EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02005R1552-20090807

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 1552/2005/EK rendelete ( 2005. szeptember 7 .) a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról (EGT vonatkozású szöveg)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2005/1552/2009-08-07

2005R1552 — HU — 07.08.2009 — 002.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1552/2005/EK RENDELETE

(2005. szeptember 7.)

a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról

(EGT vonatkozású szöveg)

(HL L 255, 30.9.2005, p.1)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1893/2006/EK RENDELETE (2006. december 20.)

  L 393

1

30.12.2006

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2009/EK RENDELETE (2009. június 18.)

  L 188

14

18.7.2009




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1552/2005/EK RENDELETE

(2005. szeptember 7.)

a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról

(EGT vonatkozású szöveg)



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak megfelelően eljárva ( 1 ),

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülése azt a stratégiai célt tűzte az Európai Unió elé, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre, több és jobb munkahelyet kínál, és nagyobb társadalmi kohéziót valósít meg.

(2)

A polgárok foglalkoztathatósága, alkalmazkodóképessége és mobilitása létfontosságú ahhoz, hogy az Unió fenntartsa elkötelezettségét arra, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon.

(3)

Az egész életen át tartó tanulás a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő kialakításának és fejlesztésének kulcseleme.

(4)

Az európai oktatási és szakképzési átlagteljesítmény referenciaszintjeiről (hivatkozási értékek) szóló, 2003. május 5-i európai tanácsi következtetésekben ( 2 ) a Tanács elfogadta az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó alábbi hivatkozási értéket: „Ezért 2010-re a felnőtt, munkaképes korú népesség (25—64 éves korcsoport) átlagos részvétele az egész életen át tartó tanulásban legalább 12,5 %-os legyen az Európai Unióban”.

(5)

A lisszaboni Európai Tanács megerősítette, hogy az egész életen át tartó tanulás az európai társadalmi modell egyik alapvető összetevője.

(6)

A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2003. július 22-i 2003/578/EK tanácsi határozattal ( 3 ) megerősített új európai foglalkoztatási stratégia célja a lisszaboni stratégiához való jobb hozzájárulás, és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó koherens és átfogó stratégiák végrehajtása.

(7)

E rendelet alkalmazásakor figyelembe kell venni a tagállamok foglalkoztatási politikára vonatkozó iránymutatásaiban meghatározott „a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személyek” fogalmát.

(8)

Különös figyelmet kell szentelni a munkahelyi és munkaidőben történő képzésnek, melyek az egész életen át tartó tanulás alapvető fontosságú tényezői.

(9)

A közösségi szinten összehasonlítható statisztikai információ — különös tekintettel a vállalati szakképzésre — elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiák kifejlesztése és végrehajtásuk folyamatának nyomon követése szempontjából.

(10)

A konkrét közösségi statisztikák elkészítésére a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben ( 4 ) foglalt szabályok az irányadóak.

(11)

A statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás hatálya alá tartozó adatok továbbítására a 322/97/EK rendeletben és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendeletben ( 5 ) foglalt szabályok az irányadóak.

(12)

A bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. május 17-i 831/2002/EK bizottsági rendelet ( 6 ) meghatározta azokat a feltételeket, amelyek alapján hozzáférés biztosítható a Közösségi hatósághoz továbbított bizalmas adatokhoz.

(13)

Mivel e rendelet célját — nevezetesen a vállalati szakképzésre vonatkozó összehangolt adatok előállítását lehetővé tevő közös statisztikai szabványok létrehozását — a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 7 ) összhangban kell elfogadni. Ezen intézkedéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok rendelkezésre álló adatgyűjtési és feldolgozási kapacitását.

(15)

Az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló, 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat ( 8 ) 3. cikkének megfelelően a statisztikai programbizottsággal konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a vállalati szakképzésre vonatkozó közösségi statisztikák készítésének közös keretét állapítja meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „vállalat”: a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről szóló, 1993. március 15-i 696/93/EGK tanácsi rendeletben ( 9 ) meghatározott gazdasági egység;

▼M1 —————

▼B

3. cikk

Begyűjtendő adatok

(1)  Az adatokat a tagállamoknak kell begyűjteniük a vállalatoknál folyó szakképzés elemzéséhez szükséges közösségi statisztikák elkészítése céljából, az alábbi területeken:

a) a vállalatok által munkavállalóik szakértelmének fejlesztésére alkalmazott képzési politika és képzési stratégiák;

b) a vállalatokban folyó szakképzés irányítása, szervezése és formái;

c) a szociális partnerek szerepe a munkahelyi szakképzés valamennyi szempontjának biztosításában;

d) a szakképzéshez való hozzáférés, annak volumene és tartalma, különösen a gazdasági tevékenység és a vállalat méretének vonatkozásában;

e) a vállalatok konkrét szakképzési intézkedései munkavállalóik IKT-ben való jártasságának javítására;

f) a kis- és középvállalkozások (KKV-k) alkalmazottainak esélyei a szakképzéshez való hozzáférésre és új jártasságok elsajátítására, és a KKV-k képzés nyújtásához kapcsolódó sajátos igényei;

g) állami intézkedések hatása a folyamatos vállalati szakképzésre;

h) a vállalatok valamennyi alkalmazottjának esélyegyenlősége a szakképzéshez való hozzáférés tekintetében, különös tekintettel a nemekre és adott életkori csoportokra;

i) a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportokat célzó konkrét szakképzési intézkedések;

j) különböző munkaszerződés-típusokhoz igazodó szakképzési intézkedések;

k) a szakképzéssel kapcsolatos kiadások: a szakképzéssel kapcsolatos finanszírozási szintek és pénzforrások, ösztönzők; és

l) a vállalatoknak a szakképzések értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásai.

(2)  A tagállamoknak konkrét adatokat kell begyűjteniük a vállalatoknál folyó szakmai alapképzésre vonatkozóan a következőkről:

a) a szakmai alapképzés részvevői; és

b) a szakmai alapképzés teljes költsége.

▼M1

4. cikk

A statisztikák tartalma

A munkahelyi szakképzéssel kapcsolatos statisztikáknak legalább a NACE Rev. 2. B-től N-ig és R-től S-ig terjedő nemzetgazdasági ágaiban meghatározott valamennyi gazdasági tevékenységre kell kiterjedniük.

▼B

5. cikk

Statisztikai egységek

(1)  Az adatgyűjtés vonatkozásában statisztikai egység a 4. cikkben említett gazdasági tevékenységek egyikét folytató, és 10 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalat.

▼M2

(2)  Tekintettel a vállalkozások méreteloszlásának nemzetenkénti eltéréseire és a politikák szükségleteinek fejlődésére, a tagállamok országukban kiterjeszthetik a statisztikai egység fogalommeghatározását. A Bizottság dönthet úgy, hogy kiterjeszti a fogalommeghatározást, amennyiben ez a kiterjesztés az érintett tagállamban jelentősen javítaná a felmérés eredményének reprezentatív jellegét és minőségét. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

6. cikk

Adatforrások

(1)  A tagállamok a szükséges adatokat a vállalatokban folytatott felmérésen, vagy a vállalatokban folytatott felmérés és egyéb források kombinációján keresztül gyűjtik be, a válaszadókra nehezedő teher csökkentése és az adminisztráció egyszerűsítése elvének alkalmazásával.

(2)  A tagállamok meghatározzák a felmérésre való válaszadásra vonatkozó részletszabályokat a vállalatok részére.

(3)  A felmérés által a vállalatokat helyes és teljes körű adatszolgáltatásra hívják fel az előírt határidőn belül.

(4)  A begyűjtendő adatok kiegészítésére egyéb források is felhasználhatók, köztük közigazgatási adatok, amennyiben ezek a források vonatkozás és időszerűség tekintetében megfelelőek.

7. cikk

A felmérés jellemzői

(1)  A felmérés mintavételes felmérés.

(2)  A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az általuk továbbított adatok tükrözzék a statisztikai egységek populációjának szerkezetét. A felmérést úgy kell elvégezni, hogy lehetőség legyen az eredmények közösségi szintű bontására legalább az alábbi kategóriákban:

a) a ►M1  NACE Rev. 2. ◄ szerinti gazdasági tevékenységek;

b) a vállalatok mérete.

▼M2

(3)  A Bizottság meghatározza a mintavételi és pontossági követelményeket, az e követelmények teljesítéséhez szükséges mintanagyságot, valamint azoknak a NACE Rev. 2. és méretkategóriáknak a részleteit, amikbe az eredmények lebonthatóak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

8. cikk

A felmérés szempontjai

(1)  A válaszadókra nehezedő teher csökkentése érdekében a felméréshez alkalmazott megközelítésnek lehetővé kell tennie az adatgyűjtés egyedi igényekhez való igazítását az alábbiakra vonatkozóan:

a) képző és nem képző vállalatok; és

b) különböző szakképzési formák.

▼M2

(2)  A Bizottság meghatározza a képzést nyújtó és nem nyújtó vállalatokra, valamint a különböző szakképzési formákra vonatkozó begyűjtendő konkrét adatokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

9. cikk

Minőség-ellenőrzés és beszámolók

(1)  A tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést az általuk továbbított adatok minőségének biztosítása érdekében.

(2)  A tagállamok legkésőbb a 10. cikkben említett bázisidőszak végét követő 21 hónapon belül benyújtják a Bizottságnak (Eurostat) a minőségről szóló beszámolójukat, amely tartalmazza a továbbított adatok minőségének ellenőrzéséhez kért valamennyi információt és adatot. A beszámolóban meg kell jelölni a módszertani követelmények esetleges megsértésének eseteit.

(3)  A Bizottság (Eurostat) a (2) bekezdésben említett beszámolók alapján értékeli az átadott adatok minőségét, különös tekintettel az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságának biztosítására.

▼M2

(4)  A Bizottság meghatározza a vállalati szakképzésről gyűjtendő és a közösségi statisztikák készítéséhez átadandó adatok minőségi követelményeit, a (2) bekezdésben említett minőségről szóló beszámolók szerkezetét, és minden, az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedést. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

10. cikk

Bázisidőszak és gyakoriság

(1)  Az adatgyűjtésre vonatkozó bázisidőszak egy naptári év.

▼M2

(2)  A Bizottság meghatározza az első bázisévet, amelyre adatokat kell begyűjteni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 14. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(3)  A tagállamoknak az adatokat ötévente kell begyűjteniük.

11. cikk

Adatátadás

(1)  A tagállamok és a Bizottság saját illetékességi területeiken belül előmozdítják az elektronikus adatgyűjtés, elektronikus adatátvitel és automatikus adatfeldolgozás fokozott alkalmazásának feltételeit.

(2)  A tagállamoknak a vállalatokra vonatkozó egyedi adatokat a 322/97/EK rendeletben és az 1588/90/Euratom, EGK rendeletben megállapított, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatok továbbításáról szóló hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően kell a Bizottság (Eurostat) részére továbbítaniuk. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a továbbított adatok ne tegyék lehetővé a statisztikai egységek közvetlen azonosítását.

(3)  A tagállamoknak az adatokat elektronikus formában, a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott megfelelő technikai formátumban és adatcsereszabvány szerint kell továbbítaniuk.

(4)  A tagállamoknak a teljes körű és helyes adatokat legkésőbb a bázisév végét követő 18 hónapon belül kell továbbítaniuk.

12. cikk

Jelentés a végrehajtásról

(1)  A statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság 2010 október 20-éig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentés különösen a következőkre terjed ki:

a) a Közösség, a tagállamok és az elkészített statisztikák felhasználói számára nyújtott előnyök értékelése a válaszadókra nehezedő terhekhez viszonyítva; és

b) a kapott eredmények fényében szükségesnek ítélt esetleges javítások és módosítások területeinek meghatározása.

(2)  A Bizottság a jelentést követően javaslatot tehet az e rendelet végrehajtásának javítását célzó intézkedésekre.

▼M2

13. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az adatgyűjtéssel, adattovábbítással és adatfeldolgozással kapcsolatos gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevételét célzó intézkedéseket a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó egyéb intézkedéseket, köztük a megfelelő technikai formátum végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és az elektronikus adatcsereszabványt a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadja el.

14. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozattal ( 10 ) létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

▼B

15. cikk

Finanszírozás

(1)  Az első bázisévre, amelyre az e rendeletben meghatározott közösségi statisztikák készülnek, a Bizottság pénzügyi hozzájárulással segíti a tagállamokat az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adattovábbítás során keletkezett költségeik fedezésében.

(2)  A pénzügyi hozzájárulás összegét a vonatkozó éves költségvetési eljárás részeként kell meghatározni. A rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság határozza meg.

(3)  E rendelet végrehajtásakor a Bizottság szakértők és technikai segítségnyújtási szervezetek segítségét is igénybe veheti; ennek finanszírozásáról e rendelet átfogó pénzügyi kerete rendelkezhet. A Bizottság szemináriumokat, kollokviumokat és egyéb szakértői találkozókat szervezhet — amennyiben azok nagy valószínűséggel megkönnyítik e rendelet végrehajtását —, valamint megfelelő információs, publikációs és terjesztési célú intézkedéseket is hozhat.

16. cikk

Hatálybalépés

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



( 1 ) Az Európai Parlament 2005. február 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2005. június 27-i határozata.

( 2 ) HL C 134., 2003.6.7., 3. o.

( 3 ) HL L 197., 2003.8.5., 13. o.

( 4 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 151., 1990.6.15., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

( 6 ) HL L 133., 2002.5.18., 7. o.

( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 8 ) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

( 9 ) HL L 76., 1993.3.30., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

( 10 ) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

Top