Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02003R2201-20050301

A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2003/2201/2005-03-01

02003R2201 — HU — 01.03.2005 — 001.012


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE

(2003. november 27.)

a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(HL L 338, 2003.12.23., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A TANÁCS 2116/2004/EK RENDELETE (2004. december 2.)

  L 367

1

14.12.2004


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 082, 22.3.2013, o 63  (2201/2003)

►C2

Helyesbítés, HL L 033, 7.2.2018, o 5  (2201/2003)




▼B

A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE

(2003. november 27.)

a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről



I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

(1)  Ezt a rendeletet a bíróság jellegétől függetlenül az alábbiakkal kapcsolatos polgári ügyekben kell alkalmazni:

a) a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése;

b) a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése.

(2)  Az (1) bekezdés b) pontjában említett ügyek különösen a következőkkel foglalkoznak:

a) felügyeleti jog és kapcsolattartási jog;

b) gyámság, gondnokság és hasonló intézmények;

c) a gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott olyan személyek vagy szervek kijelölése és feladatai, amelyek képviselik vagy támogatják a gyermeket;

d) a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése;

e) a gyermek védelmét célzó intézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.

(3)  Ez a rendelet nem alkalmazható:

a) szülő-gyermek viszony megállapítására vagy vitatására;

b) örökbefogadásra vonatkozó határozatokra, örökbefogadást előkészítő intézkedésekre vagy az örökbefogadás érvénytelenítésére, illetve visszavonására;

c) a gyermek családi nevére és utóneveire;

d) a nagykorúvá válásra;

e) a tartási kötelezettségre;

f) a célvagyonra (trust) és az öröklésre;

g) gyermekek által elkövetett bűncselekmények eredményeként tett intézkedésekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „bíróság”: a tagállamok valamennyi, az 1. cikk alapján az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben joghatósággal rendelkező hatósága;

2. „bíró”: az a bíró vagy olyan tisztviselő, aki a rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljáró bírókkal egyenértékű hatáskörökkel rendelkezik;

3. „tagállam”: Dánia kivételével az összes tagállam;

4. „határozat”: a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése, valamint szülői felelősségre vonatkozó határozat, amelyet egy tagállam bírósága mond ki, függetlenül a határozat elnevezésétől, ideértve az ítéletet vagy végzést;

5. „az eredeti eljárás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, ahol a végrehajtandó határozatot kibocsátották;

6. „végrehajtás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, ahol a határozatot végre kell hajtani;

7. „szülői felelősség”: egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jog és kötelesség, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol. A szülői felelősség magában foglalja a felügyeleti jogot és a láthatási jogot is;

8. „szülői felelősség gyakorlója”: olyan személy, aki szülői felelősséget gyakorol egy gyermek felett;

9. „felügyeleti jog”: a gyermek gondozásával kapcsolatos jogok és kötelességek, és különösen a gyermek tartózkodási helye meghatározásának joga;

10. „láthatási jog”: különösen a gyermek korlátozott időre való elvitelének joga a szokásos tartózkodási helyétől eltérő helyre;

11. „jogellenes elvitel vagy visszatartás”: egy gyermek elvitele vagy visszatartása,

a) amennyiben azt sérti a határozat vagy jogszabály hatálya alapján, illetve azon tagállam joga szerint jogilag kötelező megállapodás útján szerzett felügyeleti jogokat, ahol a gyermek közvetlenül az elvitel vagy visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett;

és

b) feltéve, hogy az elvitel vagy visszatartás időpontjában a felügyeleti jogokat közösen vagy önállóan ténylegesen gyakorolták, vagy gyakorolták volna, ha az elvitelre vagy visszatartásra nem kerül sor. A felügyeletet közösen gyakoroltnak kell tekinteni, ha határozat vagy jogszabály hatálya értelmében a szülői felelősség egyik gyakorlója nem határozhat a gyermek tartózkodási helyéről a szülői felelősség másik gyakorlójának hozzájárulása nélkül.



II. FEJEZET

JOGHATÓSÁG



1. SZAKASZ

A házasság felbontása, a különválás és a házasság érvénytelenítése

3. cikk

Általános joghatóság

(1)  A házasság felbontásával, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal,

a) amelynek területén:

 a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy

 a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy

 az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

 közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

 a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott, vagy

 a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország esetében ott van a „domicile”-ja (lakóhelye);

b) amelynek mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében mindkét házastárs ott rendelkezik „domicile”-lal (lakóhellyel).

(2)  E rendelet alkalmazásában a „domicile” (lakóhely) megegyezik az Egyesült Királyság és Írország jogrendszerében alkalmazott kifejezés jelentésével.

4. cikk

Viszontkereset

Az a bíróság, amely előtt a 3. cikk alapján az eljárás folyamatban van, joghatósággal rendelkezik a viszontkereset megvizsgálására is, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozik.

5. cikk

A különválás házasságfelbontássá történő változtatása

A 3. cikk sérelme nélkül annak a tagállamnak az a bírósága, amely a különválásról határozatot hozott, joghatósággal rendelkezik ennek a határozatnak házasságfelbontássá történő változtatására is, ha az adott tagállam joga így rendelkezik.

6. cikk

A 3., 4. és 5. cikk szerinti joghatóság kizárólagos jellege

Azon házastárs ellen, aki:

a) valamely tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik; vagy

b) valamely tagállam állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország tekintetében „domicile”-lal (lakóhellyel) rendelkezik az utóbbi tagállamok egyikének területén,

más tagállamban kizárólag a 3., 4. és 5. cikknek megfelelően indítható eljárás.

7. cikk

Fennmaradó joghatóság

(1)  Amennyiben egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal a 3., 4. és 5. cikk alapján, a joghatóságot minden tagállamban az adott állam joga határozza meg.

(2)  Olyan alperessel szemben, aki egy tagállamban nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, és nem állampolgára egyetlen tagállamnak sem, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében nem rendelkezik „domcile”-lal (lakóhellyel) az utóbbi tagállamok egyikének területén sem, bármely tagállam olyan állampolgára, aki más tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ez utóbbi tagállam állampolgáraihoz hasonlóan igénybe veheti az ebben az államban alkalmazandó joghatósági szabályokat.



2. SZAKASZ

Szülői felelősség

8. cikk

Általános joghatóság

(1)  Egy tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek olyan gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, aki a bíróság megkeresésékor az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

(2)  Az (1) bekezdést a 9., 10. és 12. cikk rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

9. cikk

A gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti joghatóság fennmaradása

(1)  Amennyiben egy gyermek jogszerűen az egyik tagállamból egy másikba költözik, és ott új szokásos tartózkodási helyet szerez, a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságai a 8. cikk kivételével fenntartják joghatóságukat a költözést követő három hónapos időtartamig abból a célból, hogy módosítsák a gyermek elköltözése előtt az említett tagállamban kibocsátott, láthatási jogokról meghozott határozatot, amennyiben a láthatási jogokról szóló határozat szerinti láthatási jogok jogosultjának szokásos tartózkodási helye továbbra is a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban található.

(2)  Az (1) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha a láthatási jogok (1) bekezdésben említett jogosultja elfogadta a gyermek új szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságainak joghatóságát azáltal, hogy részt vesz az említett bíróságok előtt folyó eljárásokban azok joghatóságának vitatása nélkül.

10. cikk

Joghatóság a gyermek jogellenes elvitele esetében

A gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása esetében azon tagállam bíróságai, amelyben az elvitelt vagy visszatartást közvetlenül megelőzően a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, mindaddig megtartják joghatóságukat, amíg a gyermek másik tagállamban szokásos tartózkodási helyet nem szerez, és:

a) minden felügyeleti joggal rendelkező személy, intézmény vagy más szerv el nem fogadja az elvitelt, illetve visszatartást;

vagy

b) a gyermek legalább egy éve tartózkodik az említett másik tagállamban azt követően, hogy a felügyeleti joggal rendelkező személy, intézmény vagy más szerv tudomást szerzett, illetve tudomást szerezhetett a gyermek tartózkodási helyéről, és a gyermek beilleszkedett új környezetében, továbbá a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

i. egy éven belül azt követően, hogy a felügyeleti jog gyakorlója tudomást szerzett vagy tudomást kellett szereznie a gyermek tartózkodási helyéről, nem nyújtottak be a visszavitel iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságaihoz, ahová a gyermeket elvitték, illetve amelyben visszatartották;

ii. a felügyeleti jogok gyakorlója által benyújtott visszaviteli kérelmet visszavonták és nem nyújtottak be új kérelmet az i. bekezdésben meghatározott határidőn belül;

iii. a 11. cikk (7) bekezdése alapján lezárták azt az ügyet, amelyet azon tagállam bírósága előtt folytattak, ahol a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett;

iv. a gyermek visszaviteléről nem rendelkező, felügyeletről szóló határozatot hoztak annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.

11. cikk

A gyermek visszavitele

(1)  A (2)–(8) bekezdést kell alkalmazni, amennyiben a felügyeleti jogokat gyakorló személy, intézmény vagy más szerv egy tagállam illetékes hatóságaihoz folyamodik azért, hogy azok a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény) alapján hozzon határozatot annak érdekében, hogy kérelmezze annak a gyermeknek a visszavitelét, akit közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtti szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba jogellenesen elvittek, illetve ott visszatartottak.

(2)  Az 1980. évi Hágai Egyezmény 12. és 13. cikkének alkalmazásakor biztosítani kell, hogy a gyermek lehetőséget kapjon az eljárások során történő meghallgatásra, kivéve ha ez a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt nem tűnik célszerűnek.

(3)  Annak a bíróságnak, amelyhez az (1) bekezdésben említettek szerint a gyermek visszavitele iránti kérelmet nyújtanak be, a lehető leggyorsabban kell eljárnia a kérelemmel kapcsolatban, igénybe véve a nemzeti jogában rendelkezésre álló leggyorsabb eljárásokat.

Az első albekezdés sérelme nélkül, a bíróság – amennyiben rendkívüli körülmények nem gátolják meg – a kérelem benyújtását követően legkésőbb hat héten belül határozatot hoz.

(4)  A bíróság nem utasíthatja el a gyermek visszavitelére irányuló kérelmet az 1980. évi Hágai Egyezmény 13b. cikke alapján, amennyiben megállapítják, hogy megfelelő intézkedések történtek annak érdekében, hogy visszavitele után biztosítsák a gyermek védelmét.

(5)  A bíróság nem utasíthatja el a gyermek visszavitelére irányuló kérelmet, kivéve ha a gyermek visszavitelét kérelmező személy lehetőséget kapott a meghallgatásra.

(6)  Amennyiben a bíróság határozott a visszavitel iránti kérelem elutasításáról az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke alapján, a bíróságnak akár közvetlenül, akár központi hatóságán keresztül, a nemzeti jog által meghatározottak szerint haladéktalanul el kell juttatnia a visszavitel elutasításáról szóló bírósági végzést és a vonatkozó okiratokat, különösen a bírósági tárgyalások jegyzőkönyvének másolatát azon tagállam joghatósággal rendelkező bíróságához vagy központi hatóságához, amelyben a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett. A bírósághoz a visszavitel elutasításáról szóló határozat keltétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani az összes említett okiratot.

(7)  Kivéve, ha a felek egyike már felkereste azon tagállam bíróságait, ahol a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, a (6) bekezdésben említett határozatot átvevő bíróságnak vagy központi hatóságnak tájékoztatnia kell ezekről a feleket, és fel kell kérnie őket arra, hogy az értesítéstől számított három hónapon belül a nemzeti joggal összhangban nyújtsanak be a bírósághoz egy beadványt az iránt, hogy a bíróság megvizsgálhassa a gyermekre vonatkozó felügyeleti jog kérdését.

Az e rendeletben szereplő joghatóságról szóló rendelkezések sérelme nélkül a bíróság lezárja az ügyet, amennyiben a határidőn belül a bírósághoz nem érkezik beadvány.

(8)  Az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke szerinti visszavitelt elutasító határozat ellenére, e rendelet szerint joghatósággal rendelkező bíróság által kibocsátott későbbi, a gyermek visszavitelét elrendelő határozatok az alábbi III. fejezet 4. szakaszával összhangban hajthatók végre a gyermek visszavitelének biztosítása érdekében.

12. cikk

Megállapodás a joghatóságról

(1)  A házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése iránti kérelemben a 3. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai akkor rendelkeznek joghatósággal az adott kérelemmel összefüggő, szülői felelősségre vonatkozó ügyekben is, amennyiben:

a) legalább az egyik házastárs a gyermekkel kapcsolatos szülői felelősséget gyakorol;

és

b) a házastársak és a szülői felelősség gyakorlói kifejezetten vagy más egyértelmű módon elfogadták a bíróságok joghatóságát a bíróság megkeresésének időpontjában, és az a gyermek érdekeit legjobban szolgálja.

(2)  Az (1) bekezdésben megállapított joghatóság azonnal megszűnik, amint:

a) a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó kérelemnek helytadó vagy azt elutasító határozat jogerőre emelkedik;

b) az a) pontban említett időpontban még folyamatban lévő, a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban hozott határozat jogerőre emelkedik;

c) az a) és b) pontban említett eljárások más okból befejeződnek.

(3)  Valamely tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek a szülői felelősséggel kapcsolatban az (1) bekezdésben említett eljárásoktól eltérő eljárások esetében is, amennyiben:

a) a gyermeket szoros kötelék fűzi az említett tagállamhoz, különösen ha a szülői felelősség jogosultjainak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik az adott tagállamban vagy a gyermek az adott tagállam állampolgára;

és

b) az eljárás valamennyi részes fele kifejezetten vagy egyéb egyértelmű módon elfogadta a bíróságok joghatóságát a bíróság megkeresésének időpontjában, és az a gyermek érdekeit legjobban szolgálja.

(4)  Amennyiben a gyermek egy olyan harmadik állam területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, amely nem szerződő fele a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-én kelt Hágai Egyezménynek, az e cikk szerinti joghatóság úgy tekintendő, mint amely a gyermek érdekét szolgálja, különösen ha megállapítják, hogy nincs lehetőség eljárás lefolytatására az adott harmadik államban.

13. cikk

A gyermek jelenléte szerinti joghatóság

(1)  Amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, és a 12. cikk alapján nem határozható meg a joghatóság, annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén a gyermek jelen van.

(2)  Az (1) bekezdést kell alkalmazni a menekült gyermekekre, illetve azokra a gyermekekre is, akiket a hazájukban zajló zavargások miatt külföldre telepítettek át.

14. cikk

Fennmaradó joghatóság

Amennyiben egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal a 8–13. cikk alapján, a joghatóságot minden tagállamban az adott állam joga határozza meg.

15. cikk

Áttétel az ügy tárgyalására alkalmasabb bírósághoz

(1)  Kivételes esetben, és ha ez a gyermek alapvető érdekének megfelel,valamely tagállamnak az érdemi ügyet illetően joghatósággal rendelkező bíróságai, amennyiben úgy ítélik meg, hogy egy másik tagállam, amelyhez a gyermeket szoros kötelék fűzi, alkalmasabb az ügy vagy annak egy meghatározott része tárgyalásához:

a) felfüggeszthetik az adott ügyet vagy annak egy részét, és felkérhetik a feleket arra, hogy terjesszenek kérelmet az említett másik tagállam bírósága elé a (4) bekezdéssel összhangban; vagy

b) felkérhetik egy másik tagállam bíróságát arra, hogy vállalja a joghatóságot az (5) bekezdéssel összhangban.

(2)  Az (1) bekezdést kell alkalmazni:

a) az egyik fél kérelmére; vagy

b) a bíróság hivatalbóli indítványára; vagy

c) egy másik olyan tagállam bíróságától származó kérelem esetén, amelyhez a gyermeket szoros kötelék fűzi, a (3) bekezdéssel összhangban.

A bíróság hivatalból, illetve egy másik tagállam bíróságának kérelme alapján végrehajtott áttételt legalább az egyik félnek el kell fogadnia.

(3)  A gyermek akkor tekintendő úgy, mint akit szoros kötelék fűz valamely tagállamhoz az (1) bekezdésben említettek szerint, amennyiben az adott tagállam:

a) vált a gyermek szokásos tartózkodási helyévé azt követően, hogy az (1) bekezdésben említett bíróságot megkeresték; vagy

b) a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye; vagy

c) a gyermek állampolgársága szerinti hely; vagy

d) a szülői felelősség jogosultjának szokásos tartózkodási helye; vagy

e) az a hely, ahol a gyermek vagyona található, és az ügy a gyermek védelmét szolgáló intézkedésekre vonatkozik e vagyon kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.

(4)  A tagállamnak az érdemi ügyet tekintve joghatósággal rendelkező bírósága határidőt állapít meg, amelyen belül a másik tagállam bíróságait meg kell keresni az (1) bekezdéssel összhangban.

Amennyiben a bíróságokat nem keresik meg az adott határidőn belül, a megkeresett bíróság folytatja a joghatóság gyakorlását a 8–14. cikkel összhangban.

(5)  Az említett másik tagállam bíróságai – amennyiben az ügy sajátos körülményei folytán az a gyermek alapvető érdekeit szolgálja – a megkeresésüket követő hat héten belül fogadhatják el a joghatóságot az (1) bekezdés a) pontjával, illetve az (1) bekezdés b) pontjával összhangban. Ebben az esetben az elsőként megkeresett bíróság megállapítja joghatóságának hiányát. Egyébként az elsőként megkeresett bíróság folytatja a joghatóság gyakorlását a 8–14. cikkel összhangban.

(6)  A bíróságok együttműködnek e cikk alkalmazásában, akár közvetlenül, akár az 53. cikk szerint kijelölt központi hatóságokon keresztül.



3. SZAKASZ

Közös rendelkezések

16. cikk

A bíróság megkeresése

(1)  Egy bíróság megkeresettnek tekintendő:

a) az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, amennyiben a kérelmező ezt követően nem mulasztja el az alperes részére történő kézbesítés érdekében számára előírt intézkedések megtételét;

vagy

b) amennyiben az iratot a bírósághoz való benyújtás előtt kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor azt a kézbesítésért felelős hatóság megkapja, feltéve hogy a kérelmező a későbbiekben nem mulasztja el az iratnak a bírósághoz történő benyújtása érdekében számára előírt intézkedések megtételét.

17. cikk

A joghatóság vizsgálata

Amennyiben valamely tagállam bíróságához olyan keresetet nyújtanak be, amely tekintetében e rendelet értelmében nem rendelkezik joghatósággal, és amely tekintetében e rendelet értelmében más tagállam bírósága joghatósággal rendelkezik, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát.

18. cikk

Az elfogadhatóság vizsgálata

(1)  Amennyiben az alperes, aki egy másik államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, mint az a tagállam, ahol az eljárás megindult, nem jelenik meg, a joghatósággal rendelkező bíróság az eljárást felfüggeszti, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az alperes a védelméről történő intézkedéshez megfelelő időben átvette az eljárást megindító vagy egy azzal egyenértékű iratot, illetve az ehhez szükséges minden intézkedés megtörtént.

(2)  Az 1348/2000/EK rendelet 19. cikkét kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésének rendelkezései helyett, ha az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot a fent említett rendelet alapján kellett továbbítani egyik tagállamból a másikba.

(3)  Amennyiben az 1348/2000/EK rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók, a polgári, és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. november 15-én kelt Hágai Egyezmény 15. cikkét kell alkalmazni, amennyiben az eljárást megindító iratot, illetve egy azzal egyenértékű iratot a fent említett egyezmény alapján kellett külföldre továbbítani.

19. cikk

Perfüggőség és összefüggő eljárások

(1)  Amennyiben ugyanazon felek közötti házasságfelbontással, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos eljárást különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.

(2)  Amennyiben azonos jogalapból származó, ugyanarra a gyermekre vonatkozó szülői felelőséggel kapcsolatos eljárást különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.

(3)  Amennyiben az elsőként megkeresett bíróság joghatóságát megállapítják, a később megkeresett bíróság az előbbi bíróság javára megállapítja saját joghatóságának hiányát.

Ebben az esetben az a fél, aki a később megkeresett bíróságnál indított eljárást, azt az elsőként megkeresett bíróságnál is megindíthatja.

20. cikk

Ideiglenes intézkedések, beleértve a védelmi intézkedéseket is

(1)  Sürgős esetben e rendelet rendelkezései nem gátolják a tagállam bíróságait abban, hogy az e tagállam joga szerint alkalmazható ideiglenes intézkedéseket – a védelmi intézkedéseket is beleértve – hozzanak a területükön található személyek vagy vagyontárgyak tekintetében, akkor is, ha a rendelet szerint más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal az ügy érdemében.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések hatályukat vesztik, ha az e rendelet szerint az érdemi ügyet tekintve joghatósággal rendelkező tagállam bírósága megtette az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket.



III. FEJEZET

ELISMERÉS ÉS VÉGREHAJTÁS



1. SZAKASZ

Elismerés

21. cikk

A határozat elismerése

(1)  Valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás nélkül elismerik.

(2)  Különösen, illetve a (3) bekezdés sérelme nélkül, nem szükséges külön eljárás egy tagállam anyakönyvi nyilvántartásába történő bejegyzéshez egy másik tagállamban hozott a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat alapján, amely ellen további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre az említett tagállamnak a joga szerint.

(3)  Az e fejezet 4. szakaszának sérelme nélkül, az e fejezet 2. szakaszában előírt eljárás keretében bármely érdekelt fél kezdeményezhet egy, a határozat elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló határozatot.

Az egyes tagállamok által a 68. cikk szerint a Bizottság részére átadott listán feltüntetett bíróság illetékességét azon a tagállam nemzeti joga határozza meg, amelyben a határozat elismerésére vagy el nem ismerésére irányuló eljárás folyik.

(4)  Ha egy határozat elismerése valamely tagállam bírósága előtt előkérdésként merül fel, ez a bíróság határozhat ebben a kérdésben.

22. cikk

A házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozatok elismerését kizáró okok

A házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben:

a) az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, ahol az elismerést kérik;

b) a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot;

c) összeegyeztethetetlen egy olyan határozattal, amelyet ugyanazon felek közötti eljárásban abban a tagállamban hoztak, amelyben az elismerést kérik; vagy

d) összeegyeztethetetlen egy olyan korábbi határozattal, amelyet ugyanazon felek között más tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a korábbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik.

23. cikk

A szülői felelősségére vonatkozó határozatok elismerését kizáró okok

A szülői felelősségére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben:

a) az ilyen elismerés – a gyermek érdekeit figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, ahol az elismerést kérik;

b) ha – a sürgős eseteket kivéve – a határozatot úgy hozták meg, hogy nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására, megsértve ezzel annak a tagállamnak az eljárási alapelveit, ahol az elismerést kérik;

c) ha a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot;

d) bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a határozat sérti a szülői felelősségét, ha azt úgy hozták meg, hogy e személy meghallgatására nem adtak lehetőséget;

e) ha a határozat összeegyeztethetetlen a szülői felelősségre vonatkozó későbbi határozattal, amelyet abban a tagállamban hoztak, ahol az elismerést kérik;

f) ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi, szülői felelősségre vonatkozó határozattal, amelyet a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a későbbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik.

vagy

g) nem tartják be az 56. cikkben meghatározott eljárást.

24. cikk

Az eredetileg eljáró bíróság joghatósága felülvizsgálatának tilalma

Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül. A 22. cikk a) pontjában és a 23. cikk a) pontjában említett közrendre vonatkozó vizsgálat a 3–14. cikkben megállapított joghatósági szabályokra nem alkalmazható.

25. cikk

Az alkalmazandó jog eltérései

Valamely határozat elismerése nem tagadható meg amiatt, hogy annak a tagállamnak a joga, ahol az ilyen elismerést kérik, azonos tényállás mellett nem tenné lehetővé a házasság felbontását, a különválást vagy a házasság érvénytelenítését.

26. cikk

Az érdemi felülvizsgálat kizártsága

A határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.

27. cikk

Eljárás felfüggesztése

(1)  Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt egy másik tagállamban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, ha a határozat ellen rendes jogorvoslati kérelmet nyújtottak be.

(2)  Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt Írországban vagy az Egyesült Királyságban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, ha a végrehajtást az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogorvoslati kérelem benyújtása miatt felfüggesztették.



2. SZAKASZ

Végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem

28. cikk

Végrehajtható határozatok

(1)  A mindkét fél közös gyermeke tekintetében a szülői felelősség gyakorlásáról valamely tagállamban hozott határozat, amely az adott tagállamban végrehajtható, és amelyet kézbesítettek, más tagállamban akkor kerül végrehajtásra, ha bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatóvá nyilvánították.

(2)  Az Egyesült Királyság területén azonban az ilyen határozatot Angliában és Walesben, Skóciában, illetve Észak-Írországban akkor hajtanak végre, ha azt bármely érdekelt fél kérelmére az Egyesült Királyság érintett részén végrehajtás céljából nyilvántartásba vették.

29. cikk

Helyi bíróságok illetékessége

(1)  A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet az egyes tagállamok által a 68. cikk alapján a Bizottság részére eljuttatott listán feltüntetett bírósághoz kell benyújtani.

(2)  Az illetékességet azon személy szokásos tartózkodási helye alapozza meg, akivel szemben végrehajtást kérnek, illetve bármely olyan gyermek szokásos tartózkodási helye, akikre a kérelem vonatkozik.

Ha az első albekezdésben említett helyek egyike sem abban a tagállamban található, ahol a végrehajtást kérik, a helyi bíróság illetékességét a végrehajtás helye alapozza meg.

30. cikk

Eljárás

(1)  A kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárásra a végrehajtás szerinti tagállam joga alkalmazandó.

(2)  A kérelmezőnek meg kell jelölnie egy, a megkeresett bíróság illetékességi területén található kézbesítési címet. Ha azonban a végrehajtás szerinti tagállam joga ilyen kézbesítési cím megadásáról nem rendelkezik, a kérelmező kézbesítési meghatalmazottat jelöl ki.

(3)  A kérelemhez csatolni kell a 37. és 39. cikkekben említett okiratokat.

31. cikk

A bíróság határozata

(1)  A kérelemmel megkeresett bíróság haladéktalanul határozatot hoz. Sem az a személy, aki ellen a végrehajtást kérték, sem a gyermek, az eljárásnak ebben a szakaszában a kérelemre semmiféle észrevételt nem tehet.

(2)  A kérelem kizárólag a 22., 23. és 24. cikkben meghatározott okok valamelyike alapján utasítható el.

(3)  A határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.

32. cikk

Értesítés a határozatról

A bíróság illetékes tisztviselője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a kérelem tárgyában hozott határozatról a végrehajtás tagállamának joga szerinti eljárásnak megfelelően.

33. cikk

Jogorvoslat a határozat ellen

(1)  A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem tárgyában hozott határozat ellen bármely fél jogorvoslatot nyújthat be.

(2)  A jogorvoslatot az egyes tagállamok által a 68. cikk alapján a Bizottság részére eljuttatott listán feltüntetett bírósághoz kell benyújtani.

(3)  A jogorvoslatot a peres eljárási szabályoknak megfelelően kell elbírálni.

(4)  Ha a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező fél jogorvoslatot nyújt be, azt a felet, akivel szemben a végrehajtást kérik, megidézik a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság elé. Amennyiben ez a személy nem jelenik meg, a 18. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)  A végrehajthatóvá nyilvánítás ellen jogorvoslatot a kézbesítésétől számított egy hónapon belül kell benyújtani. Ha az a fél, akivel szemben a végrehajtást kérik, más tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, mint amelyben a végrehajthatóvá nyilvánításra sor került, a jogorvoslati határidő akár a személyes, akár a lakóhelyen történő kézbesítés időpontjától számított két hónap. A határidő a távolságra tekintettel nem hosszabbítható meg.

34. cikk

Fellebbviteli bíróságok és jogorvoslati eszközök

A jogorvoslat tárgyában hozott határozat kizárólag az egyes tagállamok által a 68. cikk szerint a Bizottság részére eljuttatott listán említett eljárással támadható meg.

35. cikk

Eljárás felfüggesztése

(1)  Az a bíróság, amelynél a 33. vagy 34. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, annak a félnek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérték, felfüggesztheti az eljárást, ha a határozat ellen az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban rendes jogorvoslatot nyújtottak be, illetve ha az ilyen jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő még nem járt le. Az utóbbi esetben a bíróság határidőt tűzhet a jogorvoslat benyújtására.

(2)  Amennyiben a határozatot Írországban vagy az Egyesült Királyságban hozták, az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban rendelkezésre álló valamennyi jogorvoslatot rendes jogorvoslatnak kell tekinteni az (1) bekezdés alkalmazásában.

36. cikk

Részleges végrehajtás

(1)  Amennyiben a határozatot több ügyben hozták és a végrehajtás nem rendelhető el valamennyi ügy tekintetében, a bíróság a végrehajtást egy vagy több ügy tekintetében rendeli el.

(2)  A kérelmező kérheti a határozat részleges végrehajtását.



3. SZAKASZ

Az 1. és 2. szakasz közös rendelkezései

37. cikk

Okiratok

(1)  Az elismerést kérelmező vagy vitató, illetve a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező félnek be kell mutatnia:

a) a határozat másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek;

és

b) a 39. cikkben említett igazolást.

(2)  Az alperes távollétében hozott határozat esetén az elismerést vagy a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező fél bemutatja továbbá:

a) annak az okiratnak az eredeti példányát vagy hiteles másolatát, amely bizonyítja, hogy a távollévő félnek kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot;

vagy

b) bármely olyan okiratot, amely azt jelzi, hogy az alperes a határozatot egyértelműen elfogadta.

38. cikk

Az okiratok hiánya

(1)  Amennyiben a 37. cikk (1) bekezdésének b) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott okiratokat nem mutatják be, a bíróság annak bemutatására határidőt szabhat, elfogadhat egyenértékű okiratokat, illetve – amennyiben úgy véli, hogy elegendő információ áll rendelkezésére – azok bemutatásától eltekinthet.

(2)  Ha azt a bíróság kéri, gondoskodni kell ezen okiratok fordításáról. A fordítást a valamely tagállamban erre feljogosított személynek kell hitelesíteni.

39. cikk

Házassági ügyekben hozott határozatokra vonatkozó igazolás és szülői felelősségre vonatkozó határozatokra vonatkozó igazolás

A határozathozatal helye szerinti tagállam illetékes bírósága vagy hatósága bármely érdekelt fél kérelmére igazolást bocsát ki az I. melléklet (házassági ügyekre vonatkozó határozatok), illetve a II. melléklet (szülői felelősségre vonatkozó határozatok) szerinti formanyomtatványoknak megfelelően.



4. SZAKASZ

A láthatási jogokra vonatkozó egyes határozatok és a gyermek visszavitelét elrendelő egyes határozatok végrehajthatósága

40. cikk

Hatály

(1)  Ez a szakasz az alábbiakra alkalmazandó:

a) láthatási jog;

és

b) a gyermeknek a 11. cikk (8) bekezdése alapján meghozott határozaton alapuló visszavitele.

(2)  E szakasz rendelkezései nem gátolják meg a szülői felelősség jogosultját abban, hogy egy határozat elismerését és végrehajtását kérje e fejezet 1. és 2. szakaszának rendelkezéseivel összhangban.

41. cikk

Láthatási jog

(1)  A valamely tagállamban meghozott végrehajtható határozat alapján biztosított, a 40. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett láthatási jogokat egy másik tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánításának szükségessége és az elismerése megtagadásának lehetősége nélkül ismerik el és hajtják végre, amennyiben a határozatot az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a (2) bekezdéssel összhangban igazolták.

Abban az esetben is, ha a nemzeti jog nem írja elő a láthatási jogot biztosító határozat végrehajthatóságát, az eredetileg eljáró bíróság a határozatot a jogorvoslat ellenére végrehajthatónak nyilváníthatja.

(2)  Az eredetileg eljáró tagállam bírósága csak akkor bocsátja ki az (1) bekezdésben említett igazolást a III. mellékletben (láthatási jogokra vonatkozó igazolás) szereplő formanyomtatvány felhasználásával, ha:

a) amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták meg, a meg nem jelent személy részére kézbesítették az eljárást megindító iratot, illetve az ezzel egyenértékű iratot megfelelő időben és oly módon, hogy az említett személy gondoskodni tudjon saját védelméről, vagy az említett személy részére kézbesítették az iratot, ám nem ezeknek a feltételeknek megfelelően, azonban megállapítást nyer, hogy ez a személy egyértelműen elfogadta a határozatot;

b) valamennyi érintett fél lehetőséget kapott a meghallgatásra;

és

c) a gyermek lehetőséget kapott a meghallgatásra, kivéve ha a meghallgatást nem tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt.

Az igazolást a határozat nyelvén kell kiállítani.

(3)  Amennyiben a láthatási jog a határozat kézbesítésének időpontjában határokon átnyúló helyzetet eredményez, a határozat végrehajthatóvá válásakor, vagy ideiglenesen végrehajthatóvá válásakor az igazolást hivatalból ki kell bocsátani. Amennyiben a későbbiekben válik határokon átnyúlóvá, az igazolást a felek egyikének kérelmére bocsátják ki.

42. cikk

A gyermek visszavitele

(1)  A gyermeknek a valamely tagállamban meghozott végrehajtható határozat alapján elrendelt, a 40. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett visszavitelét egy másik tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánításának szükségessége és az elismerése megtagadásának lehetősége nélkül ismerik el és hajtják végre, amennyiben a határozatot az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a (2) bekezdéssel összhangban igazolták.

▼C2

Abban az esetben is, ha a nemzeti jog nem írja elő a 11. cikk (8) bekezdésében említett, a gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajthatóságát, az eredetileg eljáró bíróság a határozatot a jogorvoslat ellenére végrehajthatónak nyilváníthatja.

▼B

(2)  Az eredetileg eljáró tagállam bírósága, amely meghozta a 40. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett határozatot, csak akkor bocsátja ki az (1) bekezdésben említett igazolást, ha:

a) a gyermek lehetőséget kapott a meghallgatásra, kivéve ha a meghallgatást nem tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt;

b) a felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra; és

c) a bíróság a határozat meghozatalakor figyelembe vette az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke alapján kibocsátott végzés indokait és annak bizonyítékait.

Abban az esetben, ha a bíróság vagy más hatóság intézkedéseket tesz a gyermeknek a szokásos tartózkodási helye szerinti államba történő visszavitelét követő védelme biztosítására, az igazolás tartalmazza ezeknek az intézkedéseknek a részleteit.

Az eredetileg eljáró tagállam bírósága hivatalból bocsátja ki az említett igazolást a IV. mellékletben (a gyermek(ek) visszavitelére vonatkozó igazolás) szereplő formanyomtatvány felhasználásával.

Az igazolást a határozat nyelvén kell kiállítani.

43. cikk

Az igazolás helyesbítése

(1)  Az igazolás helyesbítésére az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

(2)  A 41. cikk (1) bekezdése vagy a 42. cikk (1) bekezdése szerinti igazolás kibocsátásával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

44. cikk

Az igazolás joghatása

Az igazolás csak a határozat végrehajthatóságának határain belül bír joghatással.

45. cikk

Okiratok

(1)  A határozat végrehajtását kérelmező félnek be kell mutatnia a következőket:

a) a határozat másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek;

és

b) a 41. cikk (1) bekezdésében vagy a 42. cikk (1) bekezdésében említett igazolást.

(2)  E cikk alkalmazásában,

 a 41. cikk (1) bekezdésében említett igazoláshoz csatolni kell a 12. pont fordítását a láthatási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban,

 a 42. cikk (1) bekezdésében említett igazoláshoz csatolni kell a 14. pontjának fordítását a gyermek visszavitelének biztosítása érdekében hozott intézkedések végrehajtási rendelkezéseivel kapcsolatban.

A szöveget a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvére, illetve egyik hivatalos nyelvére vagy a tagállam által kifejezetten elfogadott egyéb nyelvre kell lefordítani. A fordítást valamely tagállamban erre feljogosított személynek kell hitelesíteni.



5. SZAKASZ

Közokiratok és egyezségek

46. cikk

Az alaki követelményeknek megfelelően végrehajtható okiratként elkészített vagy nyilvántartásba vett és valamely tagállamban végrehajtható okiratot, valamint a felek által megkötött, és a megkötése tagállamában végrehajtható egyezségeket, a határozatokkal azonos feltételekkel ismerik el és nyilvánítják végrehajthatónak.



6. SZAKASZ

Egyéb rendelkezések

47. cikk

Végrehajtási eljárás

(1)  A végrehajtási eljárásra a végrehajtás helye szerinti tagállam joga az irányadó.

(2)  Azokat a határozatokat, amelyeket egy másik tagállam bírósága hozott meg és a 2. szakasszal összhangban végrehajthatóvá nyilvánítottak, vagy a 41. cikk (1) bekezdésével, illetve a 42. cikk (1) bekezdésével összhangban igazoltak, a végrehajtás helye szerinti tagállamban ugyanazokkal a feltételekkel kell végrehajtani, mintha abban a tagállamban hozták volna meg azokat.

A 41. cikk (1) bekezdésének vagy a 42. cikk (1) bekezdésének megfelelően igazolt határozat nem hajtható végre különösen akkor, ha az összeegyeztethetetlen egy későbbi végrehajtható határozattal.

48. cikk

A láthatási jog gyakorlásával kapcsolatos gyakorlati intézkedések

(1)  A végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságai gyakorlati intézkedéseket tehetnek a láthatási jogok gyakorlásának megszervezéséhez, amennyiben a szükséges intézkedéseket nem vagy nem megfelelően állapították meg az ügy érdemére joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai által meghozott határozatban, feltéve hogy ennek a határozatnak az érdemi elemeit betartják.

(2)  Az (1) bekezdés szerint elfogadott gyakorlati szabályok alkalmazását a joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai által hozott, az érdemi ügyet érintő későbbi határozat alapján kell megszüntetni.

49. cikk

Költségek

E fejezet rendelkezéseit – a 4. szakasz kivételével – e rendelet szerinti eljárások költségeinek a meghatározására és az ilyen költségekre vonatkozó bármely végzés végrehajtására is alkalmazni kell.

50. cikk

Jogi segítségnyújtás

A kérelmező, aki az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban teljes vagy részleges jogi segítségnyújtásban vagy költségmentességben részesült, a 21., a 28., a 41., a 42. és a 48. cikkben előírt rendelkezéseknek megfelelően jogosult a végrehajtás szerinti tagállam jogában meghatározott legkedvezőbb jogi segítségnyújtásban, segélyben vagy a legszélesebb körű költségmentességben részesülni.

51. cikk

Biztosíték, óvadék vagy letét

Biztosíték, óvadék vagy letét – elnevezéstől függetlenül – a következő indokok alapján nem követelhető olyan féltől, aki valamely tagállamban egy másik tagállamban meghozott határozat végrehajtását kéri:

a) nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel abban a tagállamban, amelyben a végrehajtást kéri; vagy

b) nem ennek a tagállamnak az állampolgára vagy, ha az Egyesült Királyságban, illetve Írországban kéri a végrehajtást, nincsen „domicile”-ja (lakóhelye) e két tagállam egyikében sem.

52. cikk

Hitelesítés vagy más hasonló alaki követelmény

A 37., 38. és 45. cikkben említett okiratok vagy a kézbesítési meghatalmazottat kijelölő okirat tekintetében hitelesítésre vagy más hasonló alaki követelményre nincs szükség.



IV. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖZPONTI HATÓSÁGOK KÖZÖTT A SZÜLŐI FELELŐSSÉGRE VONATKOZÓ ÜGYEKBEN

53. cikk

Kijelölés

Mindegyik tagállam kijelöl egy vagy több központi hatóságot e rendelet alkalmazásának segítésére, és meghatározza ezek illetékességét és hatáskörét. Amennyiben egy tagállam egynél több központi hatóságot jelölt ki, a tájékoztatásokat általában közvetlenül a joghatósággal rendelkező megfelelő központi hatóság részére kell elküldeni. Amennyiben joghatósággal nem rendelkező központi hatóság részére küldenek tájékoztatást, ez utóbbi köteles továbbítani azt a hatáskörrel rendelkező központi hatóság részére, és ennek megfelelően tájékoztatni a feladót.

54. cikk

Általános feladatok

A központi hatóságok továbbítják a nemzeti jogszabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos információkat, valamint intézkedéseket tesznek e rendelet alkalmazásának javítására és együttműködésük megerősítésére. Ebből a célból polgári és kereskedelmi ügyekben a 2001/470/EK határozattal létrehozott Európai Igazságügyi Hálózatot veszik igénybe.

55. cikk

Együttműködés a szülői felelősségre vonatkozó egyedi ügyekben

A központi hatóságok egy másik tagállam központi hatóságának vagy a szülői felelősség jogosultjának kérelmére egyedi ügyekben együttműködnek e rendelet céljainak elérése érdekében. E célból közvetlenül vagy hatóságokon, illetve egyéb szerveken keresztül megteszik a megfelelő lépéseket az adott tagállamnak a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogával összhangban azért, hogy:

a) információt gyűjtsenek és cseréljenek:

i. a gyermek helyzetéről;

ii. a folyamatban lévő eljárásokról; vagy

iii. a gyermekkel kapcsolatban hozott határozatokról;

b) tájékoztatást és segítséget nyújtsanak a szülői felelősség jogosultjainak, akik a területén a határozatok elismerését és végrehajtását kérik, különösen a láthatási jogokra és a gyermek visszavitelére vonatkozóan;

c) elősegítsék a bíróságok közötti kapcsolattartást, különösen a 11. cikk (6) és (7) bekezdése és a 15. cikk alkalmazásában;

d) az 56. cikk alkalmazásához a bíróságok számára szükséges tájékoztatást és segítséget nyújtsanak; és

e) elősegítsék a szülői felelősség jogosultjai közötti megállapodást közvetítés vagy egyéb eszközök útján, és elősegítsék a határokon átnyúló együttműködést ebből a célból.

56. cikk

A gyermek elhelyezése egy másik tagállamban

(1)  Amennyiben a 8–15. cikk szerint joghatósággal rendelkező bíróság mérlegeli egy gyermek intézményi gondozásba vagy nevelőszülőknél történő elhelyezését, és amennyiben ezt az elhelyezésre egy másik tagállamban kerülne sor, úgy először konzultál ez utóbbi tagállam központi hatóságával, illetve joghatósággal rendelkező egyéb hatóságával abban az esetben, ha az említett tagállamban hatósági beavatkozás szükséges belföldi ügyekben a gyermekelhelyezéshez.

(2)  Az (1) bekezdésben említett elhelyezéssel kapcsolatos határozatot csak a kérelmező államban lehet meghozni, amennyiben a megkeresett állam hatáskörrel rendelkező hatósága hozzájárult az elhelyezéshez.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett konzultációs vagy beleegyezési eljárásokra a megkeresett állam nemzeti joga az irányadó.

(4)  Amennyiben a 8–15. cikk szerint joghatósággal rendelkező hatóság úgy határoz, hogy nevelőszülőknél helyezi el a gyermeket, és amennyiben erre az elhelyezésre egy másik tagállamban kerülne sor, és ez utóbbi tagállamban belföldi ügyekben nincs szükség hatósági beavatkozásra a gyermekelhelyezéshez, ennek megfelelően tájékoztatja ez utóbbi állam központi hatóságát, illetve joghatósággal rendelkező egyéb hatóságát.

57. cikk

Munkamódszer

(1)  A szülői felelősség jogosultjai az 55. cikkben említett segítségnyújtás iránti megkeresést nyújthatnak be a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállam központi hatóságának vagy azon tagállam központi hatóságának, ahol a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy ahol tartózkodik. A kérelemnek általában tartalmaznia kell a végrehajtása szempontjából lényeges összes hozzáférhető információt. Amennyiben a segítségnyújtás iránti kérelem az e rendelet hatálya alá tartozó szülői felelősségre vonatkozó határozat elismerésére vagy végrehajtására vonatkozik, a szülői felelősség jogosultja mellékeli a 39. cikkben, a 41. cikk (1) bekezdésében, illetve a 42. cikk (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal a közösségi intézményeknek a saját nyelvüktől eltérő azon hivatalos nyelvét vagy nyelveit, amely nyelveken a központi hatóságok részére szóló közlemények elfogadhatók.

(3)  A központi hatóságok által az 55. cikk szerint biztosított segítségnyújtás térítésmentes.

(4)  Az egyes központi hatóságok viselik saját költségeiket.

58. cikk

Ülések

(1)  E rendelet alkalmazásának elősegítése érdekében a központi hatóságok rendszeresen üléseznek.

(2)  Ezeket az üléseket a polgári és kereskedelmi ügyekben egy Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK határozatnak megfelelően hívják össze.



V. FEJEZET

MÁS MEGÁLLAPODÁSOKHOZ VALÓ VISZONY

59. cikk

Más megállapodásokhoz való viszony

(1)  A 60., 63.. 64. cikk és e cikk (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, e rendelet hatályon kívül helyezi a tagállamokban azokat az e rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló, két vagy több tagállam között kötött egyezményeket, amelyek az e rendelet által szabályozott ügyekre vonatkoznak.

(2)  

a) Finnország és Svédország nyilatkozatot tehet arról, hogy kölcsönös kapcsolataiban e rendelet szabályai helyett teljes egészében vagy részben a házasságról, örökbefogadásról és gyámságról szóló nemzetközi magánjogi rendelkezéseket tartalmazó, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között 1931. február 6-án kötött egyezményt és a csatolt záró jegyzőkönyvet fogja alkalmazni. Ezen nyilatkozatokat mellékelni kell e rendelethez, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Az említett tagállamok ezeket a nyilatkozatokat egészben vagy részben bármikor visszavonhatják.

b) Tilos az Unió polgárai között minden állampolgárságon alapuló megkülönböztetés.

c) Az a) pontban említett, a tagállamok között létrejött és e rendelettel szabályozott ügyekre vonatkozó jövőben megkötendő megállapodások joghatósági szabályainak összhangban kell lenniük az e rendeletben megállapítottakkal.

d) Az a) pontban említett nyilatkozatot tett északi államok egyikében az e rendelet II. fejezetében meghatározottaknak megfelelő joghatósági okok valamelyikének megfelelő joghatósági ok alapján hozott határozatokat, a többi tagállamban az e rendelet III. fejezetében megállapított szabályok szerint ismerik el és hajtják végre.

(3)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) a (2) bekezdés a) és c) pontjában említett megállapodások és ezek végrehajtására vonatkozó egységes jogszabályok másolatát;

b) ezen megállapodások vagy egységes jogszabályok felmondását vagy módosítását.

60. cikk

Egyes többoldalú egyezményekhez való viszony

A tagállamok közötti kapcsolatokban e rendelet elsőbbséget élvez a következő egyezményekkel szemben, amennyiben azok az e rendelettel szabályozott ügyekre vonatkoznak:

a) a kiskorúak védelme tekintetében a hatóságok jogkörére és az alkalmazandó jogra vonatkozó, 1961. október 5-én kelt Hágai Egyezmény;

b) a házasság érvényességére vonatkozó határozatok elismeréséről szóló, 1967. szeptember 8-án kelt Luxembourgi Egyezmény;

c) a házasság felbontásának és a különválásnak az elismeréséről szóló, 1970. június 1-jén kelt Hágai Egyezmény;

d) a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20-án kelt Európai Egyezmény;

és

e) a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-én kelt Hágai Egyezmény.

61. cikk

A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-én kelt Hágai Egyezményhez való viszony

A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-én kelt Hágai Egyezményhez való viszonyt illetően e rendeletet kell alkalmazni:

a) amennyiben az érintett gyermek valamely tagállam területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel;

b) valamely tagállam bírósága által hozott határozatnak egy másik tagállam területén történő elismerését és végrehajtását illetően, még akkor is, ha az érintett gyermek olyan harmadik állam területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, amely az említett egyezmény szerződő fele.

62. cikk

A hatály terjedelme

(1)  Az 59. cikk (1) bekezdésében, valamint a 60. és 61. cikkben említett megállapodások és egyezmények továbbra is hatályban maradnak az e rendelet által nem érintett ügyek vonatkozásában.

(2)  A 60. cikkben említett egyezmények – különösen az 1980. évi Hágai Egyezmény – a 60. cikkel összhangban továbbra is hatályban maradnak azon tagállamok között, amelyek ezen egyezmények részes felei.

63. cikk

A Szentszékkel kötött szerződések

(1)  E rendelet a Szentszék és Portugália között Vatikánvárosban 1940. május 7-én aláírt nemzetközi szerződés (konkordátum) sérelme nélkül kerül alkalmazásra.

(2)  Az (1) bekezdésben említett szerződés alapján hozott, a házasság érvénytelenségére vonatkozó bármely határozatot a III. fejezet 1. szakaszában megállapított feltételek szerint a tagállamokban el kell ismerni.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben megállapított rendelkezések a Szentszékkel kötött következő nemzetközi szerződések (konkordátumokra) vonatkozásában is alkalmazásra kerülnek:

a) az Olaszország és a Szentszék között, az 1984. február 18-án Rómában aláírt megállapodással és kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított 1929. február 11-én kelt „Lateráni Konkordátum”;

b) a Szentszék és Spanyolország között 1979. január 3-án kelt jogi ügyekről szóló megállapodás;

▼M1

c) a Málta és a Szentszék között a kánonjogi házasságok és az egyházi hatóságok és bíróságok által hozott határozatok polgári hatásainak elismeréséről 1993. február 3-án aláírt megállapodás, az ugyanezen a napon kelt végrehajtási jegyzőkönyvvel és az 1995. január 6-án kelt második kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt.

▼M1

(4)  A (2) bekezdésben felsorolt határozatok elismerése Spanyolországban, Olaszországban vagy Máltán ugyanazon eljárásnak és ellenőrzésnek lehet alávetve, mint amelyek az egyházi bíróságok által a (3) bekezdésben említett, a Szentszékkel kötött nemzetközi szerződéseknek megfelelően hozott határozatokra alkalmazhatók.

▼B

(5)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) az (1) és a (3) bekezdésben említett szerződések másolatait;

b) ezen szerződések felmondását vagy módosítását.



VI. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

64. cikk

(1)  E rendeletet csak a 72. cikk szerinti alkalmazási időpontot követően megindult jogi eljárásokra, elkészített, illetve nyilvántartásba vett végrehajtható okiratokra és a felek által megkötött egyezségekre alkalmazandók.

(2)  Az e rendelet alkalmazási időpontja előtt, ám az 1347/2000/EK rendelet hatálybalépése után indított eljárásokban az e rendelet alkalmazási időpontját követően hozott határozatokat e rendelet III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell elismerni és végrehajtani, amennyiben a joghatóságot olyan szabályok alapján állapították meg, amelyek megegyeznek vagy a II. fejezetben, vagy az 1347/2000/EK rendeletben, vagy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam és a megkeresett tagállam között kötött és az eljárás megindulásakor hatályban lévő egyezménnyel.

(3)  Az 1347/2000/EK rendelet hatálybalépése után indított eljárások keretében e rendelet alkalmazási időpontja előtt hozott határozatokat e rendelet III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell elismerni és végrehajtani, feltéve hogy azok a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére, illetve e házassági eljárások alkalmával a házastársaknak a közös gyermekkel kapcsolatos szülői felelősségére vonatkoznak.

(4)  Az 1347/2000/EK rendelet hatálybalépése előtt indított eljárások keretében az e rendelet alkalmazási időpontja előtt, ám az 1347/2000/EK rendelet hatálybalépése után hozott határozatokat e rendelet III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell elismerni és végrehajtani, feltéve hogy azok házasság felbontására, különválásra, illetve házasság érvénytelenítésére vagy e házassági eljárások alkalmával a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségére vonatkoznak, és hogy a joghatóságot olyan szabályok alapján állapították meg, amelyek megegyeznek vagy az e rendelet II. fejezetében, vagy az 1347/2000/EK rendeletben, vagy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam és a megkeresett tagállam között kötött és az eljárás megindulásakor hatályban levő egyezménnyel.



VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2012. január 1-jéig és azt követően ötévenként a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére e rendelet alkalmazásáról a tagállamok által átadott információk alapján. A jelentéshez szükség szerint módosítási javaslatot mellékelnek.

66. cikk

Két vagy több jogrendszerrel rendelkező tagállamok

Tekintettel egy olyan tagállamra, amelyeknek különböző területi egységeiben két vagy több jogrendszer vagy szabályrendszer vonatkozik az e rendelettel szabályozott ügyekre:

a) bármely hivatkozás az adott tagállamban lévő szokásos tartózkodási helyre, a területi egységen belüli szokásos tartózkodási helyre vonatkozik;

b) bármely hivatkozás az állampolgárságra, illetve az Egyesült Királyság esetében a „domicile”-ra (lakóhelyre) az adott állam joga szerinti területi egységre vonatkozik;

c) bármely hivatkozás valamely tagállam hatóságára, az adott államon belüli érintett területi egység hatóságára vonatkozik;

d) bármely hivatkozás egy megkeresett tagállam szabályaira annak a területi egységnek a szabályaira vonatkozik, amelyben a joghatóság, az elismerés vagy a végrehajtás felmerül.

67. cikk

Tájékoztatás a központi hatóságokról és az elfogadott nyelvekről

A tagállamok e rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül közlik a Bizottsággal:

a) az 53. cikk alapján kijelölt központi hatóságok nevét, címét és a kapcsolattartás módját;

b) a központi hatóságok részére szóló, az 57. cikk (2) bekezdése szerinti közlemények elfogadott nyelveit;

és

c) a láthatási jogra vonatkozó, a 45. cikk (2) bekezdése szerinti igazolás elfogadott nyelveit.

A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen információkban bekövetkező változásokról.

A Bizottság nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

68. cikk

Bíróságokra és jogorvoslati eljárásokra vonatkozó tájékoztatás

A tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz a 21., 29., 33. és 34. cikkben említett bíróságok és jogorvoslati eljárások listáját és azok módosításait.

A Bizottság frissíti ezeket az információkat és nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés és bármely más megfelelő eszköz útján.

69. cikk

A mellékletek módosításai

Az I–IV. mellékletben szereplő formanyomtatványok módosításait a 70. cikk (2) bekezdésében meghatározott konzultációs eljárással összhangban fogadják el.

70. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

(2)  Amennyiben erre a bekezdésre hivatkozás történik, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

(3)  A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

71. cikk

Az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezése

(1)  Az 1347/2000/EK rendelet e rendelet alkalmazási időpontjának napjától hatályát veszti.

(2)  Az 1347/2000/EK rendeletre való hivatkozás az V. mellékletben található összehasonlító táblázatnak megfelelően e rendeletre való hivatkozásként értelmezendő.

72. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2004. augusztus 1-jén lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. március 1-jétől kell alkalmazni, a 67., 68., 69. és a 70. cikk kivételével, amelyeket 2004. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A 39. CIKKBEN EMLÍTETT, HÁZASSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS ( 1 )

1.

Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam

2.

Az igazolást kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1.

Név

2.2.

Cím

2.3.

Telefon/fax/e-mail

3.

Házasságra vonatkozó adatok

3.1.

Feleség

3.1.1.

Teljes név

3.1.2.

Cím

3.1.3.

Születési hely (ország, helység)

3.1.4.

Születési idő

3.2.

Férj

3.2.1.

Teljes név

3.2.2.

Cím

3.2.3.

Születési hely (ország, helység)

3.2.4.

Születési idő

3.3.

A házasságkötés helye (ország, helység) (amennyiben ismert) és ideje

3.3.1.

Házasságkötés országa

3.3.2.

Házasságkötés helye (amennyiben ismert)

3.3.3.

Házasságkötés ideje

4.

Bíróság, amely a határozatot meghozta

4.1.

A bíróság neve

4.2.

A bíróság székhelye

5.

Határozat

5.1.

Kelte

5.2.

Hivatkozási szám

5.3.

A határozat típusa

5.3.1.

Házasság felbontása

5.3.2.

Házasság érvénytelenítése

5.3.3.

Különválás

5.4.

Az alperes távollétében hozták-e meg a határozatot?

5.4.1.

Nem

5.4.2.

Igen ( 2 )

6.

Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

7.

Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam joga szerint van-e helye további jogorvoslatnak a határozatot illetően?

7.1.

Nincs

7.2.

Van

8.

A joghatás beálltának időpontja a tagállamban, ahol a határozatot meghozták

8.1.

Házasság felbontása

8.2.

Különválás

Kelt, …., -n ….

Aláírás és/vagy bélyegző




II. MELLÉKLET

A 39. CIKKBEN EMLÍTETT, A SZÜLŐI FELELŐSSÉGGEL KAPCSOLATBAN HOZOTT HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS ( 3 )

1.

Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam

2.

Az igazolást kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1.

Név

2.2.

Cím

2.3.

Telefon/fax/e-mail

3.

Láthatási joggal rendelkező személy(ek)

3.1.

Teljes név

3.2.

Cím

3.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.

A szülői felelősség 3. pontban említettektől eltérő jogosultjai ( 4 )

4.1.

4.1.1.

Teljes név

4.1.2.

Cím

4.1.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.2.

4.2.1.

Teljes név

4.2.2.

Cím

4.2.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.3.

4.3.1.

Teljes név

4.3.2.

Cím

4.3.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

5.

Bíróság, amely a határozatot meghozta

5.1.

A bíróság neve

5.2.

A bíróság székhelye

6.

Határozat

6.1.

Kelte

6.2.

Hivatkozási szám

6.3.

Az alperes távollétében hozták-e meg a határozatot?

6.3.1.

Nem

6.3.2.

Igen ( 5 )

7.

Gyermekek, akikre a határozat vonatkozik ( 6 )

7.1.

Teljes név és születési idő

7.2.

Teljes név és születési idő

7.3.

Teljes név és születési idő

7.4.

Teljes név és születési idő

8.

Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

9.

Végrehajthatóság és kézbesítés tanúsítása

9.1.

Végrehajtható-e a határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogának megfelelően?

9.1.1.

Igen

9.1.2.

Nem

9.2.

Kézbesítették-e a határozatot annak a félnek, akivel szemben végrehajtást kértek?

9.2.1.

Igen

9.2.1.1.

A fél teljes neve

9.2.1.2.

Cím

9.2.1.3.

Kézbesítés időpontja

9.2.2.

Nem

10.

Egyedi információk a láthatási jogra vonatkozó határozatokról, amelyeknél a 28. cikk szerint valamely tagállamban hozott határozatnak egy másik tagállamban való végrehajthatóvá nyilvánítását (exequatur) kérik. Erről a lehetőségről a 40. cikk (2) bekezdése rendelkezik.

10.1.

A láthatási jog (a határozatban megállapított mértékű) gyakorlásának gyakorlati szabályai

10.1.1.

Nap és idő

10.1.1.1.

Kezdete

10.1.1.2.

Vége

10.1.2.

Helyszín

10.1.3.

A szülői felelősség jogosultjaira háruló egyedi kötelezettségek

10.1.4.

A láthatási joggal rendelkező személyre háruló egyedi kötelezettségek

10.1.5.

A láthatási jog gyakorlásának esetleges korlátozása

11.

Egyedi tájékoztatás a gyermek visszaviteléről szóló határozatokhoz azokban az esetekben, amelyeknél kérték az „exequatur” eljárást a 28. cikk alapján. Erről a lehetőségről a 40. cikk (2) bekezdése rendelkezik.

11.1.

A határozat a gyermek visszavitelét vonja maga után.

11.2.

Az a személy, akihez a gyermeket vissza kell helyezni (a határozatban megállapított mértékig)

11.2.1.

Teljes név

11.2.2

Cím

Kelt …., -n ….

Aláírás és/vagy bélyegző




III. MELLÉKLET

A 41. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A LÁTHATÁSI JOGRA VONATKOZÓ HATÁROZATOKRÓL KIÁLLÍTOTT IGAZOLÁS ( 7 )

1.

Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam

2.

Az igazolást kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1.

Név

2.2.

Cím

2.3.

Telefon/fax/e-mail

3.

Láthatási joggal rendelkező személy(ek)

3.1.

Teljes név

3.2.

Cím

3.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.

A szülői felelősség 3. pontban említettektől eltérő jogosultjai ( 8 ) ( 9 )

4.1.

4.1.1.

Teljes név

4.1.2.

Cím

4.1.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.2.

4.2.1.

Teljes név

4.2.2.

Cím

4.2.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.3.

Egyéb

4.3.1.

Teljes név

4.3.2.

Cím

4.3.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

5.

Bíróság, amely a határozatot meghozta

5.1.

A bíróság neve

5.2.

A bíróság székhelye

6.

Határozat

6.1.

Kelte

6.2.

Hivatkozási szám

7.

Gyermekek, akikre a határozat vonatkozik ( 10 )

7.1.

Teljes név és születési idő

7.2.

Teljes név és születési idő

7.3.

Teljes név és születési idő

7.4.

Teljes név és születési idő

▼C1

8.

Végrehajtható-e a határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban?

8.1.

Igen

8.2.

Nem

▼B

9.

Amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták meg, a meg nem jelent személy részére kézbesítették az eljárást megindító iratot, illetve az ezzel egyenértékű iratot megfelelő időben és oly módon, hogy az említett személy gondoskodni tudjon saját védelméről, vagy az említett személy részére kézbesítették az iratot, ám nem ezeknek a feltételeknek megfelelően, azonban megállapítást nyer, hogy ez a személy egyértelműen elfogadta a határozatot

10.

Valamennyi érintett fél lehetőséget kapott a meghallgatásra

11.

A gyermek lehetőséget kapott a meghallgatásra, kivéve ha a meghallgatást nem tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt

12.

A láthatási jog (a határozatban megállapított mértékű) gyakorlásának gyakorlati szabályai

12.1.

Nap és idő

12.1.1.

Kezdete

12.1.2.

Vége

12.2.

Helyszín

12.3.

A szülői felelősség jogosultjaira háruló egyedi kötelezettségek

12.4.

A láthatási joggal rendelkező személyre háruló egyedi kötelezettségek

12.5.

A láthatási jog gyakorlásának esetleges korlátozása

13.

Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

Kelt …., -n ….

Aláírás és/vagy bélyegző




IV. MELLÉKLET

A 42. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A GYERMEK VISSZAVITELÉRE VONATKOZÓ HATÁROZATOKRÓL KIÁLLÍTOTT IGAZOLÁS ( 11 )

1.

Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam

2.

Az igazolást kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1.

Név

2.2.

Cím

2.3.

Telefon/fax/e-mail

3.

Az a személy, akihez a gyermeket vissza kell helyezni (a határozatban megállapított mértékig)

3.1.

Teljes név

3.2.

Cím

3.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.

A szülői felelősség jogosultjai ( 12 )

4.1.

Anya

4.1.1.

Teljes név

4.1.2.

Cím (amennyiben ismert)

4.1.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.2.

Apa

4.2.1.

Teljes név

4.2.2.

Cím (amennyiben ismert)

4.2.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

4.3.

Egyéb

4.3.1.

Teljes név

4.3.2.

Cím (amennyiben ismert)

4.3.3.

Születés idő és hely (amennyiben ismert)

5.

Alperes (amennyiben ismert)

5.1.

Teljes név

5.2.

Cím (amennyiben ismert)

6.

Bíróság, amely a határozatot meghozta

6.1.

A bíróság neve

6.2.

A bíróság székhelye

7.

Határozat

7.1.

Kelte

7.2.

Hivatkozási szám

8.

Gyermekek, akikre a határozat vonatkozik ( 13 )

8.1.

Teljes név és születési idő

8.2.

Teljes név és születési idő

8.3.

Teljes név és születési idő

8.4.

Teljes név és születési idő

9.

A határozat a gyermek visszavitelét vonja maga után.

10.

Végrehajtható-e a határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban?

10.1.

Igen

10.2.

Nem

11.

A gyermek lehetőséget kapott a meghallgatásra, kivéve ha a meghallgatást nem tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt

12.

A felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra

13.

A határozat a gyermekek visszavitelét vonja maga után, és a bíróság a határozata meghozatalakor figyelembe vette a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény 13. cikke szerint kibocsátott határozat indokait és annak alapjául szolgáló bizonyítékokat

14.

Adott esetben a bíróságok vagy hatóságok által hozott azon intézkedések részletei, amelyek biztosítják a gyermek védelmét a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállamba történő visszavitele után

15.

Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve

Kelt …., -n ….

Aláírás és/vagy bélyegző




V. MELLÉKLET

AZ 1347/2000/EK RENDELETTEL VALÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT



Hatályon kívül helyezett cikkek

Megfelelő cikkek az új szövegben

1

1, 2

2

3

3

12

4

 

5

4

6

5

7

6

8

7

9

17

10

18

11

16, 19

12

20

13

2, 49, 46

14

21

15

22, 23

16

 

17

24

18

25

19

26

20

27

21

28

22

21, 29

23

30

24

31

25

32

26

33

27

34

28

35

29

36

30

50

31

51

32

37

33

39

34

38

35

52

36

59

37

60, 61

38

62

39

 

40

63

41

66

42

64

43

65

44

68, 69

45

70

46

72

I. melléklet

68

II. melléklet

68

III. melléklet

68

IV. melléklet

I. melléklet

V. melléklet

II. melléklet




VI. MELLÉKLET

Svédország és Finnország nyilatkozata a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendelet 59. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint.

Svédország nyilatkozata:

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendelet 59. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján Svédország kijelenti, hogy a rendelet szabályai helyett a Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között, a házasságról, örökbefogadásról és gyámságról szóló nemzetközi magánjogi rendelkezéseket tartalmazó, 1931. február 6-án kelt egyezmény alkalmazandó teljes mértékben annak záró jegyzőkönyvével együtt a Svédország és Finnország közötti kapcsolatokban.

Finnország nyilatkozata:

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendelet 59. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján Finnország kijelenti, hogy a rendelet szabályai helyett a Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között, a házasságról, örökbefogadásról és gyámságról szóló nemzetközi magánjogi rendelkezéseket tartalmazó, 1931. február 6-án kelt egyezmény alkalmazandó teljes mértékben annak záró jegyzőkönyvével együtt a Finnország és Svédország közötti kapcsolatokban.



( 1 ) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet.

( 2 ) Mellékelni kell a 37. cikk (2) bekezdésében említett okiratokat.

( 3 ) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet.

( 4 ) Közös felügyelet esetében a 3. pontban már említett személy a 4. pontban is megemlíthető.

( 5 ) Mellékelni kell a 37. cikk (2) bekezdésében említett okiratokat.

( 6 ) Négynél több gyermek esetén, használjon egy második formanyomtatványt.

( 7 ) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet.

( 8 ) Közös felügyelet esetében a 3. pontban már említett személy a 4. pontban is megemlíthető.

( 9 ) Jelölje x-szel annak a személynek a neve melletti négyzetet, akivel szemben végre kell hajtani az határozatot.

( 10 ) Négynél több gyermek esetén használjon egy második formanyomtatványt.

( 11 ) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet.

( 12 ) Ez a pont szabadon választható.

( 13 ) Négynél több gyermek esetén használjon egy második formanyomtatványt.

Top