EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02002A0430(01)-20170101

Consolidated text: Megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról

ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2002/309(1)/2017-01-01

02002A0430(01) — HU — 01.01.2017 — 003.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról

(HL L 114, 2002.4.30., 6. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

 M1

DECISION No 2/2003 OF THE EU-SWISS JOINT COMMITTEE 2003/554/EC of 15 July 2003 (*)

  L 187

55

26.7.2003

 M2

AZ EU–SVÁJC VEGYESBIZOTTSÁG 1/2004 HATÁROZATA 2004/802/EK (2004. április 30.)

  L 352

18

27.11.2004

►M3

JEGYZŐKÖNYV az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről

  L 89

30

28.3.2006

 M4

EU–SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA 2006/652/EK (2006. július 6.)

  L 270

67

29.9.2006

►M5

JEGYZŐKÖNYV a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásban Szerződő Félként való részvételéről

  L 124

53

20.5.2009

►M6

AZ EU–SVÁJC VEGYES BIZOTTSÁG 2/2011 HATÁROZATA AMELYET AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS 14. CIKKE HOZOTT LÉTRE 2011/702/EU (2011. szeptember 30.)

  L 277

20

22.10.2011

►M7

A VEGYES BIZOTTSÁG 1/2012 HATÁROZATA, AMELY BIZOTTSÁGOT AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS HOZTA LÉTRE 2012/195/EU (2012. március 31.)

  L 103

51

13.4.2012

►M8

AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS ÁLTAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 1/2014 HATÁROZATA 2014/947/EU (2014. november 28.)

  L 367

122

23.12.2014

►M9

A VEGYES BIZOTTSÁG 1/2015 HATÁROZATA AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS 14. CIKKE ÁLTAL LÉTREHOZOTT A MEGÁLLAPODÁS III. MELLÉKLETÉNEK (SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE) MÓDOSÍTÁSÁRÓL [2015/915] 2015. június 8. (2015. június 8.)

  L 148

38

13.6.2015

►M10

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló

  L 31

3

4.2.2017



(*)

Ez a jogi aktus sosem jelent meg magyar nyelven.




▼B

MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról



▼M5

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG;

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

▼M10

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

▼M5

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG;

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

egyrészről, valamint

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

másrészről,

▼B

Meggyőződve arról, hogy a személyek szabad mozgása a Szerződő Felek felségterületén kulcsfontosságú tényező kapcsolataik harmonikus fejlődésében,

Azzal az elhatározással, hogy az Európai Közösségben alkalmazandó előírások alapján megteremtik egymás között a személyek szabad mozgását,

ELHATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:



I.

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

E megállapodás célja az Európai Közösség tagállamai és Svájc állampolgárai érdekében:

a) a belépés, a tartózkodás, a nem önálló munkavállalás, az önálló vállalkozóként való letelepedés és a Szerződő Felek felségterületén való tartózkodás jogának biztosítása;

b) a Szerződő Felek felségterületén a szolgáltatásnyújtás elősegítése, különösen a rövid időtartamú szolgáltatások nyújtásának liberalizálása;

c) a fogadó országban gazdasági tevékenységet nem végző személyeknek a Szerződő Felek felségterületére való belépés és tartózkodás jogának biztosítása;

d) a saját állampolgáraiknak nyújtottakkal azonos élet-, foglalkoztatási és munkavállalási feltételek biztosítása.

2. cikk

A diszkrimináció tilalma

Valamely Szerződő Félnek egy másik Szerződő Fél területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai, e megállapodás I., II. és III. melléklete rendelkezéseinek alkalmazása során és azoknak megfelelően, nem különböztethetők meg az állampolgárságuk szerint.

3. cikk

A belépéshez való jog

Valamely Szerződő Fél állampolgárának egy másik Szerződő Fél felségterületére történő belépéshez való jogát az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell biztosítani.

4. cikk

A tartózkodáshoz és a gazdasági tevékenység végzéséhez való jog

A tartózkodáshoz és a gazdasági tevékenység végzéséhez való jogot az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően biztosítani kell, amennyiben a 10. cikk másként nem rendelkezik.

5. cikk

Szolgáltatást nyújtó személyek

(1)  A Szerződő Felek között fennálló, különösen a szolgáltatásnyújtásról rendelkező megállapodások sérelme nélkül (beleértve a közbeszerzésről szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására) a szolgáltatást nyújtó személyeknek, az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően a társaságokat is beleértve, jogukban áll naptári évenként 90 munkanapot ténylegesen meg nem haladó időszakra a másik Szerződő Fél felségterületén szolgáltatást nyújtani.

(2)  A szolgáltatást nyújtó személyek jogosultak a másik Szerződő Fél felségterületére való belépésre és az ott tartózkodásra:

a) amennyiben az (1) bekezdés szerint, vagy az (1) bekezdésben említett megállapodás rendelkezései alapján jogosultak szolgáltatást nyújtani;

b) vagy, ha az a) pontban meghatározott feltételek nem teljesülnek, amennyiben az érintett Szerződő Fél illetékes hatóságaitól szolgáltatás nyújtására engedélyt kaptak.

(3)  Valamely Szerződő Fél felségterületére kizárólag szolgáltatás igénybevétele céljából belépő, Svájc vagy az Európai Közösség valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező természetes személyt megilleti a belépés és az ott tartózkodás joga.

(4)  Az e cikkben említett jogokat az I., II. és III. mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani. A 10. cikk szerinti mennyiségi korlátozások az e cikkben említett személyekkel szemben nem alkalmazhatóak.

6. cikk

A gazdasági tevékenységet nem folytató személyek tartózkodási joga

A valamely Szerződő Fél felségterületén való tartózkodás jogát a gazdasági tevékenységet nem folytató személyeknek az I. melléklet nem aktív személyekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell biztosítani.

7. cikk

Egyéb jogok

A Szerződő Felek az I. mellékletnek megfelelően különösen a személyek szabad mozgásával kapcsolatos alábbi jogokról rendelkeznek:

a) az élet-, foglalkoztatási és munkafeltételek, a gazdasági tevékenységben való részvétel lehetőségére és annak folytatására vonatkozóan a saját állampolgárokkal való egyenlő bánásmód joga;

b) a foglalkozás szabad megválasztása és a földrajzi mobilitás joga, amely lehetővé teszi a Szerződő Felek állampolgárainak szabad mozgását a fogadó állam felségterületén, valamint a választásuk szerinti foglalkozás folytatását;

c) valamely Szerződő Fél felségterületén maradás joga a gazdasági tevékenység folytatásának befejezése után;

d) családtagok számára a tartózkodás joga, állampolgárságuktól függetlenül;

e) családtagok számára a gazdasági tevékenység folytatásának joga, állampolgárságuktól függetlenül;

f) az ingatlantulajdon szerzésének joga, amennyiben az kapcsolódik az e megállapodás által biztosított jogok gyakorlásához;

g) az átmeneti időszak alatt, az egyik Szerződő Fél területén végzett gazdasági tevékenység vagy tartózkodási időszak befejeződése után a gazdasági tevékenység folytatásának céljából való visszatérés joga, valamint az ideiglenes tartózkodási engedély állandóvá történő átminősíttetésének joga.

8. cikk

A szociális biztonsági rendszerek összehangolása

A Szerződő Felek, a II. mellékletnek megfelelően, rendelkezéseket fogadnak el a szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról, különösen az alábbiak érdekében:

a) az egyenlő bánásmód biztosítása;

b) az alkalmazandó jogi előírások meghatározása;

c) a különböző nemzeti jogi előírások által figyelembe vett összes jogosultsági idő összesítése a juttatásokra való jogosultság megszerzése és fenntartása, valamint a juttatások kiszámítása végett;

d) juttatások folyósítása a Szerződő Felek felségterületén lakóhellyel rendelkező személyek részére;

e) a hatóságok és intézmények közötti kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás és az együttműködés elősegítése.

9. cikk

Oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok

Az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai és Svájc állampolgárai számára a munkavállalás és önálló vállalkozás lehetősége, valamint e tevékenységek folytatásának, illetve a szolgáltatások nyújtásának megkönnyítése érdekében a Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket a III. melléklet szerint az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, a munkavállalás és önálló vállalkozás lehetőségére és e tevékenységek folytatására, valamint a szolgáltatások nyújtására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseik összehangolásáról.



II.

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

10. cikk

Átmeneti rendelkezések és a megállapodás továbbfejlesztése

(1)  A megállapodás hatálybalépése után öt évig Svájc mennyiségi korlátozásokat tarthat fenn a gazdasági tevékenységben való részvételi lehetőségek tekintetében a négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamú tartózkodásra, valamint az egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodásra. A négy hónapnál rövidebb tartózkodás nem korlátozható.

A hatodik évtől kezdve az Európai Közösség tagállamainak állampolgáraira vonatkozó összes mennyiségi korlátozás hatályát veszti.

▼M3

(1a)  2007. május 31-ig Svájc mennyiségi korlátozásokat tarthat fenn a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság olyan állampolgárai tekintetében, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, a következő két tartózkodási kategóriához való hozzáférés vonatkozásában: a négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamú, valamint az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodás. A négy hónapnál rövidebb tartózkodásra mennyiségi korlátozás nem tartható fenn.

A fent említett átmeneti időszak vége előtt Svájc jelentése alapján a vegyesbizottság felülvizsgálja az új tagállamok állampolgárai vonatkozásában alkalmazott átmeneti időszak működését. A felülvizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a fent említett időszak végén Svájc értesíti a vegyesbizottságot arról, hogy továbbra is alkalmaz-e mennyiségi korlátozásokat a Svájcban alkalmazott munkavállalókra. Svájc 2009. május 31-ig alkalmazhat ilyen intézkedéseket. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak 2007. május 31-én jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgáraira alkalmazott mennyiségi korlátozásokat meg kell szüntetni. E tagállamok ugyanilyen időtartamokra ugyanilyen mennyiségi korlátozásokat vezethetnek be a svájci állampolgárok vonatkozásában.

▼M5

(1b)  A Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két éven keresztül Svájc mennyiségi korlátozást tarthat fenn a Bolgár Köztársaság és Románia olyan állampolgárai tekintetében, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, a következő két tartózkodási kategóriához való hozzáférés vonatkozásában: négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb tartózkodás, valamint egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodás. A négy hónapnál rövidebb tartózkodásra mennyiségi korlátozás nem tartható fenn.

A fent említett átmeneti időszak vége előtt Svájc jelentése alapján a vegyes bizottság felülvizsgálja az új tagállamok állampolgárai vonatkozásában alkalmazott átmeneti időszak működését. A felülvizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a fent említett időszak végén Svájc értesíti a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is alkalmaz-e mennyiségi korlátozásokat a Svájcban alkalmazott munkavállalókra. Svájc a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépése után öt éven keresztül továbbra is alkalmazhat ilyen jellegű intézkedéseket. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak az első albekezdésben meghatározott kétéves időszak végén jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén a Bolgár Köztársaság és Románia állampolgárai vonatkozásában alkalmazott valamennyi mennyiségi korlátozást el kell törölni. E tagállamok ugyanilyen időszakokra ugyanilyen mennyiségi korlátozásokat vezethetnek be a svájci állampolgárok vonatkozásában.

▼M10

(1c)  A Horvát Köztársaságnak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított második év végéig Svájc mennyiségi korlátozást tarthat fenn a Horvát Köztársaság olyan állampolgárai tekintetében, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, a következő két tartózkodási kategóriához való hozzáférés vonatkozásában: négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb tartózkodás, valamint egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamra szóló tartózkodás. A négy hónapnál rövidebb tartózkodásra nem tarthatók fenn mennyiségi korlátozások.

A fent említett átmeneti időszak vége előtt Svájc jelentése alapján a vegyes bizottság felülvizsgálja a Horvátország állampolgárai vonatkozásában alkalmazott átmeneti időszak működését. A felülvizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a fent említett időszak végén Svájc értesíti a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is alkalmaz-e mennyiségi korlátozásokat a Svájcban alkalmazott munkavállalókra. Svájc a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépése után öt éven keresztül továbbra is alkalmazhat ilyen jellegű intézkedéseket. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak az első albekezdésben meghatározott kétéves időszak végén jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén a Horvátország állampolgárai vonatkozásában alkalmazott valamennyi mennyiségi korlátozást el kell törölni. Horvátország ugyanilyen időszakokra ugyanilyen mennyiségi korlátozásokat vezethet be a svájci állampolgárok vonatkozásában.

▼B

(2)  Legfeljebb kétéves időtartamra a Szerződő Felek fenntarthatják a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbsége és a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételek szabályozását, az 5. cikkben említett szolgáltatásokat nyújtó személyeket is beleértve. Az első év vége előtt a vegyes bizottság megvizsgálja e korlátozások fenntartásának szükségességét. A vegyes bizottság e legfeljebb kétéves időtartamot lerövidítheti. A szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtásáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására).

▼M3

(2a)  Svájc, valamint a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a valamely másik szerződő félnek a saját területükön foglalkoztatott munkavállalói vonatkozásában 2007. május 31-ig fenntarthatják a szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségére és a másik szerződő fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételek szabályozását. Ugyanilyen ellenőrzések tarthatók fenn a következő, a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésében említett négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában: kertészeti szolgáltatások; építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is; biztonsági tevékenységek; ipari takarítás, tisztítás (NACE-kódok ( 1 ) 01.41; 45.1-től 4-ig; 74.60; valamint 74.70). Az (1a), (2a), (3a) és (4a) bekezdésekben említett átmeneti időszakok alatt Svájc a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesíti az új tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik nem EU- és nem EFTA-országok állampolgárai. A szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtásáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására). Ugyanezen időszakban a végzettségi követelmények a négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyek vonatkozásában fenntarthatók ( 2 ), csakúgy, mint a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésében említett, a fenti négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában.

2007. május 31-e előtt a vegyesbizottság felülvizsgálja az e bekezdésben található átmeneti intézkedések működését bármely, az átmeneti intézkedéseket végrehajtó szerződő fél jelentése alapján. A felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb 2007. május 31-én az a szerződő fél, amelyik végrehajtotta az e bekezdésben található átmeneti intézkedéseket, és értesítette a vegyesbizottságot arról, hogy továbbra is szándékában áll ilyen átmeneti intézkedéseket alkalmazni, azokat 2009. május 31-ig továbbra is alkalmazhatja. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak 2007. május 31-én jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén az e bekezdésben említett valamennyi fenti korlátozást meg kell szüntetni.

▼M5

(2b)  Svájc, valamint a Bolgár Köztársaság és Románia a valamely másik Szerződő Félnek a saját területén alkalmazott munkavállalói vonatkozásában a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két éven keresztül fenntarthatja a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségére és a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételek szabályozását. Ugyanilyen ellenőrzések tarthatók fenn a megállapodás 5. cikkének (1) bekezdésében említett következő négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában: kertészeti szolgáltatások; építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is; biztonsági tevékenységek; ipari takarítás, tisztítás (NACE-kódok ( 3 ) 01.41; 45.1-től 4-ig; 74.60; valamint 74.70). Az (1b), (2b), (3b) és (4c) bekezdésekben említett átmeneti időszakok alatt Svájc a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesíti az új tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik nem EU- és nem EFTA-országok állampolgárai. A szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtásáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására). Ugyanezen időszakban a képesítési követelmények a négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyek vonatkozásában fenntarthatók ( 4 ), csakúgy, mint a megállapodás 5. cikkének (1) bekezdésében említett, a fenti négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában.

A Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két éven belül a vegyes bizottság az átmeneti intézkedéseket végrehajtó Szerződő Felek mindegyike által készített jelentés alapján felülvizsgálja az e bekezdésben foglalt átmeneti intézkedések működését. A felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két év után az a Szerződő Fél, amely végrehajtotta az e bekezdésben foglalt átmeneti intézkedéseket, és értesítette a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is szándékában áll ilyen átmeneti intézkedéseket alkalmazni, azokat a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított öt éven keresztül továbbra is alkalmazhatja. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak az első albekezdésben meghatározott kétéves időszak végén jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén az e bekezdésben említett valamennyi korlátozást meg kell szüntetni.

▼M10

(2c)  Svájc és Horvátország a valamely másik Szerződő Félnek a saját területén alkalmazott munkavállalói vonatkozásában a Horvát Köztársaságnak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított második év végéig fenntarthatja a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségére és a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételek szabályozását. Ugyanilyen ellenőrzések tarthatók fenn a megállapodás 5. cikkének (1) bekezdésében említett következő négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában: kertészet; építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is; biztonsági tevékenységek; ipari takarítás, tisztítás (NACE-kódok ( 5 ) 01.41; 45.1-től 4-ig; 74.60; valamint 74.70). Az (1c), (2c), (3c) és (4d) bekezdésben említett átmeneti időszakok alatt Svájc a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesíti a horvát állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik nem EU- és nem EFTA-országok állampolgárai. A szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtásáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására). Ebben az időszakban a képesítési követelmények a négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyek vonatkozásában fenntarthatók ( 6 ), csakúgy, mint a megállapodás 5. cikkének (1) bekezdésében említett, a fenti négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában.

A Horvát Köztársaságnak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két éven belül a vegyes bizottság az átmeneti intézkedéseket végrehajtó Szerződő Felek mindegyike által készített jelentés alapján áttekinti az e bekezdésben foglalt átmeneti intézkedések működését. A felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két év után az a Szerződő Fél, amely végrehajtotta az e bekezdésben foglalt átmeneti intézkedéseket, és értesítette a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is szándékában áll ilyen átmeneti intézkedéseket alkalmazni, azokat a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított ötödik év végéig továbbra is alkalmazhatja. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak az első albekezdésben meghatározott kétéves időszak végén jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén az e bekezdésben említett valamennyi korlátozást meg kell szüntetni.

▼B

(3)  E megállapodás hatálybalépésétől az ötödik év végéig Svájc a teljes kvótáján belül az Európai Közösség munkavállalói és önálló vállalkozói számára minden évben legalább 15 000 , egy évre, vagy azt meghaladó időtartamra érvényes, és 115 500 négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra érvényes új tartózkodási engedélyt tart fenn.

▼M3

(3a)  Az alább felsorolt új tagállamoknak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől az (1a) bekezdésben említett időszak végéig Svájc – a harmadik országokra vonatkozó teljes kvótáján belül – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság olyan állampolgárai vonatkozásában, akik Svájcban munkavállalók, vagy önálló vállalkozók, évente (pro rata temporis) minimális számú új tartózkodási engedélyt tesz hozzáférhetővé ( 7 ) a következő ütemezésnek megfelelően:



Határidő

Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedélyek száma

A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma

2005. május 31.

900

9 000

2006. május 31.

1 300

12 400

2007. május 31.

1 700

15 800

2008. május 31.

2 200

19 200

2009. május 31.

2 600

22 600

▼M5

(3b)  A Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől az (1b) bekezdésben említett időszak végéig Svájc – a harmadik országokra vonatkozó teljes kvótáján belül – ezen új tagállamok olyan állampolgárai vonatkozásában, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, évente (pro rata temporis) minimális számú új tartózkodási engedélyt ( 8 ) tesz hozzáférhetővé a következő ütemezésnek megfelelően:



Határidő

Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedélyek száma

A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma

az első év végéig

362

3 620

a második év végéig

523

4 987

a harmadik év végéig

684

6 355

a negyedik év végéig

885

7 722

az ötödik év végéig

1 046

9 090

▼M10

(3c)  A Horvát Köztársaságnak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől az (1c) bekezdésben említett időszak végéig Svájc – a harmadik országokra vonatkozó teljes kvótáján belül – Horvátország olyan állampolgárai vonatkozásában, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, évente (pro rata temporis) minimális számú új tartózkodási engedélyt ( 9 ) tesz hozzáférhetővé a következő ütemezésnek megfelelően:



Határidő

Az egy évre, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedélyek száma

A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma

Első év

54

543

Második év

78

748

Harmadik év

103

953

Negyedik év

133

1 158

Ötödik év

250

2 000

(3d)  Amennyiben Svájc és/vagy Horvátország az (1c), (2c) és (3c) bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmaz a területén foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában, és munkaerőpiacán súlyos zavar alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, ezekről a körülményekről az (1c) bekezdésben meghatározott időszak vége előtt értesíti a vegyes bizottságot.

A vegyes bizottság eldönti, hogy az értesítést küldő állam továbbra is alkalmazhatja-e az átmeneti intézkedéseket az értesítés alapján. A vegyes bizottság kedvező véleménye esetén, az értesítést küldő állam továbbra is alkalmazhatja az (1c), (2c) és (3c) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a területén foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hét év végéig. Ebben az esetben az (1c) bekezdésben említett tartózkodási engedélyek száma évente:



Határidő

Az egy évre, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedélyek száma

A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma

Hatodik év

260

2 100

Hetedik év

300

2 300 .

▼B

(4)  A (3) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, a Szerződő Felek a következő feltételekben állapodnak meg: amennyiben egy adott évben az Európai Közösség munkavállalói és önálló vállalkozói számára az (1) bekezdésben említett tartózkodási kategóriák bármelyikében kiadott új engedélyek száma öt év után, és a megállapodás hatálybalépését követően 12 évig több mint tíz százalékkal meghaladja az adott évet megelőző három év átlagát, akkor az azt követő évben Svájc egyoldalúan az előző három év átlagának öt százalékkal megnövelt mértékében korlátozhatja az említett kategóriában az Európai Közösség munkavállalóinak és önálló vállalkozóinak kiadott új tartózkodási engedélyek számát. A rákövetkező évben ez a szám hasonló módon korlátozható.

Az előző bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, az Európai Közösség munkavállalóinak és önálló vállalkozóinak kiadott új tartózkodási engedélyek száma nem korlátozható évi 15 000 , egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamra érvényes, valamint évi 115 500 , négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra érvényes új tartózkodási engedélynél kevesebbre.

▼M3

(4a)  Az (1a) bekezdésben és az e bekezdésben meghatározott időszak végén és legfeljebb az egyezmény hatályba lépését követő tizenkét évig az egyezmény 10. cikkének (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben munkaerőpiacán súlyos zavar alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, Svájc, valamint bármely új tagállam, amely átmeneti intézkedéseket hajtott végre, ezekről a körülményekről 2009. május 31-ig értesíti a vegyesbizottságot. Ebben az esetben az értesítést küldő ország a területén foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában 2011. április 30-ig továbbra is alkalmazhatja az (1a), (2a) és (3a) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Ebben az esetben az (1a) bekezdésben említett tartózkodási engedélyek száma évente:



Határidő

Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedélyek száma

A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma

2010. május 31.

2 800

26 000

2011. április 30.

3 000

29 000

(4b)  Amennyiben Málta munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, és ezért úgy dönt, hogy a csatlakozási szerződés XI. mellékletének a „Személyek szabad mozgása” című 2. szakaszában foglalt rendelkezésekre hivatkozik, Málta az EU többi tagállamára vonatkozóan meghozott korlátozó intézkedéseit Svájcra is alkalmazhatja. Ebben az esetben Svájc azokkal egyenértékű kölcsönös intézkedéseket vezethet be Málta vonatkozásában.

Málta és Svájc ezt az eljárást 2011. április 30-ig veheti igénybe.

▼M5

(4c)  (4c) Az (1b) bekezdésben és e bekezdésben meghatározott időszak végén, illetve a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított tíz éven keresztül e megállapodás 10. cikke (4) bekezdésének rendelkezései alkalmazandóak ezen új tagállamok állampolgáraira.

Amennyiben munkaerőpiacán súlyos zavar alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, Svájc, valamint bármely új tagállam, amely átmeneti intézkedéseket hajtott végre, ezekről a körülményekről a (2b) bekezdés 2. pontjában meghatározott ötéves átmeneti időszak vége előtt értesíti a vegyes bizottságot. Ebben az esetben az értesítést küldő állam továbbra is alkalmazhatja az (1b), (2b) és (3b) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a területén foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hét éven keresztül. Ebben az esetben az (1b) bekezdésben említett tartózkodási engedélyek száma évente:



Határidő

Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra szóló engedélyek száma

A négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló engedélyek száma

a hatodik év végéig

1 126

10 457

a hetedik év végéig

1 207

11 664

▼M10

(4d)  Az (1c) és (3d) bekezdésben meghatározott időszak végén, illetve a Horvát Köztársaságnak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított tíz éven keresztül a következő rendelkezések alkalmazandóak: Amennyiben egy adott évben Horvátország munkavállalói és önálló vállalkozói számára az (1c) bekezdésben említett tartózkodási kategóriák egyikében kiadott új engedélyek száma több mint 10 %-kal meghaladja a referenciaévet megelőző három év átlagát, akkor Svájc, az alkalmazás évére vonatkozóan, egyoldalúan korlátozhatja az alkalmazást megelőző három év átlagának 5 %-kal megnövelt mértékében Horvátország munkavállalóinak és önálló vállalkozóinak az egy évre, vagy azt meghaladó időtartamra szóló, valamint az alkalmazást megelőző három év átlagának 10 %-kal megnövelt mértékében a négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló új tartózkodási engedélyek számát. Az alkalmazás évét követő évben az engedélyek száma ugyanezen módon korlátozható.

Az előző albekezdéstől eltérően, a következő rendelkezések alkalmazandóak a hatodik és hetedik referenciaév végén: Amennyiben egy adott évben Horvátország munkavállalói és önálló vállalkozói számára az (1c) bekezdésben említett tartózkodási kategóriák egyikében kiadott új engedélyek száma több mint 10 %-kal meghaladja a referenciaévet megelőző év átlagát, akkor Svájc, az alkalmazás évére vonatkozóan, egyoldalúan korlátozhatja az alkalmazást megelőző három év átlagának 5 %-kal megnövelt mértékében Horvátország munkavállalóinak és önálló vállalkozóinak az egy évre, vagy azt meghaladó időtartamra szóló, valamint az alkalmazást megelőző három év átlagának 10 %-kal megnövelt mértékében a négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra szóló új tartózkodási engedélyek számát. Az alkalmazás évét követő évben az engedélyek száma ugyanezen módon korlátozható.

(4e)  A (4d) bekezdés alkalmazásában:

(1) A „referenciaév” kifejezés egy adott évet jelent, amelyet annak a hónapnak az első napjától kell számítani, amelyben a jegyzőkönyv hatályba lép;

(2) Az „alkalmazás éve” kifejezés a referenciaévet követő évre vonatkozik.

▼B

(5)  Az (1)–(4) bekezdésnek és különösen a (2) bekezdésnek a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezéseit nem kell alkalmazni az e megállapodás hatálybalépésekor a Szerződő Felek felségterületén gazdasági tevékenység folytatására jogosult munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot. Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivatkozni. Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük automatikus meghosszabbítására, e megállapodás hatálybalépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállalkozók élvezik az e megállapodás alapvető rendelkezéseiben és különösen a 7. cikkében a letelepedett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.

▼M3

(5a)  Az (1a), (2a), (3a), (4a) és (4b) bekezdés átmeneti rendelkezéseit, különösen a (2a) bekezdésnek a szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fenti bekezdésekben említett új tagállamoknak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésekor a Szerződő Felek területén gazdasági tevékenység folytatására jogosult munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot.

Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivatkozni. Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük automatikus meghosszabbítására. E megállapodás hatályba lépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállalkozók élvezik az e megállapodás alapvető rendelkezéseiben, és különösen a 7. cikkben a letelepedett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.

▼M5

(5b)  Az (1b), (2b), (3b) és (4c) bekezdés átmeneti rendelkezéseit, különösen a (2b) bekezdésnek a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fenti bekezdésekben említett, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésekor a Szerződő Felek területén gazdasági tevékenység folytatására jogosult munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot.

Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivatkozni. Az egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamra érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük automatikus meghosszabbítására. A fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállalkozók élvezik az e megállapodás alapvető rendelkezéseiben és különösen a 7. cikkben a letelepedett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.

▼M10

(5c)  Az (1c), (2c), (3c) és (4d) bekezdés átmeneti rendelkezéseit, különösen a (2c) bekezdésnek a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fenti bekezdésekben említett, a Horvát Köztársaságnak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésekor a Szerződő Felek területén gazdasági tevékenység folytatására jogosult munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot.

Az egy évnél rövidebb időre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivatkozni. Az egy évre vagy azt meghaladó időtartamra szóló tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük automatikus meghosszabbítására. A fent említett jegyzőkönyv hatálybalépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállalkozók élvezik az e megállapodás alapvető rendelkezéseivel, és különösen a 7. cikkel a letelepedett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.

▼B

(6)  Svájc rendszeresen és azonnal tájékoztatja a vegyes bizottságot minden hasznos statisztikáról és információról, beleértve a (2) bekezdés végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket is. A vegyes bizottságban bármelyik Szerződő Fél kérheti a helyzet felülvizsgálatát.

(7)  A határ menti ingázókra nem lehet mennyiségi korlátozásokat alkalmazni.

(8)  A szociális biztonságról és a munkanélküli-biztosítási hozzájárulás visszatérítéséről szóló átmeneti rendelkezéseket a II. melléklethez csatolt jegyzőkönyv tartalmazza.

11. cikk

A fellebbezések elbírálása

(1)  Az e megállapodás hatálya alá tartozó személyek jogosultak az illetékes hatóságoknál fellebbezni e megállapodás rendelkezéseinek az alkalmazását illetően.

(2)  A fellebbezéseket ésszerű időn belül el kell bírálni.

(3)  Az e megállapodás hatálya alá tartozó személyek az illetékes nemzeti bírósághoz fordulhatnak a fellebbezéseket elbíráló határozatok ellen, illetve ha ésszerű időtartamon belül nem születik határozat.

12. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

E megállapodás nem zárja ki a Szerződő Felek állampolgáraira és családtagjaikra vonatkozó kedvezőbb nemzeti rendelkezések alkalmazását.

13. cikk

Tartózkodás

A Szerződő Felek vállalják, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken egymás állampolgáraival szemben nem fogadnak el további korlátozó intézkedéseket.

14. cikk

Vegyes bizottság

(1)  A Szerződő Felek képviselőiből álló vegyes bizottság jön létre, amely e megállapodás igazgatásáért és megfelelő alkalmazásáért felelős. Ennek érdekében a bizottság ajánlásokat dolgoz ki. Az e megállapodásban meghatározott esetekben határozatokat hoz. A vegyes bizottság kölcsönös egyetértéssel hozza meg határozatait.

(2)  Súlyos gazdasági vagy társadalmi nehézségek esetén a vegyes bizottság bármelyik Szerződő Fél kérésére összeül, hogy megvizsgálja a helyzet orvoslására alkalmas intézkedéseket. A vegyes bizottság a bevezetendő intézkedésekről a kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül határoz. E határidőt a vegyes bizottság meghosszabbíthatja. Az ilyen intézkedések terjedelme és időtartama nem haladhatja meg a helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket. Előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a megállapodás működését a legkevésbé zavarják.

(3)  E megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a Szerződő Felek rendszeresen információt cserélnek, és bármelyikük kérésére konzultálnak egymással a vegyes bizottságban.

(4)  A vegyes bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Bármelyik fél kérheti az ülés összehívását. A vegyes bizottság a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 15 napon belül összeül.

(5)  A vegyes bizottság megalkotja saját eljárási szabályzatát, amelyek tartalmazzák többek között az ülések összehívására, az elnök kinevezésére, valamint az elnök hivatali idejére vonatkozó rendelkezéseket.

(6)  A vegyes bizottság bármilyen munkacsoportot vagy szakértői csoportot létrehozhat, amely segíti a feladatai ellátásában.

15. cikk

Mellékletek és jegyzőkönyvek

E megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei a megállapodás szerves részét képezik. A nyilatkozatokat a záróokmány tartalmazza.

16. cikk

Hivatkozás a közösségi jogra

(1)  Az e megállapodás által kitűzött célok elérése érdekében a Szerződő Felek meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy az Európai Közösség e megállapodásban említett jogszabályaiban foglaltakkal egyenértékű jogokat és kötelezettségeket alkalmazzanak a közöttük fennálló kapcsolatban.

(2)  Amennyiben e megállapodás alkalmazása a közösségi jog elveinek alkalmazását jelenti, figyelembe kell venni az Európai Közösségek Bíróságának a megállapodás aláírásának időpontját megelőzően keletkezett, vonatkozó esetjogát. Az aláírás utáni esetjogról Svájc tájékoztatást kap. A megállapodás megfelelő működésének biztosítása érdekében a vegyes bizottság bármely Szerződő Fél kérésére meghatározza ezen esetjog következményeit.

17. cikk

Jogfejlődés

(1)  Amint az egyik Szerződő Fél az e megállapodás által szabályozott területeken hazai jogszabályai módosítását kezdeményezi, vagy amint változás áll be azoknak a hatóságoknak az esetjogában, amelyek határozataival szemben a hazai törvények szerint nincs jogorvoslat, erről az érintett Szerződő Fél a vegyes bizottság keretei között értesíti a másik Szerződő Felet.

(2)  A vegyes bizottság a megállapodás megfelelő működése érdekében véleménycserét folytat az ilyen módosítások következményeiről.

18. cikk

Felülvizsgálat

Amennyiben valamelyik Szerződő Fél e megállapodást módosítani kívánja, erre vonatkozó javaslatát benyújtja a vegyes bizottságnak. E megállapodás módosításai a megfelelő nemzeti eljárások végrehajtása után lépnek hatályba, a II. és III. melléklet módosításai kivételével, amelyeket a vegyes bizottság határozattal fogad el, és amelyek e határozat elfogadását követően azonnal hatályba léphetnek.

19. cikk

A viták rendezése

(1)  A Szerződő Felek a vegyes bizottság elé utalhatják az e megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érintő vitás ügyeket.

(2)  A vegyes bizottság rendezheti a vitát. A vegyes bizottság részére minden hasznos, a helyzet részletes kivizsgáláshoz szükséges információt át kell adni az elfogadható megoldás megtalálása érdekében. E célból a vegyes bizottság minden lehetőséget megfontolás tárgyává tesz e megállapodás megfelelő működésének a fenntartása érdekében.

20. cikk

A szociális biztonságról szóló kétoldalú megállapodásokhoz való viszony

Ha a II. melléklet másként nem rendelkezik, Svájc és az Európai Közösség tagállamai közötti szociális biztonságról szóló kétoldalú megállapodásokat e megállapodás hatálybalépésekor felfüggesztik, amennyiben e megállapodás szabályozza ugyanazt a területet.

21. cikk

A kettős adóztatásról szóló kétoldalú megállapodásokhoz való viszony

(1)  A Svájc és az Európai Közösség tagállami közötti kettős adóztatásról szóló kétoldalú megállapodásokat e megállapodás rendelkezései nem érintik. E megállapodás rendelkezései különösen nem érintik a kettős adóztatásról szóló megállapodások „határ menti ingázók” fogalmának meghatározását.

(2)  E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a Szerződő Feleket abban, hogy megkülönböztessenek eltérő helyzetű adófizetőket, különös tekintettel lakóhelyükre, adójogszabályaik ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor.

(3)  E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Szerződő Feleket abban, hogy adók előírására, adófizetésre valamint, a hatékony adóbeszedés biztosítására vonatkozóan intézkedéseket fogadjanak el, illetve alkalmazzanak, valamint, hogy nemzeti adójogszabályaik, illetve Svájc és az Európai Közösség egy vagy több tagállama közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások, vagy bármilyen más, adózással kapcsolatos megállapodás révén megakadályozzák az adófizetési kötelezettség teljesítését.

22. cikk

A szociális biztonságon és a kettős adóztatáson kívüli egyéb tárgyú kétoldalú megállapodásokhoz való viszony

(1)  E megállapodás 20. és 21. cikkének rendelkezéseitől függetlenül, e megállapodás nem érinti egyrészről Svájc, másrészről az Európai Közösség egy vagy több tagállama között létrejött, például a magánszemélyekre, a gazdasági szereplőkre, a határokon átnyúló együttműködésre, a kishatárforgalomra vonatkozó megállapodásokat, amennyiben azok összeegyeztethetőek e megállapodással.

(2)  Amennyiben az említett megállapodások e megállapodással nem összeegyeztethetők, e megállapodás rendelkezései az irányadók.

23. cikk

Szerzett jogok

E megállapodás felmondása vagy meg nem újítása a magányszemélyek szerzett jogait nem érinti. A Szerződő Felek kölcsönös egyetértéssel határoznak a még csak részlegesen megszerzett jogokkal kapcsolatban szükséges teendőkről.

24. cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, ahol az Európai Közösséget létrehozó szerződést alkalmazzák, az abban megállapított feltételek szerint, és másrészről Svájc felségterületén.

25. cikk

Hatálybalépés és időbeli hatály

(1)  A Szerződő Felek e megállapodást saját eljárási rendjük szerint erősítik meg vagy hagyják jóvá. E megállapodás az alábbi hét megállapodás mindegyikét megerősítő vagy jóváhagyó dokumentumok letétbe helyezéséről szóló végső értesítést követő második hónap utáni első napon lép hatályba:

A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás

A légi közlekedésről szóló megállapodás

A közúti és vasúti személy- és áruszállításról szóló megállapodás

A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás

A megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás

A közbeszerzés bizonyos vonatkozásairól szóló megállapodás

A tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás.

(2)  E megállapodás kezdetben hétéves időtartamra jön létre. A megállapodás határozatlan időre meghosszabbodik, kivéve, ha az Európai Közösség vagy Svájc a kezdeti időtartam lejárta előtt a másik szerződő felet ennek ellenkezőjéről értesíti. Ilyen értesítés esetén a (4) bekezdést kell alkalmazni.

(3)  E megállapodást a Közösség vagy Svájc felmondhatja az e határozatról szóló értesítésnek a másik Szerződő Fél számára történő megküldésével. Ezen értesítés esetében a (4) bekezdést kell alkalmazni.

(4)  Az (1) bekezdésben említett hét megállapodás a (2) bekezdésben említett meg nem újítási értesítés, vagy a (3) bekezdésben említett felmondás kézhezvételét követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

Kelt Luxembourgban, az ezerkilencszáz-kilencvenkilencedik év június havának huszonegyedik napján angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, amely nyelvi változatok mindegyike egyaránt hiteles.

Hecho en Luxemburgo, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y nueve, en doble ejemplar en lenguas alemana, danesa, española, finesa, francesa, griega, inglesa, italiana, neerlandesa, portuguesa y sueca, siendo cada uno de estos textos igualmente auténtico.

Udfærdiget i Luxembourg, den enogtyvende juni nitten hundrede og nioghalvfems, i to eksemplarer på dansk, engelsk, finsk, fransk, græsk, italiensk, nederlandsk, portugisisk, spansk, svensk og tysk, idet hver af disse tekster har samme gyldighed.

Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertneunundneunzig in zweifacher Ausfertigung in dänischer, deutscher, englischer, finnischer, französischer, griechischer, italienischer, niederländischer, portugiesischer, spanischer und schwedischer Sprache, wobei jeder dieser Wortlaute gleichermaßen verbindlich ist.

Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα εννέα, σε δύο αντίτυπα στην αγγλική, γαλλική, γερμανική, δανική, ελληνική, ισπανική, ιταλική, ολλανδική, πορτογαλική, σουηδική και φινλανδική γλώσσα· καθένα από τα κείμενα είναι εξίσου αυθεντικό.

Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-nine, in duplicate in the Danish, Dutch, English, Finnish, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish and Swedish languages, each of those texts being equally authentic.

Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt dix-neuf, en double exemplaire en langues allemande, anglaise, danoise, espagnole, finnoise, française, grecque, italienne, néerlandaise, portugaise et suédoise, chacun de ces textes faisant également foi.

Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantanove, in duplice esemplare, nelle lingue danese, finlandese, francese, greca, inglese, italiana, olandese, portoghese, spagnola, svedese e tedesca, ciascun testo facente ugualmente fede.

Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd negenennegentig, in twee exemplaren in de Deense, de Duitse, de Engelse, de Finse, de Franse, de Griekse, de Italiaanse, de Nederlandse, de Portugese, de Spaanse en de Zweedse taal, zijnde alle teksten gelijkelijk authentiek.

Feito em Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e nove, em duplo exemplar nas línguas alemã, dinamarquesa, espanhola, finlandesa, francesa, grega, inglesa, italiana, neerlandesa, portuguesa e sueca, fazendo igualmente fé qualquer dos textos.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäensimmäisenä päivänä kesäkuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäyhdeksän kahtena kappaleena englannin, espanjan, hollannin, italian, kreikan, portugalin, ranskan, ruotsin, saksan, suomen ja tanskan kielellä, ja jokainen teksti on yhtä todistusvoimainen.

Utfärdat i Luxemburg den tjugoförsta juni nittonhundranittionioi två exemplar på det danska, engelska, finska, franska, grekiska, italienska, nederländska, portugisiska, spanska, svenska och tyska språket, vilka samtliga texter är lika giltiga.

Pour le Royaume de Belgique

Voor het Koninkrijk België

Für das Königreich Belgien

signatory

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse Hoofdstedelijke Gewest.

Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

På Kongeriget Danmarks vegne

signatory

Für die Bundesrepublik Deutschland

signatory

Για την Ελληνική Δημοκρατία

signatory

Por el Reino de España

signatory

Pour la République française

signatory

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

signatory

Per la Repubblica italiana

signatory

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

signatory

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

signatory

Für die Republik Österreich

signatory

Pela República Portuguesa

signatory

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

signatory

För Konungariket Sverige

signatory

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

signatory

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

signatory

signatory

Für die schweizerischen Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

signatory

signatory

I. MELLÉKLET

SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA

I.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Be- és kilépés

(1)  A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél állampolgárai és azok családtagjai számára a felségterületükre való belépést e melléklet 3. cikke szerint, valamint a kiküldött munkavállalók számára e melléklet 17. cikke szerint, az érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél bemutatásával biztosítják.

Nem követelhető belépésre jogosító vízum, és nem írható elő azzal egyenértékű követelmény e melléklet 17. cikke szerint, kivéve azokkal a családtagokkal és kiküldött munkavállalókkal szemben, akik egyik Szerződő Félnek sem állampolgárai. Az érintett Szerződő Fél minden lehetőséget biztosít e személyeknek a szükséges vízumok beszerzésére.

(2)  A Szerződő Felek a többi Szerződő Fél állampolgárai és családtagjaik számára felségterületük elhagyásának jogát e melléklet 3. cikke szerint, valamint a kiküldött munkavállalók számára e melléklet 17. cikke szerint, az érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél bemutatásával biztosítják. Az érintett Szerződő Fél nem követelhet kilépési vízumot, és nem írhat elő azzal egyenértékű más követelményt a többi Szerződő Fél állampolgárai számára.

A Szerződő Felek, jogszabályaiknak megfelelően olyan személyazonosító igazolványt vagy útlevelet adnak ki vagy újítanak meg, amely különösen birtokosa állampolgárságát tanúsítja.

Az útlevélnek érvényesnek kell lennie legalább az összes Szerződő Fél felségterületére és azon országokra, amelyeken keresztül az útlevél birtokosa a Szerződő Felek felségterületei között utazva áthalad. Ha az útlevél az egyetlen olyan okmány, amellyel az útlevél birtokosa jogszerűen elhagyhatja az országot, akkor az útlevél érvényességi ideje nem lehet öt évnél rövidebb.

2. cikk

Tartózkodás és gazdasági tevékenység

(1)  Az átmeneti időszakra, az e megállapodás 10. cikkében és az e melléklet VII. fejezetében megállapított rendelkezések sérelme nélkül, az egyik Szerződő Fél állampolgárai a II–IV. fejezetben meghatározott eljárás szerint jogosultak a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodni és gazdasági tevékenységet folytatni. E jogot a tartózkodási engedély vagy a határ menti ingázók számára kiadott különleges engedély igazolja.

Bármelyik Szerződő Fél állampolgárainak joguk van a másik Szerződő Fél felségterületére lépni, vagy egy évnél rövidebb ideig tartó munkaviszony után ott maradni munkakeresés céljából és ésszerű ideig, legfeljebb azonban hat hónapig ott tartózkodni, hogy a szakmai végzettségüknek megfelelő munkalehetőségeket felmérjék, és megtegyék a megfelelő lépéseket a munkába állás érdekében. Az álláskeresők ugyanarra a segítségre jogosultak az érintett Szerződő Fél felségterületén, mint amelyet ennek az államnak a munkaügyi hivatalai az állam saját állampolgárai számára biztosítanak. Az ilyen célú tartózkodás idejére az ilyen személyek kizárhatók a szociális segélyezési rendszerekből.

(2)  A Szerződő Felek azon állampolgárai, akik a fogadó államban gazdasági tevékenységet nem folytatnak, és e megállapodás más rendelkezései szerint sem rendelkeznek tartózkodási joggal, jogosultak a tartózkodásra, ha megfelelnek az V. fejezetben megállapított feltételeknek. E jog igazolására tartózkodási engedélyt kell kiadni.

(3)  A Szerződő Felek állampolgárainak biztosított tartózkodási vagy különleges engedélyt díjmentesen, vagy a saját állampolgárok által fizetendő díjakat, illetve illetékeket meg nem haladó összeg megfizetése ellenében kell kiállítani vagy megújítani. A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy amennyire csak lehetséges, egyszerűsítsék az ilyen okmányok beszerzésével kapcsolatos formaságokat és eljárásokat.

(4)  A Szerződő Felek előírhatják a másik Szerződő Fél állampolgárai számára, hogy az ország felségterületén való tartózkodásukat jelentsék be.

3. cikk

Családtagok

(1)  Az a személy, akinek tartózkodási joga van és valamely Szerződő Fél állampolgára, jogosult arra, hogy a családtagjai vele éljenek. A munkavállalónak a családja számára rendelkeznie kell az adott régióban a munkavállalóknál szokásosnak tekintett lakással, de ez a rendelkezés nem vezethet a hazai munkavállalók és a másik Szerződő Fél munkavállalói közötti megkülönböztetéshez.

(2)  Állampolgárságtól függetlenül a következő személyeket kell családtagnak tekinteni:

a) a házastárs és a 21 évnél fiatalabb lemenő vagy eltartott;

b) a felmenő ági rokonok és a házastársnak a munkavállaló által eltartott felmenő ági rokonai;

c) diák esetében a házastárs és az eltartott gyermekei.

A Szerződő Felek elősegítik minden olyan családtag belépését, aki nem tartozik e bekezdés a), b) és c) pontja rendelkezéseinek hatálya alá, ha az ilyen személy a Szerződő Fél állampolgárának eltartottja vagy a származási országban vele közös háztartásban él.

(3)  A tartózkodási engedélynek a Szerződő Fél állampolgára családtagjai számára történő kiállításához a Szerződő Felek csak az alább felsorolt okmányokat kérhetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) az eredeti vagy származási állam illetékes hatósága által kiadott, a rokoni kapcsolatot igazoló okmány;

c) az eltartottak számára az eredeti vagy származási állam illetékes hatósága által kiadott okmány, amely igazolja, hogy ők az (1) bekezdésben említett személy eltartottjai, vagy a származási államban vele közös háztartásban élnek.

(4)  A családtag részére kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje megegyezik az azon személy számára kiállított tartózkodási engedély érvényességi idejével, akitől a tartózkodási jog származtatható.

(5)  A tartózkodási joggal rendelkező személy házastársa, illetve eltartott vagy 21 évnél fiatalabb gyermekei, állampolgárságuktól függetlenül, jogosultak gazdasági tevékenység folytatására.

(6)  Bármelyik Szerződő Fél állampolgárának gyermekei, függetlenül attól, hogy az állampolgár folytat-e gazdasági tevékenységet a másik Szerződő Fél felségterületén, a fogadó ország állampolgáraival azonos feltételekkel vehetnek részt általános iskolai oktatásban, szakmunkás- és szakképzésben, ha e gyermekek a fogadó állam felségterületén élnek.

A Szerződő Felek támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik az ilyen gyermekeknek, hogy a legjobb feltételek között folytassák a fent említett tanulmányokat.

4. cikk

A további tartózkodás joga

(1)  Bármelyik Szerződő Fél állampolgárai és családtagjai jogosultak a másik Szerződő Fél területén tovább tartózkodni a gazdasági tevékenységük befejezése után.

(2)  E megállapodás 16. cikke szerint, figyelembe kell venni az 1251/70/EGK rendelet (HL L 142., 1970, 24. o.) ( 10 ), valamint a 75/34/EGK irányelv (HL L 14., 1975, 10. o.) (10)  rendelkezéseit.

5. cikk

Közrend

(1)  Az e megállapodás rendelkezései által biztosított jogokat csak a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy sérelmére hivatkozással lehet korlátozni.

(2)  E megállapodás 16. cikke szerint figyelembe kell venni a 64/221/EGK (HL 56., 1964.4.4., 850/64. o.) (3)  1, a 72/194/EGK (HL L 121., 1972.5.26., 32. o.) (3)  és a 75/35/EGK (HL L 14., 1975.1.20., 14. o.) (3)  irányelv rendelkezéseit.

II.   MUNKAVÁLLALÓK

6. cikk

A tartózkodásra vonatkozó szabályok

(1)  Az a munkavállaló, aki állampolgára valamely Szerződő Félnek (a továbbiakban: munkavállaló), és akit a fogadó ország munkáltatója egy évre vagy annál hosszabb időtartamra alkalmaz, a kiadás napjától számított legalább öt évig érvényes tartózkodási engedélyt kap. Az engedélyt automatikusan meg kell hosszabbítani legalább öt évre. Az első alkalommal történő megújításkor az engedély érvényességi idejét egy évnél nem rövidebb időtartamra korlátozni lehet abban az esetben, ha birtokosa akaratán kívül több mint 12 egymást követő hónapon keresztül folyamatosan munkanélküli volt.

(2)  Az a munkavállaló, akit a fogadó ország valamely munkáltatója három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időre alkalmaz, a szerződése időtartamával megegyező időtartamra kap tartózkodási engedélyt.

Annak a munkavállalónak, akit legfeljebb három hónap időtartamra alkalmaznak, nincs szüksége tartózkodási engedélyre.

(3)  A tartózkodási engedélyek kiadásakor a Szerződő Felek a munkavállalótól csak a következő okmányok bemutatását követelhetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) szerződésszerű nyilatkozat a munkáltatótól vagy a foglalkoztatás írásos megerősítése.

(4)  A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

(5)  A tartózkodás folyamatos, hat hónapnál rövidebb ideig tartó megszakítása és a hadkötelezettség teljesítése miatti távollét nem érinti a tartózkodási engedély érvényességét.

(6)  Érvényes tartózkodási engedélyt nem lehet visszavonni a munkavállalótól kizárólag ezért, mert baleset vagy betegség miatti átmeneti munkaképtelensége vagy az illetékes munkaügyi hivatal által igazolt, akaratán kívül munkanélkülisége miatt nem végez munkát.

(7)  A tartózkodási engedély megszerzésével kapcsolatos eljárások intézése nem akadályozhatja meg a kérelmezőt abban, hogy azonnal munkába álljon, az általa megkötött szerződés szerint.

7. cikk

Határ menti ingázó munkavállalók

(1)  Határ menti ingázó munkavállaló az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségterületén van, és aki munkavállalóként folytat tevékenységet a másik Szerződő Fél felségterületén, a lakóhelyére rendszeresen minden nap vagy legalább hetente egyszer visszatérve.

(2)  A határ menti ingázóknak nincs szükségük tartózkodási engedélyre.

A munkavállalás országának illetékes hatósága mindazonáltal különleges engedélyt adhat ki a határ menti ingázó számára legalább ötéves időtartamra vagy alkalmazása időtartamára, ha az három hónapnál hosszabb és egy évnél rövidebb. Az engedélyt legalább öt évre meg kell hosszabbítani, ha a határ menti ingázó bizonyítja, hogy ténylegesen gazdasági tevékenységet folytat.

(3)  A különleges engedély a kibocsátó állam teljes felségterületére érvényes.

8. cikk

A foglalkozás szabad megválasztása és a földrajzi mobilitás

(1)  A munkavállalók a fogadó állam teljes felségterületén jogosultak a foglalkozás szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra.

(2)  A foglalkozás szabad megválasztása magában foglalja a munkáltató, a munkakör vagy a foglalkozás megváltoztatását, valamint a munkavállalóból önálló vállalkozóvá válást. A földrajzi mobilitás magában foglalja a munka- és a lakóhely szabad megváltoztatását.

9. cikk

Egyenlő bánásmód

(1)  Azt a munkavállalót, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, állampolgársága miatt nem lehet a másik Szerződő Fél felségterületén a hazai munkavállalóktól eltérő módon kezelni a foglalkoztatási és munkafeltételek tekintetében, különösen pedig a díjazás, az elbocsátás vagy a visszahelyezés, illetve újraalkalmazás tekintetében, ha munkanélkülivé válik.

(2)  A munkavállaló és az e melléklet 3. cikkében említett családtagjai ugyanazokat az adókedvezményeket és szociális juttatásokat élvezik, amelyek a hazai munkavállalókat és családtagjaikat megilletik.

(3)  A munkavállaló a hazai munkavállalókkal azonos jogalapon és azonos feltételek mellett jogosult oktatásra a szakképző intézményekben, az átképző és foglalkoztatási rehabilitációs központokban.

(4)  A munkához jutásról, a munkaviszonyról, a díjazásról, a foglalkoztatás egyéb feltételeiről és az elbocsátásról szóló kollektív vagy egyéni szerződés minden olyan rendelkezése, illetve minden olyan kollektív megállapodás, amely megkülönböztető feltételeket határoz meg, vagy arra lehetőséget ad olyan külföldi munkavállalókkal szemben, akik a Szerződő Felek állampolgárai, semmis.

(5)  Az a munkavállaló, aki valamelyik Szerződő Fél állampolgára, és a másik Szerződő Fél felségterületén alkalmazzák, egyenlő bánásmódban részesül a szakszervezeti tagság és a szakszervezeti jogok gyakorlása szempontjából, beleértve a szavazati jogot és a szakszervezeten belül az ügyvezetői, illetve más vezető pozíció betöltésének jogát; az ilyen munkavállalót azonban ki lehet zárni a közjogi testületek vezetőségében való részvételből és közjogi tisztség betöltéséből. Ugyanakkor az ilyen munkavállaló beválasztható valamely vállalatnál a munkavállalókat képviselő testületekbe.

Ezek a rendelkezések nem érintik a fogadó állam azon jogszabályait vagy rendelkezéseit, amelyek szélesebb körű jogokat biztosítanak a másik Szerződő Fél munkavállalóinak.

(6)  E melléklet 26. cikkének sérelme nélkül, az a munkavállaló, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, és a másik Szerződő Fél felségterületén alkalmazzák, a lakhatás tekintetében, beleértve a számára szükséges lakás tulajdonjogát is, ugyanazon jogokat és előnyöket élvezi, mint a hazai munkavállalók.

Az ilyen munkavállaló a fogadó ország állampolgáraival megegyező módon jogosult feliratkozni a lakásra várók listájára abban a körzetben, ahol alkalmazzák, ha ilyen lista létezik, és élvezi az ebből eredő előnyöket és elsőbbségi jogokat.

Amennyiben az ilyen munkavállaló családja a származási államban maradt, a családját e szempontból vele azonos régióban tartózkodónak kell tekinteni, ha a hazai munkavállalók hasonló vélelem előnyeit élvezik.

10. cikk

Közszolgálati alkalmazás

Bármely Szerződő Fél munkavállalóként gazdasági tevékenységet folytató állampolgárától megtagadható az a jog, hogy a közhatalom gyakorlásával járó, az állam vagy más közérdekű testület általános érdekei védelmére hivatott közszolgálati jogviszonyt létesítsen.

11. cikk

A foglalkoztatási szolgálatokkal kapcsolatos együttműködés

A Szerződő Felek együttműködnek az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatában, különösen a kapcsolatfelvétel, a betöltendő állások és a pályázatok összehangolása terén, valamint a munkaerőpiac helyzetére, illetve az élet- és munkafeltételekre vonatkozó információk cseréjében.

III.   ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK

12. cikk

A tartózkodásra vonatkozó szabályok

(1)  Bármelyik Szerződő Fél állampolgára, aki önálló vállalkozói tevékenység végzése céljából le kíván telepedni egy másik Szerződő Fél területén (a továbbiakban: önálló vállalkozó), a kiadás idejétől számított legalább öt év időtartamra érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy e célból telepedett le vagy kíván letelepedni.

(2)  A tartózkodási engedélyt legalább ötéves időtartamra automatikusan meghosszabbítják, ha az önálló vállalkozó az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy önálló vállalkozói gazdasági tevékenységet végez.

(3)  A tartózkodási engedélyek kiállításához a Szerződő Felek az önálló vállalkozótól csak a következő okmányok bemutatását követelhetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) az (1) és (2) bekezdésben említett igazolás.

(4)  A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

(5)  A tartózkodás folyamatos, hat hónapnál rövidebb ideig tartó megszakítása, és a hadkötelezettség teljesítése miatti távollét nem érinti a tartózkodási engedély érvényességét.

(6)  Az érvényes tartózkodási engedély nem vonható vissza az (1) bekezdésben említett személyektől kizárólag azért, mert betegség vagy baleset miatti átmeneti munkaképtelenség következtében nem folytatnak gazdasági tevékenységet.

13. cikk

Határ menti ingázó önálló vállalkozók

(1)  A határ menti ingázó önálló vállalkozó az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségterületén van, és aki önálló vállalkozói tevékenységet végez a másik Szerződő Fél felségterületén, a lakóhelyére naponta vagy hetente legalább egyszer rendszeresen visszatérve.

(2)  A határ menti ingázó önálló vállalkozóknak nincs szükségük tartózkodási engedélyre.

Az érintett állam illetékes hatósága mindazonáltal kiadhat a határ menti ingázó önálló vállalkozó számára legalább öt évre érvényes különleges engedélyt, ha az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat, vagy kíván folytatni. Az engedélyt legalább öt évre meg kell hosszabbítani, ha a határ menti ingázó igazolja, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat.

(3)  A különleges engedély a kibocsátó állam teljes felségterületére érvényes.

14. cikk

A foglalkozás szabad megválasztása és a földrajzi mobilitás

(1)  Az önálló munkavállalók a fogadó állam teljes felségterületén jogosultak a foglalkozás szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra.

(2)  A foglalkozás szabad megválasztása magában foglalja a foglalkozás megváltoztatását, valamint az önálló vállalkozóból munkavállalóvá válást. A földrajzi mobilitás magában foglalja a munka- és a lakóhely szabad megváltoztatását.

15. cikk

Egyenlő bánásmód

(1)  Az önálló vállalkozói tevékenység lehetősége és annak folytatása tekintetében az önálló vállalkozót nem lehet a fogadó országban a saját állampolgároknak biztosítotthoz képest kevésbé kedvező bánásmódban részesíteni.

(2)  E melléklet 9. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az e fejezetben említett önálló vállalkozókra.

16. cikk

Közhatalom gyakorlása

Az önálló vállalkozótól megtagadható az a jog, hogy a közhatalom állandó vagy időleges gyakorlásával járó tevékenységet folytasson.

IV.   SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

17. cikk

Szolgáltatást nyújtó személyek

A szolgáltatásnyújtásra tekintettel, e megállapodás 5. cikke szerint tilos:

a) a naptári évenként 90 tényleges munkanapot meg nem haladó időtartamú, a határon átnyúló szolgáltatások Szerződő Fél felségterületén történő nyújtásának mindenfajta korlátozása;

b) a belépés és a tartózkodás jogának mindenfajta korlátozása e megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó alábbi személyek esetében:

i. olyan, szolgáltatást nyújtó személyek, akik az Európai Közösség bármely tagállama vagy Svájc állampolgárai, és nem annak a Szerződő Félnek a felségterületén telepedtek le, mint ahol a szolgáltatást igénybe vevők;

ii. szolgáltatást nyújtó személyek munkavállalói, állampolgárságuktól függetlenül, akik az egyik Szerződő Fél szervezett munkaerőpiacán vannak jelen, és szolgáltatás nyújtása céljából a másik Szerződő Fél területére küldték ki őket, az 1. cikk sérelme nélkül.

18. cikk

E melléklet 17. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni az Európai Közösség bármely tagállamának jogszabályai szerint vagy Svájc jogszabályainak megfelelően alapított társaságokra, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, a központi ügyvezetés helye vagy központi üzleti telephelye valamely Szerződő Fél felségterületén van.

19. cikk

Az a szolgáltatást nyújtó személy, aki szolgáltatás nyújtására jogosult, vagy akit arra felhatalmaztak, átmenetileg folytathatja tevékenységét a szolgáltatásnyújtás államában, az ilyen állam által a saját állampolgárai számára előírt feltételekkel azonos feltételek mellett, e melléklet, valamint a II. és III. melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

20. cikk

(1)  Az e melléklet 17. cikkének b) pontjában említett olyan személyeknek, akiknek joguk van szolgáltatás nyújtására, 90 napos vagy annál rövidebb tartózkodási időre nincs szükségük tartózkodási engedélyre. Az ilyen tartózkodásra az 1. cikkben említett okmányok jogosítanak, amelyek alapján az érintett állam felségterületére beléptek.

(2)  Az e melléklet 17. cikkének b) pontjában említett olyan személyek, akik szolgáltatás nyújtására 90 napnál hosszabb időszakra jogosultak, vagy akiket erre felhatalmaztak, e jog igazolására a szolgáltatásnyújtással megegyező időtartamra tartózkodási engedélyt kapnak.

(3)  A tartózkodás joga Svájc és az Európai Közösség érintett tagállamának egész felségterületére érvényes.

(4)  A tartózkodási engedélyek kiállításakor a Szerződő Felek az e melléklet 17. cikkének b) pontjában említett személyektől csak az alábbiakat követelhetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) annak igazolása, hogy szolgáltatást nyújtanak, vagy kívánnak nyújtani.

21. cikk

(1)  Az e melléklet 17. cikke a) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának teljes időtartama, függetlenül attól, hogy a teljesítés folyamatos-e, vagy egymást követő időszakokból áll, nem haladhatja meg a naptári évenkénti 90 tényleges munkanapot.

(2)  Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a szolgáltatást nyújtó személynek a szolgáltatás igénybevevőjével szemben fennálló garanciális, illetve vis maior esetére vonatkozó kötelezettségei teljesítését.

22. cikk

(1)  E melléklet 17. és 19. cikkének rendelkezései nem vonatkoznak a Szerződő Fél felségterületén közhatalom gyakorlását magában foglaló tevékenység még alkalmankénti folytatására sem.

(2)  E melléklet 17. és 19. cikkének rendelkezései, és az azok alapján elfogadott intézkedések nem zárják ki a szolgáltatás nyújtása érdekében kiküldött munkavállalók munka- és foglalkoztatási feltételeit meghatározó jogszabályok, rendeletek és közigazgatási rendelkezések alkalmazhatóságát. E megállapodás 16. cikke szerint, figyelembe kell venni a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK irányelv (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.) ( 11 ) rendelkezéseit.

(3)  E melléklet 17. cikkének a) pontjának és 19. cikkének rendelkezései nem érintik az e megállapodás hatálybalépésekor bármely Szerződő Fél jogában hatályos, az alábbi területekre vonatkozó jogi és közigazgatási előírásokat:

i. a munkaközvetítő és -kölcsönző irodák tevékenysége;

ii. az olyan pénzügyi szolgáltatások, amely a Szerződő Fél területén a szolgáltatás nyújtása előzetes engedélyhez kötött, és a szolgáltató felett a Szerződő Fél illetékes hatóságai prudenciális felügyeletet gyakorolnak.

(4)  E melléklet 17. cikke a) pontjának és 19. cikkének rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek legfeljebb 90 tényleges munkanapra, feltétlen közérdekből igényelt szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogi és közigazgatási előírásait.

23. cikk

Szolgáltatást igénybe vevő személyek

(1)  A szolgáltatást igénybe vevő személynek e megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése értelmében nincs szüksége tartózkodási engedélyre a három hónapot meg nem haladó tartózkodáshoz. Három hónapot meghaladó időtartam esetén a szolgáltatást igénybe vevő személy számára a szolgáltatás időtartamával megegyező időtartamú tartózkodási engedélyt kell kiállítani. E tartózkodás ideje alatt az ilyen személy a szociális segélyezési rendszerekből kizárható.

(2)  A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

V.   GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET NEM FOLYTATÓ SZEMÉLYEK

24. cikk

A tartózkodásra vonatkozó szabályok

(1)  Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, nem folytat gazdasági tevékenységet a tartózkodási helye szerinti államban, és e megállapodás egyéb rendelkezései szerint nincs tartózkodási joga, legalább öt évre érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha az illetékes nemzeti hatóságok számára igazolja, hogy rendelkezik saját maga és a családtagjai számára az alábbiakkal:

a) elegendő pénzeszköz ahhoz, hogy a tartózkodásuk ideje alatt ne kelljen szociális segélyt igényelnie;

b) minden kockázat esetére szóló betegségbiztosítási fedezet ( 12 ).

A Szerződő Felek, amennyiben szükségesnek tartják, a tartózkodás második évének végén előírhatják a tartózkodási engedély újraérvényesíttetését.

(2)  A pénzeszközöket akkor kell elegendőnek tekinteni, ha meghaladják azt az összeget, amely alatt a fogadó állam állampolgárai, tekintettel saját, illetve családjuk helyzetére, szociális juttatásokat igényelhetnek. Ha ez a feltétel nem alkalmazható, a kérelmező pénzeszközeit akkor kell elegendőnek tekinteni, ha azok meghaladják a fogadó állam által folyósított minimális társadalombiztosítási nyugdíj szintjét.

(3)  A valamelyik Szerződő Fél területén egy évnél rövidebb ideig munkát vállaló személyek ott tartózkodhatnak, ha az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek eleget tesznek. A munkanélküli-segélyt, amelyre a nemzeti jogszabályok szerint, szükség esetén a II. melléklet rendelkezéseivel kiegészítve, jogosultak, pénzeszköznek kell tekinteni e cikk (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése alkalmazásában.

(4)  Az e megállapodás bármely rendelkezése alapján a másik Szerződő Fél területén tartózkodási engedéllyel nem rendelkező diák számára egy év időtartamra vagy amennyiben a képzés tovább tart, annak időtartamára tartózkodási engedélyt kell kibocsátani, feltéve, hogy az illetékes hatóság előtt nyilatkozattal vagy saját választása szerint legalább azzal egyenértékű módon igazolja, hogy elegendő pénzeszközzel rendelkezik annak biztosítására, hogy sem ő, sem házastársa, sem eltartott gyermekei a tartózkodásuk alatt nem igényelnek semmilyen szociális segélyt a fogadó államban; ez azonban csak akkor érvényes, ha fő tevékenységeként egy jóváhagyott intézmény szakképzési programjára beiratkozott, valamint rendelkezik minden kockázat esetére szóló betegségbiztosítási fedezettel. E megállapodás nem szabályozza az e cikk tárgykörébe tartozó, diákoknak nyújtott szakképzési vagy megélhetési támogatás igénybevételének lehetőségét.

(5)  A tartózkodási engedélyt automatikusan legalább öt évre meghosszabbítják, ha a diák a jogosultság feltételeinek továbbra is megfelel. A tartózkodási engedélyeket évente hosszabbítják meg a hátralevő képzési idővel megegyező időtartamra.

(6)  A tartózkodás folyamatos, hat hónapnál rövidebb ideig tartó megszakítása, és a hadkötelezettség teljesítése miatti távollét nem érinti a tartózkodási engedély érvényességét.

(7)  A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

(8)  A tartózkodás joga addig áll fenn, amíg annak kedvezményezettje megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

VI.   INGATLAN VÁSÁRLÁSA

25. cikk

(1)  Bármely Szerződő Fél tartózkodásra jogosult állampolgárai, akiknek állandó lakhelyük a fogadó államban van, ingatlan vásárlása tekintetében ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A nemzeti előírásoknak megfelelően, bármikor állandó lakóhelyet létesíthetnek a fogadó államban, foglalkoztatásuk időtartamára való tekintet nélkül. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét.

(2)  Bármelyik Szerződő Fél tartózkodásra jogosult, a fogadó államban állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárai a gazdasági tevékenységükhöz szükséges ingatlan vásárlása tekintetében ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét. Az ilyen személy második lakás vagy nyaraló vásárlására is engedélyt kaphat. E megállapodás nem érinti a tőkebefektetésre, illetve az ingatlanfejlesztésre és a lakásépítésre vonatkozó szabályokat.

(3)  A gazdasági tevékenységükhöz szükséges és második lakás céljára szolgáló ingatlan vásárlása tekintetében a határ menti ingázók ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét. A határ menti ingázó nyaraló vásárlására is engedélyt kaphat. E megállapodás nem érinti a tőkebefektetésre, illetve az ingatlanfejlesztésre és a lakásépítésre vonatkozó szabályokat.

VII.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS A MEGÁLLAPODÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

26. cikk

Általános rendelkezések

(1)  Amennyiben az e megállapodás 10. cikkében meghatározott mennyiségi korlátozásokat alkalmazzák, az e fejezetben foglalt rendelkezések értelemszerűen kiegészítik az e melléklet más rendelkezéseit, vagy azok helyébe lépnek.

(2)  Amennyiben az e megállapodás 10. cikkében meghatározott mennyiségi korlátozásokat alkalmazzák, a gazdasági tevékenység folytatása a tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély kiadásának a függvénye.

27. cikk

A munkavállalók tartózkodására vonatkozó szabályok

(1)  Az egy évnél rövidebb időtartamra szóló munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók tartózkodási engedélyét legfeljebb 12 hónapra hosszabbítják meg, ha a munkavállaló igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy gazdasági tevékenységet folytathat. Új tartózkodási engedélyt állítanak ki, ha a munkavállaló igazolja, hogy gazdasági tevékenységet folytathat, és az e megállapodás 10. cikkében meghatározott kvóta még nem merült ki. E melléklet 24. cikkének megfelelően, a munkavállalót nem lehet két munkaszerződés megkötése között az ország elhagyására kötelezni.

(2)  Az e megállapodás ►M10  10. cikk (2b), (2c), (4c) és (4d) bekezdésére ◄ említett időtartam alatt a Szerződő Fél előírhatja írásos szerződés vagy szerződéstervezet bemutatását az első tartózkodási engedély kiadását megelőzően.

(3)  

a) Azok a személyek, akik korábban a fogadó állam területén legalább 30 hónapig határozott időtartamú munkaviszonyban álltak, automatikusan korlátlan időre jogosultak munkát vállalni ( 13 ). Nem tagadható meg e jog azon az alapon, hogy a biztosítandó tartózkodási engedélyek száma kimerült.

b) Azok a személyek, akik korábban a fogadó állam területén a megelőző 15 évben összesen legalább 50 hónapig idénymunkát végeztek, és nem felelnek meg a tartózkodási engedélyre való jogosultság feltételeinek a fenti a) pont rendelkezéseinek megfelelően, automatikusan korlátlan időre jogosultak munkát vállalni.

28. cikk

Határ menti ingázó munkavállalók

(1)  A határ menti ingázó munkavállaló valamely Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a szokásos tartózkodási helye Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben van, és aki egy másik Szerződő Fél határövezetében munkavállalóként folytat tevékenységet, állandó lakóhelyére mindennap vagy legalább hetente egyszer rendszeresen visszatérve. E megállapodás alkalmazásában határövezetek a Svájc és szomszédai között létrejött, a határövezetekben való mozgásról szóló megállapodásokban meghatározott övezetek.

(2)  A különleges engedély a kibocsátó állam határövezetein belül érvényes.

29. cikk

A munkavállalók visszatérési joga

(1)  Az a munkavállaló, aki e megállapodás hatálybalépésének napján legalább egy évre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezett, és aki akkor elhagyta a befogadó országot, a kiutazásától számított hat éven belül jogosult arra, hogy az új tartózkodási engedélyek kvótájának felosztásakor kedvezményes elbírálásban részesüljön, ha igazolja, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(2)  A határ menti ingázó előző, hároméves, megszakítás nélküli munkaviszonya végétől számított hat éven belül, fizetési és munkakörülményeire figyelemmel, jogosult új különleges engedélyre, amennyiben a megállapodás hatálybalépését követő két évben munkát vállal, ha igazolja az illetékes nemzeti hatóságoknak, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(3)  Azok a fiatalok, akik a 21. életévük betöltése előtt legalább öt évig valamely Szerződő Fél területén tartózkodtak, majd azt elhagyták, négy éven belül jogosultak oda visszatérni, és gazdasági tevékenységet folytatni.

30. cikk

A munkavállalók foglalkozásának szabad megválasztása és földrajzi mobilitása

(1)  Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók a munka megkezdését követő tizenkét hónapig jogosultak foglalkozásuk szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra. A munkavállalóból önálló vállalkozóvá válás e megállapodás 10. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével lehetséges.

(2)  A határ menti ingázó munkavállalóknak kiadott különleges engedélyek feljogosítják birtokosukat a foglakozásuk szabad megválasztásra és a földrajzi mobilitásra Svájc és annak szomszédos államai valamennyi határövezetében.

31. cikk

Az önálló vállalkozók tartózkodására vonatkozó szabályok

Valamely Szerződő Fél a másik Szerződő Fél felségterületén önálló vállalkozói tevékenység folytatása céljából letelepedni kívánó állampolgára (a továbbiakban: önálló vállalkozó) hat hónap időtartamra érvényes tartózkodási engedélyt kap. Az önálló vállalkozó legalább öt évre érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha a hat hónapos időszak vége előtt igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat. Amennyiben szükséges, a hat hónapos időtartamot legfeljebb további két hónappal meg lehet hosszabbítani, amennyiben reális esély van rá, hogy az önálló vállalkozó az önálló vállalkozói tevékenységet igazolni tudja.

32. cikk

Határ menti ingázó önálló vállalkozók

(1)  A határ menti ingázó önálló vállalkozó valamely Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a szokásos tartózkodási helye Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben van, és aki önálló vállalkozói tevékenységet folytat a másik Szerződő Fél határövezeteiben, állandó lakóhelyére mindennap, vagy legalább hetente egyszer rendszeresen visszatérve. E megállapodás alkalmazásában határövezetek a Svájc vagy az annak szomszédos államai között létrejött, a határövezetekben való mozgásról szóló megállapodásokban meghatározott övezetek.

(2)  Valamely Szerződő Fél állampolgára, aki határ menti ingázó önálló vállalkozói minőségében Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben önálló vállalkozói tevékenységet kíván folytatni, ideiglenes, hat hónapos különleges engedélyt kap. Az önálló vállalkozó legalább ötéves időtartamra kap különleges engedélyt, ha a hat hónapos időszak lejárta előtt igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat. Amennyiben szükséges, a hat hónapos időtartamot legfeljebb további két hónappal meg lehet hosszabbítani, amennyiben reális esély van rá, hogy az önálló vállalkozó az önálló vállalkozói tevékenységet igazolni tudja.

(3)  A különleges engedélyek a kibocsátó állam határövezetein belül érvényesek.

33. cikk

Az önálló vállalkozók visszatérési joga

(1)  Az az önálló vállalkozó, aki legalább öt évre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezett, és elhagyta a fogadó országot, a kiutazásától számított hat éven belül új tartózkodási engedélyre jogosult, ha a befogadó országban megszakítás nélkül három évig dolgozott, továbbá igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(2)  A határ menti ingázó önálló vállalkozó az előző, megszakítás nélküli négyéves tevékenysége befejezésétől számított hat éven belül jogosult új különleges engedélyre, ha igazolja az illetékes nemzeti hatóságoknak, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(3)  Azok a fiatalok, akik a 21. életévük betöltése előtt legalább öt évig valamely Szerződő Fél területén tartózkodtak, majd azt elhagyták, négy éven belül jogosultak oda visszatérni, és gazdasági tevékenységet folytatni.

34. cikk

Az önálló vállalkozók foglalkozásának szabad megválasztása és földrajzi mobilitása

A határ menti ingázó önálló vállalkozóknak kiadott különleges engedélyek feljogosítják birtokosukat a foglalkozásuk szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben. Az ideiglenes hat hónapos tartózkodási engedélyek (határ menti ingázó önálló vállalkozók esetében a különleges engedélyek) csak a földrajzi mobilitás jogát biztosítják.

▼M3

I. MELLÉKLET

A TERMŐFÖLDVÁSÁRLÁSRA ÉS MÁSODLAGOS LAKÓHELYÜL SZOLGÁLÓ INGATLANOK SZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

1.   Cseh Köztársaság

a) A Cseh Köztársaság az EU-hoz történő csatlakozásától számított öt éven keresztül fenntarthatja a devizáról szóló, módosított 219/1995 Sb. számú törvényben foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanoknak a Cseh Köztársaságban lakóhellyel nem rendelkező svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott, és a Cseh Köztársaság területén nem letelepedett, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkező társaság által történő megszerzésére vonatkozó szabályokat.

b) A Cseh Köztársaság az EU-hoz történő csatlakozásától számított hét éven keresztül fenntarthatja a devizáról szóló, módosított 219/1995 Sb. számú törvényben, a termőföld- és egyéb mezőgazdasági tulajdon tulajdonjogi viszonyairól szóló 229/1991 Sb. számú törvényben, és a mezőgazdasági földterületek és erdők állami tulajdonból magántulajdonba kerülésére vonatkozó feltételekről szóló 95/1999 Sb. számú törvényben foglalt, a mezőgazdasági földterületnek és erdőnek azon svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek a Cseh Köztársaságban nem letelepedettek, illetve ott nincsenek bejegyezve. E 1. pont más rendelkezéseinek sérelme nélkül a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában a svájci állampolgárok nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira.

c) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni a Cseh Köztársaságban, nem tartoznak a b) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet a Cseh Köztársaság saját állampolgáraira kell alkalmazni.

d) A Cseh Köztársaság EU-csatlakozásának időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. A vegyesbizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

e) Amennyiben a Cseh Köztársaság az átmeneti időszakban a Cseh Köztársaságban lakóhellyel nem rendelkező személyek ingatlanszerzését feltételekhez köti, azoknak átlátható, objektív, állandó és nyilvános kritériumokon kell alapulniuk. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a Cseh Köztársaság és Svájc állampolgárai között.

f) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával a Cseh Köztársaságban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság a Cseh Köztársaság kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

2.   Észtország

a) Észtország az EU-csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Észtországban nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában a svájci állampolgárok nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira. E jogszabályok szerint Észtország 2003. február 12-én elfogadta az ingatlanszerzés korlátozásáról szóló törvényt, és a termőföldreformról szóló törvény módosításait.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Észtországban, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Észtországban laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Észtország állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Észtország EU-hoz történő csatlakozásának időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: a Bizottság) jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

d) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Észtországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Észtország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

3.   Ciprus

Ciprus az EU-csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére vonatkozó, 2000. december 31-én hatályban lévő jogszabályait.

Az ingatlantulajdon szerzéséről [külföldiek] szóló törvény [CAP. 109], és az azt módosító 52/1969., 55/1972. és 50/1999. törvény szerint a nem ciprusiak ciprusi ingatlanszerzéséhez a Miniszterek Tanácsának jóváhagyása szükséges. A Miniszterek Tanácsa felhatalmazta a kerületi tisztviselőket, hogy a nevében a jóváhagyást megadják. A 2 donumot (1 donum: 1 338 m2) meghaladó ingatlanok esetén kizárólag a következő célokból adható jóváhagyás:

a) a 3 donum alapterületet meg nem haladó elsődleges vagy másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok,

b) üzleti és kereskedelmi helyiségek,

c) Ciprus gazdasága számára hasznosnak ítélt iparágak.

A fenti törvényt „Az ingatlantulajdon szerzéséről [külföldiek] szóló 2003. évi törvény [módosítás, N. 54 (I)/2003]” módosította. Az új törvény az EU állampolgáraira és az EU-ban bejegyzett társaságokra nézve nem tartalmaz az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére és a külföldi közvetlen befektetésekre, vagy EU-s ingatlanügynökök és termőföldfejlesztők általi ingatlanszerzésre vonatkozó korlátozásokat. A másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok tekintetében a törvény úgy rendelkezik, hogy Ciprus EU-csatlakozását követő öt éven keresztül az EU nem letelepedett állampolgárai, valamint az EU-ban bejegyzett olyan társaságok, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye nem Cipruson van, nem szerezhetnek másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant a Miniszterek Tanács előzetes felhatalmazása nélkül, amely e hatáskörét a kerületi tisztviselőkre ruházta át.

4.   Lettország

a) Lettország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a 2003. április 14-től hatályban lévő, a mezőgazdasági földterületek privatizációjáról szóló törvényt módosító törvényben foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek svájci állampolgárok, illetve a svájci jogszabályok szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályokat, amelyek Lettországban nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.

b) A csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

c) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Lettországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Lettország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

5.   Litvánia

a) Litvánia az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek a svájci állampolgárok, illetve a svájci jogszabályok szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Litvániában nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint harmadik országok állampolgáraira. E jogszabályok értelmében a svájci állampolgárok és jogi személyek, valamint a Svájcban létrehozott jogi személyiség nélküli, de a svájci jogszabályok értelmében jogképességgel rendelkező szervezetek nem szerezhetnek mezőgazdasági földterületet a Litván Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződésben meghatározott hétéves átmeneti időszak vége előtt.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Litvániában, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Litvániában laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Litvánia állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

d) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Litvániában a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Litvánia kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

6.   Magyarország

a) Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzése tekintetében módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt rendelkezéseket.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik legalább négy éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon tartózkodnak, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt Magyarország által a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzése tekintetében alkalmazott engedélyezési eljárásnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a Magyarországon lakó svájci állampolgárok között.

c) Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó, a mezőgazdasági földterület megszerzése tekintetében módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt tilalmat.

d) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak a c) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni.

e) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbizottság a c) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

f) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Magyarország a mezőgazdasági földterület megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

g) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

7.   Málta

A máltai szigeteken történő ingatlanszerzést az ingatlantulajdonról (nem-honos személyek által történő szerzés) szóló törvény (Málta Törvényei 246. fejezet) szabályozza. E törvény értelmében:

a)

 

(1) A svájci állampolgárok abban az esetben szerezhetnek (nem feltétlenül elsődleges) lakóhely céljára szolgáló ingatlantulajdont Máltán, ha Máltán más ingatlannal nem rendelkeznek. Az ingatlanszerzésnek nem feltétele, hogy a tulajdont szerző személy tartózkodási joggal rendelkezzen Máltán, az ingatlanszerzés ugyanakkor (a törvényben meghatározott korlátozott számú kivételtől eltekintve) engedélyhez kötött, amely engedélyt nem lehet megtagadni abban az esetben, ha az ingatlan értéke meghaladja az évente, index segítségével megállapított értékhatárt (jelenleg 30 000 máltai líra lakások, és 50 000 máltai líra házak esetében).

(2) A svájci állampolgárok a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban bármikor elsődleges lakóhelyül is választhatják Máltát. Málta elhagyása nem eredményez az elsődleges lakóhelyként megszerzett ingatlan értékesítésére irányuló kötelezettséget.

b) Azoknak a svájci állampolgároknak, akik a törvénnyel létrehozott, külön kijelölt területeken (általában a városi regenerációs projektek részét képező területeken) szereznek ingatlantulajdont, nem kell engedéllyel rendelkezniük az ingatlanszerzésre, és nem esik korlátozás alá az ilyen ingatlanszerzés az ingatlanok száma, célja vagy értéke tekintetében sem.

8.   Lengyelország

a) Lengyelország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan szerzésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében a svájci állampolgároknak a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 1920. március 24-i törvényben (Dz.U. 1996, Nr 54, poz. 245, a módosításokkal) foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik négy éve folyamatosan jogszerűen Lengyelországban laknak, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan szerzése vonatkozásában nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Lengyelország állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Lengyelország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított tizenkét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában semmilyen esetben sem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesült. E szabályok értelmében a svájci állampolgároknak a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 1920. március 24-i törvényben (Dz.U. 1996, Nr 54, poz. 245, a módosításokkal) foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

d) Azok a svájci állampolgárok, akik természetes vagy jogi személyként önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Lengyelországban, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Lengyelországban laknak és bérelnek földet, nem tartoznak a c) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és a mezőgazdasági termőföld és erdő szerzésével kapcsolatban rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet a csatlakozás időpontjától kezdve a Lengyelországban honos személyekre kell alkalmazni. A Warmińsko-Mazurskie, Pomorskie, Kujawsko-Pomorskie, Zachodniopomorskie, Lubuskie, Dolnośląskie, Opolskie és Wielkopolskie vajdaságokban a fenti bekezdésben megjelölt ottlakási és bérleti időszak hét év. A termőföld megvásárlását megelőző bérleti időt minden egyes svájci állampolgár esetében az eredeti bérleti szerződés közjegyző által igazolt keltezése napjától kell számítani. Azok az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelők, akik nem természetes, hanem jogi személyként bérelték a termőföldet, a bérleti szerződés alapján a jogi személyt megillető jogokat önmagukra, mint természetes személyekre ruházhatják át. A termőföld megvásárlását megelőző bérleti idő számításához figyelembe kell venni a jogi személyként fenntartott bérleti viszonyt. A természetes személyek által kötött bérleti szerződés utólag is ellátható közjegyző által igazolt keltezéssel; ebben az esetben a bérleti szerződés teljes időtartamát figyelembe kell venni. Az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelők jelenlegi bérleti szerződésüket határidő nélkül alakíthatják át természetes személyek által kötött szerződéssé vagy közjegyző által igazolt keltezésű írásbeli szerződéssé. A bérleti szerződés átalakítására alkalmazott eljárásnak átláthatónak kell lenni, és semmilyen körülmények között nem eredményezhet további akadályt.

e) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

f) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Lengyelország az ingatlantulajdon megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

9.   Szlovénia

a) Legfeljebb Szlovénia EU-hoz történő csatlakozásától számított hétéves átmeneti időszak végéig, amennyiben az ingatlanpiac súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség ingatlanpiacának komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Szlovénia felhatalmazást kérhet arra, hogy az ingatlanpiacon kialakult helyzet kiigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.

b) Szlovénia kérésére a vegyesbizottság sürgősségi eljárásban meghatározza az általa szükségesnek ítélt védintézkedéseket, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait.

c) Az ingatlanpiac súlyos nehézségei esetén és Szlovénia kifejezett kérelmére a vegyesbizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatók, és azoknak valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük.

d) A b) alpont alapján engedélyezett intézkedések csak az a) alpontban említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben térhetnek el e megállapodás szabályaitól.

10.   Szlovákia

a) Szlovákia az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának a nem honos személyek általi megszerzésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében egy nem honos személy megszerezheti a Szlovák Köztársaságban található ingatlan tulajdonjogát, kivéve a mezőgazdasági földterület és erdőt. Nem honos személyek nem szerezhetik meg olyan ingatlan tulajdonjogát, amelyet a devizáról szóló, módosított 202/1995. Coll. számú törvény külön rendelkezései korlátoznak.

b) A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában semmilyen esetben sem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.

c) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Szlovákiában, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Szlovákiában laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak a b) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Szlovákia állampolgáraira kell alkalmazni.

d) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak. A vegyesbizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

e) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Szlovákia az ingatlantulajdon megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget szlovák és svájci állampolgárok között.

f) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Szlovákiában a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyesbizottság Szlovákia kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

▼M10

11.   Horvátország

A Horvátország e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hét éven keresztül fenntarthatja a jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek a svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek által történő megszerzésére vonatkozó szabályokat. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület szerzése vonatkozásában nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint azon országok állampolgáraira, amelyek nem szerződő felei a megállapodásnak, vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásnak.

Svájc azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni és tartózkodni Horvátországban, nem tartoznak az előző fenti bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Horvátország saját állampolgáraira kell alkalmazni.

E jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. A vegyes bizottság az első bekezdésben megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Horvátországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, Horvátország ezekről a körülményekről az első bekezdés meghatározott hétéves átmeneti időszak vége előtt értesíti a vegyes bizottságot. Ebben az esetben Horvátország a jegyzőkönyv hatálybalépését követően további tíz évig alkalmazhatja az első bekezdésben ismertetett intézkedéseket. Ez a meghosszabbítás különösen érintett, kiválasztott földrajzi területekre korlátozható.

▼M7

II. MELLÉKLET

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁCIÓJA

1. cikk

(1)  A szerződő felek megállapodnak, hogy egymás között a szociális biztonsági rendszerek koordinációja végett az Európai Unió azon jogi aktusait, amelyekre e melléklet A. szakasza hivatkozik, az ott meghatározott módosításokkal alkalmazzák, vagy az ilyen jogi aktusokkal egyenértékű szabályokat alkalmaznak.

(2)  A „tagállam(ok)” kifejezést az e melléklet A. szakaszában hivatkozott jogi aktusokban úgy kell értelmezni, hogy abba az Európai Unió vonatkozó jogi aktusai által meghatározott államok mellett Svájc is beletartozik.

2. cikk

(1)  E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a szerződő felek megfelelően figyelembe veszik az Európai Unió e melléklet B. szakaszában hivatkozott jogi aktusait.

(2)  E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a szerződő felek figyelembe veszik az Európai Unió e melléklet C. szakaszában hivatkozott jogi aktusait.

3. cikk

(1)  Az e melléklethez csatolt jegyzőkönyv tartalmazza az Európai Unió egyes tagállamai egy évnél rövidebb svájci tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak munkanélküliségi biztosítására vonatkozó átmeneti megállapodásokat, továbbá a Svájcban hatályos, a szociális támasz nélküli személyek segélyét és az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó foglalkoztatási ellátási tervek szerinti ellátásokat érintő különleges rendelkezéseket.

(2)  A jegyzőkönyv e melléklet elválaszthatatlan részét képezi.

A. SZAKASZ:   HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

1. 

  ►M8  A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról és mellékletei tartalmának meghatározásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 988/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ),

 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. december 9-i 1244/2010/EU bizottsági rendelet ( 15 ),

 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. május 22-i 465/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 16 ),

 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2012. december 18-i 1224/2012/EU bizottsági rendelet ( 17 ) által módosított, ◄


▼M10

 a Tanács 2013. május 13-i 517/2013/EU rendelete ( 18 ) az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a társasági jog, a versenypolitika, a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügyi politika, a közlekedéspolitika, az energia, az adózás, a statisztika, a transzeurópai hálózatok, az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, a jogérvényesülés, szabadság és biztonság, a környezetvédelem, a vámunió, a külkapcsolatok, a kül-, biztonság- és védelempolitika, valamint az intézmények területén elfogadott egyes rendeleteknek és határozatoknak a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról.


▼M7
által módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19
).

E megállapodás alkalmazásában a 883/2004/EK rendelet a következők szerint módosul:

a) Az I. melléklet I. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

A szövetségi polgári törvénykönyv 131. cikkének (2) bekezdése és 293. cikkének (2) bekezdése alapján hozott, a tartásdíjakat érintő kantoni jogszabályok.«;

b) Az I. melléklet II. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

A szövetségi családi segélyekről szóló törvény 3. cikkének (2) bekezdése alapján hozott vonatkozó kantoni jogszabályok szerinti születési és örökbefogadási támogatások.«;

c) A II. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»Németország–Svájc

a) A társadalombiztosításról szóló, 1964. február 25-i megállapodás 1975. szeptember 9-i 1. számú és az 1989. március 2-i 2. számú kiegészítő megállapodásokkal módosított szövege:

i) a záró jegyzőkönyv 9b. pontja (1) bekezdésének 1–4. alpontja (a Büsingen német terület (exkláve) lakóira vonatkozó természetbeni betegellátásra való jogosultság tekintetében alkalmazandó jogszabályok);

ii) a záró jegyzőkönyv 9e. pontja (1b) bekezdésének első, második és negyedik mondata (a választható betegségbiztosításhoz való hozzáférés Németországban az országba történő áttelepülés útján).

b) Az 1992. december 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, a munkanélküliségi biztosításról szóló, 1982. október 20-i megállapodás:

i) a 8. cikk (5) bekezdése alapján Németország (Büsingen terület) a svájci jogszabályok által előírt kantoni ellátással azonos összegű ellátást fizet a rendelkezés hatálya eső munkavállalók részére, a munkavállalást elősegítő intézkedések aktuális helyi költségeihez való hozzájárulásként.

Spanyolország–Svájc

Az 1982. június 11-i kiegészítő egyezménnyel módosított, a társadalombiztosításról szóló, 1969. október 13-i megállapodáshoz csatolt záró jegyzőkönyv 17. pontja alapján a spanyol rendszerben biztosított személyek mentesülnek a svájci betegbiztosítási rendszerhez való csatlakozási kötelezettség alól.

Olaszország–Svájc

Az 1963. december 18-i I. kiegészítő megállapodással, az 1969. július 4-i kiegészítő megállapodással, az 1974. február 25-i kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1980. április 2-i II. kiegészítő megállapodással módosított, a társadalombiztosításról szóló, 1962. december 14-i megállapodás 9. cikkének (1) bekezdése.«;

d) A IV. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc«;

e) A VIII. melléklet 1. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

Az alaprendszer szerinti öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igények (az öregségi és túlélő hozzátartozói biztosításról szóló szövetségi törvény és a rokkantsági biztosításról szóló szövetségi törvény) és a törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti törvényen alapuló öregségi nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).«;

f) A VIII. melléklet 2. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).«;

g) A IX. melléklet II. része a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkoztatási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).«;

h) A X. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

1. Kiegészítő ellátások ( ►M8  a szövetségi kiegészítő ellátásokról szóló, 2006. október 6-i törvény ◄ ) és a kantoni jogszabályok szerint biztosított hasonló ellátások.

2. A rokkantsági biztosítás szerinti nélkülözés esetén járó nyugdíjak (az 1994. október 7-én módosított 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 28. cikkének 1a. albekezdése).

3. A kantoni jogszabályok szerint biztosított nem járulékalapú vegyes munkanélküli ellátások.

4. Olyan fogyatékos személyek részére járó nem járulékalapú különleges rokkantsági nyugdíjak (az 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 39. cikke), akik munkaképtelenné válásuk előtt még nem voltak a svájci jogszabályok alanyai aktív munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként.«;

i) A XI. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc

1. A szövetségi öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítási törvény 2. cikkét és a szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 1. cikkét - amelyek az önkéntes biztosítást szabályozzák ezekben a biztosítási ágazatokban olyan svájci állampolgárok esetén, akik olyan államokban laknak, amelyekre e megállapodás nem alkalmazható - alkalmazni kell a Svájcon kívül lakó olyan személyekre is, akik olyan más államoknak az állampolgárai, amelyekre e megállapodás alkalmazható, továbbá az olyan menekültekre és hontalan személyekre, akik ezeknek az államoknak a területén laknak, ha ezek a személyek csatlakoznak az önkéntes biztosítási rendszerhez legfeljebb egy évvel azt követően, hogy legalább ötéves folyamatos biztosítási időszak után megszűnt az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításuk.

2. Ha egy legalább ötéves folyamatos biztosítási időszak után megszűnik egy személy svájci öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosítása, a munkáltatóval való megállapodás alapján folytathatja a biztosítást, feltéve, hogy egy svájci munkáltató számára olyan államban dolgozik, amelyre a jelen megállapodás nem alkalmazható, és a biztosítás megszűnését követő hat hónapon belül az erre irányuló kérelmet előterjesztette.

3. A svájci betegbiztosítás szerinti kötelező biztosítás és a lehetséges mentességek

a) A kötelező betegbiztosítást szabályozó svájci jogszabályokat a következő, Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre is alkalmazni kell:

i. a rendelet II. címe szerinti svájci jogszabályok alanyára;

ii. olyan személyekre, akikre nézve Svájc viseli az ellátás költségét a rendelet 24., 25. és 26. cikke alapján;

iii. svájci munkanélküliségi biztosítási ellátásban részesülő személyekre;

iv. az i. és iii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosított munkavállalók vagy önálló vállalkozók családtagjaira, kivéve, ha ezek a családtagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel: Dánia, Spanyolország, Magyarország, Portugália, Svédország vagy az Egyesült Királyság;

v. a ii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosított nyugdíjas családtagjaira, kivéve, ha ezek a családtagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel: Dánia, Portugália, Svédország vagy az Egyesült Királyság.

Családtagnak azok a személyek minősülnek, akik a lakóhely szerinti állam jogszabályai szerint családtagnak minősülnek.

b) Az a) pontban meghatározott személyek kérelemre mentesülhetnek a kötelező biztosítás alól, ha és amennyiben a következő államok valamelyikében lakóhellyel rendelkeznek és betegség esetére az ellátásra való jogosultságukat bizonyítani tudják: Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, és az a) pont iv. és v. alpontban hivatkozott személyek tekintetében Finnország, továbbá az a) pont ii. alpontban hivatkozott személyek tekintetében Portugália.

Ezt a kérelmet

aa) a svájci biztosítási kötelezettség felmerülését követő három hónapon belül kell előterjeszteni, azonban indokolt esetben a kérelem e határidő letelte után is előterjeszthető, ilyenkor a mentesség a biztosítási kötelezettség kezdetétől áll fenn;

bb) alkalmazni kell az ugyanazon államban lakóhellyel rendelkező összes családtagra.

4. Ha a rendelet II. címe szerint svájci jogszabályok hatálya alá tartozó személy – a 3. cikk (b) pontjának alkalmazásában – a betegségbiztosítás céljai érdekében e megállapodással érintett másik állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, a munkahelyi balesetnek nem minősülő balesetekkel kapcsolatos természetbeni betegellátások költségét egyenlően meg kell osztani a munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója és az illetékes betegbiztosítási intézmény között, ha mindkét szerv természetbeni betegellátásaira való jogosultság fennáll. A munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója munkahelyi baleset, munkába történő utazás közben bekövetkezett baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a teljes költséget akkor is viseli, ha a lakóhely szerinti állam betegbiztosítási intézményének ellátására való jogosultság fennáll.

5. A Svájcban dolgozó, de Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre, akik a 3. cikk b) pontja értelmében a lakóhelyük szerinti államban törvényen alapuló biztosítással rendelkeznek, továbbá a családtagjaikra a svájci tartózkodásuk ideje alatt vonatkoznak a rendelet 19. cikkének rendelkezései.

6. A rendelet 18., 19., 20. és 27. cikkének Svájc területén való alkalmazása érdekében az illetékes biztosító viseli az összes számlával igazolt költséget.

7. Egy másik olyan állam biztosítási rendszerében megszerzett napi táppénz biztosítás időtartamát, amelyre e megállapodás alkalmazandó, anyasági vagy betegségi ellátás esetén a napi táppénz biztosítás esetleges csökkentésénél vagy emelésénél figyelembe kell venni, ha a személy a másik országban való biztosításának megszűnését követő három hónapon belül egy svájci biztosítónál biztosítottá válik.

8. Ha egy személy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként Svájcban kereső foglalkozást folytat, és baleset vagy betegség miatt ezt a tevékenységét meg kellett szüntetnie, és így a továbbiakban nem tartozik a rokkantsági biztosításról szóló svájci jogszabályok hatálya alá, akkor rokkantsági biztosítással rendelkezőnek kell tekinteni annak érdekében, hogy jogosult legyen a rehabilitációs intézkedésekre a rokkantsági nyugdíj fizetéséig, és mindaddig, amíg részesül ezekben az intézkedésekben, feltéve, hogy Svájcon kívül új kereső tevékenységet nem folytat.«.

2.

 

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (

20

)

▼M8

az alábbi szövegrész lép:

 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. december 9-i 1244/2010/EU bizottsági rendelet ( 21 );

 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. május 22-i 465/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 );

 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2012. december 18-i 1224/2012/EU bizottsági rendelet ( 23 ) által módosított.

▼M7

E megállapodás alkalmazásában a 987/2009/EK rendelet a következők szerint módosul:

Az I. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»A betegbiztosítási ellátások visszafizetésének különleges eljárási szabályairól szóló, 2004. október 26-i Svájc és Franciaország közötti megállapodás

►M8  —————2005. december 20-i————— ◄

3. A legutóbb az 592/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 24 ) módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet ( 25 ), ahogy az a jelen határozat hatálybalépése előtt alkalmazandó Svájc és a tagállamok között, és ha a 883/2004/EK rendelet vagy a 987/2009/EK rendelet hivatkozik rá, illetve a múltban felmerült esetben.

4. A legutóbb a 120/2009/EK bizottsági rendelettel ( 26 ) módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet ( 27 ), ahogy az a jelen határozat hatálybalépése előtt alkalmazandó Svájc és a tagállamok között, és ha a 883/2004/EK rendelet vagy a 987/2009/EK rendelet hivatkozik rá, illetve a múltban felmerült esetben.

5. A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló, 1998. június 29-i 98/49/EK tanácsi irányelv ( 28 ).

B. SZAKASZ:   A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL MEGFELELŐEN KÖVETENDŐ JOGI AKTUSOK

1. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A1. sz. határozata a dokumentumok érvényessége, az alkalmazandó jogszabályok meghatározása és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellátásokról történő rendelkezés tárgyában történő párbeszédről és egyeztetési eljárás elfogadásáról ( 29 ).

2. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A2. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes államon kívül ideiglenesen dolgozó kiküldött munkavállalókra és önálló vállalkozókra alkalmazandó jogszabályokról szóló 12. cikke értelmezéséről ( 30 ).

3. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 17-i A3. sz. határozata az 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint megszerzett megszakítás nélküli kiküldetési időtartamok összeszámításáról ( 31 ).

4. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i E1. sz. határozata a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében hivatkozott elektronikus adatcsere tárgyában az átmeneti időszakra vonatkozó gyakorlati megállapodásokról ( 32 ).

5. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i F1. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halmozódó családi ellátások esetére alkalmazandó elsőbbségi szabályokról szóló 68. cikke értelmezéséről ( 33 ).

6. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i H1. sz. határozata az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK tanácsi rendeletről a 883/2004/EK és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre történő áttérés keretrendszeréről, továbbá a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság határozatainak és ajánlásainak alkalmazásáról ( 34 ).

7. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i H2. sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság adatszolgáltatásért felelős technikai (al)bizottságának működési módszereiről és összetételéről ( 35 ).

8. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 15-i H3. sz. határozata az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelet 90. cikkében említett, az átváltási árfolyamok meghatározásánál figyelembe veendő időpontról ( 36 ).

9. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i H4. sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló testületének összetételéről és működési módjáról ( 37 ).

10. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2010. március 18-i H5. sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet és 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretrendszerében a csalás és a tévedés elleni küzdelemben történő együttműködésről ( 38 ).

11. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i P1. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, 58. cikke és 87. cikkének (5) bekezdése értelmezéséről a rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások odaítélése tárgyában ( 39 ).

12. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S1. sz. határozata az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról ( 40 ).

13. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S2. sz. határozata az Európai Egészségbiztosítási Kártya műszaki előírásairól ( 41 ).

14. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S3. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (1) bekezdése és 27. cikkének (1) bekezdése, továbbá a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25A cikkének (3) bekezdése szerinti ellátások meghatározásáról ( 42 ).

15. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 2-i S4. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. és 41. cikkének végrehajtásával összefüggő visszatérítési eljárásokról ( 43 ).

16. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 2-i S5. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének va) pontjában meghatározott »természetbeni betegellátások« fogalmának értelmezéséről betegség vagy anyaság esetén a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke, 19. cikke, 20. cikke, 22. cikke, 24. cikkének (1) bekezdése, 25. cikke, 26. cikke, 27. cikkének (1), (3), (4) és (5) bekezdése, 28. cikke, 34. cikke és 36. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében, továbbá a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 62., 63. és 64. cikke szerint visszafizetendő összegek kiszámításáról ( 44 ).

17. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i S6. sz. határozata a 987/2009/EK rendelet 24. cikke alapján a lakóhely szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vételről és a 987/2009/EK rendelet 64. cikkének (4) bekezdése szerinti jegyzékek összeállításáról ( 45 ).

18. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i S7. sz. határozata az 1408/71/EGK rendeletről és az 574/72/EGK rendeletről a 883/2004/EK rendeletre és a 987/2009/EK rendeletre történő áttérésről, továbbá a visszatérítési eljárások alkalmazásáról ( 46 ).

19. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1. sz. határozata a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkének (3) bekezdéséről az eltartott családtagok után járó munkanélküli ellátások növekedése tárgyában ( 47 ).

20. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikke (2) bekezdésének hatályáról a teljesen munkanélküli személyek munkanélküli ellátáshoz való joga tekintetében, ide nem értve az olyan határ menti munkavállalókat, akik az illetékes tagállamon kívüli tagállam területén laktak az utolsó munkavállalási vagy önálló vállalkozási tevékenységük időszaka alatt ( 48 ).

21. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U3. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikkének (1) bekezdése szerinti munkanélküli személyekre alkalmazandó »részleges munkanélküliség« fogalmának hatályáról ( 49 ).

▼M8

22. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2010. március 3-i E2. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott, az EESSI lényeges részét képező elektronikus jegyzékben felsorolt szervek adataival kapcsolatos változások kezelésére szolgáló eljárás meghatározásáról ( 50 ).

23. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2011. október 19-i E3. sz. határozata a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 95. cikkében meghatározott átmeneti időszakról ( 51 ).

24. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2010. december 16-i H6. sz. határozata a 883/2004/EK rendelet 6. cikke szerinti időszakok összesítésére vonatkozó egyes elvek alkalmazásáról ( 52 ).

25. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2011. június 15-i S8. sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 33. cikkének megfelelően nyújtott protézisek, jelentős segédeszközök és más jelentős természetbeni ellátások biztosításáról ( 53 ).

26. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2011. december 13-i U4. sz. határozata a 883/2004/EK rendelet 65. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint a 987/2009/EK rendelet 70. cikke szerinti megtérítési eljárásokról ( 54 ).

▼M7

C. SZAKASZ:   A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL FIGYELEMBE VEENDŐ JOGI AKTUSOK

1. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1. sz. ajánlása a lakóhelyen kívüli tagállamban részmunkaidős szakmai vagy kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó munkanélküliekre alkalmazandó jogszabályokról ( 55 ).

2. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2. sz. ajánlása a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 64. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásáról az illetékes tagállamon kívüli tagállamban szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet folytató házastársukat vagy társukat kísérő munkanélküli személyekre vonatkozóan ( 56 ).

▼M8

3. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2012. március 15-i S1. sz. határozata a határokon átnyúló szervadományozások pénzügyi vonatkozásairól ( 57 ).

▼M7

A megállapodás II. mellékletéhez tartozó

JEGYZŐKÖNYV

I.    Munkanélküliségi biztosításm

A következő megállapodásokat kell alkalmazni 2011. április 30-ig a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárait képező munkavállalókra, továbbá 2016. május 31-ig a Bolgár Köztársaság és a Román Köztársaság állampolgárait képező munkavállalókra.

▼M10

A jegyzőkönyv II. mellékletének a munkanélküliségi biztosításra vonatkozó szakasza (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hetedik év végéig kell alkalmazni a Horvát Köztársaság állampolgárai vonatkozásában.

▼M7

1. Az egy évnél rövidebb ideig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók munkanélküliségi biztosítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

1.1. A törvényben meghatározott feltételek szerint a munkanélküliségi biztosítás alapján járó ellátásra csak azok a munkavállalók jogosultak, akik a munkáltató fizetésképtelensége esetén járó kötelező munkanélküli biztosítási ellátásról és támogatásról szóló szövetségi törvényben (loi fédérale sur l’assurance-chômage obligatoire et l’indemnité en cas d’insolvabilité – LACI) ( 58 ) and who also satisfy the other conditions of eligibility for unemployment benefit shall be entitled to such benefit provided by the unemployment insurance under the conditions laid down by law.

1.2. Az 1.3. pontnak megfelelően a beszedett járulék egy részét vissza kell fizetni a származási országuk részére azon munkavállalók után, akiknek a járulékfizetési időszaka túl rövid ahhoz, hogy az 1.1 pont szerint Svájcban munkanélküli ellátásra legyenek jogosultak, annak érdekében, hogy teljes munkanélküliség esetén az ilyen munkavállalóknak járó ellátások költségeihez történő hozzájárulás megtörténjen. Így ezek a munkavállalók Svájcban a teljes munkanélkülivé válásra tekintettel ellátásra nem jogosultak. Ellenben kedvezőtlen időjárási körülmények fennállása és a munkáltató fizetésképtelensége esetén segélyre tarthatnak igényt. Teljes munkanélküliség esetén az ellátást a származási ország fizeti, feltéve, hogy az érintett munkavállalók a munkaerőpiacon rendelkezésre állnak. A Svájcban megszerzett biztosítási időszakokat ugyanúgy figyelembe kell venni, mintha azokat a származási országban szerezték volna meg.

1.3. Az 1.2. pont szerinti munkavállalók után beszedett járulék egy részét évente vissza kell fizetni a következő rendelkezéseknek megfelelően:

a) ezeknek a munkavállalóknak a teljes járulékát országonként az alkalmazott munkavállalók éves létszáma és az egyes munkavállalók által fizetett éves járulékok (munkáltatói és munkavállalói járulékok) átlaga alapján kell kiszámolni;

b) az így kiszámolt összegből a munkanélküli ellátás relatív hányadának megfelelő részt mint az 1.2. pont szerinti összes segély százalékát kell visszafizetni a munkavállalók származási országa részére, míg egy másik részt Svájc köteles visszatartani a későbbi ellátások fedezeteként; ( 59 )

c) Svájc évente nyilatkozatot tesz a visszafizetett járulékokról. Ha a származási ország ezt kérelmezi, a számítás alapját és a visszafizetett összegeket is feltünteti. A származási országnak évente tájékoztatnia kell Svájcot az 1.2. pont szerinti munkanélküli ellátásban részesülők számáról.

2. Ha az e megállapodásban érintett tagállam nehézségekkel kerül szembe a járulék-visszafizetési megállapodások alkalmazásának végét illetően vagy Svájc kerül szembe nehézségekkel a halmozódásról szóló megállapodások alkalmazása terén, bármelyik szerződő fél az ügyet a vegyes bizottság elé utalhatja.

II.    Segélyek szociális támasz nélküli személyek részére

A rokkantsági biztosításról szóló, 1959. június 19-i svájci szövetségi törvény (LAI) és az 1999. október 8-án módosított, az öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjakról szóló, 1946. december 20-i szövetségi törvény (LAVS) által biztosított segélyek a szociális támasz nélküli személy részére kizárólag akkor járnak, ha Svájcban lakóhellyel rendelkezik.

III.    Az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakat érintő foglalkoztatási ellátási tervek

Az 1408/71/EGK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése ellenére, az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakat érintő foglalkoztatási ellátási tervek közötti szabad mozgásról szóló, 1993. december 17-i szövetségi törvény (Loi fédérale sur le libre passage dans la prévoyance professionnelle vieillesse, survivants et invalidité) szerint megszerzett ellátásokat kérelemre ki kell fizetni az olyan munkavállaló vagy önálló vállalkozó részére, aki Svájcot végleg el kívánja hagyni – feltéve, hogy Svájcot e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül elhagyja – és akire a rendelet II. címe alapján a svájci jog a továbbiakban nem vonatkozik.

▼M6

III. MELLÉKLET

SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE

(Oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok)

1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a megállapodás hatályával összhangban alkalmazzák egymás között a szakmai képesítések kölcsönös elismerése terén az Európai Uniónak (EU) a melléklet A. szakaszában hivatkozott jogi aktusait és közleményeit.

2. Eltérő rendelkezés hiányában a „tagállam(ok)” kifejezés a melléklet A. szakaszában hivatkozott jogi aktusokban a szóban forgó EU jogi aktusok által érintett államokon kívül Svájcra is alkalmazandó.

3. E melléklet alkalmazásában a szerződő felek figyelembe veszik azon EU jogi aktusokat, amelyekre a melléklet B. szakasza hivatkozik.

A. SZAKASZ:   HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

1a)  32005 L 0036: az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.),

az alábbi módosításokkal:

 a Tanács 2006/100/EK irányelve (2006. november 20.) a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról (HL L 363., 2006.12.20., 141. o.),

 a Bizottság 1430/2007/EK rendelete (2007. december 5.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról (HL L 320., 2007.12.6., 3. o.),

 a Bizottság 755/2008/EK rendelete (2008. július 31.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról (HL L 205., 2008.8.1., 10. o.),

 a Bizottság 279/2009/EK rendelete (2009. április 6.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról (HL L 93., 2009.4.7., 11. o.),

 a Bizottság 213/2011/EU rendelete (2011. március 3.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. és V. mellékletének módosításáról (HL L 59., 2011.3.4., 4. o.),

 értesítés építészmérnöki képesítések megnevezéséről (HL C 332., 2006.12.30., 35. o.),

 értesítés építészmérnöki képesítések megnevezéséről (HL C 148., 2006.6.24., 34. o.),

 értesítés építészmérnöki képesítések megnevezéséről (HL C 3., 2006.1.6., 12. o.),

 a Bizottság közleménye – Szakfogorvosi címek bejelentése (HL C 165., 2007.7.19., 18. o.),

 a Bizottság közleménye – Szakorvosi és általános orvosi képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése (HL C 165., 2007.7.19., 13. o.),

 a Bizottság közleménye – Szakorvosi, általános ápolói, fogszakorvosi, szülésznői és építészmérnöki képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése (HL C 137., 2008.6.4., 8. o.),

 közlemény – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (V. melléklet) (HL C 322., 2008.12.17., 3. o.),

 a Bizottság közleménye – Értesítés a 2005/36/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételeket teljesítő, az irányelv I. mellékletében felsorolt szakmai szövetségekről és szervezetekről (HL C 111., 2009.5.15., 1. o.),

 a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (V. melléklet) (HL C 114., 2009.5.19., 1. o.),

 a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (V. melléklet) (HL C 279., 2009.11.19., 1. o.),

 a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 129., 2010.5.19., 3. o.),

 a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 337., 2010.12.14., 10. o.),

 helyesbítés a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (HL L 271., 2007.10.16., 18. o.),

 helyesbítés a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (HL L 93., 2008.4.4., 28. o.);

▼M9

 
a Bizottság 623/2012/EU rendelete (2012. július 11.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról (HL L 180., 2012.7.12., 9. o.),

 
a Bizottság közleménye – Értesítés a 2005/36/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételeket teljesítő, az irányelv I. mellékletében felsorolt szakmai szövetségekről és szervezetekről (HL C 182., 2011.6.23., 1. o.),

 
a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 183., 2011.6.24., 1. o.),

 
a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 367., 2011.12.16., 5. o.),

 
a Bizottság közleménye – Előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 244., 2012.8.14., 1. o.),

 
a Bizottság közleménye – Értesítés előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokról – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 396., 2012.12.21., 1. o.),

 
a Bizottság közleménye – Előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 183., 2013.6.28., 4. o.),

 
a Bizottság közleménye – Képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványok bejelentése – 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről (V. melléklet) (HL C 301., 2013.10.17., 1. o.),

▼M10

 a Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya (HL L 112., 2012.4.24., 10. o.), III. melléklet (A Horvát Köztársaság csatlakozási okmányának 15. cikkében említett lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása – (HL L 112., 2012.4.24., 41. o.),

 A 2005/36/EK irányelv 23. cikke (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

 

„(5)  A 43b. cikk sérelme nélkül minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést,

a) Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt, és

b) Horvátország esetében 1991. október 8-a előtt

kezdték meg, amennyiben a fent említett tagállamok hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat – az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében – területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e tagállamokra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.”

 A 2005/36/EK irányelv a következő 43b. cikkel egészül ki:

 
„A szülészettel kapcsolatos szerzett jogok nem alkalmazandók a 2013. július 1-je előtt Horvátországban szerzett következő képesítésekre: viša medicinska sestra ginekološko-opstetričkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati főápoló), medicinska sestra ginekološko-opstetričkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati ápoló), viša medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező főápoló), medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező ápoló), ginekološko-opstetrička primalja (szülészeti-nőgyógyászati szülésznő) és primalja (szülésznő).”,

 a Tanács 2013. május 13-i 2013/25/EU irányelve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról (HL L 158., 2013.6.10, 368. o.), Melléklet A. rész.

▼M6

b) E megállapodás alkalmazásában a 2005/36/EK irányelv a következők szerint módosul:

1. Az irányelv alábbi cikkeiben foglalt eljárás nem alkalmazandó a szerződő felek között:

 3. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés – az irányelv I. mellékletének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 11. cikk, c) pont, ii. alpont, utolsó mondat – az irányelv II. mellékletének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés – az irányelv III. mellékletének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 14. cikk, (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés – a migránsnak az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választásától való eltérés esetén alkalmazandó eljárás,

 15. cikk, (2) és (5) bekezdés – közös platformok elfogadására vagy visszavonására vonatkozó eljárás,

 20. cikk – az irányelv IV. mellékletének módosítására vonatkozó eljárás,

 21. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés – az ismeretek és készségek naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 21. cikk, (7) bekezdés – az irányelv V. mellékletének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 25. cikk, (5) bekezdés – a szakorvosok minimális képzési időtartamának naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 26. cikk, második bekezdés – új orvostudományi szakterületek felvételére irányuló eljárás,

 31. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés – az általános ápolók képzésének naprakésszé tételére irányuló eljárás,

 34. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés – a fogorvosok képzésének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 35. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés – a fogszakorvosok minimális képzési időtartamának naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 38. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés – az állatorvosok képzésének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 40. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés – a szülésznők képzésének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 44. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés – a gyógyszerészek képzésének naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 46. cikk, (2) bekezdés – az építészmérnökök ismereteinek és készségeinek naprakésszé tételére vonatkozó eljárás,

 61. cikk – eltérési záradék.

2. Az 56. cikk (3) és (4) bekezdését a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságokról és koordinátorról Svájc – a vegyes bizottság másolatban történő tájékoztatása mellett – tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt követően tájékoztatja a tagállamokat.

3. Az 57. cikk második bekezdését a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot.

4. A 63. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével összhangban azonban a Svájc által kijelölt svájci koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot az 1a. pontban hivatkozott jogi aktusok és közlemények alapján elfogadott jogszabályairól. Az 58. és 64. cikk nem alkalmazandó.

c) Az irányelv II. mellékletének 1. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Svájcban:

 Opticien diplômé, diplomierter Augenoptiker, ottico diplomato (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi oklevéllel rendelkező látszerész)

 A képzés időtartama legalább 17 év, amelyből legalább kilenc év általános iskolai képzés, négy év részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi négy év gyakorlat vagy kihelyezett munka, ebből két évet nappali tagozatos magánképzést követően lehet eltölteni, és végül felsőfokú vizsga. Ez feljogosítja a birtokosát kontaktlencse szemhez igazítására vagy szemészeti vizsgálatok önállóan vagy munkavállalóként történő végzésére.

 Audioprothésiste avec brevet fédéral, Hörgeräte-Akustiker mit eidg. Fachausweis, audioprotesista con attestato professionale federale (felsőfokú szakképzési szövetségi bizonyítvánnyal rendelkező hallókészülék-készítő)

 A képzés időtartama legalább 15 év, amelyből legalább kilenc év általános iskolai képzés, legalább három év, részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi három év gyakorlat vagy kihelyezett munka, beleértve a magánjellegű képzést is és végül szakvizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló vagy munkavállalóként történő gyakorlására.

 Bottier-orthopédiste diplômé, diplomierter Orthopädie-Schuhmachermeister, calzolaio ortopedico diplomato (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi oklevéllel rendelkező ortopédlábbeli-készítő)

 A képzés időtartama legalább 17 év, amelyből legalább kilenc év általános iskolai képzés, négy év, részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi négy év gyakorlat vagy kihelyezett munka, beleértve a magánjellegű képzést is, és végül felsőfokú vizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló vagy munkavállalóként történő gyakorlására.

 Technicien dentiste, maître, diplomierter Zahntechnikermeister, odontotecnico, maestro (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi oklevéllel rendelkező fogtechnikus)

 A képzés időtartama legalább 18 év, amelyből legalább kilenc év általános iskolai képzés, négy év, részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi négy év gyakorlat vagy kihelyezett munka, beleértve a magánjellegű képzést is, és végül felsőfokú vizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló vagy munkavállalóként történő gyakorlására.

 Orthopédiste diplômé, diplomierter Orthopädist, ortopedista diplomato (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi oklevéllel rendelkező protéziskészítő)

 A képzés időtartama legalább 18 év, amelyből legalább kilenc év általános iskolai képzés, négy év, részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés, azt követi négy év gyakorlat vagy kihelyezett munka, beleértve a magánjellegű képzést is, és végül felsőfokú vizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló vagy munkavállalóként történő gyakorlására.«

d) Az irányelv II. mellékletének 4. pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Svájcban:

 Guide de montagne avec brevet fédéral, Bergführer mit eifg. Fachausweis, guida alpina con attestato professionale federale (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi bizonyítvánnyal rendelkező hegyi vezető)

 A képzés időtartama legalább 13 év, amelyből legalább kilenc év általános iskolai képzés, négy év szakképzés képesített szakember felügyelete alatt, beleértve a magánjellegű képzést is, és végül szakvizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló gyakorlására.

 Professeur de sports de neige avec brevet fédéral, Schneesportlehrer mit eidg. Fachausweis, Maestro di sport sulla neve con attestato professionale fédérale (felsőfokú szakképzést tanúsító szövetségi bizonyítvánnyal rendelkező télisport-oktató)

 A képzés időtartama legalább 15 év, amelyből legalább kilenc év általános iskolai képzés, négy év részben a munkahely, részben valamely szakmai intézmény által nyújtott szakképzés vagy négyéves szakmai tapasztalat, azt követi egy kétéves képzés és gyakorlat és végül szakvizsga. Ez feljogosítja a birtokosát a szakma önálló gyakorlására.«

e) Az irányelv V. mellékletének 5.1.1. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozási dátum

Svájc

Eidgenössisches Arztdiplom

Diplôme fédéral de médecin

Diploma federale di medico

Eidgenössisches Departement des Innern

Département fédéral de l’intérieur

Dipartimento federale dell’interno

 

2002. június 1.«

f) Az irányelv V. mellékletének 5.1.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

Svájc

Diplom als Facharzt

Diplôme de médecin spécialiste

Diploma di medico specialista

Eidgenössisches Departement des Innern und Verbindung der Schweizer Ärztinnen und Ärzte

Département fédéral de l’intérieur et Fédération des médecins suisses

Dipartimento federale dell’interno e Federazione dei medici svizzeri

2002. június 1.«

g) Az irányelv V. mellékletének 5.1.3. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Szakmai cím

Aneszteziológia

Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Anästhesiologie

Anesthésiologie

Anestesiologia



Ország

Szakmai cím

Általános sebészet

Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Chirurgie

Chirurgie

Chirurgia



Ország

Szakmai cím

Idegsebészet

Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Neurochirurgie

Neurochirurgie

Neurochirurgia



Ország

Szakmai cím

Szülészet-nőgyógyászat

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Gynäkologie und Geburtshilfe

Gynécologie et obstétrique

Ginecologia e ostetricia

▼M9



Ország

Cím

Belgyógyászat

Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Allgemeine Innere Medizin

Médecine interne générale

Medicina interna generale

▼M6



Ország

Szakmai cím

Szemészet

Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Ophthalmologie

Ophtalmologie

Oftalmologia



Ország

Szakmai cím

Fül-orr-gége gyógyászat

Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Oto-Rhino-Laryngologie

Oto-rhino-laryngologie

Otorinolaringoiatria



Ország

Szakmai cím

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Kinder- und Jugendmedizin

Pédiatrie

Pediatria



Ország

Szakmai cím

Tüdőgyógyászat

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Pneumologie

Pneumologie

Pneumologia



Ország

Szakmai cím

Urológia

Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Urologie

Urologie

Urologia



Ország

Szakmai cím

Ortopédia

Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Orthopädische Chirurgie und Traumatologie des Bewegungsapparates

Chirurgie orthopédique et traumatologie de l’appareil locomoteur

Chirurgia ortopedica e traumatologia del sistema motorio



Ország

Szakmai cím

Patológia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Pathologie

Pathologie

Patologia



Ország

Szakmai cím

Neurológia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Neurologie

Neurologie

Neurologia



Ország

Szakmai cím

Pszichiátria

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Psychiatrie und Psychotherapie

Psychiatrie et psychothérapie

Psichiatria e psicoterapia



Ország

Szakmai cím

Radiológia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Radiologie

Radiologie

Radiologia



Ország

Szakmai cím

Sugárterápia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Radio-Onkologie/Strahlentherapie

Radio-oncologie/radiothérapie

Radio-oncologia/radioterapia



Ország

Szakmai cím

Plasztikai sebészet

Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Plastische, Rekonstruktive und Ästhetische Chirurgie

Chirurgie plastique, reconstructive et esthétique

Chirurgia plastica, ricostruttiva ed estetica



Ország

Szakmai cím

Mellkassebészet

Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Herz- und thorakale Gefässchirurgie

Chirurgie cardiaque et vasculaire thoracique

Chirurgia del cuore e dei vasi toracici



Ország

Szakmai cím

Gyermeksebészet

Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Kinderchirurgie

Chirurgie pédiatrique

Chirurgia pediatrica



Ország

Szakmai cím

Kardiológia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Kardiologie

Cardiologie

Cardiologia



Ország

Szakmai cím

Gasztroenterológia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Gastroenterologie

Gastroentérologie

Gastroenterologia



Ország

Szakmai cím

Reumatológia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Rheumatologie

Rhumatologie

Reumatologia



Ország

Szakmai cím

Általános haematológia

Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Hämatologie

Hématologie

Ematologia



Ország

Szakmai cím

Endokrinológia

Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Endokrinologie-Diabetologie

Endocrinologie-diabétologie

Endocrinologia-diabetologia



Ország

Szakmai cím

Fizioterápia

Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Physikalische Medizin und Rehabilitation

Médecine physique et réadaptation

Medicina fisica e riabilitazione



Ország

Szakmai cím

Bőr- és nemibeteg-gyógyászat

Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Dermatologie und Venerologie

Dermatologie et vénéréologie

Dermatologia e venereologia



Ország

Szakmai cím

Trópusi betegségek

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Tropen- und Reisemedizin

Médecine tropicale et médecine des voyages

Medicina tropicale e medicina di viaggio



Ország

Szakmai cím

Gyermekpszichiátria

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Kinder- und Jugendpsychiatrie und -psychotherapie

Psychiatrie et psychothérapie d’enfants et d’adolescents

Psichiatria e psicoterapia infantile e dell’adolescenza



Ország

Szakmai cím

Nefrológia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Nephrologie

Néphrologie

Nefrologia



Ország

Szakmai cím

Infektológia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Infektiologie

Infectiologie

Malattie infettive



Ország

Szakmai cím

Társadalom-orvostan és szociális orvostan

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Prävention und Gesundheitswesen

Prévention et santé publique

Prevenzione e salute pubblica



Ország

Szakmai cím

Farmakológia

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Klinische Pharmakologie und Toxikologie

Pharmacologie et toxicologie cliniques

Farmacologia e tossicologia cliniche



Ország

Szakmai cím

Foglalkozás-orvostan

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Arbeitsmedizin

Médecine du travail

Medicina del lavoro



Ország

Szakmai cím

Allergológia

Minimális képzési idő: 3 év

Svájc

Allergologie und klinische Immunologie

Allergologie et immunologie clinique

Allergologia e immunologia clinica



Ország

Szakmai cím

Nukleáris medicina

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Nuklearmedizin

Médecine nucléaire

Medicina nucleare



Ország

Oklevél megnevezése

Arc-állcsont-száj sebészet

(orvosi és fogorvosi alapképzés)

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie

Chirurgie orale et maxillo-faciale

Chirurgia oro-maxillo-facciale

▼M9



Ország

Cím

Orvosi onkológia

Minimális képzési idő: 5 év

Svájc

Medizinische Onkologie

Oncologie médicale

Oncologia medica



Ország

Cím

Orvosi genetika

Minimális képzési idő: 4 év

Svájc

Medizinische Genetik

Génétique médicale

Genetica medica«

▼M6

h) Az irányelv V. mellékletének 5.1.4. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

Svájc

Diplom als praktischer Arzt/praktische Ärztin

Diplôme de médecin praticien

Diploma di medico generico

Médecin praticien

Praktischer Arzt

Medico generico

2002. június 1.«

i) Az irányelv V. mellékletének 5.2.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

Svájc

1.  Diplomierte Pflegefachfrau, diplomierter Pflegefachmann

Infirmière diplômée et infirmier diplômé

Infermiera diplomata e infermiere diplomato

Schulen, die staatlich anerkannte Bildungsgänge durchführen

Ecoles qui proposent des filières de formation reconnues par l’État

Scuole che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato

Pflegefachfrau, Pflegefachmann

Infirmière, infirmier

Infermiera, infermiere

2002. június 1.

 

2.  Betegápolás főiskolai bachelor képzés elvégzését tanúsító oklevél

Schulen, die staatlich anerkannte Bildungsgänge durchführen

Ecoles qui proposent des filières de formation reconnues par l’ État

Scuole che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato

Pflegefachfrau, Pflegefachmann

Infirmière, infirmier

Infermiera, infermiere

2011. szeptember 30.

▼M9

 

3.  Diplomierte Pflegefachfrau HF, diplomierter Pflegefachmann HF

Infirmière diplômée ES, infirmier diplômé ES

Infermiera diplomata SSS, infermiere diplomato SSS

Höhere Fachschulen, die staatlich anerkannte Bildungsgänge durchführen

Écoles supérieures qui proposent des filières de formation reconnues par l' État

Scuole specializzate superiori che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato

Pflegefachfrau, Pflegefachmann

Infirmière, infirmier

Infermiera, infermiere

2002. június 1.«

▼M6

j) Az irányelv V. mellékletének 5.3.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

Svájc

Eidgenössisches Zahnarztdiplom

Diplôme fédéral de médecin-dentiste

Diploma federale di medico-dentista

Eidgenössisches Departement des Innern

Département fédéral de l’intérieur

Dipartimento federale dell’interno

 

Zahnarzt

Médecin-dentiste

Medico-dentista

2002. június 1.«

k) Az irányelv V. mellékletének 5.3.3. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Fogszabályozástan

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

Svájc

Diplom für Kieferorthopädie

Diplôme fédéral d’orthodontiste

Diploma di ortodontista

Eidgenössisches Departement des Innern und Schweizerische Zahnärzte-Gesellschaft

Département fédéral de l’intérieur et Société suisse d’odonto-stomatologie

Dipartimento federale dell’interno e Società Svizzera di Odontologia e Stomatologia

2002. június 1.



Szájsebészet

Ország

Előírt képesítés Megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

Svájc

Diplom für Oralchirurgie

Diplôme fédéral de chirurgie orale

Diploma di chirurgia orale

Eidgenössisches Departement des Innern und Schweizerische Zahnärzte-Gesellschaft

Département fédéral de l’intérieur et Société suisse d’odonto-stomatologie

Dipartimento federale dell’interno e Società Svizzera di Odontologia e Stomatologia

2004. április 30.«

l) Az irányelv V. mellékletének 5.4.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozási dátum

Svájc

Eidgenössisches Tierarztdiplom

Diplôme fédéral de vétérinaire

Diploma federale di veterinario

Eidgenössisches Departement des Innern

Département fédéral de l’intérieur

Dipartimento federale dell’interno

 

2002. június 1.«

m) Az irányelv V. mellékletének 5.5.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

▼M9



„Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Az előírt képesítést kibocsátó szerv

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

Svájc

1.  Diplomierte Hebamme

Sage-femme diplômée

Levatrice diplomata

Schulen, die staatlich anerkannte Bildungsgänge durchführen

Écoles qui proposent des filières de formation reconnues par l'État

Scuole che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato

Hebamme

Sage-femme

Levatrice

2002. június 1.

2.  [Bachelor of Science [Name of the UAS] in Midwifery]

»Bachelor of Science HES-SO de Sage-femme« (Bachelor of Science HES-SO in Midwifery)

»Bachelor of Science BFH Hebamme« (Bachelor of Science BFH in Midwifery)

»Bachelor of Science ZFH Hebamme« (Bachelor of Science ZHAW in Midwifery)

Schulen, die staatlich anerkannte Bildungsgänge durchführen

Écoles qui proposent des filières de formation reconnues par l'État

Scuole che propongono dei cicli di formazione riconosciuti dallo Stato

Hebamme

Sage-femme

Levatrice

2002. június 1.”

▼M6

n) Az irányelv V. mellékletének 5.6.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozási dátum

Svájc

Eidgenössisches Apothekerdiplom Diplôme fédéral de pharmacien

Diploma federale di farmacista

Eidgenössisches Departement des Innern

Département fédéral de l’intérieur

Dipartimento federale dell’interno

 

2002. június 1.«

o) Az irányelv V. mellékletének 5.7.1. pontja a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Tanév dátuma

Svájc

Diploma di architettura (Arch. Dipl. USI)

Accademia di Architettura dell’Università della Svizzera Italiana

 

1996–1997

 

Master of Arts BFH/HES-SO en architecture, Master of Arts BFH/HES-SO in Architecture

Haute école spécialisée de Suisse occidentale (HES-SO) a Berner Fachhochschule-val (BFH) együtt

2007–2008

 

Master of Arts BFH/HES-SO in Architektur, Master of Arts BFH/HES-SO in Architecture

Haute école spécialisée de Suisse occidentale (HES-SO) a Berner Fachhochschule –val (BFH) együtt

 

2007–2008

 

Master of Arts FHNW in Architektur

Fachhochschule Nordwestschweiz FHNW

2007–2008

 

Master of Arts FHZ in Architektur

Fachhochschule Zentralschweiz (FHZ)

2007–2008

 

Master of Arts ZFH in Architektur

Zürcher Fachhochschule (ZFH), Zürcher Hochschule für Angewandte Wissenschaften (ZHAW), Departement Architektur, Gestaltung und Bauingenieurwesen

2007–2008

 

Master of Science MSc in Architecture,

Architecte (arch. dipl. EPF)

Ecole Polytechnique Fédérale deLausanne

 

2007–2008

 

Master of Science ETH in Architektur, MSc ETH Arch

Eidgenössische Technische Hochschule Zurich

 

2007–2008«

p) Az irányelv VI. melléklete a következő szöveggel egészül ki:



»Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Tanév dátuma

Svájc

1.  Dipl. Arch. ETH,

arch. dipl. EPF,

arch. dipl. PF

2004–2005

 

2.  Architecte diplômé EAUG

2004–2005

 

3.  Architekt REG A

Architecte REG A

Architetto REG A

2004–2005«

2a)  377 L 0249: a Tanács 77/249/EGK irányelve (1977. március 22.) az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.),

az alábbi módosításokkal:

 1 79 H: a Görög Köztársaság csatlakozásának feltételeiről és a Szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL L 291., 1979.11.19., 91. o.),

 1 85 I: a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány (HL L 302., 1985.11.15., 160. o.),

 az Európai Unió Tanácsának 95/1/EK, Euratom, ESZAK határozata (1995. január 1.) az új tagállamok csatlakozásával összefüggő okmányok kiigazításáról (HL L 1., 1995.1.1., 1. o.),

  1 2003 T: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány és az Európai Unió alapszerződéseinek kiigazításáról (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.),

 a Tanács 2006/100/EK irányelve (2006. november 20.) a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról (HL L 363., 2006.12.20., 141. o.),

▼M10

 a Tanács 2013. május 13-i 2013/25/EU irányelve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról (HL L 158., 2013.6.10, 368. o.), Melléklet B. rész (1).

▼M6

b) A megállapodás alkalmazásában az irányelv a következők szerint módosul:

1. Az 1. cikk (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc:

Advokat, Rechtsanwalt, Anwalt, Fürsprecher, Fürsprech

Avocat

Avvocato«.

2. A 8. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével összhangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a 2a. pontban hivatkozott jogi aktus alapján elfogadott jogszabályairól.

3a)  398 L 0005: az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve (1998. február 16.) az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről (HL L 77., 1998.3.14., 36. o.),

az alábbi módosításokkal:

  1 2003 T: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány és az Európai Unió alapszerződéseinek kiigazításáról (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.),

 a Tanács 2006/100/EK irányelve (2006. november 20.) a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról (HL L 363., 2006.12.20., 141. o.),

▼M10

 a Tanács 2013. május 13-i 2013/25/EU irányelve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról (HL L 158., 2013.6.10, 368. o.), Melléklet B. rész (2).

▼M6

b) E megállapodás alkalmazásában a 98/5/EK irányelv a következők szerint módosul:

1. Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja a következő szöveggel egészül ki:

»Svájc:

Advokat, Rechtsanwalt, Anwalt, Fürsprecher, Fürsprech

Avocat

Avvocato«.

2. A 16. és 17. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével összhangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a a 98/5/EK irányelv alapján elfogadott jogszabályairól.

3. A 14. cikket a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságokról Svájc – a vegyes bizottság másolatban történő tájékoztatása mellett – tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt követően tájékoztatja a tagállamokat.

4a)  374 L 0556: a Tanács 74/556/EGK irányelve (1974. június 4.) a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 307., 1974.11.18., 1. o.).

b) A megállapodás alkalmazásában a 74/556/EGK irányelv a következők szerint módosul:

1. A 4. cikk (3) bekezdését a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságokról Svájc – a vegyes bizottság másolatban történő tájékoztatása mellett – tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt követően tájékoztatja a tagállamokat.

2. A 7. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével összhangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a 74/556/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályairól.

5a)  374 L 0557: a Tanács 74/557/EGK irányelve (1974. június 4.) a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL L 307., 1974.11.18., 5. o.),

az alábbi módosításokkal:

 az Európai Unió Tanácsának 95/1/EK, Euratom, ESZAK határozata (1995. január 1.) az új tagállamoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával összefüggő okmányok kiigazításáról (HL L 1., 1995.1.1., 1. o.),

 1 2003 T: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány és az Európai Unió alapszerződéseinek kiigazításáról (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.),

 a Tanács 2006/101/EK irányelve (2006. november 20.) a szolgáltatások nyújtásának szabadsága területén elfogadott 73/239/EGK, 74/557/EGK és 2002/83/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról (HL L 363., 2006.12.20., 238. o.),

▼M10

 a Tanács 2013. május 13-i 2013/25/EU irányelve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról (HL L 158., 2013.6.10, 368. o.), Melléklet C. rész.

▼M6

b) A megállapodás alkalmazásában a 74/557/EGK irányelv a következők szerint módosul:

1. Svájcban:

A mérgekről szóló törvényben felsorolt valamennyi termék és mérgező anyag (szövetségi jogszabályok osztályozott gyűjteménye (CC) 813.1), és különösen az arra vonatkozó előírások (CC 813) és a környezetre mérgező anyagok (CC 814.812.31, 814.812.32 és 814.812.33).

2. A 7. cikk (5) bekezdését a következők szerint kell végrehajtani:

A Svájc által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságokról Svájc – a vegyes bizottság másolatban történő tájékoztatása mellett – tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt követően tájékoztatja a tagállamokat.

3. A 8. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével összhangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a 74/557/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályairól.

6a)  386 L 0653: a Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról (HL L 382., 1986.12.31., 17. o.).

b) A megállapodás alkalmazásában a 86/653/EGK irányelv a következők szerint módosul:

A 22. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével összhangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a a 86/653/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályairól.

B. SZAKASZ:   JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A SZERZŐDŐ FELEK FIGYELEMBE VESZNEK

A szerződő felek figyelembe veszik a következő aktus tartalmát:

7.  389 X 0601: a Bizottság 89/601/EGK ajánlása (1989. november 8.) az egészségügyi dolgozók daganatos betegségekkel kapcsolatos képzéséről (HL L 346., 1989.11.27., 1. o.).

▼B

JEGYZŐKÖNYV A DÁNIAI MÁSODIK LAKÁSINGATLANRÓL

„A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek a Dániában történő ingatlanvagyon-szerzésről szóló 1. jegyzőkönyvét a svájci állampolgárok Dániában történő második lakásingatlan-szerzésére vonatkozóan e megállapodásra is alkalmazni kell.”

AZ AALAND-SZIGETEKRE VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

„A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Finnország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló okmánynak az Aaland-szigetekre vonatkozó 2. jegyzőkönyvét e megállapodásra is alkalmazni kell.”

ZÁRÓOKMÁNY



Egyrészről

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KIRÁLYSÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

meghatalmazottai,

és

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

meghatalmazottai,

ezerkilencszázkilencvenkilenc június havának huszonegyedik napján Luxembourgban az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás aláírása érdekében tartott ülésen az alábbi, e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatokat fogadták el:



 A szolgáltatások általános liberalizációjáról szóló együttes nyilatkozat,

 Az Európai Közösségek Svájcban honos intézményei korábbi alkalmazottainak öregségi nyugdíjáról szóló együttes nyilatkozat,

 A megállapodás alkalmazásáról szóló együttes nyilatkozat,

 A további tárgyalásokról szóló együttes nyilatkozat.

Tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt következő nyilatkozatokat:

 Svájc nyilatkozata a megállapodás megújításáról,

 Svájc nyilatkozata a migrációs és menekültpolitikáról,

 Svájc nyilatkozata az építészoklevelek elismeréséről,

 Az Európai Közösség és tagállamai nyilatkozata az I. melléklet 1. és 17. cikkéről,

 Nyilatkozat a bizottságokban való svájci részvételről.

Kelt Luxembourgban, az ezerkilencszázkilencvenkilencedik év június havának huszonegyedik napján.

Hecho en Luxemburgo, el ventiuno de junio de mil novecientos noventa y nueve.

Udfærdiget i Luxembourg den enogtyvende juni nitten hundrede og nioghalvfems.

Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertneunundneunzig.

Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα εννέα.

Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-nine.

Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt dix-neuf.

Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantanove.

Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd negenennegentig.

Feito em Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e nove.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäensimmäisenä päivänä kesäkuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäyhdeksän.

Som skedde i Luxemburg den tjugoförsta juni nittonhundranittionio.

Pour le Royaume de Belgique

Voor het Koninkrijk België

Für das Königreich Belgien

signatory

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse Hoofdstedelijke Gewest.

Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

På Kongeriget Danmarks vegne

signatory

Für die Bundesrepublik Deutschland

signatory

Για την Ελληνική Δημοκρατία

signatory

Por el Reino de España

signatory

Pour la République française

signatory

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

signatory

Per la Repubblica italiana

signatory

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

signatory

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

signatory

Für die Republik Österreich

signatory

Pela República Portuguesa

signatory

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

signatory

För Konungariket Sverige

signatory

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

signatory

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

signatory

signatory

Für der schweizerischen Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

signatory

signatory

EGYÜTTES NYILATKOZAT

a szolgáltatások általános liberalizációjáról

A Szerződő Felek vállalják, hogy a közösségi vívmányok alapján a lehető leghamarabb tárgyalásokat kezdenek a szolgáltatások általános liberalizációjáról.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

az európai közösségek svájcban honos intézményei korábbi munkavállalóinak öregségi nyugdíjáról

Az Európai Közösségek Bizottsága és Svájc vállalják, hogy megfelelő megoldást keresnek az Európai Közösségek Svájcban honos intézményei korábbi munkavállalóinak öregségi nyugdíja kettős adóztatásának problémájára.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

a megállapodás alkalmazásáról

A Szerződő Felek megteszik a közösségi vívmányoknak a másik Szerződő Fél állampolgáraira való alkalmazásához szükséges intézkedéseket a köztük megkötött megállapodásnak megfelelően.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

a további tárgyalásokról

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség kinyilvánítják azon szándékukat, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek olyan közös érdekű területeken, mint az 1972. évi szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvének frissítése és Svájc részvétele egyes közösségi oktatási, ifjúsági, média-, statisztikai és környezeti programokban. E tárgyalásokat elő kell készíteni, amint a folyamatban lévő kétoldalú tárgyalások befejeződnek.

SVÁJC NYILATKOZATA

a megállapodás megújításáról

Svájc kijelenti, hogy az alkalmazandó belső eljárásai alapján a megállapodás hetedik évében határoz annak megújításáról.

SVÁJC NYILATKOZATA

a migrációs és menekültpolitikáról

Svájc újólag megerősíti szándékát az Európai Unióval és tagállamaival való együttműködés megerősítésére a migrációs és menekültpolitika területén. Ezért Svájc részt kíván venni az Európai Unió menedékjog iránti kérelmeket koordináló rendszerében, és javasolja, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy egyezmény megkötésére, hasonlóan a dublini egyezményhez (az 1990. június 15-én Dublinban aláírt egyezmény az Európai Közösségek valamely tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározásáról).

SVÁJC NYILATKOZATA

az építészoklevelek elismeréséről

Svájc javasolni fogja a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás vegyes bizottságának, amint az létrejön, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás III. mellékletébe vegye fel a svájci szakfőiskolák által kiadott építészokleveleket, az 1986. június 10-i 85/384/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelően.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI NYILATKOZATA

az I. melléklet 1. és 17. cikkéről

Az Európai Közösség és tagállamai kijelentik, hogy a megállapodás I. mellékletének 1. és 17. cikke nem érinti a közösségi vívmányokat a határon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatban az olyan munkavállalók kiküldése feltételeinek tekintetében, akik harmadik ország állampolgárai.

NYILATKOZAT

A bizottságokban való svájci részvételről

A Tanács egyetért azzal, hogy Svájc képviselői megfigyelőként részt vegyenek az alábbi bizottságok és szakértői munkacsoportok ülésein, amennyiben az ülések tárgya Svájcot érinti:

 Kutatási programok bizottságai, beleértve a tudományos és műszaki kutatási bizottságot (CREST),

 migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottsága,

 a felsőfokú oklevelek kölcsönös elismerésével foglalkozó koordináló csoport,

 a légi útvonalakkal és a légiközlekedési versenyszabályok alkalmazásával foglalkozó tanácsadó bizottságok.

Svájc képviselői szavazáskor nem lehetnek jelen a bizottságok ülésein.

Amennyiben más bizottságok e megállapodások hatálya alá tartozó olyan területekkel foglalkoznak, melyek tekintetében Svájc elfogadta vagy a közösségi vívmányokat vagy az azzal egyenértékű intézkedéseket, a Bizottság az EGT Megállapodás 100. cikkében meghatározott módon svájci szakértőkkel konzultál.



( 1 ) NACE: A legutóbb a 2001. december 19-i 29/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2002.1.10., 3. o.) módosított, az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.).

( 2 ) A munkavállalók a (3a) bekezdésben említett kvóták szerint négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyt is igényelhetnek.

( 3 ) NACE: A Tanács 3037/90/EGK rendelete (1990. október 9.) az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.). A legutóbb a 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és bizottsági rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

( 4 ) A munkavállalók a (3b) bekezdésben említett kvóták szerint négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyt is igényelhetnek.

( 5 ) NACE: A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.).

( 6 ) A munkavállalók a (3c) albekezdésben említett kvóták szerint négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyt is igényelhetnek.

( 7 ) Ezeket az engedélyeket a megállapodás 10. cikkében említett kvótán felül kell megadni, amely kvótát a megállapodás aláírásának időpontjában (1999. június 21.) tagállami állampolgárságú, vagy a Ciprusi Köztársaság vagy a Máltai Köztársaság állampolgárságával rendelkező munkavállalók és önálló vállalkozók részére tartják fenn. Ezeket az engedélyeket a már fennálló kétoldalú gyakornokcsere-megállapodások alapján megadott engedélyeken felül kell megadni.

( 8 ) Ezeket az engedélyeket a megállapodás 10. cikkében említett kvótákon felül kell megadni, amely kvótákat a megállapodás aláírásának időpontjában (1999. június 21.) tagállami állampolgárságú, vagy az e megállapodáshoz csatolt 2004. évi jegyzőkönyv révén szerződő féllé vált tagállamok állampolgárságával rendelkező munkavállalók és önálló vállalkozók részére tartják fenn. Ezeket az engedélyeket a Svájc és az új tagállamok között már fennálló kétoldalú gyakornokcsere-megállapodások alapján megadott engedélyeken felül kell megadni.

( 9 ) Ezeket az engedélyeket a megállapodás 10. cikkében említett kvótákon felül kell megadni, amely kvótákat a megállapodás aláírásának időpontjában (1999. június 21.) tagállami állampolgárságú, vagy az e megállapodáshoz csatolt 2004. évi és 2008. évi jegyzőkönyvek révén szerződő féllé vált tagállamok állampolgárságával rendelkező munkavállalók és önálló vállalkozók részére tartják fenn. Ezeket az engedélyeket a Svájc és az új tagállamok között már fennálló kétoldalú gyakornokcsere-megállapodások alapján megadott engedélyeken felül kell megadni.

( 10 ) A megállapodás aláírásának napján hatályos rendelkezések szerint.

( 11 ) A megállapodás aláírásának napján hatályos rendelkezések szerint.

( 12 ) Svájcban azon személyek esetében, akik nem Svájcot választják állandó lakhelyüknek, a betegségbiztosításnak tartalmaznia kell baleset és anyaság esetére szóló fedezetet is.

( 13 ) Az ilyen személyekre nem vonatkozik a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók számára biztosított elsőbbség, illetve valamely meghatározott ágazatban vagy helyen a díjazási és foglalkoztatási feltételek betartásának ellenőrzése.

( 14 ) HL L 284., 2009.10.30., 43. o.

( 15 ) HL L 338., 2010.12.22., 35. o.

( 16 ) HL L 149., 2012.6.8., 4. o.

( 17 ) HL L 349., 2012.12.19., 45. o.

( 18 ) HL L 158., 2013.6.10., 1. o..

( 19 ) HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

( 20 ) HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

( 21 ) HL L 338., 2010.12.22., 35. o.

( 22 ) HL L 149., 2012.6.8., 4. o.

( 23 ) HL L 349., 2012.12.19., 45. o.

( 24 ) HL L 177., 2008.7.4., 1. o.

( 25 ) HL L 149., 1971.7.5., 2. o.

( 26 ) HL L 39., 2009.2.10., 29. o.

( 27 ) HL L 74., 1972.3.27., 1. o.

( 28 ) HL L 209., 1998.7.25., 46. o.

( 29 ) HL C 106., 2010.4.24., 1. o.

( 30 ) HL C 106., 2010.4.24., 5. o.

( 31 ) HL C 149., 2010.6.8., 3. o.

( 32 ) HL C 106., 2010.4.24., 9. o.

( 33 ) HL C 106., 2010.4.24., 11. o.

( 34 ) HL C 106., 2010.4.24., 13. o.

( 35 ) HL C 106., 2010.4.24., 17. o.

( 36 ) HL C 106., 2010.4.24., 56. o.

( 37 ) HL C 107., 2010.4.27., 3. o.

( 38 ) HL C 149., 2010.6.8., 5. o.

( 39 ) HL C 106., 2010.4.24., 21. o.

( 40 ) HL C 106., 2010.4.24., 23. o.

( 41 ) HL C 106., 2010.4.24., 26. o.

( 42 ) HL C 106., 2010.4.24., 40. o.

( 43 ) HL C 106., 2010.4.24., 52. o.

( 44 ) HL C 106., 2010.4.24., 54. o.

( 45 ) HL C 107., 2010.4.27., 6. o.

( 46 ) HL C 107., 2010.4.27., 8. o.

( 47 ) HL C 106., 2010.4.24., 42. o.

( 48 ) HL C 106., 2010.4.24., 43. o.

( 49 ) HL C 106., 2010.4.24., 45. o.

( 50 ) HL C 187., 2010.7.10., 5. o. [Electronic Exchange of Social Security Information – a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje]

( 51 ) HL C 12., 2012.1.14., 6. o.

( 52 ) HL C 45., 2011.2.12., 5. o.

( 53 ) HL C 262., 2011.9.6., 6. o.

( 54 ) HL C 57., 2012.2.25., 4. o.

( 55 ) HL C 106., 2010.4.24., 49. o.

( 56 ) HL C 106., 2010.4.24., 51. o.

( 57 ) HL C 240., 2012.8.10., 3. o.

( 58 ) Currently 12 months.

( 59 ) Olyan munkavállalók után visszafizetett járulékok, akik – több tartózkodási időszakon keresztül – legalább 12 hónap járulékfizetés után a munkanélküli ellátáshoz való jogukat gyakorolják Svájcban kétéves időszakon belül.

Top