Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02011R1178-20150408

Consolidated text: A Bizottság 1178/2011/EU rendelete ( 2011. november 3. ) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/1178/2015-04-08

2011R1178 — HU — 08.04.2015 — 003.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A BIZOTTSÁG 1178/2011/EU RENDELETE

(2011. november 3.)

a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 311, 25.11.2011, p.1)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A BIZOTTSÁG 290/2012/EU RENDELETE (2012. március 30.)

  L 100

1

5.4.2012

►M2

A BIZOTTSÁG 70/2014/EU RENDELETE (2014. január 27.)

  L 23

25

28.1.2014

►M3

A BIZOTTSÁG 245/2014/EU RENDELETE (2014. március 13.)

  L 74

33

14.3.2014

►M4

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/445 RENDELETE (2015. március 17.)

  L 74

1

18.3.2015


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 230, 25.8.2012, o 5  (1178/2011)

►C2

Helyesbítés, HL L 102, 11.4.2013, o 20  (290/2012)




▼B

A BIZOTTSÁG 1178/2011/EU RENDELETE

(2011. november 3.)

a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)



AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 7. cikke (6) bekezdésére, 8. cikke (5) bekezdésére és 10. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 216/2008/EK rendelet célja a polgárirepülés-biztonság egységesen magas szintjének kialakítása és fenntartása Európában. A szóban forgó rendelet eszközöket biztosít ennek a célnak és a polgárirepülés-biztonság más céljainak az eléréséhez.

(2)

Az egyes légi járművek, illetve repülésszimulációs oktatóeszközök üzemben tartásában részt vevő pilótáknak, valamint az e pilóták képzésében, vizsgáztatásában vagy ellenőrzésében részt vevő személyeknek és szervezeteknek meg kell felelniük a 216/2008/EK rendelet III. mellékletében foglalt alapvető követelményeknek. A szóban forgó rendelet értelmében indokolt, hogy a pilóták, valamint a képzésükben részt vevő személyek és szervezetek tanúsítványt kapjanak, amennyiben megállapítást nyert, hogy megfelelnek az alapvető követelményeknek.

(3)

Ugyanígy el kell látni a pilótákat orvosi minősítéssel, a pilóták egészségügyi alkalmasságának felméréséért felelős repülőorvos-szakértőket pedig tanúsítvánnyal, amennyiben megállapítást nyert, hogy megfelelnek a vonatkozó alapvető követelményeknek. A 216/2008/EK rendelet azonban lehetőséget ad arra, hogy bizonyos feltételekkel, amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi, a háziorvos is repülőorvos-szakértőként járjon el.

(4)

Az egyes légi járművek üzemben tartásában részt vevő légiutas-kísérő személyzetnek meg kell felelnie a 216/2008/EK rendelet IV. mellékletében foglalt alapvető követelményeknek. Az említett rendelet értelmében rendszeresen ellenőrizni kell a légiutas-kísérő személyzet egészségügyi alkalmasságát a rábízott biztonsági feladatok ellátására. A megfelelés bizonyítása a legjobb repülés-egészségügyi gyakorlaton alapuló megfelelő értékelés útján történik.

(5)

A 216/2008/EK rendelet értelmében a Bizottság elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat a pilóták, valamint a képzésükben, vizsgáztatásukban és ellenőrzésükben részt vevők képesítésére, továbbá a légiutas-kísérő személyzet tagjainak tanúsítására és egészségügyi alkalmasságának vizsgálatára irányadó feltételek rögzítéséhez.

(6)

Rögzíteni kell a nemzeti pilóta-szakszolgálati engedélyek és nemzeti fedélzeti mérnöki engedélyek konvertálására vonatkozó követelményeket és eljárásokat annak érdekében, hogy az érintettek harmonizált feltételek szerint folytathassák tevékenységeiket; a berepülési képesítéseket is e rendelettel összhangban kell konvertálni.

(7)

Indokolt, hogy a tagállamok elfogadhassák a harmadik országok által kibocsátott engedélyeket, ha garantálható a 216/2008/EK rendeletben meghatározottal egyenértékű biztonsági szint fenntartása; rögzíteni kell a harmadik országok által kibocsátott engedélyek elfogadásának feltételeit.

(8)

Annak érdekében, hogy az e rendelet alkalmazása előtt megkezdett képzést figyelembe lehessen venni a pilóta-szakszolgálati engedélyek megszerzése céljából, rögzíteni kell a már elvégzett képzés elismerésének feltételeit; rögzíteni kell továbbá a katonai engedélyek elismerésének feltételeit is.

(9)

A repülési ágazat és a tagállamok közigazgatása részére elengedő időt kell hagyni az új szabályozási kerethez való alkalmazkodásra annak érdekében, hogy a tagállamok kellő idővel rendelkezzenek bizonyos fajta, a JAR-ok hatályán kívül eső pilóta-szakszolgálati engedélyek és orvosi minősítések kibocsátásához, továbbá a még e rendelet alkalmazása előtt kibocsátott engedélyek és minősítések, illetve végrehajtott repülőorvos-szakértői vizsgálatok érvényességének feltételekhez kötött elismeréséhez.

(10)

A légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek a polgári repülés területén történő kölcsönös elismeréséről szóló, 1991. december 16-i 91/670/EGK tanácsi irányelv ( 2 ) a 216/2008/EK rendelet 69. cikkének (2) bekezdése értelmében hatályát veszti. Az ezzel a rendelettel elfogadott intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok a hatályukat vesztő intézkedéseknek felelnek meg.

(11)

Az átmenet zökkenőmentessége és a polgári repülés biztonságának az Unión belüli egységesen magas színvonala érdekében a végrehajtó intézkedéseknek tükrözniük kell a pilótaképzés és a repülőorvosi alkalmasság területének legkorszerűbb eredményeit – beleértve a legjobb gyakorlatokat is –, valamint műszaki és technikai fejlődését. Ennek megfelelően figyelembe kell venni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organisation, ICAO) és a Társult Légügyi Hatóság által 2009. június 30-ig elfogadott követelményeket és igazgatási eljárásokat, valamint a nemzeti adottságokhoz kapcsolódó meglévő szabályozást.

(12)

Az Ügynökség a 216/2008/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz véleményként benyújtotta a végrehajtási szabályok tervezetét.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



1. cikk

Hatály

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:

1. a pilóták szakszolgálati engedélyeinek különböző jogosításai, az e szakszolgálati engedélyek kibocsátására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, a szakszolgálati engedélyek jogosultjainak jogosultságai és kötelezettségei, a meglévő nemzeti pilóta-szakszolgálati engedélyek és nemzeti repülőmérnöki engedélyek pilóta-szakszolgálati engedélyekké való konvertálásának feltételei, valamint a harmadik országok által kibocsátott szakszolgálati engedélyek elfogadásának feltételei;

2. a repülésoktatásért, a repülésszimulációs oktatásért vagy a pilóták ismereteinek felméréséért felelős személyek képesítése;

3. a pilóták különféle orvosi minősítései, az ezen orvosi minősítések kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, az orvosi minősítések birtokosainak jogosultságai és kötelezettségei, valamint a nemzeti orvosi minősítéseknek általánosan elismert orvosi minősítésekké való konvertálásának feltételei;

4. a repülőorvos-szakértők képesítése, valamint annak feltételei, hogy egy háziorvos repülőorvos-szakértőként járhasson el;

5. a légiutas-kísérő személyzet tagjainak rendszeres repülőorvosi vizsgálata, valamint az e vizsgálat elvégzéséért felelős személyek képesítése;

▼M1

6. a légiutas-kísérő személyzet tanúsítványainak kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a légiutas-kísérői tanúsítványok birtokosainak jogosultságai és kötelezettségei;

7. a polgári légi közlekedésben érintett repülőgép-személyzet képesítésében és repülőorvos-szakértői vizsgálatában részt vevő pilótaképző szervezetek és repülőorvosi központok engedélyeinek kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

8. a repülésszimulációs oktatóeszközök bizonyítványaira, valamint az ilyen eszközöket működtető és alkalmazó szervezetekre vonatkozó követelmények;

9. a tagállamok, az Ügynökség és a szervezetek által az igazgatási és irányítási rendszerrel kapcsolatban az (1)–(8) bekezdéssel összefüggésben teljesítendő követelmények.

▼B

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„FCL rész szerinti engedély” : az I. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő, repülőszemélyzeti szakszolgálati engedély;

2.

„JAR” : a Társult Légügyi Hatóság által elfogadott, 2009. június 30-án hatályos egységes légügyi előírás;

3.

„könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély (light aircraft pilot licence, LAPL)” : a szabadidős célú üzemben tartásban részt vevő pilótáknak a 216/2008/EK rendelet 7. cikke szerinti szakszolgálati engedélye;

4.

„a JAR-oknak megfelelő engedély” : a JAR-okat átültető nemzeti szabályozás és a nemzeti eljárások szerint, olyan tagállam által kibocsátott pilóta-szakszolgálati engedély és kapcsolódó jogosítások, minősítések, felhatalmazások, illetve képesítések, amelyek átültették a vonatkozó JAR-okat, és amelyeket e JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre ajánlottak a Társult Légügyi Hatóság rendszerének keretében;

5.

„a JAR-oknak nem megfelelő engedély” : egy tagállam által a nemzeti szabályozással összhangban kibocsátott vagy elismert, a vonatkozó JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre nem ajánlott pilóta-szakszolgálati engedély;

6.

„beszámítás” : korábbi tapasztalat vagy képesítés elismerése;

7.

„beszámítási jegyzőkönyv” : a korábbi tapasztalat, illetve képesítés elismerésének alátámasztására szolgáló jegyzőkönyv;

8.

„konvertálási jegyzőkönyv” : egy engedély FCL rész szerinti engedéllyé való konvertálásának alátámasztására szolgáló jegyzőkönyv;

9.

„a JAR-oknak megfelelő pilóta-szakszolgálati orvosi minősítés és repülőorvos-szakértői tanúsítvány” : a JAR-okat átültető nemzeti szabályozás és a nemzeti eljárások szerint, olyan tagállam által kibocsátott tanúsítvány, amely átültette a vonatkozó JAR-okat, és amelyet e JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre ajánlottak a Társult Légügyi Hatóság rendszerének keretében;

10.

„a JAR-oknak nem megfelelő pilóta-szakszolgálati orvosi minősítés és repülőorvos-szakértői tanúsítvány” : egy tagállam által a nemzeti szabályozással összhangban kibocsátott vagy elismert, a vonatkozó JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre nem ajánlott minősítés;

▼M1

11.

„a légiutas-kísérő személyzet tagja” : a személyzet megfelelő képzettséggel rendelkező olyan – nem a hajózó személyzethez, és nem a műszaki személyzethez tartozó – tagja, aki az üzemben tartó megbízásából az üzemeltetés során az utasok és a repülés biztonságát szolgáló feladatokat lát el;

12.

„repülőgép-személyzet” : a hajózó személyzet és a légiutas-kísérő személyzet;

13.

„a JAR-oknak megfelelő engedély, jóváhagyás vagy szervezet” : a JAR-okat átültető nemzeti jogszabályokkal és a vonatkozó JAR-okat átültető tagállam eljárásaival összhangban kibocsátott vagy elismert olyan engedély vagy jóváhagyás, illetve engedéllyel vagy jóváhagyással rendelkező, bejegyzett vagy elismert olyan szervezet, amelyet e JAR-ok kapcsán kölcsönös elismerésre ajánlottak a Társult Légügyi Hatóság rendszerének keretében.

▼M3

3. cikk

Pilóták szakszolgálati engedélyeinek és orvosi minősítéseinek kibocsátása

(1)  E rendelet 8. cikkének sérelme nélkül a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint (5) bekezdésében említett légi járművek pilótáinak meg kell felelniük az e rendelet I. és IV. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak.

(2)  Az e rendelet I. mellékletében meghatározott engedélyek jogosultjait megillető jogosultságok sérelme nélkül az e rendelet I. mellékletének B. vagy C. alrészével összhangban kibocsátott pilóta-szakszolgálati engedélyek jogosultjai végrehajthatják a 965/2012/EU rendelet 6. cikkének (4a) bekezdésében említett repüléseket. Mindez nem érinti az utasszállításra vonatkozó bármely további követelmény teljesítését, vagy az e rendelet I. mellékletének B. vagy C. alrészében meghatározott kereskedelmi műveletek végzését.

▼B

4. cikk

Meglévő nemzeti pilóta-szakszolgálati engedélyek

(1)  A JAR-oknak megfelelő, egy tagállam által ►M1  az e rendelet alkalmazása ◄ előtt kibocsátott vagy elismert engedélyt úgy kell tekinteni, hogy e rendeletnek megfelelően állították ki. A tagállamok az ilyen engedélyeket legkésőbb ►M1  2018. április 8-ig ◄ az ARA részben meghatározott formátum szerinti engedélyekre cserélik.

(2)  Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt egy tagállam által kibocsátott vagy elismert, a JAR-oknak nem megfelelő engedélyt – beleértve minden kapcsolódó jogosítást, minősítést, felhatalmazást, illetve képesítést is – a kibocsátó tagállam FCL rész szerinti engedéllyé konvertálja.

(3)  A JAR-oknak nem megfelelő engedélyeknek FCL rész szerinti engedélyekké és kapcsolódó jogosításokká, illetve minősítésekké való konvertálására az alábbiak az irányadók:

a) a II. melléklet rendelkezései; vagy

b) a konvertálási jegyzőkönyvben foglaltak.

(4)  A konvertálási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint kell kiállítani:

a) a jegyzőkönyvet a pilóta-szakszolgálati engedélyt kibocsátó tagállam állítja ki az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (a továbbiakban: Ügynökség) egyeztetésben;

b) a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a pilóta-szakszolgálati engedélyeket milyen nemzeti követelmények alapján bocsátották ki;

c) a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a pilótákat milyen jogosultságokkal ruházták fel;

d) a jegyzőkönyvben meg kell jelölni, hogy az I. melléklet szerinti követelmények közül melyek számítandók be;

e) a jegyzőkönyvben adott esetben fel kell tüntetni az FCL rész szerinti engedélybe foglalandó korlátozásokat, valamint azokat a követelményeket, amelyeket a pilótának teljesítenie kell e korlátozások feloldásához.

(5)  A konvertálási jegyzőkönyvbe bele kell foglalni a (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti tényállások alátámasztásához szükséges valamennyi dokumentum másolatát, beleértve a vonatkozó nemzeti követelmények és eljárások másolatát is. A konvertálási jegyzőkönyv megfogalmazásakor a tagállamok arra törekednek, hogy a pilóták lehetőség szerint megőrizhessék jelenlegi tevékenységi körüket.

(6)  Az (1) és a (3) bekezdés ellenére, az egypilótás nagyteljesítményű komplex légi járműhöz kapcsolódó jogosultságokkal felruházott, osztályjogosítás-oktatói tanúsítással vagy vizsgáztatói tanúsítással rendelkező engedélyesek jogosultságait egypilótás légi járművekre szóló típusjogosítás-oktatói vagy -vizsgáztatói minősítéssé konvertálják.

(7)  Egy tagállam az alábbi feltételekkel hatalmazhat fel egy növendék pilótát arra, hogy korlátozott jogosultságokat felügyelet nélkül gyakoroljon még azelőtt, hogy az LAPL kibocsátásához szükséges valamennyi követelményt teljesítette volna:

a) a jogosultságok az ország területére vagy annak egy részére korlátozódnak;

b) a jogosultságok korlátozott földrajzi területre, legfeljebb 2 000 kg felszállási tömeggel rendelkező, egymotoros, dugattyús repülőgépekre korlátozódnak, és nem terjednek ki utas szállítására;

c) a felhatalmazást az oktató által a tagállam elméleti biztonsági kockázatértékelése nyomán végzett egyéni biztonsági kockázatértékelés alapján adják meg;

d) a tagállam hároméves időközönként időszakos jelentést terjeszt a Bizottság és az Ügynökség felé.

▼M3

(8)  2019. április 8-ig a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy repülőgépekkel való, műszeres repülési szabályok szerinti repülésre szóló korlátozott jogosultságokat biztosítsanak egy pilóta számára még azt megelőzően, hogy a pilóta teljesítette volna a műszerjogosítás megszerzéséhez szükséges, e rendelet szerinti összes követelményt, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a tagállamok csak akkor adhatnak ki ilyen engedélyt, ha azt olyan konkrét helyi igény indokolja, amelyet az e rendelet szerinti jogosítások révén nem lehet kielégíteni;

b) az engedélyben foglalt jogosultságok mértékét a tagállam által végzett repülésbiztonsági kockázatelemzés alapján kell meghatározni, figyelembe véve a pilóta által teljesítendő kompetenciaszinthez szükséges képzés terjedelmét;

c) az engedélyben foglalt jogosultságok az adott tagállam nemzeti légterére vagy annak egy részére korlátozódnak;

d) az engedélyeket olyan kérelmezők részére lehet kiadni, akik a tagállam által előírtak szerint képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett megfelelő képzést teljesítettek, és képesítéssel rendelkező vizsgáztató előtt számot adtak az előírt kompetenciákról;

e) a tagállam tájékoztatja a Bizottságot, az EASA-t és a többi tagállamot az engedély sajátosságairól, és ezen belül az engedély kiadásának indokáról és a repülésbiztonsági kockázatelemzésről.

f) a tagállamok nyomon követik az engedélyhez kapcsolódó tevékenységeket, hogy így biztosítsák a megfelelő biztonsági szintet, és meghozhassák a szükséges intézkedéseket, amennyiben fokozott kockázatok vagy biztonsági aggály merül fel;

g) a tagállamok az engedély végrehajtásához kapcsolódó repülésbiztonsági szempontokat felülvizsgálják, és erről legkésőbb 2017. április 8-án jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz.

▼B

5. cikk

Meglévő pilóta-szakszolgálati orvosi minősítések és repülőorvos-szakértői tanúsítványok

(1)  A JAR-oknak megfelelő, egy tagállam által e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert pilóta-szakszolgálati orvosi minősítést, illetve repülőorvos-szakértői tanúsítványt úgy kell tekinteni, hogy e rendeletnek megfelelően állították ki.

(2)  A tagállamok a pilóta-szakszolgálati orvosi minősítéseket és a repülőorvos-szakértői tanúsítványokat legkésőbb 2017. április 8-ig az ARA részben meghatározott formátum szerinti tanúsítványokra cserélik.

(3)  A JAR-oknak nem megfelelő, egy tagállam által e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert pilóta-szakszolgálati orvosi minősítés, illetve repülőorvos-szakértői tanúsítvány a soron következő meghosszabbításáig, de legkésőbb 2017. április 8-ig érvényes.

(4)  Az (1) és a (2) bekezdésben említett minősítések meghosszabbítására a IV. mellékletben előírtaknak megfelelően kerül sor.

6. cikk

Berepülési képesítések konvertálása

(1)  Azon pilóták esetében, akik e rendelet alkalmazásának kezdete előtt az 1702/2003/EK rendelet ( 3 ) melléklete szerinti, 1. és 2. kategóriájú repülési teszteket végeztek, illetőleg berepülőpilótákat oktattak, a berepülési képesítéseket e rendelet I. mellékletének megfelelően berepülőjogosítássá és – adott esetben – berepülésoktatói tanúsítássá konvertálja az a tagállam, amelyik a berepülői képesítéseket kibocsátotta.

(2)  A konvertálásra egy, a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő konvertálási jelentés megállapításai alapján kerül sor.

7. cikk

Meglévő nemzeti fedélzeti mérnöki engedélyek

(1)  A Chicagói Egyezmény 1. mellékletének megfelelően kibocsátott fedélzeti mérnöki engedély FCL rész szerinti engedéllyé való konvertálását az engedély jogosultja a kibocsátó tagállamtól igényelheti.

(2)  A fedélzeti mérnöki engedélyek FCL rész szerinti engedéllyé történő konvertálására egy, a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő konvertálási jelentés alapján kerül sor.

(3)  Repülőgépre szóló légitársasági pilóta-szakszolgálati engedély (airline transport pilot licence, ATPL) igénylése esetén meg kell tartani az I. melléklet FCL.510.A pontja c) bekezdésének 2. pontjában a beszámításra vonatkozóan előírtakat.

8. cikk

A harmadik országok által kibocsátott engedélyek elfogadásának feltételei

▼M4

(1)  A 216/2008/EK rendelet 12. cikkének sérelme nélkül, az Unió és az adott harmadik országok között létrejött, a pilóták engedélyezésére kiterjedő megállapodás hiányában a tagállamok e rendelet III. mellékletének rendelkezéseivel összhangban fogadhatják el a harmadik országok által kibocsátott engedélyeket, jogosításokat és tanúsításokat, valamint a harmadik országok által vagy nevében kibocsátott kapcsolódó orvosi minősítéseket.

▼B

(2)  Amennyiben az FCL rész szerinti engedély kérelmezője már rendelkezik azzal egyenértékű, egy harmadik ország által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletének megfelelően kibocsátott engedéllyel, jogosítással vagy minősítéssel, a kérelmezőnek teljesítenie kell az e rendelet I. mellékletében foglalt követelmények összességét, azzal az eltéréssel, hogy az oktatás időtartamára, az oktatási alkalmak számára és az egyes képzési óraszámokra vonatkozó követelmények mérsékelhetőek.

(3)  A kérelmezőnek beszámításra kerülő ismereteket egy jóváhagyott képzési szervezet ajánlása nyomán az a tagállam határozza meg, amelynél a pilóta az engedélyt igényelte.

(4)  Harmadik ország által vagy nevében a Chicagói Egyezmény 1. mellékletének megfelelően kibocsátott ATPL esetében, amennyiben annak jogosultja megszerezte az adott légijármű-kategóriára szóló ATPL kibocsátásához az I. melléklet F. alrészében megkövetelt tapasztalatot, teljes egészében beszámítható az elméleti vizsgára és a jártassági vizsgára bocsátás előzetes tanfolyamvégzési követelményeinek teljesítése, feltéve, hogy a harmadik országbeli engedély az ATPL-jártassági vizsgán használt légi járműre érvényes típusjogosítást tartalmaz.

(5)  Az FCL rész szerinti engedélyek jogosultjai részére kibocsáthatóak azok a repülőgép-, illetve helikopter-típusjogosítások, amelyekre nézve teljesülnek e jogosultságoknak egy harmadik ország által megállapított kibocsátási követelményei. Ezek a jogosultságok a szóban forgó harmadik országban lajstromozott légi járművekre korlátozódnak. Ez a korlátozás feloldható, amennyiben a pilóta eleget tesz a III. melléklet C.1. pontja szerinti követelményeknek.

9. cikk

E rendelet alkalmazásának kezdete előtt megkezdett képzés beszámítása

(1)  Az FCL rész szerinti engedélyeknek az I. melléklet szerinti kibocsátása céljából teljes egészében beszámításra kerül minden olyan képzés, amelyet e rendelet alkalmazásának kezdete előtt az Egyesült Repülési Hatóság követelményeivel és eljárásaival összhangban, a vonatkozó JAR-ok kapcsán a Társult Légügyi Hatóság rendszere keretében kölcsönös elismerésre ajánlott tagállam felügyelete alatt kezdtek meg, feltéve, hogy a képzés és a vizsgáztatás legkésőbb 2016. április 8-ig befejeződik.

(2)  Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban megkezdett képzéseknek az FCL rész szerinti engedélyek kibocsátása céljából történő beszámítására egy, a tagállam által az Ügynökséggel egyeztetésben készített beszámítási jegyzőkönyv alapján kerül sor.

(3)  A beszámítási jegyzőkönyvben ismertetni kell a képzés tartalmát, továbbá meg kell jelölni az FCL rész szerinti engedéllyel kapcsolatban beszámításra kerülő követelményeket és adott esetben azokat a követelményeket, amelyeket a kérelmezőknek az FCL rész szerinti engedély megszerzéséhez teljesíteniük kell. A jegyzőkönyvnek másolatot kell tartalmaznia a képzés tartalmának bizonyításához szükséges valamennyi dokumentumról, valamint a képzés megkezdésére irányadó nemzeti követelményekről és eljárásokról.

▼M2

9a. cikk

Típusminősítő képzések és üzemeltetési alkalmassági adatok

(1)  Amennyiben e rendelet mellékletei a 748/2012/EU rendelettel összhangban összeállított üzemeltetési alkalmassági adatokra hivatkoznak, de ezek az adatok a kérdéses légijármű-típus esetében nem érhetőek el, a típusminősítő tanfolyamra jelentkezőknek kizárólag az 1178/2011/EU rendelet mellékleteiben szereplő rendelkezéseknek kell eleget tenniük.

(2)  Azon típusminősítő képzéseknek, amelyeket az adott légijármű-típus kapcsán a 748/2012/EU rendelettel összhangban megállapított üzemeltetési alkalmassági adatok között szereplő, a pilóták típusminősítő képzéséhez tartozó minimális tanterv jóváhagyását megelőzően hagytak jóvá, legkésőbb 2017. december 18-ig vagy az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyásától számított két éven belül ki kell terjedniük a kötelező képzési elemekre.

▼B

10. cikk

A katonai szolgálat során szerzett pilóta-szakszolgálati engedély beszámítása

(1)  A katonai pilóta-szakszolgálati engedélyek jogosultjai attól a tagállamtól igényelhetnek FCL rész szerinti engedélyt, amelyben katonai szolgálatot teljesítettek.

(2)  A katonai szolgálat során szerzett ismereteknek, tapasztalatnak és jártasságnak az I. melléklet szerinti vonatkozó követelmények teljesítése céljából történő beszámítására egy, a tagállam által az Ügynökséggel egyeztetésben készített beszámítási jegyzőkönyv megállapításai alapján kerül sor.

(3)  A beszámítási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint kell kiállítani:

a) a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a katonai engedélyeket, jogosításokat, minősítéseket, felhatalmazásokat, illetve képesítéseket milyen nemzeti követelmények alapján bocsátották ki;

b) a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a pilótákat milyen jogosultságokkal ruházták fel;

c) a jegyzőkönyvben meg kell jelölni, hogy az I. melléklet szerinti követelmények közül melyek számítandók be;

d) a jegyzőkönyvben adott esetben fel kell tüntetni az FCL rész szerinti engedélybe foglalandó korlátozásokat, valamint azokat a követelményeket, amelyeket a pilótáknak teljesíteniük kell e korlátozások feloldásához;

e) a jegyzőkönyvbe bele kell foglalni a fenti tényállások alátámasztásához szükséges valamennyi dokumentumot, és csatolni kell a vonatkozó nemzeti követelmények és eljárások másolatát.

▼M1

10a. cikk

Pilótaképző szervezetek

(1)  A pilótaképző szervezeteknek eleget kell tenniük a VI. és VII. mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak, és megfelelő engedéllyel kell rendelkezniük.

(2)  Azokat a pilótaképző szervezeteket, amelyek a JAR-oknak megfelelő, a tagállamok valamelyike által e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert engedéllyel rendelkeznek úgy kell tekinteni, hogy e rendeletnek megfelelően kiállított engedéllyel rendelkeznek.

Ilyen esetben a szóban forgó szervezet jogosultságai a tagállam által kiadott jóváhagyásban szereplő jogosultságokra korlátozódnak.

A 2. cikk sérelme nélkül a pilótaképző szervezetek a VII. mellékletnek való megfelelés érdekében legkésőbb 2014. április 8-ig módosítják irányítási rendszereiket, képzési programjaikat, eljárásaikat és kézikönyveiket.

▼M4

(3)  A JAR-oknak megfelelő képző szervezetek számára engedélyezni kell, hogy 2018. április 8-ig a VI. és VII. melléklet rendelkezéseinek való megfelelés nélkül nyújtsanak FCL rész szerinti magánpilóta-szakszolgálati engedélyek, hozzájuk kapcsolódó – a nyilvántartásban szereplő – jogosítások, valamint könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyek (LAPL) megszerzésére irányuló képzést, feltéve, hogy 2015. április 8. előtt vették őket nyilvántartásba.

▼M1

(4)  A (2) bekezdés első albekezdésében említett engedélyeket a tagállamok legkésőbb 2017. április 8-ig a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti engedélyekre cserélik.

10b. cikk

Repülésszimulációs oktatóeszközök

(1)  A pilóták képzéséhez, vizsgáztatásához és ellenőrzéséhez alkalmazott repülésszimulációs oktatóeszközöknek (a berepülések oktatására kifejlesztett oktatóeszközök kivételével) eleget kell tenniük a VI. és VII. mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak, és megfelelő bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

(2)  A JAR-oknak megfelelő repülésszimulációs oktatóeszközök számára e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert bizonyítványokat úgy kell tekinteni, hogy e rendeletnek megfelelően bocsátották ki őket.

(3)  A (2) bekezdésben említett bizonyítványokat a tagállamok legkésőbb 2017. április 8-ig a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti bizonyítványokra cserélik.

10c. cikk

Repülőorvosi központok

(1)  A repülőorvosi központoknak eleget kell tenniük a VI. és VII. mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak, és megfelelő engedéllyel kell rendelkezniük.

(2)  A JAR-oknak megfelelő repülőorvosi központok számára a tagállamok valamelyike által e rendelet alkalmazásának kezdete előtt kibocsátott vagy elismert jóváhagyást úgy kell tekinteni, hogy azt e rendeletnek megfelelően állították ki.

A repülőorvosi központok a VII. mellékletnek való megfelelés érdekében legkésőbb 2014. április 8-ig módosítják irányítási rendszereiket, képzési programjaikat, eljárásaikat és kézikönyveiket.

(3)  A (2) bekezdés első albekezdésében említett, a repülőorvosi központok számára kiadott jóváhagyásokat a tagállamok legkésőbb 2017. április 8-ig a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti engedélyekre cserélik.

▼B

11. cikk

A légiutas-kísérő személyzet egészségügyi alkalmassága

(1)  A 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járművek üzemeltetésében részt vevő légiutas-kísérő személyzet tagjainak meg kell felelniük a IV. mellékletben foglalt műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak.

(2)  A légiutas-kísérő személyzet tagjainak a 3922/91/EGK tanácsi rendelettel ( 4 ) összhangban elvégzett és e rendelet alkalmazásának kezdetén még érvényes orvosi vagy repülőorvos-szakértői vizsgálatai vagy értékelései e rendeletnek megfelelően érvényesnek tekintendők az alábbiak közül a korábbi időpontig:

a) az illetékes hatóság által a 3922/91/EGK rendelettel összhangban megállapított érvényességi idő végéig; illetőleg

b) a IV. melléklet MED.C.005 pontjában előírt érvényességi idő végéig.

Az érvényességi időt a legutóbbi orvosi vagy repülőorvos-szakértői vizsgálat időpontjától kell számítani.

Az érvényességi időn túl minden újabb repülőorvos-szakértői vizsgálatra a IV. mellékletnek megfelelően kerül sor.

▼M1

11a. cikk

A légiutas-kísérő személyzet tagjainak képzettsége és a kapcsolódó tanúsítványok

(1)  A 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járművek által végrehajtott kereskedelmi célú repülésekben részt vevő légiutas-kísérő személyzet tagjainak a VI. mellékletben foglalt műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak megfelelő képzettséggel, és az ahhoz kapcsolódó tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(2)  A légiutas-kísérő személyzet azon tagjait, akik e rendelet alkalmazását megelőzően a biztonsági oktatáson való részvételre vonatkozó, a 3922/91/EGK rendelet („EU-OPS”) szerinti igazolással rendelkeznek:

a) úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek, feltéve, hogy teljesítik az EU-OPS képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit; vagy

b) amennyiben nem teljesítik az EU-OPS képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit, csak az összes előírt képzést és ellenőrzést követően lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek; vagy

c) amennyiben több mint 5 éve nem vettek részt légi jármű által végzett kereskedelmi célú repülésben, az V. mellékletben előírtaknak megfelelően csak a teljes alapképzési tanfolyam elvégzése és a kapcsolódó vizsgák sikeres teljesítése után lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek.

(3)  A biztonsági oktatáson való részvételre vonatkozó, az EU-OPS szerint kiadott igazolásokat legkésőbb 2017. április 8-ig a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti légiutas-kísérői tanúsítványokra cserélik.

(4)  A légiutas-kísérő személyzet azon tagjait, akik e rendelet alkalmazásának időpontjában helikopter által végzett kereskedelmi célú repülésekben vesznek részt:

a) akkor lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek az V. melléklet alapképzési tanfolyamra vonatkozó követelményeinek, ha teljesítik a helikopterek által végzett kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó JAR-ok képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit; vagy

b) amennyiben nem teljesítik a helikopterek által végzett kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó JAR-ok képzésre, ellenőrzésre és közelmúltbeli gyakorlatra vonatkozó követelményeit, akkor csak a helikopteren való tevékenységhez kapcsolódó összes képzést (az alapképzés kivételével) és ellenőrzést követően lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek; vagy

c) amennyiben több mint 5 éve nem vettek részt helikopter által végzett kereskedelmi célú repülésben, az V. mellékletben előírtaknak megfelelően csak a teljes alapképzési tanfolyam elvégzése és a kapcsolódó vizsga sikeres teljesítése után lehet úgy tekinteni, hogy megfelelnek e rendeletnek.

(5)  A 2. cikk sérelme nélkül a VI. mellékletben meghatározott formátum szerinti légiutas-kísérői tanúsítványokat legkésőbb 2013. április 8-ig a helikopter által végzett kereskedelmi célú repülésekben részt vevő légiutaskísérő-személyzet valamennyi tagja részére ki kell adni.

11b. cikk

Felügyeleti képesség

(1)  A tagállamok saját területükön belül illetékes hatósággá jelölnek ki egy vagy több szervezetet, és ezeket felruházzák a 216/2008/EK rendelet és az annak végrehajtására szolgáló szabályok hatálya alá tartozó személyek és szervezetek tanúsításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladat- és hatáskörökkel.

(2)  Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, úgy:

a) a hatásköröket és a földrajzi területet illetően egyértelműen meghatározza az egyes illetékes hatóságok felelősségi körét;

b) a 216/2008/EK rendelet és az annak végrehajtására szolgáló szabályok hatálya alá tartozó összes szervezet és személy hatékony felügyelete érdekében a szóban forgó hatóságok tevékenységeit – saját hatáskörükön belül – összehangolja.

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság (hatóságok) rendelkezzen (rendelkezzenek) a felügyeleti programjuk hatálya alá tartozó összes szervezet és személy hatékony felügyeletéhez szükséges képességgel, és ezen belül az e rendeletben előírt követelmények teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal.

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok személyzete ne végezzen felügyeleti tevékenységet olyan esetekben, amikor bizonyíték van arra, hogy ez – különösen családi kapcsolat vagy pénzügyi érdekeltség okán – közvetlenül vagy közvetetten összeférhetetlenséghez vezethet.

(5)  Az illetékes hatóságok által a tanúsítási és/vagy felügyeleti feladatok végzésével megbízott személyzet tagjait legalább az alábbi feladatok végzésére fel kell hatalmazni:

a) a tanúsítási és/vagy felügyeleti feladat végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok;

b) másolatok vagy kivonatok készítése a nyilvántartásokról, adatokról, eljárásokról és egyéb anyagokról;

c) szóbeli magyarázat kérése a helyszínen;

d) bármilyen érintett helyiségbe, üzemi területre vagy szállítóeszközbe történő belépés;

e) auditok, vizsgálatok, értékelések, ellenőrzések, és ezen belül földi ellenőrzések és be nem jelentett ellenőrzések végzése; továbbá

f) adott esetben végrehajtási intézkedések megtétele vagy kezdeményezése.

(6)  Az (5) bekezdés szerinti feladatokat az érintett tagállamban hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kell végezni.

11c. cikk

Átmeneti intézkedések

Azon szervezetekre, amelyek tekintetében a 216/2008/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az Ügynökség az illetékes hatóság:

a) a tagállamok legkésőbb 2013. április 8-án valamennyi, a szervezet felügyeletével kapcsolatos adatot átadnak az Ügynökségnek;

b) a tagállamok által 2012. április 8. előtt megkezdett tanúsítási eljárásokat az adott tagállamnak az Ügynökséggel együttműködésben kell befejeznie. Miután a tagállam megadta a tanúsítást, az Ügynökség az illetékes hatóságként az adott szervezet tekintetében ráruházott összes felelősséget vállalja.

▼B

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2012. április 8-tól kell alkalmazni.

▼M1

(1b)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2013. április 8-ig nem alkalmazzák az I. melléklet rendelkezéseit.

▼M4

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2015. április 8-ig nem alkalmazzák az I. melléklet alábbi rendelkezéseit:

a) a helyből felszálló repülőgépre és a léghajóra szóló pilóta-szakszolgálati engedélyekkel kapcsolatos rendelkezések;

b) az FCL.820 pont rendelkezései;

c) a helikopterek esetében a J. alrész 8. szakaszának rendelkezései;

d) a J. alrész 11. szakaszának rendelkezései.

▼M4

(2a)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2018. április 8-ig nem alkalmazzák az I. melléklet alábbi rendelkezéseit:

a) a vitorlázó repülőgépre és a ballonra szóló pilóta-szakszolgálati engedélyekkel kapcsolatos rendelkezések;

b) a B. alrész rendelkezései;

c) az FCL.800, az FCL.805 és az FCL.815 pont rendelkezései;

d) a J. alrész 10. szakaszának rendelkezései.

▼B

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2014. április 8-ig általuk kibocsátott, a JAR-oknak nem megfelelő, repülőgépre és helikopterre szóló engedélyeket nem konvertálják.

▼M4

(4)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendelet rendelkezéseit 2016. április 8-ig nem alkalmazzák a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott, légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő, harmadik ország által kibocsátott engedéllyel és kapcsolódó orvosi minősítéssel rendelkező pilótákra.

▼B

(5)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2015. április 8-ig nem alkalmazzák a IV. melléklet B. alrésze 3. szakaszának (LAPL orvosi minősítés) rendelkezéseit.

(6)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2014. április 8-ig nem alkalmazzák a IV. melléklet C. alrészének rendelkezéseit.

(7)  Amennyiben valamely tagállam a ►M1  (1b)–(6)  ◄ rendelkezéseit alkalmazza, erről értesíti a Bizottságot és az Ügynökséget. Az értesítésben ismertetni kell az eltérés indokait, valamint a tervezett intézkedésekről és ütemezésükről szóló végrehajtási programot.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

(FCL RÉSZ)

A.   ALRÉSZ

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

FCL.001    Az illetékes hatóság

E rész alkalmazásában illetékes hatóság az azon tagállam által kijelölt hatóság, amelyhez a pilóta-szakszolgálati engedélyeknek vagy a kapcsolódó jogosításoknak vagy tanúsításoknak a kiadása iránti kérelmet be kell nyújtani.

FCL.005    Hatály

E rész meghatározza a pilóta-szakszolgálati engedélyeknek, valamint a kapcsolódó jogosításoknak és tanúsításoknak a kiadására vonatkozó előírásokat, valamint azok érvényességi és alkalmazási feltételeit.

FCL.010    Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában:

„műrepülés” : olyan szándékos manőver, amely hirtelen helyzetváltoztatással, a szokásostól eltérő repülőgéphelyzettel vagy sebességváltoztatással jár, és nem képezi a szokásos repülés vagy – a műrepülő jogosítás kivételével – a szakszolgálati engedélyekkel és jogosításokkal kapcsolatos képzés részét;

„repülőgép” : hajtóművel felszerelt, levegőnél nehezebb, merevszárnyú légi jármű, melynek repülését a szárnyaira ható aerodinamikai erő biztosítja;

„repülőgép, amelynek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges” : olyan típusú repülőgép, amelynek üzemeltetéséhez repülési kézikönyve vagy üzembentartási engedélye szerint másodpilóta szükséges;

„légi jármű” : olyan szerkezet, amelyet a levegő által keltett azon reakcióerők tartanak a légkörben, amelyek nem a levegőnek a földfelszínre gyakorolt hatásából származnak;

„repülőszaktudás” : a jó ítélőképesség, a széles körű tudás, a megfelelő jártasságok és hozzáállás összhangban történő alkalmazása a repülési feladatok teljesítése érdekében;

„léghajó” : levegőnél könnyebb, hajtóművel felszerelt légi jármű, kivéve a hőléghajót, amely e rész alkalmazásában a ballon fogalmába tartozik;

„ballon” : levegőnél könnyebb, hajtómű nélküli légi jármű, amelynek repülését gáz vagy a fedélzeti fűtőberendezéssel melegített levegő biztosítja. E rész alkalmazásában ballonnak minősül a hőléghajó is annak ellenére, hogy hajtóművel van felszerelve;

„alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezés (BITD)” : a növendék pilóta valamely repülőgéposztálynak megfelelő szolgálati helyét reprezentáló, földi telepítésű kiképzőeszköz; magában foglalhat képernyő alapú műszerfalakat és rugós terhelő mechanizmussal ellátott kormányberendezést, amelyek képzési munkaállomásként szolgálnak legalább a műszeres repülés eljárásbeli aspektusainak begyakorlásához;

„légijármű-kategória” : légi járművek kategóriába sorolása bizonyos alapvető tulajdonságaik szerint, például: repülőgép, helyből felszálló repülőgép, helikopter, léghajó, vitorlázó repülőgép, szabad ballon;

„repülőgéposztály” : azon egypilótás repülőgépek kategóriába sorolása, amelyekhez nem szükséges típusjogosítás;

„ballonosztály” : ballonok kategóriába sorolása a repülésüket biztosító eszközök szerint;

„kereskedelmi célú légi fuvarozás” : utasok, áru vagy postai küldemény díj vagy ellenszolgáltatás ellenében történő szállítása;

„kompetencia” : egy feladat meghatározott szempontok szerinti elvégzéséhez szükséges jártasság, tudás és hozzáállás együttes alkalmazása;

„kompetenciaelem” : egy feladatot képviselő művelet, mely magában foglalja a határait egyértelműen kijelölő kiváltó eseményt és lezáró eseményt, valamint egy érzékelhető eredményt;

„kompetenciaegység” : adott számú kompetenciaelemből álló, elkülönülő funkció;

„másodpilóta” : az a pilóta, aki többpilótás légi járműnek minősülő légi járművet nem parancsnokpilótaként üzemeltet, kivéve azt a repülésoktatásban részesülő pilótát, aki szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzése céljából tartózkodik a légi jármű fedélzetén;

„útvonalrepülés” : egy indulási és egy érkezési pont közötti repülés egy előre eltervezett útvonalon, előírt navigációs eljárások alkalmazásával;

„tehermentesítő másodpilóta” : az a pilóta, aki tehermentesíti a másodpilótát, átvéve feladatait a kormánynál az utazórepülés során, többpilótás üzemeltetés esetén ►C1  200-as repülési szint fölött; ◄

„kétkormányos oktatási idő” : az a repülési idő vagy műszeres földi idő, amely alatt egy erre jogosult oktató repülésoktatásban részesít egy személyt;

„hiba” : a repülőszemélyzet által végrehajtott olyan tevékenység vagy annak hiánya, amelynek következményei eltérnek a szervezésre vagy a repülésre vonatkozó szándékoktól vagy elvárásoktól;

„hibakezelés” : a hibák észlelésének és ellenintézkedésekkel történő elhárításának folyamata, amely mérsékli vagy kiküszöböli a következményeket, és csökkenti a hibák vagy nemkívánatos légijármű-helyzetek kialakulásának valószínűségét;

„teljes repülésszimulátor (FFS)” : egy adott típusú vagy gyártmányú, modellű és sorozatú légi jármű pilótafülkéjének teljes méretű mása, benne a légi jármű földi és légi üzemeltetésének megjelenítéséhez szükséges összes berendezéssel és számtógépes programmal, valamint a pilótafülkéből való kilátást szimuláló vizuális rendszerrel és a mozgási erőhatásokat szimuláló rendszerrel;

„repülési idő” :

repülőgépek, motoros vitorlázó repülőgépek és helyből felszálló repülőgépek esetében : az a teljes időtartam, amely a légi jármű felszállási céllal történő megmozdulásától a repülés befejezése után a légi jármű végleges megállásáig tart;

helikopterek esetében : az a teljes időtartam, amely a helikopter forgószárnylapátjainak felszállási céllal történő felpörgetésétől a repülés befejezése után a forgószárnylapátok teljes leállásáig tart;

léghajók esetében : az a teljes időtartam, amely a léghajó árbocról felszállási céllal történő elengedése pillanatától a repülés befejezése után a léghajó végleges megállásáig és az árbocon történő rögzítéséig tart;

vitorlázó repülőgépek esetében : az a teljes időtartam, amely a vitorlázó repülőgép felszállási céllal történő nekifutása megkezdésének pillanatától a repülés befejezése után a vitorlázó repülőgép végleges megállásáig tart;

ballonok esetében : az a teljes időtartam, amely a ballonkosárnak a földtől felszállási céllal történő elemelkedésének pillanatától a repülés befejezése után a ballon végleges megállásáig tart;

„műszeres repülési szabályok (IFR) szerinti repülési idő” : az a teljes repülési időtartam, amely alatt a légi járművet kizárólag a műszeres repülési szabályok szerint üzemeltetik;

„repülésgyakorló berendezés (FTD)” : egy meghatározott légijármű-típus műszereinek, berendezéseinek, paneljeinek és kormányszerveinek egy nyitott pilótafülkében vagy egy légi jármű zárt pilótafülkéjében elhelyezett teljes méretű mása, benne olyan berendezésekkel és számítógépes programokkal, amelyek a légi jármű földi és légi üzemeltetési feltételeinek a berendezésbe beépített rendszerek szintjén való megjelenítéséhez szükségesek. Ehhez nem szükséges a pilótafülkéből való kilátást szimuláló vizuális rendszer és a mozgási erőhatásokat szimuláló rendszer, kivéve a 2-es és 3-as szintű helikopteres repülésgyakorló berendezéseket (FTD), amelyeknél a vizuális rendszerek szükségesek;

„repülés- és navigációseljárás-gyakorló berendezés (FNPT)” : olyan kiképzőeszköz, amely pilótafülkét vagy pilótafülke-környezetet reprezentál, benne olyan berendezésekkel és számítógépes programokkal, amelyek valamely légijármű-típus vagy -osztály légi üzemeltetésének szimulálásához szükségesek, azt a látszatot keltve, mintha a rendszerek egy valóságos légi járműben működnének;

„balloncsoport” : ballonok kategóriába sorolása a kupola mérete vagy térfogata szerint;

„helikopter” : levegőnél nehezebb légi jármű, melynek levegőben maradását főként az egy vagy több szilárd beépítésű függőleges tengelyre szerelt, hajtóművel üzemeltetett forgószárnyakra ható aerodinamikai erő biztosítja;

„műszeres repülési idő” : az az időtartam, amely alatt a pilóta a légi járművet kizárólag műszerek igénybevételével irányítja;

„műszeres földi idő” : az az időtartam, amely alatt a pilóta repülésszimulációs oktatóeszközök (FSTD) segítségével, mesterséges repülési körülmények között oktatásban részesül;

„műszeres idő” : műszeres repülési idő vagy műszeres földi idő;

„többpilótás üzemeltetés” :

repülőgépek esetében : minimálisan két pilótából álló személyzettel történő, repülőszemélyzeti együttműködést megkövetelő üzemeltetés vagy többpilótás, vagy egypilótás repülőgépen;

helikopterek esetében : minimálisan két pilótából álló személyzettel történő, repülőszemélyzeti együttműködést megkövetelő üzemeltetés többpilótás helikopteren;

„repülőszemélyzeti együttműködés (MCC)” : a repülőszemélyzeti tagok együttműködése a parancsnokpilóta irányítása alatt;

„többpilótás légi jármű” :

repülőgépek esetében : olyan repülőgép, amelynek üzemeltetése legalább két pilótából álló személyzettel engedélyezett;

helikopterek, léghajók és helyből felszálló repülőgépek esetében : olyan típusú légi járművet jelent, amelynek üzemeltetéséhez repülési kézikönyve, üzembentartási engedélye vagy egy ezekkel egyenértékű dokumentum szerint másodpilóta szükséges;

„éjszaka” : az esti szürkület vége és a reggeli szürkület kezdete közötti időszak vagy a tagállam által kijelölt megfelelő hatóság előírása szerinti, a napnyugta és napkelte közötti egyéb időszak;

„egyéb kiképzőberendezések (OTD)” : olyan, a repülésszimulátorokon, repülésgyakorló berendezéseken vagy repülés- és navigációseljárás-gyakorló berendezéseken kívüli oktatási segédeszközök, amelyek képzési eszközül szolgálnak abban az esetben, ha nincs szükség teljes pilótafülkét reprezentáló környezetre;

„teljesítménykritériumok” : a kompetenciaelem előírt eredményének egyszerű, értékelő megállapítása, és azon kritériumok ismertetése, amelyeket annak megítéléséhez alkalmaztak, hogy a teljesítmény előírt szintje teljesült-e;

„parancsnokpilóta” : a parancsnoki feladatra kijelölt, a repülés biztonságos végrehajtásáért felelős pilóta;

„felügyelet alatt álló parancsnokpilóta” : a parancsnokpilóta felügyelete alatt parancsnokpilótai kötelességeket és feladatokat ellátó másodpilóta;

„helyből felszálló repülőgép” : olyan légi jármű, amely a függőleges emelkedéshez és a repüléshez szükséges toló-/emelőerőt változtatható geometriájú rotoroktól vagy a törzsön vagy törzsben, illetve a szárnyakon vagy szárnyakban elhelyezkedő hajtóművektől/mozgató berendezésektől nyeri;

„segédmotoros vitorlázó repülőgép” : egy vagy több hajtóműves légi jármű, mely a hajtóművek kikapcsolása esetén egy vitorlázó repülőgép jellemzőivel rendelkezik;

„magánpilóta” : az a pilóta, aki olyan szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, amely nem jogosít díjazás ellenében üzemeltetett légi jármű vezetésére, kivéve az ebben a részben meghatározott oktatási és vizsgáztatási tevékenységeket;

„készségellenőrzés” : a jártasság számonkérése jogosítások meghosszabbítása vagy megújítása céljából, mely magában foglalhat szóbeli vizsgáztatást is;

„megújítás” (például szakszolgálati engedély vagy jogosítás megújítása) : hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy tanúsítás érvényességének lejártát követően, mely meghatározott követelmények teljesítése esetén meghatározott időtartamra biztosítja a jogosítással vagy tanúsítással járó jogosultságokat;

„meghosszabbítás” (például szakszolgálati engedély vagy jogosítás meghosszabbítása) : hatósági adminisztratív intézkedés egy jogosítás vagy tanúsítás érvényességi időtartamán belül, mely lehetővé teszi az engedélyes számára, hogy meghatározott követelmények teljesítését követően meghatározott időtartamon át tovább gyakorolhassa a jogosítással vagy tanúsítással járó jogosultságokat;

„útvonalszakasz” : olyan repülés, amely felszállásból, indulási eljárásból, legalább 15 perces utazószakaszból, érkezési eljárásból, megközelítésből és leszállási fázisból áll;

„vitorlázó repülőgép” : levegőnél nehezebb légi jármű, melynek repülését a rögzített emelőfelületeire ható aerodinamikai erő biztosítja, és melynek szabad repülése nem függ hajtóműtől;

„egypilótás légi jármű” : az a légi jármű, amely a típusalkalmassági tanúsítása alapján egy pilótával üzemeltethető;

„jártassági vizsga” : olyan vizsga, amely szakszolgálati engedélyek, jogosítások megadása előtt a jártasság bizonyítására szolgál, és amely magában foglalhat szóbeli vizsgáztatást is;

„egyedülrepülési idő” : olyan repülési idő, amely alatt a növendék pilóta a légi járművön egyedül tartózkodik;

„növendék parancsnokpilóta” : az a növendék pilóta, akinek a parancsnokpilótai tevékenységét a repülés időtartama alatt az oktató csak figyeli, de nem avatkozik bele a repülésbe, és nem veszi át a légi jármű irányítását;

„repülésre veszélyes helyzet” : olyan események vagy hibák, amelyek függetlenek a repülőszemélyzet cselekedeteitől, megnövelik az üzemeltetés bonyolultságát, és amelyeket a repülésbiztonság megfelelő szintjének fenntartása érdekében kezelni kell;

„repülésre veszélyes helyzet kezelése” : a repülésre veszélyes helyzetek észlelésének és ellenintézkedésekkel történő elhárításának folyamata, amely mérsékli vagy kiküszöböli a következményeket, és csökkenti a hibák vagy nemkívánatos légijármű-helyzetek kialakulásának valószínűségét;

„motoros vitorlázó repülőgép (TMG)” : a segédmotoros vitorlázó repülőgépek külön osztályát képviselő, beépített, nem behúzható motorral és nem behúzható légcsavarral rendelkező légi jármű, mely repülési kézikönyvének megfelelően képes saját erejéből felszállni és emelkedni;

„légijármű-típus” : a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok szerinti típusjogosítást igénylő légi járművek kategóriába sorolása, amely kiterjed az összes azonos alaptervezésű légi járműre, beleértve azok valamennyi módosítását, kivéve, ha e módosítások megváltoztatják a szóban forgó járművek kezelési vagy repülési jellemzőit.

▼M3

FCL.015    A szakszolgálati engedélyek, jogosítások és tanúsítások iránti kérelem, valamint azok kiadása, meghosszabbítása és megújítása

▼B

a)

A pilóta-szakszolgálati engedélyek, valamint a kapcsolódó jogosítások és tanúsítások kiadására, meghosszabbítására vagy megújítására irányuló kérelmet az illetékes hatóságnak az általa meghatározott nyomtatványon és módon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell annak bizonyítékait, hogy a kérelmező megfelel a szakszolgálati engedély, valamint a kapcsolódó jogosítások vagy jóváhagyások kiadására, meghosszabbítására vagy megújítására az ebben a részben és a MED részben meghatározott előírásoknak.

b)

A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás által biztosított jogosultságok bármely korlátozását vagy kiterjesztését az illetékes hatóságnak be kell jegyeznie a szakszolgálati engedélybe vagy tanúsításba.

c)

Senki nem rendelkezhet egy időben légijármű-kategóriánként több mint egy, az ezen rész szerint kiadott szakszolgálati engedéllyel.

d)

Egy másik légijármű-kategória szakszolgálati engedélyének kiadására vagy további jogosítások vagy tanúsítások, valamint az ezen szakszolgálati engedélyek, jogosítások vagy tanúsítások módosítására, meghosszabbítására vagy megújítására irányuló kérelmet ahhoz az illetékes hatósághoz kell benyújtani, amelyik a pilóta-szakszolgálati engedélyt eredetileg kiadta, kivéve, ha a pilóta egy másik illetékes hatósághoz kérte át magát, illetve kérelmezte, hogy szakszolgálati engedélyének és orvosi okmányainak kezelését e másik hatóság végezze.

▼M3

FCL.020    A növendék pilóta

a) A növendék pilóta csak egy repülésoktató felhatalmazásával és felügyelete mellett hajthat végre egyedülrepülést.

b) Az első egyedülrepülés előtt a növendék pilótával szembeni elvárás:

1. helikopterek, repülőgépek és léghajók esetében: a 16. életév betöltése;

2. vitorlázó repülőgépek és ballonok esetében: a 14. életév betöltése.

FCL.025    A szakszolgálati engedélyek és jogosítások kiadásához szükséges elméleti vizsgák

▼B

a)    A kérelmező kötelességei

▼M3

1. A kérelmező egy adott szakszolgálati engedély vagy jogosítás megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgák mindegyikét egyazon tagállam felelősségi körében teljesíti.

2. A kérelmező az elméleti vizsgát kizárólag a képzéséért felelős jóváhagyott képzési szervezet ajánlására teheti le, és csak miután az elméleti tanfolyam megfelelő elemeit kielégítő színvonalon teljesítette.

▼B

3. A jóváhagyott képzési szervezet ajánlása tizenkét hónapig érvényes. Ha a kérelmező nem kísérelt meg legalább egy elméleti ismeretek írásbeli vizsgát ezen érvényességi időszakon belül, a jóváhagyott képzési szervezetnek további képzést kell meghatároznia a kérvényező képzési igénye alapján.

b)    A sikeres vizsga feltételei

▼M3

1. A kérelmező akkor felel meg egy írásbeli elméleti vizsgán, ha az elérhető pontok legalább 75 %-át megszerzi. Büntetőpont nem adható.

▼B

2. Amennyiben e rész másképp nem rendelkezik, az előírt elméleti vizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha a kérelmező a megfelelő pilóta-szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz előírt összes írásbeli vizsgáját az első vizsgakísérlet naptári hónapja végétől számított 18 hónapon belül sikeresen teljesítette.

▼M3

3) Ha a kérelmező negyedik próbálkozásra sem tudott sikeresen megoldani egy elméleti vizsgafeladatsort, vagy ha hat próbálkozás során, illetve a 2. pontban említett időhatáron belül nem teljesítette az összes feladatsort, újra kell kezdenie az összes vizsgát.

Az elméleti vizsgák újbóli megkísérlése előtt a kérelmezőnek további képzésen kell részt vennie egy jóváhagyott képzési szervezetnél. A szükséges képzés terjedelmét és hatókörét a jóváhagyott képzési szervezet határozza meg a kérvényező képzési igénye alapján.

▼B

c)    Érvényességi időtartam

1. Az elméleti vizsgák sikeres teljesítése érvényes:

i. 24 hónapos időtartamon belül a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély, a magánpilóta-szakszolgálati engedély, a vitorlázó repülőgépre érvényes pilóta-szakszolgálati engedély vagy a ballonra érvényes pilóta-szakszolgálati engedély kiadásához;

▼M3

ii. 36 hónapos időtartamon belül kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély, műszerjogosítás (IR) vagy repülés közbeni műszerjogosítás (EIR) kiadásához;

▼B

iii. az i. és ii. alpontokban megadott időtartamok számítását a b) bekezdés 2. pontjával összhangban, attól a naptól kell számítani, amelyen a pilóta sikeresen teljesíti az elméleti vizsgát.

2. A légitársasági pilóta-szakszolgálati engedélyhez (ATPL) szükséges elméleti vizsgák teljesítése az ATPL kiadásához a következő érvényességi időpontoktól számított hétéves időtartamon belül marad érvényben:

i. a szakszolgálati engedélybe legutóbb bevezetett IR; vagy

ii. helikopterek esetében, egy a szakszolgálati engedélybe legutóbb bevezetett helikopter-típusjogosítás.

FCL.030    Gyakorlati jártassági vizsga

a)

A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás megszerzéséhez szükséges jártassági vizsga előtt a kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgát kell tennie, kivéve, ha integrált repülési képzési tanfolyamot végez.

Az elméleti képzést azonban minden esetben be kell fejeznie a jártassági vizsgák letétele előtt.

b)

A légitársasági pilóta-szakszolgálati engedély kiadását kivéve, a jártassági vizsga kérelmezőjét a képzéséért felelős szervezet/személy ajánlásával kell vizsgára bocsátani a képzés befejezését követően. A képzési nyilvántartást a vizsgáztató rendelkezésére kell bocsátani.

FCL.035    A repülési idő és az elméleti ismeretek beszámítása

a)    A repülési idő beszámítása

▼M3

1. Amennyiben e rész nem rendelkezik másként, a szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy tanúsításhoz a beszámítandó repülési időnek ugyanazon légijármű-kategórián teljesített időnek kell lennie, mint amelyre a szakszolgálati engedélyt, a jogosítást vagy a tanúsítást kérik.

2. Parancsnokpilóta vagy képzés alatt álló pilóta.

i. A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás kérelmezője jogosult összes egyedülrepülési, kétkormányos képzési vagy parancsnokpilótaként való repülési idejét beszámítani a szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy tanúsításhoz szükséges teljes repülési időbe.

ii. ATP integrált -tanfolyamot végzett kérelmező jogosult maximum 50 óra növendék parancsnokpilóta műszeres idő beszámítására a légitársasági pilóta-szakszolgálati engedély, a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély és a több hajtóműves típus- vagy osztályjogosítás kiadásához szükséges, parancsnokpilótaként teljesített időbe.

iii. CPL/IR integrált -tanfolyamot végzett kérelmező jogosult maximum 50 óra növendék parancsnokpilóta műszeres idő beszámítására a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedély és a több hajtóműves típus- vagy osztályjogosítás kiadásához szükséges, parancsnokpilótaként teljesített időbe.

▼M3

3. Másodpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként teljesített repülési idő. Amennyiben e rész másképp nem rendelkezik, a pilóta-szakszolgálati engedély tulajdonosa, ha másodpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként tevékenykedik, jogosult másodpilótaként teljesített összes repülési idejét beszámítani a magasabb besorolású pilóta-szakszolgálati engedélyhez előírt összes repülési időbe.

▼B

b)    Az elméleti ismeretek beszámítása

▼M3

1. Azon kérelmezők esetében, akik sikeresen teljesítették a légitársasági pilóta-szakszolgálati engedélyhez szükséges elméleti vizsgákat, a vizsgák beszámítandók az ugyanazon légijármű-kategóriában a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyhez, a magánpilóta-szakszolgálati engedélyhez, a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedélyhez, valamint a helikopterek kivételével a műszerjogosításhoz (IR) és a repülés közbeni műszerjogosításhoz (EIR) szükséges elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe.

▼B

2. Azon kérelmező esetében, aki sikeresen teljesítette a kereskedelmi pilóta-szakszolgálati engedélyhez szükséges elméleti vizsgákat, azok beszámítandók az ugyanazon légijármű-kategóriában a könnyű légi járműre érvényes pilóta-szakszolgálati engedélyhez vagy a magánpilóta-szakszolgálati engedélyhez szükséges, az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe.

3. Azon IR-birtokos vagy -kérelmező esetében, aki sikeresen teljesítette a légijármű-kategóriához szükséges műszerismeret vizsgát, az teljes egészében beszámítandó egy másik légijármű-kategória IR-hez szükséges elméleti képzésre és vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésébe.

4. A pilóta-szakszolgálati engedélyes esetében az engedély beszámítandó egy másik légijármű-kategória szakszolgálati engedélyéhez szükséges elméleti képzésre és vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésébe e rész 1. függelékével összhangban.

▼M3

5. A b) bekezdés 3. pontjának sérelme nélkül, a kompetencia alapú, modulrendszerű IR(A) tanfolyamot végzett IR(A)-birtokos vagy az EIR-birtokos esetében az engedély csak akkor számítható be teljes egészében egy másik légijármű-kategória IR-jéhez szükséges elméleti képzésre és vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésébe, ha az engedélyes teljesítette a tanfolyam IFR részére vonatkozó, az FCL.720.A szakasz b) bekezdése 2. pontjának i. alpontjával összhangban előírt elméleti képzést és vizsgát is.

▼B

Ez a beszámítás az FCL.025 pont c) bekezdésében meghatározott érvényességi időtartamon belül vonatkozik a pilóta-szakszolgálati engedély azon kérelmezőjére is, aki már sikeresen teljesítette egy másik légijármű-kategóriában az adott szakszolgálati engedély kiadásához szükséges elméleti vizsgát.

FCL.040    Szakszolgálati engedélyek jogosultságainak gyakorlása

A szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok gyakorlásának feltétele a benne található jogosítások (ha vannak ilyenek) és az orvosi minősítés érvényessége.

FCL.045    Okmánybemutatási kötelezettség

a)

A pilótának mindig magánál kell tartania az érvényes szakszolgálati engedélyt és az orvosi minősítést, ha a szakszolgálati engedéllyel járó jogosultságokat gyakorolja.

b)

A pilótának egy fényképes személyazonosító igazolványt is magánál kell tartania.

c)

A pilóta vagy növendék pilóta indokolatlan késedelem nélkül köteles a repülési idő nyilvántartását az illetékes hatóság felhatalmazott képviselőjének kérésére ellenőrzés céljából bemutatni.

d)

A növendék pilóta köteles minden egyedül végzett útvonalrepülés alkalmával magánál tartani az FCL.020 pont a) bekezdésében meghatározott felhatalmazások igazolását.

FCL.050    A repülési idő nyilvántartása

A pilóta köteles az összes repülésével kapcsolatos megbízható adatot az illetékes hatóság által előírt nyomtatványon és módon nyilvántartani.

FCL.055    Nyelvismeret

a)

Általános. A repülőgép, helikopter, helyből felszálló repülőgép és léghajó pilótája számára kötelező a rádió használata, és csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélyéből és jogosításaiból fakadó jogosultságait, ha szakszolgálati engedélye nyelvismereti igazolást tartalmaz angol nyelvből vagy abból a nyelvből, amelyen repülés közben a rádiókommunikáció folyik. Az igazoláson fel kell tüntetni a nyelvet, a nyelvismeret szintjét és az érvényesség dátumát.

b)

A nyelvismereti igazolást kérelmezőnek e rész 2. függelékével összhangban igazolnia kell, hogy legalább operatív szintű nyelvismerettel rendelkezik mind a szakterminológia, mind a köznapi nyelvhasználat tekintetében. Ehhez a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

1. hatékonyan kommunikálni olyan helyzetekben is, amikor partnerének csak a hangját hallja, és olyan helyzetekben is, amikor szemtől szemben beszél vele;

2. pontos, érthető kommunikációt folytatni általános, konkrét és munkával kapcsolatos témákban;

3. megfelelő kommunikációs stratégiákat alkalmazni az üzenetváltásokban, valamint felismerni és megoldani a félreértéseket köznapi és munkahelyzetekben;

4. viszonylag könnyen kezelni azokat a nyelvi kihívásokat, amelyek a mindennapi munka és a megszokott kommunikációs feladatok végzése során adódó bonyolult vagy váratlan helyzetekből fakadnak; és

5. olyan dialektust vagy akcentust használni, amely a légiközlekedési közösség számára érthető.

c)

Azon pilóták kivételével, akik szakértői szintű nyelvismeretüket bizonyították, e rész 2. függelékével összhangban a nyelvismereti igazolást felül kell vizsgálni a következők szerint:

1. négyévente, ha az igazolt szint az „operatív” szint; vagy

2. hatévente, ha a igazolt szint a „kibővített” szint.

▼M3

d)

A műszerjogosítással (IR) vagy repülés közbeni műszerjogosítással (EIR) rendelkezőkre vonatkozó egyedi követelmények. A fenti bekezdések sérelme nélkül, az IR- vagy EIR-birtokosnak igazolnia kell, hogy képes az angol nyelvet olyan szinten használni, hogy:

▼B

1. a repülés valamennyi fázisának végrehajtásával kapcsolatos összes információt megértse, beleértve a repülés előkészítését is;

2. a repülés minden fázisára vonatkozó rádiófóniát alkalmazza, beleértve a vészhelyzeteket is;

3. a repülés minden szakaszában a repülőszemélyzet más tagjaival kommunikáljon, beleértve a repülés előkészítését is.

▼M3

e)

Az IR- vagy EIR-birtokos megfelelő szintű angol nyelvismeretének és nyelvhasználatának meglétéről az illetékes hatóság által meghatározott értékelési módszerrel kell meggyőződni.

▼B

FCL.060    Közelmúltbeli tapasztalat

a)

Ballonok. A pilóta csak akkor üzemeltethet ballont a kereskedelmi célú légi fuvarozásban vagy szállíthat vele utasokat, ha a megelőző 180 napban végrehajtott:

1. legalább három repülést ballonpilótaként, ezek közül egy repülést legalább az adott osztályba és csoportba tartozó ballonon; vagy

2. egy repülést az adott osztályba és csoportba tartozó ballonon egy a J. alrész szerinti képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett.

b)

Repülőgépek, helikopterek, helyből felszálló repülőgépek, léghajók és vitorlázó repülőgépek. A pilóta nem üzemeltethet légi járművet a kereskedelmi célú légi fuvarozásban vagy nem szállíthat utasokat:

1. parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként, kivéve, ha a megelőző 90 napban végrehajtott legalább három felszállást, megközelítést és leszállást ugyanazon típusba és osztályba tartozó légi járművön vagy ugyanazt a típust vagy osztályt reprezentáló FFS-en. A három felszállást és leszállást többpilótás vagy egypilótás üzemeltetésben kell végrehajtani attól függően, hogy a pilóta milyen jogosultságokkal rendelkezik; és

2. éjszaka parancsnokpilótaként, kivéve, ha:

i. a megelőző 90 napban végrehajtott legalább egy éjszakai felszállást, megközelítést és leszállást pilótaként ugyanazon típusba vagy osztályba tartozó légi járművön vagy ugyanazt a típust vagy osztályt reprezentáló FFS-en; vagy

ii. IR-rel rendelkezik;

▼M3

3. tehermentesítő másodpilótaként, kivéve ha:

i. megfelelt a b) bekezdés 1. pontjának; vagy

ii. a megelőző 90 napban végrehajtott legalább három útvonalszakaszt tehermentesítő másodpilótaként ugyanazon típusba vagy osztályba tartozó légi járművön; vagy

iii. végrehajtott 90 napnál nem hosszabb időszakonként repülési készségmegőrző és -frissítő gyakorlatot FFS-en. Ez a frissítő képzés kombinálható az ORO rész vonatkozó követelményeiben előírt üzemben tartói készségmegőrző képzéssel.

▼B

4. Ha egy pilóta egynél több, hasonló kezelési és üzemeltetési jellemzőkkel rendelkező repülőgéptípus üzemeltetési jogosultságával rendelkezik, az 1. pontban előírt három felszállás, megközelítés és leszállás elvégezhető a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően.

5. Ha egy pilóta egynél több, nem bonyolult szerkezetű, hasonló kezelési és üzemeltetési jellemzőkkel rendelkező helikoptertípus üzemeltetési jogosultságával rendelkezik a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően, az 1. pontban előírt három felszállás, megközelítés és leszállás végrehajtható csak a típusok egyikén, feltéve, hogy a pilóta a megelőző hat hónap során teljesített legalább két óra repülési időt valamennyi helikoptertípuson.

c)

A kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó egyedi követelmények:

1. a kereskedelmi célú légi fuvarozás esetében a fenti b) bekezdés 1. és 2. pontjában előírt 90 napos időszakot legfeljebb 120 napra meg lehet hosszabbítani mindaddig, amíg a pilóta vállalja a járatrepülést egy típusjogosítás-oktató vagy -vizsgáztató felügyelete alatt;

2. amennyiben a pilóta nem felel meg az 1. pont előírásainak, jogosultságai gyakorolása előtt teljesítenie kell egy gyakorlórepülést a légi járművön vagy az alkalmazandó légijármű-típusnak megfelelő FFS-en, amelynek magában kell foglalnia kell legalább a b) 1. és 2. pontban előírtakat.

▼M4

FCL.065    A 60 éves vagy idősebb szakszolgálati engedélyesek jogosultságainak korlátozása a kereskedelmi célú légi fuvarozásban

a)

60–64 éves kor. Repülőgépek és helikopterek. Az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 60. életévét, kizárólag többpilótás repülőszemélyzet tagjaként tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légijármű-pilótaként.

b)

65 éves kor. A ballonpilóta vagy vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóták kivételével – az a szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 65. életévét, nem tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légijármű-pilótaként.

c)

70 éves kor. Az a ballonpilóta vagy vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta, aki betöltötte a 70. életévét, nem tevékenykedhet kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő ballon- vagy vitorlázórepülőgép-pilótaként.

▼B

FCL.070    A szakszolgálati engedélyek, jogosítások és tanúsítások visszavonása, felfüggesztése és korlátozása

a)

Az e rész szerint kiadott szakszolgálati engedélyeket, jogosításokat és tanúsításokat az illetékes hatóság – összhangban az ARA részben lefektetett feltételekkel és eljárásokkal – korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja, amennyiben a pilóta nem felel meg az e részben és a MED részben meghatározott követelményeknek vagy az alkalmazandó üzemeltetési követelményeknek.

b)

Ha egy pilóta szakszolgálati engedélyét felfüggesztették vagy visszavonták, a pilóta köteles azt haladéktalanul visszajuttatni az illetékes hatósághoz.

B.   ALRÉSZ

KÖNNYŰ LÉGI JÁRMŰRE ÉRVÉNYES PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – LAPL

1.    SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.100    LAPL – Minimális életkor

Az LAPL-kérelmező:

a) repülőgépek és helikopterek esetében: betöltötte a 17. életévét;

b) vitorlázó repülőgépek és ballonok esetében: betöltötte a 16. életévét.

FCL.105    LAPL – Jogosultságok és feltételek

a)

Általános. Az LAPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki a megfelelő légijármű-kategóriában, nem kereskedelmi célú üzemeltetésben.

b)

Feltételek. Az LAPL kérelmezőjének teljesítenie kell az adott légijármű-kategóriára, és adott esetben a jártassági vizsgán használt légijármű-osztályra vagy -típusra vonatkozó követelményeket.

FCL.110    LAPL – Beszámítás ugyanazon légijármű-kategória tekintetében

a)

Az LAPL azon kérelmezője esetében, aki ugyanazon légijármű-kategóriában már rendelkezik egy szakszolgálati engedéllyel, az engedély teljes egészében beszámítandó az adott légijármű-kategóriára vonatkozó LAPL követelmények teljesítésébe.

b)

A fenti bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a szakszolgálati engedély érvényessége lejárt, a kérelmezőnek az FCL.125 ponttal összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie a megfelelő légijármű-kategóriában történő LAPL kiadásához.

FCL.115    LAPL – Tanfolyam

Az LAPL kérelmezőjének el kell végeznie egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak tartalmaznia kell az adott jogosultságoknak megfelelő elméleti ismereteket és repülésoktatást.

FCL.120    LAPL – Elméleti vizsga

Az LAPL kérelmezője vizsgán ad számot a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismereteiről, melyek felosztása a következő:

a) általános tárgyak:

 légi jog,

 emberi teljesítőképesség,

 meteorológia, és

 kommunikáció;

b) a különböző légijármű-kategóriák szerint meghatározott tárgyak:

 repüléselmélet,

 üzemeltetési eljárások,

 repülési teljesítmény és tervezés,

 légi jármű általános ismeretek, és

 navigáció.

FCL.125    LAPL – Jártassági vizsga

a)

Az LAPL-kérelmezőnek sikeres jártassági vizsga letételével kell bizonyítania, hogy képes a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a megfelelő légijármű-kategóriában a vonatkozó eljárások és manőverek során a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

b)

A jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell repülésoktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül. A jogosultságok a további kiterjesztések szakszolgálati engedélybe történő bejegyzéséig, a jártassági vizsgán használt légijármű-osztályra vagy -típusra korlátozódnak e résszel összhangban.

c)

A sikeres vizsga feltételei

1. A jártassági vizsgát különböző, az adott légijármű-kategóriára jellemző valamennyi repülési fázist képviselő szakaszokra kell tagolni.

2. Egy szakasz bármely elemének sikertelensége az adott szakasz egészének sikertelenségét jelenti. Egyetlen szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszból kell ismételten vizsgáznia. Egynél több szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek meg kell ismételnie a teljes vizsgát.

3. A 2. pont szerint megismételt vizsga bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek újból meg kell ismételnie teljes vizsgát.

4. Két sikertelen vizsgakísérlet további gyakorlati képzést von maga után.

2.    SZAKASZ

Az LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények repülőgépek esetében – LAPL(A)

FCL.105.A    LAPL(A) – Jogosultságok és feltételek

a)

A repülőgépre vonatkozó LAPL engedélyesének jogosultságai parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki a legfeljebb 2 000 kg engedélyezett felszállótömegű egymotoros, dugattyús repülőgépek és/vagy motoros vitorlázó repülőgépek esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a légi jármű fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.

▼M3

b)

Az LAPL(A) birtokosa csak akkor szállíthat utasokat, ha a szakszolgálati engedélye kiadását követően teljesített 10 óra repülést repülőgép- vagy TMG-parancsnokpilótaként.utasokat

▼B

FCL.110.A    LAPL(A) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

a)

Az LAPL(A) kérelmezőjének legalább 30 órányi repülésoktatásban kell részesülnie repülőgépen vagy TMG-n, amely magában foglal legalább:

1. 15 órányi kétkormányos repülésoktatást abban az osztályban, amelyben a jártassági vizsgára sor kerül;

2. hat óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább három óra egyedül teljesített útvonalrepülési időt, benne legalább egy útvonalrepüléssel, amely legalább 150 km (80 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani egy, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

b)

TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. Annak az LAPL(A)-kérelmezőnek, aki TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedélyese, legalább 21 óra repülési időt kell teljesítenie TMG-n azután, hogy a TMG-kiterjesztést jóváhagyták és megfelelt az FCL.135. A. pontja a) alpontjának repülőgépekre vonatkozó követelményeinek.

c)

Beszámítás. A kérelmező parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalata beszámítandó az a) bekezdés szerinti követelmények teljesítésébe.

A beszámítás mértéke, melyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a jóváhagyott képzési szervezet állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:

1. haladhatja meg a parancsnokpilótaként teljesített összes repülési időt;

2. haladhatja meg az a) bekezdésben előírt óraszám 50 %-át;

3. terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelményekre.

FCL.135.A    LAPL(A) – A jogosultságok kiterjesztése egy másik repülőgéposztályra vagy -változatra

a)

Az LAPL(A)-jogosultságok arra a repülőgép-, illetve TMG-osztályra vagy -változatra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta egy másik osztályban az alábbiakat teljesítette:

1. háromórányi repülésoktatásban részesült, beleértve:

i. 10 kétkormányos felszállást és leszállást; és

ii. 10 felügyelt egyedülfelszállást és -leszállást;

2. egy jártassági vizsgát, mellyel bizonyította a gyakorlati ismeretek megfelelő szintjét az új típuson. E jártassági vizsgán a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a másik osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

i. üzemeltetési eljárások;

ii. repülési teljesítmény és tervezés;

iii. légi jármű általános ismeretek.

b)

Mielőtt az LAPL engedélyese gyakorolhatná a szakszolgálati engedélye jogosultságait a jártassági vizsgán alkalmazott repülőgéptől eltérő változatú repülőgépen, a pilótának különbözeti vagy ismertető képzésen kell részt vennie. A különbözeti képzést be kell vezetni a fedélzeti naplóba vagy az azzal egyenértékű dokumentumba, és alá kell íratni az oktatóval.

FCL.140.A    LAPL(A) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

a)

Az LAPL(A) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait, ha repülőgép- vagy TMG-pilótaként az előző 24 hónapban teljesített:

1. legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 felszállást és 12 leszállást; és

2. legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.

b)

Az az LAPL(A)-engedélyes, aki nem felel meg az a) bekezdés követelményeinek, köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen, mielőtt folytatná szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlását; vagy

2. teljesíteni a hátralévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett az a) bekezdés követelményeinek való megfelelés érdekében.

3.    SZAKASZ

LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények helikopterek esetében – LAPL(H)

FCL.105.H    LAPL(H) – Jogosultságok

A helikopterre vonatkozó LAPL engedélyesének jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki a legfeljebb 2 000 kg engedélyezett felszállótömegű egy hajtóműves helikopterek esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a légi jármű fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.

FCL.110.H    LAPL(H) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

a)

Az LAPL(H) kérelmezőjének legalább 40 órányi repülésoktatásban kell részesülnie helikopteren, ebből legalább 35 órát ugyanazon helikoptertípuson kell teljesítenie, mint amelyen a jártassági vizsgán repül. A repülési képzésnek legalább a következőket kell magában foglalnia:

1. 20 órányi kétkormányos repülésoktatást; és

2. 10 óra felügyelt egyedülrepülési idő, amely tartalmaz legalább öt óra egyedül végzett útvonal-repülési időt, benne legalább egy útvonalrepülést, amely legalább 150 km (80 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani egy, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

b)

Beszámítás. A kérelmező parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalatata beszámítható az a) bekezdés szerinti követelmények teljesítésébe.

A beszámítás mértéke, melyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a jóváhagyott képzési szervezet állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:

1. haladhatja meg a parancsnokpilótaként teljesített összes repülési időt;

2. haladhatja meg az a) bekezdésben előírt óraszám 50 %-át;

3. terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelményekre.

FCL.135.H    LAPL(H) – A jogosultságok kiterjesztése egy másik helikopterosztályra vagy változatra

a)

Az LAPL(H)-jogosultságok arra a helikopterosztályra vagy -változatra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta teljesített:

1. ötórányi repülésoktatást, beleértve:

i. 15 kétkormányos felszállást, megközelítést és leszállást;

ii. 15 felügyelt egyedülfelszállást, -megközelítést és -leszállást;

2. egy jártassági vizsgát, mellyel bizonyította a gyakorlati ismeretek megfelelő szintjét az új típuson. E jártassági vizsgán a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a másik osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről, a következő tárgykörökben:

 üzemeltetési eljárások,

 repülési teljesítmény és tervezés,

 légi jármű általános ismeretek.

b)

Mielőtt az LAPL(H) engedélyese gyakorolhatná a szakszolgálati engedélye jogosultságait a jártassági vizsgán alkalmazottól eltérő változatú helikopteren, a pilótának különbözeti vagy ismertető képzésen kell részt vennie, a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően. A különbözeti képzést be kell vezetni a fedélzeti naplóba vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval.

FCL.140.H    LAPL(H) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

a)

Az LAPL(H) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait egy adott típuson, ha azon a helikoptertípuson az előző 12 hónapban teljesített:

1. legalább hat óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal hat felszállást, megközelítést és leszállást; és

2. legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.

b)

Az LAPL(H) azon engedélyese, aki nem felel meg az a) bekezdés követelményeinek, köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen, mielőtt folytatná szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlását; vagy

2. teljesíteni a hátralévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett az a) bekezdés követelményeinek való megfelelés érdekében.

4.    SZAKASZ

LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények vitorlázó repülőgépek esetében – LAPL(S)

FCL.105.S    LAPL(S) – Jogosultságok és feltételek

a)

A vitorlázó repülőgépre vonatkozó LAPL engedélyesének jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki vitorlázó repülőgépen és segédmotoros vitorlázó repülőgépen. A TMG tekintetében meglévő jogosultságainak gyakorlása érdekében az engedélyesnek meg kell felelnie az FCL.135.S pont szerinti követelményeknek.

▼M3

b)

Az LAPL(S) engedélyese csak akkor szállíthat utasokat, ha a szakszolgálati engedélye kiadását követően teljesített 10 óra repülést vagy 30 felszállást parancsnokpilótaként vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen.

▼B

FCL.110.S    LAPL(S) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

a)

Az LAPL(S)-kérelmezőnek legalább 15 órányi repülésoktatást kell teljesítenie vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen, amely magában foglal legalább:

1. 10 órányi kétkormányos repülésoktatást;

2. két óra felügyelt egyedülrepülési időt;

3. 45 felszállást és leszállást;

4. egy legalább 50 km (27 NM) hosszúságú útvonalrepülést vagy egy legalább 100 km (55 NM) hosszúságú kétkormányos útvonalrepülést.

b)

Az a) bekezdésben megkövetelt 15 órából maximum hét óra teljesíthető TMG-n.

c)

Beszámítás. A kérelmező parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalatata beszámítható az a) bekezdés szerinti követelmények teljesítésébe.

A beszámítás mértéke, melyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a jóváhagyott képzési szervezet állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:

1. haladhatja meg a parancsnokpilótaként teljesített összes repülési időt;

2. haladhatja meg az a) bekezdésben előírt óraszám 50 %-át;

3. terjedhet ki az a) bekezdés 2–4. pontjában meghatározott követelményekre.

FCL.130.S    LAPL(S) – Felszállási módozatok

a)

Az LAPL(S)-jogosultságok arra a felszállási módozatra korlátozódnak, amely részét képezte a jártassági vizsgának. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta végrehajtott:

1. csőrléssel és autós felvontatással történő felszállás esetén: minimum 10 felszállást kétkormányos repülésoktatás során, valamint öt egyedülfelszállást oktató felügyelete mellett;

2. repülőgépes felvontatással és önerőből történő felszállás esetén: minimum öt felszállást kétkormányos repülésoktatás során, valamint öt egyedülfelszállást oktató felügyelete mellett. Az önerőből történő felszállás esetén a kétkormányos repülésoktatás elvégezhető TMG-n is;

3. gumiköteles indítás esetén: minimum három felszállást vagy kétkormányos repülésoktatás során vagy egyedülfelszállással oktató felügyelete mellett.

b)

A további gyakorlófelszállások teljesítését be kell vezetni a fedélzeti naplóba és alá kell íratni az oktatóval.

c)

Jogosultságai mindegyik felszállási módozatban való megtartása érdekében a pilótának teljesítenie kell minimum öt felszállást az előző 24 hónap során, a gumiköteles indítás kivételével, amelyből csak kettőt kell teljesítenie.

d)

Amennyiben a pilóta nem felel meg a c) bekezdés előírásainak, akkor a hátralévő számú felszállást kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett kell végrehajtania a jogosultságok megújítása érdekében.

FCL.135.S    LAPL(S) – A jogosultságok kiterjesztése TMG-re

Az LAPL(S)-jogosultságok akkor terjeszthetők ki TMG-re, ha a pilóta valamely jóváhagyott képzési szervezetnél teljesített legalább:

a) hatórányi repülésoktatást TMG-n, amely magában foglal:

1. négyórányi kétkormányos repülésoktatást;

2. egy egyedül végzett útvonalrepülést, amely legalább 150 km (80 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani egy, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren;

b) egy jártassági vizsgát, mellyel bizonyította a gyakorlati ismeretek megfelelő szintjét TMG-n. E jártassági vizsgán a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a TMG-re vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

 repüléselmélet,

 üzemeltetési eljárások,

 repülési teljesítmény és tervezés,

 légi jármű általános ismeretek,

 navigáció.

FCL.140.S    LAPL(S) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

a)

Vitorlázó repülőgépek és segédmotoros vitorlázó repülőgépek. Az LAPL(S) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélyei jogosultságait vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ha vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen – a TMG-t kivéve – az előző 24 hónapban teljesített:

1. öt óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 15 felszállást;

2. két gyakorlórepülést oktatóval.

b)

A motoros vitorlázó repülőgép (TMG). Az LAPL(S) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélyei jogosultságait TMG-n, ha:

1. az előző 24 hónapban TMG-n teljesített:

i. legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 felszállást és 12 leszállást; és

ii. legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.

2. Amennyiben az LAPL(S)-engedélyes rendelkezik repülőgépekre vonatkozó jogosultságokkal is, az 1. pont követelményei teljesíthetők repülőgépeken is.

c)

Az az LAPL(S)-engedélyes, aki nem felel meg az a) vagy a b) bekezdés követelményeinek, szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai további gyakorlása előtt köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen szükség szerint vitorlázó repülőgépen vagy TMG-n; vagy

2. teljesíteni a hátralévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett az a) vagy a b) bekezdés követelményeinek való megfelelés érdekében.

5.    SZAKASZ

LAPL-re vonatkozó egyedi követelmények ballonok esetében – LAPL(B)

▼M4

FCL.105.B    LAPL(B) – Jogosultságok

A ballonra vonatkozó LAPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki a legfeljebb 3 400 m3 kupolatérfogatú hőlégballonok vagy hőléghajók, illetve a legfeljebb 1 260 m3 kupolatérfogatú, gázzal töltött ballonok esetében, ha azok legfeljebb három utast szállítanak, vagyis a ballon fedélzetén négy személynél több egyidejűleg soha nem lehet.

▼M3

FCL.110.B    LAPL(B) — Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

▼B

a)

Az LAPL(B)-kérelmezőnek ugyanolyan osztályú ballonokon legalább 16 órányi repülésoktatást kell teljesítenie, amely tartalmaz legalább:

1. 12 órányi kétkormányos repülésoktatást;

2. 10 ballonfeltöltést és 20 fel- és leszállást; és

3. egy felügyelt egyedülrepülést, legalább 30 perc repülési idővel.

b)

Beszámítás. A kérelmező ballon-parancsnokpilótaként szerzett előzetes tapasztalatata beszámítható az a) bekezdés szerinti követelmények teljesítésébe.

A beszámítás mértéke, melyet a vizsgát megelőző repülővizsga alapján az a jóváhagyott képzési szervezet állapít meg, amelynél a pilóta a tanfolyamot végzi, egyetlen esetben sem:

1. haladhatja meg a parancsnokpilótaként ballonon teljesített összes repülési időt;

2. haladhatja meg az a) bekezdésben előírt óraszám 50 %-át;

3. terjedhet ki az a) bekezdés 2. és 3. pontjának követelményeire.

FCL.130.B    LAPL(B) – A jogosultságok kiterjesztése földhöz rögzített repülésekre

a)

Az LAPL(B) jogosultságai a nem földhöz rögzített repülésekre korlátozódnak. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta teljesített legalább három földhöz rögzített gyakorlórepülést.

b)

A további gyakorlatok teljesítését be kell vezetni a fedélzeti naplóba és alá kell íratni az oktatóval.

c)

Ennek a jogosultságnak a megtartása érdekében, a pilótáknak teljesíteniük kell minimum két földhöz rögzített repülést az előző 24 hónap során.

d)

Amennyiben a pilóta nem felel meg a c) bekezdés előírásainak, akkor a hátralévő számú földhöz rögzített repülést kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett kell végrehajtania a jogosultságok megújítása érdekében.

FCL.135.B    LAPL(B) – A jogosultságok kiterjesztése egy másik ballonosztályra

Az LAPL(B)-jogosultságok arra a ballonosztályra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta egy másik osztályban, valamely jóváhagyott képzési szervezetnél végrehajtott legalább:

a) öt kétkormányos gyakorlórepülést; vagy

b) hőlégballonra vonatkozó LAPL(B) esetében, ha a jogosultságokat hőléghajókra kívánják kiterjeszteni, akkor ötórányi kétkormányos repülésoktatást; és

c) egy jártassági vizsgát, melynek során a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a másik osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

 repüléselmélet,

 üzemeltetési eljárások,

 repülési teljesítmény és tervezés, és

 légi jármű általános ismeretek.

FCL.140.B    LAPL(B) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

a)

Az LAPL(B) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait, ha egy ballonosztályban az előző 24 hónapban teljesített:

1. hat óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 10 felszállást és leszállást; és

2. egy gyakorlórepülést oktatóval;

3. ezenkívül, ha a pilóta képesítéssel rendelkezik egynél több ballonosztályban történő repülésre, jogosultságainak a másik ballonosztályban történő gyakorlása érdekében az előző 24 hónapban legalább három óra repülési időt, benne három felszállást és leszállást kell teljesítenie az adott osztályban.

b)

Az az LAPL(B)-engedélyes, aki nem felel meg az a) bekezdés követelményeinek, szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságainak gyakorlása előtt köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen a megfelelő osztályban; vagy

2. teljesíteni a hátralévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett az a) bekezdés követelményeinek való megfelelés érdekében.

C.   ALRÉSZ

MAGÁNPILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (PPL), VITORLÁZÓREPÜLŐGÉP-PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (SPL) ÉS BALLONPILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY (BPL)

1.    SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.200    Minimális életkor

a)

A PPL kérelmezője betöltötte a 17. életévét;

b)

a BPL vagy az SPL kérelmezője betöltötte a 16. életévét.

FCL.205    Feltételek

A PPL kérelmezőjének teljesítenie kell a jártassági vizsga alkalmával használt légijárműosztály- és típusjogosításra vonatkozó, a H. részben meghatározott követelményeket.

FCL.210    Tanfolyam

A BPL, SPL vagy PPL kérelmezőjének el kell végeznie egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak tartalmaznia kell az adott jogosultságoknak megfelelő elméleti ismereteket és gyakorlati repülésoktatást.

FCL.215    Elméleti vizsga

A BPL, SPL vagy PPL kérelmezője vizsgán ad számot a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

a) általános tárgyak:

 légi jog,

 emberi teljesítőképesség,

 meteorológia, és

 kommunikáció;

b) a különböző légijármű-kategóriák szerint meghatározott tárgyak:

 repüléselmélet,

 üzemeltetési eljárások,

 repülési teljesítmény és tervezés,

 légi jármű általános ismeretek, és

 navigáció.

FCL.235    Jártassági vizsga

a)

A BPL, SPL vagy PPL kérelmezőjének sikeres jártassági vizsga letételével kell bizonyítania, hogy képes a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a megfelelő légijármű-kategóriában a vonatkozó eljárások és manőverek során a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

b)

A jártassági vizsgát kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön vagy balloncsoportban kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül.

c)

A sikeres vizsga feltételei

1. A jártassági vizsgát különböző, az adott légijármű-kategóriára jellemző valamennyi repülési fázist képviselő szakaszokra kell tagolni.

▼M3

2. Egy szakasz bármely elemének sikertelensége az adott szakasz egészének sikertelenségét jelenti. Egyetlen szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek csak az adott szakaszból kell ismételten vizsgáznia. Egynél több szakasz sikertelensége esetén a kérelmezőnek a teljes vizsgát meg kell ismételnie.

▼B

3. A 2. pont szerint megismételt vizsga bármely szakaszának sikertelensége esetén, beleértve azokat a szakaszokat is, amelyeket a kérelmező az előző vizsgán egyszer már sikerrel teljesített, a kérelmezőnek újból meg kell ismételnie a teljes vizsgát.

4. Két sikertelen vizsgakísérlet további képzést von maga után.

2.    SZAKASZ

PPL-re vonatkozó egyedi követelmények repülőgép esetében – PPL(A)

FCL.205.A    PPL(A) – Jogosultságok

a)

A PPL(A)-engedélyes jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett repülőgépeken vagy TMG-ken parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki.

b)

A fenti bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező PPL(A)-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. az LAPL(A) vagy PPL(A) engedélyekhez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. ezen szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

▼M3

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.A    PPL(A) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

▼M4

a)

A PPL(A) kérelmezőnek legalább 45 órányi repülésoktatást kell teljesítenie repülőgépen vagy TMG-n, amelyből 5 óra teljesíthető repülésszimulációs oktatóeszközökön (FSTD), és amely magában foglal legalább:

1. 25 órányi kétkormányos repülésoktatást; és

2. 10 óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább 5 óra időtartamú egyedül teljesített útvonalrepülést, benne legalább 1 olyan útvonalrepüléssel, amely legalább 270 km (150 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

▼B

b)

Az LAPL(A) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. Annak A PPL(A)-kérelmezőnek, aki LAPL(A) engedélyese, az LAPL(A) kiadása után legalább 15 óra repülési időt kell teljesítenie repülőgépeken, ebből legalább 10 órányi repülésoktatást valamely jóváhagyott képzési szervezet tanfolyamán. Ennek a tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább négy óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely magában foglal legalább két óra időtartamú egyedül teljesített útvonalrepülési időt, benne legalább egy útvonalrepüléssel, amely legalább 270 km (150 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

c)

A TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. Annak a PPL(A)-kérelmezőnek, aki TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S) engedélyes, teljesítenie kell:

1. legalább 24 óra repülési időt TMG-n, a TMG-kiterjesztés jóváhagyása után; és

2. 15 órányi repülésoktatást repülőgépen valamely jóváhagyott képzési szervezet tanfolyamán, amely tartalmazza legalább az a) bekezdés 2. pontjának követelményeit.

d)

Beszámítás. Azon kérelmező esetében, aki a ballon kivételével egy másik légijármű-kategóriában pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, beszámítandó az adott légi járművön parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban 10 óra. A beszámítás egyetlen esetben sem terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjának követelményeire.

3.    SZAKASZ

PPL-re vonatkozó egyedi követelmények helikopter esetében – PPL(H)

FCL.205.H    PPL(H) – Jogosultságok

a)

A PPL(H)-engedélyes jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett helikoptereken parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki.

b)

A fenti bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező PPL(H)-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. az LAPL(H) vagy PPL(H) engedélyekhez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. ezen szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

▼M3

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.H    PPL(H) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

a)

A PPL(H)-kérelmezőnek legalább 45 órányi repülésoktatást kell teljesítenie helikopteren, amelyből öt óra teljesíthető FNPT-n vagy FFS-en, és amely magában foglal legalább:

1. 25 óra kétkormányos repülésoktatást; és

2. 10 óra felügyelt egyedülrepülési időt, amely tartalmaz legalább öt óra időtartamú egyedül teljesített útvonal-repülési időt, benne legalább egy útvonalrepüléssel, amely legalább 185 km (100 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán teljes megállással végződő leszállásokat kell végezni két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren;

3. 35 órát a repülésoktatás 45 órájából ugyanolyan helikoptertípuson kell teljesítenie, mint amilyennel a jártassági vizsgán repül.

b)

Az LAPL(H) engedélyes kérelmezőkre vonatkozó egyedi követelmények. Az PPL(H) azon kérelmezőjének, aki LAPL(H) engedélyes, el kell végeznie egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. Ennek a tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább ötórányi kétkormányos repülésoktatást és legalább egy 185 km (100 NM) hosszúságú felügyelt egyedül teljesített útvonalrepülést, teljes megállással végződő leszállásokkal két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren.

c)

Azon kérelmező esetében, aki a ballonok kivételével egy másik légijármű-kategóriában pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, beszámítandó az adott légi járművön parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban hat óra. A beszámítás egyetlen esetben sem terjedhet ki az a) bekezdés 2. pontjának követelményeire.

4.    SZAKASZ

PPL-re vonatkozó egyedi követelmények léghajó esetében – PPL(As)

FCL.205.As    PPL(As) – Jogosultságok

a)

A PPL(As)-engedélyes jogosultságai a nem kereskedelmi célból üzemeltetett léghajókon parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör nem díjazás ellenében történő ellátására terjednek ki.

b)

A fenti bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező PPL(As)-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. a PPL(As) engedélyekhez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. ezen szakszolgálati engedélyhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

▼M3

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.As    PPL(As) – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

a)

A PPL(As)-kérelmezőnek legalább 35 órányi repülésoktatást kell teljesítenie léghajón, amelyből öt óra teljesíthető repülésszimulációs oktatóeszközön (FSTD), és amely tartalmaz legalább:

1. 25 órányi kétkormányos repülésoktatást, beleértve:

i. háromórányi gyakorló útvonalrepülést, beleértve egy legalább 65 km (35 NM) hosszúságú útvonalrepülést;

ii. háromórányi műszeres repülésoktatást;

2. nyolc felszállást és leszállást egy repülőtéren, beleértve az árbochoz történő rögzítési és az árbocról történő elengedési eljárásokat;

3. nyolc óra felügyelt egyedülrepülési időt.

b)

Azon kérelmező esetében, aki BPL engedélyes, és képesítéssel rendelkezik hőléghajón való repülésre is, beszámítandó az adott léghajókon parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban öt óra.

5.    SZAKASZ

Vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedélyre (SPL) vonatkozó egyedi követelmények

FCL.205.S    SPL – Jogosultságok és feltételek

a)

Az SPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki vitorlázó repülőgépen és segédmotoros vitorlázó repülőgépen. A TMG tekintetében meglévő jogosultságainak gyakorlása érdekében az engedélyesnek meg kell felelnie az FCL.135.S pont szerint meghatározott követelményeknek.

b)

Az SPL-engedélyes:

1. csak akkor szállíthat utasokat a szakszolgálati engedélye kiadását követően, ha teljesített 10 óra repülési időt vagy 30 felszállást parancsnokpilótaként vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen;

2. jogosultságai a nem díjazás ellenében történő, nem kereskedelmi célú üzemeltetésre korlátozódnak mindaddig amíg:

i. be nem töltötte a 18. életévét;

ii. nem teljesített a szakszolgálati engedélye kiadását követően 75 óra repülési időt vagy 200 felszállást parancsnokpilótaként vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen;

iii. nem teljesített sikeresen egy vizsgáztató által lefolytatott készségellenőrzést.

▼M3

c)

A b) bekezdés 2. pontjától eltérve az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező SPL-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. az LAPL(S)-hez vagy SPL-hez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. az e szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.S    SPL – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

a)

Az SPL-kérelmezőnek legalább 15 órányi repülésoktatást kell teljesítenie vitorlázó repülőgépeken vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépeken, amely magában foglalja legalább az FCL.110.S pontban meghatározott követelményeket.

b)

Az SPL azon kérelmezője esetében, aki LAPL(S) engedélyes, ez az engedély teljes egészében beszámítandó a SPL kiadásához szükséges követelmények teljesítésébe.

Az SPL azon kérelmezője esetében, aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül rendelkezett LAPL(S) engedélyel, ez az engedély teljes egészében beszámítandó az elméleti képzésre és a repülési képzésre vonatkozó követelmények teljesítésébe.

c)

Beszámítás. Azon kérelmező esetében, aki a ballonok kivételével egy másik légijármű-kategóriában pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, beszámítandó az adott légi járművön parancsnokpilótaként teljesített teljes repülési idejének 10 %-a, legfeljebb azonban hét óra. A beszámítás egyetlen esetben sem terjedhet ki az FCL.110.S a) bekezdés 2–4. pontjában meghatározott követelményekre.

FCL.220.S    SPL – Felszállási módozatok

Az SPL-jogosultságok arra a felszállási módozatra korlátozódnak, amelyik részét képezte a jártassági vizsgának. Ez a korlátozás feloldható és az új jogosultságok gyakorolhatóak, ha a pilóta megfelel az FCL.130.S pont szerint meghatározott követelményeknek.

FCL.230.S    SPL – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

Az SPL engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélye jogosultságait, ha megfelel az FCL.140.S pont szerint meghatározott, közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelményeknek.

6.    SZAKASZ

Ballonpilóta-szakszolgálati engedélyre (BPL) vonatkozó egyedi követelmények

FCL.205.B    BPL – Jogosultságok és feltételek

▼M3

a)

A BPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki ballonon.

▼B

b)

A BPL-engedélyes jogosultságai a nem díjazás ellenében történő, nem kereskedelmi célú üzemeltetésre korlátozódnak mindaddig amíg:

1. be nem töltötte a 18. életévét;

2. nem teljesített 50 óra repülési időt és 50 fel- és leszállást ballon-parancsnokpilótaként;

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

c)

A fenti b) bekezdéstől eltérve, az oktatói vagy vizsgáztatói jogosultságokkal rendelkező BPL-engedélyes részesülhet díjazásban a következőkért:

1. az LAPL(B)-hez vagy BPL-hez nyújtott repülésoktatási szolgáltatásért;

2. ezen szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatásáért;

▼M3

3. az e szakszolgálati engedélyhez csatolt jogosításokhoz és tanúsításokhoz kapcsolódó képzések, vizsgáztatások és ellenőrzések lefolytatásáért.

▼B

FCL.210.B    BPL – Tapasztalatra vonatkozó követelmények és beszámítás

a)

A BPL-kérelmezőnek ugyanolyan osztályba és csoportba tartozó ballonokon legalább 16 órányi repülésoktatást kell teljesítenie, amely magában foglal legalább:

1. 12 órányi kétkormányos repülésoktatást;

2. 10 ballonfeltöltést és 20 fel- és leszállást; és

3. egy felügyelt egyedülrepülést legalább 30 perc repülési idővel.

b)

A BPL azon kérelmezője esetében, aki LAPL(B) engedélyes, ez az engedély teljes egészében beszámítandó a BPL kiadásához szükséges követelmények teljesítésébe.

A BPL azon kérelmező esetében, aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül rendelkezett LAPL(B) engedéllyel, ez az engedély teljes egészében beszámítandó az elméleti képzésre és a repülési képzésre vonatkozó követelmények teljesítésébe.

FCL.220.B    BPL – A jogosultságok kiterjesztése földhöz rögzített repülésekre

A BPL jogosultságai a nem földhöz rögzített repülésekre korlátozódnak. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta megfelel az FCL.130.B pont szerint meghatározott követelményeknek.

FCL.225.B    BPL – A jogosultságok kiterjesztése egy másik ballonosztályra vagy -csoportra

A BPL-jogosultságok arra a ballonosztályra és -csoportra korlátozódnak, amelyikben a jártassági vizsgára sor került. Ez a korlátozás feloldható, ha a pilóta:

a) megfelel az FCL.135.B pont szerint meghatározott követelményeknek az ugyanazon csoporton belül egy másik osztályra történő kiterjesztés esetén;

b) ugyanazon ballonosztályon belül egy másik csoportra történő kiterjesztés esetén teljesített legalább:

1. két gyakorlórepülést egy, az adott csoportba tartozó ballonon; és

2. az alábbiak szerinti repülési óramennyiséget parancsnokpilótaként a következő ballonokon:

i. a 3 401 m3 és 6 000 m3 közötti kupolatérfogatú ballonok esetében legalább 100 órát;

ii. a 6 001 m3 és 10 500 m3 közötti kupolatérfogatú ballonok esetében legalább 200 órát;

iii. a 10 500 m3-nél nagyobb kupolatérfogatú ballonok esetében legalább 300 órát;

iv. az 1 260 m3-nél nagyobb kupolatérfogatú gázzal töltött ballonok esetében legalább 50 órát.

▼M4

FCL.230.B    BPL – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények

a)

A BPL engedélyese csak akkor gyakorolhatja a szakszolgálati engedélyében foglalt jogosultságokat, ha egy ballonosztályban az előző 24 hónapban teljesített:

1. 6 óra repülési időt parancsnokpilótaként, ezen belül 10 felszállást és leszállást; és

2. egy gyakorlórepülést oktatóval egy, az adott osztályba tartozó ballonon;

3. ezenkívül, ha a pilóta egynél több ballonosztályban történő repülésre szóló képesítéssel rendelkezik, jogosultságainak a másik ballonosztályban történő gyakorlása érdekében legalább három óra repülési időt, benne három felszállást és leszállást az adott osztályban az előző 24 hónapban.

b)

A BPL engedélyese csak olyan balloncsoportba tartozó ballont üzemeltethet, mint amilyenen a gyakorlórepülést végrehajtotta, vagy annál kisebb kupolatérfogatút.

c)

A BPL azon engedélyese, aki nem felel meg az a) pont követelményeinek, a szakszolgálati engedélyében szereplő jogosultságainak gyakorlása előtt köteles:

1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen a megfelelő osztályba tartozó ballonon; vagy

2. teljesíteni a hátra lévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos repülések vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett, az a) pont követelményeinek való megfelelés érdekében.

d)

A c) 1. esetben a BPL engedélyese csak olyan balloncsoportba tartozó ballont üzemeltethet, mint amilyenen a készségellenőrzést végrehajtotta, vagy annál kisebb kupolatérfogatút.

▼B

D.   ALRÉSZ

KERESKEDELMI PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – CPL

1.    SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.300    CPL – Minimális életkor

A CPL kérelmezője betöltötte a 18. életévét.

FCL.305    CPL – Jogosultságok és feltételek

a)

Jogosultságok. A CPL-engedélyes megfelelő légijármű-kategórián belüli jogosultságai kiterjednek:

1. az LAPL- és a PPL-engedélyes összes jogosultságainak gyakorlására;

2. parancsnokpilóta- vagy másodpilóta-feladatkör ellátására bármely, a kereskedelmi célú légi fuvarozáson kívüli üzemeltetésben alkalmazott légi járművön;

3. parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, bármely egypilótás légi járművön, az FCL.060 pont és az ezen alrész szerint meghatározott korlátozásoktól függően;

4. a másodpilótai feladatkör ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, az FCL.060 pont szerinti korlátozásoktól függően.

b)

Feltételek. A CPL kérelmezőjének teljesítenie kell a jártassági vizsga alkalmával használt légijárműosztály- és típusjogosításra vonatkozó követelményeket.

FCL.310    CPL – Elméleti vizsgák

A CPL kérelmezője számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről, a következő tárgykörökben:

 légi jog,

 légi jármű általános ismeretek – törzs/rendszerek/hajtómű,

 légi jármű általános ismeretek – műszertan,

 tömeg és súlypont,

 teljesítmény,

 repüléstervezés és -ellenőrzés,

 emberi teljesítőképesség,

 meteorológia,

 általános navigáció,

 rádiónavigáció,

 üzemeltetési eljárások,

 repüléselmélet,

 látás utáni repülési szabályok (VFR) szerinti kommunikáció.

FCL.315    CPL – Tanfolyam

A CPL kérelmezőjének e rész 3. függelékével összhangban valamely jóváhagyott képzési szervezetnél elméleti képzést és repülési képzést kell teljesítenie.

FCL.320    CPL – Jártassági vizsga

A CPL kérelmezőjének e rész 4. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes a megfelelő légijármű-kategóriában parancsnokpilótaként a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

2.    SZAKASZ

A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények – CPL(A)

FCL.325.A    CPL(A) – Egyedi feltételek az MPL-engedélyesek számára

Az MPL-engedélyesnek CPL(A) engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlása előtt teljesítenie kell repülőgépen:

a) 70 óra repülési időt:

1. parancsnokpilótaként; vagy

2. a következő megosztásban: legalább 10 órát parancsnokpilótaként, a további repülési időt pedig felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként.

Ebből a 70 órából 20 óra VFR szerinti útvonalrepülés során parancsnokpilótaként teljesítendő, vagy útvonalrepülés során a következő megosztásban: legalább 10 óra parancsnokpilótaként és 10 óra felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként. Ez tartalmaz egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR útvonalrepülést, amely során parancsnokpilótaként teljes megállással végződő leszállásokat kell végrehajtani két különböző repülőtéren;

b) az e rész 3. függelékének E. 10. pontjának a) bekezdésében és 11. pontjában meghatározott CPL(A) moduláris tanfolyam elemeit; és

c) a CPL(A)-jártassági vizsgát az FCL.320 pont szerint.

E.   ALRÉSZ

▼C1

TÖBBPILÓTÁS SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – MPL

▼B

FCL.400.A    MPL – Minimális életkor

Az MPL kérelmezője betöltötte a 18. életévét.

FCL.405.A    MPL – Jogosultságok

a)

Az MPL-engedélyes jogosultságai a másodpilóta feladatkör ellátására terjednek ki olyan repülőgépen, amelynek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges.

b)

Az MPL-engedélyes külön jogosultságokat szerezhet:

1. a PPL(A)-engedélyes jogosultságait, feltéve, hogy megfelel a PPL(A) engedélyre vonatkozó, C. rész szerinti követelményeknek;

2. a CPL(A) jogosultságait, feltéve, hogy megfelel az FCL.325.A pont szerinti követelményeknek.

c)

Az MPL-engedélyes IR(A)-jogosultságai olyan repülőgépekre korlátozódnak, amelyek üzemeltetéséhez másodpilóta szükséges. Az IR(A)-jogosultságok terjeszthetők egypilótás üzemeltetésű repülőgépekre, feltéve, hogy az engedély jogosultja elvégezte az egypilótás, kizárólag műszerek igénybevételével történő üzemeltetésben a parancsnokpilóta-feladatkör ellátásához szükséges képzést, és sikeres egypilótás IR(A)-jártassági vizsgát tett.

FCL.410.A    MPL – Tanfolyam és elméleti vizsgák

a)

Tanfolyam. Az MPL kérelmezője – e rész 5. függelékével összhangban – sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, és repülési képzéssel rendelkezik.

b)

Vizsga. Az MPL kérelmezőjének számot kell adnia – összhangban az FCL.515 ponttal – az ATPL(A) engedélynek, valamint a többpilótás típusjogosításnak megfelelő szintű ismeretekről.

FCL.415.A    MPL – Gyakorlati jártasság

a)

Az MPL kérelmezőjének folyamatos értékelésen keresztül kell bizonyítania az e rész 5. függelékében meghatározott valamennyi kompetenciaegységnek való megfeleléshez szükséges jártasságokat repülést végző pilótaként és ►C1  repülést kiszolgáló pilótaként ◄ , gázturbinás több hajtóműves többpilótás repülőgépen VFR vagy IFR szerint.

b)

A tanfolyam végén a kérelmezőnek e rész 9. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel. A jártassági vizsgát az integrált MPL-tanfolyam haladó fázisában alkalmazott repülőgéptípuson vagy egy ugyanazt a típust reprezentáló FFS-en kell teljesíteni.

F.   ALRÉSZ

LÉGITÁRSASÁGI PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY – ATPL

1.    SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.500    ATPL – Minimális életkor

Az ATPL kérelmezője betöltötte a 21. életévét.

FCL.505    ATPL – Jogosultságok

a)

Az ATPL-engedélyes megfelelő légijármű-kategórián belüli jogosultságai kiterjednek:

1. az LAPL-, a PPL- és a CPL-engedélyes összes jogosultságának gyakorlására;

2. parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő légi járműveken.

b)

Az ATPL kérelmezőjének teljesítenie kell a jártassági vizsga alkalmával használt légijármű-típusjogosításra vonatkozó követelményeket.

FCL.515.    ATPL – Tanfolyam és elméleti vizsgák

a)

Tanfolyam. Az ATPL kérelmezője – e rész 3. függelékével összhangban – valamely jóváhagyott képzési szervezetnél sikeresen elvégzett egy tanfolyamot, amely integrált vagy modulrendszerű tanfolyam.

b)

Vizsga. Az ATPL kérelmezőjének számot kell adnia a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről a következő tárgykörökben:

 légi jog,

 légi jármű általános ismeretek – törzs/rendszerek/hajtómű,

 légi jármű általános ismeretek – műszertan,

 tömeg és súlypont,

 teljesítmény,

 repüléstervezés és -ellenőrzés,

 emberi teljesítőképesség,

 meteorológia,

 általános navigáció,

 rádiónavigáció,

 üzemeltetési eljárások,

 repüléselmélet,

 VFR-kommunikáció,

 IFR-kommunikáció.

2.    SZAKASZ

A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények – ATPL(A)

FCL.505.A    ATPL(A) – Az előzőleg MPL-engedélyes pilóták jogosultságainak korlátozása

Amennyiben egy ATPL(A)-engedélyes előzőleg csak MPL engedéllyel rendelkezett, akkor a szakszolgálati engedély jogosultságai többpilótás üzemeltetésre korlátozódnak, kivéve, ha az engedélyes megfelel az FCL.405.A pont b) bekezdése 2. alpontjában és c) bekezdésében meghatározott egypilótás üzemeltetési követelményeknek.

FCL.510.A    ATPL(A) – Előfeltételek, tapasztalat és beszámítás

a)

Előfeltételek. Az ATPL(A) kérelmezőjének rendelkeznie kell:

1. MPL-engedéllyel; vagy

2. CPL(A)-engedéllyel és több hajtóműves repülőgépekre érvényes IR-jogosultsággal. Ebben az esetben a kérelmezőnek MCC-képzésben is részesülnie kellett.

b)

Tapasztalat. Az ATPL(A)-kérelmezőnek legalább 1 500 óra repülési időt kell teljesítenie repülőgépen, amely magában foglal legalább:

1. 500 órát többpilótás üzemeltetésű repülőgépen;

2. 

i. 500 órát felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként; vagy

ii. 250 órát parancsnokpilótaként; vagy

iii. 250 órát, ebből legalább 70 órát parancsnokpilótaként, a további repülési időt felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként;

3. 200 óra útvonalrepülési időt, ebből legalább 100 órát parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként;

4. 75 óra műszeres időt, amelyből legfeljebb 30 óra lehet műszeres földi idő; és

5. 100 óra éjszakai repülést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként.

Az 1 500 óra repülési időből legfeljebb 100 óra teljesíthető FFS-en és FNPT-n. Ebből a 100 órából csak legfeljebb 25 óra teljesíthető FNPT-n.

c)

Beszámítás.

1. Másik légijármű-kategóriákban pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezők repülési idejéből beszámítandó maximum:

i. vitorlázó repülőgép vagy TMG esetében: parancsnokpilótaként teljesített 30 óra repülési idő;

ii. helikopter esetében: a b) bekezdés szerinti repülésiidő-követelmény 50 %-a.

▼M3

2. Az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint kiadott fedélzetimérnök-szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes esetében beszámítandó a fedélzeti mérnöki idő 50 %-a, legfeljebb azonban 250 óra. Ez a 250 óra beszámítható a b) bekezdés szerinti 1 500 óra követelmény, illetve a b) bekezdés 1. pontja szerinti 500 óra követelmény teljesítésébe, feltéve, hogy az említett pontok bármelyikére vonatkozóan engedélyezett összes beszámítás mértéke nem haladja meg a 250 órát.

▼B

d)

A b) bekezdésben előírt tapasztalatot az ATPL(A) engedélyhez szükséges jártassági vizsga letétele előtt kell megszerezni.

FCL.520.A    ATPL(A) – Jártassági vizsga

Az ATPL(A) kérelmezőjének – e rész 9. függelékével összhangban – sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes többpilótás repülőgépen IFR szerint parancsnokpilótaként a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

A jártassági vizsgát a repülőgépen vagy egy ugyanazt a típust reprezentáló, megfelelő minősítéssel rendelkező FFS-en kell teljesíteni.

3.    SZAKASZ

A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények – ATPL(H)

FCL.510.H    ATPL(H) – Előfeltételek, tapasztalat és beszámítás

Az ATPL(H) kérelmezőjének rendelkeznie kell:

a) CPL(H)-engedéllyel és többpilótás helikopter típusjogosítással, valamint részesülnie kellett MCC-képzésben is;

b) legalább 1 000 óra helikopteren teljesített repülési idővel, amely magában foglal legalább:

1. 350 órát többpilótás üzemeltetésű helikopteren;

2. 

i. 250 órát parancsnokpilótaként; vagy

ii. 100 órát parancsnokpilótaként és 150 órát felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként; vagy

iii. 250 órát felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként többpilótás helikopteren. Ebben az esetben az ATPL(H) jogosultságai többpilótás üzemeltetésre korlátozódnak mindaddig, amíg a kérelmező nem teljesített 100 órát parancsnokpilótaként;

3. 200 óra útvonalrepülési időt, amelyből legalább 100 órát parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló parancsnokpilótaként teljesített;

4. 30 óra műszeres időt, amelyből legfeljebb 10 óra lehet műszeres földi idő; és

5. 100 óra éjszakai repülést parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként.

Az 1 000 óra repülési időből maximum 100 óra teljesíthető FSTD-n, ebből legfeljebb 25 óra teljesíthető FNPT-n;

c) a repülőgépen teljesített idő a b) bekezdésben meghatározott repülési idők legfeljebb 50 %-áig beszámítandó;

d) a b) bekezdés szerinti tapasztalatot az ATPL(H)-engedélyhez szükséges jártassági vizsga letétele előtt kell megszerezni.

FCL.520.H    ATPL(H) – Jártassági vizsga

Az ATPL(H) kérelmezőjének e rész 9. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes többpilótás helikopter parancsnok-pilótájaként a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő hozzáértéssel.

A jártassági vizsgát a helikopteren vagy egy ugyanazt a típust reprezentáló, megfelelő minősítéssel rendelkező FFS-en kell teljesíteni.

G.   ALRÉSZ

MŰSZERJOGOSÍTÁS – IR

1.    SZAKASZ

Általános követelmények

▼M3

FCL.600    IR — Általánosságok

Az FCL.825 pontban előírtak kivételével repülőgép, helikopter, léghajó és helyből felszálló repülőgép IFR szerinti üzemeltetését csak a légijármű-kategóriának megfelelő műszerjogosítással rendelkező PPL-, CPL-, MPL- és ATPL-engedélyesek végezhetik, vagy azok, akik jártassági vizsgán, illetve kétkormányos repülésoktatáson vesznek részt.

▼B

FCL.605    IR – Jogosultságok

a)

Az IR jogosultjának jogosultságai a légi jármű IFR szerinti vezetésére terjednek ki 60 m (200 láb) minimális elhatározási magassággal.

b)

Több hajtóműves műszerjogosítás (IR) esetében ezek a jogosultságok kiterjeszthetők a 60 méternél (200 láb) alacsonyabb elhatározási magasságokra akkor, ha a kérelmező elvégzett egy speciális képzést valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, valamint az e rész 9. függeléke szerinti jártassági vizsga 6. szakaszát sikeresen teljesítette többpilótás légi járművön.

c)

Az IR jogosultja az e rész 8. függelékében meghatározott feltételekkel összhangban gyakorolhatja jogosultságait.

d)

Csak helikopterre vonatkozóan. Az IR(H)-engedélyesnek jogosultságai parancsnokpilótaként IFR szerint többpilótás helikoptereken történő gyakorlásához legalább 70 óra műszeres idővel kell rendelkeznie, amelyből legfeljebb 30 óra lehet műszeres földi idő.

FCL.610    IR – Előfeltételek és beszámítás

Az IR-kérelmezőnek:

a) rendelkeznie kell:

1. legalább PPL-engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában; és:

▼M3

i) éjszakai repülési jogosultsággal az FCL.810 pont szerint, amennyiben az IR-jogosultságok alapján éjszaka fog repülni; vagy

▼B

ii. ATPL-engedéllyel egy másik légijármű-kategóriában; vagy

2. CPL-engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;

▼M3

b) rendelkeznie kell legalább 50 óra útvonal-repülési idővel parancsnokpilótaként repülőgépen, TMG-n, helikopteren vagy léghajón, és ebből legalább 10 órát, léghajók esetében 20 órát az adott légijármű-kategóriában kell teljesíteni.

▼B

c) Csak helikopterekre vonatkozóan. Azt a kérelmezőt, aki integrált ATP(H)/IR-, ATP(H)-, CPL(H)/IR- vagy CPL(H)-tanfolyamot végzett, mentesíteni kell a b) bekezdésben előírt követelmények teljesítése alól.

FCL.615    IR – Elméleti képzés és repülési képzés

a)

Tanfolyam. Az IR kérelmezője sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, és repülési képzéssel rendelkezik. A tanfolyam:

1. integrált tanfolyam, mely IR-képzést tartalmaz e rész 3. függelékével összhangban; vagy

2. modulrendszerű tanfolyam e rész 6. függelékével összhangban.

▼M3

b)

Vizsga A kérelmező számot ad a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:

 légi jog,

 légi jármű általános ismeretek – műszertan,

 repüléstervezés és -ellenőrzés,

 emberi teljesítőképesség,

 meteorológia,

 rádiónavigáció,

 IFR-kommunikáció.

▼B

FCL.620    IR – Jártassági vizsga

a)

Az IR kérelmezőjének e rész 7. függelékével összhangban sikeres jártassági vizsgát kell tennie annak bizonyítására, hogy képes a vonatkozó eljárások és manőverek végrehajtására a biztosított jogosultságoknak megfelelő fokú hozzáértéssel.

b)

A több hajtóműves műszerjogosításhoz (IR) a jártassági vizsgát egy több hajtóműves légi járművön kell elvégezni. Az egy hajtóműves műszerjogosításhoz (IR) a jártassági vizsgát egy egy hajtóműves légi járművön kell elvégezni. A repülőgép hossztengelyében ható tolóerővel rendelkező több hajtóműves repülőgépet ezen bekezdés alkalmazásában egy hajtóműves repülőgépnek kell tekinteni.

FCL.625    IR – Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás

a)

Érvényesség. A műszerjogosítás (IR) érvényességi ideje egy év.

b)

Meghosszabbítás.

1. Az IR-t a jogosítás lejárati dátumát közvetlenül megelőző három hónapon belül kell meghosszabbítani.

2. Az IR lejárati dátumát megelőző IR-készségellenőrzés vonatkozó részét nem teljesítő kérelmező addig nem gyakorolhatja az IR-jogosultságokat, ameddig meg nem felel a készségellenőrzésen.

c)

Megújítás. Amennyiben az IR lejárt, a jogosultságai meghosszabbítása érdekében a kérelmező köteles:

1. valamely jóváhagyott képzési szervezetnél ismeretfrissítő oktatáson részt venni azért, hogy – e rész 9. függelékével összhangban – a jártassági vizsga műszerek szerinti repülés elemének sikeres teljesítéséhez szükséges készségszintet elérje; és

2. e rész 9. függelékével összhangban megfelelni a készségellenőrzésen a vonatkozó légijármű-kategóriában.

d)

Amennyiben az IR nem került meghosszabbításra vagy megújításra az előző hét évben, akkor az engedélyesnek ismét sikeres IR elméleti vizsgát és jártassági vizsgát kell tennie.

2.    SZAKASZ

A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.625.A    IR(A) – Meghosszabbítás

a)

Meghosszabbítás. Az IR(A) meghosszabbítását kérelmezőnek:

1. amennyiben ez az osztály- és típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor sikeres készségellenőrzést kell teljesíteni e rész 9. függelékével összhangban.

2. amennyiben ez nem az osztály- és típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor:

i. egypilótás repülőgépek esetében: teljesítenie kell a 3. szakasz b) bekezdése és az 1. szakasz azon részei szerinti követelményeket, amelyek az e rész 9. függelékében meghatározott készségellenőrzés során tervezett repülésre vonatkoznak; és

ii. több hajtóműves repülőgépek esetében: e rész 9. függelékével összhangban teljesítenie kell a készségellenőrzés 6. szakaszát az egypilótás repülőgépekre vonatkozóan, kizárólag műszerek igénybevételével;

3. a 2. pontban foglaltak esetében alkalmazható a vonatkozó repülőgéptípust vagy -osztályt reprezentáló FNPT II vagy FFS, ilyenkor azonban legalább minden második, az IR(A) meghosszabbítását célzó készségellenőrzést repülőgépen kell végrehajtani.

b)

Keresztbeszámítás alkalmazható e rész 8. függelékével összhangban.

3.    SZAKASZ

A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.625.H    IR(H) – Meghosszabbítás

a)

Az IR(H) meghosszabbítását kérelmezőnek:

1. amennyiben ez a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor sikeres készségellenőrzést kell teljesíteni az adott helikoptertípuson e rész 9. függelékével összhangban;

▼M3

2. amennyiben ez nem a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor az adott helikoptertípuson csak a készségellenőrzés 5. szakaszát és az 1. szakasz vonatkozó részeit kell teljesítenie, amelyek e rész 9. függelékében kerültek meghatározásra. Ebben az esetben alkalmazható az adott helikoptertípust reprezentáló FTD II/III vagy FFS, ilyenkor azonban legalább minden második, az IR(H) meghosszabbítását célzó készségellenőrzést helikopteren kell végrehajtani.

▼B

b)

Keresztbeszámítás alkalmazható e rész 8. függelékével összhangban.

FCL.630.H    IR(H) – A jogosultságok kiterjesztése egy hajtóműves helikopterekről több hajtóműves helikopterekre

Annak az egy hajtóműves helikopterekre érvényes IR(H)-engedélyesnek, aki első alkalommal kívánja jogosultságait több hajtóműves helikopterekre kiterjeszteni, teljesítenie kell:

a) egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, amelynek tartalmaznia kell legalább öt óra kétkormányos műszeres képzési időt, amelyből három óra lehet a következőkben: FFS vagy FTD 2/3 vagy FNPT II/III; és

b) a jártassági vizsga 5. szakaszát e rész 9. függelékével összhangban több hajtóműves helikopteren.

4.    SZAKASZ

A léghajó kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.625.As    IR(As) – Meghosszabbítás

Az IR(As) meghosszabbítását kérelmezőnek:

a) amennyiben ez a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, akkor sikeres készségellenőrzést kell teljesíteni az adott léghajótípuson e rész 9. függelékével összhangban;

b) amennyiben ez nem a típusjogosítás meghosszabbításával összekapcsolva történik, teljesítenie kell a 5. szakaszt és az 1. szakasz azon részeit, amelyek a léghajókon alkalmazott készségellenőrzés során a tervezett repülésre vonatkoznak e rész 9. függelékével összhangban. Ebben az esetben alkalmazható az adott típust reprezentáló FTD 2/3 vagy FFS, ilyenkor azonban legalább minden második, az IR(As) meghosszabbítását célzó készségellenőrzést léghajón kell végrehajtani.

H.   ALRÉSZ

OSZTÁLY- ÉS TÍPUSJOGOSÍTÁS

1.    SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.700    Az osztály- és típusjogosításokat megkövetelő körülmények

a)

Az LAPL, SPL és BPL eseteit kivéve a szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta csak akkor járhat el légijármű-pilótaként, ha érvényes és megfelelő osztály- és típusjogosítással rendelkezik, kivéve, ha teljesíti az osztály- és típusjogosítás megújítását célzó jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést, vagy ha repülési képzésben részesül.

b)

Az a) bekezdéstől eltérve, a légijármű-típusok bevezetésével vagy átalakításával kapcsolatos repülések esetében a pilóták az illetékes hatóság által kibocsátott különleges tanúsítással rendelkezhetnek, amely őket repülésre jogosítja. Ezen engedély érvényességének a meghatározott repülésekre kell korlátozódnia.

c)

Az a) és b) bekezdés sérelme nélkül, a tervező vagy gyártó szervezetek által a jogosultságaik alkalmazási körén belül végzett, a légijármű-típusok bevezetésével vagy átalakításával kapcsolatos repülések esetében, valamint a berepülői jogosítás kiadásához szükséges oktatórepülések esetében, amennyiben ennek az alrésznek a követelményei nem teljesíthetők, a pilóták rendelkezhetnek a FCL.820 pont szerinti berepülői jogosítással.

FCL.705    Az osztály- és típusjogosítás engedélyesének jogosultságai

Az osztály- és típusjogosítás engedélyesének jogosultságai a jogosításban meghatározott légijármű-osztályban vagy -típuson pilóta feladatkör ellátására terjednek ki.

FCL.710    Osztály- és típusjogosítások – változatok

a)

Jogosultságainak egy másik légijármű-változatra ugyanazon osztály- és típusjogosításon belül történő kiterjesztése érdekében a pilótának különbözeti vagy ismertető képzésen kell részt vennie. A típusjogosításon belüli változatok esetében a különbözeti vagy ismertető képzésnek tartalmaznia kell a vonatkozó elemeket a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően.

▼M3

b)

Amennyiben a pilóta a különbözeti képzést követő két éven belül nem repül a változaton, akkor további különbözeti képzés vagy készségellenőrzés szükséges a szóban forgó változat tekintetében a jogosultságok megtartásához, kivéve azokat a típusokat vagy változatokat, amelyek beletartoznak az egyhajtóműves dugattyús (SEP) és a TMG osztályjogosításokba.

▼B

c)

A különbözeti képzést be kell vezetni a fedélzeti naplóba vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval.

FCL.725    Az osztály- és típusjogosítások kiadásához szükséges követelmények

a)

Tanfolyam. Az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének el kell végeznie egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A típusjogosítási tanfolyamnak tartalmaznia kell az adott típus kötelező oktatási elemeit a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatoknak megfelelően.

b)

Elméleti vizsga. Az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének sikeresen teljesítenie kell a jóváhagyott képzési szervezet által szervezett elméleti vizsgát az adott légijármű-osztály vagy -típus biztonságos üzemeltetéséhez szükséges elméleti ismeretek megfelelő szintjének bizonyítására.

1. A többpilótás légi járművek esetében az elméleti vizsga egy legalább 100 kérdésből álló feleletválasztásos írásbeli teszt, amelyben a kérdések megfelelően oszlanak el a tanterv fő tárgyai között.

2. Az egypilótás, több hajtóműves légi jármű esetében az elméleti vizsga egy írásbeli teszt, a feleletválasztásos kérdések száma pedig a légi jármű bonyolultságától függ.

3. Egy hajtóműves légi járművek esetében az elméleti vizsgát a vizsgáztatónak szóban kell lefolytatnia a jártassági vizsga során annak megállapítására, hogy a kérelmező tudásszintje megfelelő-e.

▼M3

4. A nagy teljesítményű repülőgépként besorolt egypilótás repülőgépek esetében a vizsga egy legalább 100 kérdésből álló feleletválasztásos írásbeli teszt, amelyben a kérdések megfelelően oszlanak el a tanterv tárgyai között.

▼B

c)

Jártassági vizsga. Az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének – e rész 9. függelékével összhangban – sikeres jártassági vizsgát kell tennie az adott légijármű-osztály vagy -típus biztonságos üzemeltetéséhez szükséges jártasságának bizonyítására.

A kérelmezőnek sikeres jártassági vizsgát kell tennie az osztály- és típusjogosítási tanfolyam megkezdését követő hat hónapon belül és az osztály- és típusjogosítás kiadása iránti kérelem időpontját megelőző hat hónapon belül.

d)

Azt a kérelmezőt, aki már engedélyese egy légijármű-típusra szóló típusjogosításnak egypilótás vagy többpilótás üzemeltetésre szóló jogosultsággal, úgy kell tekinteni, mint aki teljesítette az elméleti ismeretekre vonatkozó követelményeket, amikor ugyanarra a légijármű-típusra egy másik üzemeltetési forma jogosultságának hozzáadását kérvényezi.

e)

A fenti bekezdésektől eltérve, az FCL.820 pont szerint kiadott berepülői jogosítással rendelkező pilóta, aki részt vett egy légijármű-típus fejlesztési, tanúsítási vagy gyártási célú repülési tesztjeiben, és teljesített parancsnokpilótaként vagy 50 óra teljes repülési időt vagy 10 óra repülési időt az adott típus tesztrepülései során, jogosult a vonatkozó típusjogosítás kiadása iránti kérelem benyújtására, feltéve, hogy teljesítette a tapasztalatra vonatkozó követelményeket, valamint az adott típusjogosítás kiadásának az ebben az alrészben az adott légijármű-kategóriára meghatározott előfeltételeit.

FCL.740    Az osztály- és típusjogosítás érvényessége és megújítása

a)

Az osztály- és típusjogosítások érvényességi időszaka egy év, kivéve az egypilótás, egy hajtóműves osztályjogosításokat, amelyek tekintetében az érvényességi időszak 2 év, kivéve, ha a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok ezt másként állapítják meg.

b)

Megújítás. Amennyiben az osztály- és típusjogosítás lejárt, a kérelmező köteles:

1. valamely jóváhagyott képzési szervezetnél ismeretfrissítő oktatáson részt venni, amikor szükségessé válik, hogy vonatkozó légijármű-osztály vagy -típus biztonságos üzemeltetéséhez szükséges készségszintet elérje; és

2. sikeres készségellenőrzést teljesíteni e rész 9. függelékével összhangban.

2.    SZAKASZ

A repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.720.A    Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Repülőgépek

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, az osztály- és típusjogosítás kérelmezőjének a következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie az adott jogosítás megszerzése érdekében:

a) egypilótás, több hajtóműves repülőgépek. Az egypilótás, több hajtóműves repülőgéposztály- és típusjogosítást először kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 70 óra repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;

b) egypilótás, nagy teljesítményű, egyszerű konstrukciójú repülőgépek. A repülési képzés megkezdése előtt a nagy teljesítményű repülőgépként besorolt egypilótás repülőgéposztály- és típusjogosítást először kérelmező:

1. rendelkezik legalább 200 órányi repülési tapasztalattal, amelyből 70 órányit repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett; és

2. 

i. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy valamely jóváhagyott képzési szervezetnél kiegészítő elméleti ismeretek tanfolyamot teljesített kielégítő eredménnyel; vagy

ii. sikeresen teljesítette az ezen résszel összhangban lefolytatott ATPL(A)-elméleti vizsgákat; vagy

iii. ezenkívül rendelkezik az ezen rész előírásaival összhangban kiadott szakszolgálati engedéllyel, a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott ATPL(A)- vagy CPL(A)/IR-jogosultsággal és az ATPL(A)-ba beszámítható elméleti ismeretekkel;

3. ezenkívül annak a pilótának, aki a repülőgép többpilótás üzemeltetésének jogosultságát igényli, meg kell felelnie a d) bekezdés 4. pontja szerinti követelményeknek;

c) egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek. A nagy teljesítményű repülőgépként besorolt komplex egypilótás repülőgép-típusjogosítást először kérelmezőnek a b) bekezdésben foglaltak teljesítésén kívül meg kell felelniük a G. részben a több hajtóműves IR(A)-jogosultságra meghatározott követelményeknek is;

d) többpilótás repülőgépek. A többpilótás repülőgép-típusjogosítási tanfolyamot először kérelmező olyan növendék pilóta, aki az MPL-tanfolyamon a kérelem benyújtásának idején képzésben részesül, vagy megfelel a következő követelményeknek:

1. rendelkezik legalább 70 óra repülőgép-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;

2. rendelkezik több hajtóműves IR(A)-jogosultsággal;

3. sikeresen teljesítette az ezen résszel összhangban lefolytatott ATPL(A)-elméleti vizsgákat; és

4. kivéve, ha a típusjogosítási tanfolyamot összekapcsolták az MCC-tanfolyammal:

i. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy a repülőgépre vonatkozó MCC-tanfolyamot kielégítő eredménnyel teljesítette; vagy

ii. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy a helikopterre vonatkozó MCC-tanfolyamot kielégítő eredménnyel teljesítette, valamint több mint 100 órányi repülési tapasztalattal pilótaként többpilótás helikopteren; vagy

iii. rendelkezik legalább 500 órányi repülési tapasztalattal pilótaként, többpilótás helikopteren; vagy

iv. rendelkezik legalább 500 órányi repülési tapasztalattal egypilótás, több hajtóműves repülőgép pilótájaként többpilótás üzemeltetés alkalmával a kereskedelmi célú légi fuvarozásban, összhangban a vonatkozó légi üzemeltetési követelményekkel;

▼M3

e) a d) bekezdés ellenére a tagállamok kiadhatnak olyan, többpilótás repülőgépre szóló, korlátozott jogosultságokat biztosító típusjogosítást, amellyel a jogosult 200 lábas repülési szint fölött tehermentesítő másodpilótaként tevékenykedhet, feltéve, hogy a személyzet legalább két másik tagja rendelkezik a d) bekezdés szerinti típusjogosítással.

▼B

f) további többpilótás és egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépekre szóló típusjogosítások. A további többpilótás típusjogosítások, valamint az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépekre szóló típusjogosítások megszerzéséhez a kérelmezőnek rendelkeznie kell több hajtóműves IR(A)-jogosultsággal;

g) ha a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok így állapítják meg, a típusjogosításból fakadó jogosultságok gyakorlása kezdetben oktató felügyelete alatt végrehajtott repülésekre korlátozható. A felügyelet alatt végrehajtott repülési időt be kell vezetni a fedélzeti naplóba vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni az oktatóval. A korlátozás feloldható, ha a pilóta igazolja az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokban előírt felügyelet alatt végrehajtott repülési idő teljesítését.

FCL.725.A    Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges elméleti ismeretek és repülési képzés – Repülőgépek

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg:

a) egypilótás több hajtóműves repülőgépek;

1. az egypilótás, több hajtóműves osztályjogosítás elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább hétórányi oktatást több hajtóműves repülőgépen;

2. az egypilótás, több hajtóműves osztály- és típusjogosításra vonatkozó repülési képzési tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább két óra 30 percnyi kétkormányos repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen szokásos üzemelési feltételek között, valamint legalább három óra 30 percnyi kétkormányos repülésoktatást a hajtómű-meghibásodás során követendő eljárások és az aszimmetrikus repülési technikák gyakorlására;

b) egypilótás vízirepülőgépek. Az egypilótás vízirepülőgép-jogosításokra vonatkozó tanfolyamnak tartalmaznia kell elméleti ismeretek oktatást és gyakorlati repülési képzést. Az egypilótás vízirepülőgépek osztály- és típusjogosításra vonatkozó repülési képzésnek tartalmaznia kell legalább nyolcórányi kétkormányos repülésoktatást, ha a kérelmező rendelkezik a vonatkozó osztály- és típusjogosítás szárazföldi változatával, vagy 10 órányi repülésoktatást, ha a kérelmező nem rendelkezik ilyen jogosítással.

FCL.730.A    Egyedi követelmények a zéró repülési idővel végrehajtandó típusjogosítás-tanfolyamon (ZFTT-tanfolyamon) rész tvevő pilóták számára – Repülőgépek

a)

A ZFTT-tanfolyamon képzésben részesülő pilótának rendelkeznie kell többpilótás, sugárhajtóműves, a CS-25 szabványai vagy az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint engedélyezett repülőgépen, illetve egy legalább 10 tonna megengedett legnagyobb felszállótömegű vagy 19-nél nagyobb engedélyezett utasülésszámú, többpilótás, turbólégcsavaros repülőgépen legalább:

1. 1 500 óra repülési idővel vagy 250 útvonalszakasszal, ha a tanfolyamon CG, C vagy középhaladó C minősítési szintnek megfelelő FFS-t alkalmaznak;

2. 500 óra repülési idővel vagy 100 útvonalszakasszal, ha a tanfolyamon DG vagy D minősítési szintnek megfelelő FFS-t alkalmaznak.

b)

Amennyiben a pilóta turbólégcsavaros repülőgépről vált sugárhajtású repülőgépre vagy sugárhajtásúról a turbólégcsavaros repülőgépre, kiegészítő szimulátoros képzést kell a számára előírni.

FCL.735.A    A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam – Repülőgépek

a)

A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam (MCC-tanfolyam) legalább a következőket foglalja magában:

1. 25 órányi elméleti képzést és gyakorlást; és

2. 20 órányi gyakorlati MCC-képzést vagy 15 órányit az integrált ATP-tanfolyamot végző növendék pilóták esetében.

A tanfolyamon FNPT II MCC vagy FFS szimulátort kell alkalmazni. Az MCC-képzés és az első típusjogosítási képzés összekapcsolása esetén a gyakorlati MCC-képzés lelerövidíthető 10 óra minimális időtartamra, ha az MCC és a típusjogosítási képzés során is ugyanazt az FFS-t alkalmazzák.

b)

Az MCC-tanfolyamot hat hónapon belül kell teljesíteni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél.

c)

Amennyiben az MCC-tanfolyam és a típusjogosítási tanfolyam nem kapcsolódik össze, az MCC-tanfolyam befejezésekor a kérelmező részére tanúsítást kell kiadni a tanfolyam elvégzéséről.

d)

Bármely másik légijármű-kategória tekintetében MCC-tanfolyamot végzett kérelmező mentességet élvez az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmények teljesítése alól.

FCL.740.A    Az osztály- és típusjogosítások meghosszabbítása – Repülőgépek

a)

Több hajtóműves osztályjogosítások és típusjogosítások meghosszabbítása. Több hajtóműves osztályjogosítások és típusjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott osztályú és típusú repülőgépen vagy az ezt az osztályt és típust reprezentáló FSTD-n a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül; és

2. a jogosítás érvényességi időszakán belül legalább:

i. 10 útvonalszakaszt az adott repülőgéposztály, illetve -típus pilótájaként; vagy

ii. egy útvonalszakaszt az adott repülőgép- vagy FFS-osztály, illetve -típus pilótájaként, vizsgáztatóval. A szóban forgó útvonalszakasz teljesíthető a készségellenőrzés során is;

3. az a pilóta, aki a vonatkozó repülési követelmények szerint jóváhagyott kereskedelmi légi közlekedési üzemeltető alkalmazásában tevékenykedik és sikeresen teljesítette az üzemeltető által az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzést, mentesül a 2. pontban foglalt követelmények alól;

▼M3

4. a repülés közbeni műszerjogosítás (EIR) vagy az IR(A) meghosszabbítása – ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással – összekapcsolható az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzéssel.

▼M4

b)

Egypilótás, egyhajtóműves osztályjogosítás meghosszabbítása.

1. Egyhajtóműves, dugattyús repülőgépre vonatkozó osztályjogosítások és motoros vitorlázó-repülőgépre (TMG) vonatkozó jogosítások. Egypilótás, egyhajtóműves, dugattyús repülőgépre érvényes osztályjogosítások, illetve motoros vitorlázó-repülőgépre érvényes osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell a következőket:

i. az e rész 9. függeléke szerinti, vizsgáztató által lebonyolított készségellenőrzés az adott repülőgéposztályban a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 3 hónapon belül; vagy

ii. a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül, 12 óra repülési idő az adott osztályban, amely tartalmaz:

 hat óra repülési időt parancsnokpilótaként,

 12 felszállást és 12 leszállást, és

 legalább egy órás teljes repült idejű, repülésoktatóval (FI) vagy osztályjogosítás-oktatóval (CRI) végrehajtott szinten tartó képzést. Az a kérelmező, aki bármely más osztályú vagy típusú repülőgépen sikeresen teljesített egy osztály- vagy típusjogosításra irányuló készségellenőrzést, jártassági vizsgát vagy kompetenciafelmérést, mentesül e szinten tartó képzés teljesítése alól.

2. Amennyiben egy kérelmező egyhajtóműves, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és motoros vitorlázó-repülőgép (TMG) jogosítással egyaránt rendelkezik, az 1. pont szerinti követelményeket bármelyik osztályra vagy azok kombinációjára vonatkozóan is teljesítheti, és így mindkét osztályjogosításának érvényessége meghosszabbításra kerül.

3. Egyhajtóműves, egypilótás, turbólégcsavaros repülőgépek. Egyhajtóműves, turbólégcsavaros repülőgépekre érvényes osztályjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmező a jogosítás lejártát megelőző három hónapon belül – e rész 9. függelékével összhangban – köteles az adott repülőgéposztályban egy vizsgáztató által lebonyolított készségellenőrzést teljesíteni.

4. Amennyiben egy kérelmező egymotoros, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályjogosítással és egymotoros, dugattyús repülőgép (vízi) jogosítással egyaránt rendelkezik, az 1. pont ii. alpontja szerinti követelményeket bármelyik osztályra vagy azok kombinációjára vonatkozóan is teljesítheti, és így mindkét osztályjogosítás követelményeit teljesíti. A parancsnokpilótaként előírt repülési időből legalább 1 órát, a szükséges 12 fel- és leszállásból pedig hatot kell az egyes osztályokban teljesíteni.

▼B

c)

Az a kérelmező, aki a típus- vagy osztályjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságokat, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti.

3.    SZAKASZ

A helikopter kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.720.H    Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Helikopterek

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a helikopter-típusjogosítást először kérelmezőnek az adott jogosítás kiadása tekintetében meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:

a) többpilótás helikopterek. A többpilótás helikopter-típusjogosítási tanfolyamot először kérelmező:

1. rendelkezik legalább 70 órányi helikopter-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;

2. amennyiben a típusjogosítási tanfolyamot nem kapcsolják össze MCC-tanfolyammal:

i. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy teljesített egy helikopterre vonatkozó MCC-tanfolyamot kielégítő eredménnyel; vagy

ii. rendelkezik legalább 500 órányi többpilótás repülőgépen pilótaként szerzett repülési tapasztalattal; vagy

iii. teljesített legalább 500 óra repülési időt pilótaként többpilótás üzemeltetésű, több hajtóműves helikopteren;

3. sikeresen teljesítette az ATPL(H)-elméleti vizsgákat;

b) annak a többpilótás helikopter-típusjogosítási tanfolyamot először kérelmezőnek, aki integrált ATP(H)/IR-, ATP(H)-, CPL(H)/IR- vagy CPL(H)-tanfolyamot végzett, és nem felel meg az a) bekezdés 1. pontjában előírt követelménynek, a típusjogosítással kiadott jogosultságait korlátozni kell a kizárólag másodpilótaként történő feladatellátásra. A korlátozást fel kell oldani, ha a pilóta:

1. teljesített 70 órát helikopter-parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló helikopter-parancsnokpilótaként;

2. sikeres többpilótás jártassági vizsgát tett az adott helikoptertípuson parancsnokpilótaként;

c) egypilótás, több hajtóműves helikopterek. Az egypilótás, több hajtóműves helikopter-típusjogosítást először kérelmező:

1. a repülési képzés megkezdése előtt:

i. sikeresen teljesítette az ATPL(H)-elméleti vizsgákat; vagy

ii. rendelkezik egy azt igazoló tanúsítással, hogy valamely jóváhagyott képzési szervezetnél előkészítő tanfolyamot teljesített. Ennek a tanfolyamnak az ATPL(H)-elméleti ismeretek tanfolyam következő tárgyköreire kell kiterjednie:

 légi jármű általános ismeretek: törzs/rendszerek/hajtómű, valamint műszer/elektronika;

 repülési teljesítmény és tervezés: tömeg és súlypont, teljesítmény;

2. azon kérelmezőnek, aki nem végzett integrált ATP(H)/IR-, ATP(H)- vagy CPL(H)/IR-tanfolyamot, rendelkeznie kell legalább 70 órányi helikopter-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal.

FCL.735.H    A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam – Helikopterek

a)

A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam (MCC-tanfolyam) legalább a következőket foglalja magában:

1. MCC/IR esetében:

i. 25 órányi elméleti képzést és gyakorlást; és

ii. 20 órányi gyakorlati MCC-képzést vagy 15 órányit az integrált ATP(H)/IR-tanfolyamot végző növendék pilóták esetében. Az MCC-képzés és a kezdő többpilótáshelikopter-típusjogosítási képzés összekapcsolása esetén a gyakorlati MCC-képzés lelerövidíthető 10 óra minimális időtartamra, ha az MCC és a típusjogosítás során is ugyanazt az FSTD-t alkalmazzák;

2. MCC/VFR esetében:

i. 25 óra elméleti képzést és gyakorlást; és

ii. 15 órányi gyakorlati MCC-képzést vagy 10 órányit az integrált ATP(H)/IR-tanfolyamot végző növendék pilóták esetében. Az MCC-képzés és a kezdő többpilótáshelikopter-típusjogosítási képzés összekapcsolása esetén a gyakorlati MCC-képzés lelerövidíthető hét óra minimális időtartamra, ha az MCC és a típusjogosítás során is ugyanazt az FSTD-t alkalmazzák.

b)

Az MCC-tanfolyamot hat hónapon belül kell teljesíteni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél.

MCC tekintetében minősített FNPT II vagy III, FTD 2/3 vagy FFS szimulátort kell alkalmazni.

c)

Amennyiben az MCC-tanfolyam és a típusjogosítási tanfolyam nem kapcsolódik össze, az MCC-tanfolyam befejezésekor a kérelmező részére tanúsítást kell kiadni a tanfolyam elvégzéséről.

d)

Bármely másik légijármű-kategória tekintetében MCC-tanfolyamot végzett kérelmező mentességet élvez az a) bekezdés 1. pontjának i. alpontja vagy az a) bekezdés 2. pontjának i. alpontja szerinti követelmények teljesítése alól.

e)

Az MCC/VFR-tanfolyamot végzett MCC/IR-képzést kérelmező mentességet élvez az a) bekezdés 1. pontjának i. alpontja szerinti követelmények teljesítése alól, és teljesítenie kell öt óra gyakorlati MCC/IR-képzést.

FCL.740.H    A típusjogosítások meghosszabbítása – Helikopterek

a)

Meghosszabbítás. A helikopterekre érvényes típusjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott típusú helikopteren vagy az ezt a típust reprezentáló FSTD-n a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül; és

2. legalább két óra repülési időt az adott helikoptertípus pilótájaként a jogosítás érvényességi időszakán belül. A készségellenőrzés időtartama beszámítható a két órába;

3. ha a kérelmező egynél több típusjogosítással rendelkezik egy hajtóműves, dugattyús helikopterek tekintetében, akkor az összes vonatkozó típusjogosítás meghosszabbítható oly módon, hogy a készségellenőrzést csak az érintett típusok egyikében teljesíti, feltéve, hogy a kérelmező az érvényességi időtartamon belül legalább két óra repülési időt teljesített parancsnokpilótaként valamennyi helikoptertípuson.

A készségellenőrzést minden alkalommal más-más típuson kell teljesíteni;

4. ha a kérelmező egynél több típusjogosítással rendelkezik a 3 175 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb felszállótömegű, egy hajtóműves, gázturbinás helikopterek tekintetében, akkor az összes vonatkozó típusjogosítás meghosszabbítható oly módon, hogy a készségellenőrzést csak az érintett típusok egyikében teljesíti, feltéve, hogy a kérelmező teljesített:

i. 300 óra repülési időt helikopter-parancsnokpilótaként;

ii. 15 óra repülési időt a számára engedélyezett minden egyes helikoptertípuson; és

iii. legalább két óra repülési időt parancsnokpilótaként valamennyi más helikoptertípuson az érvényességi időtartamon belül.

A készségellenőrzést minden alkalommal más-más típuson kell teljesíteni;

5. egy további típusjogosítás megszerzése érdekében sikeres jártassági vizsgát tett pilótának az ezzel a típusjogosítással közös csoportban lévő típusjogosítások tekintetében a 3. és 4. pontban foglaltakkal összhangban kell megszereznie a hosszabbítást;

6. az IR(H) meghosszabbítása – ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással – összekapcsolható az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzéssel;

b)

az a kérelmező, aki a típusjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságokat, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti. Az a) bekezdés 3. és 4. pontjában foglaltak esetében egyetlen típuson sem gyakorolhatja jogosultságait.

4.    SZAKASZ

A helyből felszálló repülőgép kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.720.PL    Az osztály- és típusjogosítás kiadásához szükséges tapasztalati követelmények és előfeltételek – Helyből felszálló repülőgép

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítást először kérelmezőnek a vonatkozó jogosítás kiadására meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:

a) repülőgép-pilótaként:

1. rendelkezik CPL/IR(A) szakszolgálati engedéllyel és ATPL-elméleti ismeretekkel vagy ATPL(A) szakszolgálati engedéllyel;

2. rendelkezik egy MCC-tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítással;

3. több mint 100 órányi repülési tapasztalatot szerzett pilótaként többpilótás repülőgépen;

4. 40 órányi repülésoktatást teljesített helikopteren;

b) helikopterpilótaként:

1. rendelkezik CPL/IR(H) szakszolgálati engedéllyel és ATPL-elméleti ismeretekkel vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel;

2. rendelkezik egy MCC-tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítással;

3. több mint 100 órányi repülési tapasztalatot szerzett pilótaként többpilótás helikopteren;

4. 40 órányi repülésoktatást teljesített repülőgépen;

c) repülőgép és helikopter tekintetében is képesítéssel rendelkező pilótaként:

1. rendelkezik legalább CPL(H) szakszolgálati engedéllyel;

2. rendelkezik műszerrepülő jogosítással (IR) és ATPL-elméleti ismeretekkel vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel repülőgépre vagy helikopterre;

3. rendelkezik egy helikopterre vagy repülőgépre vonatkozó MCC-tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítással;

4. rendelkezik legalább 100 órányi többpilótás helikopteren vagy repülőgépen pilótaként szerzett repülési tapasztalattal;

5. 40 órányi repülésoktatást teljesített helikopteren vagy repülőgépen, amelyik szükséges, ha nem rendelkezik tapasztalattal ATPL-engedélyesként vagy többpilótás légi járművön.

FCL.725.PL    A típusjogosítás kiadásához szükséges repülési képzés – Helyből felszálló repülőgép

A helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítási tanfolyam repülési képzési részét a légi járművön és a légi járművet reprezentáló, és erre a célra megfelelő minősítéssel rendelkező FSTD-n kell elvégezni.

FCL.740.PL    A típusjogosítások meghosszabbítása – Helyből felszálló repülőgép

a)

Meghosszabbítás. A helyből felszálló repülőgépre érvényes típusjogosítások meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott típusú helyből felszálló repülőgépen a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül;

2. a jogosítás érvényességi időszakán belül legalább:

i. 10 útvonalszakaszt az adott típusú helyből felszálló repülőgép pilótájaként; vagy

ii. egy útvonalszakaszt az adott típusú helyből felszálló repülőgép vagy FFS pilótájaként, vizsgáztatóval. Ez az útvonalszakasz teljesíthető a készségellenőrzés során is;

3. azt a pilótát, aki a vonatkozó repülési követelmények szerint jóváhagyott kereskedelmi légi közlekedési üzemeltető alkalmazásában tevékenykedik, és sikeresen teljesítette az üzemeltető által a típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzést, mentesíteni kell a 2. pontban foglalt követelmények alól.

b)

Az a kérelmező, aki a típusjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságokat, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti.

5.    SZAKASZ

A léghajó kategóriára vonatkozó egyedi követelmények

FCL.720.As    A típusjogosítás kiadásához szükséges előfeltételek – Léghajók

Amennyiben a 21. rész rendelkezéseivel összhangban meghatározott, üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok másként nem állapítják meg, a léghajó-típusjogosítást először kérelmezőnek a vonatkozó jogosítás kiadására meghatározott következő tapasztalati követelményeket és előfeltételeket kell teljesítenie:

a) többpilótás léghajók esetében:

1. rendelkeznie kell legalább 70 órányi léghajó-parancsnokpilótaként szerzett tapasztalattal;

2. rendelkeznie kell egy léghajóra vonatkozó MCC-tanfolyam kielégítő eredménnyel történő elvégzését igazoló tanúsítással;

3. annak a kérelmezőnek, aki nem felel meg a 2. pont előírásainak, a típusjogosítással kiadott jogosultságait korlátozni kell a kizárólag másodpilótaként történő feladatellátásra. A korlátozást fel kell oldani, amint a pilóta léghajó-parancsnokpilótaként vagy felügyelet alatt álló léghajó-parancsnokpilótaként teljesített 100 óra repülési időt.

FCL.735.As    A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam – Léghajók

▼M3

a)

A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyam (MCC-tanfolyam) legalább a következőket foglalja magában:

1. 12 óra elméleti képzés és gyakorlás; és

2. 5 óra gyakorlati MCC-képzés;

MCC tekintetében minősített FNPT II vagy III, FTD 2/3 vagy FFS szimulátort kell alkalmazni.

▼B

b)

Az MCC-tanfolyamot hat hónapon belül kell teljesíteni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél.

c)

Amennyiben az MCC-tanfolyamot és a többpilótás típusjogosítási tanfolyamot összekapcsolták, akkor az MCC-tanfolyam befejezésekor a kérelmezőnek a tanfolyam elvégzését tanúsító tanúsítást kell kiadni.

d)

Bármely másik légijármű-kategóriára MCC-tanfolyamot végzett kérelmező mentességet élvez az a) bekezdésben megadott követelmények teljesítése alól.

FCL.740.As    A típusjogosítások meghosszabbítása – Léghajók

a)

Meghosszabbítás. A léghajókra érvényes típusjogosítás meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. az e rész 9. függeléke szerinti készségellenőrzést az adott típusú léghajón a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül; és

2. legalább két óra repülési időt az adott léghajótípus pilótájaként a jogosítás érvényességi időszakán belül. A készségellenőrzés időtartama beleszámítható a két órába;

3. az IR(As) meghosszabbítása – ha a kérelmező rendelkezik ilyen jogosítással – összekapcsolható az osztály- és típusjogosítás meghosszabbítására irányuló készségellenőrzéssel.

b)

Az a kérelmező, aki a típusjogosítás lejárta előtt nem teljesíti a készségellenőrzés minden részét, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó jogosításból fakadó jogosultságait, ha a készségellenőrzés valamennyi részét sikeresen teljesíti.

I.   ALRÉSZ

TOVÁBBI JOGOSÍTÁSOK

FCL.800    Műrepülő jogosítás

a)

A repülőgép-, TMG- vagy vitorlázórepülőgép-pilóta szakszolgálati engedély birtokosai csak akkor végezhetnek műrepülést, ha ehhez megfelelő jogosítással rendelkeznek.

b)

A műrepülő jogosítás kérelmezője teljesített:

1. a szakszolgálati engedély kiadása után legalább 40 óra repülési időt vagy a vitorlázó repülőgépek esetében 120 felszállást parancsnokpilótaként a megfelelő légijármű-kategóriában;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, benne:

i. a jogosításnak megfelelő elméleti képzést;

ii. legalább ötórányi vagy 20 műrepülés-oktatást a megfelelő légijármű-kategóriában.

c)

A műrepülő jogosításból fakadó jogosultságok arra a légijármű-kategóriára korlátozódnak, amelyben a repülési képzést lefolytatták. A jogosultságok akkor terjeszhetőek ki egy másik légijármű-kategóriára, ha a pilóta rendelkezik az adott légijármű-kategóriára érvényes szakszolgálati engedéllyel és az adott légijármű-kategóriában sikeresen teljesített legalább három, a teljes műrepülés-oktatási programot lefedő kétkormányos gyakorlórepülést.

FCL.805    Vitorlázórepülő- és transzparensvontatási jogosítások

a)

A repülőgép- vagy TMG-pilóta-szakszolgálati engedéllyel járó jogosultságokkal rendelkező engedélyesek csak akkor vontathatnak vitorlázó repülőgépeket vagy transzparenseket, ha rendelkeznek megfelelő vitorlázórepülő- vagy transzparensvontatási jogosítással.

b)

A vitorlázórepülővontatási jogosítás kérelmezője teljesített:

1. a szakszolgálati engedély kiadása után legalább 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 60 felszállást és leszállást repülőgépen, ha a tevékenység repülőgépen kerül végrehajtásra, vagy pedig TMG-n, ha a tevékenység TMG-n kerül végrehajtásra;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, benne:

i. a vontatórepüléssel és eljárásokkal kapcsolatos elméleti képzést;

ii. vitorlázó repülőgép vontatása közben legalább 10 gyakorlórepülést, amely tartalmaz legalább öt kétkormányos gyakorlórepülést; és

iii. az LAPL(S)- vagy az SPL-engedélyesek kivételével, öt szoktatórepülést egy repülőgéppel felvontatott vitorlázó repülőgépen.

c)

A transzparensvontatási jogosítás kérelmezője teljesített:

1. a szakszolgálati engedély kiadása után parancsnokpilótaként repülőgépen végrehajtott legalább 100 óra repülési időt, valamint 200 felszállást és leszállást. Ebből legalább 30 órát repülőgépen kell teljesíteni, ha a tevékenység repülőgépen kerül végrehajtásra, illetve TMG-n, ha a tevékenység TMG-n kerül végrehajtásra;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, benne:

i. a vontatórepüléssel és eljárásokkal kapcsolatos elméleti képzést;

ii. transzparens vontatása közben legalább 10 gyakorlórepülést, amely tartalmaz legalább öt kétkormányos repülést.

d)

A vitorlázórepülő- és transzparensvontatási jogosítások jogosultságait korlátozni kell repülőgépre vagy TMG-re attól függően, hogy melyik légi járművel végezték a repülési képzést. A jogosultságok akkor terjeszthetőek ki, ha a pilóta rendelkezik vitorlázó repülőgép vagy TMG szakszolgálati engedéllyel és sikeresen teljesítette bármelyik légi járművön a teljes vontatási képzési programot lefedő legalább három kétkormányos gyakorlórepülést.

e)

A vitorlázórepülő- és transzparensvontatási jogosítások jogosultságainak gyakorlása érdekében a jogosítás engedélyesének teljesítenie kell legalább öt vontatást az előző 24 hónap során.

f)

Amennyiben a pilóta nem felel meg az e) bekezdés előírásainak, a szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai gyakorlása előtt köteles a hátralévő vontatásokat oktatóval vagy oktató felügyelete mellett teljesíteni.

FCL.810    Éjszakai jogosítás

a)

Repülőgépek, TMG-k, léghajók.

1. Az LAPL-, SPLvagy PPL-jogosultságok repülőgépen, TMG-n vagy léghajón VFR szerinti repülés során akkor kerülhetnek gyakorlásra éjszaka, ha a kérelmező tanfolyamot teljesített egy jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

i. elméleti képzés;

▼M3

ii. legalább 5 óra repülési idő a megfelelő légijármű-kategóriában éjszaka, beleértve legalább háromórányi kétkormányos oktatási időt, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, amely magában foglal egy legalább 50 km hosszúságú kétkormányos útvonalrepülést, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást.

▼B

2. Az éjszakai képzés előtt az LAPL-engedélyesnek el kell végeznie a PPL kiadásához szükséges műszerrepülő alapképzést.

3. Amennyiben a kérelmező egyszerre rendelkezik motoros, dugattyús repülőgép szárazföldiosztály-jogosítással és motorosvitorlázórepülőgép-osztályjogosítással (TMG- osztályjogosítással), a fenti 1. pont szerinti követelményeket teljesítheti a kettő közül bármelyik osztályban vagy mindkét osztályban.

b)

Helikopterek. A helikopter PPL-jogosultságokat VFR szerinti repülés során a kérelmező akkor gyakorlhatja éjszaka, ha teljesített:

1. a szakszolgálati engedély kiadása után legalább 100 óra repülési időt helikopterpilótaként, amely magában foglal legalább 60 órát helikopteren és 20 óra útvonalrepülést parancsnokpilótaként;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak, mely hat hónapon belül kell teljesítendő, tartalmaznia kell:

i. ötórányi elméleti képzést;

ii. 10 órányi kétkormányos műszeres oktatást helikopteren; és

iii. öt óra repülési időt éjszaka, amely magában foglal legalább háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást.

3. azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy rendelkezett műszerjogosítással (IR) repülőgépen vagy TMG-n, öt óra beszámítandó a fenti 2. pont i. pontja szerinti követelmények teljesítésébe.

c)

Ballonok. A ballon LAPL- vagy BPL-jogosultságok VFR szerinti repülés során akkor kerülhetnek gyakorlásra éjszaka, ha a kérelmező teljesített legalább két, egyenként legalább egyórányi gyakorlórepülést éjszaka.

FCL.815    Hegyvidéki repülési jogosítás

a)

Jogosultságok. A hegyvidéki repülési jogosítás engedélyesének jogosultságai repülőgépen és TMG-n történő repülések végrehajtására terjednek ki olyan felületekre, illetve felületekről, amelyekre a tagállam által kijelölt illetékes hatóság ilyen jogosítást követel meg.

Az első hegyvidéki repülési jogosítás megszerezhető:

1. kerekekre, biztosítva a jogosultságot az ilyen felületekre és felületekről történő repülésekhez, amikor azokat nem fedi hó; vagy

2. sítalpakra, biztosítva a jogosultságot az ilyen felületekre és felületekről történő repülésekhez, amikor hó fedi azokat;

3. az első jogosításból fakadó jogosultságok kiterjeszthetők kerék- vagy sítalpjogosultságra, ha a pilóta megfelelő kiegészítő ismertető tanfolyamot teljesített, beleértve az elméleti ismeretek oktatást és hegyvidékirepülés-oktatóval történő repülésoktatást.

b)

Tanfolyam. A hegyvidéki repülési jogosítás kérelmezője elméleti képzést és hegyvidéki repülést magában foglaló tanfolyamot teljesített 24 hónap időtartamon belül valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyam tartalmának meg kell felelnie a kérelmezett jogosultságoknak.

c)

Jártassági vizsga. A tanfolyam befejezése után a kérelmezőnek sikeres jártassági vizsgát kell tennie egy ilyen képesítéssel rendelkező repülésvizsgáztatóval. A jártassági vizsga a következőket tartalmazza:

1. egy szóbeli elméleti vizsgát;

2. a hegyvidéki repülési jogosításhoz megköveteltek szerint kijelölt, az indulási felülettel nem azonos, legalább két különböző felületen végrehajtott hat leszállást.

d)

Érvényesség. A hegyvidéki repülési jogosítás érvényességi időtartama 24 hónap.

e)

Meghosszabbítás. A hegyvidéki repülési jogosítás meghosszabbítása érdekében a kérelmezőnek teljesítenie kell:

1. legalább hat hegyvidéki leszállást a megelőző 24 hónapban; vagy

2. egy sikeres készségellenőrzést. A készségellenőrzésnek meg kell felelnie a c) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

f)

Megújítás. Amennyiben a jogosítás érvényessége lejárt, a kérelmező köteles az e) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelményeket teljesíteni.

FCL.820    Berepülői jogosítás

a)

Repülőgépre vagy helikopterre érvényes pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes csak akkor végezhet parancsnokpilótaként 1. vagy 2. kategóriába sorolt repülési teszteket a 21. részben meghatározottak szerint, ha rendelkezik berepülői jogosítással.

b)

Az a) bekezdés szerinti berepülői jogosítás megszerzésének kötelezettsége csak a következő légi járművek repülési teszjeire vonatkozik:

1. a CS-27 vagy a CS-29 szabványai, illetve az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint engedélyezett/tanúsított vagy engedélyezésre/tanúsításra váró helikopterek; vagy

2. a következők szerint engedélyezett/tanúsított vagy engedélyezésre/tanúsításra váró repülőgépek:

i. a CS-25 szabványai vagy az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint; vagy

ii. a CS-23 szabványai vagy az ezekkel egyenértékű légialkalmassági szabályzatok szerint, a kevesebb mint 2 000 kg maximális felszállótömegű repülőgépek kivételével.

c)

A berepülői jogosítás engedélyesének vonatkozó légijármű-kategórián belüli jogosultságai kiterjednek:

1. az 1. kategóriájú berepülői jogosítás esetében az összes berepülési kategória repülési tesztjeinek végzésére a 21. részben meghatározottak szerint parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként;

2. a 2. kategóriájú berepülői jogosítás esetében:

i. az 1. kategóriájú repülési tesztek végzésére a 21. részben meghatározottak szerint:

 másodpilótaként, vagy

 parancsnokpilótaként a b) bekezdés 2. pontjának ii. alpontjában említett repülőgépek esetében, kivételt képeznek a regionális kategóriában lévők, vagy amelyek tervezett zuhanósebessége 0,6 mach felett van, vagy amelyek maximális csúcsmagassága 25 000 láb felett van;

ii. az összes egyéb kategóriájú repülési tesztek végzésére a 21. részben meghatározottak szerint parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként;

3. ezen túlmenően az 1. és a 2. kategóriájú berepülői jogosítások mindegyikére vonatkozóan a tervező vagy gyártó szervezetek jogosultságaik alkalmazási körén belül végzett tevékenységéhez sajátosan kapcsolódó repülések végrehajtása, amikor a H. rész követelményei nem teljesíthetők.

d)

A berepülői jogosítás kiadását először kérelmező:

1. rendelkezik legalább CPL-engedéllyel és IR-jogosítással a megfelelő légijármű-kategóriában;

2. teljesített legalább 1 000 óra repülési időt a megfelelő légijármű-kategóriában, ebből legalább 400 órát parancsnokpilótaként;

3. teljesített egy, a tervezett légi járműre és repülési kategóriára vonatkozó tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. A tanfolyamnak legalább a következő tárgyakat kell magában foglalnia:

 repülési jellemzők,

 stabilitás és irányítás/kezelési tulajdonságok,

 rendszerek,

 repülésiteszt-szervezés,

 kockázatkezelés/repülésbiztonság.

e)

A berepülői jogosítás engedélyesének jogosultságai kiterjeszthetők másik berepülési kategóriára és másik légijármű-kategóriára is, ha az engedélyes további tanfolyamot teljesített valamely jóváhagyott képzési szervezetnél.

▼M3

FCL.825    Repülés közbeni műszerjogosítás (EIR)

a) Jogosultságok és feltételek

1. A repülés közbeni műszerjogosítás (EIR) engedélyesének jogosultságai a műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) nappali repülés folytatására terjednek ki a repülés útvonal-repülési szakaszában olyan repülőgépen, amelyre rendelkezik osztály- vagy típusjogosítással. A jogosultság kiterjeszthető az IFR szerinti éjszakai repülés folytatására is a repülés útvonal-repülési szakaszában, ha a pilóta az FLC.810 ponttal összhangban rendelkezik éjszakai jogosítással.

2. Az EIR-engedélyes csak abban az esetben kezdheti meg vagy folytathatja az olyan repülést, amelynek tekintetében gyakorolni kívánja a jogosításával járó jogosultságokat, ha a rendelkezésére álló legfrissebb meteorológiai információk szerint:

i. az induláskori meteorológiai feltételek lehetővé teszik a repülés felszállástól a tervezett VFR–IFR átmenetig tartó szakaszának a VFR-rel összhangban történő végrehajtását; és

ii. a tervezett rendeltetési repülőtérre történő várható érkezés időpontjában a meteorológiai feltételek lehetővé teszik a repülés VFR–IFR átmenettől a leszállásig tartó szakaszának a VFR-rel összhangban történő végrehajtását.

b) Előfeltételek Az EIR-kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább PPL(A) szakszolgálati engedéllyel, valamint legalább 20 óra repülőgépen parancsnokpilótaként végzett útvonal-repülési idővel.

c) Tanfolyam. Az EIR kérelmezőjének valamely jóváhagyott képzési szervezetnél 36 hónap időtartamon belül az alábbiakat kell teljesítenie:

1. legalább 80 óra elméleti képzés az FCL.615 ponttal összhangban; és

2. műszeres repülési képzés, amelynek során:

i. az egyhajtóműves EIR-re vonatkozó repülési képzés tartalmaz legalább 15 óra irányított műszeres repülési időt; illetve

ii. a több hajtóműves EIR-re vonatkozó repülési képzés tartalmaz legalább 16 óra irányított műszeres repülési időt, amelyből legalább 4 órát több hajtóműves repülőgépen kell teljesíteni.

d) Elméleti ismeretek. A jártassági vizsga teljesítése előtt a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az FCL.615 pont b) bekezdésében említett tárgykörökben rendelkezik a biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű elméleti ismeretekkel.

e) Jártassági vizsga. A tanfolyam befejezése után a kérelmezőnek sikeres jártassági vizsgát kell tennie egy repülőgépen egy műszerjogosítási vizsgáztató (IRE) előtt. Több hajtóműves repülés közbeni műszerjogosításhoz (EIR) a jártassági vizsgát több hajtóműves repülőgépen kell elvégezni. Egyhajtóműves repülés közbeni műszerjogosításhoz (EIR) a jártassági vizsgát egyhajtóműves repülőgépen kell elvégezni.

f) A c) és d) bekezdéstől eltérve, annak az egyhajtóműves EIR-engedélyesnek, aki rendelkezik több hajtóműves osztály- vagy típusjogosítással, és első alkalommal kívánja megszerezni a több hajtóműves EIR jogosítást, el kell végeznie egy jóváhagyott képzési szervezet tanfolyamát, amely a repülés útvonal-repülési szakaszában tartalmaz legalább két órányi, irányított műszeres repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen, és meg kell felelnie az e) bekezdésben említett jártassági vizsgán.

g) Érvényesség, meghosszabbítás és megújítás.

1. Az EIR érvényességi ideje 1 év.

2. Az EIR meghosszabbítását kérelmezőnek:

i. a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző három hónapon belül sikeres készségellenőrzést kell teljesítenie repülőgépen; vagy

ii. a jogosítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül parancsnokpilótaként IFR szerint teljesítenie kell hat óra repülési időt és legalább 1 óra IR(A) vagy EIR oktatási jogosultsággal rendelkező oktatóval teljesített gyakorlórepülést.

3. Az EIR-engedélyesnek minden második meghosszabbítás alkalmával sikeresen teljesítenie kell a fenti g) bekezdés 2. pontjának i. alpontja szerinti készségellenőrzést.

4. Amennyiben az EIR lejárt, a jogosultságai meghosszabbítása érdekében a kérelmező köteles:

i. egy IR(A) vagy EIR oktatására jogosultsággal rendelkező oktatóval ismeretfrissítő oktatáson részt venni azért, hogy a szükséges készségszintet elérje; és

ii. sikeres készségellenőrzést teljesíteni.

5. Amennyiben az EIR a legutolsó érvényességi időponttól számított hét éven belül nem került meghosszabbításra vagy megújításra, akkor az engedélyesnek az FCL.615 pont b) bekezdésével összhangban ismét sikeres EIR elméleti vizsgát kell tennie.

▼M4

6. Többhajtóműves EIR esetén a meghosszabbítást vagy megújítást célzó készségellenőrzést és a g) 2. pont ii. alpontjában előírt gyakorlórepülést többhajtóműves repülőgépen kell végrehajtani. Ha a pilóta egyhajtóműves EIR-rel is rendelkezik, ez a készségellenőrzés egyben az egyhajtóműves EIR meghosszabbítására vagy megújítására is feljogosít. A többhajtóműves repülőgépen végrehajtott gyakorlórepülés egyben teljesíti az egyhajtóműves EIR gyakorlórepülési követelményét is.

▼M3

h) Amennyiben az EIR kérelmezője IR vagy EIR oktatási jogosultsággal rendelkező IRI(A) vagy FI(A) oktatóval irányított műszeres repülési időt teljesített, ezek az órák legfeljebb öt, illetve hat óra erejéig beszámíthatóak a fenti c) bekezdés 2. pontjának i. és ii. alpontjában előírt óraszám teljesítésébe. A c) bekezdés 2. pontjának ii. alpontjában előírt, több hajtóműves repülőgépen teljesített négy órás irányított műszeres repülési idő tekintetében ilyen beszámítás nem lehetséges.

1. A beszámítandó óraszám megállapítása és a képzési igény felmérése céljából a kérelmezőnek előzetes értékelő vizsgát kell tennie a jóváhagyott képzési szervezetnél.

2. Az IRI(A) vagy FI(A) oktatóval teljesített műszeres repülésoktatás elvégzését az oktató által aláírt egyedi képzési nyilvántartásban kell dokumentálni.

i) Amennyiben az EIR-kérelmező rendelkezik az FCL-rész szerinti PPL- vagy CPL- és a Chicagói Egyezmény 1. mellékletében foglalt követelményekkel összhangban valamely harmadik ország által kibocsátott érvényes IR(A) jogosultsággal, azok teljes mértékben beszámíthatók a c) bekezdésben említett képzési követelmények teljesítésébe. Az EIR kibocsátásához a kérelmezőnek:

1. sikeresen teljesítenie kell az EIR jártassági vizsgát;

2. a d) bekezdéstől eltérve a jártassági vizsga során bizonyítania kell a vizsgáztatónak a légijog, a meteorológia, valamint a repüléstervezés és repülési teljesítmények (IR-nek megfelelően) megfelelő szintű elméleti ismeretét;

3. rendelkeznie kell legalább 25 órányi, repülőgép-parancsnokpilótaként teljesített, műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési idővel.

FCL.830    Felhőrepülési vitorlázórepülőgép-jogosítás

a) A vitorlázó repülőgép vezetésére pilóta-szakszolgálati engedéllyel járó jogosultságokkal rendelkező engedélyesek felhőben csak akkor vezethetnek vitorlázó repülőgépet vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépet (TMG kivételével), ha rendelkeznek vitorlázó repülőgépre érvényes felhőrepülési jogosítással.

b) A felhőrepülési vitorlázórepülőgép-jogosítás kérelmezőjének teljesítenie kell legalább:

1. az engedély kiadását követően parancsnokpilótaként 30 órányi repülést vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen;

2. egy tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, benne:

i. elméleti képzéssel; és

ii. vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen teljesített, legalább 2 órányi kétkormányos repülésoktatással, amely alatt a vitorlázó repülőgépet kizárólag műszerek igénybevételével irányítja, és amelyből legfeljebb egy óra TMG-n is teljesíthető; és

3. egy erre szóló képesítéssel rendelkező repülésvizsgáztató előtt tett sikeres jártassági vizsgával.

c) Az EIR- vagy IR(A)-engedélyeseknek ezt a b) bekezdés 2. pontjának i. alpontjában előírt követelmény teljesítésébe beszámítják. A b) bekezdés 2. pontjának ii. alpontjától eltérve legalább egy óra kétkormányos repülésoktatást kell teljesíteni vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen (TMG kivételével), a vitorlázó repülőgép kizárólag műszerek igénybevételével történő irányításával.

d) A felhőrepülési jogosítással rendelkező engedélyesek csak akkor gyakorolhatják jogosultságaikat, ha vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen (TMG kivételével) az előző 24 hónapban legalább 1 óra teljesített repülési idővel, vagy a felhőrepülési jogosítással járó jogosultságokat gyakorló parancsnokpilótaként teljesített 5 repüléssel rendelkeznek.

e) A felhőrepülési jogosítással rendelkező azon engedélyes, aki nem felel meg a d) bekezdés követelményeinek, szakszolgálati engedélyével járó jogosultságai további gyakorlása előtt köteles:

1. készségellenőrzésen részt venni egy erre szóló képesítéssel rendelkező repülésvizsgáztatóval; vagy

2. képesítéssel rendelkező oktató felügyelete mellett teljesíteni a d) bekezdésben előírt kiegészítő repülési időt vagy repüléseket.

f) Érvényes EIR- vagy IR(A)-engedélyesnek ezt teljes mértékben beszámítják a d) bekezdésben előírt követelmények teljesítésébe.

▼B

J.   ALRÉSZ

OKTATÓK

1.    SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.900    Oktatói tanúsítások

a)

Általános. Egy személy csak akkor végezhet:

1. repülésoktatást légi járművön, ha rendelkezik:

i. egy, az ezzel a rendelettel összhangban kiadott vagy elfogadott pilóta-szakszolgálati engedéllyel;

ii. egy, az ezzel az alrésszel összhangban kiadott, a megadott képzésnek megfelelő oktatói tanúsítással;

2. földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatást és MCC-oktatást, ha rendelkezik az ezzel az alrésszel összhangban kiadott, a megadott képzésnek megfelelő oktatói tanúsítással.

b)

Különleges feltételek

1. Egy új légi járműnek a tagállamokban vagy egy üzemeltetői flottában történő bevezetése esetén, amikor az ebben az alrészben meghatározott követelményeknek való megfelelés nem biztosítható, az illetékes hatóság kiadhat egy különleges tanúsítást a repülésoktatási jogosultságok engedélyezésére. Az ilyen tanúsítást korlátozni kell az új légijármű-típus bevezetéséhez szükséges repülésoktatásra, az érvényessége pedig egyetlen esetben sem haladhatja meg az egy évet.

2. A b) bekezdés 1. pontjában foglaltakkal összhangban kiadott tanúsítás azon engedélyesének, aki oktatói tanúsítás kiadása iránti kérelmet kíván benyújtani, meg kell felelnie az adott oktatói kategória tekintetében meghatározott előfeltételekkel és a meghosszabbítással szemben támasztott követelményeknek. Az FCL.905.TRI pont b) bekezdése ellenére, az ezen (al)bekezdés szerint kiadott TRI tanúsítással kapcsolatos jogosultságok kiterjednek a vonatkozó típusú TRI (típusjogosítás-oktató) vagy SFI (földi repülésgyakorló berendezésen oktató) tanúsítás kiadását célzó oktatásra.

c)

A tagállamok területén kívül végzett oktatás

1. Az a) bekezdéstől eltérve, a tagállamok területén kívül található jóváhagyott képzési szervezetnél végzett repülésoktatás esetében az illetékes hatóság kiadhat oktatói tanúsítást olyan kérelmezőnek, aki egy harmadik ország által a Chicagói Egyezmény 1. mellékletével összhangban kiadott pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy a kérelmező:

i. rendelkezik legalább olyan szintű szakszolgálati engedéllyel, jogosítással vagy tanúsítással, mint amelyek kiadását célzó oktatásra engedéllyel rendelkezik, de mindenképpen legalább CPL szakszolgálati engedéllyel;

ii. megfelel az ebben az alrészben a vonatkozó oktatói tanúsítás kiadása tekintetében meghatározott követelményeknek;

iii. bizonyítja az illetékes hatóságnak az európai repülésbiztonsági szabályok megfelelő szintű ismeretét, amely képessé teszi az oktatási jogosultságoknak e résszel összhangban történő gyakorlására.

2. A tanúsítást korlátozni kell repülésoktatás végzésére:

i. a tagállamok területén kívül található jóváhagyott képzési szervezetnél;

ii. olyan növendék pilóták számára, akik a repülésoktatás nyelvét megfelelő szinten ismerik.

FCL.915    Az oktatókkal szemben támasztott általános előfeltételek és követelmények

a)

Általános. Az oktatói tanúsítás kérelmezője betöltötte a 18. életévét.

b)

A légi járművön repülésoktatást végző oktatókkal szemben támasztott további követelmények. A légi járművön repülésoktatási tevékenység végzésére jogosultságokat biztosító oktatói tanúsítás kérelmezője vagy engedélyese:

1. rendelkezik legalább a repülésoktatási feladatnak megfelelő pilóta-szakszolgálati engedéllyel, valamint – szükség szerint – a jogosítással;

2. abban az esetben, ha nem berepülésoktató:

▼M3

i. teljesített legalább 15 óra repülési időt pilótaként abban a légijármű-osztályban vagy -típuson, amelyben a repülésoktatásra sor kerül, és ebből legfeljebb hét órát a légijármű-osztályt vagy -típust reprezentáló FSTD-n, ha van ilyen; vagy

▼B

ii. sikeresen megfelelt az adott légijármű-osztály vagy -típus vonatkozó oktatói kategória kompetenciafelmérésén;

3. az ilyen repülésoktatás időtartamára rendelkezik parancsnokpilóta-jogosultsággal az adott légi járműre.

c)

Beszámítás a további jogosításokhoz, valamint meghosszabbítás céljából

1. A kérelmező további oktatói tanúsításainak megszerzésekor beszámíthatók azok az oktatási és tanulási tapasztalatok, amelyeket a már megszerzett oktatói tanúsítása kapcsán bizonyított.

2. A jártassági vizsgákon vagy készségellenőrzéseken vizsgáztatóként teljesített idő teljes egészében beszámítandó a meghosszabbítási követelmények teljesítésébe valamennyi megszerzett oktatói tanúsítás esetében.

▼M4

d)

A további típusokra való kiterjesztésnél az elismerés szempontjából figyelembe kell venni a 21. résszel összhangban az üzemeltetési alkalmassági adatokban meghatározott releváns elemeket.

▼B

FCL.920    Oktatói kompetenciák és értékelés

Valamennyi oktatót ki kell képezni a következő kompetenciák megszerzésére:

 az erőforrások előkészítése,

 a tanulást elősegítő légkör megteremtése,

 az ismeretek átadása,

 a repülésre veszélyes helyzet- és hibakezelés és a repülőszemélyzeti erőforrás-szervezés integrálása,

 az idő beosztása az oktatási célkitűzések eléréséhez,

 az ismeretek elsajátításának elősegítése,

 a hallgató teljesítményének értékelése,

 az előrehaladás figyelemmel kísérése és felülvizsgálata,

 a képzési időszakok értékelése,

 az eredmény jelentése.

FCL.925    Kiegészítő követelmények az MPL-oktatók számára

a)

►C1  A többpilótás szakszolgálati engedélyhez (MPL) ◄ képzést végző oktató:

1. sikeresen elvégzett egy MPL-oktatói tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél; és

2. ezen túlmenően az integrált MPL-tanfolyam kezdő, középhaladó és haladó szintje tekintetében:

i. tapasztalattal rendelkezik többpilótás üzemeltetésben; és

ii. személyzetierőforrás-gazdálkodási alaptanfolyamot végzett egy, a vonatkozó légi üzemeltetési követelményekkel összhangban jóváhagyott kereskedelmi légi fuvarozásban tevékenykedő üzemeltetőnél.

b)

Az MPL-oktatói tanfolyam

1. Az MPL-oktatói tanfolyamnak legalább 14 óra képzést kell tartalmaznia.

A tanfolyam befejezésekor felmérésre kerülnek a kérelmező oktatói kompetenciái és ismeretei a képzés kompetenciaalapú megközelítése tekintetében.

2. A felmérésnek az MPL-tanfolyam megfelelő fázisában a repülésoktatás gyakorlati bemutatásából kell állnia. Ezt a felmérést egy K. alrész szerinti képesítéssel rendelkező vizsgáztató végzi.

3. Az MPL-tanfolyam sikeres befejezésekor a jóváhagyott képzési szervezet a kérelmező részére MPL-oktatói képesítést igazoló tanúsítást ad ki.

c)

A jogosultságok megtartása érdekében az oktató a megelőző 12 hónapon belül, egy MPL-tanfolyam keretében köteles végrehajtani:

1. egy legalább háromórányi szimulátoros feladatot; vagy

2. legalább egyórányi levegőben történő gyakorlást, benne legalább két felszállást és leszállást.

d)

Amennyiben az oktató nem teljesítette a c) bekezdés követelményeit, az MPL tekintetében végzett repülésoktatással kapcsolatos jogosultságai gyakorlása előtt köteles:

1. ismeretfrissítő képzésen részt venni valamely jóváhagyott képzési szervezetnél a szükséges kompetenciaszint eléréséhez, illetve az oktatói kompetenciák felmérésen való megfelelése érdekében; és

2. a b) bekezdés 2. pontja szerinti oktatói kompetenciafelmérésén megfelelni.

FCL.930    Tanfolyam

Az oktatói tanúsítás kérelmezője sikeresen teljesített egy elméleti ismeretek tanfolyamot valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, és repülési képzéssel rendelkezik. Az ebben a részben az összes oktatói kategóriára meghatározott egyedi elemeken kívül a tanfolyamnak tartalmaznia kell az FCL.920 pont szerinti elemeket is.

FCL.935    Kompetenciafelmérés

a)

A repülőszemélyzeti együttműködés oktatója (MCCI), a szimulátor-oktató (STI), a hegyvidékirepülés-oktató (MI) és a berepülésoktató (FTI) kivételével az oktatói tanúsítás kérelmezőjének meg kell felelnie a megfelelő légijármű-kategóriára vonatkozó kompetenciafelmérésen, és bizonyítania kell a K. alrész szerinti képesítéssel rendelkező vizsgáztató előtt, hogy képes a növendék pilótát a vonatkozó szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás kiadásához szükséges szintig oktatni.

b)

Ennek a felmérésnek tartalmaznia kell:

1. az FCL.920 pont szerinti kompetenciák bemutatását a repülés előtti, a repülés utáni, valamint az elméleti képzés során;

2. szóbeli elméleti vizsgákat a földön, a repülés előtti és a repülés utáni eligazításon, valamint repülés közbeni bemutatót a megfelelő osztályú és típusú légi járművön vagy FSTD-n;

3. megfelelő gyakorlatokat az oktatói kompetenciák értékeléséhez.

c)

A felmérést ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön vagy FSTD-n kell végrehajtani, mint amilyennel a repülésoktatást végzik.

d)

Abban az esetben, ha az oktatói tanúsítás meghosszabbításához kompetenciafelmérésre van szükség, az a kérelmező, aki oktatói tanúsítása lejárta előtt nem felel meg a felmérésen, csak akkor gyakorolhatja a szóban forgó tanúsítással kapcsolatos jogosultságokat, ha a felmérést sikeresen teljesítette.

FCL.940    Az oktatói tanúsítások érvényessége

A hegyvidékirepülés-oktató (MI) kivételével, valamint az FCL.900 pont b) bekezdése 1. pontjának sérelme nélkül, az oktatói tanúsítás érvényességi időtartama három év lehet.

▼M4

FCL.945    Az oktatók kötelességei

Az FCL.740.A b) 1. pont szerinti, SEP vagy TMG osztályjogosítás meghosszabbításához szükséges gyakorlórepülés befejezése után, és kizárólag az FCL.740.A b) 1. pont összes többi követelményének teljesítése esetén, az oktató bejegyzi a kérelmező szakszolgálati engedélyébe vagy tanúsításába a jogosítás vagy a tanúsítás új lejárati dátumát, amennyiben a kérelmező szakszolgálati engedélyéért felelős illetékes hatóság külön megbízta ezzel a feladattal.

▼B

2.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Repülésoktató (FI)

FCL.905.FI    FI – Jogosultságok és feltételek

A repülésoktató (FI) jogosultságai repülésoktatás végzésére terjednek ki a következő szakszolgálati engedélyek, valamint a kapcsolódó jogosítások és tanúsítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása tekintetében:

a) PPL, SPL, BPL és LAPL szakszolgálati engedélyek a megfelelő légijármű-kategóriában;

b) osztály- és típusjogosítások egypilótás, egy hajtóműves légi járműre – az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével –, osztály- és csoportkiterjesztések ballonokra, valamint osztálykiterjesztések vitorlázó repülőgépekre vonatkozóan;

c) típusjogosítások egy- és többpilótás léghajókra vonatkozóan;

d) CPL a megfelelő légijármű-kategóriában, feltéve, hogy a repülésoktató (FI) pilótaként teljesített az adott légijármű-kategóriában legalább 500 óra repülési időt, amely magában foglal legalább 200 órányi repülésoktatást;

e) éjszakai jogosítás, feltéve, hogy az FI-engedélyes:

1. rendelkezik éjszakai repüléshez szükséges képesítéssel a megfelelő légijármű-kategóriában;

2. bizonyította az éjszakai repülésoktatására való képességét egy, az alábbi i) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktató (FI) előtt; és

3. megfelel az FCL.060 pont b) bekezdése 2. pontjának éjszakai tapasztalatra vonatkozó követelményének;

▼M3

f) vontatási, műrepülő, vagy FI(S) esetében felhőrepülési jogosítás, feltéve hogy a repülésoktató (FI) rendelkezik ilyen jogosultságokkal, és hogy bizonyította oktatási képességét e jogosítás tekintetében egy, az alábbi i) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktató (FI) előtt;

g) EIR vagy IR a megfelelő légijármű-kategóriában, feltéve hogy az oktató:

1. teljesített legalább 200 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, amelyből legfeljebb 50 óra lehet műszeres földi idő FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II-n;

2. növendék pilótaként elvégezte a műszerjogosítás-oktatói (IRI) tanfolyamot, és megfelelt a kompetenciafelmérésen az IRI tanúsítás megszerzése érdekében;

3. ezenkívül:

▼M3

i. több hajtóműves repülőgép tekintetében megfelel az osztályjogosítás-oktatói (CRI) tanúsítás kiadásához szükséges követelményeknek;

▼B

ii. több hajtóműves helikopter tekintetében megfelel a típusjogosítás-oktatói (TRI) tanúsítás kiadásához szükséges követelményeknek;

h) egypilótás, többmotoros légijárműre vonatkozó osztály- vagy típusjogosítások – az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével –, feltéve, hogy, az oktató megfelel:

1. repülőgép esetében: a CRI-tanfolyam tekintetében az FCL.915.CRI pont a) bekezdésben meghatározott előfeltételeknek, valamint az FCL.930.CRI és az FCL.935 pont szerint meghatározott követelményeknek;

▼M3

2. helikopter esetében: az FCL.910.TRI pont c) bekezdésének 1. pontjában meghatározott követelményeknek és az FCL.915.TRI pont d) bekezdésének 2. pontjában a típusjogosítás-oktatói TRI(H) tanfolyamra meghatározott előfeltételeknek;

▼B

i) FI, IRI, CRI, STI vagy MI tanúsítás, feltéve, hogy a repülésoktató (FI):

1. teljesítette legalább:

i. FI(S) esetében: legalább 50 óra repülés vagy 150 felszállás oktatását vitorlázó repülőgépen;

ii. FI(B) esetében: legalább 50 óra repülés vagy 50 felszállás oktatását ballonon;

iii. minden egyéb esetben: 500 óra repülésoktatást a megfelelő légijármű-kategóriában;

2. sikeresen teljesítette az FCL.935 ponttal összhangban végrehajtott kompetenciafelmérést a megfelelő légijármű-kategóriában, bizonyítva oktatási képességét az FI tanúsítás tekintetében egy repülésoktatás-vizsgáztató (FIE) előtt;

j) MPL, feltéve, hogy a repülésoktató (FI):

1. a tanfolyam központi repülési fázisában legalább 500 óra repülési időt teljesített repülőgép-pilótaként, amely tartalmaz legalább 200 óra repülésoktatást;

2. a tanfolyam alapszintű fázisában:

i. rendelkezik több hajtóműves repülőgépre érvényes műszerjogosítással (IR), valamint oktatási jogosultsággal az IR tekintetében; és

ii. rendelkezik legalább 1 500 óra repülési idővel többtagú személyzettel végzett üzemeltetésben;

3. olyan FI esetében, aki már képesítéssel rendelkezik az integrált ATP(A)- vagy CPL(A)/IR-tanfolyamon történő oktatás tekintetében, a 2. pont ii. alpontjában meghatározott követelmény helyettesíthető egy strukturált tanfolyam elvégzésével, amely a következőkből áll:

i. MCC-képesítés;

ii. egy MPL-tanfolyam 3. fázisában öt repülésoktatási szakasz megfigyelése;

iii. egy MPL-tanfolyam 4. fázisában öt repülésoktatási szakasz megfigyelése;

iv. öt üzemeltetői időszakos útvonal-orientált repülésoktatási szakasz megfigyelése;

v. az MCCI-oktatói tanfolyam tartalma.

A repülésoktatónak ebben az esetben teljesítenie kell az első öt oktatási szakaszt egy, az MPL-repülésoktatásra képesítéssel rendelkező TRI(A)-, MCCI(A)- vagy SFI(A)-oktató felügyelete alatt.

FCL.910.FI    FI – Korlátozott jogosultságok

a)

Az alábbi esetekben a repülésoktató (FI) jogosultságait oly módon kell korlátozni, hogy repülésoktatási tevékenységét csak a jóváhagyott képzési szervezet által e célból kijelölt, ugyanazon légijármű-kategória tekintetében oktatói jogosultsággal rendelkező FI felügyelete mellett végezheti:

1. PPL, SPL, BPL és LAPL kiadása;

2. az összes integrált PPL szintű tanfolyam a repülőgép és a helikopter esetében;

▼M3

3. osztály- és típusjogosítások az egypilótás, egyhajtóműves légi járművek esetében (az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével), osztály- és csoportkiterjesztések ballonok esetében, valamint osztálykiterjesztések vitorlázó repülőgépek esetében;

▼B

4. éjszakai, vontatási és műrepülő jogosítás.

b)

A felügyelet alatt végzett képzés idején a repülésoktató az a) bekezdéssel összhangban nem kaphatja meg a növendék pilóta első egyedülrepülésre bocsátásának és első útvonalrepülésre bocsátásának engedélyezési jogosultságát.

c)

Az FI tanúsítás a) és b) bekezdés szerinti korlátozását fel kell oldani, ha a repülésoktató (FI) teljesített legalább:

1. az FI(A) tanúsítás esetében: 100 óra repülésoktatási időt repülőgépen vagy TMG-n, továbbá felügyelte legalább 25 növendék egyedülrepülését;

2. az FI(H) tanúsítás esetében: 100 óra repülésoktatási időt helikopteren, továbbá felügyelte legalább 25 növendék egyedül teljesített gyakorló repülését;

3. az FI(As), FI(S) és FI(B) tanúsítás esetében: 15 óra repülés vagy 50 felszállás oktatását, amely lefedi a PPL(As), az SPL vagy a BPL szakszolgálati engedélyek megfelelő légijármű-kategóriában történő kiadásához szükséges teljes képzési programot.

FCL.915.FI    FI – Előfeltételek

Az FI tanúsítás kérelmezője:

a) az FI(A) és az FI(H) esetében:

1. részesült legalább 10 óra műszeres repülésoktatásban a megfelelő légijármű-kategóriában, melyből legfeljebb öt óra FSTD-n teljesített műszeres földi idő;

2. 20 óra VFR útvonalrepülési időt parancsnokpilótaként teljesített a megfelelő légijármű-kategóriában; és

b) ezen túlmenően az FI(A) esetében:

1. rendelkezik legalább CPL(A) szakszolgálati engedéllyel; vagy

2. rendelkezik legalább PPL(A) szakszolgálati engedéllyel, valamint:

i. megfelel a CPL-elméleti ismeretekre vonatkozó követelményeknek, kivéve a csak az LAPL(A) szakszolgálati engedélyhez szükséges oktatást végző FI(A) esetében; valamint

ii. teljesített legalább 200 óra repülési időt repülőgépen vagy TMG-n, melyből 150 óra parancsnokpilótaként teljesített repülési idő;

3. teljesített legalább 30 óra repülési időt egy hajtóműves, dugattyús repülőgépen, ebből öt órát a repülési elővizsgát megelőző hat hónap során az FCL.930.FI pont a) bekezdésének megfelelően;

4. teljesített egy VFR útvonalrepülést parancsnokpilótaként, benne egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú repülést, amely során teljes megállással végződő leszállásokat hajtott végre két különböző repülőtéren;

c) ezen túlmenően az FI(H) esetében: teljesített 250 óra repülési időt helikopteren, ebből:

1. legalább 100 órát parancsnokpilótaként, ha a kérelmező legalább CPL(H)-engedélyes; vagy

2. legalább 200 órát parancsnokpilótaként, ha a kérelmező legalább PPL(H)-engedélyes és megfelel a CPL-elméleti ismeretekre vonatkozó követelményeknek;

d) az FI(As) esetében: teljesített 500 óra repülési időt léghajó-parancsnokpilótaként, ebből 400 órát CPL(As) engedélyes parancsnokpilótaként;

▼M3

e) az FI(S) esetében: teljesített 100 óra repülési időt és 200 felszállást parancsnokpilótaként vitorlázó repülőgépen. Ezen túlmenően ha a kérelmező TMG-n kíván repülésoktatást végezni, teljesítenie kell 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként TMG-n, valamint egy, az FCL.935 ponttal összhangban végrehajtott kompetenciafelmérést TMG-n egy, az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktatóval;

▼B

f) az FI(B) esetében: teljesítenie kell 75 óra repülési időt ballon-parancsnokpilótaként, ebből legalább 15 órát abban a ballonosztályban, amelyben a repülésoktatást végzi.

FCL.930.FI    FI – Tanfolyam

a)

Az FI tanúsítás kérelmezője sikeres egyedi repülési elővizsgát teljesített egy, az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktatóval a tanfolyam kezdési időpontját megelőző hat hónapon belül annak felmérése érdekében, hogy képes-e a tanfolyam elvégzésére. Ezt a repülési elővizsgát az e rész 9. függeléke szerinti osztály- és típusjogosításhoz szükséges készségellenőrzés alapján kell elvégezni.

b)

Az FI tanfolyamnak tartalmaznia kell:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismereteket;

2. 

i. az FI(A), az FI(H) és az FI(As) esetében: legalább 100 óra elméleti képzést, beleértve az előrehaladást felmérő vizsgákat;

ii. az FI(B) vagy az FI(S) esetében: legalább 30 óra elméleti képzést, beleértve az előrehaladást felmérő vizsgákat;

3. 

i. az FI(A), és az FI(H) esetében: legalább 30 órányi repülésoktatást, amely magában foglal 25 óra kétkormányos repülésoktatást, amelyből öt óra hajtható végre FFS-en, FNPT I-en vagy FTD 2/3-on;

ii. az FI(As) esetében: legalább 20 óra repülésoktatást, amely magában foglal 25 óra kétkormányos repülésoktatást;

iii. az FI(S) esetében: legalább hat óra repülési időt vagy 20 felszállás repülésoktatást;

iv a TMG-n oktatást végző FI(S) esetében legalább hat óra kétkormányos repülésoktatást TMG-n;

▼M3

v. az FI(B) esetében: legalább három óra repülési időt, benne három felszállást.

4. Egy másik légijármű-kategóriában repülésoktatói tanúsítás kérvényezésekor azon pilóta esetében, aki rendelkezik vagy valamikor rendelkezett FI(A), FI(H) vagy FI(As) tanúsítással, a b) bekezdés 2. pontjának i. alpontja szerinti követelmények teljesítésébe 55 óra, illetve a b) bekezdés 2. pontjának ii. alpontja szerinti követelmények teljesítésébe 18 óra számítandó be.

▼B

FCL.940.FI    FI – Meghosszabbítás és megújítás

a)

Az FI tanúsítás meghosszabbításához az engedélyesnek az alábbi három követelményből kettőt kell teljesítenie:

1. végre kell hajtania:

i. az FI(A) és az FI(H) esetében: legalább 50 órányi repülésoktatást a megfelelő légijármű-kategóriában a tanúsítás érvényességi ideje alatt FI-ként, TRI-ként, CRI-ként, IRI-ként, MI-ként vagy vizsgáztatóként. Amennyiben a műszerjogosítás (IR) oktatására vonatkozó jogosultságokat is meg kell hosszabbítani, akkor az említett időből 10 órának IR repülésoktatásnak kell lennie, melyet az engedélyesnek az FI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül kell teljesítenie;

ii. az FI(As) esetében: legalább 20 óra repülésoktatást léghajón FI-ként, IRI-ként vagy vizsgáztatóként a tanúsítás érvényességi ideje alatt. Amennyiben a műszerjogosítás (IR) oktatására vonatkozó jogosultságokat is meg kell hosszabbítani, akkor az említett időből 10 órának IR repülésoktatásnak kell lennie, melyet az engedélyesnek az FI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül kell teljesítenie;

iii. az FI(S) esetében: a tanúsítás érvényességi ideje alatt legalább 30 óra vagy 60 felszállás repülésoktatást vitorlázó repülőgépen, segédmotoros vitorlázó repülőgépen vagy TMG-n FI-ként vagy vizsgáztatóként;

iv. az FI(B) esetében: legalább hatórányi repülésoktatást ballonon FI-ként vagy vizsgáztatóként a tanúsítás érvényességi ideje alatt;

2. részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő szemináriumon, a repülésoktatói (FI) tanúsítás érvényességi ideje alatt;

3. meg kell felelnie egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 pont követelményeivel összhangban az FI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül.

b)

Az FI(A) vagy az FI(H) esetében legalább minden második meghosszabbítás alkalmával, illetve az FI(As), az FI(S) és az FI(B) esetében minden harmadik meghosszabbítás alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie egy, az FCL.935 pont követelményeivel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérésen.

c)

Megújítás. Az FI tanúsítás lejárta esetén a megújítást megelőző 12 hónapban a kérelmezőnek:

1. részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő szemináriumon;

2. meg kell felelnie egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 pont követelményeivel összhangban.

4.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Típusjogosítás-oktató (TRI)

FCL.905.TRI    TRI – Jogosultságok és feltételek

A típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságai szerint oktathat:

▼M3

a) repülés közbeni műszerjogosítás vagy műszerjogosítás meghosszabbítása és megújítása céljából, feltéve hogy a típusjogosítás-oktató (TRI) rendelkezik érvényes műszerjogosítással (IR);

▼B

b) TRI vagy SFI kiadása céljából, feltéve, hogy az engedélyes rendelkezik három éves típusjogosítás-oktatói (TRI) tapasztalattal; és

c) az egypilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:

1. az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, ha a kérelmező az egypilótás üzemeltetés jogosultságainak megszerzésére törekszik.

A TRI(SPA)-jogosultságok kiterjeszthetők a többpilótás üzemeltetésben működtetett egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépekre szóló típusjogosítások repülésoktatására, feltéve, hogy a TRI:

i. rendelkezik repülőszemélyzeti együttműködés oktatói (MCCI) tanúsítással; vagy

ii. rendelkezik vagy rendelkezett TRI tanúsítással többpilótás repülőgép tekintetében;

2. az MPL-tanfolyam alapszintű fázisában, feltéve, hogy rendelkezik többpilótás üzemeltetésre kiterjesztett jogosultságokkal, valamint rendelkezik vagy valamikor rendelkezett FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással;

d) a többpilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:

1. típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából:

i. többpilótás repülőgépeken;

ii. egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépeken, ha a kérelmező a többpilótás üzemeltetés jogosultságainak megszerzésére törekszik;

2. MCC-tanfolyamon;

3. az MPL-tanfolyam kezdő, középhaladó és haladó szintjén, feltéve, hogy az alapszintű fázisra rendelkeznek FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással;

e) a helikopterre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:

1. a helikopter-típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;

2. MCC-tanfolyamon, feltéve, hogy rendelkezik többpilótáshelikopter-típusjogosítással;

3. az egy hajtóműves IR(H) több hajtóműves IR(H)-ra történő kiterjesztéséhez;

f) a helyből felszálló repülőgépre jogosultsággal rendelkező típusjogosítás-oktató (TRI) esetében:

1. a helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;

2. MCC-tanfolyamon.

FCL.910.TRI    TRI – Korlátozott jogosultságok

a)

Általános. Amennyiben a TRI-képzés kizárólag FFS-en kerül végrehajtásra, akkor a típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságait korlátozni kell az FFS-en történő képzés végzésére.

Ebben az esetben a típusjogosítás-oktató (TRI) végrehajthat felügyelet alatti járatrepülést, feltéve, hogy a TRI-tanfolyam tartalmazott kiegészítő képzést ebből a célból.

▼M4

b)

Repülőgép- és helybőlfelszállórepülőgép-típusjogosításoktató – TRI(A) és TRI(PL). A típusjogosítás-oktató (TRI) jogosultságai arra a repülőgép- vagy helybőlfelszállórepülőgép-típusra korlátozódnak, amelyeken a képzésre és a kompetenciafelmérésre sor került. Ha a 21. résszel összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmassági adatok nem határozzák meg másképp, a TRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki további típusokra, ha a TRI:

1. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesített legalább 15 útvonalszakaszt, ezen belül felszállásokat és leszállásokat a megfelelő légijármű-típuson, amelyből 7. szakasz teljesíthető FFS-en;

2. teljesítette a vonatkozó TRI tanfolyam műszaki képzés és repülésoktatás részét;

3. sikeresen teljesítette az FCL.935-tel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérés vonatkozó részeit, bizonyítva ezzel egy, a K. alrész szerint képesített FIE vagy TRE vizsgáztatónak, hogy képes egy pilótát oktatni a típusjogosítás kiadásához szükséges szintig, beleértve a repülés előtti és a repülés utáni eligazításokat, valamint az elméleti képzést.

c)

A helikopter típusjogosítás-oktató – TRI(H).

1. A TRI(H) jogosultságai arra a helikoptertípusra korlátozódnak, amelyen a típusjogosítás-oktatói tanúsítás kibocsátásához szükséges jártassági vizsgára sor került. Ha a 21. résszel összhangban meghatározott üzemeltetési alkalmassági adatok nem határozzák meg másképp, a TRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki további típusokra, ha a TRI:

i. teljesítette a megfelelő TRI tanfolyam típusműszaki részét az alkalmazandó helikoptertípuson vagy az adott típust reprezentáló FSTD-n;

ii. végrehajtott legalább 2 óra repülésoktatást az alkalmazandó típuson, egy megfelelő képesítéssel rendelkező TRI(H) felügyelete mellett; és

iii. sikeresen teljesítette az FCL.935-tel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérés vonatkozó részeit, bizonyítva ezzel egy, a K. alrész szerint képesített FIE vagy TRE vizsgáztatónak, hogy képes egy pilótát oktatni a típusjogosítás kiadásához szükséges szintig, beleértve a repülés előtti-, a repülés utáni- eligazításokat, valamint az elméleti képzést.

▼B

2. A TRI(H) jogosultságainak ugyanazon a típusú helikopteren egypilótás jogosultságokról többpilótás jogosultságokra történő kiterjesztése előtt az engedélyesnek rendelkeznie kell legalább 100 óra repülési idővel többpilótás üzemeltetésben ezen a típuson.

d)

A fenti bekezdéstől eltérve, az FCL.725 pont e) bekezdése szerint kiadott típusjogosítással rendelkező TRI tanúsítás engedélyese jogosult TRI-jogosultságainak az új típusra történő kiterjesztésére.

FCL.915.TRI    TRI – Előfeltételek

A TRI tanúsítás kérelmezőjének rendelkeznie kell:

a) CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;

b) a többpilótás repülőgép típusjogosítás-oktatói tanúsítás esetében:

1. 1 500 óra többpilótás repülőgépen pilótaként teljesített repülési idővel; és

2. a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesített legalább 30 útvonalszakaszt, felszállásokkal és leszállásokkal együtt parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként a megfelelő repülőgéptípuson, amelyből 15 szakasz teljesíthető az adott típust reprezentáló FFS-en;

c) az egypilótás repülőgép típusjogosítás-oktató TRI(SPA) tanúsítás esetében:

1. a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesített legalább 30 útvonalszakaszt, felszállásokkal és leszállásokkal együtt parancsnokpilótaként a megfelelő repülőgéptípuson, amelyből 15 szakasz teljesíthető az adott típust reprezentáló FFS-en; és

2. 

i. legalább 500 óra repülőgép-pilótaként teljesített repülési időt, beleértve 30 óra megfelelő repülőgéptípuson parancsnokpilótaként teljesített repülési időt; vagy

ii. rendelkezik vagy valamikor rendelkezett több hajtóműves repülőgépre érvényes FI tanúsítással és IR(A)-jogosultságokkal;

d) a helikoptertípusjogosítás-oktató TRI(H) tanúsítás esetében:

1. az egypilótás, egy hajtóműves helikopter TRI(H) tanúsítás esetében: 250 óra repülési időt helikopterpilótaként teljesített;

2. az egypilótás, több hajtóműves helikopter TRI(H) tanúsítás esetében: 500 óra repülési időt helikopterpilótaként teljesített, beleértve 100 óra egypilótás, több hajtóműves helikopteren parancsnokpilótaként teljesített repülési időt;

3. a többpilótás, egy hajtóműves helikopter TRI(H) tanúsítás esetében: 1 000 óra repülési időt helikopterpilótaként teljesített, beleértve:

i. 350 repülési óra többpilótás helikopteren pilótaként teljesített repülési időt; vagy

ii. annak a kérelmezőnek aki már rendelkezik TRI(H) tanúsítással egypilótás, több hajtóműves helikopterre, 100 repülési óra az adott típus pilótájaként, többpilótás üzemeltetésben;

4. az FI(H) tanúsítással rendelkező esetében ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az 1. és 2. pont egypilótás helikopterre vonatkozó követelmények teljesítésébe;

e) a repülőgép- és helyből felszálló repülőgép típusjogosítás-oktatói tanúsításhoz:

1. pilótaként teljesített 1 500 óra repülési időt többpilótás repülőgépen, helyből felszálló repülőgépen vagy többpilótás helikopteren; és

2. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül teljesített 30 útvonalszakaszt, beleértve felszállásokat és leszállásokat parancsnokpilótaként vagy másodpilótaként a megfelelő helyből felszálló repülőgéptípuson, ebből 15 szakasz teljesíthető az adott típust reprezentáló FFS-en.

FCL.930.TRI    TRI – Tanfolyam

a)

A típusjogosítás-oktatói (TRI) tanfolyam legalább a következőket foglalja magában:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismereteket;

2. 10 órányi műszaki képzést, beleértve a műszaki ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi/szimulátoros oktatási képességek kifejlesztését;

3. ötórányi repülésoktatást a megfelelő légi járművön vagy az adott egypilótás légi járművet reprezentáló szimulátorban, és 10 órányit a többpilótás légi járművön vagy az azt reprezentáló szimulátorban.

b)

Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe.

c)

A TRI tanúsítás azon kérelmezője esetében, aki rendelkezik SFI tanúsítással az adott típus tekintetében, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó e bekezdés követelményeinek eljesítésébe a szimulátorban történő repülésoktatásra korlátozott TRI tanúsítás kiadása céljából.

FCL.935.TRI    TRI – Kompetenciafelmérés

Amennyiben a típusjogosítás-oktató (TRI) kompetenciafelmérését FFS-en végzik, úgy a TRI tanúsítást korlátozni kell FFS-en történő repülésoktatásra.

A korlátozás feloldható, ha a típusjogosítás-oktató (TRI) sikeresen teljesítette a kompetenciafelmérést a légi járművön.

FCL.940.TRI    TRI – Meghosszabbítás és megújítás

a)    Meghosszabbítás.

1. Repülőgépek. A TRI(A) tanúsítás meghosszabbításához a kérelmezőnek a tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül az alábbi három követelményből egyet kell teljesítenie:

i. hajtson végre a teljes körű típusjogosítás következő részei közül egyet: egy legalább háromórányi szimulátoros feladatot vagy egy legalább egyórányi levegőben történő gyakorlást, benne legalább két felszállást és leszállást;

ii. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésben TRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél;

iii. feleljen meg sikeresen egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 követelményeivel összhangban.

2. Helikopterek és helyből felszálló repülőgépek. A TRI (H) vagy TRI(PL) tanúsítás meghosszabbításához annak érvényességi ideje alatt a kérelmezőnek az alábbi három követelményből kettőt kell teljesítenie:

i. hajtson végre 50 óra repülésoktatást valamennyi légijármű-típuson, amelyben az oktatási jogosultságait birtokolja, vagy az azokat a típusokat reprezentáló FSTD-n, amelyből legalább 15 órát a TRI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül teljesített.

A TRI(PL) esetében ezt a repülésoktatási időt típusjogosítás-oktatóként (TRI) vagy típusjogosítás-vizsgáztatóként (TRE), illetve földi repülésgyakorló berendezésen oktatóként (SFI) vagy szimulátorvizsgáztatóként (SFE) kell teljesíteni. A TRI(H) esetében az FI-ként, műszerjogosítás-oktatóként (IRI), szimulátoroktatóként (STI) vagy bármilyen fajta vizsgáztatóként teljesített repülési idő szintén megfelelő erre a célra;

ii. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésben TRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél;

iii. feleljen meg sikeresen egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 követelményeivel összhangban.

3. A TRI tanúsítás legalább minden második meghosszabbítása alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie egy, az FCL.935 követelményeivel összhangban végrehajtott kompetenciafelmérésen.

4. Amennyiben egy személy ugyanabban a légijármű-kategóriában egynél több légijármű-típuson rendelkezik TRI tanúsítással, akkor a kompetenciafelmérésnek az érintett típusok egyikében történő végrehajtása meghosszabbítja a TRI tanúsítást az ugyanazon a kategórián belül érintett többi típusra is.

5. Egyedi követelmények a TRI(H) tanúsítás meghosszabbítására. Egy FI(H) tanúsítással rendelkező típusjogosítás-oktató esetében az adott típuson a fenti a) bekezdés szerinti követelmények teljesítését teljes egészében be kell számítani. Ebben az esetben a TRI(H) tanúsítás érvényes lesz az FI(H) tanúsítás lejártának időpontjáig.

b)    Megújítás.

1. Repülőgépek. A TRI(A) tanúsítás lejárta esetén a kérelmezővel szembeni követelmények a következők:

i. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesítsen legalább 30 útvonalszakaszt, felszállásokkal és leszállásokkal együtt a megfelelő légijármű-típuson, amelyből legfeljebb 15 szakasz teljesíthető repülésszimulátoron;

ii. valamely jóváhagyott képzési szervezetnél teljesítsen a TRI-tanfolyam vonatkozó részét;

iii. egy teljes körű típusjogosítási tanfolyamon a TRI(A) oktató felügyelete alatt végrehajtott legalább három óra repülésoktatást a megfelelő típusú repülőgépen.

2. Helikopterek és helyből felszálló repülőgépek. A TRI(H) vagy TRI(PL) tanúsítás lejárta esetén a megújítást megelőző 12 hónapban a kérelmező:

i. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésen TRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél, amelynek tartalmaznia kell a TRI-tanfolyam vonatkozó elemeit; és

ii. kompetenciafelmérésen kell sikeresen megfelelnie az FCL.935 követelményeivel összhangban minden légijármű-típuson, amelyiken az oktatói jogosultságainak megújítását kérvényezte.

5.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Osztályjogosítás-oktató (CRI)

FCL.905.CRI    CRI – Jogosultságok és feltételek

a)

Az osztályjogosítás-oktató (CRI) jogosultságai szerint oktathat:

▼M3

1. az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével az egypilótás repülőgépek osztály- és típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, ha a kérelmező az egypilótás üzemeltetésben történő repülés jogosultságainak megszerzésére törekszik;

▼B

2. a vontatási és a műrepülő jogosításokhoz a repülőgép kategóriában, feltéve, hogy a CRI oktató rendelkezik a megfelelő jogosítással, és hogy bizonyította oktatási képességét e jogosítás tekintetében egy, az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező repülésoktató (FI) előtt;

▼M4

3. LAPL(A) jogosultságoknak egy másik repülőgéposztályra vagy -változatra való kiterjesztése céljából.

▼B

b)

Az osztályjogosítás-oktató (CRI) jogosultságai arra a repülőgéposztályra és -típusra korlátozódnak, amelyben a kompetenciafelmérésre sor került. A CRI jogosultságai akkor terjeszthetők ki további osztályokra és típusokra, ha a CRI az utóbbi 12 hónapban végrehajtott:

1. 15 óra repülést parancsnokpilótaként a megfelelő osztályba és típusba tartozó repülőgépen;

2. egy gyakorlórepülést jobb ülésből, egy a másik pilótaülést elfoglaló, ugyanarra a légijármű-osztályra vagy -típusra képesítéssel rendelkező CRI vagy FI oktató felügyelete mellett.

▼M3

c)

Annak az egypilótás repülőgépre kiadott CRI-jogosultságokkal rendelkező kérelmezőnek, aki több hajtóműves repülőgépekre is kérelmez CRI-jogosultságokat, a CRI-tanfolyam tekintetében az FCL.915.CRI pont a) bekezdésben meghatározott előfeltételeknek, valamint az FCL.930.CRI pont a) bekezdésének 3. pontja és az FCL.935 pont szerint meghatározott követelményeknek kell megfelelnie;

▼B

FCL.915.CRI    CRI – Előfeltételek

A CRI tanúsítás kérelmezője teljesített legalább:

a) több hajtóműves repülőgépek esetében:

1. 500 óra repülési időt repülőgép-pilótaként;

2. 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként a megfelelő osztályba és típusba tartozó repülőgépen;

b) egy hajtóműves repülőgépek esetében:

1. 300 óra repülési időt repülőgép-pilótaként;

2. 30 óra repülési időt parancsnokpilótaként a megfelelő osztályba és típusba tartozó repülőgépen.

FCL.930.CRI    CRI – Tanfolyam

a)

A CRI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismeretek oktatást;

2. 10 óra műszaki képzést, beleértve a műszaki ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi/szimulátoros oktatási képességek kifejlesztését;

3. öt óra repülésoktatást több hajtóműves repülőgépen, vagy három óra repülésoktatást egy hajtóműves repülőgépen, amelyet egy az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező FI(A) repülésoktató tart.

b)

Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe.

FCL.940.CRI    CRI – Meghosszabbítás és megújítás

a)

A CRI tanúsítás meghosszabbításához a kérelmezőnek a CRI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónap során:

1. rendelkeznie kell legalább 10 órányi CRI-ként repülésoktatásban teljesített repülési idővel. Amennyiben a kérelmező egy hajtóműves és több hajtóműves repülőgépekre is rendelkezik CRI-jogosultságokkal, akkor a 10 órányi repülésoktatást egyenlő arányban kell megosztani az egy hajtóműves és több hajtóműves repülőgépek között; vagy

2. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésben CRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél; vagy

3. feleljen meg sikeresen egy kompetenciafelmérésen az FCL.935 követelményeivel összhangban, szükség szerint egy hajtóműves vagy több hajtóműves repülőgépen.

b)

A CRI tanúsítás legalább minden második meghosszabbítása alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie az a) bekezdés 3. pontja szerinti követelménynek.

c)

Megújítás. A CRI tanúsítás lejárta esetén a megújítást megelőző 12 hónapban a kérelmező:

1. vegyen részt oktatói ismeretfrissítő képzésben CRI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél;

2. feleljen meg sikeresen egy az FCL.935 pontban meghatározott kompetenciafelmérésen.

6.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Műszerjogosítás-oktató (IRI)

FCL.905.IRI    IRI – Jogosultságok és feltételek

▼M3

a)

A műszerjogosítás-oktató (IRI) jogosultságai repülés közbeni műszerjogosítás (EIR) vagy műszerjogosítás (IR) kiadásához, meghosszabbításához és megújításához történő oktatás végzésére terjednek ki a megfelelő légijármű-kategóriában.

▼B

b)

Egyedi követelmények az MPL-tanfolyamra. Az MPL-tanfolyam alapszintű fázisában történő oktatáshoz az IRI(A) oktató:

1. rendelkezik többhajtóműves repülőgépre érvényes műszerjogosítással (IR); és

2. rendelkezik legalább 1 500 óra repülési idővel többtagú személyzettel folytatott üzemeltetésben.

3. olyan IRI esetében, aki már képesítéssel rendelkezik az integrált ATP(A)- vagy CPL(A)/IR-tanfolyamon történő oktatásra, a b) bekezdés 2. pontjában meghatározott követelmény lecserélhető az FCL.905.FI pont j) bekezdésének 3. pontja szerinti tanfolyam elvégzésével.

FCL.915.IRI    IRI – Előfeltételek

Az IRI tanúsítás kérelmezője:

a) az IRI(A) esetében:

1. teljesített legalább 800 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, ebből legalább 400 órát repülőgépen; és

▼M3

2. a több hajtóműves repülőgépekre IRI(A) tanúsítást kérelmezőként megfelel az FCL.915.CRI pont a) bekezdése szerinti követelményeknek, valamint az FCL.930.CRI pont és az FCL.935 pont szerint meghatározott követelményeknek;

▼B

b) az IRI(H) esetében:

1. teljesített legalább 500 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési időt, ebből legalább 250 óra műszeres repülési időt helikopteren; és

2. a többpilótás helikopterekre IRI(H) tanúsítást kérelmezőként megfelel az FCL.905.FI pont g) bekezdése 3. pontjának ii. alpontja szerinti követelményeknek;

c) az IRI(As) esetében: teljesített legalább 300 óra IFR repülési időt, ebből legalább 100 óra műszeres repülési időt léghajón.

FCL.930.IRI    IRI – Tanfolyam

a)

Az IRI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismeretek oktatást;

2. 10 óra műszaki képzést, beleértve a műszeres elméleti ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi oktatási képességek kifejlesztését;

3. 

i. az IRI(A) esetében: legalább 10 órányi repülésoktatást repülőgépen, FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II-n. Az FI(A) tanúsítással rendelkezők esetében ez az óraszám ötre csökken;

ii. az IRI(H) esetében: legalább 10 órányi repülésoktatást helikopteren, FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II/III-on;

iii. az IRI(As) esetében: legalább 10 órányi repülésoktatást léghajón, FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II-n.

b)

A repülésoktatást az FCL.905.FI pont i) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező FI repülésoktatónak kell végeznie.

c)

Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe.

FCL.940.IRI    IRI – Meghosszabbítás és megújítás

Az IRI tanúsítás meghosszabbításához és megújításához az engedélyesnek meg kell felelnie az FI tanúsítás meghosszabbítására és megújítására vonatkozó, FCL.940.FI pont szerinti követelményeknek.

7.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Földi repülésgyakorló berendezésen oktató (SFI)

FCL.905.SFI    SFI – Jogosultságok és feltételek

Az SFI jogosultságai az adott légijármű-kategórián belül földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásra terjednek ki:

a) műszerjogosítás (IR) kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, feltéve, hogy az oktató rendelkezik vagy rendelkezett IR-rel az adott légijármű-kategóriában, valamint elvégezte a műszerjogosítás-oktatói (IRI) tanfolyamot; és

b) az egypilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI esetében:

1. az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek típusjogosításainak kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, ha az oktató az egypilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokat kívánja megkapni.

A SFI(SPA)-jogosultságok kiterjeszthetők a többpilótás üzemeltetésben működtetett egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépekre szóló típusjogosítások repülésoktatására, feltéve, hogy az SFI:

i. rendelkezik repülőszemélyzeti együttműködés oktatói (MCCI) tanúsítással; vagy

ii. rendelkezik, illetve rendelkezett TRI tanúsítással többpilótás repülőgép tekintetében; és

2. feltéve, hogy az SFI(SPA) jogosultságait kiterjesztették többpilótás üzemeltetésre az 1. ponttal összhangban:

i. MCC-re;

ii. az MPL-tanfolyam alapszintű fázisára;

c) a többpilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI esetében:

1. típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából:

i. többpilótás repülőgépeken;

ii. egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépeken, ha az oktató a többpilótás üzemeltetésre vonatkozó jogosultságokat kívánja megkapni;

2. MCC-re;

3. az MPL-tanfolyam kezdő, haladó és középhaladó szintjére, feltéve, hogy az oktató az alapszintű fázis tekintetében rendelkezik FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással;

d) a helikopterre jogosultsággal rendelkező SFI esetében:

1. a helikopter típusjogosítások kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából;

▼M3

2) MCC-képzésre, ha az SFI oktató rendelkezik oktatói jogosultságokkal többpilótás helikopterekre.

▼B

FCL.910.SFI    SFI – Korlátozott jogosultságok

Az SFI jogosultságait arra a légijármű-kategóriát reprezentáló FTD 2/3-ra vagy FFS-re kell korlátozni, amelyben az SFI-tanfolyamra sor került.

A jogosultságok akkor terjeszthetők ki ugyanazon légijármű-osztály további típusait reprezentáló egyéb FSTD berendezésekre, amikor az engedélyes:

a) megfelelően elvégezte a vonatkozó típusjogosítási tanfolyam szimulátoros feladatait; és

b) egy teljes körű típusjogosítási tanfolyamon végrehajtott legalább háromórányi, az SFI feladataival kapcsolatos repülésoktatást a megfelelő típuson az erre nézve képesítéssel rendelkező TRE vizsgáztató felügyelete mellett és megelégedésére.

FCL.915.SFI    SFI – Előfeltételek

Az SFI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik vagy valamikor rendelkezett CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;

b) a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesített egy adott típusjogosítás kiadásához szükséges készségellenőrzést a megfelelő típust reprezentáló FFS-en; és

c) ezen túlmenően a többpilótás repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI(A) és az SFI(PL) teljesített:

1. legalább 1 500 óra repülési időt pilótaként többpilótás repülőgépen vagy helyből felszálló repülőgépen (amelyik alkalmazható);

2. pilótaként vagy megfigyelőként a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább:

i. három útvonalszakaszt a megfelelő légijármű-típus pilótafülkéjében; vagy

ii. két járatorientált repülésoktatás-alapú szimulátoros munkaszakaszt, amelyet egy képesítéssel rendelkező repülőszemélyzet hajtott végre a megfelelő típus pilótafülkéjében. A szimulátoros munkaszakaszok magukban foglalnak két, egyenként kétórányi repülést két különböző repülőtér között, valamint az ezzel kapcsolatos repülés előtti tervezést és a repülés utáni eligazítást;

d) ezen túlmenően az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépre jogosultsággal rendelkező SFI(A) oktató:

1. teljesített legalább 500 óra repülési időt parancsnokpilótaként egypilótás repülőgépen;

2. rendelkezik vagy valamikor rendelkezett több hajtóműves IR(A)-jogosítással; és

3. megfelel a c) bekezdés 2. pontja követelményeinek;

e) ezen túlmenően az SFI(H) oktató:

1. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban pilótaként vagy megfigyelőként legalább egy óra repülési időt teljesített a megfelelő típus pilótafülkéjében; és

2. a többpilótás helikopterek esetében: legalább 1 000 órányi repülési tapasztalattal rendelkezik helikopterpilótaként, mely magában foglal legalább 350 óra többpilótás helikopteren pilótaként teljesített időt;

3. az egypilótás, több hajtóműves helikopterek esetében: 500 órányi repülési tapasztalattal rendelkezik helikopterpilótaként, mely magában foglal 100 óra egypilótás, több hajtóműves helikopteren parancsnokpilótaként teljesített időt;

4. az egypilótás, egy hajtóműves helikopterek esetében: 250 órányi repülési tapasztalattal rendelkezik helikopterpilótaként.

FCL.930.SFI    SFI – Tanfolyam

a)

Az SFI-tanfolyamnak tartalmaznia kell:

1. a megfelelő típusjogosítási tanfolyam FSTD feladatait;

2. a TRI-tanfolyam feladatait.

b)

Az FSI tanúsítás azon kérelmezője esetében, aki rendelkezik TRI tanúsítással az adott típus tekintetében, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó e bekezdés követelményeinek teljesítésébe.

FCL.940.SFI    SFI – Meghosszabbítás és megújítás

a)

Meghosszabbítás. Az SFI tanúsítás meghosszabbításához annak érvényességi ideje alatt a kérelmezőnek az alábbi három követelményből kettőt kell teljesítenie:

1. 50 óra repülés időt oktatóként vagy vizsgáztatóként FSTD-n, ebből legalább 15 órát az SFI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül;

2. oktatói ismeretfrissítő képzésben vesz részt SFI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél;

3. teljesíti a kompetenciafelmérés vonatkozó részeit az FCL.935 pont követelményeivel összhangban.

b)

Ezen túlmenően a kérelmezőnek teljesítenie kell az adott légijármű-típusjogosítások kiadásához szükséges készségellenőrzéseket, egy azokat a típusokat reprezentáló FFS-en, amelyekre jogosultságai vonatkoznak.

c)

Az SFI tanúsítás legalább minden második meghosszabbítása alkalmával az engedélyesnek meg kell felelnie az a) bekezdés 3. pontja szerinti követelménynek.

d)

Megújítás. Az SFI tanúsítás lejárta esetén a kérvény benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmező:

1. teljesíti az SFI-tanfolyam szimulátoros feladatait;

2. eleget tesz az a) bekezdés 2. és 3. pontjában meghatározott követelményeknek.

8.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Repülőszemélyzetiegyüttműködés-oktató (MCCI)

FCL.905.MCCI    MCCI – Jogosultságok és feltételek

a)

Az MCCI jogosultságai repülésoktatásra terjednek ki:

1. az MCC-tanfolyamok gyakorlati része során, amikor az nincs összevonva típusjogosítás képzéssel; és

2. az MCCI(A) esetében, az integrált MPL-tanfolyam alapszintű fázisa során, feltéve, hogy az oktató rendelkezik vagy valamikor rendelkezett FI(A) vagy IRI(A) tanúsítással.

FCL.910.MCCI    MCCI – Korlátozott jogosultságok

Az MCCI tanúsítás engedélyesének jogosultságait korlátozni kell arra az FNPT II/III MCC-re, FTD 2/3-ra vagy FFS-re, amelyben az MCCI-tanfolyamra sor került.

A jogosultságok kiterjeszthetők további légijármű-típusokat reprezentáló FSTD berendezésekre, ha az engedélyes az MCCI-tanfolyam gyakorlati képzését befejezte az adott típusú FNPT II/III MCC, FTD 2/3 vagy FFS berendezésen.

FCL.915.MCCI    MCCI – Előfeltételek

Az MCCI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik vagy valamikor rendelkezett CPL, MPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel a megfelelő légijármű-kategóriában;

b) rendelkezik legalább:

▼M3

1. repülőgépek, léghajók és helyből felszálló repülőgépek esetében: 1 500 órányi, többpilótás üzemeltetésben pilótaként szerzett repülési tapasztalattal;

▼B

2. a helikopterek esetében: legalább 1 000 órányi, többpilótás üzemeltetésben pilótaként szerzett repülési tapasztalattal, melyből legalább 350 óra repülési időt többpilótás helikopteren teljesített.

FCL.930.MCCI    MCCI – Tanfolyam

a)

Az MCCI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:

1. 25 órányi tanítási és tanulási ismeretek oktatást;

2. azzal az FSTD-vel kapcsolatos műszaki képzést, amelyen a kérelmező oktatni akar;

3. háromórányi gyakorlati oktatást, ami lehet repülésoktatás vagy MCC-oktatás a vonatkozó FNPT II/III MCC, FTD 2/3 vagy FFS berendezésen valamely jóváhagyott képzési szervezet által e célból kijelölt TRI, SFI vagy MCCI oktató felügyelete mellett. Ez a felügyelet melletti repülésoktatási idő magában foglalja a kérelmező kompetenciafelmérését is az FCL.920 pontban meghatározottak szerint.

b)

Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett FI, TRI, CRI, IRI vagy SFI tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény eljesítésébe.

FCL.940.MCCI    MCCI – Meghosszabbítás és megújítás

a)

Az MCCI tanúsítás meghosszabbításához a kérelmezőnek eleget kell tennie az FCL.930.MCCI pont a) bekezdésének 3. alpontja szerinti követelményeknek a vonatkozó FNPT II/III, FTD 2/3 vagy FFS berendezés tekintetében az MCCI tanúsítás érvényességi idejének utolsó 12 hónapjában.

b)

Megújítás. Az MCCI tanúsítás lejárta esetén a kérelmezőnek eleget kell tennie az FCL.930.MCCI pont a) bekezdésének 2. és 3. alpontja szerinti követelményeknek a vonatkozó FNPT II/III MCC, FTD 2/3 vagy FFS berendezés tekintetében.

9.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Szimulátor-oktató (STI)

FCL.905.STI    STI – Jogosultságok és feltételek

a)

Az STI jogosultságai a megfelelő légijármű-kategórián belül földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatásra terjednek ki:

1. szakszolgálati engedély kiadása céljából;

2. műszerjogosítás (IR), osztály- és típusjogosítás kiadása, meghosszabbítása és megújítása céljából, egypilótás légi jármű tekintetében, az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével.

b)

Az STI(A) oktató kiegészítő jogosultságai. Az STI(A) jogosultságainak tartalmaznia kell a földi repülésgyakorló berendezésen történő oktatást az integrált MPL-tanfolyam ►C1  „alapvető repülési készségek” képzése ◄ során.

FCL.910.STI    STI – Korlátozott jogosultságok

Az STI jogosultságait korlátozni kell arra az FNPT II/III, FTD 2/3 vagy FFS berendezésre, amelyben az STI-tanfolyamra sor került.

A jogosultságok akkor terjeszthetők ki további légijármű-típusokat reprezentáló egyéb FSTD berendezésekre, amikor az engedélyes:

a) teljesítette a TRI-tanfolyam FFS feladatait a megfelelő típuson;

b) a kérelem benyújtásának dátumát megelőző 12 hónapon belül teljesítette az adott légi jármű típusjogosításához szükséges készségellenőrzést egy, a megfelelő típust reprezentáló FFS-en;

c) egy típusjogosítási tanfolyamon végrehajtott legalább egy, az STI feladataival kapcsolatos FSTD-munkaszakaszt legalább háromórás időtartamban a megfelelő típuson, egy repülésoktatás-vizsgáztató (FIE) felügyelete alatt.

FCL.915.STI    STI – Előfeltételek

Az STI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik vagy a kérvény benyújtását megelőző három évben rendelkezett olyan pilóta-szakszolgálati engedéllyel és oktatói jogosultságokkal, amelyek megfelelnek azoknak a tanfolyamoknak, amelyeken oktatni kíván;

b) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül egy FNTP-n teljesítette az adott osztály- vagy típusjogosításhoz szükséges készségellenőrzést.

Annak az STI(A)-kérelmezőnek, aki alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezésen (BITD) kíván oktatni, csak a PPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgának megfelelő feladatokat kell elvégeznie;

c) ezen túlmenően az STI(H) megszerzéséhez a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesítenie kell legalább egy óra repülési időt megfigyelőként az adott típusú helikopter pilótafülkéjében.

FCL.930.STI    STI – Tanfolyam

a)

Az STI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább háromórányi, az STI feladataival kapcsolatos repülésoktatást FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II/III berendezésen, egy FIE felügyelete mellett. Ez a felügyelet melletti repülésoktatási idő magában foglalja a kérelmező kompetenciafelmérését is az FCL.920 pontban meghatározottak szerint.

Annak az STI(A)-kérelmezőnek, aki csak alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezésen (BITD) kíván oktatni, a repülésoktatást BITD-n kell elvégeznie.

b)

Az STI(H)-t kérelmezők számára a tanfolyamnak tartalmaznia kell a TRI-tanfolyam FFS feladatait is.

FCL.940.STI    Az STI tanúsítás meghosszabbítása és megújítása

a)

Meghosszabbítás. Az STI tanúsítás meghosszabbítása céljából a kérelmező az STI tanúsítás érvényességi idejének utolsó 12 hónapja során:

1. végrehajt legalább háromórányi repülésoktatást egy teljes CPL, IR, PPL vagy osztály- és típusjogosítási tanfolyam részeként FFS vagy FNPT II/III, illetve BITD berendezésen; és

2. teljesítette – e rész 9. függelékével összhangban – a megfelelő légijármű-osztályra vagy -típusra vonatkozó készségellenőrzés megfelelő részeit FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II/III berendezésen, melyen a repülésoktatást rutinszerűen végzi.

A csak BITD berendezésen oktatást végző STI(A)-oktató készségellenőrzésének csak a PPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgának megfelelő feladatokat kell tartalmaznia.

b)

Megújítás. Az STI tanúsítás lejárta esetén a kérelmező:

1. oktatói ismeretfrissítő képzésben vesz részt STI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél;

2. teljesíti – e rész 9. függelékével összhangban – a megfelelő légijármű-osztályra vagy -típusra vonatkozó készségellenőrzés megfelelő részeit FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II/III berendezésen, melyen a repülésoktatást rutinszerűen végzi.

A csak BITD berendezésen oktatást végző STI(A) oktató készségellenőrzésének csak a PPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgának megfelelő feladatokat kell tartalmaznia;

3. egy teljes CPL, IR, PPL vagy osztály- és típusjogosítási tanfolyamon legalább három óra repülésoktatást teljesít a jóváhagyott képzési szervezet által e célból kijelölt FI, CRI(A), IRI vagy TRI(H) oktató felügyelete alatt. Legalább egy óra repülésoktatást egy FIE(A) vizsgáztatónak kell felügyelnie.

10.    SZAKASZ

Hegyvidékirepülésijogosítás-oktató – MI

FCL.905.MI    MI – Jogosultságok és feltételek

A hegyvidékirepülésijogosítás-oktató (MI) jogosultságai hegyvidéki repülési jogosítás kiadásához szükséges repülésoktatás végzésére terjednek ki.

FCL.915.MI    MI – Előfeltételek

Az MI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik FI, CRI vagy TRI tanúsítással és az ahhoz tartozó egypilótás repülőgépre kiadott jogosultságokkal;

b) rendelkezik hegyvidéki repülési jogosítással.

FCL.930.MI    MI – Tanfolyam

a)

Az MI-tanfolyamnak tartalmaznia kell a kérelmező kompetenciafelmérését az FCL.920-ban meghatározottak szerint.

b)

A tanfolyam megkezdése előtt kérelmezőnek sikeres repülési elővizsgát kell tennie egy FI tanúsítással rendelkező MI oktatóval annak felmérése érdekében, hogy tapasztalata és képessége lehetővé teszi-e a tanfolyam elvégzését.

▼M3

FCL.940.MI    Az MI tanúsítás érvényessége

Az MI tanúsítás érvényessége megegyezik az FI, TRI és a CRI tanúsítás érvényességi idejével.

▼B

11.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Berepülésoktató (FTI)

FCL.905.FTI    FTI – Jogosultságok és feltételek

a)

A berepülésoktató (FTI) jogosultságai a megfelelő légijármű-kategórián belül történő oktatás végzésére terjednek ki a következőkhöz:

1. 1. és 2. kategóriába sorolt berepülői jogosítás kiadása céljából, feltéve, hogy az oktató rendelkezik az adott kategóriájú berepülői jogosítással;

2. az FTI tanúsítás kiadása céljából az adott berepülői jogosítási kategórián belül, feltéve, hogy az oktató legalább kétéves tapasztalattal rendelkezik a berepülői jogosítás kiadásához történő oktatásban.

b)

Az 1. kategóriájú berepülői jogosítással rendelkező FTI oktató jogosultságai közé tartozik a 2. kategóriájú berepülői jogosítással kapcsolatos repülésoktatás végzése is.

FCL.915.FTI    FTI – Előfeltételek

Az FTI tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik az FCL.820 pont szerint kiadott berepülői jogosítással;

b) teljesített legalább 200 órányi 1. vagy 2. kategóriájú berepülést.

FCL.930.FT    FTI – Tanfolyam

a)

Az FTI-tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább:

1. 25 óra tanítási és tanulási ismereteket;

2. 10 órányi műszaki képzést, beleértve a műszaki ismeretek felülvizsgálatát, az óratervek előkészítését, valamint a tantermi/szimulátoros oktatási képességek kifejlesztését;

3. ötórányi gyakorlati repülésoktatást az FCL.905.FTI pont b) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező FTI oktató felügyelete alatt. Ez a repülésoktatási idő magában foglalja a kérelmező kompetenciafelmérését is az FCL.920 pontban meghatározottak szerint.

b)

Beszámítás:

1. azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett oktatói tanúsítással, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 1. pontja szerinti követelmény teljesítésébe;

2. ezenkívül azon kérelmező esetében, aki rendelkezik vagy valaha rendelkezett FI vagy TRI tanúsítással az adott légijármű-kategóriában, ez a tanúsítás teljes mértékben beszámítandó az a) bekezdés 2. pontja szerinti követelmények teljesítésébe.

FCL.940.FTI    FTI – Meghosszabbítás és megújítás

a)

Meghosszabbítás. Az FTI tanúsítás meghosszabbításához annak érvényességi ideje alatt a kérelmezőnek eleget kell tennie egynek az alábbi követelményekből:

1. teljesítenie kell legalább:

i. 50 órányi berepülést, ebből legalább 15 órát az FTI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül; és

ii. ötórányi berepülésoktatást az FTI tanúsítás érvényességi határidejének lejártát megelőző 12 hónapon belül;

vagy

2. oktatói ismeretfrissítő képzésben kell részt vennie FTI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. Az ismeretfrissítő képzésnek, amelyet az FTI-tanfolyam gyakorlati repülésoktatás részének alapján kell elvégezni az FCL.930.FTI pont a) bekezdésének 3. alpontjával összhangban, tartalmaznia kell legalább egy repülésoktatást az FCL.905.FTI pont b) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező FTI oktató felügyelete alatt.

b)

Megújítás. Az FTI tanúsítás lejárta esetén a kérelmezőnek oktatói ismeretfrissítő képzésben kell részt vennie FTI-ként valamely jóváhagyott képzési szervezetnél. Az ismeretfrissítő képzésnek meg kell felelnie legalább az FCL.930.FTI a) bekezdés 3. pontja követelményeinek.

K.   ALRÉSZ

VIZSGÁZTATÓK

1.    SZAKASZ

Általános követelmények

FCL.1000    Vizsgáztatói tanúsítások

a)

Általános. A vizsgáztatói tanúsítás engedélyesének:

1. rendelkeznie kell azzal azonos szintű szakszolgálati engedéllyel, jogosítással vagy tanúsítással, amire nézve engedéllyel rendelkezik jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatására, valamint rendelkeznie kell jogosultsággal ennek oktatására;

2. képesítéssel kell rendelkeznie a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására a jártassági vizsga, a készségellenőrzés vagy a kompetenciafelmérés során alkalmazott légi járművön.

b)

Különleges feltételek

1. Egy új légi járműnek a tagállamokban vagy egy üzemeltetői flottában történő bevezetésekor az illetékes hatóság abban az esetben, ha ezen alrész követelményeinek való megfelelés nem biztosítható, kiadhat egy különleges tanúsítást, jogosultságokat adva jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatására. Az ilyen tanúsítást korlátozni kell az új légijármű-típus bevezetéséhez szükséges jártassági vizsgákra és készségellenőrzésekre, az érvényessége pedig egyetlen esetben sem haladhatja meg az egy évet.

2. A b) bekezdés 1. pontja szerint kiadott tanúsítás engedélyesének, aki vizsgáztatói tanúsítás iránti kérelmet kíván benyújtani, meg kell felelnie az adott vizsgáztatói kategóriára meghatározott előfeltételekkel és a meghosszabbítással szemben támasztott követelményeknek.

c)

A tagállamok területén kívüli vizsgáztatás

1. Az a) bekezdéstől eltérve, a tagállamok területén kívül található jóváhagyott képzési szervezetnél végzett jártassági vizsgáztatás és készségellenőrzés esetében az illetékes tagállami hatóság kiadhat vizsgáztatói tanúsítást egy olyan kérelmezőnek, aki egy harmadik ország által az ICAO 1. mellékletével összhangban kiadott pilóta-szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy a kérelmező:

i. rendelkezik legalább azzal azonos szintű szakszolgálati engedéllyel, jogosítással vagy tanúsítással, amire nézve engedéllyel rendelkezik jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatására, de mindenképpen legalább CPL szakszolgálati engedéllyel;

ii. megfelel az ebben az alrészben az érintett vizsgáztatói tanúsítás kiadása tekintetében meghatározott követelményeknek; és

iii. bizonyítja az illetékes hatóságnak az európai repülésbiztonsági szabályok megfelelő szintű ismeretét, amely képessé teszi a vizsgáztatói jogosultságoknak az e résszel összhangban történő gyakorlására.

2. Az 1. pontban említett tanúsítás jártassági vizsgák és készségellenőrzések lefolytatására korlátozódik:

i. a tagállamok területén kívül; és

ii. olyan pilóták számára, akik a vizsga/ellenőrzés nyelvét megfelelő szinten ismerik.

FCL.1005    A jogosultságok korlátozása személyes érdekek esetében

A vizsgáztató nem folytathat le:

a) szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás megszerzéséhez szükséges jártassági vizsgákat vagy kompetenciafelméréseket:

▼M4

1. azok esetében, akik számára a vizsgáztató végezte annak a szakszolgálati engedélynek, jogosításnak vagy tanúsításnak a megszerzéséhez szükséges repülésoktatás több mint 25 %-át, amelyre nézve a jártassági vizsgára vagy kompetenciafelmérésre sor kerül; vagy

▼B

2. abban az esetben, ha a jártassági vizsgára ajánlást – az FCL.030 pont b) bekezdésével összhangban – a vizsgáztató végezte;

b) jártassági vizsgát, készségellenőrzést vagy kompetenciafelmérést bármely olyan esetben, amikor úgy ítéli, hogy objektivitását valami befolyásolja.

FCL.1010    A vizsgáztatókat érintő előfeltételek

A vizsgáztatói tanúsítás kérelmezőjének igazolnia kell:

a) hogy rendelkezik a vizsgáztatói jogosultságokat érintő, a szakterületre vonatkozó tudással, háttérrel és megfelelő tapasztalattal;

b) hogy az alaprendeletben és annak végrehajtási szabályaiban lefektetett feltételek nem teljesítése miatt az előző három év során nem volt alanya semmilyen szankciónak, beleértve az e résszel összhangban kiadott szakszolgálati engedélyeinek, jogosításainak vagy tanúsításainak felfüggesztését, korlátozását vagy visszavonását.

FCL.1015    A vizsgáztatók tevékenységének egységesítése

a)

A vizsgáztatói tanúsítás kérelmezőjének részt kell vennie az illetékes hatóság vagy egy jóváhagyott képzési szervezet által szervezett és az illetékes hatóság által jóváhagyott egységesítési tanfolyamon.

b)

Az egységesítési tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatásból áll, és legalább a következőket tartalmazza:

1. a szakszolgálati engedélyek, jogosítások vagy tanúsítások megszerzéséhez szükséges két olyan jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatása, amely tekintetében a kérelmező a vizsgák és ellenőrzések lefolytatásához jogosultságot kíván szerezni;

2. e rész vonatkozó követelményeiről, valamint a vonatkozó repülési követelményekről, a jártassági vizsga, a készségellenőrzés, valamint a kompetenciafelmérés lefolytatásáról, ezek dokumentálásáról és jelentéséről szóló képzés;

3. tájékoztató a személyes adatok védelmével, a felelősséggel, a balesetbiztosítással és díjakkal kapcsolatos nemzeti adminisztratív eljárásokról és követelményekről;

▼M3

4. tájékoztató arról, hogy olyan kérelmező jártassági vizsgáztatása, készségellenőrzése vagy kompetenciafelmérése során, akire vonatkozóan az illetékes hatóság nem azonos azzal, mint amelyik a vizsgáztató tanúsítását kiadta, át kell tekinteni és alkalmazni kell a 3. pontban szereplő tételeket; valamint

5. tájékoztató arról, hogy szükség esetén hogyan lehet hozzájutni más illetékes hatóságok említett nemzeti eljárásaihoz és követelményeihez.

▼M3

c)

A vizsgáztatói tanúsítás engedélyese nem végezheti olyan kérelmező jártassági vizsgáztatását, készségellenőrzését vagy kompetenciafelmérését, akire vonatkozóan az illetékes hatóság nem azonos azzal, mint amelyik a vizsgáztató tanúsítását kiadta, kivéve ha az engedélyes áttekintette a kérelmező tekintetében illetékes hatóság vonatkozó nemzeti eljárásaival kapcsolatban rendelkezésre álló legfrissebb információkat.

▼B

FCL.1020    A vizsgáztatók kompetenciafelmérése

A vizsgáztatói tanúsítás kérelmezőjének számot kell adnia szakértelméről az illetékes hatóság felügyelője vagy a vizsgáztató tanúsításáért felelős illetékes hatóság által külön erre a feladatra kijelölt rangidős vizsgáztató előtt jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatása révén abban a vizsgáztatói szerepkörben, amely tekintetében a jogosultságait kérvényezte, beleértve az eligazítás, a jártassági vizsga, a készségellenőrzés vagy a kompetenciafelmérés lefolytatását, valamint annak a személynek az értékelését, akinek a vizsgáztatását, ellenőrzését vagy felmérését, repülés utáni eligazítását és a rá vonatkozó dokumentáció rögzítését végzi.

FCL.1025    A vizsgáztatói tanúsítások érvényessége, meghosszabbítása és megújítása

a)

Érvényesség. A vizsgáztatói tanúsítás érvényességi ideje három év.

b)

Meghosszabbítás. A vizsgáztatói tanúsítás meghosszabbítható, ha az engedélyes a tanúsítás érvényességi időtartamán belül:

1. évente lefolytatott legalább két jártassági vizsgát, készségellenőrzést vagy kompetenciafelmérést;

2. az érvényességi idő utolsó évében részt vett az illetékes hatóság vagy jóváhagyott képzési szervezet által szervezett és az illetékes hatóság által jóváhagyott oktatói ismeretfrissítő szemináriumon;

3. az érvényességi idő utolsó évében az 1. ponttal összhangban lefolytatott jártassági vizsgák vagy készségellenőrzések egyikét ellenőriznie kell az illetékes hatóság felügyelőjének vagy a vizsgáztató tanúsításáért felelős illetékes hatóság által külön erre a feladatra kijelölt rangidős vizsgáztatónak;

4. ha a meghosszabbítást kérelmező egynél több vizsgáztatói kategória tekintetében rendelkezik jogosultságokkal, akkor az oktatói jogosultságok meghosszabbítása összevontan valósítható meg az érintett vizsgáztatóitanúsítás-kategóriák egyikére nézve, amennyiben a kérelmező megfelel a b) bekezdés 1. és 2. pontja, valamint az FCL.1020 pont szerinti követelményeknek, valamint az illetékes hatóság ezzel egyetért.

c)

Megújítás. Amennyiben a tanúsítás lejárt, a kérelmezőnek meg kell felelnie a b) bekezdés 2. pontja, valamint az FCL.1020 pont szerinti követelményeknek, mielőtt folytathatná a jogosultságok gyakorlását.

d)

A vizsgáztatói tanúsítást csak akkor lehet meghosszabbítani vagy megújítani, ha a kérelmező bizonyítja az FCL.1010 és FCL.1030 pont követelményeinek való folyamatos megfelelését.

FCL.1030    A jártassági vizsga, a készségellenőrzés és a kompetenciafelmérés lefolytatása

a)

A jártassági vizsga, a készségellenőrzés és a kompetenciafelmérés lefolytatása során a vizsgáztató:

1. meggyőződik arról, hogy a kérelmezővel a kommunikáció mindennemű nyelvi korlát nélkül megvalósítható;

2. ellenőrzi, hogy a kérelmező megfelel-e e rész képesítésre, képzésre és tapasztalatra vonatkozó követelményeinek a szakszolgálati engedélyek, jogosítások vagy tanúsítások kiadása, meghosszabbítása vagy megújítása tekintetében, amely érdekében a jártassági vizsga, készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés lefolytatásra kerül;

3. felhívja a kérelmező figyelmét annak következményeire, ha a képzésével és repülési tapasztalatával kapcsolatban nem teljes, pontatlan vagy hamis adatokat szolgáltat.

b)

A jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés teljesítése után a vizsgáztató:

1. tájékoztatja a kérelmezőt a vizsga eredményéről. A vizsga részleges vagy teljes sikertelensége esetén a vizsgáztató tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy nem gyakorolhatja a jogosításából fakadó jogosultságokat mindaddig, amíg a vizsga minden szakaszát sikerrel nem teljesítette. A vizsgáztatónak részletesen ismertetnie kell a további képzési követelményeket, és fel kell hívnia a kérelmező figyelmét fellebbezési jogára;

2. a meghosszabbításhoz vagy megújításhoz végzett sikeres készségellenőrzés vagy kompetenciafelmérés esetén bejegyzi a kérelmező szakszolgálati engedélyébe vagy tanúsításába a jogosítás vagy a tanúsítás új lejárati dátumát, amennyiben az illetékes hatóság, amely felelős a kérelmező szakszolgálati engedélyéért, külön megbízta ezzel a feladattal;

3. a kérvényező rendelkezésére bocsátja a jártassági vizsga vagy a készségellenőrzés aláírt jegyzőkönyvét, és haladéktalanul eljuttatja annak másolatait a kérelmező szakszolgálati engedélyéért felelős illetékes hatósághoz, valamint a vizsgáztató tanúsítását kibocsátó illetékes hatósághoz. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

i. egy nyilatkozatot arról, hogy a vizsgáztató tájékoztatást kapott a kérelmezőtől annak tapasztalatára és képzésére vonatkozóan, és úgy találta, hogy az adott tapasztalat és képzés megfelel e rész vonatkozó követelményeinek;

ii. annak igazolását, hogy valamennyi megkövetelt manőver és gyakorlat végrehajtásra került, valamint ha szükséges, információt a szóbeli elméleti vizsgáról. Amennyiben a kérelmező nem teljesítette a vizsga valamely elemét, a vizsgáztatónak indokolnia kell az erre vonatkozó értékelést;

iii. a vizsga, az ellenőrzés vagy a kompetenciafelmérés eredményét;

▼M3

iv. abban az esetben, ha a kérelmező tanúsításáért felelős illetékes hatóság nem azonos azzal, mint amelyik a vizsgáztató tanúsítását kiadta, egy nyilatkozatot arról, hogy a vizsgáztató áttekintette és alkalmazta a kérelmező tekintetében illetékes hatóság vonatkozó nemzeti eljárásait és követelményeit;

v. a vizsgáztató tanúsításának egy példánya, amelyben fel van tüntetve, hogy mire terjed ki a vizsgáztató vizsgáztatói jogosultságainak alkalmazási köre olyan kérelmezők jártassági vizsgája, készségellenőrzése vagy kompetenciafelmérése esetében, amelyek tanúsításáért felelős illetékes hatóság nem azonos azzal, mint amelyik a vizsgáztató tanúsítását kiadta.

▼B

c)

A vizsgáztatónak öt évre visszamenőleg meg kell őriznie a nyilvántartást a lefolytatott jártassági vizsgák, készségellenőrzések és kompetenciafelmérések részleteivel és eredményeivel együtt.

d)

A vizsgáztató tanúsításáért felelős illetékes hatóság vagy a kérelmező szakszolgálati engedélyéért felelős illetékes hatóság kérésére a vizsgáztatónak be kell mutatnia valamennyi nyilvántartást és jegyzőkönyvet, illetve bármely más információt aszerint, ahogyan azt a felügyeleti tevékenységek megkövetelik.

2.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Repülésvizsgáztató (FE)

FCL.1005.FE    FE – Jogosultságok és feltételek

a)

FE(A). Az FE jogosultságai repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. a PPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, valamint (az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével) jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a kapcsolódó egypilótás osztály- és típusjogosításokhoz, feltéve, hogy repülőgép- vagy TMG-pilótaként legalább 1 000 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 250 órányi repülésoktatást;

2. a CPL(A) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, valamint (az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével) jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a kapcsolódó egypilótás osztály- és típusjogosításokhoz, feltéve, hogy repülőgép- vagy TMG-pilótaként legalább 2 000 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 250 órányi repülésoktatást;

3. az LAPL(A) szakszolgálati engedélyhez szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést, feltéve, hogy repülőgép- vagy TMG-pilótaként legalább 500 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 100 órányi repülésoktatást;

4. hegyvidéki repülési jogosításhoz szükséges jártassági vizsgáztatást, feltéve, hogy repülőgép- vagy TMG-pilótaként legalább 500 óra repülési időt teljesített, mely magában foglalja a hegyvidéki repülési jogosításhoz szükséges legalább 500 felszállás és leszállás oktatását;

▼M3

5. készségellenőrzéseket a repülés közbeni műszerjogosítások (EIR) meghosszabbításához és megújításához, feltéve, hogy a repülési vizsgáztató (FE) rendelkezik legalább 1 500 óra repülési idővel pilótaként repülőgépen, és megfelel az FCL.1010.IRE a) pontjának (2) bekezdése szerinti követelményeknek.

▼B

b)

FE(H). Az FE jogosultságai helikopter esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. a PPL(H) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a PPL(H)-ba bevezetett egypilótás, egy hajtóműves helikopter- típusjogosításokhoz, feltéve, hogy helikopterpilótaként legalább 1 000 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 250 órányi repülésoktatást;

2. a CPL(H) szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a CPL(H)-ba bevezetett egypilótás, egy hajtóműves helikopter-típusjogosításokhoz, feltéve, hogy helikopterpilótaként legalább 2 000 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal legalább 250 órányi repülésoktatást;

3. jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a PPL(H)-ba és a CPL(H)-ba bevezetett egypilótás, több hajtóműves helikopter-típusjogosításokhoz, feltéve, hogy teljesítette az 1. vagy 2. pont követelményeit (amelyik alkalmazható), valamint rendelkezik CPL(H) vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel és – ha szükséges – IR(H)-jogosítással;

4. az LAPL(H) szakszolgálati engedélyhez szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést, feltéve, hogy helikopterpilótaként legalább 500 óra repülést teljesített, mely magában foglal legalább 150 órányi repülésoktatást.

c)

FE(As). Az FE jogosultságai léghajó esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson a PPL(As) és a CPL(As) szakszolgálati engedélyek kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, valamint jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a kapcsolódó léghajó-típusjogosítások megszerzéséhez, feltéve, hogy léghajópilótaként 500 óra repülést teljesített, mely magában foglal 100 órányi repülésoktatást.

d)

FE(S). Az FE jogosultságai vitorlázó repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. az SPL és LAPL(S) szakszolgálati engedélyekhez szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést, feltéve, hogy vitorlázórepülőgép- vagy segédmotorosvitorlázórepülőgép-pilótaként legalább 300 óra repülési időt teljesített, amely magában foglalja 150 órányi repülés vagy 300 felszállás oktatását;

2. az SPL és szakszolgálati engedély jogosultságainak kereskedelmi célú repülésekre történő kiterjesztéséhez szükséges készségellenőrzést, feltéve, hogy vitorlázórepülőgép- vagy segédmotorosvitorlázórepülőgép-pilótaként 300 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal 90 órányi repülésoktatást;

▼M3

3. az SPL vagy LAPL(S) szakszolgálati engedély jogosultságainak TMG-re történő kiterjesztéséhez szükséges jártassági vizsgáztatást, feltéve, hogy a vizsgáztató vitorlázórepülőgép- vagy segédmotorosvitorlázórepülőgép-pilótaként 300 óra repülési időt teljesített, mely magában foglal 50 órányi repülésoktatást TMG-n;

4. felhőrepülési jogosításhoz szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést, feltéve hogy a vizsgáztató vitorlázórepülőgép- vagy segédmotorosvitorlázórepülőgép-pilótaként legalább 200 óra repülési időt teljesített, amely magában foglal legalább 5 órányi vagy 25 repülésnyi felhőrepülési jogosítást célzó repülésoktatást vagy legalább 10 óra EIR vagy IR(A) célú repülésoktatást.

▼B

e)

FE(B). Az FE jogosultságai ballon esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. a BPL és az LAPL(B) szakszolgálati engedélyek kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, valamint jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést a jogosultságok egy másik ballonosztályra vagy típusra történő kiterjesztéséhez, feltéve, hogy ballonpilótaként 250 óra repülési időt teljesített, beleértve 50 órányi repülésoktatást;

2. a BPL és szakszolgálati engedély jogosultságainak kereskedelmi célú repülésekre történő kiterjesztéséhez szükséges készségellenőrzéseket, feltéve, hogy ballonpilótaként 300 óra repülési időt teljesített, ebből 50 órát ugyanabban a balloncsoportban, amelyre a kiterjesztést kérik. A 300 óra repülési időnek magában kell foglalnia 50 órányi repülésoktatást.

FCL.1010.FE    FE – Előfeltételek

Az FE tanúsítás kérelmezőjének rendelkeznie kell:

FI tanúsítással a megfelelő légijármű-kategóriában.

3.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Típusjogosítás-vizsgáztató (TRE)

FCL.1005.TRE    TRE – Jogosultságok és feltételek

a)

TRE(A) és TRE(PL). A TRE jogosultságai repülőgép, illetve helyből felszálló repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. jártassági vizsgákat az első típusjogosítás kiadásához repülőgépre vagy helyből felszálló repülőgépre (amelyik alkalmazható);

▼M3

2. készségellenőrzéseket a típus- és műszerjogosítások, illetve repülés közbeni műszerjogosítások meghosszabbításához vagy megújításához;

▼B

3. jártassági vizsgákat az ATPL(A) kiadásához;

4. jártassági vizsgákat az MPL kiadásához, feltéve, hogy a vizsgáztató megfelel az FCL.925 pont szerint meghatározott követelményeknek;

5. kompetenciafelméréseket a TRI vagy SFI tanúsítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához a megfelelő légijármű-kategóriában, feltéve, hogy a vizsgáztató legalább három éve tevékenykedik típusjogosítás-vizsgáztatóként (TRE).

b)

TRE(H). A TRE jogosultságai helikopter esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

1. jártassági vizsgákat és készségellenőrzéseket helikopter-típusjogosítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához;

2. készségellenőrzéseket a műszerjogosítások meghosszabbításához vagy megújításához, illetve az IR(H) egy hajtóműves helikopterekről több hajtóműves helikopterekre való kiterjesztéséhez, feltéve, hogy a típusjogosítás-vizsgáztató (TRE) rendelkezik érvényes műszerjogosítással helikopterre IR(H);

3. jártassági vizsgákat az ATPL(H) kiadásához;

4. kompetenciafelméréseket a TRI(H) vagy SFI(H) tanúsítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató legalább három éve tevékenykedik típusjogosítás-vizsgáztatóként (TRE).

FCL.1010.TRE    TRE – Előfeltételek

a)

TRE(A) és TRE(PL). A repülőgépre és helyből felszálló repülőgépre vonatkozó TRE tanúsítást kérelmező:

1. többpilótás repülőgépek és helyből felszálló repülőgépek esetében: rendelkezik 1 500 repülési órával pilótaként többpilótás repülőgépen vagy helyből felszálló repülőgépen (amelyik alkalmazható), melyből legalább 500 órát parancsnokpilótaként teljesített;

2. egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek esetében: rendelkezik 500 repülési órával pilótaként egypilótás repülőgépen, melyből legalább 200 órát parancsnokpilótaként teljesített;

3. rendelkezik CPL vagy ATPL szakszolgálati engedéllyel és TRI tanúsítással a megfelelő típusra;

4. egy TRE tanúsítás első kiadásához, rendelkezik legalább 50 órányi repülésoktatással TRI-ként, FI-ként vagy SFI-ként az alkalmazandó típuson vagy az adott típust reprezentáló FSTD-n.

b)

TRE(H). A helikopterre vonatkozó TRE tanúsítást kérelmező:

1. rendelkezik TRI(H) tanúsítással, illetve az egypilótás, egy hajtóműves helikopterek esetében érvényes FI(H) tanúsítással a megfelelő típus tekintetében;

2. egy TRE tanúsítás első kiadásához, rendelkezik 50 óra repülésoktatással TRI-ként, FI-ként vagy SFI-ként az alkalmazandó típuson vagy az adott típust reprezentáló FSTD-n;

3. többpilótás helikopter esetében: rendelkezik CPL(H) vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel és 1 500 repülési órával pilótaként többpilótás helikopteren, melyből legalább 500 órát parancsnokpilótaként teljesített;

4. egypilótás, több hajtóműves helikopter esetében:

i. rendelkezik 1 000 óra repülési idővel helikopterpilótaként, melyből legalább 500 órát parancsnokpilótaként teljesített;

ii. rendelkezik CPL(H) vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel és, ha alkalmazható, érvényes IR(H)-jogosítással;

5. egypilótás, egy hajtóműves helikopterek esetében:

i. rendelkezik 750 óra repülési idővel helikopterpilótaként, melyből legalább 500 órát parancsnokpilótaként teljesített;

▼M3

ii. rendelkezik CPL(H) vagy ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel.

▼B

6. a TRE(H) jogosultságainak ugyanazon a típusú helikopteren egypilótás, több hajtóműves jogosultságokról többpilótás, több hajtóműves jogosultságokra történő kiterjesztése előtt az engedélyesnek rendelkeznie kell legalább 100 óra repülési idővel ezen a típuson többpilótás üzemeltetésben;

7. a többpilótás, több hajtóműves TRE tanúsítást először kérelmező esetében a b) bekezdés 3. pontjában a többpilótás helikopter tekintetében megkövetelt 1 500 órányi repülési tapasztalat teljesítettnek tekinthető, ha a kérelmező 500 repülési órát teljesített parancsnokpilótaként ugyanolyan típusú többpilótás helikopteren.

4.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Osztályjogosítás-vizsgáztató (CRE)

FCL.1005.CRE    CRE – Jogosultságok

Az osztályjogosítás-vizsgáztató (CRE) jogosultságai az egypilótás repülőgépek tekintetében (az egypilótás, nagy teljesítményű, komplex repülőgépek kivételével) kiterjednek arra, hogy lefolytasson:

a) jártassági vizsgákat az osztály- és típusjogosítások kiadásához;

b) készségellenőrzéseket:

1. osztály- és típusjogosítások meghosszabbításához és megújításához;

2. műszerjogosítások (IR) meghosszabbításához és megújításához, feltéve, hogy az osztályjogosítás-vizsgáztató (CRE) megfelel az FCL.1010.IRE pont a) bekezdése szerinti követelményeknek;

▼M3

3. repülés közbeni műszerjogosítások (EIR) meghosszabbításához és megújításához, feltéve hogy az osztályjogosítás-vizsgáztató (CRE) rendelkezik legalább 1 500 órányi, repülőgépen pilótaként szerzett repülési tapasztalattal, és megfelel az FCL.1010.IRE a) bekezdésének 2. pontjában előírt követelményeknek.

▼M4

c) jártassági vizsgákat LAPL(A) jogosultságok másik repülőgéposztályra vagy -változatra való kiterjesztéséhez.

▼B

FCL.1010.CRE    CRE – Előfeltételek

A CRE tanúsítás kérelmezője:

a) rendelkezik vagy valamikor rendelkezett a CPL(A), MPL(A) vagy ATPL(A) szakszolgálati engedélyek valamelyikével, valamint egypilótás jogosultságokkal, továbbá PPL(A)-val;

b) rendelkezik osztályjogosítás-oktató (CRI) tanúsítással a megfelelő osztály vagy típus tekintetében;

c) rendelkezik 500 óra repülőgép-pilótaként teljesített repülési idővel.

5.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Műszerjogosítás-vizsgáztató (IRE)

▼M3

FCL.1005.IRE    IRE — jogosultságok

Az IRE tanúsítás engedélyesének jogosultságai kiterjednek arra, hogy jártassági vizsgákat folytasson le az EIR vagy IR kiadása céljából, illetve készségellenőrzéseket azok meghosszabbítása vagy megújítása céljából.

▼B

FCL.1005.IRE    IRE – Előfeltételek

a)

IRE(A). A repülőgépre vonatkozó IRE tanúsítás kérelmezője rendelkezik IRI(A)-val valamint:

1. 2 000 óra repülőgép-pilótaként teljesített repülési idővel; és

2. 450 óra műszeres repülési szabályok szerinti (IFR) repülési idővel, melyből 250 órát oktatóként teljesített.

b)

IRE(H). A helikopterre vonatkozó IRE tanúsítás kérelmezője rendelkezik IRI(H)-val valamint:

1. 2 000 óra helikopterpilótaként teljesített repülési idővel; és

2. 300 óra műszeres repülési idővel helikopteren, melyből 200 órát oktatóként teljesített.

c)

IRE(As). A léghajóra vonatkozó IRE tanúsítás kérelmezője rendelkezik IRI(As)-sel valamint:

1. 500 óra léghajópilótaként teljesített repülési idővel; és

2. 100 óra műszeres repülési idővel léghajón, melyből 50 órát oktatóként teljesített.

6.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Szimulátorvizsgáztató (SFE)

FCL.1005.SFE    SFE – Jogosultságok és feltételek

a)

SFE(A) és SFE(PL). Az SFE jogosultságai repülőgép, illetve helyből felszálló repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy FFS-en lefolytasson:

1. jártassági vizsgákat és készségellenőrzéseket típusjogosítás kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához többpilótás repülőgépre vagy helyből felszálló repülőgépre (amelyik alkalmazható);

2. készségellenőrzéseket a műszerjogosítások (IR) meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy az SFE megfelel az FCL.1010.IRE pont szerinti követelményeknek a megfelelő légijármű-kategória tekintetében;

3. jártassági vizsgákat az ATPL(A) kiadásához;

4. jártassági vizsgákat az MPL kiadásához, feltéve, hogy a vizsgáztató megfelel az FCL.925 pont szerint meghatározott követelményeknek;

5. kompetenciafelméréseket az SFI tanúsítás kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához az adott légijármű-kategória tekintetében, feltéve, hogy a vizsgáztató legalább három éve tevékenykedik szimulátorvizsgáztatóként (SFE).

b)

SFE(H). Az SFE jogosultságai helikopter esetében kiterjednek arra, hogy FFS-en lefolytasson:

1. jártassági vizsgákat és készségellenőrzéseket típusjogosítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához; és

2. készségellenőrzéseket a műszerjogosítások (IR) meghosszabbításához és megújításához, feltéve, hogy az SFE megfelel az FCL.1010.IRE pont b) bekezdése szerinti követelményeknek;

3. jártassági vizsgákat az ATPL(H) kiadásához;

4. jártassági vizsgákat és készségellenőrzéseket az SFI(H) tanúsítás kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató legalább három éve tevékenykedik szimulátorvizsgáztatóként (SFE).

FCL.1010.SFE    SFE – Előfeltételek

a)

SFE(A). A repülőgépre vonatkozó SFE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik vagy rendelkezett ATPL(A) szakszolgálati engedéllyel, osztály- vagy típusjogosítással és SFI(A) tanúsítással a megfelelő típusú repülőgép tekintetében;

2. rendelkezik legalább 1 500 óra többpilótás repülőgépen pilótaként teljesített repülési idővel;

3. egy SFE tanúsítás első kiadásához, teljesített legalább 50 órányi, a megfelelő típuson SFI(A)-ként végzett repülésoktatást.

b)

SFE(H). A helikopterre vonatkozó SFE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik vagy rendelkezett ATPL(H) szakszolgálati engedéllyel, típusjogosítással és SFI(H) tanúsítással a megfelelő típusú helikopter tekintetében;

2. rendelkezik legalább 1 000 óra többpilótás helikopteren pilótaként teljesített repülési idővel;

3. egy SFE tanúsítás első kiadásához, teljesített legalább 50 órányi, a megfelelő típuson SFI(H)-ként végzett repülésoktatást.

7.    SZAKASZ

Egyedi követelmények – Repülésoktatás-vizsgáztató (FIE)

FCL.1005.FIE    FIE – Jogosultságok és feltételek

a)

FIE(A). A FIE jogosultságai repülőgép esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson kompetenciafelméréseket a FI(A), CRI(A), IRI(A) és TRI(A) tanúsítások egypilótás repülőgépekre történő kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással.

b)

FIE(H). A FIE jogosultságai helikopter esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson kompetenciafelméréseket a FI(H), CRI(H), IRI(H) és TRI(H) tanúsítások egypilótás helikopterekre történő kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással.

c)

FIE(As), FIE(S) és FIE(B). A FIE jogosultságai léghajó, vitorlázó repülőgép, segédmotoros vitorlázó repülőgép és ballon esetében kiterjednek arra, hogy lefolytasson kompetenciafelmérést oktatói tanúsítások kiadásához, meghosszabbításához vagy megújításához, feltéve, hogy a vizsgáztató rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással.

FCL.1010.FIE    FIE – Előfeltételek

a)

FIE(A). A repülőgépre vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője:

amennyiben kompetenciafelméréseket kíván végezni:

1. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással (amelyik szükséges);

2. rendelkezik 2 000 óra repülőgépen vagy TMG-n pilótaként teljesített repülési idővel; és

3. rendelkezik legalább 100 óra olyan repülési idővel, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott.

b)

FIE(H). A helikopterre vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással (amelyik szükséges);

2. rendelkezik 2 000 óra helikopterpilótaként teljesített repülési idővel;

3. rendelkezik legalább 100 óra olyan repülési idővel, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott.

c)

FIE(As). A léghajóra vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik 500 óra léghajópilótaként teljesített repülési idővel;

2. rendelkezik legalább 20 óra olyan repülési idővel, amely alatt FI(As) tanúsítást kérelmezőket oktatott;

3. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással.

d)

FIE(S). A vitorlázó repülőgépre vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással;

2. rendelkezik 500 óra vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen pilótaként teljesített repülési idővel;

3. rendelkezik:

i. az a kérelmező, aki csak az TMG-n kíván kompetenciafelméréseket végezni, 10 órával vagy 30 felszállással, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott TMG-n;

ii. minden más esetben, 10 órával vagy 30 felszállással, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott.

e)

FIE(B). A ballonra vonatkozó FIE tanúsítás kérelmezője:

1. rendelkezik a vonatkozó oktatói tanúsítással;

2. rendelkezik 350 óra ballonpilótaként teljesített repülési idővel;

3. rendelkezik 10 óra olyan repülési idővel, amely alatt oktatói tanúsítást kérelmezőket oktatott.




1. függelék

Az elméleti ismeretek beszámítása

▼M4

A.   ELMÉLETI ISMERETEK BESZÁMÍTÁSA PILÓTA-SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY KIADÁSÁHOZ – KIBŐVÍTŐ OKTATÁS ÉS VIZSGAKÖVE TELMÉNYEK

▼B

1.    LAPL, PPL, BPL és SPL

1.1. Az LAPL szakszolgálati engedély kiadása céljából, egy másik légijármű-kategóriában LAPL szakszolgálati engedéllyel rendelkező esetében az elméleti ismeretek beszámítandók az FCL.120 pont a) bekezdésben meghatározott általános tárgyak tekintetében.

▼M4

1.2. A fenti pont sérelme nélkül, LAPL, PPL, BPL vagy SPL szakszolgálati engedély kiadása iránt folyamodó, de egy másik légijármű-kategóriában már szakszolgálati engedéllyel rendelkező személynek elméleti képzésen kell részt vennie és megfelelő szintű elméleti vizsgát kell tennie a következő tárgykörökben:

 repüléselmélet,

 üzemeltetési eljárások,

 repüléstervezés és -végrehajtás

 légi jármű általános ismeretek,

 navigáció.

▼B

1.3. A PPL, BPL vagy SPL szakszolgálati engedély kiadása céljából, az ugyanabban a légijármű-kategóriában LAPL szakszolgálati engedéllyel rendelkező esetében ez az engedély teljes egészében beszámítandó az elméleti képzésre és vizsgákra vonatkozó követelmények teljesítésébe.

▼M4

1.4. Az 1.2. pont sérelme nélkül, LAPL(A) kiállításához egy TMG-kiterjesztéssel rendelkező LAPL(S)-engedélyesnek az FCL.135.A. a) 2. ponttal összhangban igazolnia kell az egymotoros, dugattyús repülőgép (szárazföldi) osztályra vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismeretek meglétét.

▼B

2.    CPL

2.1. A CPL azon kérelmezőjének, aki CPL-engedélyes egy másik légijármű-kategóriában, elméleti ismeretek kibővítő oktatáson kell részt vennie egy jóváhagyott tanfolyamon a különböző légijármű-kategóriák CPL tanmenetei között megállapított különbségeknek megfelelően.

2.2. A kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgákat kell tennie az ebben a részben meghatározottak szerint a megfelelő légijármű-kategóriában a következő tárgykörökben:

021 – légi jármű általános ismeretek: légi jármű törzse és rendszerei, elektromos rendszerek, hajtómű, vészmentő felszerelések;

022 – légi jármű általános ismeretek: műszertan;

032/034 – repülőgép- vagy helikopterteljesítmény (amelyik alkalmazható);

070 – üzemeltetési eljárások; és

080 – repüléselmélet.

2.3. A CPL azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a műszerjogosításra (IR) vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

 emberi teljesítőképesség;

 meteorológia.

3.    ATPL

3.1. Az ATPL azon kérelmezőjének, aki ATPL-engedélyes egy másik légijármű-kategóriában, elméleti ismeretek kibővítő oktatáson kell részt vennie valamely jóváhagyott képzési szervezetnél a különböző légijármű-kategóriák ATPL-tanmenetei között megállapított különbségeknek megfelelően.

▼M3

3.2. A kérelmezőnek sikeres elméleti vizsgákat kell tennie az ebben a részben meghatározottak szerint a megfelelő légijármű-kategóriában a következő tárgykörökben:

021 – légi jármű általános ismeretek: a légi jármű váza és rendszerei, elektromos rendszerek, hajtómű, vészmentő felszerelések,

022 – légi jármű általános ismeretek: műszertan,

032/034 – a repülőgép vagy helikopter teljesítménye (értelemszerűen),

070 – üzemeltetési eljárások, és

080 – repüléselmélet

▼B

3.3. Az ATPL(A) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(A)-ra vonatkozó elméleti vizsgát, ez a vizsga beszámítandó az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a VFR-kommunikáció tárgykörben.

3.4. Az ATPL(H) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(H)-ra vonatkozó elméleti vizsgákat, ezek a vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

 légi jog,

 helikopterrepülés-elmélet,

 VFR-kommunikáció.

3.5. Az ATPL(A) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a IR(A)-ra vonatkozó elméleti vizsgákat, ezek a vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a IFR-kommunikáció tárgykörben.

3.6. Az IR(H)-val kiegészített ATPL(H) azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette a CPL(H)-ra vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

 helikopterrepülés-elmélet,

 VFR-kommunikáció.

4.    IR

▼M3

4.1. Az IR vagy az EIR azon kérelmezője esetében, aki sikeresen teljesítette ugyanabban a légijármű-kategóriában a CPL-re vonatkozó elméleti vizsgákat, e vizsgák beszámítandók az elméleti ismeretekre vonatkozó követelmények teljesítésébe a következő tárgykörökben:

 emberi teljesítőképesség,

 meteorológia.

▼B

4.2. Az IR(H) azon kérelmezőjének, aki sikeresen teljesítette a ATPL(H) VFR-re vonatkozó elméleti vizsgákat, a következő vizsgatárgyakat kell sikeresen teljesítenie:

 légi jog,

 repüléstervezés és -ellenőrzés,

 rádiónavigáció,

 IFR-kommunikáció.




2. függelék



Nyelvismereti értékelő táblázat – Szakértői, kibővített és operatív szint

Szint

Kiejtés

Nyelvtani szerkezetek

Szókincs

Folyamatos beszéd

Beszédértés

Interakció

Szakértői

6. szint

Kiejtésén, hangsúlyozásán, beszédritmusán és hanglejtésén érződik ugyan anyanyelvi vagy regionális nyelvi hatás, ez azonban szinte soha nem zavarja a megértést.

Mind az alapvető, mind az összetett nyelvtani szerkezetek alkalmazása és a mondatszerkesztés következetesen szabályos.

A szókincs terjedelme és alkalmazása kielégítő az ismerős és ismeretlen témák széles választékában folytatott hatékony kommunikációhoz. Szókincse jellegzetes szófordulatokban gazdag, árnyalt, és illeszkedik a megfelelő nyelvi kifejezésmódhoz.

Képes tartósabban erőlködés nélkül, természetes folyékonysággal beszélni. Tudatosan alkalmaz beszéddinamikai elemeket (például egy-egy részlet kiemelésére). Magától értetődően használ megfelelő szövegkohéziós és kötőelemeket.

Beszédértése következetesen pontos szinte minden szövegkörnyezetben, és kiterjed a nyelvi és kulturális árnyalatokra is.

Szinte minden helyzetben könnyen lép interakcióba. Megérti a szóbeli és nem szóbeli célzásokat, és megfelelően reagál rájuk.

Kibővített

5. szint

Kiejtésén, hangsúlyozásán, beszédritmusán és hanglejtésén érződik ugyan anyanyelvi vagy regionális nyelvi hatás, ez azonban csak ritkán zavarja a megértést.

Az alapvető nyelvtani szerkezetek alkalmazása és a mondatszerkesztés következetesen szabályos. Megkísérli az összetett szerkezetek használatát, de hibákat vét, ami olykor befolyásolja a jelentést.

A szókincs terjedelme és alkalmazása kielégítő az általános, konkrét és munkával kapcsolatos témákban folytatott hatékony kommunikációhoz. A körülírást következetesen és sikeresen alkalmazza. Szókincsében olykor jellegzetes szófordulatok fedezhetők fel.

Képes tartósabban viszonylag könnyen ismerős témákról beszélni, azonban nem feltétlenül alkalmaz beszéddinamikai elemeket. Képes megfelelő diskurzusjelölők és kötőelemek használatára.

Beszédértése pontos az általános, konkrét és a munkához kapcsolódó témákban, és többnyire pontos akkor is, ha a beszélő nyelvi vagy a helyzetből adódó problémával, esetleg valamilyen váratlan eseménnyel szembesül. Képes megérteni a különféle nyelvi változatokat (dialektusokat és/vagy akcentusokat) vagy beszédstílusokat.

Azonnali, megfelelő és informatív válaszokat ad. Hatékonyan kezeli a beszélő/hallgató kapcsolatot.

Operatív

4. szint

Kiejtésén, hangsúlyozásán, beszédritmusán és hanglejtésén érződik ugyan anyanyelvi vagy regionális nyelvi hatás, ez azonban csak néha zavarja a megértést.

Az alapvető nyelvtani szerkezeteket és a mondatszer-kesztést kreatív módon és általában helyesen alkalmazza. Hibák előfordulhatnak, főként szokatlan és váratlan helyzetekben, de ez ritkán befolyásolja a jelentést.

A szókincs terjedelme és alkalmazása rendszerint kielégítő az általános, konkrét és munkával kapcsolatos témákban folytatott hatékony kommunikációhoz. A körülírást sikeresen alkalmazza olyan szokatlan vagy váratlan helyzetekben, amelyekre nézve hiányzik a szókincse.

Képes egy adott nyelvi egység megfelelő tempójú megformálására. Alkalmanként előfordulhat a beszéd fonalának elvesztése hallott szövegből vagy szabályos beszédből spontán interakcióra való átálláskor, de ez nem gátolja a hatékony kommunikációt. Csak részben képes diskurzusjelölők és kötőelemek használatára. Töltelékszó-használata nem zavaró.

Beszédértése többnyire pontos az általános, konkrét és a munkához kapcsolódó témákban, ha a beszélő a nemzetközi nyelvhasználók számára kellőképpen érthető akcentust vagy nyelvi változatot használ. Lassabban vagy csak magyarázat segítségével érti meg a beszélőt, ha az valamilyen nyelvi vagy a helyzetből adódó problémával, esetleg valamilyen váratlan eseménnyel szembesül.

Rendszerint azonnali, megfelelő és informatív válaszokat ad. Interakciót kezdeményez és tart fenn váratlan esemény bekövetkeztekor is. Megfelelően kezeli a nyilvánvaló félreértéseket ellenőrzés, megerősítés vagy tisztázás útján.

Megjegyzés: A 2. függelék első szövege átkerült az AMC-be, lásd még a magyarázatot.




3. függelék

Tanfolyamok a CPL és az ATPL kiadásához

1. Ez a függelék a CPL és az ATPL szakszolgálati engedélyek műszerjogosítással (IR) vagy anélkül történő kiadásához szükséges különböző típusú tanfolyamok követelményeit határozza meg.

2. Annak a kérelmezőnek, aki tanfolyam közben kíván átjelentkezni egy másik jóváhagyott képzési szervezethez, az illetékes hatósághoz kell folyamodnia a másik jóváhagyott képzési szervezetnél a továbbiakban teljesítendő képzési óraszám megállapítása érdekében.

A.    Integrált ATP-tanfolyam – Repülőgépek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált ATP(A)-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik többpilótás, több hajtóműves repülőgépeken a kereskedelmi célú légi fuvarozásban másodpilóták lehetnek, és megszerezhetik a CPL(A)/IR-engedélyt.

2. Az integrált ATP(A)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(A) vagy PPL(H) engedélyeseként. A PPL(A) vagy PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében a tanfolyam előtt teljesített repülési idő 50 százaléka, legfeljebb azonban 40 órányi repülési tapasztalat beszámítható a szükséges repülési időbe, illetve amennyiben repülőgépre éjszakai jogosítással is rendelkezik, legfeljebb 45 órányi, amelyből legfeljebb 20 óra számítható be a kétkormányos képzési követelmény teljesítésébe.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az ATPL(A) tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást; és

c) repülőszemélyzetiegyüttműködés-képzést (MCC-képzést) többpilótás repülőgépek üzemeltetésére.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes ATP(A)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha teljesíti a vonatkozó követelményeket.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. Az ATP(A) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 750 órányi képzést.

7. A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyamnak (MCC-tanfolyamnak) tartalmaznia kell legalább 25 órányi elméleti képzési feladatot.

ELMÉLETI VIZSGA

8. A kérelmezőnek számot kell adnia az ATPL(A)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

9. A repülési képzésnek – a típusjogosítás-képzést kivéve – összesen legalább 195 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát, ebből a teljes tanfolyamra vonatkozóan 55 óra lehet műszeres földi idő. A 195 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 95 órányi kétkormányos oktatást, melyből legfeljebb 55 óra lehet műszeres földi idő;

b) 70 óra parancsnokpilótaként teljesített repülési időt, beleértve a növendék parancsnokpilótaként teljesített VFR-repülést és a műszeres repülési időt. A növendék parancsnokpilótaként teljesített műszeres repülési időből legfeljebb 20 óra számítandó be a parancsnokpilótaként teljesített repülési időbe;

c) 50 órányi útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

d) ötórányi éjszakai repülést, amelyből három óra kétkormányos repülésoktatás, és ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást; és

e) 115 óra műszeres repülési időt, amely magában foglal legalább:

1. 20 óra repülési időt növendék parancsnokpilótaként;

2. 15 órányi MCC-oktatást, melynek során FFS vagy FNPT II alkalmazható;

3. 50 órányi műszeres repülésoktatást, melyből legfeljebb:

i. 25 óra lehet műszeres földi idő FNPT I berendezésen; vagy

ii. 40 óra lehet a műszeres földi idő az FNPT II, FTD 2 vagy FFS berendezésen, és ebből legfeljebb 10 óra teljesíthető FNPT I-en.

Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással, legfeljebb 10 óra beszámítandó a szükséges műszeres oktatási időbe. A BITD-n teljesített óraszámot nem kell beszámítani;

f) öt óra repülési időt egy legalább négy személy szállítására vonatkozó tanúsítással, változtatható állásszögű légcsavarral és behúzható futóművel rendelkező repülőgépen.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

10. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(A)-jártassági vizsgát egy hajtóműves vagy több hajtóműves repülőgépen, valamint az IR-jártassági vizsgát több hajtóműves repülőgépen.

B.    Modulrendszerű ATP-tanfolyam – Repülőgépek

1. Az ATPL(A) azon kérelmezője, aki az elméleti képzésüket modulrendszerű tanfolyamon végzi, rendelkezik:

a) legalább a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(A)-engedéllyel; és

b) legalább az alábbi óraszámban teljesített elméleti képzéssel:

1. a PPL(A) engedélyes kérelmező: 650 óra;

2. a CPL(A) engedélyes kérelmező: 400 óra;

3. az IR(A) jogosítással rendelkező kérelmező: 500 óra;

4. a CPL(A)-val és IR(A)-val rendelkező kérelmező: 250 óra.

Az elméleti képzést az ATPL(A)-engedélyhez szükséges jártassági vizsga letétele előtt kell teljesíteni.

C.    Integrált CPL/IR-tanfolyam – Repülőgépek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(A)- és IR(A)-tanfolyam célja olyan készségszintű pilóták képzése, akik képesek egypilótás, egy hajtóműves vagy többpilótás több hajtóműves repülőgépek kereskedelmi célú légi fuvarozásban történő üzemeltetésére és a CPL(A)/IR-engedély megszerzésére.

2. Az integrált CPL(A)/IR-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(A) vagy PPL(H) engedélyeseként. A PPL(A) vagy PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében a tanfolyam előtt teljesített repülési idő 50 százaléka, legfeljebb azonban 40 órányi repülési tapasztalat beszámítható a szükséges repülési időbe, illetve amennyiben repülőgépre éjszakai jogosítással is rendelkezik, legfeljebb 45 órányi, amelyből legfeljebb 20 óra számítható be a kétkormányos képzési követelmény teljesítésébe.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(A) és IR tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL/IR(A)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha a vonatkozó követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A CPL(A)/IR elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 500 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(A)- és IR-birtokosnak biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek – a típusjogosítás képzést kivéve – összesen legalább 180 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát, ebből a teljes tanfolyamra vonatkozóan 40 óra lehet műszeres földi idő. A 180 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 80 órányi kétkormányos oktatást, melyből legfeljebb 40 óra lehet műszeres földi idő;

b) 70 óra repülési időt parancsnokpilótaként, beleértve a növendék parancsnokpilótaként teljesített VFR-repülést és a műszeres repülési időt. A növendék parancsnokpilótaként teljesített műszeres repülési időből legfeljebb 20 óra számítható be a parancsnokpilótaként teljesített repülési időbe;

c) 50 órányi útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

d) öt óra éjszakai repülést, melyből három óra kétkormányos oktatás, és ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást; és

e) 100 óra műszeres repülési időt, amely tartalmaz legalább:

1. 20 órát növendék parancsnokpilótaként; és

2. 50 óra műszeres repülésoktatást, ebből legfeljebb:

i. 25 óra lehet műszeres földi idő FNPT I berendezésen; vagy

ii. 40 óra lehet a műszeres földi idő az FNPT II, FTD 2 vagy FFS berendezésen, ebből legfeljebb 10 óra teljesíthető FNPT I-en.

Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással, legfeljebb 10 óra beszámítandó a szükséges műszeres oktatási időbe. A BITD-n teljesített óraszámot nem kell beszámítani;

f) öt óra repülési időt egy legalább négy személy szállítására vonatkozó tanúsítással, változtatható állásszögű légcsavarral és behúzható futóművel rendelkező repülőgépen.

JÁRTASSÁGI VIZSGÁK

9. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(A)-jártassági vizsgát és IR-jártassági vizsgát több hajtóműves vagy egy hajtóműves repülőgépen.

D.    Integrált CPL-tanfolyam – Repülőgépek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(A)-tanfolyam célja a CPL(A) szakszolgálati engedély megszerzéséhez megfelelő készségszintű pilóták képzése.

2. Az integrált CPL(A)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(A) vagy PPL(H) engedélyeseként. A PPL(A) vagy PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében a tanfolyam előtt teljesített repülési idő 50 százaléka, legfeljebb azonban 40 órányi repülési tapasztalat beszámítható a szükséges repülési időbe, illetve amennyiben repülőgépre éjszakai jogosítással is rendelkezik, legfeljebb 45 óra, melyből legfeljebb 20 óra számítható be a kétkormányos képzés követelmény teljesítésébe.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(A) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL(A)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha a vonatkozó követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A CPL(A) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 350 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(A)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek – a típusjogosítás-képzést kivéve – összesen legalább 150 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát, ebből a teljes tanfolyamra vonatkozóan öt óra lehet műszeres földi idő. A 150 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 80 órányi kétkormányos oktatást, melyből legfeljebb öt óra lehet műszeres földi idő;

b) 70 óra repülési időt parancsnokpilótaként;

c) 20 óra útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

d) öt óra éjszakai repülést, melyből három óra kétkormányos oktatás, ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást;

e) 10 órányi műszeres repülésoktatást, amelyből legfeljebb öt óra lehet műszeres földi idő FNPT I, FTD 2, FNPT II vagy FFS berendezésen. Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással, legfeljebb 10 óra beszámítandó a szükséges műszeres oktatási időbe. A BITD-n teljesített óraszámot nem kell beszámítani;

f) öt óra repülési időt egy legalább négy személy szállítására vonatkozó tanúsítással, változtatható állásszögű légcsavarral és behúzható futóművel rendelkező repülőgépen.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

9. A repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(A)-jártassági vizsgát egy hajtóműves vagy több hajtóműves repülőgépen.

E.    Modulrendszerű CPL-tanfolyam – Repülőgépek

ÁLTALÁNOS

1. A modulrendszerű CPL(A)-tanfolyam célja a PPL(A)-engedélyesek képzése a CPL(A) szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges készségszinten.

2. A modulrendszerű CPL(A)-tanfolyam megkezdése előtt a kérelmezőnek rendelkeznie kell a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(A)-engedéllyel.

3. A repülési képzés megkezdése előtt a kérelmezőnek:

a) rendelkeznie kell 150 óra repülési idővel;

b) meg kell felelnie a több hajtóműves repülőgéposztály- és típusjogosítás megszerzése előfeltételeinek a H. alrésszel összhangban, ha a jártassági vizsgára több hajtóműves repülőgépen kerül sor.

4. A modulrendszerű CPL(A)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi repülési képzési szakaszát. Az elméleti képzés elvégezhető egy olyan jóváhagyott képzési szervezetnél, amely csak elméleti képzést végez.

5. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(A) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott CPL(A) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 250 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(A)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A műszerjogosítással (IR) nem rendelkező kérelmezőnek részsülnie kell legalább 20 órányi kétkormányos repülésoktatásban, melyből 10 óra műszeres repülésoktatás, ebből legfeljebb öt óra lehet műszeres földi idő BITD, FNPT I vagy II, FTD 2 vagy FFS berendezésen.

9. Az érvényes IR(A) jogosítással rendelkező kérelmező esetében teljes mértékben beszámítandó a kétkormányos műszeres oktatási idő. Az érvényes IR(H) jogosítással rendelkező kérelmező esetében legfeljebb öt óra számítandó be a kétkormányos műszeres oktatási időbe, ilyenkor legalább ötórányi kétkormányos műszeres képzésben kell részesülnie repülőgépen. Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik egy, az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással, legfeljebb 10 óra beszámítandó a szükséges műszeres oktatási időbe.

10. 

a) Az érvényes műszerjogosítással (IR) rendelkező kérelmezőnek részsülnie kell legalább 15 órányi kétkormányos, látás utáni repülésoktatásban.

b) A repülőgépre éjszakai jogosítással nem rendelkező kérelmezőnek teljesítenie kell legalább ötórányi éjszakai repülésoktatást, melyből három óra kétkormányos oktatás, és ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást.

11. A kérelmezőnek legalább ötórányi repülésoktatást kell teljesítenie egy legalább négy személy szállítására vonatkozó tanúsítással, változtatható állásszögű légcsavarral és behúzható futóművel rendelkező repülőgépen.

TAPASZTALAT

12. A CPL(A)-kérelmezőnek legalább 200 óra repülési idővel kell rendelkeznie, amely magában foglal legalább:

a) 100 óra repülési időt parancsnokpilótaként, ebből 20 óra útvonalrepülés, amelynek tartalmaznia kell egy legalább 540 km (300 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

b) öt óra éjszakai repülést, melyből három óra kétkormányos oktatás, ebből legalább egy óra útvonalrepülés navigálással, valamint öt egyedülfelszállást és öt teljes megállással végződő egyedülleszállást; és

c) 10 órányi műszeres repülésoktatást, melyből legfeljebb öt óra lehet műszeres földi idő FNPT I, FNPT II vagy FFS berendezésen. Azon kérelmező esetében, aki rendelkezik az alapvető műszerrepülő modul teljesítését igazoló tanúsítással, legfeljebb 10 óra beszámítandó a szükséges műszeres oktatási időbe. A BITD-n teljesített óraszámot nem kell beszámítani;

▼M3

d) 6 óra olyan repülési időt, amelyet több hajtóműves repülőgépen kell teljesíteni, amennyiben a jártassági vizsga során több hajtóműves repülőgépet használnak.

▼B

e) A parancsnokpilótaként más légijármű-kategóriákban teljesített idő beszámítható a 200 óra repülési időbe a következőképpen:

i. 30 óra helikopteren teljesített idő, ha a kérelmező PPL(H)-val rendelkezik; vagy

ii. 100 óra helikopteren teljesített idő, ha a kérelmező CPL(H)-val rendelkezik; vagy

iii. 30 óra TMG-n vagy vitorlázó repülőgépen teljesített idő; vagy

iv. 30 óra léghajón teljesített idő, ha a kérelmező PPL(As)-sel rendelkezik; vagy

v. 60 óra léghajón teljesített idő, ha a kérelmező CPL(As)-sel rendelkezik.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

13. A repülési képzés, valamint a vonatkozó tapasztalati követelmények teljesítését követően a kérelmezőnek le kel tennie a CPL(A)-jártassági vizsgát egy hajtóműves vagy több hajtóműves repülőgépen.

F.    Integrált ATP/IR-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált ATP(H)/IR-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik többpilótás, több hajtóműves helikoptereken a kereskedelmi célú légi fuvarozásban másodpilóták lehetnek, és megszerezhetik a CPL(H)/IR-engedélyt.

2. Az integrált ATP(H)/IR-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H) engedélyeseként. A PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében beszámítandó a vonatkozó repülési tapasztalat 50 %-a, legfeljebb azonban:

a) 40 óra, amelyből legfeljebb 20 óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 50 óra, amelyből legfeljebb 25 óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó helikopterre éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az ATPL(H) és IR tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást; és

c) repülőszemélyzetiegyüttműködés-képzést (MCC-képzést) többpilótás helikopterek üzemeltetésére.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes ATP(H)/IR-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. Az ATP(H)/IR-elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 750 órányi képzést.

7. A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyamnak (MCC-tanfolyamnak) tartalmaznia kell legalább 25 órányi elméleti képzési feladatot.

ELMÉLETI VIZSGA

8. A kérelmezőnek számot kell adnia az ATPL(H)- és IR-birtokosnak biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

9. A repülési képzésnek összesen legalább 195 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát. A 195 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 140 órányi kétkormányos repülésoktatást, ebből:

1. 75 órányi látás utáni oktatás, mely magában foglalhat:

i. 30 órát C/D szintű helikopter FFS-en; vagy

ii. 25 órát FTD 2/3-on; vagy

iii. 20 órát helikopter FNPT II/III-on; vagy

iv. 20 órát repülőgépen vagy TMG-n;

2. 50 órányi műszeres oktatás, amely magában foglalhat:

i. legfeljebb 20 órát helikopter FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II/III-on; vagy

ii. 10 órát helikopter FNPT I-en vagy repülőgépen;

3. 15 órányi MCC-oktatás, melynek céljára helikopter FFS vagy FTD 2/3(MCC) vagy FNPT II/III(MCC) alkalmazható.

Amennyiben a repülésoktatás során alkalmazott helikopter típusa különbözik a látás utáni repülésoktatásra használt helikopter FFS típusától, a maximálisan beszámítható időt korlátozni kell a helikopter FNPT II/III-ra kiosztott időre;

b) 55 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, melyből 40 óra lehet a növendék parancsnokpilótaként teljesített idő. Legalább 14 óra egyedülrepülést nappal és egy óra egyedülrepülést éjszaka kell végrehajtani;

c) 50 órányi útvonalrepülést, melyből legalább 10 óra növendék parancsnokpilótaként végzett útvonalrepülés, benne egy legalább 185 km (100 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő leszállást kell végrehajtani;

d) öt óra repülési időt éjszaka helikopteren, amely tartalmaz háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egy óra útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást;

e) 50 óra kétkormányos műszeres időt, amely tartalmaz:

i. 10 órányi alapfokú műszeres képzési időt; és

ii. 40 óra IR képzést, amelynek tartalmaznia kell legalább 10 órát több hajtóműves IFR tanúsítással rendelkező helikopteren.

JÁRTASSÁGI VIZSGÁK

10. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek CPL(H)-jártassági vizsgát kell tennie több hajtóműves helikopteren és műszerjogosítás-jártassági (IR-jártassági) vizsgát IFR tanúsítással rendelkező több hajtóműves helikopteren, valamint meg kell felelnie az MCC-képzés követelményeinek.

G.    Integrált ATP-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált ATP(H)-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik többpilótás több hajtóműves VFR-jogosultságokra korlátozott helikoptereken a kereskedelmi célú légi fuvarozásban másodpilóták lehetnek, és megszerezhetik a CPL(H)-engedélyt.

2. Az integrált ATP(H)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet által indított folyamatos tanfolyam valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy pedig a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H) engedélyeseként. A PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében a vonatkozó repülési tapasztalat 50 %-a beszámítható, legfeljebb azonban:

a) 40 óra, amelyből legfeljebb 20 óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 50 óra, amelyből legfeljebb 25 óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó helikopterre éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az ATPL(H) tudásszintre felkészítő elméleti képzést;

b) látás utáni és alapfokú műszeres repülésoktatást; és

c) repülőszemélyzetiegyüttműködés-képzést (MCC-képzést) többpilótás helikopterek üzemeltetésére.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes ATP(H)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. Az ATP(H) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 650 óra képzést.

7. A repülőszemélyzetiegyüttműködés-tanfolyamnak (MCC-tanfolyamnak) tartalmaznia kell legalább 20 óra elméleti képzési feladatot.

ELMÉLETI VIZSGA

8. A kérelmezőnek számot kell adnia az ATPL(H)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

9. A repülési képzésnek összesen legalább 150 órát kell tartalmaznia, beleértve minden, az előrehaladást felmérő vizsgát. A 150 órában a kérelmezőnek teljesítenie kell, legalább:

a) 95 órányi kétkormányos repülésoktatást, amelyből:

i. 75 órányi látás utáni repülésoktatást, amely magában foglalhat:

1. 30 órát C/D szintű helikopter FFS-en; vagy

2. 25 órát helikopter FTD 2/3-on; vagy

3. 20 órát helikopter FNPT II/III-on; vagy

4. 20 órát repülőgépen vagy TMG-n;

ii.  ►C1  10 órányi alap műszeres oktatást ◄ , amely magában foglalhat öt órát legalább egy helikopter FNPT I-en vagy repülőgépen;

iii. 10 órányi MCC-oktatást, melynek céljára helikopter, helikopter FFS vagy FTD 2/3(MCC) vagy FNPT II/III(MCC) alkalmazható.

Amennyiben a repülésoktatás során alkalmazott helikopter típusa különbözik a látás utáni repülésoktatásra felhasznált helikopter FFS típusától, a maximálisan beszámítható időt korlátozni kell a helikopter FNPT II/III-ra kiosztott időre;

b) 55 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, amelyből 40 óra lehet a növendék parancsnokpilótaként teljesített idő. Legalább 14 órányi egyedülrepülést nappal és egyórányi egyedülrepülést éjszaka kell végezni;

c) 50 óra útvonalrepülést, amelyből legalább 10 óra növendék parancsnokpilótaként végzett útvonalrepülés, beleértve egy olyan VFR-útvonalrepülést, amely legalább 185 km (100 NM) hosszúságú, és amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő leszállást kell végrehajtani;

d) öt óra repülési időt éjszaka helikopteren, mely tartalmaz háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást.

JÁRTASSÁGI VIZSGÁK

10. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(H)-jártassági vizsgát több hajtóműves helikopteren, valamint meg kell felelnie az MCC-képzés követelményeinek.

H.    Modulrendszerű ATP-tanfolyam – Helikopterek

1. Azoknak az ATPL(H)-kérelmezőknek, akik az elméleti képzésüket modulrendszerű tanfolyamon végzik, rendelkezniük kell legalább PPL(H) szakszolgálati engedéllyel és legalább a következő óraszámú képzést kell teljesíteniük 18 hónapon belül:

a) a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H) engedélyes kérelmezők: 550 óra;

b) a CPL(H) engedélyes kérelmezők: 300 óra.

2. Azoknak az ATPL(H)/IR-kérelmezőknek, akik az elméleti képzésüket modulrendszerű tanfolyamon végzik, rendelkezniük kell legalább PPL(H) szakszolgálati engedéllyel és legalább a következő óraszámú képzést kell teljesíteniük:

a) a PPL(H) engedélyes kérelmezők: 650 óra;

b) a CPL(H) engedélyes kérelmezők: 400 óra;

c) az IR(H) jogosítással rendelkező kérelmezők: 500 óra;

d) a CPL(H)-val és IR(H)-val rendelkező kérelmezők: 250 óra.

I.    Integrált CPL/IR-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(H)/IR-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik képesek egypilótás, több hajtóműves helikopterek üzemeltetésére, és megszerezhetik a CPL(H)/IR-engedélyt több hajtóműves helikopterre.

2. Az integrált CPL(H)/IR-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H) engedélyeseként. A PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében a vonatkozó repülési tapasztalat 50 %-a beszámítható, legfeljebb azonban:

a) 40 óra, melyből legfeljebb 20 óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 50 óra, melyből legfeljebb 25 óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó helikopterre éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(H) és IR, valamint az első több hajtóműves helikopter-típusjogosítás tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL(H)/IR-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A CPL(H)/IR elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 500 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(H)- és IR-birtokosnak biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek összesen legalább 180 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát. A 180 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 125 óra kétkormányos repülésoktatást, ebből:

i. 75 órányi látás utáni oktatás, amely magában foglalhat:

1. 30 órát C/D szintű helikopter FFS-en; vagy

2. 25 órát helikopter FTD 2/3-on; vagy

3. 20 órát helikopter FNPT II/III-on; vagy

4. 20 órát repülőgépen vagy TMG-n;

ii. 50 órányi műszeres oktatás, amely magában foglalhat:

1. legfeljebb 20 órát helikopter FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II/III-on; vagy

2. 10 órát egy helikopter FNPT I-en vagy repülőgépen.

Amennyiben a repülésoktatás során alkalmazott helikopter típusa különbözik a látás utáni repülésoktatásra használt FFS típusától, a maximálisan beszámítható időt korlátozni kell a FNPT II/III-ra kiosztott időre;

b) 55 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, melyből 40 óra lehet a növendék parancsnokpilótaként teljesített idő. Legalább 14 óra egyedülrepülést nappal és egy óra egyedülrepülést éjszaka kell végrehajtani;

c) 10 órányi kétkormányos útvonalrepülést;

d) 10 órányi útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 185 km (100 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

e) öt óra repülési időt éjszaka helikopteren, mely tartalmaz három óra kétkormányos oktatást, benne legalább egy óra útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást;

f) 50 óra kétkormányos műszeres időt, amely magában foglal:

i. 10 óra alap műszeres oktatási időt; és

ii. 40 órányi IR képzést, amelynek tartalmaznia kell legalább 10 órát több hajtóműves IFR tanúsítással rendelkező helikopteren.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

9. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(H)-jártassági vizsgát több hajtóműves vagy egy hajtóműves helikopteren és az IR-jártassági vizsgát IFR tanúsítással rendelkező több hajtóműves helikopteren.

J.    Integrált CPL-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(H)-tanfolyam célja a CPL(H) szakszolgálati engedély megszerzéséhez megfelelő készségszintű pilóták képzése.

2. Az integrált CPL(H)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H) engedélyeseként. A PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében beszámítandó a vonatkozó repülési tapasztalat 50 %-a, legfeljebb azonban:

a) 40 óra, melyből legfeljebb 20 óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 50 óra, melyből legfeljebb 25 óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó helikopterre éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) CPL(H) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL(H)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott CPL(H) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 350 órányi vagy, ha a kérelmező PPL-engedélyes, 200 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(H)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek összesen legalább 135 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát, melyből öt óra lehet műszeres földi idő. A 135 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 85 órányi kétkormányos repülésoktatást, ebből:

i. legfeljebb 75 órányi látás utáni oktatás, és magában foglalhat:

1. 30 órát C/D szintű helikopter FFS-en; vagy

2. 25 órát helikopter FTD 2/3-on; vagy

3. 20 órát helikopter FNPT II/III-on; vagy

4. 20 órát repülőgépen vagy TMG-n;

ii. legfeljebb 10 órányi műszeres oktatást, és magában foglalhat öt órát legalább egy helikopter FNPT I-en vagy repülőgépen.

Amennyiben a repülésoktatás során alkalmazott helikopter típusa különbözik a látás utáni repülésoktatásra használt FFS típusától, a maximálisan beszámítható időt korlátozni kell a FNPT II/III-ra kiosztott időre;

b) 50 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, ebből 35 óra lehet a növendék parancsnokpilótaként teljesített idő. Legalább 14 óra egyedülrepülést nappal és egy óra egyedülrepülést éjszaka kell végezni;

c) 10 órányi kétkormányos útvonalrepülést;

d) 10 órányi útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 185 km (100 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

e) öt óra repülési időt éjszaka helikopteren, amely magában foglal háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egy óra útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást;

f) 10 órányi kétkormányos műszeres képzést, amely magában foglal legalább öt órát helikopteren.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

9. A vonatkozó repülési képzés elvégzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(H)-jártassági vizsgát.

K.    Modulrendszerű CPL-tanfolyam – Helikopterek

ÁLTALÁNOS

1. A modulrendszerű CPL(H)-tanfolyam célja a PPL(H)-engedélyesek képzése a CPL(H) szakszolgálati engedély megszerzéséhezszükséges készségszinten.

2. A modulrendszerű CPL(H)-tanfolyam megkezdése előtt a kérelmezőnek rendelkeznie kell a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(H)-engedéllyel.

3. A repülési képzés megkezdése előtt a kérelmező:

▼M3

a) teljesített 155 óra repülési időt helikopterpilótaként, ebből 50 órát parancsnokpilótaként, ebből pedig 10 órányi útvonalrepülést. A másik légijármű-kategóriába tartozó légi járművön parancsnokpilótaként teljesített órák beleszámíthatnak a 155 óra repülési időbe, a K. szakasz 11. pontja szerint;

▼B

b) megfelel az FCL.725 és FCL.720.H pontban meghatározottaknak, ha a jártassági vizsgára több hajtóműves helikopteren kerül sor.

4. A modulrendszerű CPL(H)-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi repülési képzési szakaszát. Az elméleti képzés elvégezhető olyan jóváhagyott képzési szervezetnél, amely csak elméleti képzést végez.

5. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a CPL(H) tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A jóváhagyott CPL(H) elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 250 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(H)-engedélyesnek biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A műszerjogosítással (IR) nem rendelkező kérelmezőnek részesülnie kell legalább 30 órányi kétkormányos repülésoktatásban, amely tartalmaz:

a) 20 órányi látás utáni oktatást, amely magában foglalhat öt órát helikopter FFS-en, FTD 2/3-on vagy FNPT II/III-on; és

b) 10 órányi műszeres oktatást, amely magában foglalhat öt órát legalább egy helikopter FTD 1-ben vagy FNPT I-en vagy repülőgépen.

9. Az érvényes IR(H) jogosítással rendelkező kérelmező esetében teljes mértékben beszámítandó a kétkormányos műszeres oktatási idő. Az érvényes IR(A) jogosítással rendelkező kérelmezőnek legalább ötórányi kétkormányos műszeres képzésben kell részesülnie helikopteren.

10. A helikopterre éjszakai jogosítással nem rendelkező kérelmezőnek teljesítenie kell legalább ötórányi éjszakai repülésoktatást, ebből háromórányi kétkormányos oktatás, mely tartalmaz legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, valamint öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell egy felszállást és egy leszállást.

TAPASZTALAT

11. A CPL(H)-kérelmezőnek legalább 185 óra repülési időt kell teljesítenie, beleértve 50 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, amelyből 10 óra parancsnokpilótaként végzett útvonalrepülés, beleértve egy legalább 185 km (100 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során két, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren történő teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani.

A parancsnokpilótaként más légijármű-kategóriákban teljesített idő beszámítható a 185 óra repülési időbe a következőképpen:

a) 20 óra repülőgépen teljesített idő, ha a kérelmező PPL(A)-val rendelkezik; vagy

b) 50 óra repülőgépen teljesített idő, ha a kérelmező CPL(A)-val rendelkezik; vagy

c) 10 óra TMG-n vagy vitorlázó repülőgépen teljesített idő; vagy

d) 20 óra léghajón teljesített idő, ha a kérelmező PPL(As)-sel rendelkezik; vagy

e) 50 óra léghajón teljesített idő, ha a kérelmező CPL(As)-sel rendelkezik.

JÁRTASSÁGI VIZSGA

12. A repülési képzés elvégzése és a vonatkozó tapasztalat megszerzése után a kérelmezőnek le kell tennie a CPL(H)-jártassági vizsgát.

L.    Integrált CPL/IR-tanfolyam – Léghajók

ÁLTALÁNOS

1. Az integrált CPL(As)/IR-tanfolyam célja megfelelő készségszintű pilóták képzése, akik képesek léghajók üzemeltetésére és a CPL(As)/IR-engedély megszerzésére.

2. Az integrált CPL(As)/IR-tanfolyamot elvégezni szándékozó kérelmezőnek teljesítenie kell valamely jóváhagyott képzési szervezet folyamatos tanfolyamának valamennyi képzési szakaszát.

3. A kérelmező a képzésre felvehető előképzés nélküli beiratkozóként vagy a Chicagói Egyezmény 1. melléklete szerint kibocsátott PPL(As), PPL(A) vagy PPL(H) engedélyeseként. A PPL(As), PPL(A) vagy PPL(H) engedélyes beiratkozó esetében beszámítandó legfeljebb:

a) 10 óra, amelyből legfeljebb öt óra lehet kétkormányos oktatás; vagy

b) 15 óra, amelyből legfeljebb hét óra lehet kétkormányos oktatás, ha a beiratkozó léghajóra éjszakai jogosítással rendelkezik.

4. A tanfolyamnak a következőket kell tartalmaznia:

a) CPL(As) és IR, valamint az első léghajó típusjogosítás tudásszintre felkészítő elméleti képzést; és

b) látás utáni és műszeres repülésoktatást.

5. Az a kérelmező, aki nem végzi el vagy képtelen befejezni a teljes CPL/IR(As)-tanfolyamot, kérelmezheti az illetékes hatóságnál alacsonyabb jogosultságokkal rendelkező szakszolgálati engedélyhez és műszerjogosításhoz (IR) tartozó elméleti vizsga és jártassági vizsga letételét, feltéve, ha az ennek megfelelő követelményeket teljesíti.

ELMÉLETI ISMERETEK

6. A CPL(As)/IR elméleti ismeretek tanfolyamnak tartalmaznia kell legalább 500 órányi képzést.

ELMÉLETI VIZSGA

7. A kérelmezőnek számot kell adnia a CPL(As)- és IR-birtokosnak biztosított jogosultságoknak megfelelő szintű ismeretekről.

REPÜLÉSI KÉPZÉS

8. A repülési képzésnek összesen legalább 80 órát kell tartalmaznia, beleértve az előrehaladást felmérő valamennyi vizsgát. A 80 órán belül a kérelmezőnek teljesítenie kell legalább:

a) 60 órányi kétkormányos repülésoktatást, ebből:

i. 30 órányi látás utáni oktatást, amely magában foglalhat:

1. 12 órát léghajó FFS-en; vagy

2. 10 órát léghajó FTD-n; vagy

3. nyolc órát léghajó FNPT II/III-on; vagy

4. nyolc órát repülőgépen, helikopteren vagy TMG-n;

ii. 30 órányi műszeres oktatást, amely magában foglalhat:

1. legfeljebb 12 órát léghajó FFS-en, FTD-n vagy FNPT II/III-on; vagy

2. hat órát legalább léghajó FTD 1 vagy FNPT I berendezésen vagy repülőgépen.

Amennyiben a repülésoktatás során alkalmazott léghajó típusa különbözik a látás utáni repülésoktatásra használt FFS típusától, a maximálisan beszámítható időt korlátozni kell nyolc órára;

b) 20 óra parancsnokpilótaként teljesített időt, amelyből öt óra lehet növendék parancsnokpilótaként teljesített idő. Legalább 14 óra egyedülrepülést nappal és egy óra egyedülrepülést éjszaka kell végrehajtani;

c) ötórányi útvonalrepülést parancsnokpilótaként, beleértve egy legalább 90 km (50 NM) hosszúságú VFR-útvonalrepülést, amely során a rendeltetési repülőtéren két teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani;

d) öt óra repülési időt éjszaka léghajón, amely tartalmaz háromórányi kétkormányos oktatást, benne legalább egyórányi útvonalrepülést navigálással, és öt egyedül teljesített éjszakai iskolakört. Mindegyik iskolakörnek tartalmaznia kell felszállást és leszállást;

e) 30 óra kétkormányos műszeres időt, amely magában foglal:

i. 10 órányi alapfokú műszeres oktatási időt; és

ii. 20 óra IR-képzést, amelynek tartalmazn