EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 01995R2597-20031120

Consolidated text: A Tanács 2597/95/EK rendelete (1995. október 23.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1995/2597/2003-11-20

1995R2597 — HU — 20.11.2003 — 002.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A TANÁCS 2597/95/EK RENDELETE

(1995. október 23.)

az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról

(HL L 270, 13.11.1995, p.1)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A BIZOTTSÁG 1638/2001/EK RENDELETE (2001. július 24.)

  L 222

29

17.8.2001

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1882/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 29.)

  L 284

1

31.10.2003




▼B

A TANÁCS 2597/95/EK RENDELETE

(1995. október 23.)

az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról



AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak a 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

mivel az Európai Közösség az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tagja lett;

mivel az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött jegyzőköny előírja, hogy a Bizottság benyújtja a kért statisztikai adatokat a FAO számára;

mivel a szubszidiaritás elve szerint a javasolt intézkedések célkitűzései csak egy közösségi jogi aktussal érhetőek el, mert csak a Bizottság képes koordinálni a statisztikai információk közösségi szintű összehangolását, míg a halászati statisztikák összegyűjtése, valamint a statisztikák feldolgozásához és a megbízhatóságuk ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása elsősorban a tagállamok felelőssége;

mivel a nemzeti statisztikai rendszereken alapuló megfelelő közösségi statisztikák létrehozásának különleges eljárása különösen szoros együttműködést kíván meg a Bizottság és a tagállamok között, elsősorban a 72/279/EGK határozattal ( 3 ) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottságon belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



1. cikk

Minden tagállam benyújtja a Bizottságnak az e tagállam lobogója alatt hajózó vagy az ott bejegyzett, az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató hajók névleges fogásainak adatait, különös tekintettel a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendeletre ( 4 ).

A névleges fogási adatok tartalmazzák az összes, bármely formában kirakodott vagy tengeren átrakodott halászati terméket a fogást követően a tengerbe visszaengedett, a hajón elfogyasztott vagy csaliként felhasznált mennyiségnek a kivételével. Az adatokat tonnára kerekítve, a kirakodási vagy átrakodási élősúlynak megfelelően rögzítik.

2. cikk

(1)  A névleges fogási adatokat az 1. mellékletben felsorolt, a 2. mellékletben leírt és a 3. mellékletben ábrázolt fő halászati területenként és alkörzetenként kell benyújtani. Valamennyi fő halászati terület esetében a 4. mellékletben sorolják fel azokat a fajokat, amelyekről adatot kell szolgáltatni.

(2)  Minden naptári évnek az adatait az év végét követő hat hónapon belül nyújtják be.

(3)  Amennyiben a tagállam hajói az 1. cikk alapján az adott naptári évben nem halásztak fő halászati területen, akkor a tagállam erről értesíti a Bizottságot. Azonban ha halászatot folytattak egy fő halászati területen, csak azokról a halfajok/alkörzet kombinációkról kell adatot szolgáltatni, amelyek esetében az adott évben fogást jegyeztek fel.

(4)  A tagállamok hajói által kifogott kisebb jelentőségű fajokra vonatkozó adatokat nem szükséges egyenként megjelölni, hanem gyűjtőnév alatt is szerepelhetnek, amennyiben ezeknek a termékeknek a súlya nem haladja meg a teljes éves halmennyiség 5 %-át az adott fő halászati területen.

(5)  A statisztikai halászati területek és alkörzeteik, valamint a halfajok statisztikai listáit az 5. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően lehet módosítani.

3. cikk

Amennyiben a közös halászati politika alapján elfogadott rendelkezések ezt nem szabályozzák másként, a tagállamok számára engedélyezett, hogy a fogási adatok kiszámításához mintavételi módszereket alkalmazzanak flottájuk azon részei esetében, ahol az adatok teljes körű felvétele a közigazgatási eljárások túlzott mértékű alkalmazását jelentené. A mintavételi eljárás részletei, valamint az ezzel a módszerrel kiszámított részletes adatok és az összes adat aránya szerepel a tagállamoknak a 6. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott jelentésében.

4. cikk

A tagállamok az 1. és 2. cikk szerinti kötelezettségeiknek az adatok mágneses adathordozón történő benyújtásával tesznek eleget az 5. mellékletben megadott formátumnak megfelelően.

A Bizottság előzetes hozzájárulásával a tagállam eltérő formában vagy eltérő adathordozón is benyújthatja az adatokat.

▼M2

5. cikk

(1)  A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)  Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 5 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3)  A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

▼B

6. cikk

(1)  Az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül a tagállamok részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben leírják, hogyan számították ki a fogási adatokat, továbbá megadják az adatok reprezentativitásának és megbízhatóságának mértékét. A Bizottság elkészíti ezeknek a jelentéseknek az összefoglalóját, amelyet az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság illetékes munkacsoportján belül megvitatnak.

(2)  A tagállamok három hónapon belül értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően bevezetett információk bármilyen módosításáról.

(3)  Amennyiben az (1) bekezdés alapján kidolgozott módszertani jelentések azt mutatják, hogy egy tagállam nem tudja haladéktalanul teljesíteni e rendelet követelményeit, és változtatni kell a felmérési technikán és a módszertanon, akkor a Bizottság a tagállammal az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság keretén belül együttműködve egy két évig terjedő átmeneti időszakot állapíthat meg, amely alatt e rendelet célkitűzéseit végre kell hajtani.

(4)  A módszertani jelentéseket, az átmeneti szabályokat, az adatokhoz való hozzáférést, az adatok megbízhatóságát, valamint az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos más lényeges kérdéseket az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság illetékes munkacsoportjának keretében évente egyszer megvizsgálja.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 1995. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




1. MELLÉKLET

AZ ADATSZOLGÁLATATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁLYA ALÁ ESŐ FŐ FAO HALÁSZATI TERÜLETEK ÉS ALKÖRZETEIK JEGYZÉKE

(E területek és alkörzeteik leírása a 2. mellékletben található)



KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)

34.1.1.

Marokkói parti körzet

34.1.2.

Kanári- és madeira-szigeteki körzet

34.1.3.

Szaharai parti körzet

34.2.

Északi óceáni alterület

34.3.1.

Zöldfoki parti körzet

34.3.2.

Zöld-foki-szigetek körzete

34.3.3.

Sherbro körzete

34.3.4.

Guineai-öböl nyugati körzete

34.3.5.

Guineai-öböl középső körzete

34.3.6.

Guineai-öböl déli körzete

34.4.1.

Guineai-öböl délnyugati körzete

34.4.2.

Délnyugati óceáni körzet



FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)

37.1.1.

Baleár-szigetek körzete

37.1.2.

Oroszlán (Lion)-öböl körzete

37.1.3.

Szardíniai körzet

37.2.1.

Adriai-tengeri körzet

37.2.2.

Jón-tengeri körzet

37.3.1.

Égei-tengeri körzet

37.3.2.

Levantei-medence körzete

37.4.1.

Márvány-tengeri körzet

37.4.2.

Fekete-tengeri körzet

37.4.3.

Azovi-tengeri körzet



DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)

41.1.1.

Amazonasi körzet

41.1.2.

Natali körzet

41.1.3.

Salvadori körzet

41.1.4.

Északi óceáni körzet

41.2.1.

Santosi körzet

41.2.2.

Rio Grande körzete

41.2.3.

La Plata körzete

41.2.4.

Középső óceáni körzet

41.3.1.

Észak-patagóniai körzet

41.3.2.

Dél-patagóniai körzet

41.3.3.

Déli óceáni körzet



DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)

47.1.1.

Palmeirinhas-foki körzet

47.1.2.

Salinas-foki körzet

47.1.3.

Kuene folyó körzete

47.1.4.

Cross-foki körzet

47.1.5.

Orange folyó körzete

47.1.6.

Jóreménység fokának körzete

47.2.1.

Középső agulhas-medencei körzet

47.2.2.

Keleti agulhas-medencei körzet

47.3.

Déli óceáni alterület

47.4.

Tristan da Cunha-szigetek alterülete

47.5.

Szent Ilona-sziget és Ascencion alterülete



AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)

51.1.

Vörös-tengeri alterület

51.2.

Perzsa-öböl alterülete

51.3.

Nyugati arab-tengeri alterület

51.4.

Keleti Arab-tenger, Laksadíva-szigetek és Sri Lanka alterülete

51.5.

Szomália, Kenya és Tanzánia alterülete

51.6.

Madagaszkár és Mozambik-csatorna alterülete

51.7.

Óceáni alterület

51.8.1.

Marion- és Prince Edward-szigetek körzete

51.8.2.

Zambézi körzete




2. MELLÉKLET

KELET-KÖZÉP-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)

A 3A. melléklet mutatja a kelet-közép-atlanti terület (34. fő halászati terület – kelet-közép-atlanti terület) határait és alterületeit, körzeteit és alkörzeteit. A területek és alterületei, körzetei és alkörzetei leírása következik. A kelet-közép-atlanti terület magában foglalja az Atlanti-óceánnak a következő vonallal határolt területét:

Észak-Afrikának a legmagasabb vízállás esetén a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ -én lévő pontjától induló, a partvonalat délnyugati irányban a legmagasabb vízállás szintjén követve a Ponta do Padrã;o-nál lévő pontig (déli szélesség 6 ° 04 ′ 36 ′′ , keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″), onnan végig állandó irányszöggel északnyugati irányban a 6 ° 00 ′ déli szélesség mentén a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ pontjáig, onnan nyugat felé a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 20 ° 00′ pontjáig, onnan észak felé az Egyenlítőig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 5 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 36 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ -án lévő Punta Marroqui-ig, onnan dél felé az afrikai parton lévő kiindulási pontig futó vonal.

A közép-kelet-atlanti terület felosztása az alábbi:

Északi parti alterület (34.1. alterület)

a)  Marokkói parti körzet (34.1.1.)

Az északi szélesség 36 ° 00 ′ és az északi szélesség 26 ° 00 ′ között lévő, az északi szélesség 36 ° 00 ′ -tól dél felé a 13 ° 00 ′ nyugati hosszúság mentén az északi szélesség 29 ° 00 ′ -ig húzott vonaltól keletre fekvő, és onnan az északi szélesség 26 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 16 ° 00 ′ -ig állandó irányszöggel délnyugat felé húzott vonallal határolt vízterület.

b)  Kanári- és madeira-szigeteki körzet (34.1.2.)

Az északi szélesség 36 ° 00 ′ és az északi szélesség 26 ° 00 ′ között lévő, a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és az északi szélesség 36 ° 00 ′-tól a nyugati hosszúság 13 ° 00 ′ mentén az északi szélesség 29 ° 00 ′-ig húzott vonal által, valamint az onnan állandó irányszöggel az északi szélesség 26 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 16 ° 00 ′ pontig húzott vonal által határolt vízterület.

c)  Szaharai parti körzet (34.1.3.)

Az északi szélesség 26 ° 00 ′ és északi szélesség 19 ° 00 ′ között lévő, a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′-tól keletre eső vízterület.

Északi óceáni alterület (34.2. alterület)

Az északi szélesség 36 ° 00 ′ és az északi szélesség 20 ° 00 ′ között, valamint a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ között fekvő vízterület.

Déli parti alterület (34.3. alterület)

a)  Zöldfoki parti körzet (34.3.1. körzet)

Az északi szélesség 19 ° 00 ′ és 09 ° 00 ′ között fekvő, a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′-tól keletre eső vízterület.

b)  Zöldfoki-szigetek körzete (34.3.2. körzet)

Az északi szélesség 20 ° 00 ′ és az északi szélesség 10 ° 00 ′, valamint a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ és nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ között fekvő vízterület.

c)  Sherbro körzete (34.3.3. körzet)

Az északi szélesség 9 ° 00 ′ és az Egyenlítő, valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 8 ° 00 ′ között fekvő vízterület.

d)  Guineai-öböl nyugati körzete (34.3.4. körzet)

Az Egyenlítőtől északra, valamint a nyugati hosszúság 8 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ között fekvő vízterületek.

e)  Guineai-öböl középső körzete (34.3.5. körzet)

Az Egyenlítőtől északra és a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ -tól keletre eső vízterületek.

f)  Guineai-öböl déli körzete (34.3.6. körzet)

Az Egyenlítő és a déli szélesség 6 ° 00 ′ , valamint a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ -tól keletre fekvő vízterület. Ez a körzet tartalmazza a Kongó deltájának a déli szélesség 6 ° 00 ′ -tól délre eső vizeit is, beleérve a Ponta do Padrã; o-nál lévő ponttól (déli hosszúság 6 ° 04 ′ 36 ″, keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″) északnyugat felé állandó irányszöggel a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ -ig húzott vonal által, és onnan kelet felé a déli szélesség 6 ° 00 ′ mentén az afrikai partokig, majd onnan az afrikai partvonal mentén a Ponta do Padrã; o-nál lévő kiindulási pontig húzott vonal által határolt vízterületet is.

Déli óceáni alterület (34.4. alterület)

a)  Guineai-öböl délnyugati körzete (34.4.1. körzet)

Az Egyenlítő és a déli szélesség 6 ° 00 ′ , valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 3 ° 00 ′ között fekvő vízterület.

b)  Délnyugati óceáni körzet (34.4.2. körzet)

Az északi szélesség 20 ° 00 ′ és az északi szélesség 5 ° 00 ′ között, valamint a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ között fekvő vízterületek; az északi szélesség 10 ° 00 ′ és az Egyenlítő, valamint a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ között fekvő vízterületek.

FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)

A 3B. melléklet mutatja a Földközi-tenger és a Fekete-tenger (37. fő halászati terület) határait és alterületeit, körzeteit és alkörzeteit. A terület és alkörzeteinek leírása az alábbi.

A Földközi-tenger és Fekete-tenger statisztikai területe magába foglalja a) a Földközi-tenger; b) a Márvány-tenger; c) a Fekete-tenger és d) az Azovi-tenger vízterületeit. A tengeri területek tartalmazzák a félsós vizű lagúnákat, és azokat a területeket, ahol a halak és más élőlények túlnyomórészt tengeri eredetűek. A nyugati és délkeleti határok az alábbiak:

a) nyugati határ: Punta Marroquitól a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ mentén Afrika partjáig déli irányba húzódó vonal;

b) délkeleti határ: a Szuezi-csatorna északi (földközi-tengeri) bejárata.

A FÖLDKÖZI-TENGERI STATISZTIKAI TERÜLETÉNEK ALTERÜLETEI ÉS KÖRZETEI

A Földközi-tenger nyugati része (37.1. alterület) a következő körzetekből áll:

a)  Baleár-szigeteki körzet (37.1.1. körzet)

A Földközi-tenger nyugati részének a vízterületei, amelyeket az algériai-tunéziai határon lévő afrikai partszakasznál induló, észak felé az északi szélesség 38 ° 00 ′-ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 41 ° 20 ′ -ig, onnan nyugat felé állandó irányszöggel a kontinens partjáig, Franciaország és Spanyolország határának keleti végéig, majd a spanyol partok mentén a Punta Marroqui-ig, onnan dél felé a nyugati hosszúság 5 ° 36 ′ mentén az afrikai partokig, s onnan keleti irányba az afrikai partok mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

b)  Lion (Oroszlán)-öböl körzete (37.1.2. körzet)

A Földközi-tenger északnyugati részének vízterülete, amelyet a kontinens partján, Franciaország és Spanyolország határának keleti végétől induló, kelet felé állandó irányszöggel a keleti hosszúság 8 ° 00 ′ és az északi szélesség 41 ° 20 ′ pontig, majd onnan állandó irányszöggel észak felé a kontinens partvonala mentén Franciaország és Olaszország határáig, onnan pedig délnyugati irányban a francia tengerpart mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

c)  Szardíniai körzet (37.1.3. körzet)

A Tirrén-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket az algériai-tunéziai határon lévő afrikai partszakasznál induló, észak felé az északi szélesség 38 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 41 ° 20 ′ -ig, onnan állandó irányszöggel észak felé a kontinens partjáig, Franciaország és Olaszország határán lévő pontig, onnan végig az olasz tengerpart vonala mentén az északi szélesség 38 ° 00 ′ -ig, onnan nyugatnak az északi szélesség 38 ° 00 ′ mentén a szicíliai partig, onnan Szicília északi partja mentén Trapaniig, onnan állandó irányszöggel a Tib-fokig, onnan nyugat felé a tunéziai part mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

A Földközi-tenger középső része (37.2. alterület) a következő körzetekből áll:

a)  Adriai-tenger (37.2.1. körzet)

Az Adriai-tenger vízterülete, amely az Adriai-tenger keleti partján lévő, Albánia és az egykori Jugoszlávia határától nyugat felé, az Olaszország partján lévő Gargano-fokig húzott vonaltól északra fekszik.

b)  Jón-tenger (37.2.2. körzet)

A Földközi-tenger középső része és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket az Észak-Afrika partján a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ -nál lévő ponttól észak felé az északi szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 23 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé Görögország partjáig; onnan Görögország nyugati partja és Albánia partja mentén Albánia és az egykori Jugoszlávia határáig, onnan nyugat felé Olaszország partján lévő Gargano-fokig, onnan Olaszország partja mentén az északi szélesség 38 ° 00 ′ -ig, onnan az északi szélesség 38 ° 00 ′ mentén nyugat felé Szicília partjáig, onnan Szicília északi partja mentén Trapaniig, onnan állandó irányszöggel Trapanitól a Tib-fokig, onnan Afrika partja mentén kelet felé a kiindulási pontig futó vonal határol.

A Földközi-tenger keleti része (37.3. alterület) a következő körzetekből áll:

a)  Égei-tenger (37.3.1. körzet)

Az Égei-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket a Görögország déli partján, a keleti hosszúság 23 ° 00 ′ -nál lévő ponttól induló, dél felé az északi szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a keleti hosszúság 29 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé Törökország partjáig, onnan Törökország nyugati partvonala mentén a Kumkaléig, onnan állandó irányszöggel a Kumkalé-től a Teke-fokig, onnan Törökország és Görögország partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

b)  Levantei-medence (37.3.2.körzet)

A Földközi-tenger vízterülete, amely az Észak-Afrika partján a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ -nál lévő ponttól induló, észak felé az északi szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a keleti hosszúság 29 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé Törökország partjáig, onnan a Törökország és más, a Földközi-tenger keleti részén fekvő országok partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonaltól keletre fekszik.

A Fekete-tenger (37.4. alterület) a következő körzetekből áll:

a)  Márvány-tenger (37.4.1. körzet)

A Márvány-tenger vízterülete, amelyet nyugatról a Dardanellák bejáratánál a Teke-foktól a Kumkaléig futó vonal, keletről pedig a Kumderétől a Boszporuszon keresztül futó vonal határol.

b)  Fekete-tenger (37.4.2. körzet)

A Fekete-tenger és a kapcsolódó vízterületek, amelyeket délnyugaton a Kumderétől a Boszporuszon keresztül futó vonal, északkeleten pedig a Kercsi-félszigeten lévő Takil ponttól a Tamanyi-félszigeten lévő Panyagija pontig futó vonal határol.

c)  Azovi-tenger (37.4.3. körzet)

Az Azovi-tenger vízterülete, amely a Kercsi-szoros déli bejárata mentén futó, a Kercsi-félszigeten az északi szélesség 45 ° 06 ′ és a keleti hosszúság 36 ° 27 ′ -nél lévő Takil ponttól induló, majd a Tamanyi-félszigeten az északi szélesség 45 ° 08 ′ és a keleti hosszúság 36 ° 38 ′ ponton lévő Panyagija pontig futó vonaltól északra fekszik.

DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)

A 3C melléklet mutatja a délnyugat-atlanti terület (41. fő halászati terület) határait és alkörzeteit.

A terület leírása az alábbi.

A délnyugat-atlanti területet (41. fő halászati terület) a Dél-Amerika partjától induló, az északi szélesség 5 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé az Egyenlítőig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 60 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 56 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ metszéspontjáig, onnan kelet felé a déli szélesség 56 ° 22 ′ mentén a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ -ig, onnan a déli szélesség 55 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ metszéspontját, a déli szélesség 55 ° 11 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 04 ′ metszéspontját, valamint a déli szélesség 55 ° 07 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 25 ′ metszéspontját érintve, onnan Dél-Amerika partvonala mentén északi irányban a kiindulási pontig futó vonal határolja.

A délnyugat-atlanti területet a következő körzetekre osztották:

Amazonasi körzet (41.1.1. körzet)

Az összes vízterület, amelyet Dél-Amerika partján az északi szélesség 5 ° 00 ′ -tól induló, a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a hosszúsági kör és a brazil part metszéspontjáig, onnan északnyugat felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Natali körzet (41.1.2. körzet)

Az a vízterület, amelyet Brazília partjától észak felé a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ mentén az Egyenlítőig, onnan az Egyenlítő mentén kelet felé a nyugati hosszúság 32 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ és Dél-Amerika partjának metszéspontjáig, onnan északi irányban Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Salvadori körzet (41.1.3. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 35 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 20 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan északi irányban Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Északi óceáni körzet (41.1.4. körzet)

Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 5 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ ponttól a nyugati hosszúság 30 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé az Egyenlítőig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 20 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 35 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 32 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az Egyenlítőig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol.

Santosi körzet (41.2.1. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 20 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 39 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 29 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Rio Grande körzete (41.2.2. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 29 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 45 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

La Plata körzete (41.2.3. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 34 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 40 ° 00 ′ -ig, onnan ennek mentén nyugat felé Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Középső óceáni körzet (41.2.4. körzet)

Az a vízterület, amelyet a déli szélesség 20 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 39 ° 00 ′ ponttól kelet felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 40 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 34 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a délkörön a nyugati hosszúság 45 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 29 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 39 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol.

Észak-patagóniai körzet (41.3.1. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 40 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 48 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a délkör mentén Dél-Amerika partjáig, onnan észak felé Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

Dél-patagóniai körzet (41.3.2. körzet)

Az a vízterület, amelyet Dél-Amerika partjától kelet felé a déli szélesség 48 ° 00 ′ mentén a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 60 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 56 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 67 ° 16 ′ pontig, onnan állandó irányszöggel a déli szélesség 56 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ pontot, a déli szélesség 55 ° 22 ′ és a nyugati hosszúság 65 ° 43 ′ pontot, a déli szélesség 55 ° 11 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 04 ′ pontot, valamint a déli szélesség 55 ° 07 ′ és a nyugati hosszúság 66 ° 25 ′ pontot érintve, onnan Dél-Amerika partja mentén a kiindulási pontig észak felé futó vonal határol.

Déli óceáni körzet (41.3.3.)

Az a vízterület, amelyet a déli szélesség 40 ° 00 ′ és a nyugati hosszúság 50 ° 00 ′ ponttól kelet felé a délkör mentén a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos déli szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a délkör mentén a nyugati szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig futó vonal határol.

DÉLKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)

A 3D. melléklet mutatja a délkelet-atlanti terület (41. fő halászati terület) határait és alkörzeteit. Az ICSEAF-egyezményben meghatározott terület leírása következik.

A délkelet-atlanti területet (47. fő halászati terület) a déli szélesség 6 ° 04 ′ 48 ″ és a keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″ ponttól kezdődő, állandó irányszöggel északnyugati irányban a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ és a déli szélesség 6 ° 00 ′ metszéspontjáig, onnan nyugat felé a szélességi kör mentén a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 50 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé a szélességi kör mentén a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé e hosszúsági kör mentén az afrikai kontinens partjáig, majd onnan a kontinens partvonala mentén a kiindulási pontig futó vonal határol.

A délkelet-atlanti területet (47. fő halászati terület) az alábbiak szerint osztották fel:

Nyugati parti alterület (47.1. alterület)

a)  Palmeirinhas-foki körzet (47.1.1. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a déli szélesség 10 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik. Ebbe a körzetbe nem tartoznak bele a Kongó torkolati vizei (Zaire), amelyek a Ponta do Padrã; o-nál lévő ponttól (déli szélesség 6 ° 04 ′ 36 ″ és a keleti hosszúság 12 ° 19 ′ 48 ″ pontja) északnyugati irányba a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 12 ° 00 ′ pontig futó vonaltól északkeletre fekszenek.

b)  Salinas-foki körzet (47.1.2. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 10 ° 00 ′ és a déli szélesség 15 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik.

c)  Kuene folyó körzete (47.1.3. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 15 ° 00 ′ és a déli szélesség 20 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik.

d)  Cross-foki körzet (47.1.4. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 20 ° 00 ′ és a déli szélesség 25 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik.

e)  Orange folyó körzete (47.1.5. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 25 ° 00 ′ és a déli szélesség 30 ° 00 ′ között és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ -tól keletre fekszik.

f)  Jóreménység foka körzet (47.1.6. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 30 ° 00 ′ és a déli szélesség 40 ° 00 ′ között, valamint a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 20 ° 00 ′ között fekszik.

Agulhas parti alterülete (47.2. alterület)

a)  Középső agulhasi körzet (47.2.1. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 40 ° 00 ′ -tól északra és a keleti hosszúság 20 ° 00 ′ valamint a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ között fekszik.

b)  Keleti agulhasi körzet (47.2.2. körzet)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 40 ° 00 ′ -tól északra és a keleti hosszúság 25 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ között fekszik.

Déli óceáni alterület (47.3. alterület)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 40 ° 00 ′ és a déli szélesség 50 ° 00 ′, valamint a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ között fekszik.

Tristan da Cunha-szigetek alterülete (47.4. alterület)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 20 ° 00 ′ és a déli szélesség 50 ° 00 ′ valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ között fekszik.

Szent Ilona-sziget és Ascencion alterület (47.5. alterület)

Az a vízterület, amely a déli szélesség 6 ° 00 ′ és a déli szélesség 20 ° 00 ′, valamint a nyugati hosszúság 20 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 10 ° 00 ′ között fekszik.

AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)

Az Indiai-óceán nyugati része általában a következő területekből áll:

a) a Vörös-tenger;

b) az Ádeni-öböl;

c) az iráni part és az Arab-félsziget közötti öböl;

d) az Arab-tenger;

e) az Indiai-óceánnak az a része, beleértve a Mozambiki-csatornát is, amely a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ és 80 ° 00 ′ között és az antarktikus konvergenciától északra fekszik, beleértve a Sri Lanka körüli vízterületet is.

A 3E. melléklet mutatja az Indiai-óceán nyugati részének (51. fő halászati terület) határait és alkörzeteit.

Az Indiai-óceán nyugati részének határai a következők:

 a földközi-tengeri határ: a Szuezi-csatorna északi bejárata,

 a nyugati tengeri határ: Afrika partján a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ -tól induló, onnan dél felé a déli szélesség 45 ° 00 ′ -ig futó vonal,

 a keleti tengeri határ: az India délkeleti partján lévő ponttól (Calimere-fok) induló, északkeleti irányba állandó irányszöggel a keleti hosszúság 82 ° 00 ′ és az északi szélesség 11 ° 00 ′ pontig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 85 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a párhuzamos északi szélesség 3 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 80 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 45 ° 00 ′ -ig futó vonal,

 a déli határ: a déli szélesség 45 ° 00 ′ mentén a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ -tól a keleti hosszúság 80 ° 00 ′ -ig futó vonal.

Az Indiai-óceán nyugati részét az alábbiak szerint osztották fel:

Vörös-tengeri alterület (51.1. alterület)

 Északi határ: a Szuezi csatorna északi bejárata,

 Déli határ: az Etiópia és a Dzsibuti Köztársaság határának tengerparti pontjától a Vörös-tenger bejáratán keresztül, az Arab-félszigeten az egykori Jemeni Arab Köztársaság és az egykori Jemeni Demokratikus Népköztársaság tengerparti határpontjáig egyenesen futó vonal.

Perzsa-öböl alterület (51.2. alterület)

Az öböl bejáratát a Ra's Musandam északi csúcsától kelet felé az iráni partig futó vonal zárja le.

Nyugati arab-tengeri alterület (51.3. alterület)

A keleti és déli határt az irán–pakisztáni határnak az ázsiai tengerparton lévő pontjától induló, dél felé az északi szélesség 20 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé az északi szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén Afrika partjáig futó vonal jelenti; az egyéb tengeri határai közösek az 51.1. és 51.2. alterületek határaival (lásd fent).

Keleti Arab-tenger, Laksadíva-szigetek és Srí Lanka alterület (51.4. alterület)

A tengeri határt az irán–pakisztáni határnak az ázsiai tengerparton lévő pontjától induló, dél felé az északi szélesség 20 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65 ° 00 ′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 80 ° 00 ′-ig, onnan észak felé az északi szélesség 3 ° 00 ′-ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 85 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 11 ° 00 ′-ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 82 ° 00 ′-ig, onnan egyenes vonalban délnyugati irányba India délkeleti partjáig futó vonal jelenti.

Szomália, Kenya és Tanzánia alterülete (51.5. alterület)

A határt a Szomália partján az északi szélesség 10 ° 00 ′-án lévő ponttól induló, kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 65 ° 00 ′-ig, onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé a keleti hosszúság 45 ° 00 ′-ig; onnan dél felé a déli szélesség 10 ° 28 ′ -ig; onnan nyugat felé az Afrika keleti partján lévő Ras Mwambo (északon) és Mwambo falu (délen) közötti pontig futó vonal jelenti.

Madagaszkár és Mozambik-csatorna alterülete (51.6. alterület)

A határt az Afrika keleti partján a déli szélesség 10 ° 28 ′ -nél lévő, a Ras Mwambo (északon) és Mwambo falu (délen) közötti ponttól kezdődő, kelet felé e szélességi körön a keleti hosszúság 45 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 55 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 30 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a mozambiki partig futó vonal jelenti.

Óceáni (Indiai-óceán nyugati része) alterület (51.7. alterület)

A határt a déli szélesség 10 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 55 ° 00 ′ től induló, kelet felé e délkör mentén a keleti hosszúság 80 ° 00 ′ -ig, onnan dél felé a déli szélesség 45 ° 00 ′ -ig, onnan nyugat felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 30 ° 00 ′ -ig, onnan kelet felé e szélességi kör mentén a keleti hosszúság 55 ° 00 ′ -ig, onnan észak felé a déli szélesség 10 ° 00 ′ -án lévő kiindulási pontig futó vonal jelenti.

Mozambiki alterület (51.8. alterület)

A déli szélesség 45 ° 00 ′ -tól északra és a keleti szélesség 30 ° 00 ′ és a keleti szélesség 40 ° 00 ′ között fekvő vízterület. Az alterületet további két körzetre osztották fel.

Marion- és Edward-szigetek körzete (51.8.1. körzet)

A déli szélesség 40 ° 00 ′ és déli szélesség 50 ° 00 ′ között, valamint a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ között fekvő vízterület.

Zambézi körzet (51.8.2. körzet)

A déli szélesség 40 ° 00 ′ -tól északra, valamint a keleti hosszúság 30 ° 00 ′ és a keleti hosszúság 40 ° 00 ′ között fekvő vízterület.




3. MELLÉKLET

A:   KÖZÉPKELET-ATLANTI TERÜLET (34. fő halászati terület)

image

B:   FÖLDKÖZI-TENGER ÉS FEKETE-TENGER (37. fő halászati terület)

image

C:   DÉLNYUGAT-ATLANTI TERÜLET (41. fő halászati terület)

image

D:   DÉLEKELET-ATLANTI TERÜLET (47. fő halászati terület)

image

E:   AZ INDIAI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZE (51. fő halászati terület)

4.

image

▼M1




4. MELLÉKLET

AZON FAJOK JEGYZÉKE, AMELYEKRE VONATKOZÓAN VALAMENNYI FŐ HALÁSZATI TERÜLET ESETÉBEN ADATOT KELL SZOLGÁLTATNI

Az alábbiakban felsorolt fajok azok, amelyek fogását jelentették a hivatalos statisztikákban. A tagállamoknak, amennyiben rendelkezésükre áll, valamennyi azonosított fajra vonatkozó adatot be kell nyújtaniuk. Amennyiben egyes fajokat nem lehet azonosítani, akkor az adatokat összesítve, a lehető legrészletesebb formában kell átadni.

Megjegyzés: m.n.j. = máshol nem jelzett



Középkelet-atlanti terület (34. fő halászati terület)

A faj megnevezése

3 betűjelből álló azonosító

Tudományos megnevezés

Angolna

ELE

Anguilla anguilla

Alózafélék m.n.j.

SHZ

Alosa spp.

Nyugat-afrikai ilisha

ILI

Ilisha africana

Lapos halak m.n.j.

FLX

Pleuronectiformes

Rombuszhalfélék

LEF

Bothidae

Közönséges nyelvhal

SOL

Solea vulgaris

Karcsú nyelvhal

CET

Dicologoglossa cuneata

Nyelvhalfélék m.n.j.

SOX

Soleidae

Kutyanyelvhalak m.n.j.

TOX

Cynoglossidae

Szárnyas rombuszhal

MEG

Lepidorhombus whiffiagonis

Rombuszhalak m.n.j.

LEZ

Lepidorhombus spp.

Villás tőkehal

GFB

Phycis blennoides

Francia tőkehal

BIB

Trisopterus luscus

Kék puha tőkehal

WHB

Micromesistius poutassou

Szürke tőkehal

HKE

Merluccius merluccius

Szenegáli tőkehal

HKM

Merluccius senegalensis

Tőkehalak m.n.j.

HKX

Merluccius spp.

Tőkehalalakúak m.n.j.

GAD

Gadiformes

Tengeri harcsák m.n.j.

CAX

Ariidee

Tengeri angolna

COE

Conger conger

Tengeri angolnafélék m.n.j.

COX

Congridae

Szalonkahal

SNS

Macrorhamphosus scolopax

Nyálkásfejű halak

ALF

Beryx spp.

Kakashal

JOD

Zeus faber

Ezüst kakashal

JOS

Zenopsis conchifer

Disznófejűhal-félék

BOR

Caproidae

Sügéralakúak m.n.j.

DPX

Perciformes

Spanyol csíkossügér

GPD

Epinephelus guaza

Bronzsügér

GPW

Epinephelus aeneus

Sügérek m.n.j.

GPX

Epinephelus spp.

Roncssügér

WRF

Polyprion americanus

Fűrészes sügérfélék m.n.j.

BSX

Serranidae

Pettyes farkassügér

SPU

Dicentrarchus punctatus

Farkassügér

BSS

Dicentrarchus labrax

Priacanthusfélék m.n.j.

BIG

Priacanthus spp.

Kardinálishalfélék m.n.j.

APO

Apogonidee

Cilinderhalak

TIS

Branchiostegidae

Rubinthalak stb.

EMT

Emmelichthyidae

Csattogóhalfajok m.n.j.

SNA

Lutjanus spp.

Csattogóhalak m.n.j.

SNX

Lutjanidae

Édesajkú hal

GBR

Plectorhinchus mediterraneus

Hamis dörmögőhal

BGR

Pomadasys incisus

Sompat dörmögőhal

BUR

Pomadasys jubelini

Nagyszemű dörmögőhal

GRB

Brachydeuterus auritus

Dörmögőhalak m.n.j.

GRX

Haemulidae (= Pomedasyidae)

Árnyékhalfélék

DRU

Sciaena spp.

Közönséges umbrahal

COB

Umbrina cirrosa

Sashal

MGR

Argyrosornus regius

Boe árnyékhal

DRS

Pteroscion peli

Law croaker

CKL

Pseudotolithus brachygnatus

Kasszáva croaker

PSS

Pseudotolithus senegalensis

Bobo croaker

PSE

Pseudotolithus elongatus

Nyugat-afrikai croakerek

CKW

Pseudotolithus spp.

Árnyékhalak, croakerek m.n.j.

CDX

Sciaenidae

Északi durbincs

SBR

Pagellus bogaraveo

Vörös durbincs

PAC

Pagellus erythrinus

Gyöngyös durbincs

SBA

Pagellus acarne

Bíbor durbincs

PAR

PagelIus bellottii

Durbincsok m.n.j.

PAX

Pagellus spp.

Gyűrűsdurbincsok m.n.j.

SRG

Diplodus spp.

Nagyszemű fogasdurbincs

DEL

Dentex macrophthalmus

Fogasdurbincs

DEC

Dentex dentex

Angolai fogasdurbincs

DEA

Dentex angolensis

Kongói fogasdurbincs

DNC

Dentex congoensis

Fogasdurbincsok m.n.j.

DEX

Dentex spp.

Fekete durbincs

BRB

Spondyliosoma cantharus

Barna tengeridurbincs

SBS

Oblada melanura

Kékfoltos durbincs

BSC

Sparus caeruleostictus

Rózsaszínű durbincs

RPG

Sparus pagrus

Aranydurbincs

SBG

Sparus auratus

Sparus durbincsok m.n.j.

SBP

Sparus (= Pagrus) spp.

Nagyszemű durbincs

BOG

Boops boops

Tengeri durbincsok m.n.j.

SBX

Sparidae

Nyurgadurbincsok

PIC

Spicara spp.

Tengeri márnák

MUX

Mullus spp.

Nyugat-afrikai kecskehal

GOA

Pseudopeneus prayensis

Tengeri márnafélék m.n.j.

MUM

Mullidae

Afrikai sarlóhal

SIC

Drepane africana

Sertésfogú halak

SPA

Ephippidae

Sügérszerűek m.n.j.

PRC

Percoidei

Szakállas brotula

BRD

Brotula barbata

Tengeri felcserhal

SUR

Acanthuridae

Morgóhalfélék m.n.j.

GUX

Triglidae

Íjhalfélék

TRI

Balistidae

Horgászhal

MON

Lophius piscatorius

Horgászhalfélék m.n.j.

ANF

Lophiidae

Árcsőrű csukafélék m.n.j.

BEN

Belonidae

Repülőhalfélék m.n.j.

FLY

Exocoetidae

Nyilascsukák

BAR

Sphyraena spp.

Nagyfejű tengeri pérhal

MUF

Mugil cephalus

Óriás afrikai threadfin

TGA

Polydactylus quadrifilis

Kis afrikai threadfin

GAL

Galeoides decadactylus

Király threadfin

PET

Pentenemus quinquarius

Threadfinek m.n.j.

THF

Polynemidae

Sügéralakúak m.n.j.

PPX

Perciformes

Makrahal; kékhal

BLU

Pomatomus saltatrix

Cobia

CBA

Rachycentron canadum

Fattyúmakréla

HOM

Trachurus trachurus

Fattyúmakrélák m.n.j.

JAX

Trachurus spp.

Álmakrahalak

SDX

Decapterus spp.

Jakabhal

CVJ

Caranx hippos

Spanyol makrahal

HMV

Decapterus rhonchus

Makrahalak m.n.j.

TRE

Caranx spp.

Lenézőhal

LUK

Selene dorsalis

Sárkányhalak

POX

Trachinotus spp.

Sárgafarkú fattyúmakréla fajok m.n.j.

AMX

Seriola spp.

Közönséges villásmakréla

LEE

Lichia amia

Atlanti bumper

BUA

Chloroscombrus chrysurus

Aranymakréla

DOL

Coryphaena hippurus

Fedőhal

BLB

Stromateus fiatola

Fedőhalfélék

BUX

Stromateidae

Csonthal

BOF

Albula vulpes

Alasa

SAA

SardineIla aurita

Tömzsi alasa

SAE

Sardinella madeirensis

Alasák

SIX

Sardinella spp.

Bonga shad

BOA

Ethmalosa fimbriata

Szardínia

PIL

Sardina pilchardus

Európai szardella

ANE

Engraulis encrasicolus

Heringalakú halak m.n.j.

CLU

Clupeoidei

Bonitó; palamida

BON

Sarda sarda

Karcsú palamida

BOP

Orcynopsis unicolor

Wahoo

WAH

Acanthocybium solandri

Nyugat-afrikai spanyolmakréla

MAW

Scomberomorus tritor

Páncélos makrahal

FRZ

Auxis tharard, A rochei

Tonhal

BFT

Thunnus thynnus

Germon

ALB

Thunnus alalunga

Sárgaúszójú tonhal

YFT

Thunnus albacares

Nagyszemű tonhal

BET

Thunnus obesus

Tonhalak m.n.j.

TUN

Thunnini

Fűrészes rájafélék

SAW

Pristidae

Amerikai vitorláshal

SAI

Istiophorus albicans

Kormos nyársorrúhal

BUM

Makaira nigricans

Fehér marlin; szuronyos hal

WHM

Tetrapturus albidus

Vitorláshalfélék

BIL

Istiophoridae

Kardhal

SWO

Xiphias gladius

Makrahalak m.n.j.

TUX

Scombroidei

Ezüstös sertefarkúhal

LHT

Trichiurus lepturus

Villásfarkú abroncshal

SFS

Lepidopus caudatus

Fekete abroncshal

BSF

Aphanopus carbo

Abroncshalfélék m.n.j.

CUT

Trichiuridae

Foltos makrahal

MAS

Scomber japonicus

Makrahal

MAC

Scomber scombrus

Makrélák m.n.j.

MAZ

Scomber spp.

Makrélaalakúak m.n.j.

MKX

Scombroidei

Rókacápa

ALV

Alopias vulpinus

Nagyszemű rókacápa

BTH

Alopias superciliosus

Makócápák

MAK

Isurus spp.

Kék cápa

BSH

Prionace glauca

Selymes cápa

FAL

Carcharhinus falciformis

Pörölycápa

SPZ

Sphyrna zygaena

Csipkés pörölycápa

SPL

Sphyrna lewini

Pörölycápafélék stb. m.n.j.

SPY

Sphyrnidae

Búvárcápa

SCK

Dalatias licha

Hegedűrája-félék stb., m.n.j.

GTF

Rhinobatidae

Csillagos cápák

SDV

Mustelus spp.

Rájaalakúak m.n.j.

SRX

Rajiformes

Porcoshalak; cápák, ráják tömörfejűek m.n.j.

SKX

Elasmobranchii

Vértes- és csontoshalak m.n.j.

MZZ

Osteichthyes

Mászórákok m.n.j.

CRA

Reptantia

Trópusi languszták m.n.j.

SLV

Panulirus spp.

Langusztarákok m.n.j.

CRW

Palinurus spp.

Norvég rák

NEP

Nephrops norvegicus

Európai homár

LBE

Homarus gammarus

Éti ostorgarnéla

TGS

Penaeus kerathurus

Déli rózsaszín garnéla

SOP

Penaeus notialis

Ostoros garnélák m.n.j.

PEN

Penaeus spp.

Piros ostorgarnéla

DPS

Parapenaeus longirostris

Guinea shrimp

GUS

Parapenaeopsis atlantica

Skarlát garnéla

SSH

Plesiopenaeus edwardsianus

Ostorcsápú garnélák

PAL

Palaemonidae

Garnélák m.n.j.

DCP

Natantia

Rákalakúak m.n.j.

CRU

Crustacea

Haslábúak m.n.j.

GAS

Gastropoda

Csészeosztrigák m.n.j.

OYC

Crassostrea spp.

Kékkagylók m.n.j.

MSX

Mytilidae

Lábasfejűek m.n.j.

CEP

Cephalopoda

Közönséges tintahal

CTC

Sepia officinalis

Törpeszépiák

CTL

Sepiidae, Sepiolidae

Kalmárok

SQC

Loligo spp.

Közönséges polip

OCC

Octopus vulgaris

Polipok

OCT

Octopodidae

Valódi kalmárok m.n.j.

SQU

Loliginidae, Ommastrephidae

Puhatestűek m.n.j.

MOL

Mollusca

Teknősök m.n.j.

TTX

Testudinata



Földközi-tenger és Fekete-tenger (37. fő halászati terület)

A faj megnevezése

3 betűjelből álló azonosító

Tudományos megnevezés

Tokfélék m.n.j.

STU

Acipenseridae

Angolna

ELE

Anguilla anguilla

Nagy hering

SHC

Alosa pontica

Alózafélék m.n.j.

SHD

Alosa spp.

Fekete- és azovi-tengeri tyulka

CLA

Clupeonella cultriventris

Lapos halak m.n.j.

FLX

Pleuronectiformes

Sima lepényhal

PLE

Pleuronectes platessa

Érdes lepényhal

FLE

Platichthys flesus

Közönséges nyelvhal

SOL

Solea vulgaris

Nyelvhalak m.n.j.

SOO

Solea spp.

Szárnyas rombuszhal

MEG

Lepidorhombus whiffiagonis

Rombuszhalak m.n.j.

LEZ

Lepidorhombus spp.

Óriás rombuszhal

TUR

Psetta maxima

Fekete-tengeri rombuszhal

TUB

Psetta maeotica

Villás tőkehal

GFB

Phycis blennoides

Törpe tőkehal

POD

Trisopterus minutus

Francia tőkehal

BIB

Trisopterus luscus

Kék puha tőkehal

WHB

Micromesistius poutassou

Vékonybajszú tőkehal

WHG

Merlangus merlangus

Szürke tőkehal

HKE

Merluccius merluccius

Tőkehalalakúak m.n.j.

GAD

Gadiformes

Ezüstlazacok

ARG

Argentina spp.

Sűrűfogú gyíkhal

LIB

Saurida undosquamis

Gyíkhalfélék m.n.j.

LIX

Synodontidae

Tengeri angolna

COE

Conger conger

Tengeri angolnafélék m.n.j.

COX

Congridae

Kakashal

JOD

Zeus faber

Sügéralakúak m.n.j.

DPX

Perciformes

Spanyol csíkossügér

GPD

Epinephelus guaza

Bronzsügér

GPW

Epinephelus aeneus

Sügérek m.n.j.

GPX

Epinephelus spp.

Roncssügér

WRF

Polyprion americanus

Fűrészes sügér

CBR

Serranus cabrilla

Fűrészes sügérfélék m.n.j.

BSX

Serranidae

Farkassügér

BSS

Dicentrarchus labrax

Tengeri sügérek

BSE

Dicentrarchus spp.

Édesajkú hal

GBR

Plectorhinchus mediterraneus

Árnyékhalfélék

DRU

Sciaena spp.

Közönséges umbrahal

COB

Umbrina cirrosa

Sashal

MGR

Argyrosomus regius

Árnyékhalak, croakerek m.n.j.

CDX

Sciaenidae

Északi durbincs

SBR

Pagellus bogaraveo

Vörös durbincs

PAC

Pagellus erythrinus

Gyöngyös durbincs

SBA

Pagellus acarne

Durbincsok m.n.j.

PAX

Pagellus spp.

Abroncsos keszeg

SWA

Diplodus sargus

Gyűrűsdurbincsok m.n.j.

SRG

Diplodus spp.

Nagyszemű fogasdurbincs

DEL

Dentex macrophthalmus

Fogasdurbincs

DEC

Dentex dentex

Fogasdurbincsok m.n.j.

DEX

Dentex spp.

Fekete durbincs

BRB

Spondyliosoma cantharus

Barna tengeridurbincs

SBS

Oblada melanura

Rózsaszínű durbincs

RPG

Sparus pagrus

Aranydurbincs

SBG

Sparus auratus

Durbincsok m.n.j.

SBP

Sparus (= Pagrus) spp.

Nagyszemű durbincs

BOG

Boops boops

Ezüstös durbincs

SSB

Lithognathus mormyrus

Magashátú durbincs

SLM

Sarpa salpa

Tengeri durbincsok m.n.j.

SBX

Sparidae

Közönséges ménola

BPI

Spicara maena

Nyurgadurbincsok

PIC

Spicara spp.

Csíkos tengeri márna

MUR

Mullus surmuletus

Közönséges tengeri márna

MUT

Mullus barbatus

Tengeri márnák

MUX

Mullus spp.

Mérges pókhal

WEG

Trachinus draco

Sügérszerűek m.n.j.

PRC

Percoidei

Homoki angolnák

SAN

Ammodytes spp.

Nyúlhalak

SPI

Siganus spp.

Gébek

GOB

Gobius spp.

Tengeri gébfélék m.n.j.

GPA

Gobiidae

Sárkányfejűek, m.n.j.

SCO

Scorpaenidae

Vörös morgóhal

GUN

Trigla lyra

Morgóhalfélék m.n.j.

GUX

Triglidae

Horgászhal

MON

Lophius piscatorius

Horgászhalfélék m.n.j.

ANF

Lophiidae

Csőrös csuka

GAR

Belone belone

Nyilascsukák

BAR

Sphyraena spp.

Nagyfejű tengeri pérhal

MUF

Mugil cephalus

Kalászhalfélék

SIL

Atherinidae

Sügéralakúak m.n.j.

PPX

Perciformes

Makrahal; kékhal

BLU

Pomatomus saltatrix

Fattyúmakréla

HOM

Trachurus trachurus

Földközi-tengeri fattyúmakréla

HMM

Trachurus mediterraneus

Fattyúmakrélák m.n.j.

JAX

Trachurus spp.

Makrahalak m.n.j.

TRE

Caranx spp.

Sárgafarkú fattyúmakréla

AMB

Seriola dumerili

Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j.

AMX

Seriola spp.

Közönséges villásmakréla

LEE

Lichia amia

Tüskésmakréla-félék m.n.j.

CGX

Carangidae

Aranyosfejű hal

POA

Brama brama

Aranymakréla

DOL

Coryphaena hippurus

Alasák m.n.j.

SIX

Sardinella spp.

Szardínia

PIL

Sardina pilchardus

Sprotni

SPR

Sprattus sprattus

Európai szardella

ANE

Engraulis encrasicolus

Heringalakú halak m.n.j.

CLU

Clupeoidei

Bonitó; palamida

BON

Sarda sarda

Karcsú palamida

BOP

Orcynopsis unicolor

Páncélos makrahal

FRZ

Auxis thazard A. rochei

Harántsávos tonmakréla

LTA

Euthynnus alletteratus

Bonitó

SKJ

Katsuwonus pelamis

Tonhal

BFT

Thunnus thynnus

Germon

ALB

Thunnus alalunga

Nagyszemű tonhal

BET

Thunnus obesus

Tonhalak m.n.j.

TUN

Thunnini

Amerikai vitorláshal

SAI

Istiophorus albicans

Vitorláshalfélék

BIL

Istiophoridae

Kardhal

SWO

Xiphias gladius

Makrélaalakúak m.n.j.

TUX

Scombroidei

Villásfarkú abroncshal

SFS

Lepidopus caudatus

Foltos makrahal

MAS

Scomber iaponicus

Makrahal

MAC

Scomber scombrus

Makrélák m.n.j.

MAZ

Scomber spp.

Makrélaalakúak m.n.j.

MKX

Scombroidei

Óriáscápa

BSK

Cetorhinus maximus

Rókacápa

ALV

Alopias vulpinus

Lándzsafogú cápa

SMA

Isurus oxyrinchus

Foltos cápa

SHO

Galeus melastomus

Kék cápa

BSH

Prionace glauca

Zátonycápa

CCP

Carcharhinus plumbeus

Pörölycápa

SPZ

Sphyrna zygaena

Csipkés pörölycápa

SPL

Sphyrna lewini

Szürke tüskéscápa

QUB

Squalus blainvillei

Falócápa

GUP

Centrophorus granulosus

Búvárcápa

SCK

Dalatias licha

Fekete tüskéscápa

ETX

Etmopterus spinax

Tövises rája

RJC

Raja clavata

Közönséges mérgesrája

JDP

Dasyatis pastinaca

Heringcápa

POR

Lamna nasus

Macskacápák

SCL

Scyliorhinus spp.

Csillagos cápák

SDV

Mustelus spp.

Közönséges tüskéscápa

DGS

Squalus acanthias

Tüskéscápafélék m.n.j.

DGX

Squalidae

Angyalrája

AGN

Squatina squatina

Angyalrájafélék

ASK

Squatinidae

Cápalakúak m.n.j.

SHX

Squaliformes

Hegedűrájafélék

GTF

Rhinobatidae

Rája fajok

SKA

Raja spp.

Rájaalakúak m.n.j.

SRX

Rajiformes

Porcoshalak; cápák, ráják és tömörfejűek m.n.j.

SKX

Elasmobranchii

Vértes- és csontoshalak m.n.j.

MZZ

Osteichthyes

Nagy tarisznyarák

CRE

Cancer pagurus

Mediterrán parti rák

CMR

Carcinus aestuaria

Nagy tengeripók

SCR

Maja squinado

Mászórákok m.n.j.

CRA

Reptantia

Rózsaszín tüskés languszta

PSL

Palinurus mauritanicus

Európai languszta

SLO

Palinurus elephas

Languszták m.n.j.

CRW

Palinurus spp.

Norvég rák

NEP

Nephrops norvegicus

Európai homár

LBE

Homarus gammarus

Éti ostorgarnéla

TGS

Penaeus kerathurus

Piros ostorgarnéla

DPS

Parapenaeus longirostris

Skarlát garnéla

SSH

Plesiopenaeus edwardsianus

Vörös ostorgarnéla

ARA

Aristeus antennatus

Fűrészes garnéla

CPR

Palaemon serratus

Homoki garnéla

CSH

Crangon crangon

Garnélák m.n.j.

DCP

Natantia

Éti sáskarák

MTS

Squillia mantis

Rákalakúak m.n.j.

CRU

Crustacea

Haslábúak m.n.j.

GAS

Gastropoda

Közönséges particsiga

PEE

Littorina littorea

Európai osztriga

OYF

Ostrea edulis

Óriás osztriga

OYG

Crassostrea gigas

Ehető kékkagyló

MSM

Mytilus galloprovincialis

Nagy fésűkagyló

SJA

Pecten jacobeus

Tüskéscsigák

MUE

Murex spp.

Ehető szívkagyló

COC

Cardium edule

Sávos vénuszkagyló

SVE

Venus (= Chamelea) gallina

Barázdás szőnyegkagyló

CTG

Ruditapes decussatus

Kis vénuszkagyló

CTS

Tapes pullastra

Szőnyegkagylók m.n.j.

TPS

Tapes spp.

Ugrókagylók

DON

Donax spp.

Hüvelykagylók

RAZ

Solen spp.

Kagylók m.n.j.

CLX

Bivalvia

Lábasfejűek m.n.j.

CEP

Cephalopoda

Közönséges tintahal

CTC

Sepia officinalis

Törpeszépiák

CTL

Sepiidae, Sepiolidae

Kalmárok

SQC

Loligo spp.

Nyílkalmár

SQE

Todarodes sagittatus sagitt.

Közönséges polip

OCC

Octopus vulgaris

Pézsmapolipok

OCM

Eledone spp.

Polipok

OCZ

Octopodidae

Valódi kalmárok m.n.j.

SQU

Loliginidae, Ommastrephidae

Puhatestűek m.n.j.

MOL

Mollusca

Teknősök m.n.j.

TTX

Testudinata

Ehető zsákállat

SSG

Microcosmus sulcatus

Kövi tengerisün

URM

Paracentrotus lividus

Medúzák

JEL

Phopilema spp.



Délnyugat-atlanti terület (41. fő halászati terület)

A faj megnevezése

3 betűjelből álló azonosító

Tudományos megnevezés

Alózafélék m.n.j.

SHZ

Alosa spp.

Laposhalak m.n.j.

FLX

Pleuronectiformes

Bastard halibuts

BAX

Paralichthys spp.

Nyelvhalak m.n.j.

TOX

Cynoglossidae

SAO

Salilota australia

Lágyhalak

MOR

Moridae

Brazil codling

HKU

Urophycis brasiliensis

Déli kék puha tőkehal

POS

Micromesistius australis

Argentin tőkehal

HKP

Merluccius hubbsi

Patagóniai tőkehal

HPA

Merluccius polylepis

Tőkehalak m.n.j.

HKX

Merluccius spp.

Patagóniai gránátoshal

GRM

Macruronus mageilanicus

Kék gránátoshalak

GRS

Macruronus spp.

Gránátoshalak

GRV

Macrourus spp.

Tőkehalalakúak m.n.j.

GAD

Gadiformes

Tengeri harcsák m.n.j.

CAX

Ariidae

Nagy gyíkhal

LIG

Saurida tumbil

Argentin tengeri angolna

COS

Conger orbignyanus

Sügéralakúak m.n.j.

DPX

Perciformes

Robalok m.n.j.

ROB

Centropomus spp.

Csíkossügérek

GPB

Mycteroperca spp.

Vörös csíkossügér

GPR

Epinephelus mario

Sügérek m.n.j.

GPX

Epinephelus spp.

Argentin tengeri sügér

BSZ

Acanthistius brasilianus

Fűrészes sügérfélék m.n.j.

BSX

Serranidae

Déli vörös csattogóhal

SNC

Lutjanus purpureus

Sárgafarkú csattogóhal

SNY

Ocyurus chrysurus

Csattogóhalak m.n.j.

SNX

Lutjanidae

Sávos dörmögőhal

BRG

Conodon nobilis

Dörmögőhalak m.n.j.

GRX

Haemulidae (= Pomadasyidae)

Csíkos weakfish

SWF

Cynoscion striatus

Cynoscion sügérek m.n.j.

WKX

Cynoscion spp.

Atlanti árnyékhal

CKA

Micropogonias undulatus

Déli király árnyékhal

KGB

Menticirrhus americanus

Argentin árnyékhal

CKY

Urnbrina canasai

Király sügér

WKK

Macrodon ancylodon

Fekete árnyékhal

BDM

Pogonias cromis

Árnyékhalak, croakerek m.n.j.

CDX

Sciaenidae

Gyűrűsdurbincsok m.n.j.

SRG

Diplodus spp.

Fogasdurbincsok m.n.j.

DEX

Dentex spp.

Rózsaszínű durbincs

RPG

Sparus pagrus

Tengeri durbincsok m.n.j.

SBX

Sparidae

Tengeri márnák

MUX

Mullus spp.

Kasztanyett hal

CTA

Cheilodactylus bergi

Brazil homoki sügérek

SPB

Pinguipes spp.

Brazil laposfejű sügér

FLA

Percophis brasiliensis

Patagóniai blennie

BLP

Eleginops maclovinus

Patagóniai fogassügér

TOP

Dissostichus eleginoides

Púpos sziklasügér

NOG

Notothenia gibbenfrons

Szürke sziklasügér

NOS

Notothenia squamifrons

Patagonian rockcod

NOT

Patagonotothen brevicauda

PAT

Patagonotothen longipes ramsai

Antarctic rockcods, noties m.n.j.

NOX

Nototheniidae

Blackfin icefish

SSI

Chaenocephalus aceratus

Mackerel icefish

ANI

Champsocephalus gunnari

Icefishes m.n.j.

ICX

Channichthyidae

Sügérszerűek m.n.j.

PRC

Percoidei

Pink cusk-eel

CUS

Genypterus blacodes

Kormos makrélák m.n.j.

CEN

Centrolophidae

Rózsás álsügér

BRF

Helicolenus dactylopterus

Sárkányfejűek, m.n.j.

SCO

Scorpaenidae

Atlantic searobins

SRA

Prionotus spp.

Ballyhoo félcsőrős csuka

BAL

Hemirhamphus brasiliensis

Repülőhalfélék m.n.j.

FLY

Exocoetidae

Nyilascsukák

BAR

Sphyraena spp.

Tengeripérfélék m.n.j.

MUL

Mugilidae

Kalászhalfélék

SIL

Atherinidae

Sügéralakúak m.n.j.

PPX

Perciformes

Kéksügér

BLU

Pometomus saltatrix

Tarka fattyúmakréla

JAA

Trachurus picturatus

Fattyúmakrélák m.n.j.

JAX

Trachurus spp.

Makrahalak m.n.j.

TRE

Caranx spp.

Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j.

AMX

Seriola spp.

Parona leatherjack

PAO

Parona signata

Tüskésmakréla-félék m.n.j.

CGX

Carangidae

Aranymakréla

DOL

Coryphaena hippurus

Gulf butterfish, harvestfishes

BTG

Peprilus spp.

Fedőhalfélék

BUX

Stromateidae

Ladyfish

LAD

Elops saurus

Tarpon

TAR

Tarpon (= Megelops) atlanticus

Brazíliai alasa

BSR

Sardinella brasiliensis

Alasák m.n.j.

SIX

Sardinella spp.

Brazilian menhaden

MHS

Brevoortia aurea

Argentine menhaden

MHP

Brevoortia pectinata

Sprattok

SAS

Harengula spp.

Falklandi spratt

FAS

Sprattus fuegensis

Argentín szardilla

ANA

Engraulis anchoita

Szardellafélék m.n.j.

ANX

Engraulidae

Heringalakú halak m.n.j.

CLU

Clupeoidei

Bonitó; palamida

BON

Sarda sarda

Wahoo

WAH

Acanthocyhium solandri

King mackerel

KGM

Scomberomorus cavalla

Királymakréla

SSM

Scomberomorus maculatus

Scomberomorus makréla fajok m.n.j.

KGX

Scomberornorus spp.

Páncélos makrahal

FRZ

Auxis thazard, A. rochei

Harántsávos tonmakréla

LTA

Euthynnus alletteratus

Bonitó

SKJ

Katsuwonus pelamis

Tonhal

BFT

Thunnus thynnus

Atlanti tonhal

BLF

Thunnus atlanticus

Germon

ALB

Thunnus alalunga

Déli nagy tonhal

SBF

Thunnus maccoyii

Sárgaúszójú tonhal

YFT

Thunnus albacares

Nagyszemű tonhal

BET

Thunnus obesus

Tonhalak m.n.j.

TUN

Thunnini

Amerikai vitorláshal

SAI

Istiophorus albicans

Kormos nyársorrúhal

BUM

Makaira nigricans

Fehér marlin

WHM

Tetrapturus albidus

Vitorláshalfélék

BIL

Istiophoridae

Kardhal

SWO

Xiphias gladius

Tonhalszerű halak m.n.j.

TUX

Scornhroidei

Fehér kígyómakréla

WSM

Thyrsitops lepidopodes

Ezüstös sertefarkúhal

LHT

Trichiurus lepturus

Foltos makrahal

MAS

Scomber japonicus

Nagyszemű rókacápa

BTH

Alopias superciliosus

Lándzsafogú cápa

SMA

Isurus oxyrinchus

Kék cápa

BSH

Prionace glauca

Selymes cápa

FAL

Carcharhinus falciformis

Rezes cápa

BRO

Carcharhinus brachyurus

Pörölycápa

SPZ

Sphyrna zygaena

Csipkés pörölycápa

SPL

Sphyrna lewini

Közönséges kutyacápa

GAG

Galeorhinus galeus

Közönséges tüskéscápa

DGS

Squalus acanthias

Angyalrájafélék m.n.j.

ASK

Squatinidae

Chola hegedűrája

GUD

Rhinobatis percellens

Fűrészes rájafélék

SAW

Pristidae

Elefánthalak m.n.j.

ELF

Callorhinchus spp.

Patagóniai sima cápa

SDP

Mustelus schmitti

Csillagos cápák

SDV

Mustelus spp.

Olajosmájú cápák

LSK

Galeorhinus spp.

Rájaalakúak m.n.j.

SRX

Rajiformes

porcoshalak; cápák, ráják és tömörfejűek m.n.j.

SKX

Elasmobranchii

Vértes- és csontoshalak m.n.j.

MZZ

Osteichthyes

Dana úszórák

CRZ

Callinectes danae

Déli kőrák

KCR

Lithodes antarcticus

Lágyhéjú vörös rák

PAG

Paralomis granulosa

Medúzák m.n.j.

GER

Geryon spp.

Mászórákok m.n.j.

CRA

Reptantia

Karibi languszta

SLC

Panulirus argus

Trópusi languszták m.n.j.

SLV

Panulirus spp.

Északi ostorgarnéla

ABS

Penaeus aztecus

Vörösfoltos ostorgarnéla

PNB

Penaeus brasiliensis

Ostoros garnélák m.n.j.

PEN

Penaeus spp.

Atlanti seabob

BOB

Xiphopenaeus kroyeri

Argentin tőrgarnéla

ASH

Arternesia longinaris

Argentin vörös garnéla

LAA

Pleoticus muelleri

Garnélák m.n.j.

DCP

Natantia

Pompás világítórák

KRX

Euphausia superba

Rákalakúak m.n.j.

CRU

Crustacea

Haslábúak m.n.j.

GAS

Gastropoda

Csészeosztrigák m.n.j.

OYC

Crassostrea spp.

River Plata kékkagyló

MSR

Mytilus platensis

Magellán kagyló

MSC

Aulacornya afer

Fésűkagylók m.n.j.

SCX

Pectinidae

Ugrókagylók

DON

Donax spp.

Kagylók m.n.j.

CLX

Bivalvia

Törpeszépiák

CTL

Sepiidae, Sepiolidae

Patagóniai kalmár

SQP

Loligo gahi

Kalmárok

SQC

Loligo spp.

Argentin rövidszárnyú tintahal

SQA

Illex argentinus

Hétcsillag repülő tintahal

SQS

Martialia hyadesi

Polipok

OCT

Octopodidae

Loligók, nyílvesszőkalmárok m.n.j.

SQU

Loliginidee, Ommastrephidae

Puhatestűek m.n.j.

MOL

Mollusca

Teknősök m.n.j.

TTX

Testudinata



Délkelet-atlanti terület (47. fő halászati terület)

A faj megnevezése

3 betűjelből álló azonosító

Tudományos megnevezés

Laposhalak m.n.j.

FLX

Pleuronectiformes

Nyugati-parti nyelvhal

SOW

Austroglossus microlepis

Iszap nyelvhal

SOE

Austroglossus pectoralis

Délkelet-atlanti nyelvhalak m.n.j.

SOA

Austroglossus spp.

Nyelvhalak m.n.j.

TOX

Cynoglossidae

Benguela tőkehal

HKB

Merluccius polli

Sekélyvízi foki tőkehal

HKK

Merluccius capensis

Mélyvízi foki tőkehal

HKO

Merluccius paradoxus

Foki tőkehalak

HKC

Merluccius capensis, M. parad.

Tengeri csukák

HKZ

Merlucciidae

Tőkehal-alakúak m.n.j.

GAD

Gadiformes

Bárdhalak

HAF

Sternoptychidae

Fényhalak m.n.j.

MAU

Maurolicus spp.

Világító szardínia

MAV

Maurolicus muelleri

Zödszemű halak

GRE

Chlorophthalmidae

Fehér márna

GAT

Galeichthyes fericeps

Simaszájú macskahal

SMC

Arius heudoloti

Tengeri harcsák m.n.j.

CAX

Arildae

Nagy gyíkhal

LIG

Saurida tumbil

Gyíkhalfélék m.n.j.

LIX

Synodontidae

Tengeri angolnafélék m.n.j.

COX

Congridae

Szalonkahal

SNS

Macrorhamphosus scolopax

Szalonkahalak

SNI

Macroramphosidae

Nyálkásfejű halak

ALF

Beryx spp.

Nyálkásfejű halfélék m.n.j.

BRX

Berycidae

Kakashal

JOD

Zeus faber

Ezüst kakashal

JOS

Zenopsis conchifer

Kakashalfélék m.n.j.

ZEX

Zeidae

Disznófejűhal-félék

BOR

Caproidae

Disznófejű hal

BOC

Capros aper

Sügéralakúak m.n.j.

DPX

Perciformes

Sügérek m.n.j.

GPX

Epinephelus spp.

Roncssügér

WRF

Polyprion americanus

Fűrészes sügérfélék m.n.j.

BSX

Serranidae

Priacanthusfélék m.n.j.

BIG

Priacanthus spp.

Priacanthidae fajok

PRI

Priacenthidae

Kardinálishal-félék m.n.j.

APO

Apogonidae

Acropomatidae fajok

ACR

Acropomatidae

Feketeszájú splitfin

SYN

Synagrops japonicus

Synagrops fajok m.n.j.

SYS

Synagrops spp.

Foki rubinthal

EMM

Emmelichthys nitidus

Rubinthalak stb.

EMT

Emmerichthyidae

Csattogóhalak m.n.j.

SNX

Lutjanidae

Nemipterus fajok

THB

Nemipterus spp.

Nemipteridae fajok

THD

Nemipteridae

Nagyszemű dörmögőhal

GRB

Brachydeuterus auratus

Édesajkú hal

BRL

Plectorhinchus mediterraneus

Sompat dörmögőhal

BUR

Pomadasys jubelini

Dörmögőhalak m.n.j.

GRX

Haemulidae (= Pornadasyidae)

Kob

KOB

Argyrosomus hololepidofus

Geelbek croaker

AWE

Atractoscion aequidens

Tigrisfogú croaker

LKR

Otolithes ruber

Nyugat-afrikai croakerek

CKW

Pseudotolithus spp.

Árnyékhalfélék m.n.j.

CDX

Sciaenidae

Kanári umbrahal

UCA

Umbrina canariensis

Cynoscion sügérek m.n.j.

WKX

Cynoscion spp.

Natali durbincs

TJO

Pagellus natalensis

Tengeri durbincsok m.n.j.

SBX

Sparidae

Durbincsok m.n.j.

PAX

Pagellus spp.

Gyűrűsdurbincsok m.n.j.

SRG

Diplodus spp.

Nagy szemű fogasdurbincs

DEL

Dentex macrophthaImus

Angolai fogasdurbincs

DEA

Dentex angolensis

Kanári-szigeti fogasdurbincs

DEN

Dentex canariensis

Fogasdurbincsok m.n.j.

DEX

Dentex spp.

Fekete durbincs

BRB

Spondyliosorna cantharus

Ácsdurbincs

SLF

Argyrozona argyrozona

Santer durbincs

SLD

Cheimerius nufar

Vörös durbincs

RER

Petrus rupestris

Panga durbincs

PGA

Pterogymnus laniarius

Fehér stumpnose

WSN

Rhahdosargus globiceps

Durbincsok m.n.j.

SBP.

Sparus (= Pagrus) spp.

Nagyszemű durbincs

BOG

Boops boops

Chrysoblephus fajok m.n.j.

RSX

Chrysoblephus spp.

Fehér durbincs

SNW

Lithognathus lithognathus

Ezüstös durbincsfajok, m.n.j.

STW

Lithognathus spp.

Ezüstös durbincs

SSB

Lithognathus mormyrus

Rezesdurbincs fajok

CPP.

Pachymetopon spp

Magashátú durbincs

SLM

Sarpa salpa

Polysteganus durbincs fajok m.n.j.

PLY

Polysteganus spp.

Skót durbincs

SCM

Polysteganus praeorbitalis

Negyvennégy durbincs

SEV

Polysteganus undulosus

Kék durbincs

SBU

Polysteganus coeruleopunctatus

Tengeri durbincsok m.n.j.

SBX

Sparidae

Nyurgadurbincsok

PIC

Spicara spp.

Tengeri márnafélék m.n.j.

MUM

Mullidae

Tengeri márnák

MUX

Mulius spp.

Coracinidae fajok m.n.j.

COT

Coracinidae

Galjoen

GAJ

Coracinus capensis

Sertésfogú halak

SPA

Ephippidae

Afrikai sarlóhal

SIC

Drepane africana

Kígyóhalfélék m.n.j.

OPH

Ophidiidae

Kingclip

KCP

Genypterus capensis

Tengeri gébfélék m.n.j.

GPA

Gobiidae

Jóreménység-foki álsügér

REC

Sebastes capensis

Álsügérek m.n.j.

ROK

Helicolenus spp.

Rózsás álsügér

BRF

Helicolenus dactylopterus

Sárkányfejűek, m.n.j.

SCO

Scorpaenidae

Vörös morgóhal

GUN

Trigla lyra

Jóreménység-foki morgóhal

GUC

Chelidonichthys capensis

Morgóhalfélék m.n.j.

GUX

Triglidae

Morgóhalak

GUY

Trigla spp.

Íjhalfélék

TRI

Balistidae

Jóreménység-foki horgászhal

MOK

Lophius upsicephalus

Horgászhalfélék m.n.j.

ANF

Lophiidae

Lámpáshal

LAN

Lampanyctodes hectoris

Gyöngyöshalfélék

LXX

Myctophidae

Álcsőrű csukafélék m.n.j.

BEN

Belonidae

Tűhalak

NED

Tylosaurus spp.

Makrélacsukafélék m.n.j.

SAX

Scomberesocidae

Makrélacsuka

SAU

Scomberesox saurus

Nyilascsukák

BAR

Sphyraena spp.

Nyilascsukafélék

BAZ

Sphyraenidae

Tengeripérfélék m.n.j.

MUL

Mugilidae

Threadfinek m.n.j.

THF

Polynemidae

Kis afrikai threadfin

GAL

Galeoides dedactylus

Sügéralakúak m.n.j.

PPX

Perciformes

Makrahal; kékhal

BLU

Pomatomus saltatrix

Kékhalak m.n.j.

POT

Pomatomidae

Cobia

CBA

Rachycentron canadum

Cobiák m.n.j.

CBX

Rachycentridae

Jóreménység-foki fattyúmakréla

HMC

Trachurus capensis

Fattyúmakréla

HMZ

Trachurus trecae

Fattyúmakrélák m.n.j.

JAX

Trachurus spp.

Álmakrahalak

SDX

Decapterus spp.

Crevalle pompano

CVJ

Caranx hippos

Spanyol makrahal

HMV

Decapterus rhonchus

Makrahalak m.n.j.

TRE

Caranx spp.

Lenézőhal

LUK

Selene dorsalis

Sárkányhalak

POX

Trachinotus spp.

Sárgafarkú fattyúmakréla

YTC

Seriola lalandi

Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j.

AMX

Seriola spp.

Közönséges villásmakréla

LEE

Lichia amia

Atlanti bumper

BUA

Chioroscombrus chrysurus

Tüskésmakréla-félék m.n.j.

CGX

Carangidae

Aranyosfejű halfélék m.n.j.

BRZ

Bramidae

Aranyosfejű hal

POA

Brama brama

Aranymakréla

DOL

Coryphaena hippurus

Aranymakrahal-félék m.n.j.

DOX

Coryphaenidae

Fedőhal

BLB

Stromateus fiatola

Fedőhalfélék

BUX

Stromateidae

Csonthalak

ALU

Albulidae

Hosszúúszójú csonthal

BNF

Pterothrissus belloci

Alasa

SAA

Sardinella aurita

Tömzsi alasa

SAE

Sardinella maderensis

Dél-afrikai szardínia

PIA

Sardinops ocellatus

Fehérfejű hering

WRR

Etrumeus whiteheadi

Dél-afrikai szardella

ANC

Engraulis capensis

Szardellafélék m.n.j.

ANX

Engraulidae

Heringfélék m.n.j.

CLP

Clupeidae

Alasák m.n.j.

SIX

Sardinella spp.

Heringalakú halak m.n.j.

CLU

Clupeoidei

Bonitó; palamida

BON

Sarda sarda

Wahoo

WAH

Acanthocybium solandri

Páncélos makréla

FRI

Auxis thazard

Páncélos makrahal

FRZ

Auxis thazard, A. rochei

Keskenycsíkos spanyol makréla

COM

Scomberomorus guttatus

Királymakréla

SSM

Scornberomorus maculatus

Nyugat-afrikai spanyol makréla

MAW

Scornberomorus tritor

Kanadai királymakréla

KAK

Scomberomorus plurilineatus

Scomberomorus makréla fajok m.n.j.

KGX

Scomberomorus spp.

Harántsávos tonmakréla

LTA

Euthynnus alletteratus

Kawakawa

KAW

Euthynnus affinis

Bonitó

SKJ

Katsuwonus pelamis

Tonhal

BFT

Thunnus thynnus

Germon

ALB

Thunnus alalunga

Déli nagy tonhal

SBF

Thunnus maccoyji

Sárgaúszójú tonhal

YFT

Thunnus albacares

Nagyszemű tonhal

BET

Thunnus obesus

Amerikai vitorláshal

SAI

Istiophorus albicans

Kormos nyársorrúhal

BUM

Makaira nigricans

Black marlin

BLM

Makaira indica

Fehér marlin

WHM

Tetrapturus albidus

Vitorláshalfélék

BIL

Istiophoridae

Kardhal

SWO

Xiphias gladius

Kardhalfélék

XIP

Xiphiidae

Makrélaalakúak m.n.j.

TUX

Scombroidei

Kígyómakrélák m.n.j.

GEP

Gempylidae

Barracudahal

SNK

Thyrsites atun

Ezüstös sertefarkúhal

LHT

Trichiurus lepturus

Abroncshalfélék m.n.j.

CUT

Trichiuridae

Villásfarkú abroncshal

SFS

Lepidopus caudatus

Foltos makrahal

MAS

Scomber japonicus

Makrélaalakúak m.n.j.

MAX

Scombridae

Makrélaalakúak m.n.j.

MKX

Scombroidei

Lándzsafogú cápa

SMA

Isurus oxyrinchus

Kék cápa

BSH

Prionace glauca

Pörölycápa

SPZ

Sphyrna zygaena

Csillagos cápák m.n.j.

SDV

Mustelus spp.

Közönséges kutyacápa

GAG

Galeorhinus galeus

Angyalrájafélék m.n.j.

ASK

Squatinidae

Rájafajok m.n.j.

SKA

Raja spp.

Rájaalakúak m.n.j.

SRX

Rajiformes

Foki elefánthal

CHM

Callorhinchus capensis

Harántszájúak; cápák és ráják m.n.j.

SKX

Elasmobranchii

Heringcápafélék

MSK

Lamnidae

Macskacápafélék

SYX

Scyliorhinidae

Rekviem cápák

RSK

Cercharhinidae

Kék cápa

BSH

Prionace glauca

Pörölycápák stb. m.n.j.

SPY

Sphyrnidae

Csillagos cápa

SMD

Mustelus mustelus

Tüskéscápafélék m.n.j.

DGX

Squalidae

Közönséges tüskéscápa

DGS

Squalus acanthias

Rövidorrú tüskéscápa

DOP

Squalus megalops

Hegedűrája-félék

GTF

Rhinobatidae

Fűrészes rájafélék

SAW

Pristidae

Valódi rájafélék m.n.j.

RAJ

Rajidae

Rájafajok

SKA

Raja spp.

Tüskésrájafélék

STT

Dasyaididae (= Trygonidae)

Sasrájafélék

EAG

Myliobatidae

Ördögrájafélék

MAN

Mobulidae

Villamosráják

TOD

Torpedinidae

Elefánthalak m.n.j.

CAH

Callorhinchidae

Rájaalakúak m.n.j.

BAI

Batoidimorpha (Hypotremata)

Cápaalakúak m.n.j.

SKH

Selachimorpha (Pleurotremata)

Porcoshalak; cápák, ráják és tömörfejűek m.n.j.

SKX

Elasmobranchii

Porcoshalak m.n.j.

CAR

Chondrychthyes

Tömörfejűek m.n.j.

HOL

Holocephali

Vértes- és csontoshalak m.n.j.

MZZ

Osteichthyes

Nagy tarisznyrák

CRE

Cancer pagurus

Tarisznyarákok

CAD

Cancridae

Úszó tarisznyarákok m.n.j.

SWM

Portunidae

Kőrákok m.n.j.

KCX

Lithodidae

Déli kőrák

KCR

Lithodes antarcticua

Kőrák

KCA

Lithodes ferox

Nyugat-afrikai medúza

CGE

Geryon (= Chaceon) maritae

Medúzák m.n.j.

GER

Geryon spp.

Mélyvízi rákok, geryonok

GEY

Geryonidae

Mászórákok m.n.j.

CRA

Reptantia

Trópusi languszták m.n.j.

SLV

Panulirus spp.

Királylanguszta

LOV

Panulirus regius

Csipkés languszta

LOK

Panulirus homarus

Foki sziklarák

LBC

Jasus lalandii

Tristan da Cunha sziklarák

LBT

Jasus tristani

Natáli languszta

SLN

Palinuris delagoae

Déli languszta

SLS

Palinurus gilchristi

Languszták m.n.j.

VLO

Palinuridae

Medverákok

LOS

Scyllaridae

Indiai-óceáni rákocska

NES

Nephropsis stewarti

Nephropidae rákok

NEX

Nephropidae

Éti ostorgarnéla

TGS

Penaeus kerathurus

Indiai fehér garnéla

PNI

Penarus indicus

Déli rózsaszín garnéla

SOP

Penaeus notiatis

Ostoros garnélák m.n.j.

PEN

Penaeus spp.

Piros ostorgarnéla

DPS

Parapenaeus longirostris

Ostoros garnélák

PEZ

Penaeidae

Csíkos vörös garnéla

ARV

Aristeus varidens

Aristeidae garnélák

ARI

Aristeidae

Fűrészes garnéla

CPR

Palaemon serratus

Solenoceridae garnélák

SOZ

Solenoceridae

Késgarnélák

KNI

Haliporoides spp.

Késgarnéla

KNS

Haliporoides triarthrus

Jack-késgarnéla

JAQ

Haliporoides sibogae

Garnélák m.n.j.

DCP

Natantia

Rákalakúak m.n.j.

CRU

Crustacea

Perlemoen kagyló

ABP

Haliotis midae

Giant parti turbáncsiga

GIW

Turbo sarmaticus

Osztrigák m.n.j.

OYX

Ostrea spp.

Fogazott kövi osztriga

ODE

Ostrea denticulata

Óriás osztriga

OYG

Crassostrea gigas

Csészeosztrigák m.n.j.

OYC

Crassostrea spp.

Sziklakagyló

MSL

Perna perna

Kékkagylók m.n.j.

MSX

Mytilidae

PSU

Pecten sulcicostatus

Fésűkagylók m.n.j.

SCX

Pectinidae

Sima mactra vájókagyló

MAG

Mactra glabrata

Vájókagylók

MAT

Mactridae

Vénuszkagylók

CLV

Veneridae

DOR

Dosinia orbignyi

Ugrókagylók

DON

Donax spp.

Foki hüvelykagyló

RAC

Solen capensis

Hüvelykagylók

SOI

Solenidae

Kagylók m.n.j.

CLX

Bivalvia

Törpeszépiák

CTL

Sepiidae, Sepiolidae

Chokker tintahal

CHO

Loligo reynaudi

Angolai repülő tintahal

SQG

Todarodes sagittatus angolen.

Kalmárok

SQC

Loligo spp.

Polipok

OCT

Octopodidae

Valódi kalmárok m.n.j.

SQU

Loliginidae, Ommastrephidae

Puhatestűek m.n.j.

MOL

Mollusca

Dél-afrikai medvefóka

SEK

Arctocephalus pusillus

Vörös zsákállat

SSR

Pyura stolonifera

URR

Parechinus angulosus

Tengeri uborkák m.n.j.

CUX

Holothurioidea

Vízi gerinctelenek m.n.j.

INV

Invertebrata



Az Indiai-óceán nyugati része (51. fő halászati terület)

A faj megnevezése

3 betűjelből álló azonosító

Tudományos megnevezés

Kelee shad

HIX

Hilsa kelee

Hilsa shad

HIL

Tenualosa ilisha

Tejhal

MIL

Chanos chanos

Barramundi

GIP

Lates calcarifer

Laposhalak m.n.j.

FLX

Pleuronectiformes

Indiai laposhal

HAI

Psettodes erumei

Nyelvhalak m.n.j.

TOX

Cynoglossidae

Unikornis áltőkehal

UNC

Bregmaceros macclellandi

Tőkehalalakúak m.n.j.

GAD

Gadiformes

Bombay duck

BUC

Harpadon nehereus

Tengeri harcsák m.n.j.

CAX

Ariidae

Nagy gyíkhal

LIG

Saurida tumbil

Sűrűfogú gyíkhal

LIB

Saurida undosquamis

Gyíkhalfélék m.n.j.

LIX

Synodontidae

Murénák m.n.j.

PCX

Muraenesox spp.

Tengeri angolnafélék m.n.j.

COX

Congridae

Nyálkásfejű halak

ALF

Beryx spp.

Japán kakashal

JJD

Zeus japonicus

Sügéralakúak m.n.j.

DPX

Perciformes

Sügérek m.n.j.

GPX

Epinephelus spp.

Fűrészes sügérfélék m.n.j.

BSX

Serranidae

Priacanthusfélék m.n.j.

BIG

Priacanthus spp.

Sillaginidae tőkehalfélék

WHS

Sillaginidae

Hamis trevally

TRF

Lactarius lactarius

Rubinthalak stb.

EMT

Emmelichthyidae

Mangrove vörös csattogóhal

RES

Lutjanus argentimaculatus

Csattogóhalfajok m.n.j.

SNA

Lutjanus spp.

Csattogóhalak m.n.j.

SNX

Lutjanidae

Nemipterus fajok

THB

Nemipterus spp.

Nemipteridae fajok

THD

Nemipteridae

Leiognathidae gajok m.n.j.

POY

Leiognathidae

Dörmögőhalak m.n.j.

GRX

Haemulidae (= Pomadasyidae)

Kob

KOB

Argyrosomus hololepidotus

Geelbek croaker

AWE

Atractoscion aequidens

Árnyékhalfélék m.n.j.

CDX

Sciaenidae

Császársügérek

EMP

Lethrinidae

Durbincsok m.n.j.

PAX

Pagellus spp.

Fogasdurbincsok m.n.j.

DEX

Dentex spp.

Katonadurbincs

KBR

Argyrops spinifer

Santer durbincs

SLD

Cheimerius nufar

Vörös durbincs

RER

Petrus rupestris

Chrysoblephus fajok m.n.j.

RSX

Chrysoblephus spp.

Tengeri durbincsok m.n.j.

SBX

Sparidae

Tengeri márnák

MUX

Mullus spp.

Márnák

GOX

Upeneus spp.

Tengeri márnafélék m.n.j.

MUM

Mullidae

Foltos sarlóhal

SPS

Drepane punctata

Ajakoshalfélék

WRA

Labridae

Mojarra-k

MOJ

Gerres spp.

Sügérszerűek m.n.j.

PRC

Percoidei

Nyúlhalak

SPI

Siganus spp.

Sárkányfejűek, m.n.j.

SCO

Scorpaenidae

Laposfejű halak

FLH

Platycephalidae

Íjhalfélék

TRI

Balistidae

Gyöngyöshalfélék

LXX

Myctophidae

Tűhalak

NED

Tylosurus spp.

Hemirhamphus fajok m.n.j.

HAX

Hemirhamphus spp.

Repülőhalfélék m.n.j.

FLY

Exocoetidae

Nyilascsukák

BAR

Sphyraena spp.

Nagyfejű tengeri pérhal

MUF

Mugil cephalus

Tengeripérfélék m.n.j.

MUL

Mugilidae

Négyujjú threadfin

FOT

Eleutheronema tetradactylum

Threadfinek m.n.j.

THF

Polynemidae

Sügéralakúak m.n.j.

PPX

Perciformes

Makrahal; kékhal

BLU

Pomatomus saltatrix

Cobia

CBA

Rachycentron canadum

Cobia-k m.n.j.

CBX

Rachycentridae

Fattyúmakrélák m.n.j.

JAX

Trachurus spp.

Indiai makrahal

RUS

Decapterus russelli

Álmakrahalak

SDX

Decapterus spp.

Makrahalak m.n.j.

TRE

Caranx spp.

Sárkányhalak

POX

Trachinotus spp.

Sárgafarkú fattyúmakréla

YTC

Seriola lalandi

Sárgafarkú fattyúmakrélák m.n.j.

AMX

Seriola spp.

Szivárvány makréla

RRU

Elagatis bipinnulata

Aranyos makréla

GLT

Gnatanodon speciosus

Torpedómakréla

HAS

Megalaspis cordyla

Scomberoides fajok

QUE

Scomberoides (= Chorinemus) spp.

Nagy szemű makréla

BIS

Selar crumenophthalmus

Sárgasávos makréla

TRY

Selaroides leptolepis

Tüskésmakréla-félék m.n.j.

CGX

Carangidae

Fekete pomfret

POB

Formio niger

Aranymakréla

DOL

Coryphaene hippurus

Silver pomfret

SIP

Pampus argenteus

Fedőhalfélék

BUX

Stromateidae

Aranysávos szardinella

SAG

Sardinella gibbosa

Indiai olajszardínia

IOS

Sardinella longiceps

Alasák m.n.j.

SIX

Sardinella spp.

Dél-afrikai szardínia

PIA

Sardinops ocellatus

Pirosszemű hering

RRH

Etrumeus teres

Stolephorus szardellák

STO

Stolephorus spp.

Szardellafélék m.n.j.

ANX

Engraulidae

Heringalakú halak m.n.j.

CLU

Clupeoidei

Dorab farkashering

DOB

Chirocentrus dorab

Farkasheringek

DOS

Chirocentrus spp.

Wahoo

WAH

Acanthocybium solandri

Keskenycsíkos spanyol makréla

COM

Scomberomorus ommerson

Déli királymakréla

GUT

Scomberomorus guttatus

Sávos makréla

STS

Scomberomorus lineolatus

Scomberomorus makréla fajok m.n.j.

KGX

Scomberomorus spp.

Páncélos makrahal

FRZ

Auxis thazard, A rochei

Kawakawa

KAW

Euthynnus affinis

Bonitó

SKJ

Katsuwonus pelamis

Hosszúfarkú tonhal

LOT

Thunnus tonggol

Germon

ALB

Thunnus alalunga

Déli nagy tonhal

SBF

Thunnus maccoyii

Sárgaúszójú tonhal

YFT

Thunnus albacares

Nagyszemű tonhal

BET

Thunnus obesus

Amerikai vitorláshal

SFA

Istiophorus platypterus

Déli kék marlin

BLZ

Makaira mazara

Fekete marlin

BLM

Makaira indica

Csíkos marlin

MLS

Tetrapturus audax

Vitorláshalfélék

BIL

Istiophoridae

Makréla-alakúak m.n.j.

TUX

Scombroidei

Barracudahal

SNK

Thyrsites atun

Ezüstös sertefarkúhal

LHT

Trichiurus lepturus

Villásfarkú abroncshal

SFS

Lepidopus caudatus

Abroncshalfélék m.n.j.

CUT

Trichiuridae

Foltos makrahal

MAS

Scomber japonicus

Indiai makréla

RAG

Rastrelliger kanagurta

Indiai makrélák m.n.j.

RAX

Rastrelliger spp.

Makrélaalakúak m.n.j.

MKX

Scombroidei

Kardhal

SWO

Xiphias gladius

Lándzsafogú cápa

SMA

Isurus oxyrinchus

Kék cápa

BSH

Prionace glauca

Fehérorrú cápa

OCS

Carcharhinus longimanus

Foltosfarkú cápa

CCQ

Carcharhinus sorrah

Kormos cápa

DUS

Carcharhinus obscurus

Selymes cápa

FAL

Carcharhinus falciformis

Tejcápa

RHA

Rhizoprionodon acutus

Kék cápák m.n.j.

RSK

Carcharhinidae

Pörölycápák stb. m.n.j.

SPY

Sphyrnidae

Hegedűrája-félék stb., m.n.j.

GTF

Rhinobatidae

Fűrészes rájafélék

SAW

Pristidae

Rájaalakúak m.n.j.

SRX

Rajiformes

Porcoshalak; cápák, ráják és tömörfejűek m.n.j.

SKX

Elasmobranchii

Vértes- és csontoshalak m.n.j.

MZZ

Osteichthyes

Tarisznyarákok

CRS

Portunus spp.

Iszaprák

MUD

Scylla serrata

Medúzák m.n.j.

GER

Geryon spp.

Mászórákok m.n.j.

CRA

Reptantia

Trópusi languszták m.n.j.

SLV

Panulirus spp.

Natáli languszta

SLN

Palinurus delagoae

Papucsrákok

LOS

Scyliaridae

Andaman rák

NEA

Metanephrops andamanicus

Óriás tigrisgarnéla

GIT

Penaeus monodon

Zöld tigrisgarnéla

TIP

Penaeus semisulcatus

Indiai fehér garnéla

PNI

Penaeus indicus

Ostoros garnélák m.n.j.

PEN

Penaeus spp.

Késgarnéla

KNS

Haliporoides triarthrus

Jack-késgarnéla

JAQ

Haliporoides sibogae

Késgarnélák

KNI

Haliporoides spp.

Garnélák m.n.j.

DCP

Natantia

Rákalakúak m.n.j.

CRU

Crustacea

Fülcsigák m.n.j.

ABX

Haliotis spp.

Kövi csészeosztriga

CSC

Crassostrea cucullata

Csészeosztrigák m.n.j.

OYC

Crassostrea spp.

Lábasfejűek m.n.j.

CEP

Cephalopoda

Törpeszépiák

CTL

Sepiidae, Sepiolidae

Kalmárok

SQC

Loligo spp.

Polipok

OCT

Octopodidae

Valódi kalmárok m.n.j.

SQU

Loliginidee, Ommastrephidae

Puhatestűek m.n.j.

MOL

Mollusca

Levesteknős

TUG

Chelonia mydas

Teknősök m.n.j.

TTX

Testudinata

Tengeri uborkák m.n.j.

CUX

Holothurioidea

Vízi gerinctelenek m.n.j.

INV

Invertebrata

▼B




5. MELLÉKLET

AZ ÉSZAK-ATLANTI TERÜLETEN KÍVÜL ESŐ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ FOGÁSI ADATOK BENYÚJTÁSÁNAK FORMÁTUMA

Mágneses adathordozó

Mágnesszalagok: Kilencsávos, 1 600 vagy 6 250 BPI sűrűségű, EBCDIC vagy ASCII kódolású, lehetőleg címke nélkül. Amennyiben van rajta címke, akkor az állományzáró kódot fel kell tüntetni.

Hajlékonylemezek: MS-DOS formázott, 3,5 hüvelyk méretű és 720 kB vagy 1,4 MB tárterületű, illetve 5,25 hüvelyk méretű és 360 kB vagy 1,2 MB tárterületű lemezek.

A bejegyzés formátuma



Bájtok száma

Leírás

Megjegyzések

1–4

Ország (3 betűjelből álló ISO-kód)

pl. FRA = Franciaország

5–6

Év

pl. 93 = 1993

7–8

Fő halászati terület

34 = keletközép-atlanti terület

9–15

Körzet

3.3 = 3.3 körzet

16–18

Fajok

3 betűjelből álló azonosító

19–26

Fogás

Tonnában

Megjegyzések:

a) A fogásmezőt (19–26 bájtok) elöl üres helyekkel jobbra zárva kell megadni. Az összes többi mezőt hátul üres helyekkel balra kell igazítani.

b) A fogást tonnára kerekítve, a kirakodott mennyiség élősúlyának megfelelően kell feljegyezni.

c) A fél egységnél kisebb mennyiséget (19–26 bájtok) „– 1”-ként kell bejegyezni.

d) Az ismeretlen mennyiséget (19–26 bájtok) „– 2”-ként kell bejegyezni.



( 1 ) HL C 329., 1994.11.25., 1. o.

( 2 ) HL C 363., 1994.12.19., 60. o.

( 3 ) HL L 179., 1972.8.7, 1. o.

( 4 ) HL L 151., 1990.6.15, 1. o.

( 5 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

Top