AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG AJÁNLÁSA

54/04/COL

(2004. március 30.)

az élelmiszerek 2004. évi hivatalos ellenőrzésének összehangolt programjáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásra és különösen annak 109. cikkére és 1. jegyzőkönyvére,

tekintettel az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, valamint 1. jegyzőkönyvére,

tekintettel az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított, az EGT-megállapodás II. mellékletének XII. fejezete 50. pontjában hivatkozott törvényre (az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről szóló, 1989. június 14-i 89/397/EGK tanácsi irányelv  (1)), és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

miután az EFTA Felügyeleti Hatóságot támogató, az EFTA élelmiszerekkel foglalkozó bizottságával konzultált,

mivel:

A KÖVETKEZŐT AJÁNLJA AZ EFTA-ÁLLAMOKNAK:

1.   2004 során a következő céllal hajtsanak végre vizsgálatokat és ellenőrzéseket, beleértve a mintavételt és az ilyen minták laboratóriumi vizsgálatát, amennyiben indokolt:

2.   Bár a mintavételi és/vagy vizsgálati arányokat nem határozza meg ez az ajánlás, biztosítsák azok kellő arányát ahhoz, hogy a vizsgált anyagokról áttekintést kapjanak.

3.   A mellékletekben meghatározott nyilvántartási lapok formátumát követve kérés szerint nyújtsanak tájékoztatást, hogy elősegítsék az eredmények összehasonlíthatóságát. Legkésőbb 2005. május 1-jéig kell ezt az információt megküldeni az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, egy olyan értelmező jelentéssel együtt, amelynek tartalmaznia kell az eredményekre és a megtett intézkedések végrehajtására vonatkozó megjegyzéseket.

4.   Az e program alapján megvizsgálandó élelmiszereket olyan laboratóriumokba kell benyújtani, amelyek a 93/99/EGK irányelv 3. cikkének megfelelnek. Ha azonban ezen ajánlásban szereplő bizonyos vizsgálathoz az EFTA-államokban nincs ilyen laboratórium, az államok kinevezhetnek más olyan laboratóriumokat, amelyek a vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő kapacitással rendelkeznek.

ALKALMAZÁSI KÖR ÉS MÓDSZEREK

A.   Nyers vagy termizált tejből készült sajtok bakteriológiai biztonságossága

1.   A program alkalmazási köre

A nyers vagy termizált tejből készült fertőzött sajtok voltak felelősek egyes, az emberek között jelentkező élelmiszer-mérgezésekért, amelyeket több fajta baktérium okozott, mint például a Salmonella, a Listeria monocytogenes, a verotoxikus Escherichia coli és az enterotoxikus Staphylococus.

A nyers tejből készült sajtok készítése és fogyasztása régi hagyomány az EGT-ben. Az élelmiszer-biztonság biztosítása mellett e hagyomány folytatása érdekében jelentős javulás történt a sajtok készítéséhez felhasznált nyers tej előállításának, gyűjtésének és tárolásának rendszerében. Az érintett élelmiszer-ipari vállalkozók különös figyelmet fordítanak a higiéniára és az ellenőrzésre a termelés teljes folyamata során.

A program ezen elemének célja a nyers vagy termizált tejből készült sajtok mikrobiológiai biztonságosságának vizsgálata, azért, hogy elősegítsék a fogyasztóvédelem magas színvonalát, és hogy információkat gyűjtsenek a kórokozó és az indikátor mikroorganizmusok gyakoriságáról e termékekben. Ez a vizsgálat egy egyéves programhoz kapcsolódik, amelyet a rákövetkező évben a sajtok bakteriológiai biztonságosságára vonatkozó szélesebb körű program követ. A szélesebb körű program célja az alap fertőzöttség megállapítása másfajta sajtokban, azért, hogy értelmes következtetéseket tudjanak levonni a nyers vagy termizált tejből készült sajtok egyedi kockázatairól. A nyers és termizált tejből készült sajtokkal kapcsolatban, az ebben a szakaszban történő vizsgálatokat az ezen ágazatban a második évet követően rendelkezésre álló átfogó áttekintés eredményeit figyelembe véve elemzik és végzik el.

2.   Mintavétel és elemzési módszer

A vizsgálatoknak friss, lágy és félkemény, nyers vagy termizált tejből készült sajtokra kell vonatkoznia. Az EFTA-államok illetékes hatóságainak mind termelési, mind kiskereskedelmi szinten reprezentatív mintákat kell venniük e termékekből, beleértve az importált termékeket is, abból a célból, hogy a Salmonella, a Listeria monocytogenes és a termofil Campylobacter jelenlétét megvizsgálják, valamint, hogy a Staphylococcus aureus and Escherichia coli baktériumokat számba vegyék. Amennyiben Listeria monocytogenest mutatnak ki, számba kell venni e baktériumok számát. A kiskereskedelmi szinten vett minták esetében a vizsgálat korlátozható a Salmonella és a termofil Campylobacter jelenlétének vizsgálatára, illetve a Listeria monocytogenes számba vételére. Az egyenként minimum 100 g-os, vagy ha egy sajt kisebb mint 100 g, akkor egy sajtból álló mintákat higiénikusan kell kezelni, hűtött tárolóedényekbe kell helyezni, és elemzés céljából azonnal a laboratóriumba kell küldeni.

A laboratóriumoknak meg kell engedni, hogy az általuk választott módszert alkalmazzák, feltéve hogy annak teljesítményszintje megfelel a kitűzött célnak. Ennek ellenére az ISO 6785 vagy az EN/ISO 6579 szabvány legfrissebb változata ajánlott a Salmonella kimutatásához, az EN/ISO 11290-1 és 2 szabvány legfrissebb változata a Listeria monocytogenes kimutatásához, az ISO 10272:1995 legfrissebb változata a termofil Campylobacter kimutatásához, az EN/ISO 6888-1 vagy 2 legfrissebb változata a Staphylococcus aureus számbavételéhez, illetve az ISO 11866-2,3 vagy az ISO 16649-1,2 szabvány legfrissebb változata az Escherichia coli számbavételéhez. Ugyancsak lehet használni további, az illetékes hatóságok által elismert egyenértékű módszereket.

A mintavétel általános szintjét az EFTA-államok illetékes hatóságainak elbírálására kell bízni.

Az ellenőrzések eredményeit az I. mellékletben meghatározott modell nyilvántartási lapon kell vezetni.

B.   Friss, hűtött baromfihús bakteriológiai biztonságossága a termofil Campylobacter tekintetében

1.   A program alkalmazási köre

A termofil Campylobacter az emberek élelmiszerekkel kapcsolatos megbetegedéseit okozó baktériumok között vezető helyet foglal el. Az emberek között előforduló esetek száma az elmúlt években növekedett, és a járványügyi tanulmányok kimutatták, hogy a fertőzés fontos forrása a baromfihús, illetve hogy az emberi fogyasztásra szánt friss baromfihús jelentős hányada fertőzött ezzel a baktériummal.

Jelenleg nincs elég információ ahhoz, hogy az EGT-megállapodás szerint hatályos jogszabályokban a Campylobacterre vonatkozó kritériumokat állapítsanak meg, és további tanulmányokat folytatnak, hogy jobban megértsük e korokozó epidemiológiáját, illetve általában véve a más állati termékek és a más élelmiszerek által betöltött szerepet.

A program ezen elemének célja a friss baromfihús mikrobiológiai biztonságosságának értékelése a Campylobacter szempontjából, azért, hogy elősegítsék a fogyasztóvédelem magas színvonalát, és hogy információkat gyűjtsenek e baktériumok gyakoriságáról az ilyen termékekben.

2.   Mintavétel és elemzési módszer

A vizsgálatoknak friss, hűtött baromfihúsra, különösen csirkehúsra és pulykahúsra kell vonatkoznia. Az EFTA-államok illetékes hatóságainak mind vágóhídi, mind kiskereskedelmi szinten reprezentatív mintákat kell venniük e termékekből, beleértve az importált termékeket is, abból a célból, hogy a termofil Campylobacter jelenlétét megvizsgálják. Az egyenként 10 g-os mintákat, amelyeket a hasított test nyakbőréből vettek hűtés előtt, illetve a kiskereskedelmi szinten vett minták esetében 25 g vagy 25 négyzetcentiméter mellhúst, higiénikusan kell kezelni, hűtött tárolóedényekbe kell helyezni, és elemzés céljából azonnal a laboratóriumba kell küldeni. Ezenfelül az eredmények jobb összehasonlíthatósága érdekében ajánlott a mintavételt a májustól októberig terjedő időszakban elvégezni.

A laboratóriumoknak meg kell engedni, hogy az általuk választott módszert alkalmazzák, feltéve hogy annak teljesítményszintje megfelel a kitűzött célnak. Ennek ellenére ajánlott az ISO 10272:1995 szabvány legfrissebb változatát használni a termofil Campylobacter kimutatásához. Ugyancsak lehet használni további, az illetékes hatóságok által elismert egyenértékű módszereket.

A mintavétel általános szintjét az EFTA-államok illetékes hatóságainak elbírálására kell bízni.

Az ellenőrzések eredményeit a II. mellékletben meghatározott modell nyilvántartási lapon kell vezetni.

C.   Fűszerek bakteriológiai és toxikológiai biztonságossága

1.   A program alkalmazási köre

A fűszereket, fűszernövényeket és az ízesítő zöldségeket (fűszereket) jellegzetes ízeikért, színükért és aromájukért becsülik. A fűszerek azonban nagy számban tartalmazhatnak mikroorganizmusokat, köztük kórokozó baktériumokat, penészt és élesztőket. Amennyiben nem kezelik megfelelően, azok az élelmiszer – amely javítására hivatottak – gyors romlásához vezethetnek. Számoltak már be olyan élelmiszer által okozott megbetegedésekről, amelyek elsődleges forrásai a fűszerek voltak, amikor azokat a kórokozók további szaporodását lehetővé tevő módon adták hozzá az élelmiszerhez. Ez a lehetőség nagyobb, amikor a fűszereket olyan élelmiszerben használják, amit esetleg nem hőkezelnek alaposan. Az egyes penésztörzsekkel való fertőzöttség toxinok, például aflatoxinok, kialakulásához is vezethet, amelyek ha meghaladják az EGT-megállapodás II. mellékletének XII. fejezete 54zn. pontjában hivatkozott törvényben (az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 466/2001/EK bizottsági rendelet  (3)) meghatározott szinteket, súlyos kockázatot jelenthetnek a fogyasztók egészségére nézve.

A program ezen elemének célja a fűszerek bakteriológiai és toxikológiai biztonságosságának értékelése, információk gyűjtése a kórokozó mikroorganizmusok gyakoriságáról, valamint a magas színvonalú fogyasztóvédelem biztosítása érdekében annak ellenőrzése, hogy a forgalomba hozott fűszerek nem haladják meg az EGT-megállapodás szerint hatályos jogszabályokban megállapított aflatoxin-határértékeket.

2.   Mintavétel és elemzési módszer

Az EFTA-államok illetékes hatóságainak behozatali szinten, termelési szinten/csomagoló létesítményekben, nagykereskedelmi szinten, élelmiszer-feldolgozásnál fűszereket felhasználó létesítményekben és kiskereskedelmi szinten reprezentatív mintákat kell venniük a fűszerekből, a következők megvizsgálása céljából:

(1)  HL L 186., 1989.6.30., 23. o.

(2)  HL L 290, 1993.11.24., 14. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 77., 2001.3.16., 1. o. A 857/2005/EK rendelettel (HL L 143., 2005.6.7., 9. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 201., 1998.7.17., 93. o. A legutóbb a 2004/43/EK (HL L 113., 2004.4.20., 14. o.) irányelvvel módosított irányelv.