EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01989L0665-20140417
Council Directive of 21 December 1989 on the coordination of the laws, regulations and administrative provisions relating to the application of review procedures to the award of public supply and public works contracts (89/665/EEC)
Consolidated text: A Tanács 89/665/EGK irányelve ( 1989. december 21. ) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
A Tanács 89/665/EGK irányelve ( 1989. december 21. ) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
1989L0665 — HU — 17.04.2014 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 89/665/EGK IRÁNYELVE (1989. december 21.) (HL L 395, 1989.12.30., 33. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 209 |
1 |
24.7.1992 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/66/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2007. december 11.) |
L 335 |
31 |
20.12.2007 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/23/EU IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2014. február 26.) |
L 94 |
1 |
28.3.2014 |
|
A TANÁCS 89/665/EGK IRÁNYELVE
(1989. december 21.)
az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
mivel a Közösség közbeszerzési irányelvei, különösen az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról ( 4 ) szóló, legutóbb a 89/440/EGK irányelvvel ( 5 ) módosított 1971. július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelv, valamint az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról ( 6 ) szóló, legutóbb a 88/295/EGK irányelvvel ( 7 ) módosított 1976. december 21-i 77/62/EGK tanácsi irányelv, nem tartalmaznak különös rendelkezéseket a hatékony alkalmazásuk biztosítására;
mivel nemzeti és közösségi szinten az említett irányelvek alkalmazásának biztosítását szolgáló jelenlegi rendelkezések nem teszik mindig lehetővé a vonatkozó közösségi előírások betartását, különösen amikor azok megszegése még orvosolható;
mivel a közbeszerzésnek a közösségi verseny előtti megnyitása szükségessé teszi az átláthatóság és a megkülönböztetéstől mentesség garanciáinak jelentős növelését; mivel annak érdekében, hogy ez kézzelfogható eredménnyel járjon, hatékony és gyors jogorvoslatoknak kell rendelkezésre állniuk a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jog vagy az e jogot végrehajtó nemzeti szabályok megszegése esetében;
mivel néhány tagállamban a hatékony jogorvoslatok hiánya vagy a meglévő jogorvoslatok elégtelensége elriasztja a közösségi vállalkozásokat ajánlatok benyújtásától abban a tagállamban, ahol az ajánlatkérő letelepedett; mivel ezért az érintett tagállamoknak orvosolniuk kell ezt a helyzetet;
mivel a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások időtartama rövid, az illetékes jogorvoslati szerveket fel kell hatalmazni többek között arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozhassanak egy ilyen eljárásnak vagy valamely ajánlatkérő által esetleg meghozott határozat végrehajtásának a felfüggesztése érdekében; mivel az eljárások rövid időtartama a fent említett jogsértések sürgősséggel történő kezelését követeli;
mivel biztosítani kell, hogy megfelelő eljárások létezzenek minden tagállamban arra, hogy megsemmisítsék a jogellenesen hozott határozatokat és a jogsértést elszenvedett személyeket kártérítésben részesítsék;
mivel olyan esetekben, amikor a vállalkozások nem élnek jogorvoslati lehetőséggel, egyes jogsértések csak akkor orvosolhatók, ha létrehoztak egy sajátos mechanizmust;
mivel, ennek megfelelően ha a Bizottság tudomására jut, hogy egy szerződés-odaítélési eljárás során egyértelmű és nyilvánvaló jogsértést követtek el, képesnek kell lennie arra, hogy e jogsértésre felhívja az érintett tagállam illetékes hatóságai és az ajánlatkérő figyelmét annak érdekében, hogy az állítólagos jogsértés gyors orvoslására megfelelő lépéseket tegyenek;
mivel ennek az irányelvnek a tényleges alkalmazását a végrehajtásának megkezdését követő négyéves időszak letelte előtt a tagállamok által a nemzeti jogorvoslati eljárások működéséről adott tájékoztatás alapján felül kell vizsgálni,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása
(1) Ez az irányelv a 2014/24/EU ( 8 ) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó, az említett irányelv 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 16., 17. és 37. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.
Ez az irányelv a 2014/23/EU ( 9 ) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziókra is alkalmazandó, az említett irányelv 10., 11., 12., 17. és 25. cikkével összhangban kizárt koncessziók kivételével.
Ezen irányelv értelmében szerződéseknek minősülnek a közbeszerzési szerződések, a keretmegállapodások, az építési koncessziók, a szolgáltatási koncessziók és a dinamikus beszerzési rendszerek.;
„A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.”
(2) A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés a szerződés-odaítélési eljárás vonatkozásában az érdeksérelmet bejelentő vállalkozások között az ezen irányelv által a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jogszabályok és az egyéb nemzeti jogszabályok között tett különbségtétel eredményeként.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.
(4) A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérőt az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti a 2a. cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a 2c. cikk szerinti, jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt.
(5) A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon.
A tagállamoknak meg kell határozniuk az első albekezdés szerinti jogorvoslati kérelem benyújtásának megfelelő közlési módját, ideértve a faxon vagy elektronikus úton történő benyújtási módot is.
Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy az ajánlatkérő válasza elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg.
2. cikk
A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan hozott intézkedések hatáskört biztosítanak a következőkre:
a) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső döntés útján ideiglenes intézkedések megtétele az állítólagos jogsértés orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, beleértve a közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának vagy az ajánlatkérő által hozott bármely döntés végrehajtásának a felfüggesztését vagy felfüggesztésének biztosítását;
b) a jogellenesen meghozott döntések semmissé nyilvánítása vagy semmissé nyilváníttatása, beleértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses szerződés-odaítélési eljárással kapcsolatos dokumentumból;
c) a jogsértés következtében érdeksérelmet szenvedett személyek részére kártérítés megítélése.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 2d. és a 2e. cikkben meghatározott hatáskörök átruházhatók a jogorvoslati eljárás különböző vonatkozásaiért felelős különálló szervekre.
(3) Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés-odaítélési eljárást, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések alkalmazására vagy a jogorvoslatra vonatkozó döntését. A felfüggesztési időszak legkorábban a 2a. cikk (2) bekezdésében és a 2d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szerződéskötési tilalmi időszak lejártakor szűnik meg.
(4) A (3) bekezdésben és az 1. cikk (5) bekezdésében előírtak kivételével, a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés-odaítélési eljárásokat.
(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit.
Az ideiglenes intézkedések elrendelésének elutasításáról szóló döntés nem érintheti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit.
(6) A tagállamok előírhatják, hogy ha a kártérítés követelésének jogalapja az, hogy egy döntést jogellenesen hoztak meg, a vitatott döntést először a szükséges hatáskörrel rendelkező szervnek semmissé kell nyilvánítania.
(7) A 2d–2f. cikkben említett esetek kivételével az e cikk (1) bekezdésben említett hatáskörök gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett joghatásait a nemzeti jog határozza meg.
Továbbá az olyan esetek kivételével, amelyekben egy döntést a kártérítés megítélését megelőzően semmissé kell nyilvánítani, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikk (5) bekezdésének, e cikk (3) bekezdésének vagy a 2a–2f. cikknek megfelelő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre csak a kártérítésnek a jogosult részére történő megítélésére korlátozódik.
(8) A tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárásokért felelős szervek által hozott döntések ténylegesen végrehajthatók legyenek.
(9) Amennyiben a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek, döntéseiket minden esetben írásban kell indokolniuk. Továbbá erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely a Szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független.
Az ilyen független szervek tagjainak kinevezése és hivatali idejük megszűnése a kinevezésért felelős hatóság, a hivatali idő és a visszahívhatóság tekintetében ugyanolyan feltételek mellett történik, mint a bírák esetében. Legalább e független szerv elnökének ugyanolyan jogi és szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, mint a bírói testület tagjainak. A független szerv a döntéseket kontradiktórius eljárásban hozza meg, és e döntések végrehajtása, az egyes tagállamok által meghatározott módon, jogilag kötelező.
2a. cikk
Szerződéskötési tilalmi időszak
(1) A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint a 2c. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó, szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.
(2) ►M3 A 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésnek az eljárás eredménye megszületését követő odaítélésére nem kerülhet sor a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, illetve egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldését követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt, illetve a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt. ◄
A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, és ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslatnak többé nincs helye.
A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően.
A szerződés-odaítélésről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell:
— a lényeges indokok összefoglalását a 2014/24/EU irányelv 55. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint és 55. cikk (3) bekezdésére figyelemmel, vagy a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, és
— az e bekezdést átültető nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartamára vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot.
2b. cikk
Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezen irányelv 2a. cikke (2) bekezdésében említett határidőket a következő esetekben nem kell alkalmazni:
a) ha a 2014/24/EU irányelv vagy – amennyiben alkalmazandó – a 2014/23/EU irányelv nem írja elő az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;
b) ha ezen irányelv 2a. cikke (2) bekezdése szerinti egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett részvételre jelentkezők;
c) a 2014/24/EU irányelv 33. cikke szerinti keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében, valamint az említett irányelv 34. cikke szerinti dinamikus beszerzési rendszeren alapuló különös szerződések esetében.
Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés ezen irányelv 2d. és 2f. cikkével összhangban érvénytelen, amennyiben:
— megsértették a 2014/24/EU irányelv 33. cikke (4) bekezdésének c) pontját vagy a 34. cikkének (6) bekezdését, és
— a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2014/24/EU irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat.
2c. cikk
A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje
Amennyiben egy tagállam előírja, hogy ►M3 a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv ◄ hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás keretében vagy azzal kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmeket meghatározott határidő lejárta előtt kell benyújtani, úgy ez a határidő az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap, vagy az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére egyéb kommunikációs eszköz felhasználásával való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap vagy az ajánlatkérő döntésének kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejártakor szűnik meg. Az ajánlatkérő döntéséről való tájékoztatásban minden egyes ajánlattevővel vagy részvételre jelentkezővel közölni kell a lényeges indokok összefoglalását. Az ezen irányelv 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett döntések elleni jogorvoslati kérelmek esetében, amely döntésekre nem vonatkozik külön értesítési szabály, a határidő az érintett döntések közzétételének időpontjától számított legalább tíz naptári nap.
2d. cikk
Érvénytelenség
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén:
a) amennyiben az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv alapján ez nem volt megengedhető;
b) ezen irányelv 1. cikke (5) bekezdésének, a 2. cikke (3) bekezdésének vagy a 2a. cikke (2) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben ez a jogsértés a jogorvoslatot kérelmező ajánlattevőt megfosztotta a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, amennyiben az ilyen jogsértés ►M3 a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv ◄ megsértését is jelenti, ha ez a jogsértés hatással volt jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevő a szerződés megszerzésére vonatkozó esélyeire; vagy
c) ezen irányelv 2b. cikke c) pontja második albekezdésében említett esetekben, amennyiben a tagállamok a keretmegállapodáson és dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések tekintetében éltek a szerződéskötési tilalmi időszaktól való eltérés lehetőségével.
(2) A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg.
A nemzeti jogszabályok ennélfogva előírhatják például valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszűnését vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti egyéb szankciók alkalmazását.
(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem nyilváníthat érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítéltek oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy valamely általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok miatt hatályban kell tartani a szerződést. Ebben az esetben a tagállamok e szankció helyett a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő.
A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna.
Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők általános érdekhez kapcsolódó kiemelkedően fontos indoknak. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás indításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit.
(4) A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:
— az ajánlatkérő szerv úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv megengedhetővé teszi,
— az ajánlatkérő a 3a. cikkben leírtaknak megfelelő hirdetményt tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben kinyilvánítja a szerződés megkötésére vonatkozó szándékát, valamint
— a szerződést nem kötötték meg az e hirdetmény közzétételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.
(5) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az e cikk (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:
— az ajánlatkérő úgy véli, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 2014/24/EU irányelv 33. cikke (4) bekezdésének b) pontjával vagy a 34. cikke (6) bekezdésével,
— az ajánlatkérő az indokoknak ezen irányelv 2a. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése első francia bekezdésében említett összegzésével együtt megküldte a szerződés odaítéléséről szóló döntést az érintett ajánlattevőknek, és
— a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárata előtt, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt a szerződés nem köthető meg.
2e. cikk
Ezen irányelv megsértése és alternatív szankciók
(1) Az 1. cikk (5) bekezdésének, a 2. cikk (3) bekezdésének vagy a 2a. cikk (2) bekezdésének olyan megsértése esetén, amely nem tartozik a 2d. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, a tagállamok a 2d. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti érvénytelenséget vagy alternatív szankciókat írnak elő. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv – valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően – határozzon arról, hogy a szerződést érvénytelennek kell-e nyilvánítani, vagy alternatív szankciókat kell-e alkalmazni.
(2) Az alternatív szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az alternatív szankciók a következők:
— az ajánlatkérőre kiszabott bírság, vagy
— a szerződés időbeli hatályának a lerövidítése.
A tagállamok széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre a tekintetben, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyosságát, az ajánlatkérő magatartását, valamint – a 2d. cikk (2) bekezdésében említett esetekben – a szerződés hatályban maradásának mértékét.
A kártérítés megítélése e bekezdés értelmében nem minősül megfelelő szankciónak.
2f. cikk
Határidők
(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2d. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslati kérelmet a következők szerint kell benyújtani:
a) azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy:
— az ajánlatkérő szerv a 2014/24/EU irányelv 50. és 51. cikkének vagy a 2014/23/EU irányelv 31. és 32. cikkének megfelelően tájékoztatót tett közzé a szerződés odaítéléséről, feltéve, hogy ez a tájékoztató tartalmazza az ajánlatkérő indokolását arra a döntésére vonatkozóan, hogy miért folytatta le a közbeszerzést az eljárást megindító hirdetményt előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül, vagy
— az ajánlatkérő szerv tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez az információ tartalmazza a lényeges indokok összefoglalását a 2014/24/EU irányelv 55. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint és 55. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, illetve a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel. Ez a lehetőség az ezen irányelv 2b. cikke első bekezdésének c) pontjában említett esetekre is vonatkozik;
b) és minden esetben a szerződés megkötésének időpontját követő naptól számított legalább hat hónap lejárta előtt.
(2) Minden más esetben, ideértve a 2e. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslati kérelmet is, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét – a 2c. cikkre is figyelemmel – a nemzeti jog határozza meg.
3. cikk
Korrekciós mechanizmus
(1) A Bizottság alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó, a szerződés odaítélésére irányuló eljárás során a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokat súlyosan megsértették.
(2) A Bizottság értesíti az érintett tagállamot azokról az okokról, amelyek alapján a súlyos jogsértést megállapította és kéri a jogsértés megfelelő eszközökkel való megszüntetését.
(3) A (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül az érintett tagállam közli a Bizottsággal a következőket:
a) annak megerősítése, hogy a jogsértést megszüntették;
b) indokolással ellátott beadvány arra vonatkozóan, hogy miért nem történt megszüntetés; vagy
c) értesítés, mely szerint a szerződés-odaítélési eljárást az ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hatáskörök alapján felfüggesztették.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerint közölt, indokolással ellátott beadvány többek között arra is hivatkozhat, hogy az állítólagos jogsértés már egy bírósági vagy egyéb felülvizsgálat, vagy egy, a 2. cikk (9) bekezdésében említett jogorvoslat tárgyát képezi. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az eljárások eredményéről, amint az ismertté válik.
(5) Olyan esetben, amikor értesítést küldtek arról, hogy egy szerződés-odaítélési eljárást a (3) bekezdés c) pontja szerint felfüggesztettek, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb szerződés-odaítélési eljárás kezdődött meg. Ebben az értesítésben meg kell erősíteni, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, vagy annak tartalmaznia kell egy indokolással ellátott beadványt arról, hogy miért nem történt korrekció.
3a. cikk
Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma
A 2d. cikk (4) bekezdésének második francia bekezdésében említett hirdetmény – amelynek formáját a Bizottság a 3b. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el – a következő információkat tartalmazza:
a) az ajánlatkérő megnevezése és elérhetőségi adatai;
b) a szerződés tárgyának leírása;
c) az ajánlatkérő azon döntésének indokolása, miszerint a szerződést a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda;
d) azon gazdasági szereplő neve és elérhetőségi adatai, akinek a javára a szerződés odaítéléséről szóló döntést hozták; és
e) adott esetben az ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.
3b. cikk
A bizottság eljárása
(1) A Bizottságot az 1971. július 26-i 71/306/EGK tanácsi határozat ( 10 ) 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat ( 11 ) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
4. cikk
Végrehajtás
(1) A Bizottság – a bizottsággal konzultálva – felkérheti a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot a nemzeti jogorvoslati eljárások működéséről.
(2) A tagállamok évente közlik a Bizottsággal a jogorvoslati szerveik által a 2d. cikk (3) bekezdésével összhangban hozott valamennyi döntés szövegét, azok indokolásával együtt.
4a. cikk
Felülvizsgálat
Legkésőbb 2012. december 20-ig a Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását, és annak eredményességéről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, különösen az alternatív szankciók és határidők eredményessége tekintetében.
5. cikk
A tagállamok 1991. december 21-e előtt hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
6. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
( 1 ) HL C 230., 1987.8.28., 6. o. és HL C 15., 1989.1.19., 8. o.
( 2 ) HL C 167., 1988.6.27., 77. o. és HL C 323., 1989.12.27.
( 3 ) HL C 347., 1987.12.22., 23. o.
( 4 ) HL L 185., 1971.8.16., 5. o.
( 5 ) HL L 210., 1989.7.21., 1. o.
( 6 ) HL L 13., 1977.1.15., 1. o.
( 7 ) HL L 127., 1988.5.20., 1. o.
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
( 10 ) HL L 185., 1971.8.16., 15. o. A 77/63/EGK határozattal (HL L 13., 1977.1.15., 15. o.) módosított határozat.
( 11 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.