1.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve (2) létrehozta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerét (EU ETS), míg a 2009/29/EK irányelv (3) – 2013. január 1-jei hatállyal – továbbfejlesztette és kiterjesztette az EU ETS-t. A módosított 2003/87/EK irányelv (4) a továbbiakban „ETS-irányelv” néven szerepel. A 2009/29/EK irányelv részét képezi az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, valamint a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmazó jogalkotási csomagnak. A csomagot elsősorban az Unió általános környezetvédelmi célkitűzésének elérése céljából dolgozták ki, mely szerint 2020-ig 20 %-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest, és az Unió teljes energiafogyasztásában 20 %-ra emelik a megújuló energia részarányát.

2.

Az ETS-irányelv a következő különleges és átmeneti intézkedésekről rendelkezik bizonyos vállalkozásokra vonatkozóan: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás EU ETS-re visszavezethető költségeinek (általánosan használt néven: a közvetett kibocsátás költségei) beépülése okozta villamosenergiaár-növekedés kompenzálásához nyújtott támogatás; a nagy hatékonyságú erőműveknek – ideértve a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására alkalmas (CLT-kész) új erőműveket is – nyújtott beruházási támogatás; néhány EFTA-államban (5) a villamosenergia-ágazatnak opcionálisan, átmenetileg ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek; valamint egyes kisebb létesítmények kivétele az EU-ETS-ből, amennyiben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése elérhető az EU ETS keretén kívül, kisebb igazgatási költségek mellett.

3.

Az ETS-irányelv végrehajtásával összefüggésben előirányzott különleges és átmeneti intézkedések esetében az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatás áll fenn. A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve 2. része II. szakaszának megfelelően az EFTA-államoknak be kell jelenteniük az állami támogatást az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, és az állami támogatás az EFTA Felügyeleti Hatóság általi jóváhagyásig nem hajtható végre.

4.

Az iránymutatás az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében ismerteti az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott állami támogatási intézkedésekre alkalmazandó összeegyeztethetőségi kritériumokat. A rendszer továbbfejlesztéséről és kiterjesztéséről a 2009/29/EK irányelv rendelkezett.

5.

A 2005. évi állami támogatási cselekvési tervben (6) meghatározott mérlegelési tesztnek megfelelően az EU ETS végrehajtásának kontextusában az állami támogatások ellenőrzésének elsődleges célja annak biztosítása, hogy az állami támogatási intézkedések az állami támogatás nélküli helyzethez képest az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyobb mértékű csökkentését eredményezzék, valamint annak biztosítása, hogy a támogatás pozitív hatásai ellensúlyozzák a támogatás negatív, vagyis a belső piacon belüli versenyre gyakorolt torzító hatásait. Az állami támogatásnak szükségesnek kell lennie az EU ETS környezetvédelmi célkitűzésének eléréséhez (a támogatás szükségessége), és a környezetvédelem megvalósítani kívánt szintjéhez szükséges minimumra kell korlátozódnia (a támogatás arányossága) anélkül, hogy a támogatás a belső piacon a verseny és a kereskedelem indokolatlan torzulásához vezetne.

6.

Mivel a 2009/29/EK irányelv által bevezetett rendelkezések 2013. január 1-jétől alkalmazandók, az állami támogatás nem tekinthető szükségesnek az ezen irányelvből e dátumot megelőzően keletkezett terhek csökkentéséhez. Következésképpen az ezen iránymutatás hatályába tartozó intézkedések csak a 2013. január 1-jén vagy azután felmerült költségekre engedélyezhetők, kivéve a villamosenergia-előállítás modernizálásához (néhány EFTA-államban) opcionálisan és átmenetileg ingyenesen kiosztott kibocsátási egységekhez kapcsolódó támogatásokat, amelyek bizonyos feltételek mellett irányulhatnak a nemzeti tervben szereplő, 2009. június 25-étől eszközölt beruházásokra.

7.

Az ETS-irányelv 10a. cikkének (6) bekezdése alapján az EGT-államok – a költségek állami támogatási szabályoknak megfelelő kompenzálása érdekében – állami támogatást nyújthatnak azon ágazatok vagy alágazatok számára, amelyekről megállapítást nyert, hogy a villamosenergia-árakban megjelenő, üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos költségeik (a továbbiakban: a közvetett kibocsátás költségei) miatt jelentősen érinti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ezen iránymutatás alkalmazásában a „kibocsátásáthelyezés” az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának várható növekedését jelenti, amennyiben a vállalkozások az EGT-n kívülre helyezik termelésüket, mert az EU ETS okozta költségnövekedést nem tudják ügyfeleikre hárítani anélkül, hogy jelentős veszteséget szenvednének el piaci részesedésük tekintetében.

8.

A kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelése környezetvédelmi célt szolgál, mivel a támogatás célja – az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséről szóló, kötelező nemzetközi megállapodás hiányában – megakadályozni a globális szintű üvegházhatásúgáz-kibocsátás azon növekedését, melyet a termelés EGT-n kívüli területekre való áthelyezése okoz. Ugyanakkor a közvetett kibocsátás költségeihez nyújtott támogatás negatív hatást gyakorolhat az EU ETS hatékonyságára. A támogatás, amennyiben nem eléggé célzott, mentesíti a kedvezményezetteket a közvetett kibocsátás költségeinek viselése alól, korlátozva ezáltal az ágazatban a kibocsátáscsökkentést és az innovációt előmozdító ösztönzőket. Ebből következően a kibocsátáscsökkentés költségeit túlnyomórészt a gazdaság más ágazatai viselnék. Továbbá, az ilyen állami támogatás a verseny jelentős torzulását eredményezheti a belső piacon, különösen akkor, amikor az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozásokat eltérően kezelik a különböző EGT-államokban a különböző költségvetési megszorítások miatt. Ezen iránymutatásnak ezért három meghatározott célkitűzésre kell irányulnia: a kibocsátásáthelyezés kockázatának minimalizálására, a költséghatékony széntelenítés megvalósítására irányuló EU ETS célkitűzés megőrzésére, valamint a verseny torzulásának minimalizálására a belső piacon.

9.

A 2009/29/EK irányelv elfogadása folyamán a Bizottság nyilatkozatot (7) tett közzé, melyben meghatározta azokat az alapelveket, amelyeket a közvetett kibocsátás költségeihez nyújtott állami támogatásra kíván alkalmazni a verseny indokolatlan torzulásának elkerülése érdekében.

10.

A Bizottság uniós szinten értékelte, hogy egy ágazat vagy alágazat milyen mértékben képes termékáraiba beépíteni a közvetett kibocsátás költségeit anélkül, hogy a piaci részesedésében jelentős veszteségeket szenvedjen el az Unió területén kívül működő, a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kevésbé hatékony létesítményekkel szemben.

11.

Az EGT-államok által nyújtható maximális támogatási összeget egy olyan képlet alapján kell kiszámítani, amely figyelembe veszi a létesítmény ezen iránymutatásban meghatározott alapteljesítmény-szintjeit vagy alap villamosenergia-felhasználási szintjeit, valamint a különböző földrajzi területeken működő tüzelőberendezések által szállított villamos energiára vonatkozó CO2-kibocsátási tényezőt. Az olyan villamosenergia-szállítási szerződések esetében, amelyek nem tartalmaznak CO2-költségeket, nem nyújtható állami támogatás. A képlet biztosítja, hogy – a 2009/29/EK irányelv (27) preambulumbekezdésének megfelelően – a támogatás arányos, és hogy megőrzi a villamosenergia-hatékonyságot és a „szürke” villamos energiából a „zöld” villamos energiába való átmenetet előmozdító ösztönzőket.

12.

Továbbá, a belső piaci versenytorzulások minimalizálása és az EU ETS költséghatékony széntelenítés megvalósítására irányuló célkitűzésének megőrzése érdekében a támogatás nem kompenzálhatja teljes mértékben a villamosenergia-árakban az európai kibocsátási egységek (EUA) költségeit, és a támogatást idővel csökkenteni kell. A degresszív támogatási intenzitások alapvető fontossággal bírnak abban, hogy a működési állami támogatásoknál elkerülhető legyen a támogatástól való függés. Sőt, egyaránt megőrzik a külső környezeti hatások piaci árba való beépítését hosszú távon ösztönző tényezőket, valamint a kisebb szén-dioxid-kibocsátással járó termelési technológiákra való átállást előmozdító rövid távú ösztönzőket, egyidejűleg hangsúlyozva a támogatás átmeneti jellegét és elősegítve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba való átmenetet.

13.

Az Európai Tanácsnak címzett, az ETS-irányelvnek a kibocsátási egységek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról szóló 10. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatos bizottsági nyilatkozatnak (8) megfelelően az EGT-államok 2013–2016 között ezeket a bevételeket nagy hatékonyságú erőművek, köztük a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra (CLT) kész új erőművek felépítésének támogatására is felhasználhatják. A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK tanácsi irányelv (9) 33. cikke szerint az EGT-államoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy a 300 megawattnál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezések üzemeltetői felmérték a következő feltételeket: a megfelelő tárolóhelyek rendelkezésre állását, a szállítóeszközök gazdasági és műszaki megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy műszaki és gazdasági szempontokból megvalósítható-e a szén-dioxid-leválasztáshoz szükséges modernizálás. Amennyiben az értékelés pozitív, a létesítmény telephelyén megfelelő helyet kell elkülöníteni a szén-dioxid-leválasztáshoz és -sűrítéshez szükséges berendezések számára (10).

14.

A támogatásnak egyrészt a legmodernebb technológia alkalmazásával járónál alacsonyabb CO2-kibocsátást kell ösztönöznie, ezáltal javítva a környezet védelmét, másrészt a környezetvédelemre gyakorolt jelentős hatás révén piaci hiányosságot kell megszüntetnie. A támogatásnak szükségesnek, ösztönző hatásúnak és arányosnak kell lennie. A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás megvalósításához nyújtott támogatás nem tartozik ezen iránymutatás hatálya alá, az ilyen támogatás értékelése más hatályos állami támogatási szabályok, elsősorban a környezetvédelem állami támogatásáról szóló iránymutatás állami támogatásról szóló fejezete (11) szerint történik.

15.

A támogatás arányosságának biztosítása érdekében a maximális támogatási intenzitásoknak a környezetvédelem javításához való hozzájárulás és az új erőmű szén-dioxid-kibocsátása – az ETS-irányelvben célul tűzött – csökkentésének függvényében kell változniuk. Ezért a teljes CLT-lánc (az erőmű felépítése, a szén-dioxid leválasztásának, szállításának, tárolásának tényleges megkezdése) új erőművek általi, 2020 előtt kezdődő megvalósítását honorálni kell azon CLT-kész új erőművekkel szemben, amelyek nem kezdik meg a CLT megvalósítását 2020 előtt. CLT-kész új erőművek esetében két hasonló projekt mérlegelésekor az engedélyezhető maximális támogatási intenzitásoknak magasabbnak kell lenniük a tisztán versenyalapú, egyértelmű, átlátható és nem diszkriminatív feltételekre épülő ajánlattételi eljárással kiválasztott projektek esetében. Így biztosítható, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon, és előmozdítsa a versenyt a villamosenergia-előállítás piacán. Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy az adott ajánlatok tartalmazzák az összes olyan lehetséges előnyt, amelyek a kiegészítő beruházásból származhatnak.

16.

Az ETS-irányelv 10c. cikke értelmében azok az EGT-államok, amelyek teljesítenek bizonyos, a nemzeti villamosenergia-hálózataik összekapcsolhatóságára, a villamosenergia-előállításhoz felhasznált fosszilis tüzelőanyagok arányára és az uniós átlaghoz viszonyított, egy főre jutó GDP-re vonatkozó feltételeket, választhatják azt a lehetőséget, hogy átmenetileg eltérnek a teljes kibocsátásiegység-mennyiség elárverezésének elvétől, és ingyenesen oszthatnak ki kibocsátási egységeket a 2008. december 31-én már üzemelő vagy az olyan villamosenergia-termelők részére, amelyeknél a modernizációs beruházás 2008. december 31-ig már ténylegesen megkezdődött. Az áramtermelőknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységekért cserébe az érintett EGT-államoknak nemzeti beruházási tervet (a továbbiakban: nemzeti terv) kell benyújtaniuk, mely tartalmazza az ingyenes kibocsátási egységek kedvezményezettjeinek vagy más üzemeltetőknek az infrastruktúra modernizálásába vagy felújításába, a tiszta technológiákba, valamint az energiaösszetételük és a beszerzési forrásaik diverzifikálásába irányuló beruházásait.

17.

A teljes mennyiség árverezésétől való ilyen eltérés, amely a kibocsátási egységek átmenetileg ingyenes kiosztásával történik, az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás, mert az EGT-államok bevételekről mondanak le azáltal, hogy ingyenes kibocsátási egységeket osztanak ki és szelektív előnyt nyújtanak az áramtermelőknek. Az áramtermelők versenyben állhatnak más EGT-államokban működő áramtermelőkkel, ami azzal járhat, hogy e támogatás a belső piacon torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, és érinti a kereskedelmet. Állami támogatás áll fenn az ingyenes kibocsátási egységek kedvezményezettjei által alacsonyabb költségek mellett eszközölt beruházások esetében is.

18.

Az ETS-irányelv 27. cikke szerint az EGT-államok kivehetnek az EU ETS-ből kisebb létesítményeket és kórházakat, amennyiben azok az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez egyenértékű módon hozzájáruló intézkedések hatálya alá tartoznak. Az EGT-államok javasolhatnak a kisebb létesítményekre és kórházakra vonatkozó olyan intézkedéseket, amelyekkel az EU ETS keretében megvalósított kibocsátás-csökkentéssel egyenértékű eredmény érhető el. A kisebb létesítmények és kórházak EU ETS-ből való ilyen kivételének lehetősége az előnyök maximalizálását célozza, nevezetesen az ETS-ből kivett egy tonna szén-dioxid-egyenértékre jutó igazgatási költség csökkentését.

19.

A kisebb létesítmények és a kórházak EU ETS-ből való kivétele állami támogatást tartalmazhat. Az EGT-államok tág mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésében, hogy az EU ETS-ből kivegyenek-e kisebb létesítményeket, és ha igen, e kivétel milyen típusú létesítményekre vonatkozzon és milyen típusú intézkedéseket követeljenek meg. Emiatt nem zárható ki, hogy az EGT-államok által hozott intézkedések az EU ETS-ből kivett kisebb létesítmények vagy kórházak számára gazdasági előnyt nyújthatnak, mely a belső piacon valószínűleg torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, és érinti a kereskedelmet.

20.

Ezen iránymutatás csak az ETS-irányelv végrehajtásához kapcsolódó különleges támogatási intézkedésekre alkalmazandó. Az állami támogatásokról szóló iránymutatásnak a környezetvédelem állami támogatásáról szóló fejezete (12) nem alkalmazandó ezekre az intézkedésekre.

21.

Ezen iránymutatás alkalmazásában az I. függelékben meghatározott fogalommeghatározások érvényesek.

22.

A környezetvédelemhez nyújtott állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható, amennyiben a támogatás anélkül fokozza a környezetvédelmet (az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését), hogy hátrányosan, a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolná a kereskedelmi feltételeket. Egy támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének értékelése során az EFTA Felügyeleti Hatóság mérlegeli a támogatási intézkedésnek a közös érdekű célkitűzés elérésére gyakorolt pozitív hatását az intézkedés potenciálisan negatív olyan mellékhatásaival szemben, mint a kereskedelem és a verseny torzulása. Emiatt a támogatási programok időtartama nem haladhatja meg ezen iránymutatás időbeli hatályát. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy az EFTA-államok újból bejelentsék az olyan intézkedést, amelynek időtartama túllépi a támogatási programot engedélyező EFTA felügyeleti hatósági határozatban meghatározott határidőt.

23.

Az ETS-irányelv végrehajtása eredményeként a villamosenergia-árakban megjelenő EU ETS kibocsátási egységekkel kapcsolatos, 2013. január 1-jétől felmerülő költségek kompenzációjaként a II. függelékben felsorolt ágazatoknak és alágazatoknak nyújtott támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek tekinthető a belső piaccal, feltéve, hogy teljesülnek az ebben a szakaszban meghatározott feltételek.

24.

Ezen iránymutatás alkalmazásában e támogatás célja a kedvezményezett által viselt, a villamosenergia-árakban megjelenő EUA-költségekre visszavezethető kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának elkerülése, amennyiben a kedvezményezett harmadik országbeli versenytársait nem terhelik hasonló szén-dioxid-költségek, és a kedvezményezett nem képes ezeket a költségeket a termékárakba beépíteni anélkül, hogy jelentős veszteségeket szenvedne el piaci részesedésében.

25.

Ezen iránymutatás alkalmazásában csak akkor áll fenn a kibocsátásáthelyezés jelentős kockázata, ha a kedvezményezett a II. függelékben meghatározott ágazatban vagy alágazatban tevékeny.

26.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben a felmerült elszámolható költségek 85 %-át; 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban a felmerült elszámolható költségek 80 %-át; 2019-ben és 2020-ban a felmerült elszámolható költségek 75 %-át.

27.

A II. függelékben felsorolt ágazatokban és alágazatokban a termékek előállításáért létesítményenként fizetendő maximális támogatást a következő képlet szerint kell kiszámítani:

(a)

Amennyiben a kedvezményezett által előállított termékekre alkalmazandók a III. függelékben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek, a létesítményenként a t. évben felmerült költségekért fizetendő maximális támogatási összeg a következővel egyenlő: Ebben a képletben: Ait a t. év támogatási intenzitása, törtszámmal kifejezve (pl. 0,8); Ct az alkalmazandó CO2-kibocsátási tényező (tCO2/MWh) (a t. évben); Pt–1 a (t–1). évi EUA határidős ár (EUR/tCO2); E a III. függelékben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára alkalmazandó termékspecifikus referenciaérték; BO az alapteljesítmény. Ezeket a fogalmakat az I. függelék tartalmazza.

(b)

Amennyiben a kedvezményezett által előállított termékekre nem alkalmazandók a III. függelékben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek, a létesítményenként a t. évben felmerült költségekért fizetendő maximális támogatási összeg a következővel egyenlő: Ebben a képletben: Ait a t. év támogatási intenzitása, törtszámmal kifejezve (pl. 0,8); Ct az alkalmazandó CO2-kibocsátási tényező (tCO2/MWh) (a t. évben); Pt–1 a (t–1). évi EUA határidős ár (EUR/tCO2); EF a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték; BEC az alap villamosenergia-felhasználás (MWh). Ezeket a fogalmakat az I. függelék tartalmazza.

28.

Amennyiben egy létesítmény olyan termékeket állít elő, amelyekre a III. függelékben felsorolt, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaérték alkalmazandó, és olyan termékeket, amelyekre alkalmazandó a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték, a villamosenergia-felhasználást az egyes termékekhez az adott termék tonnában kifejezett össztermelése szerint kell hozzárendelni.

29.

Amennyiben egy létesítmény támogatásra jogosult (vagyis a II. függelékben felsorolt támogatható ágazatokba vagy alágazatokba eső) termékeket és támogatásra nem jogosult termékeket is előállít, a fizetendő maximális támogatási összeget csak a támogatásra jogosult termékekre kell kiszámítani.

30.

Támogatás abban az évben fizethető a kedvezményezettnek, amelyben a költségek felmerültek, vagy a következő évben. Amennyiben a támogatást abban az évben fizetik ki, amelyikben a költségek felmerültek, gondoskodni kell egy utólagos kifizetéskiigazítási mechanizmusról, amellyel biztosítható, hogy a túlfizetett támogatási összegeket visszafizetik a következő év július 1-je előtt.

31.

Az ösztönző hatásra vonatkozó követelmény vélelmezhetően akkor teljesül, ha teljesül a 3.1. szakaszban meghatározott összes feltétel.

32.

Az új, nagy hatékonyságú erőművek számára 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között nyújtott beruházási támogatások az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal, feltéve, hogy teljesülnek az ebben a szakaszban meghatározott feltételek.

33.

Új, nagy hatékonyságú erőművek számára csak akkor nyújtható beruházási támogatás, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

34.

Az EFTA-államoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás piaci hiányosságra irányul azáltal, hogy jelentős hatást gyakorol a környezetvédelemre. A támogatásnak ösztönző hatásúnak kell lennie a tekintetben, hogy megváltoztatja a támogatás kedvezményezettjének magatartását; az ösztönző hatást egy olyan helyzet ismertetésével kell igazolni, amely bizonyítja, hogy a támogatás nélkül a kedvezményezett nem hajtotta volna végre a beruházást. Emellett a támogatott projekt nem indítható el a támogatási kérelem benyújtása előtt. Végezetül az EFTA-államoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás nem érinti hátrányosan, a közös érdekkel ellentétes mértékben a kereskedelmi feltételeket, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a támogatás kevés kedvezményezettre összpontosul, vagy a támogatás valószínűleg erősíti a kedvezményezettek piaci helyzetét (vállalatcsoportok szintjén).

35.

Az elszámolható költségek az új létesítményhez kapcsolódó azon beruházások összköltségére korlátozódnak (tárgyi és immateriális eszközök), amelyek az új erőmű felépítéséhez feltétlenül szükségesek. CLT-kész erőmű építése esetében elszámolhatók továbbá a teljes CLT-lánc gazdasági és műszaki megvalósíthatóságának igazolásához kapcsolódó költségek. A leválasztást, a szállítást és a tárolást szolgáló berendezések installálásának költségei ezen iránymutatás szerint nem elszámolható költségek, mivel a CLT megvalósításához nyújtott támogatás értékelése már az állami támogatásokról szóló iránymutatásnak a környezetvédelem állami támogatásáról szóló fejezete alapján történik.

36.

Az olyan új, nagy hatékonyságú, CLT-kész erőművek esetében, amelyek 2020 előtt kezdik meg a teljes CLT-lánc megvalósítását, a támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át.

37.

Az új, nagy hatékonyságú, CLT-kész, de a teljes CLT-lánc megvalósítását 2020 előtt meg nem kezdő erőművek esetében, amelyeknek tisztán versenyalapú, valamint i. az új erőműben a legmodernebb technológia alkalmazásával járónál alacsonyabb CO2-kibocsátást eredményező leginkább környezetbarát technológiák alkalmazását és ii. a villamosenergia-előállítás piacán a verseny előmozdítását ösztönző ajánlattételi eljárást követően nyújtanak támogatást, a támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 10 %-át. Az ilyen ajánlattételi eljárásnak egyértelmű, átlátható és nem diszkriminatív feltételekre kell épülnie, és biztosítania kell elegendő számú vállalkozás részvételét. Továbbá, az ajánlattételi eljárás költségvetését kötelező érvényű korlátnak kell tekinteni abban az értelemben, hogy nem minden résztvevő kaphat támogatást.

38.

A fenti 36. és 37. pontban meghatározott feltételeket nem teljesítő, új, nagy hatékonyságú erőművek esetében a támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 5 %-át.

39.

Amennyiben a teljes CLT-lánc megvalósítása nem kezdődik meg 2020 előtt, a támogatást a beruházás elszámolható költségeinek 5 %-ára kell csökkenteni, vagy 10 %-ára abban az esetben, ha teljesülnek a 3.2. szakaszban, a 37. pontban meghatározott feltételek. A támogatás előzetes kifizetése esetében az EFTA-államoknak vissza kell követelniük a túlfizetett támogatási összeget.

40.

A 2013. január 1. és 2019. december 31. között a villamosenergia-termelés modernizálásához és a nemzeti tervekben szereplő beruházásokhoz opcionálisan és átmenetileg ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységekhez kapcsolódóan nyújtott állami támogatást – az ETS-irányelv 10c. cikkével összhangban – az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

41.

Az elszámolható költségek a nemzeti tervben szereplő beruházási összköltségekre (tárgyi és immateriális eszközök) korlátozódnak, melyek a kedvezményezettenként nyújtott ingyenes kibocsátási egységek (a 2011. március 29-i bizottsági közleménynek (17) vagy a támogatás nyújtása idején alkalmazandó vonatkozó iránymutatásnak megfelelően számított) piaci értékének felelnek meg, függetlenül az érintett létesítmény működési költségeitől és hasznától.

42.

A támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

43.

Az EU ETS-ből 2013. január 1-jétől kivett kisebb létesítményeknek vagy kórházaknak nyújtott támogatást az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, feltéve, hogy a kisebb létesítmények vagy kórházak olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek az ETS-irányelv 27. cikke értelmében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyenértékű csökkentését érik el, és feltéve, hogy az EFTA-állam eleget tesz az ETS-irányelv 27. cikkében meghatározott feltételeknek.

44.

Az ösztönző hatásra vonatkozó követelmény vélelmezhetően akkor teljesül, ha teljesül a 3.4. szakaszban meghatározott összes feltétel.

45.

Az EFTA-államnak bizonyítania kell, hogy a kedvezményezettnek nyújtott támogatás összege a szükséges minimumra korlátozódik. Az EFTA-államok nyújthatnak az ezen iránymutatásban említettnél alacsonyabb támogatási intenzitású támogatást is.

46.

Az ezen iránymutatásban meghatározott egyik támogatási plafon sem haladható meg, függetlenül attól, hogy a támogatást teljes egészében állami forrásokból, vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák.

47.

Az ezen iránymutatás szerint összeegyeztethetőnek tekintett támogatás nem kombinálható az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében vett más állami támogatással vagy más uniós finanszírozással abban az esetben, ha az ilyen halmozódás az ezen iránymutatásban meghatározottnál nagyobb támogatási intenzitást eredményez. Ugyanakkor, amennyiben az ezen iránymutatás hatálya alá tartozó intézkedésekhez nyújtott, támogatásra jogosult kiadás egészben vagy részben más célú támogatásra is jogosult, a közös részre az alkalmazandó szabályok szerinti legkedvezőbb támogatási plafont kell alkalmazni.

48.

A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. része (18), valamint a 2004. július 14-i 195/04/COL határozat (19) értelmében az EFTA-államoknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk az EFTA Felügyeleti Hatósághoz.

49.

A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. részében, valamint a 195/04/COL határozatban megállapított követelményeken túlmenően a környezetvédelmi támogatási intézkedésekről szóló éves jelentéseknek kiegészítő információkat kell tartalmazniuk a jóváhagyott programokra vonatkozóan. Az EFTA-államoknak éves jelentéseikben különösen a következő információkat kell megadniuk:

50.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság rendszeresen nyomon követi az azon ágazatokban és alágazatokban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatást, amelyeknél jelentősnek ítéli a villamosenergia-árakban megjelenő EU ETS kibocsátási egységekkel kapcsolatos költségekre visszavezethető kibocsátásáthelyezés kockázatát (3.1. szakasz). Ennek során a Hatóság naprakésszé teszi a közvetett költségbeépülésre és a kibocsátásáthelyezésre gyakorolt lehetséges következményeire vonatkozó információit.

51.

Tekintettel az új, nagy teljesítményű erőműveknek – a CLT-kész erőműveket is ideértve – nyújtott támogatásra, az EFTA-államoknak éves jelentéseikben a következő információkat kell megadniuk:

52.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság megítélése szerint az EFTA-államokban az állami támogatások átláthatóságának növelése érdekében további intézkedésekre van szükség. Különösen azt kell biztosítani, hogy az EFTA-államok, a gazdasági szereplők, az érdekelt felek és az EFTA Felügyeleti Hatóság könnyen hozzáférhessenek minden alkalmazandó környezetvédelmi támogatási program teljes szövegéhez.

53.

Ez megvalósítható internetes oldalak létrehozásával. Emiatt az EFTA Felügyeleti Hatóság rendszeres jelleggel előírja majd az érintett EFTA-állam számára valamennyi végleges támogatási program teljes szövegének interneten való közzétételét és az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatását a közzététel internetes címéről.

54.

Az EFTA-államoknak minden intézkedés tekintetében részletes nyilvántartást kell vezetniük a nyújtott támogatásokról. Ezeket a nyilvántartásokat, amelyeknek tartalmazniuk kell minden arra vonatkozó információt, hogy az elszámolható költségekre és a megengedhető maximális támogatási intenzitásra vonatkozó feltételeket betartották, a támogatás nyújtásától számított 10 évig meg kell őrizni, és kérésre az EFTA Felügyeleti Hatóságnak be kell mutatni.

55.

Ezt az iránymutatást az EFTA Felügyeleti Hatóság az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EGT-kiegészítésben történő közzététel utáni naptól alkalmazza.

56.

Ezen iránymutatás 2020. december 31-ig alkalmazandó. Az EFTA-államokkal folytatott konzultációt követően az EFTA Felügyeleti Hatóság ezen időpont előtt jelentős versenypolitikai vagy környezetvédelmi politikai megfontolások alapján, illetve egyéb EGT-szakpolitikák vagy nemzetközi kötelezettségek figyelembevétele érdekében módosíthatja azt. A jövőben ilyen módosításokra különösen az éghajlatváltozás témakörében születendő nemzetközi megállapodások és az éghajlatváltozással kapcsolatos EGT-n belüli jogalkotás fényében kerülhet sor. Az EFTA Felügyeleti Hatóság az iránymutatást az elfogadásától számítva kétévente felülvizsgálhatja.

57.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság az iránymutatást minden olyan bejelentett támogatási intézkedésre alkalmazni fogja, amelyre vonatkozóan az iránymutatásnak a Hivatalos Lapban és az EGT-kiegészítésben való közzététele után határozat meghozatalára kérik fel, abban az esetben is, ha a projekteket a közzétételt megelőzően jelentették be. Az EFTA Felügyeleti Hatóság az állami támogatásokról szóló iránymutatásnak a jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályokról szóló fejezetében (20) meghatározott szabályokat fogja alkalmazni valamennyi jogellenes támogatás esetében.