This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02007R0861-20170714
Regulation (EC) No 861/2007 of the European Parliament and of the Council of 11 July 2007 establishing a European Small Claims Procedure
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete ( 2007. július 11. ) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről
Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete ( 2007. július 11. ) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről
Előfordulhat, hogy az egységes szerkezetbe foglalt szöveg nem tartalmazza a következő módosításokat:
Módosító jogszabály | Módosítás típusa | Érintett szövegrész | Hatálybalépés időpontja |
---|---|---|---|
32023R2844 | módosította: | cikk 13 bekezdés 2 | 01/05/2025 |
32023R2844 | módosította: | cikk 13 bekezdés 1 pont (c) | 01/05/2025 |
32023R2844 | módosította: | cikk 13 bekezdés 1 pont (a) | 01/05/2025 |
32023R2844 | módosította: | cikk 4 bekezdés 1 | 01/05/2025 |
32023R2844 | módosította: | cikk 15a bekezdés 2 | 01/05/2025 |
32023R2844 | módosította: | cikk 13 bekezdés 1 pont (b) | 01/05/2025 |
02007R0861 — HU — 14.07.2017 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 861/2007/EK RENDELETE (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (HL L 199, 2007.7.31., 1. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
L 158 |
1 |
10.6.2013 |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2421 RENDELETE (2015. december 16.) |
L 341 |
1 |
24.12.2015 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1259 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017. június 19.) |
L 182 |
1 |
13.7.2017 |
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 861/2007/EK RENDELETE
(2007. július 11.)
a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről
I. FEJEZET
TÁRGY ÉS HATÁLY
1. cikk
Tárgy
E rendelet létrehoz egy a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárást (továbbiakban: kis értékű követelések európai eljárása), amelynek célja a határokon átnyúló, kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a költségek csökkentése. A kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás a tagállami jogszabályok szerinti eljárások alternatívájaként áll a peres felek rendelkezésére.
E rendelet kiküszöböli továbbá azokat a közbenső eljárásokat, amelyek a kis értékű követelések európai eljárása keretében az egyik tagállamban hozott ítéletnek a többi tagállamban történő elismeréséhez és végrehajtásához szükségesek.
2. cikk
Hatály
(1) E rendeletet – tekintet nélkül az eljáró bíróság jellegére – azokban a 3. cikkben meghatározott, határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, amelyeknél a követelés értéke a keresetlevél hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor nem haladja meg az 5 000 EUR összeget, az összes kamat, kiadás és költség nélkül. E rendelet hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, vagy az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére („acta jure imperii”).
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos ügyekre:
a) természetes személyek személyi állapota, jog- és cselekvőképessége;
b) házassági vagyonjog, illetve olyan kapcsolatból eredő vagyonjog, amelyet az adott kapcsolatra alkalmazandó jog szerint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekintenek;
c) a családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy házassági rokonságból származó tartási kötelezettségek;
d) végrendelet és öröklés, ideértve a haláleset következtében felmerülő tartási kötelezettségeket;
e) csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások;
f) szociális biztonság;
g) választott bíráskodás;
h) munkajog;
i) ingatlan bérlete, a pénzbeli követelésekre irányuló keresetek kivételével; illetve
j) a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése, beleértve a rágalmazást is.
3. cikk
Határokon átnyúló ügyek
(1) E rendelet alkalmazásában határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.
(2) Az állandó lakóhelyet vagy székhelyet az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 62. és 63. cikkével összhangban kell meghatározni.
(3) Annak meghatározásához, hogy határokon átnyúló ügyről van-e szó, a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő benyújtásának időpontja irányadó.
II. FEJEZET
A KIS ÉRTÉKŰ KÖVETELÉSEK EURÓPAI ELJÁRÁSA
4. cikk
Az eljárás megindítása
(1) A felperes a kis értékű követelések európai eljárását az I. mellékletben meghatározott egységesített „A” keresetlevél kitöltésével, és annak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő közvetlen – postai úton, illetve bármilyen egyéb, az eljárás megindításának helye szerinti tagállam által elfogadott kommunikációs eszközzel, például faxon vagy e-mailben – benyújtásával indítja meg. A keresetlevél tartalmazza a követelést alátámasztó bizonyítékok leírását, és ahhoz csatolni kell amennyiben szükséges az azt alátámasztó egyéb iratokat.
(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely kommunikációs eszközök használatát tekintik elfogadhatónak. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az erre vonatkozó információkat.
(3) Amennyiben a kereset az e rendelet hatályán kívül eső ügyre vonatkozik, a bíróság erről tájékoztatja a felperest. Ha a felperes nem vonja vissza keresetét, a bíróság azon tagállam eljárási jogának megfelelően tárgyalja az ügyet, amely tagállamban az eljárást lefolytatják.
(4) Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a felperes által szolgáltatott információk nem megfelelők, illetve nem elég egyértelműek, vagy ha a keresetlevél hiányos, a bíróság lehetőséget ad a felperesnek a keresetlevél kiegészítésére vagy kijavítására, illetve a bíróság által megjelölt további információk vagy iratok benyújtására, vagy a kereset visszavonására, a bíróság által előírt határidőn belül, kivéve, ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan, vagy a kérelem nem elfogadható. A bíróság e célra a II. mellékletben meghatározott „B” formanyomtatványt használja.
Ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan, vagy a kérelem nem elfogadható, vagy ha a felperes az előírt határidőn belül a keresetlevelet nem egészíti ki vagy nem javítja ki, a bíróság a keresetet elutasítja. ►M2 A bíróság tájékoztatja a felperest az elutasításról, valamint arról, hogy az elutasítással szemben van-e lehetőség fellebbezésre. ◄
(5) A tagállamok biztosítják, hogy az egységesített „A” keresetlevél valamennyi olyan bíróságon hozzáférhető legyen, amely előtt a kis értékű követelések európai eljárása megindítható, valamint hogy az a megfelelő tagállami honlapokon is elérhető legyen.
5. cikk
Az eljárás lefolytatása
(1) A kis értékű követelések európai eljárása írásbeli eljárás.
(1a) A bíróság csak abban az esetben tart tárgyalást, ha úgy ítéli meg, hogy az írásbeli bizonyítékok alapján nem lehet ítéletet hozni, vagy ha valamelyik fél ezt kérelmezi. A bíróság az erre vonatkozó kérelmet elutasíthatja, ha úgy ítéli meg, hogy tekintettel az ügy körülményeire, az eljárás tisztességes lefolytatásához nincs szükség tárgyalásra. Az elutasítást írásban meg kell indokolni. Az elutasítás csak az ítélet elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
(2) A megfelelően kitöltött keresetlevél kézhezvételét követően a bíróság kitölti a III. mellékletben meghatározott „C” válasz-formanyomtatvány I. részét.
A keresetlevél – és adott esetben az azt alátámasztó iratok – egy példányát, valamint a kitöltött válasz-formanyomtatványt a 13. cikknek megfelelően kézbesíteni kell az alperesnek. Ezen iratokat a megfelelően kitöltött keresetlevél kézhezvételétől számított 14 napon belül kell megküldeni.
(3) Az alperes a keresetlevél és a válasz-formanyomtatvány kézbesítését követő 30 napon belül, a „C” válasz-formanyomtatvány II. részének kitöltésével – csatolva adott esetben az azt alátámasztó iratokat – és a bírósághoz történő eljuttatásával vagy a válasz-formanyomtatvány mellőzésével egyéb megfelelő módon válaszol.
(4) Az alperes válaszának a bírósághoz való beérkezését követő 14 napon belül a válasz és az esetleges azt alátámasztó iratok egy példányát a bíróság megküldi a felperesnek.
(5) Amennyiben válaszában az alperes kijelenti, hogy valamely nem pénzügyi követelés értéke meghaladja a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított összeghatárt, a bíróság 30 napon belül azt követően, hogy a választ megküldték a felperesnek, megállapítja, hogy a követelés e rendelet hatálya alá tartozik-e. E döntés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(6) Az „A” formanyomtatványon benyújtandó esetleges viszontkeresetet, valamint az esetleges azt alátámasztó iratok egy példányát a 13. cikknek megfelelően kézbesíteni kell a felperesnek. Ezen iratokat a kézhezvételtől számított 14 napon belül kell megküldeni.
A felperesnek a kézbesítéstől számítva 30 nap áll a rendelkezésére az esetleges viszontkereset megválaszolására.
(7) Amennyiben a viszontkereset meghaladja a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt összeghatárt, a keresetet és a viszontkeresetet nem a kis értékű követelések európai eljárása keretében kell elbírálni, hanem azon tagállam eljárási jogának megfelelően, amelyben az eljárást lefolytatják.
A 2. és 4. cikket, valamint e cikk (3), (4) és (5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell a viszontkeresetekre.
6. cikk
Nyelvek
(1) A keresetlevelet, a választ, az esetleges viszontkeresetet, a viszontkeresetre adott esetleges választ és adott esetben az azt alátámasztó iratok leírását a bíróság nyelvén vagy nyelveinek valamelyikén kell benyújtani.
(2) Amennyiben a bírósághoz beérkező bármely további okirat nem az eljárás nyelvén készült, a bíróság kizárólag akkor kérheti ezen okirat lefordítását, ha az szükségesnek tűnik az ítélet meghozatalához.
(3) Amennyiben az egyik fél megtagadja valamely irat átvételét, mert az nem a következő nyelvek egyikén készült:
a) az átvevő tagállam hivatalos nyelve, vagy amennyiben annak a tagállamnak több hivatalos nyelve is van, a kézbesítés helyének vagy annak a helynek a hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike, ahová az iratot küldeni kell; vagy
b) a címzett számára érthető nyelv,
a bíróság tájékoztatja erről a másik felet abból a célból, hogy ez utóbbi fél gondoskodjon az irat lefordításáról.
7. cikk
Az eljárás lezárása
(1) Az alperes vagy a felperes válaszának az 5. cikk (3) vagy (6) bekezdésében foglalt határidőn belül a bírósághoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül a bíróság ítéletet hoz, vagy:
a) felhívja a feleket, hogy meghatározott – 30 napot meg nem haladó – határidőn belül nyújtsanak be további információkat a követeléssel kapcsolatban;
b) a 9. cikkel összhangban bizonyításfelvételt folytat le; vagy
c) tárgyalásra idézi a feleket, amelyet az idézéstől számított 30 napon belül kell megtartani.
(2) A bíróság a tárgyalástól vagy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi információ beérkezésétől számított 30 napon belül meghozza az ítéletet. Az ítéletet a 13. cikknek megfelelően kézbesíteni kell a feleknek.
(3) Amennyiben a bíróság az 5. cikk (3) vagy (6) bekezdésében foglalt határidőn belül nem kapja meg az érintett fél válasz-formanyomtatványát, a keresettel vagy a viszontkeresettel kapcsolatban ítéletet hoz.
8. cikk
Tárgyalás
(1) Amennyiben az 5. cikk (1a) bekezdésével összhangban tárgyalást szükséges tartani, azt a bíróság rendelkezésére álló megfelelő távközlési technológia – például videokonferencia vagy telekonferencia – igénybevételével kell lefolytatni, kivéve, ha az ügy sajátos körülményeiből adódóan az ilyen technológia alkalmazása nem biztosítja az eljárás tisztességes lefolytatását.
Amennyiben a meghallgatandó személy állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, akkor e személynek a tárgyaláson való részvételét videokonferencia, telekonferencia vagy egyéb alkalmas távközlési technológia segítségével, az 1206/2001/EK tanácsi rendeletben ( 2 ) meghatározott eljárások igénybevételével kell biztosítani.
(2) Arra hivatkozva, hogy a személyes megjelenéssel járó nehézségek – és különösen az ezzel kapcsolatban nála felmerülő esetleges költségek – nincsenek arányban a követeléssel, a tárgyaláson való személyes megjelenésre idézett fél kérelmezheti távközlési technológia igénybevételét, feltéve, hogy az adott technológia a bíróság rendelkezésére áll.
(3) Ha a bíróság valamely felet oly módon idézi, hogy távközlési technológia igénybevételével vegyen részt a tárgyaláson, az érintett fél kérelmezheti a személyes megjelenést. A 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kidolgozott, egységesített „A” keresetlevélen és „C” válasz-formanyomtatványon a feleket tájékoztatni kell arról, hogy a tárgyaláson való – kérelmük alapján történő – személyes megjelenésük okán felmerülő költségek megtérítésére a 16. cikkben meghatározott feltételekkel van lehetőség.
(4) A bíróság által a (2) és (3) bekezdés szerinti kérelmek tárgyában hozott döntés csak az ítélet elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
9. cikk
Bizonyításfelvétel
(1) A bíróság a bizonyíték elfogadhatóságára vonatkozó szabályok alapján meghatározza a bizonyításfelvétel eszközeit, és az ítélethozatalhoz szükséges bizonyításfelvétel terjedelmét. A bizonyításfelvétel legegyszerűbb és legkevésbé terhelő módját kell alkalmaznia.
(2) A bíróság megengedheti a tanúk, szakértők vagy felek írásbeli vallomástétele útján zajló bizonyításfelvételt.
(3) Amennyiben a bizonyításfelvétel keretében meghallgatásra kerül sor, a meghallgatást a 8. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően kell lefolytatni.
(4) A bíróság kizárólag abban az esetben alkalmazhat szakértői bizonyítást vagy szóbeli vallomástételt, ha más bizonyíték alapján nem hozható ítélet.
10. cikk
A felek képviselete
Az ügyvéd vagy más jogász általi képviselet nem kötelező.
11. cikk
A feleknek nyújtott segítség
(1) A tagállamok biztosítják annak lehetőségét, hogy a felek egyrészt gyakorlati segítséget kapjanak a nyomtatványok kitöltéséhez, másrészt pedig általános tájékoztatást kapjanak a kis értékű követelések európai eljárásának alkalmazási köréről, valamint arra vonatkozóan, hogy az adott tagállamban mely bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, hogy a kis értékű követelések európai eljárásának keretében ítéletet hozzanak. E segítségnyújtásnak ingyenesnek kell lennie. Ez a bekezdés semmi esetre sem írja elő a tagállamok számára költségmentesség vagy konkrét ügy jogi értékelése formájában jogi segítségnyújtás biztosítását.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerinti segítségnyújtásban illetékes hatóságokra vagy szervezetekre vonatkozó információk valamennyi olyan bíróságon hozzáférhetők legyenek, amely előtt a kis értékű követelések európai eljárása megindítható, valamint hogy a megfelelő tagállami honlapokon is elérhetők legyenek.
12. cikk
A bíróság feladata
(1) A bíróság nem kötelezheti a feleket a követelés jogi minősítésére.
(2) A bíróság, amennyiben szükséges, tájékoztatja a feleket az eljárási kérdésekről.
(3) A bíróság adott esetben a felek közötti egyezségre törekszik.
13. cikk
Az iratok kézbesítése és egyéb írásbeli kommunikáció
(1) Az 5. cikk (2) és (6) bekezdésében említett iratokat, valamint a 7. cikk szerint hozott ítéletet az alábbi módon kell kézbesíteni:
a) postai úton, vagy
b) elektronikus úton:
i. amennyiben ehhez a technikai eszközök rendelkezésre állnak, és ez a kis értékű követelések európai eljárása lefolytatásának helye szerinti tagállam eljárási szabályai alapján és, amennyiben a kézbesítés olyan fél részére történik, aki egy másik tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, az említett másik tagállam eljárási szabályai alapján megengedett; valamint
ii. amennyiben a kézbesítés olyan fél részére történik, aki/amely előzőleg kifejezetten elfogadta, hogy részére az iratokat elektronikus úton kézbesíthetik, vagy olyan fél részére történik, aki/amely – az állandó lakóhelye, székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam eljárási szabályai szerint – köteles elfogadni az említett meghatározott kézbesítési módot.
A kézbesítést a kézhezvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel kell igazolni.
(2) A bíróság és a felek, illetve az eljárásban részt vevő egyéb személyek közötti, az (1) bekezdésben nem említett valamennyi írásbeli kommunikációt elektronikus úton kell folytatni, átvételi elismervénnyel igazolva a kézbesítést, amennyiben ehhez a technikai eszközök rendelkezésre állnak, és ez a kis értékű követelések európai eljárása lefolytatásának helye szerinti tagállam eljárási szabályai alapján megengedett, feltéve, hogy az adott fél vagy személy előzetesen elfogadta ezt a kommunikációs eszközt vagy – az említett fél vagy személy állandó lakóhelye, székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam eljárási szabályai szerint – köteles elfogadni e kommunikációs eszközt.
(3) Az elektronikus út igénybevételének az (1) és (2) bekezdésben előírt előzetes elfogadására vonatkozóan a tagállamok eljárási szabályai alapján rendelkezésre álló egyéb eszközökön túlmenően az egységesített „A” keresetlevélen és „C” válasz-formanyomtatványon is lehetőséget kell biztosítani az elfogadás kifejezésére.
(4) Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően nem lehetséges a kézbesítés, az 1896/2006/EK rendelet 13. vagy 14. cikke szerinti módok egyike is alkalmazható e célból.
Amennyiben a (2) bekezdésnek megfelelően nem lehetséges a kommunikáció, vagy az az ügy sajátos körülményeiből adódóan nem megfelelő, a kis értékű követelések európai eljárása lefolytatásának helye szerinti tagállam joga alapján megengedett bármely egyéb kommunikációs mód is alkalmazható.
14. cikk
Határidők
(1) Amennyiben a bíróság határidőt szab, az érintett felet tájékoztatni kell a határidő elmulasztásának következményeiről.
(2) A bíróság kivételes esetben meghosszabbíthatja a 4. cikk (4) bekezdésében, az 5. cikk (3) és (6) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt határidőket, amennyiben ez szükséges a felek jogainak védelméhez.
(3) Amennyiben a bíróság kivételes esetben nem tudja betartani az 5. cikk (2)–(6) bekezdéseiben, valamint a 7. cikkben előírt határidőket, a lehető leghamarabb megteszi az e rendelkezésekben megkövetelt lépéseket.
15. cikk
Az ítélet végrehajthatósága
(1) Az ítélet a lehetséges jogorvoslati eszközöktől függetlenül végrehajtható. Biztosíték nyújtása nem követelhető.
(2) A 23. cikk abban az esetben is alkalmazandó, ha az ítéletet abban a tagállamban kell végrehajtani, amelyben azt meghozták.
15a. cikk
Az eljárási illetékek és azok megfizetésének módjai
(1) A kis értékű követelések európai eljárásáért a tagállamokban kirótt eljárási illetékek nem lehetnek aránytalanok, és nem lehetnek magasabbak, mint az adott tagállamban a nemzeti szintű egyszerűsített bírósági eljárásért kirótt eljárási illetékek.
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felek olyan távfizetési eszközök igénybevételével fizethessék meg az eljárási illetékeket, amelyek a felek számára lehetővé teszik, hogy a bíróság helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamból is kezdeményezhessék a fizetést, és ehhez a következő fizetési módok közül legalább egyet fel kell ajánlaniuk:
a) banki átutalás;
b) hitelkártyás vagy betéti kártyás fizetés; vagy
c) a felperes bankszámlájának közvetlen megterhelése.
16. cikk
Költségek
Az eljárás költségeit a pervesztes fél viseli. A bíróság azonban nem ítéli meg a pernyertes fél javára a költségeket annyiban, amennyiben azok indokolatlanul merültek fel, vagy a követeléshez képest aránytalanok voltak.
17. cikk
Jogorvoslat
(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy eljárási joguk lehetővé teszi-e a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélettel szembeni jogorvoslatot, valamint közlik azt a határidőt, amelyen belül a jogorvoslatot a bírósághoz be kell nyújtani. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az erre vonatkozó információkat.
(2) A 15a. és a 16. cikket a jogorvoslatokra is alkalmazni kell.
18. cikk
Az ítélet felülvizsgálata különleges esetekben
(1) Az az alperes, aki nem jelent meg a bíróság előtt, kérelmezheti a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet felülvizsgálatát az ítéletet meghozó tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága előtt, amennyiben:
a) a keresetlevelet nem kézbesítették az alperes részére, vagy tárgyalás esetén az alperest nem idézték a tárgyalásra megfelelő időben és megfelelő módon ahhoz, hogy védelméről gondoskodhasson; vagy
b) az alperest vis maior vagy önhibáján kívüli rendkívüli körülmények akadályozták abban, hogy vitassa a követelést,
kivéve, ha nem élt jogorvoslattal az ítélet ellen akkor, amikor ezt módjában állt megtenni.
(2) A felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó határidő 30 nap, amely azon a napon kezdődik, amikor az alperes ténylegesen megismerte az ítélet tartalmát, és abban a helyzetben volt, hogy cselekedjen, legkésőbb azonban azon első végrehajtási intézkedés napján, amely az alperesnek a javai fölötti rendelkezési jogát részben vagy egészben elvonja. A határidő nem hosszabbítható meg.
(3) Amennyiben a bíróság – azon az alapon, hogy a felülvizsgálatnak az (1) bekezdésben említett okai közül egyik sem áll fenn – elutasítja az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályban marad.
Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy a felülvizsgálat az (1) bekezdésben említett okok bármelyike alapján indokolt, a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet semmis. A felperes azonban nem veszíti el az elévülési vagy a jogvesztési időszak bármely megszakításából eredő előnyöket, amennyiben a nemzeti jog szerint ilyen megszakítás alkalmazható.
19. cikk
Alkalmazandó eljárási jog
E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kis értékű követelések európai eljárására azon tagállam eljárási joga alkalmazandó, amelyben az eljárást lefolytatják.
III. FEJEZET
MÁSIK TAGÁLLAMBAN VALÓ ELISMERÉS ÉS VÉGREHAJTÁS
20. cikk
Elismerés és végrehajtás
(1) A valamely tagállamban a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletet a többi tagállamban végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás és az elismerés kifogásolásának bármilyen lehetősége nélkül el kell ismerni, és végre kell hajtani.
(2) A bíróság bármelyik fél kérésére térítésmentesen kiállítja a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletre vonatkozó tanúsítványt a IV. mellékletben meghatározott „D” formanyomtatvány kitöltésével. A bíróság az európai igazságügyi portálon elérhető többnyelvű dinamikus formanyomtatvány segítségével az adott félnek kérésre az uniós intézmények bármely más hivatalos nyelvén biztosítja a tanúsítványt. E rendelet semmi esetre sem kötelezi a bíróságot arra, hogy biztosítsa a tanúsítvány szabadon kitölthető szövegmezőiben szereplő szöveg átiratát és/vagy fordítását.
21. cikk
Végrehajtási eljárás
(1) Az e fejezetben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a végrehajtási eljárásra a végrehajtás szerinti tagállam jogszabályai vonatkoznak.
A kis értékű követelések európai eljárásában hozott bármely ítéletet ugyanolyan feltételekkel kell végrehajtani, mint a végrehajtás szerinti tagállamban hozott ítéletet.
(2) A végrehajtást kérő fél a következő iratokat köteles benyújtani:
a) az ítélet egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; valamint
b) a 20. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvány és szükség esetén annak fordítása a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvére, vagy – amennyiben az adott tagállamban több hivatalos nyelv is van – a kért végrehajtás helyén az adott tagállam jogának megfelelően bírósági eljárásokban alkalmazott hivatalos nyelvre vagy hivatalos nyelvek valamelyikére, vagy valamely egyéb nyelvre, amelyről a végrehajtás szerinti tagállam jelezte, hogy elfogadja.
(3) A valamely másik tagállamban a kis értékű követelések európai eljárásban hozott ítélet végrehajtását kérő fél nem kötelezhető arra, hogy a végrehajtási eljárásra jogosult képviselőkön kívül:
a) meghatalmazott képviselővel; vagy
b) levelezési címmel
rendelkezzen a végrehajtás szerinti tagállamban.
(4) Az egyik tagállamban a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletnek egy másik tagállamban történő végrehajtását kérelmező jogosulttól nem követelhető – függetlenül annak elnevezésétől – biztosíték, óvadék vagy letét azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy hogy nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel a végrehajtás szerinti tagállamban.
21a. cikk
A tanúsítvány nyelve
(1) Valamennyi tagállam megjelölheti az Unió intézményeinek azon, saját hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvét vagy nyelveit, amelyeket a 20. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvány nyelveként elfogad.
(2) Az ítélet tartalmára vonatkozóan a 20. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítványban szereplő információkat az egyik tagállamban erre feljogosított személynek kell lefordítania.
22. cikk
A végrehajtás megtagadása
(1) A végrehajtást azon személy kérelme alapján, aki ellen a végrehajtást kérték, a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága elutasítja, amennyiben a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet összeegyeztethetetlen a valamely tagállamban vagy harmadik országban hozott bármely korábbi ítélettel, feltéve, hogy:
a) a korábbi ítélet ugyanazon jogalap tárgyában, ugyanazon felek között született;
b) a korábbi ítéletet a végrehajtás szerinti tagállamban hozták, vagy az megfelel a végrehajtás szerinti tagállamban való elismeréséhez szükséges feltételeknek; valamint
c) az összeegyeztethetetlenséget a kis értékű követelések európai eljárása során hozott ítéletet meghozó tagállamban a bírósági eljárás keretében nem hozták fel kifogásként, és nem is lehetett volna azt kifogásként felhozni.
(2) A végrehajtás szerinti tagállamban a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet érdemi felülvizsgálatának nincs helye.
23. cikk
A végrehajtás felfüggesztése vagy korlátozása
Amennyiben valamelyik fél jogorvoslattal élt a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélettel szemben vagy ilyen jogorvoslat még lehetséges, vagy a fél a 18. cikk értelmében felülvizsgálati kérelemmel élt, a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága vagy illetékes hatósága azon fél kérelmére, aki ellen a végrehajtást kérték:
a) a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekre korlátozhatja;
b) a végrehajtást az általa meghatározott biztosíték nyújtásától teheti függővé; vagy
c) kivételes körülmények fennállása esetén felfüggesztheti a végrehajtási eljárást.
23a. cikk
Perbeli egyezség
A kis értékű követelések európai eljárása során valamely bíróság által jóváhagyott vagy valamely bíróság előtt kötött olyan perbeli egyezséget, amely az eljárás lefolytatásának helye szerinti tagállamban végrehajtható, a kis értékű követelések európai eljárása során hozott ítélettel megegyező feltételek mellett kell elismerni és végrehajtani egy másik tagállamban.
A III. fejezet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a perbeli egyezségekre.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. cikk
Tájékoztatás
A tagállamok – különösen a 2001/470/EK határozattal összhangban létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat útján – együttműködnek annak érdekében, hogy a nyilvánosságot és a szakmai köröket tájékoztassák a kis értékű követelések európai eljárásáról, beleértve a költségeket is.
25. cikk
A tagállamok által szolgáltatandó információk
(1) A tagállamok 2017. január 13-ig tájékoztatják a Bizottságot az alábbiakról:
a) a kis értékű követelések európai eljárásában az ítélethozatalra hatáskörrel rendelkező bíróságok;
b) a kis értékű követelések európai eljárásának céljára elfogadott és a bíróságok rendelkezésére álló kommunikációs eszközök, a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban;
c) a 11. cikk szerinti gyakorlati segítségnyújtásra illetékes hatóságok vagy szervezetek;
d) az elektronikus kézbesítéshez és kommunikációhoz rendelkezésre álló, illetve az eljárási szabályaik alapján a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban megengedettnek minősülő eszközök, valamint az elektronikus út használatának a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt előzetes elfogadásának kifejezésére szolgáló, a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló eszközök, amennyiben léteznek ilyenek;
e) azon személyek vagy a szakmák azon típusai, amennyiben léteznek ilyenek, akik vagy amelyek tekintetében jogszabály kötelez az elektronikus úton történő kézbesítésnek vagy az elektronikus kommunikáció egyéb formáinak az elfogadására a 13. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban;
f) a kis értékű követelések európai eljárására vonatkozó eljárási illetékek, és azok számítási módja, valamint a 15a. cikkel összhangban az eljárási illetékek megfizetésére elfogadott fizetési módok;
g) a 17. cikkel összhangban az arra vonatkozó információ, hogy eljárási joguk lehetővé teszi-e a jogorvoslatot, és azt milyen határidőn belül kell, és mely bírósághoz lehet benyújtani;
h) a 18. cikk szerinti felülvizsgálat iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok;
i) a 21a. cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott nyelvek; és
j) a végrehajtásra illetékes hatóságok és a 23. cikk alkalmazására illetékes hatóságok.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az említett adatokat érintő bármely változásról.
(2) A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban közölt információkat megfelelő módon – például az európai igazságügyi portálon keresztül – nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
26. cikk
A mellékletek módosítása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I – IV. melléklet módosítására vonatkozóan.
27. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2) A Bizottság 26. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, 2016. január 13-tól kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 26. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5) Az 26. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
28. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2022. július 15-ig jelentést nyújt be e rendelet végrehajtásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, amelyben értékeli a következőket:
a) helyénvaló lenne-e a 2. cikk (1) bekezdésében említett felső értékhatárt tovább emelni annak érdekében, hogy teljesüljön e rendelet azon célkitűzése, hogy határokon átnyúló esetekben meg kell könnyíteni a polgárok és a kis- és középvállalkozások számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést; továbbá
b) helyénvaló lenne-e kiterjeszteni a kis értékű követelések európai eljárásának hatályát különösen a bérkövetelésekre annak érdekében, hogy határokon átnyúló, a munkáltatóval szemben fennálló munkaügyi vitákban a munkavállalók könnyebben hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz, mely értékelés elkészítéséhez megvizsgálja az említett kiterjesztés valamennyi lehetséges hatását.
E jelentést adott esetben jogalkotási javaslatok kísérik.
Ebből a célból és 2021. július 15-ig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kis értékű követelések európai eljárásának keretében benyújtott keresetek számáról, valamint a kis értékű követelések európai eljárása során hozott ítéletek végrehajtása iránti kérelmek számáról.
(2) A Bizottság 2019. július 15-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a kis értékű követelések európai eljárásával kapcsolatos információknak a tagállamokban történő terjesztéséről, amelyben ajánlásokat is megfogalmazhat az említett eljárás ismertebbé tételére vonatkozóan.
29. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba.
Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni, a 25. cikk kivételével, amelyet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.
I. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET
III. MELLÉKLET
IV. MELLÉKLET
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).
( 2 ) A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (HL L 174., 2001.6.27., 1. o.).