A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapja

2010/C 349/03

A Luxemburg által kibocsátott új 2 eurós forgalmi emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomban részt vevő euroérmék az egész euroövezetben törvényes fizetőeszközül szolgálnak. A nyilvánosság és a pénzérmékkel foglalkozó összes érdekelt fél tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi minden új érme rajzolatának jellemzőit (1). A Tanács erre vonatkozó 2009. február 10-i következtetéseinek (2) megfelelően az euroövezetbe tartozó tagállamok és azok az országok, amelyek a Közösséggel létrejött monetáris megállapodás értelmében euroérméket bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozást előíró követelmény – betartásával pénzforgalomban részt vevő euro-emlékérméket bocsáthatnak ki. E pénzérmék ugyanazon technikai jellemzőkkel rendelkeznek, mint a többi 2 eurós érme, de nemzeti előlapjukon a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Luxemburg

A megemlékezés tárgya: Annak ötvenedik évfordulója, hogy Charlotte nagyhercegnő helyettesévé (lieutenant-représentant) nevezte ki fiát, Jeant.

A rajzolat leírása: Az érme belső részének jobb oldalán őfelsége Henri nagyherceg balra néző képmása látható, amely részben fedi Jean nagyherceg és Charlotte nagyhercegnő képmását. A három képmás fölött a „LËTZEBUERG” felirat látható. A felirat fölött szerepel a „2011” évszám, amelyet a verdejel és a pénzverde igazgatójának jele fog közre. Az uralkodók neve képmásuk alatt szerepel.

Az érmét az európai zászló tizenkét csillaga szegélyezi.

Kibocsátási mennyiség: 1,4 millió érme

Kibocsátás időpontja: 2011. január

(1)  A 2002-ben kibocsátott összes pénzérme nemzeti előlapjával kapcsolatban lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1–30. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52–55. o.).