This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02004L0018-20140101
Directive 2004/18/EC of the European Parliament and of the Council of 31 March 2004 on the coordination of procedures for the award of public works contracts, public supply contracts and public service contracts
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról
2004L0018 — HU — 01.01.2014 — 013.003
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/18/EK IRÁNYELVE (2004. március 31.) (HL L 134, 30.4.2004, p.114) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 326 |
17 |
29.10.2004 |
||
|
A BIZOTTSÁG 2005/51/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2005. szeptember 7.) |
L 257 |
127 |
1.10.2005 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/75/EK IRÁNYELVE (2005. november 16.) |
L 323 |
55 |
9.12.2005 |
|
|
L 333 |
28 |
20.12.2005 |
||
|
L 363 |
107 |
20.12.2006 |
||
|
L 317 |
34 |
5.12.2007 |
||
|
L 74 |
1 |
15.3.2008 |
||
|
L 349 |
1 |
24.12.2008 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2009/EK RENDELETE (2009. június 18.) |
L 188 |
14 |
18.7.2009 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2009. július 13.) |
L 216 |
76 |
20.8.2009 |
|
|
L 314 |
64 |
1.12.2009 |
||
|
L 319 |
43 |
2.12.2011 |
||
|
L 158 |
184 |
10.6.2013 |
||
|
L 335 |
17 |
14.12.2013 |
||
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/18/EK IRÁNYELVE
(2004. március 31.)
az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ), az egyeztetőbizottság által 2003. december 9-én jóváhagyott közös szövegtervezet alapján,
mivel:|
(1) |
A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv ( 5 ), az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) új módosításai nyomán – amelyek az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők által a Bizottság 1996. november 27-én elfogadott zöld könyvére válaszként megfogalmazott, egyszerűsítés és korszerűsítés iránti kérelmek teljesítése céljából szükségesek –, az irányelveket az érthetőség érdekében át kell dolgozni. Ez az irányelv a Bíróság joggyakorlatán alapul, különösen a szerződések odaítélésének szempontjaira vonatkozó joggyakorlatán, amely tisztázza az ajánlatkérő szerveknek az adott közszükségletek kielégítésére vonatkozó lehetőségeit, beleértve a környezetvédelmi és/vagy a szociális kérdéseket is, feltéve, hogy e szempontok kapcsolódnak a szerződés tárgyához, nem biztosítanak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv számára, kifejezett említést nyernek, és megfelelnek a 2. preambulumbekezdésben említett alapelveknek. |
|
(2) |
A tagállamokban az állam, a területi és a települési önkormányzatok, valamint a közjogi intézmények nevében kötött szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani a Szerződés elveit, és különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, továbbá az ezekből levezethető olyan elveket, mint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elve. A bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében azonban tanácsos rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások közösségi összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezéseknek az említett elveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy érvényesülésüket biztosítsák, valamint, hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását garantálják. Ezeket az összehangoló rendelkezéseket ezért az előbb említett szabályokkal és elvekkel, valamint a Szerződés egyéb szabályaival összhangban kell értelmezni. |
|
(3) |
Az említett összehangoló rendelkezéseknek – amennyire lehetséges – összhangban kell lenniük az egyes tagállamokban jelenleg alkalmazott eljárásokkal és gyakorlattal. |
|
(4) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban egy közjogi intézmény ajánlattevőként vesz részt, ez a magánjog hatálya alá tartozó ajánlattevők tekintetében ne torzítsa a versenyt. |
|
(5) |
A Szerződés 6. cikke értelmében a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni a Szerződés 3. cikkében említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. Ezért ez az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják. |
|
(6) |
Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg olyan intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, amelyek a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme érdekében szükségesek, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összhangban vannak a Szerződéssel. |
|
(7) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásai (1986–1994) során elért megállapodásoknak az Európai Közösség hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat ( 8 ) jóváhagyta különösen a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás), amelynek célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. Figyelemmel azokra a nemzetközi szintű jogokra és kötelezettségvállalásokra, amelyek a Közösség számára a Megállapodás elfogadásából származnak, az aláíró harmadik országok ajánlattevőire és termékeire a Megállapodás által meghatározott szabályozás alkalmazandó. A Megállapodásnak nincs közvetlen hatálya. Ezért a Megállapodás hatálya alá tartozó azon ajánlatkérő szerveknek, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek és az irányelvet olyan harmadik országok gazdasági szereplőire alkalmazzák, amelyek a Megállapodást aláírták, meg kell felelniük a Megállapodásnak. Helyénvaló továbbá, hogy az említett összehangoló rendelkezések a közösségi gazdasági szereplők számára olyan feltételeket biztosítsanak a közbeszerzésben való részvétel tekintetében, amelyek legalább annyira kedvezőek, mint a Megállapodást aláíró harmadik országok gazdasági szereplői számára fenntartott feltételek. |
|
(8) |
Beszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szervek – technikai párbeszéd keretében – az ajánlattételhez szükséges dokumentáció elkészítése során felhasználható tanácsot kérhetnek és fogadhatnak el, feltéve azonban, hogy az adott tanácsnak nincs versenyt akadályozó hatása. |
|
(9) |
Az építési beruházásra irányuló szerződések sokféleségét figyelembe véve, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy az építési beruházás tervezésére és kivitelezésére vonatkozóan akár külön-külön, akár együttesen ítéljenek oda szerződéseket. Ennek az irányelvnek nem célja, hogy megszabja a szerződések külön-külön, illetve együttesen történő odaítélését. A szerződések külön-külön vagy együttesen történő odaítélésére vonatkozó döntést minőségi és gazdasági szempontok alapján kell meghozni, amelyeket a nemzeti jog határozhat meg. |
|
(10) |
A szerződés csak akkor minősül építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek, ha tárgya kifejezetten az I. mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzésére vonatkozik, még abban az esetben is, ha a szerződés e tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb szolgáltatások teljesítését is tartalmazza. A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – különösen az ingatlankezelési szolgáltatások területén – bizonyos esetben építési munkát is tartalmazhatnak. Azonban ha az építési munka a szerződés fő tárgyához képest mellékes és annak csupán lehetséges következménye vagy kiegészítése, az a tény, hogy a szerződés építési munkát is tartalmaz, nem indokolja a szerződés építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésként történő minősítését. |
|
(11) |
Be kell vezetni a keretmegállapodás közösségi fogalommeghatározását, valamint az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozóan kötött keretmegállapodásokra irányadó különös szabályokat. E szabályok értelmében, amennyiben egy ajánlatkérő szerv ezzel az irányelvvel összhangban keretmegállapodást köt, különösen a közzétételre, illetve az ajánlatok benyújtásának határidőire és feltételeire vonatkozóan, a keretmegállapodás érvényességi idején belül az adott keretmegállapodáson alapuló szerződéseket vagy úgy kötheti meg, hogy a keretmegállapodásban előírt feltételeket alkalmazza, vagy – amennyiben a keretmegállapodás nem rögzítette előre az összes feltételt – úgy, hogy az érintett feltételek tekintetében a keretmegállapodás részes felei között újra megnyitja a versenyt. A verseny újbóli megnyitásának összhangban kell lennie bizonyos olyan szabályokkal, amelyek célja, hogy biztosítsák a szükséges rugalmasságot és az általános elveknek – különösen az egyenlő bánásmód elvének – a tiszteletben tartását. Ugyanezen okból a keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve az ajánlatkérő szerv által kellően indokolt eseteket. |
|
(12) |
Egyes új, elektronikus beszerzési módszerek folyamatosan fejlődnek. E módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését, különösen azáltal, hogy e módszerek alkalmazásával idő és pénz takarítható meg. Az ajánlatkérő szervek alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve, hogy azok alkalmazása megfelel ezen irányelv szabályainak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének. Ha e feltételek teljesülnek, az ajánlattevő által – különösen valamely keretmegállapodás értelmében vagy dinamikus beszerzési rendszer keretében – benyújtott ajánlat az adott ajánlattevő elektronikus katalógusában is megtestesülhet, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által a 42. cikkel összhangban kiválasztott kommunikációs eszközt használja. |
|
(13) |
Tekintetbe véve az elektronikus beszerzési rendszerek gyors terjedését, megfelelő szabályokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek teljes mértékben kihasználhassák az e rendszerek kínálta lehetőségeket. Ezért meg kell határozni egy teljes mértékben elektronikus, dinamikus beszerzési rendszert a gyakori beszerzések számára, és konkrét szabályokat kell megállapítani egy ilyen rendszer kiépítésére és működtetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy minden csatlakozni kívánó gazdasági szereplő számára biztosított legyen a tisztességes bánásmód. Minden olyan gazdasági szereplő számára, aki, illetve amely az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelően nyújt be előzetes ajánlatot és megfelel a kiválasztási szempontoknak, lehetővé kell tenni az ilyen rendszerhez történő csatlakozást. Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára, hogy a már kiválasztott ajánlattevők jegyzékének létrehozásával és az új ajánlattevőknek a csatlakozásra adott lehetőséggel – a rendelkezésre álló elektronikus eszközök segítségével – az ajánlatok különlegesen széles választékához jusson hozzá, és a széles körű verseny révén biztosítsa az állami pénzeszközök optimális felhasználását. |
|
(14) |
Lévén, hogy az elektronikus árverés módszerét a jövőben várhatóan egyre többen veszik igénybe, ki kell dolgozni az ilyen árverés közösségi fogalommeghatározását, és szabályozni kell ezt a módszert annak érdekében, hogy alkalmazása teljes mértékben összhangban legyen az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvével. E célból rendelkezni kell arról, hogy az elektronikus árverés csak olyan építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében legyen alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban pontosan meghatározhatók a szerződéses feltételek. Ez különösen az ismétlődő árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatási szerződéseket illetően lehetséges. Ugyanezen célból gondoskodni kell arról, hogy az ajánlattevők rangsorát az elektronikus árverés bármely szakaszában meg lehessen állapítani. Az elektronikus árverés alkalmazása révén az ajánlatkérő szervek az ajánlattevőket új, lefelé korrigált árak előterjesztésére, és – amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat benyújtójának ítélik oda –, az ajánlatok árakon kívüli egyéb elemeinek javítására kérhetik. Az átláthatóság elvének való megfelelés biztosítása érdekében csak az automatikusan, elektronikus eszközökkel és az ajánlatkérő szerv beavatkozása és/vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek képezhetik elektronikus árverés tárgyát, azaz csak a számszerűsíthető elemek, amelyek számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők. Másrészt az ajánlatok azon vonatkozásai, amelyek esetében nem számszerűsíthető elemek értékelése szükséges, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát. Következésképpen egyes, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, amelyek tárgya valamely szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát. |
|
(15) |
A tagállamokban kifejlesztettek bizonyos központosított beszerzési módszereket. Számos ajánlatkérő szervnek az a feladata, hogy beszerzéseket bonyolítson vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössön más ajánlatkérő szervek számára. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vett központi beszerző szervek közösségi fogalommeghatározásáról. Meg kell határozni továbbá azokat a feltételeket, amelyek alapján – a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvével összhangban – a központi beszerző szerveken keresztül építési beruházásra, árubeszerzésre és/vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést kötő ajánlatkérő szervek úgy tekinthetők, mint amelyek megfeleltek ennek az irányelvnek. |
|
(16) |
A tagállamokban fennálló eltérő körülmények figyelembevétele érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, az ajánlatkérő szervek alkalmazhatnak-e az ezen irányelv által meghatározott és szabályozott keretmegállapodásokat, központi beszerző szerveket, dinamikus beszerzési rendszereket, elektronikus árverést, illetve versenypárbeszédet. |
|
(17) |
Az összehangoló rendelkezések alkalmazását eredményező értékhatárok sokfélesége megnehezíti az ajánlatkérő szervek helyzetét. Ezen kívül a monetáris unió keretében a szóban forgó értékhatárokat euróban kell megállapítani. Ennek megfelelően az értékhatárokat olyan módon kell – euróban – meghatározni, hogy egyszerűbbé váljon az említett rendelkezések alkalmazása, és ugyanakkor meglegyen az összhang a Megállapodásban előírt, különleges lehívási jogban kifejezett értékhatárokkal is. Ebben az összefüggésben rendelkezést kell hozni az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, hogy azokat szükség szerint az euro különleges lehívási joghoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani. |
|
(18) |
Ezen irányelv eljárási szabályainak alkalmazása céljából és ellenőrzési célból, a szolgáltatások köre a legjobban egy közös osztályozás egyes rovatainak megfelelő kategóriákra történő felosztás, és e kategóriáknak két mellékletben, a IIA. és a IIB. mellékletben történő összefoglalása segítségével – a rájuk vonatkozó szabályozásnak megfelelően – határozható meg. A IIB. mellékletben szereplő szolgáltatások tekintetében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései nem sérthetik az adott szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását. |
|
(19) |
A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében ezen irányelv teljes körű alkalmazását egy átmeneti időszak erejéig olyan szerződésekre kell korlátozni, amelyek esetében az irányelv rendelkezései lehetővé teszik a megnövekedett, határokon átnyúló kereskedelem teljes potenciáljának kihasználását. Ezen átmeneti időszak során az egyéb szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket ellenőrzésnek kell alávetni, mielőtt határozat nem születik ezen irányelv teljes körű alkalmazásáról. E tekintetben meg kell határozni az ellenőrzés mechanizmusát. A mechanizmusnak lehetővé kell tennie az érdekeltek számára, hogy a megfelelő információkhoz hozzáférhessenek. |
|
(20) |
A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérő szervek által e tevékenységekre vonatkozóan odaítélt közbeszerzési szerződésekre a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 9 ) kell alkalmazni. Azonban az ajánlatkérő szervek által a tengeri, part menti és folyami közlekedési szolgáltatások igénybevétele tekintetében odaítélt szerződéseket ennek az irányelvnek az alkalmazási körébe kell vonni. |
|
(21) |
Figyelembe véve, hogy a távközlési ágazat liberalizációjára irányuló közösségi szabályok bevezetését követően a távközlési ágazatban hatékony piaci verseny alakult ki, ezen ágazat közbeszerzési szerződéseit ki kell zárni ennek az irányelvnek az alkalmazási köréből annyiban, amennyiben a szerződések elsődleges célja az, hogy lehetővé tegyék az ajánlatkérő szerv számára a távközlési ágazatban bizonyos tevékenységek gyakorlását. E tevékenységeket a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) 1., 2. és 8. cikkében alkalmazott fogalommeghatározásokkal összhangban úgy kell meghatározni, hogy ez az irányelv ne vonatkozzon azokra a szerződésekre, amelyek a 93/38/EGK irányelv alkalmazási köréből – annak 8. cikke értelmében – ki vannak zárva. |
|
(22) |
Rendelkezni kell azokról az esetekről, amelyekben nemzetbiztonsági vagy államtitokkal kapcsolatos okból, vagy azért, mert csapatok állomásoztatására vonatkozó nemzetközi megállapodásokból származó, vagy nemzetközi szervezetekre érvényes, különleges szerződés-odaítélési szabályok alkalmazandók, el lehet tekinteni az eljárások összehangolására vonatkozó intézkedések alkalmazásától. |
|
(23) |
A Szerződés 163. cikke értelmében a kutatás és a technológiafejlesztés ösztönzése eszközül szolgál a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjainak erősítéséhez, és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések megnyitása hozzájárul ehhez a célhoz. Ennek az irányelvnek nem kell kiterjednie a kutatási és fejlesztési programok társfinanszírozására: a kutatási és fejlesztési szolgáltatások – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg – nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. |
|
(24) |
A szolgáltatások esetében, az ingatlan vagy az ahhoz kapcsolódó jog megszerzésére vagy bérletére irányuló szerződések olyan egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek a közbeszerzési szabályok alkalmazását indokolatlanná teszik. |
|
(25) |
A műsorterjesztés terén egyes audiovizuális szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése során lehetőséget kell biztosítani olyan kulturális és társadalmi jelentőségű szempontok figyelembevételére, amelyek miatt helytelen lenne a közbeszerzési szabályok alkalmazása. Ezért kivételt kell megállapítani azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan, amelyek felhasználásra kész programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására, illetve egyéb előkészítő szolgáltatásokra, mint pl. a programanyag gyártásához szükséges forgatókönyvre vagy előadóművészi előadásra, vagy pedig a közvetítési időre vonatkoznak. Ez a kizárás azonban nem alkalmazandó az ilyen programanyagok gyártásához, közös gyártásához és terjesztéséhez szükséges műszaki berendezéssel való ellátásra. A műsorterjesztést bármilyen elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbításként és elosztásként kell meghatározni. |
|
(26) |
A választottbírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket, illetve akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki. |
|
(27) |
A Megállapodással összhangban, az ezen irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatások nem terjednek ki a monetáris politika pénzügyi eszközeire, az árfolyamokhoz, államadóssághoz, tartalékkezeléshez és egyéb, értékpapírügyleteket és más pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteket magukban foglaló politikák pénzügyi eszközeire, különösen az ajánlatkérő szervek által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügyletekre. Ennek megfelelően, az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására, vételére, eladására, illetve átruházására irányuló szerződésekre ez az irányelv nem alkalmazható. A jegybanki szolgáltatások szintén nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. |
|
(28) |
A foglalkoztatás és a munkavégzés az egyenlő esélyek biztosításának kulcsfontosságú eleme és hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez. Ebben az összefüggésben a védett műhelyek és a védett munkahely-teremtési programok hatékonyan járulnak hozzá a fogyatékossággal élők munkaerőpiacra történő beilleszkedéséhez vagy újrabeilleszkedéséhez. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak szerződéshez jutni. Következésképpen indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát ilyen műhelyek számára tarthassák fenn, vagy a szerződések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthessék. |
|
(29) |
A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni a műszaki leírásoknak a teljesítmény és a funkcionális követelmények tekintetében történő kidolgozását, és amennyiben az európai szabványra vagy annak hiányában a nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérő szervnek minden olyan döntését meg kell tudnia indokolni, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn. Azok az ajánlatkérő szervek, amelyek környezetvédelmi követelményeket kívánnak meghatározni egy adott szerződés műszaki leírásában, környezetvédelmi jellemzőket állapíthatnak meg, mint például valamely gyártási módszer és/vagy a termékcsoportok vagy szolgáltatások konkrét környezeti hatásai. Alkalmazhatnak – de nem kötelező alkalmazniuk – megfelelő, az ökocímkékben – például az európai ökocímkében, a nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékben vagy bármely más ökocímkében – meghatározott leírásokat, feltéve, hogy a címke követelményeit tudományos adatok alapján, olyan eljárás során dolgozzák ki és fogadják el, amelyben az érdekeltek, azaz kormányzati szervek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók és környezetvédelmi szervezetek is részt vehetnek, továbbá feltéve, hogy a címke hozzáférhető és minden érdekelt félnek a rendelkezésére áll. Amennyiben lehetséges, az ajánlatkérő szervnek olyan műszaki leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást. A műszaki leírást egyértelműen kell megfogalmazni, hogy minden ajánlattevő tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérő szerv által megállapított követelmények. |
|
(30) |
A szerződésekre vonatkozó kiegészítő információkat – a tagállamokban már szokásos módon – az egyes szerződésekre vonatkozó, ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy egyéb, azzal egyenértékű dokumentációban kell megadni. |
|
(31) |
A különösen összetett projektet megvalósító ajánlatkérő szerv önhibáján kívül olyan helyzetbe is kerülhet, hogy objektíve nem képes meghatározni azokat az eszközöket, amelyek az igényeit kielégítenék, illetve megítélni azt, hogy a piac milyen műszaki megoldásokat és/vagy pénzügyi/jogi megoldásokat kínál. Ilyen helyzet különösen akkor állhat elő, ha jelentős, integrált közlekedési infrastruktúra, vagy nagy számítógépes hálózat kiépítéséről, vagy összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt megvalósításáról van szó, amely esetében a pénzügyi és a jogi konstrukciót előre nem lehet meghatározni. Arra az esetre, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás alkalmazása nem teszi lehetővé az ilyen szerződés odaítélését, olyan rugalmas eljárást kell bevezetni, amely nemcsak a versenyt tartja fenn a gazdasági szereplők között, hanem annak szükségességét is, hogy az ajánlatkérő szerv minden egyes részvételre jelentkezővel megvitassa a szerződés valamennyi összetevőjét. Az ilyen eljárást azonban nem lehet úgy alkalmazni, hogy – különösen az ajánlatok alapvető összetevőinek megváltoztatása, vagy a nyertes ajánlattevő számára jelentős további követelmények előírása, vagy a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatot tevőként kiválasztott ajánlattevőtől eltérő ajánlattevő bevonása révén – a versenyt korlátozza vagy torzítsa. |
|
(32) |
A kis- és középvállalkozások közbeszerzési szerződésekben való részvételének ösztönzése érdekében helyénvaló rendelkezni az alvállalkozásról. |
|
(33) |
A szerződésteljesítési feltételek akkor egyeztethetők össze az irányelvvel, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, és szerepelnek a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem vagy a környezetvédelem. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményei rendelkezéseinek tényleges betartására – feltételezve, hogy ezeket a rendelkezéseket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több fogyatékos személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek. |
|
(34) |
Azokat a – mind nemzeti, mind pedig közösségi szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a közbeszerzési szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása a közösségi jognak megfelelnek. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló közbeszerzési szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása súlyos kötelességszegésnek vagy az érintett gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési eljárásból. |
|
(35) |
Szem előtt tartva az információtechnológia és a távközlési technológia fejlődését és azt, hogy e fejlődés milyen mértékben egyszerűsítheti le a szerződések közzétételének folyamatát és teheti hatékonnyá és átláthatóvá a beszerzési eljárásokat, az elektronikus eszközöket ugyanúgy kell kezelni, mint a kommunikáció és az információcsere hagyományos eszközeit. A választott eszköznek és technológiának a lehetséges mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a más tagállamokban használt technológiákkal. |
|
(36) |
Annak érdekében, hogy a közbeszerzési szerződések terén hatékony verseny alakuljon ki, a tagállamok ajánlatkérő szervei által készített szerződési hirdetményeket a Közösség egész területén közzé kell tenni. Az e hirdetményekben szereplő adatok alapján a Közösségben működő gazdasági szereplőknek el kell tudniuk dönteni, hogy a felajánlott szerződések érdeklik-e őket. Ezért helyénvaló megfelelően tájékoztatni a gazdasági szereplőket a szerződések tárgyáról és a kapcsolódó feltételekről. A közbeszerzési hirdetmények fokozott nyilvánosságát megfelelő eszközökkel kell biztosítani, így pl. szabványos hirdetmény-űrlapok és a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 12 ) foglalt, a közbeszerzési szerződések referencia nómenklatúrájaként használatos közös közbeszerzési szójegyzék (CPV) segítségével. A meghívásos eljárásban a közzététel célja sokkal inkább az, hogy a tagállamok gazdasági szereplői számára lehetővé tegye, hogy a szerződéssel kapcsolatban érdeklődésüket az előírt feltételek mellett az ajánlatkérő szervhez ajánlati felhívásért folyamodva fejezzék ki. |
|
(37) |
Az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 13 ), valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) ( 14 ) ezen irányelv összefüggésében az információ elektronikus úton történő továbbítására kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárások és a szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatokra irányadó szabályok az említett irányelvekben előírtnál magasabb biztonsági és titkossági szintet tesznek szükségessé. Ennek megfelelően az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek további különleges követelményeknek kell megfelelniük. E célból az elektronikus aláírások, különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírások használatát a lehetséges mértékben ösztönözni kell. Emellett az önkéntes akkreditációs rendszerek megléte kedvező keretrendszert biztosíthat az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalának emeléséhez. |
|
(38) |
Az elektronikus eszközök használatával idő takarítható meg. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a közösségi szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a határidők csökkentésének kumulatív hatása ne eredményezzen túlzottan rövid határidőket. |
|
(39) |
A nyílt eljárásban az ajánlattevők, a meghívásos eljárásban és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, valamint a versenypárbeszédben pedig a részvételre jelentkezők alkalmasságának ellenőrzése és kiválasztásuk átlátható feltételek mellett kell történjen. Ebből a célból meg kell jelölni azokat a megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket az ajánlatkérő szerv a pályázók kiválasztásánál alkalmazhat, és azokat az eszközöket, amelyek segítségével a gazdasági szereplők az ilyen szempontoknak való megfelelésüket bizonyíthatják. Úgyszintén az átláthatóság jegyében az ajánlatkérő szerv számára elő kell írni, hogy amint a szerződésre pályázatot ír ki, adja meg azokat a kiválasztási szempontokat, amelyeket alkalmazni fog, és a szakmai alkalmasságnak azt a szintjét, amelyet a gazdasági szereplőktől a közbeszerzési eljárásban való részvételük engedélyezéséhez megkövetel. |
|
(40) |
Az ajánlatkérő szerv a meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben korlátozhatja a részvételre jelentkezők számát. A részvételre jelentkezők számának korlátozására a szerződési hirdetményben közzétett, objektív szempontok alapján kerülhet sor. Ezen objektív szempontok között a súlyozásnak nem feltétlenül kell szerepelnie. A gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó szempontok tekintetében elegendő a szerződési hirdetményben egy általános utalás a 45. cikkben szereplő helyzetekre. |
|
(41) |
A versenypárbeszédben és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, tekintetbe véve az adott esetben szükséges rugalmasságot és a közbeszerzés e formáihoz kapcsolódó jelentős költségeket, az ajánlatkérő szerv számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezhessen az eljárás egymást követő szakaszokra osztásáról annak érdekében, hogy az előzetesen megjelölt szerződés-odaítélési szempontok alapján fokozatosan csökkentse azoknak az ajánlatoknak a számát, amelyekre vonatkozóan a továbbiakban megbeszéléseket, illetve tárgyalásokat folytat. E csökkentés mellett – amennyire a megfelelő megoldások, illetve részvételre jelentkezők száma lehetővé teszi – a valódi versenynek biztosítottnak kell lennie. |
|
(42) |
Az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, megfelelő közösségi szabályok akkor alkalmazandók, ha a közbeszerzési eljárásban vagy a tervpályázatban való részvételhez egy adott képesítés igazolása szükséges. |
|
(43) |
Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Adott esetben az ajánlatkérő szervnek fel kell hívnia a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a vonatkozó dokumentumokat, és – amennyiben az ajánlatkérő szervnek kétsége támad valamely jelentkező vagy ajánlattevő személyes helyzetét illetően – együttműködés végett az érintett tagállam illetékes hatóságát is megkeresheti. E gazdasági szereplőket akkor kell kizárni, ha az ajánlatkérő szerv tudomást szerez az említett bűncselekmények tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghozott jogerős ítéletről. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a környezetvédelmi jogszabályok vagy a közbeszerzési szerződésekben megjelenő jogellenes megállapodásokról szóló jogszabályok megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet. A 2000/78/EK ( 15 ) és a 76/207/EGK ( 16 ) tanácsi irányelvet a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód tekintetében végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet. |
|
(44) |
Indokolt esetben, amikor az építési beruházás és/vagy szolgáltatás jellege indokolttá teszi környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazását a szerződés teljesítése során, ilyen intézkedések vagy rendszerek alkalmazása előírható. A környezetgazdálkodási rendszerek, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan közösségi jogi eszközök alapján, mint például a 761/2001/EK rendelet (EMAS) ( 17 ), igazolhatják, hogy a gazdasági szereplőnek megvan a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága. Továbbá, a gazdasági szereplő által a környezetvédelem azonos szintjének biztosítása céljából végrehajtott intézkedések leírását a nyilvántartásba vett környezetvédelmi vezetési rendszerek alternatívájaként egyfajta bizonyítékként kell elfogadni. |
|
(45) |
Ez az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy vállalkozók, szállítók és szolgáltatók hivatalos jegyzékeit hozzák létre, vagy közjogi, illetve magánjogi szervezetek általi tanúsítási rendszert vezessenek be, és rendelkezik arról, hogy egy másik tagállamban lezajló közbeszerzési eljárásban az ilyen jegyzékben való szereplésnek, illetve a tanúsításnak milyen hatásai legyenek. Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke tekintetében fontos figyelembe venni a Bíróság joggyakorlatát olyan esetekben, amikor egy csoporthoz tartozó gazdasági szereplő, a jegyzékbe való felvétele iránti kérelme alátámasztása végett, a csoportbeli más társaságok gazdasági, pénzügyi vagy műszaki kapacitására támaszkodik. Ilyenkor a gazdasági szereplőnek kell bizonyítania, hogy az általa említett erőforrások a jegyzékben történő nyilvántartás érvényességének teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni. A nyilvántartás céljából egy tagállam meghatározhatja a betartandó követelmények szintjét, és – pl. abban az esetben, ha a gazdasági szereplő a csoport egy másik tagjának pénzügyi kapacitására támaszkodik – megkövetelheti különösen e másik társaság – szükség esetén akár egyetemleges – felelősségét. |
|
(46) |
A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el. Ennek eredményeképpen helyénvaló, hogy csupán két szerződés-odaítélési szempont, „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás” és „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” alkalmazása legyen megengedett. Az egyenlő bánásmód elvének a szerződések odaítélése során történő alkalmazását biztosítandó, helyénvaló arra vonatkozó – a joggyakorlatban kialakított – kötelezettséget megállapítani, hogy biztosítani kell a szükséges átláthatóságot annak érdekében, hogy valamennyi ajánlattevő ésszerű mértékig tájékozott legyen azon szempontok és szabályok tekintetében, amelyeket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására alkalmazni fognak. Ezért az ajánlatkérő szervek feladata, hogy a szerződés odaítélésének szempontjait és e szempontok relatív súlyozását kellő időben az ajánlattevők tudomására hozzák, hogy ez utóbbiak az ajánlat elkészítésekor ezekkel tisztában legyenek. Az ajánlatkérő szervek – kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni – mellőzhetik az odaítélési szempontok súlyozásának feltüntetését, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, előre nem állapítható meg. Ebben az esetben fel kell tüntetniük a szempontok csökkenő fontossági sorrendjét. Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, úgy kell elbírálnia az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Ennek érdekében meg kell határoznia azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek összességükben véve lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő szerv számára melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a szerződés-odaítélési szempontoknak lehetővé kell tenniük az ajánlatok objektív összehasonlítását és elbírálását. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a szerződés odaítélésének gazdasági és minőségi szempontjai, mint például a környezetvédelmi követelmények teljesítése, lehetővé tehetik az ajánlatkérő szerv számára, hogy kielégítse az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott közszükségleteket. Ugyanezen feltételek mellett az ajánlatkérő szerv alkalmazhat olyan szempontokat is, amelyek célja szociális követelményeknek való megfelelés, különösen azon hátrányos helyzetű csoportok ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott igényeinek kielégítése végett, amelyekbe a szerződés tárgyát képező áruk fogyasztói, illetve építési beruházás vagy szolgáltatás igénybevevői tartoznak. |
|
(47) |
A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, a szerződés odaítélésének szempontjai nem érinthetik egyes szolgáltatások, például az építészmérnökök, mérnökök és ügyvédek által nyújtott szolgáltatások díjazásáról szóló nemzeti rendelkezések alkalmazását, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében pedig a tankönyvek rögzített árát meghatározó nemzeti rendelkezések alkalmazását. |
|
(48) |
A változó műszaki követelményekhez igazodva egyes műszaki feltételeket, és különösen azokat, amelyek a hirdetményekre és a statisztikai jelentésekre vonatkoznak, valamint az alkalmazott nómenklatúrát és a nómenklatúrára történő hivatkozás feltételeit ki kell igazítani és módosítani kell. Az ajánlatkérő szerveknek a mellékletekben szereplő jegyzékeit is frissíteni kell. Ezért helyénvaló erre a célra egy rugalmas és gyors elfogadási eljárást bevezetni. |
|
(49) |
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 18 ) összhangban kell elfogadni. |
|
(50) |
Helyénvaló az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet ( 19 ) alkalmazni az ebben az irányelvben szereplő határidők kiszámítására. |
|
(51) |
Ez az irányelv nem sértheti azokat a XI. mellékletben megállapított határidőket, amelyeken belül a tagállamoknak át kell ültetniük és alkalmazniuk kell a 92/50/EK, a 93/36/EK és a 93/37/EK irányelvet, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
|
TARTALOMJEGYZÉK |
|
|
CÍM |
|
|
Fogalommeghatározások és általános elvek |
|
|
1. cikk |
– Fogalommeghatározások |
|
2. cikk |
– A szerződések odaítélésének elvei |
|
3. cikk |
– Különleges vagy kizárólagos jogok megadása: megkülönböztetés-mentességi klauzula |
|
CÍM |
|
|
A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok |
|
|
FEJEZET |
|
|
Általános rendelkezések |
|
|
4. cikk |
– Gazdasági szereplők |
|
5. cikk |
– A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek |
|
6. cikk |
– Titoktartás |
|
FEJEZET |
|
|
Alkalmazási kör |
|
|
1. szakasz – Értékhatárok |
|
|
7. cikk |
– A közbeszerzési szerződések értékhatárai |
|
8. cikk |
– Az ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben támogatott szerződések |
|
9. cikk |
– A közbeszerzési szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek |
|
2. szakasz – Különleges helyzetek |
|
|
10. cikk |
– Közbeszerzés a védelem terén |
|
11. cikk |
– Központi beszerző szervek által odaítélt közbeszerzési szerződések és keretmegállapodások |
|
3. szakasz – Kizárt szerződések |
|
|
12. cikk |
– Szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban |
|
13. cikk |
– Különleges kizárások a távközlés terén |
|
14. cikk |
– Titkos szerződések és különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések |
|
15. cikk |
– Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések |
|
16. cikk |
– Különleges kizárások |
|
17. cikk |
– Szolgáltatási koncessziók |
|
18. cikk |
– Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések |
|
4. szakasz – Különleges szabályozás |
|
|
19. cikk |
– Fenntartott szerződések |
|
FEJEZET |
|
|
Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályozás |
|
|
20. cikk |
– A IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések |
|
21. cikk |
– A IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések |
|
22. cikk |
– Vegyes, a IIA. és a IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések |
|
FEJEZET |
|
|
A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok |
|
|
23. cikk |
– Műszaki leírás |
|
24. cikk |
– Változatok |
|
25. cikk |
– Alvállalkozás |
|
26. cikk |
– Szerződésteljesítési feltételek |
|
27. cikk |
– Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek |
|
FEJEZET |
|
|
Eljárások |
|
|
28. cikk |
– Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd alkalmazása |
|
29. cikk |
– Versenypárbeszéd |
|
30. cikk |
– Hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek |
|
31. cikk |
– Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek |
|
32. cikk |
– Keretmegállapodások |
|
33. cikk |
– Dinamikus beszerzési rendszerek |
|
34. cikk |
– Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések: a szociális lakásépítési programokra vonatkozó különös szabályok |
|
FEJEZET |
|
|
A közzététel és az átláthatóság szabályai |
|
|
1. szakasz – A hirdetmények közzététele |
|
|
35. cikk |
– Hirdetmények |
|
36. cikk |
– A hirdetmények közzétételének formája és módja |
|
37. cikk |
– Nem kötelező közzététel |
|
2. szakasz – Határidők |
|
|
38. cikk |
– A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők |
|
39. cikk |
– Nyílt eljárások: Ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ |
|
3. szakasz – A tájékoztatás tartalma és módja |
|
|
40. cikk |
– Ajánlattételre, versenypárbeszédre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások |
|
41. cikk |
– A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása |
|
4. szakasz – Kommunikáció |
|
|
42. cikk |
– A kommunikációra vonatkozó szabályok |
|
5. szakasz – Jelentések |
|
|
43. cikk |
– A jelentések tartalma |
|
FEJEZET |
|
|
Az eljárás menete |
|
|
1. szakasz – Általános rendelkezések |
|
|
44. cikk |
– A résztvevők alkalmasságának ellenőrzése, a résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése |
|
2. szakasz – A minőségi kiválasztás kritériumai |
|
|
45. cikk |
– A részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő személyes helyzete |
|
46. cikk |
– A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság |
|
47. cikk |
– Gazdasági és pénzügyi kapacitás |
|
48. cikk |
– Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság |
|
49. cikk |
– Minőségbiztosítási szabványok |
|
50. cikk |
– Környezetgazdálkodási szabványok |
|
51. cikk |
– Kiegészítő iratok és további információ |
|
52. cikk |
– Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás |
|
3. szakasz – A szerződés odaítélése |
|
|
53. cikk |
– A szerződés odaítélésének szempontjai |
|
54. cikk |
– Elektronikus árverés alkalmazása |
|
55. cikk |
– Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat |
|
CÍM |
|
|
Építési koncessziókra vonatkozó szabályok |
|
|
FEJEZET |
|
|
Az építési koncesszióra irányadó szabályok |
|
|
56. cikk |
– Alkalmazási kör |
|
57. cikk |
– Kizárás az alkalmazási körből |
|
58. cikk |
– Építési koncesszióra vonatkozó hirdetmények közzététele |
|
59. cikk |
– Határidő |
|
60. cikk |
– Alvállalkozás |
|
61. cikk |
– A koncessziós jogosult megbízása kiegészítő munkák elvégzésével |
|
FEJEZET |
|
|
Ajánlatkérő szervnek minősülő koncessziós jogosultak által odaítélt szerződésekre vonatkozó szabályok |
|
|
62. cikk |
– Alkalmazandó szabályok |
|
FEJEZET |
|
|
Ajánlatkérő szervnek nem minősülő koncessziós jogosultak által odaítélt szerződésekre vonatkozó szabályok |
|
|
63. cikk |
– Közzétételi szabályok: értékhatár és kivételek |
|
64. cikk |
– A hirdetmény közzététele |
|
65. cikk |
– A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésének határideje |
|
CÍM |
|
|
Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra irányadó szabályok |
|
|
66. cikk |
– Általános rendelkezések |
|
67. cikk |
– Alkalmazási kör |
|
68. cikk |
– Kizárás az alkalmazási körből |
|
69. cikk |
– Hirdetmények |
|
70. cikk |
– A pályázati hirdetmények közzétételének formája és módja |
|
71. cikk |
– Kommunikációs eszközök |
|
72. cikk |
– Pályázók kiválasztása |
|
73. cikk |
– A bírálóbizottság összetétele |
|
74. cikk |
– A bírálóbizottság döntései |
|
CÍM |
|
|
Statisztikai kötelezettségek, végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések |
|
|
75. cikk |
– Statisztikai kötelezettségek |
|
76. cikk |
– A statisztikai jelentés tartalma |
|
77. cikk |
– Tanácsadó bizottság |
|
78. cikk |
– Az értékhatárok felülvizsgálata |
|
79. cikk |
– Módosítások |
|
80. cikk |
– Végrehajtás |
|
81. cikk |
– Ellenőrző mechanizmusok |
|
82. cikk |
– Hatályon kívül helyezés |
|
83. cikk |
– Hatálybalépés |
|
84. cikk |
– Címzettek |
|
MELLÉKLETEK |
|
|
I. melléklet |
– Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek jegyzéke |
|
II. melléklet |
– Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett szolgáltatások |
|
IIA. Melléklet |
|
|
IIB. Melléklet |
|
|
III. melléklet |
– Az 1. cikk (9) bekezdésének második albekezdése szerinti közjogi intézmények és intézménykategóriák jegyzéke |
|
IV. melléklet |
– Központi kormányzati szervek |
|
V. melléklet |
– A 7. cikkben említett termékek jegyzéke az ajánlatkérő szervek által a védelem terén odaítélt szerződések tekintetében |
|
VI. melléklet |
– Egyes műszaki leírások meghatározása |
|
VII. melléklet |
– A hirdetményekben feltüntetendő adatok |
|
VIIA. melléklet |
– A közbeszerzési szerződések hirdetményeiben feltüntetendő adatok |
|
VIIB. melléklet |
– Az építési koncesszióra vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok |
|
VIIC. melléklet |
– Az ajánlatkérő szervnek nem minősülő koncessziós jogosultak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződési hirdetményeiben feltüntetendő adatok |
|
VIID. melléklet |
– A tervpályázatra vonatkozó hirdetményben feltüntetendő adatok |
|
VIII. melléklet |
– A közzététel jellemzői |
|
IX. melléklet |
– Nyilvántartások |
|
IXA. melléklet |
– Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések |
|
IXB. melléklet |
– Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések |
|
IXC. melléklet |
– Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések |
|
X. melléklet |
– Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, valamint tervpályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények |
|
XI. melléklet |
– Az átültetés és a végrehajtás határideje (80. cikk) |
|
XII.melléklet |
– Megfelelési táblázat |
I. CÍM
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
(1) Ezen irányelv alkalmazásában a (2)–(15) bekezdésben megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
(2)
a) „Közbeszerzési szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya az ezen irányelv szerinti építési beruházás kivitelezése, vagy áru szállítása, vagy szolgáltatás nyújtása.
b) „Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az I. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési projekt vagy egy építmény kivitelezése, illetve kivitelezése és tervezése együtt, vagy az ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése. Az „építmény” magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére.
c) „Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés”: a b) pontban említett szerződéstől eltérő közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy anélkül.
Azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya áruk szállítása, és amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, „árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés”-nek kell tekinteni.
d) „Szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan, az építési beruházásra és az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéstől eltérő közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya a II. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása.
Azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya árubeszerzést és a II. melléklet szerinti szolgáltatásnyújtást is magában foglal, „szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés”-nek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét.
Azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya a II. melléklet szerinti valamely szolgáltatás, és amely az I. melléklet szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képes csak járulékos elemként foglal magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek kell tekinteni.
(3) „Építési koncesszió”: az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéssel azonos típusú szerződés, kivéve azt a jellemzőjét, hogy a kivitelezendő építési beruházás ellenszolgáltatása vagy kizárólag az építmény hasznosításának joga, vagy e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
(4) „Szolgáltatási koncesszió”: a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéssel azonos típusú szerződés, kivéve azt a jellemzőjét, hogy a szolgáltatás ellenszolgáltatása vagy kizárólag a szolgáltatás hasznosításának joga, vagy e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
(5) „Keretmegállapodás”: egy vagy több ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.
(6) „Dinamikus beszerzési rendszer”: olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát.
(7) „Elektronikus árverés”: olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.
Következésképpen egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például egy építési terv, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.
(8) A „vállalkozó”, a „szállító” és a „szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését és/vagy építmények építését, áruk szálítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.
A „gazdasági szereplő” fogalom magában foglalja a vállalkozó, a szállító és a szolgáltató fogalmát is. Használatára csak az egyszerűsítés érdekében kerül sor.
Az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő megnevezése „ajánlattevő”. A meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben való részvételre történő meghívásért folyamodó gazdasági szereplő megnevezése „részvételre jelentkező”.
(9) „Ajánlatkérő szerv”: az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás;
„Közjogi intézmény” minden olyan intézmény,
a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;
b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint
c) amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.
A második albekezdés a), b) és c) pontjában említett szempontoknak megfelelő közjogi intézmények és intézménykategóriák nem kimerítő jegyzékét a III. melléklet tartalmazza. A tagállamok az intézményeket és intézménykategóriákat felsoroló jegyzékeikben bekövetkezett minden változásról rendszeresen értesítik a Bizottságot.
(10) „Központi beszerző szerv”: olyan ajánlatkérő szerv, amely
— ajánlatkérő szerveknek szánt árukat szerez be és/vagy szolgáltatásokat rendel meg, vagy
— ajánlatkérő szerveknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződéseket ítél oda vagy ilyen keretmegállapodásokat köt.
(11)
a) „Nyílt eljárás”: olyan eljárás, amelynek során bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot.
b) „Meghívásos eljárás”: olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, de csak az ajánlatkérő szerv által meghívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot.
c) „Versenypárbeszéd”: olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, és amelynek keretében az ajánlatkérő szerv párbeszédet folytat az eljárásba bevont jelentkezőkkel, azzal a céllal, hogy a követelményeinek megfelelő egy vagy több alternatívát dolgozzon ki, amelynek, illetve amelyeknek az alapján a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre hívja fel.
Az első albekezdésben említett eljárás alkalmazása céljából egy közbeszerzési szerződés akkor minősül „különösen összetettnek”, ha az ajánlatkérő szerv:
— objektíve nincs abban a helyzetben, hogy a 23. cikk (3) bekezdésének b), c) vagy d) pontjával összhangban meghatározza azokat a műszaki eszközöket, amelyek igényeinek vagy céljainak megfelelnek, és/vagy
— objektíve nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza egy projekt jogi és/vagy pénzügyi feltételeit.
d) „Tárgyalásos eljárás”: olyan eljárás, amelynek során az ajánlatkérő szerv a saját maga által kiválasztott gazdasági szereplőkkel konzultál, és közülük eggyel vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit.
e) „Tervpályázat”: olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként a területrendezés, városrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén – egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.
(12) „Írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is.
(13) „Elektronikus út”: elektronikus berendezés használata olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik.
(14) „Közös közbeszerzési szójegyzék (CPV)”: a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott, közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb létező nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra.
Ezen irányelv alkalmazási körének eltérő értelmezése esetén, amely a CPV-nómenklatúra és az I. mellékletben szereplő NACE-nómenklatúra, illetve a CPV-nómenklatúra és a II. mellékletben szereplő CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat) közötti esetleges eltérésekből következik, a NACE-, illetve a CPC-nómenklatúra élvez elsőbbséget.
(15) A 13. cikk, az 57. cikk a) pontja és a 68. cikk b) pontja alkalmazásában az alábbi kifejezéseket a következőképpen kell értelmezni:
a) „nyilvános távközlő hálózat”: nyilvános távközlési infrastruktúra, amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt meghatározott hálózati végpontok között;
b) „hálózati végpont”: minden olyan fizikai csatlakozás és annak műszaki hozzáférési specifikációi, amely a nyilvános távközlő hálózat részét képezi, és a nyilvános hálózathoz való hozzáféréshez, valamint az azon keresztül folytatott hatékony kommunikációhoz szükséges;
c) „nyilvános távközlési szolgáltatás”: olyan távközlési szolgáltatás, amelynek nyújtását a tagállamok kifejezetten másra bízták, különösen egy vagy több távközlési szervezetre;
d) „távközlési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely teljes egészében vagy részben a nyilvános távközlő hálózaton történő jelátvitelből és –irányításból áll, kivéve a műsorterjesztést és a televíziószolgáltatatást.
2. cikk
A szerződések odaítélésének elvei
Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.
3. cikk
Különleges vagy kizárólagos jogok megadása: megkülönböztetés-mentességi klauzula
Ha egy ajánlatkérő szerv egy ajánlatkérő szervnek nem minősülő szervezetnek különleges vagy kizárólagos jogot ad közszolgáltatási tevékenység folytatására, az e jog megadásáról szóló okiratban ki kell kötni, hogy az érintett szervezetnek az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéseknek – tevékenysége részeként – harmadik felek részére történő odaítélésekor be kell tartania az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elvét.
II. CÍM
A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
4. cikk
Gazdasági szereplők
(1) Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.
Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat és/vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.
(2) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. E csoportok számára az ajánlatkérő szervek nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.
5. cikk
A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött megállapodásokra vonatkozó feltételek
A szerződések ajánlatkérő szervek általi odaítélése céljából a tagállamok kapcsolataikban ugyanolyan kedvező feltételeket alkalmaznak, mint amilyeneket harmadik országok gazdasági szereplői tekintetében az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásai keretében kötött Közbeszerzési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) végrehajtásának részeként alkalmaznak. A tagállamok e célból a 77. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottságban konzultálnak egymással a Megállapodás értelmében meghozandó intézkedésekről.
6. cikk
Titoktartás
Ezen irányelv rendelkezéseinek – különösen az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők 35. cikk (4) bekezdésében és 41. cikkben előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések – sérelme nélkül, és az ajánlatkérő szervre irányadó nemzeti joggal összhangban, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ilyen adatok különösen a műszaki vagy kereskedelmi titkok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.
II. FEJEZET
Alkalmazási kör
1 szakasz
Értékhatárok
7. cikk
A közbeszerzési szerződések értékhatárai
Ezt az irányelvet olyan közbeszerzési szerződésekre kell alkalmazni, amelyek a 10. és 11., valamint a 12–18. cikkben előírt kivételek alapján nincsenek kizárva, és amelyek hozzáadottérték-adó (HÉA) nélküli becsült értéke eléri a következő értékhatárt:
a) ►M14 134 000 EUR ◄ az olyan, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, a b) pont harmadik francia bekezdésének hatálya alá nem tartozó közbeszerzési szerződések esetében, amelyeket a IV. mellékletben központi kormányzati szervként felsorolt ajánlatkérő szervek ítélnek oda; a védelem terén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében ez csak az V. melléklet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó szerződésekre alkalmazandó;
b) ►M14 207 000 EUR ◄
— a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében,
— a IV. mellékletben felsorolt és a védelem terén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében, amennyiben ezek a szerződések az V. melléklet hatálya alá nem tartozó árukra vonatkoznak,
— olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, amelyeket bármely ajánlatkérő szerv a IIA. melléklet 8. kategóriájában szereplő szolgáltatások tekintetében, a IIA. melléklet 5. kategóriájában szereplő, a 7524, 7525 és 7526 CPV-hivatkozási számoknak megfelelő CPV-besorolással rendelkező távközlési szolgáltatások tekintetében, és/vagy a IIB. mellékletben szereplő szolgáltatások tekintetében ítél oda;
c) ►M14 5 186 000 EUR ◄ az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében.
8. cikk
Az ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben támogatott szerződések
Ezt az irányelvet kell alkalmazni a következő szerződések odaítélésére:
a) ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott szerződések, amelyek HÉA nélküli becsült értéke eléri a ►M14 5 186 000 EUR ◄ összeget,
— amennyiben e szerződések az I. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglalnak magukban,
— amennyiben e szerződések kórházak, sportlétesítmények, szabadidős és szórakoztató létesítmények, iskolák és felsőoktatási épületek, illetve közigazgatási rendeltetésű épületek építési munkáit foglalják magukban;
b) ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott szerződések, amelyek HÉA nélküli becsült értéke eléri a ►M14 207 000 EUR ◄ összeget, és amelyek valamely, a) pont szerinti építési beruházásra irányuló szerződéshez kapcsolódnak.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az említett támogatást nyújtó ajánlatkérő szervek gondoskodjanak ezen irányelv betartásáról olyan esetekben, amikor a szerződést nem ők maguk ítélik oda, hanem egy vagy több másik szervezet, illetve tartsák be ezt az irányelvet abban az esetben, ha az említett más szervezetek javára és nevében maguk ítélik oda az adott szerződést.
9. cikk
A közbeszerzési szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek
(1) Egy közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását.
Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.
(2) A becsült értéknek a 35. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetmény feladásának időpontjában, vagy – amennyiben ilyen hirdetményre nincs szükség – a közbeszerzési eljárás ajánlatkérő szerv általi megkezdésének időpontjában kell érvényesnek lennie.
(3) Az építési beruházási projektek és a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából.
(4) Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, az ajánlatkérő szerv által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült értékét.
(5)
a) Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen tétel becsült összértékét figyelembe kell venni.
Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 7. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.
Az ajánlatkérő szerv azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke a szolgáltatások esetében 80 000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át.
b) Amennyiben egy hasonló áruk beszerzésére irányuló ajánlat egy időben odaítélt, több részből álló szerződést eredményezhet, a 7. cikk a) és b) pontjának alkalmazásakor az összes rész becsült összértékét figyelembe kell venni.
Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 7. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.
Az ajánlatkérő szerv azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 80 000 EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át.
(6) Olyan árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:
a) határozott időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, ha annak időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;
b) határozatlan időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték 48-szorosa.
(7) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani:
a) vagy az előző tizenkét hónap vagy költségvetési év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;
b) vagy az első szállítást követő 12 hónap, illetve költségvetési év – amennyiben az 12 hónapnál hosszabb – folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült összértéke.
A közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott szerződésnek ezen irányelv hatálya alól történő kizárására.
(8) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő értékeket kell figyelembe venni:
a) az alábbi szolgáltatások esetében:
i. biztosítási szolgáltatások: a fizetendő biztosítási díj és a díjazás egyéb módjai;
ii. banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások: a díjak, jutalékok, kamat és a díjazás egyéb módjai;
iii. tervezési szerződések: a fizetendő díjak és jutalékok, valamint a díjazás egyéb módjai;
b) a teljes árat nem tartalmazó szolgáltatási szerződések esetében:
i. határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték;
ii. határozatlan időtartamú vagy 48 hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél: a havi érték 48-szorosa.
(9) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.
2. szakasz
Különleges helyzetek
10. cikk
Szerződések a honvédelem és a biztonság területén
A Szerződés 296. cikkére is figyelemmel a honvédelem és a biztonság területén odaítélt közbeszerzési szerződésekre – a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK ( 20 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó szerződések kivételével – ezt az irányelvet kell alkalmazni.
Ez az irányelv a 2009/81/EK irányelv hatálya alá az említett irányelv 8., 12. és 13. cikke alapján nem tartozó szerződésekre nem alkalmazható.
11. cikk
Központi beszerző szervek által odaítélt közbeszerzési szerződések és keretmegállapodások
(1) A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérők valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhessenek meg építési beruházást, vásárolhassanak árukat és/vagy rendelhessenek meg szolgáltatásokat.
(2) Azokat az ajánlatkérő szerveket, amelyek az 1. cikk (10) bekezdésében említett esetekben valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelnek meg építési beruházást, vásárolnak árut és/vagy rendelnek meg szolgáltatást, úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, amennyiben a központi beszerző szerv is megfelel az irányelvnek.
3. szakasz
Kizárt szerződések
12. cikk
Szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban
Ez az irányelv nem alkalmazható olyan közbeszerzési szerződésekre, amelyeket a 2004/17/EK irányelv értelmében az említett irányelv 3–7. cikkében szereplő egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szervek ítélnek oda, és odaítélésük e tevékenységek végzésére irányul, továbbá nem alkalmazható olyan közbeszerzési szerződésekre, amelyek az említett irányelv hatálya alól annak 5. cikke (2) bekezdése és 19., 26. és 30. cikke szerint ki vannak zárva.
Ezt az irányelvet azonban továbbra is alkalmazni kell a 2004/17/EK irányelv 6. cikkében említett egy vagy több tevékenységet végző ajánlatkérő szervek által az említett tevékenységek végzése céljából odaítélt közbeszerzési szerződésekre, amennyiben az érintett tagállam él az említett irányelv 71. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében foglalt, az alkalmazás elhalasztására vonatkozó lehetőséggel.
13. cikk
Különleges kizárások a távközlés terén
Ez az irányelv nem alkalmazható olyan közbeszerzési szerződésre, amelynek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegye nyilvános távközlő hálózatok rendelkezésre bocsátását vagy igénybe vételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több távközlési szolgáltatás nyújtását.
14. cikk
Titkos szerződések és különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések
Ez az irányelv nem alkalmazható olyan közbeszerzési szerződésre, amelyet titkosnak nyilvánítanak, illetve amelynek teljesítését az érintett tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, illetve amely esetében az adott tagállam alapvető érdekeinek védelme ezt igényli.
15. cikk
Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések
Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a közbeszerzési szerződésekre, amelyekre különböző eljárási szabályok irányadók, és amelyek odaítélése:
a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt; minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 77. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal;
b) csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintő nemzetközi megállapodás alapján történt;
c) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása alapján történt.
16. cikk
Különleges kizárások
Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyek tárgya:
a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;
b) műsorközvetítők általi terjesztésre szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a közvetítési idő;
c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás;
d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, különösen az ajánlatkérő szerv által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügylet, valamint jegybanki szolgáltatások;
e) munkaviszony;
f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során –, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg.
17. cikk
Szolgáltatási koncessziók
A 3. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, ez az irányelv nem alkalmazható az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szolgáltatási koncesszióra.
18. cikk
Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések
Ez az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésre, amelyet egy ajánlatkérő szerv egy másik ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérő szervek társulásának ítél oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződéssel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.
4. szakasz
Különleges szabályozás
19. cikk
Fenntartott szerződések
A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek számára, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet.
Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a rendelkezésre.
III. FEJEZET
Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályozás
20. cikk
A IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések
A IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket a 23–55. cikkel összhangban kell odaítélni.
21. cikk
A IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések
A IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések odaítélésére kizárólag a 23. cikket és a 35. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni.
22. cikk
Vegyes, a IIA. és a IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására egyaránt irányuló szerződések
Azt a szerződést, amelynek egyszerre tárgya a IIA. mellékletben szereplő szolgáltatás és a IIB. mellékletben szereplő szolgáltatás, a 23–55. cikkel összhangban kell odaítélni, amennyiben a IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások értéke nagyobb, mint a IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatásoké. Egyéb esetekben a szerződést a 23. cikkel és a 35. cikk (4) bekezdésével összhangban kell odaítélni.
IV. FEJEZET
A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok
23. cikk
Műszaki leírás
(1) A VI. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a szerződési dokumentációban, így az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve kiegészítő dokumentumokban. Amennyire lehetséges, ezt a műszaki leírást a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását.
(3) A közösségi joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást a következőképpen kell kidolgozni:
a) vagy a VI. mellékletben meghatározott műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások. Valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;
b) vagy a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján; ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat. E paramétereknek azonban kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését;
c) vagy a b) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással;
d) vagy egyes jellemzők tekintetében az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.
(4) Ha az ajánlatkérő szerv él a (3) bekezdés a) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában az ajánlatkérő szerv számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.
Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.
(5) Ha az ajánlatkérő szerv él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények megállapításának a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.
Az ajánlattevőnek az ajánlatában – az ajánlatkérő szerv számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő szerv teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.
Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.
(6) Amennyiben az ajánlatkérő szervek környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (3) bekezdés b) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy:
— ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,
— a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg,
— az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehetett, és
— a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.
Az ajánlatkérő szervek jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki leírásnak való megfelelést; el kell fogadniuk valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, mint például a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentést.
(7) „Elismert szervek”: e cikk értelmében olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó európai szabványoknak.
Az ajánlatkérő szervek elfogadják a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervek által kiadott tanúsítványokat.
(8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) és (4) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.
24. cikk
Változatok
(1) Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szolgál a szerződés odaítélésének szempontjául, az ajánlatkérő szerv engedélyezheti az ajánlattevőknek változatok benyújtását.
(2) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben közli, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását; változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.
(3) A változatokat engedélyező ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.
(4) Csak az ajánlatkérő szerv által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatok vehetők figyelembe.
Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérő szervek, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.
25. cikk
Alvállalkozás
Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.
Ennek megjelölése nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.
26. cikk
Szerződésteljesítési feltételek
Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek összeegyeztethetők a közösségi joggal és szerepelnek a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. A szerződés teljesítésére irányadó feltételek különösen szociális és környezetvédelmi tárgyúak lehetnek.
27. cikk
Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek
(1) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti – vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze – azt a szervet vagy szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő szerv felhívja az ajánlattevőket vagy a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket.
Az első albekezdés nem sérti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatára vonatkozó 55. cikk rendelkezéseinek alkalmazását.
V. FEJEZET
Eljárások
28. cikk
Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd alkalmazása
A közbeszerzési szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szerv az ezen irányelv céljaihoz igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza.
E közbeszerzési szerződéseket nyílt vagy meghívásos eljárás keretében ítéli oda. A 29. cikkben kifejezetten megjelölt, különleges körülmények között az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési szerződéseit versenypárbeszéd segítségével ítélheti oda. A 30. és 31. cikkben kifejezetten megemlített különleges esetekben és körülmények között az ajánlatkérő szerv alkalmazhatja a hirdetmény közzétételével induló és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.
29. cikk
Versenypárbeszéd
(1) A különösen összetett szerződések tekintetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az ajánlatkérő szerv megítélése szerint a nyílt vagy a meghívásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, az ajánlatkérő szerv e cikkel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhasson.
A közbeszerzési szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda.
(2) Az ajánlatkérő szerv hirdetményt tesz közzé, amelyben megfogalmazza igényeit és követelményeit, amelyeket e hirdetményben és/vagy egy ismertetőben tovább pontosít.
(3) Az ajánlatkérő szerv a 44–52. cikk vonatkozó rendelkezései szerint kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a szerződés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel.
A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv köteles minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot tanúsítani. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon adjon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.
Az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel.
(4) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy az eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjon annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ismertetőben szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. A hirdetményben vagy az ismertetőben közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére kerül sor.
(5) Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg – szükség esetén a megoldásokat összehasonlítva – meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).
(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.
Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók és finomíthatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, finomítása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető jellemzőit úgy, hogy az torzítsa a versenyt, vagy diszkriminatív hatást gyakoroljon.
(7) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és az 53. cikkel összhangban választja ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot.
Ha az ajánlatkérő szerv úgy kívánja, az az ajánlattevő, amely az elbírálás alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, felkérhető arra, hogy pontosítsa az ajánlat elemeit, vagy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait, feltéve, hogy ez nem gyakorol olyan hatást, amely módosítaná az ajánlat vagy az ajánlati felhívás lényeges elemeit, torzítaná a versenyt vagy diszkriminációt okozna.
(8) Az ajánlatkérő szerv a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről rendelkezhet.
30. cikk
Hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek
(1) Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési szerződéseit hirdetmény közzétételét követően tárgyalásos eljárás keretében ítélheti oda a következő esetekben:
a) ha nyílt vagy meghívásos eljárás, vagy versenypárbeszéd keretében nem nyújtottak be szabályszerű ajánlatokat, illetve csak olyan ajánlatokat nyújtottak be, amelyek a 4., a 24., a 25. és a 27. cikkel, valamint a VII. fejezettel összeegyeztethető nemzeti rendelkezések szerint elfogadhatatlanok, amennyiben a szerződés eredeti feltételei tekintetében nincs lényeges változás.
Az ajánlatkérő szerv megteheti, hogy nem tesz közzé hirdetményt, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat és csak azokat az ajánlattevőket, akik, illetve amelyek teljesítik a 45–52. cikkben foglalt feltételeket, és akik, illetve amelyek ezt megelőzően a nyílt vagy meghívásos eljárásban, vagy a versenypárbeszéd során a közbeszerzési eljárás formai követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtottak be;
b) kivételes esetben, amikor az építési beruházások, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellege, vagy az azokhoz kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ár előzetes átfogó meghatározását;
c) a szolgáltatások tekintetében, többek között a IIA. melléklet 6. kategóriájába tartozók tekintetében, valamint a szellemi munkát igénylő szolgáltatások, mint az építési tervek készítése esetében, amennyiben a teljesítendő szolgáltatások jellege olyan, hogy a szerződéses feltételek nem állapíthatók meg kellő pontossággal ahhoz, hogy a szerződést a nyílt vagy a meghívásos eljárás szabályainak megfelelően a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásával lehessen odaítélni;
d) építési beruházásra irányuló szerződések tekintetében olyan építési beruházások esetében, amelyeket kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból, és nem a nyereségesség biztosítása vagy a kutatási és fejlesztési költségek fedezése céljából valósítanak meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az ajánlatkérő szerv tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról, azoknak a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, és adott esetben a kiegészítő iratokban meghatározott követelményekhez történő hozzáigazítása érdekében, valamint a legjobb ajánlatnak az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban történő kiválasztása végett.
(3) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Különösen, nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna.
(4) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a tárgyalásos eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjon annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a megvitatandó ajánlatok számát. A hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére kerül sor.
31. cikk
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek
Az ajánlatkérő szerv a következő esetekben ítélhet oda közbeszerzési szerződést hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében:
1. építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében:
a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek;
b) ha műszaki vagy művészeti, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda;
c) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló, 30. cikkben említett tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be. A rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók.
2. árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében:
a) ha az érintett termékek gyártása kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja; ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;
b) a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy a mindennapi áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; az ilyen szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama főszabályként nem haladhatja meg a három évet;
c) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;
d) akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében;
3. szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amennyiben az adott szerződés tervpályázatot követően jön létre, és az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; ez utóbbi esetben az összes nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre;
4. építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében:
a) a legelőször elbírált projektben vagy az eredeti szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt az ott leírt építési beruházások, illetve szolgáltatások teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások esetében, azzal a feltétellel, hogy a szerződést az ilyen építési beruházást kivitelező, illetve szolgáltatást teljesítő gazdasági szereplőnek ítélik oda:
— amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön az eredeti szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket az ajánlatkérő szerv számára
— vagy
— amennyiben az ilyen építési munkák, illetve szolgáltatások, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek a teljesítés befejezéséhez.
A kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások teljesítése céljából odaítélt szerződések egybeszámított értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;
b) olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést nyílt vagy meghívásos eljárást követően ítélték oda.
Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérő szerv a 7. cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét.
Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő három éven belül lehet alkalmazni.
32. cikk
Keretmegállapodások
(1) A tagállamok rendelkezhetnek a keretmegállapodások ajánlatkérő szervek általi megkötésének lehetőségéről.
(2) A keretmegállapodás megkötése céljából az ajánlatkérő szerv az ebben az irányelvben említett eljárási szabályokat követi minden szakaszban, egészen a keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésig. A keretmegállapodás feleit az 53. cikkel összhangban megállapított odaítélési szempontok alkalmazása segítségével kell kiválasztani.
A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az említett eljárások csak olyan ajánlatkérő szervek és gazdasági szereplők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei.
A keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésekor a felek semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.
A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.
Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.
(3) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek szerint kell odaítélni.
E szerződések odítélése érdekében az ajánlatkérő szerv írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.
(4) Ha a keretmegállapodás megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor, ez utóbbiak száma legalább három kell legyen, amennyiben megfelelő számú gazdasági szereplő felel meg a kiválasztási szempontoknak és/vagy megfelelő számú elfogadható ajánlat felel meg az odaítélési szempontoknak.
A több gazdasági szereplővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése a következőképpen történhet:
— a keretmegállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül, vagy
— amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, ha a felek új – és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott – feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás dokumentációjában említett egyéb feltételek mellett ismét versenyben vannak, az alábbi eljárással összhangban:
—a) az ajánlatkérő szerv minden odaítélendő szerződés esetében írásban konzultál a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplőkkel;
b) az ajánlatkérő szerv meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy minden egyes szerződésre vonatkozóan megtörténhessen az ajánlatok benyújtása, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a szerződés tárgyának összetettsége és az ajánlatok beküldéséhez szükséges idő;
c) az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmuknak az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmasnak kell maradnia;
d) az ajánlatkérő szerv minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, aki, illetve amely a keretmegállapodás dokumentációjában megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.
33. cikk
Dinamikus beszerzési rendszerek
(1) A tagállamok rendelkezhetnek a dinamikus beszerzési rendszerek ajánlatkérő szervek általi használatának lehetőségéről.
(2) Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő szerv a nyílt eljárás szabályait követi annak minden szakaszában, egészen az e rendszer keretében megkötendő szerződések odaítéléséig. Valamennyi, a kiválasztási szempontokat teljesítő, az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak és az esetleges kiegészítő iratoknak megfelelő előzetes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt fel kell venni a rendszerbe; az előzetes ajánlatok bármikor javíthatók, feltéve, hogy továbbra is megfelelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak. A rendszer létrehozása és a szerződések e rendszer keretében történő odaítélése céljából az ajánlatkérő szerv, a 42. cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban, csak elektronikus eszközöket használhat.
(3) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő szerv:
a) hirdetményt tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;
b) az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltünteti egyebek mellett az e rendszerben előirányzott beszerzések jellegét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt;
c) a hirdetmény közzétételétől kezdve és a rendszer érvényességének időtartama alatt, elektronikus úton korlátlan, közvetlen és teljes körű hozzáférést nyújt az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és minden kiegészítő irathoz, a hirdetményben pedig feltünteti azt az internetcímet, amelyen e dokumentumok megtekinthetők.
(4) Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett előzetes ajánlatot nyújtson be és felvételt nyerjen a rendszerbe. Az ajánlatkérő az előzetes ajánlat benyújtásától számított legfeljebb 15 napon belül elvégzi az értékelést. Az értékelés időtartamát azonban meghosszabbíthatja, feltéve, hogy ez idő alatt nem bocsát ki ajánlati felhívást.
Az ajánlatkérő szerv az első albekezdésben említett ajánlattevőt a lehető leghamarabb értesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételéről, illetve előzetes ajánlatának elutasításáról.
(5) Valamennyi szerződés ajánlati felhívás alapján jön létre. Az ajánlati felhívás kibocsátása előtt az ajánlatkérő szerv egyszerűsített ajánlati felhívást tesz közzé, amelyben valamennyi érdekelt gazdasági szereplőt arra hívja fel, hogy a (4) bekezdéssel összhangban, az egyszerűsített felhívás elküldésétől számított 15 napnál nem rövidebb határidőn belül nyújtsa be előzetes ajánlatát. Az ajánlatkérő szerv addig nem folytathatja az ajánlattételi felhívási eljárást, amíg valamennyi, az említett határidőn belül beérkezett előzetes ajánlat értékelését be nem fejezte.
(6) Az ajánlatkérő szerv a rendszerben odaítélendő minden egyes szerződés tekintetében a rendszerbe felvett valamennyi ajánlattevőt felhívja arra, hogy nyújtsa be ajánlatát. Az ajánlatok benyújtására határidőt állapít meg.
Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról szóló hirdetményben megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az első albekezdésben említett felhívásban pontosítani is lehet.
(7) A dinamikus beszerzési rendszer működése legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően indokolt, rendkívüli eseteket.
Az ajánlatkérő szerv nem használhatja ezt a rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.
Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a rendszerben részt vevők terhére semmilyen díj nem számolható fel.
34. cikk
Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések: a szociális lakásépítési programokra vonatkozó különös szabályok
Olyan szociális lakásépítési program tervezésére és kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési szerződések esetében, amely tekintetében a nagyságrend, az összetettség, valamint a szükséges munka becsült időtartama megköveteli, hogy a tervezés kezdettől fogva az ajánlatkérő szerv képviselőiből, szakértőkből, valamint az építési beruházási munkák elvégzéséért felelős vállalkozóból álló csoporton belüli szoros együttműködésen alapuljon, különleges odaítélési eljárás alkalmazható a csoportba történő felvételre legalkalmasabb vállalkozó kiválasztása céljából.
Különösen, az ajánlatkérő szerv a hirdetményben a lehető legpontosabban ismerteti az elvégzendő építési beruházási munkát, hogy az érdeklődő vállalkozók a projektről valós képet kaphassanak. Továbbá, az említett hirdetményben az ajánlatkérő szerv a 45–52. cikkben szereplő minőségi kiválasztási szempontoknak megfelelően meghatározza a részvételre jelentkezők által teljesítendő személyi, műszaki, gazdasági és pénzügyi feltételeket.
Ilyen eljárás alkalmazásakor az ajánlatkérő szerv a 2., 35., 36., 38., 39., 41., 42., 43. és 45–52. cikket alkalmazza.
VI. FEJEZET
A közzététel és az átláthatóság szabályai
1. szakasz
A hirdetmények közzététele
35. cikk
Hirdetmények
(1) Az ajánlatkérő szerv – a Bizottság által közzétett vagy a VIII. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalán” általa közzétett előzetes tájékoztató útján – nyilvánosságra hozza a következőket:
a) árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét termékcsoportonként, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 7. és a 9. cikk rendelkezéseit – legalább 750 000 EUR.
A termékcsoportot az ajánlatkérő szerv a CPV-nómenklatúrára való hivatkozással állapítja meg;
b) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét a IIA. mellékletben felsorolt minden egyes szolgáltatáskategóriában, amelyeket az ajánlatkérő szerv a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 7. és a 9. cikk rendelkezéseit – legalább 750 000 EUR;
c) építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások alapvető jellemzőit, amelyeket az ajánlatkérő szerv oda kíván ítélni, és amelyek becsült összértéke – figyelembe véve a 9. cikk rendelkezéseit – a 7. cikkben megállapított értékhatárt eléri.
Az a) és a b) pontban említett hirdetményeket a költségvetési év kezdete után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.
A c) pontban említett hirdetményt az ajánlatkérő szerv által odaítélni kívánt építési beruházásra irányuló szerződés vagy keretmegállapodás tervét jóváhagyó döntés után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.
A felhasználói oldalukon előzetes tájékoztatót közzétevő ajánlatkérő szervek elektronikus formában hirdetményt küldenek a Bizottságnak az előzetes tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről, a hirdetmények megküldésének a VIII. melléklet 3. pontjában feltüntetett formátumával és részletes eljárásával összhangban.
Az a), a b) és a c) pontban említett hirdetmények közzététele csak akkor kötelező, ha az ajánlatkérő szerv él az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő csökkentésének a 38. cikk (4) bekezdésében megállapított lehetőségével.
Ez a bekezdés nem alkalmazható a hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárásoknál.
(2) Az az ajánlatkérő szerv, amely egy közbeszerzési szerződést vagy egy keretmegállapodást nyílt, vagy meghívásos eljárással, vagy a 30. cikkben megállapított feltételek szerint hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással, vagy a 29. cikkben megállapított feltételek szerint versenypárbeszédet alkalmazva kíván odaítélni, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.
(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely dinamikus beszerzési rendszert kíván kialakítani, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.
Az az ajánlatkérő szerv, amely dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződést kíván odaítélni, ezt a szándékát egyszerűsített ajánlati felhívásban teszi közzé.
(4) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést ítélt oda vagy keretmegállapodást kötött, a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül hirdetményt küld az odaítélési eljárás eredményéről.
A 32. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a szerződés-odaítélési eljárás eredményéről.
Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az egyes szerződések odaítélését követő 48 napon belül küldi meg. E hirdetményeket azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben az egyes negyedévek végétől számított 48 napon belül küldi meg az összevont hirdetményeket.
A IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződések esetében az ajánlatkérő szerv a hirdetményben közli, hogy beleegyezik-e a szerződések közzétételébe. E szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében a Bizottság a 77. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek a statisztikai jelentéseknek az említett hirdetmények alapján történő elkészítésére, és azok közzétételére vonatkoznak.
Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
36. cikk
A hirdetmények közzétételének formája és módja
(1) A hirdetményeknek a VIIA. mellékletben említett adatokat és adott esetben bármely más, az ajánlatkérő szerv által hasznosnak ítélt adatot, a Bizottság által a 77. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájában kell tartalmazniuk.
(2) Az ajánlatkérő szervek által a Bizottságnak küldött hirdetményeket vagy a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton, vagy más módon kell elküldeni. A 38. cikk (8) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás alkalmazása esetén a hirdetményeket vagy telefaxon vagy a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton kell elküldeni.
A hirdetményeket a VIII. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában megállapított közzétételi technikai jellemzőknek megfelelően kell közzétenni.
(3) A VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton készített és továbbított hirdetményeket elküldésük után legkésőbb öt nappal közzé kell tenni.
Azokat a hirdetményeket, amelyeket nem elektronikus úton, nem a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban továbbítanak, elküldésük után legkésőbb 12 nappal kell közzétenni; a 38. cikk (8) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás esetén ez az időtartam 5 nap.
(4) A hirdetményt teljes terjedelmében, a Közösség valamely, az ajánlatkérő szerv által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni, és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.
A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit a Közösség viseli.
(5) A hirdetmény és annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.
A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy a 35. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a felhasználói oldalon közzétett hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy a felhasználói oldalon történő közzétételének az időpontját.
Az előzetes tájékoztató hirdetmény a felhasználói oldalon az ebben a formában történt közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő feladása előtt nem tehető közzé; és tartalmaznia kell e feladás időpontját.
(6) A nem a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbított hirdetmények terjedelme körülbelül 650 szóra korlátozódhat.
(7) Az ajánlatkérő szervnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.
(8) A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérő szervnek az elküldött adatok közzétételét, megemlítve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.
37. cikk
Nem kötelező közzététel
Az ajánlatkérő szerv a 36. cikkel összhangban közzétehet olyan hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá.
2. szakasz
Határidők
38. cikk
A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők
(1) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv figyelembe veszi különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.
(2) Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásának napjától számított 52 nap.
(3) Meghívásos eljárásban, a 30. cikkben említett, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetében:
a) a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap;
b) meghívásos eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásától számított 40 nap.
(4) Amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes tájékoztató hirdetményt tett közzé, az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés b) pontjában szereplő minimális határideje főszabályként 36 napra csökkenthető, de semmiképpen nem lehet 22 napnál rövidebb.
A határidő kezdete nyílt eljárás során a hirdetmény feladásának időpontja, a meghívásos eljárás során pedig az ajánlati felhívás feladásának időpontja.
Az első albekezdésben említett rövidített határidők akkor megengedettek, ha az előzetes tájékoztató hirdetmény a VIIA. mellékletben a hirdetményre vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza, amennyiben ezek az adatok a hirdetmény közzétételekor rendelkezésre állnak, és az előzetes tájékoztató hirdetményt a hirdetmény elküldése előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.
(5) Amennyiben a hirdetményeket – az adattovábbításnak a VIII. melléklet 3. pontjában leírt formátumával és eljárásaival összhangban – elektronikus úton készítik el és továbbítják, az ajánlatok beérkezésének a (2) és a (4) bekezdésben említett határideje a nyílt eljárásban, illetve a részvételi jelentkezések beérkezésének a (3) bekezdés a) pontjában említett határideje a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban, valamint a versenypárbeszéd keretében hét nappal csökkenthető.
(6) Az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában említett határideje öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv – a VIII. melléklettel összhangban – elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő dokumentumhoz a hirdetmény közzétételének az időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető.
Ez a csökkentés az (5) bekezdésben említett csökkentéshez hozzáadható.
(7) Ha bármely okból az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő iratok vagy további információ rendelkezésre bocsátása, bár időben kérték, a 39. és a 40. cikkben említett határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.
(8) Meghívásos eljárás és a 30. cikkben említett, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben a sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az e cikkben megállapított határidőket, az ajánlatkérő szerv a következő határidőket határozhatja meg:
a) a részvételi jelentkezés beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a hirdetmény feladásától számított 15 nap, illetve kevesebb, mint 10 nap, ha a hirdetményt a VIII. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton küldték;
b) meghívásos eljárások esetében az ajánlatok beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint az ajánlati felhívás időpontjától számított 10 nap.
39. cikk
Nyílt eljárások: ajánlattételhez szükséges dokumentáció, kiegészítő iratok és további információ
(1) Nyílt eljárások esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem nyújt a 38. cikk (6) bekezdésével összhangban, elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely kiegészítő irathoz, az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő iratokat a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül meg kell küldeni a gazdasági szereplőknek, feltéve, hogy azt az ajánlattétel határideje előtt kellő időben kérték.
(2) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra és bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre.
3. szakasz
A tájékoztatás tartalma és módja
40. cikk
Ajánlattételre, versenypárbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások
(1) A meghívásos eljárásban, a versenypárbeszéd keretében és a 30. cikk szerinti, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő szerv egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre, illetve a tárgyalásban való részvételre, vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.
(2) A részvételre jelentkezőknek küldött felhívás a következők valamelyikét tartalmazza:
— vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, illetve az ismertető és az esetleges kiegészítő iratok egy-egy példányát, vagy
— az első francia bekezdésben említett, ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és a többi irathoz való hozzáférésre történő hivatkozást, amennyiben azokat a 38. cikk (6) bekezdésével összhangban elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetővé tették.
(3) Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, az ismertető és/vagy bármely kiegészítő irat a szerződés-odaítélési eljárásért felelős ajánlatkérőtől eltérő szervezetnél található, a felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, az ismertető és az említett iratok megkérhetők, továbbá tartalmaznia kell adott esetben az ezen iratok megkérésére vonatkozó határidőt, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az illetékes szervezeti egység a kérés beérkezése után haladéktalanul megküldi a dokumentációt a gazdasági szereplőnek.
(4) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra, az ismertetőre vagy a kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy azokat kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal küldi meg. Meghívásos vagy gyorsított eljárás esetében ez az időtartam négy nap.
(5) Ezenkívül az ajánlattételre, a párbeszédben vagy a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a közzétett hirdetményre való hivatkozást;
b) az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit;
c) versenypárbeszéd esetében a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, valamint a használt nyelv(ek)et;
d) azokra az iratokra való hivatkozást, amelyeket adott esetben vagy az ajánlattevők által a 44. cikkel összhangban tett, ellenőrizhető nyilatkozatok alátámasztása végett, vagy az említett cikkben szereplő adatok kiegészítése végett kell benyújtani a 47. és 48. cikkben megállapított eljárással összhangban;
e) a szerződés-odaítélési szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben e szempontok csökkenő fontossági sorrendjét, amennyiben a hirdetmény, az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető ezt az információt nem tartalmazza.
A 29. cikkben megállapított szabályok szerint odaítélt szerződések esetében azonban a fenti b) pontban említett adatok nem jelennek meg a párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívásban, viszont szerepelnek az ajánlattételi felhívásban.
41. cikk
A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása
(1) Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével, szerződés odaítélésével vagy dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, a pályázat tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérő szervnek – kérésre – írásban kell megadnia.
(2) Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő szerv a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást ad:
— a sikertelen jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól,
— a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve – a 23. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek,
— minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről.
Az erre rendelkezésre álló idő semmiképpen nem haladhatja meg az írásbeli kérelem beérkezésétől számított 15 napot.
(3) Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
4. szakasz
Kommunikáció
42. cikk
A kommunikációra vonatkozó szabályok
(1) Az e címben említett valamennyi kommunikáció és információcsere – az ajánlatkérő szerv választása szerint – postai úton, telefaxon, a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elektronikus úton, a (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között telefonon, vagy pedig e módokat kombinálva bonyolítható.
(2) A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és így nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.
(3) A kommunikációt, az információcserét és az adattárolást olyan módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő szerv csak azután vizsgálja meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.
(4) Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetés-mentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük.
(5) Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. Ezen kívül az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a X. mellékletben szereplő követelményeknek;
b) a tagállamok az 1999/93/EK irányelv 5. cikkének megfelelően előírhatják, hogy az elektronikus ajánlatokat – az említett cikk (1) bekezdésével összhangban – fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni;
c) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék;
d) az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők vállalják, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejárta előtt benyújtják a 45.-50., és az 52. cikkben említett dokumentumokat, tanúsítványokat és nyilatkozatokat, amennyiben azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre.
(6) A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni;
b) ha a részvételi jelentkezést telefonon teszik meg, azt a beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt írásban meg kell erősíteni;
c) az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben jogi bizonyítás céljából szükséges. Az ajánlatkérő szervnek minden ilyen követelményt – a megerősítés postai vagy elektronikus úton történő elküldésének határidejével együtt – fel kell tüntetnie a hirdetményben.
5. szakasz
Jelentések
43. cikk
A jelentések tartalma
Az ajánlatkérő szerv valamennyi szerződésről, keretmegállapodásról és dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő szerv neve és címe, a szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és értéke;
b) a sikeres jelentkezők vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;
c) az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;
d) a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;
e) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kíván kötni;
f) tárgyalásos eljárások esetében a 30. és a 31. cikkben említett körülmények, amelyek indokolják ezen eljárások alkalmazását;
g) versenypárbeszéd esetében a 29. cikkben említett körülmények, amelyek indokolják ennek az eljárásnak az alkalmazását;
h) amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást, illetve nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert.
Az ajánlatkérő szerv megteszi a megfelelő lépéseket az elektronikus úton folytatott szerződés-odaítélési eljárások menetének dokumentálása érdekében.
Ha a Bizottság kéri, az írásbeli jelentésről vagy annak főbb jellemzőiről tájékoztatni kell.
VII. FEJEZET
Az eljárás menete
1. szakasz
Általános rendelkezések
44. cikk
A résztvevők alkalmasságának ellenőrzése, a résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése
(1) A szerződéseket az 53. és az 55. cikkben megállapított feltételek alapján – a 24. cikk figyelembevételével – kell odaítélni, miután az ajánlatkérő szerv a 45. és a 46. cikk alapján ki nem zárt gazdasági szereplők alkalmasságát a 47–52. cikkben említett, gazdasági és pénzügyi helyzetre, a szakmai és műszaki ismeretekre vagy alkalmasságra vonatkozó szempontoknak, valamint adott esetben a (3) bekezdésben említett megkülönböztetés-mentességi szabályoknak és szempontoknak megfelelően megvizsgálta.
(2) Az ajánlatkérő szerv a 47. és a 48. cikkel összhangban megkövetelheti a részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől egy minimális teljesítményszint elérését.
A 47. és a 48. cikkben említett adatok körének és az egy adott szerződés esetében megkövetelt minimális teljesítményszintnek a szerződés tárgyával összefüggőnek és azzal arányosnak kell lennie.
A minimális teljesítményszintet közölni kell a hirdetményben.
(3) A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja azoknak az alkalmas jelentkezőknek a számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre, tárgyalásra vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy elegendő számú alkalmas jelentkező van. Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben közli azokat az objektív és megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket alkalmazni kíván, továbbá közli azoknak a részvételre jelentkezőknek a minimális létszámát, akiknek, illetve amelyeknek felhívását szánja, és szükség szerint közli ezek maximális létszámát is.
A meghívásos eljárásban a minimális létszám öt. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben a minimális létszám három. A meghívott jelentkezők létszámának mindenképpen elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához.
Az ajánlatkérő szerv legalább annyi részvételre jelentkezőt hív meg, amennyi az általa előre megadott minimális létszám. Amennyiben a kiválasztási szempontoknak és a minimális teljesítményszintnek megfelelő jelentkezők száma a minimális létszámot nem éri el, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a szükséges jellemzőkkel rendelkező jelentkező(k) meghívásával. Ugyanebbe az eljárásba az ajánlatkérő szerv nem vonhat be olyan gazdasági szereplőket, akik, illetve amelyek nem jelentkeztek részvételre, illetve olyan részvételre jelentkezőt, aki, illetve amely nem rendelkezik a szükséges jellemzőkkel.
(4) Ha az ajánlatkérő szerv él a megtárgyalandó megoldások vagy ajánlatok számának a 29. cikk (4), illetve a 30. cikk (4) bekezdésében foglalt csökkentésének lehetőségével, ezt a csökkentést a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontokat alkalmazva kell végrehajtania. Az utolsó szakaszban annyi ajánlatnak kell maradnia, amennyi lehetővé teszi a tényleges versenyt, amennyiben a megoldások és az alkalmas ajánlattevők száma elegendő.
2. szakasz
A minőségi kiválasztás kritériumai
45. cikk
A részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő személyes helyzete
(1) Ki kell zárni a közbeszerzési eljárásban való részvételből azt a részvételre jelentkezőt és ajánlattevőt, akit, illetve amelyet a következőkben felsorolt egy vagy több okból jogerősen elítéltek, és erről a jogerős ítéletről az ajánlatkérő szervnek tudomása van:
a) a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés ( 21 ) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvétel miatt;
b) az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus ( 22 ) 3. cikkében meghatározott korrupció, illetőleg a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés ( 23 ) 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupció miatt;
c) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény ( 24 ) 1. cikke szerinti csalás miatt;
d) a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv ( 25 ) 1. cikkében meghatározott pénzmosás miatt.
E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.
A tagállamok nyomós közérdekből az első albekezdésben említett követelményektől való eltérésről is rendelkezhetnek.
E bekezdés alkalmazása céljából az ajánlatkérő szerv szükség esetén köteles felhívni a részvételre jelentkezőket, illetve az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a (3) bekezdésben említett dokumentumokat, és amennyiben kétsége támad e részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetével kapcsolatban, az illetékes hatóságokat is megkeresheti az érintett részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetére vonatkozóan általa szükségesnek tartott adatok beszerzése végett. Amennyiben az adat olyan jelentkezőre vagy ajánlattevőre vonatkozik, aki, illetve amely nem az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti államban letelepedett, az ajánlatkérő szerv együttműködés végett megkeresheti az illetékes hatóságokat. Tekintettel a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők letelepedése szerinti tagállam nemzeti jogára, e kérelmeknek jogi és/vagy természetes személyekre kell vonatkozniuk, beleértve adott esetben cégvezetőket és bármely olyan személyt, aki a részvételre jelentkezőnél vagy az ajánlattevőnél képviseleti, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkezik.
(2) A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható minden gazdasági szereplő, aki, illetve amely:
a) csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;
b) csődeljárás, bírósági felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődegyezség vagy bármilyen, a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás alanya;
c) az érintett ország jogi rendelkezései szerinti jogerős ítéletben szakmai magatartásával kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény miatt elítélték;
d) súlyos szakmai kötelességszegést követett el, amely bármely, az ajánlatkérő szerv rendelkezésére álló bizonyítási eszközzel bizonyítható;
e) a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeinek;
f) a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget az adófizetési kötelezettségeinek;
g) az e szakaszban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis nyilatkozatot tett, vagy nem közölte a kért adatokat.
E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg
(3) Az ajánlatkérő szerv a következőket fogadja el elegendő bizonyítéknak arra nézve, hogy a gazdasági szereplő tekintetében az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdés a), b), c), e) és f) pontjában említett esetek egyike sem áll fenn:
a) az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a), b) és c) pontja vonatkozásában, erkölcsi bizonyítvány kivonatának bemutatása, vagy ennek hiányában a származás vagy letelepedés szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve által kibocsátott, ezzel egyenértékű okirat bemutatása, amelyek az említett követelményeknek való megfelelést igazolják;
b) a (2) bekezdés e) és f) pontja vonatkozásában az érintett tagállam illetékes hatósága által kibocsátott hatósági bizonyítvány.
Ha a kérdéses ország nem bocsát ki ilyen okiratot, illetve hatósági bizonyítványt, vagy amennyiben ezek nem terjednek ki az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett valamennyi esetre, ezeket az érintett személy által egy, a származása vagy letelepedése szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve, közjegyzője vagy hatáskörrel rendelkező szakmai szervezete előtt eskü alatt tett nyilatkozattal, illetve – azokban a tagállamokban, ahol eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések nincsenek – esküvel egyenértékű nyilatkozattal lehet helyettesíteni.
(4) A tagállamok kijelölik a (3) bekezdésben említett okiratok, hatósági bizonyítványok és nyilatkozatok kibocsátására jogosult hatóságokat és szerveket, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ez az értesítés nem sérti az adatvédelmi jogot.
46. cikk
A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság
Bármely, a közbeszerzési eljárásban részt venni szándékozó gazdasági szereplő felhívható arra, hogy igazolja a szakmai vagy cégnyilvántartások egyikébe a letelepedése szerinti országban előírtak szerint történt bejegyzését, vagy eskü alatt nyilatkozatot tegyen, vagy hatósági bizonyítványt nyújtson be, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a IXA. mellékletben, az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a IXB. mellékletben, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében pedig a IXC. mellékletben meghatározottak szerint.
A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésének eljárása során, amennyiben a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek meghatározott engedéllyel kell rendelkeznie vagy meghatározott szervezet tagjának kell lennie ahhoz, hogy származási országában az adott szolgáltatást nyújthassa, az ajánlatkérő szerv megkívánhatja tőle, hogy bizonyítsa, rendelkezik ilyen engedéllyel, illetve tagsággal.
47. cikk
Gazdasági és pénzügyi kapacitás
(1) A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a következő egy vagy több dokumentummal történhet:
a) bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy, adott esetben, a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;
b) a mérleg vagy a mérlegkivonat bemutatása, ha a gazdasági szereplő letelepedési helye szerinti ország joga előírja a mérlegek közzétételét;
c) a vállalkozás összforgalmáról és, adott esetben, a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás, legfeljebb az előző három üzleti évre vonatkozóan attól függően, hogy mikor jött létre a vállalkozás, vagy a gazdasági szereplő mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak.
(2) Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.
(3) Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 4. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.
(4) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben, illetve az ajánlati felhívásban meghatározza, hogy az (1) bekezdésben említettek közül mely dokumentumot vagy dokumentumokat választotta ki, és milyen egyéb dokumentumot kell még benyújtani.
(5) Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.
48. cikk
Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság
(1) A gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságát a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kell elbírálni és megvizsgálni.
(2) A gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően – a következő módon vagy módokon lehet bizonyítani:
i. az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal. Ezeknek az igazolásoknak tartalmazniuk kell az építési beruházások értékét, időpontját és helyszínét, továbbá azt, hogy a beruházásokat a szakmai szabályoknak megfelelően valósították meg és szabályszerűen fejezték be. Adott esetben az illetékes hatóság közvetlenül nyújtja be ezeket az igazolásokat az ajánlatkérő szervnek;
ii. az elmúlt három évben leszállított áruk, illetve teljesített főbb szolgáltatások listája, összegekkel, időpontokkal és közületi vagy magán megrendelőkkel együtt. A szállítás és a szolgáltatásteljesítés bizonyítékát az alábbiak adják:
— amennyiben ajánlatkérő szerv volt a megrendelő, az illetékes hatóság által kibocsátott vagy ellenjegyzett hatósági bizonyítvány,
— amennyiben magánmegrendelőről van szó, a vevő által adott igazolás vagy – ennek hiányában – a gazdasági szereplő nyilatkozata;
b) a részt vevő szakemberekről vagy műszaki szervezetekről – különösen a minőség-ellenőrzés felelőseiről – készült tájékoztatás, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplő vállalkozása alkalmazza-e őket, vagy sem, továbbá építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azon személyekről készült tájékoztatás, akiket a vállalkozó az építmény kivitelezése során igénybe vehet;
c) a szállító vagy a szolgáltató által igénybe vett műszaki háttér, a minőség biztosítása végett alkalmazott intézkedéseik, valamint a vállalkozás tanulmányi és kutatási létesítményeinek leírása;
d) amennyiben a leszállítandó termékek vagy a teljesítendő szolgáltatások összetettek, vagy rendkívüli esetben különleges célra szolgálnak, az ajánlatkérő szerv által elvégzett vagy nevében a szállító, illetve a szolgáltató székhelye szerinti ország egy erre illetékes hivatalos szerve által – e szerv beleegyezése alapján – elvégzett vizsgálat, amely a szállító termelési kapacitására, illetve a szolgáltató műszaki kapacitására, valamint szükség szerint a rendelkezésükre álló tanulmányi és kutatási eszközökre, és minőségellenőrzési intézkedéseikre vonatkozik;
e) a szolgáltató, illetve a vállalkozó és/vagy a vállalkozás vezetőinek, és különösen a szolgáltatások teljesítéséért, illetve a beruházás irányításáért felelős személynek vagy személyeknek az iskolai végzettsége és szakképzettsége;
f) építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél, és csak indokolt esetben, azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;
g) az utolsó három évre vonatkozóan a szolgáltató, illetve a vállalkozó éves átlagos munkaerő-létszámáról és vezetői létszámáról készült kimutatás;
h) a szolgáltató, illetve a vállalkozó számára a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló szerszámokról, berendezésekről vagy műszaki felszerelésről készült kimutatás;
i) tájékoztatás arról, hogy a szerződés mekkora részére nézve kíván esetleg a szolgáltató harmadik személlyel szerződést kötni;
j) a leszállítandó termékek tekintetében:
i. minták, leírások és/vagy fényképek, amelyek hitelességét az ajánlatkérő szerv kívánságára igazolni kell;
ii. hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőségellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét.
(3) Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.
(4) Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 4. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.
(5) A beállítási és üzembe helyezési műveleteket is igénylő áruszállításra, a szolgáltatásnyújtásra és/vagy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásában a gazdasági szereplőnek a szolgáltatás nyújtására vagy az építési beruházás megvalósítására való alkalmasságát különösen a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet megítélni.
(6) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben, illetve az ajánlati felhívásban meghatározza, hogy a (2) bekezdésben szereplők közül mely dokumentumok benyújtását kívánja meg.
49. cikk
Minőségbiztosítási szabványok
Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor a tanúsítással kapcsolatos európai szabványsorozatnak megfelelő szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is.
50. cikk
Környezetgazdálkodási szabványok
A 48. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett esetekben, ha az ajánlatkérő szerv környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), vagy a tanúsítással kapcsolatos közösségi jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is.
51. cikk
Kiegészítő iratok és további információ
Az ajánlatkérő szerv felhívhatja a gazdasági szereplőket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák a 45–50. cikk szerint benyújtott igazolásokat és iratokat.
52. cikk
Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás
(1) A tagállamok vagy elismert vállalkozók, szállítók és szolgáltatók hivatalos jegyzékeit, vagy közjogi, illetve magánjogi tanúsító szervezetek által végzett tanúsítást vezethetnek be.
A tagállamok az e jegyzékekbe történő felvétel és a tanúsító szervezetek által történő tanúsítvány-kibocsátás feltételeit a 45. cikk (1) bekezdésében, a 45. cikk (2) bekezdése a)–d) és g) pontjában, a 46. cikkben, a 47. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében, a 48. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdésében, a 49. cikkben, és szükség szerint az 50. cikkben foglalt rendelkezésekhez igazítják.
A tagállamok az említett feltételeket a 47. cikk (2) bekezdéséhez és a 48. cikk (3) bekezdéséhez is hozzáigazítják olyan gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelme tekintetében, akik, illetve amelyek egy csoporthoz tartoznak, és a csoport más társaságai által rendelkezésükre bocsátott forrásokra támaszkodnak. Ilyen esetben e gazdasági szereplőknek igazolniuk kell a hivatalos jegyzéket készítő hatóság számára, hogy a hivatalos jegyzékbe történő felvételüket igazoló hatósági bizonyítvány teljes érvényességi ideje alatt rendelkezésükre fognak állni az említett források, és hogy ugyanezen idő alatt az említett társaságok továbbra is teljesítik a második albekezdésben említett cikkekben megállapított minőségi kiválasztási követelményeket, amelyekre a gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelmükben hivatkoznak.
(2) A hivatalos jegyzékben nyilvántartott vagy tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők minden szerződés esetében benyújthatják az ajánlatkérő szervhez az illetékes hatóság által kibocsátott nyilvántartási igazolást, vagy az illetékes tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt. Ezekben az iratokban szerepelnie kell, hogy mi alapján történt a nyilvántartásba vétel/a tanúsítvány kiadása, és szerepelnie kell az adott jegyzékben megadott minősítésnek.
(3) Az illetékes szerv által a hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésről kiadott igazolás, illetve a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány a többi tagállam ajánlatkérő szervei számára nem keletkeztethet az alkalmasságra vonatkozó vélelmet, kivéve a 45. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a)–d) és g) pontja, a 46. cikk, a 47. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja tekintetében, valamint a 48. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja, b), e), g) és h) pontja tekintetében a vállalkozók esetében, a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontja, és b), c), d) és j) pontja tekintetében a szállítók esetében, végül a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontja és c)–i) pontja tekintetében a szolgáltatók esetében.
(4) A hivatalos jegyzékben való nyilvántartásból, illetve a tanúsítványból kitűnő adatokat indokolás nélkül nem lehet vitatni. A szerződéskötés felajánlásakor a társadalombiztosítási járulékfizetésre és az adófizetésre vonatkozóan bármely bejegyzett gazdasági szereplőtől kiegészítő igazolás kérhető.
A többi tagállam ajánlatkérő szervei a (3) bekezdésben és az e bekezdés első albekezésében foglalt rendelkezéseket csak a hivatalos jegyzékkel rendelkező tagállamban letelepedett gazdasági szereplők javára alkalmazzák.
(5) Más tagállamok gazdasági szereplőinek hivatalos jegyzékbe történő bejegyzéséhez, illetve az (1) bekezdésben említett szervezetek által számukra kiadott tanúsításhoz csak azok a bizonyítékok, illetve nyilatkozatok – és mindenképpen kizárólag a 45–49. és adott esetben az 50. cikkben előírtak – követelhetők meg, amelyeket a tagállamok saját gazdasági szereplőiktől is kérnek.
Más tagállamok gazdasági szereplői azonban nem kötelezhetők ilyen bejegyzés vagy tanúsítás megszerzésére ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vehessenek. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. El kell fogadnia egyéb egyenértékű bizonyítási eszközöket is.
(6) A gazdasági szereplők bármikor kérelmezhetik hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésüket, illetve tanúsítvány kiadását. A gazdasági szereplőket ésszerűen rövid időn belül tájékoztatni kell a jegyzéket készítő szerv, illetve a hatáskörrel rendelkező tanúsító szervezet döntéséről.
(7) Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezeteknek meg kell felelniük az európai tanúsítási szabványoknak.
(8) Az (1) bekezdésben említett hivatalos jegyzékkel vagy tanúsító szervezettel rendelkező tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot annak a szervnek a címéről, amelyhez a kérelmeket címezni kell.
3. szakasz
A szerződés odaítélése
53. cikk
A szerződés odaítélésének szempontjai
(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:
a) ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szerv szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses szerződés tárgyától függően olyan különböző szempontok alapján, mint például a minőség, az ár, a műszaki érték, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a folyó költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő; vagy pedig
b) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján.
(2) A harmadik albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.
Ezeket a súlyozásokat – megfelelő maximális terjedelem megadása mellett – egy skálán lehet kifejezni.
Amennyiben az ajánlatkérő szerv véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, a szempontokat a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertetőben csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.
54. cikk
Elektronikus árverés alkalmazása
(1) A tagállamok rendelkezhetnek az elektronikus árverés ajánlatkérő szervek általi alkalmazásának lehetőségéről.
(2) A nyílt, a meghívásos és a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók.
Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 32. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdése szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 33. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírása esetén is.
Az elektronikus árverés a következőkön alapul:
— vagy kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda,
— vagy az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.
(3) Az elektronikus árverés tartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie a hirdetményben.
Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:
a) azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;
b) a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik;
c) az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;
d) az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;
e) az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei, és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;
f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki leírásokkal kapcsolatos lényeges információk.
(4) Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.
Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.
(5) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében az 53. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.
A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.
Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.
(6) Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezen kívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.
(7) Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árverést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le:
a) az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti az előre megállapított napot és időpontot;
b) lezárja abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek. Ilyenkor az ajánlatkérő szerv az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig;
c) lezárja, ha az elektronikus árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árverési szakaszok befejeződtek.
Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét.
(8) Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést az 53. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.
Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett hirdetményben meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.
55. cikk
Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat
(1) Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok az áruhoz, építményhez vagy szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő szerv – mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat – írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit.
Ezek a jellemzők különösen a következőkre vonatkozhatnak:
a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;
b) a választott műszaki megoldások és/vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;
c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;
d) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés;
e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.
(2) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzi ezeket az alkotóelemeket.
(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.
III. CÍM
ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
I. FEJEZET
Az építési koncesszióra irányadó szabályok
56. cikk
Alkalmazási kör
Ezt a fejezetet minden olyan, ajánlatkérő szerv által kötött, építési koncesszióra irányuló szerződésre alkalmazni kell, amelynek értéke legalább ►M14 5 186 000 EUR ◄ .
A szerződés értékét a 9. cikkben meghatározott, az építési beruházásra irányuló szerződésekre alkalmazandó szabályokkal összhangban kell kiszámítani.
57. cikk
Kizárás az alkalmazási körből
Ez a cím nem alkalmazható azokra az építési koncessziókra, amelyek odaítélése:
a) az ezen irányelv 13., 14. és 15. cikkében említett esetekben történik, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések vonatkozásában;
b) a 2004/17/EK irányelv 3–7. cikkében említett egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv részéről történik, amennyiben a koncesszió ilyen tevékenység végzésére irányul.
Ez az irányelv azonban továbbra is alkalmazandó azokra az építési koncessziókra, amelyeket a 2004/17/EK irányelv 6. cikkében említett egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv ítél oda ilyen tevékenység végzése céljából, amennyiben az érintett tagállam él az említett irányelv 71. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, az alkalmazás elhalasztására vonatkozó lehetőséggel.
58. cikk
Építési koncesszióra vonatkozó hirdetmények közzététele
(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely építési koncessziós szerződést kíván odaítélni, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.
(2) Az építési koncesszióról szóló hirdetménynek a VIIC. mellékletben említett adatokat, és az ajánlatkérő szerv által hasznosnak ítélt egyéb adatokat kell tartalmaznia, a Bizottság által a 77. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.
(3) A hirdetmény közzététele a 36. cikk (2)–(8) bekezdésével összhangban történik.
(4) A hirdetmények közzétételéről szóló 37. cikket az építési koncessziókra is alkalmazni kell.
59. cikk
Határidő
Ha az ajánlatkérő szerv építési koncesszió kiírásához folyamodik, a pályázatok benyújtásának határideje a hirdetmény feladásának napjától számított legalább 52 nap, kivéve, ha a 38. cikk (5) bekezdése alkalmazandó.
Alkalmazni kell a 38. cikk (7) bekezdését.
60. cikk
Alvállalkozás
Az ajánlatkérő szerv:
a) megkövetelheti a koncessziós jogosulttól, hogy a koncessziós szerződés tárgyát képező beruházás összértékének legalább 30 %-át kitevő értékben harmadik felekkel alvállalkozói szerződéseket kössön, ugyanakkor lehetőséget biztosítva a jelentkezőknek arra, hogy növeljék ezt a százalékot; a minimális százalékarányt a koncessziós szerződésben meg kell határozni; vagy
b) a koncessziós szerződésre jelentkezőket felhívhatja arra, hogy ajánlatukban határozzák meg a koncessziós szerződés tárgyát képező beruházás összértékének azt a lehetséges arányát, amely tekintetében harmadik felekkel kívánnak szerződést kötni.
61. cikk
A koncessziós jogosult megbízása kiegészítő munkák elvégzésével
Ez az irányelv nem alkalmazható a legelőször elbírált koncessziós projektben vagy az elsőként megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt a szerződésben szereplő építmény kivitelezéséhez szükségessé vált kiegészítő munkák esetében, amelyek elvégzésével az ajánlatkérő szerv a koncessziós jogosultat bízza meg, feltéve, hogy a megbízást az ilyen építményt kivitelező gazdasági szereplő kapja:
— amennyiben az ilyen kiegészítő munkák műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön a fő szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket az ajánlatkérő szerv számára, vagy
— amennyiben az ilyen kiegészítő munkák, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek a teljesítés befejezéséhez.
A kiegészítő munkák elvégzése céljából odaítélt szerződések egybeszámított értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési koncessziós szerződés értékének 50 %-át.
II. FEJEZET
Ajánlatkérő szervnek minősülő koncessziós jogosultak által odaítélt szerződésekre vonatkozó szabályok
62. cikk
Alkalmazandó szabályok
Ha a koncessziós jogosult az 1. cikk (9) bekezdésének értelmében ajánlatkérő szerv, a harmadik személyek által elvégzendő építési munkák esetében meg kell felelnie az ebben az irányelvben az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek.
III. FEJEZET
Ajánlatkérő szervnek nem minősülő koncessziós jogosultak által odaítélt szerződésekre vonatkozó szabályok
63. cikk
Közzétételi szabályok: értékhatár és kivételek
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ajánlatkérő szervnek nem minősülő építési koncessziós jogosultak alkalmazzák a 64. cikkben meghatározott közzétételi szabályokat, ha olyan építési beruházásra irányuló szerződést ítélnek oda harmadik személynek, amelynek értéke legalább ►M14 5 186 000 EUR ◄ .
A közzététel azonban nem kötelező olyan esetben, amikor az építési beruházásra irányuló szerződés megfelel a 31. cikkben felsorolt feltételeknek.
A szerződések értékét a 9. cikkben megállapított, az építési beruházásra irányuló szerződésekre alkalmazandó szabályokkal összhangban kell kiszámítani.
(2) Nem minősülnek harmadik személynek azok a vállalkozások, amelyek a koncesszió megszerzése érdekében csoportot hoztak létre, valamint az e vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozások.
„Kapcsolt vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett a koncessziós jogosult közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat, illetve amely a koncessziós jogosult felett meghatározó befolyást gyakorolhat, illetve amely a koncessziós jogosulttal együtt egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, tulajdonjognál, pénzügyi részvételnél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva. A vállalkozás meghatározó befolyását kell vélelmezni akkor, ha az valamely vállalkozás vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve:
a) a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik; vagy
b) a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik; vagy
c) a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kijelölheti.
A koncessziós pályázatnak tartalmaznia kell az ilyen vállalkozások teljes körű jegyzékét. Ezt a jegyzéket a vállalkozások közötti viszonyban bekövetkező minden későbbi változáskor frissíteni kell.
64. cikk
A hirdetmény közzététele
(1) Azok az ajánlatkérő szervnek nem minősülő építési koncessziós jogosultak, amelyek harmadik személyeknek építési beruházásra irányuló szerződést kívánnak odaítélni, ezt a szándékukat hirdetményben teszik közzé.
(2) A hirdetménynek a VIIC. mellékletben említett adatokat és az építési koncessziós jogosult által hasznosnak ítélt egyéb adatokat kell tartalmaznia, a Bizottság által a 77. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.
(3) A hirdetmények közzététele a 36. cikk (2)–(8) bekezdésével összhangban történik.
(4) A hirdetmények önkéntes közzétételéről szóló 37. cikket szintén alkalmazni kell.
65. cikk
A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésének határideje
Az ajánlatkérő szervnek nem minősülő koncessziós jogosult által odaítélt, építési beruházásra irányuló szerződések esetében, a részvételi jelentkezések beérkezésének a koncessziós jogosult által megállapított határideje a hirdetmény feladásának napjától számított legalább 37 nap, az ajánlatok beérkezésének határideje pedig a hirdetmény, illetve az ajánlati felhívás feladásának napjától számított legalább 40 nap.
Alkalmazni kell a 38. cikk (5), (6) és (7) bekezdését.
IV. CÍM
SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA IRÁNYULÓ TERVPÁLYÁZATOKRA IRÁNYADÓ SZABÁLYOK
66. cikk
Általános rendelkezések
(1) A tervpályázat szervezésére vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük a 66–74. cikkel, és e szabályokat a pályázaton való részvételben érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható:
a) valamely tagállam területére vagy területének egy részére tett hivatkozással;
b) azon az alapon, hogy annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a pályázatot szervezik, a résztvevőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük.
67. cikk
Alkalmazási kör
(1) Ezzel a címmel összhangban, tervpályázatokra a következők szervezésében kerül sor:
a) a IV. mellékletben központi kormányzati szervként felsorolt ajánlatkérő szervek, ►M14 134 000 EUR ◄ értékhatártól;
b) a IV. mellékletben nem szereplő ajánlatkérő szervek, ►M14 207 000 EUR ◄ értékhatártól;
c) valamennnyi ajánlatkérő szerv ►M14 207 000 EUR ◄ értékhatártól, amennyiben a tervpályázat a IIA. melléklet 8. kategóriájába tartozó szolgáltatásra, az 5. kategóriába tartozó, a CPV-ben a 7524, 7525 és 7526 CPC-hivatkozási számokkal egyenértékű rovatba tartozó távközlési szolgáltatásra és/vagy a IIB. mellékletben szereplő szolgáltatásra vonatkozik.
(2) Ezt a címet kell alkalmazni:
a) a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárás részeként megrendezésre kerülő tervpályázatokra;
b) azokra a tervpályázatokra, amelyekben a pályázókat pénzdíj és/vagy kifizetés illeti meg.
Az a) pontban említett esetekben az értékhatár a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés HÉA nélküli becsült értéke, beleértve a résztvevőknek esetlegesen kifizetett pénzdíjakat és/vagy részükre teljesített kifizetéseket.
A b) pontban említett esetekben az értékhatár a pénzdíjak vagy kifizetések teljes összege, beleértve annak a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek a HÉA nélküli becsült értékét, amely a későbbiekben a 31. cikk (3) bekezdése szerint megköthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv a pályázati kiírásban nem zárja ki ilyen szerződés odaítélését.
68. cikk
Kizárás az alkalmazási körből
Ez a cím nem alkalmazható:
a) olyan, a 2004/17/EK irányelv szerinti tervpályázatokra, amelyeket az említett irányelv 3–7. cikkében szereplő egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv szervez ilyen tevékenység végzése céljából, sem pedig az említett irányelv alkalmazási köréből kizárt tervpályázatokra.
Ez az irányelv azonban továbbra is alkalmazandó azokra a tervpályázatokra, amelyeket a 2004/17/EK irányelv 6. cikkében említett egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv ítél oda ilyen tevékenység végzése céljából, amennyiben az érintett tagállam él az említett irányelv 71. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, az alkalmazás elhalasztására vonatkozó lehetőséggel;
b) az ezen irányelv 13., 14. és 15. cikkében említettekkel azonos esetben, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése érdekében szervezett pályázatok tekintetében.
69. cikk
Hirdetmények
(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely tervpályázatot kíván szervezni, ezt a szándékát pályázati kiírásban teszi közzé.
(2) Annak az ajánlatkérő szervnek, amely tervpályázatot szervezett, a pályázat eredményéről a 36. cikkel összhangban hirdetményt kell küldenie, és tudnia kell igazolni a feladás időpontját.
Ha a pályázat eredményére vonatkozó információ közlése akadályozná a jogérvényesítést, a közérdekkel ellentétes lenne, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – vállalkozás törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt, az ilyen információt nem szükséges közzétenni.
(3) A hirdetmények közzétételére vonatkozó 37. cikket a tervpályázatokra is alkalmazni kell.
70. cikk
A pályázati hirdetmények közzétételének formája és módja
(1) A 69. cikkben említett hirdetményeknek a VIID. mellékletben szereplő adatokat kell tartalmazniuk, a Bizottság által a 77. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban elfogadott szabványos hirdetménymintáknak megfelelően.
(2) A hirdetmények közzététele a 36. cikk (2)–(8) bekezdésével összhangban történik.
71. cikk
Kommunikációs eszközök
(1) A 42. cikk (1), (2) és (4) bekezdését a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi közlésre alkalmazni kell.
(2) Az adattovábbításnak, az információcserének és az adattárolásnak olyan módon kell történnie, hogy biztosítsa a pályázati résztvevők által szolgáltatott valamennyi adat sértetlenségének és bizalmas jellegének megőrzését, és azt, hogy a bírálóbizottság a tervek és projektek tartalmát csak az azok beadására vonatkozó határidő lejárta után ismerje meg.
(3) A tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) a tervek és projektek elektronikus benyújtásához szükséges, leírásokra vonatkozó információnak – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia. Ezen kívül, a tervek és projektek elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a X. melléklet követelményeinek;
b) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék.
72. cikk
Pályázók kiválasztása
Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, az ajánlatkérő szervnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.
73. cikk
A bírálóbizottság összetétele
A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.
74. cikk
A bírálóbizottság döntései
(1) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét.
(2) A pályázók által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg.
(3) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket.
(4) A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani.
(5) A pályázókat szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre.
(6) A bírálóbizottság tagjai és a pályázók közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni.
V. CÍM
STATISZTIKAI KÖTELEZETTSÉGEK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
75. cikk
Statisztikai kötelezettségek
Annak érdekében, hogy ezen irányelv alkalmazásának eredményeit értékelni lehessen, a tagállamok legkésőbb minden év október hónapjának 31. napjáig a 76. cikkel összhangban elkészített statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak, amely jelentésben külön-külön foglalkoznak az előző év során az ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra, illetve építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel.
76. cikk
A statisztikai jelentés tartalma
(1) A IV. mellékletben szereplő valamennyi ajánlatkérő szerv tekintetében a statisztikai jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ezen irányelv hatálya alá tartozó, odaítélt szerződések száma és értéke;
b) a Megállapodástól való eltérések alapján odaítélt szerződések száma és összértéke.
Amennyiben lehetséges, az első albekezdés a) pontjában említett adatokat a következők szerinti bontásban kell megadni:
a) az alkalmazott közbeszerzési eljárás;
b) mindegyik eljárás esetében az I. mellékletben megadott építési beruházások, valamint a II. mellékletben a CPV-nómenklatúra kategóriái szerint meghatározott termékek és szolgáltatások;
c) a szerződést elnyerő gazdasági szereplő állampolgársága, illetve honossága.
Ha a szerződés megkötése a tárgyalásos eljárás szerint történt, az első albekezdés a) pontjában említett adatokat a 30. és a 31. cikkben említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni, és az odaítélt szerződések számát és értékét a sikeres vállalkozó tagállama, illetve harmadik országa szerint kell meghatározni.
(2) Az ajánlatkérő szervek IV. mellékletben nem szereplő valamennyi kategóriája tekintetében a statisztikai jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az odaítélt szerződések száma és értéke, az (1) bekezdés második albekezdése szerinti bontásban;
b) a Megállapodástól való eltérések alapján odaítélt szerződések összértéke.
(3) A statisztikai jelentésnek a Megállapodásban előírt minden egyéb statisztikai adatot is tartalmaznia kell.
Az első albekezdésben említett adatokat a 77. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően kell meghatározni.
77. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a 71/306/EGK tanácsi határozattal ( 26 ) létrehozott bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikk rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, valamint (4) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott határidő sorrendben négy, két, illetve hat hét.
(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
78. cikk
Az értékhatárok felülvizsgálata
(1) ►M9 A Bizottság 2004. április 30-tól kétévente megvizsgálja és, amennyiben szükséges, felülvizsgálja a 7. cikkben megállapított értékhatárokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 77. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 77. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja. ◄
Ezen értékhatárok nagyságának a kiszámítása az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, SDR-ben kifejezett átlagos napi értékén alapul. Az ilyen módon felülvizsgált értékekhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálattal egy időben a Bizottság egymáshoz igazítja a következőket:
a) a 8. cikk első albekezdésének a) pontjában, az 56. cikkben, és a 63. cikk (1) bekezdésének első bekezdésében megállapított értékhatárokat az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárokhoz;
b) a 67. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított értékhatárt a IV. mellékletben említett ajánlatkérő szervek által odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárhoz;
c) a 8. cikk első bekezdésének b) pontjában és a 67. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított értékhatárokat a IV. mellékletben szereplőktől eltérő ajánlatkérő szervek által odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárokhoz.
Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 77. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 77. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.
(3) Az (1) bekezdéssel összhangban megállapított, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett értékhatárok nagyságát főszabály szerint 2004. január 1-jétől kétévente felül kell vizsgálni. Ezen értékek kiszámítása e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.
(4) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat és azoknak a (3) bekezdésben említett nemzeti pénznemekben kifejezett értékét a Bizottság a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
79. cikk
Módosítások
(1) A Bizottság a 77. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban módosíthatja a következőket:
a) a 35., az 58., a 64. és a 69. cikkben említett hirdetmények, valamint a 35. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 75. és a 76. cikkben előírt statisztikai jelentések elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait;
b) az adatküldés és -közzététel VIII. mellékletben említett eljárásait, a műszaki fejlődés miatt vagy adminisztratív okokból.
(2) A Bizottság módosíthatja az alábbiakat:
a) a 78. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és (3) bekezdésében megállapított számítási módszerek technikai részleteit;
b) a CPV-nómenklatúra meghatározott rovataira a hirdetményekben történő konkrét hivatkozás módját;
c) a közjogi intézmények és intézménykategóriák III. mellékletben szereplő jegyzékeit, ha a tagállamok által küldött értesítések alapján a módosítás szükségesnek bizonyul;
d) a központi kormányzati szervek IV. mellékletben szereplő jegyzékeit, a Megállapodás végrehajtásához szükséges kiigazítások szerint;
e) az I. mellékletben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a nómenklatúra meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját;
f) a II. mellékletben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a nómenklatúrának a szolgáltatáskategóriákon belüli meghatározott rovataira történő hivatkozás módját;
g) az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a X. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit.
Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 77. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 77. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.
80. cikk
Végrehajtás
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. január 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
81. cikk
Ellenőrző mechanizmusok
Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelvnek ( 27 ) megfelelően, a tagállamok eredményes, elérhető és átlátható mechanizmusok segítségével biztosítják ennek az irányelvnek a végrehajtását.
E célra – egyebek mellett – független szervet jelölhetnek ki vagy hozhatnak létre.
82. cikk
Hatályon kívül helyezés
A tagállamoknak a XI. mellékletben megállapított, az átültetés és a végrehajtás határidejére vonatkozó kötelezettségei sérelme nélkül, a 92/50/EGK irányelv, kivéve annak 41. cikkét, valamint a 93/36/EGK és a 93/37/EGK irányelv a 80. cikkben meghatározott időponttól kezdődően hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a XII. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
83. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
84. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE ( 28 )
|
NACE (1) |
CPV-kód |
||||
|
F. ÁGAZAT |
ÉPÍTŐIPAR |
||||
|
Osztály |
Csoport |
Alcsoport |
Tárgy |
Megjegyzések |
|
|
45 |
Építőipar |
Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok |
45000000 |
||
|
45.1 |
Építési terület előkészítése |
45100000 |
|||
|
45.11 |
Épületbontás, földmunka |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — épületek és egyéb szerkezetek bontása — építési területek megtisztítása — földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb. — bányászati terület előkészítése: —— takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: — építési terület lecsapolása — mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása |
45110000 |
||
|
45.12 |
Talajmintavétel, próbafúrás |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20 — vízkútfúrás, lásd 45.25 — aknamélyítés, lásd 45.25 — olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20 |
45120000 |
||
|
45.2 |
Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés |
45200000 |
|||
|
45.21 |
Általános építési és mélyépítési munkák |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — valamennyi építménytípus építése — mélyépítési munkák: —— hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljárók — nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek — városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek — kiegészítő városi munkák — előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20 — saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt — stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23 — épületgépészeti szerelés, lásd 45.3 — befejező építés, lásd 45.4 — építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20 — építési projektirányítás, lásd 74.20 |
45210000 kivéve: – 45213316 – 45220000 – 45231000 – 45232000 |
||
|
45.22 |
Tetőszerkezet- és tetőépítés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — tetőszerkezet-építés — tetőfedés — víz és nedvesség elleni szigetelés |
45261000 |
||
|
45.23 |
Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése — vasútépítés — repülőtéri kifutópályák építése — stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka — útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — előzetes földmunkák, lásd 45.11 |
45212212 és DA03 45230000 kivéve: – 45231000 – 45232000 – 45234115 |
||
|
45.24 |
Vízi létesítmény építése |
Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: — vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb. — védőgátak és töltések — kotrás — felszín alatti munkálatok |
45240000 |
||
|
45.25 |
Egyéb építési szakmunkák |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek: —— alapzat építése, a cölöpverést is beleértve — vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés — nem saját gyártású acélelemek felállítása — acélhajlítás — falazás és kőrakás — állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve — kémények és ipari kemencék építése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32 |
45250000 45262000 |
||
|
45.3 |
Épületgépészeti szerelés |
45300000 |
|||
|
45.31 |
Villanyszerelés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők szerelése épületekben vagy egyéb építményekben: — elektromos vezetékek és szerelvények — távközlési rendszerek — elektromos fűtési rendszerek — lakossági antennák — tűzriasztók — betörésvédelmi riasztók — felvonók és mozgólépcsők — villámhárítók stb. |
45213316 45310000 kivéve: – 45316000 |
||
|
45.32 |
Szigetelés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22 |
45320000 |
||
|
45.33 |
Víz-, gáz-, fűtésszerelés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe: —— csővezetékek és szaniterberendezések — gázszerelvények — fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák — spinklerrendszerek Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31 |
45330000 |
||
|
45.34 |
Egyéb épületgépészeti szerelés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése — máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe |
45234115 45316000 45340000 |
||
|
45.4 |
Befejező építés |
45400000 |
|||
|
45.41 |
Vakolás |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat |
45410000 |
||
|
45.42 |
Épületasztalos-munka |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése — belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43 |
45420000 |
||
|
45.43 |
Padló- és falburkolás |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben: —— kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok — parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat — szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve — mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok — tapéta |
45430000 |
||
|
45.44 |
Festés és üvegezés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — az épületek belső és külső festése — mélyépítési szerkezetek festése — üveg, tükör stb. szerelése Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — ablakok beillesztése, lásd 45.42 |
45440000 |
||
|
45.45 |
Egyéb befejező építés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: — magán úszómedencék építése — tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák — egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70 |
45212212 és DA04 45450000 |
||
|
45.5 |
Építési eszköz bérlése, személyzettel |
45500000 |
|||
|
45.50 |
Építési eszköz bérlése, személyzettel |
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: — építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32 |
45500000 |
||
|
(1) A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.). A 761/93/EGK bizottsági rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet. |
|||||
II. MELLÉKLET
AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK D) PONTJÁBAN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK
IIA. MELLÉKLET ( 29 )
|
Kategória száma |
Tárgy |
CPC-hivatkozási szám (1) |
CPV-hivatkozási szám |
|
1 |
Karbantartási és javítási szolgáltatások |
6112, 6122, 633, 886 |
50100000-6 -tól 50884000-5 -ig (kivéve 50310000-1 -től 50324200-4 -ig és 50116510-9 , 50190000-3 , 50229000-6 , 50243000-0 ) és 51000000-9 -től 51900000-1 -ig |
|
2 |
Szárazföldi szállítási szolgáltatások (2), ideértve a páncélozott autós és futárszolgálatot, kivéve a postai küldemények szállítását |
712 (kivéve 71235), 7512, 87304 |
60100000-9 -től 60183000-4 -ig (kivéve 60160000-7 , 60161000-4 , 60220000-6 ) és 64120000-3 -tól 64121200-2 -ig |
|
3 |
Légiutas- és áruszállítási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását |
73 (kivéve 7321) |
60410000-5 -től 60424120-3 -ig (kivéve 60411000-2 , 60421000-5 ) és 60500000-3 60440000-4 -től 60445000-9 -ig |
|
4 |
Postai küldemények továbbítása szárazföldi (2) és légi úton |
71235, 7321 |
60160000-7 , 60161000-4 60411000-2 , 60421000-5 |
|
5 |
Távközlési szolgáltatások |
752 |
64200000-8 -tól 64228200-2 -ig, 72318000-7 és 72700000-7 -től 72720000-3 -ig |
|
6 |
Pénzügyi szolgáltatások: a) biztosítási szolgáltatások b) banki és befektetési szolgáltatások (3) |
ex 81, 812, 814 |
66100000-1 -től 66720000-3 -ig (3) |
|
7 |
Számítógépes és azzal kapcsolatos szolgáltatások |
84 |
50310000-1 -től 50324200-4 -ig, 72000000-5 -től 72920000-5 -ig (kivéve 72318000-7 és 72700000-7 -től 72720000-3 -ig), 79342410-4 |
|
8 |
Kutatási és fejlesztési szolgáltatások (4) |
85 |
73000000-2 -től 73436000-7 -ig (kivéve 73200000-4 , 73210000-7 , 73220000-0 |
|
9 |
Számviteli, könyvvizsgálói és könyvvelői szolgáltatások |
862 |
79210000-9 -től 79223000-3 -ig |
|
10 |
Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások |
864 |
79300000-7 -től 79330000-6 -ig és 79342310-9 , 79342311-6 |
|
11 |
Vezetési tanácsadási szolgáltatások (5) és ezzel összefüggő szolgáltatások |
865, 866 |
73200000-4 -től 73220000-0 -ig, 79400000-8 -tól 79421200-3 -ig és 79342000-3 , 79342100-4 79342300-6 , 79342320-2 79342321-9 , 79910000-6 , 79991000-7 98362000-8 |
|
12 |
Építészeti szolgáltatások: mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások; várostervezési és tájépítészeti szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások, műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások |
867 |
71000000-8 -tól 71900000-7 -ig (kivéve 71550000-8 ) és 79994000-8 |
|
13 |
Reklámszolgáltatások |
871 |
79341000-6 -tól 79342200-5 -ig (kivéve 79342000-3 és 79342100-4 |
|
14 |
Épülettakarítási és ingatlankezelési szolgáltatások |
874, 82201–82206 |
70300000-4 -től 70340000-6 -ig, és 90900000-6 -tól 90924000-0 -ig |
|
15 |
Kiadói vagy nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon |
88442 |
79800000-2 -től 79824000-6 -ig 79970000-6 -tól 79980000-7 -ig |
|
16 |
Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások |
94 |
90400000-1 -től 90743200-9 -ig (kivéve 90712200-3 90910000-9 -től 90920000-2 -ig és 50190000-3 , 50229000-6 50243000-0 |
|
(1) A 92/50/EGK irányelv alkalmazási körének meghatározására használt CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat). (2) A CPC prov. 18. kategóriájába tartozó vasúti szállítás kivételével. (3) Az értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokra irányuló szerződések, valamint a jegybanki szolgáltatásra vonatkozó szerződések kivételével. Kivéve még a földnek, meglévő épületnek vagy más ingatlannak bármilyen pénzügyi eszköz segítségével történő megvásárlására vagy bérlésére vagy az ezekkel kapcsolatos jogokra vonatkozó szerződéseket; mindazonáltal a vételi vagy bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy az ilyen szerződés megkötése előtt vagy után bármilyen formában megkötött, pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés ezen irányelv hatálya alá tartozik. (4) A kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásra irányuló szerződések kivételével, kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél és/vagy az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérő szerv és/vagy az ajánlatkérő teljes mértékben megfizeti. (5) A választottbírói és békéltetési szolgáltatás kivételével. |
|||
|
Kategória száma |
Tárgy |
CPC hivatkozási szám (1) |
CPV hivatkozási szám |
|
17 |
Szállodai és éttermi szolgáltatások |
64 |
55100000-1 -től 55524000-9 -ig és 98340000-8 -tól 98341100-6 -ig |
|
18 |
Vasúti közlekedési szolgáltatások |
711 |
60200000-0 -tól 60220000-6 -ig |
|
19 |
Vízi közlekedési szolgáltatások |
72 |
60600000-4 -től 60653000-0 -ig és 63727000-1 -től 63727200-3 -ig |
|
20 |
Közlekedési mellék- és kiegészítő szolgáltatások |
74 |
63000000-9 -től 63734000-3 -ig (kivéve 63711200-8 , 63712700-0 , 63712710-3 és 63727000-1 -től 63727200-3 -ig) és 98361000-1 |
|
21 |
Jogi szolgáltatások |
861 |
79100000-5 -től 79140000-7 -ig |
|
22 |
Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások (2) |
872 |
79600000-0 -tól 79635000-4 -ig (kivéve 79611000-0 , 79632000-3 , 79633000-0 ) és 98500000-8 -tól 98514000-9 -ig |
|
23 |
Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat |
873 (kivéve 87304) |
79700000-1 -től 79723000-8 -ig |
|
24 |
Oktatási és szakképzési szolgáltatások |
92 |
80100000-5 -től 80660000-8 -ig (kivéve 80533000-9 , 80533100-0 , 80533200-1 |
|
25 |
Egészségügyi és szociális szolgáltatások |
93 |
79611000-0 és 85000000-9 -től 85323000-9 -ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2 |
|
26 |
Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások (3) |
96 |
79995000-5 -től 79995200-7 -ig és 92000000-1 -től 92700000-8 -ig (kivéve 92230000-2 , 92231000-9 , 92232000-6 |
|
27 |
Egyéb szolgáltatások |
||
|
(1) A 92/50/EGK irányelv alkalmazási körének meghatározására használt CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat). (2) Irányelv: a munkaszerződések kivételével. (3) Irányelv: a műsorközvetítők által programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkozó szerződések és a közvetítési időre vonatkozó szerződések kivételével |
|||
III. MELLÉKLET
AZ 1. CIKK (9) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSE SZERINTI KÖZJOGI INTÉZMÉNYEK ÉS INTÉZMÉNYKATEGÓRIÁK JEGYZÉKE
I BELGIUM
Intézmények
A
— Agence fédérale pour l'Accueil des demandeurs d'Asile – Federaal Agentschap voor Opvang van Asielzoekers
— Agence fédérale pour la Sécurité de la Chaîne alimentaire – Federaal Agentschap voor de Veiligheid van de Voedselketen
— Agence fédérale de Contrôle nucléaire – Federaal Agentschap voor nucleaire Controle
— Agence wallonne à l'Exportation
— Agence wallonne des Télécommunications
— Agence wallonne pour l'Intégration des Personnes handicapées
— Aquafin
— Arbeitsamt der Deutschsprachigen Gemeinschaft
— Archives générales du Royaume et Archives de l'Etat dans les Provinces – Algemeen Rijksarchief en Rijksarchief in de Provinciën Astrid
B
— Banque nationale de Belgique – Nationale Bank van België
— Belgisches Rundfunk- und Fernsehzentrum der Deutschsprachigen Gemeinschaft
— Berlaymont 2000
— Bibliothèque royale Albert Ier – Koninklijke Bilbliotheek Albert I
— Bruxelles-Propreté – Agence régionale pour la Propreté – Net–Brussel – Gewestelijke Agentschap voor Netheid
— Bureau d'Intervention et de Restitution belge – Belgisch Interventie en Restitutiebureau
— Bureau fédéral du Plan – Federaal Planbureau
C
— Caisse auxiliaire de Paiement des Allocations de Chômage – Hulpkas voor Werkloosheidsuitkeringen
— Caisse de Secours et de Prévoyance en Faveur des Marins – Hulp en Voorzorgskas voor Zeevarenden
— Caisse de Soins de Santé de la Société Nationale des Chemins de Fer Belges – Kas der geneeskundige Verzorging van de Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegen
— Caisse nationale des Calamités – Nationale Kas voor Rampenschade
— Caisse spéciale de Compensation pour Allocations familiales en Faveur des Travailleurs occupés dans les Entreprises de Batellerie – Bijzondere Verrekenkas voor Gezinsvergoedingen ten Bate van de Arbeiders der Ondernemingen voor Binnenscheepvaart
— Caisse spéciale de Compensation pour Allocations familiales en Faveur des Travailleurs occupés dans les Entreprises de Chargement, Déchargement et Manutention de Marchandises dans les Ports, Débarcadères, Entrepôts et Stations (appelée habituellement „Caisse spéciale de Compensation pour Allocations familiales des Régions maritimes”) – Bijzondere Verrekenkas voor Gezinsvergoedingen ten Bate van de Arbeiders gebezigd door Ladings – en Lossingsondernemingen en door de Stuwadoors in de Havens, Losplaatsen, Stapelplaatsen en Stations (gewoonlijk genoemd „Bijzondere Compensatiekas voor Kindertoeslagen van de Zeevaartgewesten”)
— Centre d'Etude de l'Energie nucléaire – Studiecentrum voor Kernenergie
— Centre de recherches agronomiques de Gembloux
— Centre hospitalier de Mons
— Centre hospitalier de Tournai
— Centre hospitalier universitaire de Liège
— Centre informatique pour la Région de Bruxelles-Capitale – Centrum voor Informatica voor het Brusselse Gewest
— Centre pour l'Egalité des Chances et la Lutte contre le Racisme – Centrum voor Gelijkheid van Kansen en voor Racismebestrijding
— Centre régional d'Aide aux Communes
— Centrum voor Bevolkings- en Gezinsstudiën
— Centrum voor landbouwkundig Onderzoek te Gent
— Comité de Contrôle de l'Electricité et du Gaz – Controlecomité voor Elekticiteit en Gas
— Comité national de l'Energie – Nationaal Comité voor de Energie
— Commissariat général aux Relations internationales
— Commissariaat-Generaal voor de Bevordering van de lichamelijke Ontwikkeling, de Sport en de Openluchtrecreatie
— Commissariat général pour les Relations internationales de la Communauté française de Belgique
— Conseil central de l'Economie – Centrale Raad voor het Bedrijfsleven
— Conseil économique et social de la Région wallonne
— Conseil national du Travail – Nationale Arbeidsraad
— Conseil supérieur de la Justice – Hoge Raad voor de Justitie
— Conseil supérieur des Indépendants et des petites et moyennes Entreprises – Hoge Raad voor Zelfstandigen en de kleine en middelgrote Ondernemingen
— Conseil supérieur des Classes moyennes
— Coopération technique belge – Belgische technische Coöperatie
D
— Dienststelle der Deutschprachigen Gemeinschaft für Personen mit einer Behinderung
— Dienst voor de Scheepvaart
— Dienst voor Infrastructuurwerken van het gesubsidieerd Onderwijs
— Domus Flandria
E
— Entreprise publique des Technologies nouvelles de l'Information et de la Communication de la Communauté française
— Export Vlaanderen
F
— Financieringsfonds voor Schuldafbouw en Eenmalige Investeringsuitgaven
— Financieringsinstrument voor de Vlaamse Visserij- en Aquicultuursector
— Fonds bijzondere Jeugdbijstand
— Fonds communautaire de Garantie des Bâtiments scolaires
— Fonds culturele Infrastructuur
— Fonds de Participation
— Fonds de Vieillissement – Zilverfonds
— Fonds d'Aide médicale urgente – Fonds voor dringende geneeskundige Hulp
— Fonds de Construction d'Institutions hospitalières et médico-sociales de la Communauté française
— Fonds de Pension pour les Pensions de Retraite du Personnel statutaire de Belgacom – Pensioenfonds voor de Rustpensioenen van het statutair Personeel van Belgacom
— Fonds des Accidents du Travail – Fonds voor Arbeidsongevallen
— Fonds d'Indemnisation des Travailleurs licenciés en cas de Fermeture d'Entreprises
— Fonds tot Vergoeding van de in geval van Sluiting van Ondernemingen ontslagen Werknemers
— Fonds du Logement des Familles nombreuses de la Région de Bruxelles-Capitale – Woningfonds van de grote Gezinnen van het Brusselse hoofdstedelijk Gewest
— Fonds du Logement des Familles nombreuses de Wallonie
— Fonds Film in Vlaanderen
— Fonds national de Garantie des Bâtiments scolaires – Nationaal Warborgfonds voor Schoolgebouwen
— Fonds national de Garantie pour la Réparation des Dégâts houillers – Nationaal Waarborgfonds inzake Kolenmijnenschade
— Fonds piscicole de Wallonie
— Fonds pour le Financement des Prêts à des Etats étrangers – Fonds voor Financiering van de Leningen aan Vreemde Staten
— Fonds pour la Rémunération des Mousses – Fonds voor Scheepsjongens
— Fonds régional bruxellois de Refinancement des Trésoreries communales – Brussels gewestelijk Herfinancieringsfonds van de gemeentelijke Thesaurieën
— Fonds voor flankerend economisch Beleid
— Fonds wallon d'Avances pour la Réparation des Dommages provoqués par des Pompages et des Prises d'Eau souterraine
G
— Garantiefonds der Deutschsprachigen Gemeinschaft für Schulbauten
— Grindfonds
H
— Herplaatsingfonds
— Het Gemeenschapsonderwijs
— Hulpfonds tot financieel Herstel van de Gemeenten
I
— Institut belge de Normalisation – Belgisch Instituut voor Normalisatie
— Institut belge des Services postaux et des Télécommunications – Belgisch Instituut voor Postdiensten en Telecommunicatie
— Institut bruxellois francophone pour la Formation professionnelle
— Institut bruxellois pour la Gestion de l'Environnement – Brussels Instituut voor Milieubeheer
— Institut d'Aéronomie spatiale – Instituut voor Ruimte aëronomie
— Institut de Formation permanente pour les Classes moyennes et les petites et moyennes Entreprises
— Institut des Comptes nationaux – Instituut voor de nationale Rekeningen
— Institut d'Expertise vétérinaire – Instituut voor veterinaire Keuring
— Institut du Patrimoine wallon
— Institut für Aus- und Weiterbildung im Mittelstand und in kleinen und mittleren Unternehmen
— Institut géographique national – Nationaal geografisch Instituut
— Institution pour le Développement de la Gazéification souterraine – Instelling voor de Ontwikkeling van ondergrondse Vergassing
— Institution royale de Messine – Koninklijke Gesticht van Mesen
— Institutions universitaires de droit public relevant de la Communauté flamande – Universitaire instellingen van publiek recht afangende van de Vlaamse Gemeenschap
— Institutions universitaires de droit public relevant de la Communauté française – Universitaire instellingen van publiek recht afhangende van de Franse Gemeenschap
— Institut national des Industries extractives – Nationaal Instituut voor de Extractiebedrijven
— Institut national de Recherche sur les Conditions de Travail – Nationaal Onderzoeksinstituut voor Arbeidsomstandigheden
— Institut national des Invalides de Guerre, anciens Combattants et Victimes de Guerre – Nationaal Instituut voor Oorlogsinvaliden, Oudstrijders en Oorlogsslachtoffers
— Institut national des Radioéléments – Nationaal Instituut voor Radio-Elementen
— Institut national pour la Criminalistique et la Criminologie – Nationaal Instituut voor Criminalistiek en Criminologie
— Institut pour l'Amélioration des Conditions de Travail – Instituut voor Verbetering van de Arbeidsvoorwaarden
— Institut royal belge des Sciences naturelles – Koninklijk Belgisch Instituut voor Natuurwetenschappen
— Institut royal du Patrimoine culturel – Koninklijk Instituut voor het Kunstpatrimonium
— Institut royal météorologique de Belgique – Koninklijk meteorologisch Instituut van België
— Institut scientifique de Service public en Région wallonne
— Institut scientifique de la Santé publique – Louis Pasteur – Wetenschappelijk Instituut Volksgezondheid – Louis Pasteur
— Instituut voor de Aanmoediging van Innovatie door Wetenschap en Technologie in Vlaanderen
— Instituut voor Bosbouw en Wildbeheer
— Instituut voor het archeologisch Patrimonium
— Investeringsdienst voor de Vlaamse autonome Hogescholen
— Investeringsfonds voor Grond- en Woonbeleid voor Vlaams-Brabant
J
— Jardin botanique national de Belgique – Nationale Plantentuin van België
K
— Kind en Gezin
— Koninklijk Museum voor schone Kunsten te Antwerpen
L
— Loterie nationale – Nationale Loterij
M
— Mémorial national du Fort de Breendonk – Nationaal Gedenkteken van het Fort van Breendonk
— Musée royal de l'Afrique centrale – Koninklijk Museum voor Midden- Afrika
— Musées royaux d'Art et d'Histoire – Koninklijke Musea voor Kunst en Geschiedenis
— Musées royaux des Beaux-Arts de Belgique – Koninklijke Musea voor schone Kunsten van België
O
— Observatoire royal de Belgique – Koninklijke Sterrenwacht van België
— Office central d'Action sociale et culturelle du Ministère de la Défense – Centrale Dienst voor sociale en culturele Actie van het Ministerie van Defensie
— Office communautaire et régional de la Formation professionnelle et de L'Emploi
— Office de Contrôle des Assurances – Controledienst voor de Verzekeringen
— Office de Contrôle des Mutualités et des Unions nationales de Mutualités – Controledienst voor de Ziekenfondsen en de Landsbonden van Ziekenfondsen
— Office de la Naissance et de l'Enfance
— Office de Promotion du Tourisme
— Office de Sécurité sociale d'Outre-Mer – Dienst voor de overzeese sociale Zekerheid
— Office for Foreign Investors in Wallonia
— Office national d'Allocations familiales pour Travailleurs salariés – Rijksdienst voor Kinderbijslag voor Werknemers
— Office national de Sécurité sociale des Administrations provinciales et locales – Rijksdienst voor sociale Zekerheid van de provinciale en plaatselijke Overheidsdiensten
— Office national des Vacances annuelles – Rijksdienst voor jaarlijkse Vakantie
— Office national du Ducroire – Nationale Delcrederedienst
— Office régional bruxellois de l'Emploi – Brusselse gewestelijke Dienst voor Arbeidsbemiddeling
— Office régional de Promotion de l'Agriculture et de l'Horticulture
— Office régional pour le Financement des Investissements communaux
— Office wallon de la Formation professionnelle et de l'Emploi
— Openbaar psychiatrisch Ziekenhuis-Geel
— Openbaar psychiatrisch Ziekenhuis-Rekem
— Openbare Afvalstoffenmaatschappij voor het Vlaams Gewest
— Orchestre national de Belgique – Nationaal Orkest van België
— Organisme national des Déchets radioactifs et des Matières fissiles – Nationale Instelling voor radioactief Afval en Splijtstoffen
P
— Palais des Beaux-Arts – Paleis voor schone Kunsten
— Participatiemaatschappij Vlaanderen
— Pool des Marins de la Marine marchande – Pool van de Zeelieden der Koopvaardij
R
— Radio et Télévision belge de la Communauté française
— Reproductiefonds voor de Vlaamse Musea
S
— Service d'Incendie et d'Aide médicale urgente de la Région de Bruxelles-Capitale – Brusselse hoofdstedelijk Dienst voor Brandweer en dringende medische Hulp
— Société belge d'Investissement pour les pays en développement – Belgische Investeringsmaatschappij voor Ontwinkkelingslanden
— Société d'Assainissement et de Rénovation des Sites industriels dans l'Ouest du Brabant wallon
— Société de Garantie régionale
— Sociaal economische Raad voor Vlaanderen
— Société du Logement de la Région bruxelloise et sociétés agréées – Brusselse Gewestelijke Huisvestingsmaatschappij en erkende maatschappijen
— Société publique d'Aide à la Qualité de l'Environnement
— Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires bruxellois
— Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires du Brabant wallon
— Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires du Hainaut
— Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires de Namur
— Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires de Liège
— Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires du Luxembourg
— Société publique de Gestion de l'Eau
— Société wallonne du Logement et sociétés agréées
— Sofibail
— Sofibru
— Sofico
T
— Théâtre national
— Théâtre royal de la Monnaie – De Koninklijke Muntschouwburg
— Toerisme Vlaanderen
— Tunnel Liefkenshoek
U
— Universitair Ziekenhuis Gent
V
— Vlaams Commissariaat voor de Media
— Vlaamse Dienst voor Arbeidsbemiddeling en Beroepsopleiding
— Vlaams Egalisatie Rente Fonds
— Vlaamse Hogescholenraad
— Vlaamse Huisvestingsmaatschappij en erkende maatschappijen
— Vlaamse Instelling voor technologisch Onderzoek
— Vlaamse interuniversitaire Raad
— Vlaamse Landmaatschappij
— Vlaamse Milieuholding
— Vlaamse Milieumaatschappij
— Vlaamse Onderwijsraad
— Vlaamse Opera
— Vlaamse Radio- en Televisieomroep
— Vlaamse Reguleringsinstantie voor de Elektriciteit- en Gasmarkt
— Vlaamse Stichting voor Verkeerskunde
— Vlaams Fonds voor de Lastendelging
— Vlaams Fonds voor de Letteren
— Vlaams Fonds voor de sociale Integratie van Personen met een Handicap
— Vlaams Informatiecentrum over Land- en Tuinbouw
— Vlaams Infrastructuurfonds voor Persoonsgebonden Aangelegenheden
— Vlaams Instituut voor de Bevordering van het wetenschappelijk- en technologisch Onderzoek in de Industrie
— Vlaams Instituut voor Gezondheidspromotie
— Vlaams Instituut voor het Zelfstandig ondernemen
— Vlaams Landbouwinvesteringsfonds
— Vlaams Promotiecentrum voor Agro- en Visserijmarketing
— Vlaams Zorgfonds
— Vlaams Woningsfonds voor de grote Gezinnen
II BULGÁRIA
Intézmények
— Икономически и социален съвет
— Национален осигурителен институт
— Национална здравноосигурителна каса
— Български червен кръст
— Българска академия на науките
— Национален център за аграрни науки
— Български институт за стандартизация
— Българско национално радио
— Българска национална телевизия
Intézménykategóriák
A „Търговския закон (обн., ДВ, бр.48/18.6.1991)” 62. cikkének (3) bekezdése értelmében vett állami vállalkozások:
— Национална компания „Железопътна инфраструктура”
— ДП „Пристанищна инфраструктура”
— ДП „Ръководство на въздушното движение”
— ДП „Строителство и възстановяване”
— ДП „Транспортно строителство и възстановяване”
— ДП „Съобщително строителство и възстановяване”
— ДП „Радиоактивни отпадъци”
— ДП „Предприятие за управление на дейностите по опазване на околната среда”
— ДП „Български спортен тотализатор”
— ДП „Държавна парично-предметна лотария”
— ДП „Кабиюк”, Шумен
— ДП „Фонд затворно дело”
— Държавни дивечовъдни станции
A „Закона за висшето образование (обн., ДВ, бр.112/27.12.1995)” 13. cikke alapján létrehozott állami egyetemek:
— Аграрен университет – Пловдив
— Академия за музикално, танцово и изобразително изкуство – Пловдив
— Академия на Министерството на вътрешните работи
— Великотърновски университет „Св. св. Кирил и Методий”
— Висше военноморско училище „Н. Й. Вапцаров” – Варна
— Висше строително училище „Любен Каравелов” – София
— Висше транспортно училище „Тодор Каблешков” – София
— Военна академия „Г. С. Раковски” – София
— Национална музикална академия „Проф. Панчо Владигеров” – София
— Икономически университет – Варна
— Колеж по телекомуникации и пощи – София
— Лесотехнически университет – София
— Медицински университет „Проф. д-р Параскев Иванов Стоянов” – Варна
— Медицински университет – Плевен
— Медицински университет – Пловдив
— Медицински университет – София
— Минно-геоложки университет „Св. Иван Рилски” – София
— Национален военен университет „Васил Левски” – Велико Търново
— Национална академия за театрално и филмово изкуство „Кръстьо Сарафов” – София
— Национална спортна академия „Васил Левски” – София
— Национална художествена академия – София
— Пловдивски университет „Паисий Хилендарски”
— Русенски университет „Ангел Кънчев”
— Софийски университет „Св. Климент Охридски”
— Специализирано висше училище по библиотекознание и информационни технологии – София
— Стопанска академия „Д. А. Ценов” – Свищов
— Технически университет – Варна
— Технически университет – Габрово
— Технически университет – София
— Tракийски университет – Стара Загора
— Университет „Проф. д-р Асен Златаров” – Бургас
— Университет за национално и световно стопанство – София
— Университет по архитектура, строителство и геодезия – София
— Университет по хранителни технологии – Пловдив
— Химико-технологичен и металургичен университет – София
— Шуменски университет „Епископ Константин Преславски”
— Югозападен университет „Неофит Рилски” – Благоевград
A „Закона за народната просвета (обн., ДВ, бр. 86/18.10.1991)” 13. cikke alapján létrehozott állami és önkormányzati iskolák
A „Закона за закрила и развитие на културата (обн., ДВ, бр.50/1.6.1999)” értelmében vett kulturális intézmények:
— Народна библиотека „Св. св. Кирил и Методий”
— Българска национална фонотека
— Българска национална филмотека
— Национален фонд „Култура”
— Национален институт за паметниците на културата
— Театри (Színházak)
— Опери, филхармонии и ансамбли (Operaházak, filharmonikus zenekarok, együttesek)
— Музеи и галерии (Múzeumok és képtárak)
— Училища по изкуствата и културата (Művészeti és kulturális iskolák)
— Български културни институти в чужбина (Külföldön működő bolgár kulturális intézetek)
A „Закона за лечебните заведения (обн., ДВ, бр.62/9.7.1999)” 3. cikkének (1) bekezdése szerinti állami és/vagy önkormányzati gyógyintézmények:
A „Закона за лечебните заведения (обн., ДВ, бр.62/9.7.1999)” 5. cikkének (1) bekezdése szerinti gyógyintézmények:
— Домове за медико-социални грижи за деца
— Лечебни заведения за стационарна психиатрична помощ
— Центрове за спешна медицинска помощ
— Центрове за трансфузионна хематология
— Болница „Лозенец”
— Военномедицинска академия
— Медицински институт на Министерство на вътрешните работи
— Лечебни заведения към Министерството на правосъдието
— Лечебни заведения към Министерството на транспорта
A „Закона за юридическите лица с нестопанска цел (обн., ДВ, бр.81/6.10.2000)” alapján közérdekből létrehozott, a „Закона за обществените поръчки (обн., ДВ, бр. 28/6.4.2004)” 1. cikkének 21. pontjában meghatározott feltételeket teljesítő, nem kereskedelmi jellegű jogi személyek.
III CSEHORSZÁG
— Pozemkový fond és egyéb állami alapok
— Česká národní banka
— Česká televize
— Český rozhlas
— Rada pro rozhlasové a televizní vysílaní
— Všeobecná zdravotní pojišťovna České republiky
— Zdravotní pojišťovna ministerstva vnitra ČR
— Egyetemek
valamint olyan egyéb szervezetek, amelyek az őket létrehozó külön jogszabály értelmében működésük körében a költségvetési rendelkezésekkel összhangban állami költségvetésből, állami alapokból, nemzetközi szervezetek hozzájárulásaiból, területi önkormányzati költségvetésből vagy helyhatósági költségvetésből származó forrásokkal gazdálkodnak.
IV DÁNIA
Intézmények
— Danmarks Radio
— Det landsdækkende TV2
— Danmarks Nationalbank
— Sund og Bælt Holding A/S
— A/S Storebælt
— A/S Øresund
— Øresundskonsortiet
— Metroselskabet I/S
— Arealudviklingsselskabet I/S
— Statens og Kommunernes Indkøbsservice
— Arbejdsmarkedets Tillægspension
— Arbejdsmarkedets Feriefond
— Lønmodtagernes Dyrtidsfond
— Naviair
Intézménykategóriák
— De Almene Boligorganisationer (szociális lakásügyi szervezetek)
— Andre forvaltningssubjekter (egyéb közigazgatási szervek)
— Universiteterne, jf. lovbekendtgørelse nr. 1368 af 7. december 2007 af lov om universiteter (egyetemek, l. az egyetemekről szóló törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2007. december 7-i 1368. sz. törvényt)
V NÉMETORSZÁG
Intézménykategóriák
A közjog hatálya alá tartozó jogi személyek
A közjog hatálya alá tartozó, szövetségi, tartományi vagy települési szervek által különösen az alábbi területeken létrehozott testületek, intézmények és alapítványok:
(1) Testületek
— Wissenschaftliche Hochschulen und verfasste Studentenschaften – (egyetemek és alapító okirattal rendelkező diákszervezetek),
— berufsständige Vereinigungen (Rechtsanwalts-, Notar-, Steuerberater-, Wirtschaftsprüfer-, Architekten-, Ärzte- und Apothekerkammern) – [jogászok, közjegyzők, adótanácsadók, könyvelők, építészek, orvosok és gyógyszerészek szakmai kamarái],
— Wirtschaftsvereinigungen (Landwirtschafts-, Handwerks-, Industrie- und Handelskammern, Handwerksinnungen, Handwerkerschaften) – [gazdasági és szakmai szervezetek: agrárkamarák és kézműipari kamarák, kereskedelmi- és iparkamara, kézművesek ipartestülete, kisiparosi szervezetek],
— Sozialversicherungen (Krankenkassen, Unfall- und Rentenversicherungsträger) – [társadalombiztosítási intézmények: egészség-, baleset- és nyugdíjbiztosítási alapok],
— kassenärztliche Vereinigungen – (nem magánpraxist folytató orvosok szervezetei),
— Genossenschaften und Verbände – (szövetkezetek és egyéb szövetségek).
(2) Intézmények és alapítványok
Nem ipari és nem kereskedelmi célú, állami ellenőrzés alatt álló, közérdekű céllal működő intézmények, különösen az alábbi területeken:
— Rechtsfähige Bundesanstalten – (jogképességgel rendelkező szövetségi intézmények),
— Versorgungsanstalten und Studentenwerke – (nyugdíjasszervezetek és diákszervezetek),
— Kultur-, Wohlfahrts- und Hilfsstiftungen – (kulturális, jóléti és segélyező alapítványok).
Magánjogi jogi személyek
Nem ipari és nem kereskedelmi célú, állami ellenőrzés alatt álló, közérdekű céllal működő intézmények, köztük a „kommunale Versorgungsunternehmen” (önkormányzati közműszolgáltatók):
— Gesundheitswesen (Krankenhäuser, Kurmittelbetriebe, medizinische Forschungseinrichtungen, Untersuchungs- und Tierkörperbeseitigungsanstalten) – [egészségügy: kórházak, gyógyüdülő-létesítmények, orvosi kutatóintézetek, kísérleti és állattetem-ártalmatlanító létesítmények],
— Kultur (öffentliche Bühnen, Orchester, Museen, Bibliotheken, Archive, zoologische und botanische Gärten) – [kultúra: közszínházak, zenekarok, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, állat- és növénykertek],
— Soziales (Kindergärten, Kindertagesheime, Erholungseinrichtungen, Kinder- und Jugendheime, Freizeiteinrichtungen, Gemeinschafts- und Bürgerhäuser, Frauenhäuser, Altersheime, Obdachlosenunterkünfte) – [szociális jóléti intézmények: óvodák, gyermek-napköziotthonok, napköziotthonok, gyermekotthonok, ifjúsági szállások, szabadidő-központok, közösségi házak és középületek, otthonok bántalmazott nők számára, idősek otthona, hajléktalanszállások],
— Sport (Schwimmbäder, Sportanlagen und -einrichtungen) – [sport: uszodák és fürdők, egyéb sportlétesítmények],
— Sicherheit (Feuerwehren, Rettungsdienste) – [biztonsági szolgálatok: tűzoltóság, egyéb sürgősségi szolgálatok],
— Bildung (Umschulungs-, Aus-, Fort- und Weiterbildungseinrichtungen, Volksschulen) – [oktatás: átképzési, szakképzési, tovább- és felnőttképzési intézmények, esti felnőttoktatás],
— Wissenschaft, Forschung und Entwicklung (Großforschungseinrichtungen, wissenschaftliche Gesellschaften und Vereine, Wissenschaftsförderung) – [tudomány, kutatás, fejlesztés: nagy kutatóintézetek, tudományos társaságok és egyesületek, a tudományt pártoló szervezetek],
— Entsorgung (Straßenreinigung, Abfall- und Abwasserbeseitigung) – [tisztaság, hulladékgazdálkodás: közterület-fenntartás, szennyvíz- és hulladékkezelés],
— Bauwesen und Wohnungswirtschaft (Stadtplanung, Stadtentwicklung, Wohnungsunternehmen soweit im Allgemeininteresse tätig, Wohnraumvermittlung) – [építőipar és lakásügy: várostervezés, városfejlesztés, lakóingatlan-építő vállalkozások (amennyiben közérdeket szolgálnak), ingatlanügynökségek],
— Wirtschaft (Wirtschaftsförderungsgesellschaften) – (gazdaság: a gazdasági fejlődést elősegítő szervezetek),
— Friedhofs- und Bestattungswesen – (temetők és temetkezési szolgálatok),
— Zusammenarbeit mit den Entwicklungsländern (Finanzierung, technische Zusammenarbeit, Entwicklungshilfe, Ausbildung) – [együttműködés a fejlődő országokkal: finanszírozás, technikai együttműködés, fejlesztési támogatás, képzés].
VI ÉSZTORSZÁG
— Eesti Kunstiakadeemia;
— Eesti Muusika- ja Teatriakadeemia;
— Eesti Maaülikool;
— Eesti Teaduste Akadeemia;
— Eesti Rahvusringhaaling;
— Tagatisfond;
— Kaitseliit;
— Keemilise ja Bioloogilise Füüsika Instituut;
— Eesti Haigekassa;
— Eesti Kultuurkapital;
— Notarite Koda;
— Rahvusooper Estonia;
— Eesti Rahvusraamatukogu;
— Tallinna Ülikool;
— Tallinna Tehnikaülikool;
— Tartu Ülikool;
— Eesti Advokatuur;
— Audiitorkogu;
— Eesti Töötukassa;
— Eesti Arengufond;
Intézménykategóriák
A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.7.2007, 15, 76) 10. cikkének (2) bekezdése értelmében a közjogi jogi személyek és a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek.
VII ÍRORSZÁG
Intézmények
— Enterprise Ireland [marketing, technológia és vállalkozásfejlesztés]
— Forfás [vállalkozás- kereskedelem-, tudomány-, technológia- és innovációs politika és az ezzel összefüggő tanácsadás]
— Industrial Development Authority
— FÁS [ipari szakképzés, munkaerőképzés]
— Health and Safety Authority
— Bord Fáilte Éireann – [idegenforgalom-fejlesztés]
— CERT – [szállodaipari, vendéglátási és idegenforgalmi képzés]
— Irish Sports Council
— National Roads Authority
— Údarás na Gaeltachta – [az ír nyelven beszélő régiók hatósága]
— Teagasc – [mezőgazdasági kutatás, képzés és fejlesztés]
— An Bord Bia – [élelmiszer-ipari promóció]
— Irish Horseracing Authority
— Bord na gCon – [agárversenyek támogatása és fejlesztése]
— Marine Institute
— Bord Iascaigh Mhara – [a halászat fejlesztése]
— Equality Authority
— Legal Aid Board
— Forbas [Forbairt]
Intézménykategóriák
— Health Service Executive
— Közkórházak és hasonló jellegű intézmények
— Szakképzési bizottságok
— Állami főiskolák és oktatási intézmények
— Központi és regionális halászati tanácsok
— Regionális idegenforgalmi szervezetek
— Országos szabályozó és jogorvoslati szervek például a távközlés, az energiaipar, a településtervezés stb. területén
— Meghatározott közfeladatok ellátására vagy a közszektor különböző területein felmerülő igények kielégítésére létrehozott szervek [pl. Healthcare Materials Management Board, Health Sector Employers Agency, Local Government Computer Services Board, Environmental Protection Agency, National Safety Council, Institute of Public Administration, Economic and Social Research Institute, National Standards Authority stb.]
— A fogalommeghatározás alapján közjogi intézménynek minősülő egyéb közszervek.
VIII GÖRÖGORSZÁG
Intézménykategóriák
— Állami vállalkozások és közjogi intézmények
— Olyan magánjogi jogi személyek, amelyek vagy állami tulajdonban vannak, vagy éves költségvetésük legalább 50 %-át rendszeresen – a vonatkozó szabályoknak megfelelően – állami támogatás formájában kapják, vagy amelyek jegyzett tőkéjében az állam legalább 51 %-os részesedéssel rendelkezik.
— Olyan magánjogi jogi személyek, amelyek tulajdonosa vagy közjogi jogi személy, vagy bármilyen szintű helyi önkormányzat, beleértve a Görög Helyi Önkormányzatok Központi Szövetségét (Κ.Ε.Δ.Κ.Ε.) is, vagy települési önkormányzatok társulása (helyi közigazgatási terület), vagy állami vállalkozás vagy közjogi intézmény, vagy a b) pont szerinti jogi személy, továbbá olyan magánjogi jogi személyek, amely éves költségvetésük legalább 50 %-át rendszeresen – a vonatkozó szabályoknak vagy saját létesítő okiratuknak megfelelően – támogatás formájában ilyen jogi személyektől kapják, valamint a fentiek szerinti olyan jogi személyek, amelyek ilyen közjogi jogi személyek jegyzett tőkéjében legalább 51 %-os részesedéssel rendelkeznek.
IX SPANYOLORSZÁG
Intézménykategóriák
— A „Ley 30/2007, de 30 de octubre, de Contratos del sector público” [a spanyol közbeszerzési törvény] hatálya alá tartozó mindazon közjogi intézmények és szervezetek, az említett törvény 3 cikkével összhangban, amelyek nem az „Administración General del Estado” (általános államigazgatás), az „Administración de las Comunidades Autónomas” (az autonóm körzetek közigazgatása) vagy a „Corporaciones Locales” (az alsóbb szintű közigazgatási egységek közigazgatása) részeként működnek.
— Entidades Gestoras y los Servicios Comunes de la Seguridad Social (a társadalombiztosítás körében működő igazgatási szervezetek és közszolgáltatók).
X FRANCIAORSZÁG
Intézmények
— Compagnies et établissements consulaires, chambres de commerce et d'industrie (CCI), chambres des métiers et chambres d'agriculture.
Intézménykategóriák
(1) Országos közjogi intézmények:
— Académie des Beaux-arts
— Académie française
— Académie des inscriptions et belles-lettres
— Académie des sciences
— Académie des sciences morales et politiques
— Banque de France
— Centre de coopération internationale en recherche agronomique pour le développement
— Ecoles d'architecture
— Institut national de la consommation
— Reunion des musées nationaux
— Thermes nationaux – Aix-les-Bains
— Groupements d'intérêt public; exemples:
— Agence EduFrance
— ODIT France (observation, développement et ingénierie touristique)
— Agence nationale de lutte contre l'illettrisme
(2) Regionális, megyei és települési szintű közjogi intézmények:
— Collèges
— Lycées
— Etablissements publics locaux d'enseignement et de formation professionnelle agricole
— Etablissements publics hospitaliers
— Offices publics de l'habitat
(3) Területi szervek csoportjai:
— Etablissements publics de coopération intercommunale
— Institutions interdépartementales et interrégionales
— Syndicat des transports d'Ile-de-France
XI HORVÁTORSZÁG
A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 5. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában említett ajánlatkérő szervek, azaz olyan jogi személyek, amelyek kifejezetten olyan közérdekű célra jöttek létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, és megfelelnek az alábbi feltételek valamelyikének:
— finanszírozásuk több mint 50 %-ban az állami költségvetésből vagy települési, illetve területi önkormányzat költségvetéséből vagy más ilyen jogi személy költségvetéséből történik,
— irányításukat állami szervek vagy települési, illetve területi önkormányzatok, illetőleg más ilyen jogi személyek látják el, vagy
— olyan felügyelő-, ügyvezető vagy döntéshozó testülettel rendelkeznek, amely tagjainak több mint felét állami szervek, települési vagy területi önkormányzatok, vagy más ilyen jogi személyek nevezik ki.
Többek között a következők:
— Alan d.o.o. ügynökség,
— APIS IT d.o.o – Információs rendszerekkel és információs technológiákkal foglalkozó támogató ügynökség,
— „Lado” horvát nemzeti néptáncegyüttes,
— Autocesta Rijeka – Zagreb d.d. (Rijeka – Zágráb autópálya),
— CARnet (Horvát tudományos és kutatási hálózat),
— segítségnyújtó és gondozóközpontok,
— szociális központok,
— szociális otthonok,
— egészségügyi központok,
— állami levéltárak,
— Állami Környezetvédelmi Intézet,
— A Krskói Atomerőmű Leszerelését és a Nek Radioaktív Hulladékainak és Kiégett Fűtőelemeinek Ártalmatlanítását Finanszírozó Alap,
— A Lefoglalt Vagyonok Tulajdonosainak Kártalanítására Létrehozott Alap,
— Vukovár Helyreállítási és Fejlesztési Alapja,
— A Fogyatékossággal Élők Szakmai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Alapja,
— Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap,
— Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia,
— Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
— Hrvatska kontrola zračne plovidbe d.o.o.; (Horvát Légiforgalom-irányítási Kft.),
— Hrvatska lutrija d.o.o. (Horvát Lottó),
— Horvát Örökségvédelmi Alapítvány,
— Horvát Mezőgazdasági Kamara,
— Horvát Rádió és Televízió,
— Horvát Szövetség a Műszaki Kultúráért,
— Hrvatske autoceste d.o.o. (Horvát Autópálya Kft.),
— Hrvatske ceste d.o.o. (Horvát Közutak Kft.),
— Hrvatske šume d.o.o. (Horvát Erdészeti Társaság),
— Hrvatske vode (Horvát Vízgazdálkodási Vállalat),
— Horvát Audiovizuális Központ,
— Horvát Lótenyésztési Központ – dakovói és lipiki állami ménes,
— Horvát Mezőgazdasági, Élelmezési és Vidékügyi Központ,
— Aknaellenes Fellépésekkel Foglalkozó Horvát Központ,
— A horvátországi Háború Emlék- és Dokumentációs Központja,
— Horvát Olimpiai Bizottság,
— Horvát Energiapiaci Irányító Szervezet,
— Horvát Paraolimpiai Bizottság,
— Horvát Hajónyilvántartás,
— Horvát Műemlékvédelmi Intézet,
— Siketek Horvátországi Sportszövetsége,
— Horvát Traumatológiai Intézet,
— Horvát Országos Közegészségügyi Intézet,
— Horvát Mentális Egészségügyi Intézet,
— Horvát Nyugdíjbiztosító Intézet,
— Horvát Szabványügyi Intézet,
— Horvát Telemedicina-intézet,
— Horvát Toxikológiai és Doppingellenes Intézet,
— Horvát Transzfuziológiai Intézet,
— Horvát Munkaügyi Hivatal,
— Horvát Országos Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézet,
— Horvát Egészségbiztosító Intézet,
— Horvát Munkaegészségügyi Biztosítóintézet,
— Jadrolinija (hajózási társaság),
— Horvát Olimpiai Központ, állami intézmény,
— felsőoktatási közintézmények,
— nemzeti parkokhoz kapcsolódó közintézmények,
— természetvédelmi területekhez kapcsolódó közintézmények,
— állami tudományos intézetek,
— a Horvát Köztársaság vagy települési és területi önkormányzatok által alapított színházak, múzeumok, galériák, könyvtárak és egyéb kulturális intézmények,
— büntetés-végrehajtási intézetek,
— klinikák,
— klinikai központok,
— szakrendelők,
— „Miroslav Krleža” Lexikográfiai Intézet,
— kikötői hatóságok,
— szanatóriumok,
— területi önkormányzatok által alapított gyógyszertárak,
— Matica hrvatska,
— A Víz Alatti Régészet Nemzetközi Központja,
— Nemzeti és Egyetemi Könyvtár,
— Nemzeti Alapítvány a Diákok Életszínvonalának Támogatásáért,
— Nemzeti Alapítvány a Civil Társadalom Fejlődéséért,
— A Horvát Köztársaság Tudományos, Felsőoktatási és Technológiai Fejlesztési Nemzeti Alapja,
— Az Oktatás Külső Értékelésével Foglalkozó Nemzeti Központ,
— Nemzeti Felsőoktatási Tanács,
— Nemzeti Tudományos Tanács,
— Hivatalos Közlöny (Narodne novine d.d.),
— nevelő-/javítóintézetek,
— a Horvát Köztársaság vagy területi, illetve települési önkormányzatok által alapított oktatási intézmények,
— általános kórházak,
— Plovput d.o.o. (a hajózás biztonságával foglalkozó, állami tulajdonban lévő társaság),
— poliklinikák,
— szakkórházak,
— biztosítottak központi nyilvántartója,
— egyetemi számítástechnikai központ,
— sportegyesületek,
— sportszövetségek,
— sürgősségi egészségügyi ellátó intézmények,
— palliatív ellátást nyújtó intézmények,
— egészségügyi intézmények,
— A Rendőrségi Szolidaritás Alapítványa,
— börtönök,
— Dubrovnik Helyreállításáért Felelős Intézet,
— Vetőmag- és Palántaközpont,
— közegészségügyi intézetek,
— Légügyi Technikai Központ (Zrakoplovno – tehnički centar d.d.),
— megyei közútkezelők.
XII OLASZORSZÁG
Intézmények
— Società Stretto di Messina S.p.A.
— Mostra d'oltremare S.p.A.
— Ente nazionale per l'aviazione civile – ENAC
— Società nazionale per l'assistenza al volo S.p.A. – ENAV
— ANAS S.p.A
Intézménykategóriák
— Consorzi per le opere idrauliche (vízépítési műtárgyakkal foglalkozó konzorciumok),
— Università statali, gli istituti universitari statali, i consorzi per i lavori interessanti le università (állami egyetemek, állami egyetemi intézetek, egyetemfejlesztési konzorciumok),
— Istituzioni pubbliche di assistenza e di beneficenza (jóléti és jótékonysági közintézmények),
— Istituti superiori scientifici e culturali, osservatori astronomici, astrofisici, geofisici o vulcanologici (magas szintű tudományos és kulturális intézetek, csillagászati, asztrofizikai, geofizikai és vulkanológiai obszervatóriumok),
— Enti di ricerca e sperimentazione (kutatóintézetek és kísérleti laboratóriumok),
— Enti che gestiscono forme obbligatorie di previdenza e di assistenza (kötelező társadalombiztosítási és jóléti rendszereket működtető intézmények),
— Consorzi di bonifica (talaj-helyreállítással foglalkozó konzorciumok),
— Enti di sviluppo o di irrigazione (fejlesztési, illetve öntözési társulások),
— Consorzi per le aree industriali (ipari övezetekkel foglalkozó konzorciumok),
— Enti preposti a servizi di pubblico interesse (közérdekű szolgáltatást nyújtó szervezetek),
— Enti pubblici preposti ad attività di spettacolo, sportive, turistiche e del tempo libero (szórakoztató, sport-, idegenforgalmi és szabadidős tevékenységgel foglalkozó közintézmények),
— Enti culturali e di promozione artistica (kulturális és művészeti tevékenységet támogató szervezetek).
XIII CIPRUS
— Αρχή Ραδιοτηλεόρασης Κύπρου
— Επιτροπή Κεφαλαιαγοράς Κύπρου
— Επίτροπος Ρυθμίσεως Ηλεκτρονικών Επικοινωνιών και Ταχυδρομείων
— Ρυθμιστική Αρχή Ενέργειας Κύπρου
— Εφοριακό Συμβούλιο
— Συμβούλιο Εγγραφής και Ελέγχου Εργοληπτών
— Ανοικτό Πανεπιστήμιο Κύπρου
— Πανεπιστήμιο Κύπρου
— Τεχνολογικό Πανεπιστήμιο Κύπρου
— Ένωση Δήμων
— Ένωση Κοινοτήτων
— Αναπτυξιακή Εταιρεία Λάρνακας
— Ταμείο Κοινωνικής Συνοχής
— Ταμείο Κοινωνικών Ασφαλίσεων
— Ταμείο Πλεονάζοντος Προσωπικού
— Κεντρικό Ταμείο Αδειών
— Αντιναρκωτικό Συμβούλιο Κύπρου
— Ογκολογικό Κέντρο της Τράπεζας Κύπρου
— Οργανισμός Ασφάλισης Υγείας
— Ινστιτούτο Γενετικής και Νευρολογίας
— Κεντρική Τράπεζα της Κύπρου
— Χρηματιστήριο Αξιών Κύπρου
— Οργανισμός Χρηματοδοτήσεως Στέγης
— Κεντρικός Φορέας Ισότιμης Κατανομής Βαρών
— Ίδρυμα Κρατικών Υποτροφιών Κύπρου
— Κυπριακός Οργανισμός Αγροτικών Πληρωμών
— Οργανισμός Γεωργικής Ασφάλισης
— Ειδικό Ταμείο Ανανεώσιμων Πηγών Ενέργειας και Εξοικονόμησης Ενέργειας
— Συμβούλιο Ελαιοκομικών Προϊόντων
— Οργανισμός Κυπριακής Γαλακτοκομικής Βιομηχανίας
— Συμβούλιο Αμπελοοινικών Προϊόντων
— Συμβούλιο Εμπορίας Κυπριακών Πατατών
— Ευρωπαϊκό Ινστιτούτο Κύπρου
— Ραδιοφωνικό Ίδρυμα Κύπρου
— Οργανισμός Νεολαίας Κύπρου
— Κυπριακόν Πρακτορείον Ειδήσεων
— Θεατρικός Οργανισμός Κύπρου
— Κυπριακός Οργανισμός Αθλητισμού
— Αρχή Ανάπτυξης Ανθρώπινου Δυναμικού Κύπρου
— Αρχή Κρατικών Εκθέσεων Κύπρου
— Ελεγκτική Υπηρεσία Συνεργατικών Εταιρειών
— Κυπριακός Οργανισμός Τουρισμού
— Κυπριακός Οργανισμός Αναπτύξεως Γης
— Συμβούλια Αποχετεύσεων (Ez a kategória az 1971. évi „Αποχετευτικών Συστημάτων Νόμου Ν.1(Ι)” rendelkezései alapján létrehozott és működő „Συμβούλια Αποχετεύσεων”-ra vonatkozik.)
— Συμβούλια Σφαγείων (Ez a kategória a 2003. évi „Σφαγείων Νόμου N.26(Ι) of 2003” rendelkezései alapján létrehozott és működő „Κεντρικά και Κοινοτικά Συμβούλια Σφαγείων”-ra vonatkozik.)
— Σχολικές Εφορείες (Ez a kategória az 2003. évi „Σχολικών Εφορειών Νόμου N.108” rendelkezései alapján létrehozott és működő „Σχολικές Εφορείες”-re vonatkozik.)
— Ταμείο Θήρας
— Κυπριακός Οργανισμός Διαχείρισης Αποθεμάτων Πετρελαιοειδών
— Ίδρυμα Τεχνολογίας Κύπρου
— Ίδρυμα Προώθησης Έρευνας
— Ίδρυμα Ενέργειας Κύπρου
— Ειδικό Ταμείο Παραχώρησης Επιδόματος Διακίνησης Αναπήρων
— Ταμείο Ευημερίας Εθνοφρουρού
— Ίδρυμα Πολιτισμού Κύπρου
XIV LETTORSZÁG
— Olyan magánjogi jogalanyok, amelyek a „Publisko iepirkumu likuma prasībām” alapján beszerzéseket bonyolítanak.
XV LITVÁNIA
— Kutatási és oktatási szervezetek (felsőoktatási intézmények, tudományos kutatási szervezetek, kutatási és technológiai parkok, valamint olyan egyéb szervezetek és intézmények, amelyek a kutatás és az oktatás értékelésével vagy szervezésével összefüggő tevékenységet végeznek)
— Oktatási szervezetek (felsőoktatási szervezetek, szakfőiskolák, általános oktatást adó iskolák, iskola előtt foglalkoztatást biztosító szervezetek, nem formális kézést nyújtó intézmények, speciális oktatási intézmények és egyéb szervezetek)
— Kulturális intézmények (színházak, múzemok, könyvtárak és egyéb intézmények)
— A litván egészségügyi ellátórendszer országos intézményei (egyedi egészségvédelmi ellátóintézmények, közegészség-védelmi intézmények, gyógyszerészeti tevékenységet végző intézmények és az egészségügyi ellátás körébe tartozó egyéb intézmények stb.)
— Szociális ellátóintézmények
— Testnevelési és sportintézmények (sportklubok, sportiskolák, sportközpontok, sportlétesítmények és egyéb intézmények)
— A nemzetvédelmi rendszer intézményei
— A környezetvédelem intézményei
— A közbiztonságot és a közrendet biztosító intézmények
— A polgári védelmi és a mentőszolgálati hálózat intézményei
— Idegenforgalmi szolgáltatók (idegenforgalmi információs központok és idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó egyéb intézmények)
— Egyéb, a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó személyek a közbeszerzési törvény („Valstybės žinios” (Hivatalos Közlöny) 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 4. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételekkel.
XVI LUXEMBURG
— Établissements publics de l'État placés sous la surveillance d'un membre du gouvernement:
—— Fonds d'Urbanisation et d'Aménagement du Plateau de Kirchberg
— Fonds de Rénovation de Quatre Ilôts de la Vieille Ville de Luxembourg
— Fonds Belval
— Établissements publics placés sous la surveillance des communes.
— Syndicats de communes créés en vertu de la loi du 23 février 2001 concernant les syndicats de communes.
XVII MAGYARORSZÁG
Intézmények
— Egyes költségvetési szervek
— Az elkülönített állami pénzalapok kezelői
— A közalapítványok
— A Magyar Nemzeti Bank
— A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
— A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság
— A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság
— A közszolgálati műsorszolgáltatók
— Azok a közműsor-szolgáltatók, amelyek működését többségi részben állami, illetve önkormányzati költségvetésből finanszírozzák
— Az Országos Rádió és Televízió Testület
Intézménykategóriák
— Olyan, közérdekű szükségletek kielégítésére létrehozott, nem ipari vagy kereskedelmi jellegű szervezetek, amelyek közjogi szervezetek ellenőrzése állnak vagy amelyeket többségi részben közjogi szervezetek finanszíroznak (közforrásokból)
— Közfeladataikat és működésüket meghatározó jogszabállyal létrehozott olyan szervezetek, amelyek közjogi szervezetek ellenőrzése alatt állnak vagy amelyeket többségi részben közjogi szervezetek finanszíroznak (közforrásokból)
— Közjogi szervezetek által alaptevékenységük egyes részeinek elvégzésére létrehozott, a közjogi szervezet ellenőrzése alatt álló szervezetek
XVIII MÁLTA
— Uffiċċju tal-Prim Ministru (Office of the Prime Minister)
—— Kunsill Malti Għall-Iżvilupp Ekonomiku u Soċjali (Malta Council for Economic and Social Development).
— Awtorità tax-Xandir (Broadcasting Authority).
— Industrial Projects and Services Ltd.
— Kunsill ta' Malta għax-Xjenza u Teknoloġija (Malta Council for Science and Technology)
— Ministeru tal-Finanzi (Ministry of Finance)
—— Awtorità għas-Servizzi Finanzjarji ta' Malta (Malta Financial Services Authority).
— Borża ta' Malta (Malta Stock Exchange).
— Awtorità dwar Lotteriji u l-Loghob (Lotteries and Gaming Authority).
— Awtorità tal-Istatistika ta' Malta (Malta Statistics Authority).
— Sezzjoni ta' Konformità mat-Taxxa (Tax Compliance Unit).
— Ministeru tal-Ġustizzja u l-Intern (Ministry for Justice & Home Affairs)
—— Ċentru Malti tal-Arbitraġġ (Malta Arbitration Centre).
— Kunsilli Lokali (Local Councils).
— Ministeru tal-Edukazzjoni, Żgħażagħ u Impjiegi (Ministry of Education, Youth and Employment)
—— Junior College.
— Kulleġġ Malti għall-Arti, Xjenza u Teknoloġija (Malta College of Arts Science and Technology).
— Università' ta' Malta (University of Malta).
— Fondazzjoni għall-Istudji Internazzjonali (Foundation for International Studies).
— Fondazzjoni għall-Iskejjel ta' Għada (Foundation for Tomorrow's Schools).
— Fondazzjoni għal Servizzi Edukattivi (Foundation for Educational Services).
— Korporazzjoni tal-Impjieg u t-Taħriġ (Employment and Training Corporation).
— Awtorità' tas-Saħħa u s-Sigurtà (Occupational Health and Safety Authority).
— Istitut għalStudji Turistiċi (Institute for Tourism Studies).
— Kunsill Malti għall-Isport.
— Bord tal-Koperattivi (Cooperatives Board).
— Pixxina Nazzjonali tal-Qroqq (National Pool tal-Qroqq).
— Ministeru tat-Turiżmu u Kultura (Ministry for Tourism and Culture)
—— Awtorità Maltija-għat-Turiżmu (Malta Tourism Authority).
— Heritage Malta.
— Kunsill Malti għall-Kultura u l-Arti (National Council for Culture and the Arts).
— Ċentru għall-Kreativita fil-Kavallier ta' San Ġakbu (St. James Cavalier Creativity Centre).
— Orkestra Nazzjonali (National Orchestra).
— Teatru Manoel (Manoel Theatre).
— Ċentru tal- Konferenzi tal-Mediterran (Mediterranean Conference Centre).
— Ċentru Malti għar-Restawr (Malta Centre for Restoration).
— Sovrintendenza tal-Patrimonju Kulturali (Superintendence of Cultural Heritage).
— Fondazzjoni Patrimonju Malti.
— Ministeru tal-Kompetittività u l-Komunikazzjoni (Ministry for Competitiveness and Communications)
—— Awtorità' ta' Malta dwar il-Komuikazzjoni (Malta Communications Authority).
— Awtorità' ta' Malta dwar l-Istandards (Malta Standards Authority).
— Ministeru tar-Riżorsi u Infrastruttura (Ministry for Resources and Infrastructure)
—— Awtorità' ta' Malta dwar ir-Riżorsi (Malta Resources Authority).
— Kunsill Konsultattiv dwar l-Industija tal-Bini (Building Industry Consultative Council).
— Ministeru għal Għawdex (Ministry for Gozo)
— Ministeru tas-Saħħa, l-Anzjani u Kura fil-Komunità (Ministry of Health, the Elderly and Community Care)
—— Fondazzjoni għas-Servizzi Mediċi (Foundation for Medical Services).
— Sptar Zammit Clapp (Zammit Clapp Hospital).
— Sptar Mater Dei (Mater Dei Hospital).
— Sptar Monte Carmeli (Mount Carmel Hospital).
— Awtorità dwar il-Mediċini (Medicines Authority).
— Kumitat tal-Welfare (Welfare Committee).
— Ministeru għall-Investiment, Industrija u Teknologija ta' Informazzjoni (Ministry for Investment, Industry and Information Technology)
—— Laboratorju Nazzjonali ta' Malta (Malta National Laboratory).
— MGI/Mimcol.
— Gozo Channel Co. Ltd.
— Kummissjoni dwar il-Protezzjoni tad-Data (Data Protection Commission).
— MITTS
— Sezzjoni tal-Privatizzazzjoni (Privatization Unit).
— Sezzjoni għan-Negozjati Kollettivi (Collective Bargaining Unit).
— Malta Enterprise.
— Malta Industrial Parks.
— Ministeru għall-Affarijiet Rurali u l-Ambjent (Ministry for Rural Affairs and the Environment)
—— Awtorità ta' Malta għall-Ambjent u l-Ippjanar (Malta Environment and Planning Authority).
— Wasteserv Malta Ltd.
— Ministeru għall-Iżvilupp Urban u Toroq (Ministry for Urban Development and Roads)
— Ministeru għall-Familja u Solidarjetà Socjali (Ministry for the Family and Social Solidarity)
—— Awtorità tad-Djar (Housing Authority).
— Fondazzjoni għas-Servizzi Soċjali (Foundation for Social Welfare Services).
— Sedqa.
— Appoġġ.
— Kummissjoni Nazzjonali Għal Persuni b'Diżabilità (National Commission for Disabled Persons).
— Sapport.
— Ministeru għall-Affarijiet Barranin (Ministry of Foreign Affairs)
—— Istitut Internazzjonali tal-Anzjani (International Institute on Ageing).
XIX HOLLANDIA
Intézmények
— Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties
—— Nederlands Instituut voor Brandweer en rampenbestrijding (NIBRA)
— Nederlands Bureau Brandweer Examens (NBBE)
— Landelijk Selectie- en Opleidingsinstituut Politie (LSOP)
— 25 afzonderlijke politieregio's – (Huszonöt különálló rendőrségi régió)
— Stichting ICTU
— Voorziening tot samenwerking Politie Nederland
— Ministerie van Economische Zaken
—— Stichting Syntens
— Van Swinden Laboratorium B.V.
— Nederlands Meetinstituut B.V.
— Nederland Instituut voor Vliegtuigontwikkeling en Ruimtevaart (NIVR)
— Nederlands Bureau voor Toerisme en Congressen
— Samenwerkingsverband Noord Nederland (SNN)
— Ontwikkelingsmaatschappij Oost Nederland N.V.(Oost N.V.)
— LIOF (Limburg Investment Development Company LIOF)
— Noordelijke Ontwikkelingsmaatschappij (NOM)
— Brabantse Ontwikkelingsmaatschappij (BOM)
— Onafhankelijke Post en Telecommunicatie Autoriteit (Opta)
— Centraal Bureau voor de Statistiek (CBS)
— Energieonderzoek Centrum Nederland (ECN)
— Stichting PUM (Programma Uitzending Managers)
— Stichting Kenniscentrum Maatschappelijk Verantwoord Ondernemen (MVO)
— Kamer van Koophandel Nederland
— Ministerie van Financiën
—— De Nederlandse Bank N.V.
— Autoriteit Financiële Markten
— Pensioen- & Verzekeringskamer
— Ministerie van Justitie
—— Stichting Reclassering Nederland (SRN)
— Stichting VEDIVO
— Voogdij- en gezinsvoogdij instellingen – (Gyámügyi és családvédelmi intézmények)
— Stichting Halt Nederland (SHN)
— Particuliere Internaten – (Magáninternátusok)
— Particuliere Jeugdinrichtingen – (Fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetei)
— Schadefonds Geweldsmisdrijven
— Centraal Orgaan opvang asielzoekers (COA)
— Landelijk Bureau Inning Onderhoudsbijdragen (LBIO)
— Landelijke organisaties slachtofferhulp
— College Bescherming Persoongegevens
— Raden voor de Rechtsbijstand
— Stichting Rechtsbijstand Asiel
— Stichtingen Rechtsbijstand
— Landelijk Bureau Racisme bestrijding (LBR)
— Clara Wichman Instituut
— Ministerie van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit
—— Bureau Beheer Landbouwgronden
— Faunafonds
— Staatsbosbeheer
— Stichting Voorlichtingsbureau voor de Voeding
— Universiteit Wageningen
— Stichting DLO
— (Hoofd) productschappen – (Terméktanácsok)
— Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschap
— A következők tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságok:
—— a „Wet op het primair onderwijs” (az alapfokú oktatásról szóló törvény) értelmében alapfokú oktatást végző állami iskolák vagy államilag finanszírozott magániskolák,
— a „Wet op het primair onderwijs” (az alapfokú oktatásról szóló törvény) értelmében speciális alapfokú oktatást végző állami iskolák vagy államilag finanszírozott magániskolák,
— a „Wet op de expertisecentra” (a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó oktatási központokról szóló törvény) értelmében speciális és középfokú oktatást végző állami iskolák, állami intézmények vagy államilag finanszírozott magániskolák, magánintézmények,
— a „Wet op het voortgezet onderwijs” (a középiskolai oktatásról szóló törvény) értelmében középfokú oktatást végző állami iskolák, állami intézmények vagy államilag finanszírozott magániskolák, magánintézmények,
— a „Wet Educatie en Beroepsonderwijs” (az oktatási és szakképzési törvény) értelmében a közintézmények és az államilag finanszírozott magánintézmények,
— a „Wet op het hoger onderwijs en wetenschappelijk onderzoek” (a felsőoktatásról és a tudományos kutatásról szóló törvény) értelmében az államilag finanszírozott egyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények, az Open University, valamint az egyetemi kórházak,
— a „Wet op het primair onderwijs” (az alapfokú oktatásról szóló törvény) vagy a „Wet op de expertisecentra” (a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó oktatási központokról szóló törvény) értelmében az iskolai tanácsadó szolgálatok,
— a „Wet subsidiëring landelijke onderwijsondersteunende activiteiten” (az országos oktatástámogató tevékenység támogatásáról szóló törvény) értelmében az országos pedagógiai központok,
— a „Mediawet” (a médiatörvény) értelmében azok a műsorszolgáltatók, amelyek forrásaik több mint 50 %-át az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztériumtól kapják,
— a „Wet Verzelfstandiging Rijksmuseale Diensten” (az országos szolgáltatások privatizálásáról szóló törvény) értelmében vett szolgáltatások,
— egyéb olyan, az oktatás, a kultúra és a tudomány területén működő szervezetek és intézmények, amelyek forrásaik több mint 50 %-át az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztériumtól kapják.
— Minden olyan szervezet, amely forrásainak több mint 50 %-át a „Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschap”-tól kapja, például:
—— Bedrijfsfonds voor de Pers (BvdP);
— Commissariaat voor de Media (CvdM);
— Informatie Beheer Groep (IB-Groep);
— Koninklijke Bibliotheek (KB);
— Koninklijke Nederlandse Academie van Wetenschappen (KNAW);
— Vereniging voor Landelijke organen voor beroepsonderwijs (COLO);
— Nederlands Vlaams Accreditatieorgaan Hoger Onderwijs (NVAO);
— Fonds voor beeldende kunsten, vormgeving en bouwkunst;
— Fonds voor Amateurkunsten en Podiumkunsten;
— Fonds voor de scheppende toonkunst;
— Mondriaanstichting;
— Nederlands fonds voor de film;
— Stimuleringsfonds voor de architectuur;
— Fonds voor Podiumprogrammering- en marketing;
— Fonds voor de letteren;
— Nederlands Literair Productie- en Vertalingsfonds;
— Nederlandse Omroepstichting (NOS);
— Nederlandse Organisatie voor Toegepast Natuurwetenschappelijk Onderwijs (TNO);
— Nederlandse Organisatie voor Wetenschappelijk Onderzoek (NWO);
— Stimuleringsfonds Nederlandse culturele omroepproducties (STIFO);
— Vervangingsfonds en bedrijfsgezondheidszorg voor het onderwijs (VF);
— Nederlandse organisatie voor internationale samenwerking in het hoger onderwijs (Nuffic);
— Europees Platform voor het Nederlandse Onderwijs;
— Nederlands Instituut voor Beeld en Geluid (NIBG);
— Stichting ICT op school;
— Stichting Anno;
— Stichting Educatieve Omroepcombinatie (EduCom);
— Stichting Kwaliteitscentrum Examinering (KCE);
— Stichting Kennisnet;
— Stichting Muziek Centrum van de Omroep;
— Stichting Nationaal GBIF Kennisknooppunt (NL-BIF);
— Stichting Centraal Bureau voor Genealogie;
— Stichting Ether Reclame (STER);
— Stichting Nederlands Instituut Architectuur en Stedenbouw;
— Stichting Radio Nederland Wereldomroep;
— Stichting Samenwerkingsorgaan Beroepskwaliteit Leraren (SBL);
— Stichting tot Exploitatie van het Rijksbureau voor Kunsthistorische documentatie (RKD);
— Stichting Sectorbestuur Onderwijsarbeidsmarkt;
— Stichting Nationaal Restauratiefonds;
— Stichting Forum voor Samenwerking van het Nederlands Archiefwezen en Documentaire Informatie;
— Rijksacademie voor Beeldende Kunst en Vormgeving;
— Stichting Nederlands Onderwijs in het Buitenland;
— Stichting Nederlands Instituut voor Fotografie;
— Nederlandse Taalunie.
— Stichting Participatiefonds voor het onderwijs
— Stichting Uitvoering Kinderopvangregelingen/Kintent
— Stichting voor Vluchteling-Studenten UAF
— Stichting Nederlands Interdisciplinair Demografisch Instituut
— College van Beroep voor het Hoger Onderwijs
— Vereniging van openbare bibliotheken NBLC
— Stichting Muziek Centrum van de Omroep
— Nederlandse Programmastichting
— Stichting Stimuleringsfonds Nederlandse Culturele Omroepproducties
— Stichting Lezen
— Centrum voor innovatie van opleidingen
— Instituut voor Leerplanontwikkeling
— Landelijk Dienstverlenend Centrum voor studie- en beroepskeuzevoorlichting
— Max Goote Kenniscentrum voor Beroepsonderwijs en Volwasseneneducatie
— Stichting Vervangingsfonds en Bedrijfsgezondheidszorg voor het Onderwijs
— BVE-Raad
— Colo, Vereniging kenniscentra beroepsonderwijs bedrijfsleven
— Stichting kwaliteitscentrum examinering beroepsonderwijs
— Vereniging Jongerenorganisatie Beroepsonderwijs
— Combo, Stichting Combinatie Onderwijsorganisatie
— Stichting Financiering Struktureel Vakbondsverlof Onderwijs
— Stichting Samenwerkende Centrales in het COPWO
— Stichting SoFoKles
— Europees Platform
— Stichting mobiliteitsfonds HBO
— Nederlands Audiovisueel Archiefcentrum
— Stichting minderheden Televisie Nederland
— Stichting omroep allochtonen
— Stichting Multiculturele Activiteiten Utrecht
— School der Poëzie
— Nederlands Perscentrum
— Nederlands Letterkundig Museum en documentatiecentrum
— Bibliotheek voor varenden
— Christelijke bibliotheek voor blinden en slechtzienden
— Federatie van Nederlandse Blindenbibliotheken
— Nederlandse luister- en braillebibliotheek
— Federatie Slechtzienden- en Blindenbelang
— Bibliotheek Le Sage Ten Broek
— Doe Maar Dicht Maar
— ElHizjra
— Fonds Bijzondere Journalistieke Projecten
— Fund for Central and East European Bookprojects
— Jongeren Onderwijs Media
— Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid
—— Sociale Verzekeringsbank
— Sociaal Economische Raad (SER)
— Raad voor Werk en Inkomen (RWI)
— Centrale organisatie voor werk en inkomen
— Uitvoeringsinstituut werknemersverzekeringen
— Ministerie van Verkeer en Waterstaat
—— RDW, Dienst Wegverkeer
— Luchtverkeersleiding Nederland (LVNL)
— Nederlandse Loodsencorporatie (NLC)
— Regionale Loodsencorporatie (RLC)
— Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer
—— Kadaster
— Centraal Fonds voor de Volkshuisvesting
— Stichting Bureau Architectenregister
— Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport
—— Commissie Algemene Oorlogsongevallenregeling Indonesië (COAR)
— College ter beoordeling van de Geneesmiddelen (CBG)
— Commissies voor gebiedsaanwijzing
— College sanering Ziekenhuisvoorzieningen
— Zorgonderzoek Nederland (ZON)
— Inspection bodies under the Wet medische hulpmiddelen
— N.V. KEMA/Stichting TNO Certification
— College Bouw Ziekenhuisvoorzieningen (CBZ)
— College voor Zorgverzekeringen (CVZ)
— Nationaal Comité 4 en 5 mei
— Pensioen- en Uitkeringsraad (PUR)
— College Tarieven Gezondheidszorg (CTG)
— Stichting Uitvoering Omslagregeling Wet op de Toegang Ziektekostenverzekering (SUO)
— Stichting tot bevordering van de Volksgezondheid en Milieuhygiëne (SVM)
— Stichting Facilitair Bureau Gemachtigden Bouw VWS
— Stichting Sanquin Bloedvoorziening
— College van Toezicht op de Zorgverzekeringen organen ex artikel 14, lid 2c, Wet BIG
— Ziekenfondsen
— Nederlandse Transplantatiestichting (NTS)
— Regionale Indicatieorganen (RIO's)
XX AUSZTRIA
— A „Rechnungshof” (a számvevőszék) költségvetési ellenőrzése alá tartozó valamennyi intézmény, kivéve az ipari és a kereskedelmi jellegű intézményeket.
XXI LENGYELORSZÁG
(1) Állami egyetemek és akadémiai iskolák
— Uniwersytet w Białymstoku
— Uniwersytet w Gdańsku
— Uniwersytet Śląski
— Uniwersytet Jagielloński w Krakowie
— Uniwersytet Kardynała Stefana Wyszyńskiego
— Katolicki Uniwersytet Lubelski
— Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej
— Uniwersytet Łódzki
— Uniwersytet Opolski
— Uniwersytet im. Adama Mickiewicza
— Uniwersytet Mikołaja Kopernika
— Uniwersytet Szczeciński
— Uniwersytet Warmińsko-Mazurski w Olsztynie
— Uniwersytet Warszawski
— Uniwersytet Rzeszowski
— Uniwersytet Wrocławski
— Uniwersytet Zielonogórski
— Uniwersytet Kazimierza Wielkiego w Bydgoszczy
— Akademia Techniczno-Humanistyczna w Bielsku-Białej
— Akademia Górniczo-Hutnicza im, St Staszica w Krakowie
— Politechnika Białostocka
— Politechnika Częstochowska
— Politechnika Gdańska
— Politechnika Koszalińska
— Politechnika Krakowska
— Politechnika Lubelska
— Politechnika Łódzka
— Politechnika Opolska
— Politechnika Poznańska
— Politechnika Radomska im, Kazimierza Pułaskiego
— Politechnika Rzeszowska im. Ignacego Łukasiewicza
— Politechnika Szczecińska
— Politechnika Śląska
— Politechnika Świętokrzyska
— Politechnika Warszawska
— Politechnika Wrocławska
— Akademia Morska w Gdyni
— Wyższa Szkoła Morska w Szczecinie
— Akademia Ekonomiczna im. Karola Adamieckiego w Katowicach
— Akademia Ekonomiczna w Krakowie
— Akademia Ekonomiczna w Poznaniu
— Szkoła Główna Handlowa
— Akademia Ekonomiczna im. Oskara Langego we Wrocławiu
— Akademia Pedagogiczna im. KEN w Krakowie
— Akademia Pedagogiki Specjalnej Im. Marii Grzegorzewskiej
— Akademia Podlaska w Siedlcach
— Akademia Świętokrzyska im. Jana Kochanowskiego w Kielcach
— Pomorska Akademia Pedagogiczna w Słupsku
— Akademia Pedagogiczna im. Jana Długosza w Częstochowie
— Wyższa Szkoła Filozoficzno-Pedagogiczna „Ignatianum” w Krakowie
— Wyższa Szkoła Pedagogiczna w Rzeszowie
— Akademia Techniczno-Rolnicza im. J. J. Śniadeckich w Bydgoszczy
— Akademia Rolnicza im. Hugona Kołłątaja w Krakowie
— Akademia Rolnicza w Lublinie
— Akademia Rolnicza im. Augusta Cieszkowskiego w Poznaniu
— Akademia Rolnicza w Szczecinie
— Szkoła Główna Gospodarstwa Wiejskiego w Warszawie
— Akademia Rolnicza we Wrocławiu
— Akademia Medyczna w Białymstoku
— Akademia Medyczna imt Ludwika Rydygiera w Bydgoszczy
— Akademia Medyczna w Gdańsku
— Śląska Akademia Medyczna w Katowicach
— Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego w Krakowie
— Akademia Medyczna w Lublinie
— Uniwersytet Medyczny w Łodzi
— Akademia Medyczna im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu
— Pomorska Akademia Medyczna w Szczecinie
— Akademia Medyczna w Warszawie
— Akademia Medyczna im, Piastów Śląskich we Wrocławiu
— Centrum Medyczne Kształcenia Podyplomowego
— Chrześcijańska Akademia Teologiczna w Warszawie
— Papieski Fakultet Teologiczny we Wrocławiu
— Papieski Wydział Teologiczny w Warszawie
— Instytut Teologiczny im. Błogosławionego Wincentego Kadłubka w Sandomierzu
— Instytut Teologiczny im. Świętego Jana Kantego w Bielsku-Białej
— Akademia Marynarki Wojennej im. Bohaterów Westerplatte w Gdyni
— Akademia Obrony Narodowej
— Wojskowa Akademia Techniczna im. Jarosława Dąbrowskiego w Warszawie
— Wojskowa Akademia Medyczna im. Gen. Dyw. Bolesława Szareckiego w Łodzi
— Wyższa Szkoła Oficerska Wojsk Lądowych im. Tadeusza Kościuszki we Wrocławiu
— Wyższa Szkoła Oficerska Wojsk Obrony Przeciwlotniczej im. Romualda Traugutta
— Wyższa Szkoła Oficerska im. gen. Józefa Bema w Toruniu
— Wyższa Szkoła Oficerska Sił Powietrznych w Dęblinie
— Wyższa Szkoła Oficerska im. Stefana Czarnieckiego w Poznaniu
— Wyższa Szkoła Policji w Szczytnie
— Szkoła Główna Służby Pożarniczej w Warszawie
— Akademia Muzyczna im. Feliksa Nowowiejskiego w Bydgoszczy
— Akademia Muzyczna im. Stanisława Moniuszki w Gdańsku
— Akademia Muzyczna im. Karola Szymanowskiego w Katowicach
— Akademia Muzyczna w Krakowie
— Akademia Muzyczna im. Grażyny i Kiejstuta Bacewiczów w Łodzi
— Akademia Muzyczna im, Ignacego Jana Paderewskiego w Poznaniu
— Akademia Muzyczna im. Fryderyka Chopina w Warszawie
— Akademia Muzyczna im. Karola Lipińskiego we Wrocławiu
— Akademia Wychowania Fizycznego i Sportu im. Jędrzeja Śniadeckiego w Gdańsku
— Akademia Wychowania Fizycznego w Katowicach
— Akademia Wychowania Fizycznego im. Bronisława Czecha w Krakowie
— Akademia Wychowania Fizycznego im. Eugeniusza Piaseckiego w Poznaniu
— Akademia Wychowania Fizycznego Józefa Piłsudskiego w Warszawie
— Akademia Wychowania Fizycznego we Wrocławiu
— Akademia Sztuk Pięknych w Gdańsku
— Akademia Sztuk Pięknych Katowicach
— Akademia Sztuk Pięknych im, Jana Matejki w Krakowie
— Akademia Sztuk Pięknych im, Władysława Strzemińskiego w Łodzi
— Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu
— Akademia Sztuk Pięknych w Warszawie
— Akademia Sztuk Pięknych we Wrocławiu
— Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna im. Ludwika Solskiego w Krakowie
— Państwowa Wyższa Szkoła Filmowa, Telewizyjna i Teatralna im, Leona Schillera w Łodzi
— Akademia Teatralna im. Aleksandra Zelwerowicza w Warszawie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im, Jana Pawła II w Białej Podlaskiej
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Chełmie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Ciechanowie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Elblągu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Głogowie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Ks, Bronisława Markiewicza w Jarosławiu
— Kolegium Karkonoskie w Jeleniej Górze
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Prezydenta Stanisława Wojciechowskiego w Kaliszu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Koninie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Krośnie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im, Witelona w Legnicy
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im, Jana Amosa Kodeńskiego w Lesznie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Nowym Sączu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Nowym Targu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Nysie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im, Stanisława Staszica w Pile
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Płocku
— Państwowa Wyższa Szkoła Wschodnioeuropejska w Przemyślu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Raciborzu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im, Jana Gródka w Sanoku
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Sulechowie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im, Prof. Stanisława Tarnowskiego w Tarnobrzegu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Tarnowie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Angelusa Silesiusa w Wałbrzychu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa we Włocławku
— Państwowa Medyczna Wyższa Szkoła Zawodowa w Opolu
— Państwowa Wyższa Szkoła Informatyki i Przedsiębiorczości w Łomży
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Gnieźnie
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Suwałkach
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Wałczu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Oświęcimiu
— Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Zamościu
(2) Területi és települési önkormányzatok kulturális intézményei
(3) Nemzeti parkok
— Babiogórski Park Narodowy
— Białowieski Park Narodowy
— Biebrzański Park Narodowy
— Bieszczadzki Park Narodowy
— Drawieński Park Narodowy
— Gorczański Park Narodowy
— Kampinoski Park Narodowy
— Karkonoski Park Narodowy
— Magurski Park Narodowy
— Narwiański Park Narodowy
— Ojcowski Park Narodowy
— Park Narodowy „Bory Tucholskie”
— Park Narodowy Gór Stołowych
— Park Narodowy „Ujście Warty”
— Pieniński Park Narodowy
— Poleski Park Narodowy
— Roztoczański Park Narodowy
— Słowiński Park Narodowy
— Świętokrzyski Park Narodowy
— Tatrzański Park Narodowy
— Wielkopolski Park Narodowy
— Wigierski Park Narodowy
— Woliński Park Narodowy
(4) Állami alap- és középfokú iskolák
(5) Állami rádiós és televíziós műsorszolgáltatók
— Telewizja Polska S.A. (Polish TV)
— Polskie Radio S.A. (Polish Radio)
(6) Állami múzeumok, színházak, könyvtárak és egyéb állami kulturális intézmények
— Muzeum Narodowe w Krakowie
— Muzeum Narodowe w Poznaniu
— Muzeum Narodowe w Warszawie
— Zamek Królewski w Warszawie
— Zamek Królewski na Wawelu – Państwowe Zbiory Sztuki
— Muzeum Żup Krakowskich
— Państwowe Muzeum Auschwitz-Birkenau
— Państwowe Muzeum na Majdanku
— Muzeum Stutthof w Sztutowie
— Muzeum Zamkowe w Malborku
— Centralne Muzeum Morskie
— Muzeum „Łazienki Królewskie”
— Muzeum Pałac w Wilanowie
— Muzeum Łowiectwa i Jeździectwa w Warszawie
— Muzeum Wojska Polskiego
— Teatr Narodowy
— Narodowy Stary Teatr Kraków
— Teatr Wielki – Opera Narodowa
— Filharmonia Narodowa
— Galeria Zachęta
— Centrum Sztuki Współczesnej
— Centrum Rzeźby Polskiej w Orońsku
— Międzynarodowe Centrum Kultury w Krakowie
— Instytut im, Adama Mickiewicza
— Dom Pracy Twórczej w Wigrach
— Dom Pracy Twórczej w Radziejowicach
— Instytut Dziedzictwa Narodowego
— Biblioteka Narodowa
— Instytut Książki
— Polski Instytut Sztuki Filmowej
— Instytut Teatralny
— Filmoteka Narodowa
— Narodowe Centrum Kultury
— Muzeum Sztuki Nowoczesnej w Warszawie
— Muzeum Historii Polski w Warszawie
— Centrum Edukacji Artystycznej
(7) Állami kutatási intézmények, kutatási és fejlesztési intézmények és egyéb kutatóintézmények
(8) Területi vagy települési önkormányzatok vagy társulásaik által az egészségügyi ellátás szervezésére alapított autonóm állami szervek
(9) Egyéb
— Panstwowa Agencja Informacji i Inwestycji Zagranicznych
XXII PORTUGÁLIA
— Institutos públicos sem carácter comercial ou industrial – (kereskedelmi, illetve ipari jelleget nélkülöző közjogi intézmények),
— Serviços públicos personalizados – (jogi személynek minősülő közigazgatási szervek),
— Fundações públicas – (közalapítványok),
— Estabelecimentos públicos de ensino, investigação científica e saúde – (oktatási, tudományos kutatási és egészségügyi közintézmények),
— INGA (National Agricultural Intervention and Guarantee Institute/Instituto Nacional de Intervenção e Garantia Agrícola)
— Instituto do Consumidor
— Instituto de Meteorologia
— Instituto da Conservação da Natureza
— Instituto da Agua
— ICEP / Instituto de Comércio Externo de Portugal
— Instituto do Sangue
XXIII ROMÁNIA
— Academia Română
— Biblioteca Națională a României
— Arhivele Naționale
— Institutul Diplomatic Român
— Institutul Cultural Român
— Institutul European din România
— Institutul de Investigare a Crimelor Comunismului
— Institutul de Memorie Culturală
— Agenția Națională pentru Programe Comunitare în Domeniul Educației și Formării Profesionale
— Centrul European UNESCO pentru Invățământul Superior
— Comisia Națională a României pentru UNESCO
— Societatea Română de Radiodifuziune
— Societatea Română de Televiziune
— Societatea Națională pentru Radiocomunicații
— Centrul Național al Cinematografiei
— Studioul de Creație Cinematografică
— Arhiva Națională de Filme
— Muzeul Național de Artă Contemporană
— Palatul Național al Copiilor
— Centrul Național pentru Burse de Studii în Străinătate
— Agenția pentru Sprijinirea Studenților
— Comitetul Olimpic și Sportiv Român
— Agenția pentru Cooperare Europeană în domeniul Tineretului (EUROTIN)
— Agenția Națională pentru Sprijinirea Inițiativelor Tinerilor (ANSIT)
— Institutul Național de Cercetare pentru Sport
— Consiliul Național pentru Combaterea Discriminării
— Secretariatul de Stat pentru Problemele Revoluționarilor din Decembrie 1989
— Secretariatul de Stat pentru Culte
— Agenția Națională pentru Locuințe
— Casa Națională de Pensii și alte Drepturi de Asigurări Sociale
— Casa Națională de Asigurări de Sănătate
— Inspecția Muncii
— Oficiul Central de Stat pentru Probleme Speciale
— Inspectoratul General pentru Situații de Urgență
— Agenția Națională de Consultanță Agricola
— Agenția Națională pentru Ameliorare și Reproducție în Zootehnie
— Laboratorul Central pentru Carantină Fitosanitară
— Laboratorul Central pentru Calitatea Semințelor și a Materialului Săditor
— Insitutul pentru Controlul produselor Biologice și Medicamentelor de Uz Veterinar
— Institutul de Igienă și Sănătate Publică și Veterinară
— Institutul de Diagnostic și Sănătate Animală
— Institutul de Stat pentru Testarea și Inregistrarea Soiurilor
— Banca de Resurse Genetice Vegetale
— Agenția Națională pentru Dezvoltarea și Implementarea Programelor de Reconstrucție a Zonele Miniere
— Agenția Națională pentru Substanțe și Preparate Chimice Periculoase
— Agenția Națională de Controlul Exporturilor Strategice și al Interzicerii Armelor Chimice
— Administrația Rezervației Biosferei „Delta Dunării” Tulcea
— Regia Națională a Pădurilor (ROMSILVA)
— Administrația Națională a Rezervelor de Stat
— Administrația Națională Apele Române
— Administrația Națională de Meteorologie
— Comisia Națională pentru Reciclarea Materialelor
— Comisia Națională pentru Controlul Activităților Nucleare
— Agenția Manageriala de Cercetare Stiințifică, Inovare și Transfer Tehnologic
— Oficiul pentru Administrare și Operare al Infrastructurii de Comunicații de Date „RoEduNet”
— Inspecția de Stat pentru Controlul Cazanelor, Recipientelor sub Presiune și Instalațiilor de Ridicat
— Centrul Român pentru Pregătirea și Perfecționarea Personalului din Transporturi Navale
— Inspectoratul Navigației Civile (INC)
— Regia Autonomă Registrul Auto Român
— Agenția Spațială Română
— Scoala Superioară de Aviație Civilă
— Regia Autonomă “Autoritatea Aeronautică Civilă Română
— Aeroclubul României
— Centrul de Pregătire pentru Personalul din Industrie Bușteni
— Centrul Român de Comerț Exterior
— Centrul de Formare și Management București
— Agenția de Cercetare pentru Tehnică și Tehnologii militare
— Agenția Română de Intervenții și Salvare Navală-ARSIN
— Asociația Română de Standardizare (ASRO)
— Asociația de Acreditare din România (RENAR)
— Comisia Națională de Prognoză (CNP)
— Institutul Național de Statistică (INS)
— Comisia Națională a Valorilor Mobiliare (CNVM)
— Comisia de Supraveghere a Asigurărilor (CSA)
— Comisia de Supraveghere a Sistemului de Pensii Private
— Consiliul Economic și Social (CES)
— Agenția Domeniilor Statului
— Oficiul Național al Registrului Comerțului
— Autoritatea pentru Valorificarea Activelor Statului (AVAS)
— Consiliul Național pentru Studierea Arhivelor Securității
— Avocatul Poporului
— Institutul Național de Administrație (INA)
— Inspectoratul Național pentru Evidența Persoanelor
— Oficiul de Stat pentru Invenții și Mărci (OSIM)
— Oficiul Român pentru Drepturile de Autor (ORDA)
— Oficiul Național al Monumentelor Istorice
— Oficiul Național de Prevenire și Combatere a Spălării banilor (ONPCSB)
— Biroul Român de Metrologie Legală
— Inspectoratul de Stat în Construcții
— Compania Națională de Investiții
— Compania Națională de Autostrăzi și Drumuri Naționale
— Agenția Națională de Cadastru și Publicitate Imobiliară
— Administrația Națională a Imbunătățirilor Funciare
— Garda Financiară
— Garda Națională de Mediu
— Institutul Național de Expertize Criminalistice
— Institutul Național al Magistraturii
— Scoala Nationala de Grefieri
— Administrația Generală a Penitenciarelor
— Oficiul Registrului Național al Informațiilor Secrete de Stat
— Autoritatea Națională a Vămilor
— Banca Națională a României
— Regia Autonomă „Monetăria Statului”
— Regia Autonomă „Imprimeria Băncii Naționale”
— Regia Autonomă „Monitorul Oficial”
— Oficiul Național pentru Cultul Eroilor
— Oficiul Român pentru Adopții
— Oficiul Român pentru Imigrări
— Compania Națională „Loteria Română”
— Compania Națională „ROMTEHNICA”
— Compania Națională „ROMARM”
— Agenția Națională pentru Romi
— Agenția Națională de Presă „ROMPRESS”
— Regia Autonomă „Administrația Patrimoniului Protocolului de Stat”
— Institute și Centre de Cercetare (Kutatóintézetek és kutatóközpontok)
— Instituții de Invățământ de Stat (Állami oktatási intézmények)
— Universități de Stat (Állami egyetemek)
— Muzee (Múzeumok)
— Biblioteci de Stat (Állami könyvtárak)
— Teatre de Stat, Opere, Operete, filarmonica, centre și case de Cultură (Állami színházak, operaházak, filharmóniai zenekarok, művelődési házak és központok)
— Reviste (Folyóiratok)
— Edituri (Kiadók)
— Inspectorate Scolare, de Cultură, de Culte (Tan-, művelődés- és egyházfelügyeleti szervek)
— Complexuri, Federații și Cluburi Sportive (Sportági szövetségek és sportklubok)
— Spitale, Sanatorii, Policlinici, Dispensare, Centre Medicale, Institute medico-Legale, Stații Ambulanță (Kórházak, szanatóriumok, klinikák, orvosi rendelők, orvosjogi intézetek, mentőállomások)
— Unități de Asistență Socială (Szociális ellátóintézmények)
— Tribunale (Bíróságok)
— Judecătorii (Bírák)
— Curți de Apel (Fellebbviteli bíróságok)
— Penitenciare (Büntetés-végrehajtási intézetek)
— Parchetele de pe lângă Instanțele Judecătorești (Ügyészségek)
— Unități Militare (Katonai szervek)
— Instanțe Militare (Katonai bíróságok)
— Inspectorate de Poliție (Rendőri szervek)
— Centre de Odihnă (Idősgondozó központok)
XXIV SZLOVÉNIA
— Javni zavodi s področja vzgoje, izobraževanja ter športa (közintézmények a gyermekgondozás, az oktatás és a sport területén)
— Javni zavodi s področja zdravstva (közintézmények az egészségügyi ellátás területén)
— Javni zavodi s področja socialnega varstva (közintézmények a társadalombiztosítás területén)
— Javni zavodi s področja kulture (közintézmények a kultúra területén)
— Javni zavodi s področja raziskovalne dejavnosti (közintézmények a tudomány és a kutatás területén)
— Javni zavodi s področja kmetijstva in gozdarstva (közintézmények a mezőgazdaság és az erdészet területén)
— Javni zavodi s področja okolja in prostora (közintézmények a környezetvédelem és a területrendezés területén)
— Javni zavodi s področja gospodarskih dejavnosti (közintézmények a gazdasági tevékenységek területén)
— Javni zavodi s področja malega gospodarstva in turizma (közintézmények a kisvállalkozások és az idegenforgalom területén)
— Javni zavodi s področja javnega reda in varnosti (közintézmények a közrend és a közbiztonság területén)
— Agencije (hivatalok)
— Skladi socialnega zavarovanja (társadalombiztosítási alapok)
— Javni skladi na ravni države in na ravni občin (az államháztartás körébe tartozó pénzalapok a központi kormányzat és a helyi közösségek szintjén)
— Družba za avtoceste v RS
— Állami vagy települési szerv által létrehozott, a Szlovén Köztársaság vagy a települési önkormányzatok költségvetéséből finanszírozott jogalanyok
— Egyéb, a „ZJN-2” 3. cikkének (2) bekezdése értelmében állami személynek minősülő jogi személyek.
XXV SZLOVÁKIA
— Külön jogszabállyal vagy közigazgatási intézkedéssel közérdekből létrehozott minden olyan jogi személy, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, és teljesíti a következő feltételek legalább egyikét:
—— teljes mértékben vagy részben olyan ajánlatkérő szerv, azaz kormányszerv, települési önkormányzat, regionális helyhatóság vagy más jogi személy finanszírozza, amely egyúttal megfelel a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (9) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeknek,
— teljes mértékben vagy részben olyan ajánlatkérő szerv, azaz kormányszerv, települési önkormányzat, regionális helyhatóság vagy más közjogi intézmény irányítása vagy ellenőrzése alatt áll, amely egyúttal megfelel a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (9) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeknek,
— igazgató- vagy felügyelőtanácsa tagjainak több mint felét olyan ajánlatkérő szerv, azaz kormányszerv, települési önkormányzat, regionális helyhatóság vagy más jogi személy nevezi ki vagy választja, amely egyúttal megfelel a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (9) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeknek.
Ilyenek például azok a közjogi intézmények, amelyek a következő jogszabályokban meghatározott tevékenységek valamelyikét végzik:
— 16/2004. sz. törvény (Gyűjt.) a Szlovák Televízióról,
— 619/2003. sz. törvény (Gyűjt.) a Szlovák Rádióról,
— az egészségbiztosításról szóló, a 718/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 580/2004. sz. törvény (Gyűjt.) alapján nyújtott lakossági egészségbiztosításról szóló, a 719/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt). módosított 581/2004. sz. (Gyűjt.) törvény az egészségbiztosítókról,
— 121/2005. sz. törvény (Gyűjt.) a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 461/2003. sz. törvény (Gyűjt.) egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről.
XXVI FINNORSZÁG
Állami vagy állami ellenőrzés alatt álló intézmények és vállalkozások, kivéve az ipari és a kereskedelmi jellegűeket.
XXVII SVÉDORSZÁG
Valamennyi olyan nem kereskedelmi jellegű intézmény, amelynek közbeszerzési szerződéseit a svéd versenyhivatal felügyeli.
XXVIII EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
Intézmények
— Design Council
— Health and Safety Executive
— National Research Development Corporation
— Public Health Laboratory Service Board
— Advisory, Conciliation and Arbitration Service
— Commission for the New Towns
— National Blood Authority
— National Rivers Authority
— Scottish Enterprise
— Ordnance Survey
— Financial Services Authority
Intézménykategóriák
— Államilag támogatott iskolák
— Többségi részben más ajánlatkérő szervek által finanszírozott egyetemek és főiskolák
— Nemzeti múzeumok és galériák
— Kutatási tanácsok
— Tűzvédelmi hatóságok
— A National Health Service stratégiai egészségügyi szervei
— Rendőri szervek
— Új városok fejlesztésével foglalkozó társaságok
— Városfejlesztő társaságok
IV. MELLÉKLET
KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK ( 31 )
BELGIUM
|
1. Services publics fédéraux (minisztériumok): |
1. Federale Overheidsdiensten (minisztériumok): |
|
SPF Chancellerie du Premier Ministre; |
FOD Kanselarij van de Eerste Minister; |
|
SPF Personnel et Organisation; |
FOD Kanselarij Personeel en Organisatie; |
|
SPF Budget et Contrôle de la Gestion; |
FOD Budget en Beheerscontrole; |
|
SPF Technologie de l'Information et de la Communication (Fedict); |
FOD Informatie- en Communicatietechnologie (Fedict); |
|
SPF Affaires étrangères, Commerce extérieur et Coopération au Développement; |
FOD Buitenlandse Zaken, Buitenlandse Handel en Ontwikkelingssamenwerking; |
|
SPF Intérieur; |
FOD Binnenlandse Zaken; |
|
SPF Finances; |
FOD Financiën; |
|
SPF Mobilité et Transports; |
FOD Mobiliteit en Vervoer; |
|
SPF Emploi, Travail et Concertation sociale; |
FOD Werkgelegenheid, Arbeid en sociaal overleg |
|
SPF Sécurité Sociale et Institutions publiques de Sécurité Sociale; |
FOD Sociale Zekerheid en Openbare Instellingen van sociale Zekerheid |
|
SPF Santé publique, Sécurité de la Chaîne alimentaire et Environnement; |
FOD Volksgezondheid, Veiligheid van de Voedselketen en Leefmilieu; |
|
SPF Justice; |
FOD Justitie; |
|
SPF Economie, PME, Classes moyennes et Energie; |
FOD Economie, KMO, Middenstand en Energie; |
|
Ministère de la Défense; |
Ministerie van Landsverdediging; |
|
Service public de programmation Intégration sociale, Lutte contre la pauvreté et Economie sociale; |
Programmatorische Overheidsdienst Maatschappelijke Integratie, Armoedsbestrijding en sociale Economie; |
|
Service public fédéral de Programmation Développement durable; |
Programmatorische federale Overheidsdienst Duurzame Ontwikkeling; |
|
Service public fédéral de Programmation Politique scientifique; |
Programmatorische federale Overheidsdienst Wetenschapsbeleid; |
|
2. Régie des Bâtiments; |
2. Regie der Gebouwen; |
|
Office national de Sécurité sociale; |
Rijksdienst voor sociale Zekerheid; |
|
Institut national d'Assurance sociales pour travailleurs indépendants |
Rijksinstituut voor de sociale Verzekeringen der Zelfstandigen; |
|
Institut national d'Assurance Maladie-Invalidité; |
Rijksinstituut voor Ziekte- en Invaliditeitsverzekering; |
|
Office national des Pensions; |
Rijksdienst voor Pensioenen; |
|
Caisse auxiliaire d'Assurance Maladie-Invalidité; |
Hulpkas voor Ziekte-en Invaliditeitsverzekering; |
|
Fond des Maladies professionnelles; |
Fonds voor Beroepsziekten; |
|
Office national de l'Emploi; |
Rijksdienst voor Arbeidsvoorziening |
BULGÁRIA
— Администрация на Народното събрание
— Aдминистрация на Президента
— Администрация на Министерския съвет
— Конституционен съд
— Българска народна банка
— Министерство на външните работи
— Министерство на вътрешните работи
— Министерство на държавната администрация и административната реформа
— Министерство на извънредните ситуации
— Министерство на земеделието и храните
— Министерство на здравеопазването
— Министерство на икономиката и енергетиката
— Министерство на културата
— Министерство на образованието и науката
— Министерство на околната среда и водите
— Министерство на отбраната
— Министерство на правосъдието
— Министерство на регионалното развитие и благоустройството
— Министерство на транспорта
— Министерство на труда и социалната политика
— Министерство на финансите
Állami hivatalok, állami testületek, végrehajtó hivatalok és egyéb, törvény vagy minisztertanácsi rendelet útján a végrehajtó hatalom gyakorlásával összefüggésben egyes feladatok ellátására létrehozott állami szervek:
— Агенция за ядрено регулиране
— Висшата атестационна комисия
— Държавна комисия за енергийно и водно регулиране
— Държавна комисия по сигурността на информацията
— Комисия за защита на конкуренцията
— Комисия за защита на личните данни
— Комисия за защита от дискриминация
— Комисия за регулиране на съобщенията
— Комисия за финансов надзор
— Патентно ведомство на Република България
— Сметна палата на Република България
— Агенция за приватизация
— Агенция за следприватизационен контрол
— Български институт по метрология
— Държавна агенция „Архиви”
— Държавна агенция „Държавен резерв и военновременни запаси”
— Държавна агенция „Национална сигурност”
— Държавна агенция за бежанците
— Държавна агенция за българите в чужбина
— Държавна агенция за закрила на детето
— Държавна агенция за информационни технологии и съобщения
— Държавна агенция за метрологичен и технически надзор
— Държавна агенция за младежта и спорта
— Държавна агенция по горите
— Държавна агенция по туризма
— Държавна комисия по стоковите борси и тържища
— Институт по публична администрация и европейска интеграция
— Национален статистически институт
— Национална агенция за оценяване и акредитация
— Националната агенция за професионално образование и обучение
— Национална комисия за борба с трафика на хора
— Агенция „Митници”
— Агенция за държавна и финансова инспекция
— Агенция за държавни вземания
— Агенция за социално подпомагане
— Агенция за хората с увреждания
— Агенция по вписванията
— Агенция по геодезия, картография и кадастър
— Агенция по енергийна ефективност
— Агенция по заетостта
— Агенция по обществени поръчки
— Българска агенция за инвестиции
— Главна дирекция „Гражданска въздухоплавателна администрация”
— Дирекция „Материално-техническо осигуряване и социално обслужване” на Министерство на вътрешните работи
— Дирекция „Оперативно издирване” на Министерство на вътрешните работи
— Дирекция „Финансово-ресурсно осигуряване” на Министерство на вътрешните работи
— Дирекция за национален строителен контрол
— Държавна комисия по хазарта
— Изпълнителна агенция „Автомобилна администрация”
— Изпълнителна агенция „Борба с градушките”
— Изпълнителна агенция „Българска служба за акредитация”
— Изпълнителна агенция „Военни клубове и информация”
— Изпълнителна агенция „Главна инспекция по труда”
— Изпълнителна агенция „Държавна собственост на Министерството на отбраната”
— Изпълнителна агенция „Железопътна администрация”
— Изпълнителна агенция „Изпитвания и контролни измервания на въоръжение, техника и имущества”
— Изпълнителна агенция „Морска администрация”
— Изпълнителна агенция „Национален филмов център”
— Изпълнителна агенция „Пристанищна администрация”
— Изпълнителна агенция „Проучване и поддържане на река Дунав”
— Изпълнителна агенция „Социални дейности на Министерството на отбраната”
— Изпълнителна агенция за икономически анализи и прогнози
— Изпълнителна агенция за насърчаване на малките и средни предприятия
— Изпълнителна агенция по лекарствата
— Изпълнителна агенция по лозата и виното
— Изпълнителна агенция по околна среда
— Изпълнителна агенция по почвените ресурси
— Изпълнителна агенция по рибарство и аквакултури
— Изпълнителна агенция по селекция и репродукция в животновъдството
— Изпълнителна агенция по сортоизпитване, апробация и семеконтрол
— Изпълнителна агенция по трансплантация
— Изпълнителна агенция по хидромелиорации
— Комисията за защита на потребителите
— Контролно-техническата инспекция
— Национален център за информация и документация
— Национален център по радиобиология и радиационна защита
— Национална агенция за приходите
— Национална ветеринарномедицинска служба
— Национална служба „Полиция”
— Национална служба „Пожарна безопасност и защита на населението”
— Национална служба за растителна защита
— Национална служба за съвети в земеделието
— Национална служба по зърното и фуражите
— Служба „Военна информация”
— Служба „Военна полиция”
— Фонд „Републиканска пътна инфраструктура”
— Авиоотряд 28
CSEHORSZÁG
— Ministerstvo dopravy
— Ministerstvo financí
— Ministerstvo kultury
— Ministerstvo obrany
— Ministerstvo pro místní rozvoj
— Ministerstvo práce a sociálních věcí
— Ministerstvo průmyslu a obchodu
— Ministerstvo spravedlnosti
— Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy
— Ministerstvo vnitra
— Ministerstvo zahraničních věcí
— Ministerstvo zdravotnictví
— Ministerstvo zemědělství
— Ministerstvo životního prostředí
— Poslanecká sněmovna PČR
— Senát PČR
— Kancelář prezidenta
— Český statistický úřad
— Český úřad zeměměřičský a katastrální
— Úřad průmyslového vlastnictví
— Úřad pro ochranu osobních údajů
— Bezpečnostní informační služba
— Národní bezpečnostní úřad
— Česká akademie věd
— Vězeňská služba
— Český báňský úřad
— Úřad pro ochranu hospodářské soutěže
— Správa státních hmotných rezerv
— Státní úřad pro jadernou bezpečnost
— Česká národní banka
— Energetický regulační úřad
— Úřad vlády České republiky
— Ústavní soud
— Nejvyšší soud
— Nejvyšší správní soud
— Nejvyšší státní zastupitelství
— Nejvyšší kontrolní úřad
— Kancelář Veřejného ochránce práv
— Grantová agentura České republiky
— Státní úřad inspekce práce
— Český telekomunikační úřad
DÁNIA
— Folketinget
— Rigsrevisionen
— Statsministeriet
— Udenrigsministeriet
— Beskæftigelsesministeriet
— 5 styrelser og institutioner (öt hivatal és intézmény)
— Domstolsstyrelsen
— Finansministeriet
— 5 styrelser og institutioner (öt hivatal és intézmény)
— Forsvarsministeriet
— 5 styrelser og institutioner (öt hivatal és intézmény)
— Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse
— Adskillige styrelser og institutioner, herunder Statens Serum Institut (több hivatal és intézmény, köztük a Statens Serum Institut)
— Justitsministeriet
— Rigspolitichefen, anklagemyndigheden samt 1 direktorat og et antal styrelser (az országos rendőrparancsnok, a legfőbb ügyész, egy igazgatóság és több hivatal)
— Kirkeministeriet
— 10 stiftsøvrigheder (tíz egyházmegyei szerv)
— Kulturministeriet – Kulturális Minisztérium
— 4 styrelser samt et antal statsinstitutioner (négy osztály és több intézmény)
— Miljøministeriet
— 5 styrelser (öt hivatal)
— Ministeriet for Flygtninge, Invandrere og Integration
— 1 styrelse (egy hivatal)
— Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri
— 4 direktorater og institutioner (négy igazgatóság és intézmény)
— Ministeriet for Videnskab, Teknologi og Udvikling
— Adskillige styrelser og institutioner, Forskningscenter Risø og Statens uddannelsesbygninger (több hivatal és intézmény, köztük a Risoe Országos Laboratórium és a dán országos kutatási és oktatási intézmények)
— Skatteministeriet
— 1 styrelse og institutioner (egy hivatal és több intézmény)
— Velfærdsministeriet
— 3 styrelse og institutioner (három hivatal és több intézmény)
— Transportministeriet
— 7 styrelser og institutioner, herunder Øresundsbrokonsortiet (hét hivatal és intézmény, köztük az Øresundsbrokonsortiet)
— Undervisningsministeriet
— 3 styrelser, 4 undervisningsinstitutioner og 5 andre institutioner (három hivatal, négy oktatási intézmény, öt egyéb intézmény)
— Økonomi- og Erhvervsministeriet
— Adskilligestyrelser og institutioner (több hivatal és intézmény)
— Klima- og Energiministeriet
— 3 styrelser og institutioner (három hivatal és intézmény)
NÉMETORSZÁG
— Auswärtiges Amt
— Bundeskanzleramt
— Bundesministerium für Arbeit und Soziales
— Bundesministerium für Bildung und Forschung
— Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz
— Bundesministerium der Finanzen
— Bundesministerium des Innern (csak a polgári célú áruk tekintetében)
— Bundesministerium für Gesundheit
— Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend
— Bundesministerium der Justiz
— Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung
— Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie
— Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung
— Bundesministerium der Verteidigung (kivéve a katonai célú árukat)
— Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit
ÉSZTORSZÁG
— Vabariigi Presidendi Kantselei;
— Eesti Vabariigi Riigikogu;
— Eesti Vabariigi Riigikohus;
— Riigikontroll;
— Õiguskantsler;
— Riigikantselei;
— Rahvusarhiiv;
— Haridus- ja Teadusministeerium;
— Justiitsministeerium;
— Kaitseministeerium;
— Keskkonnaministeerium;
— Kultuuriministeerium;
— Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium;
— Põllumajandusministeerium;
— Rahandusministeerium;
— Siseministeerium;
— Sotsiaalministeerium;
— Välisministeerium;
— Keeleinspektsioon;
— Riigiprokuratuur;
— Teabeamet;
— Maa-amet;
— Keskkonnainspektsioon;
— Metsakaitse- ja Metsauuenduskeskus;
— Muinsuskaitseamet;
— Patendiamet;
— Tarbijakaitseamet;
— Riigihangete Amet;
— Taimetoodangu Inspektsioon;
— Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet;
— Veterinaar- ja Toiduamet
— Konkurentsiamet;
— Maksu –ja Tolliamet;
— Statistikaamet;
— Kaitsepolitseiamet;
— Kodakondsus- ja Migratsiooniamet;
— Piirivalveamet;
— Politseiamet;
— Eesti Kohtuekspertiisi Instituut;
— Keskkriminaalpolitsei;
— Päästeamet;
— Andmekaitse Inspektsioon;
— Ravimiamet;
— Sotsiaalkindlustusamet;
— Tööturuamet;
— Tervishoiuamet;
— Tervisekaitseinspektsioon;
— Tööinspektsioon;
— Lennuamet;
— Maanteeamet;
— Veeteede Amet;
— Julgestuspolitsei;
— Kaitseressursside Amet;
— Kaitseväe Logistikakeskus;
— Tehnilise Järelevalve Amet.
ÍRORSZÁG
— President's Establishment
— Houses of the Oireachtas – [Parliament]
— Department of the Taoiseach – [miniszterelnöki hivatal]
— Central Statistics Office
— Department of Finance
— Office of the Comptroller and Auditor General
— Office of the Revenue Commissioners
— Office of Public Works
— State Laboratory
— Office of the Attorney General
— Office of the Director of Public Prosecutions
— Valuation Office
— Office of the Commission for Public Service Appointments
— Public Appointments Service
— Office of the Ombudsman
— Chief State Solicitor's Office
— Department of Justice, Equality and Law Reform
— Courts Service
— Prisons Service
— Office of the Commissioners of Charitable Donations and Bequests
— Department of the Environment, Heritage and Local Government
— Department of Education and Science
— Department of Communications, Energy and Natural Resources
— Department of Agriculture, Fisheries and Food
— Department of Transport
— Department of Health and Children
— Department of Enterprise, Trade and Employment
— Department of Arts, Sports and Tourism
— Department of Defence
— Department of Foreign Affairs
— Department of Social and Family Affairs
— Department of Community, Rural and Gaeltacht – [Gaelic speaking regions] Affairs
— Arts Council
— National Gallery.
GÖRÖGORSZÁG
— Υπουργείο Εσωτερικών;
— Υπουργείο Εξωτερικών;
— Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών;
— Υπουργείο Ανάπτυξης;
— Υπουργείο Δικαιοσύνης;
— Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων;
— Υπουργείο Πολιτισμού;
— Υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης;
— Υπουργείο Περιβάλλοντος, Χωροταξίας και Δημοσίων Έργων;
— Υπουργείο Απασχόλησης και Κοινωνικής Προστασίας;
— Υπουργείο Μεταφορών και Επικοινωνιών;
— Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης και Τροφίμων;
— Υπουργείο Εμπορικής Ναυτιλίας, Αιγαίου και Νησιωτικής Πολιτικής;
— Υπουργείο Μακεδονίας- Θράκης;
— Γενική Γραμματεία Επικοινωνίας;
— Γενική Γραμματεία Ενημέρωσης;
— Γενική Γραμματεία Νέας Γενιάς;
— Γενική Γραμματεία Ισότητας;
— Γενική Γραμματεία Κοινωνικών Ασφαλίσεων;
— Γενική Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού;
— Γενική Γραμματεία Βιομηχανίας;
— Γενική Γραμματεία Έρευνας και Τεχνολογίας;
— Γενική Γραμματεία Αθλητισμού;
— Γενική Γραμματεία Δημοσίων Έργων;
— Γενική Γραμματεία Εθνικής Στατιστικής Υπηρεσίας Ελλάδος;
— Εθνικό Συμβούλιο Κοινωνικής Φροντίδας;
— Οργανισμός Εργατικής Κατοικίας;
— Εθνικό Τυπογραφείο;
— Γενικό Χημείο του Κράτους;
— Ταμείο Εθνικής Οδοποιίας;
— Εθνικό Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών;
— Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης;
— Δημοκρίτειο Πανεπιστήμιο Θράκης;
— Πανεπιστήμιο Αιγαίου;
— Πανεπιστήμιο Ιωαννίνων;
— Πανεπιστήμιο Πατρών;
— Πανεπιστήμιο Μακεδονίας;
— Πολυτεχνείο Κρήτης;
— Σιβιτανίδειος Δημόσια Σχολή Τεχνών και Επαγγελμάτων;
— Αιγινήτειο Νοσοκομείο;
— Αρεταίειο Νοσοκομείο;
— Εθνικό Κέντρο Δημόσιας Διοίκησης;
— Οργανισμός Διαχείρισης Δημοσίου Υλικού;
— Οργανισμός Γεωργικών Ασφαλίσεων;
— Οργανισμός Σχολικών Κτιρίων;
— Γενικό Επιτελείο Στρατού;
— Γενικό Επιτελείο Ναυτικού;
— Γενικό Επιτελείο Αεροπορίας;
— Ελληνική Επιτροπή Ατομικής Ενέργειας;
— Γενική Γραμματεία Εκπαίδευσης Ενηλίκων;
— Υπουργείο Εθνικής Άμυνας;
— Γενική Γραμματεία Εμπορίου.
SPANYOLORSZÁG
— Presidencia de Gobierno
— Ministerio de Asuntos Exteriores y de Cooperación
— Ministerio de Justicia
— Ministerio de Defensa
— Ministerio de Economía y Hacienda
— Ministerio del Interior
— Ministerio de Fomento
— Ministerio de Educación, Política Social y Deportes
— Ministerio de Industria, Turismo y Comercio
— Ministerio de Trabajo e Inmigración
— Ministerio de la Presidencia
— Ministerio de Administraciones Públicas
— Ministerio de Cultura
— Ministerio de Sanidad y Consumo
— Ministerio de Medio Ambiente y Medio Rural y Marino
— Ministerio de Vivienda
— Ministerio de Ciencia e Innovación
— Ministerio de Igualdad
FRANCIAORSZÁG
(1) minisztériumok
— services du premier ministre
— ministère chargé de la santé, de la jeunesse et des sports
— ministère chargé de l'intérieur, de l'outre-mer et des collectivités territoriales
— ministère chargé de la justice
— ministère chargé de la défense
— ministère chargé des affaires étrangères et européennes
— ministère chargé de l'éducation nationale
— ministère chargé de l'économie, des finances et de l'emploi
— secrétariat d’etat aux transports
— secrétariat d’etat aux entreprises et au commerce extérieur
— ministère chargé du travail, des relations sociales et de la solidarité
— ministère chargé de la culture et de la communication
— ministère chargé du budget, des comptes publics et de la fonction publique
— ministère chargé de l'agriculture et de la pêche
— ministère chargé de l'enseignement supérieur et de la recherche
— ministère chargé de l'écologie, du développement et de l'aménagement durables
— secrétariat d’etat à la fonction publique
— ministère chargé du logement et de la ville
— secrétariat d’etat à la coopération et à la francophonie
— secrétariat d’etat à l’outre-mer
— secrétariat d’etat à la jeunesse, des sports et de la vie associative
— secrétariat d’etat aux anciens combattants
— ministère chargé de l'immigration, de l'intégration, de l'identité nationale et du co-développement
— secrétariat d’etat en charge de la prospective et de l’évaluation des politiques publiques
— secrétariat d’etat aux affaires européennes,
— secrétariat d’etat aux affaires étrangères et aux droits de l’homme
— secrétariat d’etat à la consommation et au tourisme
— secrétariat d’etat à la politique de la ville
— secrétariat d’etat à la solidarité
— secrétariat d'etat en charge de l'industrie et de la consommation
— secrétariat d'etat en charge de l'emploi
— secrétariat d'etat en charge du commerce, de l'artisanat, des pme, du tourisme et des services
— secrétariat d'etat en charge de l'écologie
— secrétariat d'etat en charge du développement de la région-capitale
— secrétariat d'etat en charge de l'aménagement du territoire
(2) intézmények, független szervek és bírói szervek
— présidence de la république
— assemblée nationale
— sénat
— conseil constitutionnel
— conseil économique et social
— conseil supérieur de la magistrature
— agence française contre le dopage
— autorité de contrôle des assurances et des mutuelles
— autorité de contrôle des nuisances sonores aéroportuaires
— autorité de régulation des communications électroniques et des postes
— autorité de sûreté nucléaire
— autorité indépendante des marchés financiers
— comité national d’évaluation des établissements publics à caractère scientifique, culturel et professionnel
— commission d’accès aux documents administratifs
— commission consultative du secret de la défense nationale
— commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques
— commission nationale de contrôle des interceptions de sécurité
— commission nationale de déontologie de la sécurité
— commission nationale du débat public
— commission nationale de l’informatique et des libertés
— commission des participations et des transferts
— commission de régulation de l’énergie
— commission de la sécurité des consommateurs
— commission des sondages
— commission de la transparence financière de la vie politique
— conseil de la concurrence
— conseil des ventes volontaires de meubles aux enchères publiques
— conseil supérieur de l’audiovisuel
— défenseur des enfants
— haute autorité de lutte contre les discriminations et pour l’égalité
— haute autorité de santé
— médiateur de la république
— cour de justice de la république
— tribunal des conflits
— conseil d'etat
— cours administratives d'appel
— tribunaux administratifs
— cour des comptes
— chambres régionales des comptes
— cours et tribunaux de l'ordre judiciaire (cour de cassation, cours d'appel, tribunaux d'instance et tribunaux de grande instance)
(3) országos közintézmények
— académie de france à rome
— académie de marine
— académie des sciences d'outre-mer
— académie des technologies
— agence centrale des organismes de sécurité sociale (acoss)
— agence de biomédicine
— agence pour l'enseignement du français à l'étranger
— agence française de sécurité sanitaire des aliments
— agence française de sécurité sanitaire de l'environnement et du travail
— agence nationale pour la cohésion sociale et l'égalité des chances
— agence nationale pour la garantie des droits des mineurs
— agences de l'eau
— agence nationale de l'accueil des etrangers et des migrations
— agence nationale pour l'amélioration des conditions de travail (anact
— agence nationale pour l'amélioration de l'habitat (anah)
— agence nationale pour la cohésion sociale et l'egalité des chances
— agence nationale pour l'indemnisation des français d'outre-mer (anifom)
— assemblée permanente des chambres d'agriculture (apca)
— bibliothèque publique d'information
— bibliothèque nationale de france
— bibliothèque nationale et universitaire de strasbourg
— caisse des dépôts et consignations
— caisse nationale des autoroutes (cna)
— caisse nationale militaire de sécurité sociale (cnmss)
— caisse de garantie du logement locatif social
— casa de velasquez
— centre d'enseignement zootechnique
— centre d'études de l'emploi
— centre d'études supérieures de la sécurité sociale
— centres de formation professionnelle et de promotion agricole
— centre hospitalier des quinze-vingts
— centre international d'études supérieures en sciences agronomiques (montpellier sup agro)
— centre des liaisons européennes et internationales de sécurité sociale
— centre des monuments nationaux
— centre national d'art et de culture georges pompidou
— centre national des arts plastiques
— centre national de la cinématographie
— centre national d'etudes et d'expérimentation du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forêts (cemagref)
— centre national du livre
— centre national de documentation pédagogique
— centre national des œuvres universitaires et scolaires (cnous)
— centre national professionnel de la propriété forestière
— centre national de la recherche scientifique (c.n.r.s)
— centres d'éducation populaire et de sport (creps)
— centres régionaux des œuvres universitaires (crous)
— collège de france
— conservatoire de l'espace littoral et des rivages lacustres
— conservatoire national des arts et métiers
— conservatoire national supérieur de musique et de danse de paris
— conservatoire national supérieur de musique et de danse de lyon
— conservatoire national supérieur d'art dramatique
— ecole centrale de lille
— ecole centrale de lyon
— école centrale des arts et manufactures
— école française d'archéologie d'athènes
— école française d'extrême-orient
— école française de rome
— école des hautes études en sciences sociales
— ecole du louvre
— école nationale d'administration
— école nationale de l'aviation civile (enac)
— école nationale des chartes
— école nationale d'équitation
— ecole nationale du génie de l'eau et de l'environnement de strasbourg
— écoles nationales d'ingénieurs
— ecole nationale d’ingénieurs des industries des techniques agricoles et alimentaires de nantes
— écoles nationales d'ingénieurs des travaux agricoles
— école nationale de la magistrature
— écoles nationales de la marine marchande
— école nationale de la santé publique (ensp)
— école nationale de ski et d'alpinisme
— école nationale supérieure des arts décoratifs
— école nationale supérieure des arts et techniques du théâtre
— école nationale supérieure des arts et industries textiles roubaix
— écoles nationales supérieures d'arts et métiers
— école nationale supérieure des beaux-arts
— école nationale supérieure de céramique industrielle
— école nationale supérieure de l'électronique et de ses applications (ensea)
— ecole nationale supérieure du paysage de versailles
— ecole nationale supérieure des sciences de l'information et des bibliothécaires
— ecole nationale supérieure de la sécurité sociale
— écoles nationales vétérinaires
— école nationale de voile
— écoles normales supérieures
— école polytechnique
— école technique professionnelle agricole et forestière de meymac (corrèze)
— école de sylviculture crogny (aube)
— école de viticulture et d'œnologie de la tour- blanche (gironde)
— école de viticulture – avize (marne)
— etablissement national d’enseignement agronomique de dijon
— établissement national des invalides de la marine (enim)
— établissement national de bienfaisance koenigswarter
— établissement public du musée et du domaine national de versailles
— fondation carnegie
— fondation singer-polignac
— haras nationaux
— hôpital national de saint-maurice
— institut des hautes études pour la science et la technologie
— institut français d'archéologie orientale du caire
— institut géographique national
— institut national de l'origine et de la qualité
— institut national des hautes études de sécurité
— institut de veille sanitaire
— institut national d'enseignement supérieur et de recherche agronomique et agroalimentaire de rennes
— institut national d'etudes démographiques (i.n.e.d)
— institut national d'horticulture
— institut national de la jeunesse et de l'éducation populaire
— institut national des jeunes aveugles – paris
— institut national des jeunes sourds – bordeaux
— institut national des jeunes sourds – chambéry
— institut national des jeunes sourds – metz
— institut national des jeunes sourds – paris
— institut national de physique nucléaire et de physique des particules (i.n.p.n.p.p)
— institut national de la propriété industrielle
— institut national de la recherche agronomique (i.n.r.a)
— institut national de la recherche pédagogique (i.n.r.p)
— institut national de la santé et de la recherche médicale (i.n.s.e.r.m)
— institut national d'histoire de l'art (i.n.h.a.)
— institut national de recherches archéologiques préventives
— institut national des sciences de l'univers
— institut national des sports et de l'education physique
— institut national supérieur de formation et de recherche pour l'éducation des jeunes handicapés et les enseignements inadaptés
— instituts nationaux polytechniques
— instituts nationaux des sciences appliquées
— institut national de recherche en informatique et en automatique (inria)
— institut national de recherche sur les transports et leur sécurité (inrets)
— institut de recherche pour le développement
— instituts régionaux d'administration
— institut des sciences et des industries du vivant et de l'environnement (agro paris tech)
— institut supérieur de mécanique de paris
— institut universitaires de formation des maîtres
— musée de l'armée
— musée gustave-moreau
— musée national de la marine
— musée national j.-j.-henner
— musée du louvre
— musée du quai branly
— muséum national d'histoire naturelle
— musée auguste-rodin
— observatoire de paris
— office français de protection des réfugiés et apatrides
— office national des anciens combattants et des victimes de guerre (onac)
— office national de la chasse et de la faune sauvage
— office national de l'eau et des milieux aquatiques
— office national d'information sur les enseignements et les professions (onisep)
— office universitaire et culturel français pour l'algérie
— ordre national de la légion d'honneur
— palais de la découverte
— parcs nationaux
— universités
(4) egyéb országos közjogi intézmények:
— union des groupements d'achats publics (ugap)
— agence nationale pour l'emploi (a.n.p.e)
— caisse nationale des allocations familiales (cnaf)
— caisse nationale d'assurance maladie des travailleurs salariés (cnams)
— caisse nationale d'assurance-vieillesse des travailleurs salariés (cnavts)
HORVÁTORSZÁG
(1) A Horvát Köztársaság közszervei:
— Horvát Parlament,
— a Horvát Köztársaság elnöke,
— a horvát köztársasági elnök hivatala,
— a horvát köztársasági elnök hivatala a hivatali idő lejárta után,
— a Horvát Köztársaság kormánya,
— a Horvát Köztársaság kormányának hivatalai,
— minisztériumok,
— állami hivatalok,