EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02000A1215(01)-20180531

Consolidated text: A Cotonouban 2000. június 23-án aláírt Partnerségi megállapodás egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között

02000A1215(01) — HU — 31.05.2018 — 004.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A Cotonouban 2000. június 23-án aláírt

PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között

(HL L 317, 2000.12.15., 3. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

DECISION No 1/2003 OF THE ACP-EC COUNCIL OF MINISTERS 2003/404/EC of 16 May 2003 (*)

  L 141

25

7.6.2003

 M2

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 2/2004 HATÁROZATA 2004/647/EK (2004. június 30.)

  L 297

18

22.9.2004

 M3

AGREEMENT in the form of an exchange of letters between the European Community and Barbados, Belize, the Republic of Congo, Fiji, the Cooperative Republic of Guyana, the Republic of Côte d'Ivoire, Jamaica, the Republic of Kenya, the Republic of Madagascar, the Republic of Malawi, the Republic of Mauritius, the Republic of Suriname, Saint Christopher and Nevis, the Kingdom of Swaziland, the United Republic of Tanzania, the Republic of Trinidad and Tobago, the Republic of Uganda, the Republic of Zambia and the Republic of Zimbabwe on the accession of the Republic of Mozambique to Protocol No 3 on ACP sugar of Annex V to the ACP-EC Partnership Agreement (*)

  L 356

2

1.12.2004

►M4

MEGÁLLAPODÁS a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról

  L 209

27

11.8.2005

►M5

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 1/2006 HATÁROZATA 2006/608/EK (2006. június 2.)

  L 247

22

9.9.2006

 M6

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 4/2007 HATÁROZATA 2008/83/EK (2007. december 20.)

  L 25

11

30.1.2008

►M7

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 1/2008 HATÁROZATA 2008/494/EK (2008. június 13.)

  L 171

63

1.7.2008

 M8

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 3/2008 HATÁROZATA 2008/991/EK (2008. december 15.)

  L 352

59

31.12.2008

 M9

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 1/2009 HATÁROZATA 2009/497/EK (2009. május 29.)

  L 168

48

30.6.2009

►M10

MEGÁLLAPODÁS a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és Luxembourgban 2005. június 25-én első alkalommal módosított partnerségi megállapodás második alkalommal történő módosításáról

  L 287

3

4.11.2010

►M11

AZ AKCS–EU MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 1/2012 HATÁROZATA 2012/356/EU (2012. június 15.)

  L 174

27

4.7.2012

►M12

Az AKCS–EU MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 1/2013 határozata 2013/321/EU (2013. június 7.)

  L 173

67

26.6.2013

►M13

AZ AKCS-EU MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 1/2014 HATÁROZATA 2014/428/EU (2014. június 20.)

  L 196

40

3.7.2014

►M14

AZ AKCS–EU NAGYKÖVETEK BIZOTTSÁGÁNAK 3/2016 HATÁROZATA (2016. július 12.)

  L 192

77

16.7.2016

►M15

AZ AKCS–EU MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 1/2018 HATÁROZATA (2018. május 31.)

  L 148

7

13.6.2018


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 048, 22.2.2008, o 89  (2005/811)



(*)

Ez a jogi aktus sosem jelent meg magyar nyelven.




▼B

A Cotonouban 2000. június 23-án aláírt

PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM

1. RÉSZ:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. cím –

Célkitűzések, alapelvek és szereplők

1. fejezet:

Célkitűzések és alapelvek

2. fejezet:

A partnerség szereplői

II. cím –

A politikai dimenzió

2. RÉSZ:

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

3. RÉSZ:

EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁK

I. cím –

Fejlesztési stratégiák

1. fejezet:

Általános keretrendszer

2. fejezet:

A támogatás területe

1. szakasz:

Gazdasági fejlesztés

2. szakasz:

Szociális és humán fejlesztés

3. szakasz:

Regionális együttműködés és integráció

4. szakasz:

Tematikus és több területet érintő kérdések

II. cím –

Gazdasági és kereskedelmi együttműködés

1. fejezet:

Célkitűzések és alapelvek

2. fejezet:

Új kereskedelmi megállapodások

3. fejezet:

Együttműködés a nemzetközi fórumokon

4. fejezet:

A szolgáltatások kereskedelme

5. fejezet:

A kereskedelemmel kapcsolatos területek

6. fejezet:

Együttműködés más területeken

4. RÉSZ:

FEJLESZTÉSFINANSZÍROZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

I. cím –

Általános rendelkezések

1. fejezet:

Célkitűzések, alapelvek, iránymutatások és jogosultság

2. fejezet:

A finanszírozás alkalmazási köre és jellege

II. cím –

Pénzügyi együttműködés

1. fejezet:

Pénzügyi erőforrások

2. fejezet:

Adósságkezelési és strukturális alkalmazkodási támogatás

3. fejezet:

Segítségnyújtás külső sokkok esetén

4. fejezet:

Az ágazati politikák támogatása

5. fejezet:

Mikroprojektek és decentralizált együttműködés

6. fejezet:

Humanitárius, sürgősségi és rehabilitációs segítségnyújtás

7. fejezet:

A beruházások és a magánszektor fejlesztésének támogatása

III. cím –

Technikai együttműködés

IV. cím –

Eljárások és igazgatási rendszerek

5. RÉSZ:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT, A TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÉS SZIGETI AKCS-ÁLLAMOKRÓL

1. fejezet:

Általános rendelkezések

2. fejezet:

A legkevésbé fejlett AKCS-államok

3. fejezet:

Tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok

4. fejezet:

Szigeti AKCS-államok

6. RÉSZ:

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



PREAMBULUM

TEKINTETTEL egyrészről az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok csoportját létrehozó georgetowni megállapodásra;

MEGERŐSÍTVE arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy együttműködjenek a szegénység megszüntetésére, a fenntartható fejlődésre és az AKCS-országoknak a világ gazdaságába való fokozatos integrációjára irányuló célkitűzések elérésében;

KIJELENTVE elhatározásukat, hogy együttműködésük révén jelentős mértékben hozzájáruljanak az AKCS-államok gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséhez és lakosságuk magasabb életszínvonalához azáltal, hogy segítenek nekik szembenézni a globalizáció kihívásaival, és megerősítik az AKCS-EU partnerséget a globalizációs folyamat szociális dimenziójának előmozdítására irányuló erőfeszítésben;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE azon szándékukat, hogy felelevenítik sajátos kapcsolatukat, és átfogó, integrált szemléletet valósítanak meg a politikai párbeszéden, a fejlesztési együttműködésen, valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokon alapuló megerősített partnerség érdekében;

ELISMERVE, hogy a békét, biztonságot és stabilitást, az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket és a jogállamiság elvének tiszteletben tartását, valamint a felelősségteljes kormányzást garantáló politikai környezet a hosszú távú fejlődés alkotórésze; elismerve, hogy az ilyen környezet létrehozásának felelőssége elsősorban az érintett országokat terheli;

ELISMERVE, hogy a rendezett és fenntartható gazdaságpolitika a fejlődés előfeltétele;

HIVATKOZVA az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveire, és felidézve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az 1993. évi bécsi emberi jogi konferencia következtetéseit, a polgári és politikai, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányait, a Gyermek jogairól szóló egyezményt, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt, az 1949. évi genfi egyezményt és a nemzetközi humanitárius jog más okmányait, a hontalanok jogállásáról szóló, 1954. évi egyezményt, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi genfi egyezményt és a menekültek jogállásáról szóló, 1967. évi New York-i jegyzőkönyvet;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Európa tanácsi egyezmény, az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Alapokmánya és az emberi jogok amerikai egyezménye pozitív regionális hozzájárulást jelent az emberi jogok tiszteletben tartásához az Európai Unióban és az AKCS-államokban;

▼M4

MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, valamint nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a globális együttműködés fokozásával biztosítani kell a hozzájuk kapcsolódó büntetőeljárás hatékonyságát;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése jelentős előrelépést jelent a béke és a nemzetközi igazságügy vonatkozásában;

▼M10

EMLÉKEZTETVE az AKCS-államok államfői és kormányfői által a csúcstalálkozók keretében tett nyilatkozatokra;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2000-ben elfogadott millenniumi nyilatkozatból eredő ezredfordulós fejlesztési célkitűzések, különösen a legnagyobb szegénység és éhínség leküzdése, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének konferenciáin elfogadott fejlesztési célok és elvek világos útmutatást adnak és e megállapodáson belül az AKCS–EU együttműködés alapelemét kell, hogy képezzék; felismerve, hogy az EU- és az AKCS-államoknak összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük a milleniumi fejlesztési célkitűzések megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására;

▼M10

CSATLAKOZVA a Rómában elindított, Párizsban és az accrai cselekvési programban továbbfejlesztett segélyhatékonysági programhoz;

▼M10

KÜLÖNÖS FIGYELMET szentelve a legfontosabb ENSZ-konferenciákon és más nemzetközi konferenciákon tett felajánlásokra és elfogadott célkitűzésekre, és felismerve további intézkedések megtételének szükségességét a célok eléréséhez és az említett fórumokon megfogalmazott cselekvési programok végrehajtásához;

▼M10

TUDATÁBAN az éghajlatváltozás jelentette komoly globális környezeti kihívásnak, és mély aggodalommal tekintve arra, hogy a legveszélyeztetettebbek a fejlődő országokban élnek, különösen azokban a legkevésbé fejlett országokban és kis AKCS-szigetállamokban, ahol a megélhetést és a fenntartható fejlődést veszélyeztetik az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó olyan jelenségek, mint a tengerszint emelkedése, a tengerparti erózió, az áradások, a szárazság és az elsivatagosodás;

▼B

TÖREKEDVE a munkavállalók alapjogainak tiszteletben tartására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeiben megállapított alapelvek figyelembevételével;

EMLÉKEZTETVE a Kereskedelmi Világszervezet keretében tett kötelezettségvállalásokra,

ELHATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:



1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK, ALAPELVEK ÉS SZEREPLŐK



1. FEJEZET

Célkitűzések és alapelvek

1. cikk

A partnerség célkitűzései

A Közösség és annak tagállamai egyrészről és az AKCS-államok másrészről, a továbbiakban „a felek”, ezennel megkötik ezt a megállapodást, hogy előmozdítsák és felgyorsítsák az AKCS-államok gazdasági, kulturális és szociális fejlődését a békéhez és a biztonsághoz való hozzájárulás és a stabil és demokratikus politikai környezet elősegítése céljával.

A partnerség központi eleme a szegénység csökkentésére és felszámolására irányuló célkitűzés, összhangban az AKCS-országok fenntartható fejlődésére és a világgazdaságba történő fokozatos integrációjára irányuló erőfeszítésekkel.

▼M10

E célkitűzések és a felek nemzetközi kötelezettségvállalásai, ideértve a millenniumi fejlesztési célokat is, áthatják az összes fejlesztési stratégiát, és integrált megközelítés révén valósítják meg azokat, egyidejűleg figyelembe véve a fejlesztés politikai és gazdasági, szociális, kulturális és környezetvédelmi szempontjait is. A partnerség összefüggő támogatási keretet biztosít az AKCS-államok által elfogadott fejlesztési stratégiák számára.

E keret részét képezi a tartós gazdasági növekedés, a magánszektor fejlesztése, a foglalkoztatás növelése és a termelési erőforrásokhoz való hozzáférés javítása. Támogatni kell az egyének jogainak tiszteletben tartását és alapvető szükségleteik kielégítését, a társadalmi fejlődés előmozdítását és a növekedés hasznának egyenlő elosztási feltételeit. Bátorítani és ösztönözni kell a regionális és körzeti integrációs folyamatokat, amelyek a kereskedelem és a magánbefektetések terén előmozdítják az AKCS-országok világgazdaságba történő integrációját. A megközelítés szerves részét kell képeznie a szereplők olyan intézményi keretek fejlesztésével és javításával kapcsolatos kapacitásai kiépítésének, amelyek szükségesek a demokratikus társadalom és a piacgazdaság működéséhez, valamint az aktív és szervezett civil társadalom kialakulásához. Minden – politikai, gazdasági és szociális – területen módszeresen figyelembe kell venni a nők helyzetét, valamint a nemekhez kötődő kérdéseket. A partnerség minden szintjén alkalmazni és integrálni kell a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás elveit, valamint a környezethez kapcsolódó kérdéseket, ideértve az éghajlatváltozást is.

2. cikk

Alapvető elvek

A jogilag kötelező erejű megállapodásokon és a közös intézmények meglétén nyugvó AKCS–EK együttműködésre a felelősségvállalásról, az összehangolásról, a harmonizációról, a segélyekkel való eredményorientált gazdálkodásról és a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program az irányadó, és az alábbi alapvető elveket követve valósul meg:

 a partnerek egyenlősége és felelősségvállalás a fejlesztési stratégiákat illetően: a partnerség célkitűzéseinek megvalósítása céljából az AKCS-államok teljes szuverenitással és a 9. cikkben meghatározott lényeges és alapvető elemekre való kellő figyelemmel határozzák meg gazdaságaik és társadalmaik fejlesztését célzó stratégiáikat; a partnerségnek ösztönöznie kell az érintett országok és a lakosság felelősségvállalását a fejlesztési stratégiákat illetően; az uniós fejlesztési partnereknek ezekhez a stratégiákhoz kell igazítaniuk programjaikat,

 részvétel: a központi kormányzat mint fő partner mellett a partnerségnek nyitva kell állnia az AKCS-parlamentek és az AKCS-államok helyi hatóságai, valamint különféle más szereplők számára is annak érdekében, hogy ösztönözze a társadalom minden részének integrációját a politikai, gazdasági és társadalmi élet fő áramába, beleértve a magánszektort és a civil társadalmi szervezeteket is,

 a párbeszéd, valamint a kölcsönös kötelezettségek és elszámoltathatóság megvalósításának kulcsfontosságú szerepe: a Felek által a párbeszéd keretében vállalt kötelezettségek központi szerepet töltenek be a partnerségi és együttműködési kapcsolataikban; a Felek szorosan együttműködnek a donorok összehangoláshoz és harmonizációjához szükséges folyamatok meghatározásában és végrehajtásában abból a célból, hogy biztosítsák az AKCS-államok kulcsszerepét ezekben a folyamatokban,

 differenciálás és regionalizáció: az együttműködési szabályok és prioritások a partnerek fejlettségi szintjei, igényei, teljesítményei és hosszú távú fejlesztési stratégiái szerint változnak. A legkevésbé fejlett országokat különleges elbánásban kell részesíteni. Figyelembe kell venni a tengerparttal nem rendelkező országok és a szigetországok sérülékeny helyzetét. Különös hangsúlyt kell fektetni a regionális integrációra, ideértve a kontinentális szintű integrációt is.

▼B

3. cikk

A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása

A felek saját részükről e megállapodás keretében meghozzák a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket az e megállapodásból eredő kötelezettségeik teljesítésének biztosítására és az abban foglalt célkitűzések elérésének lehetővé tételére. Tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyezteti e célkitűzéseket.



2. FEJEZET

A partnerség szereplői

▼M10

4. cikk

Általános megközelítés

Az AKCS-államok teljes szuverenitással határozzák meg gazdaságuk és társadalmuk fejlesztésének elveit, stratégiáit és mintáit. A Közösséggel együtt létrehozzák az e megállapodásban előirányzott együttműködési programokat. A Felek ugyanakkor elismerik a nem állami szereplők, az AKCS-országok nemzeti parlamentjei és a helyi decentralizált hatóságok kiegészítő szerepét és hozzájárulási képességét a fejlesztési folyamathoz, különösen nemzeti és regionális szinten. E célból az e megállapodásban meghatározott feltételek mellett a nem állami szereplőket, az AKCS-országok nemzeti parlamentjeit, valamint a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:

 tájékoztatni kell az együttműködési politikákról és stratégiákról, az együttműködés prioritásairól, különösen az őket érintő vagy rájuk közvetlen hatást gyakorló területeken, és a politikai párbeszédről és be kell vonni őket az ezekről folytatott konzultációkba,

 kapacitásbővítési támogatással látják el a kulcsfontosságú területeken, hogy fejlesszék e szereplőknek különösen a szervezés és képviselet terén fennálló lehetőségeit, és a konzultációs mechanizmusok létrehozását, beleértve a kommunikáció és párbeszéd csatornáit is, valamint a stratégiai szövetségek ösztönzése céljából.

A nem állami szereplőket és a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:

 pénzügyi erőforrásokkal kell ellátni az e megállapodásban megállapított feltételek mellett a helyi fejlesztési folyamatok támogatása érdekében,

 be kell vonni az együttműködési projektek és programok végrehajtásába az őket érintő vagy azon területeken, ahol e szereplők komparatív előnnyel rendelkeznek.

▼B

5. cikk

Információ

Az együttműködés támogatja az információszolgáltatás bővítésével és az AKCS-EU partnerség alapvető jellemzőinek tudatosításával kapcsolatos műveletet. Az együttműködés ezen felül:

 ösztönzi az AKCS és EU szereplői közötti partnerséget és a kapcsolatok kialakítását,

 elősegíti a szereplők közötti kapcsolatépítést, valamint a szaktudás és a tapasztalatok cseréjét.

6. cikk

Meghatározások

▼M10

(1)  Az együttműködés szereplői közé tartoznak:

a) az állami szereplők (helyi, regionális és nemzeti szinten), ideértve az AKCS-országok nemzeti parlamentjeit is;

b) AKCS regionális szervezetek és az Afrikai Unió. E megállapodás alkalmazásában a regionális szervezetek vagy szintek fogalmába beletartoznak a szubregionális szervezetek vagy szintek is;

c) a nem állami szereplők:

 a magánszektor,

 a gazdasági és szociális partnerek, beleértve a szakszervezeteket,

 a civil társadalom bármilyen formában, a nemzeti sajátosságoknak megfelelően.

▼B

(2)  A ►M10  nem állami szereplők ◄ felek általi elismerése függ annak mértékétől, hogy mennyire foglalkoznak a lakosság igényeivel, sajátos hatáskörüktől, valamint attól, hogy szervezetük és irányításuk demokratikus és átlátható-e.

7. cikk

Kapacitásnövelés

A civil társadalom hozzájárulása a fejlődéshez fokozható a helyi közösségek szervezetei és a nem kormányzati, nem nyereségorientált szervezetek megerősítésével az együttműködés minden területén. Ehhez szükséges:

 az ilyen szervezetek létrehozásának és fejlesztésének ösztönzése és támogatása,

 az ilyen szervezeteknek a fejlesztési stratégiák és programok tervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe való bevonásával kapcsolatos szabályok létrehozása.



II. CÍM

A POLITIKAI DIMENZIÓ

▼M10

8. cikk

Politikai párbeszéd

(1)  A felek rendszeresen átfogó, kiegyensúlyozott és mélyreható politikai párbeszédet folytatnak, amely mindkét oldalon kötelezettségvállalásokhoz vezet.

(2)  E párbeszéd célja az információcsere, a kölcsönös megértés előmozdítása és az elfogadott prioritások és közös napirendek létrehozásának lehetővé tétele, különösen a Felek közötti kapcsolatok különféle vonatkozásai és az e megállapodás szerint megvalósuló együttműködés különféle területei között meglévő kapcsolódások felismerése révén. A párbeszéd elősegíti a konzultációkat, és erősíti a Felek közötti együttműködést a nemzetközi fórumok keretében, valamint előmozdítja és fenntartja a hatékony multilateralizmus rendszerét. A párbeszéd célkitűzései kiterjednek az olyan helyzetek felmerülésének megelőzésére is, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. és 97. cikkben előírt konzultációs eljárások alkalmazását.

(3)  A párbeszéd kiterjed az e megállapodásban megállapított minden célra és célkitűzésre, valamint minden közös, általános vagy regionális érdekű kérdésre, ideértve a regionális és a kontinentális integrációhoz tartozó kérdéseket is. A párbeszéd révén a Felek hozzájárulnak a békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, valamint előmozdítják a stabil és demokratikus politikai környezet kialakulását. Felöleli az együttműködési stratégiákat, ideértve a segélyhatékonysági programot, valamint a globális és ágazati politikákat, beleértve a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást, a nemek közötti egyenlőséget, a migrációt és a kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket. Tartalmaznia kell továbbá mindkét Fél azon globális és ágazati politikáit, amelyek érinthetik a fejlesztési együttműködés célkitűzéseinek megvalósítását.

(4)  A párbeszéd többek között a kölcsönös érdeklődésre számot tartó olyan meghatározott politikai kérdésekre vagy az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából olyan általános jelentőséggel bíró politikai kérdésekre összpontosít, mint a fegyverkereskedelem, a túlzott katonai kiadások, a kábítószerek, a szervezett bűnözés, illetve a gyermekmunka vagy a bármilyen másféle, faji alapon, bőrszín, nemi, nyelvi, vallási, politikai vagy más vélemény képviselete, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születés vagy más státus alapján történő megkülönböztetés. A párbeszéd felöleli még az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás terén tett előrehaladás rendszeres értékelését.

(5)  A béke előmozdítását és az erőszakos konfliktusok megelőzését, kezelését és megoldását célzó, széles alapokon nyugvó politikák kiemelkedő szerepet játszanak e párbeszédben, csakúgy, mint annak szükségessége, hogy az együttműködés kiemelt területeinek meghatározásakor teljes mértékben figyelembe vegyék a béke és a demokratikus stabilitás célkitűzéseit. Az ebben az összefüggésben folytatott párbeszéd adott esetben teljes mértékben bevonja a megfelelő AKCS regionális szervezeteket és az Afrikai Uniót.

(6)  A párbeszédet rugalmas módon folytatják. A párbeszéd az igények szerint hivatalos vagy nem hivatalos formában, és intézményes keretek között vagy azokon kívül zajlik – ideértve az AKCS-csoportot és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlést (KPK) – a megfelelő formában, ideértve a nemzeti, regionális, kontinentális vagy a teljes AKCS-szintet is.

(7)  A regionális szervezetek és a civil társadalmi szervezetek képviselői, valamint adott esetben az AKCS-országok nemzeti parlamentjei részt vesznek ebben a párbeszédben.

(8)  Adott esetben, valamint az olyan helyzetek felmerülésének megelőzésére, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. cikkben előírt konzultációs eljárás alkalmazását, az alapvető elemekre kiterjedő párbeszéd a VII. mellékletben meghatározott módozatokkal összhangban szisztematikus és formális.

▼B

9. cikk

▼M4

Az emberi jogokkal, a demokratikus elvekkel és a jogállamisággal kapcsolatos lényegi elemek és a felelősségteljes kormányzással kapcsolatos alapvető elem

▼B

(1)  Az együttműködés e fejlődés főszereplőjére és fő haszonélvezőjére – az emberekre – összpontosító fenntartható fejlődésére irányul; ez maga után vonja az emberi jogok tiszteletben tartását és előmozdítását.

Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, beleértve az alapvető szociális jogokat, a jogállamiságon alapuló demokráciát, valamint az átlátható és felelősségteljes kormányzást, a fenntartható fejlődés szerves részét képezi.

(2)  A felek utalnak az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeikre és kötelezettségvállalásaikra. Megismétlik határozott elkötelezettségüket az emberi méltóság és az emberi jogok iránt, amelyek az egyének és népek jogos törekvései. Az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok és egymással összefüggőek. A felek vállalják, hogy előmozdítják és védelmezik az – akár civil vagy politikai, akár gazdasági, társadalmi vagy kulturális – alapvető szabadságokat és emberi jogokat. Ebben az összefüggésben a felek újólag megerősítik a férfiak és nők egyenlőségét.

A felek újólag megerősítik, hogy a demokratizálódás, az alapvető szabadságok és emberi jogok fejlesztése és védelme egymással összefüggenek, és egymást erősítik. A demokratikus elvek az államszervezés mögött álló egyetemesen elismert alapelvek, amelyek biztosítják a hatalom legitimitását, az intézkedések alkotmányi, jogszabályi és szabályozási rendszerekben tükröződő törvényességét, valamint a részvételi mechanizmusok meglétét. Az egyetemesen elismert elvek alapján valamennyi ország maga hozza létre demokratikus kultúráját.

A kormányzati struktúra és a különböző hatáskörök előjogai a jogállamiságon alapulnak, amely maga után vonja különösen a hatékony és elérhető jogorvoslatot, a törvény előtti egyenlőséget garantáló független jogrendszert és a törvénynek teljesen alárendelt végrehajtó hatalmat.

Az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartása az AKCS–EU partnerség alapjául szolgál, áthatja a felek bel- és külpolitikáját és e megállapodás lényegi elemét képezi.

(3)  Az emberi jogokat, a demokratikus elveket és a jogállamiságot támogató politikai és intézményi környezetben a felelősségteljes kormányzás az emberi, természeti, gazdasági és pénzügyi erőforrásokkal való átlátható és felelős gazdálkodást jelenti a méltányos és fenntartható fejlődés céljai szempontjából. Maga után vonja az állami hatóságok szintjén a világos döntéshozatali eljárásokat, az átlátható és felelős intézményeket, a jog elsőbbségét az erőforrásokkal való gazdálkodásban és azok elosztásában, és a különösen a korrupció megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet célzó végrehajtási intézkedések kidolgozásával kapcsolatos kapacitásnövelést.

▼M10

A felelősségteljes kormányzás, amely az AKCS–EU partnerség alapjául szolgál, áthatja a Felek bel- és külpolitikáját, és e megállapodás alapvető elemét képezi. A Felek egyetértenek abban, hogy a 97. cikk szerinti korrupció súlyos esetei, beleértve az ilyen korrupcióhoz vezető vesztegetést is, sértik ezt az elemet.

▼B

(4)  A partnerség aktívan támogatja az emberi jogok előmozdítását, a demokratizálódási folyamatot, a jogállamiság megszilárdítását és a felelősségteljes kormányzást.

E területek a politikai párbeszéd fontos tárgyát képezik. E párbeszéd keretében a felek különös fontosságot tulajdonítanak a folyamatban lévő változásoknak és az elért előrehaladás folyamatosságának. E rendszeres értékelés figyelembe veszi az egyes országok gazdasági, társadalmi, kulturális és történelmi hátterét.

A fejlesztési stratégiák is e területek támogatására irányulnak. A Közösség támogatást nyújt a politikai, intézményi és jogi reformokhoz és az állami és magánszektor szereplőinek, valamint a civil társadalom kapacitásának növeléséhez az érintett állam és a Közösség által együttesen elfogadott stratégiák keretein belül.

▼M10

Az ebben a cikkben meghatározott lényeges és alapvető elemek alapját képező elvek egyaránt vonatkoznak egyrészről az AKCS-államokra, másrészről az Európai Unióra és tagállamaira.

▼B

10. cikk

A politikai környezet egyéb elemei

(1)  A felek az alábbi elemeket a stabil és demokratikus politikai környezet fenntartásához és megszilárdításához hozzájáruló elemeknek tekintik:

 fenntartható és méltányos fejlesztés, amely többek között kiterjed a termelő erőforrásokhoz, az alapvető szolgáltatásokhoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre,

▼M10

 az AKCS-országok nemzeti parlamentjeinek, adott esetben a helyi decentralizált hatóságok, valamint az aktív és szervezett civil társadalom és a magánszektor nagyobb mértékű bevonása.

▼B

(2)  A felek felismerik, hogy az átlátható versenyszabályokkal és a stabil gazdasági és szociális politikákkal támogatott ►M10  szociális piacgazdaság ◄ elvei hozzájárulnak a partnerség célkitűzéseinek eléréséhez.

▼M10

11. cikk

Békeépítési politikák, konfliktusmegelőzés és -megoldás, bizonytalan helyzetekre való reagálás

(1)  A Felek elismerik, hogy fejlődés és a szegénység csökkentése nélkül nincs fenntartható béke és biztonság, és béke és biztonság nélkül nem lehetséges a fenntartható fejlődés. A Felek e partnerség keretein belül aktív, átfogó és integrált politikát folytatnak a békeépítés, a konfliktusmegelőzés és -megoldás, valamint a humán biztonság terén, és kezelik a bizonytalan helyzeteket. Ez a politika a felelősségvállalás elvére épül és különösen a nemzeti, a regionális, és a kontinentális kapacitások bővítésére, valamint az erőszakos konfliktusok korai megelőzésére összpontosít azáltal, hogy célzott módon és az összes rendelkezésre álló eszköz megfelelő kombinálásával kezeli a kiváltó okokat, ideértve a szegénységet is.

A Felek elismerik, hogy kezelni kell az olyan új vagy terjedő biztonsági fenyegetéseket, mint a szervezett bűnözés, a kalózkodás, valamint az emberekkel, a kábítószerekkel és a fegyverekkel való kereskedelem. Ezeken kívül figyelembe kell venni az olyan globális kihívások hatásait, mint a nemzetközi pénzügyi piaci sokkok, az éghajlatváltozás és a világméretű járványok.

A Felek hangsúlyozzák a regionális szervezeteknek a békeépítésben, konfliktusmegelőzésben és -megoldásban, valamint az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések feltartóztatásában betöltött fontos szerepét, ami – Afrikában – az Afrikai Unió kulcsfontosságú felelőssége.

(2)  A biztonság és a fejlődés közötti kölcsönös összefüggés áthatja a békeépítés, a konfliktusmegelőzés és -megoldás területeit, amelyek rövid és hosszú távú koncepciókat kombinálva átfogják és túllépnek a válságkezelésen. Az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések elhárítását szolgáló tevékenységek többek között a bűnüldözést támogatják, ideértve az együttműködést a határellenőrzés területén, a nemzetközi ellátási lánc biztonságának fokozását, valamint a légi, a tengeri és a közúti közlekedéshez kapcsolódó védőintézkedések fejlesztését.

A békeépítés, valamint a konfliktusmegelőzés és -megoldás területén megvalósuló tevékenységek kiterjednek különösen a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeknek a társadalom összes szegmense közötti kiegyensúlyozására, a kormányzás demokratikus legitimitásának és hatékonyságának megerősítésére, a csoportérdekek békés egyeztetését célzó hatékony mechanizmusok kialakítására, a nők aktív bevonására, a társadalom különböző szegmensei közötti választóvonalak áthidalására, valamint az aktív és szervezett civil társadalom támogatására. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a konfliktusok megelőzéséhez hozzájáruló korai figyelmeztető rendszerek és békeépítést szolgáló mechanizmusok kidolgozására.

(3)  Az ide kapcsolódó tevékenységeknek ki kell terjedniük többek között a közvetítésre, a tárgyalásokra és békítésre irányuló erőfeszítések támogatására, a megosztott, szűkös természeti erőforrásokkal való hatékony, regionális gazdálkodásra, a korábbi harcokban részt vevők leszerelésére és a társadalomba történő újbóli beilleszkedésükre, a gyermekkatonákhoz, valamint a nők és a gyermekek elleni erőszakhoz kapcsolódó problémák megoldására. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a katonai kiadások és a fegyverkereskedelem vállalható korlátozására, az elfogadott előírások és magatartási kódexek előmozdítását és alkalmazását, valamint a konfliktusokat tápláló tevékenységek elleni küzdelmet célzó támogatás révén is.

(3a)  Különös hangsúlyt kell fektetni a gyalogsági taposóaknák és a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek elleni küzdelemre, valamint a kézi- és könnyűfegyverek és ezek lőszerei tiltott gyártásának, átadásának, terjesztésének és felhalmozásának kezelésére, ideértve a nem megfelelően biztosított készleteket, valamint az ellenőrizetlen terjesztést.

A Felek megegyeznek abban, hogy az összes vonatkozó nemzetközi egyezményből és jogi eszközből származó kötelezettségeiket összehangolják, felügyelik és teljes mértékben végrehajtják, és e célból vállalják, hogy nemzeti, regionális és kontinentális szinten együttműködnek.

(3b)  A Felek vállalják továbbá, hogy az összes vonatkozó nemzetközi egyezményből és jogi eszközből, valamint a vonatkozó jogszabályaikból és előírásaikból származó kötelezettségekkel összhangban együttműködnek a zsoldos tevékenységek megelőzése területén.

(4)  A bizonytalan helyzetek stratégiai és hatékony módon történő kezelése érdekében a Felek megosztják egymással az információkat és elősegítik a diplomácia, a biztonság és a fejlesztési együttműködés eszközeit koherens módon kombináló preventív válaszokat. A Felek megegyeznek abban a legjobb módban, amely megerősíti az államok központi feladatai ellátásához szükséges és a reformok iránti politikai hajlandóság ösztönzését szolgáló képességét, a felelősségvállalás elvének tiszteletben tartása mellett. Bizonytalan helyzetekben különös jelentősége van a politikai párbeszédnek, amelyet tovább kell fejleszteni és erősíteni.

(5)  Erőszakos konfliktusok esetén a felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az erőszak erősödésének megelőzésére, területi terjedésének korlátozására és a létező viták békés rendezésének lehetővé tételére. Különös figyelmet fordítanak annak biztosítására, hogy az együttműködés pénzügyi erőforrásait a partnerség elveivel és célkitűzéseivel összhangban használják fel, és megelőzzék a pénzeszközök háborús célokra való elterelését.

(6)  Konfliktust követő helyzetekben a Felek megtesznek minden megfelelő intézkedést a helyzet stabilizálására az átmenet alatt az erőszakmentes, stabil és demokratikus helyzet visszaállásának lehetővé tételére. A felek gondoskodnak a sürgősségi intézkedések, a rehabilitáció és a fejlesztési együttműködés között szükséges kapcsolatok létrehozásáról.

(7)  A béke és a nemzetközi igazságügy megerősítésének előmozdítása kapcsán a Felek újólag megerősítik az alábbiakra vonatkozó elhatározásukat:

 a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának megerősítését és végrehajtását lehetővé tevő szükséges jogi kiigazítások elfogadásával kapcsolatos tapasztalataikat megosztják, és

 kellő figyelemmel a Római Statútumra, a nemzetközi joggal összhangban küzdenek a nemzetközi bűnözés ellen.

A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a Római Statútum és a kapcsolódó okmányok megerősítését és végrehajtását célzó lépéseket.

▼M4

11a. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem

A Felek megismétlik, hogy határozottan elítélnek minden terrorcselekményt, és vállalják a nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló terrorizmus elleni küzdelmet az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, a nemzetközi joggal, a vonatkozó egyezményekkel és okmányokkal összhangban, valamint különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1373 (2001) és 1456 (2003) számú határozata és az egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok teljes körű végrehajtásával. E célból a Felek megállapodnak az alábbiakra vonatkozó információcserében:

 a terroristacsoportokkal és az azokat támogató hálózatokkal kapcsolatos információk, valamint

 a terrorcselekményekkel szembeni fellépés módjával és módszereivel kapcsolatos nézetek, ideértve a technikai területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatok.

11b. cikk

A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló együttműködés

(1)  A Felek figyelembe veszik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedése — mind állami, mind nem állami szereplők számára — a nemzetközi stabilitás és biztonság szempontjából az egyik legfenyegetőbb veszélyforrást jelenti.

A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések, megállapodások és egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos fennálló kötelezettségeik teljes körű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával.

A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi elemét képezi.

(2)  A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy együttműködnek, és az alábbiakkal hozzájárulnak az elterjedés megakadályozásának célkitűzéséhez:

 lépéseket tesznek valamennyi egyéb, a tárgyhoz tartozó nemzetközi okmány aláírása, megerősítése, vagy az azokhoz való csatlakozás, valamint teljes körű végrehajtásuk érdekében,

 létrehoznak egy hatékony nemzeti export-ellenőrzési rendszert, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk kivitelét és tranzitforgalmát, ideértve a kettős felhasználású technológiáknak a tömegpusztító fegyverek céljára történő felhasználásának ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat tartalmaz az exportellenőrzések megszegése esetére.

A tömegpusztító fegyverek elterjedésének feltartóztatásával kapcsolatos együttműködés terén a pénzügyi és technikai segítséget az AKCS — EK együttműködés finanszírozására szánt eszközöktől eltérő egyedi eszközökkel finanszírozzák.

(3)  A Felek megállapodnak, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely kíséri és egységes keretbe foglalja az együttműködésüket ezen a területen.

(4)  Amennyiben bármely Fél a megerősített politikai párbeszéd lefolytatását követően, különösen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) és egyéb, e téren tevékenykedő multilaterális intézmények jelentéseiből tájékozódva úgy ítéli meg, hogy a másik Fél elmulasztotta az e cikk (1) bekezdéséből adódó kötelezettségének teljesítését, a különösen sürgős szükség eseteinek kivételével átadja a másik Félnek és az AKCS és az EU Miniszterek Tanácsának a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges információkat a Felek által elfogadható megoldás megtalálása érdekében. E célból felkéri a másik felet az érintett Fél által a helyzet orvoslására megtett vagy megteendő intézkedésekről szóló konzultációk lebonyolítására.

(5)  A konzultációkat a megoldás keresése szempontjából legmegfelelőbbnek ítélt szinten és formában kell lefolytatni.

A konzultációkat a felkérést követően legkésőbb 30 nappal meg kell kezdeni, és azok kölcsönös megállapodásban a jogsértés jellegétől és súlyosságától függően megállapított időtartamon át tartanak. A konzultációs eljárás keretében folytatott párbeszéd azonban semmiképp sem tarthat 120 napnál tovább.

(6)  Amennyiben a konzultációk nem vezetnek mindkét Fél által elfogadható eredményre, vagy a konzultációt elutasítják, továbbá különösen sürgős szükség esetén megfelelő intézkedések tehetők. Ezen intézkedéseket vissza kell vonni, amint a meghozataluk oka megszűnt.

▼M10

12. cikk

A közösségi politikák koherenciája és hatásuk e megállapodás végrehajtására

A Felek vállalják, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciáját célzott, stratégiai és partnerségorientált módon kezelik, ideértve a politikák fejlesztési célú koherenciájához kapcsolódó kérdésekről folytatott párbeszéd megerősítését. Az Európai Unió elismeri, hogy a – fejlesztéspolitikától különböző – uniós politikák az e megállapodásban foglalt célkitűzésekkel összhangban támogathatják az AKCS-államok fejlesztési prioritásait. Az Unió ennek alapján fokozni fogja e politikák koherenciáját az e megállapodásban foglalt célkitűzések elérése érdekében.

A 96. cikk sérelme nélkül, amennyiben a Közösség a hatáskörének gyakorlása során e megállapodás célkitűzéseinek vonatkozásában az AKCS-államok érdekeit érintő intézkedést szándékozik tenni, kellő időben tájékoztatja az AKCS-csoportot e szándékáról. E célból a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az AKCS-csoport Titkárságát a tervezett javaslatokról, és egyidejűleg továbbítja az ilyen intézkedésekre irányuló javaslatát. Szükség esetén az AKCS-államok is kezdeményezhetnek információkérést.

Kérésükre haladéktalanul konzultációkat kell tartani, hogy minden végleges döntés meghozatala előtt figyelembe lehessen venni az ilyen intézkedések hatásával kapcsolatos aggodalmaikat.

Az ilyen konzultációk megtörténtét követően az AKCS-államok és az AKCS-csoport ezen felül a lehető leghamarabb írásban is eljuttathatja aggodalmait a Közösségnek, és módosítási javaslatokat nyújthat be, jelezve, hogy milyen módon kellene eloszlatni az aggályaikat.

Ha a Közösség nem ért egyet az AKCS-államok beadványaival, a lehető leghamarabb értesíti őket, megindokolva egyet nem értését.

Az AKCS-csoportot lehetőség szerint előzetesen kellő tájékoztatással is el kell látni az ilyen döntések hatálybalépéséről.

▼B

13. cikk

Migráció

(1)  A migráció problémája mélyreható párbeszéd tárgya az AKCS–EU partnerség keretében.

A felek újólag megerősítik a nemzetközi jogszabályok szerint az emberi jogok tiszteletben tartására és a hátrányos megkülönböztetés minden formája megszüntetésének biztosítására vonatkozó létező kötelezettségeiket és kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel a származáson, nemen, fajon, anyanyelven és valláson alapuló megkülönböztetésre.

(2)  A felek megállapodnak annak figyelembe vételében, hogy a partnerség a migrációval kapcsolatban maga után vonja a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok méltányos kezelését, hogy az integrációs politika célja a saját állampolgárok jogaival összehasonlítható jogok és kötelezettségek számukra történő biztosítása, valamint a megkülönböztetésmentesség előmozdítása a gazdasági, társadalmi és kulturális életben és intézkedések kidolgozása a fajgyűlölet és az idegengyűlölet ellen.

(3)  A tagállamok által a területükön legálisan alkalmazott AKCS-országbeli munkavállalók számára a saját állampolgáraikhoz viszonyítva biztosított elbánásnak mentesnek kell lennie mindenféle, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől a munkakörülmények, a bérezés és az elbocsátás tekintetében. Továbbá e tekintetben valamennyi AKCS-állam hasonlóan megkülönböztetéstől mentes elbánást biztosít azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai.

(4)  A felek figyelembe veszik, hogy a szegénység csökkentésére, az élet- és munkakörülmények javítására, a munkahelyteremtésre és a képzés fejlesztésére irányuló stratégiák hosszú távon hozzájárulnak a migrációs áramlások normalizálásához.

A fejlesztési stratégiák és a nemzeti és regionális programok kidolgozásakor a felek figyelembe veszik a migrációs áramlásokkal kapcsolatos strukturális korlátozásokat azzal a céllal, hogy támogassák azon térségek gazdasági és szociális fejlődését, ahonnan a migránsok származnak, valamint hogy csökkentsék a szegénységet.

A Közösség nemzeti és regionális együttműködési programok révén támogatja az AKCS-országok állampolgárainak származási országukban, másik AKCS-országban vagy az Európai Unió valamely tagállamában történő képzését. A valamely tagállamban történő képzést illetően a felek gondoskodnak róla, hogy az ilyen tevékenység járuljon hozzá az AKCS-állampolgárok saját származási országukban megvalósuló szakmai integrációjához.

A felek együttműködési programokat dolgoznak ki az AKCS-államokból származó tanulók oktatáshoz való hozzáférésének megkönnyítésére, különösen az új kommunikációs technológiák használata révén.

(5)  

a) A politikai párbeszéd keretében a Miniszterek Tanácsa megvizsgálja az illegális bevándorlásból fakadó kérdéseket azzal a céllal, hogy adott esetben hozza létre a megelőzési politika eszközeit.

b) Ezzel összefüggésben a felek különösen annak biztosításában állapodnak meg, hogy az illegális bevándorlók származási országukba történő visszatoloncolásakor tiszteletben tartják az egyének jogait és méltóságát. Ezzel kapcsolatban az érintett hatóságok kiterjesztik rájuk a hazatérésükhöz szükséges közigazgatási lehetőségeket.

c) A felek megállapodnak továbbá, hogy:

i.

 

az Európai Unió valamennyi tagállama az érintett állam kérésére minden további formaság nélkül elfogadja bármely, az AKCS-államok területén illegálisan tartózkodó állampolgárának hazatérését és visszafogadását.

valamennyi AKCS-állam az érintett tagállam kérésére minden további formaság nélkül elfogadja bármely, az Európai Unió valamely tagállama területén illegálisan tartózkodó állampolgárának hazatérését és visszafogadását.

A tagállamok és az AKCS-államok ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére.

Az Európai Unió tagállamai vonatkozásában az e bekezdésben előírt kötelezettség csak azon személyekre vonatkozik, akiket a Közösség alkalmazásában állampolgárainak tekint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 2. nyilatkozatával összhangban. Az AKCS-államok vonatkozásában az e bekezdésben előírt kötelezettségek csak olyan személyek esetében áll fenn, akiket a saját jogrendjükkel összhangban állampolgáraiknak tekintenek.

ii. bármely fél kérésére tárgyalásokat kell kezdeni az AKCS-államokkal abból a célból, hogy jóhiszeműen és a nemzetközi jog vonatkozó szabályait kellő mértékben figyelembe véve kétoldalú megállapodásokat kössenek az állampolgáraik visszafogadására és hazatérésére vonatkozó meghatározott kötelezettségek szabályozásáról. Amennyiben a felek bármelyike szükségesnek ítéli, e megállapodások kiterjednek a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok visszafogadására vonatkozó szabályokra is. E megállapodások meghatározzák az ilyen szabályok hatálya alá tartozó személyek csoportjaira vonatkozó részleteket, valamint visszafogadásuk és hazatérésük körülményeit.

Az AKCS-államoknak megfelelő támogatást kell nyújtani e megállapodások végrehajtásához.

iii. e c) pont alkalmazásában a „felek” kifejezés a Közösségre, annak valamennyi tagállamára, valamint valamennyi AKCS-államra utal.



2. RÉSZ

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

▼M10

14. cikk

Közös intézmények

(1)  E megállapodás intézményei a Miniszterek Tanácsa, a Nagykövetek Bizottsága és a Közös Parlamenti Közgyűlés.

(2)  A közös intézmények és a gazdasági partnerségi megállapodások keretében felállított intézmények a meglévő vagy jövőbeni gazdasági partnerségi megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül biztosítják a koordinációt, a koherenciát és a kiegészítő jelleget, valamint az információk hatékony és kölcsönös áramlását.

▼M10

14a. cikk

Az állam- és kormányfői találkozók

A Felek állam- és kormányfői szinten, közös megállapodás alapján, megfelelő összetételben találkoznak.

▼B

15. cikk

Miniszterek Tanácsa

(1)  A Miniszterek Tanácsa egyrészről az Európai Unió Tanácsának és az Európai Közösségek Bizottságának tagjaiból, másrészről pedig minden egyes AKCS-állam kormányának egy-egy tagjából áll.

A Miniszterek Tanácsának elnöki tisztét felváltva tölti be az Európai Unió Tanácsának és az AKCS-államok kormányainak egy tagja.

▼M10

A Miniszterek Tanácsa rendes üléseit évente egyszer, az elnöke kezdeményezésére tartja, illetve szükség szerint a tárgyalt témának megfelelő földrajzi összetételben és formában. Az ilyen találkozók keretet nyújtanak a magas szintű, a Felek számára különös érdeklődésre számot tartó ügyekről folyó konzultációkhoz, és kiegészítik a 38. cikkben meghatározottak szerint a miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottságban, valamint a 83. cikkben meghatározottak szerint az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságban végzett munkát, és előkészítik a Miniszterek Tanácsa évente megrendezett rendes üléseit.

▼B

(2)  A Miniszterek Tanácsának feladatai:

a) a politikai párbeszéd folytatása;

b) az e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges politikai irányvonalak elfogadása és határozatok meghozatala, különösen az e megállapodásban előírt meghatározott területek vagy bármely más releváns terület fejlesztési stratégiái, illetve az eljárások tekintetében;

c) minden olyan ügy megvizsgálása és megoldása, amely hátráltathatja e megállapodás eredményes és hatékony végrehajtását, vagy akadályt jelenthet célkitűzéseinek elérésében;

d) a konzultációs mechanizmusok zökkenőmentes működésének biztosítása.

(3)  A Miniszterek Tanácsa a felek egyetértésével hozza határozatait. A Miniszterek Tanácsának eljárásai csak akkor érvényesek, ha az Európai Unió Tanácsa tagjainak fele, a Bizottság egy tagja, valamint az AKCS-államok kormányait képviselő tagok kétharmada jelen van. Akadályoztatás esetén a Miniszterek Tanácsának bármely tagja képviseltetheti magát. A képviselő a helyettesített tag minden jogát gyakorolja.

▼M10

A Tanács az éves rendes üléseken vagy írásbeli eljárás keretében a Felekre kötelező határozatokat hozhat és állásfoglalásokat, ajánlásokat és véleményeket alakíthat ki. A megállapodás végrehajtásáról évente jelentést tesz a Közös Parlamenti Közgyűlésnek. Megvizsgálja és figyelembe veszi a Közös Parlamenti Közgyűlés által elfogadott állásfoglalásokat és ajánlásokat.

▼B

A Miniszterek Tanácsa folyamatos párbeszédet folytat a társadalmi és gazdasági partnerek képviselőivel, valamint az AKCS-beli és EU-beli civil társadalom más szereplőivel. E célból a konzultációkat az ülésekkel párhuzamosan is lehet tartani.

(4)  A Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja a Nagykövetek Tanácsára.

(5)  A Miniszterek Tanácsa e megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elfogadja eljárási szabályzatát.

16. cikk

A Nagykövetek Bizottsága

(1)  A Nagykövetek Bizottsága egyrészről az Európai Unió minden egyes tagállamának állandó képviselőjéből valamint a Bizottság egy képviselőjéből, és másrészről minden egyes AKCS-állam európai unióbeli képviseletének vezetőjéből áll.

A Nagykövetek Bizottsága elnöki tisztét felváltva tölti be a Közösség által kijelölt tagállam állandó képviselője és az AKCS-államok által kijelölt AKCS-államot képviselő misszió vezetője.

(2)  A bizottság segíti a Miniszterek Tanácsát feladatai ellátásában, és végrehajtja a tanács által ráruházott megbízatásokat. Ebben az összefüggésben figyelemmel kíséri e megállapodás végrehajtását és a benne foglalt célkitűzések elérése felé való előrehaladást.

A Nagykövetek Bizottsága rendszeresen ülésezik, különösen a tanács üléseinek előkészítése érdekében, valamint amennyiben az szükségesnek bizonyul.

(3)  A bizottság e megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elfogadja eljárási szabályzatát.

17. cikk

Közös Parlamenti Közgyűlés

(1)  A Közös Parlamenti Közgyűlés egyenlő számú EU és AKCS képviselőből áll. A Közös Parlamenti Közgyűlés tagjai egyrészről az Európai Parlament képviselői, és másrészről minden egyes AKCS-állam parlamentjének képviselői vagy ennek hiányában az egyes AKCS-államok parlamentje által kijelölt képviselők. Parlament hiányában az érintett AKCS-állam képviselőjének jelenléte a Közös Parlamenti Közgyűlés előzetes jóváhagyásától függ.

(2)  A Közös Parlamenti Közgyűlés szerepe konzultációs szervként:

 a demokratikus folyamatok előmozdítása a párbeszéd és a konzultáció révén,

 az Európai Unió és az AKCS-államok népei közötti nagyobb megértés lehetővé tétele és a közvélemény figyelmének felkeltése a fejlesztési ügyek iránt,

▼M10

 megvitatja a fejlődéshez és az AKCS–EU partnerséghez tartozó kérdéseket, ideértve a gazdasági partnerségi megállapodásokat, más kereskedelmi szabályozásokat, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint az országstratégiai dokumentumokat és a regionális stratégiai dokumentumokat. E célból a Bizottság az ilyen stratégiai dokumentumokat tájékoztatásul megküldi a Közös Parlamenti Közgyűlésnek,

 megvitatja a Miniszterek Tanácsával az e megállapodás végrehajtásáról szóló éves jelentést, határozatokat fogad el és ajánlásokat tesz a Miniszterek Tanácsának az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása céljából;

▼M10

 támogatja a nemzeti parlamentek intézményfejlesztését és kapacitásbővítését az e megállapodás 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

▼M10

(3)  A Közös Parlamenti Közgyűlés évente kétszer tart plenáris ülést felváltva az Európai Unióban és valamely AKCS-államban. A regionális integráció erősítése és a nemzeti parlamentek közötti együttműködés ösztönzése céljából regionális szintű találkozókat szerveznek az EU és az AKCS parlamenti képviselői között.

E regionális szintű találkozókat az e megállapodás 14. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében szervezik.

▼B

(4)  A Közös Parlamenti Közgyűlés e megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elfogadja eljárási szabályzatát.



3. RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁK

18. cikk

Az együttműködési stratégiák alapját a fejlesztési stratégiák, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködés képezi, amelyek összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. A felek biztosítják, hogy a fent említett két területen vállalt erőfeszítéseik kölcsönösen erősítsék egymást.



I. CÍM

FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK



1. FEJEZET

Általános keret

19. cikk

Elvek és célkitűzések

(1)  Az AKCS–EK együttműködés központi célkitűzése a szegénység csökkentése és végső soron felszámolása; a fenntartható fejlődés; valamint az AKCS-országok fokozatos integrálása a világgazdaságba. Ebben az összefüggésben az együttműködés kereteit és irányait az egyes AKCS-országok körülményeihez igazítják, előmozdítják a gazdasági és társadalmi reformok helyi tulajdonlását, valamint a magánszektor és a civil társadalom szereplőinek integrálását a fejlesztési folyamatba.

▼M10

(2)  Az együttműködés a fejlesztési elvek alapjaként az Egyesült Nemzetek konferenciáin hozott döntésekre, a nemzetközi szinten elfogadott célkitűzésekre, célokra és cselekvési programokra, valamint azok nyomon követésére hivatkozik. Az együttműködés utal még a nemzetközi fejlesztési együttműködési célokra, és különös figyelmet fordít az előrehaladás minőségi és mennyiségi mutatóinak meghatározására. A Felek összehangolt erőfeszítéseket tesznek a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására.

▼B

(3)  Minden egyes AKCS-országban a kormányzati és a nem állami szereplők konzultációkat kezdeményeznek az ország fejlesztési stratégiáiról és azok lakossági támogatásáról.

20. cikk

Megközelítés

▼M10

(1)  Az AKCS–EK együttműködés célkitűzéseit olyan gazdasági, társadalmi, kulturális, környezetvédelmi és intézményi elemeket összefogó, integrált stratégiák révén kell megvalósítani, amelyek helyi tulajdonban állnak. Az együttműködés így összefüggő keretrendszert biztosít az AKCS-országok saját fejlesztési stratégiáinak támogatásához, biztosítva, hogy a különböző elemek kiegészítsék egymást és kölcsönhatásba lépjenek, különösen nemzeti és regionális szinten, illetve azok között. Ebben az összefüggésben, valamint az AKCS-államok által követett fejlesztési politikák és reformok keretrendszerében az AKCS–EK együttműködési stratégiák nemzeti szinten és adott esetben regionális szinten a következőkre irányulnak:

a) gyors, stabil és folyamatos, munkahelyteremtő növekedés elérése, a magánszektor fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése, valamint a termelő gazdasági tevékenységekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés javítása;

▼M10

aa) a regionális együttműködés és integráció előmozdítása;

▼B

b) az emberi és társadalmi fejlődés elősegítése, amely hozzájárul annak biztosításához, hogy a növekedés előnyei széles körben és méltányosan kerüljenek felosztásra, és amely előmozdítja a nemek egyenlőségét;

c) a közösségek kulturális értékeinek és a gazdasági, politikai és szociális elemek közötti, meghatározott interakciók ösztönzése;

d) intézményi reformok és a fejlődés előmozdítása, valamint a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás, a hatékony és versenyképes piacgazdaság megszilárdításához szükséges intézmények, illetve a fejlesztési és partnerségi kapacitás bővítésének előmozdítása, és

e) a fenntartható környezet, regeneráció és a legjobb gyakorlatok, valamint a természeti erőforrás alapok megőrzésének elősegítése.

▼M10

(2)  Az együttműködés minden területén módszeresen figyelembe kell venni az alábbi tematikus és több területet érintő kérdések érvényesítését: emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség kérdései, demokrácia, felelősségteljes kormányzás, környezeti fenntarthatóság, éghajlatváltozás, fertőző és nem fertőző betegségek, valamint intézményfejlesztés és kapacitásbővítés. E területek közösségi támogatásra is jogosultak.

▼B

(3)  A fejlesztési együttműködés célkitűzéseivel és stratégiáival kapcsolatos részletes szövegeket, különösen az ágazati politikákat és stratégiákat az együttműködés egyes területei vagy ágazatai tekintetében operatív iránymutatásokat tartalmazó rövidített kivonatba kell foglalni. A Miniszterek Tanácsa felülvizsgálhatja, áttekintheti és/vagy módosíthatja e szövegeket az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlásai alapján.



2. FEJEZET

A támogatás területei



1. SZAKASZ

Gazdasági fejlesztés

21. cikk

A beruházások és a magánszektor fejlesztése

(1)  Az együttműködés támogatja azon szükséges nemzeti és/vagy regionális szintű gazdasági és intézményi reformokat valamint politikákat, amelyek célja a ►M10  befektetések ◄ számára kedvező környezet megteremtése és egy dinamikus, élet- és versenyképes magánszektor kialakítása. Az együttműködés támogatja továbbá:

a) az állami és magánszektor közötti párbeszéd és együttműködés előmozdítását;

b) a vállalkozói képességek és az üzleti kultúra fejlesztését;

c) a privatizációt és a vállalkozási reformot, és

d) a közvetítési és választottbírósági rendszerek kialakítását és modernizálását.

(2)  Az együttműködés formálisan és informálisan is támogatja a magánvállalkozások számára nyújtott pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatások minőségének, rendelkezésre állásának és elérhetőségének fejlesztését az alábbiak révén:

a) a magánvállalkozások finanszírozásában mind a hazai, mind a külföldi lakossági megtakarítások elősegítése és növelése olyan támogatási politikák révén, amelyek célja modern pénzügyi szektor kialakítása, beleértve a tőkepiacot, a pénzügyi intézményeket és a fenntartható mikrofinanszírozási műveleteket is;

b) olyan vállalkozási intézmények és közvetítő szervezetek, társaságok, kereskedelmi kamarák és a magánszektorba tartozó helyi szolgáltatók fejlesztése és megerősítése, amelyek nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásával támogatják a vállalkozásokat, beleértve a szakmai, műszaki, vezetési, képzési és kereskedelmi támogatási szolgáltatásokat; és

c) támogató intézmények, programok, tevékenységek és kezdeményezések, amelyek a vállalkozásvezetés minden területén hozzájárulnak a technológia, a know-how és a legjobb gyakorlatok kidolgozásához és átadásához.

(3)  Az együttműködésnek elő kell mozdítania a vállalkozásfejlesztést pénzügyi és garanciális eszközök, illetve technikai segítségnyújtás révén, amelyek célja, hogy ösztönözze és támogassa a dinamikus, életképes és versenyképes vállalkozások létrehozását, megalapítását, terjeszkedését, diverzifikációját, rehabilitációját, átszervezését, modernizálását vagy privatizálását valamennyi gazdasági ágazatban, valamint az olyan pénzügyi közvetítőkét is, mint a fejlesztésfinanszírozási és kockázati tőke intézmények és lízingtársaságok az alábbiak révén:

a) pénzügyi instrumentumok létrehozása és/vagy megerősítése beruházási tőke formájában;

b) jobb hozzáférés az alapvető forrásokhoz, mint például üzleti információs és tanácsadó, konzultációs vagy technikai segítségnyújtási szolgáltatások;

c) az exporttevékenység bővítése, különösen a kereskedelemmel kapcsolatos minden területen kapacitásbővítés révén; és

d) a cégek közötti kapcsolatok, hálózatok és együttműködés támogatása, beleértve azokat is, amelyek tartalmazzák a technológia és a know-how nemzeti, regionális és AKCS–EU szinteken megvalósuló átadását és a külföldi magánbefektetőkkel kialakított, az AKCS–EK fejlesztési együttműködés célkitűzéseivel és iránymutatásaival összhangban lévő partnerkapcsolatokat.

(4)  Az együttműködés támogatja a mikrovállalkozások fejlesztését a pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés és a fejlesztésüknek legjobban megfelelő politika és szabályozási keretrendszer révén; és képzést, illetve információs szolgáltatásokat biztosít a legjobb mikrofinanszírozási gyakorlatokról.

▼M10

(5)  A beruházások és a magánszektor fejlesztését szolgáló támogatásnak makro-, mezo- és mikrogazdasági szinten kell az intézkedéseket és kezdeményezéseket integrálnia, és elő kell mozdítania az innovatív finanszírozási mechanizmusok felkutatását, ideértve a fejlesztések finanszírozását célzó magán- és közforrások kombinálását és fokozását.

▼M10

(6)  Az együttműködésnek támogatnia kell az állami szektor alap-infrastruktúrába irányuló, a magánszektor fejlesztését, a gazdasági növekedést és a szegénység felszámolását célzó beruházásait.

▼B

22. cikk

Makrogazdasági és strukturális reformok és politikák

(1)  Az együttműködés támogatja az AKCS erőfeszítéseit az alábbiak végrehajtására:

a) makrogazdasági növekedés és stabilizáció megvalósítása olyan fegyelmezett fiskális és monetáris politikák révén, amelyek eredményeként csökken az infláció, valamint javul a külső és belső pénzügyi egyensúly, az adózási fegyelem megerősítése, a költségvetési átláthatóság és hatékonyság fokozása, illetve az adópolitika minőségének, méltányosságának és összetételének javítása által, és

▼M10

b) a különböző szereplők – különösen a magánszektor – szerepének megerősítését célzó strukturális politikák, valamint a hazai erőforrások fokozott mobilizációját, az üzleti vállalkozások, beruházások és foglalkoztatottság növekedését elősegítő környezet javítása, valamint:

i. a kereskedelmi és devizagazdálkodási rendszer és a devizaszámlák konvertibilitásának liberalizálása, tekintettel az egyes országok sajátos körülményeire;

ii. a munkaerő- és termékpiaci reformok megerősítése;

iii. a pénzügyi rendszerek reformjának ösztönzése, amely segít az életképes banki és nem banki rendszerek, tőkepiacok és pénzügyi szolgáltatások kifejlesztésében, beleértve a mikrofinanszírozást;

iv. a magán és állami szolgáltatások minőségének javítása; és

v. a regionális együttműködés ösztönzése, valamint a makrogazdasági és pénzügyi politikák fokozatos integrálása.

(2)  A makrogazdasági politikák és strukturális alkalmazkodási programok felépítésének tükröznie kell az érintett országok társadalmi és politikai hátterét és intézményi kapacitását, és pozitív hatást kell biztosítania a szegénység csökkentésére, valamint a szociális szolgáltatásokhoz elérhetőségére és az alábbi elveken kell alapulnia:

a) elsősorban az AKCS-államok viselik a felelősséget a megoldandó kérdések elemzéséért, valamint a reformok kidolgozásáért és végrehajtásáért;

b) a támogatási programokat az egyes AKCS-államok eltérő helyzetéhez kell igazítani és figyelembe kell venni ezen államok szociális feltételeit, kultúráját és környezetét;

c) el kell ismerni és tiszteletben kell tartani az AKCS-államok jogát arra, hogy önállóan határozzák meg a fejlesztési stratégiáik és prioritásaik irányát és sorrendjét;

d) a reformok ütemének reálisnak és az egyes AKCS-államok kapacitásaival és erőforrásaival összeegyeztethetőnek kell lennie; és

e) a gazdasági és társadalmi reformokról és politikákról a kommunikáció és a lakosság tájékoztatásának fejlesztése.

▼M10

23. cikk

Gazdasági ágazatfejlesztés

Az együttműködés támogatja a fenntartható politikai és intézményi reformokat, valamint a gazdasági tevékenységek és termelő erőforrások méltányos eléréséhez szükséges beruházásokat, különösen az alábbiak terén:

a) olyan képzési rendszerek fejlesztése, amelyek segítik a termelékenységet mind a formális, mind az informális ágazatokban;

b) a tőke, a hitel és a föld, különös tekintettel a tulajdonjogokra és a használatra;

c) olyan vidékfejlesztési stratégiák kifejlesztése, amelyek célja a részvételen alapuló decentralizált tervezés keretének létrehozása, az erőforrások felosztása és kezelése;

d) stratégiák kidolgozása, amelyek az AKCS-államokban a mezőgazdasági termelés és a termelékenység fokozását célozzák, különösen a mezőgazdasági kutatás számára szükséges finanszírozás, a mezőgazdasági inputok és szolgáltatások, a támogató vidéki infrastruktúra, a kockázatcsökkentés és -kezelés biztosításán keresztül. A támogatásnak ki kell terjednie a mezőgazdaságba irányuló állami és magánberuházásokra, a mezőgazdasági politikák és stratégiák kidolgozásának ösztönzésére, a mezőgazdasági termelők és a magánszektor szervezeteinek megerősítésére, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra, valamint a mezőgazdasági piacok fejlesztésére és működésére. A mezőgazdasági termelési stratégiáknak meg kell erősíteniük a nemzeti és regionális élelmezésbiztonsági politikákat és a regionális integrációt. Ebben az összefüggésben az együttműködésnek támogatnia kell az AKCS-országoknak a nyersanyagkivitel versenyképességének fokozására tett erőfeszítéseit és a nyersanyagkiviteli stratégiáik hozzáigazítását a változó kereskedelmi feltételekhez;

e) a vízkészletek fenntartható fejlesztése az integrált vízkészlet-gazdálkodás elvei alapján, a megosztott vízkészletek igazságos és fenntartható elosztása felhasználásuk különböző céljai között;

f) az akvakultúra és a halászat fenntartható fejlődése, ami kiterjed a belvízi halászatra és a tengeri erőforrásokra egyaránt az AKCS-államok kizárólagos gazdasági övezetein belül;

g) a gazdasági és technológiai infrastruktúra és szolgáltatások, beleértve a szállítást, a távközlési rendszereket, kommunikációi szolgáltatásokat, valamint az információs társadalom fejlesztését;

h) versenyképes ipari, bányászati és energiaágazat kialakítása a magánszektor bevonásának és fejlesztésének ösztönzésével egyidejűleg;

i) kereskedelemfejlesztés, beleértve a tisztességes kereskedelem fejlesztését;

j) az üzleti vállalkozások, a pénzügyek és a bankrendszer fejlesztése; egyéb szolgáltatási ágazatok;

k) az idegenforgalom fejlesztése;

l) a tudományos, technológiai és kutatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; beleértve az új technológiák fejlesztését, átadását és átvételét;

m) a termelő területek kapacitásainak növelése, különösen az állami és a magánszektorban;

n) a hagyományos ismeretek előmozdítása; és

o) a preferenciaerózió hatását kezelő különleges alkalmazkodási stratégiák kidolgozása és végrehajtása, ezek tartalmazhatják a fenti a)–n) pontban említett tevékenységeket.

▼M10

23a. cikk

Halászat

Felismerve a halászat és az akvakultúra AKCS-országokban betöltött kulcsszerepét, amely a munkahelyteremtéshez, a jövedelemtermeléshez, az élelmezésbiztonsághoz, a vidéki és a tengerparti közösségek megélhetéséhez, és ezáltal a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulására épül, az együttműködés célja az AKCS-országok halászati és akvakultúra-ágazatainak további fejlesztése az azokhoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági előnyök fenntartható módon történő növelése céljából.

Az együttműködési programoknak és tevékenységeknek támogatniuk kell többek között az AKCS-országokban és -régiókban a fenntartható akvakultúrát és halászatot célzó fejlesztési stratégiák és gazdálkodási tervek kidolgozását és végrehajtását; az akvakultúra és a halászat fokozott figyelembevételét a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákban; az ahhoz szükséges infrastruktúra és technikai know-how fejlesztését, ami révén az AKCS-országok a halászatukból és akvakultúrájukból a legnagyobb fenntartható haszonra tehetnek szert; az AKCS-országok kapacitásainak bővítését az olyan külső kihívások leküzdésére, amelyek hátráltatják őket a halászati forrásaik nyújtotta előnyök teljes kiaknázásában; valamint az AKCS-országok halászati és akvakultúra-ágazataiba befektető közös vállalkozások ösztönzését és fejlesztését. A Közösség és az AKCS-államok közötti bármilyen lehetséges, tárgyalásra kerülő halászati megállapodásnak kellőképpen összhangban kell állnia az ezen a területen kidolgozott fejlesztési stratégiákkal.

Közös megállapodás alapján magas szintű konzultációk tarthatók, ideértve a miniszteri szintűeket is, melyek célja a fenntartható akvakultúra és halászat területén folytatott AKCS–EU fejlesztési együttműködés fejlesztése, javítása és/vagy megerősítése.

▼B

24. cikk

Idegenforgalom

Az együttműködés célja az AKCS-országok és körzetek idegenforgalmi iparának fenntartható fejlődése, elismerve annak egyre fokozódó fontosságát az AKCS-országok szolgáltatási ágazatának növekedésében és globális kereskedelmük kiterjesztésében, annak képességét a gazdasági tevékenység egyéb ágazatainak ösztönzésére, valamint szerepét a szegénység felszámolásában.

Az együttműködési programok és projektek támogatják az AKCS-országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy létrehozzák és javítsák az országok jogi és intézményi kereteit és a fenntartható idegenforgalmi politikák és programok kidolgozásához és végrehajtásához rendelkezésre álló erőforrásokat, valamint többek között az ágazat, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) versenyhelyzetének javítását, a beruházások támogatását és előmozdítását, a termékfejlesztést, beleértve az AKCS-országok hazai kultúráinak fejlesztését, valamint az idegenforgalom és a gazdasági tevékenység egyéb ágazatai közötti kapcsolat megerősítését.



2. SZAKASZ

Szociális és humán fejlesztés

25. cikk

A szociális szféra fejlesztése

(1)  Az együttműködés támogatja az AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy olyan általános és ágazati politikákat és reformokat hajtsanak végre, amelyek javítják az alapvető szociális infrastruktúra kiterjedését, minőségét és hozzáférhetőségét, valamint figyelembe veszik a helyi igényeket és a legveszélyeztetettebbek és a leghátrányosabb helyzetűek egyedi szükségleteit, és így csökkentik az e szolgáltatások elérésével kapcsolatos egyenlőtlenségeket. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy biztosítsák a közpénzek szociális szférában való elköltésének megfelelő szintjét. Ebben az összefüggésben az együttműködés célja:

▼M10

a) az oktatás és a képzés javítása valamennyi szinten, a felsőfokú képesítések elismerésének előmozdítása, minőségbiztosítási rendszerek létrehozása az oktatás számára, ideértve az internetes vagy más, nem hagyományos eszközökkel történő oktatást és képzést, valamint a műszaki kapacitások és készségek fejlesztését;

b) az egészségügyi rendszerek, különösen az átfogó és magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokhoz való igazságos hozzáférés és az élelmezés javítása, az éhezés és az alultápláltság felszámolása, valamint a megfelelő élelmiszer-ellátás és az élelmezésbiztonság biztosítása, például biztonsági hálók támogatásán keresztül;

▼B

c) a népesedési kérdések integrálása a fejlesztési stratégiákba annak érdekében, hogy javuljon a reprodukciós egészség, az egészségügyi alapellátás és a családtervezés, valamint a nők nemi szervének megcsonkítása megelőzésére;

▼M4

d) az alábbiak elleni küzdelem előmozdítása:

 HIV/AIDS, a szexuális és reprodukciós egészség védelmének, valamint a nők jogainak biztosításával,

 egyéb, a szegénységgel összefüggő betegségek, különösen a malária és a tuberkulózis;

▼B

e) a háztartási víz biztonságosságának növelése, valamint a biztonságos vízhez való hozzájutás és az ehhez kapcsolódó higiénia javítása;

f) a megfizethető és megfelelő lakás elérhetőségének javítása mindenki számára, az alacsony bevétellel rendelkezők számára alacsony költségű lakhatási programok támogatásával és a városfejlesztés javításával;

g) a társadalmi párbeszédben való részvétel módszereinek népszerűsítésének ösztönzése, az alapvető szociális jogok tiszteletben tartásával együtt.

(2)  Az együttműködés támogatja továbbá a kapacitásbővítést olyan szociális területeken, mint a szociálpolitikai tervezéssel kapcsolatos képzési programok és a szociális projektek és programok korszerű módszerei; a technológiai újításhoz és kutatáshoz vezető politikák; a helyi szekértelem bővítése és a partnerség előmozdítása; valamint nemzeti és/vagy regionális szintű kerekasztal-megbeszélések.

(3)  Az együttműködés előmozdítja és támogatja a szociális védelmi és biztonsági politikák és rendszerek kidolgozását és végrehajtását a szociális kohézió bővítése, valamint az önálló boldogulás és a helyi közösség szolidaritásának serkentése érdekében. A támogatás középpontjában többek között a gazdasági szolidaritáson alapuló fejlesztési kezdeményezéseknek kell állniuk, különösen a helyi igényekhez és szereplőkhöz igazított szociális fejlesztési alapok létrehozása révén.

26. cikk

A fiatalokkal kapcsolatos ügyek

Az együttműködés támogatja a fiatalok képességeinek kihasználására vonatkozó egységes és átfogó politikák létrehozását is, hogy jobban megvalósuljon társadalmi integrációjuk a képességeik kiteljesítése érdekében. Ebben az összefüggésben az együttműködés támogatja az alábbiakat célzó politikákat, intézkedéseket és műveleteket:

a) a gyermekek és a fiatalok jogainak védelme, különös tekintettel a leánygyermekekre;

b) a fiatalok készségeinek, energiájának, újításainak és képességeinek előmozdítása a gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeik bővítése, valamint a termelő ágazatokban való foglalkoztatásuk kiszélesítése érdekében;

▼M4

c) a közösségen alapuló intézmények segítése, hogy a gyermekeknek lehetőséget adjanak fizikai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági képességeik fejlesztésére;

d) a gyermekek társadalomba való újbóli integrációja a konfliktusok utáni helyzetekben, rehabilitációs programok segítségével; és

▼M4

e) a fiatal állampolgárok közéletben való aktív részvételének előmozdítása, valamint a diákok csereprogramjai és az AKCS és az EU ifjúsági szervezetei közötti interakció támogatása.

▼B

27. cikk

▼M10

Kultúra és fejlesztés

▼B

A kultúra területén az együttműködés célja:

a) a kulturális dimenzió integrálása a fejlesztési együttműködés minden szintjén;

b) a kulturális értékek és identitások felismerése, megőrzése és előmozdítása a kultúrák közötti párbeszéd lehetővé tétele érdekében;

▼M10

c) a kulturális örökség értékének felismerése, megőrzése és elősegítése; a kapacitásfejlesztés támogatása ebben az ágazatban;

▼B

d) a kulturális iparágak fejlesztése, valamint a kulturális javak és szolgáltatások piacra jutási lehetőségeinek bővítése;

▼M10

e) a kulturális szereplők és a kulturális hálózatok szerepének, valamint fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásuk felismerése és támogatása; és

f) az oktatás kulturális dimenziójának, valamint a fiatalok kulturális tevékenységekben való részvételének támogatása.

▼B



3. SZAKASZ

Regionális együttműködés és integráció

▼M10

28. cikk

Általános megközelítés

(1)  Az AKCS–EU együttműködés hatékonyan segíti az AKCS-államok által a regionális együttműködés és integráció terén saját maguk számára kitűzött célok és prioritások elérését.

(2)  Az 1. cikkben és a 20. cikkben meghatározott általános célkitűzéseknek megfelelően az AKCS–EU együttműködés a következőket célozza:

a) a béke és a stabilitás előmozdítása, valamint konfliktusmegelőzés és -megoldás;

b) a gazdasági fejlődés és a gazdasági együttműködés fokozása a következőkön keresztül: nagyobb piacok létrehozása, a személyek, az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő és a technológia szabad mozgása az AKCS-országok között, az AKCS-államok gazdaságának felgyorsított diverzifikációja, az AKCS-országok közötti és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem ösztönzése és kiterjesztése, valamint az AKCS-államok fokozatos integrációja a világgazdaságba;

c) a fenntartható fejlődés transznacionális léptékű kihívásai megoldásának előmozdítása, többek között a regionális együttműködési politikák összehangolásán és harmonizációján keresztül.

(3)  Az 58. cikkben meghatározott feltételek mellett az együttműködés az interregionális és az AKCS-n belüli együttműködést is támogatja a következő szereplők bevonásával:

a) egy vagy több AKCS regionális szervezet, ideértve a kontinentális szintet is;

b) az európai tengerentúli országok és területek (TOT) és a legkülső régiók;

c) a nem AKCS fejlődő országok.

29. cikk

A regionális együttműködést és integrációt támogató AKCS–EU együttműködés

(1)  A stabilitás, a béke és a konfliktusmegelőzés területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:

a) a regionális politikai párbeszéd előmozdítása és fejlesztése a konfliktusmegelőzés és -megoldás területein; emberi jogok és demokratizáció; a fejlesztésben részt vevő különböző szereplők közötti eszmecsere, hálózatépítés és mobilitás előmozdítása, különösen a civil társadalomban;

b) biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel – ideértve a fegyverzet-ellenőrzést, a kábítószerek elleni fellépést, a szervezett bűnözést, a pénzmosást, a megvesztegetést és a korrupciót – foglalkozó regionális kezdeményezések és politikák.

(2)  A regionális gazdasági integráció területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:

a) az AKCS-államok legkevésbé fejlett országainak a regionális piacok létrehozásában való részvétele és annak előnyeiből való részesedésük;

b) a regionális szintű ágazati gazdasági reformpolitikák végrehajtása;

c) a kereskedelem és a fizetési forgalom liberalizálása;

d) a határokon átnyúló külföldi és hazai beruházások, valamint a regionális és szubregionális gazdasági integrációs kezdeményezések előmozdítása;

e) a regionális integráció nettó átmeneti költségeinek a költségvetési bevételekre és a fizetési mérlegre gyakorolt hatásai enyhítése;

f) az infrastruktúra, különösen a közlekedési és hírközlési infrastruktúra, ezek biztonsága, valamint a szolgáltatások, beleértve a regionális lehetőségek fejlesztését az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén.

(3)  A fenntartható fejlődést szolgáló regionális politikák területén az együttműködés az AKCS-régiók prioritásait támogatja, különösen a következőket:

a) a környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal – ideértve a vízkészletet és az energiaforrásokat – való fenntartható gazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás kezelése;

b) élelmezésbiztonság és mezőgazdaság;

c) egészségügy, oktatás és képzés;

d) kutatás és technológiafejlesztés; és

e) a katasztrófakészültségre és mérséklésre irányuló regionális kezdeményezések, valamint a katasztrófa utáni helyreállítás.

30. cikk

Az AKCS regionális együttműködést és integrációt támogató kapacitásbővítés

Az eredményes és hatékony regionális politikák megvalósítása érdekében az együttműködés fejleszti és megerősíti a következők kapacitásait:

a) az AKCS-államok által létrehozott, illetve az AKCS-államok részvételével működő, a regionális együttműködést és integrációt előmozdító regionális integrációs intézmények és szervezetek;

b) nemzeti kormányok és parlamentek a regionális integráció kérdéseiben; és

c) nem állami szereplők, ideértve a magánszektort.

▼B



4. SZAKASZ

Tematikus és több területet érintő ügyek

31. cikk

A nemekkel kapcsolatos kérdések

Az együttműködésnek segítenie kell az olyan politikák és programok megerősítésében, amelyek javítják, biztosítják és kiszélesítik a férfiak és nők egyenlő részvételét a politikai, gazdasági, szociális és kulturális élet minden területén. Az együttműködés segíti a nők hozzáférésének javítását az alapvető jogaik teljes mértékű gyakorlásához szükséges minden erőforráshoz. Részleteiben az együttműködés megfelelő keretrendszert teremt az alábbiak számára:

a) a nemekkel kapcsolatos kérdések integrálása és nemek szerinti megkülönböztetésre érzékeny szemlélet elfogadása a fejlesztési együttműködés minden szintjén, beleértve a makrogazdasági politikákat, stratégiákat és műveleteket; és

b) a nők érdekében olyan meghatározott pozitív intézkedések elfogadásának ösztönzése, mint például:

i. részvétel a nemzeti és helyi politikában;

ii. nőszervezetek támogatása;

iii. hozzáférés az alapvető szociális szolgáltatásokhoz, különösen az oktatáshoz és szakképzéshez, az egészségügyi ellátáshoz és családtervezéshez;

iv. hozzáférés a termelő erőforrásokhoz, különösen a földhöz, a hitelhez és a munkaerőpiachoz; és

v. a nők kiemelt figyelembevétele a sürgősségi segélyprogramokban és rehabilitációs műveletekben.

▼M10

31a. cikk

HIV/AIDS

Az együttműködés támogatja az AKCS-államoknak a HIV/AIDS járvány kezelését célzó politikák és programok kidolgozására és megerősítésére irányuló, valamint az annak megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, hogy a járvány a fejlődés akadályává váljon. Az együttműködés támogatja az AKCS-államokat abban, hogy egyetemes hozzáférést teremtsenek meg és biztosítsanak a HIV/AIDS megelőzéséhez, kezeléséhez, gondozásához és a kapcsolódó támogatáshoz és különösen a következőket célozza:

a) a HIV-re/AIDS-re irányuló átfogó multiszektorális stratégiák és tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, a nemzeti és regionális fejlesztési tervekben szereplő prioritásként;

b) a HIV-vel/AIDS-szel szembeni nemzeti intézkedésekbe valamennyi érintett fejlesztési ágazat bevonása és az érintettek széles körű mobilizálása valamennyi szinten;

c) a nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítése, valamint az egészségügyben jelentkező humánerőforrás-hiány kezelése, ami az egészségügyi rendszerhez való egyetemes hozzáférés biztosításának, valamint a HIV/AIDS-megelőzés, -kezelés és -gondozás és más egészségügyi szolgáltatások hatékony integrációjának alapja;

d) a nemek közötti egyenlőtlenségek, a nemi alapú erőszak és bántalmazás – amelyek táplálják a HIV/AIDS járványt – kezelése, a nők és lányok jogainak védelmére irányuló erőfeszítések fokozása, hatékony, a nemekre kidolgozott HIV/AIDS programok, valamint nőknek és lányoknak nyújtott szolgáltatások, ideértve a szexuális és a reproduktív egészséghez és jogokhoz kapcsolódóakat is, valamint a nők HIV/AIDS stratégiákhoz és programokhoz kapcsolódó tervezésbe és döntéshozatalba történő teljes bevonásának támogatása;

e) támogató jogi és politikai keretek kidolgozása, az olyan büntetőjogi rendelkezések megsemmisítése, továbbá az olyan politikák, gyakorlatok, megbélyegzések és diszkrimináció felszámolása, amelyek sértik az emberi jogokat, növelik a HIV-vel/AIDS-szel szembeni sebezhetőséget és akadályozzák a HIV/AIDS betegséggel élő emberek és a legveszélyeztetettebbek számára a hozzáférést a hatékony HIV/AIDS-megelőzéshez, -kezeléshez, -gondozáshoz és támogatáshoz, ideértve a gyógyszerekhez, árucikkekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

f) tényekkel alátámasztott, átfogó HIV/AIDS megelőzéshez való hozzáférés javítása, amely a járvány helyi okaira, a nők speciális igényeire, a fiatalokra és a legveszélyeztetettebbekre irányul; és

g) egyetemes és megbízható hozzáférés biztosítása biztonságos, magas színvonalú és megfizethető gyógyszerekhez és egészségügyi árucikkekhez, ideértve a szexuális és reproduktív egészséghez kapcsolódó árucikkeket.

▼B

32. cikk

Környezet és természeti erőforrások

(1)  A környezetvédelemmel és a természeti erőforrások fenntartható használatával és kezelésével kapcsolatos együttműködés célja:

a) a fenntartható környezetgazdálkodás elvének kiemelt beépítése a fejlesztési együttműködés minden vonatkozásába, illetve a különböző szereplők által megvalósított támogatási programok és projektek támogatása;

b) a tudományos és műszaki, emberi és intézményi kapacitások kiépítése és/vagy megerősítése valamennyi, a környezetvédelemben érdekelt csoport esetében;

c) a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos kritikus fontosságú kérdések kezelését célzó, valamint az ásványkincsekkel és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni regionális és nemzetközi kötelezettségvállalásokat célzó meghatározott intézkedések és rendszerek támogatása, mint például:

i. trópusi erdők, vízkészletek, tengerparti, tengeri és halászati erőforrások, vadon élő állatok és növények, talaj, biológiai sokféleség;

ii. a sérülékeny ökoszisztémák (pl. korallzátonyok) védelme;

iii. megújuló energiaforrások, különösen a napenergia és az energiahatékonyság;

iv. fenntartható vidék- és városfejlesztés;

v. elsivatagosodás, aszály és erdőirtás;

vi. újító megoldások kifejlesztése a városi környezetvédelmi kérdésekre, és

vii. a fenntartható idegenforgalom előmozdítása.

d) A veszélyes hulladék szállításával és kezelésével kapcsolatos kérdések figyelembevétele.

(2)  Az együttműködés az alábbiakat is figyelembe veszi:

a) a kis területű szigeti AKCS-országok sérülékenysége, különös tekintettel az éghajlatváltozás okozta fenyegetésre;

b) a súlyosbodó aszállyal és elsivatagosodással kapcsolatos kérdések, különösen a legkevésbé fejlett és tengerparttal nem rendelkező országok esetében, és

c) intézményfejlesztés és kapacitásbővítés.

▼M10

32a. cikk

Éghajlatváltozás

A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás komoly globális környezeti kihívás, mely veszélyt jelent a milleniumi fejlesztési célok elérésére, amely megfelelő, előrelátható és időben történő pénzügyi támogatást igényel. Ezekből az okokból és a 32. cikkben és különösen annak (2) bekezdése a) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az együttműködés a következőket célozza:

a) az AKCS-államok, különösen pedig a kis szigeteknek és az alacsony fekvésű AKCS-államoknak az éghajlattal kapcsolatos olyan jelenségekkel szembeni sérülékenységének felismerése, mint a tengerparti erózió, ciklonok, áradások és a környezeti hatások által előidézett lakhelyelhagyás; valamint különösen a legkevésbé fejlett és a tengerparttal nem rendelkező AKCS-államoknak az egyre gyakoribb áradásokkal, szárazsággal, erdőirtással és elsivatagosodással szembeni sérülékenységének felismerése;

b) az éghajlatváltozás következményeinek és az általa jelentett fenyegetés enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást szolgáló politikák és programok megerősítése és támogatása, például intézményfejlesztésen és kapacitásbővítésen keresztül;

c) az AKCS-államok globális szén-dioxid-piac fejlesztésére és az abban való részvételre irányuló kapacitásának fokozása; és

d) a következő tevékenységekre való összpontosítás:

i. az éghajlatváltozás integrálása a fejlesztési stratégiákba és a szegénység csökkentését célzó erőfeszítésekbe;

ii. az éghajlatváltozás politikai profiljának kiemelése a fejlesztési együttműködésben, például megfelelő szakpolitikai párbeszéden keresztül;

iii. az AKCS-államok segítése az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban az olyan érintett ágazatokban, mint a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az infrastruktúra, például az idevágó és környezetbarát technológiák átadásán vagy átvételén keresztül;

iv. a katasztrófakockázatok csökkentésének előmozdítása, tükrözve azt, hogy a katasztrófák növekvő aránya az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik;

v. pénzügyi és technikai támogatás nyújtása az AKCS-államok mérséklési intézkedéseihez azokban az esetekben, amikor ez összhangban van általuk meghatározott célkitűzéseik elérésével a szegénység csökkentése és a fenntartható fejlődés terén, ideértve az erdőirtásból és az erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás, valamint a mezőgazdaságban keletkező kibocsátás csökkentését;

vi. az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos információk és az előrejelzések, valamint a korai figyelmeztető rendszerek javítása; és

vii. a fenntartható fejlődést fokozó megújuló energiaforrások és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák használatának ösztönzése.

▼B

33. cikk

Intézményfejlesztés és kapacitásbővítés

(1)  Az együttműködés módszeres figyelmet fordít az intézményi szempontokra, és ebben az összefüggésben támogatja az AKCS-államok azon erőfeszítéseit, amelyek az alábbiakat elősegítő struktúrák, intézmények és eljárások kifejlesztésére irányulnak:

a) a demokrácia, az emberi méltóság, a társadalmi igazságosság és pluralizmus előmozdítása és fenntartása, a társadalmakon belüli és azok közötti különbözőségek teljes mértékű tiszteletben tartásával;

b) minden emberi jog és alapvető szabadság egyetemes fenntartásának és teljes mértékű tiszteletben tartásának, illetve betartásának ösztönzése;

c) a jogállamiság kialakítása és megerősítése; az igazságszolgáltatás elérhetőségének javítása az ítélkező rendszerek szakmai jellegének és függetlenségének egyidejű garantálásával; és

d) az átlátható és kiszámítható felelősségteljes kormányzás és ügyintézés biztosítása valamennyi közintézményben.

(2)  A felek minden társadalomban együttműködnek a vesztegetés és a korrupció elleni küzdelemben.

(3)  Az együttműködés támogatja az AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közintézményeiket a növekedésre és a fejlődésre ható pozitív erőkké alakítsák, és jelentős fejlődést érjenek el a kormányzati szolgáltatások mindennapi emberek életét érintő hatékonysága terén. Ebben az összefüggésben az együttműködés támogatást nyújt az állami szektor reformjához, ésszerűsítéséhez és modernizálásához. Az együttműködési támogatás különösen az alábbiakra összpontosít:

a) a közszolgálatok reformja és modernizálása;

b) jogi és igazságügyi reformok és az igazságszolgáltatási rendszer modernizációja;

▼M10

c) Az államháztartás és a fiskális irányítás javítása és megerősítése, amelynek célja a gazdasági tevékenységek fejlesztése az AKCS-országokban, valamint az adóbevételek növelése az AKCS-államok szuverenitásának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett ezen a területen.

Az intézkedések kiterjedhetnek a következőkre:

i. a hazai bevételek igazgatásához kapcsolódó kapacitások növelése, ideértve eredményes, hatékony és fenntartható adórendszerek létrehozását;

ii. a nemzetközi adó-együttműködési struktúrákban és folyamatokban való részvétel előmozdítása, amelynek célja a nemzetközi szabványok továbbfejlesztése és azok hatékony betartása;

iii. adókérdésekben a legjobb nemzetközi gyakorlatok – ideértve az átláthatóság elvét és az információcserét – alkalmazásának támogatása azokban az AKCS-országokban, amelyek vállalták azokat;

▼B

d) a banki és pénzügyi ágazat reformjainak felgyorsítása;

e) a közvagyon kezelésének javítása és a közbeszerzési eljárások reformja; és

f) politikai, közigazgatási, gazdasági és pénzügyi decentralizálás.

(4)  Az együttműködés támogatást nyújt az állami szektor kritikus kapacitásának helyreállításában és bővítésében és a piacgazdaság alapját képező intézmények támogatásában, különösen az alábbiak támogatásával:

a) a piacgazdaság működtetéséhez szükséges jogi és szabályozási adottságok kifejlesztése, beleértve a versenypolitikát és a fogyasztóvédelmi politikát;

b) a politikák elemzéséhez, tervezéséhez, megfogalmazásához és végrehajtásához szükséges kapacitás javítása, különösen a gazdasági, szociális, környezetvédelmi, kutatási, tudományos, technológiai és innovációs területen;

c) a pénzügyi és monetáris szervezetek modernizálása, megszilárdítása és reformja, valamint eljárások fejlesztése;

d) a decentralizációs politika végrehajtásához és a lakosság fejlesztési folyamatokban való részvételéhez szükséges kapacitás kiépítése helyi és önkormányzati szinten; és

e) a kapacitás fejlesztése más kritikus területeken, például:

i. nemzetközi tárgyalások; és

ii. a külső támogatás kezelése és koordinálása.

(5)  Az együttműködés átfogja az együttműködés minden területét és ágazatát a nem állami szereplők felemelkedésének és kapacitásuk fejlesztésének előmozdítására, valamint megerősítse a közöttük és a nemzeti hatóságok között megvalósuló tájékoztatás, párbeszéd és konzultáció struktúráit, a regionális szintet is beleértve.



II. CÍM

GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS



1. FEJEZET

Célkitűzések és alapelvek

34. cikk

Célkitűzések

(1)  A gazdasági és kereskedelmi együttműködés célja az AKCS-államok zökkenőmentes és fokozatos integrálása a világgazdaságba, kellő tekintettel politikai választásukra és fejlesztési prioritásaikra, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést, és hozzájárulva a szegénység felszámolásához az AKCS-országokban.

▼M10

(2)  A gazdasági és kereskedelmi együttműködés végső célja, hogy lehetővé tegye az AKCS-államok számára a teljes értékű részvételt a nemzetközi kereskedelemben. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az AKCS-államok többoldalú kereskedelmi tárgyalásokban történő aktív részvételének szükségességére. Az AKCS-államok jelenlegi fejlettségi szintjét tekintve a gazdasági és kereskedelmi együttműködést olyan irányba kell terelni, hogy lehetővé tegye az AKCS-államok számára a globalizáció kihívásainak történő megfelelést és a nemzetközi kereskedelem új feltételeinek fokozatos átvételét, és ezáltal megkönnyítsék átmenetüket a liberalizált globális gazdaságba. Ebben az összefüggésben fokozottan figyelembe kell venni, hogy számos AKCS-ország nyersanyagoktól vagy néhány kulcsfontosságú terméktől – ideértve a hozzáadott értéket képviselő agráripari termékeket – való függőségéből eredő sérülékenységét, valamint a preferenciaerózió kockázatát.

(3)  E célból a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az I. címben meghatározott nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az AKCS-országok termelési, ellátási és kereskedelmi kapacitásait, valamint a beruházások vonzásával kapcsolatos lehetőségeit kell céloznia. Az együttműködés további célja, hogy új lendületet adjon a Felek közötti kereskedelemnek, az AKCS-országok kereskedelmi és befektetési politikái megerősítésének, a nyersanyagoktól való függőségük csökkentésének, a diverzifikáltabb gazdaságok előmozdításának és az AKCS-országok kereskedelemmel kapcsolatos valamennyi probléma kezelését célzó kapacitása javításának.

(4)  A gazdasági és kereskedelmi együttműködést a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) rendelkezéseinek való teljes mértékű megfeleléssel valósítják meg, beleértve a különleges és differenciált elbánást, figyelembe véve a felek kölcsönös érdekeit, valamint eltérő fejlettségi szintjüket. Az együttműködésnek kezelnie kell a preferenciaerózió hatásait is a multilaterális kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítésével.

▼B

35. cikk

Alapelvek

▼M10

(1)  A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek a valódi, megerősített és stratégiai partnerségen kell alapulnia. Alapja továbbá egy olyan átfogó megközelítés, amely a korábbi AKCS–EK egyezmények erősségeire és vívmányaira épít.

(2)  A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az AKCS-államok regionális integrációs kezdeményezéseire kell épülnie. A regionális együttműködés és integráció érdekében történő, az I. címben meghatározott együttműködés és a gazdasági és kereskedelmi együttműködés kölcsönösen erősítik egymást. A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek különösen a kínálat és kereslet oldali tényezőket kell kezelnie, nevezetesen az infrastruktúra összekapcsolását, a gazdasági diverzifikációt és a kereskedelmet fejlesztő intézkedéseket, mint az AKCS-államok versenyképességét növelő eszközöket. Ezért megfelelő súllyal kell kezelni az AKCS-államok és -régiók fejlesztési stratégiáikban – amelyeket a Közösségnek támogatnia kell, különösen kereskedelemösztönző segélyek révén – foglalt idevágó intézkedéseket.

▼B

(3)  A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek figyelembe kell vennie az AKCS-országok és térségek eltérő igényeit és fejlettségi szintjét. Ebben az összefüggésben a felek újólag megerősítik arra irányuló elkötelezettségüket, hogy különleges és differenciált elbánást biztosítanak az AKCS-országok számára, fenntartják a legkevésbé fejlett AKCS-országok számára a különleges elbánását, valamint hogy kellő figyelmet fordítanak a kis területű, tengerparttal nem rendelkező és szigeti országok sérülékenységére.



2. FEJEZET

Új kereskedelmi szabályok

▼M10

36. cikk

Módozatok

(1)  A fent megállapított célkitűzésekre és elvekre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy új, a WTO-val összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodásokat kössenek, fokozatosan megszüntetve a közöttük fennálló kereskedelmi akadályokat, és bővítik az együttműködést minden, a kereskedelem szempontjából jelentős területen.

(2)  A gazdasági partnerségi megállapodások, mint fejlesztési eszközök, az AKCS-államok világgazdaságba történő zökkenőmentes és fokozatos integrációjának előmozdítását célozzák, különösen a regionális integrációban és a Dél-Dél kereskedelemben rejlő potenciál teljes kihasználása révén.

(3)  A Felek megállapodnak abban, hogy az új kereskedelmi szabályozásokat fokozatosan kell bevezetni.

37. cikk

Eljárások

(1)  A gazdasági partnerségi megállapodások tárgyalása során a kapacitásbővítést az I. címben és a 35. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani az AKCS-országok állami és magánszektorai számára, beleértve a versenyképesség növelésére, a regionális szervezetek megerősítésére, valamint a regionális kereskedelmi kezdeményezések támogatására irányuló intézkedéseket, adott esetben a költségvetési kiigazítás és a fiskális reform segítésével, valamint az infrastruktúra modernizálásával és fejlesztésével, és a beruházások ösztönzésével.

(2)  A Felek rendszeresen felülvizsgálják a tárgyalások előrehaladását a 38. cikkben előirányzottaknak megfelelően.

(3)  A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat olyan AKCS-országokkal folytatják, amelyek erre alkalmasnak tekintik magukat az általuk megfelelőnek tartott szinten és az AKCS-csoporton belül megállapított eljárásoknak megfelelően, az AKCS-n belüli regionális integrációs folyamatok támogatása céljából.

(4)  A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások célja a vonatkozó WTO-szabályokkal összhangban a Felek közötti kereskedelmi korlátok fokozatos megszüntetésére vonatkozó ütemterv kialakítása. A Közösség oldaláról a kereskedelem liberalizálásának alapját a közösségi vívmányok képezik, célja pedig az AKCS-országok jelenlegi piacra jutásának javítása, többek között a származási szabályok felülvizsgálata által. A tárgyalásoknak figyelembe kell venniük a fejlettségi szintet és a kereskedelmi intézkedések AKCS-országokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatását, valamint az AKCS-országok azon képességét, hogy gazdaságaikat a liberalizációs folyamathoz igazítsák. A tárgyalások során ezért a lehető legrugalmasabban kell megállapítani a megfelelő átmeneti időszakot, az érintett termékek végleges körét, figyelembe véve az érzékeny ágazatokat, valamint a vámok leépítésének ütemezésében fellelhető aszimmetria mértékét, összhangban maradva az akkor hatályos WTO-szabályokkal.

(5)  A Felek szorosan együttműködnek a WTO-n belül az elért szabályozások magyarázata és indokolása céljából, különös tekintettel a rendelkezésre álló rugalmasság mértékére.

(6)  A Felek megvitatják továbbá a kiviteleikre vonatkozó származási szabályok egyszerűsítésének és felülvizsgálatának módját, a kumulációs rendelkezéseket is beleértve.

(7)  Miután az AKCS-államok gazdasági partnerségi megállapodást kötöttek, az ilyen megállapodásban nem részes AKCS-államok bármikor csatlakozhatnak ahhoz.

(8)  Az I. címben ismertetett és a 35. cikknek megfelelően történő, az AKCS regionális együttműködést és integrációt támogató AKCS–EU együttműködés összefüggésében a Felek különös figyelmet tulajdonítanak a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtásából következő igényekre. Az e megállapodás IV. mellékletének 1. cikkében ismertetett elvek alkalmazandók. E célból a Felek megállapodnak a létező vagy új regionális finanszírozási mechanizmusok igénybevételéről, amelyeken keresztül rendelkezésre bocsáthatók az együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásai és más pótlólagos források.

▼M10

37a. cikk

Egyéb kereskedelmi szabályozások

(1)  A kereskedelem nagyobb fokú liberalizációját célzó jelenlegi kereskedelempolitikai trendek összefüggésében az EU és az AKCS-államok részt vehetnek olyan megállapodásokra irányuló tárgyalásokban és azok végrehajtásában, amelyek fokozzák a multilaterális és bilaterális kereskedelem liberalizációját. Az ilyen liberalizáció az AKCS-államoknak nyújtott preferenciák eróziójához vezethet, és érintheti versenyhelyzetüket az EU piacán, valamint a fejlesztést célzó erőfeszítéseiket is, amelyeket az EU támogatni szándékozik.

(2)  A gazdasági és kereskedelmi együttműködés célkitűzéseinek megfelelően az EU a liberalizáció lehetséges negatív hatásainak leküzdését célzó intézkedések meghozatalára törekszik abból a célból, hogy ameddig az lehetséges, fenntartsa az AKCS-államok számára a multilaterális kereskedelmi rendszeren belüli jelentős preferenciális hozzáférést, és hogy biztosítsa azt, hogy a preferenciák bármely elkerülhetetlen leépítése fokozatosan, a lehető leghosszabb időszakon át történjen.

▼B

38. cikk

A miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság

(1)  Megalakul az AKCS–EK miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság.

▼M10

(2)  A miniszteri szintű kereskedelmi bizottság megvitatja az összes AKCS-államot érintő bármely, kereskedelemmel kapcsolatos kérdést, és rendszeresen figyelemmel kíséri a gazdasági partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat és a megállapodások végrehajtását. A bizottság különleges figyelmet fordít a jelenlegi multilaterális kereskedelmi tárgyalásokra, és megvizsgálja a messzemenő liberalizálási kezdeményezések hatását az AKCS–EK kereskedelemre és az AKCS-országok gazdaságainak fejlesztésére. A bizottság jelentést és megfelelő ajánlásokat – ideértve a bármilyen támogató intézkedéseket célzókat is – tesz a Miniszterek Tanácsának azzal a céllal, hogy fokozza az AKCS–EK kereskedelmi szabályozások előnyeit.

▼B

(3)  A miniszteri szintű kereskedelmi bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Eljárási szabályzatát a Miniszterek Tanácsa állapítja meg. Tagjai az AKCS-államok és a Közösség képviselői.

▼M10

38a. cikk

Konzultáció

(1)  Amennyiben a kereskedelem elősegítését célzó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését szolgáló új, vagy a Közösség által elfogadott programokban kikötött intézkedések valószínűleg érintik egy vagy több AKCS-állam érdekeit, a Közösség az ilyen intézkedések elfogadását megelőzően értesíti az AKCS-csoport Titkárságát és az érintett AKCS-államokat.

(2)  Annak érdekében, hogy a Közösség figyelembe vehesse az AKCS-csoport érdekeit, ez utóbbi kérelmére az e megállapodás 12. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban konzultációkat kell tartani azzal a céllal, hogy megfelelő megoldást találjanak.

(3)  Amennyiben a kereskedelem elősegítése érdekében elfogadott létező közösségi szabályok vagy rendelkezések, illetve azok értelmezése, alkalmazása vagy végrehajtása érinti egy vagy több AKCS-állam érdekeit, az érintett AKCS-államok kérelmére konzultációkat kell tartani a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően azzal a céllal, hogy megfelelő megoldást találjanak.

(4)  A megfelelő megoldás megtalálása céljából a Felek a miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottságban felvethetnek bármilyen, a kereskedelemmel kapcsolatos problémát, amely a tagállamok által megtett vagy tervezett intézkedésekből származhat.

(5)  A Felek tájékoztatják egymást az ilyen intézkedésekről az eredményes konzultációk biztosítása érdekében.

(6)  A Felek megállapodnak abban, hogy a valamely gazdasági partnerségi megállapodás hatályába eső kérdésekről az ilyen megállapodás intézményein belül folytatott konzultációt és az ilyen intézményeken keresztüli tájékoztatást úgy kell tekinteni, hogy azok kielégítik az ebben a cikkben és e megállapodás 12. cikkében foglalt rendelkezéseket is, feltéve, hogy a valószínűleg érintett AKCS-államok mindegyike részese a gazdasági partnerségi megállapodásnak, amelynek keretében a konzultációt tartották vagy a tájékoztatás történt.

▼B



3. FEJEZET

Együttműködés a nemzetközi fórumokon

39. cikk

Általános rendelkezések

(1)  A felek hangsúlyozzák a WTO-ban, valamint az egyéb fontos nemzetközi szervezetekben való aktív részvételük fontosságát azáltal, hogy e szervezetek tagjaivá válnak, és szorosan követik azok napirendjét és tevékenységét.

(2)  Megállapodnak, hogy szorosan együttműködnek közös érdekeik felismerésében és előmozdításában a nemzetközi kereskedelemben és együttműködésben, különösen a WTO-n belül, beleértve a részvételt a jövőbeni többoldalú kereskedelmi tárgyalások napirendjének meghatározásában és végrehajtásában. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a közösségi és egyéb piacokhoz való hozzáférés javítására az AKCS-országokból származó termékek és szolgáltatások esetében.

(3)  Egyetértenek a WTO-szabályok rugalmassága fontosságában az AKCS fejlettségi szintjének, valamint a kötelezettségeik teljesítése során tapasztalt nehézségek figyelembevételében. Egyetértenek továbbá a technikai segítségnyújtás szükségességében, hogy képessé tegyék az AKCS-országokat kötelezettségvállalásaik teljesítésére.

(4)  A Közösség az e megállapodásban megállapított rendelkezésekkel összhangban egyetért az AKCS-országok azon erőfeszítéseinek támogatásával, hogy aktív tagjai legyenek e szervezeteknek az e megállapodások tárgyalásához, az azokban való eredményes részvételhez, valamint azok felügyeletéhez és végrehajtásához szükséges kapacitás fejlesztése révén.

40. cikk

Árucikkek

(1)  A felek felismerik annak szükségességét, hogy biztosítsák a nemzetközi árupiacok jobb működését és növeljék a piac átláthatóságát.

(2)  Megerősítik hajlandóságukat a közöttük megvalósuló konzultációk továbbfejlesztésére az árukkal foglalkozó nemzetközi fórumokon és szervezetekben.

(3)  E célból bármely fél kérésére eszmecserét kell tartani:

 a meglévő nemzetközi megállapodások vagy a szakosodott kormányközi munkacsoportok működése vonatkozásában azok fejlesztése és eredményesebbé tétele céljából a piaci tendenciákkal összhangban,

 amennyiben nemzetközi megállapodás megkötését vagy megújítását javasolják, vagy szakosodott kormányközi munkacsoportot hoznak létre.

Az ilyen eszmecserék célja valamennyi fél érdekeinek figyelembevétele. Azok szükség esetén a miniszteri szintű kereskedelmi bizottság keretében kerülnek megrendezésre.



4. FEJEZET

A szolgáltatások kereskedelme

41. cikk

Általános rendelkezések

(1)  A felek hangsúlyozzák a szolgáltatások fokozódó fontosságát a nemzetközi kereskedelemben, valamint azok jelentős hozzájárulását a gazdasági és társadalmi fejlődéshez.

(2)  Újólag megerősítik a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) belül tett kötelezettségvállalásaikat, és hangsúlyozzák az AKCS szolgáltatásokat nyújtóival szembeni különleges és differenciált elbánás szükségességét.

(3)  A szolgáltatások kereskedelmének a GATS XIX. cikkében előírt fokozatos liberalizálását célzó tárgyalások keretében a Közösség vállalja, hogy megértő figyelmet szentel az AKCS-országok EK ütemterv szerinti fejlesztési prioritásainak azzal a céllal, hogy azok megfeleljenek sajátos érdekeiknek.

(4)  A felek megállapodnak továbbá a gazdasági partnerségi megállapodás szerinti bővítési célkitűzésről, hogy miután némi tapasztalatot szereztek a GATS szerinti legnagyobb kedvezményes elbánás (LKV) alkalmazásában, partnerségük terjedjen ki a szolgáltatások liberalizálására a GATS rendelkezéseinek megfelelően, különösen a fejlődő országok liberalizációs megállapodásokban való részvételére vonatkozó rendelkezéseinek.

▼M10

(5)  A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a szolgáltatásnyújtási kapacitásuk megerősítése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a munkaerővel, üzleti vállalkozással, elosztással, pénzüggyel, idegenforgalommal, kultúrával, építőiparral és a kapcsolódó mérnöki szolgáltatásokkal kapcsolatos szolgáltatásokra azzal a céllal, hogy növeljék ezek versenyképességét, és ezáltal növeljék az áruk és szolgáltatások kereskedelmének értékét és nagyságrendjét.

▼B

42. cikk

Tengeri szállítás

(1)  A felek elismerik a biztonságos és tiszta tengeri környezetben megvalósuló, költséghatékony és eredményes, és ezáltal a gazdasági és a kereskedelmi fejlesztések egyik fő hajtóerejét képező tengeri szállítási szolgáltatások, mint a nemzetközi kereskedelmet megkönnyítő fő szállítási mód fontosságát.

(2)  Vállalják, hogy elősegítik a tengeri szállítás liberalizálását, és e célból hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi tengeri szállítási piac korlátozások nélküli, megkülönböztetésmentes és kereskedelmi alapú elérésének elvét.

(3)  Többek között mindegyik fél a saját hajói számára biztosítottnál nem kevésbé kedvezményes elbánásban részesíti a másik fél állampolgárai vagy gazdasági társaságai által üzemeltetett, illetve bármely fél területén lajstromozott hajókat a kikötők elérése, az ilyen kikötők infrastruktúrája és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai valamint az azokkal kapcsolatos díjak és terhek, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek tekintetében.

▼M10

(4)  A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a költséghatékony és eredményes tengeri szállítási szolgáltatások fejlesztésére és előmozdítására azzal a céllal, hogy fokozzák az AKCS-szereplők részvételét a nemzetközi hajózási szolgáltatásokban.

▼B

43. cikk

Informatikai és kommunikációs technológiák és az információs társadalom

(1)  A felek felismerik az informatikai és kommunikációs technológiák, valamint az információs társadalomban való aktív részvétel fontos szerepét, mint az AKCS-országok sikeres világgazdasági integrációjának előfeltételét.

(2)  Újólag megerősítik ezért a meglévő többoldalú megállapodások, különösen a GATS-hoz csatolt, az alapvető távközlésről szóló jegyzőkönyv alapján fennálló kötelezettségeiket, és meghívják az e megállapodásokban még nem részes AKCS-országokat, hogy csatlakozzanak azokhoz.

(3)  Megállapodnak továbbá, hogy teljes mértékben és aktívan részt vesznek minden, e területen esetlegesen folytatott jövőbeni nemzetközi tárgyalásban.

(4)  A felek ezért intézkedéseket tesznek, amelyek az AKCS-országok lakosai számára könnyű hozzáférést tesznek lehetővé az informatikai és telekommunikációs technológiákhoz, többek között az alábbi intézkedések révén:

 a megfizethető megújuló energiaforrások használatának fejlesztése és ösztönzése,

 a kiterjedtebb, alacsony költségű vezeték nélküli technológiák fejlesztése és telepítése,

▼M4

 az információs és kommunikációs technológiák vonatkozásában a helyi vonatkozások felhasználásának fejlesztése és ösztönzése.

▼M10

(5)  A Felek megállapodnak abban is, hogy fokozzák a közöttük megvalósuló együttműködést az információs és kommunikációs technológiák, valamint az információs társadalom terén. Ezen együttműködésnek nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően különösen arra kell irányulnia, hogy nemzeti, regionális és nemzetközi szinten megteremtse a kommunikációs rendszerek nagyobb fokú harmonizálását és fokozza azok kiegészítő jellegét, valamint azok új technológiákhoz való hozzáigazítását.

▼B



5. FEJEZET

A kereskedelemmel kapcsolatos területek

44. cikk

Általános rendelkezések

(1)  A felek elismerik a kereskedelemmel kapcsolatos új területek növekvő fontosságát az AKCS-államok fokozatos világgazdasági integrációjának lehetővé tételében. Ezért megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket e területeken azáltal, hogy teljes és összehangolt részvételt valósítanak meg a vonatkozó nemzetközi fórumokon és megállapodásokban.

▼M10

(2)  A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a kereskedelem valamennyi területének kezelésével kapcsolatos kapacitásuk megerősítése céljából, beleértve szükség szerint az intézményi keretek javítását és támogatását.

▼B

45. cikk

Versenypolitika

(1)  A felek egyetértenek abban, hogy a hatékony és stabil versenypolitikák és szabályok bevezetése és végrehajtása kulcsfontosságú a befektetésbarát környezet, a fenntartható iparosodási folyamat és a piaci hozzáférés átláthatóságának javítása és biztosítása érdekében.

(2)  A stabil verseny torzulásának kiküszöbölése érdekében és kellő figyelmet fordítva az egyes AKCS-országok különböző fejlettségi szintjeire és gazdasági szükségleteire, vállalják nemzeti és regionális szabályok és politikák végrehajtását, beleértve a vállalkozások közötti megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és a vállalkozások által megvalósított összehangolt magatartások felügyeletét és meghatározott feltételek melletti megtiltását, amennyiben azok célja vagy hatása a verseny kizárása, korlátozása vagy torzítása. A felek megállapodnak továbbá, hogy megtiltják, hogy egy vagy több vállalkozás a Közösség vagy az AKCS-államok területén lévő közös piacon meglévő erőfölényével visszaéljen.

▼M10

(3)  A felek megállapodnak abban is, hogy megerősítik az együttműködést e területen azzal a céllal, hogy hatékony versenypolitikákat fogalmazzanak meg és támogassanak a megfelelő nemzeti versenyhivatalokkal együtt, amelyek fokozatosan biztosítják a versenyszabályok hatékony betartatását mind a magánvállalkozásokkal, mind az állami vállalatokkal. Az együttműködésnek e területen ki kell terjednie a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően nyújtott támogatásra különösen a megfelelő jogi keret megfogalmazásában és annak közigazgatási végrehajtásában, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országok különleges helyzetére.

▼B

46. cikk

A szellemi tulajdonjog oltalma

(1)  A felek többoldalú tárgyalásokban elfoglalt álláspontjainak sérelme nélkül a felek elismerik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok biztosításának, valamint a TRIPS hatálya alá tartozó egyéb jogok megfelelő és hatékony szintű oltalmának szükségességét, beleértve a földrajzi árujelzők oltalmát is, a nemzetközi előírásokkal összhangban és azzal a céllal, hogy csökkentsék a kétoldalú kereskedelem torzulásait és akadályait.

(2)  Ebben az összefüggésben hangsúlyozzák a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS), a WTO-megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) betartásának fontosságát.

(3)  Egyetértenek továbbá annak szükségességében, hogy csatlakozzanak a TRIPS-megállapodás I. részében említett, szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló valamennyi vonatkozó nemzetközi egyezményhez, saját fejlettségi szintjüknek megfelelően.

(4)  A Közösség, annak tagállamai és az AKCS-országok mérlegelhetik olyan megállapodások megkötését, amelyek célja a felek különös érdeklődésére számot tartó termékek védjegyeinek és a földrajzi árujelzőinek oltalma.

(5)  E megállapodás alkalmazásában a szellemi tulajdonjog különösen kiterjed a szerzői jogra, beleértve a számítógépes programok szerzői jogát, a szomszédos jogokra, beleértve a formatervezési mintákat, valamint az olyan ipari tulajdonra, amely tartalmazza a használati mintákat, a szabadalmakat, beleértve a biotechnológiai találmányok és növényváltozatok, illetve más hatékony sui generis rendszer, ipari minta, földrajzi árujelző, az eredetmegjelölések, áru- és szolgáltatásvédjegy, integrált áramkörök topográfiájának oltalmát is, valamint az adatbázisok jogi védelmét az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Konvenció 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny ellen és a know-howra vonatkozó, nyilvánosságra nem hozott bizalmas információ védelmét.

▼M10

(6)  A Felek megállapodnak továbbá, hogy megerősítik együttműködésüket e területen. Kérésre és az együttesen kölcsönösen megállapított feltételek mellett, valamint nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően az együttműködés kiterjed többek között az alábbi területekre: a szellemi tulajdonjogok oltalmát és érvényesítését célzó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendeletek előkészítése, a jogosultak által az ilyen jogokkal való visszaélés és a versenytársak részéről az ilyen jogok megsértésének megelőzése, belföldi és regionális hivatalok és egyéb ügynökségek létrehozása és megerősítése, ideértve a betartatásban és oltalomban részt vevő regionális szellemi tulajdonjogi szervezetek támogatását, a személyzet képzésével együtt.

▼B

47. cikk

Szabványosítás és tanúsítás

(1)  A felek megállapodnak, hogy szorosabban együttműködnek a szabványosítás, tanúsítás és minőségbiztosítás terén, hogy megszüntessék a szükségtelen technikai korlátokat, és csökkentsék a közöttük e területen fennálló különbséget a kereskedelem lehetővé tétele érdekében.

Ebben az összefüggésben újból megerősítik a kereskedelem technikai akadályairól szóló, a WTO-megállapodáshoz mellékelt megállapodás (TBT-megállapodás) alapján tett kötelezettségvállalásukat.

▼M10

(2)  A szabványosításban és a tanúsításban nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően megvalósuló együttműködés célja, hogy előmozdítsa a felek között a kompatibilis rendszereket, és különösen az alábbiakat foglalja magában:

▼B

 a TBT-megállapodással összhangban lévő intézkedések a nemzetközi műszaki szabályzatok, szabványok és megfelelőség-értékelési eljárások fokozottabb használatának előmozdítására, beleértve az ágazatspecifikus intézkedéseket, összhangban az AKCS-országok gazdasági fejlettségének szintjével,

 együttműködés a minőségirányítás és -biztosítás terén az AKCS-államok számára fontossággal bíró, kiválasztott ágazatokban,

 a kapacitásbővítési kezdeményezések támogatása az AKCS-országokban a megfelelőségértékelés, a metrológia és a szabványosítás területein,

 működő összeköttetések kialakítása az AKCS és az európai szabványosítási, megfelelőség-értékelési és tanúsítási intézmények között.

(3)  A felek vállalják, hogy megfelelő időben fontolóra veszik a kölcsönös elismerési megállapodások tárgyalását a közös gazdasági érdeklődésre számot tartó ágazatokban.

48. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

(1)  A felek elismerik, hogy minden egyes félnek joga van egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések elfogadására és érvényesítésére az emberek, állatok és növények életének és egészségének megóvásához, figyelemmel arra a követelményre, hogy ezek az intézkedések általánosságban nem képezik a kereskedelem önkényes megkülönböztetésének eszközét vagy rejtett kereskedelmi korlátozását. E célból a felek újólag megerősítik az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló, a WTO-megállapodáshoz mellékelt megállapodás (SPS-megállapodás) alapján vállalt elkötelezettségüket, figyelembe véve eltérő fejlettségi szintjeiket.

(2)  Vállalják továbbá, hogy megerősítik az összehangolást, a konzultációt és a tájékoztatást a javasolt egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések közlése és alkalmazása tekintetében az SPS-megállapodással összhangban, ha ezen intézkedések valamely fél érdekeit érinthetik. Megállapodnak abban is, hogy előzetesen konzultálnak és egyeztetnek az Élelmiszerkönyvön, a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalon és a nemzetközi növényvédelmi egyezményen belül azzal a céllal, hogy támogassák közös érdekeiket.

▼M10

(3)  A felek megállapodnak, hogy nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően megerősítik együttműködésüket azzal a céllal, hogy e téren megerősítsék az AKCS-országokban az állami és magánszektor kapacitását.

▼B

49. cikk

Kereskedelem és környezetvédelem

▼M10

(1)  A felek újból megerősítik kötelezettségvállalásukat, hogy oly módon mozdítják elő a nemzetközi kereskedelem fejlesztését, hogy biztosítsák a környezettel való fenntartható és stabil gazdálkodást az e területen létrejött nemzetközi egyezményekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban, valamint kellő figyelemmel az országok eltérő fejlettségi szintjére. Egyetértenek abban, hogy a környezetvédelmi intézkedések tervezésében és végrehajtásában figyelembe kell venni az AKCS-államok különleges szükségleteit és követelményeit, a 32a. cikk rendelkezéseivel összefüggésben is.

▼B

(2)  Szem előtt tartva a riói elveket és a kereskedelem és a környezetvédelem egymást kölcsönösen támogató jellegének erősítése céljából a felek megállapodnak, hogy fokozzák az együttműködést e területen. Az együttműködés célja különösen az összefüggő nemzeti, regionális és nemzetközi politikák támogatása, az áruk és szolgáltatások környezetvédelemmel kapcsolatos minőségellenőrzésének fokozása, a környezetbarát termelési módszerek javítása a vonatkozó ágazatokban.

▼M10

(3)  A Felek egyetértenek abban, hogy a környezetvédelmi intézkedéseket nem szabad protekcionista célokra felhasználni.

▼B

50. cikk

Kereskedelmi és munkaügyi előírások

(1)  A felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezményei által meghatározott és nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi előírások iránt, különös tekintettel az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra, valamint a kényszermunka, a gyermekmunka legrosszabb formáinak megszüntetésére és a foglalkoztatás tekintetében a megkülönböztetésmentességre.

(2)  Megállapodnak, hogy e téren fokozzák az együttműködést, különösen a következő területeken:

 információcsere a vonatkozó jogszabályokról és munkaügyi szabályozásról,

 nemzeti munkaügyi jogszabályok megfogalmazása és a meglévő jogszabályok végrehajtása,

 oktatási és tájékoztató-ismeretterjesztő programok,

 a nemzeti jogszabályok és munkaügyi szabályozások betartásának kikényszerítése.

▼M10

(3)  A felek egyetértenek, hogy a munkaügyi előírásokat nem szabad protekcionista célokra felhasználni.

▼B

51. cikk

Fogyasztóvédelmi politika és a fogyasztók egészségvédelme

(1)  A felek megállapodnak, hogy fokozzák együttműködésüket a fogyasztóvédelmi politika és a fogyasztók egészségvédelme terén, kellő tekintettel a kereskedelem korlátozásának elkerülését célzó belföldi jogszabályokra.

▼M10

(2)  Az együttműködés célja különösen nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően az intézményi és műszaki kapacitás javítása e területen, a veszélyes termékekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás sürgősségi riasztási rendszereinek létrehozása, a termékekkel és a termékbiztonsággal kapcsolatos utólagos piaci felügyelet létrehozásával és működtetésével kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere, a kínált termékek és szolgáltatások áraival és jellemzőivel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás javítása, a független fogyasztói szervezetek, illetve a fogyasztói érdekvédelmi képviselők közötti kapcsolatok fejlesztésének ösztönzése, a fogyasztóvédelmi politikák és rendszerek összeegyeztethetőségének javítása, a káros és tisztességtelen üzleti magatartás kivizsgálásával kapcsolatos jogszabályok kikényszerítésével és együttműködés betartásával és előmozdításával kapcsolatos értesítés, valamint kiviteli tilalmak végrehajtása a felek közötti kereskedelemben olyan áruk és szolgáltatások esetében, amelyek forgalomba hozását megtiltották a termelő országban.

▼B

52. cikk

Adókra vonatkozó külön szabályok

(1)  A IV. melléklet 31. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül az e megállapodás rendelkezéseivel vagy az e megállapodás szerint elfogadott bármely szabályokkal összhangban megadott legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik azon adókedvezményekre, amelyeket a felek biztosítanak vagy a jövőben biztosítani fognak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hazai fiskális szabályozás alapján.

(2)  E megállapodásban vagy az e megállapodás alapján elfogadott bármely szabályozásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná az adók elkerülését és az adócsalást célzó intézkedések elfogadását vagy érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy más adózási szabályozások, illetve belföldi fiskális szabályozás alapján.

(3)  E megállapodásban vagy az e megállapodás alapján elfogadott bármely szabályozásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a feleket abban, hogy a fiskális jogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék a különösen a lakóhelyük vagy a tőkebefektetésük helye szerint eltérő helyzetben lévő adófizetőket.



6. FEJEZET

Együttműködés más területeken

53. cikk

Halászati megállapodások

(1)  A felek kinyilvánítják készségüket, hogy arra irányuló halászati megállapodásokról tárgyaljanak az AKCS-államokban folyó halászati tevékenységek kölcsönösen kielégítő feltételeinek garantálására.

(2)  Az ilyen megállapodások megkötésekor vagy végrehajtásakor az AKCS-államok nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést a Közösséggel szemben vagy a tagállamok között, az azonos földrajzi területen belüli fejlődő országokra vonatkozó különleges szabályok sérelme nélkül, a kölcsönös halászati megállapodásokat is beleértve, és a Közösség sem különbözteti meg hátrányosan az AKCS-államokat.

54. cikk

Élelmiszerbiztonság

(1)  Tekintettel az elérhető mezőgazdasági termékekre, a Közösség vállalja annak biztosítását, hogy az export-visszatérítések előzetesen a továbbiakban rögzíthetők legyenek minden AKCS-állam esetében az említett államok által kifejezett élelmiszerigényre figyelemmel meghatározott termékkör vonatkozásában.

(2)  Az előzetes rögzítés egy évre szól, és minden évben alkalmazni kell e megállapodás élettartama során, annak tudomásul vételével, hogy a visszatérítés szintjének meghatározására a Bizottság által szokásosan használt módszerekkel összhangban kerül sor.

(3)  Különmegállapodásokat lehet kötni azon AKCS-államokkal, amelyek ezt kérik a saját élelmiszerbiztonsági politikáik összefüggésében.

(4)  A (3) bekezdésben említett különmegállapodások nem veszélyeztethetik az AKCS térségein belüli termelést és kereskedelmi forgalmat.



4. RÉSZ

FEJLESZTÉSFINANSZÍROZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS



I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



1. FEJEZET

Célkitűzések, alapelvek, iránymutatások és jogosultság

55. cikk

Célkitűzések

A fejlesztésfinanszírozási együttműködés célkitűzése, hogy a megfelelő pénzügyi források és technikai segítségnyújtás biztosítása révén támogassa és elősegítse az AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elérjék az e megállapodásban megfogalmazott célkitűzéseiket a kölcsönös érdek alapján és az egymásrautaltság szellemében.

56. cikk

Alapelvek

▼M10

(1)  A fejlesztésfinanszírozási együttműködést az AKCS-államok által nemzeti, regionális és AKCS-n belüli szinten megállapított fejlesztési célok, stratégiák és prioritások alapján és azokkal összhangban kell megvalósítani. Figyelembe kell venni azok eltérő földrajzi, társadalmi és kulturális jellemzőit, valamint egyedi lehetőségeiket. A nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program szerint az együttműködésnek a felelősségvállalásra, az összehangolásra, a donorkoordinációra és harmonizációra kell épülnie az eredményközpontú fejlesztésirányítás és a kölcsönös elszámoltathatóság érdekében. Az együttműködés különösen a következőket célozza:

a) előmozdítja a helyi felelősségvállalást a fejlesztési folyamat minden szintjén;

b) tükrözi a kölcsönös jogokon és kötelezettségeken alapuló partnerséget;

c) hangsúlyozza a kiemelkedően kedvező feltételek mellett és folyamatos alapon biztosított erőforrások áramlásával kapcsolatos kiszámíthatóság és biztonság fontosságát;

d) rugalmas és az egyes AKCS-államok helyzetének megfelelő, valamint alkalmazkodik az érintett projekt vagy program egyedi jellegéhez; és

e) biztosítja a hatékonyságot, az összehangoltságot és a következetességet.

▼B

(2)  Az együttműködés különleges elbánást biztosít a legkevésbé fejlett AKCS-országok számára, és megfelelően figyelembe veszi a tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-országok sérülékenységét. Emellett foglalkozik a konfliktust követő helyzetben lévő országok sajátos szükségleteivel is.

57. cikk

Iránymutatások

(1)  Az e megállapodás keretében finanszírozott tevékenységeket az AKCS-államok és a Közösség szoros együttműködésével kell megvalósítani, felismerve a partnerek közötti egyenlőség koncepcióját.

(2)  Az AKCS-államok felelőssége az alábbiakra terjed ki:

a) az indikatív programok alapját képező célkitűzések és prioritások meghatározása;

b) a projektek és programok kiválasztása;

c) a projektek és programok dokumentációinak elkészítése és bemutatása;

d) szerződések előkészítése, tárgyalása és megkötése;

e) projektek és programok végrehajtása és irányítása, és

f) projektek és programok fenntartása.

(3)  A fenti rendelkezések sérelme nélkül a támogatható nem állami szereplők felelősek az őket érintő programok és projektek tervezéséért és végrehajtásáért.

(4)  Az AKCS-államok és a Közösség együttesen felelősek az alábbiakért:

a) a fejlesztésfinanszírozási együttműködés iránymutatásainak kialakítása a közös intézményeken belül;

b) indikatív programok elfogadása;

c) projektek és programok felülvizsgálata;

d) a pályázati felhívásokban és szerződésekben való részvétel egyenlő feltételeinek biztosítása;

e) a projektek és programok hatásainak és eredményeinek figyelemmel kísérése és felülvizsgálata; és

f) a projektek és programok megfelelő, azonnali és hatékony végrehajtásának biztosítása.

(5)  A Közösség felelős a projektekkel és programokkal kapcsolatos finanszírozási döntések meghozataláért.

(6)  Ha ez a megállapodás másként nem rendelkezik, minden, a felek bármelyikének jóváhagyását igénylő határozatot jóvá kell hagyni vagy jóváhagyottnak kell nyilvánítani a másik fél értesítésétől számított 60 napon belül.

▼M4

58. cikk

Finanszírozásra való jogosultság

(1)  A következő szervezetek vagy szervek jogosultak az e megállapodás alapján biztosított pénzügyi támogatásra:

a) az AKCS-államok;

▼M10

b) regionális vagy államközi szervek, amelyekhez egy vagy több AKCS-állam tartozik – ideértve az Afrikai Uniót vagy azokat a szerveket is, amelyeknek nem AKCS-államok is tagjai –, és amelyeket ezen AKCS-államok felhatalmaztak; és

▼M4

c) az AKCS-államok és a Közösség által meghatározott egyedi célkitűzések elérésére létrehozott közös szervek.

(2)  Az érintett AKCS-állam vagy AKCS-államok egyetértésétől függően az alábbiak is jogosultak pénzügyi támogatásra:

a) az AKCS-államok nemzeti és/vagy regionális állami vagy félállami ügynökségei és szervezeti egységei — ideértve a parlamenteket is, és különösen azok pénzügyi intézményei és fejlesztési bankjai;

b) az AKCS-államokon belüli gazdasági társaságok, cégek és egyéb magánszektorbeli szervezetek és szereplők;

c) a Közösség valamely tagállamának vállalatai, hogy a saját hozzájárulásuk mellett képesek legyenek termelő projekteket felvállalni valamely AKCS-állam területén;

▼M10

d) az AKCS-államok vagy a Közösség pénzügyi közvetítő szervezetei, amelyek biztosítják, támogatják és finanszírozzák a magánbefektetéseket vagy a közberuházásokat az AKCS-államokban;

▼M4

e) az AKCS-államok és a Közösség helyi decentralizált hatóságai; és

▼M10

f) fejlődő országok, amelyek nem tagjai az AKCS-csoportnak, amennyiben AKCS-államokkal közös kezdeményezésben vagy regionális szervezetben vesznek részt, összhangban e megállapodás IV. mellékletének 6. cikkével.

▼M4

(3)  Az AKCS-államok és a Közösség helyi jellegű nem állami szereplői jogosultak a megállapodásban biztosított pénzügyi támogatásra, a nemzeti és regionális indikatív programokban megállapított módozatokkal összhangban.

▼B



2. FEJEZET

A finanszírozás alkalmazási köre és jellege

59. cikk

Az érintett AKCS-állam vagy államok által mind nemzeti, mind regionális szinten létrehozott prioritások keretében támogatás adható az e megállapodásban kifejtett célkitűzésekhez hozzájáruló projektek, programok és más tevékenységi formák számára.

60. cikk

A finanszírozás alkalmazási köre

A finanszírozás alkalmazási köre a figyelembe vett tevékenységek fajtáitól és szükségleteitől függően kiterjedhet többek között az alábbiak támogatására:

a) az AKCS-államok adósságterhének és fizetésimérleg-problémáinak enyhítéséhez hozzájáruló intézkedések;

b) makrogazdasági és strukturális reformok és politikák;

▼M10

c) a külső sokkok rövid távú kedvezőtlen hatásainak enyhítése, ideértve az exportjövedelmek instabilitásának gazdasági-társadalmi reformokra és szakpolitikákra gyakorolt hatását;

▼B

d) ágazati politikák és reformok;

e) intézményi fejlesztés és kapacitásbővítés;

f) technikai együttműködési programok; és

▼M10

g) humanitárius és vészhelyzeti segítségnyújtás, beleértve a menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára nyújtott segítséget, a rövid távú enyhítést és helyreállítást a hosszú távú fejlesztéssel kombináló beavatkozásokat válsághelyzetekben vagy válság utáni helyzetekben, valamint a katasztrófakészültséget.

▼B

61. cikk

A finanszírozás jellege

(1)  A finanszírozás jellege többek között az alábbiakra terjed ki:

a) projektek és programok;

b) hitelkeretek, garanciarendszerek és részvétel a saját tőkében;

c) költségvetési támogatás, akár közvetlenül olyan AKCS-államok számára, amelyek pénznemei konvertibilisek és szabadon átutalhatók, akár közvetetten a partnerek részéről a különféle közösségi eszközök által létrehozott pénzeszközökből;

d) a projektek és programok hatékony kezeléséhez és felügyeletéhez szükséges emberi és dologi erőforrások;

e) ágazati és általános importtámogatási programok, amelyek az alábbi formákat ölthetik:

i. közvetlen beszerzéssel megvalósuló ágazati behozatali programok, a termelőrendszer bemenetei és a szociális szolgáltatások fejlesztését biztosító ellátás finanszírozását is beleértve;

ii. az ágazati behozatal finanszírozására részletekben felszabadított deviza formájában megvalósuló ágazati behozatali programok, és

iii. a termékek széles skáláját átfogó általános behozatal finanszírozására részletekben felszabadított deviza formájában megvalósuló ágazati behozatali programok.

▼M10

(2)  A makrogazdasági és ágazati reformok támogatása érdekében közvetlen költségvetési támogatást kell biztosítani, amennyiben:

a) jól meghatározott, a szegénység csökkentésére összpontosító nemzeti vagy ágazati fejlesztési stratégiák léteznek vagy állnak végrehajtás alatt;

b) az ország által önállóan létrehozott, jól meghatározott és a fő donorok – ideértve adott esetben a nemzetközi pénzügyi intézményeket is – által kedvezőnek ítélt, stabilitásorientált makrogazdasági vagy ágazati politika van érvényben vagy áll végrehajtás alatt; és

c) a közpénzekkel való gazdálkodás kielégítően átlátható, elszámoltatható és hatékony.

A Közösség igazodik az egyes AKCS-országokra jellemző rendszerekhez és eljárásokhoz, nyomon követi a költségvetés támogatását a partnerországgal, és támogatja a partnerországoknak a belső elszámoltathatóság, a parlamenti felügyelet, az auditkapacitások és az információhoz való nyilvános hozzáférés megerősítésére irányuló erőfeszítéseit.

▼B

(3)  Hasonló közvetlen költségvetési támogatást kell nyújtani fokozatosan az egyéni projekteket felváltó ágazati politikák részére.

(4)  A fent meghatározott behozatali programok vagy költségvetési támogatás instrumentumai felhasználhatók a régión belüli gazdasági liberalizálás támogatására irányuló, nettó átmeneti költségeket eredményező reformokat végrehajtó, támogatható AKCS-országok támogatására is.

▼M10

(5)  A megállapodás keretében az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében elkülönített összegeket, az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: a bank) saját forrásait, és adott esetben az Európai Közösség költségvetéséből lehívott más forrásokat az e megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló projektek, programok és egyéb műveletek támogatására kell felhasználni.

▼B

(6)  Az e megállapodásban biztosított pénzeszközöket fel lehet használni a projektek és programok helyi és külföldi költségeinek fedezésére, az ismétlődő költségek finanszírozását is beleértve.



II. CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS



1. FEJEZET

Pénzügyi erőforrások

62. cikk

Teljes összeg

(1)  Az e megállapodásban meghatározott célokra a Közösség pénzügyi támogatásának teljes összegére, valamint a finanszírozás részletes feltételrendszerére vonatkozó rendelkezéseket a megállapodás melléklete írja elő.

(2)  Amennyiben egy AKCS-állam nem erősíti meg vagy felmondja a megállapodást, a felek kiigazítják az I. mellékletben foglalt pénzügyi jegyzőkönyvben előírt források összegeit. A pénzügyi erőforrások kiigazítását kell alkalmazni akkor is, ha

a) olyan új AKCS-államok csatlakoznak a megállapodáshoz, amelyek nem vettek részt a tárgyalásokban, és

b) a Közösséget kibővítik.

63. cikk

A finanszírozás módszerei

Az egyes projektek és programok finanszírozásának módját az érintett AKCS-állam vagy államok és a Közösség együttesen határozzák meg az alábbiakra hivatkozással:

a) a fejlettségi szint, a földrajzi helyzet, valamint ezen államok gazdasági és pénzügyi körülményei;

b) a projekt vagy program jellege, annak gazdasági vagy pénzügyi megtérülése, illetve társadalmi és kulturális hatása, és

c) kölcsönök esetében az azok visszafizetését garantáló tényezők.

64. cikk

Továbbkölcsönzési tevékenységek

(1)  A pénzügyi támogatás hozzáférhetővé tehető az érintett AKCS-államok számára vagy azokon keresztül, vagy – e megállapodás rendelkezéseire is figyelemmel – a támogatható pénzügyi intézményeken keresztül, illetve közvetlenül bármely más, támogatható kedvezményezett számára. Amennyiben a végső kedvezményezettnek közvetítő szervezet útján vagy közvetlenül a magánszektorbeli végső kedvezményezett részére nyújtanak pénzügyi támogatást:

a) a végső kedvezményezettnek közvetítő szervezet útján vagy közvetlenül a magánszektorbeli végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásának feltételeit a finanszírozási megállapodásban vagy kölcsönszerződésben kell megállapítani, és

b) a közvetítő szervezet számára a továbbkölcsönzési műveletből vagy a magánszektorbeli végső kedvezményezett számára történő közvetlen kölcsönnyújtási tevékenységből származó minden pénzügyi hasznot fejlesztési célokra kell felhasználni a finanszírozási megállapodásban vagy kölcsönszerződésben megállapított feltételek mellett, miután figyelembe vették az adminisztratív költségeket, az átváltási és pénzügyi kockázatokat és a végső kedvezményezettnek történő technikai segítségnyújtás költségeit.

(2)  Amennyiben a finanszírozást az AKCS-államokban bejegyzett és/vagy ott működő továbbkölcsönzési szerven keresztül vállalják, az ilyen szerv felelőssége, hogy kiválassza és értékelje az egyes projekteket és kezelje a rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket az e megállapodásban előírt feltételek mellett és a felek kölcsönös megállapodása szerint.

65. cikk

Társfinanszírozás

(1)  Az e megállapodásban előírt pénzügyi források az AKCS-államok kérésére alkalmazhatók a különösen fejlesztési ügynökségekkel és intézményekkel, a Közösség tagállamaival, az AKCS-államokkal, harmadik országokkal, illetve nemzetközi vagy magán pénzügyi intézményekkel, cégekkel vagy exporthitel-ügynökségekkel közösen vállalt társfinanszírozásra.

(2)  Különleges figyelmet kell fordítani a társfinanszírozás lehetőségére olyan esetekben, amikor a Közösség részvétele ösztönzi egyéb finanszírozási források részvételét is, és amennyiben az ilyen finanszírozás az érintett AKCS-állam számára kedvező pénzügyi csomagot eredményezhet.

(3)  A társfinanszírozás együttes vagy párhuzamos finanszírozás formájában is történhet. Minden esetben előnyben kell részesíteni a költséghatékonyság szempontjából megfelelőbb megoldásokat. Emellett intézkedéseket kell tenni a Közösség és az egyéb társfinanszírozó szervek tevékenységeinek összehangolása érdekében, hogy a minimumra csökkentsék az AKCS-államok által elvégzendő eljárások számát, és hatékonyabbá tegyék az ilyen eljárásokat.

(4)  Az egyéb adományozókkal és társfinanszírozókkal való konzultáció és összehangolás folyamatát – ahol lehetséges, társfinanszírozási keret-megállapodásokkal – erősíteni és fejleszteni kell, és felül kell vizsgálni a társfinanszírozási politikákat és eljárásokat a hatékonyság és a lehető legjobb feltételek biztosítása érdekében.



2. FEJEZET

Adósságkezelési és strukturális alkalmazkodási támogatás

66. cikk

Adósságenyhítési támogatás

▼M10

(1)  Az AKCS-államok adósságterhének és fizetésimérleg-problémáinak enyhítése érdekében a Felek megállapodnak, hogy felhasználják az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében előirányzott forrásokat, hogy hozzájáruljanak az AKCS-országok javára az adósságterhek enyhítését célzó, nemzetközi szinten jóváhagyott kezdeményezésekhez. A Közösség továbbá vállalja, hogy megvizsgálja más közösségi források hosszabb távon történő igénybevételének módjait a nemzetközileg elfogadott adósságenyhítési kezdeményezések támogatása érdekében.

▼B

(2)  Az AKCS-államok kérésére a Közösség az alábbiakat nyújthatja:

a) támogatás az eladósodottság tanulmányozása és gyakorlati megoldások keresése terén, beleértve a belső adósságot, az adósságtörlesztési nehézségeket és a fizetésimérleg-problémákat;

b) képzés az adósságkezelés és a nemzetközi pénzügyi tárgyalások terén, valamint a képzési műhelyek, tanfolyamok és szemináriumok támogatása e területeken, és

c) támogatás rugalmas adósságkezelési technikák és instrumentumok kidolgozásában.

(3)  Annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a bank saját forrásaiból, különleges kölcsönökből és kockázati tőkéből nyújtott kölcsönökből származó adósság törlesztéséhez, az AKCS-államok az eseti alapon a Bizottsággal kötendő megállapodásokkal összhangban a kötelezően belföldi fizetőeszközben teljesítendő kifizetések összegéig felhasználhatják az e megállapodásban említett, rendelkezésre álló külföldi fizetőeszközt az ilyen törlesztésre, amennyiben a visszafizetés esedékessé válik.

(4)  Tekintettel a nemzetközi adósság problémájának súlyosságára és annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatására, a felek kinyilvánítják készségüket az adósság általános problémájáról szóló, és a megfelelő fórumokon folytatott különös megbeszélések sérelme nélkül folyó eszmecserére a nemzetközi tárgyalások összefüggésében.

67. cikk

A strukturális alkalmazkodás támogatása

▼M10

(1)  A megállapodás támogatja az AKCS-államok által megvalósított makrogazdasági és ágazati reformokat. Ennek keretrendszerében a felek biztosítják, hogy az alkalmazkodás gazdaságilag életképes, továbbá társadalmilag és politikailag vállalható. A támogatást a felvállalt vagy tervezett makrogazdasági vagy ágazati szintű reformintézkedéseknek a Közösség és az érintett AKCS-államok általi együttes értékelésével kapcsolatban kell nyújtani, és lehetővé kell tennie a reformerőfeszítések átfogó értékelését. Lehetőség szerint a közös értékelés az országspecifikus szabályozások, a támogatás nyomonkövetése az elért eredmények alapján történik. A gyors folyósítás a támogatási programok fontos jellemzője.

▼B

(2)  Az AKCS-államok és a Közösség felismerik a regionális szintű reformprogramok ösztönzésének szükségességét, biztosítva, hogy a nemzeti programok előkészítése és végrehajtása során kellő figyelmet fordítanak a nemzeti fejlesztésre kiható regionális tevékenységekre. E célból a strukturális alkalmazkodás támogatása az alábbiakra törekszik:

a) az állapotfelvétel kezdetétől olyan intézkedések beépítése, amelyek támogatják a regionális integrációt, és figyelembe veszik a határon átnyúló alkalmazkodás következményeit;

b) makrogazdasági és ágazati politikák összehangolásának támogatása, beleértve a fiskális és vámügyi területeket nemzeti szinten a regionális integráció és ágazati reform kettős céljának elérése érdekében, és

c) a regionális integráció átmeneti nettó költségei által a költségvetési bevételekre és a fizetési mérlegre gyakorolt hatások figyelembevétele, vagy általános behozatali programok, vagy költségvetési támogatás révén.

(3)  A makrogazdasági és ágazati szinten reformokat vállaló vagy fontolgató AKCS-államok strukturális alkalmazkodási támogatásokra jogosultak, figyelembe véve a regionális összefüggéseket, hatékonyságukat és a fejlesztés gazdasági, társadalmi és politikai dimenzióira, valamint a tapasztalt gazdasági és szociális nehézségekre gyakorolt valószínű hatását.

(4)  A legalább a fő multilaterális adományozók által elismert és támogatott, vagy elfogadott, de pénzügyileg nem szükségszerűen támogatott reformprogramokat vállaló AKCS-államokat úgy kell tekinteni, hogy automatikusan eleget tesznek az alkalmazkodási támogatás követelményeinek.

(5)  A strukturális alkalmazkodási támogatást rugalmasan, ágazati és általános behozatali programok vagy költségvetési támogatás formájában kell mozgósítani.

(6)  A strukturális alkalmazkodási programok előkészítéséről, felülvizsgálatáról és finanszírozásáról szóló határozatokat az e megállapodás végrehajtási eljárásaira vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell meghozni, kellő figyelemmel a strukturális alkalmazkodási programok gyors folyósítási jellemzőjére. Eseti alapon megengedhető az AKCS–EK származású behozatal egy korlátozott részének visszamenőleges hatályú finanszírozása.

(7)  Az egyes támogatási programok végrehajtásának biztosítania kell, hogy az AKCS gazdasági szereplőknek a program forrásaihoz való hozzáférési jogosultsága a lehető legszélesebb körű és legátláthatóbb legyen, továbbá hogy a beszerzési eljárások összhangban legyenek az érintett államok közigazgatási és kereskedelmi gyakorlataival, biztosítva ugyanakkor az importált áruk lehető legjobb ár/minőség arányát, valamint a strukturális alkalmazkodást támogató eljárások összehangolásában nemzetközi szinten elért előrehaladással való szükséges összhangot.



▼M10

3. FEJEZET

Segítségnyújtás külső sokkok esetén

68. cikk

(1)  A Felek felismerik, hogy a külső sokkokból eredő makrogazdasági instabilitás kedvezőtlenül érintheti az AKCS-államok fejlődését, és veszélyeztetheti azok fejlesztési célkitűzéseinek a megvalósítását. Ezért kiegészítő támogatást vezetnek be a külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások – ideértve az exportjövedelmekre gyakorolt hatásokat is – enyhítésére az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében.

(2)  E támogatás célja, hogy biztosítsa azon társadalmi-gazdasági reformokat és szakpolitikákat, amelyeket a bevételcsökkenés hátrányosan érinthet, és orvosolja az ilyen sokkok rövid távú kedvezőtlen hatásait.

(3)  Az AKCS-államok gazdaságainak – különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra – a kiviteltől való fokozott függését figyelembe kell venni a források elosztásakor. Ebben az összefüggésben a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti, konfliktus és természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő AKCS-államokat kedvezményesebb elbánásban kell részesíteni.

(4)  A kiegészítő forrásokat a támogatási mechanizmusnak a „Finanszírozás feltételei” című II. mellékletben megállapított különös módozataival összhangban kell biztosítani.

(5)  A Közösség támogatást biztosít továbbá az olyan, piaci alapú biztosítási rendszerekhez, amelyeket a magukat a külső sokkok rövid távú hatásaitól megvédeni kívánó AKCS-államok számára terveztek.

▼B



4. FEJEZET

Az ágazati politikák támogatása

69. cikk

(1)  Az együttműködés a megállapodásban előírt különféle instrumentumok és módozatok révén támogatja:

a) a szociális és gazdasági ágazati politikákat és reformokat;

b) a termelő szektor tevékenységét és kiviteli versenyképességét növelő intézkedéseket;

c) a szociális szféra szolgáltatásait bővítő intézkedéseket;

d) a tematikus és több területet érintő kérdéseket.

(2)  A támogatást értelemszerűen az alábbiakon keresztül biztosítják:

a) ágazati programok;

b) költségvetési támogatás;

c) beruházások;

d) rehabilitáció;

e) képzés;

f) technikai segítségnyújtás; és

g) intézményi támogatás.



5. FEJEZET

Mikroprojektek és decentralizált együttműködés

70. cikk

Annak érdekében, hogy a helyi közösségek fejlesztéssel kapcsolatos szükségleteire reagáljanak, és ösztönözzék a decentralizált együttműködés azon résztvevőit, akik abban a helyzetben vannak, hogy hozzájárulhatnak az AKCS-államok kezdeményezések létrehozására és megvalósítására irányuló autonóm fejlődéséhez, az együttműködés támogatja az ilyen fejlesztési műveleteket a szabályokban és az érintett AKCS-államok nemzeti jogszabályaiban, valamint az indikatív programok rendelkezéseiben megállapított kereteken belül. Ebben az összefüggésben az együttműködés az alábbiakat támogatja:

a) azon helyi szintű mikroprojekteket, amelyek gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak az emberek életére, megfelelnek a jelentkező és észlelt, elsőbbséget élvező szükségleteknek, és végrehajtásuk a kedvezményezett helyi közösség kezdeményezésére és tevékeny részvételével történik; és

b) a decentralizált együttműködést, különösen, ha az ilyen tevékenységek egyesítik az AKCS-államok decentralizált szereplőinek és azok közösségi partnereinek erőfeszítéseit és erőforrásait. Az ilyen együttműködés lehetővé teszi a decentralizált szereplők képességeinek, innovatív üzemeltetési módszereinek és erőforrásainak mozgósítását az AKCS-államok fejlesztése érdekében.

71. cikk

(1)  A mikroprojektek és a decentralizált együttműködési tevékenységek támogathatók a megállapodás pénzügyi erőforrásaiból. Az ilyen együttműködésben megvalósuló projektek vagy programok nem feltétlenül kapcsolódnak össze az indikatív programok koncentrációjának ágazataival, de módot jelenthetnek az indikatív programok egyedi céljainak, illetve a helyi közösségek vagy decentralizált szereplők kezdeményezései eredményeinek elérésére.

(2)  A mikroprojektek és a decentralizált együttműködés finanszírozásához való hozzájárulásokat az alap végzi, és ez esetben a hozzájárulás általában nem haladhatja meg az egyes projektek összköltségének háromnegyedét, és az indikatív programban rögzített határértéket. A fennmaradó részt a következőknek kell biztosítaniuk:

a) mikroprojektek esetében az érintett helyi közösség (természetben vagy szolgáltatások, illetve készpénz formájában a hozzájárulási képességhez igazítottan);

b) a decentralizált együttműködés szereplői, feltéve, hogy az ilyen szereplők által hozzáadott pénzügyi, műszaki, dologi és egyéb erőforrásoknak általában el kell érniük a projekt és/vagy program becsült költségének legalább 25 %-át; és

c) kivételes esetben az érintett AKCS-állam pénzügyi hozzájárulás formájában vagy az állami berendezések használata, illetve szolgáltatásnyújtás révén.

(3)  A mikroprojektek vagy a decentralizált együttműködés keretein belül finanszírozott projektekre és programokra vonatkozó eljárásokat a megállapodás rögzíti, különös tekintettel a többéves programokban említettekre.



▼M10

6. FEJEZET

Humanitárius, sürgősségi és rehabilitációs segítségnyújtás

72. cikk

Általános alapelv

(1)  A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítséget válsághelyzetekben kell nyújtani. A humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás célja az életmentés és -megőrzés, valamint az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése bárhol, ahol erre szükség van. A rehabilitációs segítségnyújtás célja a helyreállítás, valamint a rövid távú enyhítés összekapcsolása a hosszabb távú fejlesztési programokkal.

(2)  A válsághelyzetek, ideértve a hosszú távú strukturális instabilitást vagy bizonytalanságot, olyan helyzetek, amelyek veszélyeztetik a törvényes rendet vagy az egyének biztonságát és védelmét, ami fegyveres konfliktusba torkollhat vagy destabilizálhatja az országot. A válsághelyzetet okozhatják természeti katasztrófák, vagy az olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy hasonló hatásokat kiváltó, többek között az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energiához és a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez, vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények.

(3)  A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtást az áldozatok számára addig kell fenntartani, amíg az szükséges az ilyen helyzetekből adódó vészhelyzeti igények kezeléséhez, összekapcsolva az enyhítést, a helyreállítást és a fejlesztést.

(4)  A humanitárius segítséget kizárólag a válsághelyzet áldozatai szükségleteinek és érdekeinek megfelelően és a nemzetközi humanitárius jog elveivel összhangban kell nyújtani, tiszteletben tartva az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elveit. Különösen nem lehet megkülönböztetést tenni az áldozatok között faj, etnikai származás, vallás, nem, életkor, nemzetiség vagy politikai elkötelezettség alapján, és garantálni kell az áldozatokhoz való szabad eljutást és az áldozatok védelmét, valamint a humanitárius alkalmazottak és felszerelések biztonságát.

(5)  A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtást az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből kell finanszírozni, amennyiben az ilyen segítségnyújtás nem finanszírozható az uniós költségvetéséből. A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtás végrehajtása a tagállami erőfeszítések kiegészítésével és azok összehangolásával történik, a segélyhatékonyság területén kialakult legjobb gyakorlatnak megfelelően.

▼M10

72a. cikk

Célkitűzés

(1)  A humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás céljai:

a) védi az emberek életét a válsághelyzetekben és a válságokat közvetlenül követő helyzetekben;

b) minden rendelkezésre álló logisztikai eszközzel hozzájárul a humanitárius segély finanszírozásához és célba juttatásához, valamint ahhoz, hogy ahhoz a megcélzott kedvezményezettek közvetlenül hozzáférhessenek;

c) a rövid távú helyreállítás és újjáépítés végrehajtása, hogy az áldozatok részesülhessenek a minimális társadalmi és gazdasági integrációból, és a lehető leghamarabb meglegyenek a feltételek a fejlődés folytatásához az érintett AKCS-országok és régiók által kitűzött hosszú távú célkitűzések alapján;

d) a természeti vagy ember okozta katasztrófákat követően elmozdított emberek (menekültek, lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek és hazatelepülők) igényeinek kezelése, hogy a szükséges ideig kielégítse a menekültek és lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek minden igényét (tartózkodási helytől függetlenül), és megkönnyítse önkéntes hazatelepülésüket, illetve újbóli integrálódásukat származási országukban; és

e) segítségnyújtás az AKCS-állam vagy -régió számára rövid távú katasztrófamegelőzési és -készültségi mechanizmusok létrehozásában, beleértve az előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából.

(2)  Segítség nyújtható a menekülteket vagy hazatérőket fogadó AKCS-államok vagy -régiók számára, hogy kielégítsék a sürgősségi segítségnyújtás által le nem fedett sürgős igényeket.

(3)  A rehabilitációs intézkedés célja az adott válság utáni fizikai és társadalmi helyreállítás; az intézkedések célja lehet a rövid távú enyhítés és helyreállítás, valamint a vonatkozó, nemzeti, regionális indikatív programokból vagy AKCS-n belüli programból finanszírozott hosszabb távú fejlesztési programok összekapcsolása. Az ilyen intézkedéseknek szükségesnek kell lenniük a vészhelyzeti szakaszból a fejlődési szakaszba való átmenethez, elő kell segíteniük a lakosság érintett csoportjainak újbóli társadalmi és gazdasági integrációját, a lehető legnagyobb mértékben meg kell szüntetniük a válság okait, és meg kell erősíteniük az intézményeket, valamint a helyi és nemzeti szereplők felelősségvállalását az érintett AKCS-ország fenntartható fejlődési politikájának megfogalmazásában.

(4)  Adott esetben az (1) bekezdés e) pontjában említett rövid távú katasztrófamegelőzési és készültségi mechanizmusokat más, létező katasztrófamegelőzési és készültségi mechanizmusokkal hangolják össze.

A nemzeti, regionális és az AKCS szintű, katasztrófakockázatokat csökkentő és kockázatkezelő mechanizmus fejlesztésének és megerősítésének segítenie kell az AKCS-államokat a katasztrófák hatásaira való rugalmas reagálás kiépítésében. Valamennyi kapcsolódó intézkedés megtehető a regionális és nemzetközi szervezetekkel és programokkal együttműködésben, amelyek bizonyítható eredményeket mutatnak fel a katasztrófakockázatok csökkentése területén.

▼M10

73. cikk

Végrehajtás

(1)  A segítségnyújtási műveleteket vagy a válsághelyzet által érintett AKCS-ország vagy -régió vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy a nemzetközi szervezetek vagy a helyi és nemzetközi nem állami szervezetek javaslatára végzik el.

(2)  A Közösség megteszi a szükséges megfelelő lépéseket a gyors cselekvés megkönnyítése érdekében, hogy megfeleljen a segítségnyújtást kiváltó sürgető igényeknek. Az ilyen segítséget olyan eljárások alapján kell igazgatni és végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a gyors, rugalmas és hatékony műveleteket.

(3)  Hangsúlyozva az e fejezettel összhangban nyújtott segítség fejlesztő jellegét, az érintett állam vagy régió kérésére rendkívüli esetben a segítséget az indikatív programmal együtt is fel lehet használni.

▼B



7. FEJEZET

Beruházások és a magánszektor fejlesztésének támogatása

74. cikk

Az együttműködés pénzügyi és technikai segítségnyújtás révén támogatja a beruházást és a magánszektor fejlesztését célzó politikákat és stratégiákat az e megállapodásban előírt módon.

75. cikk

A beruházások támogatása

Az AKCS-államok, a Közösség és annak tagállamai a saját hatáskörükön belül, felismerve a magánberuházások fontosságát a fejlesztési együttműködésük elősegítésében, és elismerve annak szükségességét, hogy lépéseket tegyenek az ilyen beruházások előmozdítása érdekében

a) intézkedéseket hajtanak végre, hogy fejlesztési erőfeszítéseikben olyan magánbefektetők részvételét ösztönözzék, akik megfelelnek az AKCS–EK fejlesztési együttműködés célkitűzéseinek és prioritásainak, valamint államuk vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek;

b) a kiszámítható és biztonságos befektetési környezet létrehozását és fenntartását elősegítő intézkedéseket és tevékenységeket hajtanak végre, valamint az ilyen befektetési környezet javításáról szóló megállapodásokról tárgyalásokat kezdenek;

c) ösztönzik az EU magánszektorát, hogy kölcsönös üzleti együttműködés és partnerség alapján fektessen be az AKCS-országokban lévő partnereibe, és nyújtson azoknak konkrét támogatást;

d) a társfinanszírozás ösztönzésével lehetővé teszik partnerségek és vegyesvállalatok létrehozását;

e) ágazati befektetési fórumokat szponzorálnak a partnerség és a külföldi befektetések elősegítése érdekében;

f) támogatják az AKCS-államok azon erőfeszítéseit, hogy vonzzák a magánszektor számára kulcsfontosságú infrastrukturális beruházások és a bevételtermelő infrastruktúra finanszírozását, különös tekintettel a magánfinanszírozásra;

g) támogatják a külföldi befektetések elősegítésében és lehetővé tételében részt vevő hazai beruházás-fejlesztési ügynökségek és intézmények kapacitásának bővítését;

h) terjesztik az AKCS-államokbeli befektetési lehetőségekről és a vállalkozások működési feltételeiről szóló információkat; és

i) elősegítik a gazdasági párbeszédet, együttműködést és partnerséget a nemzeti, regionális és AKCS–EU magánvállalkozások között, különösen egy AKCS–EK magánvállalkozási fórumon keresztül. Az AKCS–EU magánvállalkozási fórum működésének támogatását az alábbi célkitűzések elérésére való törekvéssel szolgálják:

i. a párbeszéd lehetővé tétele az AKCS–EK magánszektorain belül, valamint az AKCS–EK magánszektorai és a megállapodás alapján létrehozott szervek között;

ii. az AKCS és az EU magánszektorai között a megállapodás keretében létrejött kapcsolatokat vagy általánosságban a Közösség és az AKCS közötti gazdasági kapcsolatokat érintő kérdések teljes körének elemzése és az ezekkel kapcsolatos információ rendszeres továbbítása a megfelelő szervek számára; és

iii. a többek között a regionális vagy körzeti szintű termelési ágakat vagy terméktípusokat érintő, ágazati jellegű konkrét kérdések elemzése és az azokkal kapcsolatos információ rendszeres továbbítása a megfelelő szervek számára.

76. cikk

Beruházások finanszírozása és támogatása

(1)  Az együttműködés hosszú távú pénzügyi forrásokat biztosít, a kockázati tőkét is beleértve, hogy támogatást nyújtson a magánszektorban a növekedés előmozdításában, és segítsen hazai és külföldi tőkét mozgósítani e cél elérése érdekében. E célból az együttműködés különösen az alábbiakat nyújtja:

a) pénzügyi és technikai segítségnyújtás a politikák reformja, az emberi erőforrások fejlesztése, az intézményi kapacitásbővítés vagy a konkrét beruházásokkal kapcsolatos intézményi támogatás egyéb formái, a vállalkozások versenyképességét fokozó és a magánszektorbeli pénzügyi és nem pénzügyi közvetítő szervezetek kapacitásait megerősítő intézkedések, valamint a befektetést lehetővé tevő és elősegítő, versenyképesség-fokozó tevékenységek támogatása érdekében;

b) tanácsadói és konzultációs szolgáltatások az alkalmas befektetési környezet, illetve a tőkeáramlást irányító és ösztönző adatbázis létrehozásában nyújtott támogatás érdekében;

c) kockázati tőke a tőkebefektetésekhez vagy kvázi tőkebefektetésekhez, garanciák a hazai és külföldi magánberuházások támogatására, valamint kölcsönök vagy hitelkeretek az e megállapodás Finanszírozási feltételekről szóló II. mellékletében megállapított feltételek alapján; és

▼M10

d) a bank saját forrásaiból és a beruházási keretből folyósított kölcsönök, amelyek feltételeit e megállapodás II. melléklete határozza meg. Az ilyen kölcsönök felhasználhatók az alap-infrastruktúrába irányuló közberuházások finanszírozásához is.

▼B

(2)  A bank saját forrásaiból folyósított kölcsönöket a bank alapszabályával és az e megállapodás II. mellékletében megállapított feltételekkel összhangban kell nyújtani.

77. cikk

Befektetési garanciák

(1)  A befektetési garanciák a fejlesztésfinanszírozás egyre fontosabb eszközét jelentik, mivel hozzájárulnak a projektek kockázatainak csökkentéséhez, és ösztönzik a magántőke áramlását. Az együttműködés ezért biztosítja a kockázati biztosítás kockázatenyhítő mechanizmusként való egyre növekvő elérhetőségét és használatát annak érdekében, hogy fokozza az AKCS-államok iránti befektetői bizalmat.

(2)  Az együttműködés garanciákat kínál, és garancianyújtással segíti a minősített befektetések kockázatait fedező pénzeszközöket. Az együttműködés különösen az alábbiakat támogatja:

a) a támogatható befektetők külföldi működőtőke befektetéseit fedező viszontbiztosítási rendszerek; a jogbizonytalanság, valamint a kisajátítás, a deviza-átutalási korlátozások, a háború és zavargások, illetve a szerződésszegés jelentősebb kockázatai ellen. A befektetők a négy biztosítási típus bármely kombinációjára biztosíthatják a projekteket;

b) garanciaprogramok a kockázatok fedezésére az adósságfinanszírozás részleges garanciáinak formájában. Mind a részleges kockázati, mind a részleges hitelgaranciának elérhetőnek kell lennie; és

c) nemzeti és regionális garanciaalapok, amelyek a pénzügyi szektor fejlesztésének ösztönzése érdekében különösen a hazai pénzügyi intézményekre vagy befektetőkre terjednek ki.

(3)  Az együttműködés támogatja még a kapacitásbővítést, az intézményi támogatást, valamint a befektetők kereskedelmi kockázatainak csökkentését célzó nemzeti és/vagy regionális kezdeményezések (többek között az exporthitel-rendszereket fejlesztő beruházások védelmének fokozására szolgáló garanciaalapok, szabályozó szervek, választottbírósági mechanizmusok és igazságszolgáltatási rendszerek) alapfinanszírozásában való részvételt.

(4)  Az együttműködés az ilyen támogatást a kiegészítő és hozzáadott érték alapján nyújtja a magán- és/vagy állami kezdeményezések tekintetében, és minden lehetséges esetben partnerségben a magán- és más állami szervezetekkel. Az AKCS és az EK az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság keretein belül közös tanulmányt kell készíteni egy AKCS–EK Garanciaügynökség létrehozási javaslatáról a befektetési garanciaprogramok biztosítása és kezelése érdekében.

78. cikk

A befektetések védelme

(1)  Az AKCS-államok, valamint a Közösség és tagállamai saját hatáskörükön belül megerősítik annak szükségességét, hogy előmozdítsák és védelmezzék bármely fél befektetéseit területükön, és ezzel összefüggésben megerősítsék annak fontosságát, hogy kölcsönös érdekeik alapján olyan, a befektetés támogatásáról és védelméről szóló megállapodásokat kössenek, amelyek a biztosítási és garanciarendszerek alapját is képezhetik.

(2)  Az AKCS-államok számára különösen jelentős és általuk támogatott fejlesztési programokba történő európai befektetések ösztönzése érdekében egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről az AKCS-államok megállapodásokat köthetnek a kölcsönös érdekeken alapuló egyedi projektekkel kapcsolatban, amennyiben a Közösség és az európai vállalkozások hozzájárulnak azok finanszírozásához.

(3)  A felek megállapodnak abban is, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásaikon belül a Közösség és a tagállamok hatásköreinek tiszteletben tartásával a beruházásokat védő és támogató általános elveket vezetnek be, amelyek hozzájárulnak az illetékes nemzetközi fórumokon és kétoldalúan elfogadott legjobb eredményekhez.



III. CÍM

TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS

79. cikk

(1)  A technikai együttműködés támogatást nyújt az AKCS-államoknak a nemzeti és regionális emberi erőforrások fejlesztése, a fejlesztés sikere szempontjából kulcsfontosságú intézmények fenntartható fejlesztése, beleértve többek között az AKCS konzultációs cégek és szervezetek megerősítése, valamint az AKCS és EU cégek tanácsadóira kiterjedő csereprogramok terén.

(2)  A technikai együttműködés továbbá költséghatékonynak és a szükségletek kielégítésére alkalmasnak kell lennie, valamint kedveznie kell a know-how átadásának, és növelnie a nemzeti és regionális kapacitásokat. A technikai együttműködésnek hozzá kell járulnia a projektek és programok céljainak eléréséhez, beleértve a nemzeti és regionális engedélyezésre jogosult tisztviselők irányítási hatáskörének erősítésére irányuló erőfeszítéseket. A technikai segítségnyújtás:

a) igényvezérelt, és így csak az érintett AKCS-állam vagy -államok kérésére válik elérhetővé a kedvezményezett fél igényeihez igazított formában;

b) kiegészíti és támogatja az AKCS erőfeszítéseit a saját követelmények meghatározására;

c) figyelemmel kísérhető és ellenőrizhető a hatékonyság biztosítása érdekében;

d) ösztönzi az AKCS-szakértők, tanácsadó cégek, illetve oktatási és kutatási intézmények részvételét az alapból finanszírozott szerződésekben, és azonosítja a képzett nemzeti és regionális személyzet alkalmazásának módjait az alap projektjeiben;

e) ösztönzi az AKCS nemzeti tisztviselők tanácsadóként történő kiküldését a saját országukban vagy szomszédos országban lévő intézményekhez, illetve valamely regionális szervezethez;

f) a nemzeti és regionális munkaerő korlátaival és lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek fejlesztését célozza, és létrehozza az alapból finanszírozott projekteken és programokon való részvételre alkalmas AKCS-szakértők, -tanácsadók és tanácsadó cégek jegyzékét;

g) támogatja az AKCS-n belüli technikai segítségnyújtást, hogy elősegítse a technikai segítség, az irányítás és a szakmai tapasztalat AKCS-államok közötti cseréjét;

h) cselekvési programokat dolgoz ki a projektek és programok tervezésének szerves részét képező hosszú távú intézményi és személyzeti fejlesztés érdekében, figyelembe véve a szükséges pénzügyi követelményeket;

i) támogatja az AKCS-államok azon képességének fejlesztéséről szóló intézkedéseket, hogy felépíthessék saját szaktudásukat; és

j) különös figyelmet fordít az AKCS-államok projekttervezési, -kivitelezési és -felülvizsgálati, valamint költségvetés gazdálkodási képességeinek fejlesztésére.

(3)  Technikai segítségnyújtás az együttműködés minden területén nyújtható az e megállapodásban megállapított felhatalmazáson belül. Az idetartozó tevékenységek eltérő hatókörűek és jellegűek lehetnek, és az AKCS-államok szükségleteihez igazítottak.

(4)  A technikai együttműködés lehet egyedi vagy általános jellegű. Az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság állapítja meg a technikai együttműködés végrehajtásának iránymutatásait.

80. cikk

Az értelmiségiek AKCS-államokból való kivándorlásának visszafordítása céljából a Közösség támogatást nyújt az azt kérő AKCS-államoknak a fejlett országokban tartózkodó szakképzett AKCS-állampolgárok hazatérésének megkönnyítésére alkalmas visszatelepülésre való ösztönzések révén.



IV. CÍM

ELJÁRÁSOK ÉS IGAZGATÁSI RENDSZEREK

81. cikk

Eljárások

Az irányítóbizottsági eljárások átláthatók, könnyen alkalmazhatók, és lehetővé teszik a feladatok és felelősségek decentralizálását a területen. Az AKCS–EK fejlesztési együttműködés végrehajtásának nyitva kell állnia a nem állami szereplők előtt is az őket érintő területeken. A pénzügyi és technikai együttműködés programozásával, előkészítésével, végrehajtásával és igazgatásával kapcsolatos részletes eljárási rendelkezéseket a végrehajtási és irányítóbizottsági eljárásokról szóló IV. melléklet állapítja meg. A Miniszterek Tanácsa áttekintheti, felülvizsgálhatja és módosíthatja e rendelkezéseket az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján.

82. cikk

Kivitelezők

Az e megállapodás szerinti pénzügyi és technikai együttműködés végrehajtása érdekében kivitelezőket jelölnek ki. A kivitelezők felelősségével kapcsolatos részletes rendelkezéseket a végrehajtási és irányítóbizottsági eljárásokról szóló IV. melléklet állapítja meg.

83. cikk

AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság

(1)  A Miniszterek Tanácsa évente legalább egyszer megvizsgálja, hogy a fejlesztésfinanszírozási együttműködés célkitűzései valóra váltak-e, és megvizsgálja az együttműködés végrehajtásából eredő általános és egyedi kérdéseket. E célból a Miniszterek Tanácsán belül felállítják az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságot (a továbbiakban „az AKCS–EK bizottság”).

(2)  Az AKCS–EK bizottság többek között:

a) biztosítja a fejlesztésfinanszírozási együttműködés célkitűzéseinek és elveinek átfogó elérését, és általános iránymutatásokat állapít meg azok hatékony és időszerű végrehajtására;

b) megvizsgálja a fejlesztési együttműködési tevékenységek végrehajtásából fakadó kérdéseket, és megfelelő intézkedéseket javasol;

c) felülvizsgálja a megállapodás mellékleteit, hogy biztosítsa azok folyamatos érvényességét, és javaslatot tesz a megfelelő módosítások Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyására; és

d) megvizsgálja a megállapodás keretében a magánszektor fejlesztésének, a befektetések és a Beruházási Konstrukció tevékenységei elősegítése céljából megvalósított tevékenységeket.

(3)  A negyedévente összeülő AKCS–EK bizottság paritásos alapon az AKCS-államok és a Közösség képviselőiből, vagy azok meghatalmazott képviselőiből áll. Üléseit a felek bármelyikének kérésére, de legalább évente egyszer miniszteri szinten tartja.

(4)  Az AKCS–EK bizottság eljárási szabályzatát a Miniszterek Tanácsa állapítja meg, különös tekintettel a képviselet feltételeire és a bizottság tagjainak számára, tanácskozásuk részletes szabályaira és az elnöki tiszt betöltésének feltételeire.

(5)  Az AKCS–EK bizottság szakértői üléseket hívhat össze a fejlesztési együttműködés hatékony végrehajtását akadályozó esetleges nehézségek és szűk keresztmetszetek okának tanulmányozására. E szakértők ajánlásokat tesznek a bizottságnak az ilyen nehézségek és szűk keresztmetszetek megszüntetési módjaival kapcsolatban.



5. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT, TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÉS SZIGETI AKCS-ÁLLAMOKRÓL



1. FEJEZET

Általános rendelkezések

84. cikk

(1)  Annak érdekében, hogy a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államok fejlődési ütemének fokozása érdekében teljes mértékben ki lehessen használni a megállapodás által kínált lehetőségeket, a megállapodás különös elbánást biztosít a legkevésbé fejlett AKCS-országok számára, és kellően figyelembe veszi a tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-országok sérülékenységét. Ezen kívül figyelembe veszi a konfliktus utáni helyzetben lévő országok szükségleteit is.

(2)  A legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti országokra vonatkozóan a megállapodás más fejezeteiben foglalt egyedi intézkedésektől és rendelkezésektől függetlenül különös figyelmet fordítanak az ilyen csoportokra és a konfliktus utáni helyzetben lévő országokra az alábbiak érdekében:

a) a regionális együttműködés erősítése;

b) szállítási és kommunikációs infrastruktúra;

c) a tengeri erőforrások hatékony kiaknázása és az így előállított termékek forgalomba hozatala, illetve a tengerparttal nem rendelkező országok esetében a belvízi halászat;

d) strukturális kiigazítás, amelynek során ezen országok fejlettségi szintjét, valamint a végrehajtási szakaszban a kiigazítás társadalmi dimenzióit kell figyelembe venni; és

e) az élelmezési stratégiák és az integrált fejlesztési programok végrehajtása.



2. FEJEZET

A legkevésbé fejlett AKCS-államok

85. cikk

(1)  A legkevésbé fejlett AKCS-államokat különleges elbánásban kell részesíteni, hogy képesek legyenek a fejlődésüket akadályozó súlyos gazdasági és társadalmi nehézségek leküzdésére és így fejlődésük ütemének fokozására.

(2)  A legkevésbé fejlett országok felsorolása a VI. mellékletben található. Ez a jegyzék a Miniszterek Tanácsának határozatával módosítható, amennyiben:

a) egy hasonló helyzetben lévő harmadik állam csatlakozik a megállapodáshoz; és

b) valamely AKCS-állam gazdasági helyzete jelentősen és tartósan megváltozik olyan mértékben, hogy fel kell venni a legkevésbé fejlett kategóriába, illetve már nem indokolt az ilyen kategóriába való sorolása.

86. cikk

A legkevésbé fejlett AKCS-államokkal kapcsolatban elfogadott rendelkezéseket az alábbi cikkek tartalmazzák: 2., 29., 32., 35., 37., 56., 68., 84., 85.



3. FEJEZET

Tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok

87. cikk

(1)  Meghatározott rendelkezéseket és intézkedéseket állapítanak meg a tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy leküzdjék a fejlődésüket akadályozó földrajzi nehézségeket és egyéb akadályokat, és így fokozhassák fejlődésük ütemét.

(2)  A tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok jegyzéke a VI. mellékletben található. Ez a Miniszterek Tanácsának határozatával módosítható, amennyiben egy hasonló helyzetben lévő harmadik állam csatlakozik ehhez a megállapodáshoz.

88. cikk

A tengerparttal nem rendelkező AKCS-államokkal kapcsolatban elfogadott rendelkezéseket az alábbi cikkek tartalmazzák: 2., 32., 35., 56., 68., 84., 87.



4. FEJEZET

Szigeti AKCS-államok

89. cikk

▼M4

(1)  Egyedi fellépéseket kell végrehajtani a szigeti AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy megállítsák és visszájára fordítsák az új és súlyos gazdasági, társadalmi és ökológiai kihívások által okozott fokozódó sérülékenységüket. E fellépéseknek a gazdasági növekedésre és a humán fejlesztésre vonatkozó összehangolt megközelítés mellett a kis szigeti fejlődő államok fenntartható fejlődéssel kapcsolatos prioritásai végrehajtásának előmozdítására kell törekedniük.

▼B

(2)  A szigeti AKCS-államok felsorolása a VI. mellékletben található. Ez a Miniszterek Tanácsának határozatával módosítható, amennyiben egy hasonló helyzetben lévő harmadik állam csatlakozik ehhez a megállapodáshoz.

90. cikk

A szigeti AKCS-államokkal kapcsolatban elfogadott rendelkezéseket az alábbi cikkek tartalmazzák: 2., 32., 35., 56., 68., 84., 89.



6. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91. cikk

Az e megállapodás és más szerződések közötti ellentmondás

A Közösség egy vagy több tagállama és egy vagy több AKCS-állam között létrejött szerződések, egyezmények vagy megállapodások nem gátolhatják e megállapodás végrehajtását.

92. cikk

A területi alkalmazás hatálya

E megállapodás irányadó egyrészről az AKCS-államok és a francia tengerentúli megyék közötti kapcsolatokra vonatkozóan az e megállapodásban előírt különös rendelkezések alapján azon területekre, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés irányadó, az abban megállapított feltételek mellett, és másrészről az AKCS-államok területeire.

93. cikk

Megerősítés és hatálybalépés

(1)  Ezt a megállapodást az aláíró felek saját alkotmányos szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban erősítik meg vagy hagyják jóvá.

(2)  Az ezt a megállapodást megerősítő vagy jóváhagyó okmányokat az AKCS-államok esetében az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán, a Közösség és annak tagállamai esetében pedig az AKCS-államok Főtitkárságán kell letétbe helyezni. A főtitkárságok haladéktalanul értesítik az aláíró államokat és a Közösséget.

(3)  Ez a megállapodás azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a tagállamok és az AKCS-államok legalább kétharmada letétbe helyezi a megerősítő okmányt, valamint a Közösség letétbe helyezi az e megállapodást jóváhagyó okmányt.

(4)  Az az aláíró AKCS-állam, amely e megállapodás (3) bekezdésben megadott hatálybalépésének napjáig nem fejezte be az (1) és (2) bekezdésben megállapított eljárásokat, a (6) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül kizárólag az attól a naptól számított 12 hónapon belül teheti ezt meg.

Ilyen államok vonatkozásában a megállapodás az eljárás befejezését követő második hónap első napján lép hatályba. Ezen államok elismerik a megállapodás végrehajtására a hatálybalépés napját követően tett minden intézkedés érvényességét.

(5)  Az e megállapodással létrehozott közös intézmények eljárási szabályzata állapítja meg azon feltételeket, amelyek mellett a (4) bekezdésben említett aláíró államok képviselői megfigyelőként jelen lehetnek az ilyen intézményekben.

(6)  A Miniszterek Tanácsa úgy határozhat, hogy külön támogatást biztosít azon AKCS-államok számára, amelyek korábbi AKCS–EK egyezmények aláíró felei voltak, és amelyek szabályszerűen létrehozott kormányzati intézmények hiányában nem voltak képesek aláírni vagy megerősíteni ezt a megállapodást. Ez a támogatás vonatkozhat az intézmények kiépítésére, illetve a gazdasági és szociális fejlesztésre irányuló erőfeszítésekre, különös figyelemmel a lakosság legsérülékenyebb rétegeinek szükségleteire. Ebben az összefüggésben az ilyen országok igénybe vehetik az e megállapodás 4. részében nyújtott pénzeszközöket pénzügyi és technikai együttműködés céljára.

A (4) bekezdéstől eltéréssel a megállapodást aláíró országok a kormányzati intézmények helyreállításától számított 12 hónapon belül fejezhetik be a megerősítési eljárást.

Azok az érintett országok, amelyek nem írták alá, és nem is erősítették meg ezt a megállapodást, ahhoz a 94. cikkben előírt csatlakozási eljárással csatlakozhatnak.

94. cikk

Csatlakozás

(1)  A megállapodáshoz való csatlakozásra irányuló minden olyan kérelmet, amelyet az AKCS-államokéval összehasonlítható strukturális jellemzőkkel és gazdasági, illetve társadalmi helyzettel rendelkező független állam nyújt be, a Miniszterek Tanácsa elé kell terjeszteni.

Ha a Miniszterek Tanácsa jóváhagyja a kérelmet, az érintett állam e megállapodáshoz azáltal csatlakozik, hogy letétbe helyez egy csatlakozási okmányt az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán, amely megküldi annak hitelesített másolatát az AKCS Titkárságnak, és értesíti a tagállamokat. A Miniszterek Tanácsa megállapíthat bármely, esetleg szükséges módosító intézkedést.

Az érintett államra ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint az AKCS-államokra. Csatlakozása nem sértheti az e megállapodást aláíró AKCS-államok által a fejlesztési együttműködés finanszírozásáról szóló rendelkezések alapján élvezett jogokat. A Miniszterek Tanácsa egy, e megállapodás szerves részét képező külön jegyzőkönyvben állapíthatja meg egy adott állam csatlakozására vonatkozó feltételeket és egyedi szabályokat.

(2)  A Miniszterek Tanácsát tájékoztatni kell harmadik államok által az AKCS-államok gazdasági csoportjának tagjai közé történő felvételre benyújtott kérelmekről.

(3)  A Miniszterek Tanácsát tájékoztatni kell harmadik államok arra irányuló kérelméről, hogy az Európai Unió tagjává válhassanak. Az Unió és a kérelmező állam közötti tárgyalások során a Közösség biztosítja az AKCS-államok számára az összes megfelelő információt, azok pedig eljuttatják a Közösségnek észrevételeiket, hogy az teljes mértékben figyelembe vehesse azokat. A Közösség értesíti az AKCS Titkárságát az Európai Unióhoz történt csatlakozásokról.

Az Európai Unió minden új tagállama a csatlakozás napjától kezdődően e megállapodás résztvevő felévé válik a csatlakozási okmányban foglalt ilyen értelmű záradék értelmében. Amennyiben az unióhoz való csatlakozási okmány nem rendelkezik arról, hogy a tagállam automatikusan csatlakozik ehhez a megállapodáshoz, az érintett tagállam csatlakozása úgy valósul meg, hogy letétbe helyez egy csatlakozási okmányt az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán, amely megküldi annak hitelesített másolatát az AKCS Titkárságnak, és értesíti erről a tagállamokat.

A felek megvizsgálják az új tagállamok csatlakozásának e megállapodásra gyakorolt hatását. A Miniszterek Tanácsa határozhat az esetleg szükséges átmeneti vagy módosító intézkedésekről.

95. cikk

A megállapodás időtartama és a felülvizsgálati záradék

(1)  Ezt a megállapodást húszéves időtartamra kötik, amely 2000. március 1-jén veszi kezdetét.

(2)  A pénzügyi jegyzőkönyvek meghatározása ötéves időszakokra történik.

▼M10

(3)  Egyrészről a Közösség és a tagállamok, másrészről az AKCS-államok minden egyes ötéves időszak lejárta előtt legkésőbb 12 hónappal értesítik a másik felet a rendelkezések bárminemű felülvizsgálatáról, amelyet e megállapodás lehetséges módosításának céljával kívánnak elvégezni. E határidő ellenére, ha az egyik fél a megállapodás bármely rendelkezésének felülvizsgálatát kéri, a másik félnek két hónap áll rendelkezésére, hogy a felülvizsgálat kiterjesztését kérje más olyan rendelkezésekre is, amelyek kapcsolatban vannak az eredeti kérelem tárgyát képező rendelkezéssel.

▼B

Ezen ötéves időszak lejárta előtt tíz hónappal a felek tárgyalásokat kezdenek azzal a céllal, hogy megvizsgálják az értesítés tárgyát képező rendelkezések minden lehetséges módosítását.

A 93. cikk a módosításokra is irányadó.

A Miniszterek Tanácsa elfogadja azon átmeneti intézkedéseket, amelyekre szükség lehet a módosított rendelkezésekkel kapcsolatban azok hatálybalépéséig.

(4)  Tizennyolc hónappal a megállapodás teljes időtartamának lejárta előtt a felek tárgyalásokat kezdenek annak érdekében, hogy megvizsgálják, azt követően milyen rendelkezések szabályozzák kapcsolataikat.

A Miniszterek Tanácsa elfogad minden átmeneti intézkedést, amelyre szükség lehet az új megállapodás hatálybalépéséig.

96. cikk

Alapvető elemek: konzultációs eljárás és megfelelő intézkedések az emberi jogokkal, a demokratikus elvekkel és a jogállamisággal kapcsolatban

(1)  E cikk értelmében a „felek” kifejezés vonatkozik egyrészről a Közösségre és az Európai Unió tagállamaira, másrészről valamennyi AKCS-államra.

▼M4

(1a)  Mindkét Fél egyetért abban, hogy a különösen sürgős szükség eseteinek kivételével az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett konzultációk megkezdése előtt a 8. cikk szerinti valamennyi párbeszédre adódó lehetőséget kimerítik.

▼B

(2)  

►M4

 

a) Ha a 8. cikk és e cikk (1a) bekezdése értelmében előírt lényegi elemeket érintő politikai párbeszéd ellenére valamely Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesíti a 9. cikk (2) bekezdésében említett, az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartásából eredő kötelezettségeit, a különösen sürgős szükség eseteinek kivételével átad a másik Félnek és a Miniszterek Tanácsának a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges minden információt annak érdekében, hogy a Felek által elfogadható megoldást találjanak. E célból a VII. melléklettel összhangban felkéri a másik felet az érintett Fél által a helyzet orvoslására megtett vagy megteendő intézkedésekről szóló konzultációra.

A konzultációkat a megoldás keresése szempontjából legmegfelelőbb szinten és formában kell tartani.

A konzultációkat a felkérést követően legkésőbb 30 nappal meg kell kezdeni, és azok kölcsönös megállapodásban a jogsértés jellegétől és súlyosságától függően megállapított időtartamon át tartanak. A konzultációs eljárás keretében folytatott párbeszéd azonban semmiképp sem tarthat 120 napnál tovább.

Amennyiben a konzultációk nem vezetnek mindkét Fél által elfogadható eredményre, vagy a konzultációt elutasítják, továbbá különösen sürgős szükség esetén megfelelő intézkedések tehetők. Ezen intézkedéseket vissza kell vonni, amint a meghozataluk oka megszűnt.

 ◄

b) A „különösen sürgős esetek” kifejezés a 9. cikk (2) bekezdésében említett alapvető elemek egyikének olyan különösen súlyos és nyilvánvaló megsértésének kivételes eseteire vonatkozik, amelyek azonnali fellépést igényelnek.

A különösen sürgős eljáráshoz folyamodó fél külön-külön tájékoztatja a másik felet és a Miniszterek Tanácsát e tényről, kivéve, ha erre nincs idő.

c) Az e cikkben említett „megfelelő intézkedések” a nemzetközi joggal összhangban megtett és a jogsértéssel arányban álló intézkedések. Az intézkedések kiválasztásakor elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás alkalmazását. Elfogadott, hogy a felfüggesztés alkalmazására csak legvégső esetben kerülhet sor.

Amennyiben különösen súlyos esetben intézkedéseket tesznek, azokról haladéktalanul tájékoztatni kell a másik felet és a Miniszterek Tanácsát. Az érintett fél kérésére ekkor konzultációkat lehet tartani a helyzet alapos kivizsgálása céljából és annak érdekében, hogy lehetőség szerint megoldást találjanak. Ezeket a konzultációkat az a) bekezdés második és harmadik albekezdésében megállapított szabályoknak megfelelően kell megtartani.

97. cikk

Konzultációs eljárás és megfelelő intézkedések a korrupcióval kapcsolatban

(1)  A felek fontolóra veszik, hogy amikor a Közösség jelentős partner a gazdasági és ágazati politikák és programok pénzügyi támogatásában, a korrupció súlyos eseteinek a felek közötti konzultációkhoz kell vezetniük.

▼M4

(2)  Ilyen esetekben az egyik Fél konzultációra kérheti fel a másik felet. Az ilyen konzultációkat legkésőbb a felkérést követő 30. napon el kell kezdeni, és a konzultációs eljárás keretében folytatott párbeszéd legfeljebb 120 napig tarthat.

▼B

(3)  Amennyiben a konzultációk nem vezetnek a két fél által elfogadható megoldáshoz, vagy ha a konzultációt elutasítják, a felek megteszik a megfelelő intézkedéseket. A helyzet azonnali orvoslásához szükséges intézkedések megtétele minden esetben elsősorban annak a félnek a feladata, amelynél a súlyos korrupció esetei előfordultak. A felek bármelyike által tett intézkedéseknek arányban kell lenniük a helyzet súlyosságával. Az intézkedések kiválasztásakor elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás alkalmazását. Elfogadott, hogy a felfüggesztés alkalmazására csak a legvégső esetben kerülhet sor.

(4)  E cikk értelmében a „felek” kifejezés egyrészről a Közösségre és az Európai Unió tagállamaira, másrészről valamennyi AKCS-államra vonatkozik.

98. cikk

Vitarendezés

(1)  A Miniszterek Tanácsa elé kell terjeszteni minden vitát, amely egyrészről a Közösség egy vagy több tagállama és másrészről az AKCS-államok között e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából ered.

A Miniszterek Tanácsának ülései közötti időben a vitákat a Nagykövetek Bizottsága elé kell terjeszteni.

(2)  

a) Amennyiben a Miniszterek Tanácsának nem sikerül a vitát rendeznie, bármely fél kérheti, hogy a vitát választottbíróság útján rendezzék. E célból mindkét fél kijelöl egy választottbírót, a választottbíráskodásra vonatkozó kérelemtől számított harminc napon belül. Ennek hiányában bármely fél felkérheti az Állandó Választottbíróság főtitkárát, hogy jelölje ki a második választottbírót.

b) A két választottbíró harminc napon belül jelöli ki a harmadik választottbírót. Ennek hiányában bármely fél felkérheti az Állandó Választottbíróság főtitkárát, hogy jelölje ki a harmadik választottbírót.

c) A választottbírák eltérő értelmű határozatának hiányában a Nemzetközi Szervezetek és Államok Állandó Választottbíróságának nem kötelező erejű választottbírósági szabályzatában előírt eljárást kell alkalmazni. A választottbíráknak határozatukat három hónapon belül kell többségi szavazással meghozniuk.

d) A vitában részt vevő mindkét fél köteles megtenni a választottbírák határozatának végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

e) Ezen eljárás alkalmazásában a Közösséget és a tagállamokat a vitában egyetlen félnek kell tekinteni.

99. cikk

Felmondási záradék

A Közösség és annak tagállamai valamennyi AKCS-állammal szemben, illetve valamennyi AKCS-állam a Közösséggel és annak tagállamaival szemben hathónapos felmondási idővel mondhatja fel a megállapodást.

▼M4

100. cikk

A szövegek státusa

Az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvek és mellékletek a megállapodás szerves részét alkotják. Az Ia., II., III., IV. és V. mellékletet a Miniszterek Tanácsa az AKCS — EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlásai alapján felülvizsgálhatja, áttekintheti és/vagy módosíthatja.

▼M10

Ez a megállapodást, amely két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amely e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában és az AKCS-államok Titkárságának irattárában helyezik letétbe, amely minden aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

▼B

Hecho en Cotonú, el veintitrés de junio del año dos mil.

Udfærdiget i Cotonou den treogtyvende juni to tusind.

Geschehen zu Cotonou am dreiundzwanzigsten Juni zweitausend.

Έγινε στην Κοτονού, στις είκοσι τρεις Ιουνίου δύο χιλιάδες.

Done at Cotonou on the twenty-third day of June in the year two thousand.

Fait à Cotonou, le vingt-trois juin deux mille.

Fatto a Cotonou, addì ventitré giugno duemila.

Gedaan te Cotonou, de drieëntwintigste juni tweeduizend.

Feito em Cotonu, em vinte e três de Junho de dois mil.

Tehty Cotonoussa kahdentenakymmenentenäkolmantena päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhatta.

Som skedde i Cotonou den tjugotredje juni tjugohundra.

Pour Sa Majesté le Roi des Belges

Voor Zijne Majesteit de Koning der Belgen

Für Seine Majestät den König der Belgier

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse Hoofdstedelijke Gewest.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

For Hendes Majestæt Danmarks Dronning

Für den Präsidenten der Bundesrepublik Deutschland

Για τον Πρόεδρο της Ελληνικής Δημοκρατίας

Por Su Majestad el Rey de España

Pour le Président de la République française

Thar ceann Uachtarán na hÉireann

For the President of Ireland

Per il Presidente della Repubblica italiana

Pour Son Altesse Royale le Grand-Duc de Luxembourg

Voor Hare Majesteit de Koningin der Nederlanden

Für den Bundespräsidenten der Republik Österreich

Pelo Presidente da República Portuguesa

Suomen Tasavallan Presidentin puolesta

För Republiken Finlands President

På svenska regeringens vägnar

For Her Majesty the Queen of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Pour le Président de la République d'Angola

For Her Majesty the Queen of Antigua and Barbuda

For the Head of State of the Commonwealth of the Bahamas

For the Head of State of Barbados

For the Government of Belize

Pour le Président de la République du Bénin

For the President of the Republic of Botswana

Pour le Président du Burkina Faso

Pour le Président de la République du Burundi

Pour le Président de la République du Cameroun

Pour le Président de la République du Cap-Vert

Pour le Président de la République Centrafricaine

Pour le Président de la République Fédérale Islamique des Comores

Pour le Président de la République démocratique du Congo

Pour le Président de la République du Congo

For the Government of the Cook Islands

Pour le Président de la République de Côte d'Ivoire

Pour le Président de la République de Djibouti

For the Government of the Commonwealth of Dominica

For the President of the Dominican Republic

For the President of the State of Eritrea

For the President of the Federal Republic of Ethiopia

For the President of the Sovereign Democratic Republic of Fiji

Pour le Président de la République gabonaise

For the President and Head of State of the Republic of The Gambia

For the President of the Republic of Ghana

For Her Majesty the Queen of Grenada

Pour le Président de la République de Guinée

Pour le Président de la République de Guinée-Bissau

Pour le Président de la République de Guinée équatoriale

For the President of the Republic of Guyana

Pour le Président de la République d'Haïti

For the Head of State of Jamaica

For the President of the Republic of Kenya

For the President of the Republic of Kiribati

For His Majesty the King of the Kingdom of Lesotho

For the President of the Republic of Liberia

Pour le Président de la République de Madagascar

For the President of the Republic of Malawi

Pour le Président de la République du Mali

For the Government of the Republic of the Marshall Islands

Pour le Président de la République Islamique de Mauritanie

For the President of the Republic of Mauritius

For the Government of the Federated States of Micronesia

Pour le Président de la République du Mozambique

For the President of the Republic of Namibia

For the Government of the Republic of Nauru

Pour le Président de la République du Niger

For the President of the Federal Republic of Nigeria

For the Government of Niue

For the Government of the Republic of Palau

For Her Majesty the Queen of the Independent State of Papua New Guinea

Pour le Président de la République Rwandaise

For Her Majesty the Queen of Saint Kitts and Nevis

For Her Majesty the Queen of Saint Lucia

For Her Majesty the Queen of Saint Vincent and the Grenadines

For the Head of State of the Independent State of Samoa

Pour le Président de la République démocratique de São Tomé et Príncipe

Pour le Président de la République du Sénégal

Pour le Président de la République des Seychelles

For the President of the Republic of Sierra Leone

For Her Majesty the Queen of the Solomon Islands

For the President of the Republic of South Africa

For the President of the Republic of the Sudan

For the President of the Republic of Suriname

For His Majesty the King of the Kingdom of Swaziland

For the President of the United Republic of Tanzania

Pour le Président de la République du Tchad

Pour le Président de la République togolaise

For His Majesty King Taufa'ahau Tupou IV of Tonga

For the President of the Republic of Trinidad and Tobago

For Her Majesty the Queen of Tuvalu

For the President of the Republic of Uganda

For the Government of the Republic of Vanuatu

For the President of the Republic of Zambia

For the Government of the Republic of Zimbabwe

A MEGÁLLAPODÁS MELLÉKLETEI

TARTALOMJEGYZÉK

I. MELLÉKLET: PÉNZÜGYI JEGYZŐKÖNYV

IA. MELLÉKLET: AZ E MEGÁLLAPODÁS KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETE

IB. MELLÉKLET: A 2008–2013 IDŐSZAKRA SZÓLÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

IC. MELLÉKLET: A 2014–2020-ES IDŐTARTAMRA SZÓLÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

II. MELLÉKLET: A FINANSZÍROZÁS FELTÉTELEI

1. fejezet: Beruházásfinanszírozás

2. fejezet: Különleges műveletek

3. fejezet: Az exportjövedelmek rövid távú ingadozásainak finanszírozása

4. fejezet: Egyéb rendelkezések

5. fejezet: Beruházásvédelmi megállapodások

III. MELLÉKLET: INTÉZMÉNYI TÁMOGATÁS

IV. MELLÉKLET: VÉGREHAJTÁSI ÉS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGI ELJÁRÁSOK

1. fejezet: Programozás (nemzeti)

2. fejezet: Programozás és előkészítés (regionális)

3. fejezet: Értékelés és finanszírozás

4. fejezet: Végrehajtás

5. fejezet: Figyelemmel kísérés és értékelés

6. fejezet: Az alap forrásainak kezelése és a kivitelezők

VI. MELLÉKLET: A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT, TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÉS SZIGETI AKCS-ÁLLAMOK JEGYZÉKE

VII. MELLÉKLET: AZ EMBERI JOGOKKAL, A DEMOKRATIKUS ELVEKKEL ÉS A JOGÁLLAMISÁGGAL KAPCSOLATOS POLITIKAI PÁRBESZÉD

JEGYZŐKÖNYVEK

1. JEGYZŐKÖNYV A KÖZÖS INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEIRŐL

2. JEGYZŐKÖNYV A KIVÁLTSÁGOKRÓL ÉS MENTESSÉGEKRŐL

1. fejezet: A megállapodás munkájában résztvevő személyek

2. fejezet: Az AKCS Miniszterek Tanácsának tulajdona, pénzeszközei és vagyona

3. fejezet: Hivatalos közlemények

4. fejezet: Az AKCS-államok Titkárságának személyzete

5. fejezet: A Bizottság küldöttségei az AKCS-államokban

6. fejezet: Általános rendelkezések

3. JEGYZŐKÖNYV DÉL-AFRIKÁRÓL

I. MELLÉKLET

PÉNZÜGYI JEGYZŐKÖNYV

(1) Az e megállapodásban megállapított célokra és egy 2 000 . március 1-jével kezdődő ötéves időszakra a Közösség által az AKCS-államoknak nyújtott pénzügyi támogatás teljes össze 15 200 millió euró.

(2) A Közösség pénzügyi támogatása legfeljebb 13 500 millió euro összeget tartalmaz a 9. Európai Fejlesztési Alapra (EFA).

(3) A 9. EFÁ-t a következőképpen kell felosztani az együttműködési instrumentumok között:

a) 10 000 millió eurót kell juttatás formájában egy hosszú távú fejlesztési támogatási keretre elkülöníteni. E keretet a nemzeti indikatív programok finanszírozására használják fel e megállapodás végrehajtási és irányítóbizottsági eljárásokról szóló IV. mellékletének 1–5. cikkével összhangban. A hosszú távú fejlesztési támogatási keretből:

i. 90 millió eurót kell elkülöníteni a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) költségvetésének finanszírozására;

ii. 70 millió eurót kell elkülöníteni a Mezőgazdasági Fejlesztési Központ (CTA) költségvetésének finanszírozására, és

iii. legfeljebb 4 millió eurót kell elkülöníteni az e megállapodás 17. cikkében említett célokra (Közös Parlamenti Közgyűlés).

b) 1 300 millió eurót kell elkülöníteni juttatás formájában a regionális együttműködés támogatásának és az AKCS-államok integrációjának finanszírozására a megállapodás Végrehajtási és irányítóbizottsági eljárásokról szóló IV. mellékletének 6–14. cikkével összhangban.

c) 2 200 millió eurót kell elkülöníteni a Beruházási Konstrukció finanszírozására a megállapodás finanszírozás feltételeiről szóló II. mellékletében megállapított feltételek mellett e megállapodás II. melléklete 2. és 4. cikkében előírt és e melléklet (3) bekezdésének a) pontjában említett forrásokból finanszírozott kamattámogatás finanszírozásának sérelme nélkül.

(4) Legfeljebb 1 700 millió euro összeget az Európai Beruházási Bank biztosít a saját forrásaiból folyósított kölcsönök formájában. E forrásokat a megállapodás finanszírozás feltételeiről szóló II. mellékletében megállapított feltételek mellett juttatják a Bank alapokmányában meghatározott feltételekkel és a fent említett mellékletben a beruházásfinanszírozási feltételekre vonatkozóan megállapított rendelkezésekkel összhangban. A Bank a gazdálkodása alá tartozó forrásokból hozzájárul a regionális projektek és programok finanszírozásához.

(5) A korábbi EFÁ-kból e pénzügyi jegyzőkönyv hatálybalépésének napján fennmaradó egyenlegeket, valamint azon összegeket, amelyeket egy későbbi időpontban leválasztanak az ilyen alapok szerint működő projektekről, átviszik a 9. EFÁ-ba, és az e megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban használják fel. A 9. EFÁ-ba így átvitt források, amelyeket korábban már elkülönítettek egy AKCS-állam vagy egy régió indikatív programja számára, továbbra is az adott állam vagy régió számára elkülönítve maradnak. E pénzügyi jegyzőkönyv teljes összege, kiegészítve az előző EFÁ-k áthozott egyenlegeivel, a 2000-től 2007-ig terjedő időszakra vonatkozik.

(6) A Bank kezeli a saját forrásaiból biztosított kölcsönöket, valamint a Beruházási Konstrukcióból finanszírozott tevékenységeket. Minden egyéb, e megállapodás szerinti pénzügyi forrást a Bizottság kezel.

(7) E pénzügyi jegyzőkönyv lejárta előtt a felek értékelik a kötelezettségvállalások és a kifizetések realizálásának mértékét. A felülvizsgálat alapján újra kell értékelni a források teljes összegét, valamint az új források bevonásának szükségességét az e megállapodás szerinti pénzügyi együttműködés támogatására.

(8) Amennyiben a megállapodás bármely instrumentuma által biztosított pénzeszközök e pénzügyi jegyzőkönyv lejárta előtt kimerülnek, a közös AKCS–EK Miniszterek Tanácsa megteszi a megfelelő intézkedéseket.

▼M4

(9) E megállapodás 58. cikkétől eltérve, a 9. EFA keretein belül 90 millió EUR-t kell átcsoportosítani az AKCS-n belüli kerethez. Ez az összeg elkülöníthető a decentralizálás 2006—2007-es finanszírozására, és kezelését közvetlenül a Bizottság végzi.

Ia. MELLÉKLET

Az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete

(1) Az e megállapodásban meghatározott célokra és a 2005. március 1-jén kezdődő időszakra az együttműködés új, többéves pénzügyi kerete a 2008. január 1-jétől kezdődően öt- vagy hatéves időtartamra szóló kötelezettségvállalásokra terjed ki.

(2) Ezen új időtartam tekintetében az Európai Unió az AKCS-államoknak szánt támogatást legalább a 9. EFA keretében megvalósuló támogatással megegyező szinten tartja, az egyenlegek kivételével; mindehhez közösségi becslések alapján hozzá kell adni az infláció, az Európai Unión belüli növekedés, valamint az Unió 2004-es, tíz új tagállammal történő bővítésének hatásait.

(3) E megállapodás 95. cikkétől eltérve, a többéves pénzügyi kerettel vagy a megállapodás vonatkozó részeivel kapcsolatos szükséges módosításokról a Miniszterek Tanácsa határoz.

▼M5

Ib. MELLÉKLET

A 2008–2013 időszakra szóló többéves pénzügyi keret

1. Az e megállapodásban meghatározott célokra a 2008. január 1-jétől kezdődő időszakra a többéves pénzügyi keretben az AKCS Államok Csoportjának nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege 23 966 millió EUR, a 2. és 3. pontban meghatározott módon.

2. A 10. Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében biztosított 21 966 millió EUR-t a többéves pénzügyi keret hatálybalépésekor rendelkezésre kell bocsátani. Az összeg az együttműködési eszközök között a következő módon kerül felosztásra:

a) 17 766 millió EUR-t a nemzeti és regionális indikatív programok finanszírozására fordítanak. Ez az összeg a következők finanszírozására szolgál:

i. e megállapodás végrehajtási és irányítási eljárásokra vonatkozó IV. mellékletének 1–5. cikkével összhangban az AKCS Államok Csoportja nemzeti indikatív programjai;

ii. e megállapodás végrehajtási és irányítási eljárásokra vonatkozó IV. mellékletének 6–11. cikkével, 13. cikkének (1) bekezdésével és 14. cikkével összhangban az AKCS Államok Csoportja regionális és régiók közötti együttműködését és integrációját támogató regionális indikatív programok;

b) 2 700 millió EUR-t fordítanak az AKCS Államok Csoportja számos vagy valamennyi tagja tekintetében az AKCS-országok közötti és a régiók közötti együttműködés finanszírozására, az e megállapodás végrehajtási és irányítási eljárásokra vonatkozó IV. mellékletének 12. cikkével, 13. cikke (2) bekezdésével és 14. cikkével összhangban. Ez a keret tartalmazza a közös intézményeknek, azaz az e megállapodás III. mellékletében említett és az abban megállapított szabályokkal és eljárásokkal összhangban felügyelt Vállalkozásfejlesztési Központnak (CDE) és a Mezőgazdasági Fejlesztési Központnak (CTA) és az e megállapodás 17. cikkében említett Közös Parlamenti Közgyűlésnek szánt strukturális támogatást. Ez a keret tartalmazza továbbá az e megállapodáshoz csatolt 1. jegyzőkönyv 1. és 2. pontjában említett AKCS-titkárság működési kiadásaira szánt támogatást is;

c) 1 500 millió EUR-t az e megállapodás II. mellékletében („A finanszírozás feltételei”) megállapított feltételek szerint a beruházási konstrukció finanszírozására fordítanak, melyből 1 100 millió EUR – feltöltődő alapként kezelt – kiegészítő hozzájárulás jut a beruházási konstrukció forrásaira, 400 millió EUR pedig – támogatás formájában – az említett melléklet 2. és 4. cikkében előírt kamattámogatások finanszírozására a 10. EFA időszaka folyamán.

3. A beruházási konstrukció keretében finanszírozott műveleteket – beleértve a vonatkozó kamattámogatásokat – az Európai Beruházási Bank (EBB) irányítja. Az EBB a 10. EFA kiegészítéseként saját forrásokból biztosított hitelek formájában legfeljebb 2 000 millió EUR-t tesz elérhetővé. E forrásokat az e megállapodás II. mellékletében megállapított célokra ítélik meg, az EBB alapokmányaiban meghatározott feltételekkel és a beruházások finanszírozási feltételeinek az említett mellékletben foglalt, vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. E többéves pénzügyi keret szerinti minden egyéb pénzügyi forrást a Bizottság kezel.

4. 2007. december 31-e után vagy – amennyiben az későbbre esik – e többéves pénzügyi keret hatálybalépésének időpontja után, ha az Európai Unió Tanácsa egyhangúsággal eltérően nem határoz, a 9. EFA-ból vagy az azt megelőző EFA-kból fennmaradó egyenlegek, valamint az ezen alapok keretén belüli projektektől visszavont összegek nem használhatók fel, kivéve azokat a fennmaradó egyenlegeket és visszavont összegeket, amelyek a 9. EFA előtti EFA-k keretén belül a mezőgazdasági nyersanyagokból származó exportbevételek stabilizációját biztosító rendszerből (STABEX) a hatálybalépést követően származnak, valamint a beruházási konstrukció finanszírozására szánt összegek fel nem használt egyenlegét és visszatérítéseit a kapcsolódó kamattámogatások kivételével. A fent említett módon 2007. december 31-ét követően az e megállapodás hatálybalépéséig felhasznált összegek kizárólag a az EU igazgatás működési képességének fenntartására és a 10. EFA hatálybalépéséig működő programok fenntartásának folyamatban lévő költségeire fordítják.

5. E többéves pénzügyi keret teljes összege a 2008. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozik. A 10. EFA pénzeszközei – eltekintve a beruházási konstrukcióra szánt összegektől, a kapcsolódó kamattámogatások kivételével – 2013. december 31-ét követően nem használhatók fel, kivéve, ha az Európai Unió Tanácsa a Bizottság javaslatára egyhangúlag másképp határoz.

6. Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának nevében eljáró AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága megfelelő intézkedéseket hozhat – a többéves pénzügyi keret teljes összegének határain belül – a 2. pontban előírt valamely allokációhoz kapcsolódó programozási igények teljesítése céljából, beleértve az allokációk közötti forrás-újrafelosztást.

7. A felek elvégzik a kötelezettségvállalások és kifizetések teljesítésének mértékét, valamint a biztosított támogatás eredményeinek és hatásának teljesítményértékelését. Az értékelést a Bizottság által 2010-ben elkészített javaslat alapján végzik el. Az értékelés hozzájárul a 2013 utáni időszakra vonatkozó pénzügyi együttműködés összegéről szóló határozathoz.

8. Bármely uniós tagállam önkéntes külső hozzájárulást nyújthat a Bizottság vagy az EBB számára az AKCS–EK partnerségi megállapodás célkitűzéseinek támogatására. A tagállamok közösen is támogathatnak projekteket vagy programokat, például a Bizottság vagy az EBB által igazgatott külön kezdeményezések keretein belül. A kezdeményezések tekintetében nemzeti szinten az AKCS tulajdonjogát biztosítani kell.

▼M12

Ic. MELLÉKLET

A 2014–2020-es időtartamra szóló többéves pénzügyi keret

1. Az e megállapodásban meghatározott célokra a 2014. január 1-jétől kezdődő időszakra a többéves pénzügyi keretben az AKCS-államoknak nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege 31 589 millió EUR, a 2. és 3. pontban meghatározott módon.

2. A 11. Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében biztosított 29 089 millió EUR-t a többéves pénzügyi keret hatálybalépésekor rendelkezésre kell bocsátani. Az összeg az együttműködési eszközök között a következő módon kerül felosztásra:

▼M15

a) 23 940  millió EUR a nemzeti és regionális indikatív programok finanszírozására. Ez az összeg a következők finanszírozására szolgál:

i. e megállapodás végrehajtási és irányítási eljárásokra vonatkozó IV. mellékletének 1–5. cikkével összhangban az egyes AKCS-államok nemzeti indikatív programjai;

ii. e megállapodás végrehajtási és irányítási eljárásokra vonatkozó IV. mellékletének 6–11. cikkével összhangban az AKCS-államok regionális és régiók közötti együttműködését és regionális integrációját támogató regionális indikatív programok;

b) 4 015  millió EUR az AKCS-államok közötti és a régiók közötti, számos vagy valamennyi AKCS-állam részvételével megvalósuló együttműködés finanszírozására, e megállapodás végrehajtási és irányítási eljárásokra vonatkozó IV. mellékletének 12–14. cikkével összhangban. Ez a keret támogatást tartalmaz az e megállapodás keretében létrehozott közös intézmények és testületek számára. Ez fedezi továbbá „a közös intézmények működési költségeiről szóló” 1. jegyzőkönyv 1. és 2. pontjában említett AKCS-titkárság működési költségeinek támogatását;

▼M12

c) 1 134 millió EUR a beruházási keret finanszírozására a megállapodás „A finanszírozás feltételei” című II. mellékletében meghatározott feltételek szerint, amelyből 500 millió EUR forgóalapként további hozzájárulás a beruházási hitelkeret forrásaihoz és 634 millió EUR támogatás formájában az említett melléklet 1., 2. és 4. cikkében előírt kamattámogatások és a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás finanszírozására a 11. EFA időtartama folyamán.

3. A beruházási keretből finanszírozott műveleteket – beleértve a vonatkozó kamattámogatásokat – az Európai Beruházási Bank (EBB) irányítja. A 11. EFA kiegészítéseként az EBB saját forrásokból biztosított hitelek formájában legfeljebb 2 500 millió EUR-t tesz elérhetővé. E forrásokat az e megállapodás II. mellékletében megállapított célokra ítélik meg, az EBB alapokmányaiban meghatározott feltételekkel és a beruházások finanszírozási feltételeinek az említett mellékletben foglalt, vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. E többéves pénzügyi keret szerinti minden egyéb pénzügyi forrást a Bizottság kezel.

4. A 2013. december 31-e után vagy – amennyiben az későbbre esik – e többéves pénzügyi keret hatálybalépésének időpontja után, ha az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag másként nem dönt, a 10. EFA-ból vagy az azt megelőző EFA-kból fennmaradó egyenlegek, valamint az ezen alapok keretén belüli projektektől visszavont összegek nem köthetők le, kivéve azokat a fennmaradó egyenlegeket és visszavont összegeket, amelyek a 9. EFA előtti EFA-k keretén belül a mezőgazdasági nyersanyagokból származó exportbevételek stabilizációját biztosító rendszerből (STABEX) származnak, valamint a beruházási keret finanszírozására szánt összegek fel nem használt egyenlegét és visszatérítéseit a kapcsolódó kamattámogatások kivételével.

5. E többéves pénzügyi keret teljes összege a 2014. január 1-je és a 2020. december 31-e közötti időtartamra vonatkozik. A 11. EFA pénzeszközei, illetve a beruházási keret esetében a visszaáramlásból származó összegek 2020. december 31-ét követően nem köthetők le, kivéve, ha az Európai Unió Tanácsa a Bizottság javaslatára egyhangúlag másképp dönt. A 9., 10. és 11. EFA keretében a tagállamok által jegyzett, a beruházási keretek finanszírozására szolgáló összegek azonban 2020. december 31-ét követően is kifizethetőek.

6. Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának nevében eljáró Nagykövetek Bizottsága megfelelő intézkedéseket hozhat – a többéves pénzügyi keret teljes összegének határain belül – a 2. pontban előírt valamely allokációhoz kapcsolódó programozási igények teljesítése céljából, beleértve az allokációk közötti forrás-újrafelosztást.

7. A felek – bármely fél kérésére – határozhatnak úgy, hogy egy kölcsönösen elfogadott időpontban teljesítményértékelést végeznek, amelynek során megvizsgálják a kötelezettségvállalások és kifizetések teljesítésének mértékét, valamint a biztosított támogatás eredményeit és hatását. Az értékelést a Bizottság által elkészített javaslat alapján kell elvégezni. A teljesítményértékelés elvégzése hozzájárulhat az e megállapodás 95. cikkének (4) bekezdésében előírt tárgyalásokhoz.

8. Bármely uniós tagállam önkéntes hozzájárulást nyújthat a Bizottság vagy az EBB számára az AKCS–EU partnerségi megállapodás célkitűzéseinek támogatására. A tagállamok is társfinanszírozhatnak közösen is támogathatnak projekteket vagy programokat, például a Bizottság vagy az EBB által igazgatott egyedi kezdeményezések keretein belül. Az ilyen nemzeti szintű kezdeményezések tekintetében az AKCS-országok részvételét felelősségvállalását biztosítani kell.

▼B

II. MELLÉKLET

A FINANSZÍROZÁS FELTÉTELEI

1. FEJEZET

BERUHÁZÁSFINANSZÍROZÁS

▼M10

1. cikk

(1)  E fejezet tartalmazza a Beruházási Konstrukció (a továbbiakban: a Konstrukció) műveleteivel kapcsolatos finanszírozásra, az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: a Bank) saját forrásaiból folyósított kölcsönökre és a különleges műveletekre vonatkozó feltételeket. E forrásokat közvetve vagy közvetlenül a támogatható vállalkozásokhoz kell irányítani a megfelelő beruházási pénzeszközök és/vagy pénzügyi közvetítők révén.

(2)  A kamattámogatásra a jelen mellékletben előirányzott források az IB. melléklet (2) bekezdésének c) pontjában részletezett kamattámogatás céljára elkülönített eszközből lesznek elérhetők.

▼M11

(3)  A kamattámogatások tőkésíthetők vagy támogatások formájában használhatók fel. A kamattámogatásnak a kölcsön folyósításakor érvényes értéke szerint számított összegét az Ib. melléklet (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kamattámogatás céljára elkülönített eszközökre kell terhelni, és közvetlenül a Banknak kell megfizetni. A kamattámogatás céljára elkülönített eszköz legfeljebb 15 %-a fordítható a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatására az AKCS-államokban.

▼M10

(4)  Ezek a feltételek nem érintik azokat a feltételeket, amelyek a súlyosan eladósodott szegény országokra vonatkozó („HIPC”) kezdeményezés értelmében vagy más, nemzetközileg elfogadott adósságfenntarthatósági keretrendszerekben az AKCS-országokra alkalmazható korlátozott hitelfeltételeket szabályozzák. Ennek megfelelően, ha ezek a keretrendszerek a kölcsönök kamatlábának több mint 3 %-kal történő csökkentését írják elő, ahogy ezt jelen fejezet 2. és 4. cikke lehetővé teszi, a Banknak törekednie kell a pénzeszközök átlagköltségének csökkentésére egyéb adományozókkal megvalósuló megfelelő társfinanszírozás útján. Amennyiben mindez nem lehetséges, a Bank kölcsönének kamatlába olyan mértékben csökkenthető, hogy az megfeleljen a HIPC-kezdeményezésből vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszerből adódó szint követelményeinek.

▼B

2. cikk

A Beruházási Konstrukció forrásai

(1)  A Konstrukció forrásai felhasználhatók többek között:

a) kockázati tőke biztosítására a következő formákban

i. részvétel az AKCS-vállalkozások saját tőkéjében, a pénzügyi intézményeket is ideértve;

ii. saját tőke jellegű támogatás az AKCS-vállalkozásoknak, a pénzügyi intézményeket is ideértve, és

iii. garanciák és egyéb hitelminőség javítások, amelyek felhasználhatók a politikai és a befektetéssel kapcsolatos egyéb kockázatok fedezésére mind a külföldi, mind a helyi befektetők vagy kölcsönadók esetében.

b) rendes kölcsönök nyújtására.

(2)  A saját tőkében való részvétel rendszerint a nem ellenőrző kisebbségi részesedés számára adott, és ellenszolgáltatása az érintett projekt teljesítése alapján történik.

(3)  A saját tőke jellegű támogatás állhat részvényesi előlegekből, részvényre átváltható kötvényekből, feltételes, alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönökből, és a támogatás más hasonló formáiból. Az ilyen támogatás különösen a következőkből áll:

a) feltételes kölcsönök, amelyek törlesztése és/vagy időtartama a projekt teljesítésével kapcsolatos meghatározott feltételek teljesítéséhez kapcsolódik; a beruházás előtti tanulmányokra vagy a projekttel kapcsolatos egyéb technikai támogatásra biztosított feltételes kölcsönök meghatározott eseteiben a törlesztéstől el lehet tekinteni, ha a beruházás nem történt meg;

b) osztalékra jogosító kölcsönök, amelyek törlesztése és/vagy időtartama a projekt pénzügyi hozamához kapcsolódik, és

c) alárendelt kölcsönök, amelyeket csak a követelések rendezése után kell visszafizetni vissza.

(4)  Az egyes műveletek díját a kölcsön nyújtásakor határozzák meg. Azonban

a) a feltételes vagy osztalékra jogosító kölcsönök esetében a díjazás rendszerint egy legfeljebb 3 %-os rögzített kamatlábból és egy változó, a projekt teljesítéséhez kapcsolódó összetevőből áll, és

b) az alárendelt kölcsönök esetében a kamatlábnak a piaci kamatokhoz kell kötődnie.

(5)  A garanciák árát úgy kell megállapítani, hogy az tükrözze a biztosított kockázatokat és a művelet egyedi jellemzőit.

(6)  A rendes kölcsönök kamatlába tartalmazza a Bank által a türelmi idő és a törlesztési időszak tekintetében azonos feltételekkel rendelkező, hasonló kölcsönökre alkalmazott referencia-kamatlábat, és a Bank által meghatározott haszonkulcsot.

▼M10

(7)  Az olyan országok rendes kölcsöneinek időbeli hatálya, amelyekre nem vonatkoznak korlátozott hitelfeltételek a HIPC-kezdeményezés vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszer értelmében, koncessziós feltételek alapján a következő esetekben hosszabbítható meg:

a) a legkevésbé fejlett, konfliktus utáni helyzetben vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő országok olyan infrastrukturális projektjei, amelyek a magánszektor fejlődésének előfeltételei. Ilyen esetekben a kölcsön kamatlába legfeljebb 3 %-kal csökken;

b) a privatizáció keretei között megvalósuló szerkezetátalakítással járó vagy jelentős és egyértelműen kimutatható társadalmi vagy környezetvédelmi előnyökkel járó projektek. Ilyen esetekben a kölcsönök kamattámogatással egészíthetők ki, amelynek összegét és formáját a projekt egyedi jellemzőinek figyelembevételével határozzák meg. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb 3 %-nál.

Az a) vagy a b) pont alá tartozó végleges kamatláb egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál.

(8)  Az ilyen koncessziós célokra nyújtandó forrásokat az e megállapodás Ib. melléklete (2) bekezdésének c) pontjában említett kamattámogatás céljára elkülönített eszközökből bocsátják rendelkezésre.

▼M11

(9)  A kamattámogatások tőkésíthetők vagy támogatások formájában használhatók fel. A kamattámogatás céljából rendelkezésre álló költségvetés legfeljebb 15 %-a projektekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatására fordítható az AKCS-államokban.

▼B

3. cikk

A Beruházási Konstrukció műveletei

▼M4

(1)  A Beruházási Konstrukció az összes gazdasági ágazatban működik, és támogatja a magán- és kereskedelmi alapokon vezetett állami szektorbeli cégeket, ideértve a magánszektor számára kritikus fontosságú, jövedelemtermelő gazdasági és technológiai infrastruktúrát is. A Konstrukció

a) kezelése feltöltődő alapként történik, és célja, hogy pénzügyileg fenntartható legyen. Műveletei a piaccal kapcsolatos feltételeken alapulnak, és elkerülik, hogy a helyi piac torzulását, illetve a magánfinanszírozás forrásainak helyettesítését idézzék elő;

b) támogatja az AKCS pénzügyi ágazatot, és katalizátorként szolgál azáltal, hogy mozgósítja a hosszú távú helyi forrásokat, és az AKCS-államok projektjeihez vonzza a külföldi magánbefektetőket és kölcsönadókat;

c) viseli a kockázat egy részét az általa finanszírozott projektek vonatkozásában, mivel pénzügyi fenntarthatóságát a portfólió egésze, és nem egyedi intézkedések biztosítják; és

d) a pénzeszközök olyan AKCS nemzeti és regionális intézményeken és programokon keresztül történő folyósítására törekszik, amelyek a kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlesztését mozdítják elő.

▼M4

(1a)  A Bank díjazásban részesül a Beruházási Konstrukció irányítása kapcsán felmerülő költségei vonatkozásában. A második pénzügyi jegyzőkönyv hatálybalépését követő első két év során ez a díjazás a Beruházási Konstrukció teljes eredeti dotációjának évi 2 %-át teszi ki. Ezt követően a Bank díjazása az eredeti dotáció évi 0,5 %-át kitevő rögzített összetevőből, valamint a Beruházási Konstrukció AKCS-államokban megvalósuló projektekkel kapcsolatos befektetésekre vonatkozó portfóliójának legfeljebb 1,5 %-ot kitevő változó összetevőből áll. A díjazást a Beruházási Konstrukcióból finanszírozzák.

▼B

(2)  A pénzügyi jegyzőkönyv lejártakor és a Miniszterek Tanácsa egyedi határozatának hiányban a Beruházási Konstrukcióhoz visszakerülő összesített nettó pénzeszközöket átcsoportosítják a következő pénzügyi instrumentumokhoz.

4. cikk

A Bank saját forrásából nyújtott kölcsönök

(1)  A Bank

a) az általa kezelt források révén nemzeti és regionális alapon hozzájárul az AKCS-államok gazdasági és ipari fejlődéséhez, és e célból prioritásként finanszíroz termelő projekteket és programokat vagy egyéb beruházásokat, amelyek célja a magánszektor támogatása valamennyi gazdasági ágazatban;

b) szoros együttműködési kapcsolatokat létesít a nemzeti és regionális fejlesztési bankokkal, valamint az AKCS-államok és az EU banki és pénzügyi intézményeivel, és

c) az érintett AKCS-állammal konzultálva kiigazítja a fejlesztésfinanszírozási együttműködés e megállapodásban megállapítottak szerinti végrehajtására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, ha ez szükséges ahhoz, hogy figyelembe vehesse a projektek és programok jellegét, és hogy e megállapodás célkitűzéseivel összhangban járjon el az alapokmányában megállapított eljárások keretrendszerén belül.

▼M10

(2)  A Bank saját forrásaiból finanszírozott kölcsönöket a következő feltételek mellett kell folyósítani:

a) a referencia-kamatláb az a kamatláb, amelyet a Bank a szerződés aláírása vagy a folyósítás napján alkalmaz a pénznem és a törlesztési időszak tekintetében azonos feltételekhez kötött kölcsönök esetében;

b) ugyanakkor, azon országok esetében, amelyekre a HIPC-kezdeményezés értelmében vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszer szerint nem vonatkoznak korlátozott hitelfeltételek:

i. legfeljebb 3 %-os kamattámogatásra jogosultak általában az állami szektorbeli projektek;

ii. a 2. cikk (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott magánszektorbeli projektek az abban a rendelkezésben meghatározott feltételek mellett jogosultak kamattámogatásra.

A végleges kamatláb egyetlen ilyen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál;

c) a Bank saját forrásaiból folyósított kölcsönök törlesztési időszakát a projekt gazdasági és pénzügyi jellemzői alapján határozzák meg. E kölcsönök rendszerint tartalmaznak egy türelmi időt, amelyet a projekt kivitelezési idejére történő utalással kell rögzíteni.

▼B

(3)  Állami vállalatoknak a Bank saját forrásaiból finanszírozott beruházásai esetén különleges, a projekttel kapcsolatos garanciákat és kötelezettségvállalásokat lehet kérni az érintett AKCS-államoktól.

5. cikk

Az árfolyamkockázatra vonatkozó feltételek

Az árfolyamingadozás hatásainak minimalizálása érdekében az árfolyamkockázat kérdését a következőképpen kell kezelni:

a) valamely vállalkozás saját pénzeszközeinek erősítésére szolgáló saját tőke részvétel esetében az árfolyamkockázatot általános szabályként a Beruházási Konstrukció viseli;

▼M4

b) a rendes kölcsönök, valamint a kis- és középvállalkozások kockázatitőke-finanszírozása esetében az árfolyamkockázat általános szabályként megoszlik egyrészről a Közösség, másrészről az érintett Felek között. Átlagban véve az árfolyamkockázatot egyenlően kellene megosztani; és

▼B

c) ahol megvalósítható és indokolt, különösen a makroökonómiai és pénzügyi stabilitással jellemezhető országok esetében, a Konstrukció arra törekszik, hogy kiterjessze a kölcsönöket az AKCS-államok helyi pénznemeire, ezzel ténylegesen átvállalva az árfolyamkockázatot.

6. cikk

A devizaátutalás feltételei

Az e megállapodás alapján folyó és az e megállapodás keretein belül már írásbeli hozzájárulást elnyert műveletek vonatkozásában, az érintett AKCS-államok:

a) mentességet biztosítanak a kölcsönök és részleteik esetében az érintett AKCS-állam vagy -államok törvényei szerinti összes nemzeti vagy helyi illeték, kamatadó és jutalék alól;

b) a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a szükséges devizát a kölcsönök azon kamatai, jutalékai és törlesztőrészletei kifizetéséhez, amelyek területükön a projektek és programok végrehajtására odaítélt finanszírozási szerződések feltételei szerint esedékesek, és

c) a Bank rendelkezésére bocsátják az általuk nemzeti pénznemben kapott összegek átutalásához szükséges külföldi valutát az euro vagy az átutalt egyéb valuta és a nemzeti valuta átutalás napján érvényes átváltási árfolyamán. Ez magában foglalja az ellenszolgáltatás minden formáját, többek között például a kölcsönök kamatait, osztalékokat, jutalékokat és díjakat, valamint a projektek és programok területükön történő végrehajtására odaítélt finanszírozási szerződések szerint esedékes törlesztőrészleteket és a részesedés eladásából származó bevételeket.

▼M4

6a. cikk

A Beruházási Konstrukcióról szóló éves jelentés

Az EU-tagállamok Beruházási Konstrukcióért felelős képviselői, valamint az AKCS-államok képviselői, az Európai Beruházási Bank, az Európai Bizottság, az Európai Tanács Titkársága és az AKCS-Titkárság évente üléseznek a Beruházási Konstrukcióval kapcsolatos műveleteket, végrehajtást és szakpolitikákat érintő kérdések megvitatása érdekében.

6b. cikk

A Beruházási Konstrukció végrehajtásának felülvizsgálata

A Beruházási Konstrukció általános végrehajtását közös, a pénzügyi jegyzőkönyv vonatkozásában félidős és záró felülvizsgálatnak kell alávetni. Az ilyen gyakorlat magában foglalhat a Konstrukció végrehajtásának javítását célzó javaslatokat is.

▼B



2. FEJEZET

KÜLÖNLEGES MŰVELETEK

7. cikk

(1)  Az együttműködés a kölcsönök felosztásából támogatja:

a) az alacsony jövedelműek lakáshoz jutását a lakáságazat hosszú távú fejlesztésének elősegítése érdekében, ideértve a másodlagos jelzálog lehetőséget;

b) a mikrofinanszírozást a KKV-k és a mikrovállalkozások elősegítése érdekében, és

c) a kapacitásbővítést, hogy megerősítse és megkönnyítse a magánszektor hatékony részvételét a szociális és gazdasági fejlesztésben.

(2)  Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa e megállapodás aláírását követően és az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság javaslata alapján határoz a hosszú távú fejlesztési keretből e célok elérésére elkülönített források módozatairól és összegéről.



3. FEJEZET

AZ EXPORTJÖVEDELMEK RÖVID TÁVÚ INGADOZÁSAINAK FINANSZÍROZÁSA

8. cikk

(1)  A felek elismerik, hogy az exportjövedelmek rövid távú ingadozásai miatti veszteség veszélyeztetheti a fejlesztésfinanszírozási követelményeket, valamint a makroökonómiai és ágazati politikák végrehajtását. A hosszú távú fejlesztés felosztását meghatározó szempont tehát az, hogy az AKCS-államok gazdaságai milyen mértékben függnek az áruk és különösen a mezőgazdasági és bányászati termékek kivitelétől.

(2)  Az exportjövedelmek bizonytalanságából eredő káros hatások enyhítése és a bevételek csökkenése által veszélyeztetett fejlesztési programok védelme érdekében a 9. és 10. cikk alapján további pénzügyi támogatást lehet mozgósítani a programozható forrásokból az ország hosszú távú fejlesztésére.

9. cikk

▼M7

Jogosultsági feltételek

(1)  A kiegészítő forrásokra való jogosultságot a következők szerint kell megállapítani:

 az áruk exportjából származó jövedelmek 10 %-os (a legkevésbé fejlett, a tengerparttal nem rendelkező, valamint a szigetállamok, a konfliktus vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő államok esetében 2 %-os) csökkenése a kérelmezés évét megelőző négy év számtani átlagához képest, kizárva a legszélsőségesebb értéket, vagy

 az összes mezőgazdasági vagy bányászati termék exportjából származó jövedelem 10 %-os (a legkevésbé fejlett, a tengerparttal nem rendelkező, valamint a szigetállamok, a konfliktus utáni vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő államok esetében 2 %-os) csökkenése a kérelmezés évét megelőző négy év számtani átlagához képest, kizárva a legszélsőségesebb értéket olyan országok esetében, ahol a mezőgazdasági vagy bányászati termékek exportjából származó jövedelem az áruk exportjából származó összjövedelem több mint 40 %-át képviseli, vagy

 az összes mezőgazdasági vagy bányászati termék exportjából származó jövedelem 10 %-os (a legkevésbé fejlett, a tengerparttal nem rendelkező, valamint a szigetállamok, a konfliktus utáni vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő államok esetében 2 %-os) csökkenése a kérelmezés évét megelőző négy év számtani átlagához képest, kizárva a legszélsőségesebb értéket olyan országok esetében, ahol a mezőgazdasági vagy bányászati termékek exportjából származó jövedelem az áruk exportjából származó összjövedelem 20 % és 40 % közötti részét képviseli, amennyiben ez az összjövedelem arányaiban nem növekedik erőteljesebben a mezőgazdasági vagy bányászati termékek exportjából származó jövedelem összexporthoz képest való csökkenésének hatásához viszonyítva.

(2)  Az exportjövedelem (1) bekezdésben megállapított csökkenésének magasabbnak vagy egyenlőnek kell lenni a GDP 0,5 %-ával ahhoz, hogy a kiegészítő támogatásra való jogosultságot alkalmazni lehessen. A kiegészítő támogatásra való jogosultság három egymást követő évre korlátozódik.

(3)  A kiegészítő forrásokat fel kell tüntetni az érintett ország költségvetésében. Ezeket az alkalmazás évét követő évben a Közösség és az érintett AKCS-államok között előzetesen létrejött megállapodások alapján a programozási szabályokkal és módszerekkel – ideértve a végrehajtási és irányítóbizottsági eljárásokról szóló IV. melléklet ide vonatkozó rendelkezéseit is – összhangban kell felhasználni. A két fél megállapodása alapján a forrásokat fel lehet használni a nemzeti költségvetésben szereplő programokra is. A kiegészítő források egy részét azonban el lehet különíteni meghatározott ágazatok számára, többek között a piaci alapú biztosítási rendszerek fejlesztésére, amelynek célja az exportjövedelmek ingadozásai elleni védekezés.

▼M7

9a. cikk

(1)  A kiegészítő pénzügyi támogatás összege egyenlő az exportjövedelem csökkenésével, megszorozva az alkalmazási évet megelőző négy év „kormányzati jövedelem/bruttó hazai termék” arányának számtani közepével, kizárva a legszélsőségesebb értéket és 25 %-ban meghúzva az arány felső határát.

(2)  Az AKCS-országok által szolgáltatott adatok elemzését – a 9. cikkben megállapított jogosultság és a kiegészítő pénzügyi támogatás meghatározása érdekében – a Bizottság végzi el helyi pénznemben az inflációs rátával korrigálva. A Bizottság azután eljárásaival összhangban átülteti a kiegészítő pénzügyi támogatás potenciális összegét euróra.

(3)  A nemzeti indikatív programok finanszírozására szánt pénzügyi kereten belül a Bizottság évente meghatározza a keretet az exportjövedelmek rövid távú ingadozása eseteire vonatkozó támogatásra az AKCS országok összességét lefedve. Abban az esetben, ha a 9. cikkben megállapított feltételek alapján kiszámított pénzügyi támogatás összege meghaladja e keret összegét, a nemzeti juttatások megosztása a minden egyes AKCS ország euróban kifejezett kiegészítő pénzügyi támogatásának potenciális összegével arányban történik.

▼B

10. cikk

Előlegek

▼M7

A kiegészítő források elosztási rendszere előlegekről rendelkezik az összesített kereskedelmi statisztikák beszerzése bármely késedelmének fedezésére és annak biztosítására, hogy a szóban forgó forrásokat szerepeltetni lehessen legkésőbb a kérelmezés évét követő második év költségvetésében. Az előleget az olyan államoknak tartják fenn, amelyek esetében a FLEX címén nyújtott pénzügyi támogatást az általános költségvetési támogatás közvetítésével végre lehet hajtani. Az előlegeket a kormányok által összeállított és a Bizottsághoz benyújtott ideiglenes kiviteli statisztikák alapján kell mozgósítani. Az előleg legmagasabb összege a kérelmezés évére vonatkozó kiegészítő pénzügyi támogatás becsült összegének 100 %-a. Az így mozgósított forrásokat a végleges és összesített kiviteli statisztikákra figyelemmel módosítják. Ezeket a statisztikákat legkésőbb a kérelmezés évét követő második év december 31-ig be kell nyújtani.

▼B

11. cikk

E fejezet rendelkezéseit legkésőbb a működés második éve után, azt követően pedig bármely fél kérelmére felül kell vizsgálni.



4. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Folyó fizetések és tőkemozgások

(1)  Az alábbi (3) bekezdés sérelme nélkül a felek vállalják, hogy nem rendelnek el korlátozásokat a fizetésekre, szabadon átváltható valutában, a Közösség és az AKCS-államok lakosai közötti folyó fizetési mérlegre.

(2)  A fizetési mérleg tőkeszámlájával kapcsolatos tranzakciók tekintetében a felek vállalják, hogy nem rendelnek el korlátozásokat a tőke szabad mozgására a fogadó ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba történő közvetlen és az e megállapodással összhangban végrehajtott befektetések, valamint az ilyen befektetések és az azokból származó nyereség elidegenítése és hazatelepítése vonatkozásában.

(3)  Amennyiben egy vagy több AKCS-állam vagy a Közösség egy vagy több tagállama komoly fizetési mérleg nehézségekkel küzd, vagy ilyen nehézségek bekövetkezése fenyegeti, az AKCS-állam, a tagállam vagy a Közösség a GATT, a GATS és a Nemzetközi Valutaalapról szóló megállapodás VIII. és XIV. cikke alapján megállapított feltételekkel összhangban a folyó műveletek vonatkozásában korlátozásokat fogadhat el, amelyeknek azonban korlátozott időtartamúnak kell lenniük és nem léphetik túl a fizetési mérleggel kapcsolatos helyzet orvoslásához szükséges mértéket. Az intézkedéseket tevő fél haladéktalanul tájékoztatja a többi felet, és a lehető leghamarabb eljuttatja hozzájuk az érintett intézkedések megszüntetésére vonatkozó ütemtervet.

13. cikk

Az üzleti vállalkozások minősítése és kezelése

A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás vonatkozásában alkalmazható szabályok tekintetében egyrészről az AKCS-államok, másrészről a tagállamok megkülönböztetéstől mentes elbánást biztosítanak az AKCS-államok, illetve a tagállamok állampolgárai és társaságai számára. Ha azonban egy adott tevékenység esetében egy AKCS-állam vagy tagállam nem képes ilyen elbánást biztosítani, az adott tevékenység vonatkozásában az AKCS-állam, illetve a tagállam nem köteles ilyen elbánást biztosítani az érintett állam állampolgárai vagy társaságai számára.

14. cikk

A „társaság” meghatározása

(1)  E megállapodás alkalmazásában „valamely tagállam vagy AKCS-állam társasága”: a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrehozott társaságok, ideértve a nyilvánosan működő vagy egyéb vállalkozásokat, szövetkezeteket és a polgári vagy kereskedelmi jog hatálya alá tartozó minden egyéb jogi személyt vagy társulást a non-profit szervezetek kivételével, amelyeket valamely tagállam vagy AKCS-állam törvényei alapján hoztak létre, és amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye valamely tagállamban vagy AKCS-államban van.

(2)  A valamely tagállamban vagy AKCS-államban csak létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező társaságoknak azonban olyan tevékenységgel kell foglalkoznia, amely tényleges és folyamatos kapcsolatban áll a tagállam vagy AKCS-állam gazdaságával.



5. FEJEZET

BERUHÁZÁSVÉDELMI MEGÁLLAPODÁSOK

15. cikk

(1)  E megállapodás 78. cikkének végrehajtásakor a felek figyelembe veszik a következő elveket:

a) egy szerződő állam adott esetben kérheti egy másik szerződő állammal kötendő beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodás tárgyalását;

b) az ilyen megállapodások részes államai nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést az e megállapodás szerződő államai között vagy harmadik országokkal való kapcsolatokban egymással szemben, amikor tárgyalásokat kezdenek két- vagy többoldalú beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése, alkalmazása és értelmezése céljából;

c) a szerződő államok kérhetik a fent említett megkülönböztetésmentes elbánás módosítását vagy kiigazítását, amennyiben nemzetközi kötelezettségek vagy megváltozott körülmények azt szükségessé teszik;

d) a fent említett elvek alkalmazása nem irányul a megállapodás bármely szerződő fele szuverenitása ellen, és a gyakorlatban sem sértheti azt, és

e) bármely tárgyalt megállapodás és a viták rendezésével kapcsolatos rendelkezések hatálybalépésének napja és az érintett beruházások napja közötti kapcsolatot az említett megállapodás szabályozza, figyelembe véve a fentiekben kifejtett rendelkezéseket. A szerződő felek megerősítik, hogy – amennyiben másként nem rendelkeznek – nem lehet a visszamenőleges hatályt nem lehet általános elvként alkalmazni.

(2)  A kétoldalú beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások tárgyalásának lehetővé tétele céljából a szerződő felek megállapodnak a védelmi megállapodás mintája fő rendelkezéseinek tanulmányozásában. A szerződő államok közötti kétoldalú megállapodások rendelkezései alapján készülő tanulmány különös figyelmet fordít a következő kérdésekre:

a) jogi garanciák a külföldi befektetőkre vonatkozó méltányos és egyenlő elbánás és védelem biztosítása érdekében;

b) a „legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő befektető” záradék;

c) védelem kisajátítás és államosítás esetén;

d) a tőke és nyereség átutalása, és

e) nemzetközi választottbíráskodás a befektető és a fogadó állam közötti viták esetén.

(3)  A felek megállapodnak abban, hogy tanulmányozzák a garanciális rendszerek arra vonatkozó kapacitását, hogy pozitívan reagáljanak a kis- és középvállalkozások különleges szükségleteire az AKCS-államokban lévő befektetéseik biztosítása tekintetében. A fent említett tanulmányok elkészítését a megállapodás aláírását követően a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. E tanulmányok elkészítését követően az eredményt az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság elé kell terjeszteni megvitatás és megfelelő intézkedés céljából.

III. MELLÉKLET

▼M14

INTÉZMÉNYI TÁMOGATÁS

▼B

1. cikk

▼M14

Az együttműködés támogatja az intézményi mechanizmust a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében. Ebben az összefüggésben az együttműködés célja segíteni a Mezőgazdasági és Vidéki Együttműködés Technikai Központja (CTA) szerepének erősítését és fokozását az AKCS intézményi kapacitásának fejlesztésében – különös tekintettel az információkezelésre – annak érdekében, hogy a mezőgazdaság termelékenységének fokozása, a kereskedelmi alapokra helyezés, az élelmezésbiztonság és a vidékfejlesztés céljából javuljon a technológiákhoz való hozzáférés.

▼M14 —————

▼M10

►M14  2 ◄ . cikk

CTA

(1)  A CTA küldetése, hogy megerősítse az AKCS mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervezeteinek politikai és intézményi kapacitásfejlesztését, valamint információ- és kommunikációkezelési kapacitását. Segít az ilyen szervezeteknek, hogy kialakítsák és végrehajtsák a szegénység csökkentésére, a fenntartható élelmiszer-biztonság előmozdítására, a természeti erőforrások megőrzésére irányuló politikákat és programokat, és így hozzájárul az AKCS mezőgazdasági és vidékfejlesztési önállóságának kialakításához.

(2)  A CTA:

a) információs szolgáltatásokat dolgoz ki és nyújt, és biztosítja a könnyebb hozzáférést a kutatáshoz, képzéshez és újításokhoz a mezőgazdasági és vidékfejlesztés és bővítés területén, hogy előmozdítsa a mezőgazdasági és vidékfejlesztést; és

b) fejleszti és megerősíti az AKCS kapacitását, hogy

i. javítsa a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák és stratégiák megfogalmazását nemzeti és regionális szinten, ideértve az adatgyűjtéssel, valamint a politikák kutatásával, elemzésével és megfogalmazásával kapcsolatos kapacitás bővítését;

ii. javítsa az információ és kommunikáció kezelését, különösen a Nemzeti Mezőgazdasági Stratégián belül;

iii. előmozdítsa az intézményen belüli hatékony információ és kommunikációkezelést (ICM) a teljesítmény figyelemmel kísérése érdekében, valamint a regionális és nemzetközi partnerekkel létrehozott konzorciumokat;

iv. előmozdítsa a decentralizált információ- és kommunikációkezelést helyi és nemzeti szinten;

v. megerősítse a kezdeményezéseket a regionális együttműködés révén; és

vi. megközelítéseket dolgoz ki a politika mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt hatásának felülvizsgálatához.

(3)  A Központ támogatja a regionális kezdeményezéseket és hálózatokat, és fokozatosan megosztja a kapacitásfejlesztési programokat a megfelelő AKCS-szervezetekkel. E célból a Központ támogatja a decentralizált regionális információs hálózatokat. Az ilyen hálózatokat fokozatosan és hatékonyan kell kiépíteni.

(4)  Időszakosan értékelni kell a CTA által végzett tevékenységeket.

(5)  A Központ felügyeleti hatósága a Nagykövetek Bizottsága. A bizottság a megállapodás aláírását követően:

a) meghatározza a Központ alapszabályát;

b) kinevezi az igazgatótanács tagjait;

c) az igazgatótanács javaslata alapján kinevezi a Központ vezetőségét; és

d) nyomon követi a Központ átfogó stratégiáját és felügyeli az igazgatótanács munkáját.

(6)  Az igazgatótanács a Központ alapszabályának megfelelően:

a) megállapítja a pénzügyi és személyzeti szabályzatot és a működési szabályokat;

b) felügyeli a Központ munkáját;

c) elfogadja a Központ programját és költségvetését;

d) időszakosan jelentéseket és értékeléseket nyújt be a felügyeleti hatóságnak;

e) ellát minden egyéb feladatot, amelyet a Központ alapszabálya rá nézve meghatároz.

(7)  A Központ költségvetését az e megállapodásban a fejlesztésfinanszírozási együttműködés tekintetében megállapított szabályoknak megfelelően finanszírozzák.

▼B

IV. MELLÉKLET

VÉGREHAJTÁSI ÉS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGI ELJÁRÁSOK

1. FEJEZET

PROGRAMOZÁS (NEMZETI)

▼M10

1. cikk

Az e megállapodás keretében biztosított segélyekkel finanszírozott műveleteket az együttműködés többéves pénzügyi kerete által lefedett időszak elején programozzák.

A programozás a felelősségvállalás, az összehangolás, a donorkoordináció és a harmonizáció, valamint az eredményközpontú fejlesztésirányítás és a kölcsönös elszámoltathatóság elvei szerint történik.

Ebben az értelemben a programozás jelentése:

a) országstratégiai dokumentumok, regionális stratégiai dokumentumok vagy AKCS-n belüli stratégiai dokumentumok kidolgozása és továbbfejlesztése, amelyek e területek saját középtávú fejlesztési célkitűzéseikre és stratégiáikra épülnek, és figyelembe veszik a közös programozás és a donorok közötti munkamegosztás elveit. E folyamatot, amennyiben lehetséges, a partnerország vagy -régió irányítja;

b) azon indikatív programozható keretösszeg egyértelmű jelzése a Közösség részéről, amelyből az ország, a régió vagy az AKCS-n belüli együttműködés az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi kerete által lefedett időszakban részesülhet, valamint minden más vonatkozó információé, ideértve az előre nem látható igényekre kialakítható tartalékot is;

c) indikatív program előkészítése és elfogadása a stratégiai dokumentum végrehajtására, figyelembe véve más donorok, különösen az EU-tagállamok kötelezettségvállalásait; és

d) a stratégiai dokumentumra, az indikatív programra és az ahhoz rendelt források mennyiségére vonatkozó felülvizsgálati eljárás.

2. cikk

Országstratégiai dokumentum

Az országstratégiai dokumentumot (CSP) az érintett AKCS-állam és az EU dolgozza ki. A szereplők széles körével – ideértve a nem állami szereplőket, a helyi hatóságokat, és adott esetben az AKCS-parlamenteket – folytatott konzultációkra kell épülnie, és a levont tanulságokra és a legjobb gyakorlatokra kell támaszkodnia. Valamennyi CSP-t az egyes AKCS-államok szükségleteihez és sajátos körülményeihez kell igazítani. A CSP a tevékenységek prioritásának megállapítására és a helyi együttműködési programok kiépítésére szolgál. Figyelembe kell venni az ország saját elemzése és a Közösség elemzése közötti eltéréseket. A CSP a következő standard elemeket tartalmazza:

a) az ország politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti kontextusának, korlátainak, képességeinek és kilátásainak elemzése, ideértve az alapvető igények, például az egy főre jutó jövedelem, a népesség száma és szociális mutatói, valamint a sebezhetőség értékelését;

b) az ország középtávú fejlesztési stratégiájának, egyértelműen meghatározott prioritásainak és várható pénzügyi követelményeinek részletes ismertetése;

c) az országban jelen lévő egyéb adományozók – különösen ideértve az EU-tagállamok adományozóit bilaterális adományozói minőségben – vonatkozó terveinek és tevékenységeinek körvonalazása;

d) válaszadási stratégiák, amelyek részletezik az EU által nyújtható konkrét hozzájárulást. Ezek a lehetséges mértékig biztosítják a kiegészítő jelleget az adott AKCS-állam által önállóan és az országban jelen lévő más adományozók által finanszírozott műveletekkel kapcsolatban; és

e) a fenti stratégiák végrehajtásához alkalmazandó legmegfelelőbb támogatási és végrehajtási mechanizmusok jelzése.

3. cikk

Forrásallokáció

(1)  Az AKCS-országok közötti indikatív forrásfelosztás szabványos, tárgyilagos ás átlátható szükséglet- és teljesítménykritériumok alapján történik. Ebben az összefüggésben:

a) a szükségletek értékelésének alapját képező kritériumok az egy főre jutó jövedelem, a népességszám, a társadalmi mutatók, az eladósodottság szintje, valamint a külső sokkokkal szembeni sérülékenység. Különleges elbánásban kell részesíteni a legkevésbé fejlett AKCS-államokat, és kellően figyelembe kell venni a szigetállamok és a tengerparttal nem rendelkező államok sérülékenységét. Emellett figyelembe kell venni a konfliktusok vagy természeti katasztrófák következményeivel küzdő országok különleges nehézségeit is; és

b) a teljesítmény értékelése a kormányzáshoz, az intézményi reformok végrehajtásában tett előrehaladáshoz, az ország erőforrások felhasználása terén nyújtott teljesítményéhez, a jelenlegi műveletek hatékony végrehajtásához, a szegénység enyhítéséhez vagy csökkentéséhez, a milleniumi fejlesztési célok megvalósítása felé tett előrelépéshez, a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedésekhez, valamint a makroökonómiai és ágazati politika teljesítményéhez kapcsolódó kritériumok alapján történik.

(2)  A felosztott források a következőkből állnak:

a) egy programozható összeg a makroökonómiai támogatás, az ágazati politikák, valamint a közösségi támogatás központi és nem központi területeit támogató programok és projektek számára. Ez a programozható összeg elősegíti az érintett országnak szánt közösségi támogatás hosszú távú programozását. Ezek a források más közösségi forrásokkal együtt képezik az érintett ország indikatív programja elkészítésének alapját.

b) Az e megállapodás 66. és 68. cikkében, valamint a 72., 72a. és 73. cikkében meghatározott előre nem látható szükségletek fedezését szolgáló összeg, amely az említett cikkekben meghatározott feltételek mellett vehető igénybe az olyan esetekben, amikor az ilyen támogatás nem finanszírozható az uniós költségvetésből.

(3)  Az előre nem látható szükségletekre kialakított tartalék alapján rendelkezést kell hozni olyan országokra is, amelyek rendkívüli körülmények miatt nem képesek hozzáférni a normál programozható forrásokhoz.

(4)  Az e melléklet felülvizsgálatokról szóló 5. cikke (7) bekezdésének sérelme nélkül, a Közösség új szükségletek vagy kivételes felhasználás figyelembevétele céljából növelheti az adott ország esetében a programozható forrásokat vagy az előre nem látható szükségletekre elkülönített forrásokat:

a) új szükségletek származhatnak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott olyan rendkívüli körülményekből, mint a válsághelyzetek és válság utáni helyzetek;

b) a „kivételes felhasználás” azt a helyzetet jelenti, amikor a félidős és záró felülvizsgálaton kívül az adott országra programozható forrásokat teljesen lekötötték, és a szegénység csökkentésére irányuló eredményes politikák, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás révén a nemzeti indikatív programból kiegészítő finanszírozás használható fel.

▼B

4. cikk

Az indikatív program előkészítése és elfogadása

▼M10

(1)  A fent említett információ kézhezvételekor valamennyi AKCS-állam összeállít és benyújt a Közösséghez egy indikatív programtervezetet a CSP-ben kifejtett fejlesztési célkitűzései és prioritásai alapján és azokkal összhangban. Az indikatív programtervezet a következőket tartalmazza:

a) általános költségvetési támogatás és/vagy azon korlátozott számú központi ágazat vagy terület, amelyre összpontosítani kell a támogatást;

b) a célkitűzések és célok elérését szolgáló legmegfelelőbb intézkedések és műveletek a központi ágazatban, ágazatokban vagy területen, területeken;

c) a központi ágazat(ok)on vagy terület(ek)en kívüli, korlátozott számú program és projekt számára fenntartható források és/vagy az ilyen tevékenységek vázlatos összefoglalása, valamint az ilyen elemek mindegyike esetében felhasználandó források jelzése;

d) a Miniszterek Tanácsa által meghatározott kritériumokkal összhangban finanszírozásra jogosult nem állami szereplők típusai, a nem állami szereplők számára elkülönített források és a támogatandó tevékenységek típusai, amelyek kizárólag nem nyereségszerzési célúak lehetnek;

e) regionális programokban és projektekben való lehetséges részvételre irányuló javaslatok; és

f) lehetséges tartalék az esetleges követelésekkel szembeni biztosításra, valamint a költségek növekedésének és az előre nem látható események fedezésére.

(2)  Az indikatív program tervezete adott esetben tartalmazza azon forrásokat, amelyeket az AKCS-államok humán, dologi és intézményi kapacitásának megerősítésére tartanak fenn a nemzeti indikatív programok előkészítése és végrehajtása, a regionális indikatív programokból finanszírozott programokban és projektekben való lehetséges részvétel, valamint az AKCS-államok közberuházási projektciklusának javítása és igazgatása vonatkozásában.

(3)  Az indikatív program tervezete az érintett AKCS-állam és a Közösség közötti eszmecsere tárgyát képezi. Az indikatív programot a Közösség nevében eljáró Bizottság és az érintett AKCS-állam közös megegyezése alapján kell elfogadni. Elfogadásával kötelező a Közösségre és az adott államra egyaránt. Ezt az indikatív programot mellékelni kell a CSP-hez, és tartalmaznia kell még a következőket:

a) konkrét és egyértelműen azonosított műveletek feltüntetése, különösen azoké, amelyek a következő felülvizsgálat előtt leköthetők;

b) indikatív ütemterv az indikatív program végrehajtására és felülvizsgálatára, ideértve a források lekötését és kifizetését; és

c) eredményorientált kritériumok a felülvizsgálatok elvégzéséhez.

(4)  A Közösség és az érintett AKCS-állam megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a programozási folyamat – rendkívüli körülményeket kivéve – a lehető legrövidebb idő alatt, de az együttműködés többéves pénzügyi keretének elfogadásától számított tizenkét hónapon belül mindenképpen befejeződjön. Ebben az összefüggésben a CSP és az indikatív program kidolgozásának egy egységes dokumentum elfogadásához vezető, megszakítás nélküli folyamat részének kell lennie.

▼M4

(5)  Amennyiben valamely AKCS-ország háború, vagy más konfliktus, vagy ezekhez hasonló hatású kivételes körülmények következtében olyan válsághelyzettel kerül szembe, amely megakadályozza a nemzeti programengedélyezőt a feladatai ellátásában, a Bizottság a 3. cikkel összhangban saját maga kezelheti a szóban forgó országnak juttatott forrásokat, és azokat különleges támogatásra használhatja fel. A különleges támogatás béketeremtő politikákat, válságkezelést és -rendezést, a konfliktust követő támogatást — az intézményépítést is ideértve —, gazdasági és szociális fejlesztésekre irányuló tevékenységeket érinthet, különös figyelmet szentelve a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjai szükségleteinek. A Bizottságnak és az érintett AKCS-államnak a lehető leghamarabb vissza kell térnie a szokásos végrehajtáshoz és a megszokott kezelési eljárásokhoz, amint erre az együttműködésért felelős hatóságok ismét képessé válnak.

▼B

5. cikk

Felülvizsgálati eljárás

(1)  Az AKCS-államok és a Közösség közötti pénzügyi együttműködésnek kellően rugalmasnak kell lennie annak biztosítására, hogy a tevékenységek állandóan összhangban legyenek e megállapodás célkitűzéseivel, és figyelembe vegyék az érintett AKCS-államok gazdasági helyzetében, prioritásaiban és célkitűzéseiben bekövetkezett változásokat. Ebben az összefüggésben a nemzeti programengedélyező és a ►M4  Bizottság ◄ :

a) vállalja az indikatív program éves működési felülvizsgálatét; és

b) vállalja a CSS és az indikatív program félidős és záró felülvizsgálatét az aktuális igények és teljesítmény fényében.

▼M10

(2)  A 3. cikk (4) bekezdésében említett rendkívüli körülmények esetén az új szükségletek vagy kivételes felhasználás figyelembevétele érdekében bármely fél kérésére elvégezhető ad hoc felülvizsgálat.

▼B

(3)  A nemzeti programengedélyező és a ►M4  Bizottság ◄ :

a) megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy betartsák az indikatív program rendelkezéseit, ideértve a programozás idején megállapodás szerinti kötelezettségvállalási és kifizetési ütemterv betartását; és

b) meghatározza a késedelmes végrehajtás okait, és megfelelő intézkedéseket javasol a helyzet orvoslására.

▼M10

(4)  Az indikatív program éves működési felülvizsgálata, illetve félidős és záró felülvizsgálata magában foglalja a program végrehajtásának közös felülvizsgálatét, és figyelembe veszi a vonatkozó figyelemmelkísérési és felülvizsgálati tevékenységeket. A felülvizsgálatok elvégzése helyben történik, véglegesítésüket a nemzeti programengedélyező és a Bizottság végzi a megfelelő érintettekkel folytatott konzultáció keretében, ideértve a nem állami szereplőket, helyi hatóságokat és adott esetben az AKCS-parlamenteket. A felülvizsgálatok különösen a következők felülvizsgálatára terjednek ki:

▼B

a) a központi ágazat(ok)ban elért eredmények az azonosított célokhoz, hatásjelzőkhöz és az ágazati politikák kötelezettségvállalásaihoz képest;

▼M4

b) a központi ágazat(ok)on kívüli programok és projektek;

▼B

c) a nem állami szereplők számára elkülönített források felhasználása;

d) az aktuális tevékenységek végrehajtásának hatékonysága, valamint a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó ütemezés betartásának mértéke; és

e) a programozási perspektíva kiterjesztése a következő évekre.

▼M10

(5)  A Bizottság évente egyszer az éves működési felülvizsgálat következtetéseiről szóló összefoglaló jelentést nyújt be a Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottsághoz. A bizottság a megállapodás alapján őt megillető felelősségi körével és hatáskörével összhangban megvizsgálja a jelentést.

(6)  Az éves működési felülvizsgálatok fényében a nemzeti programengedélyező és a Bizottság a félidős és záró felülvizsgálatkor felülvizsgálhatja és kiigazíthatja a CSP-t:

a) amennyiben a működési felülvizsgálatok egyedi problémákat jeleznek; és/vagy

b) valamely AKCS-államban megváltoztak a körülmények.

A CSP megváltoztatásáról a (2) bekezdésben meghatározott ad hoc felülvizsgálati eljárás eredményeként is határozhatnak.

A záró felülvizsgálat tartalmazhatja az együttműködés új többéves pénzügyi keretének kiigazítását is, mind a források felosztása, mind a következő programra való felkészülés tekintetében.

(7)  A félidős és záró felülvizsgálat befejezését követően a Közösség nevében eljáró Bizottság növelheti vagy csökkentheti valamely ország esetében a felosztott forrásokat az érintett AKCS-állam aktuális szükségleteinek és teljesítményének fényében.

A (2) bekezdésben meghatározott ad hoc felülvizsgálatot követően a Közösség nevében eljáró Bizottság a forrásokat az érintett AKCS-állam új szükségleteinek vagy kivételes felhasználás fényében is növelheti, a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.

▼B



2. FEJEZET

PROGRAMOZÁS ÉS ELŐKÉSZÍTÉS (REGIONÁLIS)

6. cikk

▼M10

Hatály

▼M4

(1)  A regionális együttműködés a következők hasznára és részvételével megvalósuló tevékenységekre vonatkozik:

a) két vagy több, vagy az összes AKCS-állam, valamint az ezekben a műveletekben részt vevő, de nem az AKCS-hez tartozó fejlődő ország; és/vagy

b) az a regionális szerv, amelynek legalább két AKCS-állam is tagja — ideértve azokat a szerveket is, amelyeknek nem AKCS-államok is tagjai.

▼B

(2)  A regionális együttműködés kiterjedhet a tengerentúli országokra és területekre, valamint a legkülső régiókra. Az e területek részvételét lehetővé tevő finanszírozás kiegészíti az AKCS-államok számára e megállapodás szerint elkülönített pénzeszközöket.

▼M10

(3)  A regionális programokhoz kapcsolódó finanszírozási kérelmeket a következők nyújthatják be:

a) kellő meghatalmazással rendelkező regionális szerv vagy szervezet; vagy

b) kellő meghatalmazással rendelkező szubregionális szerv, szervezet, vagy a programozási szakaszban az érintett régió valamely AKCS-állama, feltéve, hogy a regionális indikatív programban (RIP) azonosították a műveletet.

(4)  Nem AKCS fejlődő országok regionális programokban való részvétele csak addig a mértékig mérlegelhető, amennyiben:

a) az együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott projektek és programok súlypontja AKCS-országban marad;

b) a Közösség pénzügyi eszközeinek keretrendszere egyenértékű rendelkezéseket tartalmaz; és

c) tiszteletben tartják az arányosság elvét.

▼M10

7. cikk

Regionális programok

Az érintett AKCS-államok határoznak a földrajzi régiók meghatározásáról. A regionális integrációs programoknak a lehető legnagyobb mértékig összhangban kell lenniük a meglévő regionális szervezetek programjaival. Amennyiben több illetékes regionális szervezet tagsága átfedi egymást, a regionális integrációs programnak elvben összhangban kell lennie e szervezetek egyesített tagságával.

8. cikk

Regionális programozás

(1)  A programozás az egyes régiók szintjén történik. A programozás a Közösség és a kellő megbízatással rendelkező regionális szervezet(ek), valamint ilyen megbízatás hiányában a régió országainak nemzeti programengedélyezői közötti eszmecsere eredménye. A programozás adott esetben magában foglalhatja a regionális szinten képviselt nem állami szereplőkkel, és adott esetben a regionális parlamentekkel folytatott konzultációt.

(2)  A regionális stratégiai dokumentumot (RSP) a Bizottság és a kellő meghatalmazással rendelkező regionális szervezet(ek) készíti(k) el együttműködve az érintett régió AKCS-államaival a szubszidiaritás elve és a kiegészítő jelleg alapján, az országstratégiai dokumentum programozásának figyelembevételével.

(3)  Az RSP a tevékenységek prioritásának megállapítására és a támogatott programok helyi kiépítésére szolgál. Az RSP a következő standard elemeket tartalmazza:

a) a régió politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti kontextusának elemzése;

b) a regionális gazdasági integráció, valamint a világgazdasági integráció folyamatának és kilátásainak elemzése;

c) a követett regionális stratégiák és prioritások, valamint a várt finanszírozási követelmények körvonalazása;

d) a regionális együttműködés egyéb külső partnerei vonatkozó tevékenységeinek körvonalazása; és

e) meghatározott, a regionális integráció céljainak eléréséhez történő EU-hozzájárulás körvonalazása, amely a lehető legnagyobb mértékben kiegészíti az AKCS-államok által önállóan, illetve egyéb külső partnerek, különösen az EU-tagállamok által finanszírozott tevékenységeket; és

f) a fenti stratégiák végrehajtásához alkalmazandó legmegfelelőbb támogatási és végrehajtási mechanizmusok jelzése.

9. cikk

Forrásallokáció

(1)  Az AKCS-régiók közötti indikatív forrásfelosztás a szükségletek szabványos, tárgyilagos és átlátható becslésein, valamint a regionális együttműködési és integrációs folyamat előrehaladásán és távlati kilátásain alapul.

(2)  A felosztott források a következőkből állnak:

a) egy programozható összeg a közösségi támogatás központi és nem központi területeit támogató regionális integráció ágazati politikák, programok és projektek támogatására; és

b) minden egyes AKCS-régióra elkülönített összeg az e megállapodás 72., 72a. és 73. cikkében meghatározott előre nem látható szükségletek fedezésére az olyan esetekben, amikor az előre nem látható szükséglet határon átnyúló jellege és/vagy terjedelme miatt az ilyen támogatás hatékonyabban regionális szinten nyújtható. Ezek az összegek az e megállapodás 72., 72a. és 73. cikkében rögzített feltételek mellett vehetők igénybe az olyan esetekben, amikor az ilyen támogatás nem finanszírozható az uniós költségvetésből. Biztosítani kell az ebből a keretből finanszírozott műveletek és az országszintű lehetséges műveletek kiegészítő jellegét.

(3)  Ez a programozható összeg elősegíti az érintett régiónak szánt közösségi támogatás hosszú távú programozását. A megfelelő mérték elérése és a hatékonyság fokozása érdekében a regionális és nemzeti forrásokat egyesíteni lehet a megkülönböztetett nemzeti elemeket tartalmazó regionális műveletek finanszírozása érdekében.

Az előre nem látható szükségletekre elkülönített regionális összegek igénybe vehetők az érintett régió és a régión kívül eső AKCS-országok javára, amennyiben az előre nem látható szükséglet jellegéből adódóan érinti őket, és a tervezett projektek és programok súlypontja a régióban marad.

(4)  A felülvizsgálatokról szóló 11. cikk sérelme nélkül, a Közösség új szükségletek vagy kivételes felhasználás figyelembevétele céljából növelheti az adott régió esetében a programozható összegeket vagy az előre nem látható szükségletekre elkülönített összegeket:

a) új szükségletek származhatnak az olyan rendkívüli körülményekből, mint a válsághelyzetek és válság utáni helyzetek, vagy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott előre nem látható szükségletekből;

b) a „kivételes felhasználás” azt a helyzetet jelenti, amikor a félidős és záró felülvizsgálaton kívül az adott régióra felosztott forrásokat teljesen lekötötték, és a hatékony regionális integráció, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás révén kiegészítő finanszírozás használható fel a regionális indikatív programból.

▼B

10. cikk

Regionális indikatív program

(1)  A források fent jelzett felosztása alapján a megfelelő megbízatással rendelkező regionális szervezet(ek) és ilyen megbízatás hiányában a régióbeli országok nemzeti programengedélyezői regionális indikatív programtervezetet állítanak össze. A programtervezet különösen a következőket határozza meg:

a) a közösségi támogatás központi ágazatai és témái;

b) az említett ágazatok és témák célkitűzéseinek elérése érdekében legmegfelelőbb intézkedések és tevékenységek, és

▼M4

c) az e célkitűzések elérését lehetővé tevő programok és projektek, amennyiben azokat egyértelműen azonosították, valamint az ilyen elemek mindegyike esetében felhasználandó források és a végrehajtás ütemezésének jelzése.

▼M10

(2)  A regionális indikatív programok elfogadása a Közösség és a kellő meghatalmazással rendelkező regionális szervezet(ek), vagy ilyen meghatalmazás hiányában az érintett AKCS-államok közös megegyezésével történik.

▼B

11. cikk

Felülvizsgálati eljárás

►M10  (1) ◄   Az egyes AKCS-régiók és a Közösség közötti pénzügyi együttműködés kellően rugalmasnak kell lennie annak biztosítására, hogy a tevékenységek állandóan összhangban legyenek e megállapodás célkitűzéseivel, és figyelembe vegyék az érintett régió gazdasági helyzetében, prioritásaiban és célkitűzéseiben bekövetkezett változásokat. Kötelezettséget kell vállalni a regionális indikatív programok félidős és záró felülvizsgálatára, hogy az indikatív programot a körülmények alakulásához igazítsák, és biztosítsák azok helyes végrehajtását. A félidős és záró felülvizsgálat befejezését követően a Közösség felülvizsgálhatja a források felosztását az aktuális igények és a teljesítmény fényében.

▼M10

(2)  A 9. cikk (4) bekezdésében említett rendkívüli körülmények esetén, az új szükségletek vagy kivételes felhasználások figyelembevétele érdekében bármely fél kérésére elvégezhető a felülvizsgálat. Az ad hoc felülvizsgálat eredményeként az RSP megváltoztatásáról mindkét fél határozhat, és/vagy a Közösség nevében eljáró Bizottság megemelheti a felosztott forrásokat.

A záró felülvizsgálat tartalmazhatja az együttműködés új többéves pénzügyi keretének kiigazítását mind a források felosztása, mind a következő regionális indikatív programra való felkészülés tekintetében.

▼M10

12. cikk

Az AKCS-n belüli együttműködés

(1)  Az AKCS-n belüli együttműködésnek, mint a fejlesztés egyik eszközének, hozzá kell járulnia az AKCS–EK partnerség célkitűzéseihez. Az AKCS-n belüli együttműködés szupraregionális együttműködés. Az együttműködés célja az AKCS-államokat közösen érintő kihívások kezelése olyan műveleteken keresztül, amelyek túlmutatnak a földrajzi elhelyezkedés koncepcióján, és számos vagy az összes AKCS-állam előnyét szolgálják.

(2)  A szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg elvével összhangban akkor kerül sor az AKCS-n belüli intézkedésre, amikor a nemzeti és/vagy regionális szintű intézkedések lehetetlennek vagy kevésbé hatékonynak bizonyulnak, abból a célból, hogy hozzáadott értéket nyújtsanak a más együttműködési eszközökkel elvégzett műveletekhez képest.

(3)  Az AKCS-csoportnak a nemzetközi vagy interregionális kezdeményezésekhez az AKCS-n belüli alapból történő hozzájárulása esetén biztosítani kell a megfelelő láthatóságot.

▼M10

12a. cikk

AKCS-n belüli stratégiai dokumentum

(1)  Az AKCS-n belüli együttműködés programozása a Bizottság és az AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága közötti véleménycserére épül, és a Bizottság szolgálatai és az AKCS Titkárság közösen készíti el az érintett szereplőkkel és érdekeltekkel folytatott konzultációt követően.

(2)  Az AKCS-n belüli stratégiai dokumentum meghatározza az AKCS-n belüli együttműködés prioritást élvező intézkedéseit, valamint a támogatott programokért való felelősségvállalás előmozdításához szükséges intézkedéseket. A dokumentumnak a következő standard elemeket kell tartalmaznia:

a) az AKCS-államok csoportja politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti kontextusának elemzése;

b) az AKCS-n belüli együttműködés értékelése az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulása szempontjából, és a levont tanulságok;

c) az AKCS-n belüli stratégiák és célkitűzések, valamint a várható finanszírozási szükségletek körvonalazása;

d) az együttműködésben részt vevő egyéb külső partnerek idevágó tevékenységeinek körvonalazása; és

e) az EU AKCS-n belüli együttműködés célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulásának, valamint a nemzeti és regionális szinten és más külső partnerek, különösen az EU tagállamok által finanszírozott műveletek kiegészítő jellegének jelzése.

12b. cikk

Finanszírozási kérelmek

Az AKCS-n belüli programokhoz kapcsolódó finanszírozási kérelmeket a következők nyújthatják be:

a) közvetlenül az AKCS Miniszterek Tanácsa vagy az AKCS Nagykövetek Bizottsága; vagy

b) közvetve:

i. különböző földrajzi régiókhoz tartozó legalább három, kellő meghatalmazással rendelkező regionális szerv vagy szervezet, vagy legalább két AKCS-állam a három régió mindegyikéből; vagy

ii. nemzetközi szervezetek, mint az Afrikai Unió, amelyek az AKCS Nagykövetek Bizottságának előzetes jóváhagyása alapján a regionális együttműködés és az integráció célkitűzéseihez hozzájáruló műveleteket végeznek; vagy

iii. a karibi vagy csendes-óceáni régiók, tekintettel különleges földrajzi helyzetükre, az AKCS Miniszterek Tanácsa vagy az AKCS Nagykövetek Bizottsága előzetes jóváhagyása alapján.

12c. cikk

Forrásallokáció

Az indikatív forrásfelosztás a szükségletek felmérésén, valamint az AKCS-n belüli együttműködési folyamat előrehaladásán és távlati lehetőségein alapul. Tartalmaznia kell egy nem programozott forrásokból álló tartalékot.

▼M10

13. cikk

Az AKCS-n belüli indikatív program

(1)  Az AKCS-n belüli indikatív programnak a következő standard elemeket kell tartalmaznia:

a) a közösségi támogatás központi ágazatai és témái;

b) a központi ágazatok és témák célkitűzéseinek elérését legmegfelelőbben szolgáló intézkedések és tevékenységek; és

c) az azonosított célkitűzések eléréséhez szükséges programok és projektek, amennyiben azokat egyértelműen meghatározták, valamint az ezek mindegyikéhez rendelendő források feltüntetése, és a végrehajtás ütemterve.

(2)  A Bizottság és az AKCS Titkárság azonosítja és értékeli az idevágó tevékenységeket. Ennek alapján az AKCS-n belüli indikatív programot a Bizottság és az AKCS Titkárság közösen készíti el és nyújtja be az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságához. A programot a Közösség nevében eljáró Bizottság és az AKCS Nagykövetek Bizottsága fogadja el.

(3)  A 12b. cikk b) pontja iii. alpontjának sérelme nélkül az AKCS Nagykövetek Bizottsága minden évben konszolidált listát nyújt be az AKCS-n belüli indikatív programban előirányzott kiemelt intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozási kérelmekről. A Bizottság az AKCS Titkársággal közösen azonosítja és dolgozza ki az idevágó intézkedéseket, valamint az éves cselekvési programot. Az éves cselekvési programnak a lehetséges mértékig és a felosztott források figyelembevételével tartalmaznia kell az AKCS-n belüli indikatív programban nem előirányzott intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozási kérelmeket. Kivételes esetekben ezeket a kérelmeket a Bizottság különleges finanszírozási határozatában fogadják el.

14. cikk

Felülvizsgálati eljárás

(1)  Az AKCS-n belüli együttműködés elégségesen rugalmas és alkalmazkodóképes, hogy biztosíthassa az intézkedések és az e megállapodás célkitűzései közötti következetességet, és figyelembe veszi az AKCS-államok csoportja prioritásainak és célkitűzéseinek bármely változását.

(2)  Az AKCS Nagykövetek Bizottsága és a Bizottság végzi az AKCS-n belüli együttműködési stratégia és az indikatív program félidős és záró felülvizsgálatát abból a célból, hogy azt az aktuális körülményekhez igazítsák és biztosítsák a megfelelő végrehajtását. Ha a körülmények szükségessé teszik, ad hoc felülvizsgálatok is elvégezhetők az olyan új szükségletek figyelembevétele céljából, amelyek kivételes vagy előre nem látható körülményekből származhatnak, mint pl. az AKCS-országok esetében közös, új kihívásokból származók.

(3)  Az AKCS Nagykövetek Bizottsága és a Bizottság a félidős és a záró felülvizsgálat idején, vagy valamely ad hoc felülvizsgálat után, felülvizsgálhatja és kiigazíthatja az AKCS-n belüli együttműködés stratégiai dokumentumát.

(4)  A félidős és a záró, vagy az ad hoc felülvizsgálatokat követően az AKCS Nagykövetek Bizottsága és a Bizottság kiigazíthatja az AKCS-n belüli indikatív programban felosztott forrásokat, és igénybe veheti a nem programozott AKCS-n belüli tartalékot.

▼B



3. FEJEZET

▼M4

ÉRTÉKELÉS ÉS FINANSZÍROZÁS

15. cikk

A programok és projektek azonosítása, előkészítése és értékelése

▼M10

(1)  Az érintett AKCS-állam vagy regionális, vagy AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv által benyújtott projektek és programok együttes értékelés tárgyát képezik. Az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság kialakítja a programok és projektek értékelésének általános iránymutatásait és szempontjait. Ezek a programok és projektek általában több évre szólnak, és az adott térségben a korlátozott méretű fellépések egész sorát foglalhatják magukban.

▼M4

(2)  Az elkészített és finanszírozásra benyújtott program- és projektdokumentációknak tartalmazniuk kell a programok és projektek értékeléséhez szükséges összes információt vagy — amennyiben ezeket a programokat és projekteket még nem határozták meg teljesen — az értékelésükhöz szükséges vázlatos összefoglalást.

▼M10

(3)  A programok és projektek értékelése során kellően figyelembe kell venni a nemzeti humán erőforrás korlátozottságát, és olyan stratégiát kell biztosítani, amely kedvez az ilyen erőforrások támogatásának. Figyelembe kell továbbá venni az egyes AKCS-államok vagy -régiók egyedi jellemzőit és korlátait is.

▼M4

(4)  Az e megállapodással összhangban támogatható, nem állami szereplők által végrehajtandó programokat és projekteket a Bizottság egyedül is értékelheti, és azokra a 19a. cikkben meghatározott, a Bizottság és a nem állami szereplők közötti támogatási szerződések köthetők. Az értékelésnek eleget kell tennie a szereplők típusára, jogosultságára és a támogatandó tevékenységre vonatkozó 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak. A Bizottság a küldöttségvezetőn keresztül tájékoztatja a nemzeti ►M10  illetékes programengedélyezőt ◄ a támogatások odaítéléséről.

16. cikk

Finanszírozási javaslat és határozat

(1)  Az értékelés következtetéseit finanszírozási javaslatban kell összefoglalni, amelynek végleges változatát a Bizottság állítja össze az ►M10  érintett AKCS-állam vagy a regionális, vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezettel vagy szervvel ◄ szoros együttműködésben.

(2)  [törölve]

(3)  [törölve]

(4)  A Közösség nevében eljáró Bizottság a finanszírozási határozatáról a pénzügyi javaslat végső változata elkészítésének időpontjától számított 90 napon belül tájékoztatja az ►M10  érintett AKCS-államot vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezetet vagy szervet ◄ .

(5)  Amennyiben a Közösség nevében eljáró Bizottság nem fogadja el a finanszírozási javaslatot, az ►M10  érintett AKCS-államot vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezetet vagy szervet ◄ haladéktalanul tájékoztatni kell a határozat indokairól. Ilyen esetben az ►M10  érintett AKCS-állam vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv ◄ képviselői 60 napon belül kérhetik:

a) hogy az ügyet terjesszék az e megállapodással létrejött AKCS-EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság elé; vagy

b) hogy a Közösség képviselői hallgassák meg őket.

(6)  A meghallgatást követően a Közösség nevében eljáró Bizottság meghozza a végleges határozatot a finanszírozási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról. A határozathozatalt az ►M10  érintett AKCS-állam vagy a regionális, vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv ◄ a határozat meghozatala előtt a Bizottság elé terjesztheti azokat a tényeket, amelyek szükségesnek látszanak az adott szerv rendelkezésére álló információ kiegészítéséhez.

▼M10

17. cikk

A finanszírozási megállapodás

(1)  Általános szabályként az együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott programok és projektek a Bizottság és az AKCS-állam, vagy a regionális vagy AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv közötti finanszírozási megállapodás tárgyát képezik.

(2)  A finanszírozási megállapodást a Bizottság finanszírozási határozatának közlésétől számított 60 napon belül kell kidolgozni. A finanszírozási megállapodás:

a) meghatározza különösen a Közösség pénzügyi hozzájárulásának, a finanszírozás szabályainak és az érintett programra vagy projektre vonatkozó általános és egyedi rendelkezések részleteit, ideértve a várható hatásokat és az eredményeket is; és

b) megfelelő előirányzatokat biztosít a költségek növekedésének, az előre nem látható eseményeknek, az auditok és az értékelések fedezésére.

(3)  A programok és projektek elszámolásának lezárásakor fennmaradó, az együttműködés többéves pénzügyi keretének lekötésére rendelkezésre álló időn belül fel nem használt egyenlegek – amelyből a programokat és a projekteket finanszírozzák – az AKCS-állam vagy a regionális vagy AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv számára halmozódnak fel.

▼M4

18. cikk

Költségtúllépés

(1)  Amint úgy tűnik, hogy fennáll a költségtúllépés veszélye a finanszírozási megállapodás alapján rendelkezésre álló értékhatárhoz képest, az ►M10  illetékes programengedélyező ◄ értesíti a Bizottságot erről, és kéri azon intézkedések előzetes jóváhagyását, amelyeket az ►M10  illetékes programengedélyező ◄ tenni szándékozik, hogy a program vagy projekt méretének csökkentésével, vagy nemzeti és egyéb nem közösségi források felhasználásával fedezze az ilyen költségtúllépést.

(2)  Amennyiben nincs mód a program vagy a projekt méretének csökkentésére vagy a költségtúllépések más forrásokból való fedezésére, a Közösség nevében eljáró Bizottság az ►M10  illetékes programengedélyező ◄ indokolt kérelme alapján kiegészítő finanszírozásról határozhat a forrásoknak az indikatív programból történő biztosításáról.

19. cikk

Visszamenőleges finanszírozás

(1)  A projekt időben történő indításának biztosítása, az egymást követő projektek közötti kihasználatlan idő elkerülése és a késedelmek megakadályozása érdekében az ►M10  AKCS-állam vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv ◄ a Bizottsággal egyetértésben a projekt értékelésének befejezésekor és a pénzügyi határozat meghozatala előtt előfinanszírozzák a programok indításával kapcsolatos tevékenységeket, az előzetes és idény- munkákat, a berendezések hosszú teljesítési átfutási idejű megrendeléseit, valamint egyes folyó műveleteket. Az ilyen kiadásoknak teljesíteniük kell a megállapodásban előírt eljárásokat.

(2)  Az 1. bekezdésben említett minden előfinanszírozási tevékenységet meg kell említeni a finanszírozási javaslatban, és az nem érinti a Közösség nevében eljáró Bizottság által hozott finanszírozási határozatot.

(3)  Az ►M10  AKCS-állam vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv ◄ e cikk alapján megvalósuló kiadásait visszamenőlegesen meg kell téríteni a program vagy projekt keretében a pénzügyi megállapodás aláírását követően.

▼B



4. FEJEZET

▼M4

VÉGREHAJTÁS

▼M4

19a. cikk

Végrehajtási intézkedések

▼M10

(1)  Az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott programok és projektek végrehajtásának főképpen az alábbiakból kell állnia:

▼M4

a) a szerződések odaítélése;

b) a támogatások odaítélése;

c) közvetlen munkavégzéssel történő teljesítés;

▼M10

d) költségvetési támogatás, ágazati programok támogatása, adósságenyhítés formájában, valamint a rövid távú külső sokkokból eredő kedvezőtlen hatások – ideértve az exportbevételek rövid távú ingadozásait – mérséklését fedező támogatás keretében folyósított közvetlen kifizetések.

▼M4

►C1  (2)  E melléklet összefüggésében a beszerzési szerződések pénzügyi célú írásban megkötött szerződések, ◄ ingó eszközök szállítására, munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására, vételár ellenében.

(3)  E melléklet összefüggésében a támogatások közvetlen pénzügyi hozzájárulások, amelyeket az alábbiak finanszírozására adományoznak:

a) vagy az e megállapodás célkitűzésének vagy az e megállapodással összhangban elfogadott program vagy projekt célkitűzésének megvalósítását szolgáló tevékenység; vagy

b) az ilyen célkitűzést megvalósító szerv működése.

A támogatások írásbeli szerződés tárgyát képezik.

19b. cikk

Pályázati eljárás felfüggesztési záradékkal

A projektek gyors beindítása érdekében a projektek értékelését követően, de a finanszírozási döntés meghozatala előtt az ►M10  AKCS-állam vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv ◄ a kellően megalapozott esetekben és a Bizottsággal egyeztetve pályázati felhívást bocsáthatnak ki valamennyi felfüggesztési záradékkal ellátott szerződésre vonatkozóan. Az ilyen rendelkezést a finanszírozási javaslatban meg kell említeni.

▼M10

19c. cikk

Szerződések odaítélése, támogatások odaítélése és a szerződések teljesítése

(1)  A 26. cikkben meghatározott eseteket kivéve a szerződéseket és a támogatásokat a közösségi szabályoknak megfelelően kell odaítélni és teljesíteni, és az e szabályok szerinti speciális eseteket kivéve a Bizottság által harmadik országokban végrehajtott együttműködési tevékenységek végrehajtása céljából közzétett azon standard eljárásoknak és dokumentációnak megfelelően kell eljárni, amelyek a kérdéses eljárás megindítása idején hatályosak voltak.

(2)  Decentralizált igazgatás esetén, amennyiben az együttes értékelés azt mutatja, hogy a szerződések és támogatások odaítélésének eljárása az AKCS-államban vagy a kedvezményezett régióban, illetve a forrásokat nyújtók által jóváhagyott eljárások vonatkozásában megfelelnek az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő elbánás és a diszkriminációmentesség elveinek, és eleve kizárják bármilyen összeférhetetlenség felmerülését, akkor a Bizottságnak ezeket az eljárásokat kell alkalmaznia a Párizsi Nyilatkozattal összhangban és a 26. cikk sérelme nélkül, a területen gyakorolható hatásköreit meghatározó szabályok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.

(3)  Az AKCS-állam, vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv vállalja, hogy rendszeresen ellenőrzi az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott műveletek megfelelő végrehajtását, hogy a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére megfelelő intézkedéseket hoz, és amennyiben szükséges, jogi lépéseket tesz a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésére.

(4)  Decentralizált igazgatás keretében a szerződéseket az AKCS-államok, vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv tárgyalják meg, szövegezik meg, írják alá és teljesítik. Ezek az államok, vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv felkérheti a Bizottságot, hogy a nevében szerződéseket tárgyaljon meg, szövegezzen meg, írjon alá és teljesítsen.

▼M13

(5)  Az e megállapodás 32. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 50. cikkében említett kötelezettségvállalás szerint az AKCS-országokkal folytatott együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásaiból finanszírozott szerződések és támogatások teljesítése a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokkal és a nemzetközileg elismert alapvető munkajogi előírásokkal összhangban valósul meg.

▼M10

(6)  Felállításra kerül az AKCS-államok csoportjának Titkárságának és a Bizottság képviselőiből álló szakértői csoport, amely valamelyik Fél kérésére megállapítja a változtatások indokoltságát, és módosításokat és javításokat javasol az (1) és a (2) bekezdésben említett szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatban.

Ez a szakértői csoport időszakos jelentéseket is készít az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság számára, amellyel segíti azt a fejlesztési együttműködési intézkedések végrehajtásával kapcsolatos problémák vizsgálata és megfelelő intézkedések kezdeményezése terén.

20. cikk

Jogosultság

A 22. cikkel összhangban biztosított eltérés kivételével és a 26. cikk sérelme nélkül:

▼M13

(1) Az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott közbeszerzési szerződések vagy támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel nyitva áll valamennyi olyan természetes személy előtt, aki az alábbi országok állampolgára, illetve valamennyi olyan jogi személy előtt, amely az alábbi országokban tényleges székhellyel rendelkezik:

a) valamely AKCS-ország, az Európai Közösség egy tagállama, az Európai Közösség Előcsatlakozási Támogatási Eszközének kedvezményezettjei, az Európai Gazdasági Térség egy tagállama, valamint az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozat ( 1 ) hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek;

b) az ODA-kedvezményezetteket felsoroló OECD-DAC-jegyzékben szereplő – a G-20 csoporthoz nem tartozó – fejlődő országok és területek, a Dél-Afrikai Köztársaság 3. jegyzőkönyv által szabályozott jogállásának sérelme nélkül;

c) olyan országok, amelyek számára a Bizottság az AKCS-országok egyetértésével külső támogatáshoz való kölcsönös hozzáférést biztosít.

Legalább egy éves, korlátozott időtartamra kölcsönös hozzáférés biztosítható, amennyiben egy ország egyenlő feltételek mellett támogatásra jogosítja a Közösségből és az e cikk alapján jogosult országokból származó jogalanyokat;

d) Az OECD–DAC által közzétett, az ODA-kedvezményezetteket felsoroló OECD–DAC-jegyzékben szereplő legkevésbé fejlett országok (LDC-országok) vagy súlyosan eladósodott szegény országok egyikében végrehajtott szerződések esetében az OECD valamely tagállama.

▼M13 —————

▼M10

(2) Az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott szerződésben meghatározott szolgáltatásokat bármilyen állampolgárságú szakértő nyújthatja, a Közösség beszerzési szabályaiban meghatározott minőségi és pénzügyi követelmények sérelme nélkül.

▼M13

(3) Az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott közbeszerzési szerződés alapján vagy ilyen támogatási megállapodásnak megfelelően megvásárolt áruknak és anyagoknak az e cikkben meghatározott jogosult országból kell származniuk.

Származhatnak azonban bármely más államból is, amennyiben a megvásárolandó áruk és anyagok értéke nem éri el a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 19c. cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított küszöbét.

Ebben az összefüggésben a „származó termék” fogalmát a vonatkozó nemzetközi megállapodásokra hivatkozva kell értékelni, és a Közösségből származó áruk magukban foglalják a tengerentúli országokból és területekről származó árukat is.

▼M10

(4) A közbeszerzési szerződések vagy az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi keretből finanszírozott támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek számára.

▼M13

(5) Amennyiben az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete nemzetközi szervezet égisze alatt megvalósuló műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel az (1) bekezdés alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy, továbbá a szervezet szabályai szerint jogosult valamennyi természetes és jogi személy előtt nyitva áll, azzal a feltétellel, hogy egyenlő bánásmódot kell biztosítani az összes adományozó számára. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az árukra és anyagokra is.

(6) Amennyiben az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete regionális kezdeményezés keretében megvalósuló műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel az (1) bekezdés alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy és az adott kezdeményezésben részt vevő ország valamennyi természetes és jogi személye előtt nyitva áll. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az árukra és anyagokra is.

(7) Amennyiben az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete partnerrel vagy egyéb donorral közösen társfinanszírozott, vagy a Bizottság által létrehozott valamely alap révén megvalósuló műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel az (1) bekezdés alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy, továbbá a fenti partner, egyéb donor által, illetve az alap alapokmányában meghatározott szabályok szerint jogosult valamennyi természetes és jogi személy előtt nyitva áll.

A megbízott szerveken – azaz tagállamokon vagy ügynökségeiken –, az Európai Beruházási Bankon, továbbá nemzetközi szervezeteken és ügynökségeiken keresztül végrehajtott fellépések esetében a megbízott szerv szabályai alapján jogosult, a társfinanszírozó vagy végrehajtó testülettel között megállapodásokban azonosított természetes és jogi személyek ugyancsak jogosultnak minősülnek. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az árukra és anyagokra is.

▼M13

(8) Amennyiben az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete más uniós pénzügyi eszköz alapján társfinanszírozott műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel az (1) bekezdés alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy és az ezen eszközök bármelyike alapján jogosult valamennyi természetes és jogi személye előtt nyitva áll. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az árukra és anyagokra is.

(9) Ha azt a fellépés jellege és célkitűzései megkövetelik, és amennyiben a fellépés hatékony végrehajtása érdekében szükséges, az e cikkben meghatározott jogosultság korlátozható a pályázók állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege tekintetében.

▼M10 —————

▼M4

22. cikk

Eltérések

▼M13

(1)  Az AKCS-államok, illetve a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv indokolt kérelme alapján a 20. cikk értelmében nem jogosult harmadik országokból származó ajánlattevők, kérelmezők és pályázók engedélyt kaphatnak a Közösség által az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott közbeszerzési szerződések vagy támogatások odaítélési eljárásaiban való részvételre, a nem támogatható származású áruk és anyagok pedig támogathatóként elfogadhatók az alábbi esetekben:

a) a kedvezményezett országokkal szomszédos, velük hagyományos gazdasági, kereskedelmi vagy földrajzi kapcsolatban álló országok, vagy

b) a termékek és szolgáltatások iránti sürgős igény vagy azok hiánya az érintett országok piacán, vagy más olyan megfelelően indokolt esetek, amikor a jogosultsági szabályok lehetetlenné tennék vagy rendkívül megnehezítenék egy projekt, program vagy fellépés megvalósítását.

Az AKCS-állam vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv minden egyes esetben ellátja a Bizottságot az ilyen eltérésről szóló határozat meghozatalához szükséges információkkal.

▼M4

2.  A beruházási konstrukcióból finanszírozott projektek esetében az EBB beszerzési szabályait kell alkalmazni.

▼M10 —————

▼M4

24. cikk

A közvetlen munkavégzéssel történő teljesítés

(1)  Közvetlen munkavégzés esetén a programokat és projekteket az érintett AKCS-állam vagy -államok állami vagy részben állami ügynökségei vagy szervezeti egységei, illetve a tevékenység elvégzéséért felelős jogi személy hajtja végre.

(2)  A Közösség hozzájárul a bevont szervezeti egység költségeihez azáltal, hogy biztosítja azon berendezéseket és/vagy anyagokat, amelyekkel nem rendelkezik, és/vagy azon forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a továbbiakban szükséges személyzetet az érintett vagy egyéb AKCS-államokból származó szakértők közül biztosíthassa. A Közösség részvétele csak a kiegészítő intézkedések során felmerült költségeket és a végrehajtással kapcsolatos átmeneti kiadásokat fedezi, szigorúan az adott programok vagy projektek követelményeire korlátozottan.

(3)  A saját hatáskörben végzett műveleteket megvalósító program-előirányzatnak eleget kell tennie a Közösség szabályainak, a Bizottság által kidolgozott eljárásoknak és az alapvető normáknak, a program-előirányzatok elfogadásakor érvényes formában.

▼M10 —————

▼M4

26. cikk

Preferenciák

▼M10

(1)  Intézkedéseket kell tenni annak ösztönzése érdekében, hogy az AKCS-államok természetes és jogi személyei a legszélesebb körben vegyenek részt az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott szerződések végrehajtásában, hogy optimalizálni lehessen az említett államok fizikai és emberi erőforrásait. E célból:

▼M13

a) olyan építési beruházásra irányuló szerződések esetében, amelyek értéke nem éri el az 5 000 000 EUR-t, az AKCS-államok ajánlattevői, amennyiben alaptőkéjük és vezetőik legalább egynegyede egy vagy több AKCS-államból származik, 10 % árelőnyt kapnak a pénzügyi értékelés során;

b) olyan árubeszerzésre irányuló szerződések esetében, amelyek értéke nem éri el az 300 000 EUR-t, az AKCS-államok ajánlattevői által önállóan, vagy európai partnereikkel fennálló konzorciumuk által benyújtott ajánlatok 15 % árelőnyt kapnak a pénzügyi értékelés során;

c) az Európai Bizottság keretszerződéseitől eltérő szolgáltatási szerződések esetében, a műszaki ajánlatok értékelésekor előnyben kell részesíteni az AKCS-államok jogi vagy természetes személyei által önállóan vagy a közöttük létrejött konzorcium által benyújtott ajánlatokat;

▼M4

d) amennyiben alvállalkozást terveznek, a sikeres ajánlattevőnek előnyben kell részesítenie az AKCS-államok olyan természetes személyeit és társaságait, akik hasonló feltételek mellett képesek teljesíteni az előírt szerződést; és

e) az AKCS-állam a pályázati felhívásban felajánlhatja a potenciális ajánlattevőknek, hogy vegyék igénybe más AKCS-államok közös megegyezés alapján kiválasztott társaságainak, nemzeti szakértőinek és tanácsadóinak segítségét. Ez az együttműködés megvalósulhat vegyes vállalkozás, alvállalkozás vagy gyakornokok munkahelyen történő képzése révén.

▼M13

(2)  Az (1) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben valamely építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatási szerződésre irányuló két ajánlatot egymással egyenértékűnek ítélnek, előnyben kell részesíteni az alábbiakat:

a) valamely AKCS-állam ajánlattevőjét;

b) ha nem érkezik be ilyen ajánlat, azt az ajánlattevőt, aki:

i. az AKCS-államok fizikai és humán erőforrásainak lehető legjobb kiaknázására ad lehetőséget;

ii. a legnagyobb alvállalkozási lehetőséget biztosítja az AKCS-országok vállalatainak, cégeinek vagy természetes személyeinek; vagy

iii. AKCS-állambeli és közösségi természetes személyek, vállalatok és cégek konzorciuma.

▼M10 —————

▼B

30. cikk

A viták rendezése

▼M10

A valamely AKCS-állam hatóságai vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv és valamely vállalkozó, szállító vagy szolgáltató között az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott szerződés teljesítése közben felmerülő vitákat:

▼B

a) nemzeti szerződés esetén az érintett AKCS-állam nemzeti jogszabályaival összhangban; és

b) nemzetközi szerződés esetén a következőképpen kell rendezni:

i. ha a szerződő felek úgy állapodnak meg, akkor az érintett AKCS-állam nemzeti jogszabályaival vagy az adott állam nemzetközi szerződésekre vonatkozó bevett gyakorlatával összhangban; vagy

ii. választottbírósági eljárással az eljárási szabályok szerint, amelyeket a Miniszterek Tanácsa fogad el az e megállapodás aláírását követő első találkozón az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján hozott határozattal.

31. cikk

Adó- és vámügyi rendelkezések

(1)  Az AKCS-államok a Közösség által finanszírozott szerződések esetében nem alkalmaznak kedvezőtlenebb elbánást az adó- és vámügyi rendelkezések tekintetében a velük kapcsolatban álló legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő államok vagy nemzetközi fejlesztési szervezetek esetében alkalmazottnál. A legnagyobb kedvezményes vámtétel meghatározásának céljából nem lehet figyelembe venni az érintett AKCS-állam által a többi AKCS-állam vagy más fejlődő országok esetében alkalmazott rendelkezéseket.

(2)  A fenti rendelkezésekre is figyelemmel a következőket kell alkalmazni a Közösség által finanszírozott szerződésekre:

a) a szerződésre a kedvezményezett AKCS-államban nem vonatkozhat bélyeges vagy nyilvántartási illeték vagy azzal azonos hatású fiskális díj, akár léteznek már ilyenek, akár a jövőben vezetik be azokat; az ilyen szerződéseket azonban az AKCS-államban hatályos törvényekkel összhangban nyilvántartásba kell venni, és ezért a szolgáltatásnyújtásnak megfelelő díj kiszabható;

b) a szerződések teljesítéséből származó haszon és/vagy árbevétel adóköteles az érintett AKCS-állam belső fiskális szabályai szerint, feltéve, hogy az ilyen hasznot és/vagy árbevételt realizáló természetes vagy jogi személyek állandó üzletviteli helye az adott AKCS-államban van, vagy a szerződés teljesítése hat hónapnál tovább tart;

c) a beruházásra irányuló szerződések teljesítése érdekében professzionális berendezéseket importáló vállalkozások kérésükre az említett berendezés tekintetében a kedvezményezett AKCS-állam nemzeti jogszabályai által megállapítottak szerint részesülhetnek az ideiglenes behozatalra vonatkozó rendszer előnyeiből;

d) a szolgáltatási szerződésben meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges professzionális berendezéseket a kedvezményezett AKCS-államba annak jogszabályai szerint fiskális és behozatali vámoktól és illetékektől, illetve azokkal azonos hatású egyéb fiskális díjaktól mentesen ideiglenesen hozzák be, amennyiben az ilyen illetékek és díjak nem képezik valamely szolgáltatásnyújtás ellenértékét;

e) az áruszállításra irányuló szerződések szerinti behozatalt vámoktól, behozatali vámoktól, adóktól, illetve azokkal azonos hatású fiskális díjaktól mentesen kell a kedvezményezett AKCS-államba beléptetni. Az érintett AKCS-államból származó áruszállításra vonatkozó szerződést a szállított termékek gyártelepi ára alapján kell megkötik meg, amelyhez hozzáadhatók az AKCS-államban az adott termékekre vonatkozó belső fiskális díjak;

f) a fűtőanyagokat, kenőanyagokat és bitumenes kötőanyagokat, valamint általában véve a beruházásra irányuló szerződések teljesítésében felhasznált valamennyi anyagot úgy tekintik, mint amelyeket a helyi piacon szereztek be, és vonatkoznak rájuk a kedvezményezett AKCS-állam hatályos nemzeti jogszabályai szerint vonatkozó fiskális szabályok; és

g) a nem helyben felvett és a szolgáltatási szerződésben meghatározott feladatokat ellátó természetes személyek és családtagjaik használatára szolgáló személyes és háztartási használati tárgyak a kedvezményezett AKCS-állam hatályos nemzeti jogszabályainak határain belül mentesek a vámok vagy behozatali vámok, adók és azokkal azonos hatású egyéb fiskális díjak alól.

(3)  A fenti adó- és vámügyi rendelkezésekben nem szabályozott minden kérdésre az érintett AKCS-állam nemzeti jogszabályai vonatkoznak.



5. FEJEZET

FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

32. cikk

Célkitűzések

A figyelemmel kísérés és értékelés tartalmazza a fejlesztési tevékenységek (előkészítés, végrehajtás és utólagos működtetés) rendszeres értékelését azzal a céllal, hogy javítsák a folyamatban lévő és jövőbeni tevékenységek hatékonyságát.

▼M10

33. cikk

Módozatok

(1)  Az AKCS-államok, vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv, vagy a Bizottság által elvégzett értékelések sérelme nélkül ezt a munkát az AKCS-állam(ok), vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv és a Közösség közösen végzik el. Az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság biztosítja az együttes figyelemmelkísérési és értékelési tevékenységek közös jellegét. Annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságnak, a Bizottság és az AKCS Főtitkársága előkészíti és végrehajtja az együttes figyelemmel kísérést és értékelést, és jelentést készít a Bizottságnak. A bizottság a megállapodás aláírását követő első találkozóján rögzíti a működtetési módozatokat, amelyek célja, hogy biztosítsa a működtetés közös jellegét, és évenként jóváhagyja a munkaprogramot.

(2)  A figyelemmelkísérési és értékelési tevékenységek különösen:

a) biztosítják az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete működésének és tevékenységének rendszeres és független értékelését az eredmények és a célkitűzések összehasonlítása révén; és ezáltal

b) lehetővé teszik az AKCS-államok, vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv és a Bizottság és a közös intézmények számára, hogy a tapasztalatok tanulságait felhasználják a jövőbeni politikák és tevékenységek tervezésében és végrehajtásában.

▼B



6. FEJEZET

▼M4

AZ ALAP FORRÁSAINAK KEZELÉSE ÉS A KIVITELEZŐK

▼M10

34. cikk

A Bizottság

(1)  A Bizottság gondoskodik az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete forrásainak felhasználásával megvalósított műveletek pénzügyi végrehajtásáról – a beruházási konstrukció és a kamattámogatások kivételével – az alábbi fő gazdálkodási módszerek alkalmazásával:

a) centralizált gazdálkodás;

b) decentralizált gazdálkodás.

(2)  Általános szabály, hogy az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete forrásainak a Bizottság által megvalósuló pénzügyi végrehajtásának decentralizáltan kell történnie.

Ebben az esetben a végrehajtás feladatairól a 35. cikkel összhangban az AKCS-államoknak kell gondoskodniuk.

(3)  Az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásai pénzügyi végrehajtásának megvalósítása érdekében a Bizottság a szervezeti egységeire ruházza végrehajtási hatásköreit. A feladatkörök átruházásáról a Bizottság értesíti az AKCS-államokat és az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságot.

▼M4

35. cikk

A nemzeti programengedélyező

▼M10

(1)  Valamennyi AKCS-állam kormánya kinevez egy nemzeti programengedélyezőt, hogy képviselje a Bizottság és a Bank kezelése alatt álló, az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásaiból finanszírozott tevékenységekben. A nemzeti programengedélyező egy vagy több nemzeti programengedélyező helyettest nevez ki, akik feladatai ellátásában való akadályozottsága esetén helyettesítik őt, és erről a kinevezésről értesíti a Bizottságot. Amennyiben eleget tettek az intézmények képességére és a hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó feltételeknek, a nemzeti programengedélyező az érintett programok és projektek megvalósításához kapcsolódó feladatköreit a nemzeti államigazgatás felelős szervére ruházhatja. A nemzeti programengedélyező értesíti a Bizottságot az átruházásról.

Regionális programok és projektek esetében a megfelelő szervezet vagy szerv jelöli ki a regionális programengedélyezőt, akinek a feladatai értelemszerűen megegyeznek a nemzeti programengedélyező feladataival.

AKCS-n belüli programok és projektek esetében a megfelelő szervezet vagy szerv jelöli ki az AKCS-n belüli programengedélyezőt, akinek a feladatai értelemszerűen megegyeznek a nemzeti programengedélyező feladataival. Abban az esetben, amikor nem az AKCS Titkárság a programengedélyező, a finanszírozási megállapodásnak megfelelően tájékoztatni kell a Nagykövetek Bizottságát a programok és a projektek megvalósításáról.

Amennyiben a Bizottság az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete forrásainak kezelésére szolgáló eljárások megvalósításával kapcsolatos problémákról tudomást szerez, a nemzeti programengedélyező együttműködésével a helyzet rendezése érdekében felveszi a szükséges kapcsolatokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Az illetékes programengedélyező kizárólag a rábízott végrehajtási feladatokért tartozik pénzügyi felelősséggel.

Amennyiben az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete forrásainak kezelése decentralizált és olyan további hatásköröktől függ, amelyeket a Bizottság biztosíthat, a nemzeti programengedélyező:

▼M4

a) felelős az együttműködés végrehajtásának koordinálásáért, programozásáért, rendszeres figyelemmel kíséréséért és az éves, félidős és záró felülvizsgálatáért, valamint az adományozókkal folyó koordinációért;

b) a Bizottsággal való szoros együttműködésben felelős a programok és projektek előkészítéséért, benyújtásáért és értékeléséért;

c) elkészíti a pályázati anyagokat és szükség esetén az ajánlattételi felhívási okmányokat;

d) benyújtja a pályázati anyagokat és adott esetben az ajánlattételi felhívási okmányokat jóváhagyásra a Bizottsághoz az ajánlattételi felhívás közzététele és adott esetben az ajánlattételi felhívás előtt;

e) a Bizottsággal való szoros együttműködésben pályázati felhívásokat és adott esetben ajánlattételi felhívásokat tesz közzé;

f) átveszi a pályázatokat, és adott esetben az ajánlatokat és a pályázatok másolatait eljuttatja a Bizottságnak; elnököl az ajánlatok felbontásánál és a pályázatok érvényességi idején belül a szerződések jóváhagyásához szükséges idő beszámításával megállapítja a vizsgálatuk eredményeit;

g) meghívja a Bizottságot a tenderek és adott esetben az ajánlatok felbontására, és értesíti a Bizottságot a pályázatok és ajánlatok vizsgálatának eredményéről és a szerződések és támogatások odaítélésének jóváhagyására vonatkozó javaslatokról;

h) jóváhagyásra benyújtja a Bizottsághoz a szerződéseket és program-előirányzatokat és azok esetleges módosító záradékait;

i) aláírja a Bizottság által jóváhagyott szerződéseket és azok módosító záradékait;

j) jóváhagyja és engedélyezi a kiadásokat a rábízott pénzeszközök keretein belül; valamint

k) a végrehajtási műveletek során megteszi a szükséges kiigazításokat, hogy biztosítsa a jóváhagyott programok vagy projektek gazdasági és műszaki szempontból megfelelő végrehajtását.

(2)  Az ►M10  illetékes programengedélyező ◄ a tevékenységek végrehajtása közben és a Bizottság tájékoztatására vonatkozó követelményre is figyelemmel határoz a következőkről:

a) a programok és projektek részleteire vonatkozó technikai kiigazítások és módosítások, amennyiben azok nem érintik az elfogadott műszaki megoldásokat, és a módosítások számára a finanszírozási megállapodásban fenntartott keretek között maradnak;

b) a többegységes programok és projektek helyének megváltoztatása, amennyiben azt műszaki, gazdasági vagy szociális indokok igazolják;

c) a késedelmi kötbérek kiszabása és elengedése;

d) a jótállásra kötelezettek felmentése;

e) áruk beszerzése a helyi piacon, függetlenül azok származásától;

f) nem a tagállamokból vagy az AKCS-államokból származó építőipari berendezések és gépek használata, feltéve hogy a tagállamokban vagy az AKCS-államokban nem állítanak elő hasonló berendezést vagy gépet;

g) alvállalkozásba adás;

h) végleges átvétel, feltéve hogy a Bizottság jelen van az ideiglenes átvételkor, hitelesíti a vonatkozó jegyzőkönyvet, és adott esetben jelen van a végleges átvételkor, különösen, amikor az ideiglenes átvételkor rögzített fenntartások mértéke jelentős kiegészítő munkát tesz szükségessé; és

i) tanácsadók és egyéb technikai segítségnyújtási szakértők alkalmazása.

36. cikk

A küldöttségvezető

(1)  Minden egyes AKCS-államban vagy minden egyes regionális tömörülésben, amely ezt kifejezetten kéri, a Bizottságot egy küldöttség képviseli a küldöttségvezető felügyelete alatt, az érintett AKCS-állam vagy -államok jóváhagyásával. Megfelelő intézkedéseket kell tenni minden olyan esetben, amennyiben a küldöttségvezetőt az AKCS-államok valamely csoportjához nevezik ki. A küldöttségvezető képviseli a Bizottságot annak minden hatáskörében és tevékenységében.

(2)  A küldöttségvezető az AKCS-államok és a megállapodás értelmében pénzügyi támogatásra jogosult szervek és szervezetek fő tárgyalópartnere. A küldöttségvezető a nemzeti programengedélyezővel szoros együttműködésben tevékenykedik.

(3)  A küldöttségvezető rendelkezik a megállapodás szerinti tevékenységek megkönnyítéséhez és meggyorsításához szükséges utasítási és delegált hatáskörrel.

(4)  A küldöttségvezető rendszeresen tájékoztatja a nemzeti hatóságokat a Közösség olyan tevékenységeiről, amelyek közvetlenül érinthetik a Közösség és az AKCS-államok közötti együttműködést.

37. cikk

Kifizetések

(1)  A kifizetéseknek az AKCS-államok nemzeti pénznemeiben történő teljesítése esetében a tagállamok pénznemeiben vagy euróban vezetett számlát lehet nyitni az AKCS-államokban a Bizottság által és nevében az AKCS-állam és a Bizottság közötti megállapodással kiválasztott nemzeti állami vagy részben állami pénzügyi intézménynél. Ez az intézmény gyakorolja a nemzeti kifizetési megbízott funkcióit.

(2)  A nemzeti kifizetési megbízott nem kap díjazást a szolgálataiért, és a letétbe helyezett pénzeszközök nem kamatoznak. A helyi számlákat a Bizottság tölti fel a tagállamok egyikének pénznemében vagy euróban a jövőbeni készpénzkövetelmények becslése alapján, és ezt kellő időben kell megtenni ahhoz, hogy elkerüljék az ►M10  AKCS-állam vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv ◄ általi előfinanszírozás szükségességét, és megelőzzék a késedelmes kifizetéseket.

(3)  [törölve]

(4)  A Bizottság a kifizetéseket a Közösség és a Bizottság által megállapított szabályoknak megfelelően folyósítja, lehetőleg azt követően, hogy az ►M10  illetékes programengedélyező ◄ utalványozta és engedélyezte a kifizetést.

(5)  [törölve]

(6)  A kiadások jóváhagyásával, engedélyezésével és kifizetésével kapcsolatos eljárást a kifizetés esedékessé válásától számított 90 napon belül be kell fejezni. Az ►M10  illetékes programengedélyező ◄ az esedékesség napja előtt legkésőbb 45 nappal feldolgozza és kézbesíti a kifizetési engedélyt a küldöttségvezető részére.

(7)  A késedelmes kifizetések miatti követeléseket az érintett ►M10  érintett AKCS-állam vagy a regionális vagy az AKCS-n belüli szinten működő megfelelő szervezet vagy szerv ◄ viseli, illetve amennyiben mindkét Fél felelős a késedelemért, a Bizottság a saját forrásaiból, a fenti eljárással összhangban.

▼M10 —————

▼B

VI. MELLÉKLET

A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT, TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÉS SZIGETI AKCS-ÁLLAMOK JEGYZÉKE

Az alábbi jegyzékek tartalmazzák a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államokat:



A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT AKCS-ÁLLAMOK

1. cikk

E megállapodás szerint az alábbi államokat kell a legkevésbé fejlett AKCS-államoknak tekinteni:

Angola

Benin

Burkina Faso

Burundi

Zöld-foki Köztársaság

Közép-afrikai Köztársaság

Csád

Comore-szigetek

Kongói Demokratikus Köztársaság

Dzsibuti

Etiópia

Eritrea

Gambia

Guinea

Guinea (Bissau)

Guinea (Egyenlítői)

Haiti

Kiribati

Lesotho

Libéria

Malawi

Mali

Mauritánia

Madagaszkár

Mozambik

Niger

Ruanda

Szamoa

São Tomé és Príncipe

Sierra Leone

Salamon-szigetek

Szomália

Szudán

Tanzánia

Tuvalu

Togo

Uganda

Vanuatu

Zambia

▼M1

Timor Leste

▼B



TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ AKCS-ÁLLAMOK

2. cikk

Különös intézkedéseket és rendelkezéseket állapítottak meg a tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy leküzdjék a fejlődésüket gátló földrajzi nehézségeket és más akadályokat, és így felgyorsíthassák növekedésük ütemét.

3. cikk

A tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok:

Botswana

Burkina Faso

Burundi

Közép-afrikai Köztársaság

Csád

Etiópia

Lesotho

Malawi

Mali

Niger

Ruanda

Szváziföld

Uganda

Zambia

Zimbabwe



SZIGETI AKCS-ÁLLAMOK

4. cikk

Különös intézkedéseket és rendelkezéseket állapítottak meg a szigeti AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy leküzdjék a fejlődésüket gátló természeti és földrajzi nehézségeket és egyéb akadályokat, és így felgyorsíthassák növekedésük ütemét.

5. cikk

A szigeti AKCS-államok jegyzéke:

Antigua és Barbuda

Bahamák

Barbados

Zöld-foki-szigetek

Comore-szigetek

Dominika

Dominikai Köztársaság

Fidzsi-szigetek

Grenada

Haiti

Jamaica

Kiribati

Madagaszkár

Mauritius

Pápua Új-Guinea

Saint Kitts és Nevis

Saint Lucia

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Szamoa

São Tomé és Príncipe

Seychelles-szigetek

Salamon-szigetek

Tonga

Trinidad és Tobago

Tuvalu

Vanuatu

▼M1

Timor Leste

▼M4

VII. MELLÉKLET

Az emberi jogokkal, a demokratikus elvekkel és a jogállamisággal kapcsolatos politikai párbeszéd



1. cikk

Célkitűzések

(1)  A 96. cikk (2) bekezdésének (a) pontjában meghatározott konzultációkra a különösen sürgős szükség eseteit kivéve széles körű politikai párbeszédet követően kerül sor, a megállapodás 8. cikkében és 9. cikke (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2)  Az ilyen politikai párbeszédet a Felek a megállapodás szellemében folytatják, és szem előtt tartják a Miniszterek Tanácsa által kidolgozott, az AKCS — EU politikai párbeszédre vonatkozó iránymutatásokat.

(3)  A politikai párbeszéd olyan folyamat, amelynek elő kell mozdítania az AKCS — EU kapcsolatokat, és hozzá kell járulnia a partnerség célkitűzéseinek megvalósításához.

2. cikk

A 96. cikk szerinti konzultációkat megelőző megerősített politikai párbeszéd

(1)  Az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartását érintő politikai párbeszédet a megállapodás 8. cikke és a 9. cikkének (4) bekezdése, valamint a nemzetközileg elismert standardok és normák keretei között kell folytatni. E párbeszéd keretében a Felek közös napirendekben és prioritásokban egyezhetnek meg.

(2)  A Felek a nemzetközileg elismert standardok és normák keretei között az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság vonatkozásában közösen kidolgozhatnak vagy megállapíthatnak különös viszonyítási pontokat vagy célokat, figyelembe véve az érintett AKCS-állam különleges körülményeit. A viszonyítási pontok olyan mechanizmusok, amelyek révén a megfelelés vonatkozásában egyes középtávú célkitűzések és időszakok meghatározásával a célok megvalósíthatók.

(3)  Az 1. és 2. bekezdésben megállapított politikai párbeszéd szisztematikus és formális, és minden lehetőséget kimerít a megállapodás 96. cikke értelmében folytatott konzultációkat megelőzően.

(4)  A megállapodás 96. cikke (2) bekezdése b) pontjában meghatározott különösen sürgős szükség eseteinek kivételével a 96. cikk szerinti konzultációkra az azokat megelőző megerősített politikai párbeszéd hiányában is sor kerülhet, amennyiben az egyik Fél egy korábbi párbeszéd során vállalt kötelezettségvállalásainak tartósan nem tesz eleget, vagy nem sikerül jóhiszemű párbeszédet kezdeni.

(5)  A kapcsolat normalizálása céljából a Felek a megállapodás 8. cikke értelmében folytatott politikai párbeszédet alkalmazzák azon országok segítése érdekében, amelyekre a megállapodás 96. cikke szerinti megfelelő intézkedések vonatkoznak.

3. cikk

Kiegészítő szabályok a megállapodás 96. cikke értelmében folytatott konzultációkra vonatkozóan

(1)  A Felek törekednek arra, hogy a megállapodás 96. cikke értelmében folytatott konzultációk során a képviselet szintjét illetően előmozdítsák az egyenlőséget.

(2)  A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a formális konzultációkat megelőzően, azok során és azokat követően őszinte és nyílt együttműködést tanúsítanak, szem előtt tartva az e melléklet 2. cikke (2) bekezdésében hivatkozott egyedi viszonyítási pontokat és célokat.

(3)  A Felek hatékony felkészülése, valamint az AKCS-csoporton belüli és a Közösség és tagállamai közötti mélyreható konzultációk érdekében a Felek a megállapodás 96. cikke (2) bekezdése értelmében meghatározott 30 napos bejelentési időszakot alkalmazzák. A konzultációs folyamat során a Feleknek rugalmas időszakokban kell megállapodniuk annak elismerése mellett, hogy a 96. cikk (2) bekezdése b) pontjában, valamint e melléklet 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott különösen súlyos esetek azonnali fellépést igényelhetnek.

▼M10

(4)  A Felek elismerik az AKCS-csoport szerepét a politikai párbeszédben, amelynek módozatait az AKCS-csoport határozza meg, és amelyeket az Európai Közösség és tagállamai tudomására kell hozni. Az AKCS Titkárság és az Európai Bizottság kicseréli egymás között az összes szükséges információt az e megállapodás 96. és 97. cikke szerinti konzultációk előtt, alatt és azokat követően folytatott politikai párbeszéd folyamatáról.

▼M4

(5)  A Felek elismerik a megállapodás 96. cikke értelmében folytatott strukturált és folyamatos konzultációk szükségességét. A Miniszterek Tanácsa e célból további módozatokat dolgozhat ki.

▼B

JEGYZŐKÖNYVEK

1. JEGYZŐKÖNYV

A közös intézmények működési költségeiről

(1)

Egyrészről a tagállamok és a Közösség, másrészről az AKCS-államok felelősek azon kiadásokért, amelyek a Miniszterek Tanácsában és annak alárendelt szerveiben való részvételükkel kapcsolatban merülnek fel mind a személyzeti, utazási és ellátási, mind pedig a tartózkodási költségek terén.

Az e megállapodás szerinti közös intézmények találkozóin való tolmácsolással, a dokumentumok fordításával és másolásával, valamint a találkozók gyakorlati megrendezésével (például létesítmények, berendezések és futárok) kapcsolatos kiadásokat a Közösség vagy valamely AKCS-állam viseli, attól függően, hogy a találkozókat valamely tagállam vagy egy AKCS-állam területén rendezik-e meg.

(2)

A megállapodás 98. cikkének megfelelően kijelölt választottbírák jogosultak az utazási és tartózkodási költségeik megtérítésére. Ez utóbbit a Miniszterek Tanácsa határozza meg.

A választottbírák felmerült utazási és tartózkodási költségeinek felét a Közösség, a másik felét az AKCS-államok viselik. A választottbírák által bármely hivatal létrehozásával, a vitákat előkészítő vizsgálatokkal és a meghallgatások megszervezésével kapcsolatos költségeket (pl. helyszín, személyzet és tolmácsolás) a Közösség viseli. A különleges vizsgálatokkal kapcsolatos kiadásokat az egyéb költségekkel együtt kell rendezni, és a feleknek letétbe kell helyezniük a választottbírók végzésében meghatározott előlegeket.

(3)

Az AKCS-államok létrehoznak egy, a Főtitkárság kezelése alatt álló alapot azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a Közös Parlamenti Közgyűlés és a Miniszterek Tanácsának AKCS-résztvevői részéről felmerült költségek finanszírozásához.

Az AKCS-államok befizetéseket teljesítenek az alapba. Az AKCS–EK intézményeken belül folytatott párbeszédben az összes AKCS-állam aktív részvételének ösztönzése érdekében a Közösség a pénzügyi jegyzőkönyvben előírt módon teljesíti a befizetéseket az alapba (az első pénzügyi jegyzőkönyv szerint 4 millió euró).

Az alapból történő támogathatóságra való jogosultság érdekében a kiadásoknak az (1) bekezdésben megállapítottak mellett meg kell felelniük a következő feltételeknek:

 A parlamenti képviselők vagy azok hiányában más hasonló AKCS-képviselők részéről kell felmerülniük azzal kapcsolatban, hogy az általuk képviselt országból elutaznak a Közös Parlamenti Közgyűlés, a munkacsoportok, illetve az azok égisze alatt működő képviseletek ülésein történő részvétel céljából, vagy amikor ugyanezen képviselők vagy az AKCS civil társadalmának, valamint gazdasági és szociális szereplőinek képviselői a megállapodás 15. és 17. cikke alapján megtartott konzultációs üléseken vesznek részt.

 Az ülések, képviseletek és munkacsoportok jellegére, megszervezésére, gyakoriságára és helyszínére vonatkozó határozatokat a Miniszterek Tanácsa és a Közös Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzatával összhangban kell meghozni.

(4)

A konzultációs üléseket és az AKCS–EU gazdasági és szociális szereplőinek üléseit az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága szervezi meg. Ebben az egyedi esetben az AKCS gazdasági és szociális szereplőinek részvételét fedező közösségi hozzájárulást közvetlenül a Gazdasági és Szociális Bizottság számára kell megfizetni.

Az AKCS Titkársága, a Miniszterek Tanácsa és a Közös Parlamenti Közgyűlés a Bizottsággal egyeztetve a felek által jóváhagyott képviseleti szervezetekre ruházhatja az AKCS civil társadalom konzultációs találkozóinak megszervezését.

2. JEGYZŐKÖNYV

A kiváltságokról és mentességekről



A FELEK

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv megkötésével megkönnyítsék a megállapodás gördülékeny működését, munkájának előkészítését és az alkalmazására elfogadott intézkedések végrehajtását;

MIVEL ezért szükséges meghatározni azon kiváltságokat és mentességeket, amelyekre a megállapodás alkalmazásával kapcsolatos munkában és az ilyen munkához kapcsolódó hivatalos közleményekre vonatkozó intézkedésekben részt vevő személyek igényt tarthatnak az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-án Brüsszelben aláírt jegyzőkönyv sérelme nélkül;

MIVEL szükséges megállapítani az AKCS Miniszterek Tanácsának tulajdonával, pénzeszközei és vagyonával, valamint személyzetével kapcsolatos elbánást;

MIVEL az 1975. június 6-i Georgetown-i Megállapodás létrehozta az AKCS-államok csoportját, valamint az AKCS Miniszterek Tanácsát és a Nagykövetek Tanácsát; mivel az AKCS-államok csoportja szerveinek kiszolgálását az AKCS-államok Titkárságának kell biztosítania;

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket csatolnak a megállapodáshoz:



1. FEJEZET

A MEGÁLLAPODÁS MUNKÁJÁBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

1. cikk

A tagállamok és az AKCS-államok kormányainak, illetve az Európai Közösségek intézményeinek képviselői, valamint tanácsadóik és szakértőik és az AKCS-államok Titkársága által foglalkoztatott személyzet azon tagjai, akik a tagállamok vagy az AKCS-államok területén részt vesznek akár a megállapodás szerinti intézmények, akár a koordináló szervek munkájában, akár a megállapodás alkalmazásával kapcsolatos munkában, szokásjogon alapuló kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket élveznek feladataik ellátása, illetve az e feladatok elvégzésének helyszínére oda vagy onnan vissza történő utazás során.

Az előző bekezdés vonatkozik a megállapodás Közös Parlamenti Közgyűlésének tagjaira, a megállapodás alapján kinevezhető választottbírákra, a létrehozható gazdasági és szociális szféra konzultációs szerveinek tagjaira, az ilyen intézmények tisztségviselőire és alkalmazottaira, az Európai Beruházási Bank hivatalainak tagjaira és ezek személyzetére, valamint a Vállalkozásfejlesztési Központ és a Mezőgazdasági Fejlesztési Központ személyzetére is.



2. FEJEZET

AZ AKCS MINISZTEREK TANÁCSÁNAK TULAJDONA, PÉNZESZKÖZEI ÉS VAGYONA

2. cikk

Az AKCS Miniszterek Tanácsa által hivatalos célra elfoglalt létesítmények és épületek sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, hatósági igénybevétel, elkobzás és kisajátítás alól.

Annak kivételével, ha az említett tanács birtokában álló vagy a nevében használt gépjármű által okozott baleset kivizsgálása céljából szükséges, illetve amennyiben egy ilyen jármű megsérti a közlekedési szabályokat vagy balesetet okoz, az AKCS Miniszterek Tanácsának tulajdonára és vagyonára nem lehet a közigazgatási és jogi korlátozó intézkedéseket hozni a megállapodással létrehozott Miniszterek Tanácsának engedélye nélkül.

3. cikk

Az AKCS Miniszterek Tanácsának irattára sérthetetlen.

4. cikk

Az AKCS Miniszterek Tanácsa, annak vagyona, bevétele és más tulajdona mentes minden közvetlen adó alól.

A fogadó állam minden lehetséges esetben megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy elengedje vagy visszafizesse az ingók és ingatlanok árában foglalt közvetett vagy forgalmi adókat, amennyiben az AKCS Miniszterek Tanácsa kizárólag hivatalos használatra jelentős beszerzéseket eszközöl, és azok ára ilyen adókat tartalmaz.

Nem jár mentesség az elvégzett szolgáltatások ellenértékét képező adók, díjak, illetékek vagy vámok alól.

5. cikk

Az AKCS Miniszterek Tanácsa a hivatalos használatára szolgáló árucikkek vonatkozásában mentes minden vám, illetve behozatali tilalom és korlátozás alól; az így behozott árucikkeket csak az adott ország kormánya által jóváhagyott feltételek mellett lehet eladni vagy más módon akár visszterhesen, akár ingyenesen elidegeníteni abban az országban, ahová behozták azokat.



3. FEJEZET

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

6. cikk

Hivatalos közleményeik és valamennyi okmányuk továbbítása céljára az Európai Közösség, a megállapodás intézményei és a koordináló szervek a nemzetközi szervezeteknek járó elbánásban részesülnek a szerződésben félként részt vevő államok felségterületén.

Az Európai Közösség, a megállapodás közös intézményei és a koordináló szervek hivatalos levelezését és egyéb hivatalos közleményeit nem lehet cenzúrázni.



4. FEJEZET

AZ AKCS-ÁLLAMOK TITKÁRSÁGÁNAK SZEMÉLYZETE

7. cikk

(1)  Az AKCS Miniszterek Tanácsának titkára vagy titkárai, valamint titkárhelyettese vagy titkárhelyettesei, illetve az AKCS-államok meghatározása szerinti magas rangú tisztviselőinek más állandó tagjai a diplomáciai képviseletek számára biztosított előnyöket élvezik az AKCS Miniszterek Tanácsa székhelye szerinti országban, az AKCS Nagykövetek Bizottsága hivatalban lévő elnökének felelőssége alatt. Házastársuk és velük egy háztartásban élő kiskorú gyermekek azonos feltételek mellett jogosultak az ilyen diplomáciai személyzet tagjai házastársainak és kiskorú gyermekeinek biztosított kedvezményekre.

(2)  Az AKCS személyzetének az (1) bekezdésben nem említett állandó tagjai a fogadó országban mentesek az AKCS-állam által részükre kifizetett illetményre, járandóságra és juttatásokra vonatkozó minden adó alól attól a naptól kezdve, amelyen az ilyen jövedelem adókötelessé válik az AKCS-állam javára.

A fenti rendelkezés nem alkalmazható sem az AKCS Titkársága által a személyzetének korábbi tagjai vagy az azok alapján jogosultak részére kifizetett nyugdíjra, valamint a helyi személyzete részére kifizetett illetményre, járandóságra és juttatásra.

8. cikk

Az az állam, amelyben az AKCS Miniszterek Tanácsának székhelye van, a 7. cikk (1) bekezdésében említettek kivételével az AKCS-államok Titkársága által foglalkoztatott személyzet állandó tagjai számára kizárólag a hivatalos feladataik végzése közben elkövetett cselekmények vonatkozásában biztosít mentességet a bírósági eljárások alól. Az ilyen mentesség azonban nem vonatkozik arra, amikor az AKCS-államok Titkársága által foglalkoztatott személyzet valamely állandó tagja megsérti a közúti közlekedés szabályait, illetve a tulajdonában álló vagy az általa vezetett gépjármű kárt okoz.

9. cikk

Az AKCS Nagykövetek Bizottsága hivatalban lévő elnökének, az AKCS Miniszterek Tanácsa titkárának és titkárainak, valamint titkárhelyettesének és titkárhelyetteseinek, valamint az AKCS-államok Titkársága által foglalkoztatott személyzet állandó tagjainak nevét, beosztását és címét az AKCS Miniszterek Tanácsának elnöke rendszeresen közli annak az államnak a kormányával, amelynek területén az AKCS Miniszterek Tanácsának székhelye van.



5. FEJEZET

A BIZOTTSÁG KÜLDÖTTSÉGEI AZ AKCS-ÁLLAMOKBAN

10. cikk

(1)  A Bizottság küldöttségének vezetője, a küldöttség számára kijelölt személyzet és a küldöttségek a helyben felvett személyzet kivételével mentesek minden közvetlen adó alól azon AKCS-államban, ahol külszolgálatot teljesít.

(2)  A IV. melléklet 4. fejezete 31. cikke (2) bekezdésének g) pontja az (1) bekezdésben említett személyzetre is vonatkozik.



6. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Az e jegyzőkönyvben biztosított kiváltságok, mentességek és kedvezmények kizárólag a hivatalos teendőik megfelelő ellátása érdekében illetik meg az érintetteket.

Az e jegyzőkönyvben említett valamennyi intézmény vagy szerv köteles lemondani a mentességről, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen mentesség feladása nem áll ellentétben az érdekeivel.

12. cikk

Az e jegyzőkönyvvel kapcsolatos vitákra a megállapodás 98. cikkét kell alkalmazni.

Választottbíráskodás esetén az AKCS Miniszterek Tanácsa és az Európai Beruházási Bank félként vehet részt az eljárásban.

3. JEGYZŐKÖNYV

Dél-Afrikáról



1. cikk

Minősített jogállás

(1)  Dél-Afrika e megállapodásban való részvételére az e jegyzőkönyvben megállapított korlátozások irányadók.

(2)  Az Európai Közösség és Dél-Afrika között a kereskedelemről, fejlesztésről és együttműködésről szóló, ►M10  2009. szeptember 11-én aláírt megállapodással módosított ◄ kétoldalú megállapodás (a továbbiakban „TDCA”) rendelkezései elsőbbséget élveznek e megállapodás rendelkezéseivel szemben.

2. cikk

Általános rendelkezések, politikai párbeszéd és közös intézmények

(1)  E megállapodás általános, intézményi és záró rendelkezései Dél-Afrikára is vonatkoznak.

(2)  Dél-Afrika teljes mértékben társul az átfogó politikai párbeszédhez, és részt vesz e megállapodás közös intézményeiben és szerveiben. A Dél-Afrikára e jegyzőkönyv értelmében nem vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban meghozandó határozatok tekintetében azonban Dél-Afrika nem vesz részt a döntéshozatali folyamatban.

3. cikk

Együttműködési stratégiák

E megállapodás együttműködési stratégiáról szóló rendelkezései vonatkoznak a Közösség és Dél-Afrika közötti együttműködésre.

4. cikk

Pénzügyi források

(1)  E megállapodás fejlesztésfinanszírozási együttműködéssel kapcsolatos rendelkezéseit Dél-Afrikára nem kell alkalmazni.

▼M10

(2)  Ugyanakkor ettől az alapelvtől eltérve Dél-Afrika jogosult részt venni az AKCS–EK fejlesztésfinanszírozási együttműködés e jegyzőkönyv 8. cikkében felsorolt területein a viszonosság és az arányosság elve alapján, valamint annak tudomásulvételével, hogy Dél-Afrika részvételét teljes egészében a TDCA VII. címében előírt forrásokból biztosítják. Amennyiben a TDCA forrásait az AKCS–EK pénzügyi együttműködés keretében végrehajtott műveletekben való részvételre fordítják, Dél-Afrika jogosult teljes mértékben részt venni az ilyen támogatás végrehajtását szabályozó döntéshozatali eljárásokban.

▼B

(3)  A dél-afrikai természetes és jogi személyek jogosultak az e megállapodásban előírt pénzügyi forrásokból finanszírozott szerződések odaítélésére. E tekintetben a dél-afrikai természetes és jogi személyekre azonban nem élvezik az AKCS-államok természetes és jogi személyei számára biztosított kedvezményeket.

▼M10

(4)  Az e megállapodás II. mellékletének 1. fejezetében meghatározott beruházásfinanszírozásra a Dél-Afrikában letelepedett befektetési alapok, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi közvetítők lehetnek jogosultak.

▼B

5. cikk

Kereskedelmi együttműködés

(1)  E megállapodás gazdasági és kereskedelmi együttműködéssel kapcsolatos rendelkezései Dél-Afrikára nem vonatkoznak.

(2)  Ennek ellenére Dél-Afrika megfigyelőként részt vesz a felek között e megállapodás 34–40. cikke értelmében folytatandó párbeszédben.

▼M10

(3)  Ez a jegyzőkönyv nem akadályozza Dél-Afrikát abban, hogy az ezen megállapodás II. címének 3. részében foglalt gazdasági partnerségi megállapodások (EPA) egyikéről tárgyalásokat folytasson és a megállapodást aláírja, amennyiben a szóban forgó EPA részes felei így egyeznek meg.

▼B

6. cikk

A jegyzőkönyvek és nyilatkozatok alkalmazhatósága

Az e megállapodáshoz mellékelt, a Dél-Afrikára nem vonatkozó rendelkezésekhez kapcsolódó jegyzőkönyvek és nyilatkozatok Dél-Afrikára nem vonatkoznak. Minden egyéb jegyzőkönyvet és nyilatkozatot alkalmazni kell.

7. cikk

Felülvizsgálati záradék

E jegyzőkönyvet a Miniszterek Tanácsának határozatával lehet felülvizsgálni.

8. cikk

Alkalmazhatóság

Az előző cikkeksérelme nélkül az alábbi táblázat tartalmazza a megállapodás azon cikkeit és mellékleteit, amelyek Dél-Afrikára vonatkoznak, illetve amelyek nem.



Alkalmazható

Megjegyzések

Nem alkalmazható

Preambulum

 

 

I. rész, I. cím, 1. fejezet: „Célkitűzések, elvek és szereplők” (1–7. cikk)

 

 

I. rész, II. cím: „A politikai dimenzió” (8–13. cikk)

 

 

2. rész: „Intézményi rendelkezések” (14–17. cikk)

E jegyzőkönyv 1. cikkével összhangban Dél-Afrikának nincs szavazati joga egyetlen közös intézményben vagy szervben sem a megállapodás azon területein, amelyek nem alkalmazhatók Dél-Afrikára.

 

3. rész, I. cím: „Fejlesztési stratégiák”.

 

 

 

A fenti 5. cikknek megfelelően Dél-Afrika jogosult megfigyelőként társulni a felek közötti az e megállapodás 34–40. cikke értelmében folytatott párbeszédhez

3. rész, II, cím: „Gazdasági és kereskedelmi együttműködés”.

75. cikk i) pontja (A beruházások elősegítése, a regionális szintű AKCS–EU magánszektorbeli párbeszéd támogatása), 78. cikk (Beruházásvédelem)

A fenti 4. cikknek megfelelően Dél-Afrika jogosult résztvenni az AKCS–EK fejlesztésfinanszírozási együttműködés egyes területein azzal a feltétellel, hogy Dél-Afrika részvételét teljes egészében a TDCA VII. címében előírt forrásokból biztosítják. A fenti 2. cikkel összhangban Dél-Afrika részt vehet a 83. cikkben előírt AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságban anélkül, hogy szavazati jogot élvezne a Dél-Afrikára nem alkalmazható rendelkezések tekintetében.

4. rész: „Fejlesztésfinanszírozási együttműködés”

5. rész: „A legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államokra vonatkozó általános rendelkezések” (84–90. cikk)

 

 

6. rész: „Záró rendelkezések” (91–100. cikk)

 

 

 

 

I. melléklet (Pénzügyi jegyzőkönyv)

II. jegyzőkönyv: „A finanszírozás feltételei”, 5. fejezet (kapcsolat a 78. cikkel / beruházásvédelem)

A fenti 4. cikknek megfelelően Dél-Afrikának joga van a részvételre az AKCS–EK fejlesztésfinanszírozási együttműködés egyes területein annak tudomásul vételével, hogy Dél-Afrika részvételét teljes egészében a TDCA VII. címében előírt forrásokból biztosítják.

II. jegyzőkönyv: „A finanszírozás feltételei”, 1., 2., 3. és 4. fejezet

III. melléklet: „Intézményi támogatás (CDE és CTA)”

A fenti 4. cikknek megfelelően Dél-Afrika jogosult résztvenni az AKCS–EK fejlesztésfinanszírozási együttműködés egyes területein annak tudomásul vételével, hogy Dél-Afrika részvételét teljes egészében a TDCA VII. címében előírt forrásokból biztosítják.

 

IV. melléklet, Végrehajtási és irányítóbizottsági eljárások: 6–14. cikk (Regionális együttműködés), 20–32. cikk (Verseny és kedvezmények)

A fenti 4. cikknek megfelelően, amennyiben a TDCA szerinti forrásokat az AKCS–EK pénzügyi együttműködés keretében használják fel, Dél-Afrika jogosult teljes mértékben részt venni az ilyen támogatás végrehajtását szabályozó döntéshozatali eljárásokban. A dél-afrikai természetes és jogi személyek továbbá jogosultak részt venni a megállapodás finanszírozási forrásaiból finanszírozott szerződésekre irányuló pályázatokban. Ebben az összefüggésben a dél-afrikai ajánlattevők nem élvezik az AKCS-államok ajánlattevői részére biztosított kedvezményeket.

IV. melléklet, 1–5. cikk (nemzeti programozás), 15–19. cikk (a projektciklusra vonatkozó rendelkezések), 27. cikk (az AKCS-kivitelezők kedvezményei) és 34–38. cikk (Kivitelezők)

 

 

V. melléklet / az előkészítő időszak alatti kereskedelmi rendszer.

VI. melléklet; A legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államok felsorolása.

 

 

▼M10

ZÁRÓOKMÁNY



ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ÍRORSZÁG ELNÖKE,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

MÁLTA ELNÖKE,

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ROMÁNIA ELNÖKE,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a Közösség államai, a továbbiakban: a tagállamok

és AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU)

meghatalmazottjai

egyrészről, valamint

AZ ANGOLAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE ANTIGUA ÉS BARBUDA KIRÁLYNŐJE,

A BAHAMAI KÖZÖSSÉG ÁLLAMFŐJE,

BARBADOS ÁLLAMFŐJE,

ŐFELSÉGE BELIZE KIRÁLYNŐJE,

A BENINI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

BURKINA FASO ELNÖKE,

A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KAMERUNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COMORE ISZLÁM SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COOK-SZIGETEK KORMÁNYA,

AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DZSIBUTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG KORMÁNYA,

A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ERITREA ÁLLAM ELNÖKE,

AZ ETIÓP DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A FIDZSI-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GABONI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS ÁLLAMFŐJE,

A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE GRENADA KIRÁLYNŐJE,

A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GUYANAI SZÖVETKEZETI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A HAITI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

JAMAICA ÁLLAMFŐJE,

A KENYAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A LESOTHÓI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MADAGASZKÁRI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALAWI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MARSHALL-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A MAURITÁNIAI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK KORMÁNYA,

A MOZAMBIKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAURUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A NIGERI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

NIUE KORMÁNYA,

A PALAUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE A PÁPUA ÚJ-GUINEAI FÜGGETLEN ÁLLAM KIRÁLYNŐJE,

A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SAINT KITTS ÉS NEVIS KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT LUCIA KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A SZAMOAI FÜGGETLEN ÁLLAM ÁLLAMFŐJE,

A SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZENEGÁLI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SIERRA LEONE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SALAMON-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SURINAME KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SZVÁZIFÖLDI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSÁDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KELET-TIMORI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A TOGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE TONGA KIRÁLYA,

A TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE TUVALU KIRÁLYNŐJE,

AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A VANUATUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZIMBABWEI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

államaik a továbbiakban: az AKCS-államok, meghatalmazottjai,

másrészről,

akik a kétezer-tizedik év június havának huszonkettedik napján Ouagadougouban abból a célból gyűltek össze, hogy a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt és 2005. június 25-én Luxembourgban először módosított partnerségi megállapodás második módosításáról szóló megállapodást aláírják.

▼B





I. melléklet

Pénzügyi jegyzőkönyv

II melléklet

A finanszírozás feltételei

III. melléklet

Intézményi támogatás

IV. melléklet

Végrehajtási és irányítóbizottsági eljárások

V. melléklet

A 37. cikk (1) bekezdésében említett előkészítő időszak során vonatkozó kereskedelmi rendszer

VI. melléklet

A legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államok jegyzéke

1. jegyzőkönyv

a közös intézmények működési költségeiről

2. jegyzőkönyv

a kiváltságokról és mentességekről

3. jegyzőkönyv

Dél-Afrikáról



I. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat a piacra jutás támogatásáról az AKCS–EK partnerségen belül;

II. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat a migrációról és fejlődésről (13. cikk);

III. nyilatkozat

Az Európai Unió nyilatkozata a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő intézményi változásokról;

IV. nyilatkozat

A Közösség nyilatkozata az AKCS Titkárságának finanszírozásáról

V. nyilatkozat

A Közösség nyilatkozata a közös intézmények finanszírozásáról

VI. nyilatkozat

A Közösség nyilatkozata a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvről

VII. nyilatkozat

A tagállamok nyilatkozata a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvről

VIII. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvről

IX. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat a kereskedelemről és környezetvédelemről szóló 49. cikk (2) bekezdéséről

X. nyilatkozat

Az AKCS nyilatkozata a kereskedelemről és környezetvédelemről

XI. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat az AKCS kulturális örökségéről

XII. nyilatkozat

Az AKCS-államok nyilatkozata a kulturális vagyon visszaadásáról vagy kiadásáról

XIII. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat a szerzői jogról

XIV. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat a regionális együttműködésről és a legkülső régiókról (28. cikk)

XV. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat a csatlakozásról

XVI. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat az EK-Szerződés negyedik részében említett tengerentúli országok és területek csatlakozásáról

XVII. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat a megállapodás 66. cikkéről (adósságenyhítés)

XVIII. nyilatkozat

Az EU nyilatkozata a pénzügyi jegyzőkönyvről

XIX. nyilatkozat

A Tanács és a Bizottság nyilatkozata a programozás folyamatáról

XX. nyilatkozat

Együttes nyilatkozat az exportjövedelmek ingadozásának hatásáról a sérülékeny kisméretű, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államokra

XXI. nyilatkozat

A Közösség nyilatkozata a IV. melléklet 3. cikkéről

Hecho en Cotonú, el veintitrés de junio del año dos mil.

Udfærdiget i Cotonou den treogtyvende juni to tusind.

Geschehen zu Cotonou am dreiundzwanzigsten Juni zweitausend.

Έγινε στην Κοτονού, στις είκοσι τρεις Ιουνίου δύο χιλιάδες.

Done at Cotonou on the twenty-third day of June in the year two thousand.

Fait à Cotonou, le vingt-trois juin deux mille.

Fatto a Cotonou, addì ventitré giugno duemila.

Gedaan te Cotonou, de drieëntwintigste juni tweeduizend.

Feito em Cotonu, em vinte e três de Junho de dois mil.

Tehty Cotonoussa kahdentenakymmenentenäkolmantena päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhatta.

Som skedde i Cotonou den tjugotredje juni tjugohundra.

Pour Sa Majesté le Roi des Belges

Voor Zijne Majesteit de Koning der Belgen

Für Seine Majestät den König der Belgier

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse Hoofdstedelijke Gewest.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

For Hendes Majestæt Danmarks Dronning

Für den Präsidenten der Bundesrepublik Deutschland

Για τον Πρόεδρο της Ελληνικής Δημοκρατίας

Por Su Majestad el Rey de España

Pour le Président de la République française

Thar ceann Uachtarán na hÉireann

For the President of Ireland

Per il Presidente della Repubblica italiana

Pour Son Altesse Royale le Grand-Duc de Luxembourg

Voor Hare Majesteit de Koningin der Nederlanden

Für den Bundespräsidenten der Republik Österreich

Pelo Presidente da República Portuguesa

Suomen Tasavallan Presidentin puolesta

För Republiken Finlands President

På svenska regeringens vägnar

For Her Majesty the Queen of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Pour le Président de la République d'Angola

For Her Majesty the Queen of Antigua and Barbuda

For the Head of State of the Commonwealth of the Bahamas

For the Head of State of Barbados

For the Government of Belize

Pour le Président de la République du Bénin

For the President of the Republic of Botswana

Pour le Président du Burkina Faso

Pour le Président de la République du Burundi

Pour le Président de la République du Cameroun

Pour le Président de la République du Cap-Vert

Pour le Président de la République Centrafricaine

Pour le Président de la République Fédérale Islamique des Comores

Pour le Président de la République démocratique du Congo

Pour le Président de la République du Congo

For the Government of the Cook Islands

Pour le Président de la République de Côte d'Ivoire

Pour le Président de la République de Djibouti

For the Government of the Commonwealth of Dominica

For the President of the Dominican Republic

For the President of the State of Eritrea

For the President of the Federal Republic of Ethiopia

For the President of the Sovereign Democratic Republic of Fiji

Pour le Président de la République gabonaise

For the President and Head of State of the Republic of The Gambia

For the President of the Republic of Ghana

For Her Majesty the Queen of Grenada

Pour le Président de la République de Guinée

Pour le Président de la République de Guinée-Bissau

Pour le Président de la République de Guinée équatoriale

For the President of the Republic of Guyana

Pour le Président de la République d'Haïti

For the Head of State of Jamaica

For the President of the Republic of Kenya

For the President of the Republic of Kiribati

For His Majesty the King of the Kingdom of Lesotho

For the President of the Republic of Liberia

Pour le Président de la République de Madagascar

For the President of the Republic of Malawi

Pour le Président de la République du Mali

For the Government of the Republic of the Marshall Islands

Pour le Président de la République Islamique de Mauritanie

For the President of the Republic of Mauritius

For the Government of the Federated States of Micronesia

Pour le Président de la République du Mozambique

For the President of the Republic of Namibia

For the Government of the Republic of Nauru

Pour le Président de la République du Niger

For the President of the Federal Republic of Nigeria

For the Government of Niue

For the Government of the Republic of Palau

For Her Majesty the Queen of the Independent State of Papua New Guinea

Pour le Président de la République Rwandaise

For Her Majesty the Queen of Saint Kitts and Nevis

For Her Majesty the Queen of Saint Lucia

For Her Majesty the Queen of Saint Vincent and the Grenadines

For the Head of State of the Independent State of Samoa

Pour le Président de la République démocratique de São Tomé et Príncipe

Pour le Président de la République du Sénégal

Pour le Président de la République des Seychelles

For the President of the Republic of Sierra Leone

For Her Majesty the Queen of the Solomon Islands

For the President of the Republic of South Africa

For the President of the Republic of the Sudan

For the President of the Republic of Suriname

For His Majesty the King of the Kingdom of Swaziland

For the President of the United Republic of Tanzania

Pour le Président de la République du Tchad

Pour le Président de la République togolaise

For His Majesty King Taufa'ahau Tupou IV of Tonga

For the President of the Republic of Trinidad and Tobago

For Her Majesty the Queen of Tuvalu

For the President of the Republic of Uganda

For the Government of the Republic of Vanuatu

For the President of the Republic of Zambia

For the Government of the Republic of Zimbabwe

▼M10

I. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a piacra jutás támogatásáról az AKCS–EK partnerségen belül

A Felek elismerik a preferenciális piacrajutási feltételek AKCS-gazdaságokban betöltött jelentős szerepét, különösen a nyersanyagok területén és más agráripari ágazatokban, amelyek döntő fontosságúak az AKCS-államok gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából, és jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz, az exportbevételekhez és a kormányzati bevételekhez.

A Felek elismerik, hogy néhány ágazat az EU támogatásával olyan átalakuláson ment keresztül, amelynek célja lehetővé tenni az érintett AKCS-exportőrök számára, hogy versenyezzenek az EU-ban és a nemzetközi piacokon, például márkás termékek és más, hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztésén keresztül.

A Felek elismerik továbbá, hogy szükségessé válhat pótlólagos támogatás az olyan esetekben, amikor a kereskedelem liberalizációja az AKCS-termelőkre vonatkozó piacrajutási feltételek mélyrehatóbb változását eredményezheti. E célból a Felek megegyeznek abban, hogy megvizsgálják az összes szükséges intézkedést, amelyek az AKCS-államoknak az EU piacán betöltött versenyhelyzetének megőrzésére irányulnak. E vizsgálat többek között kiterjedhet a származási szabályokra, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre, valamint az AKCS-államokban a kínálat oldali szűk keresztmetszeteket kezelő meghatározott intézkedésekre. A célkitűzés arra irányul, hogy lehetővé tegyék az AKCS-államok számára az EU piacán élvezett jelenlegi és potenciális komparatív előnyük kihasználását.

Segítségnyújtási programok kidolgozásakor és források nyújtásakor a Felek megegyeznek abban, hogy az előrehaladás és az elért eredmények értékelése céljából időszakos értékeléseket végeznek és döntenek a végrehajtandó, megfelelő további intézkedésekről.

A miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság figyelemmel kíséri e nyilatkozat végrehajtását, valamint megfelelő jelentéseket készít és ajánlásokat tesz a Miniszterek Tanácsának.

II. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a migrációról és fejlődésről (13. cikk)

A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik és elmélyítik a migráció területén folytatott párbeszédüket és együttműködésüket a migráció átfogó és kiegyensúlyozott megközelítésének következő három pillére alapján:

1. migráció és fejlődés, ideértve a diaszpórákhoz, az agyelszíváshoz és az átutalásokhoz kapcsolódó kérdéseket;

2. jogszerű migráció, ideértve a beutazás és tartózkodás engedélyezését, a mobilitást, valamint a készségek és a szolgáltatások mozgását; és

3. illegális migráció, ideértve az embercsempészetet és -kereskedelmet és a határigazgatást, valamint a visszafogadást.

A jelenlegi 13. cikk sérelme nélkül a Felek vállalják, hogy kidolgozzák a migráció területén folytatandó megerősített együttműködés részleteit.

A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy ezt a párbeszédet időben lezárják és az előrelépésről jelentést tesznek az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának soron következő ülésén.

III. NYILATKOZAT

Az Európai Unió nyilatkozata a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő intézményi változásokról

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait és terhelik annak kötelezettségei. Ezért a megállapodás szövegében az „Európai Közösség”-re való hivatkozásokat adott esetben „Európai Unió”-ként kell értelmezni.

Az Európai Unió levélváltást kíván ajánlani az AKCS-államoknak annak érdekében, hogy a megállapodás összhangba kerüljön a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő uniós intézményi változásokkal.

▼B

IV. NYILATKOZAT

A Közösség nyilatkozata az AKCS Titkárságának finanszírozásáról

A Közösség hozzájárul az AKCS Titkárság működési költségeihez az AKCS-n belüli együttműködési forrásokból.

V. NYILATKOZAT

A Közösség nyilatkozata a közös intézmények finanszírozásáról

Mivel a Közösség tudatában van annak, hogy az üléseken való tolmácsolással és a dokumentumok fordításával kapcsolatos kiadások elsősorban a saját követelményei miatt merülnek fel, kész arra, hogy a múltbeli gyakorlatot folytassa és állja a költségeket a megállapodás intézményeinek azon ülésein, amelyeket valamely tagállam vagy valamely AKCS-állam területén tartanak.

VI. NYILATKOZAT

A Közösség nyilatkozata a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvről

A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv a nemzetközi jog szempontjából többoldalú jogi aktusnak számít. Minden olyan egyedi problémát azonban, amely e jegyzőkönyv alkalmazásával kapcsolatban a fogadó államban felmerülhet, az adott állammal kötött kétoldalú megállapodás révén kell rendezni.

A Közösség tudomásul vette az AKCS-államoknak a 2. jegyzőkönyv egyes rendelkezései módosítására irányuló kérését, különösen az AKCS Titkárság, a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) és a Mezőgazdasági Fejlesztési Központ (CTA) személyzetének jogállása tekintetében.

A Közösség kész kölcsönösen elfogadható megoldást találni az AKCS-államok kérésére azzal a céllal, hogy létrehozza a fent említett külön jogi instrumentumot.

Ebben az összefüggésben a fogadó ország az AKCS Titkárság, a CDE és a CTA által élvezett jelenlegi előnyöktől való eltérés nélkül

1. megértést mutat a „vezető beosztású személyzet” kifejezés értelmezése tekintetében; az ilyen értelmezést kölcsönös megállapodással kell kialakítani;

2. elismeri az AKCS Miniszterek Tanácsának elnöke által az AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága elnökére ruházott hatásköröket annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv 9. cikkének végrehajtását egyszerűsítsék;

3. hozzájárul, hogy létesítményeket biztosít az AKCS Titkárság személyzete, a CDE és a CTA számára, hogy megkönnyítse a fogadó országban való kezdeti berendezkedést;

4. a megfelelő módon megvizsgálja az adózást érintő kérdéseket az AKCS Titkársággal, a CDE-vel és a CTA-val kapcsolatban.

VII. NYILATKOZAT

A tagállamok nyilatkozata a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvről

A tagállamok törekednek arra, hogy a saját vonatkozó rendeleteik összefüggésében megkönnyítsék saját felségterületükön a Közösségbe akkreditált AKCS-diplomaták és a 2. jegyzőkönyv 7. cikkében említett AKCS Titkárság tagjai – akiknek nevét és beosztását közlik a jegyzőkönyv 9. cikkének megfelelően – valamint a CDE és a CTA AKCS-beli tisztségviselői mozgását hivatalos teendőik végzése közben.

VIII. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvről

Saját vonatkozó rendeleteik összefüggésében az AKCS-államok a diplomáciai képviseletek számára biztosítottakhoz hasonló kiváltságokat és mentességeket biztosítanak a Bizottság küldöttségei számára, hogy kielégítő és hatékony módon láthassák el a megállapodás által rájuk ruházott feladatokat.

IX. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a kereskedelemről és környezetvédelemről szóló 49. cikk (2) bekezdéséről

Fokozottan tudatában a radioaktív hulladékkal járó különös kockázatoknak, a felek tartózkodnak minden olyan, az ilyen hulladék kibocsátására irányuló gyakorlattól, amely csorbítaná az államok szuverenitását, vagy más országokban veszélyeztetné a környezetet vagy a közegészséget. A környezet és a közegészség ilyen kockázatok elleni védelme tekintetében a nemzetközi együttműködésnek tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget. Ennek megfelelően megerősítik elhatározásukat, hogy aktív szerepet játszanak a NAÜ-n belül a helyes gyakorlat nemzetközileg elfogadott kódexének kidolgozása érdekében folyó munkában.

A radioaktív hulladékok tagállamok közötti szállításának, a Közösség területére történő be-, illetve az onnan történő kiszállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 3-i 92/3/Euratom tanácsi irányelv meghatározása szerint „radioaktív hulladék” minden olyan anyag, amely radioaktív nuklidokat tartalmaz vagy azokkal szennyezett, és amelynek további felhasználása nem előrelátható. Az irányelv vonatkozik a radioaktív hulladék tagállamok közötti, valamint a Közösség területére be-, illetve onnan kiszállítására, amennyiben annak mennyisége és koncentrációja meghaladja az 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított szinteket. A meghatározott szintek biztosítják a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelme alapvető biztonsági előírásait.

A radioaktív hulladék szállítására a radioaktív hulladékok tagállamok közötti szállításának, a Közösség területére történő be-, illetve az onnan történő kiszállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 3-i 92/3/Euratom tanácsi irányelvben meghatározott előzetes engedélyezési rendszer vonatkozik. Az irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a tagállamok illetékes hatóságai nem engedélyezhetik a radioaktív hulladék szállítását a negyedik AKCS–EGK egyezményben félként részt vevő olyan állam felé, amely nem a Közösség tagállama, figyelembe véve azonban a 14. cikket. A Közösség biztosítja, hogy a 92/3/Euratom 11. cikkét úgy vizsgálják felül, hogy kiterjedjen e megállapodás minden olyan szerződő felére, amely nem a Közösség tagállama. Addig a Közösség úgy jár el, mintha a fent említett felekre az említett cikk már vonatkozna.

A felek minden erőfeszítést megtesznek, hogy a lehető leggyorsabban aláírják és megerősítsék Bázeli Egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről szóló bázeli egyezményt, valamint az egyezménynek a III/1. határozatban megállapított 1995. évi módosítását.

X. NYILATKOZAT

Az AKCS nyilatkozata a kereskedelemről és környezetvédelemről

Az AKCS-államokat komolyan foglalkoztatják a környezetvédelmi kérdések általánosságban, és különösen a veszélyes, nukleáris és egyéb radioaktív hulladékok országhatárokat átlépő szállítása.

A megállapodás 32. cikke (1) bekezdése d) pontjának rendelkezései értelmezésében és végrehajtásában az AKCS-államok kifejezték arra vonatkozó elhatározásukat, hogy az Afrikai Egységszervezet (OAU) veszélyes hulladékok afrikai, országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló határozatának az AHG 182 (XXV)-ben foglalt elveit és rendelkezéseit tekintsék irányadónak.

XI. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat az AKCS kulturális örökségéről

(1) A felek kifejezik együttes akaratukat a kulturális örökség megőrzésének és erősítésének előmozdítására valamennyi AKCS-országban, nemzetközi, kétoldalú és magánszinten, valamint e megállapodás összefüggésében.

(2) A felek elismerik annak szükségességét, hogy lehetővé tegyék az AKCS történészek és kutatók levéltárakhoz való hozzáférését azzal a céllal, hogy elősegítsék az AKCS-országok kulturális örökségére vonatkozó információcsere fejlesztését.

(3) Elismerik a támogatás hasznosságát különösen a képzés, a kulturális tulajdon, műemlékek és tárgyak megőrzésében, védelmében és kiállításában végzett megfelelő tevékenységek területén, ideértve a megfelelő jogszabályok hatálybaléptetését és végrehajtását.

(4) Hangsúlyozzák a közös kulturális tevékenységek vállalásának fontosságát, az AKCS és európai művészek mozgásának megkönnyítésével, valamint a szellemi és tárgyi kultúráikat jelképező kulturális tárgyak cseréjével, azzal a céllal, hogy erősítsék a lakosságaik közötti kölcsönös megértést és szolidaritást.

XII. NYILATKOZAT

Az AKCS-államok nyilatkozata a kulturális vagyon visszaadásáról és kiadásáról

Az AKCS-államok sürgetik a Közösséget és annak tagállamait, hogy amennyiben elismerik az AKCS-államok kulturális identitáshoz való legitim jogát, mozdítsák elő az AKCS-államokból elvitt, és jelenleg a tagállamokban található kulturális tulajdon visszaadását vagy kiadását.

XIII. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a szerzői jogról

A felek elismerik, hogy a szerzői jog védelme a kulturális együttműködés szerves része, amelynek célja mindenfajta emberi megnyilatkozás erősítése. Az ilyen védelem továbbá előfeltétele az alkotói, terjesztői és kiadói tevékenység gondozásának és fejlesztésének.

Ebből kifolyólag a két fél az AKCS–EK kulturális együttműködés keretében törekszik a szerzői és kapcsolódó jogok előmozdítására és tiszteletben tartására.

Ebben az összefüggésben, és a megállapodásban megállapított szabályokkal és eljárásokkal összhangban a Közösség pénzügyi és technikai segítségnyújtást ajánlhat fel a szerzői jogi információk terjesztéséhez, a gazdasági szereplők e jogok védelmével kapcsolatos képzéséhez, valamint a jobb védelmet biztosító nemzeti jogszabályok megalkotásához.

XIV. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a regionális együttműködésről és a legkülső régiókról (28. cikk)

A legkülső régiókra történő utalás a Kanári-szigetek autonóm spanyol közösségére, Franciaország négy tengerentúli megyéjére (Guadeloupe, Guyana, Martinique és Réunion) és az Azori-szigetek és Madeira autonóm portugál régiókra vonatkozik.

XV. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a csatlakozásról

Bármely harmadik állam csatlakozása e megállapodáshoz az AKCS-csoport 1992. novemberében módosított georgetowni megállapodásának 1. cikke rendelkezéseinek és 2. cikkében meghatározott célkitűzéseknek megfelelően történik.

XVI. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat az EK-Szerződés negyedik részében említett tengerentúli országok és területek csatlakozásáról

A Közösség és az AKCS-államok készek arra, hogy lehetővé tegyék a Szerződés negyedik részében említett, függetlenné vált tengerentúli országok és területek csatlakozását e megállapodáshoz, ha a Közösséggel való kapcsolatukat ebben a formában kívánják folytatni.

XVII. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a megállapodás 66. cikkéről (adósságenyhítés)

A felek megállapodnak az alábbi elvekben:

a) Hosszabb távon a felek törekednek a súlyosan eladósodott szegény országokkal (HIPC) kapcsolatos kezdeményezés fejlesztésére, és elősegítik az AKCS-országok adósságenyhítésének elmélyítését, kiszélesítését és felgyorsítását;

b) A felek törekednek támogatási mechanizmusok mozgósítására és létrehozására az olyan AKCS-országok adósságainak csökkentése érdekében, amelyek még nem jogosultak a HIPC kezdeményezésre.

XVIII. NYILATKOZAT

Az EU nyilatkozata a pénzügyi jegyzőkönyvről

A 9. EFA-n belüli 13 500 millió euróból a pénzügyi jegyzőkönyv hatálybalépésekor 12 500 millió euro azonnal rendelkezésre kell bocsátani. A fennmaradó 1 000 millió eurót a pénzügyi jegyzőkönyv (7) bekezdésében említett, 2004-ben elvégzendő teljesítmény-felülvizsgálat alapján kell felszabadítani.

Az új források iránti igény értékelésekor teljes mértékben figyelembe kell venni e teljesítmény-felülvizsgálatot, valamint azt az időpontot, amely után a 9. EFA pénzeszközei már nem állnak rendelkezésre.

XIX. NYILATKOZAT

A Tanács és a Bizottság nyilatkozata a programozás folyamatáról

A Közösség és tagállamai megerősítik elkötelezettségüket a 9. EFA révén finanszírozott támogatás végrehajtását célzó programozási folyamat reformjáról szóló megállapodás irányában.

Ebben az összefüggésben a Közösség és tagállamai a megfelelően végrehajtott felülvizsgálati mechanizmust tekintik a sikeres programozás legfontosabb eszközének. A 9. EFA végrehajtásának szabályozására egyeztetett felülvizsgálati eljárás biztosítja a programozási folyamat folytonosságát, miközben lehetővé teszi az Országtámogatási Stratégia rendszeres kiigazítását, hogy tükrözze az érintett AKCS-államok szükségleteiben és teljesítményében bekövetkezett fejleményeket.

A reform előnyeinek teljes mértékű hasznosítása és a programozási folyamat hatékonyságának biztosítása érdekében a Közösség és annak tagállamai újólag megerősítik politikai elkötelezettségüket az alábbi elvek iránt:

A felülvizsgálatokat lehetőség szerint az érintett AKCS-államban kell végrehajtani. A felülvizsgálatok lokalizálása nem jelenti a tagállam vagy a Bizottság székhelye akadályoztatását abban, hogy kövesse a programozási folyamatot, vagy adott esetben részt vegyen abban.

Tiszteletben kell tartani a felülvizsgálatok elvégzésére megadott időbeli kereteket.

A felülvizsgálatok nem lehetnek a programozási folyamaton belüli elszigetelt események. A felülvizsgálatokat irányítási eszköznek kell tekinteni, amely összefoglalja a nemzeti programengedélyező és a bizottsági küldöttség vezetője közötti rendszeres (havi) párbeszéd eredményeit.

A felülvizsgálatok egyik érintett fél nyilvántartási terheit sem növelhetik. A programozási folyamatot körülvevő eljárásokat és jelentéstételi követelményeket ezért fegyelmezetten kell kezelni. E célból felül fogják vizsgálni és megfelelően módosítani fogják a tagállamok és a Bizottság szerepét a döntéshozatali eljárásban.

XX. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat az exportjövedelmek ingadozásának hatásáról a sérülékeny, kisméretű, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államokra

A felek tudomásul veszik az AKCS-államok azzal kapcsolatos aggályait, hogy az exportjövedelmek ingadozásától hátrányosan érintett országoknak nyújtott kiegészítő támogatás mechanizmusának módozatai nem feltétlenül nyújtanak kellő támogatást az exportjövedelmek ingadozásának kitett sérülékeny, kisméretű, tengerparttal nem rendelkező és szigeti államok számára.

A mechanizmus működésének második évétől kezdődően és egy vagy több olyan AKCS-állam kérésére, amely nehézségekkel szembesült, a felek megállapodnak a mechanizmus módozatainak a Bizottság javaslata alapján történő felülvizsgálatáról azzal a céllal, hogy szükség esetén orvosolják az ilyen ingadozások hatásait.

XXI. NYILATKOZAT

A Közösség nyilatkozata a IV. melléklet 3. cikkéről

A IV. melléklet 3. cikkében említett indikatív összegről szóló értesítés nem vonatkozik azon AKCS-államokra, amelyekkel a Közösség felfüggesztette együttműködését.

▼M10 —————



( 1 ) HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

Top