(1)

A 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 2 ) módosított 2003/87/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztásakor az árverés útján történő értékesítés legyen a követendő alapelv.

(2)

Az Unió támogatja azt az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodást, amely ambiciózus célként a globális hőmérséklet-emelkedés maximumának 2 °C-ra való korlátozását tűzte ki. Amennyiben más fejlett országok és a főbb üvegházhatásúgáz-kibocsátók nem lesznek részesei ennek a nemzetközi megállapodásnak, nőhet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértéke azokban a harmadik országokban, amelyek iparát így nem korlátoznák hasonló szén-dioxid-kibocsátási megkötések („CO2-kibocsátásáthelyezés”), és ez alááshatja az uniós környezetvédelmi fellépések integritását és eredményességét. A CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelése érdekében a 2003/87/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy – a nemzetközi tárgyalások kimenetelétől függően – az Unió az ennek a kockázatnak jelentős mértékben kitett ágazatokat vagy alágazatokat a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott intézkedésekkel összhangban meghatározott mennyiség 100 %-ának erejéig ingyenes kiosztásban részesíti.

(3)

A Bizottság 2009. december 31-ig, majd azt követően ötévente a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14)–(17) bekezdésében meghatározott feltételek alapján összeállítja a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok vagy alágazatok jegyzékét (a továbbiakban: ágazatok és alágazatok listája).

(4)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14) bekezdése értelmében a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok vagy alágazatok meghatározása érdekében a Bizottságnak uniós szinten fel kell mérnie, hogy a megfelelő bontási szinten az ágazatnak vagy alágazatnak milyen mértékben van lehetősége arra, hogy a szükséges kibocsátási egységek közvetlen költségét és a 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő magasabb villamosenergia-árak közvetett költségeit a termékárakban megjelenítse anélkül, hogy ezáltal az Unión kívüli, a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kevésbé hatékony létesítményekkel szemben jelentős piaci részesedést veszítene. E felmérések alapját az éghajlatváltozásra és a megújuló energiára vonatkozó 2020-as uniós célkitűzések teljesítésére irányuló végrehajtási intézkedéscsomagot kísérő bizottsági hatásvizsgálat, és az egyes ágazatokkal vagy alágazatokkal kapcsolatban a legutóbbi három évből származó, rendelkezésre álló kereskedelmi, termelési és hozzáadott értékre vonatkozó adatoknak megfelelően megállapított, átlagos szén-dioxid-ár képezi.

(5)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (15) bekezdésének megfelelően egy ágazat vagy alágazat akkor tekinthető a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak vagy alágazatnak, ha az ezen irányelv végrehajtásából eredő közvetlen és közvetett többletkiadások a termelési költségeknek a bruttó hozzáadott érték arányában mérve jelentős mértékű, legalább 5 %-os növekedését eredményezik; és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitása, azaz a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az uniós piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból történő teljes behozatal összegének) hányadosa 10 % fölött van. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (16) bekezdésének megfelelően egy ágazat vagy alágazat akkor is a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak vagy alágazatnak minősül, ha a 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő közvetlen vagy közvetett többletkiadások a termelési költségeknek a bruttó hozzáadott érték arányában mérve rendkívül nagymértékű, legalább 30 %-os növekedését eredményezik, vagy a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitása, azaz a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az uniós piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból történő teljes behozatal összegének) hányadosa 30 % fölött van.

(6)

A CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok vagy alágazatok listájának összeállításához a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatát először a NACE 3 számjegyű szintjéig, illetve adott esetben és megfelelő adatok birtokában a NACE 4 számjegyű szintjéig kell felmérni. Az ágazatokat és alágazatokat a lehető legpontosabb NACE-besorolás szerint szükséges feltüntetni a listán. Néhány olyan ágazat esetében, amelynél a NACE 4 számjegyű szintjén nem lehetett megállapítani a CO2-kibocsátásáthelyezésnek való jelentős mértékű kitettség kockázatát további bontásra került sor, és ennek nyomán szintén vizsgálat tárgyává vált egy sor olyan alágazat, amelynek bizonyos jellemzői az ágazat többi részéhez képest jelentősen eltérő hatásokra engedtek következtetni.

(7)

Az ágazatoknak és alágazatoknak a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14)–(17) bekezdésében foglalt feltételek szerinti meghatározásához 2008 decemberében adatgyűjtésre került sor a tagállamok, az Eurostat és az ágazati szövetségek információi alapján, illetőleg más nyilvános vagy kereskedelmi forrásokból. A Bizottság megvizsgálta azon információk hitelességét, amelyek nem a tagállamoktól vagy más hivatalos forrásból érkeztek. Az adatgyűjtés az Eurostat által feldolgozott bizalmas adatokra is kiterjedt.

(8)

Az egyes ágazatok – és a 2009/29/EK irányelvvel történő módosítást megelőzően a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeik – CO2-kibocsátásával kapcsolatban a „közösségi független ügyleti jegyzőkönyv” számít a becslések legpontosabb, leghitelesebb és legátláthatóbb forrásának, ezért a kibocsátási egységek közvetlen költségének kiszámításához ez szolgált elsődleges alapul.

(9)

A 2009/29/EK irányelvvel módosított 2003/87/EK irányelv I. mellékletében foglalt új tevékenységek és üvegházhatású gázok technológiai kibocsátására vonatkozóan az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének adatai és tagállami információk alapján lehetett becsléssel élni több olyan ágazatban, amelyben nagyszámú, de kisebb létesítmény vagy a kibocsátáskereskedelmi rendszerből a 2005–2007-es és a 2008–2012-es időszakra kizárt létesítmény működik, illetve amely ágazatok esetében nem állt rendelkezésre adat a közösségi független ügyleti jegyzőkönyvben vagy nem lehetett a NACE-4 szintjén meghatározni a kibocsátást. A magasabb villamosenergia-árak közvetett költségeinek kiszámításához figyelembe vett villamosenergia-fogyasztás értékeléséhez az Eurostat nem tudott adatokkal szolgálni, s így a tagállamok által közvetlenül megadott adatok számítanak a legmegbízhatóbbnak. A bruttó hozzáadott érték megállapítása a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló Eurostat-adatok alapján történt, mivel ezek bizonyultak a legpontosabbnak. Az Eurostat tagállamok közötti és harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó COMEXT-adatbázisának adataiból lehetett a legmegbízhatóbb képet kapni a harmadik országokba irányuló kivitel, illetve a harmadik országokból történő behozatal összértékéről, valamint az Unión belüli teljes éves forgalomról.

(10)

Az értékelések azt az átlagos szén-dioxid-árat vették alapul, amelyet az éghajlatváltozásra és a megújuló energiára vonatkozó 2020-as uniós célkitűzések teljesítésére irányuló végrehajtási intézkedéscsomagot kísérő bizottsági hatásvizsgálat ( 3 ) megállapított. A legelképzelhetőbb forgatókönyv szerint, amely már az együttes végrehajtás és a tiszta fejlesztési mechanizmus jóváírásaival is számol, a szén-dioxid-ár egy tonna CO2-egyenértéket tekintve 30 EUR.

(11)

A 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő közvetlen többletkiadások kiszámításakor figyelembe kell venni azt a kibocsátásiegység-mennyiséget, amelyet az adott ágazatnak meg kellene vásárolnia abban az esetben, ha nem minősül a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak. Az említett irányelv 10a. cikkének (11) bekezdése értelmében a 2013-ban ingyenesen kiosztott kibocsátásiegység-mennyiségnek a 10a. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedésekkel összhangban meghatározott mennyiség 80 %-ának kell megfelelnie, ezt követően pedig az ingyenesen kiosztott mennyiséget évente mindig azonos mennyiséggel úgy kell csökkenteni, hogy 2020-ra 30 %-ot érjen el, majd 2027-re megszűnjön az ingyenes kiosztás. A 10a. cikk (1) bekezdésében meghatározott előzetes referenciaértékek kiindulópontját az ágazati vagy alágazati uniós létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2007–2008 közötti átlagteljesítménye adja; a referenciaértékek magukban foglalják a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat és az alternatív termelési folyamatokat is.

(12)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározandó előzetes referenciaértékeket csak 2010 végéig kell elfogadni. A közvetlen kiadásoknak e referenciaértékeken alapuló meghatározása ezért csak az ágazatok és alágazatok listájának felülvizsgálatakor vehető figyelembe. Az ágazatok és alágazatok listájának összeállításához így fel kell mérni a kibocsátási egységek ingyenesen kiosztandó mennyiségét. A becslést uniós szinten, 2013-ra és 2014-re kell megadni. E határozat céljai szempontjából, illetőleg a referenciaértékekre vonatkozó szigorú követelmények és a lineáris csökkentési tényező alkalmazásának érvényre juttatásához a legpontosabb becslés azzal számol, hogy a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának ki nem tett ágazatok kibocsátási egységeinek 75 %-át 2013-ban és 2014-ben kell majd megvásárolni.

(13)

A közvetett költségek értékelésekor az éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2008-as uniós szakpolitikai csomag modell alapú elemzése ( 4 ) szerinti 0,465 tonna CO2/MWh átlagos kibocsátási tényezővel számoltak a villamos energia esetében, és ezt vette alapul az éghajlatváltozásra és a megújuló energiára vonatkozó 2020-as uniós célkitűzések teljesítésére irányuló végrehajtási intézkedéscsomagot kísérő bizottsági hatásvizsgálat is. Az uniós átlagérték használata helyénvaló ebben a vonatkozásban, hiszen ezzel teljesül az a kívánalom, hogy az értékelést uniós szinten kell végrehajtani, és az átlagérték tükrözi az uniós villamosenergia-termeléshez kapcsolódó tényleges kibocsátást.

(14)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (17) bekezdése kimondja, hogy – a szükséges adatok birtokában – minőségi értékelést követően ki lehet egészíteni a listát, tekintetbe véve, hogy milyen mértékben van lehetősége az adott ágazatban és/vagy alágazatban működő egyes létesítményeknek – például a leghatékonyabb műszaki megoldások alkalmazásával – a kibocsátási szintek vagy a villamosenergia-fogyasztás csökkentésére, figyelembe véve adott esetben a termelési költségeknek a vonatkozó beruházásból eredő növekedését is; a jelenlegi és várható piaci jellemzőket, beleértve azt az esetet is, amikor a kereskedelemtől való függőség vagy a közvetlen vagy közvetett költségek növekedése megközelíti a küszöbértékek egyikét; és a haszonkulcsot, mint a hosszú távú beruházási vagy áttelepítési döntések lehetséges mutatóját.

(15)

Minőségi értékelés tárgya lett számos olyan ágazat és alágazat, amely a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14) és (15) bekezdésében foglalt mennyiségi feltételek alapján nem minősült a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak vagy alágazatnak. A minőségi értékelés elsősorban azokra az ágazatokra terjedt ki, amelyek a mennyiségi értékelés során nem voltak kellő mértékben képviselve, illetőleg a határeseteknek tekintett azon ágazatokat vizsgálta, amelyekkel kapcsolatban nem, vagy csak kifogásolható minőségben állt rendelkezése statisztikai adat, illetve amelyek kapcsán a tagállamok vagy ágazati képviselők, kellően megindokolt vagy érvekkel kellőképpen alátámasztott esetekben vizsgálat indítását kérték. Az értékelés következtetései alapján egyes vizsgált ágazatok a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendők. A listára így felkerült további ágazatokat és alágazatokat e határozat mellékletének harmadik része külön ismerteti.

(16)

Egyes ágazatok és alágazatok, például az égetett agyagtéglák és tetőcserepek gyártása esetében idő vagy megfelelő minőségű és mennyiségű adatok hiányában ezúttal nem nyílt mód teljes körű értékelésére; ezen ágazatokat és alágazatokat amint lehetséges, az irányelv 10a. cikkének (13) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ismételt értékelésnek kell alávetni, és annak eredményeitől függően fel kell venni a listára.

(17)

A „textilkikészítés” ágazata (1730-as NACE-kód) minőségi értékelés tárgya lett, főképp mivel a kereskedelmi intenzitás felméréséhez uniós szinten nem állnak rendelkezésre hivatalos kereskedelmi adatok és az egyéb textilipari ágazatok kereskedelmi szempontból rendkívül intenzívek. Az értékelés erős nemzetközi versenynyomást tárt fel, rávilágított az elmúlt évek jelentős termelésesésére az Unión belül, a tárgyidőszakban tapasztalt negatív vagy rendkívül szerény haszonkulcsra, ami korlátozza a létesítmények befektetési és kibocsátáscsökkentési kapacitását. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(18)

A „farostlemez-, furnérlemez-, többrétegű préselt és egyéb falemez és táblagyártás” (2020-as NACE-kód) ágazattal kapcsolatban minőségi értékelésre került sor. Az értékelés rámutatott arra, hogy jelentős költségnövekedés nélkül nem képzelhető el megfelelő szintű kibocsátáscsökkentés ebben az ágazatban és a piacot rendkívüli kihívások jellemzik, úgymint nagyfokú árérzékenység és az alacsony gyártási költségekkel dolgozó országokból származó behozatal növekedése, emellett a haszonkulcsokra a 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő többletkiadások jelentős hatást gyakorolnak, ami korlátozza a létesítmények befektetési és kibocsátáscsökkentési kapacitását. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(19)

A „műanyag-alapanyag gyártása” (2416-os NACE-kód) ágazattal kapcsolatban minőségi értékelésre került sor. A piac jelenlegi alakulását figyelembe véve az értékelés megállapította, hogy a szóban forgó ágazat szoros rokonságot mutat a vegyipar egyéb, a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett területeivel; a világpiaci árképzés gátat szab az egyoldalú áremelésnek, és egyes harmadik országok gyártóinak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata következtében uniós és világpiaci torzulás tapasztalható. A piac várható alakulása szempontjából, amely kereskedelmi intenzitását tekintve már jelenleg is megközelíti a 30 %-os küszöbértéket, az ágazat erőteljes importnövekedése tovább folytatódik elsősorban új közel-keleti nagyberuházások eredményeképpen. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(20)

A „vasöntés” ágazata (2751-es NACE-kód) minőségi értékelés tárgya lett, főképp mivel a kereskedelmi intenzitás felméréséhez uniós szinten nem állnak rendelkezésre hivatalos kereskedelmi adatok, és mivel az Eurostat COMEXT-adatbázisa a főbb öntvénytermékeket különböző csoportok szerint tovább részletezi. Az értékelés feltárta, hogy a hatásmérséklésre csak korlátozott lehetőségek kínálkoznak a részben elkerülhetetlen technológiai kibocsátás miatt, és hatásmérséklő technológiai beruházásokra is korlátozott az ágazat kapacitása a 2003/87/EK irányelv végrehajtásából eredő többletkiadásoknak a haszonkulcsokra gyakorolt jelentős hatása következtében. A piacot alacsony koncentráció jellemzi, szemben az ügyfélágazatok nagyfokú piaci koncentrációjával. Ez egyben azt jelzi, hogy az ágazat a töblettköltségeket csak korlátozott mértékben tudja továbbadni. Alternatív forrásokból származó kereskedelmi adatokból szintén megállapítást nyert, hogy az öntvénygyártás nemzetközi kereskedelme egyre erősödik. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(21)

A „könnyűfémöntés” ágazata (2753-as NACE-kód) minőségi értékelés tárgya lett, főképp mivel a kereskedelmi intenzitás felméréséhez uniós szinten nem állnak rendelkezésre hivatalos kereskedelmi adatok, és mivel az Eurostat COMEXT-adatbázisa a főbb öntvénytermékeket különböző csoportok szerint tovább részletezi. A piacot az értékelés következtetései alapján alacsony koncentráció és az egyetlen ügyfélágazat keresletétől való erős függés jellemzi. Ez egyben azt jelzi, hogy az ágazat a töbletköltségeket csak korlátozott mértékben tudja továbbadni. Az ágazat emellett a tárgyidőszakban veszteséggel vagy csak szerény haszonnal zárt, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a hatásmérséklő technológiákba való beruházási kapacitásra, amelyet a többletköltségek tovább súlyosbítanának. Alternatív forrásokból származó kereskedelmi adatokból szintén megállapítást nyert, hogy az öntvénygyártás nemzetközi kereskedelme egyre erősödik. Az említett tényezők összesített hatásait figyelembe véve ez az ágazat a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak tekintendő.

(22)

Az ágazatok és alágazatok listájának meghatározásakor – amennyiben arra vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok – figyelembe kell venni, hogy a szénátszivárogatás veszélyének vélhetően kitett ágazatokban vagy alágazatokban a termékek világviszonylatban jelentős részét előállító harmadik országok milyen mértékben kötelezik el magukat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a vonatkozó ágazatokban vagy alágazatokban az unióshoz hasonló időkereten belül és mértékben, valamint az ezen országokban található létesítmények karbonhatékonysága milyen mértékben felel meg az uniós létesítmények hatékonyságának. Jelenleg csak Norvégia, Izland és Svájc vállalt ilyen mértékű kötelezettségeket, de ők együttvéve sem állítják elő a termékek világviszonylatban jelentős részét a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatokban vagy alágazatokban. A karbonhatékonyságot illetően a statisztikai meghatározások eltérése, az átfogó adatok általános hiánya, valamint a kellő szintű részletezés és ágazati bontás hiánya miatt nem állnak rendelkezésre összevethető adatok az értékeléshez. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (18) bekezdésében foglalt feltételek így nem befolyásolták az ágazatok és alágazatok listájának tartalmát.

(23)

Az ágazatok és alágazatok listájának alapját képező értékelés az 1010-es NACE-kóddal jelzett ágazattól kezdve a 3720-as NACE-kóddal jelzett ágazatig bezárólag az összes ágazatra, így a bányászatra, kőfejtésre és feldolgozóiparra is kiterjedt. A NACE-kódok ezen körén kívül eső, de az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében a CO2-kibocsátásáthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseknek potenciálisan a hatálya alá eső, helyhez kötött létesítményekkel rendelkező egyéb ipari ágazatokat a Bizottság 2010 folyamán értékel majd. Amennyiben az értékelés során megállapítást nyer, hogy az említett ágazatok valamelyike megfelel a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (14)–(17) bekezdésében foglalt feltételeknek, az az éves aktualizálás alkalmával felkerül a listára.

(24)

A lista – a nemzetközi tárgyalások eredményeitől függően – a 2013–2014-es időszakra vonatkozik.

(25)

A Bizottság az ágazatok és alágazatok listájának összeállításához számos érdekelt, köztük a tagállamok, különböző ágazati szövetségek, civil szervezetek és tudósok véleményét kikérte, a konzultációs folyamattal kapcsolatos információkat pedig weboldalán ( 5 ) közzétette.

(26)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság véleményével,