This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01989L0656-20191120
Council Directive of 30 November 1989 on the minimum health and safety requirements for the use by workers of personal protective equipment at the workplace (third individual directive within the meaning of Article 16 (1) of Directive 89/391/EEC) (89/656/EEC)
Consolidated text: A Tanács irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (89/656/EGK)
A Tanács irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (89/656/EGK)
01989L0656 — HU — 20.11.2019 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A TANÁCS IRÁNYELVE (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (HL L 393, 1989.12.30., 18. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/30/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2007. június 20.) |
L 165 |
21 |
27.6.2007 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1243 RENDELETE (2019. június 20.) |
L 198 |
241 |
25.7.2019 |
|
|
L 279 |
35 |
31.10.2019 |
||
A TANÁCS IRÁNYELVE
(1989. november 30.)
a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében)
(89/656/EGK)
I. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a harmadik egyedi irányelv, megállapítja a munkavállalók által a munka során használt egyéni védőeszkö zökre vonatkozó minimumkövetelményeket.
(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.
2. cikk
Fogalommeghatározás
(1) Ezen irányelv alkalmazásában egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet arra terveztek, hogy viselésével vagy használatával megvédje a munkavállalókat egy vagy több, a munkavégzés során biztonságukat vagy egészségüket fenyegető kockázattól, valamint minden olyan kiegészítő és segédeszköz, amelyeket e cél megvalósítására terveztek.
(2) Az (1) bekezdésben említett meghatározásból kizártak:
a) a szokásos munkaruhák és egyenruhák, amelyeket nem kifejezetten a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére terveztek;
b) a mentőszolgálatok által használt felszerelések;
c) a fegyveres erők, a rendőrség és egyéb rendfenntartó szervek tagjai által viselt vagy használt egyéni védőeszközök;
d) a közúti közlekedési eszközökön használt egyéni védőeszközök;
e) a sportfelszerelések;
f) az önvédelmi vagy elrettentő eszközök;
g) a kockázatok és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható eszközök.
3. cikk
Általános szabály
Egyéni védőeszköz akkor használható, ha a kockázatok a csoportos védelem technikai eszközeivel, illetve a munkaszervezés intézkedéseivel, módszereivel vagy eljárásaival nem kerülhetők el, vagy nem csökkenthetők eléggé.
II. SZAKASZ
A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI
4. cikk
Általános rendelkezések
(1) Az egyéni védőeszközöknek meg kell felelniük a Közösség tervezésre és gyártásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági rendelkezéseinek.
Minden egyéni védőeszköznek:
a) alkalmasnak kell lennie az adott kockázat elhárítására anélkül, hogy önmaga további kockázatot idézne elő;
b) meg kell felelnie a munkahelyi viszonyoknak;
c) figyelembe kell vennie az ergonómiai követelményeket és a munkavállaló egészségi állapotát;
d) a szükséges igazítások után megfelelően kell illeszkednie a viselőre.
(2) Amennyiben egy vagy több kockázat megléte szükségessé teszi, hogy egy munkavállaló egynél több egyéni védőeszközt viseljen, azoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük, és továbbra is hatásosnak kell maradniuk a kérdéses kockázattal vagy kockázatokkal szemben.
(3) Az egyéni védőeszköz használatának feltételeit – különösen viselésének időtartamát – a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkahelyének jellemzői és az egyéni védőeszköz teljesítménye alapján határozzák meg.
(4) Az egyéni védőeszközöket elvben egyéni használatra szánják.
Amennyiben a körülmények azt kívánják, hogy az egyéni védőeszközt egynél több személy használja, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne okozzon egészségügyi vagy higiéniai problémát a különböző használóknak.
(5) Az egyéni védőeszköz minden egyes darabjáról az (1) és (2) bekezdés szerint megfelelő információt kell nyújtani, és az információhoz való hozzáférést lehetővé kell tenni a vállalkozásban, illetve a telephelyen.
(6) Az egyéni védőeszközt a munkáltató térítésmentesen bocsátja rendelkezésre, és a szükséges karbantartással, javítással és cserével biztosítja annak szabályos működését és a higiéniai követelményeket kielégítő állapotát.
A tagállamok azonban nemzeti gyakorlatuknak megfelelően előírhatják, hogy a munkavállaló kötelezhető egyes egyéni védőeszközök költségeihez való hozzájárulásra olyan esetekben, ha a védőeszköz használata nem csak a munkahelyre korlátozódik.
(7) A munkáltató először tájékoztatja a munkavállalót azokról a kockázatokról, amelyekkel szemben az egyéni védőeszköz viselése védelmet nyújt.
(8) A munkáltató gondoskodik a megfelelő oktatásról és – amennyiben szükséges – megszervezi az egyéni védőeszközök viselésének szemléltetését.
(9) Az egyéni védőeszközt csak a meghatározott célokra lehet felhasználni, a különleges és rendkívüli eseteket kivéve.
A védőeszközt az utasításoknak megfelelően kell használni.
Az utasításoknak a munkavállalók számára érthetőeknek kell lenniük.
5. cikk
Az egyéni védőeszköz értékelése
(1) Az egyéni védőeszköz kiválasztása előtt a munkáltatónak fel kell mérnie, hogy az alkalmazni kívánt egyéni védőeszköz megfelel-e a 4. cikk (1) és (2) bekezdése követelményeinek.
Az értékelés magában foglalja:
a) a más eszközökkel el nem hárítható kockázatok elemzését és értékelését;
b) azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel az egyéni védőeszköznek rendelkeznie kell annak érdekében, hogy hatásos legyen az a) pontban említett kockázatokkal szemben, figyelembe véve bármely olyan kockázatot, amelyet a védőeszköz maga okozhat;
c) a rendelkezésre álló egyéni védőeszközök jellemzőinek összehasonlítását a b) pontban előírt jellemzőkkel.
(2) Az (1) bekezdésben előírt értékelést felülvizsgálják, amenynyiben annak bármely elemében változás következik be.
6. cikk ( *1 )
A használat szabályai
(1) A 3., 4., és 5. cikk sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy figyelemmel a védőeszközök szabad mozgására vonatkozó közösségi jogszabályokra, kialakításra kerülnek az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó általános szabályok, illetve az olyan esetekre és helyzetekre vonatkozó szabályok, amikor a munkáltatónak egyéni védőeszközt kell biztosítania.
Ezek a szabályok különösen azokat a körülményeket vagy veszélyhelyzeteket jelölik meg, amikor a csoportos védőeszközök elsőbbségének sérelme nélkül egyéni védőeszköz használata szükséges.
Az útmutatóul szolgáló I., II., és III. melléklet hasznos információkat tartalmaz az ilyen szabályok megállapításához.
(2) Amikor a tagállamok az (1) bekezdésben említett szabályokat alkalmazzák, figyelembe vesznek minden – a technológiai fejlesztések következtében a kockázatokban, a csoportos védőeszközökben és az egyéni védőeszközökben bekövetkezett – jelentős változást.
(3) A tagállamok konzultálnak a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel az (1) és (2) bekezdésben említett szabályokról.
7. cikk
A munkavállalók tájékoztatása
A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalók, illetve képviselőik tájékoztatást kapnak minden olyan intézkedésről, amelyet a munkahelyen egyéni védőeszközt használó munkavállalók egészségének védelme és biztonsága érdekében hoznak.
8. cikk
Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele
A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv, valamint annak mellékletei által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.
III. SZAKASZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
9. cikk
A mellékletek módosításai
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően a mellékleteket szigorúan csak technikailag módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, műszaki fejlődést, valamint a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban és előírásokban, illetve a vonatkozó ismeretekben bekövetkező változásokat.
Ha a munkavállalók és más személyek testi egészségét és biztonságát veszélyeztető, azonnali, közvetlen és súlyos kockázatokat magukban foglaló, kellően indokolt és kivételes esetekben rendkívül sürgős okokból nagyon rövid idő alatt szükséges cselekedni, a 9b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
9a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 9. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 1 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 9. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
9b. cikk
Sürgősségi eljárás
(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 9a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
10. cikk
Záró rendelkezések
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1992. december 31-éig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.
▼M1 —————
11. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ÁLTAL VÉDENDŐ TESTRÉSZEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK (*)
(*) A kockázatok/testrészek e listája nem tekinthető kimerítőnek.
A kockázatértékelés során nyer megállapítást, hogy szükséges-e egyéni védőeszköz használata, illetve hogy annak ezen irányelv rendelkezései alapján milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie.
II. MELLÉKLET
AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK TÍPUSAINAK NEM TELJES LISTÁJA AZON KOCKÁZATOK SZERINT, AMELYEKKEL SZEMBEN VÉDELMET NYÚJTANAK
A FEJ VÉDELMÉT szolgáló eszközök
— Sisak és/vagy sapka/fejmaszk/fejfedő a következők ellen:
—
— Leeső vagy kirepülő tárgyak által okozott ütés
— Valamilyen akadállyal való ütközés
— Mechanikai kockázatok (szúrás, horzsolás)
— Statikus összenyomódás (oldalirányú zúzás)
— Hőmérséklet okozta kockázatok (tűz, hő, hideg, forró szilárd anyagok, beleértve az olvasztott fémeket)
— Áramütés és feszültség alatti munkavégzés
— Kémiai kockázatok
— Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)
— Hajháló a belegabalyodás kockázata ellen
HALLÁSVÉDELMET szolgáló eszközök
— Fülvédők (beleértve pl. a sisakra szerelt fülvédőket, az aktív zajcsökkentő fülvédőket és az elektromos audiobemenettel felszerelt fülvédőket)
— Füldugók (beleértve pl. a szintfüggő csillapítású füldugókat és az egyéni igényekhez igazított füldugókat)
A SZEM ÉS ARC VÉDELMÉT szolgáló eszközök
— Védőszemüveg, szemvédő és arcvédő maszk (adott esetben orvosi rendelvényre kapott kontaktlencse) a következők ellen:
—
— Mechanikai kockázatok
— Hőmérséklet okozta kockázatok
— Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)
— Ionizáló sugárzás
— Vegyi és biológiai anyagok szilárd aeroszolok és folyadékok formájában
A LÉGZŐSZERVEK VÉDELMÉT szolgáló eszközök
— Szűrőberendezések a következők ellen:
—
— Részecskék
— Gázok
— Részecskék és gázok
— Szilárd és/vagy folyékony aeroszolok
— Szigetelő rendszerek, beleértve a levegőellátással rendelkezőket is
— Önmentő készülékek
— Búvárfelszerelés
A KÉZ ÉS KAR VÉDELMÉT szolgáló eszközök
— Kesztyűk (beleértve az egyujjas kesztyűket és karvédőket) a következők ellen:
—
— Mechanikai kockázatok
— Hőmérséklet okozta kockázatok (hő, láng és hideg)
— Áramütés és feszültség alatti munkavégzés (antisztatikus, vezető, szigetelő)
— Kémiai kockázatok
— Biológiai anyagok
— Ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés
— Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)
— Rezgéssel kapcsolatos kockázatok
— Ujjvédők
A LÁBFEJ ÉS A LÁB VÉDELMÉT szolgáló, valamint csúszásgátló eszközök
— Lábbeli (pl. cipők, beleértve bizonyos körülmények között a klumpákat és az acélorrú bakancsokat is) a következőkkel szembeni védelemre:
—
— Mechanikai kockázatok
— Csúszásveszély
— Hőmérséklet okozta kockázatok (hő, láng és hideg)
— Áramütés és feszültség alatti munkavégzés (antisztatikus, vezető, szigetelő)
— Kémiai kockázatok
— Rezgéssel kapcsolatos kockázatok
— Biológiai kockázatok
— A lábfej felső részét védő levehető védőeszközök a mechanikai kockázatok ellen
— Térdvédők a mechanikai kockázatokkal szemben
— Lábszárvédők a mechanikai, a hőmérséklet okozta és a kémiai kockázatokkal, valamint a biológiai anyagokkal szemben
— Tartozékok (pl. szögek, hágóvasak)
BŐRVÉDELEM – VÉDŐKRÉMEK ( 2 )
— A védőkrémek a következők ellen biztosíthatnak védelmet:
—
— Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)
— Ionizáló sugárzás
— Vegyi anyagok
— Biológiai anyagok
— Hőmérséklet okozta kockázatok (hő, láng és hideg)
A TEST VÉDELMÉT/A BŐR MÁS JELLEGŰ VÉDELMÉT szolgáló eszközök
— Magasból való lezuhanás elleni védelemre szolgáló egyéni védőeszközök, mint például visszahúzható típusú lezuhanásgátlók, teljes testhevederzetek, beülőhevederzetek, övek a munkahelyzet beállítására, fékezésre és munkahelyzet-beállító rögzítőkötelek, energiaelnyelők, rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók, kötélállító eszközök, kikötőeszközök, amelyeket nem úgy terveztek, hogy állandóan rögzítettek legyenek, továbbá amelyek nem tesznek szükségessé rögzítési munkálatokat a használat előtt, karabinerek, rögzítőkötelek, mentőhevederzetek
— Védőruházat, beleértve az egész test védelmét (pl. ruhák, overallok) és a test részeinek védelmét (pl. lábszárvédők, nadrágok, kabátok, mellények, kötények, térdvédők, kámzsák, fejmaszkok) biztosító ruházatot a következők ellen:
—
— Mechanikai kockázatok
— Hőmérséklet okozta kockázatok (hő, láng és hideg)
— Vegyi anyagok
— Biológiai anyagok
— Ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés
— Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)
— Áramütés és feszültség alatti munkavégzés (antisztatikus, vezető, szigetelő)
— Belegabalyodás és beszorulás
— Mentőmellények a vízbe fúlás megelőzésére és úszássegítő eszközök
— A viselő láthatóságát biztosító egyéni védőeszközök
III. MELLÉKLET
Nem teljes lista azokról a tevékenységekről és tevékenységi területekről, amelyeken az egyéni védőeszközök biztosítása szükséges lehet (*)
(*) A kockázatértékelés során nyer megállapítást, hogy szükséges-e egyéni védőeszköz használata, illetve hogy annak ezen irányelv rendelkezései alapján milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie.
I. FIZIKAI KOCKÁZATOK
|
Kockázatok |
Érintett testrész Az egyéni védőeszköz típusa |
Példák olyan tevékenységekre, amelyek esetében a megfelelő típusú egyéni védőeszköz használata szükséges lehet (*) |
Ágazat és tevékenységi terület |
|
FIZIKAI – MECHANIKAI |
|||
|
Leeső vagy kirepülő tárgyak által okozott ütés, valamilyen akadállyal való ütközés és nagynyomású folyadéksugár |
Koponya Védősisak |
— Állványokon, állványok alatt vagy azok mellett és a magasban végzett munka — Vázszerkezeti munka és közúti munka — Zsaluzat készítése és lebontása — Állványzat összeszerelése és felépítése — Összeszerelési és üzembe helyezési munkák — Bontási munkák — Robbantóanyaggal végzett munkák — Aknákban, árkokban, tárnákban és alagutakban végzett munka — Liftek, emelő berendezések, daruk és szállítószalagok mellett végzett munka — Munkavégzés földalatti munkahelyeken, kőbányákban, külszíni fejtéseken — Ipari kemencéknél, tartályoknál, gépekkel, silóknál, bunkereknél és csővezetékeknél végzett munka — Állatok levágása és darabolása a vágóhídon — Rakomány kezelése vagy szállítása és tárolás — Erdészeti munka — Acélhidakon, acél épületszerkezeteken, hidraulikus acélszerkezeteken, nagyolvasztóknál, acélművekben és hengerművekben, nagy tartályoknál, nagy átmérőjű csővezetékeken, kazántelepeken és erőművekben végzett munka — Föld- és kőmunkák — Szegbelövő géppel végzett munka — Nagyolvasztóknál, közvetlen kohászati üzemekben, acél- és hengerművekben, kohókban, kovácsműhelyekben és öntödékben végzett munka, süllyesztékes kovácsolás — Kétkerekű kerékpár és géperejű hajtás nélküli kerékpár használatát feltételező munka |
— Magasépítés — Mélyépítés — Gépek gyártása, üzembe helyezése és karbantartása — Hajógyártás — Bányászati munkák — Energiatermelés — Infrastruktúrák építése és karbantartása — Vas- és acélipar — Vágóhidak — Vasúti rendező munka — Kikötők, szállítás és logisztika — Erdészeti ágazat |
|
Szem és/vagy arc Védőszemüveg, szemvédő és arcvédő maszk |
— Hegesztés, csiszolás és szeparálás — Kézi kalapálás — Tömítés és vésés — Kőfejtés és megmunkálás — Szegbelövő géppel végzett munka — Törmelékeltávolító és -aprító gépekkel való munkavégzés — Süllyesztékes kovácsolás — Törmelék eltávolítása és feldarabolása — Csiszolóanyagok szórása — Aljnövényzet-tisztító vagy láncfűrész használata — Fogászati és sebészeti eljárások |
— Magasépítés — Mélyépítés — Gépek gyártása, üzembe helyezése és karbantartása — Hajógyártás — Bányászati munkák — Energiatermelés — Infrastruktúrák építése és karbantartása — Vas- és acélipar — Fém- és faipar — Kőfaragás — Kertészeti ágazat — Egészségügy — Erdészet |
|
|
Lábfej és láb (részei) Biztonsági vagy védő orrmerevítővel felszerelt lábbeli (cipő/bakancs stb.) A lábközépcsont védelmét biztosító lábbeli |
— Vázszerkezeti munka és közúti munka — Zsaluzat készítése és lebontása — Állványzat összeszerelése és üzembe helyezése — Bontási munkák — Robbantóanyaggal végzett munkák — Kőfejtés és -megmunkálás — Állatok levágása és darabolása — Szállítás és raktározás — Öntőformákkal végzett munka a kerámiaiparban — Fagyasztott hústömbökkel és konzervdobozokkal végzett munka — Síküveg és öblösüveg áruk gyártása, megmunkálása és feldolgozása — Átépítési és karbantartási munkák — Erdészeti munka — Betonnal és előregyártott elemekkel végzett munka, beleértve a zsaluzást és annak lebontását — Az építési vállalkozó telephelyén vagy raktárában végzett munka — Tetőfedő munka — Acélhidakon, acél épületszerkezeteken, oszlopokon, tornyokon, lifteken, hidraulikus acélszerkezeteken, nagyolvasztóknál, acélművekben és hengerművekben, nagy tartályoknál, nagy átmérőjű csővezetékeken, darukon, kazántelepeken és erőművekben végzett munka — Kemenceépítés, fűtő és szellőző berendezések beszerelése, fémek szerelése — Nagyolvasztóknál, közvetlen kohászati üzemekben, acél- és hengerművekben, kohókban, kovácsműhelyekben, préskovácsoló, melegsajtoló és dróthúzó üzemekben végzett munka — Kőbányákban, külszíni fejtéseken, kőszénkészlet elszállításánál végzett munka — Öntőformákkal végzett munka a kerámiaiparban — Égetőkemencék bélelése a kerámiaiparban — Vasúti rendező munka |
— Magasépítés — Mélyépítés — Gépek gyártása, üzembe helyezése és karbantartása — Hajógyártás — Bányászati munkák — Energiatermelés — Infrastruktúrák építése és karbantartása — Vas- és acélipar — Vágóhidak — Logisztikai vállalatok — Feldolgozóipar — Üveggyártás — Erdészeti ágazat |
|
|
Elcsúszásos esések |
Lábfej Csúszásbiztos lábbeli |
— Csúszós felületen végzett munkák — Párás környezetben végzett munkák |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Vágóhíd — Takarítóágazat — Élelmiszeripar — Kertészeti ágazat — Halászati ágazat |
|
Magasból történő leesés |
Az egész test A magasból történő leesés megelőzésére vagy megállítására tervezett egyéni védőeszközök |
— Állványon végzett munka — Előregyártott elemek összeszerelése — Oszlopokon végzett munka — Tetőfedő munka — Függőleges vagy lejtős felületeken végzett munka — Daru magasban lévő vezetőfülkéjében végzett munka — Raktári anyagmozgató eszköz magasan lévő fülkéjében végzett munka — Fúrótornyok magasan fekvő részein végzett munka — Aknákban és szennyvízcsatornákban végzett munka |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Infrastruktúrák karbantartása |
|
Rezgés |
Kéz Védőkesztyű |
— Kézi irányítású eszközökkel végzett munka |
— Feldolgozóipar — Magasépítési munkák — Mélyépítési munkák |
|
Testrész statikus összenyomása |
Térd (láb részei) Térdvédő |
— Kockakövek, csempék és burkolólapok elhelyezése |
— Magasépítés — Mélyépítés |
|
Lábfej Orrmerevítővel felszerelt lábbeli |
— Bontási munkák — Rakománykezelés |
— Magasépítés — Mélyépítés — Szállítás és raktározás — Karbantartás |
|
|
Mechanikai sérülések (horzsolás, szúrás, vágás, harapás, sebesülés vagy késszúrás) |
Szem és/vagy arc Védőszemüveg, szemvédő, arcvédő maszk |
— Kézi irányítású eszközökkel végzett munka — Hegesztés és kovácsolás — Csiszolás és szeparálás — Vésés — Kőfejtés és megmunkálás — Törmelékeltávolító és -aprító gépekkel való munkavégzés — Süllyesztékes kovácsolás — Törmelék eltávolítása és feldarabolása — Csiszolóanyagok szórása — Aljnövényzet-tisztító vagy láncfűrész használata |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Bányászati munkák — Energiatermelés — Infrastruktúrák karbantartása — Vas- és acélipar — Fém- és faipar — Kőfaragás — Kertészeti ágazat — Erdészet |
|
Kéz Mechanikai védőkesztyűk |
— Acélkeretekkel végzett munka — Éles tárgyak kezelése, kivéve azokat a gépeket, ahol fennáll annak veszélye, hogy a kesztyűt elkapja a gép — Kézi késsel feldolgozáskor és vágóhídon végzett rendszeres vágási munka — Vágógépek késeinek cseréje — Erdészeti munka — Kertészeti munka |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Infrastruktúrák karbantartása — Feldolgozóipar — Élelmiszeripar — Vágóhidak — Erdészeti ágazat |
|
|
Alkar Karvédő |
— Csontozás és vágás |
— Élelmiszeripar — Vágóhidak |
|
|
Törzs/has/láb Védőkötény, lábszárvédő Behatolással szemben ellenálló nadrág (vágásbiztos nadrág) |
— Kézi késsel feldolgozáskor és vágóhídon végzett rendszeres vágási munka — Erdészeti munka |
— Élelmiszeripar — Vágóhidak — Erdészeti ágazat |
|
|
Lábfej Behatolással szemben ellenálló lábbeli |
— Vázszerkezeti munka és közúti munka — Bontási munkák — Zsaluzat készítése és lebontása — Erdészeti munka |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Bányászati munkák — Erdészeti ágazat |
|
|
Belegabalyodás és beszorulás |
Az egész test Mozgó gépalkatrészekbe való belegabalyodás kockázata esetén használandó védőruházat |
— Gép részeibe való belegabalyodás — Gép részeibe való beszorulás — Ruházatnak a gép részeibe való beszorulása — Elsodródás |
— Gépgyártás — Nehézgépek gyártása — Mérnöki ágazat — Építőipar — Mezőgazdaság |
|
FIZIKAI – ZAJ |
|||
|
Zaj |
Fül Hallásvédők |
— Fémprésekkel végzett munka — Pneumatikus fúrókalapáccsal végzett munka — A repülőterek földi személyzetének munkája — Szerszámgépekkel végzett munkák — Robbantóanyaggal végzett munkák — Cölöpverés — Fa- és textilipari munkák |
— Fémipar — Feldolgozóipar — Magasépítés — Mélyépítés — Repüléstechnikai ágazat — Bányászati munkák |
|
FIZIKAI – HŐMÉRSÉKLET OKOZTA |
|||
|
Hő és/vagy tűz |
Arc/az egész fej Hegesztési fejvédő, Sisak/sapka hő vagy tűz ellen, védőkámzsa hő és/vagy láng ellen |
— Magas hőmérséklet, sugárzó hő vagy tűz jelenlétében végzett munka — Olvasztott anyagokkal vagy azok közelében végzett munka — Műanyaghegesztő pisztollyal végzett munka |
— Vas- és acélipar — Fémipar — Karbantartási szolgáltatások — Feldolgozóipar |
|
Törzs/has/láb Védőkötény, lábszárvédő |
— Hegesztés és kovácsolás — Öntés |
— Vas- és acélipar — Fémipar — Karbantartási szolgáltatások — Feldolgozóipar |
|
|
Kéz Védőkesztyű hő és/vagy láng ellen |
— Hegesztés és kovácsolás — Magas hőmérséklet, sugárzó hő vagy tűz jelenlétében végzett munka — Olvasztott anyagokkal vagy azok közelében végzett munka |
— Vas- és acélipar — Fémipar — Karbantartási szolgáltatások — Feldolgozóipar |
|
|
Alkar Karvédő |
— Hegesztés és kovácsolás — Olvasztott anyagokkal vagy azok közelében végzett munka |
— Vas- és acélipar — Fémipar — Karbantartási szolgáltatások — Feldolgozóipar |
|
|
Lábfej Lábbeli hő és/vagy láng ellen |
— Olvasztott anyagokkal vagy azok közelében végzett munka |
— Vas- és acélipar — Fémipar — Karbantartási szolgáltatások — Feldolgozóipar |
|
|
Test egésze/része Védőruházat hő és/vagy láng ellen |
— Magas hőmérséklet, sugárzó hő vagy tűz jelenlétében végzett munka |
— Vas- és acélipar — Fémipar — Erdészeti ágazat |
|
|
Hideg |
Kéz Védőkesztyű hideg ellen Lábfej Lábbeli hideg ellen |
— Szabadtéri munkavégzés rendkívüli hidegben — Hűtőkamrákban végzett munka — Kriogén folyadékokkal végzett munka |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Bányászati munkák — Élelmiszeripar — Mezőgazdasági és halászati ágazat |
|
Test egésze/része, beleértve a fejet is Védőruházat hideg ellen |
— Szabadtéri munkavégzés hideg időjárási viszonyok között — Hűtőkamrákban végzett munka |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Bányászati munkák — Élelmiszeripar — Mezőgazdasági és halászati ágazat — Szállítás és raktározás |
|
|
FIZIKAI – ELEKTROMOSSÁG OKOZTA |
|||
|
Áramütés (közvetlen vagy közvetett érintkezés) |
Az egész fej Elektromos szigetelésű sisak Kéz Elektromos szigetelésű kesztyű Lábfej Elektromos szigetelésű lábbeli Teljes test/kéz/lábfej Feszültség alatt lévő, legfeljebb 800 kV (AC) és 600 kV (DC) névleges teljesítményű berendezéseken való munkavégzéshez szakképzett személyek általi viselésre szánt vezetőképes egyéni védőeszközök |
— Feszültség alatti munkavégzés vagy elektromos feszültség alatt álló alkatrészek közelében történő munkavégzés — Elektromos rendszeren történő munkavégzés |
— Energiatermelés — Villamos energia szállítása és elosztása — Ipari létesítmények karbantartása — Magasépítés — Mélyépítés |
|
Statikus elektromosság |
Kéz Antisztatikus kesztyű Műanyaggal és gumival végzett munka Konténerbe öntés, gyűjtés vagy töltés Erős töltésű elemek, például szállítószalagok közelében történő munkavégzés Robbanóanyagok kezelése |
— Feldolgozóipar — Takarmányipar — Zsákoló és csomagoló üzemek — Robbanóanyagok gyártása, tárolása vagy szállítása |
— Lábfej — Antisztatikus/vezető lábbeli — Az egész test — Antisztatikus ruházat |
|
FIZIKAI – SUGÁRZÁS |
|||
|
Nem ionizáló sugárzás, beleértve a napfényt (a közvetlen belenézésen kívül) |
Fej Sapka és sisak |
— Szabadtéri munkavégzés |
— Halászat és mezőgazdaság — Magasépítés — Mélyépítés |
|
Szem Védőszemüveg, szemvédő és arcvédő maszk |
— Sugárzó hő mellett végzett munka — Olvasztókemencével végzett műveletek — Lézerrel végzett munka — Szabadtéri munkavégzés — Hegesztés és lángvágás — Üvegfúvás — Germicid lámpák |
— Vas- és acélipar — Feldolgozóipar — Halászat és mezőgazdaság |
|
|
Teljes test (bőr) Egyéni védőeszközök természetes és mesterséges UV-sugárzás ellen |
— Szabadtéri munkavégzés — Elektromos hegesztés — Germicid lámpák — Xenon lámpák |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Bányászati munkák — Energiatermelés — Infrastruktúrák karbantartása — Halászat és mezőgazdaság — Erdészeti ágazat — Kertészeti ágazat — Élelmiszeripar — Műanyagipar — Nyomdaipar |
|
|
Ionizáló sugárzás |
Szem Védőszemüveg/szemvédő ionizáló sugárzás ellen Kéz Védőkesztyű ionizáló sugárzás ellen |
— Röntgenberendezések kezelése — Orvosi röntgendiagnózis közelében végzett munka — Radioaktív termékekkel végzett munka |
— Egészségügy — Állategészségügy — Radioaktívhulladék-feldolgozó létesítmény — Energiatermelés |
|
Törzs/has/a test egy része Védőkötény röntgensugárzás ellen /kabát/mellény/szoknya röntgensugárzás ellen |
— Röntgenberendezések kezelése — Orvosi röntgendiagnózis közelében végzett munka |
— Egészségügy — Állategészségügy — Fogászat — Urológia — Sebészet — Intervenciós radiológia — Laboratóriumok |
|
|
Fej Fejfedő és sapka Egyéni védőeszközök többek között az agytumor kialakulásának megelőzésére |
— Orvosi röntgenvizsgálatokat végző munkahelyek és létesítmények |
— Egészségügy — Állategészségügy — Fogászat — Urológia — Sebészet — Intervenciós radiológia |
|
|
A test egy része A pajzsmirigy védelmét biztosító egyéni védőeszközök Az ivarmirigyek védelmét biztosító egyéni védőeszközök |
— Röntgenberendezések kezelése — Orvosi röntgendiagnózis közelében végzett munka |
— Egészségügy — Állategészségügy |
|
|
Az egész test Védőruházat ionizáló sugárzás ellen |
— Orvosi röntgendiagnózis közelében végzett munka — Radioaktív termékekkel végzett munka |
— Energiatermelés — Radioaktívhulladék-feldolgozó létesítmény |
|
II. KÉMIAI KOCKÁZATOK (beleértve a nanoanyagokat is)
|
Kockázatok |
Érintett testrész Az egyéni védőeszköz típusa |
Példák olyan tevékenységekre, amelyek esetében a megfelelő típusú egyéni védőeszköz használata szükséges lehet (*) |
Ágazat és tevékenységi terület |
|
KÉMIAI – AEROSZOLOK |
|||
|
Szilárd anyagok (por, gáz, füst, rost és nanoanyagok) |
Légzőszervek Légzésvédő eszközök részecskék elleni védelemre |
— Bontási munkák — Robbantóanyaggal végzett munkák — Felületek csiszolása és fényezése — Azbeszt jelenlétében végzett munka — Nanorészecskékből álló/azokat tartalmazó anyagok felhasználása — Hegesztés — Kéményseprés — Olvasztóemencék és öntőüstök bélelésével végzett munka, ahol por képződhet — Nyersvascsapolás közelében végzett munka, ahol nehézfémgőz képződhet — Nagyolvasztó adagolójának közelében végzett munka |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Bányászati munkák — Vas- és acélipar — Fém- és faipar — Gépjárműipar — Kőfaragás — Gyógyszeripar — Egészségügyi szolgáltatások — Citosztatikumok készítése |
|
Kéz Vegyszerálló védőkesztyű, valamint kiegészítő és segédeszközként védőkrém |
— Azbeszt jelenlétében végzett munka — Nanorészecskékből álló/azokat tartalmazó anyagok felhasználása |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Ipari létesítmények karbantartása |
|
|
Az egész test Védőruházat szilárd részecskék ellen |
— Bontási munkák — Azbeszt jelenlétében végzett munka — Nanorészecskékből álló/azokat tartalmazó anyagok felhasználása — Kéményseprés — Növényvédő szerek készítése |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Ipari létesítmények karbantartása — Mezőgazdaság |
|
|
Szem Védőszemüveg/szemvédő és arcvédő maszk |
— Faipari munkák — Útmunkálatok |
— Bányászat — Fém- és faipar — Mélyépítés |
|
|
Folyékony anyagok (ködök és párák) |
Légzőszervek Légzésvédő eszközök részecskék elleni védelemre |
— Felületkezelés (pl. lakkozás/festés, szemcseszórás) — Felülettisztítás |
— Fémipar — Feldolgozóipar — Gépjárműipar |
|
Kéz Vegyszerálló védőkesztyű |
— Felületkezelés — Felülettisztítás — Folyékony spray-kkel végzett munka — Savakkal és maró hatású oldatokkal, fertőtlenítő szerekkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munka |
— Fémipar — Feldolgozóipar — Gépjárműipar |
|
|
Az egész test Vegyszerálló védőruházat |
— Felületkezelés — Felülettisztítás |
— Fémipar — Feldolgozóipar — Gépjárműipar |
|
|
KÉMIAI – FOLYADÉKOK |
|||
|
Merülés Fröccsenés, permetezés és kilövellés |
Kéz Vegyszerálló védőkesztyű |
— Folyékony spray-kkel végzett munka — Savakkal, maró hatású oldatokkal, fertőtlenítő szerekkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munka — Bevonóanyagok feldolgozása — Bőrcserzés — Fodrászati és szépségszalonokban történő munkavégzés |
— Textil- és ruhaipar — Takarítóágazat — Gépjárműipar — Szépségipar és fodrászat |
|
Alkar Vegyszerálló karvédő |
— Savakkal, maró hatású oldatokkal, fertőtlenítő szerekkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munka |
— Takarítóágazat — Vegyipar — Takarítóágazat — Gépjárműipar |
|
|
Lábfej Vegyszerálló bakancs |
— Folyékony spray-kkel végzett munka — Savakkal, maró hatású oldatokkal, fertőtlenítő szerekkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munka |
— Textil- és ruhaipar — Takarítóágazat — Gépjárműipar |
|
|
Az egész test Vegyszerálló védőruházat |
— Folyékony spray-kkel végzett munka — Savakkal, maró hatású oldatokkal, fertőtlenítő szerekkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munka |
— Takarítóágazat — Vegyipar — Takarítóágazat — Gépjárműipar — Mezőgazdaság |
|
|
KÉMIAI – GÁZOK ÉS GŐZÖK |
|||
|
Gázok és gőzök |
Légzőszervek Légzésvédő eszközök gázok elleni védelemre |
— Felületkezelés (pl. lakkozás/festés, szemcseszórás) — Felülettisztítás — Erjesztő és lepárló helyiségekben végzett munka — Tartályokban és rothasztó tartályokban végzett munka — Tartályokban, szűk helyiségekben és gáztüzelésű ipari kemencékben végzett munka, ahol gázok képződhetnek, vagy nincs elég oxigén — Kéményseprés — Fertőtlenítőszerek és maró hatású tisztítószerek — Gázkonverter és torokgázvezeték közelében végzett munka |
— Fémipar — Gépjárműipar — Feldolgozóipar — Takarítóágazat — Alkoholtartalmú italok gyártása — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Vegyipar — Petrolkémiai ipar |
|
Kéz Vegyszerálló védőkesztyű |
— Felületkezelés — Felülettisztítás — Erjesztő és lepárló helyiségekben végzett munka — Tartályokban és rothasztó tartályokban végzett munka — Tartályokban, szűk helyiségekben és gáztüzelésű ipari kemencékben végzett munka, ahol gázok képződhetnek, vagy nincs elég oxigén |
— Fémipar — Gépjárműipar — Feldolgozóipar — Alkoholtartalmú italok gyártása — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Vegyipar — Petrolkémiai ipar |
|
|
Az egész test Vegyszerálló védőruházat |
— Felületkezelés — Felülettisztítás — Erjesztő és lepárló helyiségekben végzett munka — Tartályokban és rothasztó tartályokban végzett munka — Tartályokban, szűk helyiségekben és gáztüzelésű ipari kemencékben végzett munka, ahol gázok képződhetnek, vagy nincs elég oxigén |
— Fémipar — Gépjárműipar — Feldolgozóipar — Alkoholtartalmú italok gyártása — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Vegyipar — Petrolkémiai ipar |
|
|
Szem Védőszemüveg, szemvédő és arcvédő maszk |
— Festékszórás — Faipari munkák — Bányászati műveletek |
— Gépjárműipar — Feldolgozóipar — Bányaipar — Vegyipar — Petrolkémiai ipar |
|
III. BIOLÓGIAI ANYAGOK
|
Kockázatok |
Érintett testrész Az egyéni védőeszköz típusa |
Példák olyan tevékenységekre, amelyek esetében a megfelelő típusú egyéni védőeszköz használata szükséges lehet (*) |
Ágazat és tevékenységi terület |
|
BIOLÓGIAI ANYAGOK (a következők részeként) – AEROSZOLOK |
|||
|
Szilárd és folyékony anyagok |
Légzőszervek Légzésvédő eszközök részecskék elleni védelemre |
— Az emberi testtel, illetve az állati testnedvekkel és szövetekkel való érintkezést feltételező munka — Biológiai anyag jelenlétében történő munkavégzés |
— Egészségügy — Állatklinikák — Orvosi elemző laboratóriumok — Kutatólaboratóriumok — Idősotthonok — Otthonápolási szolgáltatások — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Élelmiszeripar — Biokémiai termelés |
|
Kéz Védőkesztyű mikroorganizmusok ellen Test egésze/része Védőruházat biológiai anyagok ellen Szem és/vagy arc Védőszemüveg, szemvédő és arcvédő maszk |
— Az emberi testtel, illetve az állati testnedvekkel és szövetekkel való érintkezést feltételező munka — Biológiai anyag jelenlétében történő munkavégzés |
— Egészségügy — Állatklinikák — Orvosi elemző laboratóriumok — Kutatólaboratóriumok — Idősotthonok — Otthonápolási szolgáltatások — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Élelmiszeripar |
|
|
BIOLÓGIAI ANYAGOK (a következők részeként) – FOLYADÉKOK |
|||
|
Közvetlen és közvetett érintkezés |
Kéz Védőkesztyű mikroorganizmusok ellen Test egésze/része Védőruházat biológiai anyagok ellen Szem és/vagy arc Szemvédő és arcvédő maszk |
— Az emberi testtel, illetve az állati testnedvekkel és szövetekkel (harapás, csípés útján) való érintkezést feltételező munka — Biológiai anyag jelenlétében történő munkavégzés |
— Egészségügy — Állatklinikák — Orvosi elemző laboratóriumok — Kutatólaboratóriumok — Idősotthonok — Otthonápolási szolgáltatások — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Élelmiszeripar — Erdészeti ágazat |
|
Fröccsenés, permetezés és kilövellés |
Kéz Védőkesztyű mikroorganizmusok ellen |
— Az emberi testtel, illetve az állati testnedvekkel és szövetekkel való érintkezést feltételező munka — Biológiai anyag jelenlétében történő munkavégzés |
— Egészségügy — Állatklinikák — Orvosi elemző laboratóriumok — Kutatólaboratóriumok — Idősotthonok — Otthonápolási szolgáltatások — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Élelmiszeripar |
|
Alkar Karvédő mikroorganizmusok ellen |
— Az emberi testtel, illetve az állati testnedvekkel és szövetekkel való érintkezést feltételező munka — Biológiai anyag jelenlétében történő munkavégzés |
— Egészségügy — Állatklinikák — Orvosi elemző laboratóriumok — Kutatólaboratóriumok — Idősotthonok — Otthonápolási szolgáltatások — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Élelmiszeripar |
|
|
Lábfej/láb Csizmavédő és lábszárvédő |
— Az emberi testtel, illetve az állati testnedvekkel és szövetekkel való érintkezést feltételező munka — Biológiai anyag jelenlétében történő munkavégzés |
— Egészségügy — Állatklinikák — Orvosi elemző laboratóriumok — Kutatólaboratóriumok — Idősotthonok — Otthonápolási szolgáltatások — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Élelmiszeripar |
|
|
Az egész test Védőruházat biológiai anyagok ellen |
— Az emberi testtel, illetve az állati testnedvekkel és szövetekkel való érintkezést feltételező munka — Biológiai anyag jelenlétében történő munkavégzés |
— Egészségügy — Állatklinikák — Orvosi elemző laboratóriumok — Kutatólaboratóriumok — Idősotthonok — Otthonápolási szolgáltatások — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Élelmiszeripar |
|
|
BIOLÓGIAI ANYAGOK (a következők részeként) – ANYAGOK, SZEMÉLYEK, ÁLLATOK STB. |
|||
|
Közvetlen és közvetett érintkezés |
Kéz Védőkesztyű mikroorganizmusok ellen Test egésze/része Védőruházat biológiai anyagok ellen Szem és/vagy arc Szemvédő és arcvédő maszk |
— Az emberi testtel, illetve az állati testnedvekkel és szövetekkel (harapás, csípés útján) való érintkezést feltételező munka — Biológiai anyag jelenlétében történő munkavégzés |
— Egészségügy — Állatklinikák — Orvosi elemző laboratóriumok — Kutatólaboratóriumok — Idősotthonok — Otthonápolási szolgáltatások — Szennyvíztisztító telepek — Hulladékkezelő létesítmény — Élelmiszeripar — Erdészeti ágazat |
IV. EGYÉB KOCKÁZATOK
|
Kockázatok |
Érintett testrész Az egyéni védőeszköz típusa |
Példák olyan tevékenységekre, amelyek esetében a megfelelő típusú egyéni védőeszköz használata szükséges lehet (*) |
Ágazat és tevékenységi terület |
|
Láthatóság hiánya |
Az egész test A viselő láthatóságát biztosító egyéni védőeszközök |
— Mozgó járművek közelében végzett munka — Aszfaltozás és útfestés — Vasútépítési munkák — Szállítóeszközök vezetése — A repülőterek földi személyzetének munkája |
— Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Bányászati munkák — Árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások |
|
Oxigénhiány |
Légzőszervek Szigetelő légzésvédő eszközök |
— Zárt térben végzett munka — Erjesztő és lepárló helyiségekben végzett munka — Tartályokban és rothasztó tartályokban végzett munka — Tartályokban, szűk helyiségekben és gáztüzelésű ipari kemencékben végzett munka, ahol gázok képződhetnek, vagy nincs elég oxigén — Aknákban, szennyvízcsatornákban és egyéb olyan föld alatti területen végzett munka, amely szennyvízzel áll kapcsolatban |
— Alkoholtartalmú italok gyártása — Mélyépítés — Vegyipar — Petrolkémiai ipar |
|
Légzőszervek Búvárfelszerelés |
— Víz alatti munka |
— Mélyépítés |
|
|
Vízbe fúlás |
Az egész test Mentőmellény |
— Vízen vagy víz közelében végzett munka — Tengeren végzett munka — Repülőgépen végzett munka |
— Halászati ágazat — Repüléstechnikai ágazat — Magasépítés — Mélyépítés — Hajógyártás — Dokkok és kikötők |
( *1 ) Lásd a Bizottság közleményét (HL C 328., 1989.12.30., 3. o.)
( 1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
( 2 ) Bizonyos körülmények között a kockázatértékelés arra a következtetésre juthat, hogy a védőkrémek – a munkavállalók bőrének a kapcsolódó kockázatoktól való védelme érdekében – más egyéni védőeszközökkel együttesen használhatók. A védőkrémek a 89/656/EGK irányelv hatálya alá tartozó egyéni védőeszközök, mivel bizonyos körülmények között ez a fajta védőeszköz a 89/656/EGK irányelv 2. cikk értelmében vett „kiegészítő és segédeszköznek” tekinthető. A védőkrémek azonban nem minősülnek az (EU) 2016/425 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás szerinti egyéni védőeszköznek.”