EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02012D0535-20180423

Consolidated text: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2012. szeptember 26. ) a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről (az értesítés a C(2012) 6543. számú dokumentummal történt) (2012/535/EU)

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2012/535/2018-04-23

02012D0535 — HU — 23.04.2018 — 003.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. szeptember 26.)

a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről

(az értesítés a C(2012) 6543. számú dokumentummal történt)

(2012/535/EU)

(HL L 266, 2012.10.2., 42. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/226 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az értesítés a C(2015 (2015. február 11.)

  L 37

21

13.2.2015

►M2

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/427 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az értesítés a C(2017 (2017. március 8.)

  L 64

109

10.3.2017

►M3

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/618 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az értesítés a C(2018 (2018. április 19.)

  L 102

17

23.4.2018




▼B

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. szeptember 26.)

a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről

(az értesítés a C(2012) 6543. számú dokumentummal történt)

(2012/535/EU)



1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)

„fogékony növények” : az Abies Mill., Cedrus Trew., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. növények (a termések és a magok kivételével);

▼M1

b)

„fogékony faanyag” :

tűlevelűek (Coniferales) olyan faanyaga, mely megfelel az alábbi pontok egyikének:

i. a 2000/29/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti faanyag;

ii. olyan faanyag, amely nem tartotta meg hengeres felszínét;

iii. kaptárak és fészkelődobozok készítéséhez felhasznált faanyag.

A Taxus L. és Thuja L. fűrészelt fája és rönkje, valamint a fenyőrontó fonálféreggel való fertőzöttség kockázatának megszüntetése érdekében feldolgozáson átesett faanyag nem minősül fogékony faanyagnak;

▼B

c)

„fogékony kéreg” : tűlevelűek kérge (Coniferales);

d)

„termőhely” : olyan telephelyek, amelyeket egyetlen termelőegységként működtetnek. Ezek magukban foglalhatnak növény-egészségügyi okokból külön irányított termelési helyszíneket;

e)

„vektor” : a Monochamus Megerle in Dejean, 1821 nemzetséghez tartozó bogarak;

f)

„a vektor rajzási ideje” : az április 1-jétől október 31-ig tartó időszak, kivéve, ahol szakmai–tudományos okokból indokolt a vektor rajzási idejének ettől eltérő időtartama, figyelembe véve, hogy a valószínűnek tartott rajzási időszak elejéhez és végéhez biztonsági ráhagyásként további négy hét adható;

g)

„fa csomagolóanyag” : valamely áru alátámasztására, védelmére vagy szállítására szolgáló fa vagy fatermék csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök, szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok, egyéb raklapok, raklapkeretek és alátétfa formájában, függetlenül attól, hogy ezeket ténylegesen használják-e bármilyen áruszállításhoz. Nem tartozik ide a ragasztó, hő, nyomás segítségével vagy ezek kombinációjával előállított, feldolgozott fa és a legfeljebb 6 mm vastagságú, teljes egészében fa csomagolóanyag;

▼M2

h)

„tűz vagy vihar sújtotta növény” : tűz vagy vihar által olyan módon károsított fogékony növény, amely lehetővé teszi a vektor peterakását.

▼B

2. cikk

Felderítések olyan területeken, melyeken a fenyőrontó fonálféreg előfordulása nem ismert

(1)  A tagállamok évente felderítéseket végeznek a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (a továbbiakban: fenyőrontó fonálféreg) tekintetében a fogékony növényekre a fogékony faanyagra és kéregre, valamint a vektorra kiterjedően, és megállapítják, hogy létezik-e bármiféle bizonyíték a fenyőrontó fonálféregnek a területükön található olyan területeken való jelenlétére, amelyeken előzetesen nem volt ismert a fenyőrontó fonálféreg előfordulása.

A felderítések a fogékony növények, a fogékony faanyag és kéreg, valamint a vektorok mintáinak összegyűjtéséből és laboratóriumi vizsgálatából állnak. A minták számát megalapozott tudományos és szakmai elvek szerint határozzák meg.

(2)  A tagállamok benyújtják a Bizottsághoz az (1) bekezdésben említett felderítések leírását, megadva a felderítés helyszíneinek számát, a felderítendő területeket és a laboratóriumi vizsgálat tárgyát képező minták számát évente. A leírás megadja azokat a tudományos és szakmai elveket, amelyeken az említett felderítések alapulnak.

A leírást a tagállamok azon év március 1-jéig juttatják el a Bizottsághoz, amely során a felderítéseket végzik.

(3)  A felderítések évét követő év március 1-jéig minden tagállam elküldi a Bizottságnak és a többi tagállamnak az (1) bekezdésben említett felderítések eredményeit.

3. cikk

Laboratóriumi vizsgálatok

A fenyőrontó fonálféreg fogékony növényekben, fogékony faanyagban és kéregben, valamint vektorokban való jelenlétére irányuló laboratóriumi vizsgálatok végrehajtása a Bursaphelenchus xylophilusra vonatkozó PM7/4(2) EPPO-szabvány ( 1 ) szerinti diagnosztikai protokollnak megfelelően történik. A szabványban szereplő módszereket kiegészíthetik vagy helyettesíthetik olyan tudományosan igazolt molekuláris diagnosztikai módszerekkel, amelyekről bebizonyosodott, hogy legalább olyan érzékenyek és megbízhatók, mint az EPPO-szabványok.

4. cikk

Készenléti tervek

(1)  2013. december 31-ig minden tagállam kidolgoz egy olyan tervet, amely meghatározza, hogy az 5–16. cikknek megfelelően milyen lépéseket kell végrehajtani az adott tagállam területén, amennyiben megerősítést nyer a fenyőrontó fonálféreg jelenléte vagy annak gyanúja (a továbbiakban: készenléti terv).

▼M2

(2)  A készenléti terv az alábbiakat határozza meg:

a) egy külön szakasz, amely összegzi az érintett tagállam esetében a fenyőrontó fonálféreg előfordulásának kockázatára vonatkozó információkat, ideértve a fenyőrontó fonálféreg biológiai jellemzőire vonatkozó háttér-információkat, a várható tüneteket és az érintett gazdanövényeket, valamint a kimutatási módszereket, a bejutás és a továbbterjedés fő útvonalait, továbbá a bejutás, a megtelepedés és a továbbterjedés kockázatának csökkentésére szolgáló ajánlásokat;

b) a fenyőrontó fonálféreg hatóságilag megállapított vagy feltételezett jelenléte esetén a terv végrehajtásában részt vevő szervek szerepe és feladatköre, valamint a felelős hatóságok, az egyéb hatóságok, az érintett, felhatalmazással rendelkező szervezetek vagy természetes személyek, a laboratóriumok és a gazdasági szereplők intézkedéseinek összehangolására szolgáló parancsnoki lánc és eljárások;

c) annak feltételei, hogy a felelős hatóságok bejussanak a gazdasági szereplők és más személyek telephelyére;

d) annak feltételei, hogy a felelős hatóságok szükség esetén igénybe vegyék a fenyőrontó fonálféreg gyors és hatékony felszámolásához vagy adott esetben visszaszorításához szükséges laboratóriumokat, berendezéseket, személyzetet, külső szakértőket és erőforrásokat;

e) a Bizottságnak, a többi tagállamnak, az érintett gazdasági szereplőknek és a közvéleménynek a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére és az ellene hozott intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásával összefüggésben meghozandó intézkedések, amennyiben a fenyőrontó fonálféreg jelenlétét hatóságilag megállapították vagy feltételezik;

f) a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére vonatkozó tények rögzítésével kapcsolatos szabályok;

g) a szemrevételezési, mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módszereket leíró protokollok;

h) a szomszédos tagállamokkal és adott esetben a szomszédos harmadik országokkal folytatott koordináció keretébe tartozó eljárások és a koordinációs keretért felelős személyek.

A készenléti terv tartalmát annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a meghatározott szervezet milyen kockázatot jelent az érintett tagállam számára.

▼B

(3)  A tagállamok gondoskodnak a készenléti terveik értékeléséről és felülvizsgálatáról.

(4)  A Bizottság kérésére a tagállamok elküldik részére a készenléti terveiket.

5. cikk

Körülhatárolt területek

(1)  Amennyiben a 2. cikk (1) bekezdésében előírt éves felderítés eredményei a fenyőrontó fonálféreg fogékony növényben való jelenlétét mutatják egy adott tagállam területének olyan részén, amelyben az előfordulás előzőleg nem volt ismert, vagy ahol a jelenlét más módon nyert bizonyítást, az adott tagállam a (2) bekezdésnek megfelelően azonnal körülhatárolja a területet (a továbbiakban: körülhatárolt terület).

Abban az esetben, ha a fenyőrontó fonálféregnek a vektorban vagy a fogékony faanyag, fogékony kéreg vagy a fa csomagolóanyag szállítmányában való jelenléte megállapítást nyer, az érintett tagállam vizsgálatot folytat le azon helyszín környékén, ahol a vektort befogták, vagy ahol a fogékony faanyag, kéreg vagy fa csomagolóanyag éppen megtalálható volt a jelenlét megállapításának idején. Amikor az említett felderítés eredményei a fenyőrontó fonálféreg fogékony növényben való jelenlétét mutatják, alkalmazandó az első albekezdés is.

(2)  A körülhatárolt terület részét képezi egy olyan terület, melyben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert (a továbbiakban: fertőzött terület), valamint egy olyan terület, amely a fertőzött területet körülveszi (a továbbiakban: pufferzóna). A pufferzóna szélessége legalább 20 km.

Ahol a 6. cikk szerint felszámolási intézkedéseket alkalmaznak, az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy csökkentik a pufferzóna szélességét – olyan mértékben, hogy az nem lehet kevesebb 6 km-nél –, feltéve, hogy ez a csökkentés nem hiúsítja meg a felszámolást.

(3)  Abban az esetben, ha a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyer egy pufferzónában, e megállapítás figyelembevétele érdekében az adott tagállam azonnal új körülhatárolt területet jelöl ki az (1) bekezdésnek megfelelően.

Ehelyett a már létező körülhatárolt terület is módosítható abban az esetben, ha az a 6. cikk szerinti felszámolási intézkedések tárgyát képezi.

A fenyőrontó fonálféreg pufferzónában való jelenlétére vonatkozó bármely bizonyítékot azonnal jelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(4)  Ahol a fenyőrontó fonálféreg jelenléte egy tagállam területén megállapítást nyert, és a körülhatárolt terület egy vagy több más tagállam területére is kiterjedne, a másik tagállam vagy tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően körülhatárolt területet vagy területeket hoznak létre, amelyek kiegészítik a pufferzónát egy vagy több pufferzónával, annak megfelelően, hogy milyen széles a pufferzóna azon tagállamban, amelyben a jelenlét megállapítást nyert.

(5)  A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a területükön található körülhatárolt területekről azt az időpontot követő egy hónapon belül, amikor a fenyőrontó fonálféreg jelenléte az érintett területen bizonyítást nyert.

A értesítés tartalmazza a körülhatárolt területek leírását, elhelyezkedését és a körülhatárolás által érintett közigazgatási egységek nevét, valamint egy olyan térképet, amely minden egyes körülhatárolt terület, fertőzött terület és pufferzóna elhelyezkedését jelöli.

A tagállamok a körülhatárolt területek módosításáról a módosítást követő egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(6)  Abban az esetben, ha az I. melléklet 6. pontjában meghatározott, fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések azt mutatják, hogy a megelőző négy évben az érintett körülhatárolt területen nem nyert megállapítást a fenyőrontó fonálféreg jelenléte, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a terület többé nem tekintendő körülhatárolt területnek. Az I. melléklet 5. pontjában említett helyzetben lévő tagállam dönthet úgy, hogy az adott terület nem tekintendő többé körülhatárolt területnek, amennyiben az I. melléklet 7. pontjában említett mintavétel és vizsgálat révén nyer megerősítést, hogy a fenyőrontó fonálféreg nincs jelen az adott területen.

A tagállam egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot erről a döntésről.

(7)  A Bizottság elkészíti a körülhatárolt területek jegyzékét, és eljuttatja azt a tagállamokhoz.

A jegyzéket a Bizottság a hozzá beérkező, az (5) és (6) bekezdés szerinti értesítéseknek megfelelően frissíti.

6. cikk

Felszámolás

(1)  A tagállamok az I. mellékletben meghatározottak szerint intézkedéseket hoznak a területükön található körülhatárolt területeken jelen lévő fenyőrontó fonálféreg felszámolására.

A fenyőrontó fonálféreg felszámolása akkor tekinthető befejezettnek, ha az I. melléklet 6. pontjában meghatározott, fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések azt mutatják, hogy az érintett körülhatárolt területen az elmúlt négy év során a fenyőrontó fonálféreg jelenléte nem nyert megállapítást, vagy amennyiben a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének hiánya az I. melléklet 7. pontjának harmadik albekezdésében említett mintavétel és vizsgálat révén megerősítést nyert.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a felelős hatóságok szakmailag képzett munkatársai hajtsák végre, vagy a felelős hatóságok felügyelete mellett eljáró, szakmailag képzett bármely egyéb személy.

7. cikk

Visszaszorítás

(1)  Amennyiben az I. melléklet 6. pontjában meghatározott, fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések legalább négy egymást követő éven keresztül a fenyőrontó fonálféreg jelenlétét mutatják egy körülhatárolt területen, és az addigi tapasztalatok szerint az adott helyzetben lehetetlen felszámolni a fenyőrontó fonálférget, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy ehelyett megakadályozza a fenyőrontó fonálféregnek az említett területen kívülre kerülését.

Az érintett tagállam ugyanakkor a fent említett időszak vége előtt is dönthet – a felszámolás helyett – a fenyőrontó fonálféreg visszaszorítása mellett azokban az esetekben, amikor a fertőzött terület átmérője meghaladja a 20 km-t, a fenyőrontó fonálféreg jelenléte az egész fertőzött területen bizonyított, és az addigi tapasztalatok szerint az adott helyzetben lehetetlen a fenyőrontó fonálféreg felszámolása az említett területen.

A visszaszorítási intézkedéseket a II. mellékletben meghatározottak szerint hozzák meg.

(2)  Abban az esetben, ha egy tagállam úgy dönt, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően felszámolási intézkedések helyett visszaszorítási intézkedéseket alkalmaz, ezen döntéséről tájékoztatja a Bizottságot, valamint ismerteti a döntés alapját képező indokokat.

Az (1) bekezdés második albekezdésének alkalmazásakor a Bizottság vizsgálatokat végez az adott tagállamban annak ellenőrzésére, hogy az albekezdésben előírt feltételek teljesülnek-e.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti visszaszorítási intézkedések tárgyát képező körülhatárolt területek az 5. cikk (7) bekezdésében említett jegyzéken ilyenként vannak feltüntetve. A tagállamok csak olyan körülhatárolt területeken alkalmazhatnak visszaszorítási intézkedéseket, amelyeket a fent említett jegyzék a fenyőrontó fonálféreg visszaszorításának tárgyát képezőként tünteti fel.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a felelős hatóságok szakmailag képzett munkatársai hajtják végre vagy bármely olyan egyéb szakmailag képzett személy, amely a felelős hatóságok felügyelete mellett jár el.

8. cikk

A gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatása

A 6. cikk szerinti felszámolási intézkedések vagy a 7. cikk szerinti visszaszorítási intézkedések alkalmazásakor az érintett tagállamok gondoskodnak az érintett gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatását szolgáló intézkedésekről.

9. cikk

Értesítés a nemzeti intézkedésekről

(1)  A tagállamok legfeljebb egy hónappal azt követően, hogy a 2000/29/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében előírtak szerint értesítették a Bizottságot arról, hogy a fenyőrontó fonálféreg megjelent a területük valamely olyan részén, ahol annak jelenléte korábban nem volt ismeretes, értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk alkalmazott intézkedésekről, valamint azon intézkedésekről, amelyek alkalmazásáról döntést hoztak a fenyőrontó fonálféreg 6. cikk szerinti felszámolása érdekében.

(2)  Amennyiben egy tagállam a fenyőrontó fonálféreg felszámolására a 6. cikknek megfelelően intézkedéseket hoz, az (1) bekezdésben említett intézkedésekről szóló tájékoztatás tartalmazza a fogékony növényeknek az I. melléklet 2., 3., 4., 5., 7., 8. és 9. pontja szerinti kivágását, mintavételét, vizsgálatát, eltávolítását és megsemmisítését érintő intézkedéseket, valamint az I. melléklet 6. pontja szerinti felderítések tervét és megszervezésük módját, ideértve a szemlék és a mintavételek számát és az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatokat.

Abban az esetben, amikor egy tagállam a fenyőrontó fonálféreg visszaszorítására a 7. cikknek megfelelően intézkedéseket hoz, az (1) bekezdésben említett intézkedésekről szóló értesítése tartalmazza a fogékony növények kivágását, mintavételét, laboratóriumi vizsgálatát, eltávolítását és megsemmisítését érintő intézkedéseket, valamint a II. melléklet 2. és 3. pontja szerinti felderítések tervét és megszervezésük módját, ideértve a szemlék és a mintavételek számát és az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatokat.

Az intézkedésekről szóló értesítés tartalmazza továbbá a 8. cikk szerinti, az érintett gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatására irányuló intézkedések ismertetését, valamint a 11. cikk (1) bekezdése szerint végrehajtandó ellenőrzések leírását.

▼M2

(3)  A tagállamok minden év április 30-ig jelentésben tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a 6. és a 7. cikk alapján az előző év április 1-je és a tájékoztatás évének március 31-e között végrehajtott intézkedések eredményeiről.

E jelentésnek a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

a) a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére vonatkozó észlelések száma és helyei (térképeket is mellékelve) a fertőzött terület és a pufferzóna tekintetében külön-külön meghatározva;

b) az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő, valamint a tűz vagy vihar sújtotta növényként azonosított növények száma, megadva az erdőtüzekben vagy viharban teljesen megsemmisült növények számát;

c) az olyan, elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, valamint tűz vagy vihar sújtotta növények száma, amelyekből mintát vettek;

d) az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő, valamint a tűz vagy vihar sújtotta növényekből vett és a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgált minták száma;

e) az olyan minták száma, amelyek a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgálva pozitív eredményt adtak;

f) a kiszűrt elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, valamint tűz vagy vihar sújtotta növények száma, megadva a vonatkozó időszak kezdete előtt azonosított növények számát;

g) a pufferzónák és a fertőzött területek tekintetében külön-külön: a csapdák száma és elhelyezkedése és a megfigyelési időszak, valamint a csapdába ejtett vektorok száma, az érintett fajok, a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgált vektorok száma, a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgált minták száma és a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgálva pozitív eredményt adó minták száma, ha volt ilyen.

A tagállamok a b) és az f) pontban említett információkat a következő időszakokban gyűjtik: a tájékoztatás évét megelőző év január 1-jétől március 31-ig, április 1-jétől október 31-ig és november 1-jétől december 31-ig, valamint a tájékoztatás évének január 1-jétől március 31-ig.

Az információk közlésekor a tagállamok megadják, hogy azok mely gyűjtési időszakra vonatkoznak.

▼B

(4)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett értesítést követő minden év március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot arról, milyen intézkedések alkalmazása mellett döntöttek az adott évre vonatkozóan a fenyőrontó fonálféregnek a 6. cikk szerinti felszámolására.

(5)  Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a fenyőrontó fonálférget egy körülhatárolt területen a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően visszaszorítja, azonnal eljuttatja a Bizottság és a többi tagállam számára az (1) bekezdésben említett intézkedésekről szóló értesítés megfelelően felülvizsgált változatát.

Amennyiben a 7. cikk szerinti visszaszorítási intézkedések érvényesek egy körülhatárolt területre, az intézkedésekről szóló, fent említett értesítés vonatkozhat egy legfeljebb ötéves időszakra. Amennyiben az értesítés egy évnél hosszabb időszakra vonatkozik, az érintett tagállamok a lejárati év október 31-ig a Bizottság és a többi tagállam számára eljuttatják az intézkedésekről szóló, említett értesítés felülvizsgált változatát.

Ha olyan döntés születik, hogy a visszaszorítási intézkedéseket jelentősen meg akarják változtatni, az intézkedésekről szóló értesítést felülvizsgálják, és azonnal tájékoztatják azokról a Bizottságot és a többi tagállamot.

10. cikk

A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg szállítása az Unión belül

(1)  A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg a körülhatárolt területekről más, nem körülhatárolt területekre, valamint a fertőzött területekről a pufferzónákba csak akkor szállíthatók, ha a szállításnak a III. melléklet 1. szakaszában meghatározott feltételei teljesülnek.

(2)  A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg olyan fertőzött területeken belül, amelyekre felszámolási intézkedések érvényesek, csak akkor szállíthatók, ha a szállításnak a III. melléklet 2. szakaszában szereplő feltételei teljesülnek.

(3)  A tagállamok korlátozhatják a fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg szállítását olyan fertőzött területeken belül, amelyekre visszaszorítási intézkedések érvényesek.

11. cikk

A körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint a fertőzött területekről pufferzónákba történő szállítás ellenőrzése

(1)  A tagállamok gyakori szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek a területükön található körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint a területükön található fertőzött területekről pufferzónákba szállított fogékony növényekre, valamint fogékony faanyagra és kéregre vonatkozóan.

Amikor – konkrét esetben – el kell dönteni az ellenőrzések végrehajtásának helyszínét, a tagállamok döntésüket arra alapozzák, fennáll-e a kockázata, hogy az ellenőrzendő növényekben, illetve faanyagban és kéregben jelen van a fenyőrontó fonálféreg, figyelembe véve a szállítmány származási helyét, az érintett növények, faanyag és kéreg fogékonyságának mértékét, és azt, hogy a szállításért felelős gazdasági szereplő a múltban megfelelt-e az e határozatban és a 2006/133/EK határozatban szereplő előírásoknak.

A fogékony növényekre, valamint a fogékony faanyagra és kéregre irányuló ellenőrzéseket az alábbi helyszíneken kell elvégezni:

a) azokon a pontokon, ahol a fertőzött területekről a pufferzónákba szállítják őket;

b) azokon a pontokon, ahol a pufferzónákból a nem körülhatárolt területekre szállítják őket;

c) a pufferzónában található rendeltetési helyükön; valamint

d) a fertőzött területen található származási helyükön, például olyan fűrészüzemekben, amelyből a fertőzött területről kiszállították őket.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kiegészítő ellenőrzéseket tartanak az a)–d) pontban említettektől eltérő helyeken.

Ezek az ellenőrzések az alábbiakat foglalják magukban: a III. melléklet 1. szakaszában foglalt követelmények tekintetében végzett dokumentumellenőrzést, az azonosság ellenőrzését és amennyiben e követelmények nem teljesülnek, vagy felmerül az említett követelményeknek való megfelelés hiányának gyanúja, egy növény-egészségügyi ellenőrzést, amely magában foglalja a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének laboratóriumi vizsgálatát.

(2)  A tagállamok szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek a területükön kívül fekvő körülhatárolt területekről a területükön található, nem körülhatárolt területekre szállított fogékony növényeken, fogékony faanyagon és kérgen.

Ezek az ellenőrzések az alábbiakat foglalják magukban: a III. melléklet 1. szakaszában foglalt követelmények tekintetében végzett dokumentumellenőrzést, az azonosság ellenőrzését és egy növény-egészségügyi ellenőrzést, ideértve a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének laboratóriumi vizsgálatát.

▼M2

(3)  A tagállamok minden év április 30-ig tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdésben említett, az előző évben elvégzett ellenőrzések idejéről és eredményeiről.

▼B

Ha az említett ellenőrzések azt mutatják, hogy a fenyőrontó fonálféreg jelen van fogékony növényekben, fogékony faanyagban vagy kéregben, a tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot ennek megállapításáról.

12. cikk

A 10. cikknek való megfelelés hiánya esetében alkalmazandó intézkedések

Amennyiben a 11. cikkben említett ellenőrzések azt mutatják, hogy a III. melléklet 1. vagy 2. szakaszában szereplő feltételek nem teljesülnek, az említett ellenőrzéseket végrehajtó tagállamok a nem megfelelő anyagot azonnal az alábbi intézkedések egyikének vetik alá:

a) megsemmisítés;

b) hatósági felügyelet melletti szállítás egy kifejezetten e célra kiadott engedéllyel rendelkező kezelőüzembe, ahol a fogékony faanyagot és kérget hőkezelésnek vetik alá, melynek keretében a fogékony faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten tartják, biztosítva ezáltal a fenyőrontó fonálféreg élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet;

c) a III. melléklet sérelme nélkül, amennyiben a nem megfelelő anyag jelenleg tárgyak szállítására használt fa csomagolóanyag, a feladás helyére vagy a feltartóztatás helyétől nem messze található helyszínre való, hatósági felügyelet mellett történő visszaszállítás azzal a céllal, hogy az említett tárgyakat újracsomagolják, és a fa csomagolóanyagot megsemmisítsék, miközben elkerülik a fenyőrontó fonálféreg elterjedésének kockázatát.

13. cikk

Kezelőüzemek engedélyezése

(1)  Azon tagállamok, amelyek területén körülhatárolt terület van, engedélyt adnak olyan kezelőüzemeknek, amelyek megfelelő felszereltséggel rendelkeznek az alábbi – a III. mellékletben meghatározott – feladatok közül egy vagy több elvégzésére:

a) fogékony faanyag és kéreg kezelése, ahogyan azt az említett melléklet 1. szakaszának 2.a) pontja és 2. szakasza 2. pontjának első albekezdése meghatározza;

b) az érintett kezelőüzem által az e bekezdés a) pontjának megfelelően kezelt fogékony faanyagra és kéregre nyújtott, a 92/105/EGK bizottsági irányelvben ( 2 ) említett növényútlevelek kibocsátása az érintett kezelőüzem által kezelt, fogékony faanyag és kéreg számára, ahogyan azt a III. melléklet 1. szakaszának 2.b) pontja és 2. szakasza 2. pontja második albekezdésének b) pontja meghatározza;

c) fa csomagolóanyag kezelése az említett melléklet 1. szakaszának 3.a) pontja és 2. szakaszának 3. pontja szerint; valamint

▼M1

d) az érintett kezelőüzem által az a) és c) pontoknak megfelelően kezelt fa csomagolóanyag, kaptárak és fészkelődobozok jelölése a III. melléklet 1. szakaszának 2.b) és 3.b) pontja és 2. szakaszának 3. pontja szerint, a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány II. mellékletének megfelelően.

▼B

E létesítmények említése a továbbiakban: engedéllyel rendelkező kezelőüzemek.

(2)  Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemek biztosítják a kezelt fogékony faanyag és kéreg, valamint fa csomagolóanyag nyomon követhetőségét.

14. cikk

Jelölésre szóló engedély

▼M1

(1)  Azon tagállamok, amelyek területén van körülhatárolt terület, engedélyezik a megfelelően felszerelt facsomagolóanyag-, kaptár és fészkelődoboz-gyártók számára, hogy a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány II. mellékletének megfelelően a fa csomagolóanyagot – amelyet engedéllyel rendelkező kezelőlétesítmény által kezelt faanyagból állítanak össze –, kaptárakat és fészkelődobozokat, amelyeket a 92/105/EGK irányelvben említett növényútlevél kísér, megjelöljék.

E gyártók említése a továbbiakban: „engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók”.

▼B

(2)  Az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók kizárólag a kifejezetten e célra vonatkozó engedéllyel rendelkező kezelőüzemekből származó és a 92/105/EGK irányelvben említett növényútlevéllel kísért faanyagot használják fa csomagolóanyag gyártásához, és biztosítják, hogy az e célra használt faanyag visszakövethető legyen az említett kezelőüzemekig.

15. cikk

Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemek és engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók ellenőrzése

A tagállamok ellenőrzik az engedéllyel rendelkező kezelőüzemeket és az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártókat annak biztosítására, hogy azok szabályszerűen, az engedélyükben meghatározott módon teljesítsék feladataikat.

A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeletet a felelős hatóságok szakmailag képzett munkatársai hajtsák végre vagy bármely olyan egyéb szakmailag képzett személy, amely a felelős hatóságok felügyelete mellett jár el.

16. cikk

Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemek és engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók engedélyének visszavonása

(1)  Amennyiben az engedélyt nyújtó tagállam tudomást szerez arról, hogy engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kezelt fogékony faanyagban, kéregben vagy fa csomagolóanyagban a fenyőrontó fonálféreg jelen van, azonnal visszavonja az engedélyt.

Amennyiben az engedélyt nyújtó tagállam tudomást szerez arról, hogy engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártó által megjelölt fogékony fa csomagolóanyagban jelen van a fenyőrontó fonálféreg, azonnal visszavonja az említett engedélyt.

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül abban az esetben, ha az engedélyt nyújtó tagállam tudomást szerez arról, hogy egy engedéllyel rendelkező kezelőüzem vagy egy engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártó nem teljesíti szabályszerűen, az engedélyében meghatározott módon a feladatát, megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 13. és a 14. cikkben foglaltak teljesüljenek.

17. cikk

Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemek és az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártók jegyzéke

(1)  A tagállamok értesítik a Bizottságot, amikor engedélyt adnak – a 13. cikknek megfelelően – egy kezelőüzemnek vagy – a 14. cikknek megfelelően – egy facsomagolóanyag-gyártónak, valamint amikor visszavonnak egy ilyen engedélyt.

(2)  A Bizottság jegyzéket állít össze az engedéllyel rendelkező kezelőüzemekről és az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártókról, és továbbítja e jegyzéket a tagállamoknak. A jegyzék A. része az engedéllyel rendelkező kezelőüzemeket határozza meg. A jegyzék B. része az engedéllyel rendelkező facsomagolóanyag-gyártókat sorolja fel. Ezt a listát a tagállamoktól kapott információk alapján frissítik.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2006/133/EK határozat hatályát veszti.

19. cikk

Felülvizsgálat

Ezt a határozatot legkésőbb 2015. július 31-ig felül kell vizsgálni.

20. cikk

Alkalmazás

A III. melléklet 1. szakasza 2.a) pontjának második mondata és 2. szakasza 2.c) pontjának második mondata 2013. január 1-jétől alkalmazandó.

21. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.




I. MELLÉKLET

A 6. cikkben előírt felszámolási intézkedések

1. A tagállamok a 6. cikknek megfelelően intézkedéseket hoznak a körülhatárolt területeken a fenyőrontó fonálféregnek a 2–10. pontban meghatározott felszámolására.

A tagállamok a 9. cikk (1) bekezdésében előírt értesítés keretében részletesen ismertetik az említett intézkedéseket.

2. Egy körülhatárolt terület felállításakor az érintett tagállam az adott területen minden egyes olyan fogékony növény körül, amelyben megállapítást nyert a fenyőrontó fonálféreg jelenléte, azonnal létrehoz egy legalább 500 méteres sugarú területet, a továbbiakban: „tarvágási terület”. Az említett terület tényleges sugarát minden olyan fogékony növényre vonatkozóan meg kell határozni, amelyben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, az alapján, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy a vektor a fenyőrontó fonálférget a fogékony növénytől 500 méternél nagyobb távolságra viszi át.

A tarvágási területen minden fogékony növényt kivágnak, eltávolítanak és ártalmatlanítanak. Az említett növények kivágása és megsemmisítése a terület külső részén kezdődik és a terület központja felé halad. Minden szükséges óvintézkedést megtesznek annak megakadályozására, hogy a fenyőrontó fonálféreg és vektora a növények kivágása során elterjedjen.

▼M2

Kivágás után mintát vesznek minden elpusztult és minden rossz egészségi állapotban lévő növényből, valamint több olyan egészségesnek tűnő növényből, amelyeket az adott esetben a fenyőrontó fonálféreg elterjedésének kockázata alapján választottak ki. Mintát minden egyes növény esetében több különböző részből, ezen belül a koronából is kell venni, különösen azokból a részekből, ahol jól láthatók a rovarvektorok aktivitásának jelei. Mintákat a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató, és a körülhatárolt területek olyan részein található kivágott törzsekből, vágási maradványokból és természetesen előforduló hulladékból is kell venni, ahol a fogékony növények sorvadásának tünetei várhatóan nem, vagy csak később fordulnak elő. Minden mintát meg kell vizsgálni a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából.

3. Abban az esetben, ha egy tagállam arra a következtetésre jut, hogy a 2. pontban említett, 500 méter sugarú tarvágási terület létrehozása elfogadhatatlan társadalmi vagy környezeti hatásokkal jár, a tarvágási terület minimális sugarát 100 méteresre lehet csökkenteni minden egyes olyan fogékony növény körül, amelyben fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert.

Kivételes esetekben, a tarvágási területen belül található egyes növények tekintetében, amennyiben a tagállam arra a következtetésre jut, hogy az említett növények kivágása helytelen, alkalmazható alternatív felszámolási intézkedés, de csak az adott növényekre, és csak abban az esetben, ha az alternatív intézkedés azonos védelmi szintet nyújt a fenyőrontó fonálféreg elterjedése ellen. Az e következtetés alapját képező okokról és az említett intézkedésről a 9. cikk (1) bekezdésében említett értesítésben tájékoztatják a Bizottságot.

▼M2

4. Amennyiben a 3. pont alkalmazandó, minden olyan fogékony növényt, amely mentesült a kivágás alól, és amely 100–500 m távolságra van olyan fogékony növényektől, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, a vektorok rajzási időszaka előtt, alatt és után egyaránt vizsgálni kell a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének jelei vagy tünetei szempontjából.

A jelek vagy tünetek észlelése esetén a növényből mintát kell venni, és meg kell vizsgálni a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából. Mintát a fogékony növények esetében a növény több különböző részéből, ezen belül a koronából is kell venni. Az érintett tagállamnak a rajzási időszakban a vektoroknak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítést kell végeznie a vektorok körében.

A szóban forgó intézkedéseket addig kell alkalmazni, amíg be nem következik a fenyőrontó fonálféreg 6. cikk (1) bekezdése szerinti teljes felszámolása, vagy amíg a 7. cikk (1) bekezdése szerinti visszaszorítási intézkedéseket nem hagynak jóvá.

5. Amennyiben egy tagállam a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 4. számú nemzetközi szabványával ( 3 ) összhangban végzett felderítési tevékenységei alapján és a vektorok szétszóródási képességét figyelembe véve bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a vektor az elmúlt három évben nem volt jelen az érintett területen, 100 m-re csökkentheti a tarvágási terület legkisebb sugarát az olyan fogékony növények körül, amelyekben nem mutatták ki a fenyőrontó fonálférget.

A fent említett bizonyítéknak szerepelnie kell a 9. cikk (1) bekezdésében előírt értesítésben.

6. A tagállamoknak a körülhatárolt területeken a vektor rajzási időszaka alatt és azon kívül felderítéseket kell végezniük a fogékony növények tekintetében az említett növényeknek és a vektornak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. A fenyőrontó fonálféreg vektora tekintetében annak rajzási időszaka alatt is kell felderítéseket végezniük. Az említett felderítések során különös figyelmet kell szentelni az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő és a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növényeknek. Mintát a fogékony növények esetében a növény több különböző részéből, ezen belül a koronából is kell venni. Felderítéseket a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató, és a körülhatárolt területek olyan részein található kivágott törzseken, vágási maradványokon és természetesen előforduló hulladékon is kell végezni, ahol a fogékony növények sorvadásának tünetei várhatóan nem, vagy csak késéssel fordulnak elő. Azon fogékony növények körüli 3 000  m-es sugarú körön belül, amelyekben megállapítást nyert a fenyőrontó fonálféreg jelenléte, legalább négyszer intenzívebb felderítést kell végezni, mint a 3 000  m-es sugarú körön kívül a pufferzóna széléig tartó területen.

7. A tagállamoknak a teljes körülhatárolt területen belül azonosítaniuk kell és ki kell vágniuk mindazokat a fogékony növényeket, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, valamint azokat, amelyek elpusztultak vagy rossz egészségi állapotban vannak, vagy amelyeket tűz vagy vihar sújtott. El kell távolítaniuk és meg kell semmisíteniük a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, a vágás befejezéséig alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a fenyőrontó fonálféreg és vektora elterjedésének megakadályozásához szükséges. A tagállamok teljesítik az alábbi feltételeket:

a) A vektor rajzási időszakán kívül azonosított fogékony növényeket a következő rajzási időszak előtt kivágják, és vagy a helyszínen megsemmisítik, vagy eltávolítják, és faanyagukat, valamint kérgüket a III. melléklet 1. szakaszának 2.a) pontjában meghatározott módon kezelik, vagy a III. melléklet 2. szakaszának 2.b) pontjában foglaltak szerint feldolgozzák.

b) A vektor rajzási időszakában azonosított fogékony növényeket azonnal kivágják, és vagy a helyszínen megsemmisítik, vagy eltávolítják, és faanyagukat, valamint kérgüket a III. melléklet 1. szakaszának 2.a) pontjában meghatározott módon kezelik, vagy a III. melléklet 2. szakaszának 2.b) pontjában foglaltak szerint feldolgozzák.

Azon kivágott fogékony növényeket, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte még nem nyert megállapítást, mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a fenyőrontó fonálféreg esetleges jelenlétének megállapítására, egy olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,1 % alatt van.

Ahol az 5. pont alkalmazandó, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett fogékony növényeket – azok kivágása nélkül – a fenyőrontó fonálféreg esetleges jelenlétének megállapítására mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,1 % alatt van. Az első mondat nem alkalmazandó azon fogékony növényekre, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert.

8. A vektor rajzási időszaka során a körülhatárolt területen – a 7.b) pontban említettek szerint – azonosított fogékony faanyag esetében a tagállamok a kivágott fogékony növények rönkjét hántolják, vagy a rönköket a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel kezelik, illetve a kivágást követően azokat azonnal egy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval borítják be. A hántolás, kezelés vagy beborítás után a fogékony faanyagot hatósági felügyelet mellett azonnal egy tárolóhelyre vagy engedéllyel rendelkező kezelőüzembe szállítják. A hántolatlan faanyagot a tárolóhelyen vagy az engedéllyel rendelkező kezelőüzemben a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel azonnal újra lekezelik, vagy egy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval borítják be.

▼M2

Amennyiben a tagállam arra a következtetésre jut, hogy a hántolás, a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel való kezelés és az ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval való beborítás nem megfelelő, a hántolatlan faanyagot azonnal meg kell semmisíteni a helyszínen.

A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot és a helyszínen megsemmisítendő hántolatlan faanyagot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.

▼M2

8a. A 7.b) ponttól eltérve abban az esetben, ha egy tagállam arra a következtetésre jut, hogy a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növények kivágása és eltávolítása a vektor rajzási időszakában nem megfelelő, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a szóban forgó növények kivágását és eltávolítását a következő rajzási időszak kezdete előtt elvégzi.

A 6. pont sérelme nélkül az érintett tagállamnak a rajzási időszakban a vektoroknak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítést kell végeznie a tűz vagy vihar sújtotta területen, és amennyiben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megerősítésre kerül, a fenyőrontó fonálféreg vagy a vektorai jelenlétének jeleit vagy tüneteit mutató említett növényeknek a szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával felderítéseket kell végeznie a környező területen található fogékony növények tekintetében.

▼B

9. A tagállamok eltávolítanak és ártalmatlanítanak miden olyan fogékony növényt, amely olyan, ültetésre szánt növények termőhelyein nőtt, ahol a fenyőrontó fonálféreg jelenlétét az utolsó teljes tenyészidő kezdete óta megállapították; az eltávolítás és ártalmatlanítás közben minden olyan óvintézkedést alkalmaznak, amely szükséges annak megakadályozására, hogy a fenyőrontó fonálféreg és vektora e tevékenységek folyamán elterjedjen.

▼M1

9a. A tagállamok azonosítják a pufferzónákban a 7., 8., és 9. pontok meghatározásai által nem lefedett kivágott fogékony növényeket. Eltávolítják a növényeket és vágási maradványaikat, eközben minden szükséges óvintézkedést megtéve annak érdekében, hogy azok ne vonzzák a fenyőfarontó fonálférget, valamint annak vektorát.

▼B

10. A tagállamok higiéniai előírásokat léptetnek életbe minden olyan járműre vonatkozóan, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, így biztosítva, hogy a fenyőrontó fonálféreg ne terjedjen tovább e járművekkel és gépekkel.




II. MELLÉKLET

A 7. cikkben előírt visszaszorítási intézkedések

1. A tagállamok a 7. cikknek megfelelően intézkedéseket hoznak a körülhatárolt területeken – melyeken belül egy legalább 20 km szélességű pufferzóna található – a fenyőrontó fonálféregnek a 2. és a 3. pontban foglaltak szerinti visszaszorítására

A tagállamok a 9. cikk (1) bekezdésében előírt értesítés keretében részletesen ismertetik az említett intézkedéseket.

▼M2

2. A tagállamoknak a fertőzött területeken éves felderítéseket kell végezniük a fogékony növények és a vektor tekintetében az említett növényeknek és a vektornak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. Az említett felderítések során különös figyelmet kell szentelni az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő és a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növényeknek. A felderítéseket a pufferzónák megőrzése céljából a fertőzött terület pufferzónákkal határos részeire kell összpontosítani. A tagállamoknak ki kell vágniuk mindazon fogékony növényeket, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, valamint el kell távolítaniuk és ártalmatlanítaniuk kell az említett növényeket és azok vágási maradványait, alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a fenyőrontó fonálféreg és vektora elterjedésének megakadályozásához szükséges.

3. A tagállamok az alábbi intézkedéseket alkalmazzák a pufferzónákban:

a) A tagállamoknak a pufferzónákban a vektor rajzási időszaka alatt és azon kívül felderítéseket kell végezniük a fogékony növények tekintetében az említett növényeknek és a vektornak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. A fenyőrontó fonálféreg vektora tekintetében annak rajzási időszaka alatt is kell felderítéseket végezniük. Az említett felderítések során különös figyelmet kell szentelni az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő és a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növényeknek, valamint az olyan területeken található vektoroknak, ahol a fenyőrontó fonálféreg valószínűleg jelen van, vagy ahol a tűnetek várhatóan késéssel jelentkeznek. Mintát a fogékony növények esetében a növény több különböző részéből, ezen belül a koronából is kell venni. Felderítéseket a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató, és a körülhatárolt területek olyan részein található kivágott törzseken, vágási maradványokon és természetesen előforduló hulladékon is kell végezni, ahol a fogékony növények sorvadásának tünetei várhatóan nem fordulnak elő.

▼M3

b) A tagállamok az érintett pufferzónák egészében azonosítják és kivágják mindazokat a fogékony növényeket, amelyek elpusztultak, rossz egészségi állapotban vannak vagy amelyeket tűz vagy vihar sújtott. Eltávolítják és ártalmatlanítják a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, alkalmazva minden szükséges óvintézkedést a fenyőrontó fonálféreg és vektora elterjedésének megakadályozására, a kivágás előtt és folyamán, valamint a kivágott növények és azok vágási maradványai ártalmatlanításáig az alábbi feltételek mellett.

i. A vektor rajzási időszakán kívül azonosított fogékony növényeket a következő rajzási időszak előtt kivágják és a helyszínen megsemmisítik, hatósági felügyelet mellett a fertőzött területre szállítják, vagy eltávolítják. Az utóbbi esetben az említett növények faanyagát és kérgét a III. melléklet 1. szakaszának 2.a) pontjában foglaltak szerint kezelik, vagy a III. melléklet 2. szakaszának 2.b) pontjában meghatározott módon feldolgozzák.

ii. A vektor rajzási időszakában azonosított fogékony növényeket azonnal kivágják és a helyszínen megsemmisítik, hatósági felügyelet mellett a fertőzött területre szállítják, vagy eltávolítják. Az utóbbi esetben az említett növények faanyagát és kérgét a III. melléklet 1. szakaszának 2.a) pontjában foglaltak szerint kezelik, vagy a III. melléklet 2. szakaszának 2.b) pontjában meghatározott módon feldolgozzák.

Amennyiben egy tagállam arra a következtetésre jut, hogy a vektor rajzási időszakában azonosított és tűz vagy vihar sújtotta fogékony növények kivágása, eltávolítása és ártalmatlanítása nem megfelelő, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a szóban forgó növények kivágását, eltávolítását és ártalmatlanítását a következő rajzási időszak kezdete előtt elvégzi. Az érintett fogékony növényeket az ilyen vágási és eltávolítási munkálatok alatt vagy a helyszínen megsemmisítik, vagy eltávolítják őket és faanyagukat, valamint kérgüket a III. melléklet 1. szakaszának 2.a) pontjában foglaltak szerint kezelik, vagy a III. melléklet 2. szakaszának 2.b) pontjában meghatározott módon feldolgozzák. Ezen eltérés alkalmazása esetén és az a) pont sérelme nélkül az érintett tagállamnak a rajzási időszakban a vektoroknak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló mintavételével és a minták vizsgálatával intenzív felderítést kell végeznie a tűz vagy vihar sújtotta területen, és amennyiben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megerősítésre kerül, a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének jeleit vagy tüneteit mutató említett növényeknek a szemléjével, mintavételével és vizsgálatával intenzívebb felderítéseket kell végezniük a környező területen található fogékony növények tekintetében.

Az i. és ii. pontoktól eltérve Portugália dönthet úgy, hogy azon fogékony növények kivágását, eltávolítását és ártalmatlanítását, amelyeket az illetékes hivatalos szerv 2017-ben hatóságilag a tűz által sújtottnak jelölt meg, egy hosszabb időszakon keresztül, de legkésőbb 2020. március 31-ig valósítja meg. Az említett időszakban megvalósuló kivágás, eltávolítás és ártalmatlanítás szempontjából a következő területen található fogékony növényeket kell előnyben részesíteni:

 fertőzött területtel szomszédos területek,

 olyan területek, ahol rovarvektorok aktivitására utaló jelek mutatkoznak,

 olyan területek, ahol a fenyőrontó fonálféreg lehetséges jelenlétét jelző beteg fák aránya növekszik,

 bármely más olyan terület, amely a fenyőrontófonálféreg-fertőzés legnagyobb kockázatát mutatja.

Az említett fogékonynövényeket kivágják és a helyszínen megsemmisítik, hatósági ellenőrzés mellett a fertőzött területre szállítják, vagy eltávolítják. Ebben az esetben a fogékony faanyagot és kérget a III. melléklet 1. szakaszának 2.a) pontjában foglaltak szerint kezelik, vagy a III. melléklet 2. szakasza 2.b) pontjában meghatározott módon feldolgozzák. Azok a fogékony növények, melyek a rovarvektor által nem használhatók az életciklusa lezárására, a helyszínen tarthatók anélkül, hogy megsemmisítenék őket.

Portugália 2018. május 31-ig éves cselekvési tervet nyújt be a Bizottságnak és a tagállamoknak, amely tartalmazza a pufferzónában található, tűz sújtotta növények elhelyezkedését, a második albekezdésben említett területek elhelyezkedését és a kiválasztás indoklását, a szóban forgó növények kivágásának, eltávolításának és ártalmatlanításának megvalósulásáig a fenyőrontófonálféreg-fertőzés kockázatának csökkentését célzó intézkedéseket, beleértve a fogékony növényekre és a vektorokra irányuló, intenzívebb felderítési tevékenységeket a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének korai észlelése érdekében, a szükséges erőforrásokat, valamint az említett intézkedések teljesítéséhez szükséges határidőket. Portugália 2019. május 31-ig egy további, azonos tartalmú éves cselekvési tervet nyújt be.

Az említett növények jelentette kockázat mértékét évente értékelni kell, és a cselekvési tervet szükség szerint aktualizálni kell. A cselekvési tervben előirányzott tevékenységeket a 9. cikkben említett általános cselekvési terv elkészítésekor figyelembe kell venni.

Portugália az érintett évet követő évben április 30-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak és a tagállamoknak az éves eredményekről, beleértve a vektorokkal kapcsolatos intenzívebb felderítések eredményeit, valamint a cselekvési terv bármilyen aktualizálását.

A kivágott fogékony növényeket (az erdőtüzekben teljesen megsemmisült növények kivételével) mintavételnek és vizsgálatnak vetik alá a fenyőrontó fonálféreg esetleges jelenlétének megállapítására, egy olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,02 % alatt van.

▼M2

c) A vektor rajzási időszaka során a pufferzónában – a b) pontban említettek szerint – azonosított fogékony faanyag esetében a tagállamoknak a kivágott fogékony növények rönkjét le kell hántolniuk, vagy a rönköket a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel kell kezelniük, vagy a kivágást követően azokat azonnal egy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval kell beborítaniuk.

A hántolás, kezelés vagy beborítás után a fogékony faanyagot hatósági felügyelet mellett azonnal egy tárolóhelyre vagy engedéllyel rendelkező kezelőüzembe kell szállítani. A hántolatlan faanyagot a tárolóhelyen vagy az engedéllyel rendelkező kezelőüzemben azonnal újra le kell kezelni a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel, vagy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval kell beborítani.

A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a tagállam arra a következtetésre jut, hogy a hántolás, a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel való kezelés és az ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval való beborítás nem megfelelő, a hántolatlan faanyagot azonnal meg kell semmisíteni a helyszínen. Ezen eltérés alkalmazása esetén a fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot és a helyszínen megsemmisítendő hántolatlan faanyagot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.

▼M1

3a. A tagállamok azonosítják a pufferzónákban a 3.b) pont meghatározása által nem lefedett kivágott fogékony növényeket. Eltávolítják a növényeket és vágási maradványaikat, eközben minden szükséges óvintézkedést megtéve annak érdekében, hogy azok ne vonzzák a fenyőfarontó fonálférget, valamint annak vektorát.

▼B

4. A tagállamok higiéniai előírásokat léptetnek életbe minden olyan járműre vonatkozóan, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, így biztosítva, hogy a fenyőrontó fonálféreg ne terjedjen tovább e járművekkel és gépekkel.




III. MELLÉKLET

A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg Unión belüli szállításának feltételei a 10. cikkben előírtak szerint

1.   SZAKASZ

A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint fertőzött területekről pufferzónákba való szállításának feltételei

1. A fogékony növények abban az esetben szállíthatók, ha teljesítik az alábbi feltételeket:

a) Olyan termőhelyeken nőttek, ahol a fenyőrontó fonálféreg jelenlétét vagy annak tüneteit az utolsó teljes tenyészidő kezdete óta nem tapasztalták.

b) Fejlődésük során egész életükben teljes fizikai védelem alatt álltak, amely biztosította, hogy a vektor ne kerülhessen kapcsolatba ezekkel a növényekkel.

c) Hatósági szemlében és laboratóriumi vizsgálatban részesültek, melynek során a fenyőrontó fonálféregtől és a vektortól mentesnek bizonyultak.

d) A 92/105/EGK irányelvnek megfelelően elkészített és kibocsátott, Unión belüli rendeltetési helyekre szóló növényútlevél kíséri őket.

e) A vektor rajzási időszakán kívül vagy zárt konténerekben, illetve olyan csomagolásban szállítják őket, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő a fenyőrontó fonálféreggel vagy a vektorral való fertőzés.

2. A fogékony faanyag és kéreg – a fa csomagolóanyag kivételével – abban az esetben szállítható, ha az említett faanyag vagy kéreg teljesíti az alábbi feltételeket:

a) Egy engedéllyel rendelkező kezelőüzemben megfelelő hőkezelésnek vetették alá, melynek keretében a fogékony faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten tartották, biztosítva a fenyőrontó fonálféregtől és a vektoroktól való mentességet. Hőkezelésként alkalmazott komposztálási eljárás esetén a komposztálást a 2000/29/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően jóváhagyott kezelési előírás szerint hajtják végre.

▼M1

b) A 92/105/EGK irányelvben említett, egy engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kibocsátott növényútlevél kíséri; a kaptárak vagy fészkelődobozok gyártására felhasznált fogékony faanyag esetében az említett növényútlevél kíséri, vagy a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványa II. mellékletének megfelelően megjelölték.

c) Ha nem távolították el a fogékony faanyag kérgét, akkor vagy a vektor rajzási időszakán kívül kell szállítani, vagy védőborítással kell ellátni, biztosítva, hogy nem fertőződik meg sem a fenyőfarontó fonálféreggel, sem annak vektorával.

▼B

3. A fogékony faanyag fa csomagolóanyag formájában abban az esetben szállítható, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

a) Engedéllyel rendelkező kezelőüzemben a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó, Regulation of wood packaging material in international trade (Fa csomagolóanyagokra vonatkozó szabályozás a nemzetközi kereskedelemben) címet viselő 15. számú nemzetközi szabványának ( 4 ) I. mellékletében meghatározott, jóváhagyott kezelések egyikének vetették alá, amely biztosítja a fenyőrontó fonálféreg élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet.

b) Az említett nemzetközi szabvány II. mellékletének megfelelően megjelölték.

4. A 2. és 3. ponttól eltérve a fogékony faanyag kiszállítható a körülhatárolt területen kívülre, vagy átszállítható a fertőzött területről a pufferzónába, ha szállítása a körülhatárolt területhez vagy a fertőzött zónához legközelebb lévő, engedéllyel rendelkező kezelőüzembe történik azonnali kezelés céljából, abban az esetben, ha az adott területen vagy zónában nem található megfelelő kezelőüzem.

Az eltérés csak akkor alkalmazandó, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) A kivágott fogékony növények esetében az I. melléklet 8. és 10. pontjának és a II. melléklet 3.c) és 4. pontjának megfelelően alkalmazott eljárás, kezelés, tárolás és szállítás biztosítja a vektor jelenlétének, illetve a faanyagból való kijutásának elkerülését.

b) A szállítás a vektor rajzási időszakán kívül vagy olyan védő borítással történik, amely biztosítja, hogy ne fordulhasson elő más növények, faanyag vagy kéreg fenyőrontó fonálféreggel vagy a vektorral való megfertőzése.

c) A szállítás az illetékes hatóságok általi rendszeres helyszíni ellenőrzés tárgyát képezi.

5. A 2. és a 3. ponttól eltérve a 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra felaprított fogékony faanyag és kéreg kiszállítható a körülhatárolt területről az e területhez legközelebb lévő, engedélyezett kezelőüzembe, vagy a fertőzött területről a pufferzónába azzal a céllal, hogy üzemanyagként használják fel, feltéve, hogy a 4. pont második albekezdésének b) és c) pontja teljesül.

2.   SZAKASZ

A fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg szállításának feltételei olyan fertőzött területeken belül, amelyekre felszámolási intézkedések érvényesek

1. Az ültetésre szánt fogékony növények abban az esetben szállíthatók, ha teljesítik az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott feltételeket.

2. A fogékony faanyag és kéreg szállítható, ha a szállítás célja az alább felsorolt kezelések egyike:

a) Égetéssel történő megsemmisítés a körülhatárolt területen belül található, e célra kijelölt közeli helyszínen.

b) Feldolgozó létesítményben üzemanyagként vagy más megsemmisítési célra történő felhasználás, amely biztosítja a fenyőrontó fonálféreg élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet.

c) Egy engedéllyel rendelkező kezelőüzemben megfelelő hőkezelésnek kívánják alávetni, melynek keretében a faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten tartják, biztosítva a fenyőrontó fonálféreg élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet. Komposztálásos hőkezelés esetén a komposztálást a 2000/29/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően jóváhagyott kezelési előírás szerint hajtják végre.

Az alábbi feltételek alkalmazandók az említett szállítás esetén:

a) a faanyag vagy kéreg hatósági felügyelet mellett szállítandó a vektor rajzási időszakán kívül vagy olyan védő borítással történik, amely biztosítja, hogy ne fordulhasson elő más növények, faanyag vagy kéreg fenyőrontó fonálféreggel vagy a vektorral való megfertőzése; vagy

b) az első bekezdés c) pontjában említett kezelésen átesett faanyag vagy kéreg abban az esetben szállítható, ha egy engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kibocsátott növényútlevél kíséri.

Ez a pont nem vonatkozik sem fa csomagolóanyagra, sem egyenként laboratóriumi vizsgálatban részesített és a fenyőrontó fonálféregtől mentesnek talált növényekből származó fogékony faanyagra.

3. A fogékony faanyag fa csomagolóanyag formájában szállítható, amennyiben teljesíti az 1. szakasz 3. pontjában meghatározott feltételeket.



( 1 ) EPPO Bulletin 39(3), 344–353.

( 2 ) HL L 4., 1993.1.8., 22. o.

( 3 ) A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága (1995), International Standard for Phytosanitary Measures 4: Requirements for the establishment of pest free areas (A növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 4. számú nemzetközi szabvány: A károsítómentes területek kialakítására vonatkozó követelmények).

( 4 ) A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága (2009), International Standard for Phytosanitary Measures 15: Regulation of wood packaging material in international trade (a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány: Fa csomagolóanyagokra vonatkozó szabályozás a nemzetközi kereskedelemben)

Top