A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.12/Part 1 (1) dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

0A001

»Atomreaktorok« és kifejezetten ezekhez tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik, az alábbiak szerint:

TLB1.1

Teljes atomreaktorok

0A001.a

»Atomreaktorok«;

TLB1.1

Olyan atomreaktorok, amelyek képesek önfenntartó hasadási láncreakció ellenőrzött és folyamatosan fenntartására.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az »atomreaktor« magában foglalja a reaktortartályon belül lévő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó eszközöket, azt a berendezést, amely a magban a teljesítményszintet szabályozza és azokat a komponenseket, amelyek általában a reaktormag primer hűtőközegét foglalják magukban, azzal közvetlenül érintkeznek vagy azt szabályozzák. KIVITEL Az ezen terület minden fontosabb tételét magában foglaló kivitel kizárólag az iránymutatásokban meghatározott eljárások szerint történhet. Az ezen funkcionálisan meghatározott területhez tartozó egyes eszközök felsorolása, amelyek kivitele kizárólag az iránymutatásokban meghatározott eljárás szerint történhet, az 1.2–1.11. pontban található. A kormány fenntartja magának a jogot, hogy az iránymutatások eljárásait a funkcionálisan meghatározott területen belüli további eszközökre is alkalmazza.

0A001.b

Nyomástartó edények és az ezekhez gyártott fő alkatrészek, beleértve a reaktor nyomástartó edényének felső fedelét is, melyeket kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak ki, hogy az »atomreaktor« aktív zónáját tartalmazzák;

TLB1.2

Atomreaktor-tartály

Olyan fém tartály, vagy annak üzemben legyártott főbb részei, amelyet kifejezetten a fenti 1.1. pontban meghatározott atomreaktorok magja, valamint az alábbi 1.8. pontban meghatározott belső reaktorelemek számára szolgáló tartálynak terveztek vagy készítettek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az 1.2. tétel a nyomásbesorolástól függetlenül vonatkozik minden atomreaktor-tartályra és kiterjed a nyomásálló reaktortartályokra és a kalandriákra is. A reaktortartály felső fedele, mint üzemben gyártott főrész, szintén az 1.2. tétel alá tartozik.

0A001.c

»Atomreaktorok« fűtőelemeit kezelő berendezések, amelyeket kifejezetten a fűtőelemek reaktorba történő behelyezésére és kivételére terveztek vagy alakítottak ki;

TLB1.3

Reaktortüzelőanyag-berakó és -kirakó berendezések

Az 1.1. pontban meghatározott atomreaktorok fűtőelemeit kezelő berendezések, amelyeket kifejezetten a fűtőelemek reaktorba történő behelyezésére és kivételére terveztek vagy készítettek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A fenti tétel alá tartozó berendezések képesek üzem közben is működni, vagy olyan műszakilag kifinomult helyzetbeállító vagy iránybaállító megoldásokat alkalmaznak, amelyek leállított állapotban lehetővé teszik a komplex üzemanyag-átrakási műveletek végrehajtását például olyan reaktoroknál, amelyeknél az üzemanyag közvetlen vizuális megfigyelése vagy megközelítése üzemi körülmények között nem lehetséges.

0A001.d

Az »atomreaktorban« kifejezetten a reakciósebesség szabályozására tervezett vagy kialakított szabályozó rudak és az ezek tartására, felfüggesztésére alkalmas szerkezetek, valamint a rudak mozgató mechanizmusa és vezetőcsövei;

TLB1.4

Atomreaktor szabályozó rudai és berendezései

A fenti 1.1. pontban meghatározott atomreaktorokban zajló hasadási folyamat szabályozására szolgáló, kifejezetten e célra tervezett illetve készített rudak, azok tartó vagy függesztő szerkezetei, rúdmozgató mechanizmusok illetve rúdvezető csövek.

0A001.e

Nyomástartó csövek, amelyeket az »atomreaktorban« a fűtőelemek és a primerköri hűtőközeg befogadására terveztek vagy alakítottak ki;

TLB1.5

Az atomreaktor nyomástartó csövei

Olyan csövek, amelyeket a fenti 1.1. pontban meghatározott atomreaktorokban található fűtőelemek és a primer hűtőközeg befogadására terveztek vagy készítettek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A nyomástartó csövek a magas – alkalmasint 5 MPa feletti – nyomáson való működésre tervezett tüzelőanyag-csatornák részei.

0A001.f

A kifejezetten »atomreaktorokban« fűtőelem-burkolatnak tervezett és gyártott cirkónium csövek vagy cirkóniumötvözetből készült csövek (vagy csőszerelvények), 10 kg-nál nagyobb mennyiségekben;

N.B.:   A cirkónium nyomástartó csövekre vonatkozóan lásd a 0A001.e. pontot, a csőkígyókra vonatkozóan pedig a 0A001.h. pontot.

TLB1.6

Nukleárisfűtőanyag-burkolat

Az 1.1 pontban meghatározott atomreaktorok fűtőelem-burkolatául szolgáló, kifejezetten e célra tervezett és készített cirkóniumcsövek vagy cirkóniumötvözetből készült csövek (vagy csőszerelvények), 10 kg-nál nagyobb mennyiségben.

N.B.:  A cirkónium nyomástartó csövekre vonatkozóan lásd az 1.5. pontot. A kalandriacsövekre vonatkozóan lásd az 1.8. pontot.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az atomreaktorokban használt cirkóniumcsövek vagy cirkóniumötvözetből készült csövek olyan cirkóniumból készülnek, amelyben a hafnium-cirkónium tömegarány tipikusan kisebb mint 1:500.

0A001.g

Kifejezetten »atomreaktorok« primerköri hűtőközegének cirkuláltatására tervezett vagy készített hűtőszivattyúk vagy keringetők;

TLB1.7

Primer hűtőközeg-szivattyúk vagy -keringetők

Az 1.1 pontban meghatározott atomreaktorok primer hűtőközegének keringetésére szolgáló, kifejezetten e célra tervezett vagy készített szivattyúk vagy keringetők.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS: A kifejezetten e célra tervezett vagy készített szivattyúk vagy keringetők közé tartoznak a vízhűtésű reaktorok szivattyúi, a gázhűtésű reaktorok keringetői, a folyékony halmazállapotú fémmel hűtött reaktorok elektromágneses és mechanikus szivattyúi. Ezen berendezések lehetnek a primer hűtőközeg szivárgásának elkerülésére szolgáló bonyolult szigetelt, vagy többszörösen szigetelt egységek, zártrendszerű szivattyú, illetve inercia szivattyúk. Ez a meghatározás vonatkozik minden olyan szivattyúra, amelyet az Amerikai Gépipari Mérnökök Társasága (American Society of Mechanical Engineers; ASME) szabályzata III. része I. fejezetének NB alfejezetében (1. osztályba sorolt komponensek) leírt feltételek – vagy azzal egyenértékű szabvány – alapján hitelesítettek.

0A001.h

Kifejezetten »atomreaktor« üzemeltetésére tervezett vagy kialakított »atomreaktor belső alkatrészek«, ideértve a zónatartó szerkezetet, a tüzelőanyag csatornákat, a hőpajzsokat, a terelőlemezeket, zónatartó rácslemezeket, és a diffúzor lemezeket;

Műszaki megjegyzés:

A 0A001.h. pontban az »atomreaktor belső alkatrész« olyan fő szerkezetet jelent a reaktoredényen belül, amely egy vagy több funkciót lát el, például tartja a zónát, biztosítja a tüzelőanyag beállítást, irányítja a primerköri hűtőközeg áramlást, biztosítja a reaktoredény sugárzás elleni védelmét, és irányítja a zónán belüli műszerezést.

TLB1.8

Atomreaktor belső alkatrész

A fenti 1.1 pontban meghatározott atomreaktorokban használt, kifejezetten e célra tervezett vagy készített »atomreaktor belső alkatrészek«. Ezek közé tartoznak például a zónatartó szerkezet, a tüzelőanyag csatornák, a kalandriacsövek, a hőpajzsok, a terelőlemezek, a zónatartó rácslemezek és a diffúzor lemezek. MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS

Az »atomreaktor belső alkatrész« olyan fő szerkezetet jelent a reaktortartályon belül, amely egy vagy több funkciót lát el; például tartja a zónát, biztosítja a tüzelőanyag-beállítást, irányítja a primer hűtőközeg áramlását, biztosítja a reaktortartály sugárvédelmét, és irányítja a zónán belüli műszerezést.

0A001.i

Hőcserélők, az alábbiak szerint:

1.  Gőzgenerátorok, amelyeket kifejezetten »atomreaktorok« primerköri vagy köztes hűtőkörében történő felhasználásra terveztek és készítettek;

2.  Más hőcserélők, amelyeket kifejezetten »atomreaktorok« primerköri hűtőkörében történő felhasználásra terveztek és készítettek;

Megjegyzés:   A 0A001.i. nem vonja ellenőrzés alá a reaktor kisegítő rendszereihez, pl. a vészhűtőrendszerhez vagy a bomlásihő-elvonó rendszerhez – használt hőcserélőket.

TLB1.9

Hőcserélők

(a) Gőzgenerátorok, amelyeket kifejezetten az 1.1 pontban meghatározott atomreaktorok primer vagy köztes hűtőkörében történő felhasználásra terveztek és készítettek. b) Más hőcserélők, amelyeket kifejezetten az 1.1 pontban meghatározott atomreaktorok primer hűtőkörében történő felhasználásra terveztek és készítettek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A gőzgenerátorok olyan berendezések, amelyeket kifejezetten arra célra terveztek vagy készítettek, hogy a reaktorban termelődött hőt gőztermelés céljából a tápvízhez továbbítsák. A gyors neutronos reaktorok esetében, amelyeknek köztes hűtőköre is van, a gőzgenerátor ezen köztes hűtőkör részét képezi. A gázhűtésű reaktorok esetében a hőcserélő felhasználható a hő másodlagos gázkörbe való vezetésére, amely gázturbinát hajt meg. Az ellenőrzés e tétel esetében nem terjed ki a reaktor kisegítő rendszereihez – pl. a vészhűtőrendszerhez vagy a bomlásihő-elvonó rendszerhez – használt hőcserélőkre.

0A001.j

Neutron érzékelők, amelyeket kifejezetten az »atomreaktorok« reaktorzónájában a neutron fluxusszint meghatározására terveztek és készítettek.

TLB1.10

Neutronérzékelők

Olyan neutronérzékelők, amelyeket kifejezetten az 1.1 pontban meghatározott atomreaktorok reaktorzónájában a neutron fluxusszint meghatározására terveztek vagy készítettek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezen tétel kiterjed mind a zónán belüli, mind a zónán kívüli érzékelőkre, amelyek széles mérési tartományban határozzák meg a fluxusszintet – általában 104 neutron/cm2/másodperc és 1010 neutron/cm2/másodperc – vagy akár e feletti – tartományban. A zónán kívüli azokra a berendezésekre vonatkozik, amelyek az 1.1. pontban meghatározott reaktor zónáján kívül, de a biológiai árnyékolásra szolgáló rendszereken belül helyezkednek el.

0A001.k

Kifejezetten »atomreaktorban« való üzemeltetés céljából, a hőveszteség csökkentésére és a reaktortartály konténmentjének védelmére tervezett vagy kialakított »külső hőpajzsok«.

Műszaki megjegyzés:

A 0A001.k. pontban szereplő »külső hőpajzs«: a reaktortartályra helyezett fő struktúrák, amelyek csökkentik a reaktorból történő hőveszteséget és a konténmenten belüli hőmérsékletet.

TLB1.11

Külső hőpajzsok

Kifejezetten az 1.1. pontban meghatározott atomreaktorban való üzemeltetés céljából, a hőveszteség csökkentésére és a reaktortartály konténmentjének védelmére tervezett vagy kialakított »külső hőpajzsok«.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A »külső hőpajzsok« a reaktortartály körül elhelyezett fő struktúrák, amelyek csökkentik a reaktor hőveszteségét és a konténmenten belüli hőmérsékletet.

0B001

»Természetes urán«, »szegényített urán« vagy »különleges hasadóanyagok« izotópjainak szétválasztására szolgáló üzemek és a kifejezetten ilyen üzemekhez tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

TLB5

A természetes urán és a szegényített urán izotópjait, illetve különleges hasadóanyagot szétválasztó üzemek és a kifejezetten erre a célra tervezett és készített berendezések, az elemző eszközök kivételével

0B001.a

Kifejezetten »természetes urán« és »szegényített urán« vagy »különleges hasadóanyagok« izotópjai szétválasztására tervezett üzemek, az alábbiak szerint

1.  Gázcentrifugás szétválasztó üzemek;

2.  Gázdiffúziós szétválasztó üzemek;

3.  Aerodinamikai szétválasztó üzemek;

4.  Vegyi reakció útján szétválasztó üzemek;

5.  Ioncserélő szétválasztó üzemek;

6.  Atomos gőzfázisú »lézer« izotópos szétválasztó üzemek;

7.  Molekuláris »lézer« izotópos szétválasztó üzemek;

8.  Plazma szétválasztó üzemek;

9.  Elektromágneses szétválasztó üzemek;

TLB5

0B001.b

Kifejezetten gázcentrifugás szétválasztási eljáráshoz tervezett, vagy kialakított gázcentrifugák és részegységek, valamint alkatrészek, az alábbiak szerint:

Műszaki megjegyzés:

A 0B001.b. pontban a »nagy szilárdság/sűrűség arányú anyag« az alábbiak bármelyikét jelenti:

1.  Martenzites acél, amelynek szakítószilárdsága legalább 1,95 GPa;

2.  Alumíniumötvözetek, amelyek szakítószilárdsága legalább 0,46 GPa; vagy

3.  »Szál- vagy fonalerősítésű anyag«, amelynek »fajlagos modulusa« legalább 3,18 × 106m és a »fajlagos szakítószilárdsága« nagyobb, mint 7,62 × 104m;

1.  Gázcentrifugák;

TLB5.1

5.1.  Gázcentrifugák és kifejezetten gázcentrifugákban való felhasználásra tervezett vagy készített részegységek és alkatrészek

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉS

A gázcentrifuga általában egy vagy több vékonyfalú, 75–650 mm átmérőjű hengerből áll, amelyek vákuumkörnyezetben helyezkednek el és nagy, legalább 300 m/s kerületi sebességgel forognak függőleges középponti tengelyük körül. A nagy kerületi sebesség elérése érdekében a forgó alkatrészekhez felhasznált szerkezeti anyagoknak nagy szilárdság/sűrűség aránnyal kell rendelkezniük, és a forgórészt – és így annak alkatrészeit is – nagyon alacsony tűrések mellett kell elkészíteni a kiegyensúlyozatlanság lehető legalacsonyabb mértékűre történő csökkentése érdekében. Más centrifugákkal ellentétben az urándúsításhoz használt gázcentrifuga a rotortérben egy vagy több forgó, korong alakú terelőlappal, továbbá egy, az UF6 gáz be- és kivezetésére szolgáló álló csőrendszerrel rendelkezik, amelynek legalább három különálló csatornája van, amelyek közül kettő a forgórész tengelyétől induló és a forgórész kerülete felé vezető hornyokhoz csatlakozik. A vákuumtérben számos más nem forgó kritikus részegység is van, amelyeket, bár kifejezetten a célra tervezettek, nem nehéz legyártani, és amelyek nem különleges anyagból készülnek. Egy centrifugalétesítményben azonban nagyon sok ilyen részegységre van szükség, így a mennyiség fontos információval szolgálhat a végfelhasználásról.

0B001.b

TLB5.1.1

Forgó alkatrészek

0B001.b.

2.  Komplett rotorszerelvények;

TLB5.1.1a

a)  Komplett rotorszerelvények:

Vékonyfalú henger, vagy több összekapcsolt vékonyfalú henger, amelyek egy vagy több, az e szakasz MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉBEN leírt nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagok felhasználásával készültek. Ha a hengerek össze vannak kapcsolva, akkor azokat az alábbi 5.1.1. c) pontban leírt rugalmas harmonikák vagy gyűrűk fogják össze. A forgórész az alábbi 5.1.1. d) és e) pontban leírt belső terelőlemezekkel és zárófedelekkel van felszerelve a teljesen összeszerelt állapotában. A teljes szerkezetet azonban részben összeszerelve is szállíthatják.

0B001.b.

3.  »Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból« készült rotorcső hengerek, melyek legnagyobb falvastagsága 12 mm, átmérője 75 mm és 650 mm között van;

TLB5.1.1b

b)  Rotorcsövek:

Kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített vékonyfalú hengerek, amelyek vastagsága legfeljebb 12 mm, átmérőjük 75 mm és 650 mm között van, és amelyek egy vagy több, az e szakasz MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉBEN leírt nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagok felhasználásával készültek.

0B001.b.

4.  A rotorcső alátámasztására vagy több rotorcső összekapcsolására tervezett »nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból« készült gyűrűk vagy harmonikák, melyek legnagyobb falvastagsága 3 mm, átmérője 75 mm és 650 mm között van;

TLB5.1.1c

c)  Gyűrűk vagy harmonikák:

Kifejezetten a rotorcső helyi megtámasztására vagy több rotorcső összekapcsolására tervezett vagy készített alkatrészek. A harmonika egy rövid, legfeljebb 3 mm falvastagságú, 75–650 mm átmérőjű spirálmenettel ellátott henger, amely egy vagy több, az e szakasz MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉBEN leírt nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagok felhasználásával készült.

0B001.b.

5.  »Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból« készült rotorcsőbe szerelt terelőlapok, amelyek átmérője 75 mm és 650 mm között van.

TLB5.1.1d

d)  Terelőlapok:

Tárcsa alakú, 75–650 mm átmérőjű alkatrészek, amelyeket kifejezetten a centrifuga rotorcsövének belsejébe történő felszerelésre terveztek vagy készítettek, a bevezető kamrának a fő szétválasztó kamrától történő elválasztására, valamint néhány esetben a rotorcső fő szétválasztó kamrájában az UF6 gáz körforgásának elősegítésére, és amelyek egy vagy több, az e szakasz MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉBEN leírt nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagok felhasználásával készültek.

0B001.b.

6.  »Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból« készült rotorcső végeire illeszkedő sapkák, amelyek átmérője 75 mm és 650 mm között van;

TLB5.1.1e

e)  Alsó és felső sapkák:

Tárcsa alakú, 75–650 mm átmérőjű alkatrészek, amelyeket kifejezetten arra terveztek vagy készítettek, hogy a rotorcső végeihez illeszkedjenek és ezáltal az UF6 gázt a rotorcsövön belül tartsák, és sok esetben megtámasszák, megtartsák, vagy beépített elemként tartalmazzák a felső csapágy egy elemét (felső sapka), vagy hordozzák a motor forgó elemeit és az alsó csapágyat (alsó sapka), és amelyek egy vagy több, az e szakasz MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉBEN leírt nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagok felhasználásával készültek.

TLB5.1.1

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS

A centrifuga forgó részeihez használt anyagok a következők:

a)  Martenzites acél, amelynek szakítószilárdsága legalább 1,95 GPa;

b)  Alumíniumötvözetek, amelyek szakítószilárdsága legalább 0,46 GPa;

c)  összetett szerkezetekben használható, 3,18 × 106 m vagy nagyobb fajlagos modulussal rendelkező és 7,62 × 104 m vagy nagyobb fajlagos szakítószilárdságú szálas szerkezetű anyagok, (a »fajlagos modulus« a Young-modulus N/m2-ben kifejezett értéke osztva a fajsúly N/m3-ben kifejezett értékével; a »fajlagos szakítószilárdság« a szakítószilárdság N/m2-ben kifejezett értéke osztva a fajsúly N/m3-ben kifejezett értékével).

0B001.b

TLB5.1.2

Álló alkatrészek

0B001.b.

7.  Mágneses felfüggesztésű csapágyak, az alábbiak szerint:

a)  Csapágyegységek, amelyek csillapító közeget tartalmazó, »UF6-nak ellenálló anyagból« készült, vagy ilyen anyag által védett házban felfüggesztett gyűrű alakú mágnesből állnak, és a rotor fedelén rögzített mágnessaru, vagy másik mágnes révén valósítanak meg mágneses csatolást;

b)  Aktív mágneses csapágyak, amelyeket kifejezetten gázcentrifugákhoz terveztek vagy készítettek.

TLB5.1.2A.1

a)  Mágneses felfüggesztésű csapágyak:

1.  Kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített, gyűrűmágnest tartalmazó csapágyszerkezetek, amelyek csillapító közeget tartalmazó házban vannak felfüggesztve. A ház az UF6 korróziós hatásának ellenálló anyagból készül (lásd az 5.2. pont MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉT). A mágnes a rotornak az 5.1.1. e) pontjában leírt felső zárósapkáján lévő mágnessaruhoz vagy másik mágneshez csatlakozik.

A mágnes lehet gyűrű alakú, ilyen esetben a külső és a belső átmerő közötti arány kisebb vagy egyenlő mint 1,6:1. A mágnes formájától függően rendelkezhet legalább 0,15 H/h kiinduló permeabilitással, legalább 98,5 % remanenciával, vagy legalább 80 kJ/m3 energiaprodukcióval. A szokásos anyagtulajdonságokon kívül az is előfeltétel, hogy a mágneses tengelyek csak nagyon kis tűréshatáron belül (< 0,1 mm) térhetnek el a geometriai tengelyektől, illetve hogy különösen fontos a mágnes anyagának homogenitása.

0B001.b.

TLB5.1.2a2

2.  Aktív mágneses csapágyak, amelyeket kifejezetten gázcentrifugákhoz terveztek vagy készítettek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS

A csapágyaknak a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük:

0B001.b.

8.  Különleges csapágyak, amelyek csillapítóra szerelt forgócsapos csapágycsészéből álló részegységet tartalmaznak;

TLB5.1.2b

b)  Csapágyak/Csillapítók:

Kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített, csillapítóra szerelt csapágyak, amelyek forgócsapból és csapágycsészéből álló egységet alkotnak. A forgócsap általában edzett acéltengely, az egyik végén egy félgömbbel, a másik végén pedig rögzítési lehetőséggel az 5.1.1. e) pontban leírt alsó sapkához. A tengelyhez azonban kapcsolódhat hidrodinamikus csapágy is. A csésze tabletta alakú, az egyik oldalán félgömb alakú bemélyedéssel.

Ezeket az alkatrészeket és a csillapítót gyakran külön szállítják.

0B001.b.

9.  Molekuláris szivattyúk, amelyek belsőleg megmunkált vagy extrudált spirál hornyokkal és belsőleg megmunkált furatokkal rendelkező hengerekből állnak;

TLB5.1.2c

c)  Molekuláris szivattyúk:

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített hengerek, belsőleg megmunkált vagy préselt spirálhornyokkal és belsőleg megmunkált furatokkal. Jellemző méreteik a következők:

a belső átmérő 75 mm és 650 mm között van, a falvastagság legalább 10 mm, a hossz pedig egyenlő az átmérővel vagy nagyobb annál. A hornyok jellemzően négyszög keresztmetszetűek és legalább 2 mm mélységűek.

0B001.b.

10.  Gyűrű alakú motor állórész 600 Hz vagy annál magasabb frekvenciatartományban, 40 VA vagy magasabb teljesítménytartományban vákuumban üzemelő többfázisú, szinkron üzemmódú, AC hiszterézismotorokhoz (vagy reluktanciamotorokhoz);

TLB5.1.2d

d)  Motorállórészek:

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített gyűrű alakú motorállórész a vákuumban, 600 Hz vagy annál magasabb frekvenciatartományban, 40 VA vagy magasabb teljesítménytartományban üzemelő nagysebességű, többfázisú, szinkron üzemmódú, AC hiszterézismotorokhoz (vagy reluktanciamotorokhoz). Az állórészek kisveszteségű rétegelt vasmagokon lévő többfázisú tekercselésekből állnak, ahol a vasmag rétegeinek vastagsága jellemzően legfeljebb 2,0 mm.

0B001.b.

11.  Gázcentrifuga rotorcsőrészegységének befogadására szolgáló centrifugaház/gyűjtőegység, amely legfeljebb 30 mm falvastagságú, precíziósan megmunkált – egymással párhuzamos, a henger hosszanti tengelyére pedig merőleges vagy attól legfeljebb 0,05 fokkal eltérő – hengervégekből áll;

TLB5.1.2e

e)  Centrifugaházak/gyűjtőegységek:

Kifejezetten a gázcentrifugák rotorcső-részegységének befogadására tervezett vagy készített alkatrészek. A ház egy legfeljebb 30 mm falvastagságú merev hengerből áll, a csapágyak beillesztésére szolgáló precíziós megmunkálású hengervégekkel, valamint a beszereléshez szükséges egy vagy több karimával. A megmunkált végek párhuzamosak és a henger hossztengelyére 0,05 fokkal vagy annál nagyobb pontossággal merőlegesek. A háznak lehet méhkashoz hasonló felépítése is annak érdekében, hogy több forgórészt tudjon befogadni.

0B001.b.

12.  A központi gázeltávolító rendszerhez rögzíthető terelők, amelyek csöveit arra tervezték vagy gyártották, hogy a rotorcső belsejéből a Pitot-cső elve alapján távolítsák el az UF6 gázt;

TLB5.1.2f

f)  Terelők:

A rotorcsőből az UF6 gázt a Pitot-cső elv alapján (a rotorcsőben lévő kerület menti gázáramlással szemben álló nyílás, például egy radiálisan elhelyezett meghajlított csődarab) eltávolító, kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített csövek, amelyek egy központi gázeltávolító rendszerhez csatlakoztathatók.

0B001.b.

13.  Kifejezetten gázcentrifugás dúsító berendezések motorjainak állórészeihez tervezett vagy kialakított frekvenciaváltók (konverterek vagy inverterek), és a kifejezetten e célra tervezett alkatrészek, amelyek rendelkeznek valamennyi alábbi jellemzővel:

a)  600 Hz vagy annál nagyobb többfázisú frekvenciakimenet; és

b)  Magas stabilitás (0,2 %-nál jobb frekvencia-ellenőrzéssel);

TLB5.2.5

5.2.5.  Frekvenciaváltók

Kifejezetten az 5.1.2 d) pontban meghatározott motor állórészeihez tervezett vagy készített frekvenciaváltók (más néven konverterek vagy inverterek), amelyek valamennyi alábbi jellemzővel rendelkeznek, valamint ezeknek a frekvenciaváltóknak az elemei, alkatrészei és alrendszerei:

1.  600 Hz vagy annál nagyobb többfázisú frekvenciakimenet; és

2.  magas stabilitás (0,2 %-nál jobb frekvencia-ellenőrzéssel).

0B001.b.

14.  Elzárószelepek és szabályozószelepek, az alábbiak szerint:

a)  Egy centrifuga bemeneti, végtermék vagy maradék UF6 gázáramán való működésre tervezett vagy készített elzárószelepek;

b)  Kifejezetten gázcentrifugás dúsítóüzemek fő vagy kisegítő rendszereihez kifejlesztett vagy előállított, »UF6-nak ellenálló anyagból« készült vagy ilyen anyaggal bevont, csőmembrános tömítésű, 10–160 mm belső átmérőjű elzáró- vagy szabályozószelep;

TLB5.2.3

5.2.3  Különleges záró- és vezérlőszelepek

a)  Kifejezetten egyetlen gázcentrifuga bemeneti, végtermék vagy dúsítási maradék UF6 gázáramán való működésre tervezett vagy készített elzárószelepek.

b)  Kifejezetten gázcentrifugás dúsítóüzemek fő vagy kisegítő rendszereihez kifejlesztett vagy előállított, UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készült vagy ilyen anyaggal bevont, csőmembrános tömítésű, kézi vagy automata vezérlésű, 10–160 mm belső átmérőjű elzáró- vagy szabályozószelep.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS

A kifejezetten e célra tervezett vagy készített szelepek között vannak többek között csőmembrános tömítésű szelepek, gyors működésű dugaszok és gyors működésű szelepek.

0B001.c

Kifejezetten a gázdiffúziós szétválasztási eljárásokhoz tervezett vagy készített berendezések, valamint alkatrészeik, az alábbiak szerint:

1.  »UF6-nak ellenálló« porózus fémből, polimerből, vagy kerámiából készült gázdiffúziós válaszfalak, amelyek pórusmérete 10 és 100 nm köztt van, legnagyobb vastagságuk 5 mm, és csőformák esetén a legnagyobb átmérőjük 25 mm;

TLB5.3.1a

Gázdiffúziós válaszfalak és válaszfalanyagok

a)  Kifejezetten e célra tervezett vagy készített vékony, porózus szűrők, amelyek pórusmérete 10 és 100 nm között van, legnagyobb vastagságuk 5 mm, csőformák esetén a legnagyobb átmérőjük 25 mm, és amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló fémből, polimerekből vagy kerámiaanyagokból készültek (lásd az 5.4. pont alatti MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉST), és

0B001.c

2.  »UF6-nak ellenálló anyagból« készült, vagy azzal védett gázdiffúzor házak;

TLB5.3.2

Diffúzor házak

Az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült vagy ilyen anyagokkal bevont, kifejezetten a gázdiffúziós válaszfalak befogadására tervezett vagy készített, hermetikusan zárt edények (lásd az 5.4. pont MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉT).

0B001.c

3.  »UF6-nak ellenálló anyagból« készült, vagy azzal védett, 1 m3/perc, vagy ennél nagyobb UF6 szívókapacitású kompresszorok és gázfúvók 500 kPa kimeneti nyomásig, legfeljebb 10:1 kompresszióaránnyal;

TLB5.3.3

Kompresszorok és gázfúvók

Kifejezetten UF6-os környezetben történő hosszú távú üzemelésre tervezett vagy készített, legalább 1 m3/perc szívóoldali UF6 térfogatáramú és legfeljebb 500 kPa kimeneti nyomású axiális kompresszorok vagy gázfúvók, valamint az ilyen kompresszorok és gázfúvók külön részegységei is. Ezeknek a kompresszoroknak és gázfúvóknak a nyomásaránya legfeljebb 10:1, és az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készültek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva (lásd az 5.4. pont MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉT).

0B001.c

4.  A 0B001.c.3. alatt meghatározott, továbbá 1 000  cm3/percnél kisebb puffergáz beszivárgási arányra tervezett kompresszorok, vagy gázfúvók forgótengely tömszelencéi;

TLB5.3.4

Forgótengelyek tömszelencéi

Kifejezetten a kompresszorok vagy gázfúvók forgórészeit a meghajtó motorral összekötő tengely tömítésére tervezett vagy készített, be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal ellátott vákuumtömszelencék, amelyeknek megbízható tömítést kell képezniük a kompresszor vagy a gázfúvó UF6-tal töltött belső tere között, megakadályozva a környező levegő beszivárgását. Az ilyen tömszelencéket általában úgy tervezték, hogy a puffergáz beszivárgása kisebb legyen, mint 1 000  cm3/perc.

0B001.c

5.  »UF6-nak ellenálló anyagokból« készült ilyen anyag által védett hőcserélők, amelyeket 100 kPa nyomáskülönbség esetén 10 Pa/óra-nál alacsonyabb szivárgási arányra terveztek.

TLB5.3.5

Hőcserélők UF6 hűtésére

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített hőcserélők, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva (lásd az 5.4. pont MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉT), és amelyeknél a tervezett szivárgási arány 100 kPa nyomáskülönbség mellett kisebb, mint 10 Pa óránként.

0B001.c

6.  »UF6-nak ellenálló anyagból« készült vagy ilyen anyag által védett csőmembrános tömítésű, kézi vagy automata, elzáró- vagy szabályozószelep;

TLB5.4.4

Különleges elzáró- és vezérlőszelepek

Kifejezetten gázdiffúziós dúsítóüzemek fő vagy kisegítő rendszereiben való használat céljára tervezett vagy készített csőmembrános tömítésű, kézi vagy automata záró- és vezérlőszelepek, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készültek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva.

0B001.d

Kifejezetten aerodinamikai szétválasztási eljáráshoz tervezett és készített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  UF6-nak ellenálló, hornyolt, hajlított, 1 mm-nél kisebb görbületi sugarú csatornákból álló elválasztófúvókák, ahol a fúvókán áthaladó gázt a fúvókában elhelyezett pengeél választja szét két áramra;

TLB5.5.1

Szétválasztó fúvókák

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített szétválasztó fúvókák és a hozzájuk tartozó részegységek. A szétválasztó fúvókák az UF6 okozta korróziónak ellenálló, hornyolt, hajlított, 1 mm-nél kisebb görbületi sugarú csatornákból állnak, amelyekben a fúvókán áthaladó gázt a fúvókában elhelyezett pengeél választja szét két áramra.

0B001.d

2.  »UF6-nak ellenálló anyagból« készült, vagy ilyen anyag által védett hengeres, vagy kúpos csövek (vortex csövek), amelyek egy vagy több tangenciális bemenettel rendelkeznek;

TLB5.5.2

Vortex csövek

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített vortex csövek és a hozzájuk tartozó részegységek. Az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült vagy ilyen anyagokkal bevont vortex csövek hengeresek vagy kúposak, egy vagy több tangenciális bemenettel rendelkeznek. A csövek egyik vagy mindkét végét felszerelhetik fúvóka típusú tartozékokkal.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A betáplált gáz érintő irányban a cső egyik végén, vagy örvénylapokon keresztül, vagy a cső kerülete mentén lévő több érintő irányú nyíláson át lép be a vortex csőbe.

0B001.d

3.  »UF6-nak ellenálló anyagból« készült, vagy ilyen anyag által védett kompresszorok vagy gázfúvók, és az azokhoz készített forgótengely tömszelencék;

TLB5.5.3

TLB5.5.4

Kompresszorok és gázfúvók

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített, UF6/vivőgáz (hidrogén vagy hélium) okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült vagy ilyen anyagokkal bevont kompresszorok vagy gázfúvók.

Forgótengelyek tömszelencéi

Be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal felszerelt, kifejezetten a kompresszorok vagy a gázfúvók forgórészeit a meghajtómotor forgórészével összekötő tengely tömítésére, a kompresszor vagy a gázfúvó UF6/vivőgáz-keverékkel töltött belső terének megbízható tömítésére tervezett vagy készített forgótengely-tömszelencék, amelyek megakadályozzák a folyamatgáz kiszivárgását, illetve a környező levegő vagy a tömítőgáz beszivárgását.

0B001.d

4.  »UF6-nak ellenálló anyagból« készült vagy ilyen anyag által védett hőcserélők;

TLB5.5.5

Hőcserélők a gáz hűtéséhez

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített, az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült vagy ilyen anyagokkal bevont hőcserélők.

0B001.d

5.  Vortex csöveket, vagy szétválasztó fúvókákat tartalmazó, »UF6-nak ellenálló anyagból« készült vagy ilyen anyag által védett szétválasztóelem-házak;

TLB5.5.6

Szétválasztó egységek házai

A szétválasztó egységek kifejezetten a vortex csövek vagy szétválasztó fúvókák befogadására tervezett vagy készített házai, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek, vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva.

0B001.d

6.  »UF6-nak ellenálló anyagból« készült vagy ilyen anyag által védett csőmembrános tömítésű, kézi vagy automata, elzáró- vagy szabályozószelep, 40 mm vagy nagyobb átmérővel;

TLB5.5.10

UF6 tömegspektrométerek/ionforrások

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített tömegspektrométerek, amelyek képesek az UF6 gázáramokból on-line mintákat venni, és amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1.  Képesek 320 atomtömeg-egységnyi vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük jobb, mint 1 rész a 320-ban;

2.  Nikkelből vagy legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkel-réz-ötvözetből vagy nikkel-króm ötvözetből készült, illetve ilyen anyagokkal védett ionforrások;

3.  elektronbombázásos ionizációs források;

4.  Rendelkezik izotópelemzésre alkalmas gyűjtőrendszerrel.

0B001.d

7.  UF6-nak 1 ppm vagy annál kisebb UF6 tartalmú vivőgáztól (hidrogén, vagy hélium) történő leválasztására szolgáló feldolgozórendszerek, az alábbiak szerint:

a)  153 K (–120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők, és krioszeparátorok;

b)  153 K (–120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtőegységek;

c)  Az UF6-nak a vivőgázból történő leválasztására szolgáló elválasztó fúvókák, vagy Vortex csövek;

d)  az UF6 kifagyasztására alkalmas UF6-hidegcsapdák.

TLB5.5.12

UF6/vivőgáz szétválasztó rendszerek

Kifejezetten az UF6-nak a vivőgáztól (hidrogén vagy hélium) történő leválasztására tervezett vagy készített technológiai rendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezeket a rendszereket a vivőgázban lévő UF6 tartalomnak legfeljebb 1 ppm mennyiségűre való csökkentésére tervezték, és a következő berendezéseket tartalmazhatják:

a)  153 K (–120 °C) vagy alacsonyabb hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők és krioszeparátorok, vagy

b)  153 K (–120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtőegységek, vagy

c)  az UF6-nak a vivőgáztól történő szétválasztására szolgáló szétválasztó fúvókák vagy vortexcső-egységek, vagy

d)  az UF6 kifagyasztására alkalmas UF6 hidegcsapdák.

0B001.e

Kifejezetten vegyi reakció útján történő leválasztási eljáráshoz tervezett és gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Tömény sósavval szemben ellenálló, (azaz megfelelő műanyagból, például fluorkarbon polimerből vagy üvegből gyártott, vagy azzal bevont) gyors folyadék-folyadék pulzáló oszlopok 30 másodperc, vagy kisebb tartózkodási idővel

TLB5.6.1

Folyadék–folyadék cserélőoszlopok (kémiai csere)

Kifejezetten a kémiai cserés urándúsításhoz tervezett vagy készített, mechanikus meghajtású, ellenáramú folyadék–folyadék cserélőoszlopok. Ezek az oszlopok és belső részeik általában a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak ellenálló megfelelő műanyagokból (például fluorozott szénhidrogén-polimerekből) vagy üvegből készülnek vagy azzal vannak bevonva. Az oszlopoknál a tartózkodási időt általában legfeljebb 30 másodpercre tervezik.

0B001.e

2.  Tömény sósavval szemben ellenálló (azaz megfelelő műanyagból, például fluorkarbon polimerből vagy üvegből gyártott, vagy azzal bevont), gyors folyadék–folyadék centrifugális kontaktorok 30 másodperc, vagy kisebb tartózkodási idővel;

TLB5.6.2

Folyadék–folyadék centrifugális kontaktorok (kémiai csere)

Kifejezetten a kémiai cserés urándúsításhoz tervezett vagy készített folyadék–folyadék centrifugális kontaktorok. Az ilyen kontaktorok forgás segítségével diszpergálják a szerves és a vizes áramokat, majd a centrifugális erő segítségével szétválasztják a fázisokat. Ezek a kontaktorok a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak ellenálló megfelelő műanyagokból (például fluorozott szénhidrogén-polimerekből) vagy üvegből készülnek vagy azzal vannak bevonva. A centrifugális kontaktoroknál a tartózkodási időt általában legfeljebb 30 másodpercre tervezik.

0B001.e

3.  Tömény sósav oldatokkal szemben ellenálló, az uránnak egy adott oxidációs fokról egy más oxidációs fokra történő redukálására tervezett elektrokémiai redukáló cellák;

TLB5.6.3a

Uránredukciós rendszerek és berendezések (kémiai csere)

(a)  Kifejezetten e célra tervezett vagy készített elektrokémiai redukciós cellák, amelyek a kémiai cserés urándúsítási eljárás során az uránnak az egyik vegyértékállapotából a másikba történő redukálására szolgálnak. A cellák azon anyagainak, amelyek érintkeznek az előállítási folyamat oldataival, ellen kell állniuk a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A cella katódterét úgy kell kialakítani, hogy az megakadályozza az urán visszaoxidálódását magasabb vegyértékállapotba. Az uránnak a katódtérben való tartásához a cella rendelkezhet egy különleges kationcserélő anyagból készült, át nem eresztő membránnal. A katód megfelelő szilárd vezetőből, például grafitból készül.

0B001.e

4.  U+4-et az áramló szerves fázisból leválasztó elektrokémiai redukáló cellák, ahol a feldolgozandó közeggel érintkező alkatrészek megfelelő anyagokból (üveg, fluorkarbon polimer, polifenil-szulfát, poliéter-szulfon és műgyantával impregnált grafit) készültek, illetve ilyen anyagok által védettek;

TLB5.6.3b

(b)  Kifejezetten az U+4 szerves áramból való kivonására, a savkoncentráció szabályozására és az elektrokémiai redukáló cellákba való táplálására tervezett vagy készített, a kaszkád végtermék oldalán elhelyezkedő rendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezek a rendszerek a következő összetevőkből állnak: az U+4-nek a szerves áramból való leválasztására és vizes oldatba vitelére szolgáló oldószer extraháló berendezés, az oldat kémhatásának beállítását és szabályozását végző párologtató és/vagy egyéb berendezés, valamint az elektrokémiai redukáló cellákat tápláló szivattyúkkal vagy más szállítóberendezésekkel. A tervezés egyik fő problémáját az jelenti, hogy elkerüljék a vizes áram bizonyos fémionokkal való szennyeződését. Ezért az áramló anyaggal kapcsolatba kerülő berendezések megfelelő anyagokból készülnek, vagy megfelelő anyaggal vannak védve (például üveg, fluorkarbon polimerek, polifenil-szulfát, poliéter-szulfon és gyanta impregnálású grafit).

0B001.e

5.  Nagy tisztaságú urán-klorid oldat előállítására szolgáló, oldóból, oldószer extrahálóból és/vagy tisztítást végző ioncserélő berendezésekből, valamint az urán U+6-ot vagy U+4-et U+3-má redukáló elektrolízis cellákból álló bemeneti előkészítő rendszerek;

TLB5.6.4

Betáplálást előkészítő rendszerek (kémiai csere)

Kifejezetten a kémiai cserés uránizotópszétválasztó-üzemekben történő nagy tisztaságú urán-klorid tápoldat előállításra tervezett vagy készített rendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezek a rendszerek oldó, oldószer extraháló és/vagy a tisztítást végző ioncserélő berendezéseket, valamint az U+6-nak vagy az U+4-nek U+3-á történő redukálására szolgáló elektrolízis cellákat tartalmaznak. Ezek a rendszerek csak néhány ppm fémes szennyezőanyagot – például króm, vas, vanádium, molibdén és más két vegyértékű, illetve több vegyértékű kationokat – tartalmazó uránklorid-oldatokat állítanak elő. A nagy tisztaságú U+3-at feldolgozó rendszer egyes részeit többek között üvegből, fluorozott szénhidrogén-polimerekből, polifenil-szulfátból vagy poliéter-szulfonból, valamint műanyaggal bevont és műgyantával impregnált grafitból készítik. NSG Part 1 June 2013 – 39 – 5.6.5. Urán

0B001.e

6.  U+3-nak U+4-gyé történő oxidálására szolgáló urán oxidáló rendszerek;

TLB5.6.5

Urán oxidáló rendszerek (kémiai csere)

Kifejezetten a kémiai cserés dúsítási eljárás során az U+3-nak U+4 állapotúvá való oxidálására és az uránizotópnak a szétválasztó kaszkádba történő visszavezetésére tervezett vagy készített rendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezek a rendszerek a következő berendezésekből állhatnak: a) az izotópszétválasztó berendezésből kilépő vízáram klórral és oxigénnel történő érintkeztetésére, valamint a keletkező U+4 kivonására és a kaszkád termékoldaláról visszatérő gyengített szerves áramba való visszavezetésére szolgáló berendezés; b) a vizet a sósavtól szétválasztó berendezés, amelynek segítségével a víz és a tömény sósav a megfelelő helyeken visszavezethető a folyamatba.

0B001.f

Kifejezetten ioncsere útján történő leválasztási eljáráshoz tervezett és gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Gyorsan reagáló ioncserélő gyanták, hártyás vagy porózus makrohálós gyanták, melyekben az aktív kémiai cserélő csoportok elhelyezkedése az inaktív porózus anyag és egyéb, bármilyen megfelelő formájú kompozit anyag – beleértve a 0,2 mm, vagy annál kisebb átmérőjű részecskéket, vagy szálakat – felületén lévő bevonatra korlátozódik, amelyek tömény sósavval szemben ellenállóak és ioncsere felezési idejük kevesebb, mint 10 másodperc, és képesek a 373 K (100 °C) és 473 K (200 °C) közötti hőmérsékleti tartományban történő működésre;

TLB5.6.6

Gyorsan reagáló ioncserélő gyanták/adszorbensek (ioncsere)

Kifejezetten az ioncserélő eljárást használó urándúsításhoz tervezett vagy készített gyorsan reagáló ioncserélő gyanták vagy adszorbensek, beleértve a porózus makrohálós gyantákat és/vagy hártyás szerkezeteket, amelyekben az aktív kémiai cserélő csoportok csak a hordozóként szolgáló inaktív porózus vivőanyag és más megfelelő formájú kompozit anyag – így például részecskék és szálak – felületének bevonataként vannak jelen. Ezen ioncserélő gyanták/adszorbensek átmérője legfeljebb 0,2 mm, és kémiailag ellen kell állniuk a tömény sósavas oldatnak, továbbá eléggé szilárdnak kell lenniük, hogy ne roncsolódjanak az ioncserélő oszlopokban. A gyantákat/adszorbenseket kifejezetten arra tervezték, hogy gyors uránizotópcserélődés-kinetikát érjenek el (a kicserélődés felezési ideje kevesebb, mint 10 másodperc), továbbá képesek legyenek 373 K (100 °C) és 473 K (200 °C) közötti hőmérsékleten működni.

0B001.f

2.  Tömény sósavval szemben ellenálló anyagból (titán, vagy fluorkarbon műanyag) készült, vagy ilyen anyag által védett és a 373–473 K (100–200 °C) hőmérsékleti, valamint a 0,7 Mpa feletti nyomástartományban történő működésre képes (hengeres) ioncserélő oszlopok, amelyek átmérője meghaladja az 1 000  mm-t;

TLB5.6.7

Ioncserélő oszlopok (ioncsere)

Kifejezetten az ioncserés urándúsítási eljáráshoz tervezett vagy készített hengeres oszlopok, amelyek átmérője nagyobb mint 1 000  mm, és amelyek az ioncserélő gyanták/adszorbensek ágyainak befogadására és alátámasztására szolgálnak. Ezek az oszlopok a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak ellenálló anyagokból (így például titánból vagy fluorkarbon műanyagból) készülnek, vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, valamint 373 K (100 °C) és 473 K (200 °C) közötti hőmérsékleten és 0,7 MPa nyomás felett képesek üzemelni.

0B001.f

3.  Az ioncserés dúsító kaszkádokban használt, kémiailag redukáló, vagy oxidáló ágensek regenerálására szolgáló ioncsere reflux rendszerek (vegyi, vagy elektrokémiai oxidáló, vagy redukáló rendszerek);

TLB5.6.8

Ioncserélő reflux rendszerek (ioncsere)

a) Kifejezetten az ioncserés urándúsító kaszkádokban használt kémiai redukáló szerek regenerálására tervezett vagy készített rendszerek. b) Kifejezetten az ioncserés urándúsító kaszkádokban használt kémiai oxidáló szerek regenerálására tervezett vagy készített rendszerek.

0B001.g

Kifejezetten az atomos gőzfázisú lézerizotópos leválasztási eljáráshoz tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  A célanyagra 1 kW vagy annál nagyobb teljesítményt leadni képes uránfém-porlasztó rendszerek lézeres dúsításban történő felhasználásra;

TLB5.7.1

Urán-porlasztó rendszerek (atomos gőz alapú módszerek)

Kifejezetten a lézeres dúsításhoz való használatra tervezett vagy készített uránfém-porlasztó rendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS E rendszereket – amelyekben lehetnek elektronsugár-ágyúk – arra tervezték, hogy a célanyagra (legalább 1 kW) teljesítményt adjanak le, ami elegendő ahhoz, hogy a lézeres dúsítási funkcióhoz szükséges ütemben állítsanak elő uránfém-gőzt.

0B001.g

2.  Kifejezetten lézeres dúsításhoz használt olvasztott urán, olvasztott uránötvözetek vagy uránfém-gőz kezelésére tervezett vagy előállított, folyékony vagy gőz halmazállapotú uránfém kezelő rendszerek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek;

N.B.:  LÁSD MÉG: 2A225.

TLB5.7.2

Folyékony vagy gőz halmazállapotú uránfémet kezelő rendszerek és alkatrészek (atomos gőz alapú módszerek)

Kifejezetten lézeres dúsításhoz használt olvasztott urán, olvasztott uránötvözetek vagy uránfém-gőz kezelésére tervezett vagy előállított, folyékony vagy gőz halmazállapotú uránfém kezelő rendszerek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A cseppfolyós uránfém-kezelő rendszerek olvasztótégelyekből és azok hűtőberendezéseiből állhatnak. A rendszerhez tartozó olvasztótégelyek és egyéb alkatrészek, amelyek kapcsolatba kerülnek az olvasztott uránnal vagy uránötvözetekkel, illetve az uránfém-gőzzel, megfelelő mértékben korrózió- és hőálló anyagokból készülnek, vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva. Az e célnak megfelelő anyagok között szerepelhet a tantál, az ittriumbevonatú grafit, egyéb ritkaföldfém-oxidokkal (lásd: [a módosított] INFCIRC/254/2. rész) vagy azok keverékével bevont grafit.

0B001.g

3.  Az urángőz hő- és korróziós hatásával szemben ellenálló anyagokból – például ittriumbevonatú grafitból vagy tantálból – készült, vagy azzal bevont termék és maradékgyűjtő rendszerek folyékony halmazállapotú uránhoz;

TLB5.7.3

Uránfém-»végtermék« és -»dúsításimaradék«gyűjtő rendszerek (atomos gőz alapú módszerek)

Kifejezetten a cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú uránfém-»végtermék« és -»dúsításimaradék« gyűjtésére tervezett vagy készített rendszerek

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS E berendezések alkatrészei az uránfém-gőz vagy cseppfolyós uránfém hő- és korróziós hatásának ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva (így például ittriumbevonatú grafit vagy tantál), és tartalmazhatnak csöveket, szelepeket, szerelvényeket, »csatornákat«, átvezetéseket, hőcserélőket és gyűjtőlapokat mágneses, elektrosztatikus vagy egyéb szétválasztási módszerekhez.

0B001.g

4.  Az uránfém-gőz forrás, az elektronsugár ágyú, valamint a termék- és maradékgyűjtő befogadására szolgáló szeparátor-modul házak (hengeres vagy téglatest alakú edények);

TLB5.7.4

Szétválasztó modulok házai (atomos gőz alapú módszerek)

Kifejezetten az uránfémgőz-forrás, az elektronsugár-ágyúk, valamint a »végterméket« és a »dúsítási maradékot« begyűjtő rendszerek befogadására tervezett vagy készített hengeres vagy négyszögletes edények.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezek a házak többféle csatlakozással rendelkeznek a villamos energia és a víz átvezetésére, a lézersugár-ablakok és a vákuumszivattyúk csatlakozásai számára, valamint az műszerezés ellenőrzésére és megfigyelésére. Kinyithatók és visszazárhatók, lehetővé téve a belső alkatrészek cseréjét.

0B001.g

5.  Kifejezetten uránizotópok leválasztására tervezett vagy készített, tartós működést biztosító spektrumfrekvencia stabilizálással ellátott »lézerek«, vagy »lézer«-rendszerek;

N.B.:  LÁSD MÉG: 6A005 ÉS 6A205.

TLB5.7.13

Lézerrendszerek

Kifejezetten uránizotópok szétválasztására tervezett vagy készített lézerek vagy lézerrendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A lézeres dúsító eljárások tekintetében fontos lézerek és lézeralkatrészek között szerepelnek azok is, amelyek (a módosított) INFCIRC/254/2. részben találhatók. A lézerrendszer általában optikai és elektronikus alkatrészeket is tartalmaz a lézersugár (vagy sugarak) fenntartásához és annak az izotópszétválasztó kamrába való továbbításához. Az atomos gőz alapú módszerek esetében a lézerrendszer általában hangolható festéklézerekből áll, amelyeket másfajta lézerek (például rézgőzlézerek vagy egyes szilárdtest-lézerek) pumpálnak. A molekuláris alapú módszerek esetében használt lézerrendszer általában CO2 lézerből vagy excimerlézerből, valamint egy többutas optikai cellából áll. Hosszabb időn keresztül történő üzemelésre mindkét módszer lézerei vagy lézerrendszerei spektrumfrekvencia-stabilizációt igényelnek.

0B001.h

Kifejezetten a molekuláris »lézer« izotópos szétválasztással működő »lézer«izotópos leválasztási eljáráshoz tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Az UF6 és a vivőgáz keverékének 150 K (–123 °C) vagy az alatti hőmérsékletre történő lehűtésére szolgáló »UF6-nak ellenálló anyagból« készült szuperszonikus expandáltató fúvókák;

TLB5.7.5

Szuperszonikus expandáltató fúvókák (molekuláris alapú módszerek)

Kifejezetten az UF6 és a vivőgáz keverékének 150 K (–123 °C) vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre történő lehűtésére tervezett vagy készített, az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készült szuperszonikus expandáltató fúvókák.

0B001.h

2.  Kifejezetten uránfém vagy a lézerfényes megvilágításból visszamaradó uránmaradék-anyagok összegyűjtésére tervezett vagy előállított, »UF6-nak ellenálló anyagból« készült termék és maradékgyűjtő-egységek;

TLB5.7.6

»Végtermék«- vagy »dúsításimaradék«-gyűjtők (molekuláris alapú módszerek)

Kifejezetten az urán lézerfényes megvilágításából visszamaradó uránvégtermék- és dúsításimaradék-anyagok összegyűjtésére tervezett vagy készített alkatrészek vagy eszközök.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A molekuláris lézeres izotópszétválasztás egyik esetében a végtermékgyűjtők a dúsított urán-pentafluorid (UF5) szilárdanyag gyűjtésére szolgálnak. A végtermékgyűjtők szűrőkből, becsapódásos vagy ciklontípusú végtermékgyűjtőkből – vagy ezek kombinációjából – állnak, és ellen kell, hogy álljanak az UF5/UF6 környezet okozta korróziónak.

0B001.h

3.  »UF6-nak ellenálló anyagból« készült vagy ilyen anyag által védett kompresszorok, és hozzá való forgótengelyek tömszelencéi;

TLB5.7.7

UF6/vivőgáz-kompresszorok (molekuláris alapú módszerek)

Kifejezetten az UF6-/vivőgáz-keverékekhez tervezett vagy készített kompresszorok, amelyeket hosszabb távú, UF6 környezetben való üzemre terveztek. A kompresszoroknak azok az alkatrészei, amelyek kapcsolatba kerülnek a folyamatgázokkal, az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva.

TLB5.7.8

Forgótengelyek tömszelencéi (molekuláris alapú módszerek)

Be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal felszerelt, kifejezetten a kompresszorok forgórészeit a meghajtómotor forgórészével összekötő tengely tömítésére, a kompresszor UF6/vivőgáz-keverékkel töltött belső terének megbízható tömítésére tervezett vagy készített forgótengely-tömszelencék, amelyek megakadályozzák a folyamatgáz kiszivárgását, illetve a környező levegő vagy a tömítőgáz beszivárgását.

0B001.h

4.  UF5 (szilárd) UF6 -tá (gáznemű) történő fluorozására szolgáló berendezés;

TLB5.7.9

Fluorozó rendszerek (molekuláris alapú módszerek)

Kifejezetten az UF5-nek (szilárd) UF6 (gáz) halmazállapotúvá történő fluorozására tervezett vagy készített rendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezeket a rendszereket az összegyűjtött UF5 por UF6-tá fluorozására tervezték, hogy az UF6-ot ezt követően végtermékkonténerekben összegyűjtsék, vagy betáplálják további dúsítás céljából. Az egyik módszer során a fluorozó reakciót az izotóp-szétválasztó rendszerben lehet végrehajtani közvetlenül a »végtermék«-gyűjtőből való reagáltatással és visszanyeréssel. Egy másik módszer során az UF5 por eltávolítható/átvihető a »végtermék«-gyűjtőkből egy megfelelő reakciós edénybe (például fluidágyas reaktor, csavarreaktor vagy lángtorony) fluorozás céljából. Mindkét módszer esetében fluort (vagy más megfelelő fluorozó anyagokat) tároló és szállító, továbbá UF6-gyűjtő és -szállító berendezéseket használnak.

0B001.h

5.  Az UF6-nak a vivőgáztól (pl. nitrogén, argon vagy egyéb gáz) történő elválasztására szolgáló feldolgozó rendszerek, amelyek a következőket tartalmazzák:

a)  153 K (–120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők, és krioszeparátorok;

b)  153 K (–120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtőegységek;

c)  az UF6 kifagyasztására alkalmas UF6-hidegcsapdák.

TLB5.7.12

UF6-/vivőgáz-szétválasztó-rendszerek (molekuláris alapú módszerek)

Kifejezetten az UF6-nak a vivőgáztól történő elválasztására tervezett vagy készített technológiai rendszerek MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezek a rendszerek a következő berendezésekből állhatnak: a) 153 K (–120 °C) vagy alacsonyabb hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők és krioszeparátorok, vagy b) 153 K (–120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtőegységek, vagy c) az UF6 kifagyasztására alkalmas UF6 hidegcsapdák. A vivőgáz nitrogén, argon vagy egyéb gáz lehet.

0B001.h

6.  Kifejezetten uránizotópok leválasztására tervezett vagy készített, tartós működést biztosító spektrumfrekvencia stabilizálással ellátott »lézerek«, vagy »lézer«-rendszerek;

N.B.:  LÁSD MÉG: 6A005 ÉS 6A205.

TLB5.7.13

Lézerrendszerek

Kifejezetten uránizotópok szétválasztására tervezett vagy készített lézerek vagy lézerrendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A lézeres dúsító eljárások tekintetében fontos lézerek és lézeralkatrészek között szerepelnek azok is, amelyek (a módosított) INFCIRC/254/2. részben találhatók. A lézerrendszer általában optikai és elektronikus alkatrészeket is tartalmaz a lézersugár (vagy sugarak) fenntartásához és annak az izotópszétválasztó kamrába való továbbításához. Az atomos gőz alapú módszerek esetében a lézerrendszer általában hangolható festéklézerekből áll, amelyeket másfajta lézerek (például rézgőzlézerek vagy egyes szilárdtestlézerek) pumpálnak. A molekuláris alapú módszerek esetében használt lézerrendszer általában CO2 lézerből vagy excimerlézerből, valamint egy többutas optikai cellából áll. Hosszabb időn keresztül történő üzemelésre mindkét módszer lézerei vagy lézerrendszerei spektrumfrekvencia-stabilizációt igényelnek.

0B001.i

Kifejezetten plazmaleválasztási eljáráshoz tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Ionok előállítására vagy gyorsítására szolgáló 30 GHz-nél nagyobb kimeneti frekvenciájú, és 50 kW-ot meghaladó átlagos kimenő teljesítményű mikrohullámú energiaforrások és antennák;

TLB5.8.1

Mikrohullámú energiaforrások és antennák

Kifejezetten ionok előállítására vagy gyorsítására tervezett vagy készített mikrohullámú energiaforrások és antennák, a következő tulajdonságokkal: 30 GHz-et meghaladó frekvencia és 50 kW-nál nagyobb átlagteljesítmény az ionok előállítására.

0B001.i

2.  40 kW-nál nagyobb átlagos teljesítménnyel működni képes rádiófrekvenciás iongerjesztő tekercsek, a 100 kHz-nél nagyobb frekvenciákhoz;

TLB5.8.2

Iongerjesztő tekercsek

Kifejezetten 100 kHz-nél magasabb frekvenciákra tervezett vagy készített rádiófrekvenciás iongerjesztő tekercsek, amelyek 40 kW-nál nagyobb átlagteljesítmény nyújtására képesek.

0B001.i

3.  Uránplazma-generáló rendszerek;

TLB5.8.3

Uránplazma-generáló rendszerek

Kifejezetten a plazmaszétválasztó-üzemekben használt uránplazma előállítására tervezett vagy készített rendszerek.

0B001.i

4.  Nem használt.

TLB5.8.4

2013. június 14. óta nem használják

0B001.i

5.  Az urángőz hő- és korróziós hatásával szemben ellenálló anyagokból – például ittriumbevonatú grafitból vagy tantálból – készült, vagy azzal bevont termék és maradékgyűjtő rendszerek szilárd halmazállapotú uránhoz;

TLB5.8.5

Uránfém-»végtermék«- és »dúsításimaradék«-gyűjtő rendszerek

Kifejezetten a szilárd uránfém-»végtermék« és -»dúsításimaradék« gyűjtésére tervezett vagy készített rendszerek. Ezek a gyűjtőberendezések az uránfém-gőz korróziós és hőhatásának ellenálló anyagokból – például ittriumbevonatú grafitból vagy tantálból – készülnek, vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva.

0B001.i

6.  Az urán plazmaforrást, a rádiófrekvenciás vezérlőtekercset, valamint a termék- és a dúsítási maradék-gyűjtőket magában foglaló, megfelelő, nem-mágneses anyagból (pl. rozsdamentes acél) készült (hengeres) leválasztómodul-házak;

TLB.5.8.6

Leválasztómodul-házak Kifejezetten a plazmaszétválasztásos dúsító üzemekben történő felhasználásra tervezett vagy készített hengeres edények az uránplazmaforrás, a rádiófrekvenciás vezérlőtekercs, valamint a »végtermék«- és »dúsításimaradék«-gyűjtők befogadására. MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezek a házak többféle csatlakozással rendelkeznek a villamos energia átvezetésére, a diffúziós szivattyúk csatlakozásai számára, valamint a műszerezés ellenőrzésére és megfigyelésére. Kinyithatók és visszazárhatók, lehetővé téve a belső alkatrészek cseréjét és megfelelő, nem mágneses anyagból – például rozsdamentes acélból – készülnek.

0B001.j

Kifejezetten elektromágneses leválasztási eljáráshoz tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Megfelelő, nem mágneses anyagból (pl. grafit, rozsdamentes acél vagy réz) készült, gőzforrásból, ionizálóból és sugárgyorsítóból álló egyszeres vagy többszörös ionforrások, melyek képesek 50 mA vagy ennél nagyobb ionsugár áram előállítására;

TLB5.9.1a

Elektromágneses izotópszétválasztók

Kifejezetten uránizotópok szétválasztására tervezett vagy készített, elektromágneses izotópszétválasztók, valamint azok berendezései és alkatrészei, ideértve a következőket:

a)  Ionforrások Kifejezetten a célra tervezett vagy készített, egyszeres vagy többszörös uránionforrások, amelyek gőzforrásból, ionizálóból és részecskegyorsítóból állnak és megfelelő anyagokból, például grafitból, rozsdamentes acélból vagy rézből készülnek, valamint képesek 50 mA vagy nagyobb ionsugáráramot létrehozni.

0B001.j

2.  A dúsított vagy szegényített uránion-sugarak összegyűjtésére szolgáló két vagy több horonyból és fészekből álló, megfelelő, nem mágneses anyagból (pl. grafit vagy rozsdamentes acél) készült iongyűjtő lemezek;

TLB5.9.1b

Ionbefogók

Kifejezetten a dúsított vagy szegényített uránion sugárnyalábok gyűjtésére tervezett vagy készített gyűjtőlemezek két vagy több horonyból és fészekből, amelyek megfelelő anyagokból, például grafitból vagy rozsdamentes acélból készülnek.

0B001.j

3.  Nem mágneses anyagból (pl. grafit vagy rozsdamentes acél) készült, és 0,1 Pa vagy annál alacsonyabb nyomáson történő üzemelésre tervezett vákuumházak elektromágneses uránleválasztókhoz;

TLB5.9.1c

Vákuumházak

Kifejezetten uránt szétválasztó elektromágneses berendezésekhez tervezett vagy készített vákuumházak, amelyek megfelelő, nem mágneses anyagokból, mint például rozsdamentes acélból készülnek, és amelyeket 0,1 Pa vagy annál alacsonyabb nyomáson való működésre terveztek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A házakat kifejezetten az ionforrások, az ionbefogó lemezek és a vízhűtéses burkolat befogadására tervezték, és csatlakoztatási lehetőséggel rendelkeznek a diffúziós szivattyúkhoz, valamint nyitási és zárási lehetőséggel ezen alkatrészek eltávolítására és újbóli beszerelésére.

0B001.j

4.  2 m-t meghaladó átmérőjű mágnes saruk;

TLB5.9.1d

Mágneses póluselemek

Kifejezetten a célra tervezett vagy készített mágneses póluselemek, amelyek átmérője nagyobb, mint 2 m, és amelyeket az elektromágneses izotópszétválasztókban az állandó mágneses tér fenntartására és a kapcsolódó izotópszétválasztók között a mágneses tér átvitelére használnak.

0B001.j

5.  Nagyfeszültségű tápegységek ionforrásokhoz, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  Képesek folyamatos működésre;

b)  20 000  V vagy nagyobb kimeneti feszültség;

c)  1 A vagy nagyobb kimeneti áramerősség; és

d)  8 órás időintervallumban 0,01 %-nál jobb feszültség-szabályozás;

N.B.:  LÁSD MÉG: 3A227.

TLB5.9.2

Nagyfeszültségű tápegységek

Kifejezetten ionforrásokhoz tervezett vagy készített nagyfeszültségű tápegységek, amelyek az alább felsorolt jellemzők mindegyikével rendelkeznek: képesek folytonos üzemre, a kimenő feszültségük 20 000  V vagy nagyobb, a kimenő áramerősségük 1 A vagy nagyobb, és feszültségingadozásuk kisebb, mint 0,01 % 8 óra időtartam alatt.

0B001.j

6.  Mágnes tápegységek (nagy teljesítmény, egyenáram), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  100 V vagy annál nagyobb feszültségen képesek 500 A vagy annál nagyobb kimeneti áramerősség melletti folyamatos működésre; és

b)  8 órás időintervallumban 0,01 %-nál jobb áram-, vagy feszültség-szabályozás.

N.B.:  LÁSD MÉG: 3A226.

TLB5.9.3

Mágnestápegységek

Kifejezetten a célra tervezett vagy készített nagy teljesítményű egyenáramú mágnes tápegységek, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek: képesek folyamatosan 500 A vagy nagyobb áram biztosítására 100 V vagy nagyobb feszültség mellett, és feszültség- vagy áramingadozásuk kisebb mint 0,01 % 8 óra időtartam alatt.

0B002

Kifejezetten a 0B001 alatt meghatározott izotópleválasztó üzemhez tervezett, »UF6 korrodáló hatásának ellenálló anyagból« készített vagy ilyen anyag által védett kiegészítő rendszerek, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

0B002.a

Az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek;

TLB5.2.1

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák; c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.4.1

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák; c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.5.7

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására és ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok (vagy hidegcsapdák); c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.7.11

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek (molekuláris alapú módszerek)

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására és ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok (vagy hidegcsapdák); c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

0B002.b

Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák;

TLB5.2.1

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák; c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.4.1

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák; c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.5.7

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására és ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok (vagy hidegcsapdák); c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.7.11

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek (molekuláris alapú módszerek)

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására és ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok (vagy hidegcsapdák); c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

0B002.c

az UF6-nak tartályokba történő továbbítására szolgáló termék- és maradékállomások;

TLB5.2.1

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák; c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.4.1

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák; c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.5.7

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására és ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok (vagy hidegcsapdák); c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.7.11

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek (molekuláris alapú módszerek)

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására és ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok (vagy hidegcsapdák); c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

0B002.d

Az UF6-nak a dúsítási folyamatból, sűrítéssel, és az UF6 folyadékká vagy szilárd halmazállapotúvá alakításával történő eltávolítására használt cseppfolyósító és szilárdító állomások;

TLB5.2.1

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák; c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.4.1

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák; c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.5.7

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására és ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok (vagy hidegcsapdák); c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

TLB5.7.11

Táprendszerek/a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek (molekuláris alapú módszerek)

A dúsító üzemek kifejezetten erre a célra tervezett vagy készített technológiai rendszerei vagy berendezései, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy ilyen anyagokkal vannak bevonva, beleértve az alábbiakat: a) az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek; b) az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására és ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok (vagy hidegcsapdák); c) szilárdító vagy cseppfolyósító állomások, amelyek segítségével az UF6-ot sűrítéssel cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítva kivonják a dúsítási folyamatból; d) »végtermék«-, illetve »dúsításimaradék«-állomások, amelyek az UF6 konténerekbe töltésére szolgálnak.

0B002.e

Az UF6-nak kifejezetten gázdiffúziós, centrifuga vagy aerodinamikus kaszkádokban történő kezelésére tervezett cső- és gyűjtőrendszerek;

TLB5.2.2

Gyűjtőcsőrendszerek

Kifejezetten az UF6 gázdiffúziós kaszkádokon belüli kezelésére tervezett vagy készített csőrendszerek és gyűjtőrendszerek. A csőhálózat általában »hármas« gyűjtőrendszerből áll; minden centrifuga valamennyi gyűjtőrendszerrel össze van kötve. Az ilyen elrendezésben így nagyfokú ismétlődés van. A rendszerek teljes egészében UF6-nak ellenálló anyagból (lásd ezen pont MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSét) készülnek, és a gyártás során szigorú vákuumtechnikai és tisztasági követelményeket kell betartani.

TLB5.4.2

Gyűjtőcsőrendszerek

Kifejezetten az UF6 gázdiffúziós kaszkádokon belüli kezelésére tervezett vagy készített csőrendszerek és gyűjtőrendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A csőhálózat általában »kettős« gyűjtőrendszerből áll, amelyben minden cella minden gyűjtőrendszerrel össze van kötve.

TLB5.5.8

Gyűjtőcsőrendszerek

Kifejezetten az UF6-nak az aerodinamikai kaszkádokban történő kezelésére tervezett vagy készített gyűjtőcsőrendszerek, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készültek, vagy azokkal vannak védve. A csőhálózat általában kettős gyűjtőrendszerből áll, amelyben minden fokozat vagy fokozatcsoport valamennyi gyűjtőcsővel össze van kötve.

0B002.f

Vákuumrendszerek és szivattyúk az alábbiak szerint:

1.  Vákuum elosztócsövek, gyűjtőcsövek vagy vákuumszivattyúk, melyek legalább 5 m3/perc szívókapacitással rendelkeznek;

2.  Kifejezetten UF6-tal terhelt atmoszférában történő felhasználásra tervezett vákuumszivattyúk, melyek »UF6-nak ellenálló anyagból« készültek vagy ilyen anyag által védettek; vagy

3.  Vákuum elosztócsövekből, gyűjtőcsövekből vagy vákuumszivattyúkból álló, UF6-tal terhelt atmoszférában történő felhasználásra tervezett vákuumrendszerek;

TLB5.4.3a

Vákuumrendszerek

(a)  Kifejezetten e célra tervezett vagy készített vákuum elosztócsövek, gyűjtőcsövek és vákuumszivattyúk, amelyek legalább 5 m+3/perc szívási teljesítménnyel rendelkeznek.

TLB5.4.3b

(b)  Kifejezetten UF6 tartalmú atmoszférában való üzemre tervezett, az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült vagy ilyen anyagokkal bevont vákuumszivattyúk (lásd e szakasz MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSÉT). Ezek lehetnek rotációs (forgó) vagy membránszivattyúk, és rendelkezhetnek feltölthető, fluorkarbonból készült tömítésekkel és különleges munkafolyadékkal.

TLB5.5.9b

Vákuumrendszerek és szivattyúk

Kifejezetten UF6 tartalmú környezetben való üzemre tervezett vagy készített vákuumszivattyúk, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készültek, vagy ilyen anyaggal vannak bevonva. Ezek a szivattyúk fluor-karbonból készült tömítésekkel és különleges munkafolyadékkal rendelkezhetnek.

TLB5.5.9a

Kifejezetten az UF6 tartalmú atmoszférában való üzemre tervezett vagy készített, vákuum-elosztócsövekből, gyűjtőcsövekből, illetve vákuumszivattyúkból álló vákuumrendszerek.

0B002.g

UF6 tömegspektrométerek/ionforrások, melyek képesek az UF6 gázáramokból on-line mintákat venni, és amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1.  Képesek 320 atomtömeg-egységnyi vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük jobb, mint 1 rész a 320-ban;

2.  Nikkelből vagy legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkel-réz-ötvözetből vagy nikkel-króm-ötvözetből készült, illetve ilyen anyagokkal védett ionforrások;

3.  Elektronbombázásos ionizációs források; és

4.  Rendelkezik izotópelemzésre alkalmas gyűjtőrendszerrel.

TLB5.2.4

UF6 tömegspektrométerek/ionforrások

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített tömegspektrométerek, amelyek képesek az UF6 gázáramokból on-line mintákat venni, és amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1.  Képesek 320 atomtömeg-egységnyi vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük jobb, mint 1 rész a 320-ban;

2.  Nikkelből vagy legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkel-réz-ötvözetből vagy nikkel-króm-ötvözetből készült, illetve ilyen anyagokkal védett ionforrások;

3.  Elektronbombázásos ionizációs források;

4.  Rendelkezik izotópelemzésre alkalmas gyűjtőrendszerrel.

TLB5.4.5

UF6 tömegspektrométerek/ionforrások

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített tömegspektrométerek, amelyek képesek az UF6 gázáramokból on-line mintákat venni, és amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1.  Képesek 320 atomtömeg-egységnyi vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük jobb, mint 1 rész a 320-ban;

2.  Nikkelből vagy legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkel-réz-ötvözetből vagy nikkel-króm-ötvözetből készült, illetve ilyen anyagokkal védett ionforrások;

3.  Elektronbombázásos ionizációs források;

4.  Rendelkezik izotópelemzésre alkalmas gyűjtőrendszerrel.

TLB5.5.11

UF6 tömegspektrométerek/ionforrások

Kifejezetten e célra tervezett vagy készített tömegspektrométerek, amelyek képesek az UF6 gázáramokból on-line mintákat venni, és amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1.  Képesek 320 atomtömeg-egységnyi vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük jobb, mint 1 rész a 320-ban;

2.  Nikkelből vagy legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkel-réz-ötvözetből vagy nikkel-króm-ötvözetből készült, illetve ilyen anyagokkal védett ionforrások;

3.  Elektronbombázásos ionizációs források;

4.  Rendelkezik izotópelemzésre alkalmas gyűjtőrendszerrel.

TLB5.7.10

Különleges elzáró- és vezérlőszelepek

Kifejezetten az aerodinamikai dúsító üzemek fő- és kiszolgáló rendszereiben való beépítésre tervezett vagy készített, az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült vagy ilyen anyagokkal bevont, kézi- vagy automatikus csőmembrános tömítésű elzáró- vagy szabályozószelepek, amelyek átmérője legalább 40 mm.

0B003

Urán átalakítására szolgáló üzemek, valamint a kifejezetten e célra tervezett, illetve kialakított berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

TLB7.1

Kifejezetten uránérc-koncentrátumok UO3-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

0B003.a

Uránérc koncentrátumok UO3-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

TLB7.1.1

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az uránérc-koncentrátumok UO3-dá való átalakítását végezhetik az uránérc salétromsavban történő feloldásával, majd a tisztított uranil-nitrátot kivonhatják oldószer, például tributil-foszfát felhasználásával. Ezután az uranil-nitrátot UO3-dá alakítják át koncentrálással és denitrálással vagy ammóniagázzal történő semlegesítéssel ammónium-diuranátot állítanak elő, amelyet ezt követően szűrnek, szárítanak és kalcinálnak.

0B003.b

UO3 UF6-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

TLB7.1.2

Kifejezetten az UO3 UF6-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az UO3 UO2-dá történő átalakítása az UO3 bontott ammóniagázzal vagy hidrogénnel való redukálásával végezhető el.

0B003.c

UO3 UO2-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

TLB7.1.3

Kifejezetten az UO3 UO2-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az UO3 UO2-dá történő átalakítása az UO3 bontott ammóniagázzal vagy hidrogénnel való redukálásával végezhető el.

0B003.d

UO2 UF4-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

TLB7.1.4

Kifejezetten az UO2 UF4-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az UO2 UF4-dá történő átalakítása az UO2 hidrogén fluorid gázzal (HF) 300-500 °C-on történő reagáltatásával végezhető el.

0B003.e

UF4 UF6-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

TLB7.1.5

Kifejezetten az UF4 UF6-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az UF4 UF6-dá történő átalakítását toronyreaktorban, fluorral lejátszódó exotermikus reakció segítségével végzik. Miközben a kilépő gázáramot keresztülvezetik egy –10 °C-ra hűtött hidegcsapdán, az UF6 lecsapódik a forró, kilépő gázokból. A folyamathoz fluorgázforrásra van szükség

0B003.f

UF4 uránfémmé történő átalakítására szolgáló rendszerek;

TLB7.1.6

Kifejezetten az UF4 fémuránná történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az UF4 fémuránná történő átalakítása magnéziummal (nagy adagok esetén) vagy kalciummal (kis adagok esetén) történő redukció segítségével történik. A reakció az urán olvadáspontja (1 130  °C) feletti hőmérsékleteken megy végbe.

0B003.g

UF6 UO2-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

TLB7.1.7

Kifejezetten az UF6 UO2-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az UF6 UO2-dá történő átalakítása három eljárás egyikének segítségével történhet. Az elsőben az UF6-ot hidrogén és gőz segítségével UO2-dá redukálják és hidrolizálják. A második eljárásban az UF6-ot vízben való feloldással hidrolizálják, ammóniát adnak hozzá az ammónium-diuranát kicsapatására, majd a diuranátot hidrogénnel 820 °C-on UO2-dá redukálják. A harmadik eljárás során gáz-halmazállapotú UF6-ot, CO2-ot és NH3-t vízben elegyítenek, ekkor ammónium-uranil-karbonát csapódik ki. Az ammónium-uranil-karbonátot 500-600 °C-on gőzzel és hidrogénnel elegyítik és UO2-ot nyernek. Az UF6 UO2-dá történő átalakítása gyakran egy üzemanyaggyártó üzem első fokozatában történik.

0B003.h

UF6 UF4-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

TLB7.1.8

Kifejezetten az UF6 UF4-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az UF6 UF4-dá történő átalakítását hidrogénnel való redukcióval végzik.

0B003.i

UO2 UCl4-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

TLB7.1.9

Kifejezetten az UO2 UCl4-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az UO2 UCl4-dá történő átalakítása két eljárás egyikének segítségével történhet. Az elsőben az UO2-ot kb. 400 °C-on szén-tetrakloriddal (CCl4) reagáltatják. A második eljárásban az UO2-ot kb. 700 °C-on műkorom (CAS 1333-86-4), szén-monoxid és klór jelenlétében reagáltatják, aminek eredményeképpen UCl4 keletkezik.

0B004

Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására vagy koncentrálására szolgáló üzemek, és a kifejezetten ezekhez tervezett vagy készített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

TLB6

Nehézvíz, deutérium és deutérium-vegyületek előállítására és dúsítására szolgáló üzemek és külön e célra tervezett vagy készített berendezések:

0B004.a

Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására szolgáló üzemek, az alábbiak szerint:

1.  Hidrogén-szulfid/víz cserereakción alapuló üzemek;

2.  Ammónia/hidrogén cserereakción alapuló üzemek;

0B004.b

Berendezések és alkatrészek, ideértve a következőket:

1.  Hidrogén-szulfid/víz cserereakciót végző tornyok, amelyek átmérője 1,5 m vagy nagyobb és 2 MPa vagy nagyobb nyomáson való működésre alkalmasak;

TLB6.1

Víz-hidrogénszulfid cserélőtornyok Kifejezetten a víz-hidrogénszulfid izotópcsere-eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz tervezett vagy készített izotópcserélő tornyok, amelyek átmérője legalább 1,5 m és képesek 2 MPa (300 psi) vagy annál nagyobb nyomáson üzemelni.

2.  Hidrogén-szulfid gázcirkulációra (azaz 70 %-nál több H2S-t tartalmazó gáz) szolgáló egyfokozatú, alacsony nyomómagasságú (azaz 0,2 MPa) centrifugális befúvók vagy kompresszorok, amelyek legalább 1,8 MPa üzemi szívónyomáson legalább 56 m+3/s átbocsátási kapacitással és nedves H2S üzemre méretezett tömítésekkel rendelkeznek;

TLB6.2

Befúvók és kompresszorok

Egyfokozatú, alacsony szállítómagasságú (azaz 0,2 MPa vagy 30 psi) centrifugális fúvók vagy kompresszorok a hidrogénszulfid gáz (azaz több mint 70 % H2S-t tartalmazó gáz) keringtetésére, amelyeket kifejezetten a víz-hidrogénszulfid izotópcsere-eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz terveztek vagy készítettek. Ezeknek a fúvóknak és kompresszoroknak 56 m+3/sec (120 000 SCFM) vagy nagyobb a szállítóteljesítményük, 1,8 MPa (260 psi) vagy nagyobb szívóoldali nyomáson üzemelnek, és nedves H2S környezetben való üzemeltetésre tervezett tömítésekkel vannak felszerelve.

3.  Ammónia/hidrogén cserélő tornyok, amelyek magassága legalább 35 m, átmérőjük 1,5 és 2,5 m között van, és képesek 15 MPa-t meghaladó nyomáson üzemelni;

TLB6.3

Ammónia-hidrogén izotópcserélő tornyok

Kifejezetten az ammónia-hidrogén izotópcsere-eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz tervezett vagy készített ammónia-hidrogén izotópcserélő tornyok, amelyek magassága 35 m (114,3 láb) vagy nagyobb, átmérője 1,5 m (4,9 láb) és 2,5 m (8,2 láb) között van és képesek 15 MPa (2 225 psi) feletti nyomáson üzemelni. Ezeknek a tornyoknak van legalább egy karimás tengelyirányú nyílásuk, amelynek átmérője megegyezik a hengeres rész átmérőjével, és amelyen keresztül a torony belső szerelvényei behelyezhetők és kivehetők.

4.  Nehézvíz gyártására ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó tornyok belső elemei, beleértve a fokozatkontaktorokat és a fokozatszivattyúkat, közöttük a teljesen bemerülő típusokat is;

TLB6.4

Toronyszerelvények és fokozatszivattyúk

Tornyok belső szerelvényei és fokozatszivattyúk, amelyeket kifejezetten az ammónia-hidrogén izotópcsere-eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz terveztek vagy készítettek. A tornyok belső szerelvényei magukban foglalják a kifejezetten a célra tervezett fokozatkontaktorokat, amelyek elősegítik a hatékony gáz/folyadék érintkezést. A fokozatszivattyúk magukban foglalják a különlegesen tervezett búvárszivattyúkat, amelyek a folyékony ammónia keringtetését végzik a kontaktor részben, az egyes fokozatok tornyainak belsejében.

5.  Nehézvíz gyártására ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó ammónia krakkolóüzem, legalább 3MPa üzemi nyomással;

TLB6.5

Ammóniabontók

Ammóniabontók, amelyek 3 MPa (450 psi) vagy magasabb nyomáson üzemelnek, és amelyeket kifejezetten az ammónia-hidrogén-cserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz terveztek vagy készítettek.

6.  Infravörös abszorpciós analizátorok, amelyek képesek a hidrogén/deutérium arány on-line elemzésére, amennyiben a deutérium koncentráció legalább 90 %;

TLB6.6

Infravörös abszorpciós analizátorok

Infravörös abszorpciós analizátorok, amelyek képesek a hidrogén/deutérium arány on-line elemzésére, amennyiben a deutérium koncentráció legalább 90 %.

7.  Dúsított deutérium gáz nehézvízzé történő átalakítására szolgáló ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó katalitikus égetők;

TLB6.7

Katalitikus égetők

Kifejezetten az ammónia-hidrogén-cserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz tervezett vagy készített katalitikus égetők a dúsított deutérium gáz nehézvízzé történő átalakítására.

8.  Reaktorfokozatú deutérium koncentrációjú nehézvíz előállítására szolgáló teljes nehézvíz javító rendszer vagy annak oszlopai;

TLB6.8

Teljes nehézvízdúsító rendszerek, illetve azok oszlopai

Kifejezetten reaktorminőségű deutérium-koncentrációjú nehézvíz előállításához tervezett vagy készített teljes nehézvízdúsító rendszer vagy annak oszlopai.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezeket a rendszereket, amelyek vízdesztillációval választják szét a nehézvizet a könnyűvíztől, kifejezetten arra tervezték agy készítették, hogy reaktorminőségű (jellemzően 99,75 % deutérium-oxid tartalmú) nehézvizet állítsanak vele elő alacsonyabb koncentrációjú nehézvízből.

9.  Kifejezetten ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó nehézvízgyártásra tervezett vagy előállított ammóniaszintézis konverterek vagy ammóniaszintézis egységek.

TLB6.9

Ammoniaszintézisre szolgáló konverterek vagy egységek

Kifejezetten ammónia-hidrogén izotópcsere-eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz tervezett vagy készített ammóniaszintézis-konverterek vagy ammóniaszintézis-egységek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ezekkel a konverterekkel vagy egységekkel a magas nyomású ammónia-hidrogén izotópcserélő oszlopokból származó szintézisgázt (nitrogént és hidrogént) ammóniává alakítják, majd azt visszatáplálják az izotópcserélő oszlopba vagy oszlopokba.

0B005

Kifejezetten az »atomreaktorok« fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett vagy készített berendezések.

Műszaki megjegyzés:

A kifejezetten »atomreaktorok« fűtőelemeinek gyártásához tervezett vagy kialakított berendezések olyan berendezéseket foglalnak magukban, amelyek:

1.  Általában közvetlen kapcsolatba kerülnek a nukleáris anyagokkal, vagy közvetlenül feldolgozzák azokat, illetve szabályozzák azok gyártási folyamatát;

2.  A nukleáris anyagokat a burkolaton belül tartják;

3.  Ellenőrzik a burkolat vagy a tömítés épségét;

4.  Ellenőrzik a lezárt fűtőanyag végső kezelését; vagy

5.  Reaktorelemek összerakásához használják.

Atomreaktorokban használt fűtőelemeket gyártó üzemek és kifejezetten e célra tervezett vagy készített berendezések

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A nukleáris fűtőelemeket a jelen melléklet ANYAGOK ÉS BERENDEZÉSEK címe alatt említett egy vagy több forrásanyagból vagy különleges hasadóanyagokból állítják elő. A leggyakrabban használt oxidos fűtőanyag esetén a pellet préselésére, szinterezésre, őrlésre és szemcsésítésre szolgáló berendezések jellemzőek. A kevert oxidos fűtőelemeket szárazboxokban (vagy azzal megegyező védelmet biztosító berendezésben) kezelik addig, amíg a burkolatot lezárják. A fűtőelem minden esetben hermetikusan zárt burkolatban helyezkedik el, amely annak elsődleges tárolója. Ez olyan módon foglalja magában a fűtőelemet, hogy az megfelelő teljesítményt nyújtson és biztonságos legyen a reaktor működése közben. A kiszámítható és biztonságos fűtőelem-teljesítmény biztosításához a folyamatok, eljárások és berendezések rendkívül magas minőségű szabályozására van szükség.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A »kifejezetten« a fűtőelemek gyártására »tervezett vagy készített berendezések« kifejezés jelentése az olyan berendezésekre terjed ki, amelyek: a) általában közvetlen kapcsolatba kerülnek a nukleáris anyagokkal, vagy közvetlenül feldolgozzák azokat, illetve szabályozzák azok gyártási folyamatát; b) a nukleáris anyagokat a burkolaton belül tartják; c) ellenőrzik a burkolat, vagy a tömítés épségét; d) ellenőrzik a lezárt fűtőanyag végső kezelését; vagy e) amelyeket a reaktorelemek összerakásához használnak. Az ilyen berendezések például az alábbiak lehetnek: 1) teljesen automatizált pelletvizsgáló állomások, amelyeket kifejezetten a fűtőelem-pelletek végső méreteinek és felszíni hibáinak vizsgálatára terveztek és készítettek; 2) automatizált hegesztőgépek, melyeket kifejezetten a zárósapkák üzemanyagszálak (vagy -rudak) végére való hegesztésére terveztek vagy készítettek; 3) kifejezetten az elkészült üzemanyagszálak (vagy -rudak) ellenőrzésére szolgáló automatizált ellenőrző és vizsgáló állomások; 4) kifejezetten a fűtőelem-burkolat gyártására tervezett vagy készített rendszerek. A 3. tétel jellemzően kiterjed a következőkre: a) a szálak (rudak) zárósapkáinak röntgenvizsgálatára szolgáló berendezések; b) a szálak (rudak) zárósapkáiból szivárgó hélium érzékelésére szolgáló berendezések; c) a szálak (rudak) gammasugár-mérésére szolgáló berendezések, melyek célja az üzemanyag-pelletek megfelelő töltésének biztosítása.

0B006

A »atomreaktor« kiégett fűtőanyagának újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzem, valamint a kifejezetten ehhez tervezett, vagy gyártott berendezések és alkatrészek.

Megjegyzés:   A 0B006 az alábbiakat foglalja magában:

a)  Az »atomreaktor« kiégett üzemanyagának feldolgozására szolgáló üzem, beleértve az olyan készülékeket és alkatrészeket, amelyek közvetlenül érintkezésbe lépnek a hasadóanyagokkal, és közvetlenül szabályozzák a kiégett fűtőanyag, a fő nukleáris anyag és hasadási termék feldolgozási folyamatát;

TLB3

Kiégett fűtőelemeket reprocesszáló üzemek és kifejezetten e célra tervezett vagy készített berendezések

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉS

A kiégett nukleáris fűtőelemek reprocesszálása során a plutóniumot és az uránt elválasztják az erősen radioaktív hasadási termékektől és más transzurán elemektől. A szétválasztást különböző műszaki megoldásokkal végezhetik. Az évek során azonban a Purex-módszer lett a legelfogadottabb és a legszélesebb körben használatos módszer. A Purex-módszer során a kiégett nukleáris üzemanyagot salétromsavban feloldják, majd az uránt, a plutóniumot és a hasadási termékeket oldószeres extrahálással, szerves oldószerben feloldott tributil-foszfát keverék segítségével választják szét. A Purex-létesítmények feldolgozási folyamatai hasonlóak, ideértve a következőket: a kiégett fűtőelemek feldarabolása, a fűtőelem feloldása, az oldószeres extrahálás és a keletkezett folyadék tárolása. A létesítmények rendelkezhetnek még az uranil-nitrát termikus denitrálására, a plutónium-nitrát oxiddá vagy fémmé alakítására, valamint a hasadási termékek folyadékban tárolt hulladékának hosszú távú tárolás céljából történő kezelésére szolgáló berendezésekkel. Az ilyen műveleteket végző berendezések egyes típusai és konfigurációja azonban több okból is különböző lehet a Purex-létesítményekben, hiszen függhet az reprocesszálandó kiégett fűtőelemek típusától és mennyiségétől, a tervezett hulladékelhelyezés módjától, valamint a létesítmény tervezése során követett biztonsági és karbantartási elképzelésektől. A »kiégett fűtőelemek reprocesszálására szolgáló üzem« azokat a berendezéseket és alkatrészeket foglalja magában, amelyek üzemszerűen közvetlen kapcsolatba kerülnek a kiégett fűtőanyaggal, és közvetlenül szabályozzák a kiégett fűtőelemek és a főbb nukleáris anyagok és hasadási termékek feldolgozási folyamatait. Ezeket az eljárásokat, köztük a plutónium átalakítására és a plutónium fém előállítására szolgáló teljes rendszereket azon folyamatok alapján lehet beazonosítani, amelyek a kritikusság (pl. a felépítés révén), az expozíció (pl. árnyékolás segítségével történő), valamint a toxicitás veszélyének (pl. a konténment segítségével történő) elkerülésére szolgálnak.

b)  Fűtőelem daraboló vagy zúzógépek, azaz olyan távvezérelhető berendezések, amelyek az »atomreaktor« kiégett fűtőanyagok, elemkötegek vagy pálcák vágására, darabolására vagy zúzására szolgálnak;

TLB3.1

A kiégett fűtőelemek aprítására szolgáló gépek

Távműködtetésű berendezések, amelyeket kifejezetten arra terveztek vagy készítettek, hogy a fentiekben meghatározott reprocesszáló üzemben használják azokat, és kiégett nukleáris üzemanyag kazetták, kötegek vagy rudak vágására, aprítására vagy darabolására szántak.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ez a berendezés feltöri a fűtőanyag burkolatát, hogy a kiégett nukleáris anyag kioldhatóvá váljon. Leggyakrabban kifejezetten erre a célra tervezett fém darabolópengéket használnak, de más, fejlettebb – pl. lézerrel működő – eszközök is betölthetik ezt a szerepet.

c)  Kifejezetten »atomreaktor« kiégett fűtőanyag feloldására tervezett vagy kialakított, kritikusság szempontjából biztonságos tartályok (pl. kis átmérőjű, gyűrű alakú vagy lapos tartályok), amelyek ellenállnak forró, erősen korrodáló folyadékok hatásának, és amelyek távvezérléssel tölthetők és karbantarthatók;

TLB3.2

Oldótartályok

Kritikusságbiztos tartályok (pl. kis átmérőjű, gyűrű alakú vagy lapos tartályok), amelyeket kifejezetten arra a célra terveztek vagy készítettek, hogy bennük a fentiekben meghatározott reprocesszáló üzemben a kiégett fűtőelemeket feloldják, és amelyek képesek ellenállni magas hőmérsékletű, erősen korrozív folyadéknak, továbbá távműködtetéssel tölthetők és karbantarthatók.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS A feldarabolt kiégett fűtőelem rendszerint az oldótartályokba kerül. Ezekben a kritikusságbiztos tartályokban a kiégett nukleáris anyagot salétromsavban feloldják, a megmaradt burkolatot pedig eltávolítják a technológiai folyamatból.

d)  A salétromsav korróziós hatásával szemben ellenálló, valamint kifejezetten a besugárzott »természetes urán«, »szegényített urán« vagy »különleges hasadóanyagok« újrafeldolgozására szolgáló üzemben való felhasználásra tervezett vagy arra előállított oldószerkivonók, mint például a töltetes vagy pulzáló oszlopok, a keverők ülepítő edényei vagy a centrifugális kontaktorok;

TLB3.3

Oldószeres extraktorok és oldószeres extraháló berendezések

Kifejezetten a kiégett fűtőanyag reprocesszálására szolgáló üzemben való felhasználásra tervezett vagy készített oldószeres extraktorok, mint pl. a töltetes vagy impulzusos oszlopok, a keverők ülepítő edényei vagy a centrifugális kontaktorok. Az oldószeres extraktoroknak ellen kell állniuk a salétromsav korróziós hatásának. Az oldószeres extraktor általában különlegesen magas követelményeket kielégítő módon (különleges hegesztési, vizsgálati, minőségbiztosítási és minőségellenőrzési módszerek) készülnek, alacsony széntartalmú rozsdamentes acélból, titánból, cirkóniumból vagy más különleges minőségű anyagból.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az oldótartályokban feloldott kiégett fűtőanyag oldata, és az uránt, a plutóniumot és a hasadási termékeket elválasztó szerves oldószerek egyaránt az oldószeres extraktorokba kerülnek. Az oldószeres extraháló berendezéseket általában olyan módon tervezik, hogy megfeleljenek az olyan szigorú üzemi paramétereknek, mint például a karbantartás nélküli hosszú élettartam, az egyszerű cserélhetőséghez szükséges adaptálhatóság, az egyszerű üzemeltetés és vezérlés, valamint a folyamat változó körülményeihez való rugalmas alkalmazkodás.

e)  Kifejezetten a kritikusság szempontjából biztonságosnak és a salétromsav korróziós hatásával szemben ellenállónak tervezett tartó- vagy tároló edények;

Műszaki megjegyzés:

A tartó- és tárolóedények a következő tulajdonságokkal rendelkezhetnek:

1.  A falak és belső szerkezetek bóregyenértéke (a 0C004 ponthoz fűzött megjegyzés szerint meghatározott összes alkotóelemre számítva) legalább 2 %,

2.  A hengeres tartályok legnagyobb átmérője 175 mm; vagy

3.  A gyűrű alakú, illetve a lapos tartályok legnagyobb szélessége 75 mm.

TLB3.4

Vegyi tartó- és tárolóedények

Kifejezetten a kiégett fűtőanyag reprocesszálására szolgáló üzemben történő használatra tervezett vagy készített tartó- és tárolóedények. A tartó- és tárolóedényeknek ellenállónak kell lenniük a salétromsav korróziós hatásával szemben. A tartó- és tárolóedények általában alacsony széntartalmú rozsdamentes acélból, titánból, cirkóniumból vagy más különleges minőségű anyagból készülnek. A tartó- és tárolóedények alkalmasak lehetnek távvezérléssel való működésre és karbantartásra, a kritikusság szempontjából való biztonságosság tekintetében pedig a következő jellemzőkkel bírhatnak:

1)  a falak és belső szerkezetek bóregyenértéke legalább 2 %, vagy

2)  a hengeres tartályok legnagyobb átmérője 175 mm (7″), vagy

3)  a gyűrű alakú, illetve a lapos tartályok legnagyobb szélessége 75 mm (3″).

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Az oldószeres extrahálási folyamat három fő folyadékáramot eredményez. A tartó- és tárolóedényeket mindhárom folyadékáram további feldolgozásában felhasználják, a következőképpen:

a)  A tiszta uranil-nitrát oldatot bepárlással koncentrálják, majd egy denitráló folyamaton megy át, ahol urán-oxiddá alakul. Ezt az oxidot a nukleáris üzemanyagciklusban újból felhasználják.

b)  Az erősen radioaktív hasadási termékek oldatát általában bepárlással koncentrálják, és folyadékkoncentrátum formájában tárolják. A koncentrátumot adott esetben később bepárolják, és a tároláshoz vagy hulladékként való elhelyezéshez megfelelő állapotba hozzák.

c)  A tiszta plutóniumnitrát-oldatot koncentrálják és tárolják, mielőtt a további feldolgozási lépésekhez továbbítják. A plutóniumoldatok tárolására szolgáló tartó- és tárolóedények tervezése során különös figyelmet fordítanak arra, hogy elkerüljék az ezen folyadékáram koncentrációjának és formájának változásaiból adódó kritikussági problémákat.

f)  Kifejezetten a besugárzott »természetes urán«, »szegényített urán« vagy »különleges hasadóanyagok« újrafeldolgozására szolgáló üzemben alkalmazott automatizált folyamatszabályozó rendszerekbe történő integrálásra és felhasználásra tervezett vagy előállított neutronmérő rendszerek.

TLB3.5

A folyamatszabályozáshoz használt neutronmérő rendszerek

Kifejezetten a kiégett fűtőelemek reprocesszálására szolgáló üzemben alkalmazott automatizált folyamatszabályozó rendszerekbe történő integrálásra és felhasználásra tervezett vagy készített neutronmérő rendszerek.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS E rendszerek az aktív és passzív neutronmérés és -megkülönböztetés módszerével képesek a hasadóanyag mennyiségének és összetételének meghatározására. A teljes rendszer a következő összetevőkből áll: neutrongenerátor, neutronérzékelő, erősítők, valamint jelfeldolgozó berendezés. Ezen tétel nem terjed ki az olyan neutronérzékelőkre és mérőeszközökre, amelyeket a hasadóanyagok nyilvántartása és az azokkal kapcsolatos biztosítéki intézkedések céljaira terveztek, valamint bármely olyan berendezésre sem, amely nem kapcsolódik a kiégett fűtőelemek reprocesszálására szolgáló üzemben alkalmazott automatizált folyamatszabályozó rendszerekbe történő integráláshoz, illetve ilyen rendszerekkel történő felhasználáshoz.

0B007

Plutónium átalakítására szolgáló üzemek, valamint kifejezetten e célra tervezett vagy készített berendezések, az alábbiak szerint:

TLB7.2.1

Kifejezetten a plutónium-nitrát oxiddá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

0B007.a

a)  Plutónium-nitrát oxiddá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ennek az eljárásnak a főbb lépései: az anyag tárolása és az adagolás beállítása, kicsapatás és a szilárd/folyékony fázis szétválasztása, kalcinálás, a termék kezelése, szellőztetés, hulladékgazdálkodás és a folyamat vezérlése. A technológiai rendszereket különösen alkalmassá kell tenni a kritikusságnak és a sugárzás hatásainak elkerülésére, valamint a mérgezési kockázat minimalizálására. A legtöbb reprocesszáló üzemben ez a folyamat a plutónium-nitrát plutónium-dioxiddá való átalakítását foglalja magában. Ennek alternatívája lehet a plutónium-oxalát vagy a plutónium-peroxid kicsapatása.

0B007.b

b)  Plutónium fém előállítására szolgáló rendszerek.

TLB7.2.2

Kifejezetten a plutónium fém előállítására tervezett vagy készített rendszerek

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS Ez a folyamat általában magában foglalja a plutónium-dioxid fluorozását, általában erősen korrozív hidrogén-fluoriddal, hogy plutónium-fluoridot állítsanak elő, amelyet a továbbiakban nagy tisztaságú kalcium fém segítségével redukálnak, hogy plutónium fémet és kalcium-fluorid salakot kapjanak. Ennek a folyamatnak a fő lépései: fluorozás (például nemesfémekből készült vagy azzal bevont berendezések felhasználásával), fémredukció (például kerámia olvasztótégelyek segítségével), salakvisszanyerés, termékkezelés, szellőzés, hulladékgazdálkodás és a folyamat vezérlése. A technológiai rendszereket különösen alkalmassá kell tenni a kritikusságnak és a sugárzás hatásainak elkerülésére, valamint a mérgezési kockázat minimalizálására. Alternatív eljárás lehet a plutónium-oxalát vagy a plutónium-peroxid fluorozása, amelyet fémmé redukálás követ.

0C001

»Természetes urán«, vagy »szegényített urán«, vagy tórium, fém, ötvözet, vegyület, vagy koncentrátum formájában és bármilyen más anyag, amely fent említettek közül egyet vagy többet tartalmaz;

Megjegyzés:   A 0C001 nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a)  »Természetes urán«, vagy »szegényített urán« maximum 4 grammnyi mennyisége, ha az műszerek érzékelő egységében van;

b)  Kifejezetten az következő polgári, nem-nukleáris alkalmazásokra gyártott »szegényített urán«:

1.  Árnyékolás;

2.  Csomagolás;

3.  100 kg-nál nem nagyobb tömegű ballasztok;

4.  100 kg-nál nem nagyobb tömegű ellensúlyok;

c)  5 %-nál kevesebb tóriumot tartalmazó ötvözetek;

d)  Tóriumot tartalmazó kerámia termékek, amelyeket nem nukleáris felhasználásra gyártottak.

TLA.1.1

1.1.  »Alapanyag«

Az »alapanyag« természetben előforduló izotópok keverékét tartalmazó urán; 235-ös izotópban szegényített urán; tórium; az előzők bármelyike fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában; bármely olyan anyag, amely az előzőkből egyet vagy többet a kormányzótanács által bizonyos időközönként meghatározott koncentrációban tartalmaz; továbbá a kormányzótanács által bizonyos időközönként meghatározott egyéb anyag.

0C002

»Különleges hasadóanyagok«

Megjegyzés:   A 0C002 nem vonja ellenőrzés alá a legfeljebb 4 »effektív gramm« anyagmennyiséget, amennyiben az műszerek érzékelőegységében van.

TLA.1.2

1.2.  »Különleges hasadóanyagok«

i.  »Különleges hasadóanyag« a plutónium-239, az urán-233, »235 vagy 233 izotópban dúsított urán«; bármilyen más anyag, amely a fent említettek közül egyet vagy többet tartalmaz; továbbá a kormányzótanács által bizonyos időközönként meghatározott egyéb hasadóanyag; a »különleges hasadóanyag« kifejezés ugyanakkor nem foglalja magában a nukleáris alapanyagokat.

ii.  »Az urán-235 izotópban vagy urán-233 izotópban dúsított urán«: az urán-235 vagy urán-233 izotópot vagy mindkettőt olyan mennyiségben tartalmazó urán, amelyben az ezen izotópok összegének az urán-238 izotóphoz viszonyított aránya nagyobb, mint az urán-235 izotópnak az urán-238 izotóphoz viszonyított, természetben előforduló aránya.

A »különleges hasadóanyagok« azonban az iránymutatások alkalmazásában nem tartalmazzák az alábbi a) albekezdésben meghatározott termékeket, valamint alapanyag vagy különleges hasadóanyag adott fogadó országba történő kiviteleit 12 hónapos időszakon belül, az alábbi b) albekezdésben megadott határértékekig:

a)  Olyan plutónium, amelyben a Pu-238 izotóp koncentrációja meghaladja a 80 %-ot.

Olyan különleges hasadóanyag, amelyet grammnyi vagy kisebb mennyiségekben, beépített érzékelő komponensként használnak fel műszerekben; és

Olyan alapanyag, mellyel kapcsolatban a kormányzótanács meggyőződött arról, hogy kizárólag nem nukleáris tevékenységekhez – például ötvözetek vagy kerámia előállításához – használják fel;

Különleges hasadóanyag (50 effektív gramm);

Természetes urán (500 kilogramm);

Szegényített urán (1 000 kilogramm); és

Tórium (1 000 kilogramm).

0C003

Deutérium, nehézvíz (deutérium-oxid) és deutérium tartalmú vegyületek, keverékek és oldatok, amelyekben a deutérium/hidrogén izotóp arány meghaladja az 1:5 000 értéket.

TLB2.1

2.1.  Deutérium és nehézvíz

Deutérium, nehézvíz (deutérium-oxid) és bármely más, deutériumot tartalmazó vegyület, amelyben a deutérium-hidrogén izotóparány meghaladja az 1:5 000 értéket, és amelyet a fenti 1.1. pontban meghatározott reaktorban való felhasználásra szántak, adott fogadó ország esetében bármely 12 hónapos időszakon belül a 200 kg deutériumatomot meghaladó mennyiségben.

0C004

Grafit, amelynek tisztasági mutatója kisebb, mint 5 ppm »bór egyenérték«, és amelynek sűrűsége nagyobb, mint 1,50 g/cm3, »atomreaktorban« történő felhasználásra, 1 kg-ot meghaladó mennyiségben.

N.B.:  LÁSD MÉG: 1C107.

1. megjegyzés:   Export-ellenőrzés céljából, az exportőr letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai határozzák meg, hogy a fenti meghatározásnak megfelelő grafit exportjának »atomreaktorban való felhasználás«-e a célja.

2. megjegyzés:   A 0C004 pontban a »bór egyenérték« (BE) a szennyezőanyagok BEz összege (kivéve a BEszén, mivel a szén nem számít szennyező anyagnak) beleértve a bórt is, ahol:

BEZ (ppm) = CF × Z elem koncentrációja ppm-ben;

és σB és σZ a termikus neutron befogási hatáskeresztmetszet (barn-ban) a természetben előforduló bórra és Z elemre; és »AB« és »AZ« a természetben előforduló bór és »Z« elem atomtömege.

TLB2.2

2.2.  Nukleáris minőségű grafit

Grafit, amelynek tisztasági mutatója kisebb, mint 5 ppm »bór egyenérték«, és amelynek sűrűsége nagyobb, mint 1,50 g/cm3, »atomreaktorban« történő felhasználásra a fenti 1.1. pont meghatározása szerint, 1 kg-ot meghaladó mennyiségben.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉS

A kiviteli ellenőrzés céljából a kormányzat határozza meg, hogy az exportált, fenti meghatározásnak megfelelő grafit atomreaktorban való felhasználásra szolgál-e.

A bóregyenértéket (BE) meg lehet határozni kísérleti úton, vagy ki lehet számolni a következő képlet segítségével: BEz szennyezőanyag (a BEszén kivételével, mivel a szén nem számít szennyezőanyagnak), beleértve a bórt is, ahol:

0C005

Kifejezetten gázdiffúziós gátak gyártásához tervezett, az UF6 korróziós hatásának ellenálló kompozíciók vagy porok (pl. nikkel vagy olyan ötvözet, amelyben 60 %-nál több nikkel van, alumínium-oxid és fluorkarbon polimerek), amelyek tisztasága 99,9 % tömegszázalék vagy jobb, és az ASTM B330 szabvány szerint mért átlagos részecskeméretük kisebb, mint 10 μm, és a szemcseméret igen kis mértékű szórásával bírnak.

TLB5.3.1b

Gázdiffúziós válaszfalak és válaszfalanyagok

b)  vegyületek és porok, amelyeket kifejezetten ilyen szűrők előállítására készítettek.

Ezek közé a vegyületek és porok közé tartoznak a nikkel vagy a legalább 60 % nikkelt tartalmazó ötvözetek, az alumíniumoxid vagy az UF6 okozta korróziónak ellenálló, teljesen fluorizált szénhidrogén-polimerek, amelyek tisztasága legalább 99,9 tömegszázalékos, a részecskék mérete kisebb, mint 10 μm és a részecskék mérete nagymértékben azonos, és amelyek kifejezetten a gázdiffúziós válaszfalak előállítására készültek.

OD001

T* Kifejezetten az e kategóriában meghatározott berendezések »kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« tervezett vagy módosított »szoftver«.

II*

IV*

TLB*

A »szoftver« bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több »program« vagy »mikroprogram« gyűjteménye. a »technikai segítségnyújtás« a következő formákban valósulhat meg: útmutatások, készségek, képzés valamint a munkával kapcsolatos ismeretek átadása vagy konzultációs szolgáltatás.

0E001

T* Az ebben a kategóriában meghatározott termékek »fejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó, a Nukleáris Technológia Megjegyzés szerinti »technológia«.

II*

IV

TLB*

A »technológia« a jegyzékben szereplő bármely termék »kifejlesztéséhez«, »gyártásához« vagy »használatához« szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet »műszaki adat« vagy »műszaki támogatás«.

(1)   A »TLB« termékkóddal jelölt termékek az NSG biztosítéki garancia alá tartozó termékjegyzéke 1. részének B. mellékletében szereplő termékek A »TLA« termékkóddal jelölt termékek az NSG biztosítéki garancia alá tartozó termékjegyzéke 1. részének AB. mellékletében szereplő termékek A sem »TLB«, sem »TLA« termékkóddal nem jelölt termékek az NSG kettős felhasználású termékek és technológiák jegyzékének 1., 2. és 6. kategóriájában hivatkozott termékek

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

1A007

b)  Elektromosan vezérelt robbanóanyag-detonátorok, az alábbiak szerint:

1.  Robbantó kapcsoló (EB);

2.  Robbantó izzószál (EBW);

3.  Ütőszeg;

4.  Robbantófólia-iniciátor (EFI).

Műszaki megjegyzések:

1.  A »detonátor« szó helyett időnként használják az »indítógyújtó« vagy »gyutacs« szót is.

2.  Az 1A007 b. pont alkalmazásában az érintett detonátorok mindegyike kis elektromos vezetőt alkalmaz (híd, hídszál, vagy fólia), amely robbanásszerűen elpárolog, amikor gyors, nagyfeszültségű elektromos impulzus halad át rajta. A nem-ütőszeges típusoknál a felrobbanó vezető kémiai robbanást indít a hozzá érintkező nagy robbanóerejű anyagban, mint pl. a PETN (pentaeritrit-tetranitrát). Az

3.  ütőszeges detonátorokban az elektromos vezető robbanásszerű párolgása egy nyíláson keresztül gyújtószeget, vagy ütőszeget repít át, és az ütőszeg becsapódása a robbanóanyagban kémiai robbanást indít el. Bizonyos rendszerek esetén az ütőszeget mágneses erő mozgatja. A »robbantófólia-detonátor« kifejezés vonatkozhat mind az EB, mind az ütőszeg típusú detonátorra.

6.A.1.

Detonátorok és többpontos indítórendszerek, az alábbiak szerint:

a.  Elektromosan vezérelt robbanóanyag detonátorok, az alábbiak szerint:

1.  Robbantó kapcsoló (EB);

2.  Robbantó izzószál (EBW);

3.  Ütőszeg;

4.  Robbantófólia-iniciátor (EFI);

1A007

Kifejezetten gyújtás kiváltására tervezett elektromos berendezések és eszközök, valamint »energiahordozó anyagokat« tartalmazó eszközök, az alábbiak szerint:

N.B.:  LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE, 3A229 ÉS 3A232.

a)  Az 1A007 b. pontban meghatározott robbanóanyag-detonátorokhoz tervezett robbanóanyag-detonátor gyújtóegységek;

6.A.2.

Gyújtóegységek és az ezekkel egyenértékű nagy áramerősségű impulzusgenerátorok, az alábbiak szerint:

a.  a fenti 6.A.1. pontban meghatározott többszörös irányítású detonátor meghajtásához tervezett detonátor gyújtóegységek (indítórendszerek, tűzegységek), ideértve az elektromos, a robbanó detonátoros és az optikai vezérlésű gyújtóegységeket is;

1A202

Az 1A002 alatt meghatározottaktól eltérő, cső formájú kompozit szerkezetek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

N.B.:  LÁSD MÉG: 9A010 ÉS 9A110.

a)  75 mm és 400 mm közötti belső átmérő; és

b)  Az 1C010.a., vagy b., illetve az 1C210.a. alatt meghatározott »szálas és rostos anyagokból« vagy az 1C210.c. alatt meghatározott prepreg anyagból készültek.

2.A.3.

Cső formájú kompozit szerkezetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  75 mm és 400 mm közötti belső átmérő; és

b)  A 2.C.7.a. pontban meghatározott »szálas és rostos anyagokból« vagy a 2.C.7.c. pontban meghatározott szénszálas prepreg anyagból készültek.

1A225

A trícium nehézvízből történő kinyerésére, vagy nehézvíz előállítására szolgáló, kifejezetten a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp cserereakció elősegítésére tervezett vagy készített platina bevonatú katalizátorok.

2.A.2.

A trícium nehézvízből történő kinyerésére, vagy nehézvíz előállítására szolgáló, kifejezetten a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp cserereakció elősegítésére tervezett vagy készített platina bevonatú katalizátorok.

1A226

Speciális töltetek, amelyeket a nehézvíz közönséges vízből történő elválasztására használhatóak, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  Olyan foszforbronz hálóból készültek, amelyet a nedvesíthetőség javítása érdekében kémiailag kezeltek; és

b)  Vákuumdesztillációs tornyokban történő felhasználásra tervezték.

4.A.1.

Speciális töltetek, amelyeket a nehézvíz közönséges vízből történő elválasztására használhatóak, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  Olyan foszforbronz hálóból készültek, amelyet a nedvesíthetőség javítása érdekében kémiailag kezeltek; és

b)  Vákuumdesztillációs tornyokban történő felhasználásra tervezték.

1A227

Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy egyéb) sugárzásárnyékoló ablakok, valamint a kifejezetten ezek számára tervezett keretek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  felületük »hideg területe« nagyobb mint 0,09 m2;

b)  sűrűségük nagyobb mint 3 g/cm3; és

c)  Vastagságuk 100 mm vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Az 1A227 alkalmazásában a »hideg terület« kifejezés az ablaknak az az áttekintő területe, amelyet a tervezett alkalmazásban a legkisebb szintű besugárzás ér.

1.A.1.

Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy egyéb) sugárzásárnyékoló ablakok, valamint a kifejezetten ezek számára tervezett keretek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  felületük »hideg területe« nagyobb, mint 0,09 m2;

b)  sűrűségük nagyobb, mint 3 g/cm3; és

c)  vastagságuk 100 mm vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Az 1.A.1.a. alkalmazásában a »hideg terület« kifejezés az ablaknak az az áttekintő területe, amelyet a tervezett alkalmazásban a legkisebb szintű besugárzás ér.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

1B201

Az 1B001 vagy az 1B101 alatt meghatározottaktól eltérő szálsodró gépek, valamint az ezekhez tartozó berendezések, az alábbiak szerint:

a)  Szálsodró gépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  A pozicionáló, hurkoló és tekercselő mozgásokat két vagy több tengely mentén koordinálják vagy programozzák;

2.  Kifejezetten »szálas és rostos anyagokból« készülő kompozit szerkezetek és rétegelt termékek készítésére tervezték; és

3.  Képesek 75 mm-től 650 mm-ig terjedő belső átmérőjű és 300 mm, vagy nagyobb hosszúságú hengeres csövek tekercselésére;

b)  Az 1B201.a. alatt meghatározott szálsodró gépeket koordináló és programozó vezérlők;

c)  Precíziós tüskék az 1B201.a. alatt meghatározott szálsodró gépekhez.

3.B.4.

Száltekercselő gépek és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

a)  Szálsodró gépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  A pozicionáló, hurkoló és tekercselő mozgásokat két vagy több tengely mentén koordinálják vagy programozzák;

2.  Kifejezetten »szálas és rostos anyagokból« készülő kompozit szerkezetek és rétegelt termékek készítésére tervezték; és

3.  Képesek 75 mm-től 650 mm-ig terjedő belső átmérőjű és 300 mm, vagy nagyobb hosszúságú hengeres csövek tekercselésére;

b)  A 3.B.4.a. pontban meghatározott száltekercselő gépeket koordináló és programozó vezérlők;

c)  Precíziós tüskék a 3.B.4.a. pontban meghatározott száltekercselő gépekhez.

1B225

250 g fluor/h-nál nagyobb kapacitású fluorgyártásra szolgáló elektrolíziscellák.

3.B.1.

250 g fluor/h-nál nagyobb kapacitású fluorgyártásra szolgáló elektrolíziscellák.

1B226

Elektromágneses izotópelválasztók, amelyekhez olyan egyszeres vagy többszörös ionforrásokat terveztek, amelyek képesek 50 mA vagy azt meghaladó erősségű ionáram létrehozására, vagy amelyeket ilyenekkel szereltek fel.

Megjegyzés:   Az 1B226 magában foglalja azokat a szeparátorokat, amelyek:

a)  Képesek stabil izotópok dúsítására;

b)  A mágneses mezőben, valamint azokon kívül egyaránt elhelyezhető ionforrásokkal és kollektorokkal rendelkeznek.

3.B.5.

Elektromágneses izotópelválasztók, amelyekhez olyan egyszeres, vagy többszörös ionforrásokat terveztek, amelyek képesek 50 mA vagy azt meghaladó erősségű ionáram létrehozására, vagy amelyeket ilyenekkel szereltek fel.

Megjegyzések:

1.  A 3.B.5. pontba beletartoznak azok a szétválasztók, amelyek képesek stabil izotópok, valamint uránizotópok dúsítására.

N.B.:  Az a szétválasztó, amely egy tömegegységnyi eltéréssel képes ólomizotópok szétválasztására, egyúttal képes három tömegegységnyi eltéréssel uránizotópok dúsítására.

2.  A 3.B.5. pontba egyaránt beletartoznak azok a szétválasztók, amelyek esetében az ionforrások és a kollektorok a mágneses mezőben, illetve azon kívül elhelyezhetők.

Műszaki megjegyzés:

50mA erősségű ionáram létrehozására képes egyszeres ionforrás a természetben előforduló uránizotópokból nem tud évente 3 grammnál több magas dúsítású uránt előállítani.

1B228

Hidrogén-kriogén desztillációs oszlopok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  35 K (–238 °C) vagy az alatti belső hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték;

b)  0,5 és 5 MPa közötti belső nyomáson történő üzemelésre tervezték;

c)  A következők egyikéből készült:

1.  300-as sorozatú, alacsony kéntartalmú ausztenites rozsdamentes acél, amely ASTM (vagy ekvivalens szabvány) szerinti szemcseméret száma 5 vagy több; vagy

2.  Ekvivalens anyag, amely mind hidegtűrő és mind H2 kompatibilis; és

d)  Belső átmérőjük 30 cm vagy annál nagyobb, és effektív hosszuk 4 m vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Az 1B228. pontban az »effektív hossz« töltetes oszlopban a töltet aktív magassága, vagy lemezes oszlopban a belső védőkapcsoló lemezek aktív magassága.

4.B.2.

Hidrogén-kriogén desztillációs oszlopok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  35 K (–238 °C) vagy az alatti belső hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték őket;

b)  0,5 és 5 MPa közötti belső nyomáson történő üzemelésre tervezték őket;

c)  A következők egyikéből készült:

1.  300-as sorozatú, alacsony kéntartalmú ausztenites rozsdamentes acél, amelynek ASTM (vagy ekvivalens szabvány) szerinti szemcseméret-száma legalább 5; vagy

2.  Ekvivalens anyag, amely mind hidegtűrő, mind H2 kompatibilis; és

d)  Belső átmérőjük 30 cm vagy annál nagyobb, és effektív hosszuk 4 m vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Az »effektív hossz« töltetes oszlopban a töltet aktív magassága, lemezes oszlopban pedig a belső védőkapcsoló lemezek aktív magassága.

1B229

Víz/hidrogén-szulfid cserélő abszorpciós tányéros oszlopok és »belső kontaktorok«, az alábbiak szerint:

N.B.:   0B004.

a)  Víz/hidrogén-szulfid cserélő abszorpciós tányéros oszlopok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  2 MPa vagy annál nagyobb névleges nyomáson üzemelnek;

2.  Olyan szénacélból készültek, amelynek ASTM (vagy ekvivalens szabvány) szerinti szemcseméret száma 5 vagy több; és

3.  Átmérőjük 1,8 m vagy annál nagyobb;

b)  Az 1B229.a. alatt meghatározott »belső kontaktorok« víz/hidrogén-szulfid cserélő abszorpciós tányéros oszlopokhoz.

Műszaki megjegyzés:

Az oszlopok »belső kontaktorai« olyan szegmentált tányérok, amelyek effektív szerelt átmérője legalább 1,8 m, amelyeket ellenáramú érintkezésre terveztek, és 0,03 % vagy kisebb széntartalmú, rozsdamentes acélból készültek. Ezek lehetnek szita-, szelepes, buboréksapkás vagy turbórácsos tányérok.

4.B.1.

Víz/hidrogén-szulfid-cserélő abszorpciós tányéros oszlopok és belső kontaktorok, az alábbiak szerint:

N.B.:  A kifejezetten nehézvíz előállítására tervezett vagy előállított oszlopok tekintetében lásd a (módosított) INFCIRC/254/Part 1 jelzetű NAÜ tájékoztató körlevelet.

a)  Víz/hidrogén-szulfid-cserélő abszorpciós tányéros oszlopok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  2 MPa vagy annál nagyobb névleges nyomáson üzemelnek;

2.  Olyan szénacélból készültek, amelynek ASTM (vagy ekvivalens szabvány) szerinti szemcseméret száma 5 vagy több; és

3.  Átmérőjük 1,8 m vagy annál nagyobb;

b)  A 4.B.1.a pontban meghatározott belső kontaktorok víz/hidrogén-szulfid-cserélő abszorpciós tányéros oszlopokhoz.

Műszaki megjegyzés:

Az oszlopok »belső kontaktorai« olyan szegmentált tányérok, amelyek effektív szerelt átmérője legalább 1,8 m, amelyeket ellenáramú érintkezésre terveztek, és 0,03 % vagy kisebb széntartalmú, rozsdamentes acélból készültek. Ezek lehetnek szita-, szelepes, buboréksapkás vagy turbórácsos tányérok.

1B230

Cseppfolyós ammóniában oldott, higított vagy tömény kálium-amid katalizátor oldatok (KNH2/NH3) keringetésére képes szivattyúk, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  Gáztömörek (azaz hermetikusan zártak);

b)  teljesítményük nagyobb, mint 8,5 m3/ó; és

c)  Rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

1.  Tömény kálium-amid oldatok (1 % vagy nagyobb) esetén az üzemi nyomás 1,5-60 MPa; vagy

2.  Hígított (kevesebb mint 1 %) kálium-amid oldatok esetén az üzemi nyomás 20-60 MPa.

4.A.2.

Cseppfolyós ammóniában oldott, higított vagy tömény kálium-amid katalizátor oldatokat (KNH2/NH3) keringetésére képes szivattyúk, amelyek rendelkeznek a z alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  Gáztömörek (azaz hermetikusan zártak);

b)  Teljesítményük nagyobb, mint 8,5 m3/ó; és

c)  Rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

1.  Tömény kálium-amid oldatok (1 % vagy nagyobb) esetén az üzemi nyomás 1,5-60 MPa; vagy

2.  Hígított (kisebb, mint 1 %) kálium-amid oldatok esetén az üzemi nyomás 20-60 MPa.

1B231

Trícium létesítmények vagy üzemek, valamint azok berendezései, az alábbiak szerint:

a)  Trícium gyártására, visszanyerésére, kivonására, koncentrálására vagy kezelésére szolgáló létesítmények, vagy üzemek;

b)  Berendezések trícium létesítményekhez, vagy üzemekhez, az alábbiak szerint:

1.  Hidrogén vagy hélium hűtőegységek, amelyek képesek 23 K (–250 °C) alatti hőmérsékletre hűteni és hőelvételi teljesítményük nagyobb, mint 150 W;

2.  Hidrogén izotóp tároló- és tisztítórendszerek, amelyekben tároló- vagy tisztítóközegként fémhidrideket alkalmaznak.

2.B.1.

Trícium létesítmények vagy üzemek, valamint azok berendezései, az alábbiak szerint:

a)  Trícium gyártására, visszanyerésére, kivonására, koncentrálására vagy kezelésére szolgáló létesítmények vagy üzemek;

b)  Berendezések trícium létesítményekhez, vagy üzemekhez, az alábbiak szerint:

1.  Hidrogén vagy hélium hűtőegységek, amelyek képesek 23 K (–250 °C) alatti hőmérsékletre hűteni és hőelvételi teljesítményük nagyobb, mint 150 W;

2.  Hidrogén izotóp tároló- és tisztítórendszerek, amelyekben tároló- vagy tisztítóközegként fémhidrideket alkalmaznak.

1B232

Turboexpanderek, vagy turboexpander kompresszor egységek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  35 K (–238 °C) vagy az alatti hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték; és

b)  1 000  kg/h vagy annál nagyobb hidrogéngázáteresztő kapacitásra tervezték.

4.A.3.

Turbóexpanderek, vagy turbóexpander kompresszor egységek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  35 K (–238 °C) vagy az alatti hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték; és

b)  1 000  kg/h, vagy nagyobb hidrogéngáz-áteresztő kapacitásra tervezték.

1B233

Lítium-izotóp szétválasztó létesítmények vagy üzemek, valamint azok rendszerei és berendezései, az alábbiak szerint:

a)  Lítium izotópok szétválasztására szolgáló létesítmények, vagy üzemek;

b)  Lítium-amalgám folyamaton alapuló lítium-izotóp szétválasztó berendezések, az alábbiak szerint:

1.  Kifejezetten lítium-amalgámokhoz tervezett töltött folyadék-folyadék oszlopok;

2.  Higany- vagy lítium-amalgám szivattyúk;

3.  Lítium-amalgám elektrolízis cellák;

4.  Bepárlók tömény lítium-hidroxid oldathoz;

c)  Kifejezetten lítium izotópok szétválasztására tervezett ioncserélő rendszerek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek;

d)  Kifejezetten lítium izotópok szétválasztására tervezett (koronaétereket, kriptandokat, vagy lariát-étereket alkalmazó) kémiai cserélő rendszerek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek.

2.B.2.

Lítium-izotóp szétválasztó létesítmények vagy üzemek, valamint azok rendszerei és berendezései, az alábbiak szerint:

N.B.:  A plazmaszétválasztási folyamathoz (PSP) használt egyes lítium-izotóp-szétválasztó berendezések és alkatrészek közvetlenül alkalmazhatók uránizotóp-szétválasztáshoz is, és azokat a (módosított) INFCIRC/254/Part 1 jelzetű NAÜ tájékoztató körlevél helyezi ellenőrzés alá.

a)  Lítiumizotópok szétválasztására szolgáló létesítmények vagy üzemek;

b)  Lítium-amalgám folyamaton alapuló lítiumizotóp-szétválasztó berendezések az alábbiak szerint:

1.  Kifejezetten lítium-amalgámokhoz tervezett töltött folyadék–folyadék oszlopok;

2.  Higany- vagy lítium-amalgám szivattyúk;

3.  Lítium-amalgám elektrolízis cellák;

4.  Bepárlók tömény lítium-hidroxid oldathoz;

c)  Kifejezetten lítiumizotópok szétválasztására tervezett ioncserélő rendszerek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek;

d)  Kifejezetten lítiumizotópok szétválasztására tervezett (koronaétereket, kriptandokat vagy lariát-étereket alkalmazó) kémiai cserélő rendszerek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek.

1B234

Nagyhatású robbanószerekhez használt tartóedények, kamrák, tartályok és egyéb hasonló konténmentek, amelyeket nagyhatású robbanószerek vagy robbanószerkezetek tesztelésére terveztek, és amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

N.B.:  LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a)  Arra tervezték, hogy teljes mértékben tartson egy 2 kg-os vagy nagyobb TNT-nek megfelelő robbanást; és

b)  Olyan design elemekkel vagy jellemzőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a diagnosztikai vagy mérési információk valós idejű vagy késleltetett továbbítását.

5.B.7.

Nagyhatású robbanószerekhez használt tartóedények, kamrák, tartályok és egyéb hasonló konténmentek, amelyeket nagyhatású robbanószerek vagy robbanószerkezetek tesztelésére terveztek, és amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Arra tervezték, hogy teljes mértékben tartson egy 2 kg-os vagy nagyobb TNT-nek megfelelő robbanást; és

b)  Olyan design elemekkel vagy jellemzőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a diagnosztikai vagy mérési információk valós idejű vagy késleltetett továbbítását.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

1C202

Egyéb, az 1C002.b.3 vagy b.4. alatt meghatározottaktól eltérő ötvözetek, az alábbiak szerint:

a)  Alumíniumötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  293 K (20 °C) hőmérsékleten 460 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra »képesek«; és

2.  75 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csövek vagy tömör hengerek formájában (beleértve kovácsdarabokat is);

2.C.1.

Alumíniumötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  293 K (20 °C) hőmérsékleten 460 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra »képesek«;

b.  és b) 75 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csövek, vagy tömör hengerek formájában (beleértve kovácsdarabokat is).

Műszaki megjegyzés:

A 2.C.1. pontban a »képesek« kifejezés egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni alumíniumötvözetre is.

1C202

b)  Titánötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  293 K (20 °C) hőmérsékleten 900 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra »képesek«; és

2.  75 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csövek, vagy tömör hengerek formájában (beleértve kovácsdarabokat is).

Műszaki megjegyzés:

A »képesek« kifejezés egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni ötvözetre is.

2.C.13.

Titánötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  293 K (20 °C) hőmérsékleten 900 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra »képesek«;

75 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csövek, vagy tömör hengerek formájában (beleértve kovácsdarabokat is).

Műszaki megjegyzés:

A 2.C.13. pontban a »képesek« kifejezés egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni titánötvözetekre is.

1C210

Az 1C010.a., b., vagy e. alatt meghatározottaktól eltérő »szálas és rostos anyagok«, az alábbiak szerint:

a)  Szén- vagy aramid-»szálas és rostos anyagok«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  12,7 × 106 m vagy nagyobb »fajlagos modulus«; vagy

2.  23,5 × 104 m vagy nagyobb »fajlagos szakítószilárdság«;

Megjegyzés:   Az 1C210.a. nem vonja ellenőrzés alá az olyan aramid-»szálas, vagy rostos anyagokat«, amelyekben 0,25 tömegszázalék vagy több észterbázisú szálfelület módosító van;

2.C.7.a

»Rostos és szálas anyagok« és prepregek az alábbiak szerint:

a)  Szén- vagy aramid-»szálas és rostos anyagok«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével:

1.  12,7 × 106 m vagy nagyobb »fajlagos modulus«; vagy

2.  23,5 × 104 m vagy nagyobb »fajlagos szakítószilárdság«;

Megjegyzés:  A 2.C.7.a. pontba nem tartoznak bele az olyan aramid-»szálas és rostos anyagok«, amelyekben 0,25 tömegszázalék vagy több észterbázisú szálfelület-módosító van.

b)  Üveg-»szálas és rostos anyagok«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével:

1.  3,18 × 106 m vagy nagyobb »fajlagos modulus«; és

2.  7,62 × 104 m vagy nagyobb »fajlagos szakítószilárdság«;

2.C.7.b

Üveg-»szálas és rostos anyagok«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével:

1.  3,18 × 106 m vagy nagyobb »fajlagos modulus«; és

2.  7,62 × 104 m vagy nagyobb »fajlagos szakítószilárdság«;

c)  Hőre keményedő gyantával impregnált, az 1C210.a., vagy b. alatt meghatározott szén-, vagy üveg-»szálas vagy rostos anyagokból« készült folytonos »fonalak«, »előfonatok«, »kócok«, vagy »szalagok«, amelyek szélessége nem haladja meg a 15 mm-t (prepregek).

Műszaki megjegyzés:

A kompozit mátrixát a gyanta képezi.

Megjegyzés:   Az 1C210 alkalmazásában a »szálas, vagy rostos anyagok« kizárólag folyamatos »monoszálak«, »fonalak«, »előfonatok«, »kócok«, vagy »szalagok«.

2.C.7.c

c)  Hőre keményedő gyantával impregnált, a 2.C.7.a. vagy a 2.C.7.b. pontban meghatározott szén-, vagy üveg-»szálas és rostos anyagokból« készült folytonos »cérnák«, »előfonatok«, »kócok«, vagy »szalagok«, amelyek szélessége nem haladja meg a 15 mm-t (prepregek).

Műszaki megjegyzés:

A kompozit mátrixát a gyanta képezi.

Műszaki megjegyzések:

1.  A 2.C.7. pontban a »fajlagos modulus« a Young-modulus N/m2-ben kifejezett értéke osztva a fajsúly N/m3-ben kifejezett értékével, 296 ± 2 K (23 ± 2 °C) hőmérsékleten és 50 ± 5 % relatív páratartalom mellett mérve.

2.  A 2.C.7. pontban a »fajlagos szakítószilárdság« a szakítószilárdság N/m2-ben kifejezett értéke osztva a fajsúly N/m3-ben kifejezett értékével, 296 ± 2 K (23 ± 2 °C) hőmérsékleten és 50 ± 5 % relatív páratartalom mellett mérve.

1C216

Az 1C116 alatt meghatározott martenzites acél, amely 293 K (20 °C) hőmérsékleten 1 950 MPa vagy annál nagyobb szakítószilárdságra »képes«.

Megjegyzés:   Az 1C216 nem vonja ellenőrzés alá azokat a formákat, amelyekben egyetlen hosszirányú méret sem haladja meg a 75 mm-t.

Műszaki megjegyzés:

A »képes« fogalom egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni martenzites acélra is.

2.C.11.

293 K (20 °C) hőmérsékleten 1 950 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra »képes« martenzites acél.

Megjegyzés:  A 2.C.11. pontba nem tartoznak bele azok a formák, amelyekben egyetlen hosszirányú méret sem haladja meg a 75 mm-t.

Műszaki megjegyzés:

A 2.C.11. pontban a »képes« kifejezés egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni martenzites acélra is.

1C225

Bór 10-B (10B) izotóppal dúsított bór, amelyben a természetes előfordulásnál nagyobb mértékben van az izotóp, az alábbiak szerint: bór és bórvegyületek, bórtartalmú keverékek, és ezekből gyártott termékek, a fentiek hulladéka vagy maradéka.

Megjegyzés:   Az 1C225-ben a bórtartalmú keverék a bór betétes anyagokat is magában foglalja.

Műszaki megjegyzés:

A bór 10 izotóp természetes előfordulási mennyisége körülbelül 18,5 tömegszázalék (20 atomszázalék).

2.C.4.

Bór 10-B (10B) izotóppal dúsított bór, amelyben a természetes előfordulásnál nagyobb mértékben van az izotóp, az alábbiak szerint: bór és bórvegyületek, bórtartalmú keverékek, és ezekből gyártott termékek, a fentiek hulladéka vagy maradéka.

Megjegyzés:  A 2.C.4. pontban a bórtartalmú keverékek a bórbetétes anyagokat is magukban foglalják.

Műszaki megjegyzés:

A bór 10-B izotóp természetes előfordulása körülbelül 18,5 tömegszázalék (20 atomszázalék).

1C226

Volfrám, volfrám-karbid és volfrámötvözetek 90 %-nál nagyobb volfrámtartalommal, amelyek az 1C117 által meghatározottaktól eltérőek, és rendelkeznek mindkét következő jellemzővel:

a)  Üreghengeres szimmetriájúak (beleértve a hengerszegmenseket is), belső átmérőjük 100 mm és 300 mm között van; és

b)  Tömegük több mint 20 kg.

Megjegyzés:   Az 1C226 nem vonja ellenőrzés alá azokat a darabokat, amelyeket súlyként, vagy gamma-sugár kollimátorként terveztek.

2.C.14.

Volfrám, volfrám-karbid és volfrámötvözetek 90 %-nál nagyobb volfrámtartalommal, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Üreghengeres szimmetriájúak (beleértve a hengerszegmenseket is), belső átmérőjük 100 mm és 300 mm között van; és

b)  Tömegük több mint 20 kg.

Megjegyzés:  A 2.C.14. pontba nem tartoznak bele azok a darabok, amelyeket súlyként vagy gamma-sugár kollimátorként terveztek.

1C227

Kalcium, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Tömeg szerint 1 000  ppm-nél kevesebb fémszennyeződést tartalmaz a magnézium kivételével; és

b)  Tömeg szerint 10 ppm-nél kevesebb bórt tartalmaz.

2.C.5.

Kalcium, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Tömeg szerint 1 000  ppm-nél kevesebb fémszennyeződést tartalmaz a magnézium kivételével; és

b)  Tömeg szerint 10 ppm-nél kevesebb bórt tartalmaz.

1C228

Magnézium, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Tömeg szerint 200 ppm-nél kevesebb fémszennyeződést tartalmaz a kalcium kivételével; és

b)  Tömeg szerint 10 ppm-nél kevesebb bórt tartalmaz.

2.C.10.

Magnézium, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Tömeg szerint 200 ppm-nél kevesebb fémszennyeződést tartalmaz a kalcium kivételével; és

b)  Tömeg szerint 10 ppm-nél kevesebb bórt tartalmaz.

1C229

Bizmut, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Tömeg szerint legalább 99,99 % tisztaságú; és

b)  Tömeg szerint 10 ppm-nél (milliomod rész) kevesebb ezüstöt tartalmaz.

2.C.3.

Bizmut, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Tömeg szerint legalább 99,99 % tisztaságú; és

b)  Tömeg szerint 10 ppm-nél (milliomod rész) kevesebb ezüstöt tartalmaz.

1C230

Berillium fém, 50 tömegszázaléknál nagyobb berilliumtartalmú ötvözetek, berillium vegyületek és az ezekből készült termékek, illetve a fentiek hulladékai és maradékai, a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében felsoroltak kivételével.

N.B.:  LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

Megjegyzés:   Az 1C230 nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a)  Fémablakok röntgenberendezésekhez vagy fúrólyuk-mélyítő berendezésekhez;

b)  Kifejezetten elektronikus alkatrészekhez vagy elektronikus áramkörökhöz szubsztrátumként való felhasználásra tervezett félkész vagy késztermék oxid formák;

c)  Berill (berillium- és alumínium-szilikát) smaragd és akvamarin formájában.

2.C.2.

Berillium fém, 50 tömegszázaléknál nagyobb berilliumtartalmú ötvözetek, berillium vegyületek és az ezekből készült termékek, illetve a fentiek hulladékai és maradékai.

Megjegyzés:  A 2.C.2. pontba nem tartoznak bele az alábbiak:

a)  Fémablakok röntgenberendezésekhez vagy fúrólyuk mélyítő berendezésekhez;

b)  Kifejezetten elektronikus alkatrészekhez vagy elektronikus áramkörökhöz szubsztrátumként való felhasználásra tervezett félkész vagy késztermék oxid formák;

c)  Berill (berillium- és alumínium-szilikát) smaragd és akvamarin formájában.

1C231

Hafnium fém, 60 tömegszázaléknál nagyobb hafniumtartalmú ötvözetek, hafnium vegyületek 60 tömegszázaléknál nagyobb hafniumtartalommal, az ezekből gyártott termékek, és a fentiek hulladékai és maradékai.

2.C.8.

Hafnium fém, 60 tömegszázaléknál nagyobb hafniumtartalmú ötvözetek és vegyületek, valamint az ezekből készült termékek, illetve a fentiek hulladékai és maradékai.

1C232

Hélium-3 (3He), hélium-3-tartalmú keverékek, és termékek, vagy eszközök, amelyek a fentieket tartalmazzák.

Megjegyzés:   Az 1C232 nem vonja ellenőrzés alá azokat a termékeket vagy eszközöket, amelyek 1 grammnál kevesebb hélium-3 izotópot tartalmaznak.

2.C.18.

Hélium-3 (3He), hélium-3-tartalmú keverékek, és termékek, vagy eszközök, amelyek a fentieket tartalmazzák.

Megjegyzés:  A 2.C.18. pontba nem tartoznak bele azok a termékek vagy eszközök, amelyek 1 grammnál kevesebb hélium-3 izotópot tartalmaznak.

1C233

A lítium-6 (6Li) izotóppal dúsított lítium, amelyben a természetes előfordulásnál nagyobb mértékben van az izotóp, és a következő, dúsított lítiumot tartalmazó termékek vagy eszközök: elemi lítium, ötvözet, vegyület, lítium tartalmú keverék, ezekből gyártott termékek, és a fentiek hulladékai és selejtjei.

Megjegyzés:   Az 1C233 nem vonja ellenőrzés alá a termolumineszcens dozimétereket.

Műszaki megjegyzés:

A lítiumban a hatos izotóp természetes előfordulása 6,5 tömegszázalék (7,5 atomszázalék).

2.C.9.

Hatos izotóppal (6 Li) a természetes előfordulásnál nagyobb mértékben dúsított lítium, dúsított lítiumot tartalmazó termékek, illetve eszközök, az alábbiak szerint: elemi lítium, ötvözet, vegyület, lítium tartalmú keverék, ezekből gyártott termékek, és a fentiek hulladékai és selejtjei.

Megjegyzés:  A 2.C.9. pontba nem tartoznak bele a termolumineszcens doziméterek.

Műszaki megjegyzés:

Az Li-6 izotóp természetes előfordulása körülbelül 6,5 tömegszázalék (7,5 atomszázalék).

1C234

Hafniumtartalmú cirkónium, amelyben a hafnium–cirkónium tömegarány kisebb, mint 1:500, az alábbiak szerint: fém, 50 tömegszázaléknál nagyobb cirkóniumtartalmú ötvözetek, vegyületek, az ezekből gyártott termékek, és a fentiek hulladékai és selejtjei, az 0A001.f. pontban meghatározottak kivételével.

Megjegyzés:   Az 1C234 nem vonja ellenőrzés alá a 0,10 mm vastagságot meg nem haladó cirkóniumfóliákat.

2.C.15.

Hafniumtartalmú cirkónium, amelyben a hafnium–cirkónium tömegarány kisebb, mint 1:500, az alábbiak szerint: cirkónium fém, 50 tömegszázaléknál nagyobb cirkóniumtartalmú ötvözetek, vegyületek, az ezekből gyártott termékek, és a fentiek hulladékai és selejtjei.

Megjegyzés:  A 2.C.15. pontba nem tartoznak bele a 0,10 mm vastagságot meg nem haladó cirkóniumfóliák.

1C235

Trícium, tríciumvegyületek és tríciumot tartalmazó keverékek, amelyekben a trícium és a hidrogénatomok aránya meghaladja az 1:1 000 -t, vagy az ezek bármelyikét tartalmazó termékek és eszközök.

Megjegyzés:   Az 1C235 nem vonja ellenőrzés alá az olyan terméket vagy eszközt, amely nem tartalmaz 1,48 × 103 GBq (40 Ci) tríciumnál többet.

2.C.17.

Trícium, tríciumvegyületek és tríciumot tartalmazó keverékek, amelyekben a trícium és a hidrogénatomok aránya meghaladja az 1:1 000 -t, vagy az ezek bármelyikét tartalmazó termékek és eszközök.

Megjegyzés:  A 2.C.17. pontba nem tartoznak bele azok a termékek vagy eszközök, amelyek 1,48 × 103 GBq-nél kevesebb tríciumot tartalmaznak.

1C236

A 0C001 és az 1C012.a. alatt meghatározottaktól eltérő, neutronforrások alfa-n reakción alapuló előállításához alkalmas »radionuklidok«, az alábbi formákban:

a)  Elemi;

b)  Vegyületek, amelyek teljes aktivitása legalább 37 GBq/kg (1 Ci/kg);

c)  Keverékek, amelyek teljes aktivitása legalább 37 GBq/kg (1 Ci/kg);

d)  A fentiek bármelyikét tartalmazó termékek és eszközök.

Megjegyzés:   Az 1C236 nem vonja ellenőrzés alá azokat az eszközöket vagy termékeket, amelyek 3,7 GBq-nél (100 millicurie) kisebb aktivitást mutatnak.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C236. pontban a »radionuklidok« az alábbiak bármelyike lehetnek:

2.C.19.

Neutronforrások alfa-n reakción alapuló előállításához alkalmas radionuklidok:

Az alábbi formákban:

a.  Elemi;

b.  Vegyületek, amelyek teljes aktivitása legalább 37 GBq/kg;

c.  Keverékek, amelyek teljes aktivitása legalább 37 GBq/kg;

d.  A fentiek bármelyikét tartalmazó termékek és eszközök.

Megjegyzés:  A 2.C.19. pontba nem tartoznak bele azok a termékek vagy eszközök, amelyek aktivitása 3,7 GBq-nél kisebb.

1C237

Rádium-226 (226Ra), rádium-226 ötvözetek, rádium-226 vegyületek, rádium-226-ot tartalmazó keverékek, vagy ezek gyártmányai, vagy ezek bármelyikét tartalmazó, termékek és eszközök.

Megjegyzés:   A 1C237 nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a)  Orvosi applikátorok;

b)  0,37 GBq-nél kevesebb rádium-226-ot tartalmazó termék vagy eszköz.

2.C.12.

Rádium-226 (226Ra), rádium-226 ötvözetek, rádium-226 vegyületek, rádium-226-ot tartalmazó keverékek, vagy ezek gyártmányai, vagy ezek bármelyikét tartalmazó, termékek és eszközök.

Megjegyzés:  A 2.C.12. pontba nem tartoznak bele az alábbiak:

a.  Orvosi applikátorok;

b.  0,37 GBq-nél kevesebb rádium-226-ot tartalmazó termék vagy eszköz.

1C238

Klór-trifluorid (ClF3).

2.C.6.

Klór-trifluorid (ClF3).

1C239

A katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottaktól eltérő nagyhatású robbanószerek, vagy olyan anyagok vagy keverékek, amelyek ezekből tömegük 2 %-nál nagyobb mennyiséget tartalmaznak, és amelyek kristálysűrűsége meghaladja az 1,8 g/cm3-t, detonációs sebessége pedig a 8 000  m/s-ot.

6.C.1.o

minden olyan robbanóanyag, amelynek kristálysűrűsége meghaladja az 1,8 g/cm3-t, detonációs sebessége pedig a 8 000  m/s-ot.

1C240

A 0C005 alatt meghatározottaktól eltérő nikkelpor, vagy porózus nikkel, as alábbiak szerint:

a)  Nikkelpor, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

1.  Tömeg szerinti tisztasága legalább 99,0 %; és

2.  Az ASTM B330 szabvány szerint mért átlagos részecskeméret 10 μm-nél kisebb;

b)  Az 1C240.a. alatt meghatározott anyagokból gyártott porózus nikkel.

Megjegyzés:   Az 1C240 nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a)  Szálszerű nikkelporok;

b)  1 000  cm2-nél kisebb lemezenkénti méretű egyedi porózus nikkellemezek.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C240.b. olyan porózus fémre vonatkozik, amelyet az 1C240.a. által meghatározott anyagok tömörítésével és szinterezésével alakítottak ki annak érdekében, hogy olyan fémanyagot hozzanak létre, amely az egész szerkezetben összekapcsolódó finom pórusokat tartalmaz.

2.C.16.

Nikkelpor és porózus nikkel az alábbiak szerint:

N.B.:  A kifejezetten gázdiffúziós válaszfalak előállítására készült nikkelporokat illetően lásd a (módosított) INFCIRC/254/Part 1 jelzetű NAÜ tájékoztató körlevelet.

a)  Nikkel por, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

1.  Tömeg szerinti tisztasága legalább 99,0 %; és

2.  Az ASTM B 330 szabvány szerint mért átlagos részecskeméret 10 μm-nél kisebb;

b)  A 2.C.16.a. pontban meghatározott anyagokból gyártott porózus nikkel.

Megjegyzés:  A 2.C.16. pontba nem tartoznak bele az alábbiak:

a)  Szálszerű nikkelporok;

b)  1 000  cm2 lemezenkénti méretű vagy annál kisebb lemezenkénti méretű egyedi porózus nikkellemezek.

Műszaki megjegyzés:

A 2.C.16.b. pont olyan porózus fémre vonatkozik, amelyet a 2.C.16.a. pontban meghatározott anyagok tömörítésével és szinterezésével alakítottak ki annak érdekében, hogy olyan fémanyagot hozzanak létre, amely az egész szerkezetben összekapcsolódó finom pórusokat tartalmaz.

1C241

Az 1C226 alatt meghatározottaktól eltérő rénium és a legalább 90 tömegszázalék réniumot tartalmazó ötvözetek; valamint a rénium és volfrám bármilyen összetételét legalább 90 tömegszázalékban tartalmazó ötvözetek; amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Üreghengeres szimmetriájúak (beleértve a hengerszegmenseket is), belső átmérőjük 100 mm és 300 mm között van; és

b)  Tömegük több mint 20 kg.

2.C.20.

Rénium és a legalább 90 tömegszázalék réniumot tartalmazó ötvözetek; valamint a rénium és volfrám bármilyen összetételét legalább 90 tömegszázalékban tartalmazó ötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Üreghengeres szimmetriájúak (beleértve a hengerszegmenseket is), belső átmérőjük 100 mm és 300 mm között van; és

b)  Tömegük több, mint 20 kg.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

1D001

Kifejezetten a 1B001–1B003-ben meghatároott berendezések »kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« tervezett vagy módosított »szoftver«

1.D.2.

A »szoftver« bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több »program« vagy »mikroprogram« gyűjteménye.

1D201

Kifejezetten az 1B201 alatt meghatározott termékek »felhasználására« tervezett »szoftver«.

1.D.3.

A »szoftver« bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több »program« vagy »mikroprogram« gyűjteménye.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

1E201

Az 1A002, 1A007, 1A202, 1A225–1A227, 1B201, 1B225–1B234, 1C002.b.3. vagy .b.4., 1C010.b., 1C202, 1C210, 1C216, 1C225–1C241 vagy1D201 alatt meghatározott termékek »felhasználására« vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«.

1.E.1.

A »technológia« a jegyzékben szereplő bármely termék »kifejlesztéséhez«, »gyártásához« vagy »használatához« szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet »műszaki adat« vagy »műszaki támogatás«.

1E202

Az 1A007, 1A202 vagy 1A225–1A227 alatt meghatározott termékek »kifejlesztésére«, vagy »gyártására« vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«.

1.E.1.

A »technológia« a jegyzékben szereplő bármely termék »kifejlesztéséhez«, »gyártásához« vagy »használatához« szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet »műszaki adat« vagy »műszaki támogatás«.

1E203

Az 1A007, 1A202 vagy 1A225–1A227 alatt meghatározott termékek »kifejlesztésére«, vagy »gyártására« vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«.

1.E.1.

A »technológia« a jegyzékben szereplő bármely termék »kifejlesztéséhez«, »gyártásához« vagy »használatához« szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet »műszaki adat« vagy »műszaki támogatás«.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

2A225

Folyékony aktinoida fémeknek ellenálló anyagból készült olvasztótégelyek, az alábbiak szerint:

a.  Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  150 cm3 és 8 000  cm3 közötti űrtartalom; és

2.  A következő legfeljebb 2 tömegszázalékos teljes szennyeződéstartalmú anyagok bármelyikéből vagy azok kombinációjából készültek, illetve azzal vonták be őket:

a.  Kalcium-fluorid (CaF2);

b.  Kalcium-cirkonát (metacirkonát) (CaZrO3);

c.  Cérium-szulfid (Ce2S3);

d.  Erbium-oxid (erbia) (Er2O3);

e.  Hafnium-oxid (hafnia) (HfO2);

f.  Magnézium-oxid (MgO);

g.  Nitridált nióbium-titán-volfrám ötvözet (kb. 50 % Nb, 30 % Ti, 20 % W);

h.  Ittrium-oxid (ittria) (Y2O3); vagy

i.  Cirkónium-oxid (cirkónia) (ZrO2);

b)  Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  50 cm3 és 2 000  cm3 közötti űrtartalom; és

2.  99,9 % vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal bélelték ki;

c)  Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  50 cm3 és 2 000  cm3 közötti űrtartalom;

2.  98 % vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal bélelték ki; és

3.  Tantál-karbiddal, -nitriddel vagy -boriddal vagy ezek bármilyen kombinációjával vonták be.

2.A.1

Folyékony aktinoida fémeknek ellenálló anyagból készült olvasztótégelyek, az alábbiak szerint:

a)  Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  150 cm3 (150 ml) és 8 000  cm3 (8 liter) közötti űrtartalom; és

2.  A következő legfeljebb 2 tömegszázalékos teljes szennyeződéstartalmú anyagok bármelyikéből vagy azok kombinációjából készültek, illetve azzal vonták be őket:

a.  Kalcium-fluorid (CaF2);

b.  Kalcium-cirkonát (metacirkonát) (CaZrO3);

c.  Cérium-szulfid (Ce2S3);

d.  Erbium-oxid (erbia) (Er2O3);

e.  Hafnium-oxid (hafnia) (HfO2);

f.  Magnézium-oxid (MgO);

g.  Nitridált nióbium-titán-volfrám ötvözet (kb. 50 % Nb, 30 % Ti, 20 % W);

h.  Ittrium-oxid (ittria) (Y2O3); vagy

i.  Cirkónium-oxid (cirkónia) (ZrO2);

b)  Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  50 cm3 (50 ml) és 2 000  cm3 (2 liter) közötti űrtartalom; és

2.  99,9 % vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal bélelték ki;

c)  Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  50 cm3 (50 ml) és 2 000  cm3 (2 liter) közötti űrtartalom;

2.  98 % vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal bélelték ki; és

3.  Tantál-karbiddal, -nitriddel vagy -boriddal vagy ezek bármilyen kombinációjával vonták be.

2A226

Szelepek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  5 mm vagy nagyobb »névleges méret«;

b)  Csőmembrános tömítésű; és

c)  Teljes egészében alumíniumból, alumíniumötvözetekből, nikkelből, illetve 60 % vagy annál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetekből készült, vagy ezekkel vonták be.

Műszaki megjegyzés:

A 2A226 pontban a »névleges méret« az eltérő kimeneti és bemeneti átmérőjű szelepek esetében a legkisebb átmérőre vonatkozik.

3.A.3.

Szelepek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  legalább 5 mm-es névleges méret;

b)  csőmembrános tömítés; és

c)  Teljes egészében alumíniumból, alumíniumötvözetekből, nikkelből, illetve 60 % vagy annál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetekből készült, vagy ezekkel vonták be.

Műszaki megjegyzés:

A 3.A.3.a. pontban a névleges méret az eltérő kimeneti és bemeneti átmérőjű szelepek esetében a legkisebb átmérőre vonatkozik.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

2B001

Szerszámgépek és azok bármely kombinációja fémek, kerámiák, vagy »kompozitok« eltávolítására (vagy vágására), amelyek a gyártó műszaki specifikációja szerint »számjegyvezérlés« céljából elektronikus eszközökkel felszerelhetők, az alábbiak szerint:

N.B.:   LÁSD MÉG: 2B201

1. megjegyzés:   A 2B001. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten fogaskerekek gyártására tervezett szerszámgépeket. Ilyen gépekhez lásd a 2B003-at.

2. megjegyzés:   A 2B001 nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten az alábbiak bármelyikének gyártására tervezett szerszámgépeket:

a.  Forgattyústengelyek vagy bütyköstengelyek;

b.  Szerszámok vagy vágógépek;

c.  Sajtoló csigák;

d.  Vésett vagy csiszolt ékszer darabok; vagy

e.  Fogászati protézisek.

3. megjegyzés:   Az olyan szerszámgépet, amely az eszterga-, maró- vagy köszörűgép funkciók közül legalább kettővel rendelkezik (pl.: maró funkcióval rendelkező esztergagép), az alkalmazandó 2B001.a., b. vagy c. pont mindegyike alapján értékelni kell.

N.B.:   Az optikai megmunkálógépek tekintetében lásd a 2B002 pontot.

1.B.2.

Szerszámgépek az alábbiak szerint és azok bármely kombinációja fémek, kerámiák vagy kompozitok eltávolítására vagy vágására, amelyek a gyártó műszaki specifikációja szerint elektronikus eszközökkel szerelhetők fel a két vagy több tengelyen egyidejűleg történő »kontúrvezérlés« céljából:

N.B.:  A kapcsolódó »szoftverrel« vezérelt »számjegyvezérlő« egységekkel kapcsolatban lásd az 1.D.3. pontot.

a)  Esztergagépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 1,1 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb); és

2.  Kettő vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«;

Megjegyzés:   2B001.a. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten kontaktlencsék gyártására tervezett, az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező esztergagépeket:

a.  A gépkezelő kizárólag szemészeti alkalmazású szoftvert használ az adatbevitel programozására; és

b.  nem használ vákuumos befogót.

b)  Marógépek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Rendelkezik az összes alábbi jellemzővel:

a.  Az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 1,1 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb); és

b.  Három lineáris tengely, plusz egy forgótengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«;

2.  Öt, vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre« és rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

N.B.:   A »párhuzamos kinematikájú szerszámgépeket« a 2B001.b.2.d. pont határozza meg.

a.  Az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 1,1 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1 m-nél kisebb bejárási úthossz esetén;

b.  Az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 1,4 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1 m-es vagy annál hosszabb, de 4 m-nél rövidebb bejárási úthossz esetén;

c.  Az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 6,0 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 4 m-es vagy annál nagyobb bejárási úthossz esetén; vagy

d.  »Párhuzamos kinematikájú szerszámgép«;

Műszaki megjegyzés:

A »párhuzamos kinematikájú szerszámgép« olyan szerszámgép, amely több, platformmal és vezérlőtaggal összekapcsolt rúdból áll; mindegyik vezérlőtag egymással egyidejűleg és függetlenül működteti a kapcsolódó rudat.

3.  Koordináta fúrógépek esetében az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 1,1 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb); vagy

4.  A következők mindegyikével rendelkező egyfogú marógépek:

a.  Az orsó »kiesése a beállításból« és »excentere« kisebb (jobb) mint 0,0004 mm TIR; és

b.  A csúszómozgás szögeltérése (oldalirányú kitérése, emelkedése és elfordulása) 300 mm-es úton kisebb (jobb) mint 2 ívmásodperc TIR;

c)  Köszörűgépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Rendelkezik az összes alábbi jellemzővel:

a.  Az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 1,1 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb); és

b.  Három vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«; vagy

2.  Öt vagy annál több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre« és rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  Az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 1,1 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1 m-nél kisebb bejárási úthossz esetén;

b.  Az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 1,4 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1 m-es vagy annál hosszabb, de 4 m-nél rövidebb bejárási úthossz esetén; vagy

c.  Az »egyirányú pozicionálási ismételhetőség« egy vagy több hossztengely mentén 6,0 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 4 m-es vagy annál nagyobb bejárási úthossz esetén;

Megjegyzés:   A 2B001.c. nem vonja ellenőrzés alá a következő köszörűgépeket:

a.  Külső, belső és külső-belső palástköszörűgépek, amelyek rendelkeznek az alábbiak mindegyikével:

1.  Kizárólag palástköszörülésre szolgálnak; és

2.  A munkadarab maximális külső átmérője vagy hossza 150 mm.

b.  Kifejezetten koordinátaköszörűnek tervezett gépek, amelyek nem rendelkeznek Z-tengellyel vagy W-tengellyel, és »egyirányú pozicionálási ismételhetőségük« 1,1 μm-nél kisebb (jobb)

c.  Felületköszörűk.

d)  Nem-vezetékes típusú villamos kisülésű gépek (EDM), amelyek két vagy több olyan forgótengellyel rendelkeznek, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«.

e)  Fémek, kerámiák, vagy »kompozitok« eltávolítására szolgáló szerszámgépek, amelyek rendelkeznek a következő tulajdonságok mindegyikével:

1.  Az anyageltávolítás a következő módszerek bármelyikével történik:

a.  Víz, vagy egyéb folyadéksugarak, beleértve a koptatóanyagot alkalmazókat is;

b.  Elektronsugár; vagy

c.  »Lézer«-sugár; és

2.  Legalább két forgótengely, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

a.  Egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«; és

b.  0,003°-nál kisebb (jobb) pozicionálási »pontosság«;

f)  Mély-lyuk fúrógépek és a mély-lyuk fúrásra módosított esztergagépek 5 m-t meghaladó lyukmélység kapacitással.

a.  35 mm-nél nagyobb átmérő megmunkálására alkalmas esztergagépek, amelyeknek az ISO 230/2 (1988) szabvány szerint mért (teljes) »pozicionálási pontossága«, az összes lehetséges kompenzációt figyelembe véve, bármely lineáris tengely mentén jobb (kisebb) mint 6 μm.

Megjegyzés:  Az 1.B.2.a. pontba nem tartoznak bele a hosszesztergálásra alkalmas/hosszirányban dolgozó rúdesztergák (Swissturn), amennyiben a legnagyobb rúdátmérő nem haladja meg a 42 mm-t, és tokmány felszerelésére nincs lehetőség. A gépek 42 mm-t nem meghaladó átmérőjű alkatrészek előállításához szükséges fúró-, illetve maróteljesítménnyel rendelkezhetnek.

2B006

Méretvizsgáló vagy mérőrendszerek, berendezések és »elektronikus részegységek«, az alábbiak szerint:

1.B.3.

2B006.b.

Lineáris és szögelmozdulás-mérő eszközök, az alábbiak szerint:

1.B.3.

1.B.3.  Méretellenőrző gépek, eszközök vagy rendszerek, az alábbiak szerint:

2B006.b.

1.  »Lineáris elmozdulást« mérő eszközök, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

Megjegyzés:   Az elmozdulást mérő »lézer« interferométereket csak a 2B006.b.1.c. vonja ellenőrzés alá.

Műszaki megjegyzés:

A2B006.b.1. alkalmazásában a »lineáris elmozdulás« a mérőszonda és a mért tárgy közötti távolság változását jelenti.

a)  Nem érintkező típusú mérési rendszerek, amelyek »felbontóképessége« legfeljebb 0,2 mm mérési tartományban 0,2 μm vagy annál kisebb (jobb);

b)  Lineáris változódifferenciáló transzformátor-rendszerek (LVDT), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Rendelkezik a következő jellemzők bármelyikével:

a)  0,1 % vagy annál kisebb (jobb) »linearitás«, amelyet a legfeljebb ± 5 mm »teljes működési tartománnyal« rendelkező LVDT-k esetében 0-tól a »teljes működési tartományig« mérnek; vagy

b)  0,1 % vagy annál kisebb (jobb) »linearitás«, amelyet a ± 5 mm-nél nagyobb »teljes működési tartománnyal« rendelkező LVDT-k esetében 0-tól 5 mm-ig mérnek; és

2.  Szabványos környezeti vizsgálati hőmérsékleten ±1 K 0,1 %/nap vagy annál kisebb (jobb) drift;

Műszaki megjegyzés:

A 2B006.b.1.b. alkalmazásában a »teljes működési tartomány« az LVDT teljes lehetséges lineáris elmozdulásának fele. Például a legfeljebb ±5 mm »teljes működési tartományú« LVDT-k teljes lehetséges lineáris elmozdulás 10 mm lehet.

c)  Mérőrendszerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  »Lézert« tartalmaznak; és

2.  Az alábbi jellemzők mindegyikét legalább 12 órán keresztül képesek 20±1 °C hőmérsékleten fenntartani:

a)  a »felbontóképesség« a teljes skálán 0,1 μm vagy annál kisebb (jobb); és

b)  a levegő törésmutatójának kompenzálása esetén (0,2 + L/2 000 ) μm vagy annál kisebb (jobb) »mérési bizonytalanság« elérésre képes (»L« a mm-ben mért hosszúság) a mérési tartomány bármely pontján; vagy

1.B.3.b.

b)  Lineáris elmozdulást mérő eszközök, az alábbiak szerint:

1.  nem érintkező típusú mérési rendszerek, amelyek »felbontóképessége« legfeljebb 0,2 mm-es mérési tartományban 0,2 μm vagy annál jobb (kisebb);

2.  lineáris változódifferenciáló transzformátor-rendszerek (LVDT), amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  0,1 %-os vagy annál kisebb (jobb) »linearitás«, amelyet a legfeljebb 5 mm-es teljes működési tartománnyal rendelkező LVDT-k esetében 0-tól a teljes működési tartományig mérnek; vagy

2.  0,1 %-os vagy annál kisebb (jobb) »linearitás«, amelyet az 5 mm-nél nagyobb teljes működési tartománnyal rendelkező LVDT-k esetében 0-tól 5 mm-ig mérnek; és

b.  ± 1 K szabványos környezeti vizsgálati hőmérsékleten 0,1 %/nap vagy annál jobb (kisebb) drift;

3.  mérési rendszerek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  »Lézert« tartalmaznak; és

b.  legalább 12 órán át képesek ± 1 K hőmérséklet-tartományban szabványos hőmérsékleten és szabványos nyomáson fenntartani:

1.  a 0,1 μm-es vagy annál jobb »felbontóképességet« a teljes mérési skálájukon; és

2.  A (0,2 + L/2 000 ) μm-es vagy annál jobb (kisebb) »mérési bizonytalanságot« (ahol »L« a mm-ben mért hosszúság);

Megjegyzés:  Az 1.B.3.b.3. pontba nem tartoznak bele az olyan – zárt- vagy nyílthurkú visszacsatolásos technikák nélküli – interferométer mérési rendszerek, amelyek a szerszámgépek, méretellenőrző gépek és egyéb hasonló berendezések elcsúszási hibájának mérésére lézert alkalmaznak.

Műszaki megjegyzés:

Az 1.B.3.b. pontban a »lineáris elmozdulás« a mérőszonda és a mért tárgy közötti távolság változását jelenti.

2B006.b.

2.  Szögelmozdulás-mérő berendezések, amelyek »szögpontossága« 0,00025° vagy annál kisebb (jobb);

Megjegyzés:   A 2B006.b.2. nem vonja ellenőrzés alá az olyan optikai eszközöket, mint például az autokollimátorok, amelyek párhuzamosított fényt (lézert) használnak a tükör szögeltérésének érzékelésére.

1.B.3.c

c)  Szögelmozdulás-mérő eszközök, amelyek »szögeltérése« 0,00025° vagy annál jobb (kisebb);

Megjegyzés:  Az 1.B.3.c. pontba nem tartoznak bele az olyan optikai eszközök, amelyek párhuzamosított fényt (pl. lézert) használnak a tükör szögeltérésének érzékelésére (mint például az autokollimátorok).

2B116

Rázóvizsgálati rendszerek, berendezések és azok alkatrészei, az alábbiak szerint:

a)  Digitális szabályozóval rendelkező, visszacsatolást, vagy zárthurkú technikát alkalmazó rázóvizsgálati rendszerek, amelyek képesek valamely rendszert 10 g rms-nek megfelelő vagy azt meghaladó effektív gyorsulással a 20 Hz és 2 kHz közötti teljes tartományban rázni, míg »csupasz asztalon« mérve képesek 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó erő közlésére;

b)  A 2B116.a. alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekkel történő felhasználásra tervezett digitális szabályozók, a kifejezetten az 5 kHz-et meghaladó »valós idejű szabályozási sávszélességre« tervezett rázóvizsgálati szoftverekkel.

Műszaki megjegyzés:

A 2B116.b. pontban szereplő »valós idejű szabályozási sávszélesség« azt a maximális sebességet jelenti, amellyel a szabályozó mintavételezés, adatfeldolgozás és vezérlőjel-továbbítás teljes ciklusait képes végrehajtani.

c)  A 2B116.a. alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekben használható rázóberendezések (rázóegységek) kapcsolódó erősítővel vagy anélkül, amelyek »csupasz asztalon« mérve képesek 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó erő közlésére;

d)  A 2B116.a. alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekben használható teszt darab tartószerkezetek és elektronikus egységek, amelyeket arra terveztek, hogy a többszörös rázóegységeket olyan rendszerben kombinálják, amely »csupasz asztalon« mérve képes 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó effektív kombinált erő közlésére.

Műszaki megjegyzés:

A 2B116 alkalmazásában a »csupasz asztal« tartozékok vagy rögzítők nélküli sima asztalt vagy felületet jelent.

1.B.6.

Vibrációs tesztrendszerek, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  Elektrodinamikus vibrációs tesztrendszerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  digitális szabályozóval rendelkeznek, és visszacsatolást vagy zárthurkú ellenőrzési technikákat alkalmaznak

2.  ;

3.  képesek valamely rendszert 10 g RMS-nek megfelelő vagy azt meghaladó gyorsulással a 20 Hz és 2 000  Hz közötti tartományban rázni; és

4.  »csupasz asztalon« mérve képesek 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó erő közlésére;

b.  b) Az 1.B.6.a. pontban meghatározott rendszerekhez tervezett – és kifejezetten vibrációs tesztek céljára tervezett »szoftverekkel« kombinált – olyan digitális szabályzók, amelyek valós idejű sávszélessége meghaladja az 5 kHz-et;

c.  c) Az 1.B.6.a. alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekben használható rázóberendezések (rázóegységek)

d.  kapcsolódó erősítővel vagy anélkül, amelyek »csupasz asztalon« mérve képesek 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó erő közlésére;

e.  d) az 1.B.6.a. pontban meghatározott rendszerekben használható tesztdarab-tartószerkezetek és elektronikus egységek, amelyeket arra terveztek, hogy több vibrációs egységet egy olyan teljes vibrációs rendszerbe kombináljanak, amely »csupasz asztalon« mérve képes 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó effektív kombinált erő közlésére.

Műszaki megjegyzés:

A 1.B.6. pontban a »csupasz asztal« tartozékok vagy rögzítők nélküli sima asztalt vagy felületet jelent.

2B201

Fémek, kerámiák, vagy »kompozitok« eltávolítására vagy vágására szolgáló, a 2B001 alatt meghatározottaktól eltérő szerszámgépek és azok bármely kombinációja, amelyek a gyártó műszaki specifikációja szerint elektronikus eszközökkel szerelhetők fel a két, vagy több tengelyen, egyidejűleg történő »kontúrszabályozás« céljából, az alábbiak szerint:

Műszaki megjegyzések:

Az egyedi tesztprotokollok helyett az ISO 230/2 (1988) (1) szabvány vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerinti mérésekből az alábbi módon nyert, garantált »pozicionálási pontosság« is használható minden szerszámgépmodell esetében, amennyiben ezt az értéket a nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátották és amennyiben azt a nemzeti hatóságok elfogadták. A garantált »pozicionálási pontosságot« a következőképpen kapjuk meg:

1.  Egy modellből öt gépet ki kell választani értékelésre;

2.  Meg kell mérni a lineáristengely-pontosságot az ISO 230/2 (1988) (1) szerint;

3.  Mindegyik gép, mindegyik tengelyére meg kell határozni a pontosságot (A). A pontossági érték kiszámításának módszerét az ISO 230/2 (1988) (1) szabvány ismerteti;

4.  Mindegyik tengelyre meg kell határozni az átlagos pontosságot. Ezek az átlagértékek lesznek az adott típus egyes tengelyekre vonatkozó garantált »pozicionálási pontosságai« (Âx Ây…);

5.  Mivel a 2B201. pont minden hossztengelyre utal, ezért annyi garantált »pozicionálási pontosság« van, ahány hossztengely;

6.  Ha a 2B201.a., 2B201.b. vagy 2B201.c által nem ellenőrzött szerszámgép bármelyik tengelyének garantált »pozicionálási pontossága« köszörűgépek esetén 6 μm vagy jobb (kevesebb), maró és forgácsológépek esetén pedig 8 μm vagy jobb (kevesebb), mindkettő az ISO 230/2 (1988) (1) szerint, a gyártónak a pontossági szintet tizennyolc havonta meg kell erősítenie.

1. megjegyzés:   A 2B201 nem vonja ellenőrzés alá azokat a különleges szerszámgépeket, amelyek kifejezetten az alábbi alkatrészek előállítására szolgálnak:

a.  Fogaskerekek;

b.  Forgattyústengelyek vagy bütyköstengelyek;

c.  Szerszámok vagy vágógépek;

d.  Sajtoló csigák.

2. megjegyzés:   Az olyan szerszámgépet, amely az esztarga-, maró- vagy köszörűgép funkciók közül legalább kettővel rendelkezik (pl.: maró funkcióval rendelkező esztergagép), az alkalmazandó 2B201.a., b. vagy c. pont mindegyike alapján értékelni kell.

1.B.2.

1.B.2.  Szerszámgépek az alábbiak szerint és azok bármely kombinációja fémek, kerámiák vagy kompozitok eltávolítására vagy vágására, amelyek a gyártó műszaki specifikációja szerint elektronikus eszközökkel szerelhetők fel a két vagy több tengelyen egyidejűleg történő »kontúrvezérlés« céljából:

N.B.:  A kapcsolódó »szoftverrel« vezérelt »számjegyvezérlő« egységekkel kapcsolatban lásd az 1.D.3. pontot.

2B201.

a)  Marógépek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

1.  Az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság bármely lineáris tengely mentén a »rendelkezésre álló kompenzációkkal« kisebb (jobb), mint 6 μm;

2.  Két, vagy több forgó kontúrtengely; vagy

3.  Öt, vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«;

Megjegyzés:   A 2B201.a. nem vonja ellenőrzés alá a következő jellemzőkkel rendelkező marógépeket:

a)  Az X-tengely lökethossza meghaladja a 2 m-t; és

b)  A teljes »pozicionálási pontosság« az X-tengelyen nagyobb (rosszabb), mint 30 μm.

1.B.2.b

b)  Marógépek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

1.  az ISO 230/2 (1988) szabvány szerint mért (teljes) »pozicionálási pontosság«, az összes lehetséges kompenzációt figyelembe véve, bármely lineáris tengely mentén jobb (kisebb), mint 6 μm;

2.  Két, vagy több forgó kontúrtengely; vagy

3.  öt vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«.

Megjegyzés:  Az 1.B.2.b. pontba nem tartoznak bele a mindkét alábbi jellemzővel rendelkező marógépek:

1.  Az X-tengely lökethossza meghaladja a 2 m-t; és

2.  2. az X-tengelyen az ISO 230/2 (1988) szabvány szerint mért teljes »pozicionálási pontosság« rosszabb (nagyobb), mint 30 μm.

2B201

b)  Köszörűgépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság bármely lineáris tengely mentén a, »rendelkezésre álló kompenzációkkal«, kisebb (jobb), mint 4 μm;

2.  Két vagy annál több forgó kontúrtengely; vagy

3.  Öt vagy annál több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«;

Megjegyzés:   A 2B201.b. nem vonja ellenőrzés alá a következő köszörűgépeket:

a)  Külső, belső és külső-belső palástköszörűgépek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  150 mm maximális külső átmérőjű, vagy hosszúságú munkadarab előállítására korlátozottak; és

2.  X, z és c tengelyre korlátozottak;

b)  Z vagy w tengellyel nem rendelkező koordináta köszörűk, az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint 4 μm-nél kisebb (jobb) pozícionálási pontossággal.

c)  35 mm-nél nagyobb átmérő megmunkálására alkalmas olyan esztergagépek, amelyek ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért »pozicionálási pontossága«»a rendelkezésre álló kompenzációkkal«, bármely hossztengely mentén jobb (kisebb), mint 6 μm;

Megjegyzés:   A 2B201.c. nem vonja ellenőrzés alá a hosszesztergálásra alkalmas/hosszirányban dolgozó rúdesztergákat (Swissturn), amennyiben a legnagyobb rúdátmérő nem haladja meg a 42 mm-t, és tokmány felszerelésére nincs lehetőség. A gépek 42 mm-t nem meghaladó átmérőjű alkatrészek előállításához szükséges fúró-, illetve maróteljesítménnyel rendelkezhetnek.

1.B.2.c

c)  Köszörűgépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Az ISO 230/2 (1988) szabvány szerint mért (teljes) »pozicionálási pontosság«, az összes lehetséges kompenzációt figyelembe véve, bármely lineáris tengely mentén jobb (kisebb), mint 4 μm;

2.  Két vagy annál több forgó kontúrtengely; vagy

3.  öt vagy annál több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«.

Megjegyzés:  Az 1.B.2.c. pontba nem tartoznak bele a következő köszörűgépek:

1.  Külső, belső és külső-belső palástköszörűgépek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

a)  150 mm-es maximális külső átmérőjű vagy hosszúságú munkadarab előállítására korlátozottak; és

b)  az x-, z- és c-tengelyre korlátozottak.

2.  A z- vagy w-tengellyel nem rendelkező koordinátaköszörűk az ISO 230/2 (1988) szabvány szerint mért, 4 mikronnál kisebb (jobb) teljes pozícionálási pontossággal.

2B204

A 2B004 vagy a 2B104 alatt meghatározottaktól eltérő »izosztatikus prések« és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

a)  »Izosztatikus prések«, amelyek rendelkeznek az alábbi mindkét jellemzővel:

1.  Képesek 69 MPa vagy annál nagyobb maximális üzemi nyomás elérésére; és

2.  Kamraterük belső átmérője meghaladja a 152 mm-t;

b)  Kifejezetten a 2B204.a. alatt meghatározott »izosztatikus présekhez« tervezett sajtolótömbök, formák és szabályozók.

Műszaki megjegyzés:

A 2B204 alkalmazásában a belső kamra mérete annak a kamrának a mérete, amelyben mind az üzemi hőmérséklet, mind az üzemi nyomás elérhető, és nem foglal magában rögzítőelemeket. Ez a méret a nyomáskamra belső átmérője vagy a szigetelt kemence belső átmérője közül a kisebbnek a mérete lesz, attól függően, hogy a két kamra közül melyik helyezkedik el a másikban.

1.B.5.

1.B.5.  »Izosztatikus prések« és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

a)  »Izosztatikus prések«, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  Képesek 69 MPa vagy annál nagyobb maximális üzemi nyomás elérésére; és

2.  Kamraterük belső átmérője meghaladja a 152 mm-t;

b)  Kifejezetten az 1.B.5.a. pontban meghatározott »izosztatikus présekhez« tervezett sajtolótömbök, formák és szabályozók.

Műszaki megjegyzések:

1.  Az 1.B.5. pontban »Izosztatikus sajtók« (isostatic presses): olyan berendezés, amely zárt térben különböző közegek segítségével (gáz, folyadék, szilárd részecskék stb.) túlnyomást biztosít annak érdekében, hogy a zárt térben a munkadarabra vagy az anyagra minden irányban egyforma nyomás hasson.

2.  Az 1.B.5. pontban a belső kamra mérete annak a kamrának a méretét jelenti, amelyben mind az üzemi hőmérséklet, mind az üzemi nyomás elérhető, és nem foglalja magában a rögzítőelemeket. Ez a méret a nyomáskamra belső átmérője vagy a szigetelt kemence belső átmérője közül a kisebbnek a mérete lesz, attól függően, hogy a két kamra közül melyik helyezkedik el a másikban.

2B206

A 2B006 alatt meghatározottaktól eltérő méretellenőrző gépek, műszerek vagy rendszerek, az alábbiak szerint:

1.B.3.

1.B.3.  Méretellenőrző gépek, eszközök vagy rendszerek, az alábbiak szerint:

2B206.

a)  Számítógép-, vagy számjegy-vezérlésű koordinált mérőgépek (CMM), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével:

1.  Csak két tengellyel rendelkeznek és az ISO 10360-2(2009) szerint az E0x,MPE, E0y,MPE, vagy E0z,MPE bármelyikének kombinációjaként azonosított (egydimenziós) tengely mentén végzett hosszmérés legnagyobb megengedett mérési bizonytalansága a gép működési tartományának bármely pontján (azaz a tengely teljes hosszán) egyenlő, vagy kisebb (jobb), mint (1,25 + L/1 000 ) μm (ahol »L« a mért hossz mm-ben); vagy

2.  Három vagy több tengellyel rendelkezik, és az ISO 10360-2 (2009) szerint ellenőrzött háromdimenziós (térfogati) maximális megengedhető hosszmérési hibája (E0,MPE) a gép működési tartományának (azaz a tengelyek hosszán belüli) bármely pontján egyenlő vagy kisebb (jobb) mint (1,7 + L/800) μm (L a mért hossz mm-ben);

Műszaki megjegyzés:

A CMM-nek a gyártó által az ISO 10360-2(2009) szerint meghatározott legpontosabb beállítása (pl. az alábbiak mindegyikéből a legjobb: érzékelő, a tű hosszúsága, mozgási paraméterek, környezet), valamint az összes rendelkezésre álló kompenzáció melletti E0,MPE-t az 1,7 + L/800-es határértékkel kell összevetni.

1.B.3.a

a.  Számítógép-, vagy számjegy-vezérlésű koordinált mérőgépek (CMM), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével:

1.  csak két tengellyel rendelkezik, és az ISO 10360-2(2009) szabvány szerint az E0x MPE, az E0y MPE vagy az E0z MPE bármelyikének kombinációjaként azonosított (egydimenziós) tengely mentén végzett hosszmérés legnagyobb megengedett hibahatára a gép működési tartományának bármely pontján (azaz a tengely teljes hosszán) kisebb (jobb) vagy egyenlő, mint (1,25 + L/1 000 ) μm (ahol »L« a mért hossz mm-ben); vagy

2.  Három vagy annál több tengellyel rendelkezik, és az ISO 10360-2(2009) szabvány szerint ellenőrzött háromdimenziós (térfogati) legnagyobb megengedett hosszmérési hibája (E0, MPE) a gép működési tartományának bármely pontján (azaz a tengely teljes hosszán) kisebb (jobb) vagy egyenlő, mint (1,7 + L/800) μm (ahol »L« a mért hossz mm-ben).

Műszaki megjegyzés:

A CMM-nek a gyártó által az ISO 10360-2(2009) szerint meghatározott legpontosabb beállítása (pl. az alábbiak mindegyikéből a legjobb: érzékelő, a tű hosszúsága, mozgási paraméterek, környezet), valamint az összes rendelkezésre álló kompenzáció melletti E0, MPE-t az 1,7 + L/800-es határértékkel kell összevetni.

2B206.

b)  Féltengelyek egyidejű lineáris-szög ellenőrzésére szolgáló rendszerek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  A »mérési bizonytalanság« bármely lineáris tengely mentén egyenlő, vagy kisebb (jobb), mint 3,5 μm/5 mm; és

2.  0,02°-os vagy az alatti »szögeltérés«.

1. megjegyzés:   A mérőberendezésként is felhasználható szerszámgépek akkor esnek ellenőrzés alá, ha megfelelnek a szerszámgép funkcióval, vagy a mérőberendezés funkcióval szemben támasztott követelményeknek vagy meghaladják azokat.

2. megjegyzés:   A 2B206 alatt leírt gép ellenőrzés alá tartozónak minősül, ha működési tartományában bárhol átlépi az ellenőrzési küszöböt.

Műszaki megjegyzések:

A 2B206 szerinti összes mérési értékparamétert plusz/mínusz értékként kell kezelni, azaz nem teljes sávként.

1.B.3.d

d)  Féltengelyek lineáris elmozdulásának és szögelmozdulásának egyidejű ellenőrzésére szolgáló rendszerek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  A »mérési bizonytalanság« bármely lineáris tengely mentén jobb (kisebb) vagy egyenlő, mint 3,5 μm/5 mm; és

2.  0,02°-os vagy az alatti »szögeltérés«.

2B207

A 2B007 alatt meghatározottaktól eltérő »robotok«, »működtető egységek« és vezérlőegységek, az alábbiak szerint:

a)  »Robotok« vagy »működtető egységek«, amelyeket kifejezetten úgy terveztek, hogy megfeleljenek a nagy erejű robbanóanyagok kezelésével kapcsolatos nemzeti biztonsági szabványoknak (például megfelelnek a nagy erejű robbanóanyagokra vonatkozó villamos szabvány besorolásnak);

1.A.3.a1

»Robotok«, »működtető egységek« és vezérlőegységek, az alábbiak szerint: a. »Robotok« vagy »működtető egységek«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével: 1. kifejezetten úgy tervezték őket, hogy megfeleljenek a nagy erejű robbanóanyagok kezelésével kapcsolatos nemzeti biztonsági szabványoknak (például a nagy erejű robbanóanyagokra vonatkozó villamosszabvány-besorolásnak);

b)  Kifejezetten a 2B207.a. alatt meghatározott »robotok« vagy »működtető egységek« részére tervezett vezérlőegységek.

1.A.3.b

Kifejezetten az 1.A.3.a. pontban meghatározott »robotok« vagy »működtető egységek« részére tervezett vezérlőegységek.

Megjegyzés:  Az 1.A.3. pontba nem tartoznak bele a kifejezetten nem nukleáris ipari alkalmazások céljára tervezett »robotok«, mint például a gépjárműgyártásban használt festékszóró kamrákba tervezett »robotok«.

Műszaki megjegyzések:

1.  »Robot« Az 1.A.3. pontban »Robot«: esetleg folyamatos működésű vagy pontról pontra mozgatható manipulációs mechanizmus, amely szenzorokat is alkalmazhat, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével: a) többfunkciós; b) képes anyagok, részegységek, szerszámok vagy különleges eszközök beállítására vagy orientálására, háromdimenziós térben történő változtatható mozgások révén; c) három vagy több zárt- vagy nyílthurkú szervoeszközt foglal magában, amelyek léptető motorokat is tartalmazhatnak; és d) »felhasználó általi programozhatóság«, a tanít/visszajátszik módszerrel vagy elektronikus számítógéppel, amely lehet programozható logikai kontroller, azaz mechanikai beavatkozás nélküli.

N.B. 1.:  A fenti meghatározásban a »szenzorok« fizikai jelenséget észlelő detektorokat jelentenek, amelyek kimenete (a jelenségnek a vezérlőegység számára értelmezhető jelekké történő átalakítását követően) képes arra, hogy »programokat« generáljon, illetve beprogramozott utasításokat vagy numerikus programadatokat módosítson. Ebbe a meghatározásba beletartoznak a gépi látás funkcióval rendelkező »szenzorok«, az infravörös képalkotó »szenzorok«, az akusztikus képalkotó »szenzorok«, a tapintásalapú »szenzorok«, az inerciális pozíciómérést alkalmazó »szenzorok«, az optikai vagy akusztikus tartományokat érzékelő »szenzorok«, valamint a kifejtett erő és a nyomaték mérésére alkalmas »szenzorok«.

N.B. 2.:  A fenti meghatározásban szereplő »felhasználó általi programozhatóság« olyan lehetőség, amely a felhasználó számára biztosítja a »programok« bevitelét, módosítását vagy cseréjét az alábbi módszerektől eltérő módszerekkel:

a)  a kábelezés vagy a csatlakozások fizikai megváltoztatása; vagy

b)  a funkcióvezérlés átállítása, a paraméterek betáplálását is beleértve.

N.B. 3.:  A fenti meghatározás nem foglalja magában az alábbi eszközöket:

a)  Olyan manipulációs mechanizmusok, amelyeket csak kézzel vagy távoperátorral lehet irányítani;

b)  Állandó sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A »programot« mechanikusan korlátozzák a rögzített ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása mechanikai, elektronikus vagy elektromos úton nem változtatható, illetve nem is cserélhető;

c)  Mechanikai vezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A »programot« mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása a rögzített programsémán belül változtatható. A programséma változtatása vagy módosítása (pl. a csapok átállítása vagy a bütykök cseréje) egy vagy több mozgási tengelyen csak mechanikai műveletek révén történik;

d)  Nem szervovezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A »program« változtatható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektromos bináris eszközről vagy állítható ütközőkről kapott bináris jel hatására halad tovább;

e)  Descartes-féle koordináta manipulátor rendszerként definiált rakodódaruk, amelyeket függőlegesen elhelyezett tárolórekeszek integrált részeként alakítottak ki, és e rekeszek tartalmának tárolás és kirakodás céljából történő elérésére szolgálnak. 2. »Végeffektorok« Az 1.A.3. pontban »végeffektorok«: a fogószerszámok, az »aktív szerszámegységek« és minden egyéb olyan szerszám, amelyet a »robot« manipulátorkar végén lévő alaplapra erősítenek.

N.B.:  A fenti meghatározásban az »aktív szerszámegységek« olyan eszközök, amelyek a hajtóerőt, a megmunkálási energiát vagy az érzékelést átviszik a munkadarabra.

2B209

A 2B009, vagy a 2B109 alatt meghatározottaktól eltérő, megfolyatásos alakítási funkciókra képes megfolyatásos vagy centrifugális formázógépek és gömbölyítőhengeres gépek, az alábbiak szerint:

a)  Gépek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  Három vagy annál több görgő (aktív, vagy vezető); és

2.  A gyártó műszaki specifikációja alapján felszerelhetők »számjegyvezérlő« egységgel, vagy számítógépes vezérléssel;

b)  75 és 400 mm közötti belső átmérőjű hengeres rotorok készítésére tervezett rotoralakító gömbölyítőhengeres gépek.

Megjegyzés:   A 2B209.a. magában foglalja azokat a gépeket, amelyeknek csak egy, fém deformálására szolgáló görgővel plusz két olyan kiegészítő görgővel rendelkeznek, amely a gömbölyítőhengert megtámasztja, de a deformálási eljárásban közvetlenül nem vesz részt.

1.B.1.

Megfolyatásos alakítási funkciókra képes megfolyatásos vagy centrifugális formázógépek, és gömbölyítőhengeres gépek, az alábbiak szerint:

1.  Gépek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  Három vagy annál több görgő (aktív, vagy vezető); és

b.  A gyártó műszaki specifikációja alapján felszerelhetők »számjegyvezérlő« egységgel, vagy számítógépes vezérléssel;

2.  75 és 400 mm közötti belső átmérőjű hengeres rotorok készítésére tervezett rotoralakító gömbölyítőhengeres gépek.

Megjegyzés:  Az 1.B.1.a. pont magában foglalja azokat a gépeket, amelyek csak egy, fém deformálására szolgáló görgővel, plusz két olyan kiegészítő görgővel rendelkeznek, amely a gömbölyítőhengert megtámasztja, de a deformálási folyamatban közvetlenül nem vesz részt.

2B219

Centrifugális többsíkú kiegyensúlyozó, állandó telepítésű vagy mozgatható, vízszintes vagy függőleges elrendezésű gépek, az alábbiak szerint:

a)  Centrifugális kiegyensúlyozó gépek, amelyeket 600 mm vagy annál hosszabb flexibilis rotorok kiegyensúlyozására terveztek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  75 mm-nél nagyobb henger- vagy csapátmérő;

2.  0,9 és 23 kg közötti teherbírás; és

3.  5 000 fordulat/percnél nagyobb forgási sebességnél is képes kiegyensúlyozásra;

b)  Centrifugális kiegyensúlyozó gépek, amelyeket üreges hengeres rotor alkatrészek kiegyensúlyozására terveztek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  75 mm-nél nagyobb henger- vagy csapátmérő;

2.  0,9 és 23 kg közötti teherbírás;

3.  Képes síkonként 0,01 kg × mm/kg vagy kisebb maradék kiegyensúlyozatlansági hibáig kiegyensúlyozni; és

4.  Szíjhajtásos típusú.

3.B.3.

Centrifugális többsíkú kiegyensúlyozó, állandó telepítésű vagy mozgatható, vízszintes vagy függőleges elrendezésű gépek, az alábbiak szerint:

a)  centrifugális kiegyensúlyozó gépek, amelyeket legalább 600 mm hosszú flexibilis rotorok kiegyensúlyozására terveztek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  75 mm-nél nagyobb henger- vagy csapátmérő;

2.  0,9 és 23 kg közötti teherbírás; és

3.  5 000 fordulat/percnél nagyobb forgási sebességnél is képesek kiegyensúlyozásra;

b)  centrifugális kiegyensúlyozó gépek, amelyeket üreges hengeres rotoralkatrészek kiegyensúlyozására terveztek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  75 mm-nél nagyobb henger vagy csap átmérő;

2.  0,9 és 23 kg közötti teherbírás;

3.  Képes síkonként 0,010 kg × mm/kg vagy kisebb maradék kiegyensúlyozatlansági hibáig kiegyensúlyozni; és

4.  4. Szíjhajtásos típusú.

2B225

Távirányítású manipulátorok, amelyek alkalmasak radiokémiai elválasztási műveletekben és forró kamrákban végzett távirányítású tevékenységre, az alábbiak szerint:

a)  Képesek benyúlni 0,6 m-re vagy mélyebbre a kamrába (falon keresztüli művelet); vagy

b)  Képesek átnyúlni 0,6 m vagy annál vastagabb kamrafalú forró kamrába a tetőn keresztül (át a fal felett művelet).

Műszaki megjegyzés:

A távmanipulátorok az emberi műveletet viszik át egy távoli karra és végszerelvényre. Ezek lehetnek »mester/szolga« típusúak, és működhetnek botkormánnyal vagy billentyűzettel.

1.A.4.

Távirányítású manipulátorok, amelyek alkalmasak radiokémiai elválasztási műveletekben és forró kamrákban végzett távirányítású tevékenységre, az alábbiak szerint:

a)  Képesek benyúlni 0,6 m-re vagy mélyebbre a kamrába (falon keresztüli művelet); vagy

b)  Képesek átnyúlni 0,6 m vagy annál vastagabb kamrafalú forró kamrába a tetőn keresztül (át a fal felett művelet).

Műszaki megjegyzés:

A távmanipulátorok az emberi műveletet viszik át egy távoli karra és végszerelvényre. Ezek lehetnek mester/szolga típusúak, és működhetnek botkormánnyal vagy billentyűzettel.

2B226

Ellenőrzött környezetű (vákuum vagy inert gáz) indukciós kemencék és azok tápegységei, az alábbiak szerint:

N.B:  LÁSD MÉG: 3B.

a)  Kemencék, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Alkalmasak 1 123  K (850 °C) feletti üzemelésre;

2.  600 mm vagy annál kisebb átmérőjű indukciós tekerccsel rendelkeznek; és

3.  Bemeneti teljesítményük 5 kW, vagy annál nagyobb;

b)  Kifejezetten a 2B226.a. alatt meghatározott kemencékhez tervezett tápegységek, amelyek meghatározott teljesítmény kimenete 5 kW vagy több.

Megjegyzés:   A 2B226.a. nem vonja ellenőrzés alá a félvezető szeletek feldolgozására tervezett kemencéket.

1.B.4.

Ellenőrzött környezetű (vákuum vagy inert gáz) indukciós kemencék és azok tápegységei, ideértve a következőket:

a)  Kemencék, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Alkalmasak az 1 123  K (850 °C) hőmérséklet feletti üzemelésre;

2.  600 mm vagy annál kisebb átmérőjű indukciós tekerccsel rendelkeznek; és

3.  Bemeneti teljesítményük 5 kW, vagy annál nagyobb;

Megjegyzés:  Az 1.B.4.a. pontba nem tartoznak bele a félvezető szeletek feldolgozására tervezett kemencék.

b)  Kifejezetten az 1.B.4.a. pontban meghatározott kemencékhez tervezett tápegységek, amelyek meghatározott kimeneti teljesítménye 5 kW vagy annál nagyobb.

2B227

Vákuum és szabályozott atmoszférájú fémkohászati olvasztó- és öntőkemencék és kapcsolódó berendezések,az alábbiak szerint:

a.  Ívolvasztó- és öntőkemencék, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  1 000  cm3 és 20 000  cm3 közötti felhasználható elektródakapacitás; és

2.  alkalmasak az 1 973  K (1 700  °C) olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre;

b.  Elektronsugaras olvasztó-, valamint plazmaatomizáló- és olvasztókemencék, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  50 kW vagy nagyobb teljesítmény; és

2.  Alkalmasak 1 473  K (1 200 oC) olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre.

c)  Számítógépes vezérlő és megfigyelő rendszerek, amelyeket kifejezetten a 2B227.a. vagy b. pontja alatt meghatározott kemencékhez konfiguráltak.

1.B.7.

Vákuumos és egyéb, szabályozott atmoszférájú fémkohászati olvasztó- és öntőkemencék és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

a.  Ívolvasztó- és öntőkemencék, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  1 000  cm3 és 20 000  cm3 közötti felhasználható elektródakapacitás; és

2.  alkalmasak az 1 973  K (1 700  °C) olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre;

b.  Elektronsugaras olvasztó-, valamint plazmaatomizáló- és olvasztókemencék, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  50 kW vagy annál nagyobb teljesítmény; és

2.  alkalmasak az 1 473  K (1 200  °C) olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre;

c)  Számítógépes vezérlő és megfigyelő rendszerek, amelyeket kifejezetten az 1.B.7.a. vagy az 1.B.7.b. pontban meghatározott kemencékhez konfiguráltak.

2B228

Rotorgyártó és -szerelő berendezések, rotoregyengető berendezések, csőrugó kialakító tüskék és alaknyomók, az alábbiak szerint:

a.  Rotorszerelő berendezés, gázcentrifuga rotorcső darabok, terelőlapok és zárósapkák összeállításához;

Megjegyzés:   A 2B228.a. precíziós tüskéket, szorítóbilincseket és zsugorító illesztőgépeket foglal magában.

b.  Rotoregyengető berendezések a gázcentrifuga rotorcsöveinek közös tengelyre történő beállításához.

Műszaki megjegyzés:

A 2B228.b. alatt meghatározott berendezések általában olyan precíziós mérőszondákat tartalmaznak, amelyek egy olyan számítógéphez vannak csatlakoztatva, amely ellenőrzi pl. a rotorcső darabok beállításához használt pneumatikus nyomófejek tevékenységét.

c.  Csőrugó kialakító tüskék és alaknyomók, egymenetű csőrugók gyártásához.

Műszaki megjegyzés:

A 2B228.c. alkalmazásában a csőrugó rendelkezik a következő jellemzők mindegyikével:

1.  75 mm és 400 mm közötti belső átmérő;

2.  12,7 mm vagy annál nagyobb hosszúság;

3.  2 mm-nél nagyobb bordamélység; és

4.  nagy szilárdságú alumíniumötvözetekből, martenzites acélból vagy nagy szilárdságú »szálas vagy rostos anyagból« készült.

3.B.2.

Rotorgyártó és szerelő berendezések, rotoregyengető berendezések, csőrugó kialakító tüskék és alaknyomók, az alábbiak szerint:

a.  Rotorszerelő berendezés, gázcentrifuga rotorcső darabok, terelőlapok és zárósapkák összeállításához;

Megjegyzés:  A 3.B.2.a. pontba beletartoznak a precíziós tüskék, szorítóbilincsek és zsugorító illesztőgépek.

b.  Rotoregyengető berendezések a gázcentrifuga rotorcsöveinek közös tengelyre történő beállításához.

Műszaki megjegyzés:

A 3.B.2.b. pontban említett berendezések általában olyan precíziós mérőszondákat tartalmaznak, amelyek egy olyan számítógéphez vannak csatlakoztatva, amely ellenőrzi pl. a rotorcső-darabok beállításához használt pneumatikus nyomófejek tevékenységét.

c.  Csőrugó-kialakító tüskék és alaknyomók, egymenetű csőrugók gyártásához.

Műszaki megjegyzés:

A 3.B.2.c. pontban említett csőrugók rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  75 mm és 400 mm közötti belső átmérő;

2.  12,7 mm vagy nagyobb annál hosszúság;

3.  2 mm-nél nagyobb bordamélység; és

4.  4. Nagy szilárdságú alumíniumötvözetekből, martenzites acélból, vagy nagy szilárdságú »szálas és rostos anyagból« készültek.

2B230

Mindenféle »nyomás távadó«, amely képes az abszolút nyomás mérésére, és rendelkezik az alábbi összes jellemzővel:

a.  Alumíniumból, alumíniumötvözetből, alumínium-oxidból (timföld vagy zafír), nikkelből, legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből vagy teljesen fluorizált szénhidrogén-polimerekből készült vagy ilyen anyagokkal védett nyomásérzékelő elemek;

b.  Alumíniumból, alumíniumötvözetből, alumínium-oxidból (timföld vagy zafír), nikkelből, legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből vagy teljesen fluorizált szénhidrogén-polimerekből készült vagy ilyen anyagokkal védett, a nyomásérzékelő elem lezárásához elengedhetetlen, és a folyamatmédiummal közvetlen érintkező szigetelések, amennyiben van ilyen; és

c.  rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  13 kPa alatti teljes mérési skála, és a teljes skálára vetítve +1 %-nál jobb »pontosság«; vagy

2.  13 kPa vagy afeletti teljes mérési skála, és 13 kPa-n való mérésnél + 130 Pa-nál nagyobb »pontosság«.

Műszaki megjegyzések:

1.  A 2B230 alatt szereplő »nyomásátalakító transzduktor« olyan eszköz, amely a nyomásértéket jellé alakítja át.

2.  A 2B230 alkalmazásában a »pontosság« magában foglalja a nem linearitást, a hiszterézist és a környezeti hőmérsékleten való ismételhetőséget.

3.A.7.

A nyomástávadók minden olyan típusa, amely képes az abszolút nyomás mérésére, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Alumíniumból, alumíniumötvözetből, alumínium-oxidból (timföld vagy zafír), nikkelből, legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből vagy teljesen fluorizált szénhidrogén-polimerekből készült vagy ilyen anyagokkal védett nyomásérzékelő elemek;

b.  Alumíniumból, alumíniumötvözetből, alumínium-oxidból (timföld vagy zafír), nikkelből, legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből vagy teljesen fluorizált szénhidrogén-polimerekből készült vagy ilyen anyagokkal védett, a nyomásérzékelő elem lezárásához elengedhetetlen, és a folyamatmédiummal közvetlen érintkező szigetelések, amennyiben van ilyen; és

c.  rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  13 kPa alatti teljes mérési skála, és a teljes skálára vetítve ± 1 %-nál nagyobb »pontosság«; vagy

2.  13 kPa vagy afeletti teljes mérési skála, és 13 kPa-n való mérésnél ± 130 Pa-nál nagyobb »pontosság«. Technikai

Megjegyzések:

1.  A 3.A.7. pontban említett nyomástávadók olyan eszközök, amelyek a nyomási mérések eredményét jellé alakítják át.

2.  A 3.A.7. pontban a »pontosság« magában foglalja a nem-linearitást, a hiszterézist és a környezeti hőmérsékleten való ismételhetőséget.

2B231

Vákuumszivattyúk, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  380 mm vagy nagyobb bemeneti csonk méret;

b)  15 m3/s vagy nagyobb szívási kapacitás; és

c)  Képes 13 mPa-nál jobb végső vákuumot létrehozni.

Műszaki megjegyzések:

1.  A szivattyúzási sebességet a mérési pontnál, nitrogéngázzal, vagy levegővel kell meghatározni.

2.  A végső vákuumot a szivattyú bemeneténél a bemeneti csonkot elzárva kell meghatározni.

3.A.8.

Vákuumszivattyúk, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  380 mm vagy nagyobb bemeneti csonk méret;

b)  15 m3/s vagy nagyobb szívási kapacitás; és

c)  Képes 13,3 mPa-nál jobb végső vákuumot létrehozni.

Műszaki megjegyzések:

1.  A szivattyúzási sebességet a mérési pontnál, nitrogéngázzal, vagy levegővel kell meghatározni.

2.  A végső vákuumot a szivattyú bemeneténél a bemeneti csonkot elzárva kell meghatározni.

2B232

Nagy sebességű ágyúrendszerek (hajtóanyag, gáz, tekercses, elektromágneses, elektrotermikus vagy más fejlett rendszerek), amelyek képesek a lövedéket legalább 1,5 km/s sebességre gyorsítani.

N.B.:  LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

5.B.2.

Nagy sebességű ágyúrendszerek (hajtóanyag, gáz, tekercses, elektromágneses, elektrotermikus vagy más fejlett rendszerek), amelyek képesek a lövedéket 1,5 km/s vagy nagyobb sebességre gyorsítani.

Megjegyzés:  Ebbe a pontba nem tartoznak bele a kifejezetten a nagy sebességű fegyverrendszerekhez tervezett ágyúk.

2B233

Csőmembrános tömítésű csigakompresszor és csőmembrános tömítésű vákuumos csigaszivattyúk, amelyek rendelkeznek a következő tulajdonságok mindegyikével:

N.B.:  2B350.i.

a.  Képesek 50 m3/ó vagy nagyobb bemeneti térfogatáramra;

b.  Képesek 2:1 vagy nagyobb nyomásarányra; és

c.  A folyamatgázzal kapcsolatba kerülő valamennyi felületük az alábbi anyagok valamelyikéből készült:

1.  alumínium vagy alumíniumötvözet;

2.  alumínium-oxid;

3.  rozsdamentes acél;

4.  nikkel vagy nikkelötvözet;

5.  foszforbronz; vagy

6.  fluort tartalmazó polimerek.

3.A.9.

Csőmembrános tömítésű csigakompresszor és csőmembrános tömítésű vákuumos csigaszivattyúk, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Képesek 50 m3/ó vagy nagyobb bemeneti térfogatáramra;

b.  Képesek 2:1 vagy nagyobb nyomásarányra; és

c.  A folyamatgázzal kapcsolatba kerülő valamennyi felületük az alábbi anyagok valamelyikéből készült:

1.  alumínium vagy alumíniumötvözet;

2.  alumínium-oxid;

3.  rozsdamentes acél;

4.  nikkel vagy nikkelötvözet;

5.  foszforbronz; vagy

6.  fluort tartalmazó polimerek.

Műszaki megjegyzések:

1.  A spirálkompresszorban vagy vákuumszivattyúban egy vagy több pár, egymással összekapcsolt spirális forgólapát vagy spirál – amelyek közül az egyik mozgásban van, míg a másik álló helyzetben marad – között cápauszony alakú zárt terek, ún. gázzsebek találhatók. A mozgó spirál az álló helyzetben lévő spirál körül kering; nem forog. Ahogyan a mozgó spirál az álló helyzetben lévő spirál körül kering, a gép kiömlő nyílása felé mozgó gázzsebek mérete csökken (azaz a gázzsebek kompresszálódnak).

2.  A csőmembrános tömítésű spirálkompresszorban vagy vákuumszivattyúban a folyamatgázt egy fémmembrán teljes mértékben elszigeteli a szivattyú kenőanyagokat tartalmazó részeitől és a külső környezettől. A csőmembrán egyik vége a mozgó spirálhoz, másik vége pedig az álló helyzetben lévő szivattyúházhoz kapcsolódik.

3.  A fluort tartalmazó polimerek többek között – de nem kizárólag – a következő anyagokat foglalják magukban: a) poli(tetra-fluoretilén) (PTFE), b) perfluor-etilén/propilén (FEP), c) perfluoralkoxi (PFA), d) poli(klór-trifluor-etilén) (PCTFE); és e) vinilidén difluorid-hexafluorpropilén kopolimer.

(1)   A pozicionálási pontosságot ISO 230/2 (1997) vagy (2006) szerint mérő gyártóknak konzultálniuk kell a letelepedési helyük szerinti tagállam illetékes hatóságával.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

2D001

A 2D002 alatt meghatározottaktól eltérő »szoftver«, az alábbiak szerint:

a)  Kifejezetten a 2A001 vagy 2B001 által ellenőrzés alá vont berendezések »kifejlesztésére« vagy »gyártására« tervezett vagy átalakított »szoftver«.

b)  Kifejezetten a 2A001, 2B001 vagy 2B003–2B009 alatt meghatározott berendezések »gyártásához« tervezett vagy átalakított »szoftver«.

Megjegyzés:   A 2D001 nem vonja ellenőrzés alá a 2. kategóriában meg nem határozott cikkekkel exportált és azok működéséhez minimálisan szükséges »szoftvert«.

1.D.2.

A kifejezetten az 1.A.3., 1.B.1., 1.B.3., 1.B.5., 1.B.6.a., 1.B.6.b., 1.B.6.d. vagy az 1.B.7. pontban meghatározott berendezések »felhasználásához« tervezett vagy átalakított »szoftverek«.

Megjegyzés:  A kifejezetten az 1.B.3.d. pontban meghatározott rendszerekhez tervezett vagy átalakított »szoftverek« magukban foglalják a falvastagság és -kontúr egyidejű mérésére szolgáló »szoftvereket«.

2D002

»Szoftver« elektronikus eszközökhöz, még akkor is, ha elektronikus eszközbe, vagy rendszerbe építették be, lehetővé téve, hogy az ilyen rendszerek »számjegyvezérlésű« egységként működjenek, és amely képes több mint négy tengely egyidejű koordinálása »kontúrvezérlésre«;

1. megjegyzés:   A 2D002 nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten a 2. kategória alatt nem meghatározott tételek működtetésére tervezett, vagy módosított »szoftvert«.

2. megjegyzés:   A 2D002 nem vonja ellenőrzés alá a 2B002. pontban meghatározott termékekhez tartózó »szoftvert«. A 2B002. pontban meghatározott termékekhez tartózó »szoftver« tekintetében lásd: 2D001 és 2D003.

3. megjegyzés:   A 2D002 nem vonja ellenőrzés alá a 2. kategóriában meg nem határozott cikkekkel exportált és azok működéséhez minimálisan szükséges »szoftvert«.

1.D.3.

»Szoftver« elektronikus eszközök kombinációihoz vagy rendszereihez, amely lehetővé teszi, hogy az érintett eszköz(ök) szerszámgépek »számjegyvezérlő« egységeként működjenek, és amely képes öt vagy annál több olyan interpoláló tengely vezérlésére, amelyek egyidejűleg koordinálhatók »kontúrvezérlésre«.

Megjegyzések:

1.  A szóban forgó »szoftver« attól függetlenül ellenőrzés alatt áll, hogy külön, vagy »számjegyvezérlő« egységbe vagy elektronikus eszközbe vagy rendszerbe beépítve exportálják azt.

2.  Az 1.D.3. pontba nem tartoznak bele azok a »szoftverek«, amelyeket a vezérlőegység vagy a szerszámgép gyártója kifejezetten olyan szerszámgépek működtetésére tervezett vagy alakított át, amelyek nem szerepelnek az 1.B.2. pontban.

2D101

Kifejezetten a 2B104, 2B105, 2B109, 2B116, 2B117 vagy 2B119-2B122 alatt meghatározott berendezések »felhasználására« tervezett »szoftver«.

N.B.:  LÁSD MÉG: 9D004.

1.D.1.

A kifejezetten az 1.A.3., 1.B.1., 1.B.3., 1.B.5., 1.B.6.a., 1.B.6.b., 1.B.6.d. vagy az 1.B.7. pontban meghatározott berendezések »felhasználásához« tervezett vagy átalakított »szoftverek«.

Megjegyzés:  A kifejezetten az 1.B.3.d. pontban meghatározott rendszerekhez tervezett vagy átalakított »szoftverek« magukban foglalják a falvastagság és -kontúr egyidejű mérésére szolgáló »szoftvereket«.

2D201

Kifejezetten a 2B204, 2B206, 2b207, 2b209, 2B219 vagy a 2B227 alatt meghatározott berendezések »felhasználására« tervezett »szoftver«.

1.D.1.

A kifejezetten az 1.A.3., 1.B.1., 1.B.3., 1.B.5., 1.B.6.a., 1.B.6.b., 1.B.6.d. vagy az 1.B.7. pontban meghatározott berendezések »felhasználásához« tervezett vagy átalakított »szoftverek«.

Megjegyzés:  A kifejezetten az 1.B.3.d. pontban meghatározott rendszerekhez tervezett vagy átalakított »szoftverek« magukban foglalják a falvastagság és -kontúr egyidejű mérésére szolgáló »szoftvereket«.

2D202

Kifejezetten a 2B201 alatt meghatározott berendezések »kifejlesztésére«, »gyártására«, vagy »felhasználására« tervezett »szoftver«.

Megjegyzés:   A 2D202 nem vonja ellenőrzés alá az alkatrészek programozását végző olyan »szoftvert«, amely »számjegyvezérlésű« parancskódokat generál, de nem teszi lehetővé a különféle részek megmunkálására szolgáló berendezések közvetlen felhasználását.

1.D.2.

A kifejezetten az 1.B.2. pontban meghatározott berendezések »kifejlesztéséhez«, »gyártásához« vagy »felhasználásához« tervezett vagy átalakított »szoftverek«.

Megjegyzés:  Az 1.D.2. pontba nem tartoznak bele az alkatrészek programozását végző olyan »szoftverek«, amelyek »számjegyvezérlésű« parancskódokat generálnak, de nem teszik lehetővé a különféle alkatrészek megmunkálására szolgáló berendezések közvetlen felhasználását.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

2E001

A 2A, 2B vagy 2D alatt meghatározott berendezés vagy »szoftverek«»fejlesztésére« vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«.

Megjegyzés:   A 2E001 magában foglalja a próbarendszereknek a 2B006.a. pontban meghatározott koordinált mérőgépekbe történő integrálására szolgáló »technológiát«.

1.E.1.

Az 1.A–1.D. pontban meghatározott berendezések, anyagok vagy »szoftverek«»kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó technológiai ellenőrzések szerinti »technológia«.

2E002

A 2 A vagy 2 B által ellenőrzés alá vont berendezések »gyártására« vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«.

1.E.1.

Az 1.A–1.D. pontban meghatározott berendezések, anyagok vagy »szoftverek«»kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó technológiai ellenőrzések szerinti »technológia«.

2E101

A 2B004, 2B009, 2B104, 2B109, 2B116 vagy a 2D101 alatt meghatározott berendezés vagy »szoftver«»felhasználására« vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«.

1.E.1.

Az 1.A–1.D. pontban meghatározott berendezések, anyagok vagy »szoftverek«»kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó technológiai ellenőrzések szerinti »technológia«.

2E201

A 2A225, 2A226, 2B001, 2B006, 2B007.b., 2B007.c., 2B008, 2B009, 2B201, 2B204, 2B206, 2B207, 2B209, 2B225-2B233, 2D201 vagy 2D202 alatt meghatározott berendezés, vagy »szoftver«»felhasználására« vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«.

1.E.1.

Az 1.A–1.D. pontban meghatározott berendezések, anyagok vagy »szoftverek«»kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó technológiai ellenőrzések szerinti »technológia«.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

3A201

A 3A001 alatt meghatározottaktól eltérő elektronikus alkatrészek, az alábbiak szerint:

a)  Kondenzátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzőcsoportok valamelyikével:

a)  1,4 kV-nál nagyobb névleges feszültség;

b)  A tárolt energia nagyobb, mint 10 J;

c)  Kapacitásuk nagyobb mint 0,5 μF; és

d)  Soros induktivitásuk kisebb mint 50 nH; vagy

a)  750 V-nál nagyobb névleges feszültség;

b)  Kapacitásuk nagyobb mint 0,25 μF; és

c)  Soros induktivitásuk kisebb mint 10 nH;

6.A.4.

Impulzuskondenzátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzőcsoportok egyikével:

1.  1,4 kV-nál nagyobb névleges feszültség;

2.  A tárolt energia nagyobb mint 10 J;

3.  Kapacitásuk nagyobb mint 0,5 μF; és

4.  Soros induktivitásuk kisebb mint 50 nH; vagy

1.  750 V-nál nagyobb névleges feszültség;

2.  Kapacitásuk nagyobb mint 0,25 μF; és

3.  10 nH-nél kisebb soros induktivitás.

3A201

b)  Szupravezető szolenoid elektromágnesek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Képesek 2 T-nál nagyobb mágneses tér létrehozására;

2.  L/D (hossz/belső átmérő) arány nagyobb mint 2;

3.  300 mm-nél nagyobb belső átmérő; és

4.  A belső térfogat központi 50 %-ában a mágneses tér egyenletessége jobb mint 1 %.

Megjegyzés:   A 3A201.b. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten orvosi mágneses magrezonancia (NMR) megjelenítő rendszerekhez tervezett mágneseket, amelyeket e rendszerek részeként kerülnek kivitelre. A »részeként« kifejezés úgy értendő, Ahogy az fizikailag nem feltétlenül képezi ugyanannak a szállítmánynak a részét. Lehetőség van különböző forrásokból származó részszállításokra, feltéve, hogy a vonatkozó kiviteli dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a szállítmány a megjelenítő rendszer részét képezi.

3.A.4.

Szupravezető szolenoid elektromágnesek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)  képesek 2 T-nál nagyobb mágneses tér létrehozására;

b)  a hossz/belső átmérő aránya nagyobb mint 2;

c)  300 mm-nél nagyobb belső átmérő; és

d)  a belső térfogat központi 50 %-ában a mágneses tér egyenletessége jobb mint 1 %.

Megjegyzés:  A 3.A.4. pontba nem tartoznak bele a kifejezetten orvosi mágneses magrezonancia (NMR) megjelenítő rendszerekhez tervezett mágnesek, amelyek e rendszerek részeként kerülnek kivitelre.

N.B.:  A »részeként« kifejezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mágnes fizikailag ugyanannak a szállítmánynak a részét képezi, amely magát a rendszert is tartalmazza.

Lehetőség van különböző forrásokból származó részszállításokra, feltéve, hogy a vonatkozó kiviteli dokumentumok egyértelműen meghatározzák, hogy a mágnes a rendszer része.

3A201

c)  Impulzus-röntgengenerátorok vagy impulzusos elektrongyorsítók, amelyek rendelkeznek a következő jellemzőcsoportok egyikével:

a)  Az elektrongyorsító csúcsenergiája 500 keV vagy annál nagyobb, de 25 MeV-nál kisebb; és

b)  A (K) »jósági tényező« 0,25 vagy annál nagyobb; vagy

a)  Az elektrongyorsító csúcsenergiája 25 MeV vagy annál nagyobb; és

b)  A »csúcsteljesítmény« 50 MW-nál nagyobb.

Megjegyzés:   A 3A201.c. nem vonja ellenőrzés alá sem az olyan berendezések alkatrészeit, amelyeket nem elektronnyaláb- vagy röntgensugárzás céljaira (pl. elektronmikroszkópia), sem pedig azokat, amelyeket orvosi célra terveztek.

Műszaki megjegyzések:

1.  A »K«»jósági tényezőt« a következőképpen kell meghatározni:

K = 1.7 × 103V2.65Q

ahol »V« az elektron csúcsenergiája millió elektronvoltban,

»Q« a teljes gyorsított töltés coulombban, ha a gyorsító nyaláb impulzus időtartama legfeljebb 1 μs. Ha a gyorsító nyaláb impulzus 1 μs-nál nagyobb, akkor »Q« az 1 μs alatti maximális gyorsított töltés.

A »Q« egyenlő az »i«-nek »t« idő szerinti integráljával, 1 μs-ra vagy az impulzus időtartamára vonatkoztatva, attól függően, hogy melyik a kisebb, ahol »i« a nyaláb áramerőssége amperben, »t« az idő másodpercben (Q = ò idt).

2.  »Csúcsteljesítmény« = (csúcspotenciál voltban) × (csúcs sugáráram amperben).

3.  A sugárimpulzus időtartam mikrohullámú gyorsító üregrezonátorok elvén alapuló gépekben az 1 μs érték és az egy mikrohullámú modulátor impulzusból eredő nyaláb időtartama közül a kisebb értékkel egyezik meg.

4.  Mikrohullámú gyorsító üregrezonátorok elvén alapuló gépekben a sugár csúcsáram a sugárnyaláb-csomag időtartama alatti átlagos árammal egyenlő.

5.B.1.

Impulzus-röntgengenerátorok vagy impulzusos elektrongyorsítók, amelyek rendelkeznek a következő jellemzőcsoportok egyikével:

1.  Az elektrongyorsító csúcsenergiája 500 keV vagy annál nagyobb, de 25 MeV-nál kisebb; és

2.  A (K) »jósági tényező« 0,25 vagy annál nagyobb; vagy

1.  Az elektrongyorsító csúcsenergiája 25 MeV vagy annál nagyobb; és

2.  A csúcsteljesítmény 50 MW-nál nagyobb.

Megjegyzés:  Az 5.B.1. pontba nem tartoznak bele azok a gyorsítók, amelyek elektronnyaláb- vagy röntgensugárzás céljaitól eltérő célokra (pl. elektronmikroszkópia) vagy orvosi célokra tervezett eszközök tartozékai.

Műszaki megjegyzések:

1.  A »K«»jósági tényezőt« a következőképpen kell meghatározni: K=1,7 × 103 V2,65Q. ahol »V« az elektron csúcsenergiája millió elektronvoltban, »Q« a teljes gyorsított töltés coulombban, ha a gyorsító nyaláb impulzus időtartama legfeljebb 1 μs. Ha a gyorsító nyaláb impulzus 1 μs-nál nagyobb, akkor »Q« az 1 μs alatti maximális gyorsított töltés. »Q« egyenlő az »i«-nek »t« idő szerinti integráljával, 1 μs-ra vagy az impulzus időtartamára vonatkoztatva, attól függően, hogy melyik a kisebb, ahol »i« a nyaláb áramerőssége amperben, »t« az idő másodpercben (Q= ò idt).

2.  »Csúcsteljesítmény« = (csúcspotenciál voltban) × (csúcs sugáráram amperben).

3.  A sugárimpulzus időtartam mikrohullámú gyorsító üregrezonátorok elvén alapuló gépekben az 1 ms érték és az egy mikrohullámú modulátor impulzusból eredő nyaláb időtartama közül a kisebb értékkel egyezik meg.

4.  Mikrohullámú gyorsító üregrezonátorok elvén alapuló gépekben a sugár csúcsáram a sugárnyaláb-csomag időtartama alatti átlagos árammal egyenlő.

3A225

A 0B001.b.13. alatt meghatározottaktól eltérő, változtatható vagy rögzített frekvenciájú motormeghajtóként használható frekvenciaváltók vagy generátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi valamennyi jellemzővel:

N.B. 1:   A kifejezetten a frekvenciaváltó vagy generátor teljesítményének – a 3A225 alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – fokozására vagy felszabadítására tervezett »szoftvert« a 3D225 határozza meg.

N.B. 2:   A kifejezetten egy frekvenciaváltó vagy generátor teljesítményének – a 3A225 alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – megerősítését vagy kiaknázását célzó, kódok és kulcsok formájában megadott »technológiát« a 3E225 határozza meg.

a)  Többfázisú kimenet 40 VA vagy annál nagyobb teljesítménnyel;

b)  Működés 600 Hz vagy magasabb frekvencián; és

c)  A frekvenciastabilitás jobb (kisebb) mint 0,2 %.

Megjegyzés:   A 3A225 nem vonja ellenőrzés alá azon frekvenciaváltókat vagy generátorokat, amelyek a teljesítményt a fent meghatározottaknál kisebbre korlátozó hardver, »szoftver« vagy »technológiai« megszorításokkal rendelkeznek, feltéve, hogy eleget tesznek az alábbiak valamelyikének:

1.  A teljesítmény növelés vagy a korlátozások feloldása érdekében vissza kell őket juttatni eredeti gyártójukhoz;

2.  A 3A225 alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében a 3D225 alatt meghatározottak szerinti »szoftvert« igényelnek a teljesítmény javításához vagy kiaknázásához; vagy

3.  A 3A225 alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében a 3E225 alatt meghatározottak szerinti, kódok és kulcsok formájában megadott »technológiát« igényelnek a teljesítmény javításához vagy kiaknázásához.

Műszaki megjegyzések:

1.  A 3A225 szerinti frekvenciaváltók konverter, illetve inverter néven is ismertek.

2.  A 3A225 alatt szereplő frekvenciaváltókat generátorokként, elektronijus tesztberendezésként, AC tápegységként, Variable Speed Motors Drives, változó sebességű meghajtóként (VSD), változtatható frekvenciájú meghajtóként (VFD), kiigazítható frekvenciájú meghajtóként (AFD), vagy kiigazítható sebességű meghajtóként (ASD) helyezhetik forgalomba.

3.A.1.

Változtatható vagy rögzített frekvenciájú motormeghajtóként használható frekvenciaváltók vagy generátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

N.B. 1.:  A kifejezetten gázcentrifugás szétválasztási eljáráshoz tervezett vagy kialakított frekvenciaváltókat és generátorokat a (módosított) INFCIRC/254/Part 1 jelzetű NAÜ tájékoztató körlevél helyezi ellenőrzés alá.

N.B. 2.:  A kifejezetten a frekvenciaváltó vagy generátorok teljesítményének az alábbiakban foglalt jellemzőknek való megfelelés érdekében történő fokozására vagy felszabadítására tervezett »szoftverre« a 3.D.2. és a 3.D.3. pont vonatkozik.

a)  Többfázisú kimenet 40 VA vagy annál nagyobb teljesítménnyel;

b)  Működés 600 Hz vagy magasabb frekvencián; és

c)  A frekvenciastabilitás jobb (kisebb), mint 0,2 %.

Megjegyzések:

1.  A 3. számú általános megjegyzésre is figyelemmel a 3.A.1. pontba csak azok a frekvenciaváltók tartoznak bele, amelyeknek rendeltetése az ipari berendezésekben és/vagy fogyasztói cikkekben való használat (szerszámgépek, járművek stb.), feltéve, hogy a frekvenciaváltók az említett berendezésekből/cikkekből eltávolítva is megfelelnek a fenti jellemzőknek.

2.  Exportellenőrzés céljából a kormány a hardver- és szoftvermegszorításokra is figyelemmel megállapítja, hogy egy adott frekvenciaváltó megfelel-e a fenti jellemzőknek.

Műszaki megjegyzések:

1.  A 3.A.1. pontban említett frekvenciaváltók konverter, illetve inverter néven is ismertek.

2.  A 3.A.1. pontban meghatározott jellemzőknek megfelelhetnek bizonyos, generátorként, elektronikus tesztberendezésként, AC tápegységként, változtatható sebességű motormeghajtóként, változó sebességű meghajtóként (VSD), változtatható frekvenciájú meghajtóként (VFD), kiigazítható frekvenciájú meghajtóként (AFD) vagy kiigazítható sebességű meghajtóként (ASD) forgalomba helyezett berendezések.

3A226

A 0B001.j.6. alatt meghatározottaktól eltérő egyenáramú, nagyteljesítményű tápegységek, amelyek az alábbi mindkét jellemzővel rendelkeznek:

a)  Képesek 8 óra időtartamon át folyamatosan 100 V vagy annál nagyobb feszültségű, 500 A vagy annál nagyobb kimeneti áram előállítására; és

b)  Áramerősség- vagy feszültségstabilitásuk 8 óra időtartam alatt jobb, mint 0,1 %.

3.A.5.

Nagyteljesítményű egyenáramú tápegységek, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a)  Képesek 8 óra időtartamon át folyamatosan 100 V vagy annál nagyobb feszültségű, 500 A vagy annál nagyobb kimeneti áram előállítására; és

b)  Áramerősség- vagy feszültségstabilitásuk 8 óra időtartam alatt jobb, mint 0,1 %.

3A227

A 0B001.j.5. alatt meghatározottaktól eltérő nagyfeszültségű, egyenáramú tápegységek, amelyek az alábbi mindkét jellemzővel rendelkeznek:

a)  Képesek 8 óra időtartamon át folyamatosan 20 kV vagy annál nagyobb feszültségű, 1 A vagy annál nagyobb kimeneti áram előállítására; és

b)  Áramerősség- vagy feszültségstabilitásuk 8 óra időtartam alatt jobb, mint 0,1 %.

3.A.6.

Nagyfeszültségű egyenáramú tápegységek, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a)  Képesek 8 óra időtartamon át folyamatosan 20 kV vagy annál nagyobb feszültségű, 1 A vagy annál nagyobb kimeneti áram előállítására; és

b)  Áramerősség- vagy feszültségstabilitásuk 8 óra időtartam alatt jobb, mint 0,1 %.

3A228

Kapcsolóberendezések, az alábbiak szerint:

a)  Hideg katódcsövek – függetlenül attól, hogy gázzal töltöttek-e vagy sem – amelyek a szikraközhöz hasonlóan működnek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Három vagy annál több elektródát tartalmaznak;

2.  Névleges anódcsúcsfeszültség 2,5 kV vagy annál nagyobb;

3.  100 A vagy annál nagyobb névleges anód csúcsáramerősség; és

4.  10 μs vagy annál kisebb anód-késleltetési idő;

Megjegyzés:   A 3A228 magában foglalja a gázkritron- és a vákuumspritron-csöveket is.

b)  Kioldó szikraközök, amelyek rendelkeznek az alábbi mindkét jellemzővel:

1.  15 μs vagy annál kisebb anód-késleltetési idő; és

2.  500 A vagy annál nagyobb névleges csúcsáramerősség;

c)  A 3A001.g. vagy a 3A001.h. pontban meghatározottaktól eltérő, gyorskapcsoló funkcióval rendelkező modulok vagy részegységek, amelyek rendelkeznek az az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  2 kV-nál nagyobb névleges anód-csúcsfeszültség;

2.  500 A vagy annál nagyobb névleges anód csúcsáramerősség; és

3.  1 μs vagy annál kisebb kapcsolási idő.

6.A.3.

Kapcsolóberendezések, az alábbiak szerint:

a)  Hideg katódcsövek – függetlenül attól, hogy gázzal töltöttek-e vagy sem – amelyek a szikraközhöz hasonlóan működnek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Három vagy annál több elektródát tartalmaznak;

2.  Névleges anódcsúcsfeszültség 2,5 kV vagy annál nagyobb;

3.  100 A vagy annál nagyobb névleges anód csúcsáramerősség; és

4.  10 μs vagy annál kisebb anód-késleltetési idő;

Megjegyzés:  A 6.A.3.a. pont magában foglalja a gázkritron- és a vákuumspritron-csöveket is.

b)  Kioldó szikraközök, amelyek rendelkeznek az alábbi mindkét jellemzővel:

1.  15 μs vagy annál kisebb anód-késleltetési idő; és

2.  500 A vagy annál nagyobb névleges csúcsáramerősség;

c)  gyorskapcsoló funkcióval rendelkező modulok vagy részegységek, amelyek rendelkeznek az az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  2 kV-nál nagyobb névleges anód-csúcsfeszültség;

2.  500 A vagy annál nagyobb névleges anód csúcsáramerősség; és

3.  1 μs vagy annál kisebb kapcsolási idő.

3A229

Nagy áramerősségű impulzusgenerátorok, az alábbiak szerint:

N.B.:  LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a)  Az 1A007.a. alatt meghatározottaktól eltérő, az 1A007.b. alatt meghatározott többszörös irányítású detonátor meghajtásához tervezett detonátor gyújtóegységek (indítórendszerek, tűzegységek), ideértve elektromos, a robbanó detonátoros és optikai vezérlésű gyújtóegységeket is;

b)  Moduláris elektromos impulzusgenerátorok (impulzusadó), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  hordozható, mobil vagy rezgésálló kivitelben készültek;

2.  képesek energiájukat 15 μs-nál rövidebb idő alatt leadni 40 Ohmnál kisebb terhelésre;

3.  kimeneti áramerősségük nagyobb mint 100 A;

4.  egyetlen méretük sem haladja meg a 30 cm-t;

5.  Tömegük kisebb mint 30 kg; és

6.  Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok – 223 K-től (–50 °C) 373 K-ig (100 °C-ig) – közötti vagy világűrben történő használatra alkalmasnak minősítették.

Megjegyzés:   A 3A229.b. a xenon villanólámpa meghajtókat is magában foglalja.

c)  Mikro-gyújtóegységek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Egyetlen méretük sem haladja meg a 35 mm-t;

2.  Névleges feszültségük legalább 1 kV; és

3.  Kapacitásuk legalább 100 μF.

6.A.2.

Gyújtóegységek és az ezekkel egyenértékű nagy áramerősségű impulzusgenerátorok, az alábbiak szerint:

a)  a fenti 6.A.1. pontban meghatározott többszörös irányítású detonátor meghajtásához tervezett detonátor gyújtóegységek (indítórendszerek, tűzegységek), ideértve az elektromos, a robbanó detonátoros és az optikai vezérlésű gyújtóegységeket is;

b)  Moduláris elektromos impulzusgenerátorok (impulzusadó), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  hordozható, mobil vagy rezgésálló kivitelben készültek;

2.  Képesek energiájukat 15 μs-nál rövidebb idő alatt leadni 40 Ohmnál kisebb terhelésre;

3.  Kimeneti áramerősségük nagyobb, mint 100 A;

4.  Egyetlen méretük sem haladja meg a 30 cm-t;

5.  Tömegük kisebb mint 30 kg; és

6.  Alkalmasnak minősültek szélsőséges hőmérsékleti viszonyok – 223 K-től 373 K-ig (–50 °C-tól 100 °C-ig) terjedő hőmérséklet-tartomány – közötti vagy világűrben történő használatra;

c)  Mikro-gyújtóegységek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Egyetlen méretük sem haladja meg a 35 mm-t;

2.  Névleges feszültségük legalább 1 kV; és

3.  Kapacitásuk legalább 100 μF.

Megjegyzés:  Az optikai vezérlésű gyújtóegységekbe beletartoznak mind a lézerindítású, mind a lézertöltésű gyújtóegységek. A robbanó detonátoros gyújtóegységekbe beletartoznak mind a ferroelektromos, mind a ferromágneses gyújtóegység-típusok. A 6.A.2.b. pontba beletartoznak a xenon villanólámpa-meghajtók is.

3A230

Nagy sebességű impulzusgenerátorok és azokhoz való »impulzusfejek«, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  55 ohm ellenállás terhelésre 6 V-nál nagyobb kimenő feszültség; és

b)  Az »impulzus felfutási idő« kevesebb mint 500 ps.

Műszaki megjegyzések:

1.  A 3A230 szerinti »impulzus felfutási idő« az az idő, ami alatt a feszültség amplitúdója 10 %-ról 90 %-ra növekedik.

2.  Az »impulzusfejek« olyan impulzusalakító hálózatok, amelyeket arra terveztek, hogy feszültséglépcső-funkciót tegyenek lehetővé, és hogy azt különféle impulzusformákká (négyszög, háromszög, lépés, impulzus, exponenciális vagy egyciklusú típusok) alakítsák át. Az »impulzusfejek« képezhetik az impulzusgenerátorok szerves részét, lehetnek az eszközhöz tartozó plug-in modulok, vagy pedig kívülről is lehet őket csatlakoztatni az eszközhöz.

5.B.6.

Nagy sebességű impulzusgenerátorok – és azokhoz való impulzusfejek –, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  55 ohm ellenállás terhelésre 6 V-nál nagyobb kimenő feszültség; és

b.  Az »impulzus felfutási idő« 500 ps-nél kevesebb.

Műszaki megjegyzések:

1.  Az 5.B.6.b. pontban az »impulzus felfutási idő« az az idő, ami alatt a feszültség amplitúdója 10 %-ról 90 %-ra növekedik.

2.  Az impulzusfejek olyan impulzusalakító hálózatok, amelyeket arra terveztek, hogy feszültséglépcső-funkciót tegyenek lehetővé, és hogy azt különféle impulzusformákká (négyszög, háromszög, lépés, impulzus, exponenciális vagy egyciklusú típusok) alakítsák át. Az impulzusfejek képezhetik az impulzusgenerátorok szerves részét, lehetnek az eszközhöz tartozó plug-in modulok, vagy pedig kívülről is lehet őket csatlakoztatni az eszközhöz.

3A231

Neutrongenerátor-rendszerek, beleértve a csöveket is, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Külső vákuumrendszer nélküli üzemelésre tervezték; és

b)  Az alábbiak bármelyikét hasznosítja:

1.  A trícium-deutérium magreakciót elektrosztatikus gyorsítás alkalmazásával idézik elő; vagy

2.  A deutérium-deutérium magreakciót elektrosztatikus gyorsítással idézik elő, és 3 × 109 neutron/s vagy nagyobb output kapacitásra képesek.

6.A.5.

Neutrongenerátor-rendszerek, beleértve a csöveket is, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a)  Külső vákuumrendszer nélküli üzemelésre tervezték; és

1.  A trícium-deutérium magreakciót elektrosztatikus gyorsítás alkalmazásával idézik elő; vagy

2.  A deutérium-deutérium magreakciót elektrosztatikus gyorsítással idézik elő, és 3 × 109 neutron/s vagy nagyobb output kapacitásra képesek.

3A232

Az 1A007. pontban meghatározottól eltérő, többpontos indítórendszerek, az alábbiak szerint:

N.B.:  LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

N.B.:   A detonátorok tekintetében lásd az 1A007.b. pontot.

a)  Nem használt;

b.  Egyszeres vagy többszörös detonátorral működő rendszerek, amelyeket arra terveztek, hogy egyetlen tűzjelre közel egyidejűleg iniciáljanak 5 000  mm2-nél nagyobb robbanási felületet úgy, hogy a berobbantás idejének átfutása a felületen kevesebb mint 2,5 μs.

Megjegyzés:   A 3A232 nem vonja ellenőrzés alá a csak primer robbanóanyagokat, pl. az ólomazidot alkalmazó detonátorokat.

6.A.1.

Detonátorok és többpontos indítórendszerek, az alábbiak szerint:

a.  Elektromosan vezérelt robbanóanyag detonátorok, az alábbiak szerint:

1.  Robbantó kapcsoló (EB);

2.  Robbantó izzószál (EBW);

3.  Ütőszeg;

4.  Robbantófólia-iniciátor (EFI);

(lásd: 3A232)

b.  Egyszeres vagy többszörös detonátorral működő rendszerek, amelyeket arra terveztek, hogy egyetlen tűzjelre közel egyidejűleg iniciáljanak 5 000  mm2-nél nagyobb területen robbanási felületet úgy, hogy a berobbantás idejének átfutása a felületen kevesebb mint 2,5 μs.

Megjegyzés:  A 6.A.1. pontba nem tartoznak bele a csak primer robbanóanyagok, pl. az ólomazidot alkalmazó detonátorok.

Műszaki megjegyzés:

A 6.A.1. pontban említett detonátorok kis elektromos vezetőt alkalmaznak (híd, hídszál vagy fólia), amely robbanásszerűen elpárolog, amikor gyors, nagyfeszültségű elektromos impulzus halad át rajta. A nem ütőszeges típusoknál a felrobbanó detonátor kémiai robbanást indít a hozzá érintkező nagy robbanóerejű anyagban, mint pl. a PETN (pentaeritrit-tetranitrát). Az ütőszeges detonátorokban az elektromos vezető robbanásszerű párolgása egy nyíláson keresztül gyújtószeget vagy ütőszeget repít át, és az ütőszeg becsapódása a robbanóanyagban kémiai robbanást indít el. Bizonyos rendszerek esetén az ütőszeget mágneses erő mozgatja. A »robbantófólia-detonátor« kifejezés vonatkozhat mind az EB, mind az ütőszeg típusú detonátorra. A detonátor szó helyett időnként használják az indítógyújtó szót is.

3A233

A 0B002.g. alatt meghatározottaktól eltérő tömegspektrométerek, amelyek képesek 230 atomtömeg-egységnyi vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük jobb, mint 2 rész a 230-ban, valamint a hozzájuk tartozó ionforrások, az alábbiak szerint:

a)  Induktív csatolású plazma-tömegspektrométerek (ICP/MS);

b)  Parázsfénykisüléses tömegspektrométerek (GDMS);

c)  Hőionizációs tömegspektrométerek (TIMS);

d)  Elektronbombázásos tömegspektrométerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Olyan molekulárissugár-bemeneti rendszer, amely analitmolekulák párhuzamos sugarát injektálja az ionforrás olyan környezetébe, ahol a molekulákat eletronsugárral ionizálják; és

2.  Egy vagy több, 193 K (–80 °C) hőmérsékletre hűthető »hidegcsapda«;

e)  Nem használt;

f)  Aktinidákkal, vagy aktinida-fluoridokkal történő működésre tervezett mikrofluorozó ionforrással ellátott tömegspektrométerek.

Műszaki megjegyzések:

1.  A 3A233.d. pontban szereplő elektronbombázásos tömegspektrométerek elektronbecsapódásos tömegspektométerként vagy elekronionizációs tömegspektrométerként is ismertek.

2.  A 3A233.d.2. pontban szereplő »hidegcsapda« olyan eszköz, amely hideg felületen való kondenzálással vagy fagyasztással kapja el a gázmolekulákat. A 3A233.d.2. alkalmazásában a zárt ciklusú héliumgázos kriogén vákuumszivattyú nem számít »hidegcsapdának«.

3.B.6.

Tömegspektrométerek, amelyek képesek 230 atomi tömegegységnyi vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük 230 atomi tömegegységben jobb mint 2 atomi tömegegység, valamint a hozzájuk tartozó ionforrások, az alábbiak szerint:

N.B.:  A kimondottan az urán-hexafluorid on-line mintáinak elemzésére tervezett vagy előállított tömegspektrométereket a (módosított) INFCIRC/254/Part 1 jelzetű NAÜ tájékoztató körlevél helyezi ellenőrzés alá.

a)  Induktív csatolású plazma-tömegspektrométerek (ICP/MS);

b)  Parázsfénykisüléses tömegspektrométerek (GDMS);

c)  Hőionizációs tömegspektrométerek (TIMS);

d)  Elektronbombázásos tömegspektrométerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Olyan molekulárissugár-bemeneti rendszer, amely analitmolekulák párhuzamos sugarát injektálja az ionforrás olyan környezetébe, ahol a molekulákat eletronsugárral ionizálják; és

2.  egy vagy több, legalább 193 K (–80 °C) hőmérsékletre hűthető hidegcsapda, az elektronsugárral nem ionizált analitmolekulák befogására;

e)  aktinidákkal, vagy aktinida-fluoridokkal történő működésre tervezett mikrofluorozó ionforrással ellátott tömegspektrométerek.

3A234

Szalagvezetékek, amelyek alacsony induktivitású útvonalat biztosítanak olyan detonátorokhoz, amelyek az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:

a)  2 kV-nál nagyobb névleges feszültség; és

b)  Induktivitásuk kisebb mint 20 nH.

6.A.6.

Szalagvezetékek, amelyek alacsony induktivitású útvonalat biztosítanak olyan detonátorokhoz, amelyek az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:

a)  Névleges feszültségük nagyobb mint 2 kV; és

b)  Induktivitásuk kisebb mint 20 nH.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

3D002

Kifejezetten a 3B001.a.–f. pontban, a 3B002 vagy a 3A225 pontban meghatározott berendezések »használatára« tervezett »szoftver«.

3.D.1.

Kifejezetten a 3.A.1., a 3.B.3. vagy a 3.B.4. pontban meghatározott berendezés »felhasználásához« tervezett »szoftver«.

3D225

A kifejezetten a frekvenciaváltó vagy generátorok teljesítményének – a 3A225 alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – fokozására vagy felszabadítására tervezett »szoftver«.

3.D.3.

Kifejezetten a 3.A.1. pontban említett berendezés teljesítményének a jellemzőknek való megfelelést célzó megerősítésére vagy felszabadítására tervezett »szoftver«.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

3E001

A 3A, 3B, vagy 3C által ellenőrzés alá vont berendezések vagy anyagok »fejlesztésére« vagy »gyártására« vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«;

1. megjegyzés:   A 3E001 nem vonja ellenőrzés alá a 3A003 ellenőrzése alá tartozó berendezés vagy alkatrészek »gyártására« vonatkozó »technológiákat«.

2. megjegyzés:   A 3E001 nem vonja ellenőrzés alá a 3A001.a.3.–3A001.a.12. alatt meghatározott, a következő jellemzők mindegyikével rendelkező integrált áramkörök »fejlesztésére« vagy »gyártására« vonatkozó »technológiákat«:

a)  0,130 μm vagy a feletti »technológiát« alkalmaznak; és

b)  Három vagy annál kevesebb fémrétegből álló »többrétegű struktúrákat« tartalmaznak.

3.E.1.

3.A–3.D. pontban meghatározott berendezések, anyagok vagy »szoftverek«»kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó technológiai ellenőrzések szerinti »technológia«.

3E201

A 3A001.e.2., a 3A001.e.3., a 3A001.g., a 3A201, a 3A225–3A234 pontban meghatározott berendezések »használatára« vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«.

3.E.1.

3.A–3.D. pontban meghatározott berendezések, anyagok vagy »szoftverek«»kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó technológiai ellenőrzések szerinti »technológia«.

3E225

A kifejezetten egy frekvenciaváltó vagy generátor teljesítményének – a 3A225 alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – megerősítését vagy kiaknázását célzó, kódok és kulcsok formájában megadott »technológia«.

3.E.1.

3.A–3.D. pontban meghatározott berendezések, anyagok vagy »szoftverek«»kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó technológiai ellenőrzések szerinti »technológia«.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

6A005

A 0B001.g.5., vagy 0B001.h.6. alatt meghatározottaktól eltérő »lézerek«, alkatrészek és optikai berendezések, az alábbiak szerint:

N.B.:  6A205.

1. megjegyzés:   Az impulzus »lézerek« magukban foglalják azokat a lézereket, amelyek folyamatos hullámüzemmódban (CW) működnek, szuperponált impulzusokkal.

2. megjegyzés:   Az excimer, félvezető, vegyi, szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO2) és nem ismétlődő impulzus neodímium üveg »lézereket« csak a 6A005.d. határozza meg.

Műszaki megjegyzés:

A »nem ismétlődő impulzus« azokra a »lézerekre« utal, amelyek vagy egyetlen kimeneti impulzust bocsátanak ki, vagy az impulzusok közötti időtartam meghaladja az egy percet.

3. megjegyzés:   A 6A005 magában foglalja a szál-»lézereket«.

4. megjegyzés:   Az egyik »lézer« másik »lézer« általi pumpálásától eltérő módon történő frekvenciakonverziót (azaz hullámhosszúság-váltást) magukban foglaló »lézerek« ellenőrzési státusát a forrás »lézer« kimenete és a frekvenciakonvertált optikai kimenet ellenőrzési paramétereinek alkalmazásával határozzák meg.

5. megjegyzés:   A 6.A005 nem vonja ellenőrzés alá az alábbi »lézereket«:

a)  20 J alatti kimenő energiával rendelkező rubin;

b)  Nitrogén;

c)  Kripton.

Műszaki megjegyzés:

A 6A005-ben az »operatív hatékonyság« a »lézer« kimenőteljesítménye (vagy »átlagos kimenőteljesítmény«) és a »lézer« működtetéséhez szükséges teljes bemenő elektromos teljesítmény aránya, ideértve az áramellátást/szabályozást és a hőszabályozást/hőcserélőt.

a)  Nem »hangolható« folytonos hullámú »(CW) lézerek«, amelyek az alábbi tulajdonságok bármelyikével rendelkeznek:

1.  A kimenő hullámhosszúság 150 nm-nél kisebb, a kimenőteljesítmény pedig meghaladja az 1W-ot;

2.  A kimenő hullámhosszúság legalább 150 nm, de nem haladja meg az 510 nm-t, és a kimenőteljesítmény meghaladja a 30 W-ot;

Megjegyzés:   A 6.A005.a.2 nem vonja ellenőrzése alá azon argon »lézereket«, amelyek kimenőteljesítménye 50 W vagy annál kisebb.

3.  A kimenő hullámhosszúság több mint 510 nm, de legfeljebb 540 nm, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

a)  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, 50 W-ot meghaladó kimenőteljesítménnyel; vagy

b)  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, 150 W-ot meghaladó kimenőteljesítménnyel;

4.  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 540 nm-t, de nem haladja meg a 800 nm-t, és a kimenőteljesítmény meghaladja a 30 W-ot;

5.  A kimenő hullámhosszúság több mint 800 nm, de legfeljebb 975 nm, és rendelkezik az alábbi tulajdonságok bármelyikével:

a)  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, 50 W-ot meghaladó kimenőteljesítménnyel; vagy

b)  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, 80 W-ot meghaladó kimenőteljesítménnyel;

6.  A kimenő hullámhosszúság több mint 975 nm, de legfeljebb 1 150  nm, és rendelkezik az alábbi tulajdonságok bármelyikével:

a)  egytranszverzális üzemmód, 200 W-ot meghaladó kimenőteljesítménnyel; vagy

b)  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, amely az alábbi tulajdonságok bármelyikével rendelkezik:

1.  18 %-ot meghaladó »operatív hatékonyság«, és 500 W-ot meghaladó kimenőteljesítmény; vagy

2.  2 kW-ot meghaladó kimenőteljesítmény;

1. megjegyzés:   A 6.A005.a.6.b. nem vonja ellenőrzése alá azon többszörös transzverzális üzemmódú, ipari »lézereket«, amelyek kimenőteljesítménye meghaladja a 2 kW-t, de nem haladja meg a 6 kW-t, és az össztömege nagyobb mint 1 200  kg. E megjegyzés alkalmazásában az össztömeg magában foglalja a »lézer« működtetéséhez szükséges összes alkatrészt, pl. a »lézert«, a tápegységet, a hőcserélőt, de nem foglalja magában a sugárszabályozásra és/ vagy -kibocsátásra szolgáló külső optikát.

2. megjegyzés:   A 6A005.a.6.b. nem vonja ellenőrzés alá a többszörös transzverzális üzemmódú, az alábbi jellemzők valamelyikével rendelkező ipari »lézereket«:

a)  500 W-nál nagyobb de legfeljebb 1 kW kimenőteljesítmény, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  0,7 mm•mrad-ot meghaladó sugárparaméter-szorzat (BPP); és

2.  »Fényessége« legfeljebb 1 024  W/(mm•mrad)2;

b)  A kimenőteljesítmény meghaladja a 1 kW-ot, de nem haladja meg a 1,6 kW-ot, BPP-je pedig több, mint 1,25 mm•mrad;

c)  A kimenőteljesítmény meghaladja a 1,6 kW-ot, de nem haladja meg a 2,5 kW-ot, BPP-je pedig több, mint 1,7 mm•mrad;

d)  A kimenőteljesítmény meghaladja a 2,5 kW-ot, de nem haladja meg a 3,3 kW-ot, BPP-je pedig több, mint 2,5 mm•mrad;

e)  A kimenőteljesítmény meghaladja a 3,3 kW-ot, de nem haladja meg a 4 kW-ot, BPP-je pedig több, mint 3,5 mm•mrad;

f)  A kimenőteljesítmény meghaladja a 4 kW-ot, de nem haladja meg a 5 kW-ot, BPP-je pedig több, mint 5 mm•mrad;

g)  A kimenőteljesítmény meghaladja a 5 kW-ot, de nem haladja meg a 6 kW-ot, BPP-je pedig több, mint 7,2 mm•mrad;

h)  A kimenőteljesítmény meghaladja a 6 kW-ot, de nem haladja meg a 8 kW-ot, BPP-je pedig több, mint 12 mm•mrad; vagy

i)  A kimenőteljesítmény meghaladja a 8 kW-ot, de nem haladja meg a 10 kW-ot, BPP-je pedig több, mint 24 mm•mrad;

Műszaki megjegyzés:

A 6A005.a.6.b. alkalmazásában a 2.a. megjegyzésben a »fényességet« a következőképpen határozzák meg: a »lézer« kimenőteljesítménye osztva a sugárparaméter-szorzat négyzetével, azaz (kimenőteljesítmény)/BPP2.

7.  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 1 150  nm-t, de nem haladja meg az 1 555  nm-t, és az alábbi tulajdonságok bármelyikével rendelkezik:

a)  egytranszverzális üzemmód, 50 W-ot meghaladó kimenőteljesítménnyel; vagy

b)  többszörös transzverzális üzemmód, 80 W-ot meghaladó kimenőteljesítménnyel; vagy

8.  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 1 555  nm-t, és a kimenőteljesítmény meghaladja az 1 W-ot.

3.A.2.

N.B.:  Lásd még ezzel összefüggésben a 6A205-t

b)  Nem »hangolható«»impulzus lézerek«, amelyek az alábbiak bármelyikével rendelkeznek:

1.  A kimenő hullámhosszúság kisebb mint 150 nm, és az alábbi tulajdonságok bármelyikével rendelkezik:

a)  a kimenő energia meghaladja az 50 mJ/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 1 W-t; vagy

b)  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 1 W-ot;

2.  A kimenő hullámhosszúság 150 nm vagy több, de nem haladja meg az 510 nm-t, és az alábbiak bármelyikével rendelkezik:

a)  a kimenő energia meghaladja az 1,5 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 30 W-t; vagy

b)  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 30 W-ot;

Megjegyzés:   A 6.A005.b.2.b. nem vonja ellenőrzése alá az 50 W vagy annál kisebb »átlagos kimenőteljesítménnyel« rendelkező argon »lézereket«.

3.  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 510 nm-t, de nem haladja meg az 540 nm-t, és rendelkezik az alábbi tulajdonságok bármelyikével:

a.  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, és az alábbi tulajdonságok bármelyikével rendelkezik:

1.  a kimenő energia meghaladja az 1,5 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 50 W-t; vagy

2.  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 50 W-ot; vagy

b.  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, amely az alábbiak bármelyikével rendelkezik:

1.  a kimenő energia meghaladja az 1,5 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 150 W-t; vagy

2.  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 150 W-ot;

4.  A kimenő hullámhosszúság több mint 540 nm, de legfeljebb 800 nm, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

a)  Az »impulzus-időtartama« kevesebb mint 1 ps, és az alábbiak bármelyike teljesül:

1.  a kimenő energia meghaladja az 0,005 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 5 GW-t; vagy

2.  Az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja a 20 W-ot; vagy

b)  Az »impulzus-időtartam« legalább 1 ps, és az alábbiak bármelyike teljesül:

1.  a kimenő energia meghaladja az 1,5 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 30 W-t; vagy

2.  Az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja a 30 W-ot;

5.  A kimenő hullámhosszúság több mint 800 nm, de legfeljebb 975 nm, és az alábbiak bármelyike teljesül:

a)  Az »impulzus-időtartama« kevesebb mint 1 ps, és az alábbiak bármelyike teljesül:

1.  A kimenő energia meghaladja az 0,005 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 5 GW-t; vagy

2.  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, amelynek az »átlagos kimenőteljesítménye« meghaladja a 20 W-ot;

b)  Az »impulzus-időtartam« legalább 1 ps, de legfeljebb 1 μs, és az alábbiak bármelyike teljesül:

1.  A kimenő energia meghaladja az 0,5 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 50 W-t;

2.  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, amelynek az »átlagos kimenőteljesítménye« meghaladja a 20 W-ot; vagy

3.  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, amelynek »átlagos kimenőteljesítménye« meghaladja a 50 W-ot; vagy

c)  Az »impulzus-időtartam« meghaladja az 1 μs–t, és az alábbiak bármelyike teljesül:

1.  a kimenő energia meghaladja az 2 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 50 W-t;

2.  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, amelynek az »átlagos kimenőteljesítménye« meghaladja a 50 W-ot; vagy

3.  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, amelynek »átlagos kimenőteljesítménye« meghaladja a 80 W-ot;

6.  A kimenő hullámhosszúság több mint 975 nm, de legfeljebb 1 150  nm, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

a)  Az »impulzus-időtartama« kevesebb mint 1 ps, és az alábbiak bármelyike teljesül:

1.  A kimenő »csúcsteljesítmény« meghaladja az 2 GW/impulzus értéket;

2.  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 10 W-ot; vagy

3.  A kimenő energia meghaladja a 0,002 J/impulzus értéket;

b)  Az »impulzus-időtartam« legalább 1 ps, de legfeljebb 1 ns, és az alábbiak bármelyike teljesül:

1.  A kimenő »csúcsteljesítmény« meghaladja az 5 GW/impulzus értéket;

2.  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 10 W-ot; vagy

3.  A kimenő energia meghaladja a 0,1 J/impulzus értéket;

c)  Az »impulzus-időtartam« 1 ns vagy azt meghaladó, de nem haladja meg az 1 μs–t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

1.  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, amely az alábbiak bármelyikével rendelkezik:

a)  A »csúcsteljesítmény« meghaladja az 100 MW-ot;

b)  az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja a 20 W-ot, és tervezésénél fogva 1 kHz vagy annál kisebb maximális impulzusismétlési frekvenciára van korlátozva;

c)  Az »operatív hatékonyság« meghaladja a 12 %-ot, és az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja a 100 W-ot, és képes 1 kHz-nél nagyobb impulzusismétlési frekvencián működni;

d)  Az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja a 150 W-ot, és képes 1 kHz-nél nagyobb impulzusismétlési frekvencián működni; vagy

e)  A kimenő energia meghaladja a 2 J/impulzus értéket; vagy

2.  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, amely az alábbiak bármelyikével rendelkezik:

a)  A »csúcsteljesítmény« meghaladja az 400 MW-ot;

b)  Az »operatív hatékonyság« meghaladja a 18 %-ot és az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja az 500 W-t;

c)  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 2 kW-ot; vagy

d)  A kimenő energia meghaladja a 4 J/impulzus értéket; vagy

d)  Az »impulzus-időtartam« meghaladja az 1 μs–t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

1.  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, amely az alábbiak bármelyikével rendelkezik:

a)  A »csúcsteljesítmény« meghaladja az 500 kW-ot;

b)  Az »operatív hatékonyság« meghaladja a 12 %-ot és az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja az 100 W-t; vagy

c)  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 150 W-ot; vagy

2.  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, amely az alábbiak bármelyikével rendelkezik:

a)  a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 1 MW-ot;

b)  az »operatív hatékonyság« meghaladja a 18 %-ot és az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja az 500 W-t; vagy

c)  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 2 kW-ot;

7.  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 1 150  nm-t, de nem haladja meg az 1 555  nm-t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

a)  Az »impulzus-időtartam« nem haladja meg az 1 μs–t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

1.  A kimenő energia meghaladja az 0,5 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 50 W-t;

2.  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, amelynek az »átlagos kimenőteljesítménye« meghaladja a 20 W-ot; vagy

3.  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, amelynek »átlagos kimenőteljesítménye« meghaladja a 50 W-ot; vagy

b)  Az »impulzus-időtartam« meghaladja az 1 μs–t, és az alábbiak bármelyike teljesül:

1.  A kimenő energia meghaladja az 2 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 50 W-t;

2.  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, amelynek az »átlagos kimenőteljesítménye« meghaladja a 50 W-ot; vagy

3.  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, amelynek »átlagos kimenőteljesítménye« meghaladja a 80 W-ot; vagy

8.  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 1 555  nm-t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

a)  A kimenő energia meghaladja az 100 mJ/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 1 W-t; vagy

b)  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 1 W-ot;

c)  »Hangolható«»lézerek«, amelyek rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

1.  A kimenő hullámhosszúság kisebb, mint 600 nm, és az alábbiak bármelyikével rendelkezik:

a)  A kimenő energia meghaladja az 50 mJ/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 1 W-t; vagy

b)  Az átlagos vagy CW kimenőteljesítmény meghaladja az 1 W-ot;

Megjegyzés:   A 6A005.c.1. nem vonja ellenőrzés alá a festéklézereket és egyéb folyadéklézereket, amelyek multimodális kimenettel, legalább 150 nm-es, de 600 nm-t nem meghaladó hullámhosszúsággal, valamint az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.  A kimenő energia nem éri el az 1,5 J/impulzus értéket, vagy a »csúcsteljesítmény« kisebb 20 W-nál; és

2.  Az átlagos vagy CW kimenő teljesítmény kisebb, mint 20 W.

2.  A kimenő hullámhosszúság legalább 600 nm, de nem haladja meg az 1 400  nm-t, és rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a)  A kimenő energia meghaladja az 1 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 20 W-t; vagy

b)  Az átlagos vagy CW kimenőteljesítmény meghaladja az 20 W-ot; vagy

3.  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 1 400  nm-t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

a)  A kimenő energia meghaladja az 50 mJ/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 1 W-t; vagy

b)  Az átlagos vagy CW kimenőteljesítmény meghaladja az 1 W-ot;

d)  Egyéb, a 6A005.a.-ban, a 6A005.b.-ben vagy a 6a005.c.-ben meg nem határozott »lézerek«, az alábbiak szerint:

1.  Félvezető »lézerek«, az alábbiak szerint:

1. megjegyzés:   6A005.d.1. magában foglalja az optikai kimeneti csatlakozóval (optikai-szálkivezetés) rendelkező félvezető »lézereket«.

2. megjegyzés:   A kifejezetten az egyéb berendezések számára tervezett félvezető »lézerek« ellenőrzési státusát az egyéb berendezés ellenőrzési státusa határozza meg.

a)  Egyedi, egytranszverzális hullámtípusú félvezető »lézerek«, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

1.  A hullámhosszúság egyenlő vagy kevesebb 1 510  nm-nél, és az átlagos vagy CW kimenő teljesítmény meghaladja az 1,5 W-ot; vagy

2.  A hullámhosszúság több, mint 1 510  nm, és az átlagos vagy CW kimenő teljesítmény több, mint 500 mW;

b)  Egyedi, többszörös transzverzális félvezető »lézerek«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  1 400  nm-nél kisebb hullámhossz, és 15 W-ot meghaladó átlagos vagy CW kimenő teljesítmény;

2.  1 400  nm vagy azt meghaladó, de 1 900  nm-nél kisebb hullámhossz, és 2,5 W-ot meghaladó átlagos vagy CW kimenő teljesítmény; vagy

3.  1 900  nm vagy azt meghaladó hullámhossz, és 1 W-ot meghaladó átlagos vagy CW kimenőteljesítmény;

c)  Félvezető »lézerekből« készült önálló »csövek«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  1 400  nm-nél kisebb hullámhossz, és 100 W-ot meghaladó átlagos vagy CW kimenő teljesítmény;

2.  1 400  nm vagy azt meghaladó, de 1 900  nm-nél kisebb hullámhossz, és 25 W-ot meghaladó átlagos vagy CW kimenő teljesítmény; vagy

3.  1 900  nm vagy azt meghaladó hullámhossz, és 10 W-ot meghaladó átlagos vagy CW kimenőteljesítmény;

d)  Félvezető »lézerek« mátrixai (kétdimenziós sorok), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  1 400  nm-nél kisebb hullámhossz, és az alábbiak bármelyike:

a)  Az átlagos vagy teljes CW kimeneti teljesítmény kisebb, mint 3 kW, valamint az átlagos vagy CW kimeneti »teljesítmény-sűrűség« meghaladja az 500 W/cm2-t;

b)  Az átlagos vagy teljes CW kimeneti teljesítmény 3 kW vagy annál több, de nem haladja meg az 5 kW-ot, valamint az átlagos vagy CW kimeneti »teljesítmény-sűrűség« meghaladja az 350 W/cm2-t;

c)  Az átlagos vagy teljes CW kimeneti teljesítmény meghaladja az 5 kW-ot;

d)  A maximális impulzuson mért »teljesítmény-sűrűség« meghaladja a 2 500  W/cm2-t; vagy

e)  térben koherens átlagos vagy teljes CW kimeneti teljesítmény, amely meghaladja a 150 W-ot;

2.  1 400  nm vagy azt meghaladó, de 1 900  nm-nél kisebb hullámhossz, és az alábbiak bármelyike:

a)  Az átlagos vagy teljes CW kimeneti teljesítmény kisebb, mint 250 W, valamint az átlagos vagy CW kimeneti »teljesítmény-sűrűség« meghaladja az 150 W/cm2-t;

b)  Az átlagos vagy teljes CW kimeneti teljesítmény 250 W vagy annál több, de nem haladja meg az 500 W-ot, valamint az átlagos vagy CW kimeneti »teljesítmény-sűrűség« meghaladja az 50 W/cm2-t;

c)  Az átlagos vagy teljes CW kimeneti teljesítmény meghaladja az 500 W-ot;

d)  A maximális impulzuson mért »teljesítmény-sűrűség« meghaladja a 500 W/cm2-t; vagy

e)  Térben koherens átlagos vagy teljes CW kimeneti teljesítmény, amely meghaladja a 15 W-ot;

3.  1 900  nm vagy azt meghaladó hullámhossz, és az alábbiak bármelyike:

a)  Az átlagos vagy CW kimeneti »teljesítmény-sűrűség« meghaladja az 50 W/cm2-t;

b)  Az átlagos vagy CW kimenőteljesítmény meghaladja a 10 W-ot; vagy

c)  Térben koherens átlagos vagy teljes CW kimeneti teljesítmény, amely meghaladja a 1,5 W-ot; vagy

4.  Legalább egy, a 6A005.d.1.c. pontban meghatározott »lézer«»cső«

Műszaki megjegyzés:

A 6A005.d.1.d. pont alkalmazásában a »teljesítmény-sűrűség« a teljes »lézer« kimeneti teljesítmény elosztva a »mátrix« kibocsátó felületének területével.

e.  Félvezető »lézereknek« a 6A005.d.1.d. pontban meghatározottól eltérő »mátrixai«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Kifejezetten arra tervezték vagy módosították őket, hogy más »mátrixokkal« együtt nagyobb »mátrixokat« alkossanak; és

2.  Az elektronika és a hűtés terén közös integrált összekapcsolással rendelkeznek;

1. megjegyzés:   A félvezető »lézereknek« a 6A005.d.1.e. pontban meghatározott »mátrixai« összekapcsolásával kialakított »mátrixok«, amelyeket nem további összekapcsolásra terveztek vagy módosítottak, a 6A005.d.1.d. pontban kerültek meghatározásra.

2. megjegyzés:   A félvezető »lézereknek« a 6A005.d.1.e. pontban meghatározott »mátrixai« összekapcsolásával kialakított »mátrixok«, amelyeket további összekapcsolásra terveztek vagy módosítottak, a 6A005.d.1.e. pontban kerültek meghatározásra.

3. megjegyzés:   A 6A005.d.1.e. pont nem vonja ellenőrzés alá a végpont-végpont közötti lineáris sorokból álló mátrixok felépítésére tervezett egyes »csövek« moduláris részegységeit.

Műszaki megjegyzések:

1.  A félvezető »lézereket« a közhasználatban »lézer« diódáknak nevezik.

2.  Egy »cső« (más néven félvezető »lézer«»cső«, »lézer« dióda »cső« vagy dióda »cső«), több félvezető »lézerből« áll egydimenziós sorban.

3.  Egy »mátrix« olyan »csövek« halmaza, amelyek kétdimenziós sorból álló félvezető »lézert« alkotnak.

2.  Szén-monoxid-»lézerek« (CO), amelyek rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a)  A kimenő energia meghaladja az 2 J/impulzus értéket és a »csúcsteljesítmény« meghaladja az 5 kW-t; vagy

b)  Az átlagos vagy CW kimenőteljesítmény meghaladja az 5 kW-ot;

3.  Szén-dioxid-»lézerek« (CO2), amelyek rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a)  A CW kimenő teljesítmény meghaladja a 15 kW-ot;

b)  Az impulzuskimeneten az »impulzus-időtartam« 10 μs-nál nagyobb, és rendelkezik a következők bármelyikével:

1.  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 10 kW-ot; vagy

2.  A »csúcsteljesítmény« meghaladja az 100 kW-ot; vagy

c)  Az impulzuskimeneten az »impulzus-időtartam« maximum 10 μs, és rendelkezik a következők bármelyikével:

1.  Az impulzusenergia meghaladja az 5 J/impulzus értéket; vagy

2.  Az »átlagos kimenő-teljesítmény« meghaladja a 2,5 kW-ot;

3.A.2.

a)  Rézgőz-lézerek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  500 és 600 nm közötti hullámhosszon üzemelnek; és

2.  Átlagos kimeneti teljesítményük legalább 30 W;

4.  Excimer »lézerek«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a)  A kimenő hullámhosszúság nem haladja meg a 150 nm-t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

1.  A kimenő energia meghaladja a 50 mJ/impulzus értéket; vagy

2.  Az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja a 1 W-ot;

b)  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 150 nm-t, de nem haladja meg az 190 nm-t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

1.  A kimenő energia meghaladja a 1,5 J/impulzus értéket; vagy

2.  Az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja a 120 W-ot;

c)  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 190 nm-t, de nem haladja meg az 360 nm-t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

1.  A kimenő energia meghaladja a 10 J/impulzus értéket; vagy

2.  Az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja a 500 W-ot; vagy

d)  A kimenő hullámhosszúság meghaladja az 360 nm-t, és rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

1.  A kimenő energia meghaladja a 1,5 J/impulzus értéket; vagy

2.  Az »átlagos kimenőteljesítmény« meghaladja a 30 W-ot;

N.B.:   3B001.

5.  »Vegyi lézerek«, az alábbiak szerint:

a)  Hidrogén-fluorid (HF) »lézerek«;

b)  Deutérium-fluorid (DF) »lézerek«;

c)  »Transzfer lézerek«, ideértve a következőket:

1.  Oxigén/jód (O2-I) »lézerek«;

2.  Deutérium-fluorid/szén-dioxid (DF-CO2) »lézerek«;

6.  »Nem ismétlődő impulzus« neodímium: üveg »lézerek«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a)  Az »impulzus-időtartam« haladja nem meg az 1 μs–t, és kimenő energia meghaladja az 50 J/impulzus értéket; vagy

b)  Az »impulzus-időtartam« meghaladja az 1 μs-t, és a kimenő energia meghaladja a 100 J/impulzus értéket;

Megjegyzés:   A »nem ismétlődő impulzus« azokra a »lézerekre« utal, amelyek vagy egyetlen kimeneti impulzust bocsátanak ki, vagy az impulzusok közötti időtartam meghaladja az egy percet.

e)  Alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Hűtött tükrök, akár »aktív hűtéssel«, akár csővezetékes hűtéssel;

Műszaki megjegyzés:

Az »aktív hűtés« az optikai alkatrészek hűtésére szolgáló olyan technológia, amely az optikai alkatrészen keletkezett hőt az alkatrész felülete alá (névlegesen az optikai felület alatt kevesebb, mint 1 mm-rel) bevezetett folyadékkal távolítja el.

2.  Olvasztott kúpos szálösszefogótól és többrétegű dielektrikus rácsoktól (MLD) eltérő optikai tükrök vagy áteresztő, vagy részlegesen áteresztő optikai vagy elektro-optikai alkatrészek, amelyeket kifejezetten egyes meghatározott »lézerekhez« való használatra terveztek;

Megjegyzés:   A 6A005.e.3. alatt meghatározott szálösszefogók és MLD-k.

3.  Szállézer-összetevők az alábbiak szerint:

a)  Több módusúról több módusúra átalakító olvasztott kúpos szálösszefogó, amely rendelkezik az alábbiak mindegyikével:

1.  1 000  W-ot meghaladó méretezett teljes átlagos vagy teljes CW kimenő teljesítménynél (kivéve az egymódozatú alapon, ha van ilyen, keresztül átmenő kimenőteljesítményt) beiktatási csillapítása legfeljebb 0,3 dB vagy annál jobb (kevesebb); és

2.  A bemeneti szálak száma legalább 3;

b)  Egymódusúról több módusúra átalakító olvasztott kúpos szálösszefogó, amely rendelkezik az alábbiak mindegyikével:

1.  4 600  W-ot meghaladó méretezett teljes átlagos vagy teljes CW kimenő teljesítménynél beiktatási csillapítása 0,5 dB-nél jobb (kevesebb);

2.  A bemeneti szálak száma legalább 3; és

3.  Rendelkezik a következő jellemzők bármelyikével:

a)  A kimeneten mért sugárparaméter-szorzat (BPP) nem haladja meg az 1,5 mm mrad-ot, legfeljebb öt bemeneti szálnál; vagy

b)  A kimeneten mért BPP meghaladja a 2,5 mm mrad-ot ötnél több bemeneti szálnál;

c)  Többrétegű dielektrikus rácsok, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  5 vagy több szállézerből álló spektrumsugár- vagy koherens sugárkombinációra tervezték; és

2.  A CW lézer indukálta roncsolási küszöb (LIDT) legalább 10 kW/cm2.

f)  Optikai berendezések, az alábbiak szerint:

N.B.:   Az »SHPL« (Super High Power Laser) alkalmazásokban felhasználható, osztott apertúrájú optikai elemek tekintetében lásd a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékét.

1.  Dinamikus hullámfront (fázis) mérő berendezés, amely a sugár hullámfrontján legalább 50 pozíciót tud feltérképezni, és rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a)  A képváltási frekvencia legalább 100 Hz és a fázisdiszkrimináció a sugár hullámhosszúságának legalább 5 %-a; vagy

b)  A képváltási frekvencia legalább 1 000  Hz és a fázisdiszkrimináció a sugár hullámhosszúságának legalább 20 %-a;

2.  »Lézer«-diagnosztikai berendezés, szupernagy-teljesítményű »lézer«- (»SHPL«) rendszerek 10 μrad, vagy kisebb értékű sugárterelési szöghibáinak mérésére;

3.  Optikai berendezések és alkatrészek, melyeket kifejezetten a fáziscsoport »SHPL«-rendszerhez, koherens sugárkombinációra terveztek, a tervezett hullámhosszúságon λ/10 pontossággal, vagy 0,1 m-re, amely ezek közül a kisebb;

4.  Kifejezetten az »SHPL«-rendszerekhez tervezett vetítő teleszkópok;

g)  »Lézeres akusztikai érzékelő berendezések«, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.  A CW kimenő teljesítmény eléri vagy meghaladja a 20 mW-ot;

2.  A lézerfrekvencia-stabilitás egyenlő vagy jobb (kisebb), mint 10 MHz;

3.  A lézer-hullámhosszúságok legalább 1 000  nm-esek, de nem haladják meg a 2 000  nm-t;

4.  Az optikai rendszer felbontása jobb (kisebb) mint 1 nm; és

5.  Az optikai jel–zaj arány legalább 103.

Műszaki megjegyzés:

A »lézeres akusztikai érzékelő berendezések« lézermikrofonként vagy részecskeáramlás-érzékelő mikrofonként is ismertek.

3.A.2.

h)  pulzációs excimer (XeF, XeCl, KrF) lézerek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  240 és 360 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2.  Ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 250 Hz; és

3.  Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 500 W;

6A202

Fotoelektron sokszorozó csövek, amelyek rendelkeznek a következő mindkét jellemzővel:

a)  A fotokatód területe nagyobb mint 20 cm2; és

b)  Az anód impulzusfelfutási ideje kisebb, mint 1 ns.

5.A.1.

Fotoelektron sokszorozó csövek, amelyek rendelkeznek a következő mindkét jellemzővel:

a.  A fotokatód területe nagyobb mint 20 cm2; és

b.  b) Az anód impulzusfelfutási ideje kisebb mint 1 ns.

6A203

A 6A003 alatt meghatározottaktól eltérő kamerák és alkatrészek, az alábbiak szerint:

N.B. 1:   A kifejezetten egy kamera vagy képalkotó eszközök teljesítményének – a 6A203.a., 6A203.b. vagy 6A203.c. pontban szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – megerősítését vagy kiaknázását célzó »szoftvert« a 6D203 határozza meg.

N.B. 2:   A kifejezetten egy kamera vagy képalkotó eszköz teljesítményének – a 6A203.a., 6A203.b. vagy 6A203.c. pontban szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – növelését vagy kiaknázását célzó, kódok és kulcsok formájában megadott »technológiát« a 6D203 határozza meg.

Megjegyzés:

A 6A203.a.–6A203.c. nem vonja ellenőrzés alá azon kamerákat és képalkotó eszközöket, amelyek a teljesítményt a fent meghatározottaknál kisebbre korlátozó hardver,»szoftver« vagy »technológiai« megszorításokkal rendelkeznek, feltéve, hogy elege tesznek az alábbiak valamelyikének:

1.  A teljesítménynövelés vagy a korlátozások feloldása érdekében vissza kell őket juttatni eredeti gyártójukhoz;

2.  A 6A203-ben szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében a 6D203-ban meghatározottak szerinti »szoftvert« igényelnek a teljesítmény növeléséhez vagy kiaknázásához; vagy

3.  A 6A203-ben szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében a 6E203-ban meghatározottak szerinti, kódok és kulcsok formájában megadott »technológiát« igényelnek a teljesítmény növeléséhez vagy kiaknázásához.

5.B.3.

Nagy sebességű kamerák és képalkotó eszközök és ezek alkatrészei, az alábbiak szerint:

N.B.:  A kifejezetten a kamerák vagy képalkotó eszközök teljesítményének az alábbi jellemzőknek való megfelelést célzó megerősítésére vagy felszabadítására tervezett »szoftver« az 5.D.1. és az 5.D.2. pontba tartozik.

6A203

a)  Sáv-(streak) kamerák és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  0,5 mm/μs-nél nagyobb sebességgel író sáv (streak) kamerák;

2.  Legfeljebb 50 ns felbontóképességű elektronikus sávkamerák;

3.  A 6A203.a.2. alatt meghatározott kamerák streak csövei;

4.  Kifejezetten moduláris szerkezetű sáv (streak) kamerákhoz tervezett, a 6A203.a.1 vagy a 6A203.a.2. pontban szereplő teljesítményjellemzőket lehetővé tevő plug-inek.

5.  Kifejezetten a 6A203.a.1. pontban meghatározott kamerákhoz tervezett szinkronizáló elektronikai egységek és turbinákból, tükrökből és csapágyakból álló rotoregységek.

5.B.3.a

a)  Sáv (streak) kamerák, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  0,5 mm/μs-nél nagyobb sebességgel író sáv (streak) kamerák;

2.  Legfeljebb 50 ns felbontóképességű elektronikus sávkamerák;

3.  Az 5.B.3.a.2. pontban meghatározott kamerák streak csövei;

4.  Kifejezetten moduláris szerkezetű sávkamerákhoz tervezett, az 5.B.3.a.1 vagy az 5.B.3.a.2 pontban foglalt teljesítményjellemzőket lehetővé tevő plug-inek;

5.  Kifejezetten az 5.B.3.a.1. pontban meghatározott kamerákhoz tervezett szinkronizáló elektronikai egységek és turbinákból, tükrökből és csapágyakból álló rotoregységek;

6A203

b)  Kockázókamerák és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Másodpercenként több mint 225 000 felvételt készítő mechanikus kockázókamerák;

2.  Olyan, egyetlen felvételt vagy rövid sorozatfelvételt készítő nagy sebességű kamerák, amelyek expozíciós ideje legfeljebb 50 ns;

3.  Kifejezetten a 6A203.b.1. vagy a 6A203.b.2. pontban meghatározott kamerákhoz tervezett kockázó csövek és szilárdtest képalkotó eszközök' amelyek gyorsmegjelenítő kapuzási ideje (zárideje) legfeljebb 50 ns;

4.  Kifejezetten moduláris szerkezetű kockázó kamerákhoz tervezett, a 6A203.b.1 vagy a 6A203.b.2. pontban szereplő teljesítményjellemzőket lehetővé tevő plug-inek;

5.  Kifejezetten a 6A203.b.1 vagy a 6A203.b.2. pontban meghatározott kamerákhoz tervezett szinkronizáló elektronikai egységek és turbinákból, tükrökből és csapágyakból álló rotoregységek;

Műszaki megjegyzés:

A 6A203.b. pontban szereplő nagy sebességű kockázó kamerákkal egyedül is lehet készíteni egyetlen képet egy dinamikus eseményről, vagy több ilyen kamerát is össze lehet kapcsolni egy szekvenciálisan kiváltott rendszerben ahhoz, hogy egy eseményről több kép készüljön.

5.B.3.b.

b)  Egyetlen felvételt vagy rövid sorozatfelvételt készítő nagy sebességű kamerák és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Másodpercenként több mint 225 000 felvételt készítő mechanikus kockázókamerák;

2.  Olyan, egyetlen felvételt vagy rövid sorozatfelvételt készítő nagy sebességű kamerák, amelyek expozíciós ideje legfeljebb 50 ns;

3.  Kifejezetten az 5.B.3.b.1. vagy az 5.B.3.b.2. pontban meghatározott kamerákhoz tervezett csövek és szilárdtest képalkotó eszközök, amelyeknek gyorsmegjelenítő kapuzási ideje (zárideje) legfeljebb 50 ns;

4.  Kifejezetten moduláris szerkezetű, egyetlen felvételt vagy rövid sorozatfelvételt készítő nagy sebességű kamerákhoz tervezett, az 5.B.3.b.1 vagy az 5.B.3.b.2. pontban foglalt teljesítményjellemzőket lehetővé tevő plug-inek;

5.  Kifejezetten az 5.B.3.b.1 vagy az 5.B.3.b.2. pontban meghatározott kamerákhoz tervezett szinkronizáló elektronikai egységek és turbinákból, tükrökből és csapágyakból álló rotoregységek;

6A203

c)  Szilárdtest- és csöves kamerák, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Szilárdtest kamerák vagy elektronikus csőkamerák, amelyek gyorsmegjelenítő kapuzási ideje (zárideje) legfeljebb 50 ns;

2.  Kifejezetten a 6A203.c.1. alatt meghatározott kamerákhoz tervezett félvezető képérzékelők és képerősítő csövek, amelyek gyorsmegjelenítő kapuzási (elektronikus zár) ideje 50 ns vagy kevesebb;

3.  Elektro-optikai zárműködtetéssel rendelkező (Kerr-, vagy Pockel-cellás) eszközök, amelyek gyorsmegjelenítő kapuzási ideje (zárideje) legfeljebb 50 ns;

4.  Kifejezetten moduláris szerkezetű kamerákhoz tervezett, a 6A203.c.1. pontban szereplő teljesítményjellemzőket lehetővé tevő plug-inek.

5.B.3.c

c)  Szilárdtest- és csöves kamerák, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Szilárdtest kamerák vagy elektronikus csőkamerák, amelyek gyorsmegjelenítő kapuzási ideje (zárideje) legfeljebb 50 ns;

2.  Kifejezetten az 5.B.3.c.1. pontban meghatározott kamerákhoz tervezett szilárdtest képalkotó eszközök és képerősítő csövek, amelyek gyorsmegjelenítő kapuzási ideje (zárideje) legfeljebb 50 ns;

3.  Elektro-optikai zárműködtetéssel rendelkező (Kerr-, vagy Pockel-cellás) eszközök, amelyek gyorsmegjelenítő kapuzási ideje (zárideje) legfeljebb 50 ns;

4.  Kifejezetten moduláris szerkezetű kamerákhoz tervezett, az 5.B.3.c.1. pontban foglalt teljesítményjellemzőket lehetővé tevő plug-inek.

Műszaki megjegyzés:

Az egyetlen felvételt készítő nagy sebességű kamerák egyedül is használhatók, ha egy adott dinamikus eseményről egyetlen felvételt kívánunk készíteni, de több ilyen kamerát is össze lehet kapcsolni egy szekvenciálisan aktivált rendszerben, hogy egyazon eseményről több kép készüljön.

6A203

d)  Sugárzásálló TV kamerák vagy azok lencséi, amelyeket kifejezetten sugárzásállónak terveztek vagy minősítettek, és üzemi károsodás nélkül képesek 5 × 103 Gy (szilícium) (5 × 106 rad [szilícium]) sugárzásnak ellenállni.

Műszaki megjegyzés:

A Gy (silicon) mértékegység árnyékolatlan szilícium minta Joule per kilogrammban megadott energiaelnyelésére vonatkozik, ha azt ionizáló sugárzásnak teszik ki.

1.A.2.

Sugárzásálló TV kamerák, vagy azok lencséi, amelyeket kifejezetten sugárzásállónak terveztek vagy minősítettek, és üzemi károsodás nélkül képesek 5 × 104 Gy (szilícium) sugárzásnak ellenállni.

Műszaki megjegyzés:

A Gy (silicon) mértékegység árnyékolatlan szilícium minta Joule per kilogrammban megadott energiaelnyelésére vonatkozik, ha azt ionizáló sugárzásnak teszik ki.

6A205

A 0B001.g.5., 0B001.h.6. és a 6A005 alatt nem meghatározott »lézerek«, »lézer« erősítők és oszcillátorok az alábbiak szerint:

N.B.:  A rézgőzlézerek tekintetében lásd a 6A005.b. pontot.

3.A.2.

Lézerek, lézererősítők és oszcillátorok, az alábbiak szerint:

N.B.:  Lásd még a 6A005-t

6A205

a)  Argon ion »lézerek«, amelyek rendelkeznek mindkét következő jellemzővel:

1.  400 és 515 nm közötti hullámhosszon üzemelnek; és

2.  átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 40 W;

3.A.2.b

Argon ion »lézerek«, amelyek rendelkeznek mindkét következő jellemzővel:

1.  400 és 515 nm közötti hullámhosszon üzemelnek; és

2.  2. Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 40 W;

6A205

b)  Hangolható, impulzusüzemű, egyfrekvenciás festék oszcillátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  300 és 800 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2.  Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 1 W;

3.  Ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 1 kHz; és

4.  Impulzusszélességük kisebb mint 100 ns;

3.A.2.d

Hangolható, impulzusüzemű, egyfrekvenciás festék oszcillátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  300 és 800 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2.  Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 1 W;

3.  Ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 1 kHz; és

4.  Impulzusszélességük kisebb mint 100 ns;

6A205

c)  Hangolható, impulzusüzemű festéklézer-erősítők és oszcillátorok, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  300 és 800 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2.  Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 30 W;

3.  Ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 1 kHz; és

4.  Impulzusszélességük kisebb mint 100 ns;

Megjegyzés:   A 6A205.c. nem vonja ellenőrzés alá az egyfrekvenciás oszcillátorokat

3.A.2.e

Hangolható, impulzusüzemű festéklézer-erősítők és oszcillátorok, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  300 és 800 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2.  Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 30 W;

3.  Ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 1 kHz; és

4.  Impulzusszélességük kisebb mint 100 ns;

Megjegyzés:  A 3.A.2.e. pontba nem tartoznak bele az egyfrekvenciás oszcillátorok.

6A205

d)  Pulzációs szén-dioxid »lézerek«, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  9 000  és 11 000  nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2.  Ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 250 Hz;

3.  Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 500 W; és

4.  Impulzusszélességük kisebb mint 200 ns;

3.A.2.g

Pulzációs szén-dioxid »lézerek«, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  9 000  és 11 000  nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2.  Ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 250 Hz;

3.  Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 500 W; és

4.  Impulzusszélességük kisebb mint 200 ns;

Megjegyzés:  A 3.A.2.g. pontba nem tartoznak bele a nagy (jellemzően 1–5 kW) teljesítményű, például vágó- és hegesztőalkalmazásokban használt ipari szén-dioxid-lézerek, amelyek folytonos sugárzású vagy 200 ns-nál nagyobb impulzusszélességű lézerek.

6A205

e)  Para-hidrogén Raman fáziseltolók, amelyet 16 μm hullámhosszon és 250 Hz-nél nagyobb ismétlési frekvencián történő üzemelésre terveztek;

3.A.2.i.

Para-hidrogén Raman fáziseltolók, amelyet 16 mm hullámhosszon és 250 Hz-nél nagyobb ismétlési frekvencián történő üzemelésre terveztek;

6A205

f)  Neodímium-adalékolt (nem üveg) »lézerek«, amelyeknék a kimenő hullámhosszúság 1 000  és 1 100  nm között van, és amelyek rendelkeznek a következő jellemzők valamelyikével:

1.  Impulzusgerjesztésűek, Q-kapcsolásúak, és az impulzus-időtartamuk legalább 1 ns, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

a)  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, 40 W-ot meghaladó átlagos kimenőteljesítménnyel; vagy

b)  Többszörös transzverzális módú kimenet, 50 W-ot meghaladó átlagos kimenőteljesítménnyel; vagy

2.  Frekvenciakettőzés révén a kimenő hullámhosszúság 500 és 550 nm, 40 W-t meghaladó átlagos kimenő teljesítménnyel.

3.A.2.c

Neodímium-adalékolt (nem üveg) lézerek, amelyeknél a kimenő hullámhosszúság 1 000  és 1 100  nm között van, és amelyek rendelkeznek a következő jellemzők egyikével:

1.  Impulzusgerjesztésűek, Q-kapcsolásúak, impulzus-időtartamuk legalább 1 ns, és rendelkeznek az alábbiak egyikével:

a.  Egytranszverzális üzemmódú kimenet, 40 W-ot meghaladó átlagos kimeneti teljesítménnyel; vagy

b.  Többszörös transzverzális üzemmódú kimenet, 50 W-ot meghaladó átlagos kimeneti teljesítménnyel;

vagy

2.  Frekvenciakettőzés révén a kimenő hullámhosszúság 500 és 550 nm 40 W-t meghaladó átlagos kimenő teljesítménnyel;

6A205

g)  A 6A005.d.2. pontban meghatározottól eltérő pulzációs szén-monoxid-lézerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  5 000  és 6 000  nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2.  Ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 250 Hz;

3.  Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 200 W; és

4.  Impulzusszélességük kisebb mint 200 ns.

3.A.2.j

Pulzációs szén-monoxid »lézerek«, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  5 000  és 6 000  nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2.  Ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 250 Hz;

3.  Átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 200 W; és

4.  Impulzusszélességük kisebb mint 200 ns;

Megjegyzés:  A 3.A.2.j. pontba nem tartoznak bele a nagy (jellemzően 1–5 kW) teljesítményű, például vágó- és hegesztőalkalmazásokban használt ipari szén-monoxid-lézerek, amelyek folytonos sugárzású vagy 200 ns-nál nagyobb impulzusszélességű lézerek.

6A225

Sebességmérő interferométerek 1 km/s-ot meghaladó sebesség 10 s-nál rövidebb időintervallumok alatt történő mérésére.

Megjegyzés:   A 6A225 magában foglalja a sebességmérő interferométereket, például a VISAR-t (Velocity interferometer systems for any reflectors), a DLI-ket (Doppler Laser Interferometer) és a PDV-ket (Photonic Doppler Velocimeters), más néven Het-V-ket (Heterodyne Velocimeters).

5.B.5.a

Hidrodinamikai kísérletekhez használt speciális műszerek, az alábbiak szerint:

a)  sebességmérő interferométerek 1 km/s-ot meghaladó sebesség 10 ms-nál rövidebb időintervallumok alatt történő mérésére;

6A226

Nyomásérzékelők, az alábbiak szerint:

a.  Több mint 10 GPa nyomás mérésére képes rázási nyomásmérők, ideértve a manganinnal, itterbiummal és polivinilidén-bifluoriddal (PVBF, PVF2) készült mérőket is;

b.  Kvarc nyomásátalakítók 10 GPa-t meghaladó nyomásokhoz.

5.B.5.b.

b.  Több mint 10 GPa nyomás mérésére képes rázási nyomásmérők, ideértve a manganinnal, itterbiummal és polivinilidén-bifluoriddal (PVBF, PVF2) készült mérőket is;

5.B.5.c.

c.  Kvarc nyomásátalakítók 10 GPa-t meghaladó nyomásokhoz.

Megjegyzés:  Az 5.B.5.a. pontba beletartoznak a sebességmérő interferométerek, például a VISAR (Velocity interferometer systems for any reflectors), a DLI (Doppler Laser Interferometer) és a PDV(Photonic Doppler Velocimeters), más néven Het-V (Heterodyne Velocimeters).

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

6D203

A kifejezetten egy kamera vagy képalkotó eszközök teljesítményének – a 6A203.a. – 6A203.c. pontban szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – megerősítését vagy kiaknázását célzó »szoftver«.

5.D.2.

Kifejezetten az 5.B.3. pontban említett berendezések teljesítményének a jellemzőknek való megfelelést célzó megerősítésére vagy felszabadítására tervezett »szoftver« vagy titkosítási kulcs/kód.

A kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletben azonosított megfelelő berendezések, részegységek és alkatrészek

A Nukleáris Szállítók Csoportjának az INFCIRC/254/Rev.9/Part 2 dokumentumban szereplő ellenőrzési jegyzéke

6E201

A 6A003, 6A005.a.2., 6A005.b.2., 6A005.b.3., 6A005.b.4., 6A005.b.6., 6A005.c.2., 6A005.d.3.c., 6A005.d.4.c., 6A202, 6A203, 6A205, 6A225 vagy 6A226 pontban meghatározott berendezések »használatára« vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti »technológia«.

5.D.1.

Az 5.A–5.D. pontban meghatározott berendezések, anyagok vagy »szoftverek«»kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó technológiai ellenőrzések szerinti »technológia«.

6E203

A kifejezetten egy kamera vagy képalkotó eszköz teljesítményének – a 6A203.a.–6A203.c. pontban szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – megerősítését vagy kiaknázását célzó, kódok és kulcsok formájában megadott »technológia«.

5.D.1.

Az 5.A–5.D. pontban meghatározott berendezések, anyagok vagy »szoftverek«»kifejlesztésére«, »gyártására« vagy »felhasználására« vonatkozó technológiai ellenőrzések szerinti »technológia«.

A0.  Nukleáris anyagok, létesítmények és berendezések

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

II.A0.001

Üregkatódos lámpák az alábbiak szerint:

a)  üregkatódos jódlámpák, tiszta szilíciumból vagy kvarcból készült ablakkal;

b)  üregkatódos uránlámpák.

—

II.A0.002

Faraday-izolátorok 500–650 nm hullámhossz-tartományban

—

II.A0.003

Optikai rácsok 500–650 nm hullámhossz-tartományban

—

II.A0.004

Optikai szálak 500–650 nm hullámhossz-tartományban, tükröződésgátló réteggel bevonva az 500–650 nm hullámhossz-tartományban, és 0,4 mm-nél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb magátmérővel

—

II.A0.005

Atomreaktor-edény alkatrészei és tesztberendezése – a 0A001 alatt meghatározottaktól eltérőek – az alábbiak szerint:

1.  szigetelések

2.  belső alkatrészek

3.  felszerelés szigeteléshez, teszteléshez és méréshez

0A001

II.A0.006

Radioaktív anyagok és nukleáris eredetű sugárzás észlelésére, azonosítására vagy mennyiségi meghatározására tervezett nukleáris észlelőrendszerek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, a 0A001.j vagy 1A004.c alatt meghatározottaktól eltérőek.

0A001.j

1A004.c

II.A0.007

Csőmembrános tömítésű, alumíniumötvözetből vagy rozsdamentes acélból (304, 304L vagy 316 L) készített szelepek.

Megjegyzés:  Ez a termék nem foglalja magában a 0B001.c.6 és a 2A226 alatt meghatározott szelepeket.

0B001.c.6

2A226

II.A0.008

A 6A005.e alatt meghatározottaktól eltérő, 20 °C-on legfeljebb 10– 6K– 1 hőtágulási együtthatóval rendelkező szubsztrátumokból (pl. olvasztott szilícium-dioxid vagy zafír) készült lézertükrök.

Megjegyzés:  Ez a termék nem foglalja magában a speciálisan csillagászati alkalmazásokra tervezett optikai rendszereket, kivéve, ha a tükrök olvasztott szilícium-dioxidot tartalmaznak.

0B001.g.5, 6A005.e

II.A0.009

A 6A005.e.2 alatt meghatározottaktól eltérő, 20 °C-on legfeljebb 10– 6K– 1 hőtágulási együtthatóval rendelkező szubsztrátumokból (pl. olvasztott szilícium-dioxid) készült lézerlencsék.

0B001.g, 6A005.e.2

II.A0.010

A 2B350.h.1 alatt meghatározottaktól eltérő csövek, csővezetékek, karimák, nikkelből készült vagy nikkellel bevont, vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből készült szerelvények.

2B350

II.A0.011

A 0B002.f.2. vagy 2B231 alatt meghatározottaktól eltérő vákuumszivattyúk az alábbiak szerint:

Csőmembrános tömítésű, száraz üzemű csigakompresszor és csőmembrános tömítésű, száraz üzemű, vákuumos csigaszivattyúk.

0B002.f.2, 2B231

II.A0.012

Árnyékolt zárt kamrák radioaktív anyagok manipulációjához, tárolásához és kezeléséhez (forró kamrák).

0B006

II.A0.013

A 0C001 alatt meghatározottaktól eltérő ’természetes urán’ vagy ’szegényített urán’ vagy tórium, fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában és bármilyen más anyag, amely fent említettek közül egyet vagy többet tartalmaz.

0C001

II.A0.014

Robbantókamrák több mint 2,5 kg TNT-vel ekvivalens abszorpciós kapacitással.

—

II.A0.015

Kifejezetten radioaktív izotópok, radioaktív források vagy radionuklidok kezelésére kifejlesztett ’kesztyűboxok’.

Műszaki megjegyzés:

A ’kesztyűboxok’ a berendezés belsejében lévő, a berendezésen kívül elhelyezkedő személy által a berendezésbe beépített manipulátorok vagy kesztyűk segítségével kezelt vagy feldolgozott anyagokból származó veszélyes gőzök, részecskék vagy sugárzás ellen védik a felhasználót.

0B006

II.A0.016

Folyamatos üzemre és hidrogén-szulfid észlelésére kifejlesztett toxikusgáz-megfigyelőrendszerek, valamint a kifejezetten ezek céljára kifejlesztett detektorok.

0A001

0B001.c

II.A0.017

Héliumszivárgás-detektorok.

0A001

0B001.c

A1.  Anyagok, vegyszerek, ’mikroorganizmusok’ és ’toxinok’

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

II.A1.001

Bármilyen mennyiségű, 90 %-osnál nagyobb tisztaságú bisz(2-etilhexil)foszforsav (HDEHP vagy D2HPA) (CAS-szám: 298-07-7) oldószer.

—

II.A1.002

Legalább 95 %-os tisztaságú fluorgáz (CAS-szám: 7782-41-4).

—

II.A1.003

Gyűrű alakú, 400 mm vagy annál kisebb belső átmérőjű zárak és tömítések a következő anyagok egyikéből:

a)  vinilidén-fluorid kopolimerek, amelyek nyúlás nélkül 75 vagy annál nagyobb százalékban béta kristályszerkezetűek;

b)  fluorozott poliimidek, amelyek legalább 10 tömegszázalékban kombinált fluort tartalmaznak;

c)  fluorozott foszfazán elasztomerek, amelyek legalább 30 tömegszázalékban kombinált fluort tartalmaznak;