknek a következő adatok rögzítésére kell képesnek lennie:

1. 

a jármű által megtett távolság;

2. 

a jármű sebessége;

3. 

a vezetési idő;

4. 

az egyéb munkavégzési és készenléti idők;

5. 

a munkavégzés megszakítása és a napi pihenőidő;

6. 

az adatrögzítő lapot magában foglaló ház nyitása;

7. 

az olyan elektronikus menetíró készülék esetében, amelyet a távolság- és sebességérzékelő elektromos úton továbbított jelei működtetnek, a menetíró készülék áramellátásának minden 100 milliszekundumot meghaladó megszakadása (a világítás kivételével), a sebesség- és a távolságérzékelő áramellátásának megszakadása, valamint a sebesség és a távolság jeladójához menő jel bármilyen megszakadása.

Azoknál a járműveknél, amelyekhez két járművezetőt osztanak be, a készüléknek olyannak kell lennie, hogy az első bekezdés 3., 4. és 5. pontjában felsorolt időszakokat két külön adatrögzítő lapon egyidejűleg és megkülönböztethetően jegyezze fel.

III.   A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

a)   Általános szempontok

1. A menetíró készülék részei a következők:

1.1. 

Vizuális eszközök, amelyek mutatják:

— 
a megtett távolságot (kilométer-számláló),
— 
a sebességet (sebességmérő),
— 
az időt (óra).
1.2. 

Adatrögzítő eszközök, amelyek tartalmazzák:

— 
a megtett távolság rögzítőjét,
— 
a sebesség rögzítőjét,
— 
egy vagy több időrögzítőt, amely megfelel a c) 4. pontban meghatározott követelményeknek.
1.3. 

Jelölő eszköz, amely az adatrögzítő lapon:

— 
jelzi az adatrögzítő lapot tartalmazó ház minden egyes felnyitását,
— 
a II. rész első bekezdése 7. pontjában meghatározott elektronikus menetíró készülék esetében legkésőbb az áramellátás helyreállításakor jelzi a menetíró készülék áramellátásának minden 100 milliszekundumot meghaladó megszakadását (a világítás kivételével),
— 
a II. rész első bekezdése 7. pontjában meghatározott elektronikus menetíró készülék esetében jelzi a sebesség- és távolságérzékelő áramellátásának minden 100 milliszekundumot meghaladó megszakadását, valamint a sebesség és a távolság jeladójához menő jel bármilyen megszakadását.

2. A készülékekbe az 1. pontban felsoroltakon kívül beépített kiegészítő berendezések sem az előírt berendezések kifogástalan működését, sem a leolvasást nem zavarhatják.

A készüléket ezekkel a kiegészítő berendezésekkel együtt kell típusjóváhagyásra bemutatni.

3.   Anyagok

3.1. A menetíró készülék valamennyi alkatrészének megfelelő ellenálló képességgel és mechanikai szilárdsággal, továbbá állandó elektromos és mágneses jellemzőkkel rendelkező anyagokból kell készülnie.

3.2. A készülék alkatrészének vagy a gyártáshoz felhasznált anyag jellegének minden megváltoztatását a gyártásban bekövetkező alkalmazást megelőzően jóváhagyásra kell benyújtani ahhoz a hatósághoz, amelyik a készülékre a típusjóváhagyást megadta.

4.   A megtett távolság mérése

A megtett távolság mérhető és rögzíthető akár:

— 
úgy, hogy tartalmazza az előremenetet és hátramenetet, vagy
— 
úgy, hogy csak előremenetet tartalmazza.

Hátramenet esetén a megtett távolság esetleges rögzítése semmiképpen sem befolyásolhatja a többi rögzítés áttekinthetőségét és pontosságát.

5.   A sebesség mérése

5.1. A sebességmérés tartományának meg kell felelnie a típusbizonyítványban megállapítottnak.

5.2. A mérőeszköz saját frekvenciájának és csillapításának olyannak kell lennie, hogy a sebesség kijelzése és rögzítése a méréstartományban a gyorsulás-változásokat 2 m/s2-ig legyen képes követni az elfogadott tűréshatárokon belül.

6.   Időmérés (óra)

6.1. Az óra beállító szerkezetének az adatrögzítő lapot magában foglaló házban kell lennie; a ház minden egyes nyitását automatikusan fel kell jegyezni az adatrögzítő lapon.

6.2. Ha az adatrögzítő lap továbbító mechanizmusát az óra működteti, akkor az óra teljes felhúzás utáni pontos működése időtartamának legalább 10 %-kal hosszabbnak kell lennie, mint az adatrögzítő lappal való teljes feltöltöttség mértékének megfelelő adatrögzítési idő.

7.   Világítás és védelem

7.1. A készülék vizuális műszereit nem vakító fényű megvilágítással kell ellátni.

7.2. A megfelelő használat biztosítása érdekében a menetíró készülék minden belső alkatrészét védeni kell a nedvesség és a por ellen. Az alkatrészeket plombával ellátható burkolatok alkalmazásával hamisítás elleni védelemmel is el kell látni.

b)   Vizuális műszerek

1.   Megtett távolság mutatója (kilométer-számláló)

1.1. A megtett távolságot mérő műszer legkisebb mérési egysége értékének 0,1 km-nek kell lennie. A százmétereket mutató számjegyeknek világosan megkülönböztethetőnek kell lenniük az egész kilométereket mutatóktól.

1.2. A megtett távolságot mérő műszer számjegyeinek jól olvashatónak kell lenniük és látható magasságuknak legalább 4 mm-nek kell lennie.

1.3. A megtett távolságot mérő műszernek képesnek kell lennie legalább 99 999,9  km kijelzésére.

2.   Sebességmutatók (sebességmérő)

2.1. A mérési tartományon belül a sebességskálát egységesen 1, 2, 5 vagy 10 km/h-s fokozatbeosztással kell ellátni. A sebességskála értéke (osztástávolság) nem haladhatja meg a skálán feltüntetett legnagyobb sebesség 10 százalékát.

2.2. A méréstartományon kívüli részt nem kell számozással ellátni.

2.3. A skálán található, 10 km/h sebességkülönbséget jelző minden egyes térköz hosszának legalább 10 mm-nek kell lennie.

2.4. Mutatós mérőműszeren a mutató és a műszer előlapja közötti távolság nem haladhatja meg a 3 mm-t.

3.   Időmérő (óra)

Az időmérőnek a készüléken kívülről is láthatónak kell lennie és lehetővé kell tennie a világos, tisztán látható és félreérthetetlen leolvasást.

c)   Adatrögzítő műszerek

1.   Általános szempontok

1.1. Minden készüléket az adatrögzítő lap formájától (szalag vagy korong) függetlenül olyan jellel kell ellátni, amely lehetővé teszi az adatrögzítő lap megfelelő behelyezését oly módon, hogy az órán mutatott idő és az adatrögzítő lapon szereplő időjelzés egymásnak való megfelelősége biztosított legyen.

1.2. Az adatrögzítő lapot továbbító mechanizmusnak olyannak kell lennie, hogy biztosítsa az adatrögzítő lap holtjáték nélküli mozgását, egyszerű behelyezhetőségét és eltávolíthatóságát.

1.3. A korong alakú adatrögzítő lapok esetében a lapmozgató szerkezetet az óraműnek kell szabályoznia. Ebben az esetben az adatrögzítő lapnak a sebesség rögzítésére használt terület szélét jelölő gyűrű belső oldalán mérve óránként legalább 7 milliméter sebességgel folyamatosan és egyenletesen kell forognia. A szalagos berendezés esetében, amelyben az adatrögzítőlap-mozgató szerkezetet az óramű szabályozza, az egyenes vonalú, előre haladó mozgás sebességének legalább 10 milliméter/órának kell lennie.

1.4. A megtett távolságot a jármű sebességét, továbbá az adatrögzítő lapot (adatrögzítő lapokat) tartalmazó ház nyitását teljesen automatikusan kell rögzíteni.

2.   A megtett távolság rögzítése

2.1. Minden 1 km hosszúságú megtett útszakaszt legalább 1 mm-es szakasszal kell ábrázolni a megfelelő koordinátán.

2.2. Az útszakasz rögzítésének még a méréstartomány felső határát elérő sebesség esetén is kifogástalanul olvashatónak kell lennie.

3.   A sebesség rögzítése

3.1. A sebességrögzítő írótűnek az adatrögzítő lap formájától függetlenül általában egyenes vonalban és az adatrögzítő lap mozgásirányára merőlegesen kell mozognia. Azonban az írótű vezethető görbe vonalban is, ha a következő feltételek teljesülnek:

— 
az írótű által rajzolt vonalnak merőlegesnek kell lennie a sebesség rögzítésére fenntartott terület átlagos kerületére (korong alakú adatrögzítő lapok esetében) vagy tengelyére (szalag formájú adatrögzítő lapok esetében),
— 
az írótű által rajzolt vonal görbületének sugara és a sebességrögzítésre fenntartott terület szélessége közötti aránynak az adatrögzítő lap formájától függetlenül legalább 2,4 : 1-nek kell lennie,
— 
az időskálán lévő jelöléseknek ugyanolyan sugarú görbével kell átszelniük az adatrögzítő területet, mint az írótű által rajzolt vonal. Az időskálán lévő jelölések közti távolságnak egy órát meg nem haladó időtartamot kell megjeleníteniük.

3.2. Minden 10 km/h sebességváltozást legalább 1,5 mm-es változással kell ábrázolni a megfelelő koordinátán.

4.   Az idő rögzítése

4.1. A menetíró készüléket úgy kell kialakítani, hogy a vezetési időt mindig automatikusan rögzítse, és lehetséges legyen az e rendelet 34. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában jelzett többi időtartam külön-külön történő rögzítése, ha szükséges, egy kapcsolóberendezés működtetésével.

4.2. A vonalak jellemzőiből, helyzetükből, és ha szükséges, az e rendelet 34. cikkében meghatározott jelekből világos különbséget kell tudni tenni a különböző időtartamok között. A rögzített adat leolvashatósága és könnyű értelmezése érdekében – a vonatkozó vonalak eltérő szélességével vagy egy legalább ugyanannyira eredményes bármely más módszerrel – meg kell egymástól különböztetni az adatrögzítő lapokon szereplő különböző időtartamokat.

4.3. Olyan járműveknél, amelyek személyzetéhez egynél több járművezető tartozik, a 4.1. pont szerinti rögzítéseket egy-egy vezetőhöz rendelt, külön adatrögzítő lapon kell végezni. Ebben az esetben az egyes adatrögzítő lapok előtolását vagy egy egységes mechanizmussal vagy különálló, összehangolt mechanizmusokkal kell végezni.

d)   Zárószerkezet

1. A házat, amely az adatrögzítő lapot vagy adatrögzítő lapokat és az óra beállító szerkezetét tartalmazza, zárral kell ellátni.

2. Az adatrögzítő lapon vagy lapokon automatikusan kell rögzíteni az adatrögzítő lapot vagy lapokat és az óra beállító szerkezetét tartalmazó ház minden egyes nyitását.

e)   Jelölések

1. A készülék előlapján a következő jelzéseknek kell látszaniuk:

— 
a távolság mértékegysége „km” rövidítéssel a távolság-rögzítő által mutatott számjegy közelében,
— 
a „km/h” jelzés a sebességskála közelében,
— 
a sebességmérő méréstartománya „Vmin… km/h, Vmax… km/h” formában… Ez a jelölés nem szükséges, amennyiben a készülék ismertető címkéjén megtalálható.

Ezeket az előírásokat nem kell alkalmazni azokra a menetíró készülékekre, amelyeket 1970. augusztus 10. előtt hagytak jóvá.

2. Az ismertető címkét be kell építeni a készülékbe, és azon szerepelnie kell a következő jelzéseknek, amelyeknek láthatóaknak kell lenniük a készüléken a felszerelés után is:

— 
a készülék gyártójának neve és címe,
— 
gyártási szám és gyártási év,
— 
a készülék típus-jóváhagyási jele,
— 
készülék állandója „k =… ford/km” vagy „k =… imp/km” formában,
— 
tetszőlegesen a sebességmérési tartomány az 1. pont szerinti formában,
— 
amennyiben a készülék hajlásszögre való érzékenysége a megengedett tűréshatárokat túllépve a készülék kiírt adatait befolyásolja, akkor a megengedett hajlásszög:
image

ahol α az adott készülék, amelyre az eszközt kalibrálták, (felfelé néző) szemközti oldalának vízszintes helyzetéből kiindulva mért szög; β és γ pedig az α hitelesítési szög megengedett legnagyobb kitérései felfelé és lefelé.

f)   Maximálistűrés (vizuális és rögzítő műszerek)

1. Vizsgálópadon a felszerelés előtt:

a) 

megtett távolság:

a tényleges útszakasz 1 százaléka, ha a távolság legalább 1 km;

b) 

sebesség:

tényleges sebesség ± 3 km/h;

c) 

idő:

± 2 perc naponta, de nem több mint 10 perc 7 naponként, ha az óra működési ideje egy felhúzás után ennél az időtartamnál nem kevesebb.

2. Beépítéskor:

a) 

megtett távolság

a tényleges útszakasz ± 2 százaléka, ha a távolság legalább 1 km;

b) 

sebesség:

tényleges sebesség ± 4 km/h;

c) 

idő:

± 2 perc naponta, vagy
± 10 perc 7 naponta

3. Használatban:

a) 

megtett távolság:

a tényleges útszakasz 4 százaléka, ha ez a távolság legalább 1 km;

b) 

sebesség:

tényleges sebesség ± 6 km/h;

c) 

idő:

± 2 perc naponta, vagy
± 10 perc 7 naponta

4. Az 1., 2. és 3. pontban meghatározott maximális tűréshatárok a készülék közvetlen közelében mérve 0 °C és + 40 °C közötti hőmérsékleten érvényesek.

5. A 2. és 3. pontokban meghatározott maximális tűréshatárok mérését a VI. részben meghatározott feltételek szerint kell végezni.

IV.   ADATRÖGZÍTŐ LAPOK

a)   Általános szempontok

1. Az adatrögzítő lapoknak nem szabad akadályozniuk a készülék szabályos működését, és biztosítaniuk kell a rajtuk rögzített adatok kitörölhetetlenségét, könnyen olvashatóságát és azonosíthatóságát.

Normális páratartalom és hőmérsékleti viszonyok mellett az adatrögzítő lapoknak meg kell őrizniük méreteiket és a rajtuk rögzített adatokat.

Ezenkívül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az e rendelet 34. cikkében említett információkat az adatrögzítő lap rongálása és a rögzített adatok olvashatóságának romlása nélkül feljegyezzék az adatrögzítő lapokra.

Rendes tárolási körülmények között a rögzített adatoknak legalább egy évig jól olvashatóknak kell maradniuk.

2. Az adatrögzítő lapok legkisebb rögzítési időtartamának formájuktól függetlenül 24 órának kell lennie.

Amennyiben a folyamatos rögzítési kapacitásnak a személyzet beavatkozása nélküli növelése érdekében több korong kapcsolódik egymáshoz, a különböző korongok közötti kapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy az adatrögzítés közben ne legyenek se megszakítások, se átfedések az egyik korongról a másikra átvezető ponton.

b)   Adatrögzítésre szolgáló területek és azok beosztása

1. Az adatrögzítő lapok adatrögzítésre szolgáló részei a következők:

— 
kizárólag a sebességre vonatkozó adatokra fenntartott mező,
— 
kizárólag a megtett távolságra vonatkozó adatokra fenntartott mező,
— 
egy vagy több mező a járművezetők vezetési idejének, egyéb munkaidejének és készenléti idejének, a megszakításoknak és pihenőidőknek a rögzítésére.

2. A sebesség rögzítésére szolgáló mezőt 20 km/h-nak vagy ennél kisebb sebességnek megfelelő részekre kell osztani. A skála osztásainak megfelelő sebességet számokban kell feltüntetni. A „km/h” jelet legalább egyszer fel kell tüntetni a lapnak ezen a részén. A skálán lévő utolsó jelölésnek meg kell egyeznie a mérési tartomány felső határával.

3. A megtett távolság rögzítésére szolgáló mezőt úgy kell kialakítani, hogy a megtett kilométerek száma egyértelműen leolvasható legyen.

4. Az 1. pontban említett időtartamok rögzítésére fenntartott mezőt vagy mezőket úgy kell megjelölni, hogy világosan különbséget lehessen tenni a különböző időtartamok között.

c)   Az adatrögzítő lapokra nyomtatandó információk

Minden egyes adatrögzítő lap, nyomtatott formában, a következő információkat kell hogy tartalmazza:

— 
a gyártó neve, címe vagy cégneve,
— 
az adatrögzítő lap mintájának jóváhagyási jele,
— 
annak/azoknak a készülék típus(ok)nak a jóváhagyási jele(i) amely(ek)ben az adatrögzítő lap használható,
— 
a sebességmérési tartomány felső határa, km/h-ban nyomtatva.

További minimumkövetelményként minden adatrögzítő lapon szerepelnie kell nyomtatott formában egy olyan módon beosztott időskálának, hogy az idő 15 perces időközönként közvetlenül leolvasható, és minden 5 perces időköz egyszerűen meghatározható legyen.

d)   Szabad mező a kézi bejegyzések számára

Az adatrögzítő lapon szabad helyet kell biztosítani, hogy a járművezetők legalább a következő adatokat beírhassák:

— 
a járművezető családi neve és utóneve,
— 
dátum és hely, ahol az adatrögzítő lap használata elkezdődik, valamint dátum és hely, ahol e használat véget ér,
— 
azon jármű vagy járművek rendszáma vagy rendszámai, amely jármű(vek)re a járművezetőt az adatrögzítő lap használati ideje alatt beosztották,
— 
azon jármű vagy járművek kilométer-számlálójának állása, amely jármű(vek)re a járművezetőt az adatrögzítő lap használati ideje alatt beosztották,
— 
minden járműcsere időpontja.

V.   A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK BEÉPÍTÉSE

1.

A menetíró készüléket a járműben úgy kell elhelyezni, hogy a járművezető a vezetőülésből a sebességmérőt, a kilométer-számlálót és az órát könnyen leolvashassa, és ugyanakkor a készülékek valamennyi alkatrésze, beleértve a meghajtóelemeket is, védettek legyenek a véletlen károsodással szemben.

2.

Biztosítani kell, hogy a menetíró készülék állandóját egy adapternek nevezett alkalmas készülékkel hozzá lehessen igazítani a jármű jellemző együtthatójához.

A két vagy több differenciál-áttétellel rendelkező járműveket kapcsolószerkezettel kell ellátni, amely a különböző áttételeket automatikusan összehangolja azzal az áttétellel, amelynek alapján a menetíró készüléket a járműhöz beállították.

3.

Miután a beépítéskor elvégezték a menetíró készülék ellenőrzését, egy illesztési címkét kell jól látható helyen felerősíteni a készülék mellett vagy magára a készülékre. Egy engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely által végzett minden olyan vizsgálat után, amelynek során a beépítéskori beállítások módosítására volt szükség, az előző helyére egy új illesztési címkét kell elhelyezni.

Az illesztési címkén legalább a következő adatoknak kell szerepelnie:

— 
az engedéllyel rendelkező szerelő, műhely vagy járműgyártó neve, címe vagy cégneve,
— 
a jármű jellemző együtthatója „w =… ford/km” vagy „w =… imp/km” formában,
— 
a gumiabroncsok tényleges kerülete „l =… mm” formában,
— 
a jármű jellemző együtthatója meghatározásának és a gumiabroncsok kerülete tényleges mérésének időpontja.

4.

Plombálás

Az alábbi alkatrészeket plombával kell ellátni:

a) 

az illesztési címke, kivéve, ha az úgy van felerősítve, hogy a rajta lévő jelölések megrongálása nélkül nem távolítható el;

b) 

a szoros értelemben vett menetíró készülék és a jármű közötti összeköttetés két vége;

c) 

maga az adapter és annak áramköri csatlakozási pontja;

d) 

a két vagy több hátsóhíd-áttétellel rendelkező járműveknél kapcsolószerkezet;

e) 

az adaptert és a kapcsolószerkezetet a menetíró készülék többi részével összekötő kapcsolóelemek;

f) 

a III. rész a) 7.2. pontja alapján előírt burkolatok;

g) 

minden olyan burkolat, amelyen keresztül hozzáférhető az a készülék, amellyel a menetíró készülék állandóját hozzá lehet igazítani a jármű jellemző együtthatójához.

Különleges esetekben a menetíró készülék típusának jóváhagyásakor további plombákat is előírhatnak, és a jóváhagyási bizonyítványban meg kell adni e plombák helyét.

Az első bekezdés b), c) és e) pontjában említett plombák eltávolíthatók:

— 
veszélyhelyzetben,
— 
sebességkorlátozó készülék vagy a közúti közlekedés biztonságát fokozó egyéb készülék beszerelése, beállítása vagy javítása céljából,

azzal a feltétellel, hogy a menetíró készülék továbbra is megbízhatóan és pontosan működik, és egy engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely a sebességkorlátozó készülék vagy a közúti közlekedés biztonságát fokozó egyéb készülék beszerelése után közvetlenül, egyéb esetben pedig hét napon belül visszahelyezi a plombát. E plombák feltörésekor minden alkalommal írásos nyilatkozatot kell készíteni a feltörés okairól, amelyet az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

5.

A menetíró készüléket és a jeladót csatlakoztató kábeleket folytonos, műanyag bevonatú, korrózió ellen védett, peremezett végű acélburkolattal kell védeni, kivéve azokat az eseteket, amikor a manipulációval szemben ugyanolyan szintű védelem biztosítható olyan egyéb eszközökkel (elektronikus ellenőrzéssel, például jeltitkosítással) is, amelyek alkalmasak a menetíró készülék helyes működéséhez egyébként nem szükséges olyan eszközök jelenlétét érzékelni, amelyek célja az, hogy a menetíró készülékek pontos működését a sebesség- és távolságérzékelőből érkező elektronikus adatok rövidre zárásával, megszakításával vagy módosításával megakadályozzák. E rendelet értelmében az a csatlakozás számít folytonosnak, amely plombával ellátott kapcsolódási pontokból áll.

A fent említett elektronikus ellenőrzést olyan elektronikus vezérlés válthatja fel, amely biztosítja, hogy a menetíró készülék a jármű sebesség- és távolságérzékelőjének jeladásától függetlenül a jármű minden mozgását rögzíteni tudja.

Ennek a pontnak az alkalmazásában az M1 és N1 járművek azok, amelyeket a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) II. mellékletének A. része meghatároz. Azokban a járművekben, amelyeket e rendelettel összhangban menetíró készülékkel szereltek fel, és nem úgy terveztek, hogy azokba egy, a távolság- és sebességérzékelők és a menetíró készülék közötti védett kábelt szereljenek be, a távolság- és sebességérzékelőkhöz lehető legközelebb adaptert kell elhelyezni.

A védett kábelt úgy kell beszerelni, hogy az az adapterből a menetíró készülékbe vezessen.

VI.   ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

A tagállamok kinevezik az ellenőrzéseket és a vizsgálatokat végrehajtó szerveket.

1.   Új vagy javított műszerek hitelesítése

Minden egyes új vagy javított készüléket a helyes működése, valamint leolvasott és rögzített adatainak a III. rész f) 1. pontjában megjelölt határokon belüli pontossága szempontjából hitelesíteni kell az V. rész 4. pontja első bekezdésének f) pontja szerinti plombákkal.

A tagállamok ezért előírhatnak egy kezdeti vizsgálatot, amely annak ellenőrzéséből és megerősítéséből áll, hogy az új vagy javított készülék megfelel a jóváhagyott mintának, illetve e rendelet és mellékletei követelményeinek, vagy e hitelesítési jogkört átruházhatják a gyártókra vagy azok meghatalmazottjaira.

2.   Beépítés

A járműbe való beépítésnél a készüléknek és a beépítésnek meg kell felelnie a III. rész f) 2. pontjában előírt maximális tűréshatárokra vonatkozó rendelkezéseknek.

A vizsgálatot az engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely a saját felelősségére végzi el.

3.   Időszakos vizsgálatok

a) A járműbe beépített készülék időszakos vizsgálatát legalább kétévenként el kell végezni és az elvégezhető magának a járműnek a műszaki vizsgálata keretében is.

Ezek a vizsgálatok a következők ellenőrzését foglalják magukban:

— 
a készülék helyes működése,
— 
a típus-jóváhagyási jel megléte,
— 
az illesztési címke megléte,
— 
a plombák sértetlensége a készüléken és a berendezés más részein,
— 
a gumiabroncsok tényleges kerülete.

b) A III. rész f) 3. pontjában foglalt maximális tűréshatárok betartását legalább hatévente egyszer meg kell vizsgálni, a tagállamok azonban ennél rövidebb vizsgálati időszakot is előírhatnak a területükön nyilvántartásba vett járművek vizsgálatára. A vizsgálat során le kell cserélni az illesztési címkét.

4.   A hibák mérése

A hibák mérését a beépítéskor és a használat alatt a következő – előírt vizsgálati feltételeknek minősülő – feltételek szerint kell végezni:

— 
terheletlen jármű a szokásos menetkész állapotban,
— 
gumiabroncsnyomás a gyártó előírásai szerint,
— 
gumiabroncskopás a törvényileg megengedett határokon belül,
— 
a jármű mozgása: a járműnek saját motorerejével egyenes vonalban, sík terepen, 50 ± 5 km/h sebességgel kell előrehaladnia. A mérés elvégezhető megfelelő vizsgapadon is, ha az összevethető pontosságot nyújt.




II. MELLÉKLET

JÓVÁHAGYÁSI JEL ÉS TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

I.   JÓVÁHAGYÁSI JEL

1. A jóváhagyási jel a következőkből áll:

a) 

egy téglalap, amelybe az „e” betűt helyezik el, amelyet annak az országnak a megkülönböztető száma vagy betűje követ, amelyik a jóváhagyást kiadta, a következő hagyományos jeleknek megfelelően:

Belgium

6,

Bulgária

34,

Cseh Köztársaság

8,

Dánia

18,

Németország

1,

Észtország

29,

Írország

24,

Görögország

23,

Spanyolország

9,

Franciaország

2,

Horvátország

25,

Olaszország

3,

Ciprus

CY,

Lettország

32,

Litvánia

36,

Luxemburg

13,

Magyarország

7,

Málta

MT,

Hollandia

4,

Ausztria

12,

Lengyelország

20,

Portugália

21,

Románia

19,

Szlovénia

26,

Szlovákia

27,

Finnország

17,

Svédország

5,

Egyesült Királyság

11,

és

b) 

egy jóváhagyási szám, amely a menetíró készülék vagy az adatrögzítő lap prototípusára kiadott típusbizonyítvány számának vagy a tachográf-kártya számának felel meg, és tetszés szerinti helyen helyezendő el a téglalap közvetlen közelében.

2. A jóváhagyási jelet minden egyes készülék ismertető címkéjén, minden egyes adatrögzítő lapon és minden egyes tachográf-kártyán fel kell tüntetni. A jóváhagyási jelnek letörölhetetlennek és mindig jól olvashatónak kell lennie.

3. A jóváhagyási jel alább közölt méretei ( 13 ) milliméterekben vannak kifejezve és a legkisebb méreteket jelentik. Az arányokat a méretek között meg kell tartani.

image

II.   AZ ANALÓG MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA

Az a tagállam, amelyik jóváhagyást adott ki, a kérelmező számára az alábbi minta szerint típusbizonyítványt állít ki. Amikor a tagállamok tájékoztatást adnak a kiadott jóváhagyásokról, vagy adott esetben a visszavonásról, a tagállamok ennek az okmánynak a másolatait használják fel.

TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az illetékes hatóság neve: …

Az értesítés a következőkre vonatkozik ( 14 ):

— 
jóváhagyás menetíró készülék típusára
— 
a menetíró készülék típusjóváhagyásnak visszavonása
— 
adatrögzítő lap mintájának jóváhagyása
— 
adatrögzítő lap mintája jóváhagyásának visszavonása

A jóváhagyás száma: …

1. Védjegy vagy kereskedelmi név: …

2. Típus vagy minta megnevezése: …

3. Gyártó neve: …

4. Gyártó címe: …

5. Jóváhagyásra benyújtva: …

6. Vizsgálat helye: …

7. Vizsgálat(ok) időpontja és száma: …

8. Jóváhagyás kelte: …

9. Jóváhagyás visszavonásának kelte: …

10. A menetíró készülék típusa vagy típusai, amely(ek)ben az adatrögzítő lap használatát tervezik:…

11. Hely: …

12. Dátum: …

13. Csatolt leíró dokumentumok: …

14. Megjegyzések (ideértve adott esetben a plombák helyzetét)

(aláírás)

III.   A DIGITÁLIS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA

Az a tagállam, amelyik jóváhagyást adott ki, a kérelmező számára az alábbi minta szerint típusbizonyítványt állít ki. Amikor a tagállamok tájékoztatást adnak a kiadott jóváhagyásokról, vagy adott esetben a visszavonásról, a tagállamok ennek az okmánynak a másolatait használják fel.

DIGITÁLIS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA

Az illetékes hatóság neve: …

Az értesítés a következőkre vonatkozik ( 15 ):



□  jóváhagyása

□  jóváhagyásának visszavonása:

□ menetíró készülék

□ menetíró készülék alkatrésze ( 16 )

□ járművezetői kártya

□ műhelykártya

□ vállalkozáskártya

□ ellenőri kártya

A jóváhagyás száma: …

1. Gyártó márkaneve vagy védjegye …

2. Modell neve …

3. Gyártó neve: …

4. Gyártó címe: …

5. Jóváhagyásra benyújtva …

6. Laboratórium(ok) …

7. Vizsgálati jelentés kelte és száma: …

8. Jóváhagyás kelte: …

9. Jóváhagyás visszavonásának kelte: …

10. A menetíró készülék(ek) azon modelljei, amelyekkel való használatra az alkatrészt tervezték …

11. Hely: …

12. Dátum: …

13. Csatolt leíró dokumentumok: …

14. Megjegyzések:

(aláírás)



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1073/2009/EK rendelete (2009. október 21.) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 300., 2009.11.14., 88. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről (HL L 80., 2002.3.23., 35. o.).

( 5 ) A Tanács 92/6/EGK irányelve (1992. február 10.) a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról (HL L 57., 1992.3.2., 27. o.).

( 6 ) A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).

( 9 ) Az európai parlamenti és a Tanács (EU) 2020/1057 irányelve (2020. július 15.) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 249., 2020.7.31., 49. o.).

( 10 ) A Bizottság (EU) 2016/799 végrehajtási rendelete (2016. március 18.) a menetíró készülékek és alkatrészeik kialakítására, tesztelésére, beépítésére, működtetésére és javítására vonatkozó követelményeket meghatározó 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 139., 2016.5.26., 1. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1072/2009/EK rendelete a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).

( *1 ) HL L 15., 1998.1.21., 14. o.”.

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

( 13 ) Ezek a számok csak tájékoztatásra szolgálnak.

( 14 ) A nem megfelelő rész törlendő.

( 15 ) Jelölje be a megfelelő négyzetet.

( 16 ) Adja meg, hogy az értesítés melyik alkatrészre vonatkozik.

Top